herendi órák és ékszerek
Herendi órák és ékszerek
4
Kronosz birodalma A görög mitológiában a legifjabb titán, Kronosz az idő istene. Uralmát megőrzendő, felfalta gyermekeit, de Zeusz megmenekült, és újra életre keltett testvéreivel megindították harcukat Kronosz, vagyis az elmúlás ellen.
5
6
Az idő istenét a hellének sarlóval és homokórával a kézben ábrázolták, ezzel is jelezve, az idő fogalma és a múló pillanatok mérése a kezdetektől izgatta az ember fantáziáját.
7
8
Hosszú út vezetett az első időmérőktől (homokór a, vízór a, napór a) a mai kor precíz, díszes, sokszor művészi kivitelű ór acsodáiig.
9
10
Az idő mérésében az áttörés a középkor végén következett be, amikor Nyugat-Európában megszülettek az első mechanikus órák. Az ilyen típusú szerkezetek Magyarországon a 16. században jelentek meg először. Az asztali és a zsebóra sokáig luxuscikknek számított, így csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak. Az asztali óra még a 17. században is státuszszimbólumként jelent meg, ára egy egyszerűbb falusi ház áráéval vetekedett.
11
12
Alapos pszichológiai ismeretek nélkül is kön�nyen elfogadható az a megállapítás, hogy ambivalens érzelmeket vált ki bennünk az óra látványa. Segíti napi beosztásunkat megtervezni, de örökösen figyelmeztet is az idő múlására. Nem véletlen, hogy az időmérőket, megjelenésük pillanatától változatos formákban, művészi díszítőelemekkel gazdagon készítették. Az időtlen szépség hivatott elterelni a figyelmet az idő múlásáról, feloldani az állandóság és az elmúlás közötti ellentmondást. A múló időben alkotott tárgy így őrződik meg és válik örök értékké.
Herend: időtlen szépség – örök érték. 13
A „bogar as” ékszerek
14
15
Új kihívás A porcelán értékes, időtálló anyag, nem idegen az ékszer fogalmától, mégsem megszokott fülbevalót vagy nyakéket készíteni belőle. Kaintz Regina ötvösművész, a mai kortárs ékszertervezők egyik legtehetségesebb tagja, a Herendi Porcelánmanufaktúra megbízásából tervezett először ékszert porcelánból. Az izgalmas összeállítás készítése közben fedezte fel a porcelánban rejlő lehetőségeket. A számára is új anyag nagy kihívást jelentett, a kísérletezés új inspirációkat generált.
A megvalósítás során több buktatót kellett leküzdenie, de saját bevallása szerint is, mindezekkel együtt tanulságos, érdekes és szép munka volt. Először a porcelánelemek készültek el, azután lehetett megalkotni a fém részeket, majd következett az összeszerelés. Szokatlan próbatétel volt a tizedmilliméternyi pontossághoz szokott ötvösnek kalkulálnia a porcelánelemek méretbeli differenciáival.
Az egyszerű, letisztult vonalú fülbevalók, nyakláncok és k arkötők mindegyik dar abja a természet és az ember alkotta világ harmóniáját, egyensúlyát fejezi ki.
16
Az ékszerek díszei, a különféle bogarak, a test mozgásával szinkronban folyamatosan velünk mozognak, az ékszer és a test kapcsolatából adódóan. Játékosságukkal dinamizmust sugallnak, miközben a nyak és a dekoltázs szépségét hangsúlyozzák.
17
Hagyományos és modern
A Herendi porcelánból készült bogarak, minden újszerűségük, szokatlanságuk ellenére is összhangban állnak az ékszertervezés hagyományaival. Nem idegen az ókori vagy a legújabb kori motívumoktól sem a rovar- vagy bogárábrázolás. Gondoljunk az egyiptomiak által szentként tisztelt skarabeuszra vagy a szeces�szió szitakötőire, illetve a horoszkóp skorpiójára.
A kollekció bája, törékeny szépsége a szecesszió stílusvilágára emlékeztet, de fémmel kombinálva mégis nagyon modern darab mindegyik – és szinte minden alkalomra és szezonra illik.
18
A képzeletbeli éjjeli lepkékre, sk ar abeuszokr a emlékeztető, dinamikus vonalú, felnagyított ar ányú, játékos porcelánbogar ak ötlete mégis meglepő, izgalmas.
19
A monoton, szürke hétköznapokból kiszabadulva sokszor rácsodálkozunk a természet szépségeire, a levegőben zümmögő vagy lomhán a zöld fűben araszoló bogarakra. A természetben megtestesülő szépséget szeretnénk közelebb hozni magunkhoz vagy legalább az illúziójával gazdagítani környezetünket. A tárgyak nem valósághűek, de a valóság mozaikjaiból építkeznek.
Az eltérő tulajdonságú anyagokat, a Herendi porcelánt és az ezüstöt ötvözve a természet változatos formái olyan esztétikus ékszerként születnek újjá, mely megnyugtatónak láttatja a világot.
A „bogar as” ékszerek felidézik a kedvessé, szerethetővé szelídített, stilizált természeti formák at.
20
21
Az ékszerkészítés művészete egyidős az emberi séggel.
K agylóhéjtól a brillekig Régészek csaknem százezer éves, átfúrt tengeri csigahéjakat is találtak egy földközi-tengeri lelőhelyen. Bizonyíték ez arra is, hogy nemcsak a drágakövekkel díszített, nemesfémekből készült darabok, hanem bronz, réz, ólom, üveg, porcelán, zománc, korall, fa, csont is szolgálhatnak a test díszéül.
A legkorábbról ránk maradt valódi ékszereket az egyiptomi sírok rejtették, nagy részük Kr. e. 2000 évvel készült. Az ékszertípusok ezredéveken át ugyanazok maradtak: karkötők, nyakláncok, fejdíszek, amelyek a rangkülönbségek jelölésére is szolgáltak. A diadémok, gyűrűk, csatok, kar- és lábperecek kövekkel, vésett dísszel, zománccal díszítettek. A motívumokat többnyire a növény- és állatvilág ihlette.
22
A 19. század sok újat nem hozott, csak a századvégi, ékszerekkel díszített kiegészítők, használati tárgyak divatja jelent áttörést. Népszerűek lettek a gyöngyházzal berakott, zománcozott ékszeres ládikák, tubákos szelencék, parfümös üvegek, óratokok. De ékszerként díszítették a mindennap használatos fésűket, tükröket, ollókat is. Az egyik nagyhírű európai díszítőművész Carl Fabergé.
Szintén a század végének jelentős irányzata a szecesszió. Eredetileg Louis Comfort Tiffany nevéhez fűződik, de a 20. században René Lalique, francia üveg- és ékszertervező tökéletesítette art nouveau néven. Az új korszakban drágakövekkel, zománccal, elefántcsonttal, színes üveggel, porcelánnal dolgoztak, amiken főként természeti motívumok keltek életre.
23
Amszterdam • Athén • Atlanta • Bahama-szigetek • Baki • Bécs • Berlin •
Bermuda-szigetek • Boszton • Brüsszel • Budapest • Caracas • Dallas •
Dubai • Dublin • Düsseldorf • Edinburgh • Fertőd • Firenze • Frankfurt •
Genf • Genova • Gödöllő • Győr • Hága • Hamburg • Herend •
Houston •
•
Isztambul
•
Kajmán-szigetek
Kecskemét • Keszthely • Kőszeg • Kuvait
• •
Kaposvár
•
Katánia
London • Los Angeles •
Madrid • Milánó • Moszkva • München • Nagoja • Nápoly • New York •
Nürnberg • Oszaka • Oszló • Palermo • Panama
•
Párizs • Pécs •
Pozsony • Prága • Róma • Salzburg • San Francisco • São Paolo •
Sopron • St. Thomas • Stuttgart • Sydney • Szeged • Szentendre •
Szentpétervár • Szöul • Tajpej • Tokió • Toronto • Washington • Zürich
Kiadja
a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. megbízásából a Brand Content
Kft.
Főszerkesztő
Veres Mária Felelős szerkesztő dr. Simon
Attila, dr. Kőrös Endre Szerkesztő Horváth Mária művészeti vezető Kiss Dominika képszerkesztő Karádi Róbert Fotó Burger Barna Stylist Kiss Henrietta Produkciós menedzser Wunderlich Péter Hirdetésfelvétel Otto Krisztina Felelős kiadó dr. László Géza, Brand Content Kft. H–1061 Budapest, Király utca 16. Telefon: +36 1 887 48 68 Fax: + 36 1 887 48 49 E-mail:
[email protected] Készült a veszprémi Prospektus Nyomdában A fotózáshoz a helyszínt az Boscolo New York Palota biztosította. (H–1073 Budapest, Erzsébet krt. 9–11.)
Herendi Porcelánmanufaktúra ZRt.
H–8440 Herend, Kossuth Lajos u. 140.
Telefon: +36 88 523 185, +36 88 523 100 Fax: +36 88 261 518 E-mail:
[email protected],
[email protected] Web: www.herend.com ISSN 1585-1397
www.herend.com
9
26
771585 139003
