Herczeg Iván sikeresen vizsgázott 4. danra Brüsszelben, án! Az SHNK minden tagja nevében GRATULÁLUNK!

Herczeg Iván sikeresen vizsgázott 4. danra Brüsszelben, 2011.12.18-án! Az SHNK minden tagja nevében GRATULÁLUNK!

EGY RÉGEN VÁRT TÁBOR

Alsóörs, 2011. július 27-31. Ez volt a VI. TMJER nyári táborunk, valójában az V. hazai nyári tábor. Ezeket persze már tavaly nyáron is tudtuk, de azt még a szokásos őszi ozui tábor idején sem, hogy idén két nagyszerű mester érkezik hozzánk. És azt sem tudtuk, hogy idén egy nagyszerű mester fog érkezni. Hát igen, nagyjából ilyen kaotikusan és váratlanul jöttek egymás után az események. Talán az istenek játszottak velünk. Már az a bizonyos elektronikus levél 2011. január 1-én sokunkat váratlanul ért. Noha természetes és elfogadható volt Ivata szenszei halála, az esemény gondolatokat ébresztett és kérdéseket vetett fel a toszai stílus iránt mélyen elkötelezett iaidókákban: hogyan tovább? A „közép európai TMJER tengely” számára a tavalyi tábor tapasztalatai erőt és bátorságot adtak ahhoz, hogy idén – az Egyesült Királyságbéli iaidós barátainkkal együttműködve – meghívjuk hazánkba az Ivata szenszei által képviselt iskola két meghatározó személyiségét, Nisimoto és Jabe szenszeit. Aki már volt Ozuban, ismerhette a két szenszeit és tanítási stílusát, azonban nyilván az ő tanításuk szempontjából is új korszakot jelentett a nyúl évének hajnala, Ivata szenszei eltávozása. Az alapötlet megszületése után kezdődött a nagy munka, amelynek során sajnos ismét meg kellett tapasztalnunk, hogy Európa nyugati felén még mindig nem tudják elhinni, hogy hazánkban technikai és elméleti téren is magas színvonalon gyakoroljuk az iaidót, és ehhez hatékony szervezet, erős szellemi háttér, értelmes, ötletekkel teli, tanult, kulturált, önzetlen emberek társulnak. Tavasszal kezdődött az intenzív szervezőmunka, melynek gerincét a havonta ismétlődő instruktori edzés és az azt követő „kreatív sörözés” alkotta. Hamar összeállt a nagy esemény forgatókönyve, amelyet azután folyamatosan finomítottunk, átgondoltunk, javítottuk. E késői órákban tartott megbeszélések során a Kaicsó (álnevén Kovács Péter) őszintén nyitott elmével fogadott minden ötletet és változtatási javaslatot, majd megfelelő határozottsággal húzkodta ki a listáról a szamárságokat. Készült: 2011-08-29

25 / 1 oldal

Az amatőr szervezőcsapat egyértelműen profi hozzáállást tanúsított, és mindenki becsülettel teljesítette a rá szabott feladatot. Az igazi profizmust és a csapat közös ügy iránti összetartó erejét, elkötelezettségét azonban a váratlan helyzetekre való gyors reagálás és az átlagot messze meghaladó anyagi áldozatok vállalása mutatta meg. Ezzel a lelkülettel haladtunk előre egészen július 14-ig, amikor is ijesztő üzenet érkezett Nisimoto szenszeiről. Kórházba került Angliában, és a hír szerint állapota nem tette lehetővé Magyarországra utazását. Tudni kell azt, hogy Nisimoto szenszei nem egy könnyen adja fel azt, amit elhatároz, ezért is volt a hír aggasztó. Azóta szerencsére már Japánban is túl van a kórházi kezelésen, otthonában lábadozik, és ahogy Őt ismerjük már biztosan gyakorol is. Szomorúak voltunk, mert a szenszei személyes találkozásaink alkalmával mindig megemlítette, hogy mennyire fontos lenne számára egy magyarországi látogatás, és hogy „nem lenne gond vele”. Amikor Kóbéban tavaly meglátogattam őt, mosolyogva csak annyit mondott, hogy neki elég egy tatami is, amin elaludhat, csak hadd jöjjön… Talán ezért is volt olyan szomorú ez a helyzet, és mivel nagyon lelkiismeretes, a történtek bizonyára mélyen bántják őt. Őszintén bízunk teljes felépülésében, és abban, hogy tovább folytathatja a gyakorlást. Mire felfoghattuk a veszteséget, addigra Jabe szenszei a maga udvarias módján már kopogtatott kis 60 centis botjával Hazánk kapuján. Legalább Ő itt volt, de az istenek továbbra is játszottak velünk. Hunor szenszei térdei kezdtek ismét igen kellemetlenül fájni. Pont most, amikor itt van Jabe szenszei, végre beindult, és éjt nappallá téve tanítani akar…nehéz. De én láttam, hogy a fájdalmat le lehet küzdeni a tanulás érdekében, ahogy Hunor szenszei újra és újra tatehizába kényszerítette magát. Így teljesítette a Bucsó Jabe szenszeijel a személyes és dzsókjús oktatás egy hetét is, napi 56 órát gyakorolva. Ez volt Hunor szenszeinek az igazi műhelymunka. Meg kell említenem, hogy mások is küzdöttek térdük gyengeségeivel ebben a táborban. A tábor előtti héten a Pethő Sándor utcában ismerkedő-ráhangoló edzést tartott Jabe szenszei. Ez az esemény nyitott és ingyenes volt mindenki számára. Talán csak a Hungária Kupa egyidejű eseményei magyarázzák, hogy erre az igen hasznos és érdekes eseményre miért voltak olyan kevesen kíváncsiak. Szerda délután már Alsóörs felé tartott a csapat apraja-nagyja. Létszámát tekintve a tábor várakozásainknak megfelelően alakult, lengyel barátaink is megjelentek az ígért nagy létszámmal, és Denis is el tudott jönni. Már a szerda esti első közös gyakorláson is szép számmal jelentünk meg (43 fő), ez a következő napokban 50 főre bővült, és talán el is értük a terem befogadóképességét. A tábor forgatókönyve a szokásos módon alakult: ébredés, gyors reggeli, takarítás, gyakorlás, gyors ebéd, gyakorlás, zuhany, vacsi, majd a társaság egyik része távozik a vendéglők irányába, a másik része marad, lefekszik, és aggódva várja őket haza, pontosabban amiatt aggódik, hogy hazajönnek. Már a tábor elején észrevehető volt, hogy Jabe szenszei a gyakorlások során „átvette a tábor vezetését”, ami a Bucsó számára először meglepő volt, majd nem győzte leplezni mosolygását, bénaságaink láttán. A résztvevők létszámát a legtöbben csak akkor fogtuk fel, amikor Hunor szenszei megkezdte az ilyen eseményekre tartogatott reggeli szeánszát, és hatalmas kört alkotva sorban számoltuk végig, hol a nukiucsira, kiriorosira, vagy éppen a kirikatára diktálva a dekádokat. És hogy húzogassam egy kicsit az oroszlán bajszát, látszik, hogy ő is öregszik, vagy szerelmes…nem tudom, de mindenki örülhet, hogy nem valósította meg eredeti tervét, mármint azzal kapcsolatban, ha valaki hibázik a számoláskor. Jabe szenszei egyik legszimpatikusabb vonása a kétórás ebédszünet spontán elrendelése volt. Ezért nagyon hálásak vagyunk neki. Így az egész tábor ideje alatt el tudtuk kerülni azt a nehéz helyzetet, Készült: 2011-08-29

25 / 2 oldal

hogy az ebéd jó részét a délutáni gyakorlás során úgy a harmincadik mae-nál kezdje keservesen emészteni a gyomrunk, miközben irdatlan kimocsit és őrületes hakurjokut mutatunk, bár vér már nincs is az agyunkban. A tábor során Jabe szenszei kizárólag a testhasználatra, az azt előkészítő alaptechnikákra és gyakorlatokra, valamint a szeizanobu sorra koncentrált. Az, hogy a csapatot kettéválasztotta és a magasabb danosokat szembefordította a csapat többi részével, biztosan többet hozott ki belőlünk, mintha egy közös nagy tömegbe „szürkülve” gyakoroltunk volna. Ez a néhány nap valódi, őszinte gyakorlással telt el, és a végére többen kezdtük sejteni Jabe szenszei testhasználattal kapcsolatos rávezető gyakorlatainak és a szenszei tanítása szerinti katagyakorlásnak a lényegét. Ami nem tetszett: ha egy általunk meghívott, magas fokozatú mester érkezik hozzánk és mi önként részt veszünk a táborán – amelyet nevezhetünk edzőtábornak is –, akkor törekednünk kell arra, hogy a tanításának minél jobban megfeleljünk, még ha új is a számunkra, önmagunkból a legtöbbet hozzuk ki, és ne automatikusan a megszokott, sokszor hibás technikai részleteket ismételgessük századszor is. Nyilván eltérőek a képességeink, és az évek alatt megszerzett tudásszintünk, de figyelmetlenség és illetlenség így viselkedni. Nem beszélve arról, ha valaki nem hajlandó túllépni a komfortzónáján és különböző praktikus kényelmi algoritmusokat fejleszt ki például a számolós bemelegítő gyakorlatoknál. Természetesen nem a térdfájósokról beszélek, mert ők keményen végigcsinálták mindezt. A több napos gyakorlás csúcspontja a közös nagy harcművészeti bemutató, embu volt. Sikernek könyvelhettük el, hogy a nézői létszámot a tavalyi évhez képest sikerült megtöbbszörözni, hiszen akkor Mester Csaba családján, a helyi polgármesteren, az anyósán és egy betévedt macskán kívül másnak nem keltette fel a kíváncsiságát az, amit ezek a szent őrültek a parkettán művelnek. A szombat délután – a hagyományoknak megfelelően – csapatépítéssel telt. Négy elszánt brigád állt neki, hogy elköltsön 5000 forintot, és egyéni kreativitásukat felhasználva alakítsanak ki a zsűrinek is tetsző hidegtálakat, hogy majd az értékelés után hatalmas orgiát csapva közösen fogyasszák el a gasztronómiai csodákat. És azon a délutánon tényleg nagyszerű dolgok születtek. Kiragadva egykét példát: Jenő’bá csapata a szendvicseibe beleformázta Ivata szenszei monját, de a borcsapolásuk is messze földön híres lett (kérdezzétek csak Anitát, ha emlékszik rá). Őr-na-gyúr asztaltársasága valóban profi tálalást alkotott. Többek között a kenyérhéjba töltött franciasaláta tál fantasztikusan nézett ki. Ivánék komplett emléktablót készítettek a hozzávalókból, míg a Michal vezette lengyelmagyar vegyes brigád kínáló asztala eredetiségével, jó értelemben vett igénytelenségével (zsíros deszka, tatár-bifsztekes deszka, tepertőkrémes deszka, hagyma, paradicsom…), a nagy mennyiségű sörrel és tejkaramellával az építőtáborok emlékét idézte többünkben, és elmorzsolva néhány nosztalgikus könnycseppet a szemünkben, már csak a mindenre kapható, habtestű NDK-s lányokat hiányoltuk a kínálatból. Jót mulattunk, és ami a legfontosabb, sokat beszélgettünk. A tábor szakmai részének zárásaként az Ivata szenszei által elfogadott vizsgarendszeren alapuló fokozatokra álltak fel az iaidókák. Tudni kell, hogy Hunor szenszei ettől a tábortól kezdődően – a korábbi összevont dódzsóvizsgák helyett – korju vizsgákat már csak nagyobb eseményeken, edzőtáborokon tart. Ez évente három alkalmat jelent, ezekre lehet tudatosan készülni. Az idei alsóörsi vizsgákat Jabe szenszei is megtekintette és a színvonallal elégedett volt. Gratulálunk a nyári tábor sikeres vizsgázóinak!

Készült: 2011-08-29

25 / 3 oldal

A tábor sikere ellenére volt, amit hiányoltunk. A tervektől eltérően elmaradt a műanyagkanalak teafőzőben történő „átmelegítése” és GG szokásos kínai-operás-nyavalygós reggeli ébresztője is. Elmaradt kis japán barátunk leitatása is, pedig a kemény mag minden este tervbe vette. Ugyanúgy elmaradt a nagy közös balatoni fürdőzés is, cserébe viszont kellemesen hűvös, esős tábort élvezhettünk. A tábor utáni napok még inkább megmutatták Jabe szenszei iaidó és a tanítás iránti elkötelezettségét. A következő héten a dzsókjúsok számára minden nap nyitva állt az ajtó a Dob utca 80-ban, hogy egy-egy órára személyes tanítást adjon Jabe szenszei. Ez volt a tábor utáni műhelymunka, vagy after party, ki hogy szocializálódott. Ez úgy nézett ki, hogy ott ültél egy parkettás szoba közepén szeizában, veled szemben Jabe szenszei, a másik széken Hunor szenszei. Jabe szenszeitől záporoztak az instrukciók és a „no! no! no!” néha a „yesss!”, míg Hunor szenszei csak elnézően mosolygott. Nekem ez az egy óra nagyon sokat adott, és megmutatta azt is, hogy Jabe szenszei csak akkor udvarias, ha a kért technikát jól csinálod, vagy látja a fejlődésed. Őt is ki lehet hozni a sodrából, és érdemes is, mert akkor döbbenetesen jól megmutatja az adott katát. Persze fél óra múlva, amikor már Hunor szenszei ült középen, pont ugyanez történt, csak akkor Jabe szenszei még jobban fel tudta hergelni magát. A személyes tanítás beugrója a mae kata, a kihon kihonja volt, természetesen testhasználattal. Ha abban nem ütöttél meg egy elvárt szintet, akkor nem léphettél tovább. Nekem, mint vakai dzsókjúnak valószínűleg sikerült kijátszanom Jabe szenszei éberségét, mert egyszer csak továbbléptünk a tatehizanobura. Valamire emlékeztem ugyan Ozuból, de az kevés volt a túléléshez, így a hátralévő fél órában az első négy katát vettük végig a második katasorból. Tényleg nagy élmény volt látni, ahogy Jabe szenszei a székről történt nehézkes felállása után leült tatehizába, majd onnan kortalanul, hihetetlen dinamikával teljesítette a katát. Másnap abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy elkísérhettem Jabe szenszeit a Budai Várban található Hadtörténeti Múzeumba, ahol egy ismerősöm a hidegfegyver-gyűjtemény vezetője. Készült: 2011-08-29

25 / 4 oldal

Valójában az történt, hogy bementünk a Múzeum hátsó kapuján, egyenesen a raktárba, ott mindenkinek fehér cérnakesztyűt kellett húznia és a szűk folyosókon, Salgó-polcok között több száz, a történelmi időkből származó kardot, szablyát, vadásztőrt, jatagánt, és még ki tudja mit fogdoshattunk. Hihetetlenül élvezte a szenszei, mókás volt látni, ahogy például egy 19. századi osztrák tiszti, vagy egy csendőrkardot ugyanazokkal a megszokott mozdulatokkal vizsgálgatott, amikkel a japán kardokat szokta. Amikor Jabe szenszeijel a Múzeumba igyekeztünk, a körúti villamoson utaztunk. A felszállás után azonnal ülőhellyel kínáltam, amit el is fogadott. Egyszer csak azt vettem észre, hogy az ülésen ülve kalimpál a lábaival és vigyorogva mutatja, hogy nem ér le a lába. Valószínűleg nagyon zavaró lehetett egy iaidó mesternek elviselni ezt a helyzetet, vagyis hogy nincs közvetlen kapcsolata a padlóval, mert később egyáltalán nem akart leülni. Sőt kapaszkodni sem akart, amitől eleinte a frászt kaptam, aztán beláttam, hogy én előbb fogok elesni, mint ő. Állt a villamos közepén terpeszállásban és két kézzel rátámaszkodott a kis 60 centis botjára. Elkezdtem figyelni, hogy mit is csinál, ha gyorsít, fékez, vagy éppen kanyarodik a villamos. Ő egyszerűen és lazán állt ott a botra támaszkodva, és ahogy a villamos mozgott, úgy riszálta a fenekét, de hihetetlenül biztosan állt. Nyilván ekkor is gyakorolt…Néztek is minket a villamoson. Számomra ezzel az élménnyel ért véget az idei nyár nagy iaidó eseménye. Köszönet Vadadi Zsolt szenszei (kendó 6. dan, iaidó 3. dan, dzsódó 1. dan) fáradságos munkájáért, aki a tábor ideje alatt végezte Jabe szenszei tanításainak, magyarázatainak igényes szakmai fordítását, sokszor nemcsak magyar, hanem angol nyelvre is. Aki nem ismeri Vadadi szenszeit, tudnia kell róla, hogy az idei évben megválasztották az Európai Kendó Szövetség vezetőségébe, ami nagy lehetőség és elismerés a hazai kendó és iaidó társadalom számára. A bucsó, a kaicsó, az ötök és a szervezők nevében is megköszönöm, hogy mindenki ilyen erős elhatározással, kemény munkával teljesítette a tábort. Az, hogy technikai értelemben sokat hibáztunk, nem olyan fontos, mint az, hogy elszántan gyakoroltunk, hiszen azért jöttünk össze, hogy a hibáinkat javítsuk. Ám ha hiányzik az önmagunk javítása iránti szilárd elhatározás, akkor mit sem ér a gyakorlás. Füleky András „vakai” dzsókjú

Készült: 2011-08-29

25 / 5 oldal

****************

Nyári korjú edzőtábor Nisimoto és Jabe szenszei vezetésével Japánból Helyszín: 8226 Alsóörs Endrődi Sándor u. 24., időpont: 2011. Július 27 – 31 (szerda - vasárnap)!!!!! Részvételi díjak: 25 000 Ft fejenként, csak teljes időre lehet fizetni; Családi kedvezmény SHNK tagoknak 20 000 Ft/fő (ha egy családból legalább ketten jönnek). külsősöknek 30 000 Ft vagy napi 10 000 Ft Szállás a tornateremben, mint mindig. Igény szerint mindenki megoldhatja máshol, de a csapatépítés a helyszínen lesz. TMJER vizsgát is szervezünk. A jelentkezéseket a [email protected], [email protected] és a [email protected] küldjétek, klubonként. Jelentkezési határidő: július 1 (péntek). Aki átutalással fizet, az a 14100392-15489349-01000006 számlaszámra az SHNK ALAPITVANYnak küldje KLUBONKÉNT és a megjegyzés rovatba írjátok be: “Klub neve 2011 nyári tábor díja”. Az átutalások igazolásait hozzátok el a táborba! A klubonkénti befizetés vonatkozik a készpénzes fizetőkre is! Immáron az Orczakönyvben (értsd: Facebook ;-)) is elérhetőek vagyunk, a http://www.facebook.com/#!/event.php?eid=118637938212683 ugróponton regisztráljatok, hogy fel tudjuk mérni a résztvevők számát!

Készült: 2011-08-29

25 / 6 oldal

2011. január elsején, éjfél után 40 perccel, életének 99. évében felhők mögé rejtezett Ivata Norikazu nagymester, iskolánk tanítója. Ezután már az isteneknek tart bemutatót, a gonosz lelkeket pedig távol tartja követőitől. Tanítását és elkötelezettségét soha nem feledjük, mindig a szívünkben marad!

Mihalik Hunor RENSI Most kaptuk a hírt, hogy a ZNKR az MKSz ajánlása alapján vizsgára bocsátotta, és „The Mindset of Iaido Instruction” c. dolgozata alapján rensi (kiemelt tanár, mestertanár) fokozatot adott Mihalik Hunor 6. danos iaidó tanárunknak. Gratulálunk, és őszintén örülünk, hogy Magyarországnak is van már iaidó rensi tanára.

Alsóőrs 2010 "A siker titka, hogy megtanuld hogyan használd fel a fájdalmat és az örömöt..." Nagy örömömre szolgált, hogy idén nyáron is eltölthettünk néhány harcos napot toszai örökségünk ápolásával. A sors, illetve az ötök (mintegy tíz) keze úgy hozta, hogy a Balaton partján elterülő varázslatos kis település, Alsóőrs adott otthont a IV. TMJER nyári tábornak. Bár Hunor szenszeinek köszönhetően a Balatont csak az oda- és a visszaút során láthattuk, mégis maradandó élményt jelentett a tábor mindannyiunk számára. A szerda esti ráhangoló gyakorlás után csütörtök reggel kezdődött a metronómra hangolt ismétlődő, többszörös déjà vu érzésekkel teli GYAKORLÁS. Most sokan azt várják, hogy az Készült: 2011-08-29

25 / 7 oldal

unalmas jelzőt is mellé tegyem, de nem teszem. Ha ezt tenném, akkor valamit rosszul csinálok, ugyanis köztudott, ha száz mae-t jársz végig egymás után, abból egyik sem ugyanolyan. Ha más nem, épp az eluralkodni akaró unalom, fáradtság, szomjúság, vagy éhség növekedése miatt. Azonban érdemes kicsit másra is figyelni: a lényegre, amit csinálunk, ill. amit csinálni szeretnénk. Minden egyes kata egy lehetőség arra, hogy jobb legyél, és emlékezzünk csak Jenő’bá szavaira: "legyen öröm, hogy lehetőségem van még egyszer megpróbálni javítani magamon, jobbá válni, tökéletesedni". Számoljunk csak utána: ha Jenő’bá történetesen 97 éves koráig gyakorol – hiszen nem illik nagyon túlélni az aktuális mestert – akkor nekem még 62 évem van gyakorolni…míg Jenő’bának már csak 35 éve...:-) Érthető, hogy ő ezt másképp éli meg, nem? Nos…a napirend feszes volt. Reggel 9 órától 13 óráig és 14 órától kb. 18 óráig folyt a gyakorlás. Szerintem kinekkinek azon érdemes elgondolkodni, hogy milyen módon fáradt ki. Szellemileg? Fizikailag? Pszichésen? (Ha sehogy, azt meg ne mondjátok Hunornak…) A kifáradás erőssége és jellege nemcsak attól függ, hogy adott pillanatban milyen pszicho-fiziológiai állapotban vagy, hanem attól is hogy milyen szinten állsz az iaidóban. És éppen így, más okokra vezethető vissza egy kezdő, vagy egy haladó kifáradása is. A jó oktató látja azt, hogy az adott időszakban mennyire és milyen módon terhelhető egy-egy iaidóka. Az időjárás igen kedvező feltételeket teremtett számunkra, hogy ne túlélőtáborként éljük meg ezt a néhány napot. A közösség tovább erősödött, és ami igazán fontos, a "központi bizottság" (lásd ötök) az elmúlt három tábor tapasztalata alapján bátran számíthat egy egyre bővülő csapatra, melynek bázisán egy külföldi – esetleg japán – mester meghívása pénzügyileg is megvalósíthatóvá válhat. Nem utolsó sorban meg kell említenem, hogy két lengyel barátunk, Michal Nowakowski és tanítványa is részt vett a táborban, így kapott a tábor „nemzetközi” minősítést. A szerda estétől vasárnap kora délutánig tartó edzésfolyam újdonságokkal is szolgált. Egyrészt a korábbi táborokhoz képest a Bucsó nagyobb jelentőséget tulajdonított a zenken gyakorlásának, ami úgy érzem ,többek között a Yamasaki sihannal való több évre visszanyúló és egyre mélyülő kapcsolat eredménye is. Fő okoknak természetesen a mozgásintelligencia növelését, a rugalmas gondolkodás fejlesztését nevezhetjük meg. A tábor programjának másik újszerűségét a szombat délutáni embu jelentette, amelyre a lelki teher növelése érdekében a terembe közönséget is sikerült becsalogatni. A nehézségeket tovább növelve, az embu-t díszszemleszerűen kellett lebonyolítani, ahol a mindig aktuális szenvedő alanyoknak a Bucsó tribünje előtt kellett tanúbizonyságot tenniük pillanatnyi szerencsétlenségükről. Az ilyen és ehhez hasonló intenzív edzőtáboroknak számomra mindig olyan üzenetei vannak, hogy csak állhatatos, sokszor önfeláldozó, fárasztó, és elszánt gyakorlással lehet az iaidóban, azaz a budóban fejlődni, egy-egy szinttel feljebb jutni. Ezt a nehéz utat csak egy módon tehetjük könnyebbé büntetlenül: megfelelő motivációval. A motiváció erősítésének pedig nincs is jobb helye, mint egy edzőtábor. A zárógondolat előtt feltétlenül köszönet illeti az ötöket, akik saját szabadidejük feláldozásával dolgoznak értünk, és a TMJER hazai és közép-európai fejlődéséért. A következő nyáron is kötelezőnek tekintem részvételemet a nyári táboron, talán Alsóőrsön, ez majd kiderül. Ha igen, akkor legfőbb célom, hogy meglássam végre a Balatont. Füleky András --------------------------------------------------------------------------------------------------------------2010. június 6-án az olaszországi Sportilia központban iaido vizsgán vett részt több magyar iaidoka. Kovács Péter negyedik danra, Nagy Péter és Bajsz Péter harmadik danra vizsgázott sikeresen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Kedves Bajtársaim! Így év vége fele nem árt összegezni, hogy mi is történt, mit értünk el ebben a 2009-es évben, és mi várható 2010-től. Jómagam ezt az évet a kezdet, és egyben a konszolidálás időszakának tekintem.

Készült: 2011-08-29

25 / 8 oldal

Kezdetek éve: - Megalakult a Sigecu Hó Nan Kai Harcművészeti, Kulturális és Ifjúsági Alapítvány (SHNK), amelynek neve tartalmazza iaidó vonalunk nevét is: a Sigecu Ivata nagymester szamuráj (vagy kalligráfia) neve, a Hó Nan pedig „Dél Kincsé”-t jelent, ez egy közeli hegy neve az otthona mögött, egyben a személyes dódzsójának a neve is! A SHNK Alapítvány szép célok eléréséhez ad majd eszközt, szervezettebb, következetesebb munkát tudunk általa végezni. Mire lesz jó? Elsősorban közösségünk emberi értékeinek fejlesztésében, ezen belül a harcos énünk kimunkálásában, és hasznosításában, azáltal, hogy kiemel és túlemel az átlagból, jó példával utat tör a tudatlanság, arrogancia és megbízhatatlanság dzsungeléből. A gyakorlatban ez többletforrást is jelent, pályázatok, 1%-os adófelajánlások, továbbá támogatók bevonása révén. Így remélhetőleg csökkennek az SHNK tagjainak anyagi terhei, hogy a szerényebb anyagi helyzetben lévők is kiutazhassanak Japánba, vagy mestereket hívhassunk, hogy itt tanítsanak minket. Eleinte féltem ettől, mert a pénz megjelenése sok helyen csak széthúzást és kárt okoz egy közösségben. Ám a klubvezetők igyekezete, hozzáállása az elmúlt évek során megváltoztatta ezt a véleményemet. - Elkezdődött a vizsgarendszerünk határozottabb betartása, ami bizonyos tekintetben a technikák átértékelését is jelentette. Ez ugyan visszalépés néhányunknak, de ezzel az „áldozathozatallal” a következő generációk szervezettebb oktatását biztosítjuk. Ezért volt a nyári T-MJER táborunk középpontjában a forma, és ezért vettem szigorúbban a vizsgafeltételeket is, aminek negatív eredménye év végén megmutatkozott. - Megszületett vizsgarendszerünk új fokozata, a dzsókjú 4. dan, amelyet Stadler Gyula és Nagy Gábor szenszeiek értek el. Ezért én is többet várok el tőlük a jövőben, mert a fejlődés nem állhat meg, és hála az égnek van elég „munícióm”, hogy tovább húzzam őket a következő szintre. Ehhez persze nekik is tenniük kell! Szoktam mondani, csak annyi erejük legyen, hogy az edzőteremig jöjjenek el, a többit csak bízzák rám! Azt már most látom, hogy az akaratukkal nem lesz baj! Konszolidálás éve: - Az Öregek Tanácsának munkája, amelyet már másodjára Kovács Péter elnököl, most már tényleg megállapodott, tagjai magukénak érzik a menedzsment szerepkörét. Örömmel, csillogó szemekkel figyelem ténykedésüket, aktivitásukat. Jól működnek, így tovább!  −

Fontos még megemlíteni az ózui tábort, hiszen ez már hagyományos rész éves programjainknak. Ebben az évben az eddigi legnagyobb létszámmal képviseltettük magunkat, és lehet, hogy tényleg ez volt az utolsó edzőtábor Ószenszeijel. Az utóbbi pár évben az SHNK volt az a szervezet, amely szinte teljesen magáénak érezhette ezt az eseményt, aktív és fejlődő résztvevőjeként, Ószenszei és Yabe szenszei nem kis megelégedésére.

Néhány szó a hiányosságainkról, mert azok is vannak. Klubok aktivitása - Sajnos még mindig vannak olyan klubok, amelyek éppen csak éldegélnek. Talán a mai idők is hozzájárulnak ehhez (gyereknevelés, gazdasági válság, túlmunka), ám a lelkesedés klubméret kérdése, van hol hiányzik, van ahol természetes. A lelkesedés a lelkünkből jön, tehát tőlünk függ! Ha úgy érezzük, hogy fel kell töltődnünk, akkor jó példáért járjunk el más dódzsókba is, és vegyünk részt aktívan a közös rendezvényekben. Ez a legjobb és az egyedüli orvosság! Remélem sikerülni fog…  A honlapunk Úgy terveztük, hogy ebben az évben teljesen új arcot kap, volt is rá vállalkozó, aki többszöri ígérete Készült: 2011-08-29

25 / 9 oldal

ellenére egyszerűen eltűnt. Talán már el is költözött Magyarországról. Jó lenne pedig egy „ütős arculat”  mert ez a mi kirakatunk. A mostani is eldöcög, és külföldiek is dicsérik, hogy ez a világ legtartalmasabb honlapja Ivata szenszeiről és az ő iaidójáról. Fontosak a hírek, mert ha nem frissül egy honlap, akkor elhal. Mi várható 2010-ben? Nehéz pontos jóslatokba bocsátkozni, de a célok talán segítenek ebben. - Szakmai tekintettben még mindig a vizsgarendszerünk konszolidálását tartom a legfontosabbnak, ezért 2010-ben a klubvezetőkkel minden hónapban külön foglalkozom egy esti edzés keretében. Az évkezdő nap január 9-én egy egész napos szeminárium lesz, amelyet közös vacsorával és megbeszéléssel zárunk. Remélem, minden klubvezető átérzi a felelősségét abban, hogy be tudja mutatni a vizsgarendszerünk minden egyes fokozatának követelményeit, különben tanítása hiteltelenné válik a saját dódzsójában.  Ezért jó lenne, ha már most beírnák a naptárukba a korábban kiküldött edzéstervet. - Be szeretném fejezni a szakmai anyagunk archiválását. Több mint 150 DVD van a fiókomban, amelyekről az adatok hosszútávon akár el is tűnhetnek! Ezeknek a jelentős része az elmúlt 9 év ózui táboraiban készült, továbbá vannak más archív anyagok is Nishimoto szenszeitől és Pasi Hellsténtől, finn barátunktól.  Ezeket persze nem elég egy merevlemezre felmásolni (az ÖT vett erre a célra egy 1.5 TB-os külső lemezt), hanem le is kell írni, hogy mit tartalmaznak, hogy azután könyvtárba rendezve lehessen kikeresni az adott témát! Még nem tudom, hogy a mentésen túl miként fogjuk hasznosítani ezt a több száz órás anyagot, bár jó pár ötlet volt már rá. - Szeretném, ha jövőre megint lenne egy 4. danosunk (Kovács Péter) és további 3. danosok!  Végezetül, de nem utolsó sorban: Kívánok mindenkinek Békés, Szeretetben Gazdag Ünnepeket és olyan Új Évet amelyben teljesül a legtöbb célunk, megfelelünk a kihívásoknak, és nem feledkezünk meg a kemény gyakorlásról! Mihalik Hunor SHNK Bucsó Budapest, 2009. december 18.

Készült: 2011-08-29

25 / 10 oldal

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------Őszi gondolatok Ózuról Ózu az évek során fogalommá vált azon iaidókák körében, akik Ivata Norikazu Ószenszej tanításait követve, Muszó Dzsikiden Ejsin Rju stílust gyakorolnak.

Ózu a hely, ahol lehetőség van a tanítás közvetlen átvételére, s ahol magával Ószenszejjel is találkozhatunk.

Készült: 2011-08-29

25 / 11 oldal

Helyesebben úgy kellene fogalmaznom, hogy találkozhattunk, ugyanis már itthon, az útra történő készülődés során is értésünkre adták azt a sajnálatos tényt, amelyet Japánban csak megerősítettek: Ivata szenszej - bár egészségi állapota a korához képest (sz. 1913) kiváló - utoljára látogatja meg az ózui tábort.

Készült: 2011-08-29

25 / 12 oldal

Az útról hazaérkezve rendezgettem az Ivata szenszejről készített képeket. Ezeken megmutatkozik személyiségének ereje, mind a mai napig tartó vitalitása, a stílus tanítása iránti elkötelezettsége.

Készült: 2011-08-29

25 / 13 oldal

A fenti tényeket csak megerősítette a házánál tett látogatás. Amikor felvezetett minket a dodzsójába, ott azonnal látható volt, hogy az valódi alma mater. Hunort azonnal tanítani kezdte...

Feltűnt, hogy Ivata szenszej nem tesz különbséget japán és nem japán tanítványok között. Számára a tiszta szívvel és makacs elszántsággal (Kócsiban ezt úgy mondják: igosszo) történő gyakorlás Készült: 2011-08-29

25 / 14 oldal

jelenti az értéket, és ebből a szempontból csak ember és ember létezik, aki gyakorolni akar! Azonnal szembetűnt, hogy azon ajándékok, képek, amelyeket Ivata szenszej az évek során a magyaroktól kapott, megbecsült helyen, a falakon és a polcokon láthatók. Igazán szívet melengető volt az a nagy magyar zászló, amely a kalligráfiákkal sűrűn teleaggatott dodzsófalat borította. Az a nagy hely, amelyet a magyar zászló a parányi dodzsóban elfoglal, úgy érzem arányos a magyarok Ivata szenszej rjúhája iránti elkötelezettségével és azzal a hellyel, amelyet Ószenszej szívében foglaltunk el az évek során. Gondoljunk csak bele, Ivata szenszej Hunoron keresztül nekünk, magyaroknak adta a saját dodzsójának a nevét. Az ok egyszerű: látta bennünk az elkötelezettséget a gyakorlás iránt. Ebben a táborban kaptuk meg végleges csoportnevünket is: Sigecu Ho Nan Kai és a vele járó Mont is, amely Oe Maszamicsi szeneszejé volt. A 2009. november 7-11. között megrendezett ózui táborban a magyar csapat, név szerint: Mihalik Hunor, Antal Tamás, Bajsz Péter, Mester Csaba, Bulcsu Gábor, Füleky András, Csizmeg István, Várvizi Attila és Erős Petra jelentős létszámmal képviselte hazánkat.

Természetesen a Hunor szenszejhez közvetlenül kapcsolódó Denis Stošić (Horvátország) és Michał Nowakowski (Lengyelország) is a magyar csapat tagjai közé számított. Mivel már a tábor elején olyan felosztás alakult ki, hogy vannak az amerikaiak és a többiek, így létrejött a Central European Team, amelybe a fenti csapaton túl még két fő finn iaidóka is bekerült. Ezen kívül a táborban részt vett egy brit, egy venezuelai és egy tajvani iaidós barátunk is. A tábort Jabe Jaszutake és felesége, Jabe Hidemi szenszejek vezették.

Készült: 2011-08-29

25 / 15 oldal

Ők mindketten 7. danos mesterek. A tábor öt napja alatt rengeteg olyan impulzus ért, amelyek jelentősen megerősítettek a korjú gyakorlás iránti elkötelezettségemben. Az új, vagy inkább más megközelítéssel átadott technikai részletek mély nyomot hagytak bennem, és úgy érzem sikerült nemcsak az emlékezetemben, hanem a technikáimban is a lehető legtöbbet hazahozni belőlük. Bár Hunor szenszej hazafelé azt mondta nekem, hogy sokat fejlődtem, én mégis azt érzem, sokkal inkább az út kezdetén vagyok, mint Ózu előtt. Ennek egy magyarázta lehet: az autentikus környezetben jobban megértettem a fejlődés irányát és a lehetséges távlatokat. A tábort 8-án látogatta meg Ivata szenszej, akit joggal féltenek a tábortól, ugyanis gyakorlás közben idős koráról megfeledkezve alaposan belelovalja magát a magyarázatokba. De hát ez az élete. Úgy éreztem Ivata szenszej jelenléte és fizikuma – látva, hogy milyen tartása és erős lelkülete van még ma is – komoly motivációt jelent mindannyiunk számára. És tényleg, Ivata szenszej lelkesedése magával ragadó volt, ahogy 97 évesen fel-felugrált a székéből, sőt még féltérdre ereszkedve is vágott párat.

Készült: 2011-08-29

25 / 16 oldal

Ekkor olyan szál egyenes volt a tartása, amilyen sok mai fiatalnak talán sohasem lesz. Ivata szenszej ajándékot is hozott. Mindenki kapott egy-egy kalligráfia üzenetet. Zavarba ejtő figyelmesség és örök emlék számunkra. A tanítás közti sűrű szünetek egyikében Hunor szenszej a dossziéja fölé hajolva jegyzetelt. Egy beszélgetés kapcsán arra figyeltem fel, hogy Hunor ennyit mond: „bízzatok bennem!” Nem is Készült: 2011-08-29

25 / 17 oldal

értettem ezt a kijelentést, valószínűleg a magasabb technikák láttán gondolt arra Hunor, hogy megfelelő időben ezeket úgy is elénk tárja, csak legyünk türelmesek, kitartóak. Az egész tábor alatt Jabe szenszej Hunor felé mutatott bizalmát alapul véve a tanítás erejéhez és hitelességéhez nem férhet kétség! Jabe szenszej megmutatta, hogy közel 70 évesen nemcsak ereje teljében lévő mester, hanem nagyszerű ember és kiváló pedagógus is egyben. Mindannyian szívünkbe zártuk Őt. Ennek igazolására álljon itt a következő történet. A tábor ideje alatt, egy este Hunorék szobájában gyűlt össze a Central European Team. Ez a szoba amúgy is főhadiszállás, hajnalig tartó vitaszoba, és olyan hely is volt, ahol „szomjukat olthatták” az emberek...persze csak mértékkel...

Szóval, a kis szobában igen jó beszélgetés folyt éjfél felé, amikor kinyílt az ajtó, és megjelent Jabe szenszej. Szegény fiatal Ueda kun/szan – Ivata szenszej közvetlen tanítványa is a társaság szerves része volt – amikor meglátta a belépő Jabe szenszejt, a kezében lévő jó adag pálinkát egy slukkra felhajtotta. Ami ezután következett, az tankönyvbe illő. Sajnos magnóra nem vettük fel, de az ott kapott tanítás módját sohasem felejtem el. Barátságos és szeretetteljes arccal és egy pillanatig sem bántóan értésünkre adta, hogy nem való ide ez a fajta „mulatság”. Elmondta, hogy az iaidó nem csak arról szól, hogy a kardot kihúzzuk, hanem arról is, hogy a környezetünkben lévő emberekre figyelünk, és tekintettel vagyunk rájuk. Feltette a kérdést, hogy miért jöttünk ide. Természetesen iaidót gyakorolni – szólt a közös válasz. Ha eldöntöttük, hogy a budónak szánjuk ezt a pár napot, akkor szolgáljuk a testünkkel és a szívünkkel is egyaránt. Jabe szenszejt rendkívül precíz iaidó mesternek ismertem meg, akinek a testhasználata, a technikái ámulatba ejtettek. Ha belegondolok, hogy Magyarországon 70 év körüli szüleink legtöbbje a napi sorozatokat várja a TV előtt, és sok esetben sajnos a járás is gondot jelent számukra, Jabe szenszej és felesége vitalitása példaértékű. Készült: 2011-08-29

25 / 18 oldal

Japánban a budó rengeteget veszített jelentőségéből a Mejdzsi-reformok, majd a második világháború után felálló amerikai adminisztráció intézkedései révén. A mai japán fiatalok nemzeti identitására inkább jellemző, hogy a Nippon Baseball League melyik csapatába szeretnének majd igazolni, mint hogy tradicionális budót gyakoroljanak. Ebből a szempontból külön érdekesség a japánok szemében, hogy gajdzsinok (nem japánok) azért jönnek Japánba, hogy budóval foglalkozzanak. Mintha egy japán Kalocsán hímzést szeretne tanulni. A legfontosabb azonban az, hogy nyitottak, jó szívvel, teljes odaadással tanítanak, és nagyra értékelik igyekezetünket. Tudnunk kell azt is, hogy nem vagyunk tehetségtelenebbek és rosszabbak a budóban csak azért, mert nem japánnak születtünk. Itt kizárólag az elszántság, a fáradhatatlan gyakorlás és a budó megismerésének vágya számít. Mi magyarok emelt fővel járhatunk (de azért szerényen), hiszen a tábor alatt velünk volt tele a dodzsó. És nem csak a 9-től 12-ig, valamint a 13-tól 17 óráig tartó hivatalos programon, hanem a vacsora utáni 1-1,5 órás szabad gyakorlásokon is. Oda jórészt csak mi mentünk le (ki gondolná...), pedig ezek voltak a tábor legértékesebb órái. Végig ott volt fáradhatatlanul Jabe szenszej és felesége. Körbejártak, figyeltek és segítettek minket a fejlődésben. Egy-egy embert addig nyúztak, amíg az a lehető legmagasabb szinten nem teljesítette az adott technikát. Jabe szenszej engem a mae és az jaegaki során javított, amit soha nem fogok elfelejteni. Nagy élmény volt a tábor nemzetközi hangulata, és lehetőséget adott arra, hogy összehasonlítsuk a résztvevő nemzetek elkötelezettségét a gyakorlásban. Megnyugtató volt számunkra, és büszkeséggel töltött el minket, hogy Hunor szenszej teljesítménye - tehetsége és sok éves kemény munkája révén - messze fölötte állt a többiekének. Hunor az összes ózui táborban ott volt, szakmai hozzáállása kiemelkedő, ezért Jabe szenszej néha kilépett a hagyományos mester-tanítvány viszonyból, és inkább partnernek tekintette, de mindenképpen az első tanítványnak. Nekünk, tanítványoknak tudnunk kell élni azzal a lehetőséggel, amit Ivata szenszej Hunor közvetítésével elénk tárt. A tiszta, torzításoktól mentes tanítást, amiért nem kell Japánba utaznunk, hanem elég a saját dodzsónkba járni, és gyakorolni. Oda viszont állhatatosan, fáradhatatlanul. Igosszo!

Készült: 2011-08-29

25 / 19 oldal

Hunor szenszejnek köszönettel tartozom fáradozásaiért, hogy részt vehettem az ózui táborban, valamint még egy élményért, amelyet sohasem fogok elfelejteni. November 8-án Jabe szenszej 10 óra 40 percre meghozta Ivata szenszejt, mi éppen a dodzsóban voltunk, és gyakoroltunk. Hunorhoz eljutott a hír, hogy mindjárt itt lesznek. Kiáltott a magyaroknak: „Szaladjatok Ivata szenszej elé, hozzátok a csomagjait, segítsetek neki!” Hárman gyorsan ki is szaladtunk a parkolóba és vártunk, amíg megjöttek. Ahogy nyitottam a kocsi ajtaját, mosolygós kis embert láttam meg, hihetetlenül bolyhos téli sapkában. Azonnal nyújtottam a kezem, hogy segítsek kiszállni, de Ószenszej nem fogadta el, hiszen ő még csak 97 éves, nem szorul segítségre. Ő nem, mi azonban igen, hogy sokáig tanulhassunk Tőle. Budapest, 2009. november 15. Füleky András (Fotók: F.A.; 6. kép: Denis Stošić) Nagy Gábor (GG) sikeresen vizsgázott 4. danra; Rabnecz Gyula és Antal Tamás 3. danra Brüsszelben, augusztus végén. Gratulálunk! A Ho Nan Kai III. TMJER Nemzetközi Edzőtábora Visegrádon, július 29-én délután kezdődött, és augusztus 2-án délután ért véget. A tábor programja:

A résztvevők:

Készült: 2011-08-29

25 / 20 oldal

Stadler Gyula, a To Ryu Iai Kai vezetője 2009 júniusában sikeresen vizsgázott 4. danra az olaszországi Sportiliában. Gratulálunk! Az idei MJER edzőtábor Visegrádon lesz július 29 - augusztus 2 között, jelentkezési határidő május 15. A résztvevőknek 2 szabadnapot is ki kell majd venniük, reméljük ennyit mindenki tud erre áldozni. A tábor részvételi díja 12.000 Ft, aki május 15 előtt befizeti, annak csak 10.000 Ft. Fejenként és éjszakánként 600 forintért lehet a teremben aludni. A szakmai programot Hunor szenszei állítja össze A jelentkezéseket klubonként Varga Zolinak kell elküldeni. A második nyílt magyar iaido bajnokság felkészítő oktatását Patrick Demuynck sensei vezette 2009. január 31-én.

Másnap, február 1-én a bajnokság résztvevői és a bíráskodást gyakorlók is sokat tanultak tőle.

Készült: 2011-08-29

25 / 21 oldal

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------Herczeg Iván sikeresen vizsgázott 3. danra Brüsszelben. Gratulálunk! --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Hunor Sensei döntése: aki tőle tanul TMJER-t, az a Ho Nan Kai közösség tagja, az általa kiadott vizsgabizonyítványokon is ez a név szerepel ezentúl. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Október 8-án, szerdán este kezdődött az Össz-Japán Kendó Szövetség Iaido Technikai Bizottságának tagja, Yamasaki Hansi Zen Ken szemináriuma dodzsóvezetők és iaidó oktatók számára a Shoryumon dodzsóban. Csütörtökön és pénteken folytatta az oktatást a Fáklya Klub nagytermében, magyar, horvát és szlovák résztvevők számára. A vezetői és oktatói szeminárium során kiemelten foglalkozott az iaidó és a kendó közös gyökereivel, az iaidó beágyazottságával a japán budo eszmeiségébe és gyakorlatába. Alkalmanként kitért az iaidó szellemi, spirituális hátterére is. Október 11-én és 12-én a Marcibányi téri Kodály Zoltán Zeneiskolában tartott Zen Ken iaidó szemináriumot az érdeklődők számára. Horvát és szlovák vendégeinkkel együtt 62-en vettünk részt ezen a hétvégén. Vasárnap este vizsgával zárult a szeminárium, amelyen 2. danig lehetett vizsgázni. A kjú vizsgákat három fős magyar vizsgabizottság bírálta el, az öt fős dan vizsgabizottság elnöke Yamasaki Sensei volt. Minden vizsgázó sikeresen teljesítette az előírt gyakorlati és elméleti feladatokat, zárószavában Yamasaki Sensei megdícsérte a részvevők felkészültségét. Gratulálunk a vizsgázóknak! Fénykép is készült azokról, akik kitartottak vasárnap estig:

Készült: 2011-08-29

25 / 22 oldal

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------Szeptember 27-én MJER vizsga volt sókju - dzsókju-dzsó szintekre a Shoryumon Dojoban. A vizsga előtti és utáni gyakorláson 25-en vettek részt. Horvátországból öt vizsgázó érkezett. Tizennégyen vizsgáztak, sókjúra négyen, csúkjúra hárman, csúkjú-dzsóra heten. Az első két szinten mind a hét vizsgázó sikeres volt, a hét csúkjú-dzsó vizsgázó közül csak kettő.

Kép a közös gyakorlásról:

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az MJKK Iaido edzései 2008. október 3-tól a Terézvárosi Két Tannyelvű Általános Iskolában lesznek, 1065 Bp. Pethő S. u. 4. (Opera megálló a MFAV vonalán vagy Király utca a 4-6 villamossal) http://www.terezvarosi-kettannyelvu.hu/terez/images/map_big.jpg Kedd 18:30-20:30 Péntek 18:30-20:30 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Idén ősszel ismét abban a megtiszteltetésben részesülünk, hogy csapatunk kiutazhat Ozuba az Iwata mester által tartott 1 hetes intenzív edzőtáborba. Időpont: 2008. nov. 20-25.; indulás: nov. 14. Bp., érkezés: nov. 25. Bp. Jelentkezni klubonként a klubvezetőn keresztül lehet. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az MJKK és a BFKIK nyári iaido edzéseinek helye a Puskás Tivadar Távk. Isk. IX. kerület, Gyáli út 22. (Népligeti kék metró megálló), időpontja: csütörtök 18:30 – 20:30. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készült: 2011-08-29

25 / 23 oldal

2008. június 8-án az olaszországi Sportilia központban iaido vizsgán vett részt több magyar iaidoka. A vizsgabizottság tagjai: Takashige Yamazaki, iaido hanshi 8 Dan Tadayuki Miyata, iaido kyoshi 8 Dan Shuichi Kamikokuryo, iaido kyoshi 8 Dan Jean-Pierre Reick, iaido kyoshi 7 dan Louis Vitalis, iaido kyoshi 7 Dan Chris Mansfield, iaido renshi 7 dan Hat vizsgázó indult a hatodik danos vizsgán. A vizsgabizottság egyedül Mihalik Hunor gyakorlatát minősítette sikeresnek. Ugyanott Demeczky Jenő sikeresen vizsgázott harmadik danra, Nagy Péter és Bajsz Péter második danra, Kurucz Csaba és Filák László első danra. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az I. Nyílt Magyar Iaido Bajnokság eredményei (2008. június 1.) MUDAN kategória (1-2 Kyu): I. HELYEZETT: ÁMON SÁNDOR Magyarország, SBK II. HELYEZETT: KOZÁR ZOLTÁN Magyarország, SBK III. HELYEZETT: VÁRVIZI ATTILA Magyarország, Főnix III. HELYEZETT: KURUCZ CSABA Magyarország, Magamura Küzdőszellem Különdíj: KURUCZ CSABA Magyarország Magamura 1-2. dan kategória: I. HELYEZETT: ROBERT KROG Horvátország, Agatsu II. HELYEZETT: VARGA ZOLTÁN Magyarország MJKK III. HELYEZETT: VASS GERGELY Magyarország, SBK III. HELYEZETT: DENIS STOSIC Horvátország, Karlovac Küzdőszellem Különdíj: CSÁSZÁR GÁBOR Magyarország, Seiken KÖSZÖNET Patrik Demuynck mesternek áldozatkész szakmai segítségéért, nélküle ez az esemény nem valósulhatott volna meg. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------A II. TMJER Nemzetközi Edzőtábor Visegrádon, április 30-án délután kezdődött, és május 4-én délután ért véget. A tábor programja az alábbi táblázatban látható.

Készült: 2011-08-29

25 / 24 oldal

A vasárnap délutánig kitartó résztvevőkről fénykép is készült:

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------2008. február 5-én, a Ho Han Kan dodzsó edzésén a tavaszi ozui edzőtáborra jelentkezett pályázók bemutatót tartottak. Tudásukat Mihalik Hunor mester és az ÖT tagjai pontozták, majd Mihalik Hunor kihirdette az eredményt: mind a hat jelentkező utazhat. Így a március 24-én induló delegáció tagjai: Mihalik Hunor, Herczeg Iván, Mester Csaba, Bulcsu Gábor, Filák László, Csizmeg István és Antal Kristóf. Gratulálunk a sikeres pályázathoz, és eredményes edzőtábort kívánunk mindenkinek!

Készült: 2011-08-29

25 / 25 oldal