Hercegek, hercegnôk és lovagok
HE
K O
EZEREGYÉJSZAKA
ERCEGNÔK ÉS LO K, H VA GE E G RC
Seherezád, a mesemondó A szép és bátor Seherezád úgy menekült meg a haláltól, hogy csodaszép meséket talált ki.
Amikor Bagdad nagy hatalmú szultánja, Sahriár felfedezte, hogy a felesége megcsalja és szeretôt tart, elhatározta, hogy mindennap hajnalban kivégezteti azt az asszonyt, akit az elôzô este feleségül vett! A nagyvezír naponta egy szép fiatal leányt vezetett ura elé…
Egy napon a nagyvezír legidôsebb leánya, a szép Seherezád azzal állt az apja elé, hogy a szultán felesége szeretne lenni. Az apa nagyon megrémült, de a leány kitalált egy cselt. 8
Az elsô éjszaka közepén Seherezád egy csodálatos mesébe fogott, hogy lekösse férje figyelmét. Hajnalig sem jutott el a mese végére, és a szultán szerette volna megtudni a történet végét. Így aztán megkímélte Seherezád életét, és várta az estét. Ezeregy mese
A fiatalasszony éjszakáról éjszakára újabb és újabb történeteket talált ki. Ezeregy éjszaka után a szultánt már annyira elbûvölték felesége történetei, hogy elhatározta, nem öleti meg. 9
Seherezád meséit, az Ali babát, az Aladdint, a Szindbádot arab mesemondók találták ki és adták tovább nemzedékrôl nemzedékre. Ezekbôl a történetekbôl született Az ezeregyéjszaka meséi címû gyûjtemény.
HE
K O
EZEREGYÉJSZAKA
ERCEGNÔK ÉS LO K, H VA GE E G RC
Ali baba és a negyven rabló Ali baba, a favágó véletlenül fedezte fel a varázsigét és a negyven félelmetes rabló kincseit.
Ali baba, az egyszerû favágó mindennap kiment az erdôbe három szamarával. Egyszer vágtató lovak zaját hallotta, és gyorsan felmászott egy fára. Sz z m, t rulj!
„Szézám, tárulj!” – kiáltotta a rablóvezér, és a szikla elmozdult. Mögötte egy sötét barlang tátongott. A rablók bementek, majd nemsokára elôjöttek, immár üres zsákokkal. A sziklaajtó varázsütésre bezárult mögöttük.
Rejtekhelyérôl egy csapat állig felfegyverzett rablót látott, akik nehéz zsákokkal megrakodva egy nagy szikla felé tartottak.
10
Amint elmentek, Ali baba kipróbálta a varázsigét, és bement a barlangba. Odabent csak úgy csillogott-villogott a temérdek arany és ékszer. Gyorsan megtöltött három zsákot, és hazasietett.
Kaszim, Ali baba testvére látta, hogy a favágó Igen ám, de amikor ki akart jönni a barlangból, nem jutott eszébe a varázsige. Kétségbeesve hirtelen meggazdagodott. A féltékeny próbálkozott: „Árpa, tárulj!” meg „Zab, Kaszim az erdôbe sietett. Kimondta a tárulj!” De már késô volt, a negyven rabló varázsigét, bement a barlangba, és egy nagy meglepte ôt és kegyetlenül végeztek vele. zsákot megtöltött ékszerekkel és arannyal. 11
HE
K O
EZEREGYÉJSZAKA
ERCEGNÔK ÉS LO K, H VA GE E G RC
Ali baba és Morgana Ali baba megmenekül a negyven rabló haragjától a szolgálója, Morgana segítségével.
A negyven rabló Ali baba keresésére indult, és az egyikük rá is talált a házára. A rabló fehér kereszttel jelölte meg a kaput, hogy késôbb felismerhesse.
Szerencsére Ali baba szolgálója, Morgana észrevette ezt, és az utcában minden ház kapujára fehér keresztet rajzolt. Amikor az állig felfegyverzett rablók odaértek, bizony hoppon maradtak. 12
Nem sokkal késôbb azonban a rablók ismét megtalálták Ali baba házát. A rablóvezér olajkereskedônek öltözött, és negyven olajos korsót szállító húsz szamárral megjelent Ali baba házánál, aki gyanútlanul beengedte.
Morgana azonban felfedezte a korsókban rejtôzô rablókat. Sorra leforrázta ôket, s csak a rablóvezérnek sikerült elmenekülnie.
Egy este Ali babához egy gazdag ember érkezett látogatóba. Ali baba meghívta vacsorára. A vacsora után Morgana, aki felismerte a látogatóban a rablóvezért, táncolni kezdett, majd hirtelen a rablóvezérre vetette magát, és leszúrta. Ettôl kezdve Ali baba nyugodtan élhetett. 13
HE
K O
EZEREGYÉJSZAKA
ERCEGNÔK ÉS LO K, H VA GE E G RC
Aladdin és a csodalámpa A fiatal Aladdin megcsinálta a szerencséjét, amikor a lámpa szellemének a gazdája lett.
Aladdin egy szegény szabó fia volt. Nem szeretett dolgozni, csak szórakozni. Egy napon összetalálkozott egy különös idegennel, aki megkérte, hogy kísérje el a sivatagba.
A varázsló furcsa szavakat mormolt, port szórt a levegôbe, s egyszer csak egy titkos folyosó nyílt meg elôttük. A mágus megparancsolta Aladdinnak, hogy menjen le a föld alá. 14
A fiú egy olyan kerten haladt át, ahol a fák ágain drágakövek ragyogtak. A folyosó mélyén Aladdin megtalálta az ócska lámpát, amit a férfi kért tôle.
solj Paranc velem , s n enged el m eskede m!
n sz ? v k t i M
-
Aladdin a kezébe fogta az olajlámpást, és véletlenül megdörzsölte a ruhaujjával. Abban a szempillantásban egy hatalmas szellem, egy dzsinn jelent meg, hatalmas füstfelhôben.
A dzsinn segítségével Aladdin máris a városban termett. Amikor hazaért, a második kívánsága az volt, hogy anyjával együtt jóllakhassanak egy pompás lakomán. A dzsinn jóvoltából ezután Aladdin úgy élt, akár egy király. 15
HE
K O
EZEREGYÉJSZAKA
ERCEGNÔK ÉS LO K, H VA GE E G RC
Aladdin és a hercegnô Aladdin beleszeretett a szultán szépséges leányába. Arról ábrándozott, hogy feleségül veszi.
A szultán leánya egy nap áthaladt a városon, amikor a fürdôbe igyekezett. Senkinek sem volt szabad látni ôt, de Aladdin kíváncsi volt, ezért elrejtôzött a fürdô bejáratánál. Amikor a hercegnô felemelte a fátylát, Aladdin halálosan beleszeretett.
Másnap el is küldte az anyját, hogy kérje meg számára a szultánlány kezét. A palotában azonban ügyet sem vetettek az asszonyra.
Másnap Aladdin anyja újra visszament a palotába, és drágakövekbôl készült gyümölcsöket vitt a karjában, a fia ajándékaként. A szultán elámult a drágakövek láttán és Aladdinnak ígérte feleségül a lányát. 16
Néhány nappal késôbb azonban Aladdin azt hallotta, hogy a hercegnô a nagyvezír fiához megy feleségül. Haragra lobbant, és megparancsolta a dzsinnek, hogy szállítsa el hozzá a jegyespárt. Így is történt, és Aladdin éjszakára egy faliszekrénybe zárta a vôlegényt.
Három éjszaka elteltével az ifjú férj lemondott jegyesérôl. Aladdin pedig kincsekkel megrakott rabszolgákat küldött a szultánhoz, hogy újra megkérje a hercegnô kezét.
Közben a dzsinn egy pompás palotát épített aranyból és márványból Aladdinnak. A szultán végül beleegyezett Aladdin és Badrulbudur hercegnô házasságába. Az volt ám a lakodalom! 17
HE
K O
EZEREGYÉJSZAKA
ERCEGNÔK ÉS LO K, H VA GE E G RC
Tengerjáró Szindbád Az idôs Szindbád szívesen mesélt ifjúkorának hét csodálatos utazásáról.
Bagdadban az ifjú Szindbád elszegényedett. Hajóra szállt tehát, hogy távoli szigeteken találja meg a szerencséjét.
Hosszú utazás után hajójuk lehorgonyzott egy szigetnél. Szindbád egy csónakban kievezett a partra. Tüzet rakott, de abban a szempillantásban a sziget megmozdult, hiszen az nem volt más, mint egy óriási bálna! Egy erôteljes farokcsapással nyomban el is tûnt a tenger mélyében! 18
Szindbád nem fulladt a tengerbe, és sikerült hazautaznia. Ezután sem volt képes azonban ellenállni a kalandok csábításának, és ismét útra kelt. Szerencsétlenségére a hajó kapitánya ottfelejtette ôt egy lakatlan szigeten. Szindbád a sziget közepén egy hatalmas fehér golyót pillantott meg. Elindult, hogy megnézze, mi az.
Mekkora volt a meglepetése, amikor kiderült a golyóról, hogy az nem más, mint egy tojás. Abban a pillanatban egy rokmadár tért vissza fészkére, hogy kiköltse a tojását. Másnap Szindbád a madár lábába kapaszkodva menekült meg a szigetrôl. 19
HE
K O
EZEREGYÉJSZAKA
ERCEGNÔK ÉS LO K, H VA GE E G RC
Szindbád utazásai Tengeri utazásait folytatva Szindbád veszedelmekkel teli szigetekre jutott el.
Minden alkalommal, amikor Szindbád hazatért, megfogadta, hogy soha többé nem száll tengerre. Néhány hónapnál tovább azonban nem tudott nyugodni, így félelmetesebbnél félelmetesebb kalandokban volt része.
Egyszer szôrös, hosszú hajú törpék egy komor várba zárták.
Egy elefántfülû, egyszemû óriás felfalta Szindbád útitársait.
Egyszer egy kígyó üldözte, ami olyan hosszú volt, mint egy pálmafa. 20
Egy öreg varázsló a hátára ugrott, és nem volt hajlandó onnan leszállni.
Szindbád rettenetes viharokat és félelmetes hajótöréseket élt át.
Egy maga által épített tutajon egy föld alatti folyón utazott végig.
Máskor egy csapat elefánt elôl kellett fejvesztve menekülnie. Amikor megöregedett, Szindbád végre felhagyott az utazásokkal. 21
HE
K O
A KEREKASZTAL LEGENDÁJA
ERCEGNÔK ÉS LO K, H VA GE E G RC
Arthur és a Kerekasztal lovagjai Arthur király birodalmában mindenhol ott voltak bátor lovagjai.
Arthur Uterpendragon király titkolt gyermeke volt. Születésekor a gyermeket Merlinre, a varázslóra bízták, aki úgy nevelte fel, hogy nem mondta meg neki a nevét, és nem beszélt neki a reá váró mesés jövôrôl.
Tizenhat évvel késôbb örökös nélkül halt meg a király. Mintegy varázsütésre egy kard emelkedett ki a sziklából, erre az új király megválasztásához volt szükség. A kardnak neve is volt: Excalibur. Egy felirat állt rajta: „Aki kiszabadítja ezt a kardot, az lesz a király”. 22
A királyság minden lovagja megpróbálta kihúzni a kardot, de egyikük sem járt sikerrel.
Arthur odament, megragadta a kardot, s lássatok csodát! Nem is kellett erôlködnie, hogy kiszabadítsa a sziklából. Arthur király lett!
Merlin egy napon azt tanácsolta Arthurnak, hogy hívja össze legkiválóbb lovagjait. Amikor összegyûltek, elibük varázsolt egy kerek asztalt. Az asztal körül székek álltak, és mindegyiken aranybetûkkel ott állt egy-egy kiválasztott lovag neve. A lovagi eskü A lovagok megfogadták, hogy segítséget nyújtanak mindenkinek, aki csak kéri, és fegyvereikkel mindig az igazságot szolgálják.
A Kerekasztal lovagjai esküt tettek, majd karddal a kezükben bejárták a királyságot, segítséget vittek a veszélybe került hajadonoknak és harcoltak a gonoszok ellen. 23
HE
K O
A KEREKASZTAL LEGENDÁJA
ERCEGNÔK ÉS LO K, H VA GE E G RC
Merlin, a varázsló és Vivien, a tündér Merlin volt a legnagyobb hatalmú varázsló és mégis egy tündér rabja lett.
.
A gyermek Merlin tanácsot adott egy királynak, akinek nem sikerült felépítenie egy tornyot. Megmutatta neki, hogy a mélyben harcoló sárkányok miatt omlik össze a torony.
Merlin apja ördög volt, aki sok mindent átadott fiának a tudásából: tudott olvasni az emberek gondolataiban, ismerte a múltat, a jelent és a jövôt.
Merlin jóságos és bölcs varázsló volt. Ô adott tanácsokat az ifjú királynak, Arthurnak, hogy hogyan kormányozza a királyságát. Merlin segítsége a csatamezôn is igen hasznos volt. 24
Egy napon a varázslót elcsábította Vivien, a tündér. Merlin elôször olyan dolgokra tanította, hogyan kell egy folyó vizét irányítani, vagy hogyan kell létrehozni egy gyümölcsöskertet.
Vivien azonban meg akarta ismerni Merlin teljes varázstudományát. A varázsló jóhiszemûen elmagyarázta neki, hogyan lehet egy embert örökre rabul ejteni. Brocéliande A Kerekasztal legendái Nagy-Britanniában és Bretagne-ban keletkeztek. Brocéliande erdeje valóban létezik Rennes közelében.
Vivien pedig azalatt, míg szerelmese aludt, elvarázsolta Merlint. Belecsavarta fehér selyem kendôjébe, amivel a mágust olyan köd fogságába ejtette, ami a legszilárdabb toronynál is erôsebb börtöne lett. 25
HE
K O
LANCELOT
ERCEGNÔK ÉS LO K, H VA GE E G RC
Lancelot, a tó lovagja A fehér lovon harcoló Lancelot volt a legderekabb a Kerekasztal lovagjai közül.
Ban de Bénoicnak, Bretagne egyik királyának volt egy fia, Lancelot. Egészen kicsi korától Vivien tündér nevelte, aki a tó mélyén levô palotájában élt.
A Tó Hölgye a legjobb tanárokat szerezte meg neveltjének, és a fiú napról napra ügyesebb, erôsebb és okosabb lett.
Egy napon a Tó Hölgye kíséretével Arthur elé járult, és megkérte a királyt, hogy fogadja szolgálatába Lancelotot. Így a 15 éves fiút maga Arthur király ütötte a Kerekasztal lovagjává.
Az udvarban Lancelot találkozott Ginevra királynéval, akinek a szépsége elkápráztatta. Beleszeretett, és azonnal kalandok keresésére indult. Igyekezett, hogy nagy tetteket vigyen végbe álmai asszonyáért. 26
Az egyik faluban arra kérték Lancelotot, hogy szabadítson fel egy várat a varázslat alól. A bátor fehér lovag egyedül szállt szembe a várat ôrzô húsz páncélos lovaggal.
Vivien segítségével Lancelot került ki gyôztesen az összecsapásból. A várat gyötrô varázslatok és átkok azonban nem szûntek meg mindaddig, amíg rá nem bukkant a rejtélyek kulcsára.
Lancelot megküzdött két óriással, majd egy bûzös sárkánnyal. A kulccsal kinyitott egy ládikát, amibôl harminc ördög repült szerteszét. A vár felszabadult a varázslat alól. 27
HE
K O
LANCELOT
ERCEGNÔK ÉS LO K, H VA GE E G RC
Lancelot, a kordé lovagja Lancelot minden harcra készen állt Ginevra királyné szerelméért.
A királyné becsületéért Lancelot három lovaggal is megvívott, és megnyerte a tornát. Hôsiességével bebizonyította a királyné ártatlanságát.
Egy napon a királyné gyümölccsel kínált meg egy lovagot, anélkül hogy tudta volna, a gyümölcs mérgezett. Ginevra ártatlanságáról lovagi torna döntött.
Egy másik alkalommal egy gonosz úr Ha egy lovag kordéra szállt, menten elveszíelrabolta a királynét. Lancelot üldözôbe vette tette a becsületét, ugyanis a kordén az akaszôket. Útközben találkozott egy törpével, aki tásra ítélt bûnösöket szállították abban az felajánlotta, hogy elvezeti Ginevrához, de idôben. Lancelot mégis felkapaszkodott a korcsak akkor, ha a lovag felszáll a kordéjára. déra a törpe mögé, és rá is talált a királynéra. 28
Morgana tündér féltékeny volt a lovagra, ezért fogva tartotta a Nincs Visszatérés Völgyében. Szabadságot ajánlott neki egy csókért cserébe, de Lancelot nem engedett. Csak azután sikerült elmenekülnie, amikor egész életét megfestette börtöne falára.
A király úgy szerzett tudomást Ginerva és Lancelot szerelmérôl, hogy meglátta a lovag festményeit. Ettôl kezdve a király és legkiválóbb lovagja ellenségek lettek.
Lancelotnak számûzetésbe kellett vonulnia. 29
HE
K O
PARSIFAL
ERCEGNÔK ÉS LO K, H VA GE E G RC
A walesi Parsifal Az ifjú Parsifal csatákról, hôstettekrôl álmodozott, de az anyja maga mellett akarta tartani.
Amikor Parsifal megszületett, anyja már két fiát elveszítette a harcokban. Úgy akarta megvédeni a fiát, hogy egy erdô közepén nevelte és sohasem beszélt neki a Kerekasztal lovagjairól.
Egy nap az ifjú Parsifal pompás öltözetû, büszke tartású lovasokkal találkozott. Parsifal azonnal elindult velük Arthur király udvarába.
Parsifal arra kérte a királyt, hogy üsse lovaggá. A fiúban volt bátorság, de nem ismerte a jó modort. Közönséges volt, s mindig megnevettette a társaságot, ezért senki sem vette komolyan. 30
Késôbb Parsifal egy nemesúrtól megtanulta a lovagi élet legfontosabb szabályait: bátorság, hûség, udvariasság.
Történt egyszer, hogy a kastély közelében Parsifal találkozott a Vörös Lovaggal. Legyôzte és elvette vörös páncélját. Ez volt az elsô harci tette!
A Beaurepaire kastélyban élô Blanchefleur hercegnô Parsifal segítségét kérte, mert a várat megtámadta a Szigetek Ura. A két férfi ádáz párbajba kezdett.
Parsifal gyôzött, majd feleségül vette Blanchefleurt. Arthur király a „Vörös Páncélos lovag” nevet adta neki. 31
HE
K O
A RÓKA REGÉNYE
ERCEGNÔK ÉS LO K, H VA GE E G RC
Róka koma fortélyai A ravasz Róka szívesen és gyakran megtréfálta farkas nagybátyját, Ysengrint. Paradicsom a kút mélyén Hogy rzed magad, R ka?
J l belakom kolb sszal s sonk val!
Egy nap Ysengrin hallja, hogy a Róka énekel egy kút mélyén.
A farkas beleugrott a vödörbe és ezt kiáltotta: „Akkor most rajtam a sor!” Ekkor a Róka vödre felemelkedett és a ravaszdi odaszólt a farkasnak: „Jó mulatást!”
A farkas meglepôdött a kút fenekén. Sötét volt, és nem volt ott sem kolbász, sem sonka. A Róka ismét túljárt az eszén! 32
Angolnahalászat
Egy téli éjszaka a Róka elvitte magával Ysengrint halászni egy befagyott mocsárba. Elvezette a farkast egy lék peremére.
„Nagyon egyszerû a dolog – magyarázta a Róka. Belemeríted ezt a vödröt a vízbe, és tele lesz angolnával.” Ysengrin a farkára akasztotta a vödröt, és beleengedte a jeges vízbe.
A farkas türelmesen várakozott. A lék vize Ysengrin fel akarta húzni a vödröt. Jaj! A farka egy szempillantás alatt befagyott, és Ysengrin belefagyott a vízbe, a Róka meg eltûnt. Arra járt egy paraszt, és tôbôl levágta Ysengrin azt érezte, hogy valami húzza a farkát. Örvenfarkát. Ysengrin hanyatt-homlok menekült! dezett: ezek bizonyára már a halak lesznek! 33
HE
K O
TRISZTÁN ÉS IZOLDA
ERCEGNÔK ÉS LO K, H VA GE E G RC
Trisztán és Izolda Trisztán és Izolda között egy szerelmi bájital miatt szenvedélyes és tiltott szerelem támad.
Trisztán útja során legyôzött egy sárkányt, amelyiknek olyan szeme volt, mint a parázs.
A szép Izolda útra kelt Trisztánnal. A hajóút alatt tévedésbôl mindketten ittak egy szerelmi bájitalból. Íme, hatott a varázslat!
A bûvös ital hatására végzetes szerelem támadt Trisztán és Izolda között. Izolda mégis férjhez ment Mark királyhoz. De a szerelmesek azután is találkoztak a holdfényes éjszakákon. 34
Egy éjszaka a király meglátta az ölelkezô szerelmeseket. Nagyon megharagudott, és máglyahalálra ítélte ôket. Trisztán megszökött, majd visszatért Izoldáért.
Hetekig éltek együtt az erdôben, de végül Trisztán visszavitte Izoldát Mark királyhoz, aki számûzte Trisztánt a birodalomból.
Egy csatában Trisztán mérgezett lándzsától megsebesült. Amikor közeledni érezte a halálát, szerette volna viszontlátni Szôke Izoldát, az egyetlen asszonyt, akit szeretett. Küldönc indult hát érte Cornwallba.
Trisztán haldoklott, de a fehér vitorlás hajón már közeledett a királyné. Egy féltékeny asszony azonban azt jelentette Trisztánnak, hogy a közeledô hajó vitorlája fekete, és Trisztán a rossz hír hallatán meghalt. 35
HE
K O
ROBIN HOOD
ERCEGNÔK ÉS LO K, H VA GE E G RC
Az igazságos Robin Hood A sherwoodi erdôben a vitéz Robin Hood kirabolta a gazdagokat és pénzüket a szegényeknek adta.
Robin de Locksley keresztes hadjáratba indult Oroszlánszívû Richárd angol királlyal. Sokévi háborúskodás után Robin hazatért, Richárd pedig folytatta a harcot.
Robin nem volt hajlandó ezt a hûtlen uralkodót szolgálni, elbujdosott a sherwoodi erdôbe. Egy napon megmentett egy csapat parasztot, akiket a bíró fel akart akasztatni. A parasztok vezérükké választották Robint.
Richárd király távollétében János herceg, a király öccse bitorolta a trónt. Felemelte az adókat, és megbízta a nottinghami bírót, hogy a szegényektôl akár erôvel is szedje be az adót. 36
Robin és vidám társai, Tuck barát és a nagy Petit-Jean ott éltek az erdôben, a szarvasok és kecskék között. Íjaikkal, nyilaikkal megtámadták az aranyat szállító királyi szekereket, majd az aranyat szétosztották a szegények között.
Robin a királyság legjobb íjásza volt. Nemesúrnak öltözve részt vett egy tornán, és megnyerte a céllövést. Kiérdemelte Marianne úrhölgy csókját! A torna végén Robin megszöktette a szép Marianne-t, és magával vitte az erdôbe. Nem sokkal késôbb Oroszlánszívû Richárd hazatért, és János herceg börtönbe került. 37
HE
K O
RÓMEÓ ÉS JÚLIA
ERCEGNÔK ÉS LO K, H VA GE E G RC
Rómeó és Júlia Rómeó és Júlia szerelme tiltott szerelem volt, mert családjaik ôsidôk óta ellenségek voltak.
Rómeó a Montague család sarja volt. Egy álarcosbálon meglátta a Capulet családból való Júliát. Tekintetük találkozott, a szívük lángra lobbant.
A Capuletek azonban esküdt ellenségei voltak a Montague családnak! Az éj leple alatt Rómeó a leány erkélyéhez lopózott. Még aznap éjjel megvallották egymásnak szerelmüket.
Másnap Rómeó és Júlia titokban egy templomban találkozott, ahol egy pap összeeskette ôket.
Rómeó még aznap megölte Tibaldot, a Capulet család egyik tagját, aki kihívóan viselkedett vele. A gyilkosság miatt el kellett hagynia a várost. Idôközben Júlia apja odaígérte a lányát Paris grófnak. 38
Júlia úgy kerülte el a házasságkötést, hogy mélyen altató varázsitalt ivott. Egy küldönc elindult, hogy visszahívja Rómeót. Az ifjú férjnek két napon belül ott kellett lennie, hogy jelen legyen, amikor Júlia felébred álmából.
A küldönc azonban elkésett az üzenettel. Rómeó a családi sírboltban talált rá Júliára, és azt hitte, hogy valóban meghalt. A fájdalomtól eszét vesztve méreggel vetett véget az életének.
Amikor Júlia felébredt, és ott találta maga mellett Rómeó holttestét, úgy érezte, hogy nem tud a szerelme nélkül élni, ezért tôrt döfött a szívébe.
A két család tagjai a sírboltban összeölelkezve találták Rómeó és Júlia holttestét. Megértették, hogy mi történt, s a Capuletek és a Montague-k végre kibékültek. 39
HE
K O
AMERIKAI LEGENDA
ERCEGNÔK ÉS LO K, H VA GE E G RC
Pocahontas, a kis indián lány Amerikában a szép Pocahontas teremtett békét törzse indiánjai és az angol telepesek között.
Pocahontas egy indián törzsfônök leánya volt. Törzse az amerikai tengerpart mentén lakott. Az indiánok egy napon látták, amint hatalmas angol vitorlás hajók kötöttek ki a parton.
Kezdetben az indiánok segítettek az angoloknak táborhelyük elkészítésében. Az angol gyarmat napról napra fejlôdött Pocahontas ámuló tekintete elôtt.
Voltak azonban angolok, akik rosszul bántak az indiánokkal, s az indiánok között is voltak, akik nem viselték el a betolakodókat. Egyre gyakoribbak voltak az összecsapások.
Az indiánok foglyul ejtették John Smith kapitányt. Az indián vének elhatározták, hogy kivégzik. Pocahontas azonban meggyôzte apját, hogy engedjék szabadon a kapitányt. 40
Pocahontas a férjével, a gyermekeivel és tíz indiánnal útra kelt Angliába. Londonba érve nagyszerû fogadtatásban részesültek a királyi udvarban.
Az évek során a fiatal indián nô megtanult angolul, és férjhez ment egy angol telepeshez, John Rolfe-hoz. Hála Pocahontasnak, az angolok és az indiánok kibékültek.
Amikor visszaindultak volna Amerikába, Pocahontas megbetegedett, és hamarosan meg is halt. Egy angol templomban, népétôl távol temették el. 41
HE
K O
DON QUIJOTE
ERCEGNÔK ÉS LO K, H VA GE E G RC
Don Quijote Don Quijote, a lovagi történetek szenvedélyes olvasója maga is lovagi tettekrôl álmodott.
Don Quijote Spanyolországban élt, jóval a középkor után. Az idôs nemesúr azonban olyan nagyszerû lovagi tettekrôl ábrándozott, mint amilyenekre a lovagkorban került sor.
A csûrben keresgélve talált egy régi páncélt, egy lyukas sisakot és egy rozsdás kardot. Még aznap este lovaggá üttette magát a falu kocsmárosával.
Don Quijote készen állt, hogy harcoljon mindenféle igazságtalanság ellen. Útra kelt egy sovány gebe hátán szolgája, a derék Sancho Panza kíséretében.
Egy síkságra érve, ahol szélmalmok sorakoztak, Don Quijote azt képzelte, hogy óriásokat lát. Sancho figyelmeztetése ellenére támadásba lendült ellenük. 42
Lándzsával a kezében rátámadt az elsô malomra: „Ne menekülj, ne menekülj!” A lándzsája eltört, ôt pedig a malom egyik vitorlája felkapta a levegôbe.
Késôbb Don Quijote eltévedt a ködben. Ekkor sem hallgatott Sanchóra, hanem rátámadt egy birkanyájra, amirôl azt hitte, ellenséges sereg. Cervantes Cervantes spanyol író Don Quijote címû könyvével kigúnyolta azokat a lovagi történeteket, amelyek álmodozásra késztették kora nemeseit.
Egy arra haladó postakocsiban egy szép hölgy utazott. Don Quijote azt képzelte, hogy banditák rabolták el a hölgyet, ezért rátámadt a kocsisra és a kísérôkre. 43
HE
K O
TÜNDÉRMESÉK
ERCEGNÔK ÉS LO K, H VA GE E G RC
Mesehôsök A tündérmesékben a hercegek és a hercegnôk csodálatos kalandokat élnek át. Csipkerózsika Pompás kastélyában Csipkerózsika egy orsóval megszúrta az ujját, és százéves álomba szenderült. Csak egy királyfi csókja ébreszthette fel.
Szamárbôr A hercegnô szamárbôrbe bújt, hogy ne kelljen engedelmeskednie az apjának, aki férjhez akarta adni. Elhagyta a királyságot, és egy bôröndben három ruhát vitt magával, egy Idô-színût, egy Hold-színût és egy Nap-színût.
Hamupipôke A szegény Hamupipôke, aki a kemencesutban aludt a hamuban, arról álmodozott, hogy ô is elmegy a herceg báljába. Tündér keresztanyja varázspálcájával szép ruhát, hintót szerzett neki, de csak éjfélig!
44
Riquet Riquet nagyon okos volt, de igen-igen csúnyának született. Egy gyönyörû, de nagyon ostoba hercegnôt vett el feleségül, és így mindketten kárpótolva érezték magukat hiányzó tulajdonságaikért.
Hófehérke Hófehérke az erdôbe menekült, ahol találkozott a hét törpével. Mostohaanyja, aki gyûlölte ôt, itt is rátalált, és egy mérgezett almát adott neki…
Borsóhercegnô Egyszer egy hercegnô a királyi várban talált menedéket, ahol meg akartak bizonyosodni afelôl, hogy igazi hercegnôvel van-e dolguk, ezért a matrac és tíz paplan alá egy szem borsót rejtettek el. Micsoda rettenetes éjszaka volt! 45
