HELYZETKÉP AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZÉPTÁVÚ POZÍCIÓJÁRÓL: HIÁNY ÉS ADÓSSÁG
(2012-2026)
Simor András
ÁSZ konferencia 2012. május 15.
Az elıadás szerkezete 1. Az államadósság jelenlegi szintje és az ide vezetı út 2. Az adósságkivetítés célja és korlátai 3. Módszertan és alapfeltevések 4. Eredmények (2012-26) • Költségvetési egyenleg • Adósságpálya • Érzékenységvizsgálat • „Fiskális rés”
A jegybank elsıdleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
1. Az államadósság jelenlegi szintje és az ide vezetı út
3
Az államadósság meghaladja a hasonló fejlettségő országokban tapasztalt szintet 160 GR
Bruttó államadósság (a GDP arányában)
140 120
IT
100
BE
PT UK FR
Magyarország
80
DE AT
MT CY
60
NL
ES
PL
FI
LV 40
SK LT
CZ
DK
SI
SE
RO 20
IE
BG EE
0 40
50
60
70
80
90
100
110
120
130
140
Egy fıre jutó GDP vásárlóerı-paritáson (EU átlaga=100)
Forrás: Eurostat; 2010-es adatok Pirossal jelölve az IMF besorolása szerint fejlettnek számító országokat
4
2001 óta tartó, szinte folyamatos növekedés után az adósságráta az elmúlt 3 évben a GDP 80 százaléka körül alakult
5
A válság elıtt az adósságrátát a hiány emelte, a növekedés-kamatárfolyam hármas összességében csökkentette. 2008-tól a hatás fordított…
6
…pedig az adósság átlagos finanszírozási költsége trendszerően csökkent az elmúlt 10 évben
Megjegyzés: Az implicit kamat az adósságra fizetett átlagos kamat. Forrás: saját számítás
7
2. Az adósságkivetítés célja és korlátai
8
A középtávú kitekintés célja •
Az államadósság és az államháztartás középtávú strukturális helyzetének bemutatása
•
A hazai és uniós fiskális szabályok teljesülésének, valamint a kritériumok felé történı konvergencia vizsgálata
•
A szuverén adósságok középtávú alakulása a figyelem középpontjába került
•
Magyarországon eseti elemzéseket kivéve eddig nem készült rendszeres hosszútávú kitekintés
9
Korlátok •
Változatlan fiskális politika melletti technikai kivetítés
•
A változatlan fiskális politika elvi meghatározása és számszerősítése nem triviális
•
Nem elırejelzés, nem a legvalószínőbb pálya
•
Hosszú idıtáv: a makrogazdasági és fiskális pálya bizonytalanságai összeadódnak és kumulálódnak
•
A Széll Kálmán Terv 2.0 hatása nem szerepel a makrogazdasági pályában
10
3. Módszertan és alapfeltevések
11
Az államadósság elırejelzése Az elsıdleges egyenleg és a „dinamikus komponens” •
Az adósság technikai elırejelzésének tényezıi • • • •
•
Elsıdleges egyenleg (PB) Reálgazdasági növekedés (G) A fennálló adósságállomány átlagos reálkamata (R) Reálárfolyam változása (RER)
PB Dinamikus komponens: R+RER-G
Adósságstabilizáló elsıdleges egyenleg PBst : • Adott adósság és dinamikus komponens mellett az adósság szinten tartásához éppen elegendı elsıdleges egyenleg PB0
Emelkedı adósság
<
PBst
<
PB1
Csökkenı adósság
Kedvezı: • Magasabb PB • Magasabb G • Alacsonyabb R • Alacsonyabb RER (reálfelértékelıdés)
12
Makrogazdasági feltételezések • Adósságválság lecsengése, a kockázati prémium mérséklıdése. • Kibocsátási rés 2015-re záródik. • A finanszírozási költségek mérséklıdésével a külsı forrásbevonás mennyisége és felvevıpiacaink bıvülése is kedvezıbbé válhat. • Növekvı aktivitás és bıvülı foglalkoztatás, fokozatos visszatérés a válság elıtti munkanélküliséghez. • A válság elıtti növekedési ütemek visszatérését azonban nem tételezzük fel. • 2016-tól - évi 2,1 százalékról fokozatosan évi 2,5 százalékra növekvı potenciális GDP-bıvüléssel számoltunk • mind a fejlett európai országokhoz való felzárkózási folyamatot, • mind pedig a termelési tényezık bıvülését tekintve megalapozott. 13
A kivetítés makrogazdasági pályája
Rövid távon
Hosszú távon
A kibocsátási rés 2015-ben bezárul
2,5 százalék
Infláció
2013-ban az inflációs cél elérése
3 százalék
Árfolyam
változatlan nominális árfolyam a jelenlegi szint körül, inflációs különbözetbıl tartós reálfelértékelıdés
Gazdasági növekedés
Kockázati felár
jelenlegi értékrıl mérséklıdı, de…
… a válság elıtti szintet meghaladó
14
A költségvetési kivetítés módszertana Változatlan fiskális politika - értelmezése nem egyértelmő Hatályos jogszabályok (vagy bejelentett és kellıen részletezett intézkedések) • •
Bevételek és kiadások kivetítése a jogszabályok mentén Fokozatosan érvényesülı intézkedések teljes hatásának bemutatása (Diákhitel, köznevelési törvény, nyugdíjreformok stb.)
Jelenlegi szolgáltatási színvonal fenntartása • •
A demográfiai folyamat hatásainak figyelembe vétele mellett Nominális GDP-vel indexált bevételek és kiadások
15
Elsıdleges egyenleg fıbb mozgatórugói •
Széll Kálmán terv 2.0 2015-tıl a GDP 1,4 százalékával javítja az egyenleget.
•
Köznevelési törvény a GDP 0,6 százalékával növeli a nettó kiadásokat.
•
EU-transzferek csökkenése következtében (költségvetési ciklus) saját finanszírozású beruházások emelkednek, ami a GDP 0,9 százalékpontjával emelheti a hiányt.
•
Nyugdíjkiadások o inflációval történı indexálás o korhatáremelés, jogosultsági feltételek szigorítása, megváltozott munkaképességőek ellátórendszerének átalakítása következtében a GDP 2,5 százalékával csökkennek a teljes horizonton.
•
Demográfiai hatások mérsékeltek, fıként a horizont második felében jelentkeznek (2026-után már érzékelhetı lesz a hatás).
•
Elsıdleges egyenleg átmeneti romlás után trendszerően javul, a 2016. évi 1,4 százalékos szintrıl indulva fokozatosan éri el a GDP 2 százalékát. 16
Hozamokra, finanszírozásra vonatkozó feltételezések • Kockázatmentes hozamok emelkednek • Kockázati felár számottevıen csökken, de tartósan meghaladja a válság elıtti szintet • Államháztartás finanszírozása •
Devizabetétek leépülnek
•
EU/IMF hitelek lejárnak, piaci refinanszírozás
•
Forintkibocsátás részaránya folyamatosan emelkedik
•
A devizaarány 2026-ra 50 százalékról 33 százalékra csökken
17
Jelenlegi, historikus minimumáról növekedhet az adósság implicit kamata Az emelkedı és a válság elıttinél tartósan magasabb finanszírozási költség okai: • Jelenlegi szintben még alig érzıdik a válság hatása, mert nagy az EU/IMF hitelek súlya • Lassú átárazódás • Emelkedı kockázatmentes hozam • Bár csökkenı, de tartósan magasabb prémium szint • Forintfinanszírozás arányának növekedése
18
3. Eredmények
19
Tartósan a GDP 3 százaléka alatti és csökkenı ESA-hiány
20
A dinamikus komponens és az adósságstabilizáló elsıdleges egyenleg • A növekedés (G), a reálkamat (R) és a reálárfolyam (RER) viszonyának kitüntetett szerepe van az adósságdinamikában • Minél nagyobb a dinamikus komponens (R-RER-G), annál magasabb elsıdleges többlet szükséges az adósság csökkentéséhez • (R-G) 1,1 százalék • (R+RER-G) 0,8 százalék • Hosszútávon az adósságot stabilizáló elsıdleges költségvetési többlet a GDP 0,5 százaléka • Ennél kedvezıbb egyenleg csökkenti az adósságot
21
Az adósságráta 15 év alatt 60 százalék alá mérséklıdhet 80
%
%
80
70
70
60
60 Maastricht
50
50 Alaptörvény
Bruttó államadósság
2026
2025
2024
2023
2022
2021
2020
2019
2018
2017
2016
2015
30 2014
30 2013
40
2012
40
1/20-os szabály
22
A célok gyors eléréséhez további gazdaságpolitikai lépések szükségesek • Az Alaptörvényben megfogalmazott 50 százalékos adósságráta 15 éven belül történı eléréséhez további lépések szükségesek: vagy tartósan magasabb növekedésre (G), vagy a befektetık bizalmát erısítı, alacsonyabb finanszírozási költséget biztosító lépésekre (R), vagy további fiskális egyenlegjavításra (PB) van szükség. • Az egyes tényezık lehetséges hatásának megítélésében segítenek az érzékenység vizsgálatok.
23
Érzékenységvizsgálat – a költségvetési egyenleg sokat nyom a latban •
Alappálya: 2026-ra a bruttó adósság 59,4%-ra csökken
•
Parciális érzékenységek, policy reakciók és visszacsatolások nélkül (2017-ben bekövetkezı tartós sokkok)
•
Közel szimmetrikus érzékenységek
Az adósság elmozdulása az alappályától 2026-ban (GDP arányában)
Eltérés az alappályától Fiskális sokk Kamatsokk
+/- 0,5% +/- 100 bp
Növekedési sokk
+/- 0,5%
Árfolyamsokk
+/- 10%
24
Érzékenységvizsgálat
25
Az 50 százalékos adósságcél elérésének lehetısége az elsıdleges egyenleg javításán keresztül •
„Fiskális rés” - változatlan növekedési és kamatkörnyezet mellett mekkora egyenlegjavulás szükséges az adott adósságcél adott horizonton történı eléréséhez
•
Parciális hatásvizsgálat - minden más változatlansága mellett
•
Adósságcél: Alaptörvényben foglalt 50 százalék 2026-ban
•
A szükséges egyenlegjavulás mértéke az is idızítéstıl függ - kivárásnak „ára” van
Kiigazítás jellege/ Kiigazítás nagysága, eredménye
Adósságcél 2026-ban: 50% Átlagos elsıdleges Átlagos elsıdleges egyenleg 2016Szükséges egyenleg a 2026 között kiigazítás mértéke kiigazítást követıen GDP %
GDP %
Egylépésben történı tartós kiigazítás, 2017-ben
1,9
0,9
2,8
Egylépésben történı tartós kiigazítás, 2020-ban
1,9
1,3
3,2
Fokozatos kiigazítás 2017-2026 között, éves átlag
1,9
0,2
2,8
26
Fı üzenetek •
Kivetítésünk eredményei szerint a 2011 végén 80 százalék feletti GDP-arányos államadósság 2026-ra 59,4 százalékra csökkenhet.
•
Ezzel az adósság elérheti a Maastrichti Szerzıdés szerint elvárt 60 százalékos szintet, de meghaladja az Alaptörvény 50 százalékos adósságcélját.
•
Ennek eléréséhez vagy tartósan magasabb növekedésre, vagy a befektetık bizalmát erısítı, alacsonyabb finanszírozási költséget biztosító lépésekre, vagy további fiskális egyenlegjavításra van szükség.
•
Az államháztartás elsıdleges egyenlege átmeneti romlást követıen a kivetítési horizonton trendszerően javul és hosszú távon a GDP 1,9 százaléka körül stabilizálódik.
•
Ez az egyenleg képes ellensúlyozni a feltételezett 2,5 százalékos hosszú távú növekedési ütemet 0,8 százalékkal meghaladó finanszírozási költség adósságnövelı hatását, azaz biztosítja az adósságráta csökkenését. A jegybank elsıdleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
Fı üzenetek (folytatás) •
Az egyenleg átmeneti visszaesését egyes bevételek kiesése (különadók, a fél-szuperbruttó és az EU források csökkenése) és új kiadások (így a pedagógus életpálya-modell) okozzák.
•
Középtávon ugyanakkor a nyugdíjrendszer reformjai nagymértékben javítják az egyenleget.
•
A Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései tartósan – 2015-tıl évente 1,4 százalékkal – javítják az államháztartás elsıdleges egyenlegét, így kulcsfontosságúak az adósságráta csökkentése szempontjából
•
A növekedés fél százalékos változása 3,4 százalékponttal, a finanszírozási költség 1 százalékpontos eltérése 3,9 százalékponttal térítheti el a 2026-as adósság GDP-arányos szintjét az alappályától.
•
Elemzésünk ún. technikai kivetítés, nem pedig elırejelzés. Ez azt jelenti, hogy nem a legvalószínőbb, hanem a változatlan gazdaság- és szakpolitikák feltételezése mellett várhatóan megvalósuló hiány- és adósságpályát mutatja be.
A jegybank elsıdleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
Köszönöm a figyelmet!
29
