Helyzetkép 2014. április - május
Gazdasági növekedés A világgazdaság növekedési kilátásai valamelyest javultak a múlt év őszén feltételezetthez képest. Az elmúlt két évben tapasztalt csökkenő dinamikát követően a bővülés üteme várhatóan megközelíti a három évvel korábbit, és közeledik a 2008. évi globális válságot megelőző évek GDP növekedési indexéhez. Az Európai Unióban is érzékelhető gazdasági bővülésre lehet számítani, és az eurózóna is kilábalt a recesszióból. A KSH közzétette a magyar gazdaság első negyedévi teljesítményét bemutató részletes adatokat. Ennek alapján a bruttó hazai termék nyers adatok alapján jelentősen, 3,5%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A naptárhatással korrigált adatok szerint a GDP ugyancsak 3,5%-kal nőtt, ez 0,1 százalékponttal magasabb az előzetesen közölt indexnél. Az Eurostat által is alkalmazott, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a bruttó hazai termék 3,2%-kal nőtt. A bruttó hazai termék dinamikus bővülése két tényezőre vezethető vissza. A járműipar kiemelkedő ütemű bővülésével, valamint az exportkereslet növekedésével az ipar hozzáadott értéke az első negyedévben 6,7%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé ezt is meghaladó mértékben, 9,6%-kal emelkedett. Az ipar teljesítménye ugyanakkor ezzel a jelentős bővüléssel mindössze 3%-kal haladta meg a három évvel korábbit, mivel az ágazat az előző két évben érzékelhetően zsugorodott. Az építőipar hozzáadott értéke az első negyedévben kiemelkedő mértékben, 25,2%-kal nőtt, amelyben az uniós projektek – az idő szorításában felgyorsított – megvalósításának van meghatározó szerepe. A jelentős dinamikában némi szerepe a báziskorrekciónak is van: a KSH a múlt év első negyedévére vonatkozóan az építőipar teljesítményének bővülését az eredetileg közölt 4,2%-ról 1,9%-ra módosította. Az építőipar kibocsátásában az első negyedévnek az átlagosnál kisebb szerepe van, mégis érdemes összehasonlítani a korábbi évek azonos időszakának teljesítményével az idei adatokat: az építőipar teljesítménye e kiemelkedő dinamika ellenére még mindig igen jelentősen, 24,7%kal elmaradt a válság előtti utolsó év, a 2007. év azonos negyedévének teljesítményétől.
2
A mezőgazdaság hozzáadott értéke a tavalyi kiemelkedő teljesítménytől 5,8%-kal elmaradt, és ezzel a két évvel korábbi szintre esett vissza. Az egyes szolgáltatás típusok teljesítménye differenciáltan változott: a szolgáltatások hozzáadott értéke összességében szerényebb mértékben, 1,5%-kal bővült. A legnagyobb dinamikával, 4,4%-kal a tudományos és műszaki tevékenység, valamint 4%-kal a szállítás és raktározás teljesítménye nőtt; mindkettő szoros kapcsolatban van a járműipari termelés és az export felfutásával. A turizmus élénkülésének köszönhetően 3,5%-kal emelkedett a szálláshely szolgáltatás és a vendéglátás teljesítménye; ezáltal 1,4%-kal haladta meg a két évvel korábbit. Dinamikusan, 3%-kal bővült az információ és kommunikáció hozzáadott értéke, ezzel együtt azonban mindössze 0,2%-kal nőtt a két évvel korábbihoz viszonyítva. Tovább csökkent, ezúttal 2,1%-kal a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások, valamint 2,7%-kal az ingatlanügyletek teljesítménye. A közigazgatás, oktatás és egészségügy hozzáadott értéke szerény ütemben, 0,7%-kal nőtt, amelyben – a nemzetiszámla rendszer módszertanából eredően – érvényesült a közszférában végrehajtott csekély mértékű létszám- és részleges béremelés hatása. A sportot is magába foglaló művészet és szórakoztatás hozzáadott értéke az első negyedévben 1,4%-kal emelkedett a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A bruttó hazai termék felhasználási oldalán a háztartások fogyasztási kiadása az első negyedévben 1,5%-kal emelkedett, és ezzel szerény mértékben, 0,7%-kal haladta meg a két évvel korábbi, és mindössze 0,2%-kal a három évvel ezelőtti szintet. A kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások értéke 2,4%-kal nőtt, ennek ellenére 2,3%-kal elmaradt a három évvel korábbi szinttől. A háztartások tényleges fogyasztása 1,6%-kal nőtt. A közösségi fogyasztás – döntően uniós forrásból – 3,5%-kal bővült. Összességében a GDP végső fogyasztása 1,9%-kal emelkedett, és ugyanennyivel haladta meg a két évvel korábbi szintet is. Az uniós források felhasználásával a bruttó állóeszköz-felhalmozás teljesítménye jelentősen, 13,3%-kal nőtt, ennek ellenére drasztikusan, 15,3%-kal a válság előtti, azaz 2007. évi első negyedévi szint alatt maradt. A bruttó hazai termék belföldi felhasználása 3,3%-kal emelkedett. A nemzetgazdaság export teljesítménye az első negyedévben 7,5%-kal, az importé 7,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A bruttó hazai termék – szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – 1,1%-kal emelkedett az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 5%-kal, míg az iparé 0,1%-kal csökkent. Az építőipar teljesítménye 8,5%-kal, a szolgáltatásoké 0,4%kal nőtt. A háztartások fogyasztási kiadása 0,3%-kal, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások értéke 0,9%-kal, a közösségi fogyasztás 0,7%-kal nőtt, így a végső fogyasztás 0,6%-kal emelkedett. Az első negyedévben regisztrált növekedési adatok – a korábbi recessziós időszakhoz viszonyítva – impozánsnak minősíthetők. Két komoly gondtól nem lehet eltekinteni, amelyek a következő évek kilátásait a most láthatónál sötétebb színekkel festik le. Az egyik probléma a viszonylag sok, egyszeri hatást kifejtő tényező, a másik a statisztikai módszertani bizonytalanság. Az átmeneti hatások közül a legnagyobb súlyú az uniós projektek gazdaságot élénkítő szerepe. Az Európai Unió forrásai térségünk országaiban jelentős szerepet töltenek be a felzárkózási folyamatban, mivel nagyon komoly pénzeszközökkel egészítik ki a közösségi beruházási keretet. A magyar gazdaságban az uniós projektek más funkciót töltenek be, mivel
3
nem kiegészítő, hanem szinte az egyetlen forrását jelentik a közösségi állóeszköz felhalmozásnak. Az utóbbi években nálunk szinte kizárólag uniós forrásból valósultak meg számottevő közösségi beruházások, csupán néhány kormányzati presztízsberuházás, főképp stadionépítés jött létre közvetlen vagy közvetett költségvetési forrásból /az előbbire példa a debreceni stadion és a Fradi pálya, az utóbbira a felcsúti stadion/. A korábban előkészített uniós projekteket 2010-ben leállította a kormány, és gyökeresen átalakított mindent, feszegetve az uniós szabályrendszer adta kereteket is. Ennek következtében csaknem két évig álltak a fejlesztések, majd az ismételt indítást követően sok kormányzati rögtönzés, számos intézményi átszervezés lassította a megvalósítást. Így a múlt évben időzavarba került a kormány, mivel ez volt a 7 éves ciklus utolsó éve, decemberig lehetett programokat indítani, és a jövő év végéig pénzügyileg is zárni kell az összes fejlesztést. Ennek következményeként olyan mértékben torlódtak fel a különböző uniós fejlesztések a múlt év ősze óta, amely komolyan hat a GDP indexre. Az egyszeri tényezők közé tartozik a járműipari nagyberuházások befejezése, és az új kapacitások működésbe állása, amely a múlt év közepe óta érzékelhetően megemelte az ipari kibocsátást. Az eurózóna gazdaságának bővülése és a világpiaci konjunktúra növelte az exportkeresletet az ipari termékek iránt. A választási gazdaságpolitika hatására nőtt a lakosság jövedelme, és többéves visszaesést követően élénkült a fogyasztás, nőtt a kiskereskedelmi forgalom. A gazdasági növekedés mérőszámának értékelésénél figyelembe kell venni a bázishatást: a múlt év első negyedében még tartott a recesszió, így az idei első negyedéves GDP csupán 2%-kal haladta meg a három évvel korábbit. Ez a hatás a második negyedévben már lényegesen kisebb mértékben érvényesül majd, míg a második félévben már nem lesz érzékelhető a bruttó hazai termék volumenindexében. Van néhány komoly módszertani probléma is, amely kétségeket ébreszt a közölt adatok torzításmentességét illetően. Az egyik gond a már néhány éve állandósulni látszó bizonytalanság, mely szerint a szokásos felülvizsgálat keretében a KSH a korábbi időszakok volumenindexeit szinte mindig lefelé módosítja, míg az adatok torzítatlansága esetén a korrekciók a Gauss görbével lennének leírhatók, azaz a felfelé és a lefelé irányuló módosítások mintegy kiegyenlítenék egymást. Ezen felül van néhány aktuális probléma is. A kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás bruttó hozzáadott értékének kimutatott 3,5%-os növekedése kétségesnek tűnik. Az egyik jelentős összetevő, a kiskereskedelmi forgalom adatgyűjtése nagyon labilissá vált. A KSH közleménye szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene az első negyedévben 6,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A naptárhatással korrigált adatok ennél is nagyobb dinamikát tükröznek: az első negyedévi forgalom volumene 7,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A statisztikai szolgálat az év elején az adatgyűjtésben módszertani változtatást hajtott végre a dohánykereskedelem kormányzati átalakítása miatt. Ez a totális átrendezés a múlt év közepe óta eltelt időszak adatai alapján gyökeresen megváltoztatta az élelmiszerkereskedelem piaci viszonyait. Ezáltal a korábbi mintavételes adatgyűjtés úgy módosult, hogy a dohányboltok értékesítéséről a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. szolgáltat teljes körűen adatokat, míg a fennmaradó üzletkörnél változatlan maradt a reprezentatív adatgyűjtési metodika. A KSH a módosítás miatt közli a változatlan módszertannal számított adatokat is: ennek alapján az első
4
negyedévben és március hónapban egyaránt 4%-kal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene. A KSH két körülményre hivatkozik: az egyik a dohánykereskedelem átalakítása, a másik a pénztárgépek adóhatósághoz történt bekötése, amely a feltételezés szerint fehérítette a kiskereskedelmet. Ami az elsőt illeti, az élelmiszerforgalom összetételét valóban lényegesen megváltoztatta az egyes bolttípusok között, ugyanakkor a szakboltokra mindössze az összforgalom egyötöde jut, így az eladásaiknak a KSH jelentés szerinti többszöröződése sem tudja a feltételezett volumenben megemelni az élelmiszerforgalmat. A dohánykereskedelem átalakítása ráadásul nem ad magyarázatot az élelmiszeren kívüli termékek eladásának jelentős bővülésére sem. Az adatok megbízhatóságának aggályos voltát támasztja alá, hogy az első negyedévben az általános forgalmi adó bevétel mindössze 1,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, amely sem a kimutatott forgalombővülésre, sem érdemi fehéredésre nem utal. Ami a dohánytermékek forgalmát illeti, a jövedéki adóból csupán 0,3%-kal több bevétele származott a kincstárnak, mint a múlt év azonos időszakában, ezen belül a dohány jövedéki adójából pedig drasztikusan, 11,7%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiskereskedelmi forgalom számbavételének értékelése inkább az adatgyűjtési módszertan aggálymentessége szempontjából érdemel figyelmet, a GDP volumenindexét legfeljebb 1-2 ezrelékponttal változtathatja. Két másik tényezőnek azonban jelentősebb hatása van az index mértékére. A nemzeti számla számításnál a GDP deflátornak – némileg leegyszerűsítve – az a funkciója, hogy az értékadatokból kiszűrje az árváltozások hatását. A KSH az első negyedéves bruttó hazai termék volumenindexének meghatározásánál 3,4%-os implicit árindexszel számolt, ami a mai deflációs környezetben nehezen magyarázható. A másik módszertani probléma ennél is nagyobb hatással lehet az index mértékére. A számítási metodika előírása szerint az adatok számbavétele mindig alapáron történik, és külön soron határozzák meg a termékadók és támogatások egyenlegét. A KSH azt állapította meg, hogy a termékadók változása 0,7%-kal növelte az első negyedévben a GDP volumenét. Ez a mérték semmivel sem támasztható alá; a gazdaság adóterhelése ugyan folyamatosan nőtt az elmúlt években, de a legutóbbi éves visszatekintésű adatokban ekkora változás nem következett be. Egyébként ezen a soron szokásosan 0,1-0,2%-kal nő vagy csökken a hozzáadott érték. Egyáltalán nem okoz majd meglepetést, ha a KSH a következő felülvizsgálat keretében akár jelentősen lefelé korrigálja a most közzétett adatot. A gazdasági növekedésre ható egyszeri tényezők következtében a második félévben már a dinamika jelentős csökkenésére lehet számítani. Ezt erősíti az is, hogy a bázishatás is kevésbé emeli az index értékét, mint az első negyedévben. Az év egészében a gazdaság 2%-ot valamelyest meghaladó ütemben bővülhet, az ez évi növekedési ütem fennmaradása a következő években egyáltalán nem várható. Az idei átmeneti hatások tovább nem érvényesülnek, így ismét előtérbe kerülnek a növekedést hátráltató tényezők. A konfrontatív, kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, a jogi környezet bizonytalansága, a váratlan állami beavatkozások immár rendszeressé válása elriasztja a befektetőket. Az elmúlt 3 évben megindult a működőtőke kiáramlása, és a kormány által deklarált gazdaságpolitika mellett ez a folyamat nem áll meg, sőt az energetikai és a közműszolgáltató szektor erőszakos államosítása újabb lökést adhat a tőkemenekítésnek. Üzleti beruházások hiányában a stagnálást csak éppen
5
meghaladó bővülésre van esély. Ezáltal pedig az idei átmenetinek tekinthető év után ismét folytatódik majd a lecsúszásunk a környező országoktól. Érdemes megemlíteni még egy módszertani problémát. Az Eurostat koordinálásával olyan gazdasági jelzőszámokat dolgoztak ki az Európai Unió tagországai számára, amelyeket többek között konjunktúra mutatóként is alkalmaznak. Ezek természetesen a szokásos piacgazdasági logika szerint lehetnek például a rövid- és középtávú gazdasági prognózisok alapozó információi, ugyanakkor a magyar kormányzati gazdaságirányítás mellett erősen félrevezetőek. Az egyik fontos konjunktúra mutató a munkanélküliek számának alakulása. Magyarország esetében 200 ezernél is több közmunkás foglalkoztatása mellett a foglalkoztatási ráta ugyan jelentősen nő, mégsem lehet ebből a gazdasági növekedés bármilyen gyorsulására következtetni. Sőt még a GDP volumenindexét is torzítja ez az állapot. A nemzeti-számla számítás módszertana szerint a közszféra hozzáadott értékét a kifizetett bérekkel arányosan határozzák meg; mivel a közfoglalkoztatás döntő hányadát ebben a szektorban számolják el, így a közmunkások magas száma – igaz nem jelentős mértékben – automatikusan emeli a GDP indexet anélkül, hogy ez ténylegesen növelné a gazdaság teljesítményét.
Foglalkoztatottság, keresetek
Az év eleje óta egyre erőteljesebben érzékelhető, hogy az iparban és az építőiparban a foglalkoztatottság múlt év utolsó negyede óta megfigyelhető 2-3%-os bővülése fokozatosan kiterjed az egész gazdaságra. Ugyanakkor az is jól látható az adatokból, hogy a munkanélküliségi rátát gyakorlatilag a közfoglalkoztatás szabályozza. A májusi finanszírozási megtorpanás azonnal százezres növekedést okozott a regisztrált munkanélküliek számában. A közszféra létszáma – az előző három éves markáns csökkenést követően – némileg nőtt, de ebben érvényesül az egészségügyben a csupán a fenntartóváltásból eredő hatás, mivel az államosított intézmények dolgozói közül azok, akik korábban nonprofit formában működő intézményben gyógyítottak, most közalkalmazottá váltak. A közszférában érzékelhetően emelkedtek az illetmények, de még így is jelentősen elmaradnak a négy évvel ezelőtti reálértéküktől. A KSH mintavételes lakossági adatfelvétele szerint a március és május közötti három hónap átlagában a foglalkoztatottak száma 4 105 ezer fő volt, 195 ezer fővel, 5%-kal több, mint egy évvel korábban. A trimeszter középső hónapjában, áprilisban a közfoglalkoztatottak száma 212 ezer fő volt, 72 ezer fővel több, mint a múlt év azonos időszakában. A munkaerő-felvétel módszertana alapján az első negyedévben 95 400 külföldön dolgozót is hazai foglalkoztatottnak mutatott ki a KSH, valamint – a statisztikai módszertani előírásokkal ellentétesen – 42 400 főt is a foglalkoztatottakhoz sorolt be, akik a – KSH megfogalmazása szerint – közfoglalkoztatást kiegészítő átmeneti képzési programban vettek részt, azzal a megjegyzéssel, hogy az érintettek foglalkoztatási jellemzői nem ismertek. A foglalkoztatottak ilyen módon meghatározott létszáma alapján a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 61,4% volt, 3,5 százalékponttal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában.
6
Az aktív munkanélküliek száma a vizsgált három hónap átlagában 357 ezer fő volt, 104 ezer fővel, 22,5%-kal kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A passzív munkanélküliek száma az első negyedévben 98 ezer fő volt. Az első negyedévi adatfelvételek során önbesorolás alapján 583 ezer fő tekintette magát munkanélkülinek, 24%-kal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta a március és május közötti három hónap átlagában 8% volt, jelentősen, 2,5 százalékponttal kisebb az egy évvel korábbinál. A 25 éven aluli fiatalok körében érzékelhetően, 7,6 százalékponttal csökkent ugyan a munkanélküliségi ráta, értéke azonban még így is nagyon magas, a vizsgált időszakban 19,4% volt. A legjobb munkavállalási korúnak tekintett 25-54 évesek munkanélküliségi aránya 7,3% volt, 2,3 százalékponttal kisebb az egy évvel azelőttinél. Változatlanul súlyos gond a tartós munkanélküliség. Az álláskeresők több mint fele, 52,5%-a egy évnél hosszabb ideje nem talált munkát. Az álláskeresés átlagos időtartama meghaladta a másfél évet: 19,6 hónap volt a megfigyelt trimeszterben, csaknem egy negyedévvel, 2,4 hónappal hosszabb, mint a múlt év azonos időszakában. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma május végén 514 400 fő volt, – megdöbbentő módon – jelentősen, 100 600 fővel, 24,3%-kal több, mint egy hónappal korábban, és ugyanannyi, mindössze 700 fővel, 0,1%-kal kevesebb, mint egy évvel azelőtt. Májusban a foglalkoztatók 125 ezer új álláshelyet jelentettek be, lényegesen, 81 ezerrel, 81%-kal többet, mint egy hónappal, és 89 ezerrel, 144,1%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az új munkahelyek döntő hányada, 87,1%-a közfoglalkoztatásra irányult, így mindössze 16 200 új piaci álláshelyet hirdettek meg a foglalkoztatók. Ezek az adatok jól tükrözik a munkaerő-piaci feszültségeket. A regisztrált munkanélküliek száma azért nőtt meg drasztikusan egyetlen hónap alatt, mert a kormány eredetileg a választásig tervezte a közmunkaprogram tavaly ősz óta felfuttatott méretének fenntartását, ezzel is kalkulált a költségvetésben. Májusban elfogytak az önkormányzatok és a közfoglalkoztatásra kijelölt állami foglalkoztatók forrásai, így százezer korábbi közmunkás jelentkezett a munkaügyi kirendeltségeken. A feszültséget, főképp a politikai kockázatokat látva a kormány újabb forrásokat nyújtott az érintett közfoglalkoztatók számára, ezért ezek az intézmények májusban formailag 109 ezer új közmunkásra jelentettek be igényt, azaz visszaállhat a közmunkaprogram a fél éve kialakult szintre. A munkanélküliek nyilvántartásában május végén 77 500 fiatal szerepelt, 17,7%-kal több, mint egy hónappal korábban, és ugyanannyi, 0,7%-kal több, mint tavaly ilyenkor. A fiatal álláskeresők négyötöde, 80,5%-a első munkahelyének megtalálását remélte a munkaügyi szolgálattól. A nyilvántartott munkanélküliek többségének, 53,3%-ának nem volt szakképzettsége. Májusban a regisztrációban szereplő álláskeresőknek mindössze 11,8%-a, 60 900 fő kapott álláskeresési támogatást. A lényegesen kisebb összegű szociális segélyben a munkanélküliek kevesebb mint egyharmada, 30,9%-a részesült, míg az álláskeresők több mint fele, 57,3%-a teljesen ellátatlanul maradt. Ezek az arányok teljességgel egyedülállóak az Európai Unióban; egyetlen tagországban sem ismernek ennyire lyukacsos szociális hálót, sehol sincs csupán 3 hónapig folyósított munkanélküli ellátás, és egyetlen országban sincs ilyen alacsony összegű támogatás. A közmunka programok átmeneti megingása ismét a korábbi évek magas szintjére emelte a – szerényebb mértékben folyamatosan fennálló – területi különbségeket. A két kritikus helyzetű
7
régióban 20% fölé, a harmadik nehéz helyzetű térségben 15% fölé kúszott a munkanélküliségi ráta: Észak-Magyarországon 22,4%, Észak-Alföldön 21,6%, míg Dél-Dunántúlon 15,7% volt a mutató értéke. A májusi adatok szerint 8 megyében a munkanélküliségi arány meghaladta a 15%-ot, ezen belül 4 megyében a 20%-ot, két megyében pedig még a 25%-ot is. SzabolcsSzatmár-Bereg megyében a munkanélküliségi ráta elérte a 26%-ot: a regisztrált munkanélküliek 60 200 fős létszáma 37,3%-kal haladta meg az egy hónappal, és 15,3%-kal az egy évvel korábbit. Nógrád megyében is csaknem ugyanilyen magas, 25,2%-os volt a munkanélküliségi arány: az álláskeresők 19 300 fős száma 44,8%-kal haladta meg az egy hónappal, és 10,6%-kal az egy évvel azelőttit. Ezúttal is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt számszerűen a legtöbb, 64 800 munkanélküli; ez a létszám egy hónap alatt 29,8%-kal, egy év alatt 15,2%-kal emelkedett, a megyei munkanélküliségi ráta 24,9%-ra nőtt. Ebben a három megyében ismét előállt az a szinte kezelhetetlen állapot, hogy minden negyedik aktív korú reménytelenül keresett állást. A szűkülő közfoglalkoztatás kritikus helyzetet teremtett HajdúBihar megyében, ahol 20,4%, és Somogy megyében, ahol 19,5% volt a munkanélküliségi arány, de csaknem ilyen nehéz szituáció alakult ki Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol 16,8%-ra, Heves megyében, ahol 15,4%-ra, valamint Békés megyében, ahol 15,3%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta értéke. A KSH egy hónappal később közli a közfoglalkoztatottakra vonatkozó adatokat, mint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. A rendelkezésre álló adatok szerint áprilisban 211 800 főt alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében, másfélszer annyit, 52%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Ennyi közmunkás még egyetlen hónapban sem volt korábban. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások átlagkeresete 76 600 forint volt, amely a jogszabályban meghatározott minimálbérnek kevesebb mint háromnegyede, 74,7%-a. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint az év első négy hónapjában a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési szerveknél és a jelentősebb nonprofit szervezeteknél – a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva – 2 810 ezer fő állt alkalmazásban, 8,1%-kal több, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva az alkalmazottak létszáma 2,5%-kal haladta meg az egy évvel, és mindössze 1,9%-kal a két évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél – a közfoglalkoztatottak nélkül – 690 ezer fő állt alkalmazásban, 4,7%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Az igazgatásban és a védelemben 3,6%kal dolgoztak többen, mint egy évvel, és 4,6%-kal többen, mint két évvel korábban. Az oktatásban 2,5%-kal nőtt a létszám, ez azonban még mindig 3,4%-kal alatta maradt a két évvel korábbinak. Az egészségügyben és a szociális ellátásban 13,9%-kal nőtt a közalkalmazotti státuszban dolgozók száma, miután a kormány szinte a teljes intézményhálózatot államosította. A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete az év első négy hónapjában 232 300 forint volt, 2,4%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A versenyszférában 249 600 forint, a költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 234 400 forint volt a bruttó átlagkereset, 4,8%-kal, illetve 10%-kal több az egy évvel azelőttinél. A közszférában a teljes munkaidőben dolgozók közül 215 ezer fő a nettó keresetének csökkenése miatt átlagosan 10 200 forint – a keresetbe nem tartozó – kompenzációt kapott a kedvezőtlen adó- és járulékváltozások részbeni ellentételezésére.
8
A nemzetgazdaságban a nettó átlagkereset az első négy hónapban 152 200 forint volt, 2,4%kal több az egy évvel korábbinál. Az első négy hónapban a fogyasztói árak stagnáltak, így a reálkereset index azonos volt a nettó nominális keresetemelkedés mértékével. A versenyszférában a fizikai dolgozók nettó átlagkeresete 110 700 forint volt, 4,2%-kal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. A versenyszféra szellemi dolgozóinak nettó keresete 247 500 forint volt, amely 5,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményekben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete az első négy hónapban – a közfoglalkoztatottak bérének figyelmen kívül hagyásával – 153 500 forint volt, 10%-kal több az egy évvel azelőttinél. A közigazgatás és a védelem területén 4,5%-kal, az oktatásban kiemelkedően, 21,7%-kal, míg az egészségügyben és a szociális ellátásban 7,1%-kal nőtt a nettó átlagkereset. A közszférában a keresetek vásárlóértéke e jelentős illetményemelés ellenére az első négy hónapban még mindig érzékelhetően, 10%-kal elmaradt a négy évvel azelőttitől.
Áralakulás
A gazdaságilag fejlett országokban a múlt év óta markáns dezinflációs folyamat figyelhető meg. A nyersanyagok és az energiahordozók áremelkedése megállt, sőt a termékek egy részének érzékelhetően csökkent az ára, és a tavalyi kedvező termés következtében az élelmiszerárak korábbi években tapasztalt növekedése is csökkenésbe fordult. A magyar gazdaságban is megmutatkozik a háztartási energia világpiaci árának mérséklődése, amelyet a kormány most ugyan saját érdemeként tálal, valójában ezt a csökkenő tendenciát csupán kihasználta, illetve a lakossági fogyasztóknál a gazdasági racionalitást messze túllépve a hatósági árakat az import áraktól elszakítva, azaz nem fenntartható módon állapította meg. Az ipari termelői árak áprilisban 0,8%-kal csökkentek az előző hónaphoz, és 1,5%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az első négy hónapban 0,9%-kal mérséklődtek az ipari termelői árak. Az áprilisi árak a gyógyszeriparban 4,9%-kal, a textiliparban 3,4%-kal, a nyomdaiparban 3%kal haladták meg az egy évvel korábbit, míg a villamosenergia-iparban 6,3%-kal, a vízkezelésben 5,6%-kal elmaradtak a múlt év azonos időszakában regisztrált szinttől. A feldolgozóipari árak áprilisban 0,9%-kal csökkentek az előző hónaphoz, és 0,7%-kal az egy évvel azelőttihez képest, az első négy hónapban pedig 0,1%-kal meghaladták a tavalyi azonos időszak árszintjét. Az ipari export forintban mért értékesítési árai áprilisban 1,1%-kal mérséklődtek az előző hónaphoz, és 1,3%-kal az egy évvel korábbihoz képest; az első négy hónapban 0,2%-kal estek vissza a kiviteli árak. Az exportárak is a gyógyszeriparban nőttek a legnagyobb mértékben, 5,8%-kal; a nyomdaiparban 4,9%-kal, a textiliparban 3,6%-kal, a gépgyártásban 2,3%-kal emelkedtek az árak. A feldolgozóipar exportárai áprilisban 1,2%-kal mérséklődtek az egy hónappal, és 1,3%-kal az egy évvel korábbihoz képest; az első négy hónapban stagnáltak az árak. Az ipar belföldi értékesítési árai áprilisban 0,2%-kal elmaradtak az egy hónappal, és 1,9%-kal az egy évvel korábbitól; az első négy hónapban 1,9%-kal mérséklődtek a belföldi árak. Az építőanyag-ipari árak 2,9%-kal, a textilipariak 2,6%-kal emelkedtek, míg a
9
villamosenergia-iparban 6,4%-kal, a vízkezelésben 5,6%-kal csökkentek. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árai áprilisban megegyeztek az egy hónappal korábbiakkal, és 0,8%-kal meghaladták az egy évvel azelőttit, míg az első négy hónapban 0,3%-kal emelkedtek. A mezőgazdasági termelői árak áprilisban 9,8%-kal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest. A növényi és kertészeti termékek ára 13,6%-kal csökkent a tavalyi kiemelkedő termés következtében. A gabonafélék felvásárlási ára – a magas bázishoz képest – 17,1%-kal csökkent. Az ipari növények termelői ára 15,6%-kal, ezen belül az olajos növényeké 18,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől. A gyümölcsök ára megegyezett a tavalyival, a zöldségeké 1,1%kal, a burgonyáé – a magas bázishoz képest – 7%-kal csökkent. Az élőállatok és állati termékek termelői ára áprilisban némileg, 0,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A vágóállatok felvásárlási ára 2,6%-kal, ezen belül a vágósertésé, 0,5%-kal, a baromfié 5,6%-kal mérséklődött, míg a vágómarháé – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 2,1%-kal emelkedett. A tej felvásárlási ára jelentősen, 13,5%-kal nőtt, míg a tojásé 7,1%-kal visszaesett. A fogyasztói árak májusban 0,2%-kal csökkentek az előző hónaphoz, és 0,1%-kal az egy évvel korábbihoz viszonyítva, az első öt hónapban pedig megegyeztek a múlt év azonos időszakában mért árakkal. Az általános deflációs folyamat ellenére az élelmiszerárak az előző hónaphoz képest 0,3%-kal emelkedtek, ezen belül az idényáras élelmiszerek 0,7%-kal drágultak. A ruházati termékek ára is 0,7%-kal haladta meg az egy hónappal korábbit. Az élelmiszerárak 0,8%-kal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest. A liszt ára 17,7%kal, a cukoré 15,2%-kal, az étolajé 14,2%-kal, a tojásé 4,6%-kal csökkent, és az idényáras élelmiszerek 10,6%-kal kerültek kevesebbe, mint egy évvel azelőtt. A sajt ára 9,5%-kal, a tejé 8%-kal emelkedett. A szeszes italok és a dohányáruk ára – az állami beavatkozás következtében, konkrétan a jövedéki adó és a dohánytermékek kiskereskedelmi árrésének irreális mértékű megemelése miatt – 7,8%-kal nőtt. Az üzemanyagok ára az egy évvel korábbihoz képest 0,9%-kal emelkedett. A szolgáltatások árszintje 1,4%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül a víz- és csatornadíj 11%-kal, a helyi közösségi közlekedésé 6,8%-kal csökkent. Az átgondolatlan kormányzati intézkedések, a bankok elleni szabadságharc egyre több színtéren párhuzamosan folytatott csatáinak következményeként a pénzügyi szolgáltatások – a múlt évi 30%-os emelkedést követően – az első öt hónapban további 16%kal nőttek. A ruházati termékek ára 1%-kal, a tartós fogyasztási cikkeké 0,6%-kal mérséklődött. A háztartási energia ára májusban jelentősen, 12,5%-kal alatta maradt az egy évvel korábbinak. A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árszint májusban 0,2%-kal csökkent az előző hónaphoz, és 0,8%-kal az egy évvel azelőttihez képest. Az év ötödik hónapjában a – hatósági árak, nyers élelmiszerek és üzemanyagok figyelmen kívül hagyásával számított – maginfláció viszonylag magas, 2,5% volt, amely az infláció későbbi emelkedésére utal.
10
Jövedelem és fogyasztás
A KSH március óta alkalmazott módszertanával a kiskereskedelmi forgalom áprilisban nyers adatok szerint 9%-kal, naptárhatástól megtisztított adatok szerint 6,3%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az első négy hónapban nyers adatok alapján 7,1%-kal, naptárhatás figyelembevételével 6,9%-kal emelkedett a forgalom volumene. A KSH az új módszertant arra alapozza, hogy a dohánykereskedelemről az erre a célra létrehozott állami holding pontos adatokat szolgáltat az üzletek zárt rendszerű információközlése alapján. A statisztikai szolgálat jelentésében ezt alkalmazva az élelmiszer- és élelmiszer jellegű forgalom négyötödét, 78,8%át adó hagyományos üzletek eladásainak 4,3%-os volumenmérséklődéséről, míg a – valójában a régi falusi szatócsboltként működő – dohányboltokat is magukba foglaló szakboltok esetében az eladott mennyiség több mint kétszeres, 114%-os növekedéséről számol be. A kiskereskedelem egyéb területein is dinamikus, 7%-os bővülést észlelt a KSH. A ruházati termékek eladásánál 12,5%-os, a gyógyszereknél és illatszereknél 9,1%-os, a bútoroknál és műszaki cikkeknél 7%-os, a használtcikkeknél 1,6%-os növekedést, míg a könyveknél és számítástechnikai cikkeknél 2,2%-os mérséklődést mért a statisztikai szolgálat. Az üzemanyagok áprilisi forgalma 3,8%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. A KSH az összehasonlíthatóság érdekében közölte a korábbi, tisztán mintavételes eljárással készült adatgyűjtés eredményeit is: ennek alapján áprilisban nyers adatok szerint 6,5%-kal, naptárhatással korrigált adatok alapján 4%-kal nőtt a forgalom volumene. A KSH a pénztárgépek adóhatósághoz történt bekötésére vezeti vissza a forgalom dinamikus bővülését. Ez a fehérítő hatás igen szerény keretben érvényesül, mivel az általános forgalmi adóból az első négy hónapban csupán 3%-kal nőtt a befizetett mennyiség. A jövedéki-adó bevétel mindössze 1,2%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit, ezen belül a dohánytermékek adója drasztikusan, 14,7%-kal csökkent, amely vagy a kormányzati politika kiemelkedő sikerét jelenti a dohányzás visszaszorításában, vagy a csempészet, illetve az illegális kereskedelem jelentős terjedését tükrözi. A KSH közzétette a családi adókedvezmény figyelembevételével számított reálkereset első negyedévre vonatkozó adatait, amelyeket a háztartási költségvetési felvétel és a keresetstatisztika figyelembevételével, szimulációs modell alapján határoznak meg. Megjegyzendő, hogy a családi adókedvezmény valójában nem a reálkereset, hanem a reáljövedelem alakulását befolyásolja. Az első három hónapban a fenti modell segítségével számított reálkereset a nemzetgazdaság összességében 2,6%-kal emelkedett. Ezen belül a gyermek nélküli családokban a reáljövedelem 2,3%-kal, az egy gyermeket nevelő családokban 1,3%-kal, míg a kétgyermekes családokban ennél is szerényebb mértékben, 1%-kal nőtt. Kiemelkedő mértékű, 14,6%-os emelkedést csupán a három vagy annál több gyermeket nevelő családokban regisztrált a statisztika. A kormány családbarát adórendszeréről, a több gyermeket nevelő családok kiemelt támogatásáról hangoztatott kijelentéseket csak részben igazolja a keresetstatisztika. Ennek az az oka, hogy a személyi jövedelemadó jelenlegi – torz –
11
rendszere olyan jelentős mértékben kedvez a magas keresetűeknek, hogy ezt a családi adókedvezmény csak kis részben képes ellensúlyozni, így a gyermek nélküli családok jövedelme lényegesen magasabb a gyermeket nevelőkénél. A háromgyermekesek igen jelentős adókedvezményét korábban egy igen szűk kör, a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők, számszerűen a foglalkoztatottak felső egyötöde tudta teljes egészében igénybe venni. A családi adókedvezmény ettől az évtől a munkavállalói nyugdíj és egészségbiztosítási járulék terhére is igénybe vehető. Ez az egy- és kétgyermekes munkavállalóknál láthatóan nem jelentett érdemi emelkedést, míg a három- és több gyermeket nevelő szülők részére jelentős jövedelem emelkedést okozott; igaz ebbe a körbe a munkavállalók mindössze 6%-a tartozott az első negyedévben. A KSH közzétette a múlt évi létminimum számítás egyes adatait. A magyar statisztikai gyakorlat – az európai hivatalokban általánosan alkalmazottól eltérően – a normatív létminimum számítási módszert alkalmazza, amely az élelmiszerfogyasztás értéke alapján határozza meg a minimális szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlen jövedelmet. A létminimum a statisztikai definíció szerint olyan küszöbérték, amely szerény életvitellel lehetővé teszi az alapvetőnek tekintett szükségletek kielégítését. Mivel a családok fogyasztásának egy része nem függ szorosan a családtagok számától, ezért a létminimumot fogyasztási egységre határozzák meg. A KSH ennek alapján a múlt évi létminimum értékét havonta 87 510 forintban állapította meg, amely 1,8%-kal magasabb a megelőző évinél. A kétszülős kétgyermekes családok létminimuma 253 779 forint, az egyszülős, egygyermekes családoké 144 392, a két nyugdíjasból álló családoké 135 641 forint volt a múlt évben. A KSH a korább években azt is közölte, hogy az e számítás szerinti létminimum érték a családokat miként érinti, azaz hányan élnek a létminimum alatt. A hivatal legutóbbi ilyen tartalmú jelentése szerint 2010-ben 3 700 ezer fő, azaz a népesség több mint egyharmada, 37%a élt az akkori létminimum alatt. Azóta ezt az adatot nem publikálják, becslésekkel lehet megközelíteni a létminimum alatt élők számát. Ennek ismerete azért is fontos, mert segítséget nyújt a szociálpolitika alakításához, igaz a jelenlegi kormány politikája egészen más felfogást képvisel. A Helyzetképben a 2012. évi adatok alapján az akkori létminimum alatt élők számát 4 600 ezer főre, azaz a népesség 46%-ára becsültük, amely önmagában megdöbbentően magas szám, illetve arány. Az azóta megjelent vizsgálatok eredményei ezt a becslést alátámasztották. Ezek sorában közzétették a szegénység és társadalmi kirekesztődés 2012. évi adatfelvételének eredményeit. Ezt a társadalomstatisztikai felmérést az Európai Unió minden tagállamában évente egységes módszertan alapján végzik el, és a kapott eredményeket az Eurostat közzéteszi. Ez az európai vizsgálat számunkra különösen az előzőekkel egybevetve igen kedvezőtlen: az adatok egyértelműen mutatják, hogy 2010-ben megtört az a tendencia, amely szerint a megelőző öt évben – még a válság körülményei között is, bár kis lépésekben – csökkent a jövedelem-eloszlás egyenlőtlensége és a szegénységi arány a magyar társadalomban. A 2010. évi fordulatot követően már az első évben jelentősen emelkedett a szegények aránya, valamint érzékelhetően nőttek a jövedelem-eloszlásban az egyenlőtlenségek. A 2012. évi vizsgálat e kedvezőtlen tendencia megerősödését, nehezen visszafordítható folyamatok kezdődő elmélyülését mutatta. A jövedelem-eloszlás egyenlőtlensége, amely a felső jövedelmi ötöd /a legmagasabb jövedelemmel rendelkező kétmillió fő/ és az alsó jövedelmi ötöd /a
12
legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező kétmillió fő/ jövedelmének hányadosát mutatja, a 2007. évi 3,7-ről 2010-re 3,4-re csökkent, míg 2012-ben jelentős emelkedéssel már 4 volt az értéke. A másik fontos társadalomstatisztikai indikátor, a Gini-mutató, amely a kumulatív népességi arányszámok és a kumulatív jövedelmi részarányok viszonyát, azaz a jövedelmi egyenlőtlenség mértékét mutatja, szintén folyamatosan csökkent a jelzett négy évben 25,6-ről 24,1-re, a 2012. évi felvétel pedig igen kedvezőtlen adatot, 26,9-t rögzített. A harmadik társadalomstatisztikai mutató is ugyanezt a negatív képet támasztja alá; a szegénységi rés azt fejezi ki, a szegénységben élők medián /helyzeti középérték szerinti/ jövedelme mennyivel alacsonyabb a többiek jövedelménél. Ez a távolság is érzékelhetően nőtt 2010 óta: az akkor mért 16,5%-ról 21%-ra. A másik felvételt a TÁRKI végezte, és a rendszeresen ismételt Monitor vizsgálat 2012. évi adatai alapján azt tették közzé, hogy a népesség 47%-át, azaz 4 700 ezer főt érint a szegénység és társadalmi kirekesztettség. E két társadalomstatisztikai vizsgálat múlt évi felvételének adatai még nem ismertek. A tavalyi évben – az előző két évben bekövetkezett jelentős csökkenést követően – érzékelhetően, 2,6%-kal nőtt a reálkereset, de a háztartások fogyasztása stagnált, és a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások értéke 2%-kal elmaradt az előző két évben igen jelentősen csökkentett szinttől. Azaz a kormányzati szándékoknak megfelelően a társadalmi különbségek a múlt évben tovább nőttek az eddig megismert adatok szerint. Az elmúlt négy évben érzékelhetően csökkent az átlag alatt keresők jövedelme az adójóváírás megszüntetésével, a családi pótlék befagyasztásával és tudatos elértéktelenítésével. Fokozatosan csökkentette a kormány a segélyezésre fordított pénzeszközöket, a közmunkások bérét, a szociális célra fordítható költségvetési kereteket is. Gyakorlatilag a reálkereset emelkedése szinte kizárólag a magasabb státuszú rétegek anyagi gyarapodását szolgálta. A rendelkezésre álló információk alapján tehát feltételezhető, hogy a múlt évben a létminimum alatt élők száma 4%-kal nőtt, és elérte a 4 800 ezer főt, azaz a népesség 48%-át. Az, hogy a létminimum alatt élők aránya közelít a lakosságszám feléhez, nem európai arány. Sajnálatos módon az Európai Unió szegénység és társadalmi kirekesztettség vizsgálata is ezt támasztja alá. A 2012. évi vizsgálat szerint megállapított 32,4%-os érték lényegesen magasabb, egyharmadával nagyobb az Európai Unió 24%-os átlagánál. Ennél magasabb értéket csak Bulgáriában mértek, ahol rendkívül magas, 48% ez az arány, valamint Lettországban és Romániában, ahol 40% a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők aránya. Igaz ugyanakkor az is, hogy ez az adat gyakorlatilag megegyezik az Európai Unió fejlettség szerinti rangsorában elfoglalt helyünkkel, és egyenesen következik az utóbbi három évben felgyorsult lecsúszási folyamatból. A lakosság betétállománya májusban 165 milliárd forinttal csökkent, és a hónap végén 6 687 milliárd forintot tett ki. A forintbetétek volumene 169 milliárd forinttal mérséklődött, a devizabetéteké tranzakciók eredményeként 15 milliárd forinttal emelkedett, árfolyamváltozás következtében pedig 12 milliárd forinttal csökkent. A lakosság birtokában május végén 1 968 milliárd forint értékű állampapír állomány volt, 14,2%-kal több, mint a múlt év végén. A lakosság hitelállománya májusban 57 milliárd forinttal mérséklődött, és a hónap végén 6 745 milliárd forintot tett ki. A forinthitelek volumene 40 milliárd forinttal nőtt, a devizahiteleké
13
tranzakciók eredményeként 31 milliárd forinttal, árfolyamváltozás következtében 67 milliárd forinttal csökkent. A lakossági devizahitelek állománya az ötödik hónap végén 3 596 milliárd forintot tett ki, ami a teljes lakossági hitelállomány 53,3%-a.
Államháztartás, külgazdasági egyensúly
A külkereskedelmi forgalom a múlt év közepe óta dinamikusan bővül. Áprilisban az export volumene 6,5%-kal, az importé ennél valamelyest nagyobb mértékben, 8,1%-kal emelkedett. Az év első négy hónapjában a forgalom volumene mindkét relációban 8,2%-kal bővült. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 789 milliárd forintot, illetve 2,6 milliárd eurót tett ki, 97 milliárd forinttal, illetve 255 millió euróval többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az első négy hónapban az export forintban mért árszínvonala 0,2%-kal emelkedett, míg az importé 0,4%-kal csökkent, így a cserearány 0,6%-kal javult. A forint árfolyama az euróhoz képest 3,4%-kal gyengült, az amerikai dollárhoz viszonyítva 0,7%-kal erősödött. A külkereskedelmi forgalom mintegy felét adó árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök kivitele az első négy hónapban 8,5%-kal, a behozatala 10%-kal emelkedett. A dinamikus bővülés döntő részben a járműgyártás gyors növekedésének köszönhető: a közúti járművek exportjának volumene megközelítette a bázisidőszakban regisztrált mennyiség másfélszeresét. A feldolgozott termékek exportja 7,6%-kal, az importja 11%-kal nőtt. Az energiahordozók behozatalának volumene – az árak csökkenése mellett – 5,3%-kal visszaesett. A jelentős mérséklődést az enyhe tél mellett az a kormányzati magatartás okozta, amely a lakossági energiaárak – választási szempontokat előtérbe helyező – látványos csökkentése érdekében felhasználta a stratégiai készletek számottevő hányadát. Az élelmiszerexport a kedvező tavalyi termésnek köszönhetően – az alacsony bázishoz képest – érzékelhetően, 13%-kal, az import 8,9%-kal emelkedett. Az év első négy hónapjában a külkereskedelmi forgalomban az export 80%-át, az import 75%át az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene dinamikusan, 10,2%-kal, ezen belül a 15 tradicionális tagállamba történt kivitel 12,3%-kal, az új tagállamokba irányuló ennél szerényebb ütemben, 4,9%-kal emelkedett. Az Európai Unióból érkező import igen jelentősen, 15,2%-kal, ezen belül a régi tagállamokból érkező 13,9%-kal, míg az újakból érkező 18,4%-kal bővült. Az Európai Unión kívüli országokba irányuló kivitel csekély mértékben, 1%-kal nőtt, a behozatal pedig 8,2%-kal visszaesett. A KSH közzétette a kormányzati szektor bevételeinek és kiadásainak első negyedévre vonatkozó összesítését. A nemzeti számlák előzetes adatai szerint a kormányzat eredményszemléletű bevétele 3 417 milliárd forint, míg kiadása 3 673 milliárd forint volt. A kormányzati szektor hiánya 257 milliárd forintot tett ki, amely a bruttó hazai termék 3,6%-a. A kormányzati deficit 31 milliárd forinttal, 0,4 százalékponttal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
14
A kormányzati szektor bevételei az első negyedévben 9%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb mértékben, 9,9%-kal a termelési és importadók nőttek. A társadalombiztosítási hozzájárulások 9,5%-kal, a jövedelemadók 7,9%-kal haladták meg az egy évvel azelőttit. Az egyéb bevételek 8,4%-kal nőttek, amely mögött az elektronikus útdíj és az uniós támogatások jelentős beáramlása állt. A kormányzati szektor kiadásai az első negyedévben 7,3%-kal emelkedtek. A felhalmozási kiadások szokatlan mértékben, 42,7%-kal nőttek, az uniós forrásból finanszírozott út- és vasútépítési beruházások, valamint az igen jelentős méretű stadionépítések következtében. Számottevően, 14,8%-kal emelkedett a folyó termelő felhasználás, 6,1%-kal a munkavállalói jövedelem, míg – a kormányzat politikai szándékainak megfelelően – a pénzbeni társadalmi juttatások mindössze 1,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya május végén 682 milliárd forint volt, az egész éves előirányzat 69,2%-a. Az év első öt hónapjában a központi alrendszernek 6 425 milliárd forint bevétele – a törvényi előirányzat 40,2%-a – és 7 107 milliárd forint kiadása – az egész éves előirányzat 41,9%-a – volt. A gazdálkodó szervek május végéig 475 milliárd forint adót fizettek, 20,6%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A társasági adóbefizetések 14,7%-kal nőttek az idei adóelőleg fizetési kötelezettség emelkedése miatt. Egyéb központosított bevételek címén csaknem kétszerannyi, 93,3%-kal több bevétel keletkezett az egy évvel korábbinál, főképp a múlt év közepén bevezetett elektronikus útdíj, kisebb részben a hulladéklerakási járulék és különféle bírságok következtében. Az egyszerűsített vállalkozói adóból származó befizetések 17,2%-kal mérséklődtek az érintett kör szűkülése miatt. Fogyasztási adókból 1 646 milliárd forint érkezett a kincstárba, 10,5%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A többlet döntő hányada a pénzügyi tranzakciós-illeték bevétel kivételes mértékű, 127,8%-os emelkedéséből származott, amely az adómérték évközi jelentős – a korábbi kétszeresére történt – növelésének a következménye. Általános forgalmi adóból 6,6%-kal, jövedéki adóból – a dohánytermékek jövedéki adójában bekövetkezett bevételkiesés következtében – mindössze 2,6%-kal több bevétele származott a költségvetésnek az egy évvel azelőttinél. A lakosság az első öt hónapban 743 milliárd forint adót fizetett, 6,1%-kal többet az egy évvel korábbinál. A személyi jövedelemadó bevételek 5,6%-kal, az illetékbevételek 14,3%-kal nőttek. A társadalombiztosítási alapok 2 107 milliárd forint bevételt értek el május végéig, 3,5%-kal többet az egy évvel azelőttinél. Szociális adó és járulékok jogcímen 7,8%-kal több bevétele keletkezett az alapoknak, ugyanakkor a számukra nyújtott költségvetési támogatások 14,4%-kal csökkentek. A költségvetési szervek kiadásai az első öt hónapban 1 611 milliárd forintot tettek ki, 12,6%kal többet az egy évvel korábbinál, és május végéig elérték az éves előirányzat 49,9%-át, azaz több mint egy hónapnyi előirányzatot kitevő túlköltést jeleznek az adatok. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai – többek között a kormányzati presztízsberuházások következtében – csaknem másfélszeresükre, 47%-kal nőttek, míg a szakmai fejezeti kezelésű
15
előirányzatok uniós kiadásai – az uniós projektek koncentrált felgyorsításának eredményeként – 12,2%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Szociális és családtámogatásokra 287 milliárd forintot fordított a költségvetés, 11,6%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A foglalkoztatási alapból csaknem egynegyedével, 23,7%-kal több kiadás teljesült, mint egy évvel korábban. A közmunka programra másfélszer annyit, 57%-kal többet költött a kormány, míg álláskeresési támogatásra jelentősen, 17,6%-kal kevesebbet. A nyugdíjalap kiadásai 3,7%-kal, az egészségbiztosítási alap kiadásai 5,4%-kal emelkedtek. A költségvetési szervek tartozásállománya május végén 96,8 milliárd forintot tett ki, 2%-kal többet, mint egy hónappal, és számottevően, 11,2%-kal többet, mint egy évvel korábban. A tartozás több mint háromnegyedét, 76,4%-át az Emberi Erőforrások Minisztériumának intézményei – főként kórházak és felsőoktatási intézmények – halmozták fel, azaz a választási kampány sikerkommunikációjával ellentétben a kormányzat nem teremtette meg az egészségügyi intézmények és az egyetemek rendeltetésszerű működésének feltételeit. Az állami szervek törvényes működéséért felelős Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium intézményei is 15,2 milliárd forintos adósságot halmoztak fel május végére, amely a teljes tartozásállomány 15,7%-a. Az adósság négyötöde, 79,8%-a szállítói tartozás, ezen belül 9,8 milliárd forinttal a közüzemi szolgáltatások díjának kiegyenlítésével voltak hátralékban a költségvetési szervek. A gazdálkodási problémák az intézményrendszer jelentős hányadát sújtják, amit jól mutat, hogy a költségvetési szervezetek több mint felének, 53,9%-ának volt május végén lejárt határidejű tartozása. E tartozások egyötöde, 20,1%-a 30 napnál régebben fennálló, de 60 napos késedelmet nem meghaladó adósság volt. A költségvetési szervek teljes tartozásállományának 43,2%-ánál május végén a fizetési késedelem meghaladta a 60 napot. Az államháztartásban a minimálisan elvárható fegyelem is egyre kevésbé érvényesül; az intézmények számottevő részének az első félév végén még nem volt elfogadott költségvetése. Az egészségügyi intézmények többségének kezelhetetlen méretű a tartozásállománya, egyre több szállító csak készpénzért hajlandó árut – többek között gyógyszert és kötszert – adni a számukra, és egyes intézményeknél már volt példa az élelmiszerszállítás megtagadására is. A kórházak a várólisták hosszának a növelésével kénytelenek reagálni a kialakuló helyzetre, ezáltal egyre több konfliktus keletkezik a gyógyító tevékenység színvonalának rohamos csökkenése miatt. A kormány konszolidációt ígér, de eddig csak minimális pénzt bocsátott az intézmények rendelkezésére. A közszolgáltatásokban növekvő feszültség oka, hogy a kormány most kénytelen – sajnálatos módon ebben a körben – kompenzálni a választási költekezés hatását. A kormány – a várakozásokkal ellentétben – a rendkívüli ülésszakon nem nyújtott be az országgyűlésnek a költségvetési törvény módosítására irányuló javaslatot. Ezzel várhatóan halasztódik egyes vagyontárgyak /a Fővárosi Gázművek részvénycsomagja és más energetikai cégek/ bejelentett államosítása, mert erre a jelenlegi költségvetésben nincs fedezet. Ezen túlmenően a 3% alatti államháztartási hiány eléréséhez további költségvetési szigorítások is várhatók: olyan mértékű zárolások szükségesek, amelyeket a költségvetési törvényben kell rögzíteni.
16
Az államadósság az első negyedév végén rekordszintre, a bruttó hazai termék 84,6%-ára emelkedett, és figyelembe véve a hazai fizetőeszköz gyengülését, a félév végi adósságszint valószínűleg ennél is magasabb lehet. A szezonális hatással és azzal az adósságkezelési technikával számolva, amely szerint az év első negyedében jelentős forrásbevonásra került sor, szokásos államháztartási magatartás mellett az év végi adósságállomány az első negyedévinél alacsonyabb, de a múlt év véginél valamivel magasabb lenne. Mivel a kormány egyik kitüntetett céljának tekinti az államadósság csökkentését, a tőle megszokott kreatív intézkedésekkel, és néhány – a múlt év végén már alkalmazott – a kreativitás fogalmán jóval túlmutató jogszabálysértő lépéssel nyilvánvalóan valamivel a múlt év végi szint alá szorítja a december végén a pillanatnyi államadósságot. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a gazdaság várható jövő évi helyzetét és az államháztartás pozícióit mérlegre téve ez az adósságcsökkentés a jövő évben még szokatlan eszközökkel sem lesz elérhető.
Ipar, építőipar
Az ipari termelés szeptember óta dinamikusan bővül. Az utóbbi két hónapban már kétszámjegyű növekedést regisztrált a statisztika, főképp a közúti járműgyártás és a beszállító ágazatok gyors termelésfelfutásának köszönhetően. Az ipari termelés volumene áprilisban – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 2,4%-kal nőtt az előző hónaphoz, és 10,1%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az év első négy hónapjában a termelés volumene 8,9%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. A közúti járműgyártás termelése csaknem egyharmadával, 32%-kal, a számítógépek és elektronikai cikkek előállítása – a több évi zsugorodás után – 7,8%-kal bővült. Az élelmiszeripar termelésének volumene jelentősen, 10,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, amelyben az is szerepet játszott, hogy ez évben áprilisra esett a húsvét. A kisebb súlyú alágak közül a vegyipar termelése 17%-kal, a textiliparé 14,8%-kal, a kőolaj-feldolgozásé 13,1%-kal nőtt, míg a villamosenergia-ipar termelésének volumene 9,6%-kal, a gépgyártásé 9,4%-kal visszaesett. A feldolgozóipar termelésének volumene áprilisban 11,1%-kal, az első négy hónapban 10,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ipari export áprilisban 9,8%-kal, az év első négy hónapjában 11,4%-kal nőtt. A járműgyártás kivitelének volumene 19,1%-kal, a textiliparé 16,4%-kal, az élelmiszeriparé 9,6%-kal emelkedett, míg a gyógyszeriparé 10%-kal, a gépgyártásé 6,4%-kal mérséklődött. A feldolgozóipar exportértékesítése áprilisban 9,7%-kal, az első négy hónapban 11,1%-kal bővült. Az ipar belföldi értékesítése – az alacsony bázishoz képest – 3,8%-kal nőtt, míg az első négy hónapban 1,4%-kal csökkent. A járműgyártás belföldi értékesítése – közösségi közlekedési megrendeléseknek köszönhetően – kiemelkedően, 40%-kal, a gyógyszeriparé 23,4%-kal, a fémfeldolgozásé 18,9%-kal emelkedett, míg a villamosenergia-iparé 7,7%-kal, a gépgyártásé 4,7%-kal zsugorodott. A feldolgozóipar belföldi eladásai áprilisban 11%-kal, az év első négy hónapjában 6,8%-kal bővültek.
17
A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az egy főre jutó termelés az első negyedévben 6,7%-kal bővült a foglalkoztatottak létszámának 2,2%-os növekedése mellett. A jelentős súllyal rendelkező feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek volumene áprilisban 6,5%-kal emelkedett; az új exportrendeléseké 4,8%-kal, a belföldi rendeléseké – az alacsony bázishoz képest – 18,2%-kal. Április utolsó napján az ipar teljes rendelésállománya 18,4%-kal magasabb volt az egy évvel azelőttinél. Az építőipari termelés volumene áprilisban – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 1,3%-kal csökkent az egy hónappal korábbihoz, és – az alacsony bázishoz viszonyítva – jelentősen, 27,2%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az első négy hónapban 27,5%-kal nőtt a termelés volumene. Az épületek építése áprilisban 9,6%-kal, az egyéb építményeké – az uniós finanszírozású kiemelt út- és vasútépítési, valamint közműfejlesztési projektek következtében – kiugró mértékben, 46,5%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. Az építőipari vállalkozások új szerződéseinek volumene áprilisban – az alacsony bázishoz képest – 35,1%-kal nőtt; az épületek építésére irányulóké – ipari épületekre érkezett megrendelések következtében – 49,3%-kal, az egyéb építményeket célzóké – nagy értékű közműépítési megrendeléseknek köszönhetően – 26,9%-kal. Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállománya 65,9%-kal haladta meg a tavaly áprilisit: az épületek építésére irányulóké 7,1%-kal, míg az egyéb építményeket célzóké 85,8%-kal.
Mezőgazdaság
A mezőgazdasági termékek felvásárlása az év első négy hónapjában – az alacsony bázishoz képest – 13,8%-kal emelkedett. A növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlása – a rendkívül alacsony bázishoz viszonyítva – 46,8%-kal nőtt. Gabonafélékből 38%-kal, zöldségfélékből 7,7%-kal emelkedett, míg gyümölcsből 26,7%-kal visszaesett a felvásárolt mennyiség. Az élőállatok és állati termékek felvásárlása az első négy hónapban szerény mértékben, 3%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit; a vágóállatoké 5,3%-kal nőtt, míg az állati termékeké 3,2%-kal visszaesett.
Turizmus
A kereskedelmi szálláshelyeken az első négy hónapban 2 210 ezer vendég 5 271 ezer éjszakát töltött el; a vendégek száma 9%-kal, a vendégéjszakáké 8%-kal emelkedett. A külföldi vendégforgalom a korábbi évekhez képest szerényebb mértékben, 5,4%-kal, míg a belföldi – az alacsony bázishoz képest – 11,3%-kal bővült. A legtöbb, 348 ezer vendégéjszakát német turisták töltötték nálunk, igaz a német vendégforgalom 2,7%-kal csökkent. Orosz vendégek 250 ezer éjszakát tartózkodtak magyar szálláshelyeken, egynegyedével, 25,4%-kal többet az egy évvel korábbinál. Az olasz vendégforgalom a harmadik legjelentősebb: a 185 ezer
18
vendégéjszaka gyakorlatilag stagnált, 0,3%-kal nőtt. Még két országból érkeztek jelentős számban vendégek: az osztrák forgalom 185 ezer éjszakával 7,9%-os, a brit 175 ezer éjszakával 1,3%-os csökkenést is jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A szállodák átlagos foglaltsága 42,4% volt, 1,9 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál; az ötcsillagos hoteleké 57,2%, a gyógyszállóké 53,1%, míg a négycsillagos hoteleké 50,3% volt. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele az első négy hónapban 80,4 milliárd forintot tett ki, ez 11,4%kal több, mint a múlt év azonos időszakában.
Népmozgalom
Az első négy hónapban 28 300 gyermek született, 2,9%-kal több, mint egy évvel korábban. A születési arányszám 8,7‰ volt, 0,2 ezrelékponttal magasabb az előző év azonos időszakában regisztráltnál. Április végéig 6 600 házasságot kötöttek, amely 8,1%-kal meghaladta a rendkívül alacsony tavalyi értéket. A házasságkötési arányszám változatlanul nagyon alacsony, 2‰ volt, amely mindössze 0,1 ezrelékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. Az első négy hónapban 43 200 halálesetet anyakönyveztek, 3,7%-kal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A halálozási arányszám 13,3‰ volt, 0,5 ezrelékponttal alacsonyabb, mint a múlt év azonos időszakában. A csecsemőhalálozási arányszám ebben az időszakban 4,8‰ volt, 0,3 ezrelékponttal kisebb az egy évvel korábbinál. A természetes fogyás az első négy hónapban 14 900 főt tett ki, aránya 4,6‰ volt, egy év alatt 0,7 ezrelékponttal mérséklődött.
Bűnügyi helyzet
Az első négy hónapban 102 700 bűncselekményt regisztráltak a bűnüldöző szervek, 9,2%-kal, ezen belül Budapesten 18,5%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A súlyosabb megítélésű bűntettek száma 3,1%-kal, míg az enyhébb megítélésű vétségek száma jelentősen, 12,6%-kal, a fővárosban 37,7%-kal csökkent. A mérséklődésben mindkét bűncselekmény típusnál a büntető törvénykönyv módosításának van döntő szerepe. A sértettek száma némileg, 0,4%-kal, a bűnelkövetőké 2,7%-kal nőtt a Belügyminisztérium egyre csökkenő terjedelmű adatközlése szerint.
Budapest, 2014. július 4. Dr. Katona Tamás
19
Az adatok forrása: KSH, MNB, NGM, BM, NFSZ, ÁKK, MÁK, Eurostat. Megjegyzés: A statisztikai adtagyűjtési rendszerben az évközi adatok kisebb része a tárgyhót követő hónapban rendelkezésre áll, ilyen a fogyasztói ár, az államháztartási adatok; a statisztikai információk többsége a tárgyhót követő második hónapban kerül nyilvánosságra. Bizonyos adatok negyedéves gyakorisággal készülnek, és általában a tárgyidőszakot követő második hónapban állnak rendelkezésre, ilyen a bruttó hazai termék és a beruházások, de a folyó fizetési mérleg adatait csak a 90. napon lehet megismerni. Ezért az elemzés a készítést megelőző két hónap, illetve az előző negyedév rendelkezésre álló adatait vizsgálja.
