HELYZETKÉP A LAKÁSVISZONYOKRÓL,

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

HELYZETKÉP A LAKÁSVISZONYOKRÓL,

1999–2005 (A LAKÁSINDIKÁTOR-RENDSZER ADATAI ALAPJÁN)

BUDAPEST, 2006

© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 952 7 Készült a KSH Társadalomstatisztikai főosztályának Lakásstatisztikai osztályán Főosztályvezető: Harcsa István Osztályvezető: Farkas János Összeállította: Farkas János Székely Gáborné Közreműködött: Giczi Johanna Pomsár Andrea Sándorfi László Szabó Márta Lektorálta: Hegedüs József Városkutatás Kft. A kézirat lezárva 2006. június 30-án

Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni.

A kiadvány megrendelhető KSH Statisztikai szolgáltatások osztályán 1024 Budapest, Keleti Károly u. 5–7. Telefon: 345-6570 Fax: (36-1) 345-6699 E-mail: [email protected] A kiadvány megvásárolható: KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt 1024 Budapest, Keleti Károly u. 10. Telefon – Phone: (36-1) 212-4348, valamint a területi igazgatóságok terjesztőinél . Információszolgálat: Telefon (36-1) 345-6789; Fax: (36-1) 345-6788 Internet: http://www.ksh.hu

TARTALOM

Bevezető......................................................................................................................................................5 Lakásriport, 1999–2005 ...............................................................................................................................9 A) A lakáshelyzetre ható népesedési folyamatok ............................................................................10 B) Makrogazdasági háttéradatok.....................................................................................................11 C) A lakásállomány szerkezeti összetétele ....................................................................................12 D) A lakásállomány minőségi összetétele .......................................................................................14 E) Lakáspiac....................................................................................................................................16 F) Fizetőképesség a bérleti és tulajdonosi szektorban....................................................................18 G–H) Lakásberuházások, építőipar.................................................................................................19 I) A lakásfinanszírozási rendszer.....................................................................................................21 J) Állami támogatások és adózás....................................................................................................22 K) Szociális biztonság, önkormányzati lakásgazdálkodás ..............................................................23 L) Szubjektív indikátorok .................................................................................................................25 A lakásindikátorok összefoglaló adatai ......................................................................................................26 Részletes adatok .......................................................................................................................................46 1. Területi bontások.........................................................................................................................47 2. Társadalomstatisztikai bontások .................................................................................................77 Lakásindikátorok az adatok jelentősége, részletezettsége, gyakorisága szerint .......................................87 Lakásindikátorok az adatok forrása, minősítése, elérhetősége szerint....................................................106 Módszertan..............................................................................................................................................124

3

Felhívjuk a felhasználók figyelmét arra, hogy a kiadványban szereplő adatokat több forrásból gyűjtöttük össze. Ezek az adatforrások adatgyűjtésük technikájában számottevően különbözhetnek egymástól. Bár törekedtünk az ebből adódó ellentmondások felszámolására, bizonyos esetekben az eltérő időpontokra vonatkozó adatok különbségéhez ez a körülmény is hozzájárulhatott. Az adatok értelmezéséhez ezért azt ajánljuk, vegyék figyelembe az adatok forrására vonatkozó bejegyzéseket, és a módszertani fejezetben található magyarázatokat.

Jelmagyarázat: - A megfigyelt jelenség nem fordult elő. x A mutató nem értelmezhető az alacsony mintabeli előfordulás miatt. + Előzetes adat. .. Az adat nem ismeretes.

4

BEVEZETŐ

Évtizedek óta foglalkozunk a társadalmi jelzőszámokkal kapcsolatos információk rendszerbe foglalásával, elméleti és módszertani megalapozásával. Ennek eredményeképpen már rendelkezésünkre áll több szakterület indikátorrendszerének módszertana, kidolgoztuk az indikátorrendszerek szerkezeti felépítését, meghatároztuk a rendszereket alkotó mutatók körét. E munka keretében 2001-ben 1 elkészült a komplex mutatószámrendszer a lakássatisztikára vonatkozóan is. Ebben a kiadványban először teszünk kísérletet a lakásindikátorok adatokkal történő feltöltésére, emellett áttekintjük, hogyan lehet biztosítani a rendszer folyamatos működőképességét a jövőben is. Alapvető célunk az volt, hogy a mutatószámrendszer egyfajta szolgáltatásként funkcionáljon, lehetőséget adva arra, hogy a kormányzati és önkormányzati döntéshozók, az ezzel foglalkozó egyetemi és egyéb kutatóhelyek, a lakásszféra piaci szereplői, és végül a laikus közvélemény egyaránt tájékozódni tudjon a lakásügy folyamatairól, illetve segítséget kapjon munkája megalapozáshoz. Hangsúlyozni kell tehát, hogy elsődleges célunk nem részletes elemzések készítése (ez más kiadványok feladata), hanem az, hogy a különböző forrásból származó információkat rendszerbe foglalva minél szélesebb és részletesebb adatbázissal segítsük a döntés-előkészítést, kutatást, prognóziskészítést és tájékozódást. A lakásszektor működésének megfigyelése, a közvetett és közvetlen állami támogatások hatásainak mérése alapvető jelentőségű feladat, amelyet a rendszerváltás óta eltelt 15 évben nem sikerült megoldani. A lakásindikátor-rendszer többek között egy folyamatosan működő monitoringrendszer megalapozását is jelenti, amely nyomon tudja követni az állami kiadások felhasználását és mérni tudja e ráfordítások hatékonyságát. Az indikátorrendszer alapvetően éves adatokra épül, melyet rövid szöveges elemzés kísér. Elképzeléseinkben szerepel, hogy kiadványunk a jövőben rendszeresen frissített tartalommal a felhasználók rendelkezésére álljon. Ez a lehetővé tenné, hogy az éppen aktuális éves adatok mellett negyedés féléves adatok is helyet kapjanak a rendszerben.

1

Lakásindikátor-rendszer. Társadalmi jelzőszám füzetek. KSH Budapest, 2001

5

A lakásindikátor-rendszer 12 modulból áll, struktúrája alapvetően a lakásszektor felépítését és szertegáazó kapcsolatait követi, de figyelemmel van a lakáspolitikai programok hatásának vizsgálatára is. A modulok a következők: A) A lakáshelyzetre ható népesedési folyamatok B) Makrogazdasági háttéradatok (a lakáshelyzetre ható gazdasági folyamatok) C) A lakásállomány szerkezeti összetétele D) A lakásállomány minőségi összetétele E) Lakáspiac F) Fizetőképesség a bérleti és tulajdonosi szektorban G) Lakásberuházások H) Építőipar I) A lakásfinanszírozási rendszer J) Állami támogatások és adózás K) Szociális biztonság, önkormányzati lakásgazdálkodás L) Szubjektív indikátorok A lakásindikátor-rendszert két szinten értelmezzük. Egyrészt makroszinten: az ország egészére érvényes, valamely fontosabb lakás-vonatkozású jelenséget vagy folyamatot jellemző mutatószámok körét tartalmazza. A másik szint a mutatószámok bemutatása a különböző területi egységek vagy társadalmi jellemzők szintjén. Ilyen területi egység elsősorban a tervezési-statisztikai régió, de szűkebb körben ennél kisebb területi egységek: kistérségek, egyes települések és településrészek vonatkozásában is megfogalmazhatók ilyen lakásindikátorok. A régiók, kistérségek szintjén értelmezett indikátoroknak egyre nagyobb jelentősége lesz a következő években bizonyos helyi gazdaságfejlesztési programok előkészítésekor. A társadalmi jellemzők közül a család- és háztartás-összetétel, a jövedelmi helyzet, a gazdasági aktivitás, a lakásszerkezet megoszlásait mutatjuk be. A többdimenziós adatközléssel áttekintő képet kívánunk adni a lakással, lakhatással összefüggő főbb társadalmi-gazdasági jellemzőkről. Ezáltal egyrészt világosabban kirajzolódnak azok a feszültségek, melyekkel már a statégiaalkotás szintjén is számolni kell; másrészt pontosabban követhetőek azok a célzott intézkedések, melyek egy-egy társadalmi csoport, korosztály vagy adott jövedelmi szinten élő háztartások körülményeinek javítását célozzák.

6

Jelen összeállításunk még csak régiós, települési jogállás és településnagyság szerinti területi bontásokat tartalmaz. Ennél részletesebb, pl. kistérségi adatok előállítása további adatgyűjtéseket igényelne. Ebben az esetben az általunk összeállított mutatókészletet ajánlásnak tekintjük, amely a helyi lakáspolitikai programok megfogalmazásához és végigkövetéséhez is nélkülözhetetlen. (Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a 2001. évi népszámlálásból előállítható településenkénti és kistérségi lakáspiaci mutatószámok megtalálhatók korábbi kiadványunkban. 2 ) Fontos hangsúlyozni, hogy számos esetben komplex mutatószámokról van szó, amelyek módszertanának bemutatását külön fejezetben foglaljuk össze. Az ún. komplex mutatókon kívül is sok esetben képzett mutatókkal, viszonyszámokkal dolgozunk, és konkrét mennyiségi adatokat inkább csak a részletes adatok között szerepeltetünk összeállításunkban. Az indikátorok összeállításánál további két szempontot vettünk figyelembe: az egyik, hogy melyek azok az információk, amelyek alapján a lakáshelyzet legfőbb vonatkozásai feltárhatók. Ezeket a mutatókat tervezési, stratégiaalkotási célokra szánjuk. A mutatók másik, az előzőnél szűkebb köre kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy a már feltárt feszültségek, megoldandó problémák kezelésében elért eredményeket mérje és számszerűsítse az e célból megtett intézkedések hatását, a kitűzött célok teljesülését. Mint arra a kötet címe is utal, összeállításunk elsősorban az 1999-től napjainkig terjedő időszak jellemző adatainak ismertetésére törekszik. Ennél korábbi időpontra vonatkozó adatokat általában csak akkor szerepeltetünk, ha valamilyen hosszú távú strukturális változást kívánunk bemutatni. Az adatok jelentős része az 1999-es és a 2003-as célzott lakásvizsgálatokból származik, melyeket lehetőség szerint kiegészítettünk a 2005-ös mikrocenzus legfrissebb eredményeivel, és esetenként a 2001-es népszámlálásból származókkal is. Az egyébként minden évre rendelkezésre álló adatoknál általában szintén csak az 1999-es és a 2003-as, illetve a legfrissebb elérhető adatot közöljük. Úgy látjuk, hogy e két, illetve a 2005-re vonatkozó harmadik időpont általában elegendő az elmúlt évek lakásszektorban zajló folyamatainak megértéséhez. (Egyébként már a lakásvizsgálatok időpontjának kiválasztása is hasonló megfontolást tükrözött: 3-4 évente elvégzett célzott vizsgálatokkal jól nyomon követhetők a lakásszektor történései.) Kiadványunk első fejezete a „Lakásriport, 1999–2005” címet kapta, utalva arra, hogy műfajában és szemléletében a „Társadalmi helyzetkép” c. kiadványhoz hasonló összeállításról van szó. Itt is a legfontosabb összefüggések és tendenciák szöveges összefoglálása, ismertetése a célunk, kiemelve az adott témához fűződő kulcsindikátorokat, és néhány további, aktuálisan érdekes adatot.

2

Farkas-Kovács-Székely: A magyar lakáspiac területi jellegzetességei az ezredfordulón. KSH–MTA Földrajztudományi kutatóintézet, Budapest, 2004.

7

A következő részben ugyanilyen felépítésben a legfontosabb makro- és aggregált adatokat, mutatókat közöljük, és jelezzük, milyen további bontásokban találhatók meg az adatok a következő, részletes adatokat tartalmazó fejezetben. Ezeken a pontokon a felhasználók csatolásokat találnak a konkrét részletes táblázatokhoz, ami megkönnyíti a különböző részletezettségű adatok közötti mozgást. Ezután bemutatjuk a lakásindikátor-rendszer elméleti felépítését, az adatok jelentőségét, részletezettségét, gyakoriságát, illetve forrásukat és elérhetőségüket, továbbá jelezzük, ha az adott mutatót kulcsindikátornak tekintjük. Kiadványunkat a módszertani tudnivalókat összefoglaló fejezet zárja.

8

LAKÁSRIPORT, 1999–2005

A. A LAKÁSHELYZETRE HATÓ NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK A népesség és a háztartások számának csökkenése önmagában is javíthatja a fajlagos lakásmutatókat. A népességszám és a háztartásszám alakulása meghatározza, mi tekintendő az újlakás-építés kívánatos szintjének, hova helyezendők a lakáspolitika fő hangsúlyai. A demográfiai változások másik, a lakásszektort közvetlenül érintő vonatkozása a háztartások összetételének átrendeződése. A válások és az egyszemélyes háztartások számának növekedése a csökkenő népességszám mellett is növekvő háztartásszámot eredményezhet, ezáltal befolyásolja a lakáskereslet nagyságát és struktúráját. A gazdaságilag hátrányos helyzetű régiókból történő elvándorlás és az agglomerációkba irányuló bevándorlás az országos szinten kiegyensúlyozott lakásellátottság mellett is teremthet helyi feszültségeket, hiányokat, illetve túlkínálatot. Növekvő ütemű népességcsökkenés, alacsony intenzitású belső vándorlás.

A.1. A népesedési folyamatokban az ezredforduló után nem történt érdemi változás. Az élveszületések számának korábbi stagnálását, majd csökkenését 2004 végétől emelkedés váltotta fel, a halálozásoknál azonban az elmúlt évek alapvetően javuló irányzata ismét megtorpant. A.2.–A.4. A házasságkötések száma alacsony szinten stagnált, a születések száma 1998-tól egyetlen évben sem érte el a százezres határt, bár a 2003-as mélypont óta enyhe emelkedést mutat. A halandóság változatlanul magas (ezer főre 13,1), és jóval meghaladja az élveszületések számát (ezer főre 9,4). A népesség természetes fogyása tartósan magas, ezt némileg enyhíti a nemzetközi migrációból adódó többlet. A halálozások száma az ország valamennyi régiójában meghaladja a születésekét, a természetes fogyás mértéke azonban jelentősen eltérő. A 2002-ben és 2003-ban erősen megélénkülő lakásmobilitás következménye is, hogy lassan ugyan, de élénkülni látszik a belföldi népességmozgás. Továbbra is jellemző a Budapestről a fővárost övező agglomerációba való költözés. Pest megye vándorlási nyereségét ez magyarázza. Emellett a fő vándorlási célterület Győr-Moson-Sopron és Zala megye, míg a legnagyobb vándorlási veszteség az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon tapasztalható.

A háztartások száma A.6. A háztartások száma az 1990-es évek trendjével ellentétesen alakul és 2001 óta 2001 óta ismét nő. ismét növekedést mutat. A változás hátterében a háztartások aprózódása és az egyszemélyes háztartások számának növekedése áll.

A LAKÁSHELYZETRE HATÓ NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK KULCSINDIKÁTORAI, FŐBB MUTATÓI

Megnevezés A népesség száma, január 1. (ezer fő) A népesség változása (növekedés, fogyás) az előző évhez viszonyítva (fő) Ezer főre jutó élveszületés, (fő)

1999

2003

2005+

10 253

10 142

10.077a)

- 48 565

- 32 491

- 21 000 a)

9,2

9,3

9,7

Házasságkötések száma

45 465

45 398

44 100

Válások száma Háztartások száma (ezer)

25 605 3 826,3

25 046 3 743,2

24 700 4 002,0

a) 2006. évi adat

10

B. MAKROGAZDASÁGI HÁTTÉRADATOK A gazdaság erejét, növekedésének mértékét és irányát jellemző információknak a lakásviszonyokkal való összevetése viszonylag új vonás a magyar statisztikai gyakorlatban. Az erre vonatkozó első erőfeszítések a rendszerváltás körüli években arra a – még a szakmai közvéleményben is meglepetést keltő – eredményre jutottak, hogy az európai országok rangsorában Magyarország pozíciója a lakáshelyzet mutatói alapján kedvezőbb volt, mint a gazdasági mutatók szerint. Az erről szóló információk folyamatos nyomon követése, a lakásszektornak a gazdaság egészén belüli relatív fejlettségének vagy esetleg visszafejlődésének dokumentálása nagyban hozzájárul mind a közvélemény, mind a gazdaságpolitika jobb tájékoztatásához. Az itt szereplő makroadatok mindezek mellett olyan gazdasági folyamatokat tükröznek, melyek hatása a lakásszektorra akkor is vitathatatlan, ha nem olyan közvetlenek, mint egyes lakáspolitikai intézkedések esetében tapasztalható. Enyhén emelkedő munkanélküliség, jelentős területi különbségek.

B.5. A munkanélküliségi ráta enyhe emelkedést mutat 2003-ban, 2004-ben és 2005ben is. A munkanélküliségi ráta, a vándorlási statisztika és a lakáshelyzet mutatóinak összefüggése elsősorban a területi különbségek alakulásában érhető tetten, az időbeli változásokban ugyanis általában egyszerre több tényező hatása is érvényesül. A legmagasabb munkanélküliségi arány Észak-Magyarországon tapasztalható, a legalacsonyabb Közép-Magyarországon, és szintén alacsony a munkanélküliség a fejlett dunántúli régiókban. Általában elmondható, hogy a helyi lakáspiac az erőteljes gazdaságú, alacsony munkanélküliségű régiókban fejlődik dinamikusan.

Élénkülő gazdasági környezet.

B.1. A GDP 1999 és 2003 között folyó áron 11,4 ezer milliárd forintról 18,7 ezer milliárd forintra nőtt, 2004-ben pedig meghaladta a 20,4 ezer milliárd forintot. A volumenindex 2000 és 2003 között 111,9 százalék. A bruttó hazai termék 2005. évi növekedése 4,1 százalék.

Növekvő lakásberuházások.

B.2. – B.3. Az összes beruházás a GDP növekedési ütemét meghaladóan növekedett, ezen belül – az új lakáshitel-támogatási konstrukciók eredményeként – még gyorsabb ütemben nőtt a lakásberuházások értéke. Ez utóbbi beruházások (amelyek tartalmazzák a régi lakásokban végzett felújítások, korszerűsítések becsült értékét is) 2004-ben megközelítették a GDP 5 százalékát, és az összes beruházás egynegyedét.

Növekvő költségvetési hiány.

B.9. Növekedést mutat a központi költségvetés hiánya is, amely 2004-ben elérte a GDP 4,4 százalékát, majd a 2005-ös csökkenés után 2006 első negyedévében ismét nőtt (682,7 milliárd Ft).

A MAKROGAZDASÁGI HÁTTÉRADATOK KULCSINDIKÁTORAI, FŐBB MUTATÓI

Megnevezés

1999

A GDP értéke (folyó áron, milliárd Ft) A GDP volumenindexe (előző év = 100,0) Összes beruházás (folyó áron, milliárd Ft) Lakásberuházások (folyó áron, milliárd Ft) Lakásberuházások az összes beruházás százalékában Munkanélküliségi ráta (százalék) A központi költségvetés egyenlege (millió Ft) A központi költségvetés egyenlege a GDP százalékában a) 2004. évi adat.

11

11 393,5 104,2 2 455,1 327,6 13,5 7,5 -328 319 -2,9

2003 18 650,8 103,4 3 694,8 815,5 22,1 6,1 -732 420 -3,9

2005 21 802,3 104,1 4 076,2a) 943,9a) 23,2a) 7,5 -890 040 -4,4

C. A LAKÁSÁLLOMÁNY SZERKEZETI ÖSSZETÉTELE A privatizáció, amely a lakásállomány legalább egynegyedét érintő folyamat volt, az elmúlt években lényegében lezárult. Ugyanakkor számos szerkezeti változás – bár csíráiban már jelen van – még nem következett be. Két folyamatot kell kiemelni: az egyik a bérleti szektor erősödése, amely iránt sürgető igény mutatkozik, s amely egy egészségesebb lakásrendszer feltétele. A másik az építési formák változása, amelyben már most számottevő elmozdulás tapasztalható a döntően egy-két lakásos családi házas formától a többlakásos épületek felé, és ez a folyamat feltehetően erősödni fog.

Kevés bérlakás.

C.1. A lakásállományon belül a tulajdonos által lakott lakások 92 százalékos aránya messze meghaladja az Európában jellemző értékeket. Fogy az önkormányzati bérlakásállomány, és elmaradt a magánbérleti szektor megerősödése is. Csaknem 500 ezer lakás van ún. vegyes (önkormányzati és magán-) tulajdonú épületben, ahol az egykori önkormányzati (tanácsi) ingatlankezelés elmaradásainak felszámolását még a tulajdonosi háttér feszültségei is nehezítik.

Többségében családi házak.

C.2. A magyar lakásállományban az egylakásos épületek dominálnak: családi házban,illetve hagyományos parasztházban van a lakások csaknem kétharmada. A családi házak minőség tekintetében is a legváltozatosabb színvonalat képviselik az állományon belül, hiszen itt megtalálhatóak a legjobb és a legrosszabb minőségű, felszereltségű lakások is. Az egylakásos épületek közül mintegy 700 ezer épült vályogból, de ezen belül is főleg a közel 200 ezer alapozás nélküli épület jelent lakáspolitikai szinten is megjelenő problémát. Míg e lakások nagyrészt kistelepülésekre jellemzőek, a lakáspolitikai szempontból szintén kiemelt feladatot jelentő 837 ezer lakótelepi lakás is meglehetősen aránytalanul helyezkedik el a településhálózaton belül: ez az állomány főleg a nagyobb városokba, és az egykori ún. szocialista városokba koncentrálódik. A lakótelepi lakások aránya a megyeszékhelyeken a legmagasabb (43%), és a fővárosban is meghaladja az egyharmadot (35%). 2005-ben közel 600 ezerre becsülhető a panel falazatú lakások száma, a lakótelepeken ezek azok a lakások, amelyekben a legsúlyosabb fenntartási és korszerűsítési feladatokkal néznek szembe a lakók.

4 millió 173 ezer lakás 2005-ben.

C.3. 2005-ben 4 millió 173 ezer lakás volt Magyarországon, ami 2001-hez képest 2,7 százalékos növekedést jelent, vagyis ezeknek az éveknek az átlagos állománybővülése nem éri el a kívánatosnak tartott évi egy százalékos mértéket.

Elöregedett lakásállomány.

C.4. A lakott lakások építési év szerinti adatai még mindig egy elöregedett állomány képét mutatják: a lakások egyharmada 1960 előtti, 21 százaléka a második világháború előtt épült. A jelenlegi lakásállomány meghatározó részét az 1960 és 1980 között épült másfél millió lakás adja, melyek a szocializmus nagyarányú lakásépítésének éveiben részben az állami, részben az akkor egyre bővülő lakossági lakásépítés keretében jöttek létre. Az utóbbi években az ismét fellendülő lakásépítés a teljes állomány korstruktúráját még nem tudta számottevően befolyásolni: mindössze 11 százalék a rendszerváltás után felépült lakások aránya.

12

Az utóbbi években az üres lakások aránya csökken.

C.6. A 2001-es népszámlálás 4 millió 65 ezer lakást regisztrált, amelyből 341 ezerben nem laktak az összeírás idején. Emellett még további mintegy 252 ezer üdülőt is összeírt a népszámlálás. A magyarországi lakóingatlanok, a lakások és üdülők együttes száma tehát 2001-ben meghaladta a 4 millió 300 ezret. 2005-ben a mikrocenzus az üres lakások számának csökkenését mutatta: ekkor 235 ezer lakásnak nem volt lakója, ami által a korábbi 8 százalékról kevesebb mint 6 százalékra esett vissza a nem lakott lakások aránya. A rövid idő alatt bekövetkezett viszonylag nagymértékű változás hátterében feltehetően a lakáspiac átrendeződése és a használt lakások forgalmának fellendülése áll, ami a lakáshitelezés használt lakásokra való kiterjesztése után, 2002–2003-ban következett be. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy bizonyos módszertani, mérési sajátosságok is hozzájárultak a két felmérés eredményének ilyen mértékű eltéréséhez. A viszonylag magas üreslakás-állomány mindenesetre arra utal, hogy tartalékokkal rendelkező, rugalmasabb lakáspiac van ma kialakulóban. Az üres lakások 90 százaléka magántulajdonban van. Miközben ezek száma 100 ezerrel csökkent, a mintegy 14 ezer önkormányzati tulajdonú üres lakás száma nem változott 2001 óta. Az üres lakások aránya Budapesten és a községekben magasabb, a városokban alacsonyabb az átlagosnál.

A LAKÁSÁLLOMÁNY SZERKEZETI ÖSSZETÉTELÉNEK KULCSINDIKÁTORAI, FŐBB MUTATÓI

Megnevezés Összes lakás (ezer) Önkormányzati bérlakás (lakott lakás, ezer) Magánbérlet (lakott lakás, ezer) Tulajdonos által lakott lakás (lakott lakás, ezer) Magántulajdonú üres lakások (ezer) Önkormányzati tulajdonú üres lakások (ezer) Másodlagosan használt lakások (ezer) Nem lakás céljára használt lakások (ezer) Üdülésre használt lakások (ezer)

1999 .. 213 119 3 494 135b) 19b) .. .. ..

a) 2001. évi adat. b) 1990. évi adat.

13

2003 4 065 a) 181 113 3 450 313a) 14a) 49a) 27a) 15a)

2005 4 173 117 129 3 641 212 14 23 9 6

D. A LAKÁSÁLLOMÁNY MINŐSÉGI ÖSSZETÉTELE A lakások minőségi összetételére vonatkozó alrendszer az indikátorrendszerben a legrégebben művelt lakásstatisztikai területnek tekinthető. Az itt szereplő mutatók részei a hagyományos társadalomstatiszikai leírásoknak. A lakásállománynak e mutatói módszertani szempontból már kipróbált mérőszámoknak tekinthetők. Bár viszonylag lassabban változnak, szükség van a lakások minőségét összefoglalóan jelző szintetikus mutatókra is. Csökkenő laksűrűség.

D.1. A lakásszám növekedésével és a népesség csökkenésével a laksűrűségi mutatók javulnak. 2005-ben az egy főre jutó lakás-alapterület 31 m2. A bérleti szektorban elsősorban a kisebb lakásméretek miatt ennél jóval kevesebb hely jut egy lakóra (20, illetve a magánbérleti szektorban 23 m2). D.2. Minimális az olyan lakások száma, ahol több háztartás, család él együtt. Összesen mintegy 240 ezer esetben fordul elő, hogy a lakók másik családdal vagy háztartással osztoznak a lakáson. D.3. A szobaszám emelkedése és a lakószám csökkenése miatt 2003-ra a lakott állomány szobaszáma meghaladta a bennük élő népesség számát. A kedvező folyamat a tulajdonos által lakott lakásokra korlátozódik, a bérleti szektorban nem tapasztalható érdemi változás. Az önkormányzati szektorban jelenleg is 138 lakó jut száz szobára.

13 százalékot kitevő tartósan leszakadó substandard lakásállomány.

D.4. A kimutatható minőségi fejlődés mellett meglehetősen stabilan fennmarad a lakásállománynak az a része, amely nem felel meg az alapvető minőségi követelményeknek: nincs WC vagy fürdőszoba, csatornázatlanok, nincs konyhájuk vagy legalább egy lakószobájuk, vagy a lakás alapozás nélküli vályogépületben van. A lakhatásra tulajdonképpen alkalmatlan, ún. substandard lakások aránya az utóbbi években mérsékelten csökkent és 2005-ben is 13 százalék volt. Ahogy a településméret csökken, e lakások aránya egyre nagyobb: a községekben jelenleg is meghaladja a 20 százalékot, az ezer fő alatti településeken a 30 százalékot is eléri. A régiós különbségek jelentősek: a Dél-Alföldön 20 százalék, KözépMagyarországon 7 százalék a substandard lakások aránya. Az önkormányzati szektor helyzete kedvezőtlen: itt a lakások 21 százaléka substandard. A magánbérleti lakásokra ez kevésbé jellemző (10 százalék).

Nagyarányú pótlólagos közműfejlesztések, de a közműolló továbbra sem zárult össze.

D.5-D.8. Az új építkezések magas minőségi színvonala, a régi lakások korszerűsítése, felújítása eredményeként nő a jó minőségű lakások aránya. A lakások 95 százalékban vezetékes vízzel ellátottak, fürdőszoba a lakások 92 százalékában van, a lakások 8 százaléka dupla komfortos. A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a pótlólagos közműfejlesztések hatására 1999 óta látványosan emelkedett: 52-ről mára 67 százalékra nőtt a csatornázott lakások aránya. A több évtizedes lemaradást viszont még így sem sikerült felszámolni, a közcsatornaellátottság még mindig elmarad a vezetékes vízzel ellátott lakásokétól (95 százalék). Bár a fejlődés valamennyi régióban jelentős volt, a regionális és a településszerkezet mentén megjelenő különbségek számottevőek. Alacsony a csatornázott lakások aránya a községekben (36 százalék) és emellett ismét a Dél-Alföld ellátottsági mutatója a legkedvezőtlenebb.

14

Csökken a „szűk” lakások aránya.

D.9. Miközben az általános laksűrűségi mutatók javulnak, az egyes lakások zsúfoltságát mérő mutató alakulása jelzi, hogy ennek a kedvező folyamatnak a hatása nem jut el a legrosszabb körülmények között élőkig. Az elmúlt évek, évtizedek folyamatos csökkenése után most úgy tűnik, 8 százalék körüli szinten stabilizálódik a túlzsúfolt (szűk) lakások aránya. (Ezek olyan lakások, amelyekben különböző generációk tagjai, vagy egymással esetleg csak távolabbi kapcsolatban álló személyek kénytelenek közös szobákon osztozni.) A túlzsúfolt lakások arányában nem mutatható ki jelentős eltérés településtípusok vagy településnagyság szerint. A különbségek sokkal inkább a társadalomstatisztikai osztályozások mentén jelennek meg: a munkanélküli háztartásfők lakásainak 20 százaléka túlzsúfolt, és nagyon kedvezőtlen a helyzet az önkormányzati lakásokban is, melyeknek 28 százaléka minősül szűknek.

A LAKÁSÁLLOMÁNY MINŐSÉGI ÖSSZETÉTELÉNEK KULCSINDIKÁTORAI, FŐBB MUTATÓI

Megnevezés Egy főre jutó lakásalapterület (m2) 100 lakott lakásra jutó háztartások száma 100 lakott szobára jutó lakosok száma Substandard lakások aránya (százalék) Vízvezetékkel ellátott lakások aránya (százalék) Közcsatornahálózatba bekötött lakások aránya (százalék) Fürdőszobával ellátott lakások aránya (százalék) Dupla komforttal ellátott lakások aránya (százalék) Szűk lakásban élő háztartások aránya (százalék)

15

1999

2003

2005

28 103 104 19 92 52 88 5 11

30 102 98 14 93 65 92 8 7

31 104 94 13 95 67 92 8 8

E. LAKÁSPIAC A lakáspiacról szóló információk módszertani kialakítása és az adatgyűjtések szervezése terén van a legtöbb lemaradás. Az ezzel kapcsolatban meglevő adatok a leghiányosabbak és a legbizonytalanabbak. Ennek egyaránt vannak gazdasági, társadalmi és a statisztikai rendszer elégtelenségéből származó okai. A társadalmigazdasági okok között a legfontosabb, hogy nincs egységesen és nyilvánosan működő lakáspiac. A lakáspiaci információkat termelő és szolgáltató ingatlanközvetítő szervezetek pillanatnyilag ellenérdekeltek abban, hogy tevékenységükről adatokat szolgáltassanak. Ezzel monopolizált részpiacok alakul(hat)nak ki, amelyekről csak használhatatlan információk gyűjthetők. A kényszerből használt illetékhivatali nyilvántartások minőségük miatt pillanatnyilag nem alkalmasak az adott évben piacra lépő ingatlanok minőségi összetételének jellemzésére, következésképpen nem használhatók lakásárindex számítására. Ilyen körülmények között még a lakosság megkérdezésén alapuló lakáspiaci számítások is figyelemre méltó előrelépésnek számítanak a lakáspiac megismerése terén. A lakások 2-3 százalé- E.1. Évente a lakások 4 százalékába költöznek új lakók. Az összes költözés kevesebb ka jelenik meg évente a mint 2/3-a jár együtt lakáspiaci tranzakcióval. Ez azt jelenti, hogy ebből az évi mintegy lakáspiacon. 150 ezer lakásváltoztatásból megközelítőleg 95 ezer valósul meg új lakás építésével, illetve új vagy használt lakás megvásárlásával, vagyis ennyi lakás, a teljes állomány 23 százaléka jelenik meg a lakáspiacon. A befektetési célra vásárolt és bérbe adott, A befektetési céllal vagy üresen álló lakások számát nem ismerjük. A költözések, illetve a lakáspiaci tranzvásárolt lakások száakciók számát tekintve 2002–2003-ig nem volt lényeges változás az ezredfordulót mát nem ismerjük. megelőző évekhez képest. A 2002-es lakáspolitikai intézkedések hatását a 2003-as lakásvizsgálat még nem tudta felmérni, és más forrásból sem áll rendelkezésünkre megbízható információ, mely a lakáspiaci tranzakciók számának alakulásáról képet adhatna. (A növekedést közvetve jelzi a lakáshitelezés kibővülése, erről részletesebben lásd az „I. Lakásfinanszírozási rendszer” modult.) A piaci tranzakciók háromnegyede használt lakások adásvétele. Az eladott új lakások aránya alacsonyabb, ugyanakkor az értékesítésre épített lakások száma az utóbbi években gyorsan emelkedik: 1999-től 2003-ig alig 2000-ről 10 ezer fölé emelkedett, 2005-ben pedig már megközelíti az évi 20 ezret. A panellakások a piaci fogalomban felülreprezentáltak, de ez a túlsúly a 2003-at megelőző években mérséklődött.

A lakáspiaci tranzakciók által érintett lakások között állományon belüli arányukhoz képest felülreprezentáltak a lakótelepi panellakások. Az ingatlanforgalom összetételére azonban nagymértékben hatnak a lakásfinanszírozási rendszer változásai: valószínűleg ennek tudható be, hogy 1999 óta a lakótelepi lakások ingatlanpiaci felülreprezentáltsága mérséklődött. Míg az 1999-et megelőző időszakban évente mintegy 25 ezer panellakást adtak el, 1999 után ez a szám évi 15 ezerre csökkent. A forgalom ilyen módosulása összefügg a finanszírozási lehetőségek bővülésével, mely által a lakást vásárlók érdeklődése a magasabb minőségű és árú lakások, főleg a családi házak felé fordulhatott. Ezt jelzi, hogy közben a családi házak eladása nőtt: évi mintegy 55 ezer lakást adtak el, szemben a korábbi 43 ezerrel. Hangsúlyozzuk, hogy a 2003-ban és utána bekövetkezett változásokra jelenleg még nem áll rendelkezésünkre hiteles statisztikai információ.

1999–2003 között gyor- E.2. A mérés két időpontja között a lakáspiaci árszínvonal a fogyasztóiár-indexet megsan emelkedő lahaladó mértékben nőtt. Egy lakás átlagos ára 1999-ben 3,4 millió Ft, míg 2003-ban 9,3 káspiaci árak. millió Ft volt, ami 2,7-szeres növekedés, szemben a 32 százalékos fogyasztóiárszínvonal-emelkedéssel.

16

A szociális lakásszektor E.3. 1999 és 2003 között az átlagos önkormányzati lakbér közel kétszeresére nőtt: 52 lakbérszintje töredéke a Ft/m2-ről 99 Ft/m2-re.A 2002-es bérlakásfelmérés szerint a piaci lakbérek szintje ennek piaci lakbérekének. átlagosan 6-7-szerese: 670 Ft/m2. A piaci lakbérek szintje területileg erősen differenciált, ez az önkormányzati lakbérekre nem jellemző. E.4. A külföldiek által megvásárolt lakások száma évente 3-4 000 között van, ami jelzi, A külföldi lakásvásárlók súlya nem jelentős.

hogy a lakáspiac folyamatait alapvetően a hazai kereslet-kínálat viszonyai alakítják, a határon kívülről érkező befektetések hatása legfeljebb egyes területeken, településeken lehet számottevő.

A LAKÁSPIAC KULCSINDIKÁTORAI, FŐBB MUTATÓI

Megnevezés Ingatlanpiaci tranzakciók éves száma (ezer) Egy lakás átlagos ára (millió Ft) Külföldiek által vásárolt lakások száma

1999 95–100 3,4 3 769a)

a) 2001. évi adat.

17

2003 95–100 9,3 3 175

2005 .. .. 3 663

F. FIZETŐKÉPESSÉG A BÉRLETI ÉS A TULAJDONOSI SZEKTORBAN A különböző forrásokból és eredetileg különböző környezetben napvilágot látó adatok a lakások és a lakhatás költségeinek megfizethetőségét írják le. Sarkalatos pont a háztartási jövedelemek mérése, ami a legtöbb itt található mutatószám viszonyítási alapja. Az ebben mutatkozó bizonytalanságok ellenére az eredmények kirajzolják a változások fő irányát a lakások megfizethetőségében.

Emelkedő reáljövedelmek.

F.1. A lakásvizsgálatok szerint a háztartások átlagjövedelme az 1999-es lakásvizsgálat szerint 73 ezer Ft/hó, 2003-ban 112 ezer Ft/hó volt. (A célzott jövedelemfelvételek ennél magasabb értéket mutattak ki: 1999-ben 80 ezer, 2003-ban 144 ezer Ft-ot.) A mérési eredmények eltérnek ugyan, de egyaránt számottevő mértékű reáljövedelemnövekedésre utalnak.

Csökkenő jövedelemkülönbségek.

Az 1999-es felmérés óta a területi, regionális jövedelemkülönbségek nőttek, ugyanakkor a háztartások jövedelmi decilisei közötti különbségek mérséklődtek. (Ez egybevág a jövedelemvizsgálatok következtetéseivel; a háttérben valószínűleg a közalkalmazotti bérek és a minimálbér emelésének jövedelemkülönbségeket mérséklő hatása áll.)

Szektoronként eltérő megfizethetőség.

F.2. A háztartási jövedelmekhez képest egy átlagos önkormányzati lakás lakbére az átlagos háztartási jövedelem 4 százalékával egyenlő. A bérelt magánlakások havi lakbére ennek nyolcszorosát, az átlagos háztartási jövedelem 32 százalékát teszi ki.

Kissé csökkent a lakásfenntartási kiadások jövedelmekhez viszonyított aránya.

F.3. 2003 nyaráig a háztartási jövedelmekhez képest a lakásfenntartási költségek emelkedése mérsékeltebb volt, így a lakásfenntartási kiadások aránya a jövedelmekhez viszonyítva csökkent: 1999-ben 21, 2003-ban 19 százalék volt. Érzékelhetően csökkent a kiadások aránya azokban a háztartásokban is, ahol általában magas a lakásfenntartási kiadások hányada (egyedülállók, egyszülős háztartások, alacsony jövedelműek)

Növekvő akáskölcsöntörlesztési kiadások.

F.5. Ugyanakkor a lakáshitelezés kiterjesztésével együtt nőttek a háztartások törlesztési kiadásai: 1999 és 2003 között a kölcsönt törlesztő háztartásokban 12 százalékról 18 százalékra nőtt a háztartási jövedelem ilyen célra fordított hányada.

A lakásár/jövedelem mutató nőtt.

F.8. A lakásár/jövedelem hányados 1999 óta 4-ről közel 7-re nőtt, jelenleg tehát egy háztartás hétévi jövedelméből vehető meg egy használt lakás.

Magas hátralékosság az önkormányzati szektorban.

F.9. A hátralékosság problémája az önkormányzati szektorban kiemelkedően súlyos, 2003-ban közel minden ötödik háztartást érintett. Emellett a probléma a lakástulajdonosok körében is fennáll, de ott nem súlyosbodott 1999 óta.

A FIZETŐKÉPESSÉG KULCSINDIKÁTORAI ÉS FŐBB MUTATÓI

Megnevezés Átlagos háztartási jövedelem a Lakásfelvétel szerint (Ft) Lakásfenntartási költségek a jövedelem százalékában Lakáskölcsön-törlesztés és jövedelem hányadosa Lakásérték és éves háztartási jövedelem hányadosa

18

1999

2003

73 000 21 12 4,2

112 000 19 18 6,9

G-H. LAKÁSBERUHÁZÁSOK, ÉPÍTŐIPAR A régi lakásokban történt felújítások mérése a célzott lakásvizsgálatok egyik legfontosabb eredménye. A pótlólagos lakásberuházások lakásindikátor-rendszerbe való beillesztésével lehetőség nyílik az új lakásberuházások volumenével való összevetésre és a két eredmény összesítésére, tehát arra, hogy ezáltal pontosabban felmérjük a magyar lakásszektorban ténylegesen megvalósuló beruházások nagyságrendjét. Az építőipari alrendszer külön szerepeltetése azért szükséges, mert a lakásépítkezések feltételei nagyban függnek az építőipar egészének feltételeitől. E modul kialakításában igénybe kell vennünk az építőipari statisztikában – az EU-harmonizáció megteremtésére – bevezetett új adatgyűjtések eredményeit. A lakásépítés szerkezetében hosszú évtizedek után éppen az elmúlt 4-5 évben következett be érdemi változás. Átalakuló lakásberuházói és kivitelezői kör.

G.5. Érdemben megváltozott a lakásépítés beruházói köre: egytizedről 45 százalékra növekedett a vállalkozói lakásépítés aránya. Ezzel párhuzamosan hasonló arányokat mutat az értékesítésre épített lakások összetétele is. Jelentősen nőtt a profi kivitelezők aránya: 1999-ben a lakások egyharmadát, 2005-ben már kétharmadát ők építették fel.

Differenciálódott az új lakások mérete.

G.3. Differenciáltabb méretű és szobaszámú lakások épülnek, amelyek többféle életkornak, családösszetételnek felelnek meg. Ugyanakkor a hitelezési rendszer egyes kondíciói, illetve a lakásépítők gyors megtérülést szorgalmazó érdekei a kevéssé használható kislakások nem kívánt túlsúlyának kialakulásához is vezethetnek („egérlyuk” probléma).

Az építési engedélyek száma 2003-ig, az épített lakásoké 2004ig nő, utána csökkenni kezd.

G.2. 1998 óta folyamatosan, bár nem egyenletesen növekszik a lakásépítési konjunktúra alakulását jelző, új lakásra kiadott építési engedélyek száma: a 2001-ig tapasztalt ugrászerű növekedést 2002-ben enyhe emelkedés, majd 2003-ban ismét erős, több mint 20 százalékos növekedés követte. Az utóbbi két évben fokozatos visszaesés jellemző, ennek ellenére a lakásépítés ezekben az években is meghaladta a 40 ezret, ami a rendszerváltást követő évek szintjét jelentősen meghaladja.

A nagyvárosok, az agglomerációs térségek és a fejlett régiók építkezései növekednek a legerőteljesebben.

G.1. A lakásépítés területi megoszlására a községi lakásépítkezések arányának csökkenése és nagyvárosi lakásépítés erősödése jellemző. Ez a tendencia ellentétes az 1990-es évek közepének folyamataival, amikor a községi építkezések aránya mutatott növekedést. Területi megoszlásában pedig Közép-Magyarország és a Nyugat-Dunántúl felé tolódott el a lakásépítés. Megnőtt az agglomerációk jelentősége, a lakásépítés 70 százaléka az agglomerációs övezetekbe jutott. Az utóbbi két év legfontosabb területi jellemzője, hogy a lakásépítés döntően a központi régióra, és ezen belül is a fővárosra koncentrálódik: 2005-ben az új lakások fele a központi régióban, és egyharmada Budapesten épült.

A települések kétötödében egyetlen lakás sem épül.

G.8. A növekvő lakásépítkezések területi egyenlőtlenségét jelzi, hogy egy-egy évben a települések 40 százalékában egyetlen lakás sem épül. Az adott évben nem építkező települések aránya az ország aprófalvas régióiban a települések több mint a felét jelenti.

19

A pótlólagos lakásberuházások nagyságrendje az új lakásépítéshez mérhető.

G.9. A pótlólagos lakossági lakásberuházások éves összege mintegy 300 milliárd forintra becsülhető. A munkák jelentős része a korábban elmaradt közműfejlesztések pótlásához kapcsolódik. Négy-öt év alatt a lakások egynegyedében történik olyan munkavégzés, ami több egyszerű karbantartásnál. A bővítések eredményeképpen évente egy szobával gyarapodik minden századik lakás. H. 1. Az épített új lakások egy m2-re jutó építési költsége folyó áron 50 százalékkal nőtt 1999 és 2005 között. Ezen belül az építőanyag-költség nőtt az átlagnál gyorsabb, és a munkabérköltség lassúbb ütemben. 2005-ben egy új lakás (áfa nélkül számított) egy m2-re jutó építési költsége 145 ezer Ft volt.

Változatlan minőségi összetétel.

Az újonnan épített lakások minőségi összetétele lényegében nem változik. Az átlagos minőségű lakások képviselik a legnagyobb arányt (48–55 százalék), a szerény és luxus minőségűek pedig egyaránt az új lakások egynegyedét teszik ki.

A LAKÁSBERUHÁZÁSOK ÉS AZ ÉPÍTŐIPAR KULCSINDIKÁTORAI, FŐBB MUTATÓI

Megnevezés Az épített lakások száma Ezer főre jutó épített lakások száma Kiadott építési engedélyek száma Ezer főre jutó kiadott építési engedélyek száma Az új lakások átlagos alapterülete (m2) Építőipari főtevékenységet folytató kivitelező által épített lakások száma Vállalkozások beruházásában épített lakások száma Bérbeadásra épített lakások száma Értékesítésre épített lakások száma Az adott évben lakást nem építő települések aránya (százalék) Pótlólagos lakásberuházások éves becsült összege folyó áron, milliárd Ft Lakásépítési költségindex (2000=100,0) Lakásépítési költségindex (előző év=100,0) Egy m2-re jutó lakásépítési költség összesen, ezer Ft Egy m2-re jutó munkabérköltség, ezer Ft Egy m2-re jutó anyagköltség, ezer Ft Építési beruházások értéke (folyó áron, milliárd Ft) Lakásberuházások aránya az összes építési beruházáson belül, százalék Az épített lakások minősége Szerény Átlagos Luxus a) 2004. évi adat.

20

1999

2003

2005

19 287 1,9 30 577 3,0 99,5

35 543 3,5 59 241 5,8 94,8

41 084 4,1 51 490 5,1 86,7

20 853 11 102 1 591 11 543 38

27 609 18 353 845 19 647 37

6 801 2 195 248 2 272 40 130 89,5 111,7 94,1 22,4 60,8 1 191

300 121,1 103,7 130,9 36,8 81,7 1 978

27,5

40,8

5 589 9 219 4 479

8 286 20 256 7 001

.. 132,9 103,8 144,6 39,2 83,9 2 573 41,4a) 9 128 22 994 8 962

I. A LAKÁSFINANSZÍROZÁSI RENDSZER Számos olyan adat, mutató létezik, amely szűk körben, elsősorban a pénzügyi szférán belül volt eddig hozzáférhető. Ezeket szeretnénk jóval szélesebb körben ismertté tenni, egyrészt a megfelelő adatok átvételével, másrészt azzal a saját adatgyűjtéssel, melyet 2001-ben a lakáshitelezés területén jelentkező információigény kielégítésére vezettünk be. Növekvő hiteligénybe- I.2. A lakásfinanszírozás kibővülésének, az állami és banki szerepvállalás ugrásszerű vétel a lakáspiaci növekedésének következtében az 1999 előtt jellemző 15 százalékról átlagosan 35–38 tranzakciókban. százalékra nőtt a lakáshitel igénybevételével lebonyolított (és költözéssel is járó) lakáspiaci tranzakciók aránya a 2000–2004-es időszakban. A lakáshitel-állomány 2003-ig ugrásszerűen nőtt.

I.3. A lakáshitelek állománya 2001 és 2005 között csaknem ötszörösére nőtt és ez meghaladja a GDP 10 százalékát.

2003-ig nőtt a nyújtott hitelek száma; leginkább a használt lakások hitelezése bővült. Azóta csökkenés figyelhető meg.

I. 4-6. 2001 és 2003 között az évente folyósított lakáshitelek száma csaknem háromszorosára nőtt. Azóta csökken az engedélyezett hitelek száma és nagysága, kivéve 2005 II. félévét, amikor enyhe emelkedés volt tapasztalható. 2003-ig leggyorsabban a használt lakások vásárlásának hitelezése bővült, közel négyszeresére, de a lakásfelújításokra adott hitelek száma is közel kétszeresére nőtt. Az elmúlt két évben itt is visszaesés tapasztalható, amely alól csak 2005 II. féléve kivétel.

Az átlagos hitelnagyság a 2003-ig tapasztalt emelkedés után (ekkor 3,6 millió Ft-ra nőtt) ugyanezen a szinten stagnál. (A felvehető hitel felső határa azonban csökkent)

A 2001-ben bevezetett, állami támogatással nyújtott lakáshitelek robbanásszerűen növekedtek 2002-ben és 2003-ban. 2004-től fokozatosan csökken az újonnan kibocsájtott hitelek száma és állománya, mind az államilag támogatott, mind a támogatás nélküli hitelek körében. A lakáshitel-állomány 2005 végén elérte az 2301 milliárd forintot, ez a GDP mintegy 10 százaléka. Új jelenség a devizaalapú hitelek arányának gyors növekedése az utóbbi másfél évben: arányuk az összes hitelállomány egyötöde (2005 második félévében már az engedélyezett devizaalapú lakáshitelek száma és összege a 60 százalékhoz közelít). A LAKÁSFINANSZÍROZÁSI RENDSZER KULCSINDIKÁTORAI, FŐBB MUTATÓI

Megnevezés

2001

Lakáshitel-állomány az év végén, milliárd Ft Engedélyezett lakáshitelek száma, ezer Átlagos hitelnagyság a lakáshitelezésben, millió Ft

494a) 76 2,0

a) 2002. évi adat.

21

2003 1213 197 3,6

2005 2242 121 3,4

J. ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ÉS ADÓZÁS A lakásindikátor-rendszer logikája szerint ebben az alrendszerben valamennyi olyan támogatásnak szerepelnie kell, amelyet az állam közvetlenül vagy közvetve nyújt a lakásszféra szereplőinek. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy meg lehessen vonni a lakáscélra fordított állami kiadások és az elért eredmények mérlegét. A lakástámogatások GDP-n belüli aránya közel kétszeresére nőtt 1999 és 2003 között.

J.1. 1999-től 2005-ig a lakáscélú költségvetési kiadások összege több, mint háromszorosára nőtt, 2005-ben meghaladta a 280 milliárd Ft-ot. Hosszú idő után 2002-re jelentősen csökkent a régi hitelek támogatásához szükséges összegek aránya, ez lehetőséget adott az új támogatások beindítására. A lakáshitelezés ezt követő megugrása ismét a költségvetés hosszú távú elkötelezettségeinek növekedéséhez vezetett, így 2003-ban az összes lakáskiadás 46, 2004-ben már 50 százalékát a lakáshitelek támogatásával kapcsolatos kiadások kötötték le. J.2. Az összes lakáskiadás GDP-hez viszonyított aránya az ezredforduló után már meghaladta az 1 százalékot, 2005-ben 1,4 százalék volt, szemben az 1999-es 0,8 százalékkal. J.3. Ugyanakkor a közvetlen lakáskiadások aránya, azaz azoknak a programoknak az aránya, amelyeknek az adott évben van hatásuk a lakáspiaci folyamatokra 60-ról 30 százalékra csökkent. Ez a két adat ismét annak a tendenciának a visszatérését jelzi, amelyben növekednek a költségvetés már előre lekötött kiadásai, és így csökken a lehetőség az új programok beindítására.

AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ÉS AZ ADÓZÁS KULCSINDIKÁTORAI, FŐBB MUTATÓI

Megnevezés Összes lakáskiadás, milliárd Ft Az összes lakáskiadás a GDP százalékában Az összes lakáskiadásból: Közvetlen kiadások, milliárd Ft Lakáshitelekkel kapcsolatos kiadások, milliárd Ft Adókedvezmények, milliárd Ft

1999

22

2003

2004

88,9 0,8

242,7 1,3

284,6 1,4

51,5 33,0 4,4

88,6 96,3 57,8

85,3 144,2 55,1

K. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG, ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSGAZDÁLKODÁS Jelenleg az önkormányzati lakásszektorban található a legrosszabb szerkezetű és minőségű lakásállomány: e szektor olyan terheket örökölt, amelyeket saját erejéből, állami segítség nélkül nem képes megoldani. Ugyanakkor egyre több helyen láthatóak az aktív önkormányzati lakáspolitika kezdeményei. Mindezek regisztrálása, az állami támogatások felhasználási hatékonyságának mérése, és az eszközök számbavétele a modul fő funkciója. Jelenleg a támogatások nagyrészt önkormányzati csatornákon keresztül jutnak el a rászorulókhoz, így az itt található adatok is elsősorban az erre a tevékenységre vonatkozó önkormányzati adatszolgáltatásból származnak. Szűkös anyagi lehetőségek, rövid távú szociális lakásgazdálkodás.

Az önkormányzatok szociális lakásgazdálkodási tevékenységét erősen meghatározzák a korlátozott költségvetési lehetőségek, illetve az, hogy a pótlólagos erőforrásokat az éppen akut problémák enyhítésére fordítják, és ez nem teszi lehetővé, hogy tervezett lakásgazdálkodást folytassanak.

Sok nagyvárosban nincs nyilvántartás a lakásigénylőkről.

K.3. –K.4. Jelenleg 240 olyan település van, ahol nyilvántartás készül a lakásigénylőkről: ez nagyjából megfelel a városoknak, de 6 megyeszékhelyen és 16 budapesti kerületben nincs ilyen nyilvántartás. A nyilvántartott igénylők száma 23 ezer, számukra 2004-ban mindössze 5 ezer lakást utaltak ki.

Kevés a felújításra fordítható eszköz.

K.5 Az önkormányzati lakások fenntartására, felújítására 36 milliárd forintot fordítottak 2004-ben ez csak alig haladja meg a teljes bérbevétel összegét, de csaknem négyszerese a lakbérbevételnek. Az önkormányzati tulajdonú lakások kevesebb mint fele van kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben, ami rendkívül megnehezíti a lakásfenntartást mind a bérlők, mind a tulajdonosok számára.

Befejeződött a lakásprivatizáció.

K.10. A lakásprivatizáció már nem jelent érdemi bevételt az önkormányzatok számára, 2003-ban alig több, mint 4 ezer lakást értékesítettek, jóval kevesebbet, mint 1999ben. K. 5. A legtöbb településen lényegében nem létező szociális lakásgazdálkodást egy meglehetősen kiterjedt és széles körben nyújtott segélyezési rendszer pótolja, melynek keretében a lakásfenntartási nehézségekkel küzdő lakástulajdonosok és bérlők kapnak támogatást. A támogatásokhoz való hozzájutás esélyei nem azonosak, nagyban függnek a lakóhely településének költségvetési helyzetétől. 2003-ban 148 ezren részesültek lakásfenntartási támogatásban. Az egy főre jutó támogatási összeg ekkor 24 ezer Ft volt. 2004-ben 141 ezer család részesült lakásfenntartási támogatásban, az egy családra jutó támogatási összeg ugyanakkor 31 ezer Ft-ra emelkedett.

23

A SZOCIÁLIS BIZTONSÁG ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSGAZDÁLKODÁS KULCSINDIKÁTORAI, FŐBB MUTATÓI

Megnevezés Nyilvántartott lakásigénylők száma Önkormányzati bérlakáshoz juttatott családok száma Lakásfenntartási támogatásban részesülő családok száma Lakásfenntartási támogatások összege, millió Ft Lakásfenntartási támogatás egy családra jutó összege, Ft Kizárólag önkormányzati tulajdonban levő épületekben levő lakások száma Vegyes tulajdonú épületekben levő önkormányzati lakások száma Az önkormányzatok lakbér és egyéb bérletből származó bevételei, millió Ft Önkormányzati lakásgazdálkodásra költött összeg, millió Ft Az önkormányzati lakásszféra működési költsége az összes bérbevétel arányában, százalék Az önkormányzati lakásszféra működési költsége a lakbérbevétel arányában, százalék Önkényes lakásfoglalások által érintett települések száma Kilakoltatott családok száma Életveszélyes önkormányzati lakások száma Szükséglakások száma Privatizált lakások száma

24

1999

2003

2004

27 086 4 792 211 876 3 654 17 248

24 441 6 400 148 232 3 539 23 872

22 869 5 051 141 101 4 324 30 643

75 099

68 613

66 941

97 771

74 871

73 159

25 475 19 463

33 077 35 697

33 855 35 762

76

108

106

324 74 651 532 5 775

367 43 515 351 3 926

341 49 625 408 3 606

10 117

4 148

3 449

L. SZUBJEKTÍV INDIKÁTOROK A szubjektív indikátorok elsősorban azt hivatottak jelezni, hogy a lakásügy gazdasági környezetének változása, az állami támogatások stratégiája, a pénzügyi rendszer változásai hogyan és milyen gyorsasággal követhetők nyomon a lakosság véleményeiben. Az emberek lakáshelyzetükről alkotott véleménye fontos támpont a döntéshozók számára annak megítélésében, hogy az állami, önkormányzati források elosztása kellően hatékony-e. Miközben az állami költségvetés még mindig az újlakásépítés támogatására adja a legtöbb forrást, a lakáshelyzetükön javítani kívánók döntő része használt lakást akar vásárolni, vagy saját lakását akarja felújítani.

Nőtt a lakással való elégedetlenség. Ez összefügg a lakáspiaci lehetőségek bővülésével.

L.1. A lakással való elégedetlenség sok háztartásban nőtt, látva ugyanis a lakásfinanszírozási lehetőségek bővülését, egyre többen fogalmaznak meg lakásváltoztartási terveket, és ennek kapcsán azokat a problémákat is, amelyek miatt szeretnének elköltözni. 2003-ban a korábbi 25-tel szemben a háztartások 29 százaléka elégedetlen valamilyen okból lakásával.

A leggyakoribbak a lakás és a környezet minőségével kapcsolatos problémák

A válaszolók egyharmada fogalmaz meg a lakás minőségével, nagyságával kapcsolatos problémákat. Hasonló arányú a környezettel, a helyi infrastruktúrával, a közvetlen környékkel elégedetlenek aránya is, de az ilyen hiányosságokat említők aránya az utóbbi években érzékelhetően nőtt: 34-ről 40 százalékra. A legfontosabbnak ítélt, első helyen említett probléma azonban általában továbbra is a lakás minőségére és nagyságára vonatkozik.

Nőtt a lakásváltoztatók aránya.

L.3. 1999 óta az öt éven belül lakáshelyzetén változtatást tervező háztartások aránya 13-ról 19 százalékra nőtt. Az érintett háztartások háromnegyede elköltözne, a többiek a lakás átalakítására, felújítására készülnek. A 2002–2003-ban bekövetkezett változások hatására minden bizonnyal növekedett a lakásváltoztatási kedv. A lakáspolitikai döntések hatásainak naprakész követésére azonban jelenleg csak a lakáshitelezésben megmutatkozó tendenciák feltárása révén van – legalább részben – lehetőség. A mobilitásra gyakorolt hatások feltárása még várat magára.

SZUBJEKTÍV INDIKÁTOROK, FŐBB MUTATÓK

Megnevezés Lakásukkal elégedetlen háztartások aránya, százalék Lakáshelyzetén 5 éven belül változtatást tervező háztartások aránya, százalék Öt éven belül költözést tervező háztartások aránya az összes háztartáson belül, százalék

25

1999

2003

25,4

29,1

12,9

19,3

9,9

14,8

A LAKÁSINDIKÁTOROK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI

A. A LAKÁSHELYZETRE HATÓ NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK

ORSZÁGOS ADAT

INDIKÁTOR

(MÉRTÉKEGYSÉG)

1999

2003

TERÜLETI BONTÁS

2005

A.1. A népesség száma, január 1. (ezer fő)

10 253

10 142

10 077a)

A.2. A népesség számának változása (tényleges növekedés, fogyás, fő, az előző évhez viszonyítva)

-48 565

-32 491

-21 000a)

A.3. Ezer főre jutó élveszületés (fő)

9,2

9,3

TÁRSADALOMSTATISZTIKAI BONTÁS

Korcsoport

9,7

A.4. Házasságkötések száma (darab)

45 465

45 398

44 100

A 5. Válások száma (darab) A.6. Háztartások száma (ezer)

25 605 3 826,3

25 046 3 743,2

24 700 4 002,0 Háztartásösszetétel, Gazdasági aktivitás

A.7. A háztartások összetétele a) 2006. évi adat.

27

B. MAKROGAZDASÁGI HÁTTÉRADATOK INDIKÁTOR

(MÉRTÉKEGYSÉG) B.1. A GDP értéke (folyó áron, milliárd Ft) B.1.1. A GDP volumenindexe (előző év = 100,0%) B. 2. Összes beruházás (folyó áron, milliárd Ft) B.3. Lakásberuházások (folyó áron, milliárd Ft) B.4. Lakásberuházások az összes beruházás százalékában B.5. Munkanélküliségi ráta (százalék) B.6. Az infláció mutatói B.6.1. Fogyasztóiár-index (előző év=100,0) B.6.2. Építőipari árindex (előző év=100,0) B.6.3. Reáljövedelem-index (előző év=100,0) (egy főre jutó) B.7. Folyó fizetési mérleg egyenlege (millió euró) B.8. Folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában B.9. A központi költségvetés egyenlege (millió Ft) B.10. A központi költségvetés egyenlege a GDP százalékában a) 2004. évi adat.

ORSZÁGOS ADAT

1999 11 393,5

2003 18 650,8

2005 21 785,2

104,2

103,4

104,1

2 455,1

3 694,8

4 076,2a)

327,6

815,5

943,9a)

13,5

22,1

23,2

7,5

6,1

7,5

110,0 110,3

104,7 105,7

103,6 104,2

100,8

104,0

..

-3 531 -7,8 -328 319 2,9

-6 382 -8,7 -732 420 3,9

28

-6 405 -7,3 -545 000 -2,5

TERÜLETI BONTÁS


C. A LAKÁSÁLLOMÁNY SZERKEZETI ÖSSZETÉTELE INDIKÁTOR (MÉRTÉKEGYSÉG)

ORSZÁGOS ADAT

1999

2003

2005

C.1. Lakásállomány szektorok szerint C.1.1. Önkormányzati bérlakás (ezer lakás)

213

181

117

C.1.2. Magánbérlet

119

113

129

3 494

3 450

3 641

..

62

..

3 470

..

475

C.1.3. Tulajdonos által lakott lakás (ezer lakás) C.1.4. Lakások száma tisztán önkormányzati tulajdonú épületekben (ezer lakás) C.1.5. Lakások száma tisztán magántulajdonú épületekben (ezer lakás) C.1.6. Lakások száma vegyes tulajdonú épületekben (ezer lakás) C.2. A lakóépületek összetétele C.2.1. Lakások száma az összes lakóépületben (ezer) C.2.2. Négy és annál több lakásos lakóépületben (ezer) C.2.3. Egy–három lakásos lakóépületben (ezer) C. 3. Lakóegységek száma, összetétele C.3.1. Összesen (ezer lakás) C.3.2. Lakott lakások (ezer lakás) C.3.3. Nem lakott lakások (ezer lakás) a) 1990. évi adat. b) 2001. évi adat.

TERÜLETI BONTÁS


Településtípus, népességnagyság Településtípus, népességnagyság Településtípus, népességnagyság Településtípus, népességnagyság

Gazdasági aktivitás Jövedelemötöd Gazdasági aktivitás Jövedelemötöd Gazdasági aktivitás Jövedelemötöd Gazdasági aktivitás Jövedelemötöd

Településtípus 3 688a)

3 724b)

3 937

1 392a)

1 381b)

1 184

2 296a)

2 342b)

2 753

3 853a) 3 688a) 165a)

4 065b) 3 724b) 341b)

4 173 3 937 235

Településtípus, régió

29

C. A LAKÁSÁLLOMÁNY SZERKEZETI ÖSSZETÉTELE (FOLYTATÁS) INDIKÁTOR

(MÉRTÉKEGYSÉG) C. 4. Lakásállomány építési év szerint (lakott lakások, ezer) C.4.1. 1900 előtt C.4.2. 1900 – 1919 C.4.3. 1920 – 1944 C.4.4. 1945 – 1959 C.4.5. 1960 – 1969 C.4.6. 1970 – 1979 C.4.7. 1980 – 1989 C.4.8. 1990 és később C. 5. A lakás lakóövezetének jellege C.5.1. Hagyományos (városias beépítésű) C.5.2. Lakótelep C.5.3. Társasházi és villanegyed C.5.4. Családi házas lakóövezet C.5.5. Falusias jellegű lakóövezet C.5.6. Üzemi, ipari terület C.5.7. Külterület C.5.8. Szociális szempontból nem megfelelő lakóövezet C.5.9. Egyéb C.6. Az üres lakások száma, összetétele C.6.1 Magántulajdonú üres lakások C.6.2. Önkormányzati tul. üres lakások C.6.3. Másodlagosan használt lakások C.6.4. Nem lakás céljára használt lakások C.6.3. Üdülésre használt lakások

ORSZÁGOS ADAT

1999

2003

TERÜLETI BONTÁS

2005

Településtípus, agglomeráció típusa, népességnagyság 301 268 484 440 614 856 677 186

196 234 436 459 581 851 625 361

626 760 104 1 229 1 008 10 63

522 742 79 1 481 766 22 43

.. .. .. .. .. .. ..

21

58

..

5 165 292b) 134 532b) 18 818b) .. .. ..

23 341 144c) 313 105c) 13 870c) 49 295c) 27 357c) 15 184c)

a) 1919 előtt épült lakások együtt. b) 1990. évi adat. c) 2001. évi adat.

30

.. 378a) 440 469 600 913 698 438

.. 235 485 211 967 13 639 23 099 9 474 6 235

Településtípus


D. A LAKÁSÁLLOMÁNY MINŐSÉGI ÖSSZETÉTELE INDIKÁTOR (MÉRTÉKEGYSÉG)

ORSZÁGOS ADAT

1999

2003

TERÜLETI BONTÁS

2005

D. 1. Egy főre jutó lakásalapterület (m2)

28

30

31

D.1.1. Önkormányzattól bérelt D.1.2. Magánbérlet D.1.3. Tulajdonos által lakott

20 23 29

19 24 31

20 23 31

103

102

104

103 106 102

101 106 102

104 118 104

104

98

94

135 124 102

141 116 96

138 116 93

D.4. Substandard lakások aránya (százalék)

19

14

13

D.4.1. Önkormányzattól bérelt D.4.2. Magánbérlet D.4.3. Tulajdonos által lakott D. 5. Vízvezetékkel ellátott lakások aránya (százalék) D.5.1. Önkormányzattól bérelt D.5.2. Magánbérlet D.5.3. Tulajdonos által lakott

28 23 18

28 19 13

21 10 12

92

93

95

95 90 92

96 93 93

95 96 95

D. 2. 100 lakott lakásra jutó háztartások száma D.2.1. Önkormányzattól bérelt D.2.2. Magánbérlet D.2.3. Tulajdonos által lakott D.3. 100 szobára jutó lakosok száma (fő) D.3.1. Önkormányzattól bérelt D.3.2. Magánbérlet D.3.3. Tulajdonos által lakott

31


Településtípus, népességnagyság, régió

Gazdasági aktivitás, jövedelemötöd









D. A LAKÁSÁLLOMÁNY MINŐSÉGI ÖSSZETÉTELE (FOLYTATÁS) INDIKÁTOR (MÉRTÉKEGYSÉG)

D. 6. Közcsatorna-hálózatba bekötött lakások aránya (százalék) D.6.1. Önkormányzattól bérelt D.6.2. Magánbérlet D.6.3. Tulajdonos által lakott D. 7. Fürdőszobával ellátott lakások száma (százalék) D.7.1. Önkormányzattól bérelt D.7.2. Magánbérlet D.7.3. Tulajdonos által lakott D. 8. Dupla komforttal ellátott lakások aránya (százalék) D.8.1. Önkormányzattól bérelt D.8.2. Magánbérlet D.8.3. Tulajdonos által lakott D. 9. A lakások megfelelősége (összevont laksűrűség) (százalék) D.9.1. Az összes lakásban D.9.1.1. Szűk D.9.1.2. Elfogadható D.9.1.3. Megfelelő D.9.1.4. Tágas D.9.2. Önkormányzattól bérelt lakásokban D.9.2.1. Szűk D.9.2.2. Elfogadható D.9.2.3. Megfelelő D.9.2.4. Tágas

ORSZÁGOS ADAT

1999

2003

TERÜLETI BONTÁS

2005

52

65

67

85 74 50

83 77 63

85 87 65

88

92

92

79 85 89

82 88 93

83 94 93

5

8

8

1 2 6

1 2 9

0 2 8

11 32 41 17

7 26 43 24

8 29 41 21

26 48 21 5

27 47 24 1

28 46 21 5

32








Településtípus, népességnagyság


D. A LAKÁSÁLLOMÁNY MINŐSÉGI ÖSSZETÉTELE (FOLYTATÁS) INDIKÁTOR (MÉRTÉKEGYSÉG)

D.9.3. Magánbérleti lakásokban D.9.3.1. Szűk D.9.3.2. Elfogadható D.9.3.3. Megfelelő D.9.3.4. Tágas D.9.4. Tulajdonos által lakott lakásokban D.9.4.1. Szűk D.9.4.2. Elfogadható D.9.4.3. Megfelelő D.9.4.4. Tágas

ORSZÁGOS ADAT

1999

2003

TERÜLETI BONTÁS

2005

19 40 32 9

11 39 44 6

19 43 32 6

9 31 42 18

5 24 44 26

7 28 42 23

33


E. LAKÁSPIAC INDIKÁTOR (MÉRTÉKEGYSÉG)

E. 1. Ingatlanpiaci tranzakciók száma (lakás, db) E. 1. 1. Családi ház E. 1. 2. Többlakásos épület E. 1. 3. Panellakások E. 1. 4. Építési és üdülőtelek E. 2 Lakáspiaci árszínvonal (millió Ft) E. 2.1. Lakáspiaci árindex E. 3. A lakások átlagos lakbére E. 3. 1. Önkormányzati lakbérek átlagos színvonala (Ft/m2) E. 3. 2. Piaci lakbérek átlagos színvonala (Ft/ m2)

ORSZÁGOS ADAT

1999

2003

2005

94 000a)

93 000b)

43 000 26 000 25 000

55 000 23 000 15 000

3,4

52

TERÜLETI BONTÁS

9,3

99 670c)

E. 3. 3. Lakbérindex (előző év =100,0%) E. 3. 3. 1. Önkormányzati szektorban E. 3. 3. 2. Magánszektorban E. 4. Külföldiek által vásárolt lakások száma

124 3 769d)

113 3 175

a) az 1995-1999 közötti időszak éves átlaga. b) az 1999-2003 közötti időszak éves átlaga. c) 2002. évi adat. d) 2001. évi adat.

34

3 663


F. FIZETŐKÉPESSÉG A BÉRLETI ÉS TULAJDONOSI SZEKTORBAN INDIKÁTOR (MÉRTÉKEGYSÉG)

F.1. A háztartások jövedelme (Ft/hó) F.1.1. A háztartások jövedelme jövedelmi decilisek szerint (Ft/hó) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. tized F.2. Lakbér és jövedelem hányadosa F.2.1. Az önkormányzati lakbér és jövedelem hányadosa F.2.2. Magánlakbér és jövedelem hányadosa F. 3. Lakásfenntartási költségek a jövedelem százalékában F.3.1. Az önkormányzati lakásokban F.3 2. Magánlakásokban F.4. Közös költség és jövedelem hányadosa F.5. Lakáskölcsön-törlesztés és a jövedelem hányadosa F. 5.1. Lakáskölcsön-törlesztés és jövedelem hányadosa a hitelt felvevők körében

ORSZÁGOS ADAT

1999

2003

2005

73 000

112 000

22 000 29 000 42 000 52 000 61 000 71 000 84 000 97 000 117 000 161 000

22 000 29 000 42 000 52 000 61 000 71 000 84 000 97 000 117 000 161 000

3,4

TERÜLETI BONTÁS



Háztartás-összetétel, gazdasági aktivitás


Háztartás-összetétel, gazdasági aktivitás, jövedelemötöd, épülettípus

4,3

..

32,3

21,0

19,3

22,5 20,6 4,8

22,2 20,1 4,3

12,9

21,6

11,6

17,6

35

F. FIZETŐKÉPESSÉG A BÉRLETI ÉS TULAJDONOSI SZEKTORBAN (FOLYTATÁS) INDIKÁTOR (MÉRTÉKEGYSÉG)

F.6. A lakások piaci értéke (millió Ft) F6.1. A lakásállomány újraelőállítási értéke, milliárd Ft F.7. A lakások átlagos újraelőállítási költsége F.7.1. Új lakások, millió Ft F.7.2. Használt lakások, millió Ft F.8. Lakásár/jövedelem hányados F.9. Hátralékok (1999: megelőző 1 évben legalább két hónapon át fennálló (2003: megelőző 2 évben legalább 3 hónapon át fennálló) F.9.1. Lakbérhátralékosok aránya, % F.9.2. Közüzemidíj-hátralékos tulajdonosok aránya, % F.9.3. Közüzemidíj-hátralékos bérlők aránya, % F.9.4. Közös költség-hátralékos tulajdonosok aránya, %

ORSZÁGOS ADAT

1999

2003

TERÜLETI BONTÁS

2005

3,7

9,3

..

32 530a)

..

..

11,4a) 8,5a) 4,2

13,2

.. ..

13,9

17,8

..

5,0

4,9

..

16,7

20,4

..

1,3

1,2

..

6,9

a) 2001. évi adat.

36



G. LAKÁSBERUHÁZÁSOK INDIKÁTOR (MÉRTÉKEGYSÉG)

G.1. Az épített lakások száma, darab G.1.1. 1000 főre jutó épített lakások száma, darab G.2. Kiadott építési engedélyek száma

ORSZÁGOS ADAT

1999

2003

19 287 1,9 30 577

TERÜLETI BONTÁS

2005

35 543 3,5 59 241

41 084 4,1 51 490

G.2.1. 1000 főre jutó kiadott építési engedélyek száma

3,0

5,8

5,1

G.3. Az új lakások átlagos alapterülete

99,5

94,8

86,7

Népességnagyság, településtípus, régió Népességnagyság, településtípus, régió Népességnagyság, településtípus, régió Népességnagyság, településtípus, régió Népességnagyság, településtípus, régió

G.4. Az új lakások minősége G.4.1. Szerény

5 589

8 286

9 128

G.4.2. Átlagos

9 219

20 256

22 994

G.4.3. Luxus

4 479

7 001

8 962

6 801

20 853

27 609

234

1 394

724

2 195

11 102

18 353

G.5.4. Bérbeadásra épített lakások száma

248

1 591

845

G.5.5. Értékesítésre épített lakások száma

2 272

11 543

19 647

G. 5. Az új lakások építésének szerkezeti mutatói G.5.1. Építőipari főtevékenységet folytató kivitelező által épített lakások száma G.5.2. Önkormányzat által épített lakások száma G.5.3. Vállalkozások beruházásában épített lakások száma

37

Településtípus, népességnagyság, régió Településtípus, népességnagyság, régió Településtípus, népességnagyság, régió Településtípus, népességnagyság, régió Településtípus, népességnagyság, régió Településtípus, népességnagyság, régió Településtípus, népességnagyság, régió Településtípus, népességnagyság, régió


G. LAKÁSBERUHÁZÁSOK (FOLYTATÁS) INDIKÁTOR (MÉRTÉKEGYSÉG)

ORSZÁGOS ADAT

1999

2003

TERÜLETI BONTÁS

2005

G.6. Az új lakóépületek szerkezete G.6.1. Többszintes, többlakásos épületben épített lakások száma

2 676

11 493

16 644

G.6.2. Földszintes lakóépületben épített

8 153

11 773

11 661

679

421

361

40

38

37

130

300

G.7. Átlagos kivitelezési idő, nap G.8. Az adott évben lakást nem építő települések aránya G.9. Lakásfelújítások, hozzáépítés, bővítés G.9.1. A régi lakásokban végzett lakásberuházások egy évre jutó értéke aktuális áron, milliárd Ft G.9.2. Felújított lakások aránya G.9.3. Alapterület-növekedés a régi lakásokban (m2/lakás) G.9.4. Szobaszám-növekedés a régi lakásokban (db/100 lakás) G.9.5. Felújított önkormányzati lakások, db

36,4a)

25,3b)

1,7a)

0,9b)

6,5a)

4,0b)

3 522

3 407

a) Az 1990–1999 közötti időszakban. b) Az 1999–2003 közötti időszakban.

38


Településtípus, népességnagyság, régió Településtípus, népességnagyság, régió Településtípus, népességnagyság, régió Településtípus, népességnagyság, régió Településtípus, népességnagyság, régió

Településtípus, népességnagyság, régió Településtípus, népességnagyság, régió Településtípus, népességnagyság, régió

Háztartás-összetétel, jövedelemötöd, épülettípus Háztartás-összetétel, jövedelemötöd, épülettípus Háztartás-összetétel, jövedelemötöd, épülettípus

H. ÉPÍTŐIPAR INDIKÁTOR (MÉRTÉKEGYSÉG)

H.1. Építési költség H.1.1. Egy m2-re jutó lakásépítési költség összesen, ezer Ft H.1.2. Egy m2-re jutó munkabérköltség, ezer Ft H.1.3. Egy m2-re jutó anyagköltség, ezer Ft H.1.4. Lakásépítési költségindex (2000=100,0) H.1.4.1. Lakásépítési költségindex (előző év=100,0) H. 2. Építési beruházások értéke (milliárd Ft folyó áron) H.3. Lakásberuházások aránya az összes építési beruházáson belül, százalék H.4. Többlakásos épületek lakásgazdálkodásának formája (lakások száma) H.4.1. Társasház H.4.2. Szövetkezet H.4.3. Vegyes tulajdonú H.4.4. Egyéb

ORSZÁGOS ADAT

1999

2003

TERÜLETI BONTÁS

2005

94,1

130,9

144,6

22,4

36,8

39,2

60,8

81,7

83,9

89,5

121,1

132,9

111,7

103,7

103,8

1 191 27,5

1 978 40,8

39

2 573 ..

Településtípus, népességnagyság, régió Településtípus, népességnagyság, régió Településtípus, népességnagyság, régió


I. A LAKÁSFINANSZÍROZÁSI RENDSZER INDIKÁTOR

(MÉRTÉKEGYSÉG) I.1. Lakáshitel-portfólió I.2. Lakáskölcsön igénybevételével történő tranzakciók aránya, % I.3. Lakáshitelek állománya, milliárd Ft I.3.1. Átlagos hitelnagyság, millió Ft I.3.1.1. Átlagos hitelnagyság a lakásépítésre nyújtott hiteleknél, millió Ft I.3.1.2. Átlagos hitelnagyság az új lakások vásárlásához nyújtott hiteleknél, millió Ft I.3.1.3. Átlagos hitelnagyság a lakásfelújításhoz nyújtott hiteleknél, millió Ft I.3.1.4. Átlagos hitelnagyság a használt lakás vásárlásához nyújtott hiteleknél, millió Ft I.4. Egy évben engedélyezett lakáshitelek száma I.4.1. Új lakások építésére, vásárlására nyújtott hitelek száma I.4.1.1. Újlakáshitel a gazdaságban nyújtott összes hitel arányában I.4.1.2. Új hitel a magánháztartások által felvett összes hitel arányában I.4.2. Régi lakások felújításához, bővítéséhez nyújtott hitelek száma I.4.3. Használt lakások vásárlására nyújtott hitelek száma a) az 1995–1999 közötti évek átlaga. b) az 1999–2003 közötti évek átlaga. c) 2002. évi adat. d) 2001. II. félév. e) 2003. II. félév. f) 2001. évi adat.

ORSZÁGOS ADAT

1999

2003

TERÜLETI BONTÁS

2005

15a)

38b)

494c) 2,2d)

1 213 3,6e)

2 242 3,4

3,7d)

3,7e)

2,3

5,1d)

4,8e)

5,3

0,9d)

1,7e)

1,6

2,2d)

4,8e)

4,8

..

76 319f)

196 671

121 134

22 972f)

77 627

57 942

29 886d)

55 498

18 464

25 072d)

94 089

60 130

40


I. A LAKÁSFINANSZÍROZÁSI RENDSZER (FOLYTATÁS) INDIKÁTOR (MÉRTÉKEGYSÉG)

I. 4.2. Régi lakások felújításához, bővítéséhez nyújtott hitelek száma, db I. 4.3. Használt lakások vásárlására nyújtott hitelek I. 5. Lakáskölcsön-koncentráció I. 6. Lakáshitelek kondíciói I. 6.1. Teljes hiteldíjmutató I. 6. 2. Lakáskölcsönök átlagos lejárati ideje I. 6. 3. Átlagos éves kamatláb I. 6. 4. Kezelési költség I. 6. 5. Hitelbírálati díj a) 2001. évi adat.

ORSZÁGOS ADAT

1999

2003

2005

29 886a)

55 498

18 464

25 072a)

94 089

60 130

41

TERÜLETI BONTÁS


J. ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ÉS ADÓZÁS INDIKÁTOR (MÉRTÉKEGYSÉG)

J.1. Összes lakáskiadás (milliárd Ft) J.2. Az összes lakáskiadás a GDP százalékában J.3.Az összes lakáskiadásból: J.3.1. Közvetlen kiadások, milliárd Ft J.3.2. Lakáshitelekkel kapcsolatos kiadások milliárd Ft J.3.3. Adókedvezmények milliárd Ft J.4. Lakásadók a) 2004. évi adat.

ORSZÁGOS ADAT

1999

2003

TERÜLETI BONTÁS

2005

88,9

242,7

284,6a)

0,8

1,3

1,4a)

51,5

88,6

85,3a)

33,0

96,3

144,2a)

4,4 ..

57,8 ..

55,1a) ..

42


K. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG, ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSGAZDÁLKODÁS INDIKÁTOR (MÉRTÉKEGYSÉG)

K.1. Hajléktalanok K.2. A hajléktalanszállók férőhelyei K.3. Nyilvántartott lakásigénylők száma K.4. Önkormányzati bérlakáshoz juttatott családok száma K.5. Szociálislakás-gazdálkodás K.5.1. Lakásfenntartási támogatásban részesülő családok száma K.5.2. Lakásfenntartási támogatások összege, millió Ft K.5.2.1. Egy családra jutó összeg, Ft K.5.3. Kizárólag önkormányzati tulajdonban levő épületekben levő lakások száma K.5.4. Vegyes tulajdonú épületekben levő önkormányzati lakások száma K.5.5. Lakbér és egyéb bérletből származó bevételek, millió Ft K.5.6. Lakásgazdálkodásra költött összeg, millió Ft K.5.7. Az önkormányzati lakásszféra működési költsége az összes bérbevétel arányában K.5.8. Az önkormányzati lakásszféra működési költsége a lakbérbevétel arányában

ORSZÁGOS ADAT

1999

2003

TERÜLETI BONTÁS

2005

.. .. 27 086

.. .. 24 441

.. .. 22 869a)


4 792

6 400

5 051a)


211 876

148 232

141 101a)

3 654

3 539

4 324a)

17 248

23 872

30 643a)

75 099

68 613

66 941a)

97 771

74 871

73 159a)

25 475

33 077

33 855a)

19 463

35 697

35 762a)

76

108

106a)


324

367

341a)


a) 2004. évi adat.

43

Népességnagyság, régió Népességnagyság, régió Népességnagyság, régió Településtípus, régió Településtípus, régió Településtípus, régió Településtípus, régió


K. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG, ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSGAZDÁLKODÁS (FOLYTATÁS) INDIKÁTOR (MÉRTÉKEGYSÉG)

K. 6. Önkényes lakásfoglalások által érintett települések száma K. 7. Kilakoltatott családok száma K. 8. Életveszélyes önkormányzati lakások száma K. 9. Szükséglakások száma K.10. Lakásprivatizáció K.10.1. Privatizált lakások száma K.10.2. A privatizált lakások becsült átlagos forgalmi értéke, ezer Ft K.10.3. A privatizált lakások átlagos eladási ára, ezer Ft a) 2004. évi adat.

ORSZÁGOS ADAT

1999

2003 74

TERÜLETI BONTÁS

2005 43

49a)


651

515

625a)


532

351

408a)


5 775

3 926

3

606a)

10 117

4 148

3 449a)

Településtípus, régió Településtípus, régió Településtípus, régió

2 508

5 216

5 472a)


737

1 851

2 022a)


44


L. SZUBJEKTÍV INDIKÁTOROK INDIKÁTOR (MÉRTÉKEGYSÉG)

L.1. Elégedettség L.1.1. Lakásukkal elégedett háztartások aránya, % L.1.2. Lakásukkal elégedetlen háztartások aránya, % L.2. A elégedetlenség okai L.2.1. A lakás kicsi, zsúfolt, vagy állapota, felszereltsége nem megfelelő (a problémát említők aránya a változtatók %ában) L.2.2. Drága a fenntartása, a környéken nehéz a megélhetés (a problémát említők aránya a változtatók %-ában) L.2.3. A lakás környezete nem megfelelő: messze van a munkahelytől, más munkalehetőségtől, rossz a környék infrastrukturális ellátottsága, a környezetében élők miatt (a problémát említők aránya a változtatók %-ában) L.3. Lakásváltoztatási tervek L.3.1. Lakáshelyzetükön változtatni kívánó háztartások aránya száma

ORSZÁGOS ADAT

1999

2003

2005

TERÜLETI BONTÁS


74,6

70,9

25,4

29,1


Háztartás-összetétel, jövedelem-ötöd, épülettípus

33,8

34,2



20,9

19,7



34,3

39,5



12,9

19,3


L.3.1.1. Jelenlegi lakásán belül

23,2

23,4


L.3.1.2. Lakásváltoztatással

76,8

76,6


45

Háztartás-összetétel, jövedelemötöd, épülettípus Háztartás-összetétel, jövedelemötöd, épülettípus Háztartás-összetétel, jövedelemötöd, épülettípus

RÉSZLETES ADATOK

1. TERÜLETI BONTÁSOK C. A LAKÁSÁLLOMÁNY SZERKEZETI ÖSSZETÉTELE

C.1. A lakások szektorok és településtípus szerint Szektor

Budapest

Megyei jogú városok

Többi város

(ezer) Községek

Összesen

1 258 16 18

3 494 213 110

1999 Tulajdonos által lakott lakás Önkormányzati bérlakás Magánbérlet Egyéb lakás Összesen

641 106 37

683 56 30

912 35 25

x

x

x

x

x

786

772

975

1 293

3 826

2003 Tulajdonos által lakott Önkormányzati bérlakás Magánbérlet Egyéb lakás Összesen

654 80 29

667 37 31

990 21 24

1 139 9 10

3 450 148 94

x

x

x

x

x

771

743

1 049

1 182

3 743

702 32 50 10 795

1 052 22 30 11 1 115

2005 Tulajdonos által lakott lakás Önkormányzati bérlakás Magánbérlet Egyéb lakás Összesen

680 49 37 15 781

1 207 3 641 14 117 12 129 14 50 1 246 3 937 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

C.1. A lakások szektorok és a település népességnagyság-kategóriája szerint Szektor

100 000 fölött

50 001– 100 000 258 17 13

30 001– 50 000 1999 213 11 9

(ezer)

10 001– 30 000

5 001– 10 000

1 001– 5 000

1 000 és kevesebb

Összesen

591 21 14

296 8 8

814 11 11

286 1 3

3 494 213 110

Tulajdonos által lakott Önkormányzati bérlakás Magánbérlet Egyéb lakás Összesen

1 037 143 52 x

x

x

x

x

x

x

x

1 236

289

235

628

311

837

291

3 826


1 039 104 47

249 13 13

2003 228 7 6

539 12 17

355 4 2

754 6 7

286 2 2

3 450 148 94

x

x

x

x

x

x

x

x

1 202

277

244

575

364

783

297

3 743


1 088 69 69 22 1 248

268 10 17 3 298

2005 234 7 11 3 255

578 12 16 6 613

347 4 6 3 360

47

830 296 3 641 11 3 117 8 2 129 10 3 50 858 305 3 937 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

C.2. A lakott lakások száma az épület nagysága szerint 1-3 lakásos épületben

4 és annál több lakásos épületben

Összes lakott lakás

1990 Budapest

165 277

610 210

775 487

Megyei jogú város

256 523

474 329

730 852

Többi város

677 168

276 736

953 904

Község

1 197 134

30 619

1 227 753

Összesen

2 296 102

1 391 894

3 687 996

2001 Budapest

163 643

583 954

747 597

Megyei jogú város

269 392

482 946

752 338

Többi város

692 526

284 184

976 710

Község

1 216 583

30 281

1 246 864

Összesen

2 342 144

1 381 365

3 723 509

489 921

781 235

2005 Budapest

291 314

Megyei jogú város

364 197

430 562

794 759

Többi város

877 668

237 537

1 115 205

Község

1 219 741

26 318

1 246 059

Összesen

2 752 920

1 184 338

3 937 258 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

C.3. A lakások lakottsága a település típusa szerint Település típusa

Lakott lakások*

Lakott üdülők

Üres lakások

Másodlagosan használt lakások

Nem lakás céljára használt lakások

Csak üdülésre használt lakások

Összesen lakás

Budapest

747 186

411

2001 42 313

16 747

14 008

312

820 977

Megyei jogú város

751 389

949

41 597

5 131

6 607

1 075

806 748

Többi város

974 637

2 073

62 259

10 029

4 157

3 750

1 056 905

Község

1 243 827

3 037

103 139

17 388

2 585

10 047

1 380 023

Összesen

3 717 039

6 470

249 308

49 295

27 357

15 184

4 064 653

2005 Budapest

777 281

3 954

55 541

4 464

3 249

–

844 489

Megyei jogú város

787 689

7 070

33 968

5 483

2 629

129

836 968

Többi város

1 101 133

14 072

38 193

7 499

1 437

1 530

1 163 864

Község

1 230 771

15 288

68 975

5 653

2 159

4 576

1 327 422

Összesen

3 896 874

40 384

196 677

23 099

9 474

6 235

4 172 743

*A lakott üdülők nélkül A lakásindikátorok összefoglaló adatai

48

C.3. A lakások lakottsága régió szerint Régió

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen *A lakott üdülők nélkül

Lakott lakások*

1 108 895 394 738 349 659 350 270 458 307 539 113 516 057 3 717 039 1 168 020 406 653 372 422 367 701 473 573 563 661 544 844 3 896 874

Lakott üdülők

2 618 883 376 733 514 818 528 6 470 16 394 3 392 3 186 4 163 4 285 5 501 3 463 40 384

Üres lakások 2001 64 158 17 834 22 327 22 798 30 773 41 015 50 403 249 308 2005 66 341 15 145 19 979 15 078 23 435 25 834 30 865 196 677

Másodlago- Nem lakás san hasz- céljára használt lakások nált lakások

Csak üdülésre használt lakások

Összesen

1 214 503 421 786 383 927 382 791 496 868 587 950 576 828 4 064 653

21 740 4 753 5 170 4 601 3 531 3 373 6 127 49 295

15 288 1 651 1 785 1 731 2 180 2 321 2 401 27 357

1 804 1 927 4 610 2 658 1 563 1 310 1 312 15 184

5 852 2 754 3 109 3 054 490 3 605 4 235 23 099

3 510 1 493 687 538 587 1 551 1 108 9 474

696 1 135 1 710 1 426 725 305 238 6 235

1 260 813 430 572 401 093 391 960 503 095 600 457 584 753 4 172 743

A lakásindikátorok összefoglaló adatai

C.4. A lakások építési éve településtípus szerint Építési év

Budapest

Megyei jogú város

1900 előtt 1900–1919 1920–1944 1945–1959 1960–1969 1970–1979 1980–1989 1990-ben és később Összesen

114 000 101 000 133 000 57 000 92 000 157 000 108 000 25 000 786 000

1999 40 000 34 000 60 000 64 000 152 000 235 000 149 000 38 000 772 000

1900 előtt 1900–1919 1920–1944 1945–1959 1960–1969 1970–1979 1980–1989 1990-ben és később Összesen

68 000 69 000 125 000 81 000 92 000 183 000 114 000 38 000 770 000

21 000 28 000 55 000 71 000 157 000 196 000 143 000 71 000 742 000

Többi város

Község

Összesen

71 000 46 000 91 000 101 000 167 000 238 000 214 000 47 000 975 000

77 000 87 000 199 000 219 000 203 000 226 000 206 000 77 000 1 293 000

301 000 268 000 484 000 440 000 614 000 856 000 677 000 186 000 3 826 000

50 000 60 000 94 000 127 000 162 000 259 000 202 000 95 000 1049 000

57 000 76 000 162 000 180 000 169 000 213 000 167 000 158 000 1 182 000

196 000 233 000 436 000 459 000 580 000 851 000 626 000 362 000 3 743 000

78 514 105 253 118 059 176 306 288 107 218 137 91 852 38 977 1 115 205

104 898 378 012 170 110 440 376 208 298 469 494 186 262 600 234 221 259 912 635 192 391 698 459 123 936 308 270 38 905 129 778 1 246 059 3 937 258 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

2003

2005 1920 előtt 1920–1944 1945–1959 1960–1969 1970–1979 1980–1989 1990–1999 1999 után Összesen

155 719 117 021 71 225 96 569 164 373 120 009 33 557 22 762 781 235

38 881 47 992 71 912 141 097 238 896 167 922 58 925 29 134 794 759

49

C.4. A lakások építési éve az agglomeráció típusa szerint

Építési év

Budapesti agglomeráció

Vidéki agglomeráció

Agglomerálódó térség

Nagyvárosi településegyüttes

Településegyüttesbe nem tartozó település

Összesen

1999 1900 előtt

126 000

10 000

16 000

34 000

116 000

301 000

1900–1919

109 000

7 000

7 000

32 000

113 000

268 000

1920–1944

150 000

13 000

33 000

49 000

240 000

484 000

1945–1959

75 000

19 000

38 000

53 000

254 000

440 000

1960–1969

123 000

32 000

56 000

126 000

276 000

614 000

1970–1979

196 000

50 000

77 000

181 000

352 000

856 000

1980–1989

152 000

24 000

55 000

143 000

303 000

677 000

1999 után

45 000

7 000

15 000

35 000

84 000

186 000

Összesen

975 000

162 000

297 000

654 000

1 738 000

3 826 000

2003 1900 előtt

78 000

5 000

2 000

19 000

92 000

196 000

1900–1919

79 000

11 000

7 000

17 000

120 000

234 000

1920–1944

142 000

18 000

13 000

43 000

221 000

437 000

1945–1959

98 000

27 000

19 000

49 000

266 000

459 000

1960–1969

121 000

44 000

33 000

103 000

279 000

580 000

1970–1979

224 000

46 000

45 000

156 000

380 000

851 000

1980–1989

153 000

39 000

43 000

113 000

278 000

626 000

1999 után

63 000

21 000

17 000

65 000

196 000

362 000

Összesen

958 000

211 000

179 000

565 000

1 832 000

3 745 000

2005 1920 előtt

168 024

10 198

9 433

31 343

159 014

378 012

1920–1944

134 359

14 616

12 681

39 119

239 601

440 376

1945–1959

89 971

27 647

14 123

55 136

282 617

469 494

1960–1969

128 379

47 139

29 373

97 177

298 166

600 234

1970–1979

220 315

56 484

49 795

177 575

408 466

912 635

1980–1989

169 508

44 552

39 723

128 190

316 486

698 459

1990–1999

69 575

14 149

17 342

55 368

151 836

308 270

1999 után

44 268

9 079

8 423

23 901

44 107

129 778

Összesen

1 024 399

223 864

180 893

607 809

50

1 900 293 3 937 258 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

C:4. A lakások építési éve a település népességnagyság-kategóriája szerint Építési év

100 000 fölött

50 001– 100 000

30 001–50 000

10 001– 30 000

5 001– 10 000

1 001– 5 000

1 000 és kevesebb

Összesen

1999 1900 előtt

39 000

77 000

43 000

56 000

21 000

47 000

18 000

301 000

1900–1919

45 000

74 000

14 000

41 000

19 000

50 000

26 000

268 000

1920–1944

83 000

97 000

21 000

66 000

47 000

118 000

52 000

484 000

1945–1959

62 000

55 000

20 000

65 000

36 000

150 000

52 000

440 000

1960–1969

125 000

109 000

43 000

115 000

52 000

121 000

49 000

614 000

1970–1979

213 000

169 000

58 000

146 000

64 000

159 000

48 000

856 000

1980–1989

128 000

120 000

53 000

139 000

60 000

144 000

35 000

677 000

1999 után

31 000

34 000

8 000

41 000

14 000

49 000

10 000

186 000

Összesen

725 000

734 000

260 000

668 000

311 000

837 000

291 000

3 826 000

2003 1900 előtt

80 000

6 000

21 000

25 000

11 000

33 000

20 000

196 000

1900–1919

86 000

9 000

14 000

36 000

16 000

53 000

20 000

234 000

1920–1944

158 000

19 000

23 000

47 000

38 000

100 000

51 000

436 000

1945–1959

123 000

27 000

23 000

72 000

45 000

119 000

50 000

459 000

1960–1969

173 000

70 000

47 000

84 000

54 000

100 000

52 000

580 000

1970–1979

297 000

71 000

60 000

156 000

75 000

147 000

44 000

850 000

1980–1989

203 000

49 000

41 000

105 000

82 000

115 000

30 000

625 000

1999 után

82 000

26 000

16 000

51 000

43 000

115 000

29 000

362 000

Összesen

1 202 000

277 000

245 000

576 000

364 000

782 000

296 000

3 742 000

2005 1920 előtt

177 812

12 459

20 681

40 955

25 456

62 398

38 251

378 012

1920–1944

143 321

18 380

24 321

54 456

37 913

103 040

58 945

440 376

1945–1959

112 637

26 795

27 125

60 590

43 283

136 201

62 863

469 494

1960–1969

178 718

51 780

45 805

95 847

52 427

127 475

48 182

600 234

1970–1979

300 163

94 483

69 695

159 909

83 232

167 197

37 956

912 635

1980–1989

224 247

58 424

44 957

124 489

67 941

147 896

30 505

698 459

1990–1999

70 045

23 215

15 804

52 003

36 555

88 589

22 059

308 270

1999 után

40 674

12 435

6 874

24 312

13 689

25 651

6 143

129 778

Összesen

1 247 617

297 971

255 262

612 561

360 496

51

858 447 304 904 3 937 258 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

C.6. A nem lakott lakásállomány szerkezete Az üres lakások tulajdonforma és a település típusa szerint

1990

2001

2005

Budapest Természetes személyek tulajdona

9 585

62 491

54 065

Önkormányzati tulajdonú

7 971

5 941

6 750

685

4 948

2 439

18 241

73 380

63 254

19 409

48 455

38 474


6 634

3 322

1 470

Egyéb tulajdonú

1 961

2 633

2 265

28 004

54 410

42 209

37 191

75 272

44 778


3 181

2 120

1 766

Egyéb tulajdonú

3 905

2 803

2 115

44 277

80 195

48 659

68 347

126 887

74 650


1 032

2 487

3 653

Egyéb tulajdonú

5 391

3 785

3 060

74 770

133 159

81 363

134 532

313 105

211 967


18 818

13 870

13 639

Egyéb tulajdonú

11 942

14 169

9 879

165 292

341 144

Egyéb tulajdonú Összesen

Megyei jogú város Természetes személyek tulajdona

Összesen

Többi város Természetes személyek tulajdona

Összesen

Község Természetes személyek tulajdona

Összesen

Országos adatok Természetes személyek tulajdona

Összesen

52

235 485 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

D. A LAKÁSÁLLOMÁNY MINŐSÉGI ÖSSZETÉTELE

D.1–D.3. Az egy főre jutó alapterület, a 100 szobára jutó személyek és a 100 lakásra jutó háztartások száma a település típusa szerint A település típusa

100 szobára jutó személyek száma, fő

Egy főre jutó alapterület, m2

100 lakásra jutó háztartások száma

1999 Budapest Megyei jogú város Többi város Község Összesen

26 26 28 30 28

Budapest Megyei jogú város Többi város Község Összesen

28 28 30 32 30


30 29 31 32 31

102 104 105 105 104

102 103 102 103 103

102 104 105 105 104

102 102 101 102 102

2003

2005 88 94 96 97 94

104 105 103 104 104 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

D.1–D.3. Az egy főre jutó alapterület, a 100 szobára jutó személyek és a 100 lakásra jutó háztartások száma a település népességnagysága szerint Népességnagyság


100 000 fölött 50 001–100 000 30 001–50 000 10 001–30 000 5 001–10 000 1 001–5 000 1 000 és kevesebb Összesen

25 26 27 28 30 30 30 28


28 27 30 30 32 32 31 30

100 szobára jutó személyek száma, fő 1999


102 106 108 105 106 103 107 104

103 103 104 103 103 103 102 103

96 100 97 99 99 97 104 98

102 101 101 102 102 102 101 102

2003

2005 100 000 fölött 50 001–100 000 30 001–50 000 10 001–30 000 5 001–10 000 1 001–5 000 1 000 és kevesebb Összesen

29 29 30 31 32 32 33 31

90 95 96 96 97 97 96 94

53

105 105 103 104 104 104 103 104 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

D.1–D.3. Az egy főre jutó alapterület, a 100 szobára jutó személyek és a 100 lakásra jutó háztartások száma régió szerint Régió


100 szobára jutó személyek száma, fő


102 107 106 98 104 112 101 104

103 103 101 102 104 103 103 103

95 104 100 94 98 104 95 98

103 101 102 102 101 101 101 102

92 98 95 89 97 102 92 94

105 105 104 104 105 104 103 104 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

1999 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

27 27 28 29 28 27 31 28 2003

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

29 28 30 30 30 30 33 30 2005


30 29 32 32 30 30 33 31

D.4–D.8. A lakások minősége és felszereltsége településtípus szerint Településtípus

Dupla komforttal ellátott

Hálózati vízzel ellátott

Substandard

(%)

Közcsatornával ellátott

Fürdőszobával ellátott

99 97 90 80 90

89 84 46 16 52

93 96 90 79 88

100 98 92 86 93

93 88 60 36 65

95 97 92 88 92


5 6 6 5 5

17 10 18 34 22


5 7 10 8 8

11 8 14 21 15

2003


6 8 8 8 8

5 5 13 22 13

100 98 95 90 95

54

94 97 88 96 66 93 36 86 67 92 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

D.4–D.8. A lakások minősége és felszereltsége a település népességnagysága szerint Népességnagyság


Substandard

(%)




1999 100 000 fölött

6

15

98

88

95

50 001–100 000

5

9

98

84

94

30 001–50 000

7

17

91

65

90

10 001–30 000

7

19

90

49

92

5 001–10 000

4

28

85

22

86

1 001–5 000

5

33

80

17

79

1 000 és kevesebb

5

39

76

10

73

Összesen

5

22

90

52

88

2003 100 000 fölött

6

10

99

90

96

50 001–100 000

7

7

99

91

97

30 001–50 000

10

14

94

67

94

10 001–30 000

11

13

91

65

93

5 001–10 000

10

17

93

49

91

1 001–5 000

8

20

86

37

89

1 000 és kevesebb

8

27

82

27

84

Összesen

8

15

93

65

92

2005 100 000 fölött

7

5

99

91

97

50 001–100 000

9

4

98

87

97

30 001–50 000

7

11

96

75

93

10 001–30 000

8

12

96

71

94

5 001–10 000

9

17

93

48

91

1 001–5 000

8

20

91

42

88

1 000 és kevesebb

6

30

85

21

79

Összesen

8

13

95

55


D.4–D.8. A lakások minősége és felszereltsége régió szerint Népességnagyság


Substandard


(%)




6 6 7 6 5 4 5 5

18 17 14 23 26 29 28 22


8 9 9 10 7 6 7 8

10 11 11 15 19 18 22 15


8 9 9 9 7 5 6 8

7 9 8 16 16 18 20 13

95 95 95 89 80 84 87 90

72 54 62 44 45 34 34 52

92 92 92 87 82 83 86 88

97 96 95 94 85 90 88 93

82 74 79 56 53 47 44 65

95 95 93 94 87 89 91 92

2003

2005 98 97 97 94 90 91 92 95

81 96 75 95 76 95 57 91 65 88 50 89 47 90 67 92 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

D.9. A lakások megfelelősége a település típusa szerint A település típusa

Szűk

Elfogadható

(%)

Megfelelő

Tágas


11 9 11 11 11


7 4 6 8 7


8 8 8 9 8

38 35 31 28 32

37 43 41 41 41

14 13 17 20 17

33 28 25 20 26

42 47 44 42 43

17 20 25 30 24

2003

2005 33 33 28 25 29

56


D.9. A lakások megfelelősége a település népességnagysága szerint Népességnagyság

Szűk

Elfogadható

Megfelelő

(%) Tágas

1999 100 000 fölött

10

36

39

14

50 001–100 000

9

35

44

12

30 001–50 000

13

34

38

16

10 001–30 000

11

31

40

18

5 001–10 000

10

31

39

20

1 001–5 000

10

26

43

20

1 000 és kevesebb

12

30

39

19

Összesen

11

32

41

17

2003 100 000 fölött

6

31

44

18

50 001–100 000

4

32

44

20

30 001–50 000

7

25

43

25

10 001–30 000

6

25

45

25

5 001–10 000

6

21

45

29

1 001–5 000

7

19

42

31

1 000 és kevesebb

9

24

41

26

Összesen

7

26

43

24

2005 100 000 fölött

8

33

42

17

50 001–100 000

8

32

42

18

30 001–50 000

8

31

42

19

10 001–30 000

8

28

42

22

5 001–10 000

9

26

40

25

1 001–5 000

9

25

40

26

1 000 és kevesebb

9

25

39

26

Összesen

8

29

57


F. FIZETŐKÉPESSÉG A BÉRLETI ÉS A TULAJDONOSI SZEKTORBAN

F.1. A háztartások átlagos havi jövedelme régió, településtípus és népességnagyság szerint Megnevezés

1999

2003

Településtípus Budapest Megyeszékhely Többi város Agglomerációs község Nem agglomerációs község Összesen

81 000 77 000 72 000 79 000 65 000 73 000

131 000 119 000 109 000 122 000 96 000 112 000

Népességnagyság 100 000 fölött 50 001–100 000 30 001–50 000 10 001–30 000 5 001–10 000 1 001–5 000 1 000 és kevesebb Összesen

79 000 79 000 73 000 74 000 71 000 67 000 66 000 73 000

126 000 129 000 104 000 111 000 108 000 98 000 97 000 112 000

Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

80 000 79 000 75 000 69 000 68 000 69 000 67 000 73 000


F.3. A lakásfenntartási költség a háztartási jövedelem arányában régió szerint Megnevezés

1999

2003


21,9 21,2 21,1 20,3 20,3 21,0

19,6 18,7 19,4 19,1 19,4 19,3

Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

21,7 20,5 19,4 21,8 22,1 20,2 20,5 21,0

58

19,3 18,4 18,0 19,2 20,4 19,0 20,8 19,3 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

(%)

F.8. Az átlagos lakásár és az éves jövedelem hányadosa településtípus és régió szerint Megnevezés

1999

2003

Településtípus Budapest

5,2

8,5

Megyeszékhely

4,2

7,0

Többi város

4,0

6,8

Agglomerációs község

5,6

10,3

Nem agglomerációs község

3,0

4,6

Összesen

4,2

6,9

Régió Közép-Magyarország

5,2

8,9

Közép-Dunántúl

4,1

6,4

Nyugat-Dunántúl

5,4

7,4

Dél-Dunántúl

3,8

5,9

Észak-Magyarország

3,0

5,1

Észak-Alföld

3,0

5,2

Dél-Alföld

3,5

5,3

Összesen

4,2

6,9 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

59

G. LAKÁSBERUHÁZÁSOK

G.1–G.3. Az épített új lakások és az építési engedélyek száma és az új lakások átlagos alapterülete a település népességnagysága szerint Épített lakások Népességnagyság száma

(1999)

Kiadott építési engedélyek

1000 főre jutó száma

száma


Az új lakások átlagos alapterülete, m2

1999 100 000 fölött

5 287

1,8

7 718

2,6

105,7

50 001–100 000

1 435

1,9

2 244

2,9

108,5

30 001–50 000

866

1,4

1 076

1,7

102,9

10 001–30 000

3 464

2,0

5 823

3,4

101,3

5 001–10 000

2 101

2,2

3 412

3,6

92,4

1 001–5 000

4 854

2,0

8 138

3,3

87,5

1 000 és kevesebb

1 280

1,6

2 166

2,8

93,3

19 287

1,9

30 577

3,0

99,5

Összesen

2003 100 000 fölött

12 182

4,1

22 506

7,7

80,8

50 001–100 000

3 435

4,5

5 311

6,9

91,2

30 001–50 000

1 760

2,8

3 278

5,1

88,9

10 001–30 000

6 626

3,9

10 542

6,2

97,8

5 001–10 000

3 242

3,5

4 665

5,0

108,8

1 001–5 000

6 712

2,8

10 372

4,3

111,2

1 000 és kevesebb

1 586

2,0

2 567

3,3

107,5

35 543

3,5

59 241

5,8

94,8

17 401

22,4

21 270

27,4

69,6

50 001–100 000

3 371

1,4

3 762

1,5

85,2

30 001–50 000

2 350

2,4

3 190

3,2

91,1

10 001–30 000

6 298

3,8

8 581

5,2

96,0

5 001–10 000

3 431

5,3

4 413

6,8

106,3

1 001–5 000

6 513

8,6

8 219

10,8

107,7

1 000 és kevesebb

1 720

0,6

2 055

0,7

103,3

41 084

4,1

51 490

Összesen

2005 100 000 fölött

Összesen

60

5,1 86,7 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

G.1–G.3. Az épített új lakások és az építési engedélyek száma és az új lakások átlagos alapterülete településtípus szerint Épített lakások 1000 főre jutó száma száma

Településtípus


1999 1,7 1,8 2,0 2,0 1,9

2 904 3 612 5 674 7 097 19 287

Kiadott építési engedélyek 1000 főre jutó száma száma 4 901 4 635 8 958 12 083 30 577

2,8 2,3 3,1 3,4 3,0

Az új lakások átlagos alapterülete, m2 106,3 96,8 99,1 98,3 99,5


6 313 9 140 10 049 10 041 35 543


12 303 8 481 10 664 9 636 41 084

3,6 4,5 3,5 2,8 3,5

11 847 15 814 15 971 15 609 59 241

6,7 7,8 5,5 4,4 5,8

74,2 86,8 97,1 112,8 94,8

2005 7,2 4,3 3,6 2,8 4,1

15 427 9 524 14 481 12 058 51 490

9,1 62,3 4,8 85,1 4,8 95,5 3,5 109,4 5,1 86,7 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

G.1–G.3. Az épített új lakások és az építési engedélyek száma és az új lakások átlagos alapterülete régió szerint Régió

Épített lakások száma

Kiadott építési engedélyek


száma


6 799 1 452 2 299 1 454 2 038 3 363 1 882 19 287

1999 2,4 1,3 2,3 1,5 1,6 2,2 1,4 1,9


13 203 2 969 4 770 3 450 2 455 5 460 3 236 35 543

4,7 2,7 4,7 3,5 1,9 3,5 2,3 3,5


Az új lakások átlagos alapterülete, m2

11 637 2 752 4 049 2 668 2 514 4 569 2 388 30 577

4,1 2,5 4,0 2,7 1,9 2,9 1,7 3,0

100,8 105,6 102,0 101,0 99,2 96,4 93,2 99,5

22 557 6 118 6 855 5 137 3 516 9 002 6 056 59 241

8,0 5,5 6,8 5,1 2,7 5,8 4,4 5,8

95,5 109,7 95,6 87,9 95,9 91,5 89,7 94,8

2003


19 221 2 881 4 413 2 813 2 672 5 703 3 381 41 084

6,8 2,6 4,4 2,9 2,1 3,7 2,5 4,1

24 443 4 571 4 987 3 282 3 425 6 640 4 142 51 490

61

8,6 79,3 4,1 109,3 5,0 98,7 3,4 90,9 2,7 85,8 4,3 86,6 3,1 91,0 5,1 86,7 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

G.4. Az épített új lakások minősége településtípus szerint Településtípus

Szerény minőségű

Átlagos minőségű

Luxus minőségű

1999 Budapest

187

1 409

1 308

Megyei jogú város

692

2 018

902

Többi város

1 537

3 152

985

Község

3 173

2 640

1 284

5 589

9 219

4 479

Összesen 2003 Budapest

552

3 616

2 139

Megyei jogú város

1 634

5 225

1 563

Többi város

2 984

6 160

1 597

Község

3 116

5 207

1 702

8 286

20 208

7 001

Budapest

1 049

7 010

4 241

Megyei jogú város

1 578

5 183

1 720

Többi város

3 054

6 087

1 523

Község

3 447

4 717

1 478

Összesen

9 128

Összesen 2005

22 997 8 962 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

G.4. Az épített új lakások minősége a település népességnagysága szerint Népességnagyság



Luxus minőségű

1999 100 000 fölött 50 001–100 000 30 001–50 000 10 001–30 000 5 001–10 000 1 001–5 000 1 000 és kevesebb Összesen

668 249 230 853 823 2 105 661 5 589

2 718 833 458 1 900 882 1 961 467 9 219

1 901 353 178 711 396 788 152 4 479

1 701 689 428 1 894 903 2 098 573 8 286

7 289 2 092 1 034 3 798 1 679 3 496 820 20 208

3 177 659 294 1 013 632 1 044 182 7 001

1 962 598 673 1 656 1 100 2 378 761 9 128

10 209 5 228 2 019 751 1 341 339 3 627 1 014 1 700 635 3 285 853 816 142 22 997 8 962 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

2003 100 000 fölött 50 001–100 000 30 001–50 000 10 001–30 000 5 001–10 000 1 001–5 000 1 000 és kevesebb Összesen 2005 100 000 fölött 50 001–100 000 30 001–50 000 10 001–30 000 5 001–10 000 1 001–5 000 1 000 és kevesebb Összesen

62

G.4. Az épített új lakások minősége régió szerint Régió



Luxus minőségű


1 133 251 411 253 900 1 958 683 5 589

3 420 856 1 378 846 828 1 000 891 9 219

2 246 345 510 355 310 405 308 4 479

2 082 657 800 1 027 696 2 111 913 8 286

7 384 1 839 3 147 1 952 1 408 2 607 1 871 20 208

3 716 472 817 469 359 724 444 7 001

2 668 610 707 773 1 058 2 363 949 9 128

10 764 5 789 1 841 425 2 710 998 1 726 317 1 402 216 2 663 675 1 891 542 22 997 8 962 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

2003 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen 2005 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

G.5. Az épített új lakások száma településtípus szerint Településtípus

Építőipari főtevékeny-séget folytató kivitelező által


1 613 1 790 1 615 1 783 6 801


5 406 6 551 4 845 4 051 20 853

Önkormányzat által 1999 46 107 60 21 234

Vállalkozások beruházásában

Bérbeadásra

Értékesítésre

895 670 557 73 2 195

17 160 41 30 248

953 696 581 42 2 272

4 306 3 790 2 447 559 11 102

222 652 464 253 1 591

4 509 3 545 2 833 656 11 543

2003 227 461 457 249 1 394 2005 Budapest Megyei jogú város Többi város Község Összesen

11 005 6 704 5 696 4 204 27 609

92 216 273 143 724

63

10 392 4 230 3 022 709 18 353

157 10 632 257 4 559 288 3 621 143 835 845 19 647 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

G.5. Az épített új lakások száma a település népességnagysága szerint Népességnagyság

Építőipari főtevékenységet folytató kivitelező által

Önkormányzat által


Bérbeadásra

Értékesítésre

1999 100 000 fölött

2 785

122

1 374

140

1 423

50 001–100 000

582

31

181

37

216

30 001–50 000

250

0

84

1

87

10 001–30 000

930

50

257

27

283

5 001–10 000

541

19

76

23

70

1 326

11

212

20

193

387

1

11

0

0

234

2 195

248

2 272

1 001–5 000 1 000 és kevesebb Összesen

6 801

2003 100 000 fölött

9 371

349

6 594

531

6 587

50 001–100 000

2 418

232

1 551

236

1 500

30 001–50 000

1 179

229

508

233

581

10 001–30 000

2 954

206

1 589

210

1 843

5 001–10 000

1 411

96

424

100

497

1 001–5 000

2 805

238

412

240

488

715

44

24

41

47

20 853

1 394

11 102

1 591

11 543

1 000 és kevesebb Összesen

2005 100 000 fölött

14 726

104

12 731

168

13 262

50 001–100 000

2 760

170

1 768

172

1 881

30 001–50 000

1 435

80

981

106

1 095

10 001–30 000

3 259

111

1 781

127

2 109

5 001–10 000

1 758

104

576

116

718

1 001–5 000

2 879

132

476

131

548

792

23

40

25

34

27 609

724

18 353


64

845 19 647 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

G.5. Az épített új lakások száma régió szerint Építőipari főtevékenységet folytató kivitelező által

Régió


2 380 433 1 345 615 484 815 729 6 801


7 982 1 362 3 447 2 311 1 071 2 636 2 044 20 853


13 918 1 755 3 308 1 897 1 422 2 936 2 373 27 609

Önkormányzat által


1999 54 8 82 11 0 8 71 234 2003 346 95 148 281 138 138 248 1 394 2005 103 64 10 106 160 213 68 724

Bérbeadásra

Értékesítésre

1 072 42 393 184 180 101 223 2 195

27 10 60 11 82 8 50 248

1 119 28 419 212 102 115 277 2 272

5 369 446 1 533 1 147 673 1 101 833 11 102

354 99 160 284 314 135 245 1 591

5 837 460 1 375 1 345 493 1 138 895 11 543

12 008 569 1 601 906 900 1 376 993 18 353

184 12 580 46 656 16 1 732 118 1 027 184 879 227 1 632 70 1 141 845 19 647 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

G.6. –G.8. Az épített új lakóépületek szerkezete és átlagos kivitelezési ideje, valamint a lakást nem építő települések száma és aránya településtípus szerint Településtípus

Budapest Megyei jogú város Többi város Község Összesen Budapest Megyei jogú város Többi város Község Összesen Budapest Megyei jogú város Többi város Község Összesen

Többszintes, Földszintes többlakásos lakóépületben épített lakások száma 1999 1 133 231 1 086 991 436 2 567 21 4 364 2 676 8 153 2003 4 380 228 4 405 1 999 2 448 3 785 260 5 761 11 493 11 773 2005 8 147 224 4 676 1 566 3 248 3 968 573 5 903 16 644 11 661

65

Átlagos kivitelezési idő, nap 435 558 718 803 679 151 266 468 687 421

Az adott évben lakást nem építő települések száma aránya, % 0 0 2 1 252 1 254 0 0 7 1 204 1 211

0 0 1 43 40 0 0 3 42 38

91 0 0 281 0 0 454 8 3 675 1 158 40 361 1 166 37 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

G.6–G.8. Az épített új lakóépületek szerkezete és átlagos kivitelezési ideje, valamint a lakást nem építő települések száma és aránya a település népességnagysága szerint Népességnagyság

Többszintes, többlaFöldszintes kásos lakóépületben épített lakások száma

Átlagos kivitelezési idő, nap

Az adott évben lakást nem építő települések száma aránya, %

1999 100 000 fölött

1 851

940

488

0

0

50 001–100 000

354

411

593

0

0

30 001–50 000

49

368

728

0

0

10 001–30 000

241

1 495

727

0

0

5 001–10 000

38

1 124

818

1

1

1 001–5 000

141

2 931

789

213

18

2

884

747

1 040

61

2 676

8 153

679

1 254

40


2003 100 000 fölött

7 180

1 635

216

0

0

50 001–100 000

1 623

628

247

0

0

30 001–50 000

504

529

328

0

0

10 001–30 000

1 403

2 571

485

1

1

5 001–10 000

285

1 548

631

7

5

1 001–5 000

464

3 870

673

196

17

34

992

733

1 007

59

11 493

11 773

421

1 211

38

10 960

1 267

154

0

0

50 001–100 000

1 728

604

270

0

0

30 001–50 000

1 103

553

315

0

0

10 001–30 000

1 775

2 359

466

0

0

5 001–10 000

589

1 614

606

6

4

1 001–5 000

464

4 125

658

184

16

25

1 139

684

976

57

16 644

11 661

361

1 166

37


2005 100 000 fölött



66

G.6–G.8. Az épített új lakóépületek szerkezete és átlagos kivitelezési ideje, valamint a lakást nem építő települések száma és aránya régió szerint Régió

Többszintes, Földszintes többlakásos lakóépületben épített lakások száma

Átlagos kivitelezési idő, nap

Az adott évben lakást nem építő települések száma aránya, %

1999 Közép-Magyarország

1 193

1 931

649

11

8

Közép-Dunántúl

19

544

973

174

43

Nyugat-Dunántúl

512

808

626

321

49

Dél-Dunántúl

197

497

702

404

62

76

1 135

673

202

33

Észak-Alföld

328

2 309

557

62

16

Dél-Alföld

351

929

833

74

29

Összesen

2 676

8 153

679

1 254

40



4 921

2 952

362

16

8

Közép-Dunántúl

336

1 281

623

154

38

Nyugat-Dunántúl

1 805

1 545

394

263

40

Dél-Dunántúl

1 308

909

378

353

54

347

887

529

255

42

Észak-Alföld

1 492

2 882

421

78

20

Dél-Alföld

1 284

1 317

487

92

36

Összesen

11 493

11 773

421

1 211

38

9 245

2 988

259

15

8

Közép-Dunántúl

564

1 200

591

127

32

Nyugat-Dunántúl

1 530

1 485

429

262

40

937

863

435

354

54


1 027

1 078

393

248

41

Észak-Alföld

1 952

2 859

411

63

16

Dél-Alföld

1 389

1 188

484

97

38

Összesen

16 644

11 661



Dél-Dunántúl

67

361 1 166 37 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

G.9.2. Lakások aránya, ahol az adott időszakban felújítást, korszerűsítést vagy átalakítást végeztek régió szerint Megnevezés Budapest Megyeszékhely Többi város Agglomerációs község Nem agglomerációs község Összesen 100 000 fölött 50 001–100 000 30 001–50 000 10 001–30 000 5 001–10 000 1 001–5 000 1 000 és kevesebb Összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

1990–1999

(%)

1999–2003

Településtípus 18,5 18,1 36,7 59,8 56,2 36,4 Népességnagyság 15,6 20,5 24,1 38,4 55,1 59,8 48,2 36,4 Régió 28,6 45,0 36,4 36,6 43,8 45,1 31,4 36,4

17,3 13,4 27,8 36,8 34,6 25,3 15,1 14,1 24,1 29,9 33,2 34,0 36,8 25,3 21,5 31,9 26,2 32,1 25,3 25,0 23,6 25,3 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

G.9.3– G.9.4. A lakásátalakítások révén az adott időszakban létrejött alapterületés szobaszám-növekedés az összes lakott lakásra vetítve Megnevezés

Egy lakásra jutó alapterületnövekedés, m2 1990–1999

1999–2003

Száz lakásra jutó szobaszámnövekedés, db 1990–1999

1999–2003


1,4 1,5 1,5 2,5 1,9 1,7

0,7 0,4 1,0 2,3 1,1 0,6

6,1 6,2 5,7 10,0 6,9 6,5

3,1 2,3 4,3 8,0 4,8 2,9

0,6 0,6 0,8 1,1 1,3 1,3 1,1 0,6

6,4 6,6 4,4 6,6 6,4 7,5 5,4 6,5

2,9 2,6 3,2 4,7 5,6 5,1 4,3 2,9

Népességnagyság 100 000 fölött 50 001–100 000 30 001–50 000 10 001–30 000 5 001–10 000 1 001–5 000 1 000 és kevesebb Összesen

1,6 1,5 1,4 1,7 1,5 2,1 1,2 1,7 Régió


1,5 1,8 1,7 1,2 1,9 2,0 1,5 1,7

68

1,00 1,2 0,9 1,0 0,6 0,9 1,0 0,6


H. ÉPÍTŐIPAR

H.1. Az épített lakások 1 m2-re jutó építési, munkabér- és anyagköltsége településtípus szerint Településtípus Budapest Megyei jogú város Többi város Község Összesen Budapest Megyei jogú város Többi város Község Összesen

építési költség 1999 116,3 101,7 87,8 85,6 94,1 2003 163,3 142,7 128,1 127,0 136,1

1 jutó munkabérköltség

(ezer Ft)

m2-re

anyagköltség

31,2 26,3 19,0 19,3 22,4

68,3 63,0 59,4 57,6 60,8


H.1. Az épített lakások 1 m2-re jutó építési, munkabér- és anyagköltsége népességnagyság szerint Népességnagyság 100 000 fölött 50 001–100 000 30 001–50 000 10 001–30 000 5 001–10 000 1 001–5 000 1 000 és kevesebb Összesen 100 000 fölött 50 001–100 000 30 001–50 000 10 001–30 000 5 001–10 000 1 001–5 000 1 000 és kevesebb

építési költség 1999 110,3 99,2 90,5 89,7 86,3 84,9 81,5 94,1 2003 152,9 140,7 129,4 128,7 129,2 126,1 122,1

1 m2-re jutó munkabérköltség

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

építési költség 1999 102,6 90,7 94,9 93,9 84,4 83,2 90,0 94,1 2003 144,1 128,1 135,8 130,8 127,0 130,2 133,2 136,1

69

anyagköltség

29,4 24,0 20,1 19,6 19,3 19,1 18,1 22,4

66,0 63,3 60,4 60,1 58,0 57,3 55,9 60,8

44,4 38,9 33,0 32,9 33,3 32,9 31,6

87,1 83,3 80,4 80,1 79,3 77,7 76,4

H.1. Az épített lakások 1 m2-re jutó építési, munkabér- és anyagköltsége régió szerint Régió

(ezer Ft)

1 m2-re jutó munkabérköltség 25,4 20,0 21,9 21,7 19,5 20,3 20,4 22,4

(ezer Ft ) anyagköltség 63,9 60,4 62,2 61,1 56,3 55,1 60,3 60,8


K. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG, ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSGAZDÁLKODÁS

K.3–K.4. Az önkormányzati lakást igénylők és lakáshoz jutottak száma településtípus szerint A település típusa

Összes önkormányzati tulajdonú lakás

A nyilvántartott lakásigénylők száma

Önkormányzati bérlakáshoz juttatott családok száma

1999 Budapest Megyeszékhely Többi város Község Összesen

87 881 44 262 34 986 5 741 172 870

Budapest Megyeszékhely Többi város Község Összesen

62 643 41 107 32 366 7 368 143 484


57 040 40 801 32 294 7 028 137 163

6 677 12 513 7 388 508 27 086

1 309 1 785 1 480 218 4 792

2 326 12 023 9 372 720 24 441

1 523 1 831 2 436 610 6 400

2003

2005 2 147 12 032 8 698 667 23 544

1 880 2 094 2 197 410 6 581 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

K.3–K.4. Az önkormányzati lakást igénylők és lakáshoz jutottak száma régió szerint Régió

Összes önkormányzati tulajdonú lakás

A nyilvántartott lakásigénylők száma

Önkormányzati bérlakáshoz juttatott családok száma


1999 92 380 9 967 16 285 10 101 16 001 13 697 14 439 172 870

7 229 3 572 2 517 5 291 1 492 4 496 2 489 27 086

1 437 410 584 399 521 763 678 4 792


2003 66 906 9 009 15 132 10 135 14 812 12 995 14 495 143 484

3 301 2 944 1 515 5 347 4 042 4 209 3 083 24 441

1 800 499 803 685 748 816 1 049 6 400


2005 1 822 670 460 198 500 202 557 905 1 090 837 2 266 202 1 377 292 8 075 306

70

44 142 41,3 13 536 34,0 12 976 38,5 16 149 34,5 27 469 39,7 57 784 39,2 45 685 30,1 217 741 37,1 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

K.5.1–K.5.2. Az önkormányzati lakásfenntartási támogatás adatai a település népességnagysága szerint Népességnagyság

Lakásfenntartási támogatásban részesülő családok száma

Lakásfenntartási támogatásra felhasznált összeg, millió Ft


2003 745 640 980 608 229 171 629 389 107 471 114 334 4 899 2 811 512

35 021 26 279 16 266 30 258 9 848 7 554 417 125 643


2005 1 685 960 1 627 505 668 066 1 787 681 938 171 1 283 522 84 401 8 075 306

45 688 39 206 21 251 50 807 25 695 32 884 2 210 217 741

Egy családra jutó összeg, Ft


K.5.1–K.5.2. Az önkormányzati lakásfenntartási támogatás adatai régió szerint Régió

Lakásfenntartási támogatásban részesülő családok száma

Lakásfenntartási támogatásra felhasznált összeg, millió Ft


2003 37 310 14 872 10 004 15 585 22 538 26 164 21 759 148 232

1 192 355 368 356 366 481 421 3 539


2005 1 822 670 460 198 500 202 557 905 1 090 837 2 266 202 1 377 292 8 075 306

44 142 13 536 12 976 16 149 27 469 57 784 45 685 217 741

71

Egy családra jutó összeg, Ft

31 937 23 868 36 752 22 824 16 255 18 400 19 344 23 872 41,3 34,0 38,5 34,5 39,7 39,2 30,1 37,1 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

K.5.3–K.5.8. A szociális lakásgazdálkodás mutatói településtípus szerint

Településtípus

Budapest Megyeszékhely Többi város Község Összesen Budapest Megyeszékhely Többi város Község Összesen Budapest Megyeszékhely Többi város Község Összesen

Az önkorKizárólag önkorVegyes tulajdon- mányzatok lakmányzati tulajban levő épüle- bérből és egyéb donban levő tekben levő laká- bérletből szármaépületekben levő sok száma zó bevételei, ezer lakások száma Ft 1999 35 367 52 514 14 274 525 17 822 26 440 6 082 149 16 915 18 071 4 609 817 4 995 746 508 531 75 099 97 771 25 475 022 2003 27 050 35 593 17 004 808 17 540 23 567 8 530 067 17 255 15 111 6 486 569 6 768 600 1 056 240 68 613 74 871 33 077 684 24 950 17 273 18 266 6 510 66 999

32 090 23 528 14 028 518 70 164

2005 17 542 272 9 526 395 8 095 122 1 345 164 36 508 953

Lakásgazdálkodásra költött összeg, ezer Ft

LakásgazLakásgazdálkodásra költött dálkodásra költött összeg az összes összeg a lakbérbevétel százalé- bevétel százalékában kában

8 652 297 6 079 083 4 146 621 585 544 19 463 545

61 100 90 115 76

285 372 355 366 324

14 358 078 9 408 322 9 678 430 2 251 924 35 696 754

84 110 149 213 108

362 286 464 581 367

16 077 865 9 258 561 10 980 699 2 787 610 39 104 735


K.5.3–K.5.8. A szociális lakásgazdálkodás mutatói régió szerint

Régió

Kizárólag önkormányzati tulajdonban levő épületekben levő lakások száma

Vegyes tulajdonban levő épületekben levő lakások száma


38 295 4 447 7 957 4 053 6 652 6 432 7 263 75 099

54 085 5 520 8 328 6 048 9 349 7 265 7 176 97 771


29 929 4 836 6 872 4 563 6 991 6 699 8 723 68 613

36 977 4 173 8 260 5 572 7 821 6 296 5 772 74 871


27 799 5 030 6 741 4 838 7 027 6 611 8 953 66 999

33 414 3 446 8 425 5 392 7 506 6 474 5 507 70 164

Az önkorLakásgazLakásgazmányzatok lakLakásgazdál- dálkodásra költött dálkodásra költött bérből és egyéb kodásra költött összeg az összes összeg a lakbérbebérletből szármaösszeg, ezer Ft bevétel százalévétel százalékában zó bevételei, ezer kában Ft 1999 15 104 531 9 225 360 61 290 1 164 532 1 556 217 134 451 2 015 233 2 025 141 100 351 1 169 469 952 713 81 273 1 868 699 1 778 535 95 347 1 907 990 1 303 423 68 256 2 244 568 2 622 156 117 499 25 475 022 19 463 545 76 324 2003 18 127 928 16 313 276 90 380 1 566 952 2 307 710 147 411 3 493 454 4 480 426 128 276 1 806 515 3 807 444 211 643 2 440 739 2 194 501 90 294 2 439 311 2 384 631 98 257 3 202 785 4 208 766 131 429 33 077 684 35 696 754 108 367 2005 19 327 396 17 239 749 89 337 1 798 538 3 215 047 179 514 3 650 210 3738 115 102 257 1 935 758 2 412 550 125 341 2 953 017 3 834 787 130 365 2 981 090 4 314 232 145 343 3 862 944 4 350 255 113 456 36 508 953 39 104 735 107 350 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

72

K.6–K.9. A szociálislakás-gazdálkodás mutatói településtípus szerint Településtípus

Önkényes lakásfoglalás: az érintett települések (kerületek) száma

Kilakoltatott családok száma

Szükséglakások száma

Életveszélyes önkormányzati lakások száma

260 265 123 3 651

3 868 911 786 210 5 775

218 166 141 7 532

159 205 146 5 515

2405 653 628 240 3 926

146 62 131 12 351


15 13 41 5 74 2003


6 11 23 3 43


7 9 20 2 38

2005 289 223 155 7 674


K.6–K.9. A szociálislakás-gazdálkodás mutatói régió szerint Régió

Önkényes lakásfoglalás: az érintett települések (kerületek) száma

Kilakoltatott családok száma

Szükséglakások száma

Életveszélyes önkormányzati lakások száma

271 38 38 76 70 95 63 651

3 939 265 286 243 396 331 315 5 775

227 19 71 25 24 58 108 532

170 75 68 26 107 46 23 515

2 483 222 252 204 258 252 255 3 926

162 19 15 3 93 12 47 351


22 7 6 5 10 11 13 74


7 8 6 3 10 6 3 43


10 5 4 5 7 4 3 38

2003

2005 301 46 90 43 117 41 36 674

73


K.10. A lakásprivatizáció adatai a település típusa szerint A település típusa

Privatizált lakások száma

A privatizált lakások átlagos becsült forgalmi értéke, ezer Ft

A privatizált lakások átlagos eladási ára, ezer Ft


6 227 1 509 2 089 292 10 117

3 036 2 128 1 400 1 154 2 508

668 980 744 885 737

2 621 452 833 242 4 148

5 936 5 762 3 457 2 439 5 216

1 550 2 325 2 468 2 099 1 851

2 679 339 861 154 4 033

6 582 1 804 4 552 3 013 2 800 2 264 3 310 3 122 5 479 2 054 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

2003 Budapest Megyeszékhely Többi város Község Összesen 2005 Budapest Megyeszékhely Többi város Község Összesen

K.10. A lakásprivatizáció adatai régió szerint Régió

Privatizált lakások száma

A privatizált lakások átlagos becsült forgalmi értéke, ezer Ft

A privatizált lakások átlagos eladási ára, ezer Ft


6 596 1 002 531 243 572 580 593 10 117

2 967 1 570 2 425 1 170 1 149 1 606 1 806 2 508

700 547 1 177 611 599 1 103 895 737

2 694 263 244 232 232 146 337 4 148

5 916 5 505 3 860 4 718 2 408 2 783 3 699 5 216

1 606 1 830 2 539 3 242 1 878 2 568 2 042 1 851

2 744 493 97 186 179 124 210 4 033

6 556 1 860 2 207 1 629 5 462 3 934 3 894 3 168 2 975 2 376 3 775 3 590 3 644 2 542 5 479 2 054 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

2003 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen 2005 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

74

L. SZUBJEKTÍV INDIKÁTOROK

L.1–2. A lakással való elégedetlenség és annak okai településtípus szerint Az elégedetlenség okai (három lehetséges válasz együttes előfordulása)

Településtípus

A lakással elégea lakással kapcsoladetlenek aránya a lakással elégetos kiadások magaaz összes lakott detlen sak, a környék drága lakáson belül

a környezet nem megfelelő

egyéb ok miatt elégedetlen, pl. családi ok miatt elköltözne

a lakással elégedetlen=100,0% 1999 Budapest

28,7

36,5

16,0

35,0

12,5

Megyeszékhely

28,0

38,4

20,4

28,1

13,0

Többi város

23,6

33,4

26,5

30,4

9,7


22,5

32,4

23,8

34,4

9,4


23,7

29,0

19,6

41,8

9,6

Összesen

25,4

33,8

20,9

34,3

10,9

Budapest

37,9

34,6

20,7

37,2

7,5

2003 Megyeszékhely

26,2

37,7

19,9

35,7

6,8

Többi város

27,8

34,5

20,2

38,5

6,8


21,1

39,7

26,7

26,1

7,5


27,1

30,6

17,2

46,9

5,3

Összesen

29,1

34,2

19,7


L.1–2. A lakással való elégedetlenség és annak okai régió szerint Az elégedetlenség okai (három lehetséges válasz együttes előfordulása)

Régió

A lakással elégea lakással kapcsoladetlenek aránya a lakással elégetos kiadások magaaz összes lakott detlen sak, a környék drága lakáson belül

a környezet nem megfelelő

egyéb ok miatt elégedetlen, pl. családi ok miatt elköltözne

a lakással elégedetlen=100,0% 1999 Közép-Magyarország

25,1

35,3

17,1

35,3

12,3

Közép-Dunántúl

24,1

33,1

25,0

31,4

10,4

Nyugat-Dunántúl

23,9

43,7

20,8

21,9

13,5

Dél-Dunántúl

18,8

39,0

17,9

33,6

9,4


36,8

26,0

24,4

40,3

9,3

Észak-Alföld

25,3

31,0

21,8

37,3

9,9

Dél-Alföld

22,7

36,0

22,4

30,6

11,0

Összesen

25,4

33,8

20,9

34,3

10,9


32,4

35,6

20,6

36,6

7,3

Közép-Dunántúl

25,3

38,9

17,4

34,5

9,2

Nyugat-Dunántúl

21,5

45,7

18,5

26,7

9,0

Dél-Dunántúl

27,7

32,5

16,8

45,4

5,3


35,2

26,3

21,1

46,7

5,9

Észak-Alföld

29,7

29,9

16,8

48,3

5,1

Dél-Alföld

25,0

37,2

23,7

33,7

5,4

Összesen

29,1

34,2

19,7

75


L.3. Az öt éven belül tervezett lakásváltoztatások aránya és megoszlása a kivitelezés módja és a település típusa szerint Településtípus

Öt éven belül lakáskörülményein változtatást tervező háztartások aránya az összes lakott lakásban

A meglévő lakásban tervez átalakítást

Másik lakásba költözik

az összes változtatást tervező = 100,0%

1999 Budapest

14,5

15,6

84,4

Megyeszékhely

17,3

16,7

83,3

Többi város

11,7

21,7

78,3

8,6

26,0

74,0


11,0

38,8

61,2

Összesen

12,9

23,2

76,8

Budapest

22,5

7,3

92,7

Megyeszékhely

21,7

13,7

86,3

Többi város

20,4

26,7

73,3


17,0

49,6

50,4


14,4

41,7

58,3

Összesen

19,3

23,4

76,6


2003


L.3. Az öt éven belül tervezett lakásváltoztatások aránya és megoszlása a kivitelezés módja és régió szerint Településtípus

Öt éven belül lakáskörülményein változtatást tervező háztartások aránya az összes lakott lakásban





12,5

18,1

81,9

Közép-Dunántúl

12,9

22,5

77,5

Nyugat-Dunántúl

12,0

28,2

71,8

Dél-Dunántúl

13,2

19,1

80,9


14,7

28,7

71,3

Észak-Alföld

14,7

21,4

78,6

Dél-Alföld

10,6

32,0

68,0

Összesen

12,9

23,2

76,8

17,6

82,4

2003 Közép-Dunántúl

22,3

Nyugat-Dunántúl

18,8

36,6

63,4

Dél-Dunántúl

21,8

35,6

64,4


14,3

30,1

69,9

Észak-Alföld

16,7

18,3

81,7

Dél-Alföld

20,0

25,6

74,4

Összesen

19,3

23,4

76


2. TÁRSADALOMSTATISZTIKAI BONTÁSOK


A.1. A népesség korcsoportok szerint Korcsoport

(ezer)

2001

2003

2005

0 – 14 éves

1 695

1 634

1 575

15 – 19 éves

669

645

634

20 – 29 éves

1 596

1 590

1 5184

30 – 39 éves

1 310

1 352

1 4474

40 – 59 éves

2 847

2 811

2 761

60 – 69 éves

1 026

1 030

1 051

70 éves és idősebb

1 056

1 082

1 105

10 198

10 142

Összesen


A.7. A lakások száma háztartás-összetétel szerint Háztartás- és családösszetétel a lakásban

(ezer)

1999

2003

906

847

844

Házaspár 1-2 gyerekkel

1 133

1 179

1 059

Házaspár 3-x gyerekkel

170

188

168

Egy szülő 1-2 gyerekkel

362

340

368

Egy szülő 3-x gyerekkel

29

26

28

Egyszemélyes háztartás

958

931

1 034

57

64

102

Több család egy háztartásban

118

107

106

Több háztartás van a lakásban

93

61

134

3 826

3 743

Házaspár gyermek nélkül

Több, családot nem alkotó személy

Összesen

A.7. A lakások a háztartásfő gazdasági aktivitása szerint A háztartásfő gazdasági aktivitása Aktív kereső Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Összesen

1999

2003

1 794 138 1 830 64 3 826

1 948 83 1 675 37 3 743

77

2005


(ezer) 2005 1 979 170 1 615 80 3 843 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

C. A LAKÁSÁLLOMÁNY SZERKEZETI ÖSSZETÉTELE C.1.A lakások szektorok és háztartásfő gazdasági aktivitása szerint Szektor

Aktív kereső

Tulajdonos által lakott lakás Önkormányzati bérlakás Magánbérlet Egyéb lakás Összesen

46,5 45,1 63,6 x 46,9


51,1 51,8 77,2 x 52,1


46,5 49,2 69,3 59,7 47,5

Munkanélküli 1999 3,5 4,7 4,5 x 3,6 2003 2,1 4,7 2,3 x 2,2 2005 4,0 7,7 6,0 4,9 4,2

Inaktív kereső

(%) Eltartott

Összesen

48,6 47,4 25,5 x 47,8

x x x x x

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

46,1 41,8 13,8 x 44,8

x x x x x

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

47,3 39,6 12,9 30,6 45,7


C.1. A lakások szektorok és az ott lakó háztartás jövedelmi ötöde szerint Szektor

Tulajdonos által lakott lakás

1. 2. 3. 4. 5. Összesen

89,4 91,1 88,9 92,8 94,5 91,3

1. 2. 3. 4. 5. Összesen

93,2 91,6 90,1 91,6 94,4 92,2

Önkormányzati bérlakás 1999 7,1 5,3 6,9 4,7 3,8 5,6 2003 4,3 5,3 5,1 2,9 2,3 4,0

78

Magánbérlet

3,1 3,3 3,8 2,4 1,7 2,9 1,6 1,8 3,1 4,0 2,0 2,5

(%)

Egyéb lakás

0,4 0,3 0,4 0,1 0,0 0,3

Összesen

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

0,9 100,0 1,3 100,0 1,7 100,0 1,5 100,0 1,3 100,0 1,3 100,0 A lakásindikátorok összefoglaló adatai


D.1–D.3. Az egy főre jutó alapterület, a 100 szobára jutó személyek és a 100 lakásra jutó háztartások száma a háztartásfő gazdasági aktivitása szerint Egy főre jutó alapterület, m2

A háztartásfő gazdasági aktivitása

100 szobára jutó személyek száma


1999 Aktív kereső Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Összesen

24 22 36 x 28

Aktív kereső Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott

26 23 38 x

Összesen Aktív kereső Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Összesen

30 27 23 39 26 31

120 133 84 x 104

104 102 101 x 103

111 130 79 x

103 100 100 x

2003

2005 98 106 129 78 113 96


D.1–D.3. Az egy főre jutó alapterület, a 100 szobára jutó személyek és a 100 lakásra jutó háztartások száma a háztartási jövedelem ötödei szerint A háztartási jövedelem ötöde


100szobára jutó személyek száma, fő


1999 1. 2. 3. 4. 5. Összesen

57 36 28 23 21 28

1. 2. 3. 4. 5. Összesen

52 34 29 25 25 30

53 84 106 126 132 104

100 101 102 102 109 103

58 90 102 114 114 98


2003

79

D.4–D.8. A lakások ellátottsága a háztartásfő gazdasági aktivitása szerint A háztartásfő gazdasági aktivitása


Substandard

Vízzel ellátott


(%) Fürdőszobával ellátott

1999 Aktív kereső Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Összesen

8 5 3 x 5

15 30 28 x 22

Aktív kereső Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Összesen

12 3 3 x 8

9 27 20 x 15


12 4 3 4 8

7 25 17 27 12

96 84 89 x 92

57 36 49 x 52

93 78 84 x 88

95 86 90 x 93

69 49 60 x 65

96 83 89 x 92

2003

2005 98 87 93 83 95


D.4–D.8. A lakások ellátottsága a háztartási jövedelem ötödei szerint A háztartási jövedelem ötöde


Substandard

1. 2. 3. 4. 5. Összesen

1 2 4 6 14 5

37 28 21 16 9 22

1. 2. 3. 4. 5. Összesen

1 3 5 10 21 8

30 21 11 7 3 15

(%)

Vízzel ellátott



83 89 94 96 98 92

46 45 56 54 60 52

76 84 90 93 97 88

1999

2003 84 89 95 97 98 93

80

55 82 54 89 65 95 72 97 79 98 65 92 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

D. 9. A lakások megfelelősége a háztartásfő gazdasági aktivitása szerint A háztartásfő gazdasági aktivitása

Szűk

Elfogadható

Megfelelő

(%) Tágas

1999 Aktív kereső

14

38

34

Munkanélküli

23

38

30

9

Inaktív kereső

6

26

48

20

Eltartott Összesen

14

x

x

x

x

11

32

41

17

2003 Aktív kereső

9

30

38

24

Munkanélküli

20

36

31

13

Inaktív kereső

3

21

50

26

Eltartott

x

x

x

x

Összesen

7

26

43

24

2005 Aktív kereső

10

33

37

20

Munkanélküli

21

38

29

12

Inaktív kereső

5

23

48

25

Eltartott Összesen

20

35

33

12

8

29

41

21


D. 9. A lakások megfelelősége a háztartási jövedelem ötödei szerint A háztartási jövedelem ötöde

Szűk

Elfogadható

Megfelelő

(%) Tágas

1999 1.

2

27

54

16

2.

7

28

44

21

3.

10

32

40

19

4.

15

40

32

12

5.

19

34

32

15

Összesen

11

32

41

17

2003 1.

3

21

54

22

2.

7

24

45

24

3.

8

26

43

23

4.

8

31

39

23 30

5.

7

27

36

Összesen

7

26


81

F. FIZETŐKÉPESSÉG A BÉRLETI ÉS A TULAJDONOSI SZEKTORBAN

F. 1. A háztartások átlagos havi jövedelme háztartás-összetétel és szerint Háztartás-összetétel

1999

Házaspár gyermek nélkül Idős házaspár gyermek nélkül Házaspár 1-2 gyermekkel Házaspár 3-x gyermekkel Egy szülő gyermekkel Egyedülálló Családot nem alkotó személyek Több család vagy háztartás Összesen

Háztartás-összetétel 90 000 66 000 100 000 107 000 63 000 32 000 67 000 129 000 73 000


Gazdasági aktivitás 98 000 57 000 52 000 x 73 000

(Ft) 2003 137 000 102 000 147 000 141 000 93 000 64 000 96 000 176 000 112 000

143 000 77 000 79 000 x 112 000 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

F.3. Lakásfenntartási költség a jövedelem százalékában háztartás-összetétel szerint Háztartás-összetétel

1999

2003

Házaspár gyermek nélkül Idős házaspár gyermek nélkül Házaspár 1-2 gyermekkel Házaspár 3-x gyermekkel Egy szülő gyermekkel Egyedülálló Családot nem alkotó személyek Több család vagy háztartás Összesen

Háztartás-összetétel 18,9 21,6 19,0 17,4 26,6 33,7 21,8 15,3 21,0

17,5 19,6 17,4 17,5 24,9 25,2 22,0 16,0 19,3

Aktív kereső Nyugdíjas Egyéb inaktív kereső Eltartott Összesen

Gazdasági aktivitás 18,6 24,8 25,4 x 21,0

17,3 22,9 25,1 x 19,3

A háztartási jövedelem ötöde 38,5 27,8 23,9 19,5 15,2 21,0

29,4 24,2 21,6 18,8 14,1 19,3

1. 2. 3. 4. 5. Összesen Városi bérház Lakótelepi panel Lakótelepi, nem panel Más többlakásos Családi ház Parasztház, tanya Összesen

Épülettípus 22,7 23,7 21,7 19,5 20,4 19,1 21,0

82

20,2 21,4 20,0 17,8 18,9 18,4 19,3 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

G. LAKÁSBERUHÁZÁSOK

G.9.2. Lakások aránya, ahol felújítást, korszerűsítést vagy átalakítást végeztek háztartás-összetétel szerint (%) Megnevezés Házaspár gyermek nélkül Idős házaspár gyermek nélkül Házaspár 1-2 gyermekkel Házaspár 3-x gyermekkel Egy szülő gyermekkel Egyedülálló Családot nem alkotó személyek Több család vagy háztartás 1. 2. 3. 4. 5. Városi bérház Lakótelepi panel Lakótelepi, nem panel Más többlakásos Családi ház Parasztház, tanya Összesen

1990–1999

1999–2003

Háztartás-összetétel 39,5 38,5 43,6 42,3 28,1 25,6 32,6 50,8 A háztartási jövedelem ötöde 26,4 35,7 35,9 41,3 42,9 Épülettípus 13,7 3,1 9,4 24,2 55,2 40,8 36,4

28,0 25,5 30,0 33,1 20,3 18,0 23,3 32,9 19,2 25,1 26,4 27,6 28,3 19,8 7,5 10,2 20,6 32,7 27,5 25,3 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

G.9.3–G.9.4. A lakásátalakítások révén létrejött alapterület- és szobaszám-növekedés az összes lakott lakásra vetítve Háztartás-összetétel

Házaspár gyermek nélkül Idős házaspár gyermek nélkül Házaspár 1-2 gyermekkel Házaspár 3-x gyermekkel Egy szülő gyermekkel Egyedülálló Családot nem alkotó személyek Több család vagy háztartás 1. 2. 3. 4. 5. Városi bérház Lakótelepi panel Lakótelepi, nem panel Más többlakásos Családi ház Parasztház, tanya Összesen

Egy lakásra jutó alapterületnövekedés, m2 1990–1999 1999–2003 Háztartás-összetétel 0,8 0,9 0,3 0,3 2,9 1,6 6,6 2,9 1,3 0,9 0,3 0,3 0,9 0,5 8,0 2,9 A háztartási jövedelem ötöde 0,3 0,3 0,3 0,5 1,1 0,8 2,3 1,1 4,4 2,0 Épülettípus 0,2 0,1 0,1 0,6 3,0 0,8 1,7

83

0,1 0,0 0,0 0,4 1,5 0,8 0,9

Száz lakásra jutó szobaszámnövekedés, db 1990–1999 1999–2003 3,7 1,2 11,5 27,8 5,3 1,2 3,8 25,9

3,7 1,4 6,9 10,8 4,5 0,9 2,8 11,6

0,9 1,3 4,3 8,8 17,2

0,8 2,1 3,4 5,0 8,8

0,6 0,8 0,7 0,3 0,5 0,0 4,5 2,7 11,4 6,5 2,9 2,7 6,5 4,0 A lakásindikátorok összefoglaló adatai


L.2. A lakással való elégedetlenség és annak okai háztartás-összetétel szerint Az elégedetlenség okai (három lehetséges válasz együttes előfordulása) A lakással elégedetlenek aránya az a lakással elége- a lakás fenntartása, a környezet nem egyéb, pl. családi összes lakott detlen a környék drága megfelelő ok miatt költözne lakáson belül (a lakással elégedetlen=100,0%)

Háztartás-összetétel

1999 Házaspár gyermek nélkül

24,6

30,7

18,5

40,8

10,0

Idős házaspár gyermek nélkül Házaspár 1-2 gyermekkel Házaspár 3-x gyermekkel Egy szülő gyermekkel Egyedülálló

15,9 30,6 38,4 37,4 22,4

21,8 40,8 53,0 41,5 27,3

26,0 15,1 14,7 22,4 28,2

40,6 36,7 26,2 24,7 30,1

11,7 7,4 6,2 11,3 14,4

Családot nem alkotó személyek Több család vagy háztartás Összesen

26,8 28,0 25,4

29,2 35,3 33,8

25,0 18,0 20,9

33,6 29,9 34,3

12,1 16,9 10,9


27,9

38,5

16,2

39,6

5,7


19,9 30,5 40,3 40,1 28,1

22,7 41,3 50,8 37,7 25,4

26,6 10,3 9,6 20,6 29,9

43,5 44,3 37,6 36,6 35,9

7,2 4,2 2,0 5,1 8,7


32,8 37,3 29,1

30,0 37,1 34,2

24,2 15,4 19,7

37,1 8,7 34,9 12,7 39,5 6,6 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

L.2. A lakással való elégedetlenség és annak okai jövedelem szerint A háztartási jövedelem ötöde

A lakással elégedetlenek aránya az összes lakott lakáson belül

Az elégedetlenség okai (három lehetséges válasz együttes előfordulása) a környezet egyéb, pl. a lakással elégea lakás fenntartása, a nem családi ok miatt detlen környék drága megfelelő költözne (a lakással elégedetlen=100,0%)

1. 2. 3. 4. 5. Összesen

23,7 24,3 27,1 27,8 24,1 25,4

1999 27,7 30,6 32,1 38,0 39,9 33,8

1. 2. 3. 4. 5. Összesen

30,4 29,3 29,2 29,6 26,9 29,1

2003 24,4 31,8 34,7 42,0 39,7 34,2

84

29,6 24,7

19,5 19,4 12,4 20,9 30,9 21,5 20,4 13,4 10,1 19,7

28,8 33,4 39,7 34,0 34,5 34,3

13,8 11,3 8,6 8,6 13,2 10,9

36,0 8,7 40,7 5,9 39,9 5,1 38,4 6,2 43,1 7,2 39,5 6,6 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

L.2. A lakással való elégedetlenség és annak okai épülettípus szerint A lakással elégedetlenek aránya az összes lakott lakáson belül

Épülettípus

Az elégedetlenség okai (három lehetséges válasz együttes előfordulása) a lakás fenntaregyéb, pl. csaláa lakással eléa környezet nem tása, a környék di ok miatt gedetlen megfelelő drága költözne a lakással elégedetlen=100,0% 1999

Városi bérház

32,8

33,2

17,6

35,3

13,9

Lakótelepi panel

33,7

41,2

19,9

27,5

11,4

Lakótelepi, nem panel

24,2

43,2

23,4

20,2

13,2

Más többlakásos

27,3

44,9

12,0

32,6

10,5

Családi ház

19,5

23,2

26,2

40,3

10,3

Parasztház, tanya

32,7

42,5

15,8

32,5

9,1

Összesen

25,4

33,8

20,9

34,3

10,9

Összesen

25,4

33,8

20,9

34,3

10,9

Városi bérház

40,7

31,4

19,1

42,1

7,4

Lakótelepi panel

33,8

38,5

21,4

31,0

9,1


32,8

39,6

19,1

33,0

8,3

2003

Más többlakásos

25,6

48,1

12,7

28,6

10,6

Családi ház

22,5

26,5

23,0

45,4

5,1

Parasztház, tanya

43,2

43,3

14,4

36,9

5,4

Összesen

29,1

34,2

19,7


L.3. Az öt éven belül tervezett lakásváltoztatások aránya és megoszlása a kivitelezés módja és háztartás-összetétel szerint Háztartás-összetétel

Öt éven belül lakáskörülményein változtatást tervező háztartások aránya az összes lakásban




1999 Házaspár gyermek nélkül Idős házaspár gyermek nélkül Házaspár 1-2 gyermekkel Házaspár 3-x gyermekkel Egy szülő gyermekkel Egyedülálló Családot nem alkotó személyek Több család vagy háztartás Összesen

14,4 5,0 17,5 20,9 19,4 8,5 13,2 23,1 12,9

24,0 20,0 24,5 32,9 23,5 17,9 19,9 25,6 23,2

76,0 80,0 75,5 67,1 76,5 82,1 80,1 74,4 76,8


22,2

16,4

83,6


9,1 25,4 26,1 30,1 11,4

26,7 27,0 37,5 18,9 18,0

73,3 73,0 62,5 81,1 82,0


20,6 38,4 19,3

25,9 23,1 23,4

85

74,1 76,9 76,6 A lakásindikátorok összefoglaló adatai

L.3. Az öt éven belül tervezett lakásváltoztatások aránya és megoszlása a kivitelezés módja és jövedelem szerint A háztartási jövedelem ötöde




az összes változtatást tervező = 100,0% 1999

1.

7,3

18,1

81,9

2.

10,4

22,8

77,2

3.

12,4

25,6

74,4

4.

15,4

24,6

75,4

5.

18,9

22,6

77,4

Összesen

12,9

23,2

76,8

1.

10,5

22,9

77,1

2.

14,2

29,1

70,9

3.

17,5

29,2

70,8

4.

24,3

23,8

76,2

5.

29,9

17,2

82,8

Összesen

19,3

23,4

2003


L.3. Az öt éven belül tervezett lakásváltoztatások aránya és megoszlása a kivitelezés módja és épülettípus szerint Épülettípus





1999 Városi bérház

16,0

11,7

88,3

Lakótelepi panel

19,1

9,5

90,5


13,3

9,2

90,8

Más többlakásos

16,0

15,2

84,8

Családi ház

10,1

36,4

63,6

Parasztház, tanya

12,2

31,7

68,3

Összesen

12,9

23,2

76,8

Városi bérház

26,7

5,4

94,6

Lakótelepi panel

25,5

4,1

95,9


22,7

6,7

93,3

Más többlakásos

19,4

12,4

87,6

Családi ház

16,3

35,3

64,7

Parasztház, tanya

17,5

47,5

52,5

Összesen

19,3

23,4

2003

86


LAKÁSINDIKÁTOROK AZ ADATOK JELENTŐSÉGE, RÉSZLETEZETTSÉGE, GYAKORISÁGA SZERINT


LAKÁSINDIKÁTOR

A.1. A népesség száma A.2. A népesség számának változása (tényleges növekedés, fogyás) A.3. Ezer főre jutó élveszületés A.4. Házasságkötések száma A 5. Válások száma A.6. Háztartások száma A.7. A háztartások összetétele

ELEMI VAGY KÉPZETT MUTATÓ

TERÜLETI BONTÁS TÁRS.STAT. BONTÁS nincs(0) korcsoport (1) ht. összetétel (2) jövedelmi ötöd (3) isk. végzettség (4) gazd. aktivitás (5) lakásszerkezet (6)

elemi (1) képzett (2) komplex mutató (3)

többévente (1) évente (2) félévente (3) negyedévente (4)

országos (1) régió (2) településtípus (3) tel. kategória (4) kistérség (5)

A lakásszükségletek keretei A lakásszükségletek keretei

1 1

2 2

1 1

1 0

A lakásszükségletek keretei Potenciális lakásszükséglet A lakásberuházások és a lakásállomány szerkezetének tervezéséhez szükséges A lakásberuházások és a lakásállomány szerkezetének tervezéséhez szükséges A lakásberuházások és a lakásállomány szerkezetének tervezéséhez szükséges

2 1 1

2 2 2

1 1 1

0 0 0

1

2

3,4

0

2

1

1

2

LAKÁSPOLITIKAI JELENTŐSÉGE (mit mér)

88

GYAKORISÁG

B. MAKROGAZDASÁGI HÁTTÉRADATOK

LAKÁSINDIKÁTOR

B.1. A GDP értéke B.1.1. A GDP volumenindexe B. 2. Összes beruházás

B.3.Lakásberuházások B.4.Lakásberuházások az összes beruházás százalékában B. 5. Munkanélküliségi ráta B. 6. Az infláció mutatói B. 6. 1. Fogyasztóiár-index B. 6. 2. Lakásépítési költségindex B. 6. 3. Építőipari árindex B. 6. 4. Reáljövedelem-index B. 7. Folyó fizetési mérleg egyenlege



(mit mér)




A gazdaság állapotát, az általános konjunjunktúrális helyzetet jellemzi A gazdaság állapotát, az általános konjunjunktúrális helyzetet jellemzi A gazdaság állapotát, az általános konjunjunktúrális helyzetet jellemzi, amely hatással van a piaci és kormányzati lehetőségekre A lakásszektor aktuális teljesítőképességét jelzi A lakásszektor aktuális teljesítőképességét jelzi A gazdaság általános állapotát jelzi A gazdaság általános állapotát jellemző információ

3

2

1

0

3

2

1

0

3 (átvett adat)

2

1

0

3

2

1

0

2

2

1

0

3 (átvett adat)

2 2

1 1

0 0

lehe-

3 (átvett adat) 3 3 (átvett adat) 3 (átvett adat) 3 (átvett adat)

2 2 2 2 2

1 1 1 1 1

0 0 0 0 0

lehe-

2 (átvett adat)

2

1

0

lehe-

3 (átvett adat)

2

1

0

lehe-

2 (átvett adat)

2

1

0

LAKÁSPOLITIKAI JELENTŐSÉGE

Az állami és önkormányzati lakáspolitika tőségeit jelzi B.8. Folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalé- Az állami és önkormányzati lakáspolitika kában tőségeit jelzi B.9. .A központi költségvetés egyenlege Az állami és önkormányzati lakáspolitika tőségeit jelzi B.10. .A központi költségvetés egyenlege a GDP Az állami és önkormányzati lakáspolitika százalékában tőségeit jelzi

89

GYAKORISÁG

C. A LAKÁSÁLLOMÁNY SZERKEZETI ÖSSZETÉTELE

C. 2. 1. Összes lakóépületben C. 2. 2. Lakásegységek többlakásos házakban C.2. 3. Egy- és kétlakásos épületekben C. 3. Lakóegységek száma C. 3. 1. Összesen C. 3. 2. Lakott lakások C. 3. 3. Nem lakott lakások C. 4. Lakásállomány építési év szerint C. 5. A lakás lakóövezetének jellege





Jelzi a lakásszerkezet változásait u.a. u.a. u.a. u.a. u.a.

1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1

3,4 3,4 3,4 3,4 3,4 3,4

5 5 5 5 5 5

u.a.

1

1

3,4

5

u.a.

1

1

3,4

5

Az épületállomány szerkezeti változásait jelzi u.a. u.a. A lakáspolitika stratégiai tervezéséhez szükséges u.a. u.a. u.a. A lakásállomány állapotát, minőségét jelzi A lakásállomány térbeli szerkezetét jelzi

1 1 1

1 1 1

3 3 3

0 0 0 0

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

3,4 3,4 3,4 2,3,4 1

0 0 0 0 0


LAKÁSINDIKÁTOR

C. 1. Lakásállomány szektorok szerint C. 1. 1. Önkormányzati bérlakás C. 1. 2. Magánbérlet C. 1. 3. Egyéb bérleti szektor C. 1. 4. Tulajdonos által lakott lakás C. 1. 5. Egyéb C. 1. 6. Önkormányzati bérlakások vegyes tulajdonú épületekben C. 1. 7. Tulajdonos által lakott lakások vegyes tulajdonú épületekben C. 1. 8. Többlakásos vegyes tulajdonú épületek lakásállománya összesen C. 2. A lakóépületek összetétele


(mit mér)

90

GYAKORISÁG

C. A LAKÁSÁLLOMÁNY SZERKEZETI ÖSSZETÉTELE (FOLYTATÁS)

LAKÁSINDIKÁTOR

C.6. Az üres lakásállomány szerkezete C.6.1 .Magántulajdonú üres lakások C.6.2. Önkormányzati tulajdonú üres lakások C.6.3. Üdülésre használt lakások


A kormányzati és önkormányzati lakáspolitika tervezéséhez szükséges információ u.a. u.a. u.a.

91


TERÜLETI BONTÁS TÁRS.STAT. BONTÁS




1 1 1

1 1 1

3 3 3

GYAKORISÁG

nincs(0) korcsoport (1) ht. összetétel (2) jövedelmi ötöd (3) isk. végzettség (4) gazd. aktivitás (5) lakásszerkezet (6)

6 6 6


LAKÁSINDIKÁTOR

D. 1. Egy főre jutó alapterület D. 2. 100 lakásra jutó háztartások száma D.3. 100 szobára jutó lakosok száma D.4. Substandard lakások arányaa D. 5. Vízvezetékkel ellátott lakások aránya D. 6. Csatornahálózatba bekötött lakások aránya D. 7. Fürdőszobával ellátott lakások száma D. 8. Dupla komforttal ellátott lakások száma D. 9. A lakások megfelelősége



(mit mér)




A laksűrűség alakulását jelzi A laksűrűség alakulását jelzi A laksűrűség alakulását jelzi A lakásállomány minőségének változását jelzi A lakásállomány infrastrukturális ellátottságát jelzi A lakásállomány infrastrukturális ellátottságát jelzi A lakásállomány infrastrukturális ellátottságát jelzi A lakásállomány minőségének változását jelző mutató A lakásállomány minőségének változását jelző komplex mutató

2 2 2 2 2

1 1 2 1 2

3,4 3,4 3,4 3,4 3,4

3,5,6 3,5,6 3,5,6 3,5,6 3,5,6

2

3,4

3,5,6

2

2

3,4

3,5,6

2

1

3,4

3,5,6

2

1

3,4

3,5


92

GYAKORISÁG

E. LAKÁSPIAC

LAKÁSINDIKÁTOR

E. 1. Ingatlanpiaci tranzakciók száma E. 1. 1. Családi ház E. 1. 2. Többlakásos épület E. 1. 3. Panellakások E. 1. 4. Építési és üdülőtelek

E. 2. Lakáspiaci árszínvonal E. 2.1. Lakáspiaci árindex

E. 3. A lakások átlagos lakbére E. 3. 1. Önkormányzati lakbérek átlagos színvonala E. 3. 2. Piaci lakbérek átlagos színvonala



(mit mér)




A lakáspiacon meggjelenő lakások száma, az adat idősora mutatja a lakáspiaci dinamikát A családi házak piacának kiterjedtsége Többlakásos épületek piaca A panellakások piaci forgalma, különösen a többi részpiaccal való összevetésben érdekes Az ingatlanpiac e szegmense alapján az építések jövőbeli alakulása előrejelezhető, emellett a telekárak alakulása a már meglévó lakások árára is hat Az adott év lakáspiaci tranzakcióinak átlagos árszínvonala, meghatározó tényezője a megfizethetőségnek A megelőző évhez viszonyított lakáspiaci árszínvonal önmagában és más (fogyasztói, építőipari, lakásépítési) árindexekkel összevetve is fontos elemzési eszköz A tulajdonszerzéshez nem kötött lakhatás megfizethetőségét mutatja Lényegében a szociális bérlakásszektor lakbérszintje Összefügg az egész lakáspiac konjunkturájával, más befektetési lehetőségek jövedelmezőségével, így makrogazdasági szempontból is lényeges; emellett háttérinformáció a lakhatási támogatások tervezéséhez

1

2

1

0

1 1 1

2 2 2

1 1 1

0 0

1

2

1

0

1

2

1

0

2

2

1

0

1

2

1

0

1

2

1

0

1

2

1

0


93

GYAKORISÁG

E. LAKÁSPIAC (FOLYTATÁS)

LAKÁSINDIKÁTOR

E. 3.3. Lakbérindex E. 3.3.1. Önkormányzati szektorban E. 3.3. 2. Magánszektorban E. 4. Külföldiek által vásárolt lakások száma



(mit mér)




A teljes bérleti szektorban méri a megfizethetőség időbeli alakulását A szociális bérlakásszektor lakbérszintjének időbeli alakulása Viszonylag rugalmasan tükrözi a magánbérleti lakások piacának kínálati-keresleti viszonyaiban bekövetkező változások hatásait A külföldi ingatlanvásárlások hatásának nagyságát jelzi

2

2

1

0

2

2

1

0

2

2

1

0

1

2

1

0


94

GYAKORISÁG

F. FIZETŐKÉPESSÉG A BÉRLETI ÉS TULAJDONOSI SZEKTORBAN

LAKÁSINDIKÁTOR







GYAKORISÁG


2, 5

F. 1. A háztartások jövedelme

Átlagos háztartási jövedelem

2

1

1,2,3,4

F. 1. 1. A háztartások jövedelme jövedelmi decilisek szerint F. 2. Lakbér és jövedelem aránya F. 2. 1. Az önkormányzati lakbér és a jövedelem aránya F. 2. 2. Magánlakbér és a jövedelem aránya F. 3. Lakásfenntartási költségek és a jövedelem aránya F. 3. 1. Az önkormányzati lakásokban F. 3. 2. Magánlakásokban F. 4. Közös költség és a jövedelem aránya

A jövedelmek eloszlása, egyenlőtlenségei

2

1

1

2

1

1

0

2 2

1 1

1 1,2,3

0 2,3,5,6

2 2 2

1 1 1

1 1 1

0 0 0

2 2

1 1

1 1

0 0

2

1

1

0

2

1

1

0

2 2

1 1

1 1

0 0

Megfizethetőség a lakásbérleti szektorban

Megfizethetőség a magánbérleti szektorban Megfizethetőség a lakásszerzés költségei nélkül a lakásszektor egészében Ua. önkormányzati lakásokban Ua. tulajdonos által lakott lakásokban A lakóépületek folyamatos fenntartásának, üzemeltetésének megfizethetősége F. 5. Lakáskölcsön-törlesztés és a jövedelem aránya A lakáshitelek általános megfizethetősége F.5.1. Lakáskölcsön-törlesztés és jövedelem A lakáshitelek megfizethetősége a hitelt felvearánya a hiteltfelvevők körében vők körében F. 6. A lakások piaci értéke Lakáspiaci árszínvonal, meghatározza a megfizethetőséget F.7. A lakásállomány újraelőállítási értéke A lakásvagyon értékeléséhez szükséges mutató F. 7. 1. Új lakások A tárgyévben épült lakásvagyon értéke F. 7. 2. Használt lakások A használt lakások értékelésének alapadata, nemzetgazdasági számítások alapinformációja

95

F. FIZETŐKÉPESSÉG A BÉRLETI ÉS TULAJDONOSI SZEKTORBAN (FOLYTATÁS)

LAKÁSINDIKÁTOR

F. 8. Lakásár/jövedelem hányados F. 9. Hátralékok F. 9. 1. Lakbérhátralékosok aránya F. 9. 2. Közüzemidíj-hátralékos tulajdonosok aránya F. 9. 3. Közüzemidíj-hátralékos bérlők aránya F.9. 4. Közösköltség-hátralékos tulajdonosok aránya



(mit mér)




Megfizethetőség a lakástulajdonosi szektorban Megfizethetőségi problémák Megfizethetőségi problémák a szociális bérlakás-szektorban A folyó fenntartási költségek megfizethetősége a tulajdonosi szektorban A folyó fenntartási költségek megfizethetősége a bérleti szektorban A lakóépületek folyamatos fenntartásának megfizethetősége

2

1

1,2,3,4

0

1

1

1

0

1

1

1

0

1

1

1

0

1

1

1

0


96

GYAKORISÁG

G . LAKÁSBERUHÁZÁSOK ELEMI VAGY KÉPZETT MUTATÓ


(mit mér)




A lakásállomány megújulásának ütemét jelzi Az egyes területi és egyéb térbeli egységek lakásépítkezéseinek összehasonlítására szolgál Az egyes területi és egyéb térbeli egységek lakásépítkezéseinek összehasonlítására szolgál

1 2

2,4 2

2,3,4 2,3,4

0 0

2

2

2,3,4

0

2

2

2,3,4

0

1

2

2,3,4

Az új lakások minőségének komplex mutatója u.a. u.a.

3 3 3

2 2 2

2,3,4 2,3,4 2,3,4

0 0 0 0 0

A lakásépítkezések építőipari változását jelzi Az önkormányzati és ezen belül lakállomány bővülését jelzi A lakásépítkezések építőipari változását jelzi A lakásépítkezések építőipari változását jelzi A lakásépítkezések építőipari változását jelzi

hátterének

1

2

2,3,4

0

a szociális

1

2

2,3,4

0

hátterének

1

2

2,3,4

0

hátterének

1

2

2,3,4

0

hátterének

1

2

2,3,4

0

G. 6. Az új lakóépületek szerkezete G. 6. 1. Többszintes, többlakásos épületben épí- A új lakóépület-állomány szerkezeti változásait tett lakások száma jelzi

1

2

2,3,4

0

LAKÁSINDIKÁTOR

G. 1. Az épített lakások száma G. 1.1. 1000 főre jutó lakásépítés G.2. Kiadott építési engedélyek száma G.2.1. Ezer főre jutó kiadott építési engedélyek száma G. 3. Az új lakások átlagos alapterülete G. 4. Az új lakások minősége G. 4.1. Szerény minőségű G. 4. 2. Átlagos minőségű G. 4. 3. Luxus minőségű G. 5. Az új lakások építésének szerkezeti mutatói G. 5.1. Építőipari főtevékenységet folytató kivitelező által G. 5. 2. Önkormányzat által épített G.5. 3. Vállalkozások beruházásában épített G.5. 4. Bérbeadásra épített lakások száma G.5. 5. Értékesítésre épített lakások száma


97

GYAKORISÁG

G . LAKÁSBERUHÁZÁSOK (FOLYTATÁS)

LAKÁSINDIKÁTOR


G. 6. 1. Földszintes lakóépületben épített lakások u.a. száma G.7. Átlagos kivitelezési idő, nap Az építkezések átfutási ideje a kivitelezés színvonalának fontos jelzője G.8. Az adott évben lakást nem építő települések A lakásépítés területi egyenlőtlenségeit mutataránya ja G. 9. Lakásfelújítások, hozzáépítés, bővítés G. 9. 1. A régi lakásokban végzett lakásberuhá- A régi lakásállomány minőségének javulását zások értéke jelzi G. 9. 2. Felújított lakások száma u.a. G. 9. 3. Alapterület-növekedés a régi lakásokban u.a. G. 9. 4. Szobaszám-növekedés a régi lakásoban u.a. G. 9. 5. Felújított önkormányzati lakások u.a.

98






1

2

2,3,4

0

1

2

2,3,4

0

1

2

2,3,4

0

3

1

1

0

1 1 1 1

1 1 1 2

2,3,4 2,3,4 2,3,4 0

2,3,6 2,3,6 2,3,6 0

GYAKORISÁG

H. ÉPÍTŐIPAR

LAKÁSINDIKÁTOR

H. 1. Az új lakások építési költségének mutatói H. 1. 1. Egy m2-re jutó lakásépítési költség öszszesen H 1. 2. Egy m2-re jutó munkabérköltség H. 1. 3. Egy m2-re jutó anyagköltség



(mit mér)




A lakásépítési költség, illetve az új lakások árváltozásának háttéradata A lakásépítési költség, illetve az új lakások árváltozásának háttéradata A lakásépítési költség, illetve az új lakások árváltozásának háttéradata A lakásépítés nettó költségeinek változása A lakásépítés nettó költségeinek változása

3

2

2,3,4

0

3

2

2,3,4

0

3

2

2,3,4

0

2 2

2 2

1 1

0 0

2 2

2 2

1 1

0 0

1

1

3,4

0

1 1 1

1 1 1

3,4 3,4 3,4

0 0 0


H.1.4. Lakásépítési költségindex (2000=100,0) H.1.4.1. Lakásépítési költségindex (előző év=100,0) H. 2. Építőipari beruházások értéke A teljes építőipari kapacitás változását jelzi H. 3. Lakásberuházások aránya az összes építőipari Az teljes építőipari kapacitás változását jelzi beruházáson belül H. 4. Többlakásos épületek lakásgazdálkodásának formája (lakások száma) H. 4. 1. Társasház A többlakásos épületek lakásfenntartásának kereteit jelzi H. 4. 2. Szövetkezet H. 4. 3. Vegyes tulajdonú H. 4. 4. Egyéb

99

GYAKORISÁG

I. A LAKÁSFINANSZÍROZÁSI RENDSZER

LAKÁSINDIKÁTOR

I. 1. Lakáshitel-portfólió I. 2. Lakáskölcsön igénybevételével történő tranzakciók aránya, % I.3. Lakáshitelek állománya, milliárd Ft I.3.1. Átlagos hitelnagyság, millió Ft



(mit mér)




Lakáshitelek aránya a teljes hitelállományon belül Hitelt felvevők aránya a lakást építő, új, vagy használt lakást vásárlók között Összes fennálló lakossági lakáshitel A nyújtott hitelek nagysága, a lakások megfizethetőségének egyik mérőszáma

2

2

1

0

2

1

1

0

1 2

2 2

1 1

0 0

2

2

1

0

2

2

1

0

2

2

1

0

2

2

1

0

2 2

2 2

1 1

0 0

2

2

1

0

2

2

1

0


I.3.1.1. Átlagos hitelnagyság a lakásépítésre nyújtott hiteleknél, millió Ft I.3.1.2. Átlagos hitelnagyság az új lakások vásárlásához nyújtott hiteleknél, millió Ft I.3.1.3. Átlagos hitelnagyság a lakásfelújításhoz nyújtott hiteleknél, millió Ft I.3.1.4. Átlagos hitelnagyság a használt lakás vásárlásához nyújtott hiteleknél, millió Ft I. 4. Egy évben engedélyezett lakáshitelek száma I. 4. 1. Új lakások építésére, vásárlására nyújtott hitelek száma, db I. 4. 1.1. Újlakáshitel a gazdaságban nyújtott összes hitel arányában I. 4.1. 2. Új hitel a magánháztartások által felvett összes hitel arányában

100

GYAKORISÁG

I. A LAKÁSFINANSZÍROZÁSI RENDSZER (FOLYTATÁS)

LAKÁSINDIKÁTOR


I. 4.2. Régi lakások felújításához, bővítéséhez nyújtott hitelek száma, db I. 4.3. Használt lakások vásárlására nyújtott hitelek I.5. Lakáskölcsön-koncentráció Különböző pénzintézetek részesedése a lakáshitelezési piacból I.6. Lakáshitelek kondíciói A felvehető hitelekhez kapcsolódó feltételek, költségek I. 6.1. Teljes hiteldíjmutató Kamatok+folyósítási jutalékok+ egyéb költségek aránya összesítve I. 6. 2. Lakáskölcsönök átlagos lejárati ideje I. 6. 3. Átlagos éves kamatláb I. 6. 4. Kezelési költség I. 6. 5. Hitelbírálati díj

101






1

4

1

0

1

4

1

0

1

2

1

0

2

2

1

0

2

2

1

0

2 2 2 2

2 2 2 2

1 1 1 1

0 0 0 0

GYAKORISÁG

J. ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ÉS ADÓZÁS

LAKÁSINDIKÁTOR


J.1. Összes lakáskiadás J.2. Az összes lakáskiadás a GDP százalékában J.3. Az össze lakáskiadásból: J.3.1. Közvetlen kiadások J. 3.2. Lakáshitelekkel kapcsolatos kiadások J. 3.3. Adókedvezmények J.4. Lakásadók

102






1 2 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1

GYAKORISÁG


0 0 0 0 0 0 0


LAKÁSINDIKÁTOR

K.1. Hajléktalanok K.2. A hajléktalanszállók férőhelyei K.3. Nyilvántartott önkormányzati lakásigénylők száma K.4. Önkormányzati lakáshoz juttatott családok száma K.5. Szociálislakás-gazdálkodás






1 1 1

2 2 2

1 1 2,3

0 0 0

3

1

2,3

0

2,3

0

A szociális lakásellátás és az önkormányzati lakásgazdálkodás kereteit jelző mutatók

K. 5.1. Lakásfenntartási támogatásban részesülő személyek száma K.5.2. Lakásfenntartási támogatások összege K.5.2.1. Egyfőre jutó lakásfenntartási támogatás K.5.3. Kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben levő levő lakások száma K.5.4. Vegyes tulajdonú épületben levő önkormányzati lakások száma K.5.5. Lakbér- és egyéb bérletből származó bevételek K.5.6. Lakásgazdálkodásra költött összeg K.5.7. Az önkormányzati lakásszféra működési költsége az összes bérbevétel százalékában K.5.8. Az önkormányzati lakásszféra működési költsége a lakbérbevétel százalékában

103



GYAKORISÁG

1

2

2,3

0

1 1

2 2

2,3 2,3

0 0

1

2

2,3

0

1

2

2,3

0

1

2

2,3

0

1 1

2 2

2,3 2,3

0 0

1

2

2,3

0

K. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG, ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSGAZDÁLKODÁS (FOLYTATÁS)

LAKÁSINDIKÁTOR


K.6. Önkényes lakásfoglalások által érintett települések száma K. 7. Kilakoltatások száma K. 8. Életveszélyes önkormányzati lakások száma K. 9. Szükséglakások száma K. 10. Lakásprivatizáció K.10.1. Privatizált lakások száma K.10.2. Privatizált lakások átlagos becsült forgalmi értéke K.10.3. Privatizált lakások átlagos becsült eladási ára

104






1

2

2,3

1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2

2,3 2,3 2,3 2,3 2,3 2,3

0 0 0 0 0 0

1

2

2,3

0

GYAKORISÁG


LAKÁSINDIKÁTOR

L.1. Elégedettség L.1.1. Lakásukkal elégedett háztartások L.1.2. Lakásukkal elégedetlen háztartások L.2. A elégedetlenség okai L.2.1. A lakás kicsi, zsúfolt, vagy állapota, felszereltsége nem megfelelő L.2.2. Drága a fenntartása, a környéken nehéz a megélhetés L.2.3. A lakás környezete nem megfelelő: meszsze van a munkahelytől, más munkalehetőségtől, rossz a környék infrastrukturális ellátottsága, a környezetében élők miatt L.3. Lakásváltoztatási tervek L.3.1. Lakáshelyzetükön változtatni kivánó háztartások L.3.1.1. Jelenlegi lakásán belül L.3.1.2. Lakásváltoztatással






1 1

1 1

1 1,2,3

2,3

A lakások fizikai állapota, mérete miatt várható költözések Megfizethetőségi problémák miatt várható költözések Környezeti, infrastrukturális problémák miatt várható költözések

1

1

1,2,3

2,3,5,6

1

1

1,2,3

2,3,5,6

1

1

1,2,3

2,3,5,6

Öt éven belül lakáshelyzetükben változást tervezők aránya Pótlólagos lakásberuházások várható aránya Lakáspiaci tranzakciók várható alakulása

1

1

1,2,3

2,3,5,6

1 1

1 1

1,2,3 1,2,3

2,3,5,6 2,3,5,6


GYAKORISÁG

A lakáspiaci mozgások várható alakulását tükröző mutató A lakással elégedetlenek nagyrészt valamilyen költözési tervet is megfogalmaznak, így ez utal a költözések várható nagyságrendjére

105

LAKÁSINDIKÁTOROK AZ ADATOK FORRÁSA, MINŐSÍTÉSE, ELÉRHETŐSÉGE SZERINT


INDIKÁTOR

KISZÁMÍTÁSÁNAK RÖVID MÓDSZERTANA intézményi (i) lakossági (l)

FORRÁS JELENLEG

A.1. A népesség száma

Demográfiai évkönyvek, 2001. évi A születések és halálozások hatósági dokumentu- népszámlálás, main alapuló demográfiai statisztika (I) 2005. évi mikrocenzus

A.2. A népesség ssámának változása (tényleges növekedés, fogyás)

Demográfiai évkönyvek, 2001. évi A születések és halálozások hatósági dokumentu- népszámlálás, main alapuló demográfiai statisztika (I) 2005. évi mikrocenzus

A.3. Ezer főre jutó élveszületés

Demográfiai évkönyvek, 2001. évi A születések és a népességtovábbvezetés hatósági népszámlálás, 2005. évi mikrocenzus dokumentumain alapuló demográfiai statisztika (I)

A.4. Házasságkötések száma

hatósági dokumentumokon alapuló demográfiai statisztika (I) Demográfiai évkönyvek

KULCSINDIKÁTOR-E igen (1) nem (2)

1

JELENLEG RENDELKEZÉSRE ÁLL-E igen (1) nem (2)

1

1 1

1 1 1 1

A 5. Válások száma

hatósági dokumentumokon alapuló demográfiai statisztika (I) Demográfiai évkönyvek

1

1

A.6. Háztartások száma

Népszámlálások, Mikrocenzusok, lakossági repre- Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003, zentatív lakásfelvételek (L) 2001. évi népszámlálás, 2005. évi mikrocenzus Népszámlálások, Mikrocenzusok, lakossági repre- Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003, zentatív felvételek (L) 2001. évi népszámlálás, 2005. évi mikrocenzus

1

1

1

1

A.7. A háztartások összetétele

107

B. MAKROGAZDASÁGI HÁTTÉRADATOK

INDIKÁTOR


B. 1. A GDP értéke B.1.1. A GDP volumenindexe B. 2. Összes beruházás B. 3: Lakásberuházások B. 4. Lakásberuházások az összes beruházás százalékában

Nemzeti számlák (I) Nemzeti számlák (I) Nemzeti számlák (I) Építőipari statisztika(I) Nemzeti számlák + építőipari statisztika

B. 5. Munkanélküliségi ráta B. 6. Az infláció mutatói B. 6. 1. Fogyasztóiár-index B. 6. 2. Lakásépítési költségindex B. 6. 3. Építőipari árindex B. 6. 4. Reáljövedelem-index B. 7. Folyó fizetési mérleg egyenlege B.8.Folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában B.9.A központi költségvetés egyenlege B.10.A központi költségvetés egyenlege a GDP százalékában

FORRÁS JELENLEG



1

1

1 1 1

1 1 1

Hivatalos munkaerő-statisztika (L)

Statisztikai évkönyv Statisztikai évkönyv Statisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv, Statisztikai évkönyv Statisztikai évkönyv

1

1

Fogyasztóiár index (I) Lakásépítési költségmodell (I) Lásd melléklet Statisztikai évkönyv (I) Statisztikai évkönyv (I) Speciális módszertan (I) Speciális módszertan (I) Speciális módszertan (I) Speciális módszertan (I)

Statisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv Statisztikai évkönyv Statisztikai évkönyv www. mnb.hu www. mnb.hu www.pm.gov.hu www.pm.gov.hu

2 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1

108

C. A LAKÁSÁLLOMÁNY SZERKEZETI ÖSSZETÉTELE

INDIKÁTOR


C. 1. Lakásállomány szektorok szerint C. 1. 1. Önkormányzati bérlakás

FORRÁS JELENLEG

Népszámlálások, mikrocenzusok, lakossági repre- Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003, zentatív lakásfelvételek (L) 2001. évi népszámlálás, 2005. évi mikrocenzus C. 1. 2. Magánbérlet Népszámlálások, mikrocenzusok, lakossági repre- Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003, zentatív felvételek (L) 2001. évi népszámlálás, 2005. évi mikrocenzus C. 1. 3. Egyéb bérleti szektor Népszámlálások, mikrocenzusok, lakossági repre- Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003, zentatív lakásfelvételek (L) 2001. évi népszámlálás, 2005. évi mikrocenzus C. 1. 4. Tulajdonos által lakott lakás Népszámlálások, mikrocenzusok, lakossági repre- Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003, zentatív lakásfelvételek (L) 2001. évi népszámlálás, 2005. évi mikrocenzus C. 1. 5. Egyéb Népszámlálások, mikrocenzusok, lakossági repre- Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003, zentatív lakásfelvételek (L) 2001. évi népszámlálás, 2005. évi mikrocenzus C. 1. 6. Önkormányzati bérlakások vegyes tulajdonú épüle- Népszámlálások, mikrocenzusok, lakossági repre- Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003, tekben zentatív lakásfelvételek (L) 2001. évi népszámlálás, 2005. évi mikrocenzus C. 1. 7. Tulajdonos által lakott lakások vegyes tulajdonú Népszámlálások, mikrocenzusok, lakossági repre- Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003, épületekben zentatív lakásfelvételek (L) 2001. évi népszámlálás, 2005. évi mikrocenzus

109



1

1

1

1

2

1

1

1

2

1

2

1

2

1

C. A LAKÁSÁLLOMÁNY SZERKEZETI ÖSSZETÉTELE (FOLYTATÁS)

INDIKÁTOR C. 1. 8. Többlakásos vegyes tulajdonú épületek lakásállománya összesen C. 2. A lakóépületek összetétele C. 2. 1. Összes lakóépületben C. 2. 2. Lakásegységek többlakásos házakban C.2. 3. Egy- és kétlakásos épületekban C. 3. Lakóegységek száma C. 3. 1. Összesen C. 3. 2. Lakott lakások C. 3. 3. Nem lakott lakások C. 4. Lakásállomány építési év szerint

C. 5. A lakás lakóövezetének jellege

C.6. Az üres lakáállomány szerkezete C.6.1 .Magántulajdonú üres lakások


FORRÁS JELENLEG



Népszámlálások, mikrocenzusok, lakossági repre- Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003, zentatív lakásfelvételek (L) 2001. évi népszámlálás, 2005. évi mikrocenzus

2

1

Népszámlálások, mikrocenzusok, (L) Népszámlálások, mikrocenzusok, (L) Népszámlálások, mikrocenzusok, (L)

2001. évi népszámlálás 2001. évi népszámlálás 2001. évi népszámlálás

2 2 2

1 1 1

2001. évi népszámlálás, 2005. évi mikrocenzus Népszámlálások, mikrocenzusok, (L) 2001. évi népszámlálás, 2005. évi mikrocenzus Népszámlálások, mikrocenzusok, (L) 2001. évi népszámlálás, 2005. évi mikrocenzus Népszámlálások, mikrocenzusok, lakossági repre- Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003, zentatív lakásfelvételek (L) 2001. évi népszámlálás, 2005. évi mikrocenzus Népszámlálások, mikrocenzusok, lakossági repre- Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003, zentatív lakásfelvételek (L) 2001. évi népszámlálás, 2005. évi mikrocenzus

1

1

1

1

1

1

1

1

2

1

Népszámlálások, mikrocenzusok, (L)

1

1

1

1

1

1


C.6.2. Önkormányzati tulajdonú üres lakások


C.6.3. Üdülésre használt lakások


110

2001. évi népszámlálás, 2005. évi mikrocenzus 2001. évi népszámlálás, 2005. évi mikrocenzus 2001. évi népszámlálás, 2005. évi mikrocenzus


INDIKÁTOR D. 1. Egy főre jutó alapterület

D. 2. 100 lakásra jutó háztartások száma

D.3. 100 szobára jutó lakosok száma

D.4. Substandard lakások aránya D. 5. Vízvezetékkel ellátott lakások aránya

D. 6. Közcsatornahálózatba bekötött lakások aránya

D. 7. Fürdőszobával ellátott lakások száma


FORRÁS JELENLEG

Népszámlálások, mikrocenzusok, lakossági repre- Lakásviszonyok, 1999, zentatív lakásfelvételek alapján, a lakott lakásokra Lakásviszonyok, 2003, 2001. évi népszámlálás, vonatkozóan (L) 2005. évi mikrocenzus Népszámlálások, mikrocenzusok, lakossági repre- Lakásviszonyok, 1999, zentatív lakásfelvételek alapján, a lakott lakásokra Lakásviszonyok, 2003, 2001. évi népszámlálás, vonatkozóan (L) 2005. évi mikrocenzus Népszámlálások, mikrocenzusok, lakossági repre- Lakásviszonyok, 1999, zentatív lakásfelvételek alapján, a lakott lakásokra Lakásviszonyok, 2003, 2001. évi népszámlálás, vonatkozóan (L) 2005. évi mikrocenzus Népszámlálások, mikrocenzusok, lakossági repre- Lakásviszonyok, 1999, zentatív lakásfelvételek alapján, a lakott lakásokra Lakásviszonyok, 2003, 2005. évi mikrocenzus vonatkozóan (L) Népszámlálások, mikrocenzusok, lakossági repre- Lakásviszonyok, 1999, zentatív lakásfelvételek alapján, a lakott lakásokra Lakásviszonyok, 2003, 2001. évi népszámlálás, vonatkozóan (L) 2005. évi mikrocenzus Népszámlálások, mikrocenzusok, lakossági repre- Lakásviszonyok, 1999, zentatív lakásfelvételek alapján, a lakott lakásokra Lakásviszonyok, 2003, 2001. évi népszámlálás, vonatkozóan (L) 2005. évi mikrocenzus Népszámlálások, mikrocenzusok, lakossági repre- Lakásviszonyok, 1999, zentatív lakásfelvételek alapján, a lakott lakásokra Lakásviszonyok, 2003, 2001. évi népszámlálás, vonatkozóan (L) 2005. évi mikrocenzus

111



1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

1

1

1

D. A LAKÁSÁLLOMÁNY MINŐSÉGI ÖSSZETÉTELE (FOLYTATÁS)

INDIKÁTOR D. 8. Dupla komforttal ellátott lakások aránya

D. 9. A lakások megfelelősége


FORRÁS JELENLEG

Népszámlálások, mikrocenzusok, lakossági repre- Lakásviszonyok, 1999, zentatív lakásfelvételek alapján, a lakott lakásokra Lakásviszonyok, 2003, 2001. évi népszámlálás, vonatkozóan (L) 2005. évi mikrocenzus Lakossági reprezentatív lakásfelvételek alapján, a Lakásviszonyok 1999, Lakásviszonyok 2003, lakott lakásokra vonatkozóan (L) 2005. évi mikrocenzus

112



1

1

1

1

E. LAKÁSPIAC

INDIKÁTOR E. 1. Ingatlanpiaci tranzakciók száma E. 1. 1. Családi ház E. 1. 2. Többlakásos épület E. 1. 3. Panellakások E. 1. 4. Építési és üdülőtelek E. 2 Lakáspiaci árszínvonal

E. 2.1. Lakáspiaci árindex E. 3. A lakások átlagos lakbére E. 3. 1. Önkormányzati lakbérek átlagos színvonala E. 3. 2. Piaci lakbérek átlagos színvonala E. 3. 3. Lakbérindex


FORRÁS JELENLEG

Egy adott évben lebonyolított lakás- és üdülőtelek Lakásviszonyok 1999, adásvételi ügylet; jelenleg egy konkrét felmérés Lakásviszonyok 2003 több évre vonatkozó adata alapján becsülhető (L) Eladott 1-3 lakásos családi házak száma (L) Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003, Reprezentatív felvétel Összes többlakásos épületben eladott lakás (L) Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003, Reprezentatív felvétel Eladott panellakások száma (L) Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003, Reprezentatív felvétel Eladott építási és üdülőtelkek száma Csak a tényleges forgalomra alapuló adatgyűjtés elképzelhető, illetékhivatali adatok alapján A lakások átlagos négyzetméterára az ingatlanpiaci Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003 tranzakciókban A saját lakások értékének önbecslésén alapuló regressziós számítás (L) Több év adatából árindex számítása Csak a tényleges forgalomra alapuló adatgyűjtés elképzelhető; Illetékhivatali adatok alapján A ténylegesen bérbeadott lakások 1 m2-re jutó Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003 bére, tulajdonostól függetlenül (L,I) Egyes önkormányzati lakbérszintek súlyozott átlaga KSH-adatgyűjtés, önkormányzati (I) adatforrás Becsült adat (L) KSH Lakbérfelvétel, 2002 A lakbérszínvonal és az összetétel változásának KSH önkormányzati adatgyűjtés KSH együttes hatását tartalmazza (L,I) Lakbérfelvétel, 2002

113



1

1

2

1

2

1

2

1

2

2

1

1

1

2

1

2

1

1

1 1

2 2

E. LAKÁSPIAC (FOLYTATÁS)

INDIKÁTOR E. 3. 3. 1. Önkormányzati szektorban E. 3. 3. 2. Magánszektorban E. 4. Külföldiek által vásárolt lakások száma


Önkormányzati lakbérszint a megelőző évi átlag százalékában (I) Piaci lakbérszint a megelőző évi átlag százalékában (L)

FORRÁS JELENLEG

KSH-adatgyűjtés; önkormányzati adaforrás Rendszeresen, évente megismételt reprezentatív felvétel alapján szakértői becslés Engedélyezett ingatlan-vásárlások közül a lakások BM száma

114



1

1

1

2

F. FIZETŐKÉPESSÉG A BÉRLETI ÉS TULAJDONOSI SZEKTORBAN

INDIKÁTOR


F. 1. A háztartások jövedelme F. 1.1. A háztartások jövedelme jövedelmi decilisek szerint

FORRÁS JELENLEG

Az adott jövedelmi tizedbe eső háztartások átlagos Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003, jövedelme (L) Háztartási költségvetés felvétel F.2. Lakbér és jövedelem hányadosa Havi átlagos háztartási jövedelem aktív kereső, Lakásviszonyok, 1999, munkanélküli, inaltív kereső háztartásfők háztartá- Lakásviszonyok, 2003, Háztartási költségvetés felvétel saiban (L) F. 2. 1. Az önkormányzati lakbér és jövedelem hányadosa Az átlagos önkormányzati lakbér és az átlagos KSH önkormányzati adagyűjtés + háztartási jövedelem hányadosa (L,I) reprezentatív felvétel F. 2. 2. Magánlakbér és jövedelem hányadosa Az átlagos piaci lakbér és az átlagos háztartási Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003 jövedelem hányadosa (L) F. 3. Lakásfenntartási költségek és a jövedelem hányadosa Az átlagos lakásfenntartási költség és az átlagos Lakásviszonyok, 1999, háztartási jövedelem hányadosa (re- Lakásviszonyok, 2003 zsi+lakbér+közös költség; telefon, hiteltörlesztés nélkül) (L) F. 3. 1. Az önkormányzati lakásokban Ua. önkormányzati lakásokban (L) Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003 F. 3. 2. Magánlakásokban Ua. tulajdonos által lakott lakásokban (L) Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003 F. 4. Közös költség és jövedelem hányadosa Társasházi közös költség és az átlagos háztartási Lakásviszonyok, 1999, jövedelem (az összes háztartásban) hányadosa (L) Lakásviszonyok, 2003 F. 5. Lakáskölcsön-törlesztés és a jövedelem hányadosa Átlagos törlesztőrészlet és az átlagos háztartási Lakásviszonyok, 1999, jövedelem (az összes háztartásban) hányadosa (L) Lakásviszonyok, 2003 F. 5.1. Lakáskölcsön-törlesztés és jövedelem hányadosa a Az egyes törlesztőrészlet/jövedelem-arányok átlaga Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003 hitelt felvevők körében (L) F. 6. A lakások piaci értéke Egy lakás átlagos becsült piaci értéke regressziós Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003 becslés (L) F. 6.1 A lakásállomány újraelőállítási értéke, milliárd Ft A teljes lakásállomány újraelőállítási értéke; repre- KSH Lakásviszonyok 1999 zentatív felvétel és költségbecslő modell alapján a teljes lakásállományra vonatkozó becslés

115



2

1

2

1

2

1

2

1

1

1

2

1

2

1

2

1

1

2

2

2

2

2

2

2

F. FIZETŐKÉPESSÉG A BÉRLETI ÉS TULAJDONOSI SZEKTORBAN (FOLYTATÁS)

INDIKÁTOR F. 7. A lakások átlagos újraelőállítási költsége F. 7. 1. Új lakások F. 7. 2. Használt lakások F. 8. Lakásár/jövedelem hányados F. 9. Hátralékok F. 9. 1. Lakbérhátralékosok aránya F. 9.2. Közüzemidíj-hátralékos tulajdonosok aránya F. 9.3. Közüzemidíj-hátralékos bérlők aránya F.9.4. Közös költség-hátralékos tulajdonosok aránya

KISZÁMÍTÁSÁNAK RÖVID MÓDSZERTANA

KULCSINDIKÁTOR-E

JELENLEG RENDELKEZÉSRE ÁLL-E

intézményi (i) lakossági (l)

FORRÁS JELENLEG

Az adott évben épült lakások építési költsége (telekár és tervezési költség nélkül) Reprezentatív felvétel és költségbecslő modell alapján a teljes lakásállományra vonatkozó becslés Egy lakás átlagos piaci ára és az átlagos éves háztartási jövedelem hányadosa Az adott évet megelőző két éven belül legalább három hónapon át lakbérhátralékos önkormányzati bérlők aránya

KSH-adatgyűjtés + költségbecslő modell KSH Lakásviszonyok 1999

2

1

2

2

Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003

1

2

Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003 Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003 Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003 Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003

2

2

2

2

2

2

2

2

távfűtés, villany, víz, gáz, csatorna, melegvízhátralékos lakástulajdonosok távfűtés, villany, víz, gáz, csatorna, melegvízhátralékos lakástulajdonosok Közös költség-hátralékos tulajdonosok

116

igen (1) nem (2)

igen (1) nem (2)

G . LAKÁSBERUHÁZÁSOK

INDIKÁTOR G. 1. Az épített lakások száma G. 1.1. 1000 főre jutó lakásépítés G.2. Kiadott építési engedélyek száma G.2.1. Ezer főre jutó kiadott építési engedélyek száma G. 3. Az új lakások átlagos alapterülete G. 4. Az új lakások minősége G. 4.1. Szerény minőségű G. 4. 2. Átlagos minőségű G. 4. 3. Luxus minőségű G. 5. Az új lakások építésének szerkezeti mutatói G. 5.1. Építőipari főtevékenységet folytató kivitelező által G. 5.2. Önkormányzat által épített G.5.3. Vállalkozások beruházásában épített G.5.4. Bérbeadásra épített lakások száma G.5.5. Értékesítésre épített lakások száma G. 6. Az új lakóépületek szerkezete G. 6.1. Többszintes, többlakásos épületben épített lakások száma G. 6.1. Földszintes lakóépületben épített lakások száma G. 7. Átlagos kivitelezési idő, nap G.8. Az adott évben lakást nem építő települések aránya G.9. Lakásfelújítások, hozzáépítés, bővítés G. 9.1. A régi lakásokban végzett lakásberuházások értéke G. 9.2. Felújított lakások aránya


FORRÁS JELENLEG



Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I) Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I) Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I) Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I) Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I) Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I) Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I) Lakásépítési költségmodell Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I) Lakásépítési költségmodell Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I) Lakásépítési költségmodell

Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

1

1

Lakásstatisztikai évkönyv

1

1


1

1

Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I) Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I) Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I) Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I) Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I)

Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I)


2

1

Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I) Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I) Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I)

Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv

2 1 1

1 1 1

1

1

1

1

Önbecslésen alapuló adatok összesítése (L)

Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003 Lakásfelújítások aránya (felújítás, korszerűsítés, Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003 átalakítás) a vizsgált időszakban (L)

117

G . LAKÁSBERUHÁZÁSOK (FOLYTATÁS)

INDIKÁTOR G. 9.3. Alapterület-növekedés a régi lakásokban G. 9.4. Szobaszám-növekedés a régi lakásokban G.9.5. Felújított önkormányzati lakások


Egy lakott lakásra jutó alapterület-növekedés a lakásbővítések eredményeképpen a vizsgált időszakban (L) Egy lakott lakásra jutó szobaszám-növekedés a lakásbővítések eredményeképpen a vizsgált időszakban (L) Az adott évben felújított önkormányzati lakások száma (L)

118

FORRÁS JELENLEG




1

1


1

1

1

1

KSH-adagyűjtés adatforrásból

önkormányzati

H. ÉPÍTŐIPAR

INDIKÁTOR H.1. Építési költség H.1.1. Egy m2-re jutó lakásépítési költség összesen H.1.2. Egy m2-re jutó munkabérköltség H.1.3. Egy m2-re jutó anyagköltség H.1.4. Lakásépítési költségindex (2000=100,0) H.1.4.1. Lakásépítési költségindex (előző év=100,0) H. 2. Építőipari beruházások értéke H.3. Lakásberuházások aránya az összes építőipari beruházáson belül


Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I) Lakásépítési költségmodell Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I) Lakásépítési költségmodell Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I) Lakásépítési költségmodell A lakásépítés nettó költségeinek változása a telek ára és ÁFA nélkül A lakásépítés nettó költségeinek változása a telek ára és ÁFA nélkül Építőipari statisztika(I) Építőipari statisztika (I)

119

FORRÁS JELENLEG




1

1


2

1


2

1

2

1

1

1

Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I) Lakásépítési költségmodel Építésügyi hatósági lakásstatisztika (I) Lakásépítési költségmodel Statisztikai évkönyv, Építőipari statisztikai évkönyv Statisztikai évkönyv, Építőipari statisztikai évkönyv

I. A LAKÁSFINANSZÍROZÁSI RENDSZER

INDIKÁTOR I.1. Lakáshitel-portfólió I.2. Lakáskölcsön igénybevételével történő tranzakciók aránya, % I.3. Lakáshitelek állománya, milliárd Ft I.3.1. Átlagos hitelnagyság, millió Ft I.3.1.1. Átlagos hitelnagyság a lakásépítésre nyújtott hiteleknél, millió Ft I.3.1.2. Átlagos hitelnagyság az új lakások vásárlásához nyújtott hiteleknél, millió Ft I.3.1.3. Átlagos hitelnagyság a lakásfelújításhoz nyújtott hiteleknél, millió Ft I.3.1.4. Átlagos hitelnagyság a használt lakás vásárlásához nyújtott hiteleknél, millió Ft I. 4. Egy évben engedélyezett lakáshitelek száma I.4.1. Új lakások építésére, vásárlására nyújtott hitelek száma, db I.4.1.1. Újlakáshitel a gazdaságban nyújtott összes hitel arányában I.4.1.2. Új hitel a magánháztartások által felvett összes hitel arányában I.4.2. Régi lakások felújításához, bővítéséhez nyújtott hitelek száma, db I.4.3. Használt lakások vásárlására nyújtott hitelek I.5. Lakáskölcsön-koncentráció I.6. Lakáshitelek kondíciói I.6.1. Teljes hiteldíjmutató I.6.2. Lakáskölcsönök átlagos lejárati ideje I.6.3. Átlagos éves kamatláb I.6.4. Kezelési költség I.6.5. Hitelbírálati díj

KISZÁMÍTÁSÁNAK RÖVID MÓDSZERTANA

KULCSINDIKÁTOR-E

JELENLEG RENDELKEZÉSRE ÁLL-E

intézményi (i) lakossági (l)

FORRÁS JELENLEG

Lakáshitelek aránya a teljes hitelállományban (I) Hitelt felvevők aránya a lakást építő, új, vagy használt lakást vásárlók között(I) Összesített pénzintézeti adatok (I) Összesített pénzintézeti adatok (I) Összesített pénzintézeti adatok (I)

MNB KSH Lakásviszonyok 1999, 2003 Reprezentatív felvétel KSH-adatgyűjtés KSH-adatgyűjtés KSH-adatgyűjtés

2 1

1 2

1 1 2

1 1 1

Összesített pénzintézeti adatok (I)

KSH-adatgyűjtés

2

1


KSH-adatgyűjtés

2

1


KSH-adatgyűjtés

2

1

Összesített pénzintézeti adatok (I) Összesített pénzintézeti adatok (I)

KSH-adatgyűjtés KSH-adatgyűjtés

1 2

1 1

Összesített pénzintézeti adatok

KSH-adatgyűjtés

2

2


KSH-adatgyűjtés

2

2


KSH-adatgyűjtés

2

1

Összesített pénzintézeti adatok (I) Átvett adat (I) Átvett adat (I) Átvett adat (I) Átvett adat (I) Átvett adat (I) Átvett adat (I) Átvett adat (I)

KSH-adatgyűjtés MNB MNB MNB MNB MNB MNB MNB

2 2 2 2 2 2 2 2

1 2 2 2 2 2 2 2

120

igen (1) nem (2)

igen (1) nem (2)

J. ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ÉS ADÓZÁS

INDIKÁTOR J.1. Összes lakáskiadás


FORRÁS JELENLEG



1

1

J.2. Az összes lakáskiadás a GDP százalékában

Támogatások a magyar lakásrendszerben (tanul- Városkutatás Kft mány az OLÉH részére) Támogatások a magyar lakásrendszerben Városkutatás Kft

1

1

J.3. Az össze lakáskiadásból: J.3.1. Közvetlen kiadások

Támogatások a magyar lakásrendszerben

Városkutatás Kft

1

1

J.3. 2. Lakáshitelekkel kapcsolatos kiadások


Városkutatás Kft

1

1

J.3. 3. Adókedvezmények


Városkutatás Kft

1

1

J.4. Lakásadók

2

121


INDIKÁTOR K.1. Hajléktalanok K.2. A hajléktalanszállók férőhelyei K.3. Nyilvántartott önkormányzati lakásigénylők száma K.4. Önkormányzati lakáshoz juttatott családok száma K.5. Szociálislakás-gazdálkodás K.5.1. Lakásfenntartási támogatásban részesülő személyek száma K.5.2. Lakásfenntartási támogatások összege K.5.2.1. Egy főre jutó lakásfenntartási támogatás K. 5.3. Kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben levő levő lakások száma K.5.4. vegyes tulajdonú épületben levő önkormányzati lakások száma K.5.5. Lakbér- és egyéb bérletből származó bevételek K.5.6. Lakásgazdálkodásra költött összeg K.5.7. Az önkormányzati lakásszféra működési költsége az összes bérbevétel százalékában K.5.8. Az önkormányzati lakásszféra működési költsége a lakbérbevétel százalékában K.6. Önkényes lakásfoglalások által érintett települések száma K.7. Kilakoltatások száma K.8. Életveszélyes önkormányzati lakások száma K.9. Szükséglakások száma K.10. Lakásprivatizáció K.10.1. Privatizált lakások száma K.10.2. Privatizált lakások átlagos becsült forgalmi értéke K.10.3. Privatizált lakások átlagos becsült eladási ára


FORRÁS JELENLEG



Önkormányzati lakásgazdálkodási statisztika Önkormányzati lakásgazdálkodási statisztika Önkormányzati lakásgazdálkodási statisztika Önkormányzati lakásgazdálkodási statisztika

Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv

1 1 2 2 2 2

Önkormányzati lakásgazdálkodási statisztika Önkormányzati lakásgazdálkodási statisztika Önkormányzati lakásgazdálkodási statisztika


2 2 2

1 1 1

Önkormányzati lakásgazdálkodási statisztika


2

1

Önkormányzati lakásgazdálkodási statisztika Önkormányzati lakásgazdálkodási statisztika Önkormányzati lakásgazdálkodási statisztika


2 2 2

1 1 1

Önkormányzati lakásgazdálkodási statisztika


2

1

Önkormányzati lakásgazdálkodási statisztika Önkormányzati lakásgazdálkodási statisztika Önkormányzati lakásgazdálkodási statisztika Önkormányzati lakásgazdálkodási statisztika Önkormányzati lakásgazdálkodási statisztika Önkormányzati lakásgazdálkodási statisztika Önkormányzati lakásgazdálkodási statisztika Önkormányzati lakásgazdálkodási statisztika

Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv Lakásstatisztikai évkönyv

2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1

122

2 2 1 1 1 1


INDIKÁTOR L.1. Elégedettség L.1.1. Lakásukkal elégedett háztartások L.1.2. Lakásukkal elégedetlen háztartások


FORRÁS JELENLEG



Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003 A lakás minősége, környezete, vagy személyes ok Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003 miatt elégedetlenek aránya együtt

1

1

1

1

Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003 Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003 Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003

2

1

2

1

2

1

Öt éven belül lakáshelyzetükben változást tervezők Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003 aránya A lakás átalakítását, bővítését stb. tervezők aránya Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003 Öt éven belül elköltözők aránya Lakásviszonyok, 1999, Lakásviszonyok, 2003

1

1

2

1

2

1

L.2. A elégedetlenség okai L.2.1. A lakás kicsi, zsúfolt, vagy állapota, felszereltsége nem megfelelő L.2.2. Drága a fenntartása, a környéken nehéz a megélhetés L.2.3. A lakás környezete nem megfelelő: messze van a munkahelytől, más munkalehetőségtől, rossz a környék infrastrukturális ellátottsága, a környezetében élők miatt L.3. Lakásváltoztatási tervek L.3.1. Lakáshelyzetükön változtatni kívánó háztartások L.3.1.1. Jelenlegi lakásán belül L.3.1.2. Lakásváltoztatással

123

MÓDSZERTAN

LAKÁSÉPÍTÉSI KÖLTSÉGINDEX (B.6.2., G.4., H.1. MUTATÓK) Az EU-csatlakozással kapcsolatos harmonizációs feladatok részét képezte, hogy a lakásépítésre vonatkozóan negyedéves gyakorisággal költségindexet számoljon a KSH. Ennek előkészítéseként készült a lakásépítési költségmodell, amelynek segítségével negyedévente készülnek az indexszámítások. A negyedéves költségek súlyozott átlagaként nyert tényleges évi átlagköltségek megjelennek – néhány jellemző csoportosításban – az adott év lakásstatisztikai évkönyvében. A főbb fogalmak: Lakásépítési költségindex: az 1 m2-re jutó lakásépítési költség negyedévenkénti változását mutatja a bázisidőszakhoz (2000. év átlaga), illetve az előző év azonos időszakához viszonyítva. Építési költség: az építtető oldaláról felmerülő – becsült – költség. A lakásépítés (kivitelezés) – áfa nélküli – közvetlen és közvetett költségeit, valamint a vállalkozói „tisztes” nyereséget tartalmazza az adott negyedév árszínvonalán számítva. A figyelembe vett költségtételek: • az anyagköltség – a szerkezetek megvalósításához szükséges anyagok beszerzési költsége, • az anyagok helyszínre szállításának és rakodásának költsége, • a szerkezetek megvalósításának élőmunka költsége – munkabér és járulékai, • a szerkezetek megvalósításához szükséges gépek költségei, • külön költségek – a segédszerkezetek, ideiglenes építmények költségei és egyéb organizációs költségek (az építési helyszínekkel kapcsolatos egyedi és szervezési költségekre nyújt fedezetet), • közvetett, ún. általános költség, a központi irányítás költségei, • a nyereség, melyben az elvárt (tisztes) haszon és a vállalkozás kockázata realizálódik. Figyelmen kívül hagyott költségek: • a telekszerzés költsége, • az építés előkészítésének költségei – a tervezéssel, engedélyeztetéssel, tanácsadással kapcsolatban felmerülő mérnöki díjak, • az építkezés finanszírozásának költségei, • a telekhatáron túli közműépítés vagy -hozzájárulás, • a kerítés építésének költsége, • a lakóépületben nem lakás, hanem egyéb funkció ellátására épített építményrészek (iroda, műhely) építésének költsége, • az a vállalkozói haszon, amely az értékesítésre épített lakások esetében jelentkezik. A költségbecslés módszere: 28 féle lakástípus építési költségét negyedévenként aktualizáljuk az időszak átlagának megfelelő munkabér és anyagárakkal. A 28 féle fajlagos építési költségnek az

125

adott időszakban felépített (használatbavételi engedélyt kapott) lakások alapterületével súlyozott átlaga jelenti az épített lakások 1 m2-re jutó tényleges átlagköltségét. Az indexszámítás módja: a negyedévenként aktualizált 28 féle fajlagos építési költség standardizált átlaga a bázisidőszak, illetve az előző év azonos időszakának 1 m2-re jutó standard átlagköltségéhez viszonyítva. A standard súlyokat az 1999. év lakásépítési szerkezete jelenti. A bázisidőszak a 2000. év. A modellszámítás alapja: a 28 fajta lakástípust a lakásépítés jellege, az építkezés helye és a lakások minősége határozza meg: A lakásépítés jellege szerint • családi házak, • többszintes, többlakásos épületek és • tetőtérbeépítéssel kialakított új lakások. Az építkezés helye szerint 4 területi kategóriát különböztetünk meg, (2 megyecsoport, ezen belül a megyeszékhelyek és a megye többi települése) melyet az építőiparban foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete differenciál. A lakások minősége szerint • szerény, • átlagos (tetőtérbeépítéssel kialakított lakásokra csak ez a kategória vonatkozik), • luxus minőségű lakás. A lakások – a modellnek megfelelő – 28 csoportba sorolásához a lakásépítés jellege és az építés helye szerinti kategorizálás adott, a minőségi kategorizálás (a családi házak és a többszintes, többlakásos lakóépületek esetében) pontrendszerrel történik. A lakások beépítettsége, területe, felszereltsége és külső formája, kiépítettsége alapján 18 ismérv szerint pontoztuk a lakásokat, elsősorban a lakás minőségét javító jellemzőket figyelembe véve. Az 1999. év során épített lakások pontszámai alapján határoztuk meg a három minőségi kategória ponthatárait, ahol az átlagos minőséget az átlagpontszám ±20%-ához tartozó lakások jelentik. A lakásépítésben az utóbbi években tapasztalt szerkezeti és minőségi változás indolta, hogy a tényleges építési költségek számításánál 2003-tól a minőségi kategória határokat az adott évben épített lakások átlagpontszáma alapján határozzuk meg.

126

A MAGÁNLAKÁSOK BÉRLETI PIACÁNAK ÁRSZÍNVONALÁRA VONATKOZÓ STATISZTIKAI INFORMÁCIÓ ELŐÁLLÍTÁSA (E.3., E.4., F.2. MUTATÓK) A piaci lakbérek megfigyelését megnehezíti, hogy általában nem áll rendelkezésre olyan címlista, amelynek alapján egy hagyományos rétegzett mintavétel megvalósítható lenne. Kivételes esetben, a népszámlálást vagy valamilyen nagyobb léptékű reprezentatív összeírást követően előállhat olyan lista, mely a kiválasztásra alkalmas mennyiségben tartalmaz magánbérleti lakásokat, ezek a listák azonban hamar elévülnek, hiszen a lakáspiacnak éppen ebben a szektorában a leggyakoribbak a változások. Amikor már ezek a címlisták nem használhatóak, akkor más, kevésbé megbízható módszerhez kell folyamodni („hólabda” módszer, tipikus lakásbérlőkön keresztül való felderítés, közvetítők megkeresése). Az összeállításban közölt adat forrása a 2002-es lakbérfelvétel, melyet a 2001. évi népszámlálásban összeírt magánbérleti lakások címlistájának felhasználásával hajtott végre a KSH. Egy állandóan elérhető naprakész címlista hiányában nem lehet felszámolni a magánbérleti lakások lakbéreinek megfigyelését kísérő bizonytalanságokat. Az éves rendszerességgel megfigyelt piaci lakbéradatokra nagy szükség lenne az egyre szélesebb körben igényelt lakbérindex kiszámításához, és ahhoz is, hogy általában a magánbérleti piac jövedelmezőségéről képet alkothassunk. A LAKÁSÁLLOMÁNY MINŐSÉGI ÖSSZETÉTELE (D.4. MUTATÓ) Substandard lakások: azok a lakások, amelyekben nincs WC vagy fürdőszoba, csatornázatlanok, a lakás alapozás nélküli, vályogfalú épületben van, nincs konyhájuk és méretük nem éri el az 50 m2-t, vagy nincs legalább egy 12 m2-t meghaladó méretű szobájuk. Dupla komfortos a lakás, ha két fürdőszobája van. Fürdőszobaként csak a felszerelt, berendezett fürdőszobát számoljuk el. A LAKÁSOK MEGFELELŐSÉGE (D.9. MUTATÓ) Szűk az a lakás, ahol a szobánkénti laksűrűség meghaladja a két főt. Szűk a lakás akkor is, ha a laksűrűség kettő, de az együtt élő személyek nem házastársak vagy testvérek. Elfogadható a lakás, ha a laksűrűség nem haladja meg a szobánkénti két főt, és az egy szobában lakó személyek nem házastársak vagy testvérek. Egyedülálló személyek számára egy félszoba is elfogadhatónak minősült. Megfelelő a lakás, ha az elfogadható nagyságnál 1, esetenként fél szobával nagyobb. Tágas a lakás, ha a megfelelő nagyságnál egy szobával nagyobb.

127

LAKÁSFENNTARTÁSI KÖLTSÉG (F.3. MUTATÓ) A lakásfenntartási költségek közé a szűken vett rezsiköltségeket számítottuk. Ezek a következők: a lakbér vagy közös költség, a közüzemi díjak (víz, csatorna, gáz, villany), a lakásbiztosítás, a szemétszállítás, a lakással kapcsolatos hiteltörlesztések, az ún. egyéb költségek (ingatlanadó, kábeltévé-előfizetés stb.). A telefonköltségek nem számítanak a fenntartási költségbe.

A HÁZTARTÁSI JÖVEDELMEK BECSLÉSE (F.1., F.2., F.3., F.4., F.5., F.6. MUTATÓK) A felmérésben a háztartás összes havi nettó jövedelmét kérdeztük. Ha a pontos összeget a válaszoló nem adta meg, akkor egy újabb kérdésben a jövedelemkategóriáját még megjelölhette. Így végül a 8781 háztartásból csak 424 tagadta meg a válaszadást (5 százalák). A kérdezés csak az első háztartás jövedelmére vonatkozott, ha volt második háztartás, annak jövedelmét nem tudjuk. A bevallott háztartási jövedelmek alapján lineáris regressziós becslőfüggvény készült, amely a háztartás egészének jövedelmét egy összegben becsülte újra. Ezzel a hiányzó értékekre is készülhetett jövedelembevallás. (A figyelembe vett változóknál nem volt megtagadás.) A modell függő változója a háztartási jövedelem természetes alapú logaritmusa volt. A jövedelem becsléséhez minden kereső háztartástaghoz (még személyi szinten) hozzárendeltük a foglalkozás négyjegyű FEOR-kódja alapján az arra a foglakozásra jellemző kereseti átlagot (a figyelembe vett adatok a KSH 2002-es adatai, a közalkalmazottaknál az ott szereplő értéket 35 százalékkal növeltük, mert ez még nem tartalmazta a fizetésemeléseket). A keresőknél azután összegeztük az átlagos béreket és így meglehetősen jó becslést kaptunk a keresők munkajövedelmeire. A modellben ez folyamatos változóként szerepel, önmagában ez a változó az összes szórás 69 százalékát magyarázta. A felvételben szereplő változókból dummy változókat képeztünk, és azokat használtuk fel a becslő függvényben. A változókat stepwise módszerrel vontuk be a modellbe. A bevallott jövedelmek átlaga (súlyozva) 108 ezer Ft, a becsült jövedelmek átlaga 112 ezer Ft lett. A modell jól illeszkedett a megfigyelésekre (R2=0,860). A leírt módon előállt becslés eredménye alacsonyabb, mint a Háztartási költségvetés felvétel (HKF) 2003. évi eredménye, ennek ellenére a háztartások relatív jövedelmi pozíciójának mérésére alkalmasnak tekintjük. Így ahol jövedelmi ötödök szerinti adatokat mutatunk be, a besorolás alapja mindig ez a számított jövedelem-érték.

128

A modell együtthatói

B

Konstans Aktív keresők FEOR szerinti átlagos bruttó keresetének összege A háztartásfő férfi Két inaktív kereső van Közép-Magyarország A háztartásfő 8 osztálynál kevesebbet végzett Teher a lakásfenntartás a családnak Két aktív kereső Egy aktív kereső Három- vagy annál több aktív kereső A háztartásfő egyetemet végzett A háztartásfő főiskolát végzett A háztartásfő középiskolát végzett Van rokkantnyugdíjas A háztartásfő szakmunkásképzőt végzett Önálló foglalkozású háztartásfő Megyeszékhely Három-több eltartott van Két eltartott van Segélyezett háztartás Nyugat-Dunántúl Felsővezető a htfő Egy eltartott van Két (v. több) nyugdíjas van Budapest Város Ingázik Közép-Dunántúl Egy inaktív kereső Középvezető a háztartásfő Van munkanélküli Mezőgazdasági önálló a háztartásfő A háztartásfő 36-60 éves Dél-Alföld Észak-Alföld

3,659 0,000000827 0,106 0,384 0,112 -0,029 -0,098 0,652 0,398 0,849 0,414 0,310 0,181 0,107 0,097 0,118 0,132 0,188 0,106 -0,100 0,055 0,121 0,049 0,099 0,121 0,069 0,044 0,045 0,062 0,066 0,058 -0,096 0,017 -0,030 -0,023

Sig. 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,021 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,001 0,033 0,007 0,037

A LAKÁSÉRTÉK BECSLÉSE A 2003-as kérdőíves vizsgálat alapján rendelkeztünk a megkérdezettek saját lakásuk értékére vonatkozó becslésével. Ennek és a lakások és környezetük adatainak segítségével készítettük el a lakásértékek regressziós becslőfüggvényét. A megkérdezett 8781 lakó közül 6624-en vállalkoztak a lakás értékének becslésére. A független változóként a modellben figyelembe vett kérdéseknél a válaszmegtagadás elenyésző mennyiségű volt. A magyarázó változókat három csoportba soroltuk: településszintű változók, épületszintű változók és lakásszintű változók. A változócsoportokra külön-külön és együttesen is hagyományos és logaritmi-

129

kus regressziós függvényt is illesztettünk. Több kísérlet után úgy találtuk, hogy a logaritmikus regresszió illeszkedett legjobban a megfigyelésekhez. A változókat stepwise módszerrel vontuk be a modellbe. Mivel ez az eljárás eltért az 1999-es felvétel feldolgozásakor, az akkori lakásárak számításához használt módszertől, a regressziós becslést az 1999-es adatállományon is megismételtük. A két időpont adatainak összehasonlításakor ezeket az értékeket vettük figyelembe, így kizárható, hogy számítási, módszertani okok is befolyásolják az árak alakulására vonatkozó megfigyeléseinket.

A modell együtthatói (R2=0,896)

B

Konstans Településfejlettségi mutató – folyamatos Összes lakás-alapterület, m2 Hiányos közművesítettség Tartozik garázs a lakáshoz Cirkofűtés Az épület tatarozásra szorul Közép-Magyarország Vályog falazat Budapesti elit kerületek Magas lakásár-növekedés a környéken Nagy lakás (140 m2 v. több) Nyugat-Dunántúl Szobaszám Családiház A lakás vizesedik Falusias környék, tanya Panelház Közép-Dunántúl Helyiségfűtés szénnel, fával, villannyal Kislakás Budapesti átmeneti kerületek Van terasz 1990 óta épült Budapesti belső kerület Két fürdőszobás Van pince Az épület szigetelésre szorul Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Alföld Megyeszékhely Távfűtés 1960–1989 között épült Ötemeletes vagy magasabb lakótelepi épület 4 emeletes lakótelepi épület Városi bérház Villanegyed Nem agglomerációba tartozó város Agglomerációs város vagy község Budapest külső kerülete Az épület fűtési rendszere elavult

-0,52416 0,272123 0,006387 -0,33895 0,104002 0,094095 -0,08083 0,23711 -0,13046 0,648331 0,118525 -0,2257 0,167116 0,039565 0,048065 -0,1061 -0,13665 -0,08098 0,074509 -0,14624 -0,166 0,289947 0,069091 0,140925 0,276438 0,094648 0,053598 -0,04506 -0,16543 -0,13076 -0,11031 0,150856 -0,04029 0,051461 -0,2084 -0,17725 -0,11627 -0,09729 0,0623 0,120609 0,108211 -0,03269

130

sig. 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,009 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,001 0,000 0,000 0,000 0,000 0,046 0,000 0,000 0,000 0,000 0,001 0,000 0,000 0,003 0,039

A MAGYARORSZÁGI LAKÁSÁLLOMÁNY ÚJRAELŐÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGÉNEK BECSLÉSE (F.8. MUTATÓ)

A lakásállomány értékelésekor az éppen aktuális építési költségeket vettük figyelembe. A jelenleg is épített épülettípusok – társasházak és családi házak – esetében a 2001 második negyedévében érvényes árakkal számoltunk. A ma nem épülő épületekre: a belvárosi bérházakra és a lakótelepi épületekre külön készült építési költségbecslés ugyanerre az időszakra (az utóbbiakra három csoportban: tízemeletes távfűtéses, négyemeletes távfűtéses és négyemeletes gázfűtéses panel falazatú épületek). Az így rendelkezésünkre álló hat épülettípust kellett megfeleltetni a KSH 1999-es lakásfelvételében használt kategóriáknak.

KSH 1999 Lakásviszonyok-felvétel Városi bérház jellegű épület Lakótelepi panelépület – 5-x emeletes – 4 emeletes távfűtéses – 4 emeletes gázfűtéses Lakótelepi nem panelépület Többlakásos zöldövezeti épület Többlakásos nem zöldövezeti épület Többszintes iker- vagy családi ház Egyszintes iker- vagy családi ház Parasztház, tanya, egyéb

Építési költségadatok Többlakásos, többszintes városi hagyományos lakóépület 5-x emeletes telepszerű panel lakóház 4 emeletes távfűtéses telepszerű panel lakóház 4 emeletes gázfűtéses telepszerű panel lakóház Többszintes többlakásos lakóház Többszintes többlakásos lakóház Többszintes többlakásos lakóház Családi ház Családi ház Családi ház

A lakótelepi épületek kivételével valamennyi fenti lakástípuson belül három minőségi kategóriát különböztet meg az építési költség-modell: a szerény, átlagos és a luxus szintet, mely szintén befolyásolja a becsült építési költséget. Hasonló kategóriák kialakítása a meglévő lakásállományban több kérdést is felvet: Ma már nem épülhet közművesítetlen lakás. Természetes módon a költségmodellben szerénynek tekintett lakásminőség is eléri a komfortos szintet, míg a meglévő lakásállomány jelentős része félkomfortos vagy ennél is rosszabb. Az ebből adódó kérdés tehát az, mit jelent az újraelőállítás a ma már nem elfogadható minőségű lakások esetében. Ebben az esetben azt a megoldást választottuk, hogy e lakások újraelőállítását a ma elfogadott technikai színvonalon, szerény minőségben képzeljük el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy valamennyi félkomfortos és komfort nélküli lakást a „szerény” kategóriába soroltuk. Ami a „luxus” minőséget illeti, az újonnan épített lakások esetében alkalmazott kritériumok itt sem alkalmazhatók. Ennek részben az az oka, hogy a rendelkezésünkre álló lakásállományi adatok eltérnek a lakásépítési adatoktól, de még a hasonló információknak is más a tartalma. Erre példa a lakásméret, 131

mely az újonnan épített lakásokban feltehetően összefügg a minőségi színvonallal is, míg a meglévő lakásállományban a nagy lakásterület nem jelent egyúttal magas minőségi szintet is. A luxus színvonal meghatározásánál minden rendelkezésünkre álló információt figyelembe vettünk, ami arra utal, hogy az adott lakás újraelőállítási költsége meghaladja az épülettípusra jellemző átlagot, így a következő feltételek mindegyikét teljesítő lakások kerültek a „luxus” kategóriába. Mutató

Feltétel

A lakás minősége A lakás komfortossága Fürdőszoba A lakáshoz tartozó helyiségek összesített pontértéke több, mint 31

száraz (nem nedves vagy penészes) összkomfortos van kert (10 pont) erkély (5 pont) garázs (5 pont) pince, tároló, műhely, szauna, mosókonyha, kondicionáló terem (egyenként 2 pont) két fürdőszoba (20 pont) nem − aládúcolt, − szorul szigetelésre, − hibás a tetőzete, − szorul födémcserére, − kell közműveket, vezetékeket cserélni, − szorul tatarozásra, − szorul korszerűsítésre a fűtési rendszere, sem egyéb műszaki problémája nincs tégla épület egyedi vagy cirkó

Az épület állapota

A lakás falazata A lakás fűtése

További információ lehet az épületfelújítások és a lakáskarbantartások ideje, és az épületek kora, ezeket azonban itt szándékosan nem vettük figyelembe. Ezt a minősítést alkalmazva az egyes épülettípusok a következő százalékos megoszlásan kerülnek be a három minőségi kategóriába:

Épület Városi bérházjellegű épület Lakótelepi panelépület Lakótelepi nem panelépület Többlakásos zöldövezeti épület Többlakásos nem zöldövezeti épület Többszintes iker- vagy családi ház Egyszintes iker- vagy családi ház Parasztház, tanya, egyéb Összesen

Minőség szerény 14 2 8 20 11 21 59 19

132

átlagos 86 100 98 86 79 61 67 40 73

luxus

6 1 28 12 1 8

összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100

Az épületek típusa és minősége mellett az építési költség-modell figyelembe veszi a területi elhelyezkedést is, a következők szerint:

Megye Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala

Bp, megyeszékhely I II II II II I I I I I II II

többi város, község IV IV IV IV III III III III III IV IV III III IV IV III IV IV III

I II II I II II I

A három ismérv összes lehetséges kombinációjából előálló csoportok, ezek nagysága és az alkalmazott építési költség (2001. második negyedévi) összege a következő: Terület I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. II. II. II. II. II. II. II. II. II. II.

Minőség szerény szerény szerény átlagos átlagos átlagos átlagos átlagos átlagos luxus luxus szerény szerény szerény átlagos átlagos átlagos átlagos átlagos átlagos luxus

Építési költség Lakások száma

Épülettípus városi bérház többlakásos társasházi épület családi ház városi bérház lakótelepi 5-x szintes lakótelepi 4 szintes, közp. fűtéses lakótelepi 4 szintes, gázfűtéses többlakásos társasházi épület családi ház többlakásos társasházi épület családi ház városi bérház többlakásos társasházi épület családi ház városi bérház lakótelepi 5-x szintes lakótelepi 4 szintes, közp. fűtéses lakótelepi 4 szintes, gázfűtéses többlakásos társasházi épület családi ház többlakásos társasházi épület

138 082 111 274 88 758 151 764 135 242 130 629 126 101 127 081 133 029 170 518 141 470 128 434 104 058 81 979 141 702 128 697 124 141 119 922 119 129 124 100 160 958

133

50 414 24 028 31 473 258 476 210 815 81 269 12 330 188 289 190 323 1 408 56 273 1 413 5 694 22 095 40 461 57 530 52 151 10 198 83 193 77 637 1 397

Lakások aránya 1,3 0,6 0,8 6,8 5,5 2,1 0,3 4,9 5,0 0,0 1,5 0,0 0,1 0,6 1,1 1,5 1,4 0,3 2,2 2,0 0,0

N 143 68 88 731 596 227 35 527 516 4 138 4 16 61 112 162 145 27 230 213 4

Terület

Minőség

II. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV.

luxus szerény szerény szerény átlagos átlagos átlagos átlagos átlagos átlagos luxus luxus szerény szerény szerény átlagos átlagos átlagos átlagos átlagos átlagos luxus luxus

Épülettípus

20 176 1 443 3 313 254 205 13 436 21 169 39 109 22 063 93 132 584 286 4 629 120 455 2 157 6 333 318 528 21 617 9 730 42 191 13 143 90 572 581 168 3 404 103 201

Lakások aránya 0,5 0,0 0,1 6,6 0,4 0,6 1,0 0,6 2,4 15,3 0,1 3,1 0,1 0,2 8,3 0,6 0,3 1,1 0,3 2,4 15,2 0,1 2,7

52 4 10 712 38 59 111 61 260 1653 13 327 6 18 906 67 29 121 36 262 1649 10 303

3 826 327

100,0

10 754

Építési költség Lakások száma

családi ház városi bérház többlakásos társasházi épület családi ház városi bérház lakótelepi 5-x szintes lakótelepi 4 szintes, közp. fűtéses lakótelepi 4 szintes, gázfűtéses többlakásos társasházi épület családi ház többlakásos társasházi épület családi ház városi bérház többlakásos társasházi épület családi ház városi bérház lakótelepi 5-x szintes lakótelepi 4 szintes, közp. fűtéses lakótelepi 4 szintes, gázfűtéses többlakásos társasházi épület családi ház többlakásos társasházi épület családi ház

132 115 120 696 98 272 76 543 133 628 123 451 118 941 114 969 112 755 116 942 153 296 124 612 114 727 93 806 72 343 127 401 119 404 114 929 111 148 107 834 111 420 147 381 118 822

Összesen

N

A RÉSZLETES ADATOKKAL KAPCSOLATOS MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK A C-F modulokhoz kapcsolódó részletes adatok mindig lakott lakásokra vonatkoznak. Kivételt csak a C.3. és a C.6. jelű táblázatok jelentenek, ahol éppen a teljes lakásállományt és a nem lakott lakásokat számoljuk el. További tudnivaló, hogy a nem lakott lakás és az üres lakás fogalma nem ugyanazt jelenti. A nem lakott lakások értelmezése tágabb: tartalmazza az üres lakások mellett a másodlagosan használt, a más célra használt és a csak üdülésre használt lakásokat. Társadalomstatisztikai bontások A népszámlálási és mikrocenzus-adatok sajátossága, hogy a lakott lakások egy részét mint „lakás lakónépesség nélkül” tartják nyilván. Ezek olyan lakások, amelyek lakottak, de az ott lakó személyek nem tartoznak a lakónépességbe. Mivel az adatközlések minden esetben a lakónépességre vonatkoznak, ezeket a lakásokat lakóik jellemzői (pl. a háztartásfő kora, gazdasági aktivitása, vagy a háztartás összetétele) alapján nem lehet besorolni. Ezért az ilyen lakásokat a tarsadalomstatisztikai mutatók szerinti bontások nem tartalmazzák. 2005-ben 94 ezer ilyen lakás volt, ennyivel tehát eltér a társadalomstatisztikai bontásokban közölt lakásszám a lakott lakások számától. (Ez bizonyos esetekben a táblázatok összesített mutatójának minimális eltérését is eredményezheti.) A lakások háztartás- és családösszetétel szerinti csoportosításánál csak az eltartott, tanuló és gyermek családi állású személyeket tekintettük gyermeknek.

134

HELYZETKÉP A LAKÁSVISZONYOKRÓL,

Recommend Documents