Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence
Bevezetés
A GDP 12%, a foglalkoztatás kb. 7%-át adja.
Miért volt szükség a NIS-re?
Uniós előírások
Az IKTszektor jelentősége
Ex-ante kondicionalitások: a 201420 közötti uniós források előfeltételei
NIS Uniós átlag alatti penetrációs és használati mutatók
Az IKTszektor helyzete
Az IKT kormányzati prioritás
Pénzügyi és intézményi szempontból kiemelt kormányzati figyelem
Az új stratégia a digitális ökoszisztéma minden elemét egyenlően fontosnak tekinti: ez a kiegyensúlyozott fejlődés feltétele. 2
A stratégia pillérei
Modern, hatékony, jól működő szolgáltató állam, eközigazgatási szolgáltatások, belső folyamatok ITtámogatása Újgenerációs hálózatok, hatékony spektrumgazdálkodás
Digitális állam
Digitális infrastruktúra
Digitális gazdaság
Digitális készségek
Fejlett IKT-szektor, infokommunikációs szempontból versenyképes vállalkozások
A digitális írástudás terjesztése, a másodlagos digitális megosztottság csökkentése
3
Helyzetértékelés
Digitális infrastruktúra Letöltési sebesség, 2011 (az előfizetések %-ában)
Szélessávú lefedettség (a háztartások %-ában)
93%
Alapszintű szélessávú hálózatok
95%
≥2Mbp s
≥10Mbp ≥30Mbps s
HU
88,1%
49,04%
13,72%
EU27
91,8%
48,41%
8,49%
Forrás: DAE, 2013
Árak, 2013 (EUR PPP)
59,7%
NGA (FTTx, Docsis3)
53,8%
95%
Mobilinternet (3G)
91%
Szegmensenként eltérő, de mindenhol a legjobb 10 között található a magyar adat a vizsgált európai országok között
A szélessávú hálózatok kínálati oldalán a magyar mutatók európai összevetésben is rendre helyt állnak. A lefedettség esetenként meg is haladja az uniós átlagot, a választék közel átlagos, az árak pedig versenyképesek. 4
Helyzetértékelés
Digitális készségek
16,60%
18,80%
19,00%
19,30%
22,50%
22,90%
22,90%
23,10%
23,80%
24,60%
24,70%
24,80%
25,30%
25,60%
25,80%
27,20%
28,80%
30,60%
25,70%
Mobilinternet penetráció 2013. augusztus: 37% (ebből forgalmat bonyolított 28%)
32,60%
32,60%
32,70%
33,60%
34,20%
36,70%
39,80%
40,20%
33,40%
Vezetékes szélessávú penetráció az Európai Unióban 2013. január (%-ban) 50,00% 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00%
Forrás: DAE, 2013
A napi, illetve heti legalább egyszeri internet-használat aránya a 16-74 év közötti korosztályban, 2012 (a lakosság %-ában) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
91 81
91 80
81
90
81
89
88 78
2012: a 15+ korosztály 43,8%-a továbbra is digitálisan írástudatlan!
84 73
78 65
78 65
78 65
76 60
75 59
74 58
74 60
70 59
70 57
69
66
58 43
57
66
65 51
65 50
65 53
59 46
58 47
56 45
51 53 40
50
41
50
43 29
Forrás: DAE, 2013
Napi internethasználók
Hetente legalább egyszer internet használók
A penetrációt tekintve jelentős az elmaradás az EU átlagától. A használati mutatók közelítik az uniós átlagot. 5
Helyzetértékelés
Digitális készségek (2) EU átlag alatt
EU átlag felett
Forrás: DAE, 2013
Információ termékekről, szolgáltatásokról
80%
79%
Elektronikus bankolás
31%
53%
59%
59%
32%
58%
Online újságok, folyóiratok
82%
56%
E-kormányzati szolgáltatások használata
Egészségügyi információk
71%
54%
Online vásárló lakosság
Online tanfolyam elvégzése
8%
7%
Határon átnyúló online vásárlók aránya
6%
13%
Közösségi médiahasználat
52%
38%
Online értékesítő lakosság
18%
23%
Az „alapszintű” használat átlag feletti, a tranzakciós használat (online vásárlás, ügyintézés) azonban jóval az uniós átlag alatt van. 6
weboldalak
HU: 7%
E-számlák
HU: 62%
CRM használat
Helyzetértékelés
Digitális gazdaság (2)
EU: 71%
rendeléseket online leadó, vagy fogadó vállalkozások aránya
2012
EU: 19%
(10+ főt foglalkoztató cégek (pü-i szektor nélkül)
2011 2010 2012
HU: 2%
Forrás: DAE, 2011, 2012
EU: 21%
e-kereskedelemből származó bevétel (az összbevétel %-ában)
2011 2010
A vállalkozások IT ellátottsága és használati mutatói uniós átlag alattiak (különösen a mikro- és kisvállalkozsok körében), az e-kereskedelem volumene azonban évek óta folyamatosan nő. 7
Helyzetértékelés
Digitális állam
IT és hálózati konszolidáció
e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztése
Hálózatok, szolgáltatások
Kínálati oldal
MVM-NET, NISZ Zrt.
A használatóság növelése, felhasználói élmény fokozása
e-közigazgatás igénybe vételének ösztönzése
Keresleti oldal A szolgáltatások széleskörű megismertetése és a használat előnyeinek bemutatása
A közigazgatási informatika konszolidációjának köszönhetően költségmegtakarítás tapasztalható az állami szektorban, miközben a szolgáltatás-minőség (pl. az NTG tekintetében) jelentősen nőtt. Az e-közigazgatási szolgáltatások kínálati és keresleti oldali fejlesztésére tucatnyi uniós projekt indult (pl. NTG, KKIR, TÜAP, stb.). 8
Célok és eszközök Eszközök
Célok
Digitális infrastruktúra
C1. A hálózati kapacitások legyenek alkalmasak a növekvő használati intenzitás és sávszélesség-igény kielégítésére
C2. Valamennyi hálózati szegmensben épüljenek ki a hiányzó hálózati szakaszok, ne legyenek szűk keresztmetszetek
xxx
E2. A 4G és LTE szolgáltatások ösztönzése
xxx xxx
E3. Hiányzó körzethálózati szakaszok támogatása
xxx
xxx xxx
xx
xx
E1. NGA hálózatok fejlesztésének ösztönzése
E4. Közintézmények hozzáférésének fejlesztése E5. Kormányzati hálózatok konszolidációja
A stratégia cél- és eszközrendszere a helyzetelemzés és a jövőkép fejezet megállapításai alapján készült. A fenti célokat egyéb, a horizontális tényezőkhöz kapcsolódó célok egészítik ki. 9
Források
Digitális infrastruktúra
OP tervezés 2014-20 • Folyik az OP-tervezés • Önálló prioritás az IKT • A GINOP teljes keretének 10%-a infokommunikációs célokra fordítható
Hazai költségvetési források
Connecting Europe Facility (CEF)
1 md euró szélessáv-fejlesztési projektek támogatására Jellemzően uniós fejlesztések hazai részaránya
Az európai és a hazai források (kiegészülve a hatósági frekvenciagazdálkodási tevékenységével) elegendőek a szélessáv terén tapasztalható problémák kezelésére, valamint a hálózatok továbbfejlesztésére. 10
Köszönöm a figyelmet!
11
