F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I K O N F E R E N C I A 2007. március 20-21. Helyszín: Hotel IBIS Budapest Váci út 1134 Budapest, Dózsa György út 65.
PROGRAM 2007. március 20. (kedd)
Plenáris ülés Elnök:
Kara Pál elnök, Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
Raportır: Egyesület
Újlaki-Vátz László kommunikációs vezetı, Országos Fogyasztóvédelmi
10:10-10:30
A fogyasztóvédelem megvalósításának rendezı elvei Elıadó: Geri István fıigazgató-helyettes, Fogyasztóvédelmi
Fıfelügyelıség Versenyjog és jogsértések Elıadó: Nagy Zoltán elnök, Gazdasági Versenyhivatal
10:30-10:50 10:50-11:10
Fogyasztói jogérvényesítés, közérdekő keresetek Elıadó: Baranovszky György ügyvezetı elnök, Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége Saját fogyasztói magazinnal a fogyasztók tájékoztatásáért Elıadó: Pavlovics Ágota fıszerkesztı, Szép Gábor marketing vezetı
11:10-11:40 Kosár magazin 11:40-12:00
A fogyasztóvédelmi oktatás jelentısége, módszerei Elıadó: Szakácsné Nemere Györgyi fıtanácsos, Oktatási és Kulturális Minisztérium 12:00-12:20:
A kormány fogyasztóvédelmi koncepciója, a civilek szerepe Elıadó: Kiss Péter miniszter, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
12:20 12:30
Hozzászólások, vita Sajtótájékoztató
Szekcióülések 1. Versenyjog, jogsértések Elnök: Egyesület
Baranovszky György vezetı szakértı, Országos Fogyasztóvédelmi
Raportır: Krajcsik Szilvia jogász igazgató, Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége 14:30-14:50 Egyesület
Uniós versenyjog – fogyasztói kártérítések Elıadó: Baran Alexandra szakértı, Országos Fogyasztóvédelmi
15:20-15:40 Gyakorlati tapasztalatok a versenyjogsértések kapcsán indított eljárások eredményérıl Elıadó: Zenisek Andrea Fogyasztóvédelmi Iroda vezetıje Gazdasági Versenyhivatal, 15:40-16:10
Új tilalmak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellen Elıadó: Kajdiné Suhajda Zsuzsanna fogyasztóvédelmi szakértı
16:10-16:40
Kávészünet
16:40
Kerekasztal-beszélgetés elıadókkal és meghívott vendégekkel Moderátor: Kispál Edit szóvivı, Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos
Szövetsége
2. Reklámok, oktatás, tájékoztatás Elnök: Raportır: Egyesület
Garai István ügyvezetı elnök, Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Újlaki-Vátz László kommunikációs vezetı, Országos Fogyasztóvédelmi
14:30-14:50
Mit tesz az Önszabályozó Reklámtestület a fogyasztók érdekében? Elıadó: Dr. Megyer Örs elnök, Önszabályozó Reklámtestület
14:50-15:10
Televízió határok nélkül – határtalan televíziózás? Elıadó: Láng Szilvia, fıigazgatói titkárságvezetı, ORTT
15:30-15:50 A Fogyasztóvédelmi Fıfelügyelıség 2006. évi reklám-felügyeleti tevékenységének tapasztalatai Elıadó: Kolozsi Sándor fıosztályvezetı, Fogyasztóvédelmi Fıfelügyelıség 15:50-16:10
A fogyasztóvédelem oktatása és reklám az iskolákban Elıadó: Di Giovanni Rita elnök, Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Oktatási Bizottság 16:40 vendégekkel
Kerekasztal-beszélgetés a témáról az elıadókkal és más meghívott Moderátor:Szép Gábor kutatási és marketingvezetı, Kosár magazin
2007. március 21. (szerda)
Plenáris ülés Elnök: Raportır: Egyesület
Geri István fıigazgató-helyettes, Fogyasztóvédelmi Fıfelügyelıség Újlaki-Vátz László kommunikációs vezetı, Országos Fogyasztóvédelmi
9:30 -9:50
A Fogyasztói Központ szerepe, helye a fogyasztóvédelemben Elıadó: Morvay György igazgató, Európai Fogyasztói Központ
Magyarország 9: 50 – 11:00
A raportırök jelentése a szekciók munkájáról
11:30-12:30
Hozzászólások, vita
Záródokumentum megvitatása, véglegesítése Elıadó: Újlaki-Vátz László kommunikációs vezetı, Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 13:30Zárszó 12:30-13:30
A fogyasztóvédelem megvalósításának rendezı elvei (Geri István fıigazgató-helyettes, Fogyasztóvédelmi Fıfelügyelıség) Nehéz EU-szerte egységes elvekrıl beszélni, az életszínvonal, a szokások és a hagyományok eltérései miatt. Ezt szemléletesen bizonyítja a még aránylag egységesebb piacfelügyeleti rendszeren belül például a RAPEX (veszélyes áruknál riasztó) rendszer mőködése. Míg tavaly hazánkban 147 riasztás volt, a sokkal népesebb Olaszországban csupán 8 – holott az áruk egyaránt áramlanak… A fıfelügyelıség és a megyei felügyelıségek szakembergárdája úgy igyekszik ellensúlyozni a zsugorodó létszámából és költségvetésébıl fakadó gondokat, hogy – földrajzi és fogyasztásgyakorisági (életnívó) szempontokból – differenciálja-koncentrálja ellenırzéseit. Nı továbbá az együttmőködés szerepe a társhatóságokkal, a civil szervezetekkel, sıt legújabban a visegrádi tagországok hatóságaival is. Versenyjog és jogsértések (Nagy Zoltán elnök, Gazdasági Versenyhivatal) Európában nem hagyományos, inkább az USA-belihez hasonlítható a GVH szerepe, hiszen a „klasszikus” versenyjogon kívül közvetlenül fogyasztói ügyekkel is foglalkozik – évek óta saját fogyasztóvédelmi irodát mőködtetve ennek érdekében. Emellett a szervezet igyekszik saját elveit kikristályosítani – miközben a tisztességtelen kereskedelemmel szembeni új uniós irányelv bizony kétségkívül visszalépés hazánk számára. A „legjobb fogkrém”, a „kategóriájában legjobb mosópor” típusú állítások – magyarországi bizonyításuk híján – mindenképpen okot adnak a megbírságolásra. Hasonló a helyzet a csendes-óceáni csodaszerrel, egyebekkel. Tavaly már 1,8 milliárd forintra rúgott a kiszabott bírságok összege. Ez utóbbiakat a bíróság rendre jogerıre emeli. A hivatal törekszik mérsékelni az információs aszimmetriából származó fogyasztói hátrányokat, különösen figyelve a sérülékenyebb rétegekre, azaz a gyerekekre, öregekre, szegényekre, hosszan, súlyosan betegekre.
Fogyasztói jogérvényesítés, közérdekő keresetek (Baranovszky György ügyvezetı elnök, Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége) Tekintélyes gazdasági lapban, a napokban megjelent újságcikk sajnálkozott azon, milyen kár, hogy hazánkban még nem létezik a csoportos kereset indításnak lehetısége. Nos, ez nem csupán más EU-tagországokban ismert: 9 éve teszi lehetıvé a fogyasztóvédelmi törvény a közérdekő keresetek beadását. A FEOSZ honlapján most is láthatók ilyen ügyek, az OFE is indított már közérdekő kereseteket – olykor éppen az FVF-fel együtt. Az ügyészségek által indított ilyen kereseteket sem a fogyasztók, sem a hatóságok nem ismerik. A bírósági jogértelmezéseket pedig az idınek még érlelnie kell – akár abban az értelemben is, hogy a fogyasztók ne pusztán elméleti elégtételt kapjanak. Javaslatok: az érintett szervezetek, bíróságok, jogalkotók folyamatosan konzultáljanak e jogintézmény továbbfejlesztéséért. A fogyasztói bizalom erısítése érdekében kapjanak nyilvánosságot hatósági honlapokon is a közérdekő keresetek részletei. Majd – s ez már a fogyasztóvédelmi törvény módosítását kívánja meg – az elmarasztalt gazdálkodó pénzén a jogerıs ítéletek – országos napilapos hirdetésekben, teljes szövegükben. A jogalkotó tegye egyértelmővé, hogy elmarasztalási keresetet is be lehet nyújtani közérdekő keresetként. Másrészt a perben nem szereplı egyes fogyasztók a konkrét jogeset elbírálása után minden további peres eljárás nélkül szerezhessenek érvényt igényüknek. Saját fogyasztói magazinnal a fogyasztók tájékoztatásáért (Pavlovics Ágota fıszerkesztı és Szép Gábor marketingvezetı, Kosár magazin) A reklámmentes Kosár tesztmagazin a legteljesebb mértékig illeszkedik az EU fogyasztóvédelmi sajtóhagyományaihoz. Ahhoz viszont, hogy majdan elérhesse belga testvérlapja 300 ezres eladott példányszámát – azaz megszázszorozza jelenlegi olvasótáborát – hasonlóképpen a következetes és egyenletes, jó néhány éves állami támogatásra van szüksége. Ennek magában kell foglalnia a lappiaci bevezetést is, s nem pusztán a legszőkösebben mért, önnépszerősítésre nem futó összegeket. Itt figyelembe veendı, hogy egy átlagos magyar országos havi magazinnál kezdetben a bevételek akár 80 százaléka is a reklámokból származik – ami fogyasztói szemszögbıl természetesen nem tesz jót a pártatlanságának… A fogyasztóvédelmi oktatás jelentısége, módszerei (Szakácsné Nemere Györgyi fıtanácsos, Oktatási és Kulturális Minisztérium) Az iskola egyre inkább nevelési-oktatási intézményként mőködik; a Nemzeti Alaptantervbe 2003-ban konkrétan bekerült fogyasztóvédelem sem túlnyomórészt ismeretbıvítést, inkább magatartásmód elsajátítását jelenti. Ugyanakkor oktatása a pedagógia megújulás egyik eszköze lehet. A minisztérium honlapján is láthatóan a már jóváhagyott egyes iskolai kerettantervek közül e témakör szerepel többek között a sajátos nevelési igényő gyerekekében, illetve alaposan kidolgozva a Zsolnayban is. A tanulóknál szó van a preventív fogyasztóvédelem megalapozásáról, valamint többek között az ilyen jellegő, iskolán kívüli ismeretszerzés iránti igény felkeltésérıl is. A kormány fogyasztóvédelmi koncepciója, a civilek szerepe (Kiss Péter miniszter, Szociális és Munkaügyi Minisztérium) A tárca vezetıje a fogyasztók világnapja, illetve hetei alkalmából egyaránt köszöntötte a fogyasztóvédıket. Új típusú társadalmi munkamegosztás együttmőködés és közfigyelem kell a nagyobb problémák és kihívások közepette, hogy az állampolgár fogyasztóként (is) fokozott biztonságban érezhesse magát. A kormány most formálódó fogyasztóvédelmi programja 2007–2013-ig szól. Tíz nap múlva a minisztérium honlapjára kerül a már számos civil- és más szervezeti véleményt is tartalmazó jelenlegi változat, amelyhez néhány napig még lehet újabb javaslatokat tenni. A kormány várhatóan áprilisban dönt felıle.
A konferencián a miniszter öt elemet hangsúlyozott a koncepcióból. 1. A nyilvánosságot, mint amely együtt jár a párbeszéd és a civil érdekképviseleti intézmények bıvítésével. 2. Újdonság, hogy a fogyasztóvédelem immár társadalmi megrendelésként, a legnagyobb közügyek egyikeként van elıtérben, amelyhez eszközrendszer kiépítése szükséges. 3. A fogyasztóvédelem társadalmasítása, a tudatos fogyasztói magatartás kifejlıdésének elısegítése bár komplex feladat, de mégis fıleg kis közösségekben, civil szervezetekben képzelhetı el. 4. Új fórumra van szükség a párbeszédre és érdekegyeztetésre. 5. Ki kell dolgozni a módját a pozitív példák bemutatásának és ösztönzésének – miközben a fogyasztókkal szemben elmarasztalható cégek például eleshetnek majd az állami támogatásoktól. A Fogyasztói Központ szerepe, helye a fogyasztóvédelemben (Morvay György igazgató, Európai Fogyasztói Központ Magyarország) Az Európai Unión belüli, határokon átnyúló ügyekkel foglalkozik a közel egy éve tevékenykedı hazai központ is, amely az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesületnél mőködik. Ha egy svéd fogyasztónak balatoni szolgáltatási panasza van, éppúgy fordulhat hozzá, mint a magyar turista, ha pórul járt egy portugál cégtıl interneten vásárolva, netán egy dán csomagküldı szolgálattal. Uniós versenyjog – fogyasztói kártérítések (Baran Alexandra szakértı, OFE) Az EK antitröszt szabályainak megsértésére épülı kártérítési keresetekrıl 2007-ben megszületı Fehér könyvnek jelentısége lehet a nemzeti jogban kidolgozandó kártérítési eljárásoknál olyan jogi környezet alakulhat ki, amely ösztönöz az ilyen jellegő kártérítési perekre, függetlenül a versenyhatóság jogsértést megállapító határozatától, sıt a versenyfelügyeleti eljárás megindításától. Megfelelıen magas összegő kártérítések nagyobb visszatartó erıt képviselhetnek, mint a bírságok. Új tilalmak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellen (Kajdiné Suhajda Zsuzsanna fogyasztóvédelmi szakértı) 2007. június 12-ig át kell ültetni a tagállamoknak az Európai Parlament és a Tanács tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvét (2005/29/EK) Probléma, hogy az irányelv a minimum harmonizáció helyett a maximum harmonizációt alkalmazza, azaz egy átmeneti periódus után a tagállamoknak meg kell szüntetni az irányelvinél szigorúbb, tehát a fogyasztókat jobban védı rendelkezéseket. Gyakorlati tapasztalatok a versenyjogsértések kapcsán indított eljárások eredményérıl (Zenisek Andrea irodavezetı, Gazdasági Versenyhivatal, Fogyasztóvédelmi Iroda) Mit tesz az Önszabályozó Reklámtestület a fogyasztók érdekében? (Megyer Örs elnök, Önszabályozó Reklámtestület) A tíz éve létezı, ma 143 tagú testület tömöríti a szakma legnagyobb szereplıinek többségét a megbízók, a médiumok és az ügynökségek közül. Egyik fı teendıje az elızetes véleményformálás az elé terjesztett reklámok törvényes és etikus voltáról. Álláspontját 99 százalékban elfogadják a véleménykérık. Az 1998-ban még csupán 48 ügy volt, míg idén akár tízszer annyi lehet. Másrészt az ÖRT hetente a friss panaszokkal is foglalkozik – akár egyes fogyasztói bejelentésekkel. Továbbá kezdeményez: tanácsokat ad, bemutatókat szervez. E nemben népszerő monitorozása. Legutóbb 1 év ásványvíz-reklámjait vizsgálták meg és elemezték az érdekelt cégeknek tartott demonstráción. A megalkotott, folyamatosan frissülı szakmai kódex a törvény kiegészítıjeként – miközben legnagyobb fejezete a gyermekek védelmérıl szól – kitér már a törvényben még nem szereplı, új jelenségekre, mint amilyen mondjuk az interneten más nevében terjesztett reklámok problémája. A testület – amely a nemzetközi EASA tagja – sőrőn egyeztet a GVHval, az FVF-fel és a Parlamenttel.
Televízió határok nélkül – határtalan televíziózás? (Láng Szilvia, fıigazgatói titkárságvezetı, ORTT) A tagállamok nem tudták érvényesíteni nemzeti érdekeiket az évek készülı EUszabályozásban. Tart a vita „az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvrıl – decemberben az EP általános vitájához 141 módosító indítvány született – így azután második olvasatban idén májusra vagy júniusra várható a döntés. A Bizottság eredeti javaslata az úgynevezett termékelhelyezés engedélyezése volt (bizonyos feltételekkel) – azé a termékelhelyezésé, amelyet a magyar ORTT jobb híján burkolt reklámnak minısített. A mai tervek szerint eltörlik a mősorok 45 perces meg nem szakíthatóságának szabályát, helyette olyasféle megfogalmazások lesznek, hogy a reklám miatti megszakítás nem sértheti a mősor egységét. Az a szabály, hogy a teleshop és a reklám együtt nem haladhatja meg a napi mősoridı 20 százalékát, ugyanakkor nem vonatkozik a 15 percnél hosszabb mősorokra… Azonban nemzeti hatáskörben lehet szigorúbb a szabályozás. A Fogyasztóvédelmi Fıfelügyelıség 2006. évi reklámfelügyeleti tevékenységének tapasztalatai (Kolozsi Sándor fıosztályvezetı, FVF) A 2003-as 60 millió forintnyinál jóval nagyobb, 236 milliós összegő bírság született tavaly, 582 kötelezésre vonatkozó és 813 bírságoló határozat mellett. Ezen belül a kültéri-beltéri reklámok aránya 46 százalék volt. A különleges ajánlatok reklámjaiban 472 jogsértés volt, bı fele részben reklámújságban. Az árfeltüntetések 245 jogsértéssel jártak, leggyakrabban azzal, hogy „ár+áfa” volt látható. A 154 inkriminált temetkezési szolgáltatási reklám között akadt olyan, amelyik azt ajánlgatta: „Ön döntsön hozzátartozója temetésérıl…” A fogyasztóvédelem oktatása és reklám az iskolákban (Benkıné Di Giovanni Rita elnök, OFE Oktatási Bizottság) Szinte minden tantárgy keretei közé beilleszthetı a fogyasztóvédelem – ami elsısorban szemlélet elsajátítását célozza. Tanórán, iskolán kívül is elképzelhetı, mi több, hazai és nemzetközi együttmőködésben. Érdekes lehetséges megközelítése, hogy maga az iskola szintén vizsgálható fogyasztóvédelmi nézıpontokból – szolgáltatóként és fogyasztóként. Az OFE néhány hónapja megjelent, feladatlapokkal kísért Fogyasztóvédelmi oktatási segédlete 13-14 éves diákok és tanáraik számára készült. Tíz iskolában már folyik kipróbálása. Megérkeztek az egyesület által kért elsı visszajelzések róla. Egyebek között kiderült, hogy akadt olyan iskola, ahol a diákokat annyira érdekelték a témák, hogy jóformán szóhoz sem jutott a tanár. Másutt a gyerekek megtudván, hogy ık is fogyasztók, nagyon megörültek, hogy végre elmondhatják a véleményüket. Az E-számos élelmiszeradalékokkal foglalkozó részre abban az ötödikes osztályban, ahová „véletlenül” elkerült, nem csupán érdeklıdın, de tájékozottan is reagáltak. A vélemények jókora szóródásokat mutattak, ám abban nagyjából hasonlítottak, hogy mindez a felnıtteket is érdekelné, továbbá a gyerekeknek a legkevésbé szimpatikus a panaszkodás. No meg a diákok úgy vélték, ık maguk alig (10 százalékban) hiszek a reklámban, bezzeg mások… Kerekasztal-beszélgetés a témáról az elıadókkal és más meghívott vendégekkel A diskurzus zömmel a reklámok – velük összefüggésben a szponzorfeltüntetések – és etikai problémáik körül forgott, például, hogy amikor egy autógyár által szponzorált filmben összetéveszthetetlen az igazi fıszereplı autó márkája, az minek minısül. A reklámszakma jelenlévı képviselıje szerint lassan itthon is részlegesen elkerülhetetlen, mert alig ellenırizhetı a gerillamarketing – azaz mondjuk az, hogy az utcán vagy az erdıben egymásnak a ruhájukat dicsérgetı szembejövık esetleg a marketingcég által fizetett statiszták legyenek. Az ÖRT-s vezetı azt erısítgette, hogy a tiltás és reklámtiltás cseppet sem csodaszer – mint azt a dohányzás magyarországi története bizonyítja. A civil és a hatósági fogyasztóvédık közül ezzel együtt sokan a szigorúbb szabályozás hívei – különösen a gyermekeknek szóló reklámoknál.
