Helyi Óvodai Nevelési Program (módosítás) BELED

Helyi Óvodai Nevelési Program (módosítás) 2013. BELED

Ének-zene, Énekes játék, Gyermektánc Rajzolás, Mintázás, Kézimunka

Mesélés, Verselés Munka jellegű tevékenységek

Szabad játék, Játékba integrált tanulás

A külső világ tevékeny megismerése Mozgás

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE BELED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA BELEDI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT – NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA

HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT 2013.

Beled, 2013.

Készítette: BÁMK- Napköziotthonos Óvoda Nevelőtestülete elfogadásával

Gerencsérné Németh Erika Óvodavezető 2

HITVALLÁSUNK

…Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célkért hevülő és áldozó embert, akik megtudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak kölcsönösségen, méltányosságon, jó akaraton épülhet…”

/ Szentgyörgyi Albert /

3

Jogszabályi háttér •

2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről

•

229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

•

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

•

363/2012. (XII. 17) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

•

17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

•

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

4

Köszöntő Köszöntöm mindazokat, akik e programot kezükbe veszik, megismerkednek vele, és úgy gondolják, hogy legféltettebb kincsük GYERMEKÜK nevelését a program szerint dolgozó óvodapedagógusokra bízzák. Melegszívű, gyermekszerető felnőttekkel együtt igazi otthont ad a kisgyermekek neveléshez. Köszönöm a munkatársaim aktív részvételét a program elkészítésében és átdolgozásában. Beled, 2013. augusztus 26.

Gerencsérné Németh Erika Óvodavezető

5

1. BEVEZETŐ Városunk - Beled - a Rábaközben fekszik. Lakosainak száma kb. 2800 fő. Óvodánk a település központi részén, nyugodt, kevésbé forgalmas, de könnyen megközelíthető, zöldövezetben található. Az épületet tágas udvar veszi körül, sok szép udvari játékkal rendelkezünk. A homokozót árnyékolóval láttuk el. Férőhelyünk száma: 90 fő. Fogadjuk a társközségekből járó gyerekeket is.(Edve, Vásárosfalu) Óvodánk 3 - 7 éves korú gyerekek családias közösségben történő színvonalas nevelését és gondozását hivatott ellátni. Óvodánk nevelő munkájában mindig megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a gyermekek egészséges fejlődésére. Természeti környezetünket, tárgyi feltételeinket, hagyományainkat és jól bevált gyakorlati tapasztalatainkat figyelembe véve döntött úgy a nevelőtestületünk, hogy óvodánk sajátos arculatát az egészséges életmódra nevelés határozza meg. Helyi programunk megírását a szülők körében végzett közvélemény-kutatás és a fenntartóval való egyeztetés előzte meg. Igényeiket, észrevételeiket szem előtt tartva készítettük el programunkat.

Az óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira,

értékeire, nemzeti sajátosságaira,

a pedagógiai és

pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve – meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit.

Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy

a) a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg

b) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be

6

c) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben megjelenhetnek a különböző – köztük az innovatív – pedagógiai törekvések, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz.

A hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira támaszkodunk Szeretetteljes gondoskodás Az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Az óvodás korú gyermek legfőbb tevékenysége a szabad játék, amely a személyiségfejlesztés legfőbb eszköze. A nyugodt, derűs légkör, a kulturált környezet, az érzelmi biztonság megteremtése adja azt a szervezeti keretet, ahol a gyermek optimálisan fejlődhet. Alkalmazott pedagógiai programunknak olyan fejlettségi szintre kell eljuttatnia a gyermekeket, hogy képessé váljanak az iskolába lépésre. A helyi értékekből és a 3-7 korú gyermekek életkori sajátosságaiból, harmonikus fejlődéséből kiindulva határoztuk meg a nevelési, fejlesztési céljainkat, feladatainkat és a gyermeki tevékenység tartalmát. Megfogalmaztuk a nevelési foglalkozási rendszereket és időkereteket, a közös módszertani alapelveket, de nem korlátoztuk az óvónők módszertani szabadságát. A migráns gyermekek óvodai nevelése ugyanezen irányelvek alapján történik. Az enyhén fogyatékos, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelés ugyanezen, elveken alapszik, de differenciált bánásmóddal és szakember bevonásával. Például: logopédus, fejlesztő pedagógus

7

2. AZ ÓVODA ADATAI

Az óvoda hivatalos elnevezése:

Beledi Általános Művelődési Központ

Címe:

9343 Beled, Vásártér u. 6.

Telefonszáma:

06-96-257-150

OM azonosító:

202222

Az intézmény működési köre:

Beled város közigazgatási területe

Típusa:

Óvoda

Az intézmény alapító szerve, székhelye:

Beled Város Önkormányzatának Képviselő Testülete

Az óvoda felügyeleti szerve, fenntartója,

Beled Város Önkormányzata

címe:

9343 Beled, Rákóczi u. 137.

Telefonszáma:

06-96-594-170

Az óvoda befogadó képessége:

90 fő

Az óvoda csoportjainak száma:

3

Az intézmény vezetője:

Gerencsérné Németh Erika Aki képviseli az óvodát, az intézményt, és az óvoda dolgozói felett a munkáltatói jogot gyakorolja.

8

3. PROGRAMUNK FELTÉTELRENDSZERE 3. 1 AZ ÓVODA TÁRGYI FELTÉTELEI Az óvoda épülete Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé a mozgás és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülő fogadására.

A gyermekcsoportok közvetlen ellátását szolgáló helyiségek: Csoportszoba száma:

3

Gyermekmosdó száma:

3

Gyermeköltöző száma:

3

Zsibongó száma:

1

Logopédia szoba:

1

A csoportszobák tágasak, a gyermeklétszámhoz mérten megfelelő méretűek. Mindegyik parkettával fedett, nagyméretű ablakai az udvarra néznek. A berendezési tárgyak, felújításra, cserére szorulnak.

A Szülői Közösség biztosítja a csoportok játék és fejlesztőeszközeit,

amelyek változatosak és az egyéni fejlettségi szinteknek és korcsoportoknak is megfelelnek. Az óvoda bútorzata praktikus, gyermekek és felnőttek által egyaránt használható, darabjainkat próbáljuk modernizálni, pl. szülői segítséggel eladópultot, fésülködőasztalt szereztünk be. Az öltözőszekrények újak, esztétikusak. Minden csoporthoz külön gyermekmosdó tartozik.

9

Az óvoda udvara

Az épületegyütteshez két udvarrész tartozik, amelyek részben füves, részben kavicsos felületűek. Nagyméretű homokozók, a gyermekek életkorának megfelelően fából készült mászókák, csúszdák állnak a mozogni, játszani vágyó gyermekek rendelkezésére. A homokozókat árnyékolóval láttuk el. A szülő közösség segítségével gazdagodott óvodánk udvari játékállománya (kisvonat, hinta, mászóka). Az újonnan telepített játékok a nemzetközi szabványnak megfelelőek.

3. 2 AZ ÓVODA SZEMÉLYI FELTÉTELEI A nevelőtestület tagjai felsőfokú végzettséggel rendelkező szakképzett óvodapedagógusok. 1 fő szakvizsgával és közoktatás vezetői végzettséggel rendelkezik. 1 fő szakvizsgával és fejlesztő pedagógiai képesítéssel rendelkezik.

Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időszakában biztosított. Az óvónők szakmai felkészültsége, gyermekszeretet, hivatástudata, elfogadó, támogató attitűdje modell értékű. A nevelőmunka segítő alkalmazottai szakképzett dajkák.

10

Személyi erőforrásunk: 1 fő 5fő 1 fő 1 fő 3 fő 1 fő

Szakvizsgázott közoktatás vezető: Felsőfokú végzettségű óvónők: Szakvizsgázott fejlesztő pedagógus: Pedagógiai asszisztens: Dajkák: Karbantartó:

Végzettség szerinti alkalmazotti létszámösszesítés: Munkakör

Végzettség

Létszám

Szakvizsga

óvodapedagógus dajka

főiskola érettségi

8 fő 3 fő

2fő

Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcs szereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő támogató attitűdje modellt, mintát jelet a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak

összehangolt

munkájának

hozzá

kell

járulni

az

óvodai

nevelés

eredményességéhez. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelőóvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit A migráns gyermekeket is nevelő óvodában a dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában a dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Célunk: A gyermekek egészséges fejlesztéséhez s az életkori sajátosságaihoz igazodó időtartamú időbeosztás, napirend, hetirend kialakítása. Feladataink: az óvodai élet tervezése, szervezése és irányítása a teljes nyitvatartási idő alatt az óvodapedagógus irányításával történik.

11

Nevelőmunkánk meghatározója a napirend, melyben kiemelt szerepet kap a gondozási feladatok ellátása. Arra törekszünk, hogy erősödjenek a szeretetben, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatok óvónő-, gyermek, dajka- gyermek között. Ezáltal biztonságot, nyugalmat, szeretet sugárzó környezetet alakítunk ki, melyben a gyermekek egyre magabiztosabbá, önállóbbá válnak. A gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztése érdekében változatos tevékenységeket kínálunk. Biztosítjuk a tevékenységek egymásra épülését, folyamatosságát és rugalmasságát. Lehetőséget kínálunk arra, hogy a párhuzamosan végezhető tevékenységeken keresztül valósuljon meg a gyermeki szükségletek kielégítése. Nevelő munkánk során pedagógiai módszereink kiválasztásával a gyermekek személyiségéhez igazodunk.

Óvodánkban a logopédiai teendőket a KLIK alkalmazásában álló logopédus látja el, a részképesség zavarral küzdő gyermekekkel fejlesztő pedagógus foglalkozik. A sajátos nevelési igényű gyerekek ellátását a Pedagógiai Szakszolgálat utazó gyógypedagógusa látja el. Nyitástól-zárásig (6:30 - 17:00 óráig) óvónő van a gyermekkel. Egy csoportban 2 fő óvónő és 1 fő dajka dolgozik. Biztosított a csoportokban a 2 órás átfedési idő.

3. 3 TOVÁBBKÉPZÉS A továbbképzési program alapján valósult meg az évenkénti beiskolázás folyamata. A szakmai szempontok elsődlegessége érvényesült. A beiskolázások témájának tartalma igazodott az óvoda nevelési programjának célrendszeréhez. Az intézményi 5 éves továbbképzési program, és az éves beiskolázási terv is ezzel összhangban készül.

3. 4 AZ ÓVODÁBAN MŰKÖDŐ SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG Célunk: a szakmai és minőségi munka folyamatos fejlődésének, fejlesztésének biztosítása. Feladatunk: a munkaközösség önálló, innovatív munkájának segítése.

A szakmai munkánkat a munkaközösség segíti. A tevékenységi területet mindig a nevelési év kezdetekor határozzuk meg, figyelembe véve a közösség igényét, az adott év kiemelkedő feladatait. 12

A vezető éves tervben rögzíti a nevelési évre vonatkozó elképzeléseket, a csoport feladatait. Az év végi értékeléskor a következő nevelési évre vonatkozó javaslatok is megvitatásra kerülnek.

4. A HELYI ÓVODAI NEVELÉS PROGRAMJÁNAK NEVELÉSFILOZÓFIÁJA Az elmúlt évtizedek során az óvodaegységes követelményeknek kellett, hogy megfeleljen. Az ONP jól bevált, gyakorlatban megvalósított eredményeiről nem kívánunk lemondani. Építünk

az

óvoda hagyományaira,

partneri

igényeire.

Pedagógus

szabadságon

a

nevelőtestületünk a közös célokhoz rendelt módszerek, eszközök szabad megválasztását érti. A gyermeket olyan fejlődő személyiségnek tekintjük, akit belső biológiai törvényszerűségek és szocializációs hatások egyaránt formálnak. A 3-7éves gyermekekben végbemenő szomatikus és lelki funkciók kibontakoztatásához a szociális és tárgyi környezet motiváló szerepét elengedhetetlennek tartjuk. A nevelést céltudatos, tervszerű munkának tekintjük. Nemcsak „megengedjük” a gyermeki személyiség

formálását,

hanem

célirányos

törekszünk.

13

hatások,

tevékenységek

megszervezésre

A PROGRAM CÉLJA, FELADATA A NEVELÉS KERETEI Az erkölcsi, érzelmi nevelés és szocializáció

Egészséges életmód alakítása

Anyanyelvi, értelmi fejlesztés

A TEVÉKENYSÉG KERETE Mese-bábjáték

Egészséges életmód

Esztétika-kreativitás

Zene-kommunikáció

A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI Mesélés – verselés, Ének - zene - énekes játékok - gyermektánc, Rajzolás – mintázás – kézimunka, A külső világ tevékeny megismerése, Mozgás, Munka jellegű tevékenység, Fejlesztés, tehetséggondozás, A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE Család Iskola Önkormányzat

CSANA Közművelődési Intézmények Művészi együttesek

A FEJLŐDÉS EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN

4. 1 GYERMEKKÉP Az alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.

A gyermek fejlődő személyiség, a fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak). A személyesség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó.

14

Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s a meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

4. 2 ÓVODAKÉP •

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család

•

Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei.

•

Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkorú és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is).

•

Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről: a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű- az életkornak és fejlettségnek megfelelő- tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

•

A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

•

A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását

15

5. ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJAI, FELADATAI, NEVELÉSI ALAPELVEINK

5. 1 CÉLJAINK A családi nevelést kiegészítve harmonikusan fejlett, értelmileg, érzelmileg, testileg egészséges személyiség kialakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösség(i) nevelés, az anyanyelvi -, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével. •

Az életre való felkészítés a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül, figyelembe véve a gyermek szükségleteit, egyéni adottságait, képességeit.

•

A gyermek megfelelő kooperációra, kommunikációra való képességeinek kialakítása az óvodáskor végére.

•

Az alapító okirat szerint érintett, sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosítása

•

Nevelő és képességfejlesztő munkánk során elősegítjük, hogy a gyermekek testiszociális, értelmi érettség terén is alkalmassá váljanak az iskolai életre.

5. 2 FELADATAINK Nevelési programunk tartalmazza azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését. Alapvető feladatnak tekintjük az óvodába járó gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítését. Ezen belül: 1. az egészséges életmód kialakítása 2. a szabad játék feltételeinek megteremtése 3. az érzelmi, az erkölcsi és a közösség(i) nevelés 4. az anyanyelvi, értelmi fejlesztés megvalósítása 5. környezettudatos magatartás kialakítása

16

5. 2. 1 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD SZOKÁSAINAK KIALAKÍTÁSA

Céljaink: A gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Egészséges életmód szervezése, esztétikus, higiénikus gondozás, az esztétikus megjelenés igényének kialakítása.

Feladataink: a gyermek gondoskodása, testi szükségleteinek, mozgásigényeinek kielégítése a gyermek egészségének védelme, edzése a gyermek testi képességeinek fejlesztése az egészséges életmód, a testápolás, az öltözködés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése környezet

védelméhez

és

megóvásához

kapcsolódó

szokások

alakítása,

a

környezettudatos magatartás megalapozása

A tevékenység tartalma:

Gondozás: A kisgyermek olyan szükségleteit elégíti ki „amely elősegíti a növekedést” a fejlődéshez. Hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez. A helyes életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés alapja. Napirendünket a gyermekek élettani szükségleteinek és életkori sajátosságainak figyelembe vételével tervezzük, a családdal együttműködve valósítjuk meg. A fokozatosság betartásával törekszünk arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Az egészséges életritmushoz a pihenés is hozzátartozik. Az alvás biztosítja legjobban a kifáradt idegsejtek regenerálódását. A nyugodt alvás feltétele a erős külső és belső ingerek kiküszöbölése, az optimális légkör megteremtése.

17

A fektetők mérete megfelelő a gyermekek testméretének. Biztosítjuk a csendet, a tiszta levegőt, és az elalvás előtti mesét, dúdolást. Tiszteletben tartjuk az egyéni alvási szokásokat (babák, alvókendők), alvásigényt.

Testápolás: A gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakítását szolgálja. Olyan feltételeket teremtünk, hogy a gyermekek fokozatosan önállóan végezhessék el teendőiket. Az egy csoportban dolgozó óvónők és dajkák állapodjanak meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében az azonos gyakoroltatás érdekében. Minden gyermek az óvoda által biztosított törölközőt használ. Tagóvodáknál saját törölköző van. Fogaik épségének megőrzése érdekében gyakoroltatjuk a fogmosás helyes technikáját. Táplálkozás: A mozgás, a játék, a munka során felhasznált energiát pótolni kell. Figyelemmel kísérjük a gyermekek étrendjét, hogy változatos és megfelelő tápanyag-összetételű legyen. A szülők segítségével sok gyümölcs és zöldségfélével próbáljuk biztosítani a napi vitaminszükségletet. Ügyelünk arra, hogy szükségleteik szerint az egész nap folyamán fogyaszthassanak folyadékot. Figyelembe vesszük a gyermekek ízlésében, étvágyában, táplálkozási szokásaiban meglévő egyéni különbségeket. Igyekszünk megkedveltetni az új ízeket, de nem kényszerítjük az étel elfogyasztására. Az önálló étkezés, az önkiszolgálás szokásainak kialakítására. A kistányér, kanál magabiztos, megfelelő használatának kialakítása után kerül bevezetésre a kancsóból az önálló öntés gyakorlata, a villával, késsel, dupla terítékkel való étkezés. A szalvéta használata váljon belső igénnyé a gyermekekben. Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni igényeit, törekszünk a kulturált étkezési szokások kialakítására.

Öltözködés: Megfelelő ruházatban jól érzi magát a gyermek. Nem fázik, nem izzad meg, nem gátolja szabad mozgását sem. A hőmérséklet változásaihoz igazodva kell felöltöztetni, illetve levetkőztetni a gyermekeket. Hozzá kell szoktatnunk őket, hogy ezt később önállóan végezzék. Győzzük meg a szülőket az ízléses, praktikus öltözködés előnyéről. Nagyon fontos a kényelmes, megfelelő méretű, talpbetétes lábbeli a lábdeformációk elkerülésének, megelőzésének érdekében. Kérjük a szülőket, hogy a korcsoporttól függetlenül tartalék ruhát 18

helyezzenek el a gyermek ruhazsákjában. Ruházatuk megóvása és tisztántartása érdekében javasoljuk a játszóruha biztosítását.

Mozgás: Fejleszti a csont- és izomrendszert, az alapmozgások elsajátítását és tökéletesítését szolgálja. A minden napi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. Különösen értékes az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelő, sokféle változatos játék a szabad levegőn. A természetes nagy mozgásokat, mozgáselemekkel egyénileg gyakorolják, de a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek is jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. Az oviolimpia 2 évenkénti megrendezése is elősegíti a rendszeres mozgás iránti érdeklődés felkeltését. A lakókörnyezetből adódó természeti környezet felfedezése, évszaktúrák, séták, kirándulások a mozgásigény kielégítésén túl együttes élményt is jelentenek a csoport számára. A séta legyen oldott, de a biztonságos közlekedés szabályait figyelembe vesszük. Edzés: A gyermek egészségének fenntartása, a megbetegedések megelőzése szempontjából nagy jelentőségű. Az edzés legáltalánosabb formái: a légfürdő. A szabadlevegőn való rendszeres tartózkodás növeli az ellenálló képességet. Kedvező időjárás esetén minden lehetséges tevékenység (a játék, a foglalkozások, étkezés) a szabadban történjék. Esős, szeles időben a csoportszobában nyitott ablak mellett szervezzünk mozgásos játékokat. Egész éven át lehetőséget teremtünk a szabad levegőn való tartózkodásra. A testnevelés foglakozást, a napi mozgást a jól felszerelt tornaszoba biztosítja. Betegségek, az egészség kisebb eltéréseinek megelőzése és korrekciója: Az óvodában megbetegedett gyermekeket megkülönböztetett figyelemmel gondozzuk, amíg szülei megérkeznek. A fertőző betegségek gyors terjedését szellőztetéssel, párologtatással, edzéssel és helyes öltözködéssel tudjuk gátolni. Egészséges környezet biztosítása: A gyermekek fejlődéséhez nélkülözhetetlen az egészséges és biztonságos környezet kialakítása. Óvodánk feltételrendszere megfelelő alapot nyújt arra, hogy hatékonyan végezzük egészségnevelő munkánkat. Az óvoda udvara: Megfelelő időjárás esetén lehetővé tesszük, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek a szabadban. Udvarunk minden évszakban alkalmas az aktív pihenésre, mozgásos játékokra. Füves terület, kavicsos és beton felület egyaránt megtalálható. A kavicson szaladgálhatnak, a betonon rollerezhetnek, labdázhatnak, kerékpározhatnak. Télen 19

hógolyózunk, hóembert építünk és szánkózunk. Nagy melegben a tűző nap ellen fák védenek, de szükség esetén napernyőket is állítunk a homokozók mellé, s múlt évtől már fedett homokozó alatt játszhatnak a gyerekek. A homokot évente cseréljük. A gyermekeknek a szükséges folyadékot biztosítjuk. Folyamatosan cseréljük az elhasználódott udvari játékokat, ellenőrizzük a meglévő játékeszközök állapotát, bővítjük a játékeszközöket. A por és zaj kivédése érdekében a kerítés mellé tujákat telepítettünk. Az esztétikus környezetre is ügyelünk. A gyermekek számára megfelelő méretű kerti asztalokkal és padokkal rendelkezünk. Csoportszoba: A játékon és a kezdeményezéseken kívül az étkezés és az alvás is a csoportszobában zajlik. A berendezési tárgyaink balesetvédelmi szempontból megfelelőek, méretük a gyermekek életkorához igazodik. A természetes megvilágítást a nagyméretű ablakok biztosítják, az erős napsugárzástól az elhúzható függönyök adnak védelmet. Csoportszobáink mesterséges világítása is megfelelő. Parkettás burkolata könnyen tisztítható, különböző méretű szőnyegek teszik melegebbé. A megfelelő hőmérsékletet központi fűtéssel biztosítjuk, de ügyelünk a szellőztetésre is. Játékeszközeink javarészt természetes anyagból készültek, könnyen tisztán tarthatók, nem balesetveszélyesek. Öltöző: Az öltözőkben minden gyermek számra külön, saját jelével ellátott polcot és fogast biztosítunk ruháik tárolására. Elegendő hely jut a kényelmes öltözéshez, vetkőzéshez. A hidegburkolat miatt szőnyegekkel védjük gyermekeinket a felfázástól.

Mosdó, Wc: A mosdók és Wc-k méretei a gyermekek életkorának megfelelőek. A tisztálkodási szerek (törülközők, poharak, fésűk) mindenki számára könnyen elérhető, saját jellel ellátott helyen vannak. A Wc kagylókat egymástól elkülönítettük, függönnyel eltakarva biztosítjuk a hely intimitását. Gondoskodunk arról, hogy tisztálkodási eszköz mindig álljon rendelkezésükre.

20

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

Testápolás A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek, ezeket óvodán kívül is jól alkalmazzák. A tisztálkodási szerekre vigyáznak. A zsebkendőjüket használják, orrukat kifújják. Tüsszentéskor, köhögéskor a zsebkendőjüket szájuk elé tartják. Rendeltetésszerűen használják a Wc-t. Figyelnek saját külsejükre. Igényükké válik a higiéniás szabályok betartása.

Étkezés Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Képesek eldönteni mennyi ételt fogyasztanak el, javarészt önállóan szolgálják ki magukat. Rendeltetésnek megfelelően használják az evőeszközöket. (kanál, villa, kés) Nem feledkeznek meg a szalvéta használatáról sem. Kialakulnak a táplálkozási szokásokhoz kapcsolódó higiéniai szokások, helyes viselkedés, esztétikus környezet igénye

Öltözködés Teljesen önállóan, megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek. A ruhájukat ki és begombolják, cipőjüket befűzik, megkötik. Ruhájukat esztétikusan, összehajtogatva a polcukra helyezik. Környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre való törekvés.

21

5.2.2 AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Az óvodás korú gyermek egyik jellemző sajátosság a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy: •

a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék

•

az óvoda alkalmazottjai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze

•

az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek.

•

az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól

•

a

szocializáció

szempontjából

meghatározó

a

közös

élményeken

alapuló

tevékenységek gyakorlása, (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség,

a

önfegyelmének,

figyelmesség) kitartásának,

és

akaratának

feladattudatának,

(ezen

belül:

önállóságának,

szabálytudatának),

szokás-

és

normarendszerének megalapozása •

az óvoda a gyerekek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét amely, a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére

•

a gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be

•

a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együtt működő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel

A gyermekek egymás közötti és felnőttekkel való viszonyát a szeretet érzelmei jellemezzék. Az elsődleges szocializáció helye a család, a másodlagos szocializáció az óvoda, ahol szakszerű irányítással a puszta együttléttől eljutunk az együvé tartozásig, az együttműködésig. A jó közösség kialakításának leghatásosabb eszközei a közös célok, hagyományok, szimbólumok megteremtése, közös ünneplés, a csoport életét szabályozó szokásrendszer, az értelmes fegyelem. 22

Célunk: A gyermekek egyéni érdeküknek, tulajdonságaiknak kibontakoztatása a közösségen belül a csoport normái alapján.

Feladataink: Már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket. Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése, amelyet pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemez a befogadástól az óvodáskor végéig. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességnek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek, dajka-gyermek közötti pozitív kapcsolat kialakítása. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. Segítséget nyújtunk abban, hogy észrevegyék és megbecsüljék a jót, az őket körülvevő környezet szépségét, amely a szülőföldhöz való kötődést alapozza meg. A nevelés tartalma: A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modellértékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.

Befogadás: Az első találkozás szinte minden gyermek esetében befolyásolja az óvodához fűződő későbbi kapcsolatát. Fontosnak tartjuk, hogy beiratkozáskor a szülő a gyermekével együtt ismerje az óvoda emberi és tárgyi környezetét. Részünkről nagy türelmet és gyengédséget igényel a családból, illetve CSANÁBÓL közvetlenül óvodába kerülő gyermekek fogadása. A csoportban lévő gyermekeket felkészítjük új társuk fogadására. A síró, kesergő gyermekeket ölbeli játékkal nyugtatjuk meg. Mindig figyelembe vesszük a gyermek egyéni képességeit, tempóját, eltérő szokásait.

Társas kapcsolatok segítése: Nem erőltetjük a kapcsolatokat, de segítjük és támogatjuk, hogy kielégítse természetes és társas szükségleteit a gyermekek egymáshoz való kötődéseit. Nyitottak vagyunk a gyermekek felé, így az érzelmileg átélt közös feladatok során lehetőséget biztosítunk a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. A közösség „lelki”egészségére és harmóniájára nagy gondot fordítunk. A gyerekek viselkedéskultúráját nemcsak az óvodapedagógus, hanem az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, bizalma, szeretete és jó példája is fejleszti. A gyerekek érzik, 23

hogy az óvodában az őket körülvevő felnőttek cselekedeteiben, szavaiban mit és mért tartanak helyesnek, mit és mért utasítanak el és mit várnak el tőlük. Sajátos törődést igényelnek a kiemelkedő képességű vagy a nehezen szocializálható, lassan fejlődő érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült HH és HHH gyermekek nevelése szükség szerint megfelelő szakember segítségét kérjük pl: logopédus, fejlesztő pedagógus, esetenként külső szakember bevonása ( pl: pszichológus).

Óvónő-gyermek, gyermek-gyermek közötti pozitív kapcsolat kialakítása: A családias légkör megteremtése segíti a társas kapcsolatok alakulását. Mindehhez tevékenykedtető élet szükséges, ahol a közös élmények biztosítják a gyermekek együttműködését, amely formálja egymáshoz való viszonyukat. A közösségi élet biztonságát, nyugalmát, a gyermekek védettségét, közösségi érzelmeiknek alakulását. Törekszünk arra, hogy a tevékenységekben minden gyermek a saját képességeinek leginkább megfelelő szinten vehessen részt. Közös élmények (ünnepek, névnapok, születésnapok) segítségével magukévá teszik a pozitív magatartásformákat, fejlődik társas kapcsolatuk. Az óvónő a gyermek közösségi életének irányítója. A közte és a gyermekek között létrejött érzelmi kötődés a csoport egészére gyakorolt befolyás leghatékonyabb eszköze. Az óvónő személyiségének modellértékével hat a csoportszerveződés folyamatára, serkentője a gyermekek egyéni fejlődésének, miközben ő is a közösség tagja. A nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, a közösség normáihoz igazodó korlátokkal együtt. Neveljük a gyermekeket egymás tiszteletben tartására, a másság elfogadására. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme, olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, őszinteség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség. Fejleszti akaratukat, ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, szabálytudatukat. Az óvodai nevelés 3-4 évig tartó fejlesztési folyamat, mely törésnélküli és lassú átmenetet biztosít az iskolába érkezéshez.

24

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Betartják a viselkedés és a helyes cselekvés szabályait. Figyelmeztetik egymást a szabályok betartására. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást, segítenek egymásnak és a kisebbeknek. Igényükké vált a tevékenységekben való részvétel és együttműködés. A tevékenységüket feladattudattal végzik és befejezik. Nyugodtan, figyelmesen hallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit. Szívesen dolgoznak a közösségért, bíznak önmaguk képességeiben. Értékelik saját és mások tetteit. Kialakul a gyerekek „én„ tudata, én érvényesítési törekvései. Szociálisan éretté válnak az iskola kezdésre.

5.2.3 AZ ANYANYELVI MEGVALÓSÍTÁSA

AZ

ÉRTELMI

FEJLESZTÉS

ÉS

NEVELÉS

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása –beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel- az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd –és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére kíváncsiságára –mint életkori sajátosságra-, valamint a meglévő tapasztalataira és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatok tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: Egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás- alkotóképesség fejlesztése. Valamennyi értelmi

25

képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Olyan tevékenységek és műveltségtartalmak közvetítése, amelyek a gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére építve biztosítják és irányítják a tapasztalat és- ismeretszerzés folyamatát.

Célunk: A sokoldalú tapasztalatszerzés megvalósítása az anyanyelvi nevelés megvalósítása valamennyi tevékenységformában és a megszerzett ismeretek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. Feladataink: Anyanyelvi nevelés komplex, egész napos tevékenység, nem korlátozódik egyetlen foglalkozás időtartamára Az

óvodai

tanulás

cselekvésre,

konkrét

tapasztalatszerzésre,

változatos

tevékenykedtetésre épüljön, melyben érvényesüljön az óvodapedagógus tudatos munkája Az átlagtól eltérő gyermekek nevelésében megfelelő szakember (logopédus) közreműködésével történő fejlesztés. Az óvodai tanulás egyéni és közös élményekre, játékos tapasztalatszerzésre irányuljon, melyek segítségével a gyermekek életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismeretekhez juthatnak a természeti és társadalmi környezetről. A tanulási képességek és kompetenciák célzott fejlesztésével, minden gyermeket lehetőségeihez mérten, közvetetten felkészítsük a zökkenőmentes iskolakezdésre, az iskolai közösségbe való beilleszkedésre.

A tevékenységek tartalma: A gyermekeknek az egész napi tevékenységük során tapasztalatok, élmények alapján szerzik ismeretüket. Az irányított, szerzett tapasztalatszerzést kötetlen vagy kötelező formában valósítjuk meg. Az óvónő pedagógiai szabadsága lehetővé teszi a módszerek megválasztását, a következők alapján:

26

Közvetítendő tartalom A gyermekek életkora, fejlettségi szintje A gyermekek érzelmi állapota, motiváltsága Az óvónő személyisége

Az óvónő gyakorlati munkájában alkalmazzon változatos módszereket, törekedjen módszertani kultúrájának gazdagítására.

A választott módszer tegye lehetővé: A közvetlen, sokoldalú tapasztalást A kreatív tevékenységet A cselekvés és beszéd összekapcsolását

Az óvodában folyó anyanyelvi nevelés feltételei: Szeretetteljes, nyugodt légkör Pozitív érzelmi kapcsolat Tevékenységekben gazdag óvodai élet Beszédre késztető szituációk megteremtése

A napi tevékenységek során lehetőséget biztosítunk a beszélgetésre. Igyekszünk elérni, hogy szabadon meséljenek azokról az eseményekről, élményekről, problémákról, amelyek foglalkoztatják őket. Fontosnak tartjuk a beszélő környezetet, ezért mi magunk is sokat beszélünk a gyerekekhez, s helyes mintaadással és szabályközvetítéssel is ösztönözzük őket az önálló beszédre. Különösen hétfői napokon, hiszen ilyenkor otthonról és a külső környezetről hozott rengeteg élményt mondják el. Vigyáz(z)unk arra, hogy az óvodában dolgozó felnőttek jó példa, utánzásra méltó legyen. Mindig válaszolunk a feltett kérdésre, állandó javítgatásokkal, folyamatos figyelmeztetéssel nem vesszük el a gyerekek beszédkedvét. Dicsérettel, buzdítással igyekszünk a gátlásosabb gyerekeket szóra bírni.

A fejlesztés lehetőségei: Gondoskodás terén: érzelmi kapcsolat elmélyítése sok beszélgetéssel Közösségi nevelés terén: nyelvi eszközök alkalmazása Játék terén: óvónői példaadás, szerepjáték, bábjáték, dramatizálás, anyanyelvi játékok

27

Mesélés-verselés terén: régies és tájnyelvi szavak, szókapcsolatok, nyelvi fordulatok, az óvónő mimikái, gesztusai, hanghordozása Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc terén: ritmikus mondókákkal, dalokkal a tiszta hangképzés, hangsúly, hangerő, szókincs bővítése, zenei fogalompárok, Rajzolás – festés - mintázás - kézimunka terén: megismertetjük a gyermekeket eszközök, anyagok, tárgyak elnevezéseivel, szabályokat fogalmazunk meg. A külső világ tevékeny megismerése terén: a kommunikációs készségek, viselkedési formák, ok-okozati összefüggések kifejezése, matematikai fogalmak kifejezése, értése Mozgás terén: beszédértés, légzéstechnika fejlesztése Munka jellegű tevékenységek során szóbeli kapcsolat társaikkal, közlések, utasítások megértése

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Érzékelésük, észlelésük differenciálódik, az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan nő a figyelem tartalma, terjedelme. Kialakult észlelési képességeiket (látás, hallás, tapintás) és finommotorikus képességeiket, a szem- kéz és mozgás-koordináció területén összerendezetten használják. Feladattudatuk, feladattartásuk a tevékenységek egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Képesek ismereteik, gondolataik, érzéseik szóbeli kifejezésére. Mások közléseit megértik. A gyerekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Páros és csoportos helyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési fordulatokkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatokat. Figyelmesen hallgatják végig az óvónőt, és többnyire megvárják társaik megnyilatkozásait. Helyesen használják a névmásokat, a névutókat, a jövő idejű igeidőt és az igemódokat. Óvodáskor végére a gyermekek többsége eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.

28

5. 3 NEVELÉSI ALAPELVEINK

Az óvodás korú gyermek életkori sajátosságaiból fakadóan kiszolgáltatott. Alapvető követelmény a kisgyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítása. A derűs, biztonságot nyújtó óvodai légkör megteremtése az eredményes nevelés alapfeltétele. Az óvodai nevelés folytatja, kiegészíti a családi nevelést. Kölcsönös bizalom és egymás iránti tiszteleten alapul. Ebben az életkorban a gyermekek tanulási formája az utánzás, ezért az óvónő viselkedése modell értékű. Az óvónő egész nevelőmunkája hassa át a gyermekek egyéni különbségének tiszteletben tartása, a szeretet őszinte érdeklődésen és elfogadáson alapuló magatartás és nagyfokú tolerancia.

A rugalmas beiskolázás lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Ez azt jelenti, hogy bár hivatalosan augusztus 31. előtt a hatodik életévüket kezdő gyerekek kezdik meg az adott év szeptemberében az iskolai évet-, a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján, még egy évet maradhatnak a gyermekek az óvodában. A rugalmasság elve fordítva is érvényesíthető: a nyári gyermekek akkor is beiratkozhatnak az első osztályba- szintén szakvélemény alapjánha a hatodik életévüket az első iskolai tanévben december 31.-ig.

29

5. 4 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek megfelelő időtartamú párhuzamosan is végezhető differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát

fejlesztő,

növekvő

időtartamú

(5-35perces)

csoportos

foglalkozások

tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet megszervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóáguk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelést csak a jóváhagyott óvodai program alapján valósulhat meg, és a teljes óvodai

életet

magába

foglaló

tevékenységek

keretében

óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

30

szervezhető

meg és

az

6. JAVASOLT NAPIREND

Időtartam

Tevékenység

6.30-7.30

összevont csoportokban játék

7.30-12.00

játék szabadon választott tevékenység a csoportban és a szabadban képességfejlesztés egyéni szükségletek alapján mese, vers, bábozás, dramatikus játékok éneklő játékok, zenei képességek fejlesztése rajzolás, mintázás, kézimunka külső világ tevékeny megismerése, élmények, tapasztalatok szerzése mozgás, mindennapos testnevelés, játékos mozgás munka jellegű tevékenység séták, megfigyelések, felfedezések

12.00-13.00

ebéd, naposi munka testápolási tevékenység

13.00-15.00

pihenés, alvás mesével, altatóval öltözködés, testápolás, uzsonna

15.00-17.00

szabad játék, szabadon választott tevékenység hazamenésig részképességek fejlesztése

31

7. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI 7. 1. JÁTÉK, TANULÁSI TEVÉKENYSÉG

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, és így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék- szabad- képzettársításokat követő szabad játékfolyamat- a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek minden nap visszatérő módon hosszantartón és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható munkát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játék folyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte tesz lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő

32

csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorlójátékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az

élményszerű,

elmélyült

gyermeki

játék

kibontakozását.

Mindezt az

óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabad játék túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének

az

óvoda

napirendjében,

időbeosztásában,

továbbá

a

játékos

tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia.

Célunk: Az óvodai játék, mint alapvető tevékenység biztosítása, melynek során elősegítjük a gyermekek személyiségének megismerését, képességeinek kompetenciáinak fejlesztését, akarati tulajdonságainak, szociális és társas viselkedésének, magatartásának formálását. A

gyermekek

személyiségének

fejlesztése,

az

átélt

tapasztalatainak,

vágyainak

kibontakoztatása. Nyújtson örömélményt a játék, amely érzelmi színképüket gazdagítja és segíti a játékba integrált tanulást. A játék hatására gazdagodik a gyermekek ismerete, értelmi képességük, mozgásuk, viselkedésük

Feladataink: A játékhoz szükséges feltételek biztosítása: Megfelelő hely és időtartam Nyugodt légkör Állandó és ideiglenes játéksarok kialakítása valamennyi

játékfajta

feltételrendszerének

megteremtése

(gyakorló,

szimbolikusszerep, konstruáló, szabály, barkácsolás, bábozás, dramatizálás A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták és azok tartalmának, minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével. A szűkebb és tágabb környezetből szerzett tapasztalatok feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és tanulási tevékenység során. A gyermekek beszédkészség fejlesztése a játékban. A gyermekek játékának megfigyelése, szükség esetén segítése.

33

A tevékenységek tartalma:

3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták:

A gyakorlójáték lényege valamilyen egyszerű tevékenység ismételgetése. Kiindulópontja a véletlen mozgásból, tevékenységből fakadó siker, ami újra-újra ismétlésre készteti a gyermeket. Ezért legyen módja a gyermekeknek megismerni az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait. Biztosítjuk a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket, mintát adunk a játékok helyes használatához. A víz, a kavics, a homok és egyéb udvari eszközök segítségével is biztosítjuk a gyakorló játék fejlődését. Játék közben fejlődik a gyermek nagymozgása, mozgáskoordinációja, térérzékelése, verbális készsége.

A szimbolikus szerepjáték lényege az utánzás. Nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta. A gyermek a környezetből vett élményeit dolgozza fel és játssza el. Gyakran előfordul, hogy a játékeszköz valami mást jelent, szimbolizálja, ami éppen nincs jelen. Már kiscsoportban megjelenik a szerepjáték, szívesen játszanak papás-mamás, orvosos, állatokat utánozó játékokat. Mi óvónők is szerepet vállalunk a gyermekek játékában, ezzel mintát adva a közös cselekvéshez. Fejlődik képzeletük 1-1 kitalált történet eljátszásával, szervezőkészségük a játék megszervezésével, empátiájuk a társak érzelmeinek elfogadásával,

elgondolásainak

megértésével. Társakkal való együttjátszás során fejlődik kommunikációs és kooperációs képességük. Alakul a gyermekek erkölcsi, akarati tulajdonsága, kognitív képessége.

Az építő és konsturálójáték lényege, maga az alkotás öröme. Az általuk készített eszközöket beépítik játékukba. A konstrukciós játékhoz kapcsolva megjelenik a barkácsolás, amely elsősorban a nagycsoportok tevékenysége. Először a tevékenységért, később a műért, végül valamilyen szükségletből történik a barkácsolás. A barkácsolás kellékeinek állandó helyet jelölünk ki a csoportszobában. Fontos, hogy az elkészített játékoknak legyen funkciója, a barkácsolás ne legyen öncélú. A játék során alakul a gyermekek szem- kéz koordinációja, finommotorikája térészlelése, alak-formaállandósága, rész és egész viszonyának észlelése, képzelete, kreativitása.

34

A szabályjáték lényege a szabály betartása. Ebben a játéktevékenységben a gyermekek gondolkodása, emlékezete, figyelemkoncentrációja, kudarctűrő képessége. A szabályjáték növeli az akaraterőt, önfegyelmet, a társas kapcsolatokat erősíti. Fejlesztjük a szabályok pontos betartására való törekvést, az egymásért folytatott játéktevékenység örömének kialakítását. Fejlődnek a gyermekek kognitív képességei, formálódnak akarati tulajdonságai szocializációs készségei.

A szabályjáték két csoportja:

1. Mozgásos szabályjáték: a dalos és mondókás népi játékok, bújócskák, körjátékok, labdajátékok, mozgásos versenyjátékok.

2. Értelmi képességet fejlesztő játékok: a problémamegoldó gondolkodást, a képzeletet fejlesztő és ismereteket gyarapító játékok. Lehetőséget adunk arra, hogy ők is hozzanak létre szabályokat, illetve legyenek játék vezetői maguk a gyermekek is.

Dramatizálás, bábozás: A gyermekek belső világának legkifejezőbb eszköze. A szerepjátékokat gazdagítja, ha a gyermekek irodalmi élményeiket szabadon választott, kötetlen módón dramatizálják. A dramatizáláshoz gondoskodunk különféle eszközökről, jelmezekről, a szerepeket, a szerepeket jelző szimbolikus kellékekről. A bábjátékban a gyermekek közvetlenül megnyilvánulnak, az átélt cselekvés, vagy történés általuk felfogott tartalmát tükrözi. Fejlesztjük az empátiát segítő magatartásformák erősítését, konfliktushelyzetek megoldását, bennük rejlő különböző érzelmek kifejezését, beleélő képességüket.

A játék lehet a gyermek szabad játéka, és lehet az óvónő által kezdeményezett játék. Eltérés az óvónő szerepében található.

35

7. 1. 1 SZABAD JÁTÉK Szabad játékról akkor beszélünk, amikor elősegítjük gyermekeink számára az önállóság, szabadság kibontakoztatását a következő esetében:

A játék tevékenység kiválasztásában, A játékeszközök megválasztásában, A társak megválasztásában, A gyermeki játékelgondolás megválasztásában, A játszóhely megválasztásában.

A szabad játék folyamatossága érdekében elegendő időt biztosítunk a játék befejezésére, illetve későbbi folytatására, más tevékenység felkínálásával nem zavarjuk meg az elmélyült játékot. Az elhelyezésnél figyelmet fordítunk az elérhetőségre, az alapjátékok és tartozékaik egymás melletti elhelyezésére.

7. 1. 2 KEZDEMÉNYEZETT JÁTÉK A gyermekek érdekében pedagógiai szándékkal teremtünk olyan helyzeteket, amikor érdeklődési

körüknek,

s

egyéni

fejlettségüknek

megfelelően

kínálunk

fel

játéktevékenységeket. Alkotó pedagógiai légkörben biztosítjuk az önállóságot és az önmegvalósítást. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A gyermekek szeretnek és tudnak játszani. Kialakul a társakkal való együttjátszás igénye, tiszteletben tudják tartani mások játékát. A cél érdekében társaikkal együttműködnek, és az alapvető szabályokat betartják. Képesek kreatív, alkotó jellegű játékokra. Önállóságuk megmutatkozik. A

gyermekek

alkalmassá

válnak

a

játéktevékenységek

megtervezésére,

megszervezésére. A gyakorló játék csak a konstruáló és a szerepjáték elemeként jelenik meg. Saját elképzeléseiknek megfelelően próbálkoznak játékeszközök készítésével, azokat játékukban felhasználják (dramatizálás, bábozás, építés). Szabályjáték során betartják a szabályokat, képesek egészséges és versenyszellemben tevékenykedni, problémahelyzetekben kreatív megoldásokra is törekednek.

36

A játék során kialakulnak azon tulajdonságok, magatartásformák, melyek a későbbiekben meghatározók lesznek.

7. 1. 3 JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁSI TEVÉKENYSÉG Az óvodai tanulás célja: Olyan tapasztalatokhoz juttatás, és attitűdök erősítése, mely során azokat a képességeket szerzik meg a gyerekek, amire az iskola építeni tud.

Feladataink: A játék és a tanulás összekapcsolódik az óvodában, mivel a gyermek játék közben észrevétlenül tanul. A játéktevékenységeket kihasználva elősegítjük a gyermekek teljes személyiségének fejlődését, tanulását, melyben építünk a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire és ez által a tevékenységi vágyra, ösztönös tapasztalatszerzésre, cselekvésre támaszkodva biztosítjuk az újabb és újabb felfedezéseket. A játékban a motoros, szociális és verbális tanulás komplex formában jelentkezik. Az önfeledt játék kommunikációra készteti a gyerekeket. A játékot a tanulás legfontosabb, de nem kizárólagos színterének tekintjük. A nevelési folyamatunk egésze alkalmas arra, hogy spontán vagy irányított módon tanuljanak a gyerekek. Sokoldalú cselekvést és tanulást biztosítunk számukra, melyekkel minél több érzékszervet igyekszünk bekapcsolni. Komplex foglalkozásokkal egyszerre egy időben minőségileg több ismerethez juttatjuk a gyermekeket. Kötött és kötetlen kezdeményezéseket, beszélgetéseket, gyakorlati problémamegoldásokat, változatos tevékenységeket, tapasztalatszerző sétákat építünk be a tanulás folyamatába.

Az óvodában a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve a tanulás több formáját valósítjuk meg:

Utánzások, minta, modellkövető Spontán játékos tapasztalatszerzésre, az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés, felfedezés Cselekvéses tanulás Gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás A gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok Az óvónő által kezdeményezett tevékenységek

37

Az egyes gyermekeket jól megismerve, az adottságaikra, teljesítőképességeikre építve alakítjuk a tevékenységeket, feladatokat. Az önként, örömmel végzett tevékenységek hatékonyságát meghatározónak tekintjük. Tudatos nevelői munkánkban építünk a sikerélményre, az egyéni feladatállítás során.(megfigyelőképesség, emlékezet, képzelet, kitartás stb.)

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Képesek azonosulni az óvónő által meghatározott feladatokkal. Kialakul az igény, hogy a feladatokat sikerrel oldják meg. A gyermekek eljutnak a pontos valósághű észleléshez, mellyel ismereteik megalapozottak lesznek. Képesek lesznek figyelem összpontosításra. Megismerkednek elemi ok- okozati összefüggésekkel a környezet mennyiségi, formai, színbeli eltéréseivel, matematikai fogalmakkal Az iskolai tanulás megkezdéséhez rendelkeznek megfelelő kompetenciákkal, önfegyelemmel.

7.2 MESÉLÉS, VERSELÉS

38

Célunk: A gyermekek érzelmi, értelmi és etikai, erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével, a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.

Feladataink: Népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek megismertetése a gyerekekkel A gyermekirodalom iránti érdeklődésének felkeltése és elmélyítése A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése A mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás feltételeinek biztosítása A gyermeki önkifejezés alternatív lehetőségeinek biztosítása

A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szaval egységével a gyermeknek érzéki- érzelmi élményeket nyújtanak. A magyar gyermekköltészet, a népi, a dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese- képi és konkrét formábanfeltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges megfelelő viselkedésformákat. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásit, és egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozat kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim pillanatában eleven , belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers- mesealkotása, annak mozgással és /vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.

39

A mindennapos mesélés mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

A tevékenységek tartalma: Az első versélmények a játékos önbeli mondókához tapadnak. A felnőtt közelsége biztonságot nyújt számukra. A 3-4 éves kor versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és költőink ritmikus, zenei hatású játékos verseiből állítjuk össze. A gyermekek ismételjék az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat, naponta többször játékos formában. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktatják rá a gyermekeket a mese figyelmes végig hallgatására.

4-5 éves korban kialakul a vers és mese szeretete. Verseink között szerepelnek vidám és humoros tartalmúak, klasszikus és magyar költők, népköltészeti ihletésű ritmusélményt nyújtó alkotásai. Kapcsolódnak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához. A mondókázás anyagát népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják. A mesék cselekménye már lehet bonyolultabb, helyet kap benne állatmese, népmese, dramatikus népszokás, klasszikus vagy magyar író meséje is.

5-6-7 éves korban a gyermekek versanyaga tovább bővül különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Megismernek olyan közmondásokat, találós kérdéseket, amely szorosan kapcsolódik környezetükhöz. A versek témaköre kiszélesedhet, de épüljön a gyermekek élményvilágára. Ez a kor a mesehallgatás igazi ideje. A mesék szereplőink köre bővül a fantasztikus mesealakokkal. A cselekményszálak többfelé ágaznak. Mesetárukban szerepeljenek tréfás mesék, cselekményesebb népmesék, klasszikus tündérmesék, műmesék és meseregények. A kiválasztott versek, mesék erősítsék a környezet iránti szeretetüket, a néphagyomány ápolását, az évszakok szépségét, az ünnepek tartalmát. A meghitt, nyugodt mesehallgatáshoz állandó mesesarkot alakítsunk ki a csoportszobában. A bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges kellékeket itt helyezzük el, hogy a gyermekek a nap folyamán bármikor hozzájuthassanak. Rendszeres bábjátékunkkal inspiráljuk a gyermekeket a bábozásra, ebből a kötődésből alakul ki a gyermek spontán bábjátéka, majd a dramatikus játék. A meséken, verseken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes kiejtést, a tiszta

40

beszédhallást, a nyelvtanilag helyes beszédet. Az irodalmi szövegek a szókészlet gyarapításával, kifejezések, szólások, nyelvi fordulatok megismerésével gazdagítják a gyermekek nyelvi kifejezőkészségét. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. A mesék és versek által a gyermekek sok új fogalmat ismernek meg. A dramatizálás és bábozás lehetőséget ad a szabad önkifejezésre, az összefüggő beszéd- és párbeszéd gyakorlására. Az óvodai irodalmi élményeket egészítse ki az otthoni mesélés, verselés. Felhívjuk a szülők figyelmét az élő szóval történő mesélés lélektani fontosságára.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Az érthető, kifejező beszédkészség alapjai kialakulnak. Könyvekben a képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket. Saját maguk is találnak ki meséket, történeteket, kb 10-12 mondókát, 6-8 verset megjegyeznek, 15-20 mesét meghallgatnak az év folyamán. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak, használják a mesék szavait, kifejezéseit, a magyar népmesék szófordulatai passzív szókincsükbe beépülnek. Gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük fejlődik, beszédkészségük, beszédkedvük erősödik. Beszédfegyelmük kialakul 7. 3 ÉNEK - ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC

41

Célunk: A zene, az énekes népi játékok és a kortárs művészeti alkotások iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása, zenei ízlés formálása, társas zenélési, éneklési kedv fokozása. Feladataink: A megfelelő légkör kialakításával az érzelmi motiváltság biztosítása. A gyermekek zenei képességének, hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, harmonikus mozgásának fejlesztése. A

gyermekjátékokon

keresztül

a

néphagyományok

megismertetése,

azok

továbbélésének biztosítása. A zenei anyag igényes kiválasztása. A közös éneklés, a közös énekes játékok megszerettetése.

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyen felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása a gyermek-, néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai énekzenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. A tevékenységek tartalma: A 3-4 éves gyermekek számára a zenei élmény befogadásához személyes, érzelmi töltés szükséges. Az ölbeli játékok, lovagoltatók, simogatók, hintáztatók alkalmasak a gyermekóvónő közötti kapcsolat kialakítására, elmélyítésére. Az első mondókák, dalok, rövidek, a gyermekek környezetében előforduló állatokról, tárgyakról, jelenségekről szólnak. A játékdalokat álló, ülő vagy guggoló helyzetben játékos, utánzó mozdulatokkal kísérik.

42

Az egyenletes lüktetést különböző mozdulatokkal érzékeltetik. A természet kincseit ( kavics, dió, gesztenye) felhasználva, azokat ütögetve különböző zörejeket képeznek, megfigyelik a környezet hangjait, állathangokat utánoznak. Megismerik és gyakorolják a dob használatát. Zenehallgatás anyaga: az évszakokhoz kötődő, vagy az aktualitásnak megfelelő egyszerű magyar népdalok. Alkalmanként hangszeres zene.

4-5 éves korban még mindig nagy szerepe van az ölbeli játékoknak, de egyre kedveltebbek a csoportos játékok: körjáték, szerepcserélő, sorfogyó-gyarapodó, párválasztó játékok. A közös éneklésen kívül próbálkozhatnak egyéni énekléssel is. A halk, hangos fogalompárt megértik, zenei tevékenységeken alkalmazzák közösen és egyénileg is. Magasabb és mélyebb hangot megkülönböztetnek, térben mutatják. Éneklés közben dallamvonalakat rajzolnak a levegőbe. Megfigyelnek és megkülönböztetnek hangszíneket, egymás hangját felismerik. Az egyenletes lüktetést változatos formában érzékeltetik közösen és egyénileg is. Dalok, mondókák ritmusát tapssal, koppantással érzékeltetik. Ritmushangszereket maguk is készítenek különböző termésekből. Ritmusmotívumokat visszhangszerűen ismételnek csoportosan és egyénileg is. A gyors és lassú tempó közötti különbséget felismerik, változatos mozgásformákkal gyakorolják. Megismerik a cintányér és a triangulum használatát. Zenehallgatás anyaga: magyar és idegen népek dalai, alkalmanként hangszeres zene. 5-6-7 éves korban igénylik a bonyolultabb, szabályokhoz kötődő kapus, hidas, párcserélő, felelgetős, fogócskázós körjátékokat. Önállóan is kezdeményeznek játékdalokat, megszokott hangmagasságban és tempóban, megközelítőn tiszta hangon énekelnek. A halk- hangos fogalompárt összekötik más fogalompárral és énekléssel, mondókázással, mozdulatokkal kifejezik. Jellegzetes kezdő, sajátos belső, illetve záró motívumról felismerik a dalokat. A belső hallás fejlesztésének érdekében gyakoroltatjuk a dallambújtatást. Megfigyelik és megkülönböztetik tárgyaknak, ütő –és dallamjátszó hangszereknek hangjait. Mondókák, dalok ritmusát tapssal érzékeltetik, a negyed szünetet jelzik. Zenekart alakítanak, ütőhagszerekkel kísérik az éneklést. Kedvük szerint improvizálnak dallamot, ritmust. Megismerkednek a néptánc néhány egyszerű elemével és a korosztályuknak megfelelő énekes-táncos jelenetekkel. Zenehallgatás anyaga: magyar és más nemzetek dalai, műzenei dalok énekes, vagy hangszeres előadásban, alkalmanként gépzenén bemutatott művészi értékű darabok.

43

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

A gyermekek szívesen énekelnek közösen és önállóan is. Örömmel vesznek részt a gyermekjátékokban, és alkalmazkodnak szabályaikhoz. Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat. A mondókákat a magyar beszéd ritmusa szerint mondják. Érzékelik az egyenletes lüktetést, és a dalok ritmusát. Biztonsággal szólaltatnak meg néhány ütőhangszert. Az éneklés s hangszeres zenét figyelmesen hallgatják.

7. 4 RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA

44

Célunk: A gyermekek közvetlen tapasztalatszerzés útján ismerjék meg az őket körülvevő természetiemberi-tárgyi környezetüket, azok formai mennyiségi, téri viszonyait. Az ismeretek és tapasztalatok birtokában életkoruknak megfelelően biztosan igazodjanak el szűkebb és tágabb környezetükben. Szeressék és óvják a természetet. Életkori sajátosságokat figyelembevevő, egyéni fejlettséghez és képességhez igazodó érdeklődésre, vizuális tapasztalásra épülő tevékenységbe ágyazott ismeret- készség-képesség fejlesztése.

Feladataink: A helyi adottságok figyelembevételével alkalom, hely, idő, eszköz biztosítása a spontán és szervezett tapasztalatszerzésre. Matematikai tevékenységek által gondolkodásuk, emlékezetük, megfigyelőképességük és ítélőképességük fejlesztése. A természethez, a helyi hagyományokhoz, a szülőföldhöz való pozitív viszony kialakítása. Lehetőséget biztosítunk a gyermek önálló vélemény alkotásának.

A gyermeki önkifejezés lehetőségeinek megteremtése. A gyermekek téri formai és színképzeteinek kialakítása, gazdagítása az építő- ábrázoló- alakító tevékenység segítségével. A természet színeire, formáira való rácsodálkozással a művészi rajzok, festmények, szobrok, épületek, népi alkotások nézegetésével, a szépség iránti vonzódás és az értékelő képesség alakítása. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő, környezet alakító tevékenységek fejlesztése. A kézügyességük, a gyakorlati, technikai érzékenységük fokozása. Képi gondolkodásuk, esztétikai érzékenységük, igényességük, ízlésük alakítása, egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően. A vizuális nevelés segítségének képi-plasztikai kifejezőképesség birtokába juttatása, elemi, képolvasási, komponálási, térbeli tájékozódó és rendszerező képességük kialakítása. A múlt értékeinek megismertetése, megszerettetése, a hagyomány tisztelete. Maga a tevékenység- s ennek öröme- legyen fontos ne a mű és ne az eredmény. A rajzolás, mintázás, építés, képalakítás a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész 45

nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, és ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi- plasztikai kifejező képesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér- forma és színképzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk igényességük alakítását. A óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézi munka különböző technikai alapelveivel és eljárásaival.

A feltételek megteremtése: Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközöket biztosítunk. (pl.: természetes anyagok) Ezek kiválasztásában a praktikum, a célszerűség, és az esztétikum dominál. Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán lehetőség van. Biztosítjuk a megfelelő helyet, s törekszünk arra, hogy minden gyermek kényelmesen elférjen. Mindig elegendő idő álljon a gyermekek rendelkezésére, a tevékenység befejezésére. Helyet adunk az ábrázoláshoz használt eszközöknek és tudatosítjuk a gyermekekben azok biztonságos kezelését. A tevékenységek tartalma: Építés: Nagy terek- nyitott, zárt körök „kapuk” egyenes és kanyargós sorok Térrészek berendezése Makettek készítése Hó, homok, föld felhasználása Építés testekből (fal, bástya, út, híd)

Plasztikai munkák: Természeti tárgyak gyűjtése Mintázás (emberalakok- állat- játékfigurák, tárgyak) Szerkesztés, összerakás (egyszerűbb ajándéktárgyak készítése) 46

Báb-díszlet készítése Különféle anyagok megmunkálása

Kép kialakítása: Rajz, festés (egyéni és közös kompozíciók) Kisebb és nagyobb méretekben, élmények alapján, nagy elképzelés szerint Gyurma, agyag, gipsz és sógyurma (lenyomatok, karcolás, dombormű öntés, gyurkálás, kiégetés) Képkialakítás (tépés, vágás, ragasztás)

Különleges technikák: Batikolás, viaszkarc, termésbábok, levélnyomatok, fonal, golyó, dara, homok, mákrázás ragasztóba, nyomatok (krumpli, gyümölcs, dugó és tenyérlenyomatok) Origami Varrás, hímzés, szövés, fonás, fűzés, maszkkészítés Tojásdíszítés (viaszolás, rátét, írókázás) Süteménysütés, díszítés, főzés, tartósítás Levél, virágpréselés A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Rendelkezzenek helyes ceruzafogással, használják rendeltetésszerűen az ábrázolás eszközeit. Legyen az ábrázolás kedvelt tevékenységük, szívesen saját kezdeményezésükre is ábrázoljanak. Munkájuk legyen változatos, tagoltságot mutasson. Ügyeljenek környezetük tisztántartására. Megfelelő önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat. Tudjanak kifejezni, elemi-téri viszonyokat. Élményeik, elképzeléseik, emlékezetük alapján ábrázoljanak és használják a képi kifejezés változatos eszközeit. Elképzelés alapján legyenek képesek meseszereplőket, meserészleteket, elképzelt helyzeteket, eseményeket, hangulatot is kifejezve jellemző színekkel és formákkal is megjeleníteni. Hangsúlyozzák alkotásaikban a jellemző jegyeket, formákat.

47

Önállóan és csoportmunkában is készítsenek egyszerű játékokat, kellékeket, modelleket, maketteket. Emberábrázolásukban jelenjenek meg a részformák, esetleg egyszerű mozgások. Nevezzék meg a színeket, azok sötét és világos árnyalatait. Vegyenek részt építésben, a térrendezésben, térkialakításban, alapvető téri viszonyok figyelembevételével. Tudjanak

formákat

mintázni,

elképzeléseik

alapján

és

megfigyeléseik

felhasználásával. Díszítsenek tárgyakat önálló elképzeléseik alapján. Legyen véleményük saját és társaik alkotásairól, műalkotásairól. Vegyék figyelembe egymás és az óvónő javaslatait. Váljon igényükké környezetük esztétikus kialakítása és fenntartása az óvodában és az otthoni környezetükben is. Bátran használják a természet által nyújtott anyagokat.

7.5 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

48

Célunk: A gyermek aktivitása és érdeklődése során szerezzen tapasztalatokat a szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakuljon a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek, miközben felfedezi a környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Feladataink: Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak ismereteknek is a birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezet tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságok életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására.

A tevékenységek tartalma:

3-4 éves korban megismerkednek új környezetükkel, csoporttársaikkal, a velük foglalkozó felnőttekkel. Tájékozódnak az óvoda épületében, udvarán, megismerik az udvari játékeszközök használatát. Tapasztalatokat szereznek az évszakok változásairól, az időjárás és az öltözködés összefüggéseiről. Az összegyűjtött természeti kincsekkel élősarkunkat gazdagítjuk. Megfigyelik a környezetükben élő háziállatokat.

49

Beszélgetnek a családtagokról, csoporttársaikról. Megismerkednek testükkel, érzékszerveikkel, az orvos gyógyító munkájával. Séták alkalmával gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait.

4-5 éves korban megismerkednek tágabb környezetükkel, a város főbb épületeivel. Megismerik társaik nevét, jelét. Tapasztalatokat szereznek az időjárás és öltözködés összefüggéseiről. Összehasonlítják az évszakok jelenségeit (hó, eső, köd, jég) Megismerkednek a napszakokkal. Egyszerű kísérleteket végeznek a tapasztalatok gyarapítására. Az

összegyűjtött

tevékenységeket

terméseket végeznek:

a

játékuk

során

összehasonlítanak,

szín,

felhasználják, forma,

matematikai

nagyság

szerint

szétválogatják, sorba rendezik, különböző szempontok alapján. Ágakat hajtanak, magvakat ültetnek, csíráztatnak, fejlődésüket folyamatosan figyelemmel kísérik. Bővítik ismereteiket a háziállatokról, madarakról, bogarakról. Képeket, lehetőség szerint felvételeket nézegetnek a vadállatokról. Gondoskodnak a hasznos madarak etetéséről. Bemutatják családtagjaikat, otthonukat, megmondják lakcímüket. Megnevezik főbb testrészeiket, érzékszerveiket, azon funkcióit, ápolását, védelmét. Megismerkednek az orvos gyógyító munkájának fontosságával. Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Megkülönböztetik a teher-és személyszállító közlekedési eszközöket.

5-6-7 éves korban más érdeklődéssel fordulnak a tágabb környezetük felé. Ellátogatnak különböző intézményekbe, ahol megfigyelik a felnőttek munkáját. Megismerik városunk jellegzetes épületeit, emlékműveit. Megfigyelik az óvónő, a dajka és más felnőttek munkáját. Összefüggéseket keresnek az időjárás és az emberek tevékenysége között. Jellegzetességeik alapján megkülönböztetik az évszakokat. Észreveszik az évszakok szépségét, sokszínűségét, a színek árnyalatát, a környezet szennyeződéseit (víz, levegő, föld) a növények fejlődési feltételeit. Csíráztatnak, hajtatnak, ültetnek, szaporítanak, gondozzák a növényeket. Megfigyelik az évszakokat, a virágoknak, gyümölcsöknek, zöldségeknek a színét, felépítését, összehasonlításokat végeznek különböző szempontok szerint. 50

Az összegyűjtött termésekkel becsléseket, méréseket, összehasonlításokat, sorbarendezéseket végeznek. Segítünk a számfogalom kialakításában. Megfigyelik a napszakokat és hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. Megismerik a házi és vadállatokat, csoportosítják élőhelyeik szerint.

kicsinyeiket,

hasznukat,

gondozásukat,

Megfigyelik a lepkéket, bogarakat, méheket. Beszélgetünk a családtagok munkahelyi és otthoni feladatairól, a gyermekek feladatvállalásáról. Megnevezik születésük helyét, idejét, családtagjaik nevét, foglalkozását. Megismerik testrészeiket, érzékszerveiket, azok funkcióját és ápolását. Ellátogatnak az orvosi rendelőbe, megismerik a védőnők munkáját. Ismereteket gyűjtenek a szárazföldi- vízi- légi közlekedési eszközökről.

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása:

Közös kirándulásokon megismerkednek környezetük valamelyik tájvédelmi körzetével, annak természetes növény- és állatvilágával. A gyerekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében elsősorban a közvetlen tapasztalat és élményszerző udvari megfigyelések és séták alkalmával történik.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Életkoruknak megfelelően tájékozódnak és eligazodnak szűkebb és tágabb környezetükben. Megismerik a helyi nevezetességeket, főbb intézményeit. Különbséget tudnak tenni az évszakok és napszakok között, ismerik az egyes évszakok és napszakok jellemzőit. Megtanulják értékelni a természet szépségét, annak növény és állatvilágát. Tudják, hogy a hasznos növényeket, állatokat védeni, gondozni kell. Ismerik környezetük növényeit, azok gondozását. Tudják és gyakorolják a testápolással kapcsolatos teendőket, kialakul igényük önmaguk és környezetük tisztántartását. Tudják lakcímüket, születési helyüket, idejüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását.

51

Ismerik és betartják az elemi közlekedési szabályokat. Megkülönböztetnek szárazföldi- vízi- légi közlekedési eszközöket. Tárgyakat meg tudnak számlálni, összehasonlítják mennyiség, szín, forma, nagyság szerint. Képesek megadott szempontok alapján tárgyakat szétválogatni, sorba rendezni. Megkülönböztetik az irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat.

7.6 MOZGÁS

Célunk: A gyermekek természetes mozgásának, testi képességeinek, teherbíró képességének egyes szervek teljesítőképességének fejlesztése, melyek felerősítik az egészséges életmódra nevelés hatását.

Feladataink: A testi képességek (erő, gyorsaság, állóképesség) fejlesztése Egyensúlyérzék fejlesztése A gyermekek mozgásigényének kielégítése

52

Egyéni képességek kibontakoztatása Bátorságuk, fegyelmezettségük, kitartásuk erősítése Cselekvő és feladatmegoldó képességük fejlesztése

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztatóés finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységének- pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységének, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására a szabad levegő kihasználására.

A tevékenységek tartalma:

3-4 éves korban A nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt (járás, futás, kúszás) Ugrógyakorlatok (szökdelések, sorozatugrások, nekifutásból fellépés, majd leugrás) Dobás és labdagyakorlatok (hajítás, helyből távolba, állva, felsődobás-elkapás) Támaszgyakorlatok (csúszás, kúszás, mászás)

53

Talajtorna (gurulás a test hossztengelye körül) Egyensúlyozó gyakorlatok játékokon Többféle kéziszer használata a különböző típusú mozgásos játékokhoz Játékok (utánozó játék, egyszerű futójáték) 4-5 éves korban a nagymozgások fejlesztésére kerül a hangsúly ( a futásgyakorlatok bővülnek akadályokkal, átbújással, tárgyhordozással) Ugrásgyakorlatok (egy lábon, páros lábon helyből távolugrás) Dobás és labdagyakorlatok (próbálják meg a célba dobást, egykezes felsődobással, labda vagy babzsák távolba hajítását, játszanak labdagyakorlatokat) Támaszgyakorlatok (talajon és szeren) Talajtorna (jelenjen meg a gurulóátfordulás és a kézállás előgyakorlata) Egyensúlyozó gyakorlatok (különböző vízszintes és rézsútos szereken, szem-kéz, szem-láb koordináció differenciálása) Játék (futójátékok, szabályjátékok, sorversenyek) Lábboltozat erősítő speciális járás és gimnasztika gyakorlatok

5-6-7 éves korban Kiemelten fejlesztjük a finommotorikát, észlelést, alaklátást, formaállandóságot, amely az írás megtanulásának feltétele Ugrásgyakorlatok (távol, magasugrás, felugrás ugrószekrényre, szökdelés páros, majd egy-egy lábon haladással) Dobás és labdagyakorlatok (alsó és felsődobás célba, távolba dobás labdával, labdavezetés járás, futás közben, a labda feldobása, elkapása) Támaszgyakorlatok (mászás különböző utánozó formákban, kúszás, csúszás, a változó magasságú szerek alatt) Talajtorna (a gurulóátfordulás és kézenállás gyakorlása) Egyensúlyozó gyakorlatok (járás padon, fej, kar és lábmozgásokkal összekötve) Játékok (sorverseny, váltóverseny, fokozódó gyors-lassú futás) Különböző kéziszerek (szalagok, botok, labdák, kockák) Párosgyakorlatok

54

Mindennapi testnevelés és mozgásos játékok biztosítása, lehetőségei: A heti 1-2 testnevelési foglalkozásokon kívül a mindennapos mozgásos játékkal elégítjük ki a mozgásigényüket. A játékos mozgásnak a teremben, a szabadlevegőn eszközökkel és eszközök nélkül az óvodai nevelés minden napján lehetőséget biztosítunk. Óvodánkban biztosítottak ehhez a játékszerek, tornaszerek: Hintaló Faroller Trambulin Füles nagylabda Tinikondi Wesco játékok Greiswald tornaszerek Ayres játékok Amikor csak tehetjük alkalmat adunk a szabadtéri mozgásra. Udvarunk játékai: Mászókák Csúszdák Hinták Körhinta gyűrűvel, kötéllel Lábbal hajtható kerékpárok

A szabadon tervezett énekes játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítését. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

Tudjanak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végeznek Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni Tér, időbeli tájékozottságuk pontosabb lesz Tudnak labdát vezetni Szabályjáték, versenyjáték szabályait önkéntesen vállalják, betartják Egyensúlyérzékük-mozgásuk összerendezettebbé válik

55

7.7 MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

Célunk: A munkakészségek alakítása, fejlesztése az óvodai élet során. Örömmel végezzék a munkatevékenységeket és fejlődjön önállóságuk. Feladataink: Fontosnak tartjuk a munka megszervezésének módját, a sikerélményt. A munka fejlesztő hatása kétségtelen. Az „erőfeszítés” és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a gyermek számára. Ez igen erős motiválást jelent, amely által kialakulnak a gyermek munkavégzéshez szükséges attitűdjei és tulajdonságai ( kitartás ,felelősség, céltudatosság) Valamennyi munkafajtánál –önkiszolgálás, naposság, megbízatások, takarítás, kerti munka stb. –tényleges munkavégzés történik. A tevékenységhez megteremtjük a feltételeket, kielégítjük a tevékenységi vágyukat a lehetőségeken belül. Lehetőséget adunk választásra, segítjük az önkéntes, önálló munkavégzést. Minden gyermek képessége szerint tevékenykedhet az önkiszolgálásban, a

56

környezetünk szebbé, esztétikusabbá tételében, az élősarok kialakításában, a játékok javításában, tisztántartásában. Figyelembe vesszük, hogy a munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű tevékenység, s gyakran nem különül el egymástól. Törekszünk az értékteremtési lehetőségek többoldalú megvalósítására, mely lehet erkölcsi, esztétikai, szellemi, anyagi érték is, és tulajdonképpen a munkatevékenységek a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A balesetveszély elhárítása érdekében megismertetjük a gyerekekkel az eszközök helyes használatának módját. A gyerekek által végzett munka az óvónőktől tudatos szervezést és konkrét reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység- az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás. A gyermek munka jellegű tevékenysége: - örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység - a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége. - a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést a gyermekkel való együttműködés és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A tevékenységek tartalma: Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és közösségért végzik Kezdetben az óvónő segítségével, később teljesen önállóan

Nagy jelentőségű az önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás.

57

3-4 éves korban Az önkiszolgáláshoz tartozó munkatevékenység egyik meghatározott köre a testápolással, az étkezéssel, az öltözködéssel kapcsolatos teendőkben jut kifejezésre. Ügyelnek tárgyi és természeti környezetük rendjére (az óvónő segítségével) Részt vesznek növények ápolásában, állatok gondozásában, etetésében

4-5 éves korban Az önkiszolgáló tevékenység elsajátítása után bevezetjük a naposi munkát Ügyelnek arra, hogy a naposi munkát meghatározott sorrendben végezzék A naposi munka magába foglalja az étkezéssel kapcsolatos teendőket, a csoportszobában az udvaron való takarítást és a foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatokat Közreműködnek az élősarok gondozásában, a szobanövények átültetésében, ápolásában, a veteményeskert gondozásában. Az óvónő irányításával elkészítik az állatok, madarak étkeit Lehetőséget biztosítunk az egyéni megbízatások teljesítésére Az ünnepekre való készülődéskor segítenek az ajándékkészítésben, a terem díszítésben

5-6-7 éves korban Önállóan végzik a naposi munkát. Letörlik az asztalokat, felseprik a morzsát Segítenek az udvar rendben tartásában Részt vesznek a játékok javításában, tisztításában Az alkalomszerű munkára önállóan vállalkoznak Rendszeresen segítenek a kicsik öltöztetésében Önállóan végzik a növény-állatgondozás során felmerült feladatokat A kerti szerszámokat önállóan használják Ügyelnek a csoportszoba és az udvar rendjére A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek szeretnek közösen dolgozni Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások teljesítésére Igényesek környezetük rendjére Szívesen végzik a növények és állatok gondozását 58

Örömmel segítenek egymásnak és a kisebbeknek Szeretnek meglepetést készíteni szüleiknek, egymásnak, a kisebbeknek, felnőtteknek A gyermekek képesek szükségleteiknek megfelelően önállóan ellátni magukat (öltözködés, önkiszolgálás) A naposi munkát, egyéb alkalomszerű tevékenységeket szívesen végzik. Szívesen segítenek az óvoda rendjének, tisztaságának fenntartásában. A megbízatásokat számon tartják, és teljesíteni tudják. A munkavégzéshez használt eszközök, szerszámok használatát ismerik. Minden olyan területen segítenek, ahol erre szükség van. Tapasztalataink szerint az egészségesen fejlődő gyermek:

Testileg: Arányosan fejlett, teherbíró Mozgása összeszedett, harmonikus Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes

Lelkileg: Készen áll az iskolába lépésre Megjelenik a szándékos bevetés és felidézés, megnő a megérzés időtartama Fontos a szándékos figyelem, fokozatosan növekszik tartalma, és terjedelme Érthetően, folyamatosan beszél, gondolatait, érzelmeit érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal képes kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot Tisztán ejti a magán és mássalhangzókat, azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, és végig tudja hallgatni, megérti mások beszédét Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri, és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és végelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggésit Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak 59

Szociálisan: Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését Feladattudata kialakulóban van, és ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb - szükség szerint kreatív- elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt (2015. 09. 01.) az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le a z ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása - a spontán játékos tapasztalatszerzés 60

- a játékos, cselekvéses tanulás - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés - a gyakorlati problémamegoldás Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, a személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermek belső érése valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek annak az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból, iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett, lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához: a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hat éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb harmonikus finom mozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő- szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

61

8. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI Célunk: Megismertetni a gyerekeket a helyi hagyományokkal, néphagyományokkal, szokásokkal s az óvoda hagyományos ünnepeivel- mindezekhez kötődő pozitív érzelmi viszonyulás kialakítása Az ünnepekre való készülődés semmihez sem hasonlítható érzése új színt varázsol életünkbe. Az együtt ünneplés az ünnepet teszi gazdagabbá, erkölcsileg, szellemileg gazdagítva a gyermeket. Feladataink: A hagyományok ápolása. Törekszünk arra, hogy ünnepeink kiemelkedjenek a mindennapokból. Minden ünnepet hosszas előkészület vezet be, amellyel lehetőséget biztosítunk az érzelmek átélésére, gazdag, sokrétű tevékenységek. ÜNNEPEINK Advent: Óvodánkban az adventi koszorú és kalendárium is szorosan hozzátartozik a várakozás időszakához. Ahogy fogynak a kalendárium zsákocskái, úgy közeledik a Mikulás és Karácsony napja. A koszorú gyertyáinak meggyújtásával bensőségesebbé válik a hangulat, általa érezzük összetartozásunkat. Az óvoda apraja-nagyja kiveszi részét a készülődésből. Mikulás: Hozzánk gyalogosan, kampósbotjára támaszkodva érkezik, hátán puttony. Először körüljárja az óvodát, minden ablakon bekukucskál. A bátrabbak az ajtóban várják, és a csoportszobába kísérik. Minden kisgyermeknek ad egy csomagot. Köszönetképpen verset mondunk, közösen énekelünk. Luca-napja: A mai napig nagy élmény kisebbek és nagyobbak számára egyaránt. A helyi szokások felelevenítése. Nyugdíjastalálkozó: az óvoda nyugdíjas dolgozóinak vendégül látása- a gyerekek műsorával színesítve. Karácsony: A karácsony máig a legnagyobb ünnepünk. A várakozás, az öröm, az együttlét áthatja már a karácsony előtti heteket is. (verseket, dalokat tanulunk, a nagyok mézeskalácsot sütnek) Másnap együtt ünnepelünk. Magyar Kultúra napja: Versmondó verseny a környék óvodáinak közreműködésével. Farsang: Vízkeresztkor leszedjük a karácsonyfát, és kezdetét veszi a farsang. Feldíszítjük a csoportszobákat, álarcot, sapkát készítünk a gyermekeknek. Óvodánkban a táncos vigasság, a maskarázás napja. A gyermekek jelmezbe öltöznek, és ha mód van rá, népzenére táncolnak. Március 15.: Hazafias ünnepünk. A gyermekekkel ellátogatunk a 48-as emlékműhöz, együtt dalolunk, verselünk és elhelyezzük, a gyermekek által készített, zászlókat, kokárdákat. Oviolimpia: 2 évente

62

Húsvét: Köszöntve az ébredő természetet mi is vidámabbá, színesebbé varázsoljuk környezetünket. Óvodánkban a húsvét összekapcsolódik a tojásfestéssel, nyuszi-várással, locsolóvers tanítással. A nyuszi hozza az ajándékot, az óvoda környékén rejti el, így nagy kalandot jelent azt megkeresni. Anyák napja-évzáró: Hagyományossá vált, hogy május végén műsorral kedveskedünk a szülőknek, nagyszülőknek. Az év során elsajátított mondókákból, dalokból, versekből állítunk össze egy csokorravalót. Gyermeknap: Közös játék, szórakozás keretében telik el. Szalonnasütéssel, fagyizás, mozgásos versenyjátékokkal tesszük változatossá a gyermekek egész napját. Búcsú az óvodától: A nagycsoportosok elköszönnek, búcsúzó verssel, énekkel, az itt maradó gyermekektől. Közös kirándulás Városi ünnepek: Lehetőségeinkhez mérten közreműködünk a város rendezvényein, ünnepségein. (pl.: Márton nap, Városi Karácsony, Tavaszi fesztivál, Pünkösdi fesztivál)

9. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Célunk: A partneri igény kielégítése az óvoda cél- és feladatrendszerét figyelembe véve. Feladatunk: A rendszeres kapcsolattartás formáinak és rendjének alakítása és működtetése.

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg, Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azzal a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. 63

Kapcsolatot tartunk azokkal az intézményekkel és főként családdal, melyek az óvodába lépés előtt, az óvodai élet alatt és után fontos szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz, szükségletekhez. Óvodánk nyitott és kezdeményező a kapcsolatok kialakításában, fenntartásában. A kapcsolattartás formái: Családdal: Felvétel elbeszélgetés, betekintés lehetősége az óvoda életébe Szülői értekezlet, évi kettő alkalommal, témái fontos információk, aktuális témák, kérésre előadó hívása Nyílt napok évente 1-3 nap Családlátogatás a 3 év alatt minden gyermekhez eljutunk Családi délután- közös játék a szülőkkel Gesztenye, papírgyűjtés Csoportkirándulás Szülői Közösséggel: Óvodai nevelőmunka segítése Közös

programok

szervezése,

lebonyolítása,

kirándulások, gyermeknap stb.) Óvodai társadalmi munka szervezése Iskolával: Óvónők látogatása az 1. osztályban Évnyitóra elsősök elkísérése Tanító nénik óvodai látogatása A nagycsoportosok látogatás az iskolában Egyéb kapcsolatok: Logopédus Védőnő, orvos Fenntartó Megyei Pedagógiai Intézet Kapuvári Járás Nevelési tanácsadója (Kapuvár) Egyesített Szociális Központ Tanulási Képességet Vizsgáló Intézet Győr 64

támogatása

(pl.:

ünnepségek,

10. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVE Célunk: A nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerülnek: •

a sajátos nevelést igénylő gyerekek egyénre szabott differenciált fejlesztésben részesüljenek, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg

•

az elvárások igazodjanak az adott gyermek fejlődésének üteméhez

•

a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé

Feladataink: A speciális szakemberrel együttműködve a gyermek egyéni fejlesztése.

Alapelveink: •

az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődési üteméhez

•

fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg

•

a sajátos nevelési igényű gyermekeket a fejlesztés ne terhelje túl

•

a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé

Az integrált fejlesztésben részvevő óvoda: •

a

pedagógiai

programjának

kiegészítésekor

és

a

speciális

tevékenységek

megvalósításakor figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztési igényeit •

külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez

•

a befogadó óvoda vezetője támogatja a pedagógusok részvételét az óvodai integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken

65

10. 1 GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN Az óvodai gyermekvédelem alapelve elsősorban a család, szülő segítése. A gyermekvédelmi feladatok ellátásáért intézményi szinten az óvodavezető, csoportokba a két óvónő a felelős.

Célunk: Olyan óvodai légkör alakítása, ahol a pozitív visszajelzés, a bizalmas és érzelemdús kapcsolat segíti az egészséges fejlődést. Az esélyegyenlőség biztosítása. Minden gyermek kapja meg az állapotának

megfelelő

segítséget,

hogy

személyisége

a

legteljesebb

mértékben

kibontakozhasson.

Feladataink: A gyermekek egyéni fejlesztésének nyomon követése során nagy figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására. Az új óvodások befogadását elősegíteni A gyereket és családját a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni és jelezni a hiányzást Elősegíteni a veszélyeztetet és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába járását Szükség esetén védőnő, óvó intézkedésekre javaslatot tenni A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha szükséges szakemberek segítségét kérni Az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában részt venni A családok szociális és anyagi támogatását javaslatunkkal elősegíteni

Kapcsolattartás formái: Rendszeres családlátogatás Szülői értekezletek Nyílt napok Ünnepélyek Egyéni esetmegbeszélések Közös program a szülőkkel

66

10. 2 HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK FELZÁRKÓZTATÁSA Célunk: Minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés biztosítása.

Feladatunk: Olyan gyermekközpontú, befogadó, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása, amely a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik.

Hátrányos helyzetű gyermek sajátosságai lehetnek: - Nem ismerik az alapvető egészségügyi szokásokat. - Anyagi problémákkal küzdő szülők gyermekei, akiknek az alapvető szükségleteinek ellátása nem biztosított. - Érzelmileg elhanyagoltak. - Szenvedélybeteg szülők gyermekei - Ingerszegény környezetben élők

Megfigyelhető jellemzők: - Magatartás zavar - Gondozatlanság - Alultápláltság - Nagyfokú szeretetigény - Agresszivitás - Visszahúzódó magatartás

Fejlesztési formák: Egyéni fejlesztés Mikrocsoportos fejlesztés Fejlesztés csoportban

A fejlesztés alapelvei: - a gyermekek sikerélményhez juttatása - az egyéni fejlődési ritmushoz történő alkalmazkodás - játékos tevékenységekkel történő fejlesztés

67

10. 3. TEHETSÉGGONDOZÁS

Célunk: A tehetséges gyerekek speciális szükségleteinek kielégítése.

Feladataink: Lehetőséget

biztosítani

a

tehetség

csíráit

hordozó

gyerekeknek

a

kreativitásuk

kibontakoztatására, a pozitív énkép alakítására, mely során:

- fejlesztjük a tehetséges gyerekek erős oldalát, - erősítjük a gyerekek tehetségével összefüggő gyenge területeket - olyan légkört alakítsunk ki, mely segíti személyiségük fejlődését Speciális képességek, tehetségre utaló jelek lehetnek:

Zenei képesség (kiemelkedő hallás, ritmusérzék) Rajzkészség (érzelem-, élménygazdag rajzok) Pszichomotoros képességek ( kiemelkedő testi ügyesség, kézügyesség) Szociális képesség ( pl. magas szintű empátiás készség) Matematikai képesség.

A szokásosnál is nagyobb felelősséget jelent egy- egy kiemelkedő képességű gyermek nevelése, ezért segítünk a szakemberek felkutatásában, segítséget kérünk a további fejlesztésekhez.

68

10.4. ETNIKAI KISEBBSÉG IRÁNYMUTATÓI

FELZÁRKÓZTATÁSA,

NEVELÉSI

TERÜLET

Célunk: A családi nevelés hiányosságainak kiegészítése, szociális beilleszkedés segítése.

Feladataink: A gyermekek megismerése, a lemaradás mértékének megállapítása, a fejlesztés differenciált egyéni

tervezése,

a

felzárkóztatás

napi

tevékenységeinek

és

az

esélyegyenlőség

pedagógiájának biztosítása. Lehetőség adódhat a sajátos kultúra megismerésére, színes, gazdag világának érzékeltetésére, a zenei képességek továbbfejlesztésére, az előítéletek csökkentésére.

Előforduló jellemzők: A gondozás feladatkörébe tartozó tevékenységeket többségében nem ismerik a gyerekek (evőeszköz használata, fogmosás, WC használat) Feladatunk megismertetni és gyakoroltatni a tevékenységeket. Higiéniai szokások kialakítása folyamatos tevékenységeink közé tartozik.Pl. kézmosás, orrfújás, tisztálkodás stb. Előfordul, hogy több gyermek nem étkezik otthon rendszeresen, ezért az étkezés figyelemmel kísérése napi rendszerességgel történik.

10. 5. MIGRÁNS GYEREKEK ÖNAZONOSSÁGÁNAK MEGŐRZÉSE Célunk: A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése.

Migráns gyermek az a gyermek, aki, valamint akinek a családja nem magyar állampolgár, és munkavállalás, vagy tanulás céljából tartózkodik Magyarországon. A magyar gyerekekkel azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvodai ellátást.

Feladataink:

amennyiben

intézményünkben

migráns

gyermek

felvételre

kerül,

gondoskodunk arról, hogy nevelésük során is érvényesüljön az egyéni bánásmód elve, s az egyediségük, individualitásuk megnyilvánulását ápoljuk.

69

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére minden sajátos helyzetű, s egyedi fejlődésmenetű gyermek esetében: •

A gyermekek szívesen járnak óvodába.

•

A közösségen belül megtalálják helyüket, társaik elfogadják őket, nem kerülnek peremhelyzetbe.

•

Örömmel vesznek részt a fejlesztő és rehabilitációs foglalkozásokon.

11. A NEVELŐMUNKA TARTALMI ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ÉS MÉRÉSE 11. 1. AZ ÓVODA ÍRÁSOS DOKUMENTUMAI

Óvodai nevelés Országos Alapprogramja Beledi Általános Művelődési Központ- Napköziotthonos Óvodájának módosított Helyi Óvodai Nevelési Programja Az óvoda éves pedagógiai működési terve (aktuális szervezési, tanügy-igazgatási feladatok a helyi program kiemelt feladatai) Munkaközösség vezető éves terve A gyermekcsoportok nevelési, tevékenységi programja Éves terv Csoportnapló Felvételi és mulasztási napló (pontos naprakész adatkezelés és nyilvántartás)

70

11.2. PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE

Az ellenőrzés célja a pedagógiai tevékenység segítése, fejlesztése.

Területei: Dokumentumok ellenőrzése, értékelése Nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése Pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése Helyi nevelési program megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése, értékelése Pedagógusok értékelése

11.3. AZ ÓVODAI CSOPORTOK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE

ÉS

GYERMEKEK

FEJLŐDÉSÉNEK

Folyamatosan tájékozódunk, információt gyűjtünk a gyerekek fejlődéséről. Az ellenőrzésnek meghatározó szerepe van a szokásrendszer kialakításában. Figyelemmel kísérjük a fejlődés ütemét, a képességek alakulásának szintjét, hogy az egyénhez kötődő feladatainkat tervezni tudjuk. A gyermekek megfigyelésének szempontjai alapján vezetett egyéni fejlődési dokumentum ellenőrzése, értékelése folyamatosan történik.

Az óvodában leggyakrabban alkalmazott ellenőrzési és értékelési módszereink: Megfigyeléses felmérés Gyermekmunkák elemzése Pedagógiai szituációk teremtése, helyzetmegoldások elemzése

71

11.4. A HELYI NEVELÉSI PROGRAM EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA, ELLENŐRZÉSE, ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE

Céljainkat akkor tekintjük elértnek, ha 70 % -ban megvalósulnak az adott tevékenységben megfogalmazott sikerkritériumok. Az eredmény értékelésében az óvodavezető irányításával minden óvónő részt vesz. A vizsgálatot végzi: - nevelőtestület által kijelölt TEAM - külső szakértő - az intézményfenntartó megbízottja Szakaszai: A felülvizsgálatot követő negyedik évben, a nevelési folyamat vizsgálata a kimenet oldaláról A felülvizsgálat az alábbiakra terjed ki: Az óvodai nevelés országos alapprogramja és a helyi program követelményeinek összevetése A helyi program koncepciójának megítélése A koncepció és a fejlesztési tervek (csoporttervek összevetése) A fejlesztés területeinek összehasonlítása Ellenőrzés, értékelés bírálata A feltételek vizsgálata – személyi, tárgyi, anyagi körülmények Közvetlen megfigyelések, tevékenységek megtekintése, megbeszélések

72

12. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

SNI:

sajátos nevelési igény

HHH:

halmozottan hátrányos helyzetű

Integráció:

egyes részek betagozódása az egészbe

Migráns gyermek: kivándorló, országát, lakhelyét elhagyó Kompetencia:

szakértelem, illetékesség, jogosultság

Attitűd:

magatartás, viselkedés

13. FELHASZNÁLT IRODALOM

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

Az óvodai nevelés programja 1989.

Helyi Óvodai Nevelési Program Beled 1999.

B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék Tankönyvkiadó Budapest 1982.

Forrai Katalin: Ének az óvodában EDITINO MUSICA, Budapest 1974.

Óvodavezetési ismeretek Kézikönyv Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft, Budapest 2002.

Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában . Alex-typó, Budapest, 1992.

Zilahi Józsefné - Stöckert Károlyné – dr Ráczné dr Főző Klára: Óvodai nevelés

játékkal, mesével. Eötvös Kiadó Budapest, 1997.

73

14. MELLÉKLETEK 14.1 SNI PROGRAM

14.1.1 Törvényi háttér

Közoktatási Törvény (továbbiakban: KT.) 86B.§ (3) bekezdése rendelkezik az óvoda helyi programjának elkészítésekor az SNI gyermekekre vonatkozó irányelvek figyelembe vételéről. A KT. 30.§ bekezdései a különleges gondozáshoz, rehabilitációs célú foglalkozásokhoz való jogról, a gyp-i nevelési-oktatási intézményekről és képzés kötelezettségekről. • Szakvélemény, különleges gondozás. • Korai gondozás. • Fejlesztő felkészítés. • Intézmények. • Jegyző kötelezési lehetőség. • Szakértői bizottság feladatai. • Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség. • Értékelés, minősítés alóli felmentés. • Egyéni foglalkozások, fejlesztési tervek, segédeszközök. • Szükséges szakemberek. A Kt. 34.§ a pedagógiai szakszolgálatról. A Kt. 35.§ a gyógypedagógiai tanácsadásról, korai fejlesztésről, fejlesztő felkészítésről, a fogyatékosság szűréséről és vizsgálatáról, a logopédiai és gyógy-testnevelés feladatairól. A Kt. 52.§ (6) b. pontja: a habilitációs, rehabilitációs órákra vonatkozó időkeret számításának módjáról. A Kt. IX. fejezetének 28. pontja: SNI gyerekek neveléséhez-oktatásához szükséges feltételekről. A Kt. IX. fejezetének 29. pontja: SNI gyermek fogalom-meghatározásáról. A Kt. 1.sz. melléklete: az intézményekben foglalkoztatottak létszámáról. A Kt. 2.sz. melléklete: a nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatokról, valamint a nyilvántartó adatok és azok további lehetőségeiről. A Kt. 3.sz. melléklete: a csoportok létszámhatárairól, továbbá, hogy melyik SNI gyermek hány főnek számít. 2/2005.(III.1) OM rendelet: irányelvek, alapfogalmak a SNI gyermekek óvodai neveléséhez.

74

A Kt. 121.§ (1) bekezdése 29. pont: a SNI gyermek, …az a gyermek, … aki a szakértői és rahabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd. b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd.

14.1.2 Céljaink

A SNI gyermekek befogadásával kapcsolatos alapelvünk és hitvallásunk, hogy a korai segítségnyújtás nem jelenthet korai szelektációt, a korai diagnosztizálás nem jelenthet címkét, hanem az egyéni állapot megismerését, az esélyek diagnosztizálását. Ennek a célja, a megfelelő időben és a megfelelő módon biztosított korai nevelés. Intézményünk nyitott, befogadó, elfogadó, szeretetteljes, élményeket nyújtó környezet, ahol szabadon, játékosan, örömmel tevékenykedhetnek a gyermekek, akiket olyannak szeretünk amilyenek, és úgy segítjük őket, hogy önmaguk lehessenek. Befogadó intézményként a szülőkkel együttműködve, biztonságos környezetben együtt neveljük a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, a tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő, a kiemelkedő képességű és a többségi gyermekeket.

Intézményünk az Alapító Okiratban foglaltaknak megfelelően az alábbi SNI gyermekek együttnevelését, befogadását támogatja: •

Beszédfogyatékos / akadályozott beszédfejlődésű.

•

Enyhe fokban hallássérült, nagyothalló.

•

A hallását műtéti úton helyreállított / létrehozott hallássérült.

•

A megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő (figyelemzavar, hiperaktivitás…)

•

A megismerő funkciók, vagy a viselkedés organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő.

Teljes integráció: a gyermek minden tevékenységben részt vesz, együtt halad a többiekkel. 75

14.1.3 A megvalósítás feltételrendszere / a fejlesztő-segítő pedagógiai környezet megteremtése

Személyi feltételek biztosítása: Az együttnevelésben részt vevő szereplők: a család, a gyermek, a gyermekközösség, az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a nevelőtestület. A pedagógiai szakszolgálaton keresztüli

szakpedagógus

foglalkoztatása,

a

szakvéleményben

megfogalmazottaknak

megfelelően. A fejlesztőpedagógus segítséget nyújt az adott csoportban dolgozóknak. A befogadó környezet megteremtése során rendszeresen konzultálunk külső szakemberekkel.

A csoportszervezés elvei: Inkluzív nevelési formában csoportonként maximum két olyan kisgyermek fogadása, aki 2 főnek számít. A szocializáció segítése a játék, és a többi óvodai tevékenységen keresztül. Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek együttnevelésében részt vevő szakemberrel. A kontrollvizsgálatokat figyelemmel kísérjük, fejlődést értékelő konzultációt félévente tartunk. A gyermek után-követése: fél évig.

A szükséges tárgyi feltételek biztosítása: Szakember által javasolt speciális fejlesztőeszközök és a mindennapi tevékenységet segítő eszközök biztosítása. Fejlesztőszoba, logopédiai szoba, fejlesztőprogramok, feladatlapok biztosítása.

14.1.4 Az integrációt elősegítő pedagógiai tevékenységek

A fejlesztés kiemelt területei Enyhébb fokban nagyothalló gyermek fejlesztésének feladatai: Hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és a tevékenység állandó erősítése. Beszédértés, szókincsfejlesztés.

76

A gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi- kommunikációs szituatív alkalmazása.

Akadályozott beszédfejlődésű gyermek fejlesztésének feladatai: A fejlesztés az anyanyelvi nevelést még intenzívebben középpontba állító, komplex nevelési környezetben valósul meg. Az óvodai nevelés során még fokozottabb az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése.

Magatartási zavarban szenvedő, autisztikus gyermekek fejlesztésének feladatai: Az óvodai nevelés elsődleges feladata a kommunikációs, szociális és kognitív habilitáció, terápia. Ennek érdekében fontos a természetes élethelyzetek kihasználása a fejlesztésre. Egyénileg motiváló, speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módon. Az óvodai fejlesztés minden esetben pszichológiai képességfelmérés, fejlődési szint és szociális adaptáció követése alapján, egyéni tervekkel történik. Speciális módszerekben képzett szakemberek segítségével.

Habilitációs, rehabilitációs tevékenységek: A hátrányok csökkentése. A gyakoriságát, a módszerét a szakember konkretizálja az adott gyermekre, melyet a munkaterv tartalmaz.

Fejlesztő foglalkozások, támogató tevékenységek: Kognitív és szociális képességek és készségek fejlesztése. A gyakoriságát, a módszerét a szakember határozza meg, és dokumentálja.

Szülői értekezlet, szülői fórum: Befogadó környezet kialakítása. Társadalmi érzékenység, integrációt támogató találkozók biztosítása.

Családkonzultáció: SNI gyermek szüleivel való együttműködés, kooperáció erősítése.

77

Továbbképzések: Nyitottabbá és alkalmasabbá tenni a nevelőtestületet az együttnevelésre. A segítő és támogató kommunikációs technikák, konfliktus-megoldási technikák elsajátítása.

Szakmai támogatás, szakmai konzultáció, esetmegbeszélés az óvodában belül: Segítségnyújtás a befogadó pedagógiai környezet kialakításában. Tanácsadói támogatás megszervezése. Szakmai támogatás, konzultáció a külső partnerekkel.

Tervezés: Minden SNI gyermek fejlesztése szakember bevonásával történik. A fejlesztési tervet az óvónő és a szakember együttesen készíti el.

A fejlődés követése: Félévente a gyermek fejlődését áttekintjük. Közösen a szülő, a szakpedagógus és az óvodapedagógus.

Beiskolázás: SNI gyermek beiskolázása szakértői vélemény alapján történik.

14.1.5 Dokumentációs kötelezettség

SNI gyerekekkel érkező dokumentumok: •

Szülői dokumentumok: Az egészségügyi ellátás dokumentumai, szakvélemények, szakértői vélemények.

•

Pszichológiai és pedagógiai státusz dokumentumai: Szakértői vélemények, szakértői javaslatok száma, irattári száma.

SNI gyerekekkel kapcsolatos tanügyi dokumentumok: •

Egyéni fejlődési napló.

•

Tanév végi értékelés.

•

Jogszabályi előírások.

78

Szakmai dokumentumok: •

Alapító okirat.

•

SZMSZ.

•

Helyi nevelési Program.

•

Gyermekvédelmi dokumentumok.

SNI gyerekek fejlődésével, készség és képességfejlesztésével összefüggő dokumentumok: •

A lehetséges fejlesztési eljárások, terápiák bemutatása.

•

Folyamatdiagnosztika.

•

Egyéni fejlesztési terv.

•

A mentesítés lehetőségei.

•

Pedagógiai vélemények. Vonatkozó jogszabályok, szakszavak gyűjteménye.

SNI gyerekek integrálásának pedagógiai folyamata: •

Az eltérő gyermek szakértői vizsgálatának előkészítése.

•

A gyermek szüleinek tájékoztatatása az őket megillető jogokról.

•

SNI gyermek kontrolvizsgálatának figyelemmel kísérése.

•

A

szakértői

véleményben

meghatározott

szakirányú

végzettségű

foglalkoztatása. •

A gyermek óvodai fejlesztési tervének elkészítése.

•

A rehabilitációs foglalkozások megszervezése.

•

A fejlesztő foglalkozások megszervezése (heti 1-2 alkalom630 perc).

Kiemelt figyelemmel a gyerekek bevonására az alábbi területeken: •

Játék tevékenységek.

•

Játékban megvalósuló tanulás.

•

Egyéb tevékenység-formák.

•

SNI gyermekek társas kapcsolatai.

A gyermeki fejlődés nyomon követésének szakaszai: •

Óvodával való ismerkedés.

•

A fejlődés nyomon követése: féléves időkeretben.

•

A fejlődés áttekinthetése 5 éves korban.

79

pedagógus

•

Beiskolázás 6-7 éves korban, szakértői vélemény alapján.

•

Utánkövetés.

Tájékoztatás a szülőtől: •

Ismeri-e az óvoda Nevelési Programját?

•

Kapott-e segítséget az óvodába lépéskor?

•

Hogyan érezték magukat az első napokban a csoportban?

•

Volt-e zavaró körülmény a megismerkedési szakaszban?

•

Elegendő volt-e a tájékoztatás és a kapott segítség a beilleszkedéshez?

•

Jól érzi-e magát a gyermeke az óvodában, beszél- az élményiről?

A fejlesztési tervet a szakmai megállapításoknak megfelelően módosítjuk.

14.1.6 Gyermekvédelem

Törvényi háttér: •

1997. évi XXXI.tv. azokat az alapvető szabályokat fogalmazza meg, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személye hogyan nyújtsanak segítséget a gyermekek törvényben foglalt jogainak érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve hogyan gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetetéséről.

•

A R.12/G.§ kiegészül 12/H.§-sal: ”A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók létszámával összefüggő adatszolgáltatás kötelezettség…”

•

Intézményünkben a gyermekvédelmi munka kiemelt szerepet kap, mely minden pedagógus feladata, és külön koordinátora van. Akinek a feladatkörébe tartozik a szociális háttér feltérképezése, illetve a gyermekvédelmi munkaterv elkészítése.

Prevenció: •

Elsődleges célja: enyhíteni a veszélyeztető körülményeket, csökkenteni azok hatását, és újabb előfordulási arányát. Területei: szülők tájékoztatása a gyermeki mentálhigiénes tanácsadásról. 80

jogokról, a támogatásokról,

•

Másodlagos célja: csökkenteni az előforduló zavarok, rendellenességek, ártalmak, veszélyeztető körülmények előfordulási időtartamát > észlelő jelzőrendszer működtetése, gyermekjóléti szolgáltatás, családgondozás.

•

Harmadlagos célja: A veszélyeztető körülmények következtében kialakult defektusok, devianciák előfordulási arányának csökkentése > rehabilitáció és reintegráció. (1997. évi XXXI.tv. 39.§ )

14.1.7 Esélyegyenlőség

Törvényi háttér: •

A Kt., az ÓNAP alapján a megfelelő gyakorlat kialakítása.

•

1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyes jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. 4.§ meghatározza a fogyatékosság kritériumait, valamint a rehabilitáció módját. 13.§ (1) és (2) bekezdése a fejlesztés lehetőségei. 14.§ a szakértői bizottság véleményének megfelelő óvoda választás.

A tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő és kiemelkedő képességű gyermekek integrációjának gyakorlata: •

A tanulást megalapozó, képességek fejlesztési lehetőségeit Nevelési Programunk tartalmazza.

•

A tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyerekek problémájának felismerése a pedagógus kezében van. Az ő dolga a cselekedetek, a jellemzők pontos megfigyelése.

Beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermek: •

Az, aki az óvodai élet szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, nehezen kapcsolódik be a közös tevékenységekbe, és csak azzal szeret foglalkozni, ami őt érdekli, félő, hogy kevesebb tapasztalatra, tudásra tesz szert az óvodában, mint társai.

•

Gyakran keveredik konfliktusba a társaival, így kevés barátja lehet.

•

A probléma megoldásában a család részvételére és a pszichológus irányítására egyaránt számítunk. 81

Magatartási nehézség: •

Olyan viselkedési probléma, amely mögött szorongás, félelem, érzelmi fejlődési zavar, aktivitásbeli gond állhat.

•

Egyes gyermekeknél alvászavar, evészavar, bevizelés, dühkitörés figyelemzavar formájában, túlmozgásban jelenik meg.

•

Pszichológiai megsegítésére van szüksége a gyermeknek, a családjának, hogy az iskolakezdésre csökkenjenek, megszűnjenek a problémák.

Tanulási problémák: •

Tanulási

zavar

tünetei:

beszédfejlődés

zavara,

az

egyes

tevékenységek

eredménytelensége. •

Tanulási akadályozottság: kognitív funkciók, beszéd lassúbb fejlődése, szociális tanulás, beilleszkedés problémái.

•

Tanulási gyengeség, nehézség: részképesség zavar, mely fejlődéspedagógiai, logopédiai vizsgálatokkal állapítható meg, és fejlesztő foglalkozásokkal jól korrigálható.

•

Megelőzés, segítség: A lehetséges beavatkozásnak mindig a hiányzó készségek fejlesztését kell megcéloznia, az óvodában pl.: - a figyelem, - a formaészlelés, - a testséma kialakításának folyamata, - kognitív képességek, - logikus gondolkodás, - ok-okozati összefüggések megláttatása.

Erősségek és gyengeségek feltérképezése, intenzív fejlesztés, megerősítése: •

A speciális kognitív terápiák célja: a hiányzó készségek pótlólagos fejlesztése, kompenzálása.

•

A nevelés legfőbb funkciója: a szocializáció elősegítése.

•

A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermek gyakran valamilyen pszichés problémával küzd pl.: mánia, autisztikus tünet, hiperaktivitás, vagy POS szindróma (agyi fejlődési zavar).

A megfelelő motiváció, a környezet inspiráló hatása, a gyakorlási lehetőségek kedvezőek a gyermekek fejlesztése szempontjából. 82

14.2 KOMPETENCIA TERÜLETEK

Kiemelt óvodapedagógiai kompetenciák:

Óvodapedagógusaink: •

Ismerik és értik a társadalmi változások, a közoktatás és az óvodai nevelés összefüggéseit.

•

Ismerik a szabályozás dokumentumait.

•

Ismerik az óvodás korú gyermek személyiségfejlődésének fejlődési sajátosságait.

•

Ismerik a nevelés és fejlesztés elméletét, az óvodás korosztály differenciált személyiségformálásának folyamatát, tevékenységeit, azok tervezését, módszereit, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének specifikumait, a családdal való együttnevelés lehetőségeit.

•

Rendelkeznek az óvodai tevékenységek tartalmainak közvetítéséhez szükséges szaktudományos és művészeti ismeretekkel.

•

Tudják a tevékenységek szervezéséhez szükséges módszertani ismereteket.

•

Ismerik az élményszerű, innovatív óvodai életmódszervezés lehetőségeit.

•

Tájékozottak az egészségre nevelés és a mentális egészség védelmének elvi és gyakorlati kérdéseiben.

•

Ismerik az óvodai értékelés és minőségfejlesztés elveit, módszereit.

Ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak: •

Képesek a gyermeki személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíti a gyermekek értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődést, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok és az egyetemes emberi értéké elsajátítását.

•

Képesek kompetenciájukból adódó szakmai lehetőségeik és feladataik felmérésére.

•

Képesek a problémák felismerésére, azok kritikus elemzésére és a konfliktushelyzetek megoldására.

•

Képesek: pedagógiai döntésekre.

•

Előítélet mentes inter – és multikulturális nevelésre.

•

A családokkal való együttműködésre.

•

A társintézményekkel, fenntartóval való kapcsolattartásra.

•

A szakszolgálatokkal szakmai partnerség kialakítására. 83

•

Önálló tanulással és6vagy szervezett továbbképzésekkel új kompetenciák elsajátítására.

Szakmai attitűdök és a magatartás terén rendelkeznek: •

Önismerettel, önértékelési képességekkel, minőségtudattal.

•

Gyermek –és emberismerettel, gyermekközpontú szemlélettel, játszóképességgel.

•

Fejlett kommunikációs képességgel.

•

Társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással.

•

Az egyetemes emberi és nemzeti normák tiszteletével, tudatos, értékválasztási képességgel.

•

Környezettudatos magatartással.

A VERSELÉS, MESÉLÉS KOMPETENCIATERÜLETEI:

Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás. Nemi –és nemzeti identitástudat. Érzelmek: •

Motivációk, beállítódás.

•

Intellektuális, morális, esztétikai.

Értelmi képességek: •

Képzelet.

•

Emlékezet.

•

Ítéletalkotás.

•

Következtetés.

•

Megfigyelőképesség.

Pszichikus funkciók működése: •

Érzékelés.

•

Észlelés.

•

Emlékezés.

•

Gondolkodás.

Érzékszervi szféra: •

Koordinációs működés (test, kéz, láb, szem).

•

Kinesztetikus érzékelés. 84

•

Keresztcsatornák működése (mondókák, rigmusok).

Verbális képességek: •

Az összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése.

•

A beszéd tisztasága, a nyelvhelyesség, tiszta artikuláció.

•

Beszédértés.

•

Nyelvi kifejezőkészség. -

Metakommunikáció.

ÉNEK - ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK, GYERMEKTÁNC KOMPETENCIATERÜLETEI:

Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek: •

Reális énkép kialakításának képessége.

•

Frusztráció elviselése.

•

A reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége.

•

A cselekvési alternatívák.

Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás: •

Önbizalom, lelkiismeretesség.

•

Az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás.

•

A világgal szembeni pozitív beállítódás.

•

A tolerancia.

Érzelmek: •

Motivációk, beállítódás.

•

Intellektuális, morális, esztétikai.

Értelmi képességek: •

Fogalomismeret, tájékozottság: -

Összehasonlítás, megkülönböztetés.

•

Következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis.

•

Számfogalom, téri, időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás.

Pszichikus funkciók működése: •

Figyelem, koncentráció, feladattartás.

•

Érdeklődés, érzékelés, észlelés. 85

•

Emlékezet.

•

Képzelet.

•

Gondolkodás.

Érzékszervi szféra, percepció: •

Testséma ismeret.

•

Hallásérzékelés (auditív percepció). -

összetett szenei képességek.

•

Látásérzékelés (vizuális percepció).

•

Tapintásérzékelés (taktilis percepció).

•

Koordinációs működés (test, kéz, láb, szem).

•

-

Kinesztetikus érzékelés.

-

Keresztcsatornák működése.

Téri irányok, relációk érzékelése, időérzékelés.

Verbális képességek: •

Beszédérzés.

•

Nyelvi kifejezőkészség. -

Őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága

Testi képességek: • Mozgáskoordináció, motoros képességek. • Téri tájékozódás nagymozgással, a cselekvés szintjén. • Finommotorikus mozgások.

RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA KOMPETENCIATERÜLETEI:

Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, nevelési szint, szokásismeret. Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek. Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás: •

Önbizalom.

•

Öntudatok és a környezetért is felelős magatartás.

•

A világgal szembeni pozitív beállítódás.

•

Reális egyéni célok kitűzésének és követésének, a szabályok és a vágyak összehangolásának, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége.

•

Döntési képesség. 86

•

Kezdeményezőkészség.

•

Akaraterő és a kitartás.

Érzelmek: •

Motivációk, beállítódás.

•

Aktivizáció.

•

Akarati megnyilvánulások.

•

Intellektuális, morális, esztétika.

Érzékszervi szféra, percepció: •

Testséma-ismeret.

•

Vizuális észlelés és emlékezet, vizuomotoros koordináció fejlesztése.

•

Tapintásérzékelés (taktilis, percepció).

•

Koordinációs működés (test, kéz, láb, szem). -

Kinesztetikus érzékelés.

-

Keresztcsatornák működése.

Testi képességek: •

Finommotorikus mozgások.

•

Téri irányok, relációk érzékelése, időérzékelés.

•

Összehasonlítás, megkülönböztetés.

•

Következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis.

•

Konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás.

•

Számfogalom, téri, időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás.

Értelmi képességek: •

Koncentráció, megfigyelés.

•

Feladattartás.

•

Kognitív szféra.

Pszichikus funkciók: •

Figyelem.

•

Érdeklődés, érzékelés, észlelés.

•

Emlékezet.

•

Képzelet.

•

Gondolkodás.

Verbális képességek: •

Beszédértés.

87

•

Nyelvi kifejezőkészség.

A MOZGÁS KOMPETENCIATERÜLETEI:

Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret. Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás, érzelmek, motivációk, beállítódás, akarati megnyilvánulások.

Értelmi képességek: •

Kognitív szféra.

•

Következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis.

•

Számfogalom, téri, időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás.

•

Megfigyelőképesség.

•

Emlékezet.

•

Képzelet.

•

Problémamegoldó képesség.

Pszichikus funkciók működése: •

Figyelem, koncentráció, feladattartás.

•

Érdeklődés.

•

Érzékelés, észlelés.

Érzékszervi szféra, percepció: •

Testséma-ismeret.

•

Hallásérzékelés (auditív percepció).

•

Látásérzékelés (vizuális percepció).

•

Tapintásérzékelés (taktilis percepció).

•

Koordinációs működés (test, kéz, láb, szem): -

kinesztetikus érzékelés.

-

Keresztcsatornák működése.

Testi képességek: •

Nagymozgások -

Mozgásműveltség.

•

Motoros képességek.

•

Kondicionális képességek: 88

•

•

•

-

Erő.

-

Gyorsaság.

-

Állóképesség.

Koordinációs képességek: -

Egyensúlyozás képessége.

-

Reakcióképesség.

-

Gyorskoordináció.

-

Időkényszer nélküli állóképességi koordináció.

Izületi mozgékonyság: -

Aktív mozgékonyság.

-

Passzív mozgékonyság.

Téri tájékozódás nagymozgással, a cselekvés szintjén

Verbális képességek: •

Beszédértés.

•

Nyelvi kifejezőkészség.

A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE, KOMPETENCIATERÜLETEI:

Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret. Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek: •

Öntudatos és környezetért is felelős beállítódás.

•

A világgal szembeni pozitív beállítódás.

•

Tolerancia, őszinte kommunikáció.

•

Értelmes kockázat vállalásának bátorsága, a frusztráció elviselése.

•

Reális énkép kialakításának képessége, önbizalom, akaraterő és kitartás.

•

Reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége.

•

Szabályok és a vágyak összehangolásának képessége.

•

Cselekvési alternatívák meglátásának képessége.

•

Döntési képesség, kezdeményezőkészség.

•

Empátia.

Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás.

89

Érzelmek: •

Motivációk, beállítódás, aktivizáció.

•

Akarati megnyilvánulások.

Értelmi képességek: •

Kognitív szféra.

•

Gondolkodási műveletek.

•

-

Fogalomismeret, tájékozottság.

-

Összehasonlítás, megkülönböztetés.

-

Következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis.

-

Konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás

Számfogalom, téri időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás.

Pszichikus funkciók működése: •

Figyelem, koncentráció, feladattatás.

•

Érdeklődés, emlékezés, képzelet.

•

Problémamegoldó képesség.

Érzékszervi szféra, percepció: •

Testséma-ismeret.

•

Hallásérzékelés (auditív percepció).

•

Látásérzékelés (vizuális percepció).

•

Tapintásérzékelés (taktilis percepció).

•

Koordinációs működés (test, kéz, láb, szem).

•

-

Kinesztetikus érzékelés.

-

Keresztcsatornák működése.

Téri irányok, relációk érzékelése, időérzékelés.

Verbális képességek: •

Nyelvhasználat.

•

Az összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése.

•

Beszédértés.

•

Nyelvi kifejezőkészség: -

Kommunikációs és kooperációs készség.

-

Vitázó és érvelő képesség, konfliktuskezelő és megoldó képesség.

-

Vezető és szervező képesség.

90

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK KOMPETENCIATERÜLETEI:

Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret. Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek: •

Önbizalom.

•

Öntudatos és a környezetért is felelős magatartás.

•

A világgal szembeni pozitív beállítódás.

•

Tolerancia, őszinte kommunikáció.

•

Értelmes kockázat vállalásának bátorsága, a frusztráció elviselése.

•

Reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége.

•

Szabályok és vágyak összehangolásának képessége.

•

Cselekvési alternatívák meglátásának képessége.

•

Döntési képesség, a kezdeményezőkészség.

•

Akaraterő és kitartás.

•

Empátia.

Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás. Érzelmek: •

Motivációk, beállítódás.

•

Akarati megnyilvánulások.

•

Aktivizáció.

•

Szabályozó, rögzítő.

•

Intellektuális, morális, esztétikai.

Értelmi képességek: •

Kognitív szféra.

•

Gondolkodási műveletek: -

Fogalomismeret, tájékozottság.

-

Összehasonlítás, megkülönböztetés.

-

Következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis.

-

Konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás.

Pszichikus funkciók működése: •

Koncentráció, feladattartás, figyelem.

•

Érdeklődés.

•

Emlékezet. 91

•

Képzelet.

•

Problémamegoldó képesség.

Érzékszeri szféra, precepció: •

Testsémaismeret.

•

Hallásérzékelés (auditív percepció).

•

Látásérzékelés (vizuális percepció).

•

Tapintásérzékelés (taktilis percepció).

•

Koordinációs működés (test, kéz, láb, szem).

•

-

Kinesztetikus érzékelés.

-

Keresztcsatornák működése.

Téri irányok, relációk érzékelése, időérzékelés.

Verbális képességek: •

Nyelvhasználat.

•

Összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése.

•

Beszéd tisztasága, a nyelvhelyesség.

•

Beszédértés.

•

Nyelvi kifejezőkészség: -

Kommunikációs és kooperációs készség.

-

Vitázó és érvelő képesség.

-

Konfliktuskezelő és megoldó képesség.

-

Vezető és szervező képesség.

Testi képességek: •

Nagymozgások.

•

Mozgáskoordináció, motoros képességek.

•

Téri tájékozódás nagymozgással, a cselekvés szintjén.

•

Finommotorikus mozgások.

A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS KOMPETENCIATERÜLETEI:

Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret. Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek:

92

•

Reális önismerete alapján tisztában legyen szellemi és fizikai erősségeivel és gyengeségeivel különböző távú célokat tudjon maga elé tűzni és a célhoz vezető utat képes legyen operatív szakaszokra bontani.

•

Közvetlen tetteit képes legyen céljainak alárendelni, illetve a céljainak és érdeklődésének megfelelő egyéni tanulási utakat kijelölni az egész életem át tartó tanulás egyéni folyamatában tudja saját tetteit és teljesítményét reflektív módot értékelni.

•

Képes legyen a megkezdett utak szükség szerinti korrekciójára.

•

Tudjon jó döntéseket hozni.

Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás. Érzelmek: •

Motivációk, beállítódás.

•

Akarati megnyilvánulások.

•

Aktivizáció.

•

Szabályozó, rögzítő.

•

Intellektuális, morális, esztétikai.

Értelmi képességek: •

Kognitív szféra.

•

Gondolkodási, műveletek: -

Fogalomismeret, tájékozottság.

-

Összehasonlítás, megkülönböztetés.

-

Következtetés, ítéletalkotás, analízis. Szintézis.

-

Konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás.

Pszichikus funkciók működése: •

Koncentráció, faladattartás, figyelem.

•

Érdeklődés, érzékelés, észlelés.

•

Emlékezet, problémamegoldó képesség.

Érzékszervi szféra, percepció: •

Testsémaismeret.

•

Hallásérzékelés (auditív percepció).

•

Látásérzékelés (vizuális percepció).

•

Tapintásérzékelés (taktilis percepció). 93

•

•

Koordinációs működés (test, kéz, láb, szem). -

Kinesztetikus érzékelés.

-

Keresztcsatornák működése.

Téri irányok, relációk érzékelése, időérzékelés.

Verbális képességek: •

Nyelvhasználat.

•

Összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése.

•

Beszéd tisztasága, nyelvhelyesség.

•

Beszédértés.

•

Nyelvi kifejezőkészség: -

Kommunikációs és kooperációs készség.

-

Vitázó és érvelő képesség.

-

Konfliktuskezelő és - megoldó képesség.

-

Vezető és szervező képesség.

Testi képességek: •

Nagymozgások.

•

Mozgáskoordináció, motoros képességek.

•

Téri tájékozódás nagymozgással, a cselekvés szointjén.

•

Finommotorikus mozgások: -

Ábrázoló tevékenység (rajzolás, festés, mintázás, kézimunkázás).

-

Ábrázolás a mindennapi életben (játék, barkácsolás, díszítés).

94

14.3 ETIKAI KÓDEX

ÁLTALÁNOS ETIKAI NORMÁK: •

Alapkövetelmény:

Tiszteld gyermekeidet! Tiszteld a gyermekeid szüleit! Tiszteld kollégáid! Tiszteld önmagad, tiszteld a hivatásod!

•

Rendelkezzen hivatástudattal és álljon hivatása magaslatán. Legyen birtokában annak, amit tanít.

•

Adjon maximális segítséget a gyermekek képesésségeinek kibontakoztatásához. Védje meg a gyermekeit a veszélyes ártalmaktól. Ne korlátozza a gyermekeket az ésszerű tevékenységeiben. Ne biztosítson egyes gyermekeknek jogtalan előnyöket. Ne tegyen a gyermekek előtt hamis, indulatokat gerjesztő kijelentéseket.

SZAKMAI ETIKAI NORMÁK: •

A pedagógiai tevékenység gyakorlására való jogosultság: Pedagógus az a személy, akinek pedagógiai képesítése van és szakmai ismereteit foglalkozásszerűen alkalmazza.

•

A pedagógus kötelezettsége: -

A pedagógus tevékenységének általános célja a társadalom és az egyén érdekében végzett személyiségfejlesztés.

-

Tudatában kell lenni, hogy tevékenysége kihat a vele kapcsolatban lévő személyek életére, ezért felelősséggel tartozik értük. Munkája során mindig tartsa tiszteletben az emberi jogokat, a gyermek jogait és a személyiséghez fűződő jogokat.

-

Szakmai tevékenységét a korszerű tudományra alapozottam legjobb meggyőződése szerint köteles végezni.

-

Egyénileg, illetőleg szervezett továbbképzéseken állandóan gyarapítsa szakmai, elméleti és gyakorlati ismereteit, fejlessze általános műveltségét.

95

•

A munkafeltételek biztosítása: -

Törekedjék arra, hogy munkafeltételei lehetővé tegyék a szakmai tevékenység maradéktalan teljesítését. Kötelessége arra törekedni, hogy munkavégzéséhez a megfelelő feltételeket biztosítsa, biztosíttassa.

-

Állandóan legyen kész ara, hogy munkatársainak a munkafeltételek jobbítása érdekében javaslatokat tegyen, és ezek megvalósításában közreműködjön.

-

A demokratikus véleményalkotás normatíváin belül maradva, szakmai és etikai állásfoglalásait is kellő tapintattal hozza kollégái, a gyermekek és azok hozzátartozóinak tudomására.

-

Mint vezető, semmilyen formában nem élhet vissza beosztottai, a gyermek és a hozzátartozói bizalmával. Személyi ellentéteket a kooperatív konfliktus-szabályozásával gondosa, etikailag megnyugtatóan kell megoldani.

-

A pedagógus feladata, hogy közölje a kollégáival, ha magatartását, pedagógiai módszerét helytelennek, vagy károsnak tartja. A vitatott magatartást vagy módszert szélsőséges esetben a tantestület elé is tárhatja.

•

A szakszerűség követelményei: -

A pedagógus arra törekedjen, hogy mindenkor tudományosan megalapozott, korszerű ismereteket tanítson, és szakmai elvárásokat alkalmazzon.

-

A pedagógiai irányzatokkal szemben tanúsítson türelmet, a sajátjától eltérő más eredményes módszerek jogosultságát tiszteletben kell tartani.

-

Törekedjen kollégáival az egymás munkáját kölcsönösen támogató, hatékony munkakapcsolat kialakítására. Mint vezető fordítson gondot a munkatársai szakmai fejlődésére.

-

Feladatainak lehető legjobb teljesítése érdekében működjön együtt más szakterületek szakembereivel. Köteles az együttműködésre olyan esetben is, amelyekben saját szakmai illetékességének korlátait feszegeti.

-

A gyermekek értékelése az egyenlő esélybiztosítás alapján objektíven történjen.

-

A pedagógus munkája során, ha büntet, akkor körültekintően járjon el, nevelő szándéka ne párosuljon megalázással.

-

Módszereinek, eljárásainak megválasztásában érvényesti szakmai autonómiáját. 96

Kétes, vagy vitás esetekben köteles megfelelő szakmai állásfoglalás kialakításának érdekében az illetékes szakemberekkel konzultálni azok észrevételeit, ajánlásait tárgyilagosan megfontolni. -

Módszereit, eljárásait mindig a gyermekek életkori és az egyéni sajátosságok figyelembevételével tervezni, alkalmazni.

-

Személyiségének hatását nem használhatja fel politikai é világnézeti agitációra, igyekezzék mindig objektív maradni.

•

A pedagógiai kapcsolat: -

A pedagógus munkája során tekintse partnernek a szülőt.

-

Törekedjék kiegyensúlyozott érzelmi gyermekek nevelésére, a gyermekkori pszichés zavarok megelőzését szolgáló mentálhigiénés elvek képviseletére, a társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzésére.

-

Kötelessége, hogy különös figyelmet szenteljen a gyermekvédelem feladatainak.

-

Törődjön a természet, az ember és a környezet megbecsülésével, a környezetvédelmi ismeretek elsajátításával.

-

Szorgalmazza olyan összehangolt csoportmunka kialakítását, melynek keretében a gyermekekkel foglalkozó különböző képesítésű szakemberek tevékenysége pedagógiai rendszerré szerveződhet.

ETIKAI NORMÁK ÓVODAI DOLGOZÓK SZÁMÁRA 1. Adjon maximális segítségek a gyermekek képességeinek kibontakoztatásához. 2. Ne korlátozza a gyermekeket az ésszerű tevékenységükben. 3. Védje meg a gyermekeket a veszélyes ártalmaktól. 4. Ne alázza meg a gyermekeket. 5. Ne különböztesse meg tanítványait faji, vallási és nemzeti hovatartozás alapján. 6. Ne biztosítson egyes gyermekeknek jogtalan előnyöket. 7. Ne tegyen a gyermekek előtt hamis, indulatokat gerjesztő kijelentéseket, a testület belső információit nyilvánosan nem terjesztheti. 8. Politikai credóját az óvodában nem ismertetheti, és nem befolyásolhatja másokat annak elfogadására. 9. Tartsa tiszteletben a vallásszabadság jogát, nem lehet elfogult vallási kérdésben. 10. Legyen szociálisan érzékeny, segítőkész az arra rászorulók esetében.

97

11. Utasítsa vissza az őt méltatlanul ért etikai és szakmai elmarasztalásokat. 12. Ha a szakmai értékeket veszélyeztető jelenségeket lát, hívja fel erre felettesei figyelmét. 13. Határolja el magát a méltatlan személyeskedéstől, intrikától és elvtelen szervezkedésektől. 14. Etikai joga munkahelyének szabad megválasztása, és nem köteles ismertetni megfontolásait munkahely váltás esetén. 15. Személyesen, vagy szakmai választott képviselő útján joga van részt venni szakmai kérdések eldöntésében, s ezekről információt kérni. 16. Joga van képesítésének és végzettségének megfelelő munkabeosztást kérni, s ha aránytalan terhelést tapasztal, joga van ezt észrevételezni. 17. Magánéletének esetleges konfliktusait nem jelenítheti meg munkahelyén, emberi kapcsolatai nem ütközhetnek a közerkölcs és a jó ízlés normáival. 18. Megjelenése, magatartása, beszéd- és viselkedésmódja legyen példaértékű, mind a gyermek, mind a szülő előtt. 19. A pedagógusnak illetéktelen személlyel szemben titoktartási kötelezettsége van. 20. A szülő segítségét magáncélra nem veheti igénybe.

98

ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT A helyi nevelési program érvényességi ideje:

2013. szeptember 1.-től visszavonásig

A nevelőtestület határozata alapján érvényes:

2013. szeptember 1.-től visszavonásig

Jóváhagyta: Intézményvezető

A helyi nevelési program felülvizsgálatának, módosításának lehetséges indokai, körülményei : 1. 2. 3. 4. 5.

jogszabályváltozás szervezeti átalakítás bővítés, leépítés ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol

Nyilvánosságra hozatala: A fenntartó és a partnereink által megtekinthető a vezetői irodában és minden csoportszobában.

Gerencsérné Németh Erika Intézményvezető

Beled, 2013.08.29.

99

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Véleményezte: 2013. augusztus 29.

…………………………………………….. Szülői Közössége

Elfogadta: 2013. augusztus 29.

Jóváhagyta: 2013. augusztus 29.

………………………………………………. Nevelőtestület

……………………………………………….. Óvodavezető

100

TARTALOMJEGYZÉK BORÍTÓ

1

CÍM

2

HITVALLÁSUNK

3

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

4

KÖSZÖNTŐ

5

1. Bevezető

6

2. Az óvoda adatai

8

3. Programunk feltételrendszere

9

3.1 Az óvoda tárgyi feltételei

9

3.2 Az óvoda személyi feltételei

10

3.3 Továbbképzés

12

3.4 Az óvodában működő szakmai munkaközösség

12

4. A helyi óvoda nevelés programjának nevelési filozófiája

13

4.1 Gyermekkép

14

4.2 Óvodakép

15

5. Óvodánk nevelési céljai, feladatai, nevelési alapelveink

16

5.1 Céljaink

16

5.2 Feladataink

16

5.2.1 Az egészséges életmód szokásainak kialakítása

17

5.2.2 Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

22

5.2.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

25

5.3 Nevelési alapelveink

29

5.4 Az óvodai élet megszervezésének elvei

30

6. Javasolt napirend

31

7. A program tevékenységformái

32

7.1 Játék, tanulási tevékenység

32

7.1.1 Szabad játék

36

7.1.2 Kezdeményezett játék

36

7.1.3 Játékba integrált tanulási tevékenység

37

7.2 Mesélés, verselés

38

7.3 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc

41

101

7.4 Rajzolás, mintázás, kézi munka

44

7.5 A külső világ tevékeny megismerése

48

7.6 Mozgás

52

7.7 Munka jellegű tevékenységek

56

8. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei

62

9. Az óvoda kapcsolatai

63

10. Sajátos feladatok

65

10.1 Gyermek védelem az óvodában

66

10.2 Hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatása

67

10.3 Tehetséggondozás

68

10.4 Etnikai kisebbség felzárkóztatása nevelési terület iránymutatói

69

10.5 Migráns gyerekek önazonosságának megőrzése

69

11. A nevelőmunka tartalmi ellenőrzése, értékelése, és mérése

70

11.1 Az óvoda írásos dokumentumai

70

11.2 Pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése

71

11.3 Az óvodai csoportok és gyermekek fejlődésének ellenőrzése, értékelése

71

11.4 A helyi nevelési program eredményességének vizsgálata, ellenőrzése, elemzése, értékelése

72

12. Fogalom meghatározás

73

13. Felhasznált irodalom

73

14.MELLÉKLETEK:

74

14.1 SNI program

74

14.1.1 Törvényi program

74

14.1.2 Céljaink

75

14.1.3 A megvalósítás feltételrendszere/a fejlesztő-segítő pedagógiai környezet megteremése

76

14.1.4 Az integrációt elősegítő pedagógiai tevékenységek

76

14.1.5 Dokumentációs kötelezettség

78

14.1.6 Gyermekvédelem

80

14.1.7 Esélyegyenlőség

81

14.2 Kompetencia területek

83

14.3 Etikai kódex

95

102

ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT

99

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

100

TARTALOMJEGYZÉK

101

103