Helyi Esélyegyenlőségi Program Jákó Község Önkormányzata
2013-2018.
1
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 3 Bevezetés ....................................................................................................................................................3 A település bemutatása .........................................................................................................................3 Értékeink, küldetésünk ..........................................................................................................................7 Célok .............................................................................................................................................................8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)..............................................9 1. Jogszabályi háttér bemutatása ..................................................................................................9 2. Stratégiai környezet bemutatása..............................................................................................9 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .......................12 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ...............................25 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége..........................................................................................36 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ..................................................................................39 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................42 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ...................................................................................45 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ............................................................46 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ...........................................47 1. A HEP IT részletei .........................................................................................................................47 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ...............................................................47 A beavatkozások megvalósítói...................................................................................................47 Jövőképünk .......................................................................................................................................48 Az intézkedési területek részletes kifejtése .........................................................................48 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)..................................................................................................................................................55 3. Megvalósítás....................................................................................................................................61 A megvalósítás előkészítése .......................................................................................................61 A megvalósítás folyamata ...........................................................................................................61 Monitoring és visszacsatolás ......................................................................................................63 Nyilvánosság .....................................................................................................................................63 Kötelezettségek és felelősség ....................................................................................................64 Érvényesülés, módosítás .............................................................................................................65 4. Elfogadás módja és dátuma......................................................................................................66
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Jákó község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása Jákó község Kaposvártól 30 km- re nyugatra fekszik a Zselic kistáj nyugati szélén, sík területen. 61-es főútról Kiskorpád-Gige valamint Nagybajom felől is megközelíthető. Közeli város még Nagyatád és Marcali. Jákó történeti fejlődése során mindig mezőgazdasági jellegű település volt, ez napjainkban is igaz. A viszonylag jelentős erdőterületeken a faállomány zömét akác, éger, fűz és nyárfa teszi ki. Az erdőben jelentős a gím- és dámszarvas állomány, de szép számmal előfordul az őz és a vaddisznó is. Sok a gyógynövény, valamint gomba is bőségesen szedhető. Az erdőterület 90 %-a magántulajdonban van. Ezeken a területeken elsődleges a gazdasági hasznosítás, a fakitermelés. Jákó település nevét az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék említette először. 1438-ban Albert király Hetesi János itteni birtokait Guthi Ország Mihálynak és Jánosnak adta. 1526-ban II. Lajos király Jákó egy részét Perneszi Ferencnek és testvéreinek, Péternek és Balázsnak adományozta. 1536 és 1559 között több birtokosa is volt; köztük a Wárdayak, Ipoltfi János, a Pernesziek, Derecskei Pál, Magyar Bálint, Alya Máté, Derecskei Pál, Regethey Gáspár is a birtokosai voltak. 1560-ban Perneszi Farkas adományt nyert I. Ferdinánd királytól itteni birtokaira. Az 1554 évi török kincstári adólajstrom szerint csak 6, 1571-ben pedig 5 házból állt. 1672-ben Csepely György megvette Perneszi János itteni birtokait, 1678-ban pedig Perneszi Ferenc itteni birtokrészeit Csepely György özvegyének Lábody Katalinnak idegenítette el. 1715-ben 5 háztartást írtak benne össze. 1726-1733 között felerészben a Perneszi, felerészben pedig a Thulmon családé volt. 1776-ban Tallián Ádám özvegye, Rosty Ferenc, báró Révay, a Pálffy-örökösök, Pados János, a Nagy, a Terstyánszky és a báró Calisius családok voltak birtokosai. 1835-ben a Vizeki Tallián család, Csépán Antal és József birtoka, majd az 1900-as évek elején Rónaszéki Trux Hugóné Kacskovics Margit és Biró Sándor volt a nagyobb birtokosa. A községbéli kúriák közül kettőt Csépán József és Antal építtettek a 19. század negyvenes éveiben. Egyet Hegedüs József a 19. század közepén és egy úrilakot Marton Lajos 1905-ben. A községhez tartozott Cserebók-, Jajgató-puszta és József-major is (azelőtt Nagysár-puszta).Az 1720as években 70-100 lakosa lehetett a falunak, a XIX. század közepén 492. Ettől kezdve folyamatosan 1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
3
emelkedett népessége. 1872. augusztus 14-én adták át a forgalomnak a Dombóvár – Zákány vasútvonalat, s ezzel egy időben a község vasútállomását is. A XX. század első felére fejlődő községgé vált Jákó. A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott Jákó. 1910-ben 798 lakosából 758 magyar volt. Ebből 522 római katolikus, 267 református volt. A község határában sok őskori lelet fordul elő. Az I. világháború után utcákat nyitottak, a településen középbirtokok, parasztgazdaságok működtek, iparosok, kereskedők tevékenykedtek. Ifjúsági és lovászegyesületet szervezetek, az iskolán kívüli népművelés keretében előadásokat, tanfolyamokat tartottak, népkönyvtárat állítottak fel.
Az 1959-ben alakult "Aranykalász" MgTsz a hetvenes években több mint 100 embert foglalkoztatott helyben. Erejére jellemző, hogy tápkeverő és takarító egysége volt Budapesten, fuvarozó és építő kirendeltsége pedig Békéscsabán. 1993-tól van önálló polgármesteri hivatala. A környék talaja humuszos, kötött homok. Kiválóan alkalmas burgonya és gabona termesztésére. Régebben nagy területen voltak szőlőskertek, gyümölcsösök. A településen nagy hagyománya volt az állattartásnak: szarvasmarhát, sertést, lovakat tartottak. Viszonylag jelentős erdőséggel rendelkezik, faállománya zömét akác, éger, fűz és nyárfa teszi ki. Az erdőkben jelentős a gím és a dámszarvas állomány, de előfordul őz és vaddisznó is. Az erdőterület 90 %-a magán tulajdonban van, a környezet megóvása elsődleges feladata a gazdálkodóknak.
A falunak 1900-tól vasútállomása postája és távirdája, 30-as évek elejétől rendszeres autóbuszjárata van Nagybajommal. A tanítás egy római katolikus és egy református népiskolában folyt az államosítás előtt. A falu népének kulturális igényeit a tágas faluház és az önkormányzati könyvtár igyekszik kielégíteni. A falunap június 18-adikához legközelebb eső szombaton, a búcsú október második vasárnapján van minden évben. 1969. július 1.-vel a szomszédos Nagybajom községgel Községi Közös Tanács néven közös tanácsot alakított, majd 1990. szeptember 30-án különválás után létrejött Jákó Önkormányzata. A jákói temetőben nyugszanak:
Csépán Cornélia földbirtokos (1808-1828.) györgyfalvai Csépán István és Ttes Kühtl Anna asszonyság Csépán István úrnak hitvese. Több t. n. vármegyék táblabírája és a somogyi belső tractus fő curátora. (1758-1830.) Marton Lajos (1828-1917), Marton Lajosné nemes Heman Clementina (1834-1917), Marton Lajoska (1870-1875) Dr. Marton Gyula orvos (1857-1915) Jákói híres ember: Jákóban született Dr. Zrínyi Miklós (1949. május 22. –) tanszékvezető egyetemi tanár (BME Fizikai Kémia Tanszék ) , a kémiai tudományok doktora (BME), 1993, a kémiai tudományok kandidátusa (ELTE), 1987, egyetemi doktor (ELTE), 1977 1. számú táblázat Lakónépesség száma az év
4
végén
2007 2008 2009 2010 2011
Fő
Változás
636 641 618 603 601
101% 96% 98% 100%
A lakónépesség számának alakulását tekintve megfigyelhető, hogy a településünkön a népesség egyre fogy. Fontos tehát, hogy a település tegyen valamit annak érdekében, hogy megtartsa a fiataljait, akik családot alapítanak, majd a helyi óvodába, iskolába járatják gyermekeiket. Egy település csak akkor tud fennmaradni, ha intézményei működnek. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő nők 339 n.a. 48 8 183 26 56
nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
férfiak 331 n.a. 63 19 199 19 31
% összesen 670 24 111 27 382 45 87
nők 51% n.a. 43% 30% 48% 58% 64%
férfiak 49% n.a. 57% 70% 52% 42% 36%
Állandó népesség - nők
65 év feletti 17%
0-14 éves 15%
15-17 éves 3%
60-64 éves 8%
18-59 éves 57%
Állandó népesség - férfiak 60-64 éves 6%
65 év feletti 9%
0-14 éves 19% 15-17 éves 6% 5
Megfigyelhető, hogy fiatalabb korban a férfiak vannak többségben, időskorra viszont a nők vannak nagyobb arányban. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 2008 2009 2010 2011 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
n.a. 96 97 93 87
0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 133 104 98 99 111
Öregedési index (%) n.a. 92,3% 99,0% 93,9% 78,4%
Öregedési index (%) 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Az adatokból kitűnik, hogy a 14 év alatti lakosok vannak többen és nem a 65 év feletti lakosok. Fontos tehát az a célkitűzés, hogy nem szabad engedni a település intézményeinek bezárását. A vizsgált évek adataiból látszik, hogy most még a fiatalság van többségben éppen ezért tenni kell azért, hogy a fiatalok ne vándoroljanak el. De a következő táblázat sajnos már nem ezt mutatja.
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások
6
állandó jellegű odavándorlás 2008 2009 2010 2011 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
16 17 21 11
elvándorlás
egyenleg
20 22 7 16
-4 -5 14 -5
Az figyelhető meg a 2008-2011-ig tartó időszakban a 2010-es évet leszámítva, hogy az elvándorlás jellemző a településre. Ez azzal is magyarázható, hogy a településen és a környező falvakban, városokban nincs munkalehetőség, a fiatalok nem tudnak elhelyezkedni.
5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások száma száma 2008 7 10 2009 5 7 2010 5 15 2011 11 6 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
természetes szaporodás (fő) -3 -2 -10 5
természetes szaporodás (fő) 10 5 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 -5 -10 -15
A táblázat adataiból és a grafikonból is látszik, hogy a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát. Ez alól csak a 2011-es év a kivétel. Ez alátámasztja azt, hogy az emberek bizonytalanra, a munkanélküliségre, arra, hogy nincs biztos jövedelmük nem vállalnak gyermeket. Ez a 2009-es gazdasági válsággal magyarázható.
Értékeink, küldetésünk A település fő célja, hogy továbbra is életképes maradjon, ehhez szükséges, hogy az óvoda, és az alsótagozatos iskola ne zárjon be. Ismeretes, ha ezek az intézmények egy településen megszűnnek, előbb-utóbb az élet megszűnik a településen. Mindehhez, hogy ezt elérje a település először a szülők gondolkodásán, szemléletmódján kell változtatni. A fiatalság, hogy ne hagyja el a települést, fontos
7
lenne a munkahelyteremtés, hiszen megfigyelhető, hogy sem a településen, sem a környező falvakban, városokban nincs mód elhelyezkedésre. Fontos még az is, hogy legyen hol kikapcsolódniuk a fiataloknak, a településen található sportpályát szabadidő eltöltéshez alkalmassá kell tenni. Komfortosabbá kell tenni a Petőfi és Rákóczi utca lakóinak életét az utak kövezésével. A településünkön található értékeinkre is kell hangsúlyt fektetni, pl. a nyugdíjas park szépítése, az önkormányzat épülete előtti parkoló felújítása, az óvoda épület állagának javítása. Ezekkel a településen élők komfortérzet lehet növelni. Egy lépés talán ahhoz, hogy a település lélekszáma az elköltözésekkel ne csökkenjen.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Jákó település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
8
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. - Jákó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2011. (IX.14.) Kt. számú rendelete a közművelődésről - Jákó község Önkormányzatának 8/2001.(VII.31.) Kt. számú rendelete az önkormányzat sporttevékenységgel kapcsolatos részletes feladatairól és kötelezettségeiről, valamint a költségvetésből sportra fordítható pénzeszközökről - Jákó Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2003. (VIII.8.) Kt. számú rendelete „Jákó helyi építési szabályzatáról” - Jákó Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 12/2005. (VII.20.) rendelete a közterületek használatáról szóló 9/2005 (V.31.) rendelet módosításáról - Jákó Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 9/2007 (IX.11.) számú rendelete a háziorvosi és védőnői körzetek kialakításáról szóló 7/2005. (IV.19.) számú rendelet módosításáról - Jákó Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2012. (III.26.) számú rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról
2. Stratégiai környezet bemutatása
9
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Jákó helyi építési szabályzata tartalmazza a IV. Fejezet 13. §. (1) c.) pontjában „a közüzemi szennyvízelvezetés, illetve annak megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken- zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban – történő átmeneti tárolása úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő” Jákó község Önkormányzata elindította a szennyvízhálózat kialakításához szükséges engedélyek folyamatát. Az engedélyek megléte után szeretne pályázni a szennyvízhálózat kiépítésére. A várható környezeti hatás jelentőségének eseti meghatározása: - a szennyvízhálózat megvalósulása a település szintjén elősegíti a fenntartható fejlődést - megoldja a kommunális szennyvíz illegális házi elszikkasztásából származó környezeti problémát; - megoldja a kommunális szennyvíz illegális házi elszikkasztásából származó környezeti problémát; - a település szintjén van jelentősége a környezettel kapcsolatos közösségi jogszabályok végrehajtása szempontjából. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása - Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzat Társulás – hulladékkezelés - Jákó Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat – A kisebbségi önkormányzati rendszert életre hívó kisebbségi törvény rögzíti a kisebbségek kollektív jogait, kulturális autonómiáját, létrehozza a kisebbségi képviseleti rendszert, de a kisebbségi önkormányzatok jog- és hatáskörét szűken szabta meg. Mindettől függetlenül a kisebbségi önkormányzatok működése hasznos lehet, mivel megfogalmazhatják az adott közösség érdekeit, igényeit. Társadalmi szervezetek2 Jákó községben a következő társadalmi szervezetek, egyesületek működnek: -
-
-
-
Jákói Hagyományőrző Nyugdíjas Egyesület. Az egyesület célja, hogy a régi hagyományokat felelevenítsék, kétheti gyakorisággal találkozót szerveznek a tagoknak, ahol beszélgetnek, jól érzik magukat. Jákói Búzavirág Nyugdíjas Egyesület. Az egyesület célja megegyezik a másik nyugdíjas egyesület céljával. Fellépéseken vesznek részt, ahol népdalcsokrokkal, néptánccal mutatják be hagyományainkat. Ők is kétheti gyakorisággal találkoznak. Mindkét nyugdíjas klub részére az önkormányzat biztosít helyet találkozóik megtartására a régi önkormányzati szolgálati lakásban. Az önkormányzat úgy segíti a klubok működését, hogy a szolgálati lakás rezsiköltségét az önkormányzat állja. Fiatalok Jákóért-Somogyért Egyesülete. Az egyesület célkitűzése az állandó emberi értékek közvetítése. Ifjúság-és gyermekvédelem, kisebbségi jogok védelme és esélyteremtés. Az egészséges életmódra nevelés. Demokráciára nevelés. A „zöld gondolkodás és életmód” elterjedésének elősegítése. Jákó Községért Alapítvány céljának tekinti Jákó község és térségének sorsáért felelősséget érző lakosok összefogását, a feladatok folyamatos ellátása érdekében az itt élő közösségek támogatását, sajátos gondjaik megoldásának elősegítését, a közfeladatok megoldását, azok előmozdítását.
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A kutatás során felhasznált adatbázisok: 2
www.helyicivil.hu Letöltés ideje : 2013. június 2.
10
-
teir.vati.hu Jákó község honlapja: http://www.jako.hu KIR-Stat T-star Önkormányzati adatok Partnerek által nyújtott adatok Helyi adatgyűjtés
11
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Jogszabályi háttér: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Jákó településen nagyon sok azoknak a családoknak a száma, melyek a létminimum közelében élnek, hiszen igénybe tudják venni a különböző támogatásokat, ilyen pl. lakásfenntartási támogatás. Sok a munkanélküliek száma, akik az önkormányzattól kapják a foglalkoztatást helyettesítő támogatást. Éppen ezért fontos cél, hogy a településen vagy a közelben munkahelyek teremtődjenek, hogy az itt élő emberek megélhetése könnyebb legyen.
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A népesség munkaerőpiacon való jelenléte, vagy távolmaradása a gazdaság és a társadalom mindenkori állapotának mutatója. Ahhoz, hogy minél nagyobb legyen a foglalkoztatottság, az önkormányzat kapcsolatban áll Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járás Járási Munkaügyi Kirendeltségével. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év
nő
férfi
összesen
fő fő fő 2008 228 233 461 2009 226 236 462 2010 294 236 530 2011 235 237 472 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő fő 24 37 30 19
férfi
% 10,5% 16,4% 10,2% 8,1%
fő 31 41 42 32
összesen
% 13,3% 17,4% 17,8% 13,5%
fő 55 78 72 51
% 11,9% 16,9% 13,6% 10,8%
Álláskeresők aránya 20,0% 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2008
2009
2010
2011 nők
2012 férfiak
2013
2014
2015
2016
2017
összesen 12
Az adatokból megállapítható, hogy a vizsgált időszakokban a nyilvántartott álláskeresők között a férfiak voltak, vannak többségben és nem a nők. Az is megfigyelhető, hogy az álláskeresők száma végig 10-20% között mozog. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy településünkön igen nagy a munkanélküliség aránya. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett
fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %
2011
2012 0
64
72
76
65
1 1,6% 4 6,3% 13 20,3% 6 9,4% 10 15,6% 7 10,9% 9 14,1% 10 15,6% 3 4,7% 1 1,6%
2 2,8% 13 18,1% 9 12,5% 9 12,5% 6 8,3% 10 13,9% 9 12,5% 11 15,3% 3 4,2% 0 0,0%
2 2,6% 7 9,2% 10 13,2% 10 13,2% 9 11,8% 12 15,8% 11 14,5% 12 15,8% 3 3,9% 0 0,0%
4 6,2% 9 13,8% 7 10,8% 7 10,8% 6 9,2% 7 10,8% 8 12,3% 14 21,5% 3 4,6% 0 0,0%
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
A 20 éves és fiatalabb munkanélkülieknél növekedés tapasztalható. A 21-25 év közöttiek és egészen a – 51-55 éves közöttiekig megfigyelhető, hogy változó a számuk, van olyan év, amikor csökken az előző évhez képest, de van olyan év, amikor növekszik.Pl.: A 21-25 év közöttieknél 2009-ben 13-an voltak, 2010-ben a számuk lecsökkent 7-re, viszont 2011-ben kettővel ismét növekedett a számuk. Az 56-60 év közöttieknél van, hogy a vizsgált időszakban nem változott a számuk. A 61 év felettiek esetében viszont 2009-től nincs regisztrált munkanélküli. Ez az adat arra a következtetésre ad okot, hogy nagy valószínűséggel ők már nyugdíjszerű ellátást kapnak, ezért nincsenek a munkanélküliek között.
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált év munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli
13
fő
fő
nő férfi összesen 2008 28 36 64 2009 36 36 72 2010 31 45 76 2011 28 37 65 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő 17 25 18 13 n.a.
%
férfi összesen 18 35 21 46 35 53 16 29 n.a. n.a.
Nő 60,7% 69,4% 58,1% 46,4% n.a.
férfi 50,0% 58,3% 77,8% 43,2% n.a.
összesen 54,7% 63,9% 69,7% 44,6% n.a.
100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2008
2009
2010
2011 nők
2012 férfiak
2013
2014
2015
2016
2017
összesen
A vizsgált időszakban emelkedést láthatunk a munkanélküliek számában egészen 2011-ig. Ez a szám 2011-ben elég nagymértékben csökkent, ebben jelentős szerepe van a közfoglalkoztatás bevezetésének, melyet az önkormányzatok a Munkaügyi Központ támogatásával tudtak, illetve tudnak igénybe venni.
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma év
nő
férfi
összesen
fő fő fő fő 2008 68 49 117 1 2009 64 47 111 8 2010 67 49 116 4 2011 67 49 116 4 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő % 1,5% 12,5% 6,0% 6,0% n.a.
Férfi fő 1 1 3 3 n.a.
% 2,0% 2,1% 6,1% 6,1% n.a.
összesen fő 2 9 7 7 n.a.
% 1,7% 8,1% 6,0% 6,0% n.a.
Pályakezdő álláskeresők száma 9 8 7 6 5 4
14
Mint, ahogyan a táblázatból és a grafikonból kitűnik a 18-29 éves korosztályban a nők vannak többségben, de ugyanez tapasztalható a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők között is. A településen, míg 2008-ban 1,7% volt a nyilvántartott pályakezdő álláskereső a 18-29 éves körében, addig ez az arány megemelkedett 2009-ben 8,1%-ra, de 2010-ben és 2011-ben ennek értéke 6% volt. Kitűnik ebből, hogy a pályakezdő munkanélküliek nem vagy csak nagyon kevesen tudnak elhelyezkedni. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság 15-X éves legalább általános általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen iskolát végzettek száma száma év összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi 2001 2011
fő 589
fő 284 n.a.
n.a.
fő 305 n.a.
fő 484 n.a.
fő 238 n.a.
fő 246 n.a.
fő 105 n.a.
% 17,8% n.a.
fő 46 n.a.
% 16,2%
n.a.
fő 59
n.a.
% 19,3% n.a.
Az adatok azt mutatják, hogy nagyon magas az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15-X évesek száma. 2001-ben 589 fő volt a 15 éves és az annál idősebb lakosság száma, melyből 105 fő nem rendelkezett általános iskolai végzettséggel. Ez 17,8 %-a a lakosságnak. A nemek szerinti megosztásból látszik, hogy a férfiak vannak többségben (59 fő), akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel. Helyi szinten a településen ennek csökkentésére nincs lehetőség, mivel a településünk 1-4 osztályos általános iskolával rendelkezik. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint
év
200 8 200 9
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség
8 általános
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő %
Fő
fő
%
fő
%
64
6
9,4%
28
43,8%
30
46,9%
72
7
9,7%
27
37,5%
38
52,8%
15
201 76 9 0 201 65 7 1 201 n.a. n.a. 2 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
11,8%
34
44,7%
33
43,4%
10,8%
30
46,2%
28
43,1%
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
A táblázatból látszik, hogy a nyilvántartott álláskeresők között közel 10%-os az arány, akiknek alacsonyabb végzettségük van, mint 8 általános. A 8 általánossal rendelkezők az álláskeresők átlagos 40%-a, ugyanúgy mint a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők esetében. 3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma év 2009 2010 2011 2012
8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma
fő
Fő
%
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők összesen résztvevők résztvevők év fő
fő
%
fő
%
2009 0 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő
%
0 0 0 0
0 0 0 0
Az adatokból egyértelműen látszik, hogy nem vett részt senki felnőttoktatásban, hogy az alapfokú végzettséget megszerezze, pedig az előző táblázatból (3.2.6. )kiderül, hogy lennének, akik megszerezhetnék ezt. A középfokú iskolában tanulók esetében is(felnőttképzés) ugyanaz a helyzet, senki nem vett részt ilyen oktatásban. c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év
Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest
Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest
2010
15
3%
n.a.
n.a.
16
2011
44
9%
n.a.
n.a.
2012
14
n.a.
n.a.
n.a.
Forrás: Önkormányzat adatai Megfigyelhető, hogy 2011-ben megugrott a közfoglalkoztatásban foglalkoztatottak száma ekkor volt 44 fő közfoglalkoztatott, hiszen akkor több lehetőség volt az emberek foglalkoztatására.Pl. 4 órás közfoglalkoztatás, hosszú távú foglalkoztatás. 2012-től startmunka programokban, illetve hosszú távú közfoglalkoztatásban vehetnek részt az emberek. Arra vonatkozóan nincs adat, hogy mekkora a romák foglalkoztatása a közfoglalkoztatás keretén belül. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások év
regisztrált vállalkozáso k száma a településen
2008 2009 2010 2011
49 47 50 52
állami Kiskereskede vendéglátóh szektorban lmi üzletek elyek száma foglalkoztato száma ttak száma
4 n.a. n.a. 4
3 n.a. n.a. 1
kivetett iparűzési adó
befizetett iparűzési adó
működő foglalkoztatá foglalkoztatá si si programok programokb száma an részt helyben vevők száma
n.a. n.a. n.a. n.a.
0 0 0 0
0 0 0 0
Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai
A regisztrált vállalkozások számánál növekedés tapasztalható, ami nem azt jelenti, hogy a településen sok a nagy vállalkozó, egyetlen egy vállalkozó van, aki több embert tud foglalkoztatni. Ez a cég is mezőgazdaságban van jelen. Nagyon sok a településen a mezőgazdasági őstermelő, akik nem foglalkoztatnak további személyeket. A kiskereskedelmi üzletek száma az évek során csökkent. Ugyanígy az állami szektorban foglalkoztatottak száma is. A gazdasági válság bekövetkezése gondolkodóba ejtette az embereket, akinek nem volt nyeresége a kisboltján az bezárta üzletét. 3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés
Legközelebbi centrum
15 perc
autóbusz járatpárok száma munkanapokon 2
Megyeszékhely
30 perc
Főváros
3,5 óra
elérhetőség átlagos ideje autóval
átlagos vonat járatok utazási idő átlagos száma autóbusszal munkanapokon
átlagos Kerékpár úton átlagos utazási való utazási idő idő megközelíthetőség kerékpáron vonattal
10 perc
0
0
igen
25 perc
n.a.
n.a.
7
25 perc
igen
1,5 óra
n.a.
n.a.
7
4 óra
n.a.
n.a.
17
Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai Megfigyelhető, hogy a településről vagy személyautóval vagy pedig vonattal jutnak el az emberek a megyeszékhelyre vagy a közelebbi centrumba. Községünk közlekedési helyzete összességében jónak mondható, hiszen vonattal könnyen elérhetőek a közeli települések. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok van/nincs fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen
Felsorolás
nincs
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen
nincs
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés A településen nincsenek a fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok. A fiatalok elsősorban a megyeszékhelyen, Kaposváron találhatnak ilyen jellegű programokat. f) Munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése A régióban a regisztrált munkanélküliek számára képzési lehetőséget a Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járás Járási Munkaügyi Kirendeltsége által kiírt TÁMOP 1.1.2. a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása című pályázat és az Újra tanulók projekt biztosít. g) mélyszegénységben élők és romák3 intézményekben történő foglalkoztatása
települési
önkormányzati
saját
fenntartású
3.2.16. számú táblázat – Mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása év
mélyszegénységben élők
Romák/cigányok
2008
0
0
2009
0
0
3
Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiségi csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (ld. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 11. § (1)-(3) bekezdését).
18
2010
0
0
2011
0
0
2012
0
0
Forrás: helyi adatgyűjtés Az önkormányzat által fenntartott intézményekben, mint az óvoda, iskola nem foglalkoztattak mélyszegénységben élőket, illetve roma nemzetiségűeket. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Jákó községben a csekély számú munkáltatóknál nem tapasztalható hátrányos megkülönböztetés. Más településen elhelyezkedni vágyóknál viszont hátrányos megkülönböztetés a távolság miatt alakul ki. Az utazás akadály még akkor is, ha később kifizetik. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Az Sztv. úgy fogalmaz, hogy a „szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségen túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata”. Vannak pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások. Pénzbeli ellátások: - Rendszeres szociális segély egészségkárosodottaknak: Azoknak jár, akik a 18. életévüket betöltötték és aktív korúak, továbbá munkaképességüket legalább 67%-ában elvesztették, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedtek és saját jogú nyugdíjszerű ellátáshoz szükséges szolgálati idővel nem rendelkeznek. - Aktív korúak ellátása: (FHT), az az aktív korú, nem foglalkoztatott személy részesülhet ebben a segélyben, aki az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, folyósítási idejét kimerítette, vagy a munkaügyi központtal a kérelem benyújtása előtti két éven belül legalább egy évig együttműködött, feltéve, hogy csak ez a módja megélhetésének. - Lakásfenntartási támogatás: Jövedelmi viszonyaik alapján ebben a támogatásban részesülnek azok,akik nem tudják teljes mértékben finanszírozni lakásuk fenntartási költségeit. - Ápolási díj: méltányossági alapon állapítja meg az önkormányzat azon személyek részére, akik gondozásra szoruló személy otthoni ápolását végzi. - Átmeneti segély: Önkormányzatunk a szűkös anyagi helyzetre tekintettel az elmúlt években már nem nyújtott átmeneti segélyt. - Temetési segély: Azon személyek részére van megállapítva, akik elhunyt hozzátartozójuk temetéséről gondoskodtak és ez nagy anyagi terhet rótt a családra. - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: Azon gyermeket nevelő családok számára, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 130%-át, gyermekét egyedül nevelők esetében a mindenkori nyugdíjminimum 140%-át. - Bursa Hungarica: A felsőoktatásban résztvevők hallgatók számára adott anyagi támogatás. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti év segélyben részesülők fő lakónépesség száma
segélyben részesülők %
19
2008 461 2009 462 2010 469 2011 472 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
39 53 34 51
8,5% 11,5% 7,2% 10,8%
A segélyben részesülők adataiból megállapítható, hogy közel 10%-os az ellátásban részesülők száma az aktív korú népesség számához viszonyítva pl.: 2008-ban a 461 fő aktív korú lakosságból 39 fő részesült az önkormányzattól segélyben. A segélyben részesülők százaléka magasnak mondható. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresési álláskeresők száma járadékra jogosultak év fő fő % 2008 64 n.a. 2009 72 n.a. 2010 76 n.a. 2011 65 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
0,0% 0,0% 0,0% 0,0%
3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma
év
rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 fő évesek %ában
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) munkanélküliek %-ában
fő
2008 39 6,7 n.a. 2009 18 3,5 35 2010 7 1,2 27 2011 10 1,7 41 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett
Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást
n.a. n.a. n.a. 0
n.a. n.a. n.a. 0
n.a. 48,6 35,5 63
Ellátottak száma (fő) 50 40 30 20 10 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
Segélyezettek száma
Támogatottak száma
Jogosulatlanok száma
Támogatástól megvontak száma
2017
20
Megállapítható, hogy a településen nincsenek olyanok, akiktől a foglalkoztatást helyettesítő támogatást megvonták volna azért, mert a szükséges 30 nap munkaviszonyt ne tudták volna igazolni. A település szociális rendelete nem tartalmaz olyan kikötést, mely alapján bárkitől megvonható lenne a támogatás. Az emberek a segélyhez szükséges 30 napot közfoglalkoztatásban, vagy önkéntes munkában vagy pedig napszámban szerezték meg. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A településen a lakások száma 249 db, amely az évek során nem növekedett, de elmondható, hogy a településen lévő lakások komfort fokozata megfelelő színvonalú. Ez azt jelenti, hogy mindegyik ingatlan rendelkezik az alapfokú szolgáltatásokkal (víz, villany). A településen nincs bérlakás, sem szociális lakás. a) bérlakás-állomány Jákó községben bérlakás nincs. b) szociális lakhatás Jákó településen mivel sem az önkormányzatnak, sem pedig más társadalmi szervezetnek, egyháznak nincs bérlakása, ezért nincs szociális lakhatás. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A településen erre vonatkozóan nincsenek adatok. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság év
Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma
Hajléktalanok száma
2008 2009 2010 2011 2012
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
Forrás: önkormányzati adatok A vizsgált időszakban nem volt feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzet. Hajléktalan nem él a településen. e) lakhatást segítő támogatások 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008 2009 2010 2011
65 58 57 70
0 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar A településen megfigyelhető, hogy növekszik a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma,2008-ban 65-en részesültek ilyen támogatásban, 2011-ben pedig 70-en. Ez az adat rávilágít arra, hogy nagyon sokan élnek kevés jövedelemből, a létminimumhoz közel. Adósságcsökkentési támogatás nincs a településünkön, az önkormányzat nem hozott erről döntést.
21
f) eladósodottság A gazdasági válság kialakulása után érzékelhető, hogy egyre több család szorul rá a lakásfenntartási támogatásra. Lásd a 3.4.3. számú táblázat. g) lakhatás egyéb jellemzői Jákó településen, külterületen nem található lakás, illetve a településen található ingatlanok mind lakóövezetben helyezkednek el. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A településen nem található szegregátum. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A 2011. évi CLXXXIX. törvény – Magyarország helyi önkormányzatairól – 13.§. (1)-(2) bekezdése rögzíti, hogy a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen a többi feladat mellett az egészségügyi alapellátásról való gondoskodás, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. Az 1997. évi CLIV. törvény – az egészségügyről – 152. §-a részletezi az egészségügyi alapellátás körébe tartozó település önkormányzati feladatokat. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A nagybajomi Alapszolgáltatási Központtal való megállapodása a helyi önkormányzatnak az alapszolgáltatási feladatok ellátására, úgymint a házi segítségnyújtás, családsegítés és a gyermekjóléti szolgálat jött létre. Az Alapszolgáltatási Központ két szociális gondozója látja el a településen a házi segítségnyújtást igénybevevő embereket. Az önkormányzatnál szerdai naponként ügyfélfogadást tart a gyermek-és családsegítő.
3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére év tervezett háziorvosi szolgálatok száma
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
0
0
0
2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar
0 0 0 0
0 0
2008
0
Jákó településen nincs sem háziorvosi, sem gyermekorvosi praxis. Ezt a szolgáltatást úgy biztosítják a település lakói részére, hogy a két háziorvosból az egyik minden héten kedden délelőtt Jákóban rendel. A másik felnőtt háziorvos Nagybajomban, a szomszédos városban fogadja betegeit minden hétköznap. Gyermekorvos pedig hetente kétszer jön a településre rendelni, hétfő és csütörtöki napon. Hétfőn délután, csütörtökön pedig a reggeli órákban fogadja kisbetegeit a gyermekorvos. Fogorvosi ellátást Nagybajomban biztosítanak a község lakóinak. Hétvégi orvosi ügyeletet a Kaposvár és Környéke Orvosi ügyelet lát el munkaszüneti napokon.
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
22
év 2008 2009 2010 2011 Forrás: TeIR, KSH Tstar
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 27 29 25 23
Közgyógyellátotttak száma (fő) 35 30 25 20 15 10 5 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Megfigyelhető, hogy 2008-hoz képest csak 2009-ben volt több a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma, a többi évben csökkent a számuk. 2009-ben 29 fő rendelkezett közgyógyellátási igazolvánnyal ezzel szemben 2011-ben már csak 23-an. A csökkenés annak tudható be, hogy többen elhunytak a közgyógyellátottak közül. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma 2008 1 2009 1 2010 2 2011 3 Forrás: TeIR, KSH Tstar
Ápolási díjban részesülők száma (fő) 4 3 2 1 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
23
2010-ben és 2011-ben kettővel nőtt a 2008-as állapothoz képest az ápolási díjban részesülők száma. A településen egyre több az ápolásra szoruló idősebb ember. Azok tudják igénybe venni az ápolási díjat, akinek a jövedelme a Szociális törvényben meghatározott értékhatáron alul marad. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Népegészségügyi szűrésekhez való hozzáférés nem megadott a településen. A település lakóinak be kell utazni a megyeszékhelyre pl. tüdőszűrésre, nőgyógyászati szűrésre stb. A koragyermekkori kötelező szűréseket( gerincferdülés, látásvizsgálat, hallásvizsgálat) az óvodában és az iskolában elvégzi minden évben a házi gyermekorvos. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A településen ilyen ellátás igénybevételére nincs hozzáférés. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A közétkeztetés milyensége a konyhafőnökön és az igényeken alapul. Mindent megteszünk, hogy az önkormányzat konyháján – ahol nemcsak az ovisoknak, iskolásoknak, hanem az időseknek – is főznek, mindenki kedvére tegyünk. Ezt nagyon nehéz megoldani. A gyermekek heti két alkalommal kapnak tejterméket. Nyáron a gyümölcsszezonban van többszöri alkalommal gyümölcs a gyermekeknek. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A távolság miatt a gyermekek a helyben szervezett óvodai, iskolai programokon vesznek részt. Nincs pénz, igény utazni edzésekre. A településen található sportpályán általában csak „falunapon” van lehetőség a sportolásra (kispályás labdarúgás).Terveink között szerepel a sportpálya rendbetétele. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az Alapszolgáltatási Központ szociális gondozói járnak a község idős lakosságához. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Erre vonatkozóan a településről nem rendelkezünk adattal. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Erre nem tudunk példát szolgáltatni, mivel a közgyógyellátottak száma csökken évről évre ld. 3.6.2. táblázatot. 3.7. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Községünkben két nyugdíjas klub található. E két önálló klub valaha egy klubként működött. A Jákói Hagyományőrző Nyugdíjas Egyesület közel 10 fővel, a Jákói Búzavirág Nyugdíjas Egyesület pedig közel 20 fővel működik. Az utóbbi egyesület a környező falunapokon fellép és népi tánccal és dalokkal őrzik a hagyományokat. Mindemellett a település falunapján is mindig helyet kapnak, hogy bemutathassák kis műsoraikat. A nyugdíjasok mellett megtalálható községünkben a Fiatalok Jákóért-Somogyért Egyesülete, melynek célkitűzése az állandó emberi értékek közvetítése. Ifjúság- és gyermekvédelem, kisebbségi jogok védelme és esélyteremtés. Az egészséges életmódra nevelés. Demokráciára nevelés. A "zöld gondolkodás és életmód" elterjedésének elősegítése. A Jákó községért Alapítvány céljának
24
tekinti Jákó község és térségének sorsáért felelősséget érző lakosok összefogása, a feladatok folyamatos ellátása érdekében az itt élő közösségek támogatása, sajátos gondjaik megoldásának elősegítése, a közfeladatok megoldása, azok előmozdítása. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Községünkben egy kisebbségi önkormányzat működik a Jákó község Roma Nemzetiségi Önkormányzata. A kisebbségi önkormányzat próbálja a kisebbséghez tartozókat segíteni. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A roma nemzetiségi önkormányzat a kaposfői katolikus atya segítségével többször szervezett már ruhabörzét településünkön, segítve ezáltal a kisebbséghez tartozókat. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Jákó község Roma Nemzetiségi Önkormányzata az utóbbi években úgy próbál segíteni a kisebbséghez tartozókon, hogy segíti a jó tanulókat ösztöndíj formájában. A helyi iskolát és óvodát anyagilag támogatták, a támogatásból játékszerek és sportszerek kerültek megvásárlásra. Év végén télapóra és karácsonyra megajándékozzák a gyermekeket egy kis csomaggal, szaloncukorral. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
magas az alacsonyan iskolázottak száma a településen
feltárni azokat a lehetőségeket, hogy az iskolázottság szintjén tudjunk növelni, figyelni a vonzáskörzetben induló tanfolyamokat, képzéseket munkahelyhez való jutás előmozdítása pl. munkahelyteremtő pályázatok beadása, valamint a lakosság tájékoztatása a munkavállalási lehetőségekről
magas a munkanélküliség aránya
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Jákó községben a gyermekek száma 2011-ben 138 fő. Ebből a 0-14 éves korosztályt 111 fő, a 15-17 éves korosztályt 27 fő alkotja. Ők az összlakosság 20,59%-a. Az öregedési index alapján még az a jellemző a településre, hogy a fiatalok vannak többen, de ha megnézzük az élve születések számát, akkor azt látjuk, hogy – a 2011-es évet leszámítva – csökken a halálozások számával ellentétben. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete
25
Elmondható, hogy a településen sok gyermek részesül gyermekvédelmi támogatásban, ami azt jelenti, hogy halmozottan hátrányos helyzetűek. A 2008-as évben egészen 2011-ig közel 100 gyermek részesült ebben a támogatásban. A településen kiegészítő gyermekvédelmi támogatás és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás nincs. 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma védelembe Megszűntetett esetek vett 18 év veszélyeztetett kiskorú év száma a 18 év alatti alattiak gyermekek száma 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett ésvettek veszélyeztetett kiskorú gyermekek védelembe közül száma száma védelembe 2008 0 0 0 Megszűntetett esetek vett 18 év veszélyeztetett kiskorú év száma a 18 év alatti alattiak gyermekek 2009 0 0 0 száma védelembe vettek közül száma 2010 0 0 0 2008 2011
0 0
0 0
0 0
2009 0 0 0 2012 2010 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2011 0 0 0 b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Ebből Kiegészítő Rendkívüli 2012 0 0 0tartósan Rendszeres Az adatokból is látszik, hogy tartósan községünkben elég sok gyermek részesül gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg támogatásban. Ez azt jelenti, hogy ezen gyermekek hátrányos helyzetűek. Forrás: év TeIR, KSH Tstar kedvezményben kedvezményben kedvezményben fogyatékos fogyatékos 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma részesítettek részesítettek részesítettek száma gyermekek gyermekek Ebből Ebből száma száma Kiegészítő Rendkívüli száma száma Rendszeres tartósan tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg 2008 97 0 0 0 0 év kedvezményben kedvezményben kedvezményben fogyatékos fogyatékos részesítettek részesítettek részesítettek gyermekek 2009 99 száma gyermekek 0 0 0 0 száma száma száma száma 2010 93 0 0 0 0 2008 2011
97 93
0 0
2009 99 0 2012 n.a n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati 2010 93 0 adatok 2011 93 0
0 0
0 0
0 0
0 n.a. 0
0 n.a. 0
0 n.a. 0
0
0
0
n.a.
n.a.
2012 n.a n.a. n.a. Gyermekvédelmi kedvezmények Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati 100% adatok 50%
Gyermekvédelmi kedvezmények
100% 0% 50%
2008
2009
2010
rendszeres kedvezmény
2011
2012
2013
2014
kiegészítő kedvezmény
2015
2016
2017
rendkívüli kedvezmény
0% 2008
2009
2010
rendszeres kedvezmény
2011
2012
2013
2014
kiegészítő kedvezmény
2015
2016
2017
rendkívüli kedvezmény
26
Gyermekvédelmi kedvezmények 100%
50%
0% 2008
2009
2010
rendszeres kedvezmény
2011
2012
2013
2014
kiegészítő kedvezmény
2015
2016
2017
rendkívüli kedvezmény
c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 18. évfolyam
50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
2008
21
n.a.
n.a.
97
n.a.
n.a.
2009
22
n.a.
n.a.
99
n.a.
n.a.
2010
16
n.a.
n.a.
93
n.a.
25
2011
18
n.a.
n.a.
93
4
25
2012
12
n.a.
n.a.
n.a.
4
n.a.
A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek olyan gyermekek is, akik már betöltötték a 18. életévüket, ők saját jogon kérik ezt a juttatást. Azok a gyermekek mind az óvodában és az alsó tagozatos általános iskolában is ingyenes étkezésben részesülnek, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapnak. Mivel községünkben csak alsó tagozatos általános iskola működik, ezért nincs adatunk arról, hogy mennyi az 1-8. évfolyamon az ingyenes étkezésben résztvevők száma. Ugyanezen okból nincs adatunk arról sem, hogy mennyi az 50%-os mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyamig. Óvodáztatási támogatás először 2011-ben került megállapításra, az előző években ezért nincs adat. Nyári étkeztetés településünkön 2010-ben és 2011-ben volt, akkor 25 gyermek vette ezt a szolgáltatást igénybe. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 27
A település óvodájába és iskolájába járó gyermekek közül a legtöbb halmozottan hátrányos helyzetű, ezért részesülnek ingyenes étkezésben, valamint ingyenes tankönyvellátásban. Meg kell említeni, hogy az önkormányzat képviselő-testületének van egy olyan döntése, hogy azok a 1-4. osztályos tanulók, akik Jákó községben járnak iskolába és nem részesülnek gyermekvédelmi kedvezményben az önkormányzat kifizeti a tankönyveiket. Ezért van az, hogy a jákói iskolába járó gyermekek közül mindenki részesül az ingyenes tankönyvellátásban. Azok a gyermekek, akik más településre járnak és részesülnek gyermekvédelmi támogatásban szintén ingyenes tankönyvellátásban és étkeztetésben részesülnek. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya 4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma
év
Magyar Magyar Magyar Ebből állampolgársággal Ebből állampolgársággal Ebből állampolgársággal hátrányos nem rendelkező hátrányos nem rendelkező, hátrányos nem rendelkező helyzetű általános helyzetű 18 év alatti helyzetű óvodások száma (fő) iskolások száma (fő) középiskolások (fő) (fő) (fő) száma (fő)
2008
0
0
0
0
0
0
2009 2010
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2011
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 0 2012 Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH
Jákó községben csak magyar állampolgársággal rendelkező gyermekek élnek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Jákó községben szegregált, telepszerű lakókörnyezet nem található. A településen élő kisebbséghez tartozók nincsenek elkülönítve. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A településen élő valamennyi gyermek, így beleértve a HH-s, illetve a HHH-s valamint a fogyatékkal élő gyermekeket is részesülnek egészségügyi szolgáltatásban. Minden héten két alkalommal községünkben rendel a gyermekorvos. Védőnői álláshely nincs a településen, de a gyermekek így is ellátottak egészen 6 éves korig, hiszen ugyanúgy, mint az orvos a védőnő is átjár a településre a gyermekekhez. Az oktatásban, mind az óvodában, mind pedig az iskolában megoldott a különféle fejlesztő foglalkoztatás pl. logopédus. Mindkét intézménybe jár logopédus, így a gyermekeket nem kell utaztatni a foglalkoztatásokra. Minden olyan szolgáltatást, melyet a gyermekeknek igénybe kell venni, megpróbálunk helyi szinten nyújtani. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma
28
év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008
0
55
2009
0
50
2010
0
44
2011
0
50
2012
0
44
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A településen nincs védőnői álláshely. Ezt a szolgáltatást ugyan úgy, mint az orvosi szolgáltatást Nagybajommal közösen látja el a település. A szomszédos városból jár át a védőnő Jákó község kisgyermekeihez. A védő a gyermek fejlődését magzati kortól egészen 6 éves korukig végig kísérik. Elmondható, hogy a jogszabályban előírtakhoz képest a védőnő leterheltsége a megadott értéken belül mozog. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői
év
Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma
Háziorvos által ellátott személyek száma
Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma
Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma
2008 2009 2010 2011 2012
0 0 0 0 0
n.a. na. n.a. n.a. n.a.
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A településen helyben nincs gyermekorvos, de a település gyermekei nem maradnak ellátatlanok. Egy héten kétszer jár át Nagybajomból a gyermekorvos rendelni. Jákó község kis település a szomszédos város gyermekorvosával van az önkormányzatnak megállapodása arra, hogy hetente kétszer átjön a kisbetegeket ellátni. A községben rendelő orvosoknak rezsiköltséget nem kell fizetniük sem a nyári hónapokban, sem pedig a téli hónapokban. A gyermekorvos részére útiköltség is megállapításra került. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok
29
Elmondható, hogy a településen élő kisgyermekek 0-7 éves korukig egészségügyi ellátási igénye megoldottak, hiszen védőnő jár át Nagybajomból a gyermekekhez. A településen minden héten megtalálható az Alapszolgáltatási Központ családsegítő szociális asszisztense, így bárki segítséget kérhet tőle. Az oktatási igényekről is elmondható, hogy mind az óvodában, mind az iskolában van megoldása, hiszen a logopédus kijár az oktatási-nevelési intézményekbe és foglalkozik azon gyermekekkel, akiknek ilyen fejlesztésre van szükségük. d) gyermekjóléti alapellátás 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma
év
bölcsődék száma
bölcsődébe beírt gyermekek száma
2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar
0 0 0 0 0
Szociális szempontból felvett gyerekek száma
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma
(munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
A település nem rendelkezik bölcsődével.
4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év
családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi Jákó községben nincs családi napközi.
családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma 0 0 0 0 0
e) gyermekvédelem A gyermekvédelem megoldott a településen, bármilyen probléma esetén segítséget lehet kérni az Alapszolgáltatási Központtól. A központ székhelye: Nagybajom. Szerdai naponként jár a településünkre ügyfélfogadást tartani a családsegítő. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Nem rendelkezünk ilyen adattal helyi szinten. Kaposváron van legközelebb a Borostyánvirág Anyaotthon, ahol segítséget kérhetnek az egy szülős családok azok, akik nehéz anyagi körülmények közé kerültek, megélhetési nehézséggel küszködnek, lakáskörülményeik rosszabbodtak. A családok itt átlagosan 1 évig tartózkodhatnak. Az anyaotthont személyesen, levélben és telefonon is fel lehet keresni. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés
30
A gyermekek a távolság miatt a helyben szervezett óvodai, iskolai programokon vesznek részt. Nincs pénz, igény utazni az edzésekre. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A gyermekeknek a településen az iskolában és az óvodában megoldott az étkeztetés. Az óvodába úgy viszik az ételt, az iskolások az önkormányzat ebédlőjében fogyasztják el az ebédet. Hétvégi és szünidei gyermekétkeztetés jelenleg nincs a településen. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Erről nincs rendelkezésre álló adat. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Nincs róla adat.
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Évek óta megoldott a gyerekek gyógypedagógusok általi fejlesztése. A logopédus is ellátja a rászoruló gyermekeket. A fogyatékossággal élő gyermekek is eljutnak a sajátos intézménybe, ebben támogatja őket az önkormányzat. (pl.: bérlet megvásárlása). Az óvoda és iskola biztosítja a szükséges fejlesztést, amit a szakértői bizottság előír. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Jákó településen az óvodában is és az alsó tagozatos általános iskolában vannak 2 illetve 3H-s gyermekek, tanulók. Az ő nevelésük, tanításuk éppúgy megoldott, mint a társaiké. Településünkön mivel egy óvoda és egy általános iskola működik, ezért nincsenek körzetek a gyermekek egy intézménybe járnak. Ugyanabban az intézményben kapnak helyet azok is, akik különböző nehézségekkel küszködnek. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)
(pl.
iskolára/óvodára
jutó
A településen az iskolában nincs iskolapszichológus, de az iskolában és az óvodában gyógypedagógus (logopédus) foglalkozik a fejlesztésre szoruló gyermekekkel. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs jelenségek Nincs szegregáció az intézményekben. Csak ha indokolt a külön nevelés, akkor jár a gyermek speciális intézménybe. (pl.: EGYMI, siketek iskolája) d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések
31
A kisiskolába járó tanulók helyt álltak felsőtagozaton másik iskolában, nem jelentett számukra hátrányt a kisiskola. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Ilyenről nem rendelkezünk adattal. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet
db 1 1 30 1 8 h-tól-17 h-ig augusztus hónap F ő 2 2 0 1 1
Hiányzó létszám
0 0 0 0 0
Elmondható, hogy a településen az óvodai neveléshez minden feltétel adott.
4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2. Helyhiány miatt Ebből hátrányos / elutasított halmozottan év gyermekek száma hátrányos helyzetű (fő) (fő) 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés Helyhiány miatt senki nem lett elutasítva az óvodai felvételkor, hiszen az óvodai férőhelyek nincsenek betöltve maximálisan. A 2009-es évtől megfigyelhető, hogy az óvodai férőhelyek számánál jóval kevesebben jártak óvodába. Pl. 2009-ben a 30 férőhelyre 22 gyermek jutott, 2010-ben a 25 férőhely /17 gyermek volt az óvodában. 2010-ben látható a nagyfokú csökkenés, mivel a 30 gyermek helyett csak 17 gyermek járt óvodában. Ez azzal is magyarázható, hogy sok óvodás gyermeket elvisznek az intézményből. 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év
3-6 éves korú gyermekek száma
óvodai gyermekcsoportok óvodai száma férőhelyek száma
óvodai feladatellátási helyek
óvodába óvodai beírt gyógyped gyermeke agógiai k száma csoportok
32
2008 2009 2010 2011 2012
30 22 17 17 n.a.
1 1 1 1 1
száma 1 1 1 1 1
25 30 25 30 30
száma 0 0 0 0 0
29 26 20 22 17
Az óvodai nevelés táblázatból kitűnik, hogy a településen élő óvodáskorú gyermekek ellátása a településen biztosítva van, hiszen az óvodai férőhelyek száma - a 2008-as évet leszámítva akkor 30 gyermek volt óvodáskorú ebből 29 fő volt óvodás a 25 fős óvodai férőhelyre – nincs maximális kihasználva. Napjainkban több kisgyermeket is elvisznek más településre óvodába, holott az önkormányzat mindig szem előtt tartja az óvoda sorsát, felújításra került már a konyhája, számításba van véve az épület külső felújítása is.
4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma
tanév
Általános Általános iskola 1-4 iskola 5-8 évfolyamon évfolyamon tanulók tanulók száma száma
általános iskolások száma
napközis tanulók száma
fő
fő
fő
fő
%
2010/2011
18
0
18
18
100,0%
2011/2012
21
0
21
21
100,0%
2012/2013
19
0
19
19
100,0%
Forrás: TeIR, KSH Tstar Jákó településen 1-4. osztályos általános iskola található. A gyermekekre részére az önkormányzat konyháján étkezés van biztosítva – tízórai, ebéd, uzsonna-. Így a gyermekek napközbeni ellátása biztosított. 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai osztályok száma tanév
2010/2011 2011/2012 2012/2013
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban
általános iskolai feladat-ellátási helyek száma
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
db
1 1 1
0 0 0
1 1 1
0 0 0
0 0 0
0 0 0
1 1 1
4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek
33
Fő Nem szaktanítást végző tanító
0
Szaktanítást végző tanítók száma
2
Szaktanítást végző tanárok száma
0
Gyógypedagógusok létszáma
0
Gyermekvédelmi felelős
0
Iskolaorvos
0
Hiányzó létszám
Iskolapszichológus 0 Kisegítő személyzet 1 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A fenti két táblázat is mutatja, hogy a településen található alsótagozatos általános iskola biztosítja mindazokat a feltételeket, mely a gyermekek oktatásához szükséges. Mind a pedagógus képzettsége, mind pedig az oktatás minősége. A kötelező oktatáson kívül az iskolában művészeti oktatás is folyik, néptánc és furulya órákon vesznek részt a gyermekek. A nyelvoktatás is biztosított, angol nyelvet tanulnak az idejáró gyermekek. A fejlesztő foglalkozások is az iskola keretein belül megoldottak, logopédus jár ki Nagybajomból a gyermekekhez. A 4.4.12. számú táblázat – erre vonatkozóan nincs adatunk, mert csak alsótagozatos általános iskola működik településünkön. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
csökken a gyermeklétszám a település oktatási intézményeiben
meggyőzni a szülőket arról, hogy ne vigyék el a gyermekeket a településről lakossági fórum tartásával, ahol mindenki elmondhatja az érveit és ellenérveit sportpálya rendbetétele, ifjúsági klub működtetése
fiatalok szabadidő eltöltésének biztosítása
34
35
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Jogszabályi háttér, stratégiák: - Alaptörvény XV. cikk- nők, férfiak egyenjogúsága - Tanács 76/207/EGK irányelve – nők és férfiak egyenlő bánásmód a munkavállalás és szakképzés terén - Tanács 79/7/EGK irányelve – férfiak és nők egyenlő bánásmód szociális biztonság területén - Tanács 86/378/EGK irányelve – férfiakkal, nőkkel való egyenlő bánásmód a foglalkoztatás területén 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
év férfiak
nők
férfiak
nők
férfiak
nők
2008 212 199 176 171 36 28 2009 166 199 130 163 36 36 2010 200 204 155 173 45 31 2011 199 201 162 173 37 28 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés A vizsgált időszakokban 2008-tól 2011-ig megfigyelhető, hogy a férfiak körében vannak többen munkanélküliek. 2008-ban a munkavállalási korú férfiak száma 212 fő a nőké pedig 199 fő. A foglalkoztatott férfiak száma csak ebben az évben több a nők számánál, a következő években ez csökkent. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Az alfejezetre és az 5.1.2. táblázatra nincsenek adatok. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei 5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei év
munkanél küli nők száma
8 általánosnál alacsonyabb végzettségű
8 szakiskola általáno /szakmun s kás-képző
2008
28
n.a.
n.a.
2009
36
n.a.
2010
31
2011
28
gimnázium
érettségi
főiskola
egyetem
n.a.
n.a.
n.a.
0
0
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
0
0
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
0
0
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
0
0
36
Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés Mivel a TeIr-ben a nyilvántartott munkanélküliek nincsenek megbontva együttesen nemre és iskolai végzettségre és mivel az önkormányzat sem rendelkezik ilyen nyilvántartással, ezért nincs adatunk erről. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Az alfejezetre és az 5.1.3. táblázatra vonatkozóan nincsenek adatok.
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Jákó községben bölcsődei, családi napközi szolgáltatás nem működik. A 3 év alatti gyermekek száma a következőképpen alakul: 2008-ban 15 fő, 2009-ben 13 fő, 2010-ben 20 fő, 2011-ben 24 fő. A községben egy óvoda működik. A kisgyermekes szülők általában a nagyszülőkkel együtt oldják meg, ha a kisgyermek beteg. Általános tapasztalat, hogy nem sok szülő marad otthon táppénzen a beteg gyermekével, ha van a közelben nagyszülő. További adattal nem rendelkezünk. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008
0
15
n.a.
13 20 24
n.a. n.a. n.a.
2009 0 2010 0 2011 0 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
Ahogy a táblázatból kitűnik Jákó községben nincs védőnő. Ez a szolgáltatás mégis megoldott a településen. A szomszédos Nagybajom városból jár át a védőnő a település kisgyermekeihez. A védőnő a gyermekek fejlődését születésüktől egészen 6 éves korukig végig kíséri. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Az alfejezetre és az 5.4. táblázatra vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre adat. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Jákó településen anyaotthon, családok átmeneti otthona nem működik. A megyeszékhelyen (33 km) található legközelebb egy anyaotthon a Borostyánvirág Alapítvány működteti. Krízishelyzet esetén a családsegítő kolléganőnél, vagy az önkormányzatnál is érdeklődhetnek a bajbajutottak. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 37
2008-ban és 2009-ben 7 tagú volt a képviselőtestület ebből 4 nő és 3 férfi volt, 2010-től már csak 5 tagú a testület ekkor változott az arány 3 férfi és két nő a tag. Az önkormányzatnál foglalkoztatottak nemek szerinti megoszlása egyenlő arányban van. Az óvodában csak nők vannak foglalkoztatva. Más adattal nem rendelkezünk. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Az alfejezetre és az 5.7. táblázatra vonatkozóan nincsenek adataink. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Vannak még a nők között, akik nem rendelkeznek 8 általános iskolai végzettséggel Szakképzettség hiánya (sokan vannak, akik 8 általánossal rendelkeznek)
képzéseket keresni, megszervezni, hogy az alapfokú végzettséget meg tudják szerezni Szakképzettség szerzésének elősegítése
38
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Időskorban szüksége van az embereknek arra, hogy törődjenek velük. Az aktívkorú családtagok legtöbb esetben dolgoznak, vagy távol élnek az időseket mégsem szabad magukra hagyni. Településünkön az Alapszolgáltatási Központ és a Baptista Szeretetszolgálat szociális gondozói azok, akik az egyedül élő időseket gondozzák. A nyugdíjas egyesületeinket is támogatjuk, hiszen helyet biztosítunk számukra, hogy összejöveteleket szervezzenek, rendezvényeken felléphessenek. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma
összes nyugdíjas
2008 2009 2010 2011
139 148 126 129
242 234 224 208
381 382 350 337
Forrás: TeIR, KSH Tstar A táblázat adataiból látszik, hogy a nyugdíjasok száma évről évre csökken. 2008-ban 381 fő, míg 2011-ben már csak 337 fő nyugdíjas él a településen. Országosan is jellemző, hogy a nők vannak többségben. 2008-ban 242 fő nő, 139 fő férfi nyugdíjas volt. 2011-ben 208 nő és 129 férfi. Megvizsgálva, hogy a településen az idősek száma a több vagy a fiataloké a következő eredményt kapjuk: valamivel több még a fiatalok száma az idősekénél ld. 3. számú táblázat. Félő, hogy ez nem sokáig lesz így, mivel a gazdasági helyzet és a magas munkanélküliség miatt kevesebb gyermek születik. Ez azzal jár, hogy megváltozik a település korfája és az idősebbek lesznek többen. A településen élő nyugdíjas korúak nyugdíjból élnek. Az önkormányzattól senki nem kap időskorúak járadékát. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A településre vonatkozóan nem rendelkezünk adattal. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az alfejezetre és a 6.2.2. táblázatra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 6.2.3. táblázat – Erre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés
39
a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése
6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év
64 év feletti lakosság száma
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma
fő 96 97 93 87
2008 2009 2010 2011
fő 0 0 0 0
% 0% 0% 0% 0%
Forrás: TeIR, KSH Tstar Jákó községben megfigyelhető, hogy egyre csökken a 64 év feletti lakosok száma. A településen nappali ellátást nem biztosítanak az időseknek. Az Alapszolgáltatási Központ és a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai keresik fel a házi segítségnyújtást igénylő időseket. Az önkormányzat konyhájáról ebédet szállítanak azon személyek részére (idősek), akik igénylik a szociális étkeztetést. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008 2009 2010 2011 2012
0 0 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar Időskorúak járadékában nem részesül senki sem a településen. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A településen mozi és színház nincs. A legközelebbi település ahol ilyen szolgáltatást tudnak igénybe venni az a megyeszékhely, Kaposvár. Kifejezetten az időseknek szóló rendezvény nincs a településen. Amikor rendezvény kerül megtartásra a településen minden korosztály „megszólításra” kerül. Jákó községben működik könyvtár, kétféle felekezet gyakorolhatja vallását községünkben római katolikus és református vallásúak. Mindkét gyülekezetnek van temploma. Az igénybevétellel kapcsolatosan nem áll rendelkezésünkre adat. c) idősek informatikai jártassága 6.3.4. táblázat – Erre vonatkozóan nincsenek adataink. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen
40
A településen két nyugdíjas egyesület működik. Különböző programokat szerveznek, pl. szüreti felvonulás, dalkör stb. Csak az időseknek szóló rendezvény még nem került megrendezésre a településen. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Sok az egyedül élő idős ember
Megszervezni a látogatásukat (pl. szakközépiskolások önkéntes munkája) Előteremteni a feltételeket ennek létrehozására
Nappali ellátás hiánya
41
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékkal élő embereknek olyan életkörülményeket kell biztosítani, hogy ugyanolyan eséllyel tudják élni az életet, mint egészséges társaik. Ne szenvedjenek hiányt sem a közlekedésben, sem a szociális és egészségügyi ellátásban, sem pedig a munkalehetőségekben. Községünkben a fogyatékkal élők családban élnek, így biztosított számukra a nappali ellátás. A településen fogyatékkal élők számáról pontos adatunk nincs. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008 24 43 2009 24 38 2010 23 35 2011 35 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar Jákó községben a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma évről évre növekszik. 2008-ban 24 fő, míg 2011-ben 35 fő. A felgyorsult világ, a munkahelyen, valamint a családban való megfelelés, a napi stresszhelyzetek miatt az emberek egészsége egyre jobban romlik. Foglalkoztatásukról, illetve a munkahelyek akadálymentesítéséről nem rendelkezünk adatokkal. 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év
önkormányzati fenntartású intézményben
egyházi fenntartású intézményben
civil fenntartású intézményben
2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével Jákó településen nincs nappali ellátást biztosító intézmény sem a fogyatékos személyeknek, sem pedig az „egészséges” időseknek. Elmondható, hogy a fogyatékkal élők a településen családban élnek, így számukra az ellátás biztosítva van családon belül. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nem áll rendelkezésre adat.
42
c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Jákó községben akadálymentesítve lett az önkormányzat épülete, ahol helyet kap az orvosi rendelő is. Falugondnoki illetve tanyagondnoki szolgáltatás nincs a településen, mivel közel 700 fős település vagyunk és nincs külterületi lakója a településnek. Az idősek szociális étkeztetése biztosítva van, ugyanúgy mint a házi segítségnyújtás. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A településünkön élő fogyatékkal rendelkezők emberek pénzbeli és természetbeni ellátásáról és kedvezményeiről nincs tudomásunk. Az önkormányzattól a fogyatékkal élők nem kapnak támogatást. 7.2.1. – táblázat – Erre vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Jákó településen az önkormányzat akadálymentesítése megtörtént. (Pályázat útján.) Szükséges lenne még a helyi élelmiszerboltok akadálymentesítése, a posta épületének akadálymentesítése, illetve az óvoda és iskola épületének akadálymentesítése is. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége 7.3.1. táblázat- Erre vonatkozóan nincsenek adatok. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Az önkormányzat épülete pályázat útján akadálymentesítve lett, akadálymentesített mosdóval lett ellátva. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A településen nincsenek a járdák, parkok a közösségi közlekedés akadálymentesítve. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Településünkön nincsenek a fogyatékosok számára létrehozva speciális közlekedései megoldások, illetve nappali intézmény. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Erre vonatkozóan nincsenek adatok. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
43
Közintézmények nincsenek akadálymentesítve Információkhoz és eszközökhöz való hozzáférés akadályozottsága
Akadálymentesítés megvalósítása különféle információs adatbázisok használatára való figyelemfelhívás, pályázatfigyelés, különleges képzettségű szakemberek bevonása, vagy saját állományban foglalkoztatottak továbbképzése
44
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) -
-
-
-
Jákói Hagyományőrző Nyugdíjas Egyesület. Az egyesület célja, hogy a régi hagyományokat felelevenítsék, kétheti gyakorisággal találkozót szerveznek a tagoknak, ahol beszélgetnek, jól érzik magukat. Jákói Búzavirág Nyugdíjas Egyesület. Az egyesület célja megegyezik a másik nyugdíjas egyesület céljával. Fellépéseken vesznek részt, ahol népdalcsokrokkal, néptánccal mutatják be hagyományainkat. Fiatalok Jákóért-Somogyért Egyesülete. Az egyesület célkitűzése az állandó emberi értékek közvetítése. Ifjúság-és gyermekvédelem, kisebbségi jogok védelme és esélyteremtés. Az egészséges életmódra nevelés. Demokráciára nevelés. A „zöld gondolkodás és életmód” elterjedésének elősegítése. Jákó Községért Alapítvány céljának tekinti Jákó község és térségének sorsáért felelősséget érző lakosok összefogását, a feladatok folyamatos ellátása érdekében az itt élő közösségek támogatását, sajátos gondjaik megoldásának elősegítését, a közfeladatok megoldását, azok előmozdítását.
b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Az önkormányzat a nyugdíjas egyesületeit támogatja olyan szinten, hogy részükre helyiséget biztosít, ahol összejöveteleiket megtarthatják. A rezsiköltséget (víz, villany, gáz) az önkormányzat fizeti. Ugyanígy helyiséget biztosít a Fiatalok Jákóért Somogyért Egyesülete részére is. Az önkormányzat a szűkös anyagi helyzete miatt ezen felül pénzbeli támogatást nem tud nyújtani az egyesületeknek. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat számára is biztosít minden feltételt az önkormányzat, hogy működni tudjanak. A településen a római katolikus és a református egyház található meg. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség - Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzat Társulás – hulladékkezelés - Jákó Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat – A kisebbségi önkormányzati rendszert életre hívó kisebbségi törvény rögzíti a kisebbségek kollektív jogait, kulturális autonómiáját, létrehozza a kisebbségi képviseleti rendszert, de a kisebbségi önkormányzatok jog- és hatáskörét szűken szabta meg. Mindettől függetlenül a kisebbségi önkormányzatok működése hasznos lehet, mivel megfogalmazhatják az adott közösség érdekeit, igényeit. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Jákó Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata – A kisebbségi önkormányzati rendszert életre hívó kisebbségi törvény rögzíti a kisebbségek kollektív jogait, kulturális autonómiáját, létrehozza a kisebbségi képviseleti rendszert, de a kisebbségi önkormányzatok jog- és hatáskörét szűken szabta meg. Mindettől függetlenül a kisebbségi önkormányzatok működése hasznos lehet, mivel megfogalmazhatják az adott közösség érdekeit, szükségleteit, elősegíthetik a közösség reális
45
helyzetmegítélését is, meghúzva az elvárható, illetve a nem reális igények határát. Képviselője: Kárpáti István elnök e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége -
-
Fiatalok Jákóért-Somogyért Egyesülete. Az egyesület célkitűzése az állandó emberi értékek közvetítése. Ifjúság-és gyermekvédelem, kisebbségi jogok védelme és esélyteremtés. Az egészséges életmódra nevelés. Demokráciára nevelés. A „zöld gondolkodás és életmód” elterjedésének elősegítése. Jákó Községért Alapítvány céljának tekinti Jákó község és térségének sorsáért felelősséget érző lakosok összefogását, a feladatok folyamatos ellátása érdekében az itt élő közösségek támogatását, sajátos gondjaik megoldásának elősegítését, a közfeladatok megoldását, azok előmozdítását
f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Erre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába - Internetes adatlekérdezés - Személyes beszélgetés - Telefonos megkeresés
b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. - lakossági fórum - kérdőívek
46
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek
Idősek
Nők
Fogyatékkal élők
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
Figyelni a vonzáskörzetben induló Magas az alacsony iskolázottság a tanfolyamokat, képzéseket településen Munkahelyhez való jutás előmozdítása, Magas a munkanélküliség aránya munkahelyteremtés Csökkenő gyermeklétszám az oktatási Szülőknél szemléletmód váltás, szülők intézményekben meggyőzése arról, hogy ne vigyék más Fiatalok szabadidő eltöltésének településre gyermekeiket biztosítása a településen Sportpálya rendbetétele Látogatásuk megszervezése Sok az egyedül élő idős ember Feltételek előteremtése a nappali ellátás Nappali ellátás hiánya létrehozására Képzések szervezése, keresése. 8 általános iskolai végzettség hiánya Szakképzettség megszerzésének Szakképzettség hiánya elősegítése Közintézmények nincsenek akadálymentesítve Akadánymentesítés megvalósítása Információkhoz és eszközökhöz való figyelemfelhívás, pályázatfigyelés hozzáférés akadályozottsága
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése A magas alacsony iskolázottság csökkentése vonzáskörzetben induló képzés, tanfolyamok figyelésével Munkanélküliség számának csökkentése Település oktatási intézményeiben nevelkedő, tanuló gyermeklétszám megtartása, növelése
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Önkormányzat dolgozói Óvoda, iskola, szülők közössége, önkormányzati dolgozók, védőnők, gyermekorvos önkormányzati dolgozók, fiatalok (szakközépiskolások), Alapszolgáltatás Központ
Idősek
Egyedül élő idős emberek látogatása Nappali ellátás biztosítása
Nők
Nők körében az iskolázottság javítása (8 önkormányzati dolgozók általános, illetve szakképzettség
47
megszerzése)
Fogyatékkal élők
Közintézmények akadálymentesítése, információhoz és eszközökhöz való önkormányzati dolgozók hozzáférés elősegítése
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák nem érzik magukat kisebbségnek. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők is ugyanolyan esélyekkel éljenek, mint kedvezőbb körülmények között élő társaik. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek településen történő oktatását, nevelését. Folyamatosan odafigyelünk az idősekre, hogy az egyedül élők ne érezzék, hogy magukra maradtak. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az iskolázottság szintjének javítását és munkához való jutásukat. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők életkörülményeire.
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága,
Iskolázottság javítása Magas az alacsony iskolázottság a településen Rövidtávú cél: Tudatosítani az emberekben, hogy tudásunkat mindig frissíteni kell, hogy az életben elénk álló kihívásoknak meg tudjunk felelni. Középtávú cél: Figyelni a vonzáskörzetben, régióban meghirdetett képzéseket, tanfolyamokat. Hosszú távú cél: Az alacsony iskolázottság javítása, mellyel nagyobb esély van az elhelyezkedésre, a munkavilágába történő visszajutásra. A vonzáskörzetben induló képzések, tanfolyamok figyelése. A képzéseken történő részvétel megszervezése. Önkormányzat dolgozói és polgármester Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járás Járási Munkaügyi Kirendeltsége Rövid távú cél: minimum 1 év 2014. augusztus 31. Közép távú cél: sikeresen elvégezzék a képzéseket. 4 év 2017. augusztus 31. Hosszú távú cél: Használják az elsajátított ismereteket, dolgozzanak . 3-4 év. Rövidtávon kedvet kell, hogy kapjanak az emberek a tanuláshoz. Középtávon: induló tanfolyamokra, képzésekre ezáltal több ember jelentkezik, eredményesebb ezeknek a képzéseknek az indítása.
48
forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Hosszútávon pedig biztosan csökkenhet az alacsony iskolai végzettségűek száma településünkön.
Intézkedés címe:
Munkanélküliség csökkentése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges
Fennáll annak a lehetősége, hogy az emberek nem mutatnak érdeklődést a tanulásra, így nem sikerül az iskolázottság javítása. Képzésekre való eljutás költsége pályázati források alapján
Magas a településen a munkanélküliek száma Rövidtávú cél: Sok embert vissza kell vezetni a munkavilágába. Nagyon sokan vannak tartós munkanélküliek. Középtávú cél: A munkanélküliek bevonása az önkormányzat által történő közfoglalkoztatásba. Hosszútávú cél: A munkanélküliség folyamatos csökkentése, megszüntetése.
Munkahelyhez való jutás elősegítése, munkahelyteremtés.
Önkormányzat dolgozói és polgármester Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járás Járási Munkaügyi Kirendeltsége, környékbeli és a helyi vállalkozók Rövid távú cél: 1 év 2014. december Középtávú cél: 2-3 év 2016. június 30. Hosszú távú cél: 4 év 2017. december 31.
A foglalkoztatási statisztika alapján csökken a munkanélküliek száma a településen. A munkahelyek létrejöttével csökken a tartós munkanélküliség.
Fennáll annak a veszélye, hogy a befektetők, munkáltatók nem látnak lehetőséget,eredményességet abban, hogy egy hátrányos helyzetű településen létesítsenek munkahelyet. Munkahelyek létrehozására pályázati források.
49
erőforrások
50
Intézkedés címe:
Csökkenő gyermeklétszám stabilizálása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A település oktatási intézményeiben fogyatkozó gyermeklétszám.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Rövid távú cél: A szülőkkel történő beszélgetés arról, hogy mi az előnye ha van - , és mi a hátránya annak, ha elviszik gyermekeiket a település intézményeiből. Közép távú cél: Minden lehetőséget megragadni, hogy az intézmények korszerűsítését elvégezzük, hogy a gyermekek részére a nevelés és az oktatás minél magasabb szintű legyen. Hosszú távú cél: A gyermeklétszám csökkenésének megállítása az oktatási intézményekben.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Szülőkkel történő beszélgetés. Pályázatok benyújtása az intézmények korszerűsítésére. Önkormányzat dolgozói és polgármester, valamint óvoda és iskola
Partnerek
Pedagógusok, szülők
Határidő(k) pontokba szedve
Rövid távú cél: 1 év 2014. augusztus 31. Középtávú cél: 2016. március 31. Hosszú távú cél: 2017. szeptember 1.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
A gyermeklétszám növekszik, ezáltal újra „élni” kezdenek az intézmények.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
A gyermekek más település intézményébe történő elvitele nem ér véget, akkor hamarosan minimális gyermek létszám marad mind az óvodában, mind pedig az iskolában. Ez előbb-utóbb ahhoz vezet, hogy bezárják az intézmények kapuit. Hosszútávon pedig azt jelenti, hogy elöregszik a település, mert a fiatalok máshol telepednek le.
Szükséges erőforrások
Korszerűsítésre pályázati lehetőségek
51
Intézkedés címe:
Fiatalok megtartása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Szabadidő eltöltésének hiánya.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Rövid távú cél: Éreztetni kell a település fiatal lakosságával, hogy ők is fontosak, az ő érdekeik is szem előtt vannak tartva. Középtávú cél: Felmérni a fiatalok milyen szabadidő eltöltést szeretnének. Hosszútávú cél: A településen élő fiatalok szabadidő eltöltés lehetőségeinek megteremtése az igények és a lehetőségek szerint. Pl. sportpálya rendbetétele, ifjúsági klub működtetése. Lehetőség szerint pályázni kultúrszervezőre, aki sok mindent megoldana szervezne programokat, összekapcsolná a szomszédos településeket.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
A fiatalok számára közösségi élet megszervezése, szabadidő eltöltés lehetőségének megteremtése. Önkormányzat dolgozói és polgármester, valamint óvoda és iskola Pedagógusok, Fiatalok Jákóért Somogyért Egyesülete, Jákó Községért Alapítvány Rövid távú cél: 2013. szeptember 30. Közép távú cél: 2013. december 31. Hosszú távú cél: 2015. június 30. Fiatalok kapnak elég figyelmet és támogatást, szabadidő eltöltési lehetőséget jobban szeretnek majd itt élni a településen. Ha mindez hosszútávon működik, itt alapítanak majd családot, fiatalítják a település lakosságát, ami ide vonzhatja a vállalkozókat, akik munkahelyeket teremthetnek. Több alkalommal kaptak támogatást a fiatalok, nem úgy éltek a felkínált lehetőséggel, ahogyan kellett volna. Kell egy olyan vezető, aki összefogja őket. Pályázati lehetőségek.
52
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Szakképzettség szerzésének elősegítése Szakképzettség hiánya. Rövid távú cél: Felmérni milyen szakképzettséget szeretnének szerezni az alapfokú végzettséggel rendelkezők. Közép távú cél: A legkeresettebb szakmák elsajátításának a megszervezése. Hosszú távú cél: Minél több embert szakképzettséghez juttatni. A településen élő 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők szakképzettséghez való juttatása. Képzések, tanfolyamok folyamatos figyelése.
Önkormányzat dolgozói és polgármester Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járás Járási Munkaügyi Kirendeltsége Rövid távú cél: 2014. első félév Középtávú cél: 2015. első félév Hosszú távú cél: 2018. első félév
A szakképzettséggel rendelkező embereknek nagyobb esélye van a munkavállalásra.
A keresett szakmák elsajátítására nem szerveznek képzést, tanfolyamot. Képzések megtartásához anyagi források biztosítása
53
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Idős emberek ellátása Sok az egyedül élő idős ember.
Rövid távú cél: A településen élő idős emberek látogatása, közép és hosszú távú cél:részükre a nappali ellátás biztosítása.
Idősek látogatásának megszervezése. Nappali ellátást biztosító hely létrehozása. Önkormányzat dolgozói és polgármester Alapszolgáltatási Központ szociális gondozói, szakközépiskolások Rövid távú cél: 2013. december 31. Közép és hosszú távú cél: 2017. december 31.
háziorvosok,
Rövid távú cél: Minden magányos idős embert legalább hetente kétszer látogassanak meg. Középtávú cél: Igény felmérés a nappali ellátásra. Hosszú távú cél: Nagyfokú igény esetén a nappali ellátás biztosítása a településen.
A pályázat nem nyer, az önkormányzat nem tudja biztosítani a nappali ellátást az idősek számára. Pályázatok
54
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek
Fogyatékkal élők élethelyzetének jobbítása Közintézmények akadálymentesítésének hiánya
A településen fogyatékkal élők életének könnyítése a közintézmények akadálymentesítésével.
Pályázatok benyújtása az akadálymentesítésre.
Önkormányzat dolgozói és polgármester Egyéni vállalkozók
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
2017. június 30.
A településen található intézmények akadálymentesítésének sikeressége esetén a jelenleg fogyatékossággal élők életkörülményeinek javítása oldódna meg.
Pályázati kiírás hiánya miatt nem tud megvalósulni az akadálymentesítés. Pályázati források
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
A
Az Intézk intézkedés edés címe, sorszá megnevezés ma e
B
C
A helyzetelemzés következtetései Az intézkedéssel ben feltárt elérni kívánt cél esélyegyenlősé gi probléma megnevezése
D
E
F
G
H
I J Az intézkedés A célkitűzés Az Az megvalósít összhangja Az intézkedés intézkedés Az intézkedés ásához egyéb Az intézkedés eredményess eredményein intézkedé megvalósít szükséges stratégiai tartalma égét mérő ek s felelőse ásának erőforráso dokumentumo indikátor(ok) fenntartható határideje k (humán, kkal sága pénzügyi, technikai)
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Magas az Rövidtávú cél: Jákó Községi A Polgárm Az alacsony Képzések Fennáll Iskolázotts 2018.12. 1 alacsony Tudatosítani az Önkormányz vonzáskörze ester, iskolázottsá re való annak a ág javítása 31. iskolázottság emberekben, hogy at tben induló önkormá gúak eljutás lehetősége,
55
A
Az Intézk intézkedés edés címe, sorszá megnevezés ma e
B
C
A helyzetelemzés következtetései Az intézkedéssel ben feltárt elérni kívánt cél esélyegyenlősé gi probléma megnevezése
D
E
F
I J Az intézkedés A célkitűzés Az Az megvalósít összhangja Az intézkedés intézkedés Az intézkedés ásához egyéb Az intézkedés eredményess eredményein intézkedé megvalósít szükséges stratégiai tartalma égét mérő ek s felelőse ásának erőforráso dokumentumo indikátor(ok) fenntartható határideje k (humán, kkal sága pénzügyi, technikai)
a településen tudásunkat mindig Képviselőtest képzések, nyzat frissíteni kell, hogy ületének tanfolyamok dolgozói az életben elénk 4/2012. figyelése. A álló kihívásoknak (III.26.) képzéseken meg tudjunk számú történő felelni. Középtávú rendelete a részvétel cél: Figyelni a pénzbeli és megszervez vonzáskörzetben, természetbe ése. régióban n nyújtott, meghirdetett valamint a képzéseket, személyes tanfolyamokat. gondoskodás Hosszú távú cél: Az t nyújtó alacsony szociális iskolázottság ellátásokról javítása, mellyel nagyobb esély van az elhelyezkedésre, a munkavilágába történő visszajutásra.
G
H
számának 30%-al való csökkentés e.
költsége pályázati források alapján
hogy az emberek nem mutatnak érdeklődés ta tanulásra, így nem sikerül az iskolázottsá g javítása.
Fennáll annak a Rövidtávú cél:Sok Jákó Községi veszélye, embert vissza kell Önkormányz hogy a vezetni a at befektetők, munkavilágába. Képviselőtest munkáltató Nagyon sokan ületének A k nem vannak tartós 4/2012. településen látnak munkanélküliek. (III.26.) Munkahe Munkahelyh Polgárm élő lehetőséget Munkanélk Magas a Középtávú cél: A számú lyek ez való jutás ester és munkanélk , üliség településen a munkanélküliek rendelete a 2017.12. létrehozá 2 elősegítése, önkormá üliek eredménye csökkentés munkanélküli bevonása az pénzbeli és 31. sára munkahelyt nyzat számának sséget e ek száma. önkormányzat természetbe pályázati eremtés. dolgozói 10% alá abban, által történő n nyújtott, források. csökkentés hogy egy közfoglalkoztatásb valamint a e. hátrányos a. Hosszútávú cél: személyes helyzetű A munkanélküliség gondoskodás településen folyamatos t nyújtó létesítsene csökkentése, szociális k megszüntetése. ellátásokról munkahely et. II. A gyermekek esélyegyenlősége Rövidtávú cél: A Jákó Községi A szülő meggyőzése Önkormányz gyermekek Szülőkkel lakossági fórum at más történő A alapján, hogy ne Képviselőtest Polgárm település beszélgetés településről Csökkenő vigyék el a ületének ester, intézményé A település (lakossági más gyermeklét gyermekeiket a 4/2012. önkormá Korszerű be történő oktatási fórum), településre szám település oktatási (III.26.) nyzat sítésre elvitele intézményeib pályázatok 2017.09. járó 1 stabilizálás intézményeiből. számú dolgozói, pályázati nem ér en csökken a benyújtása 01. gyermekek a oktatási (érvek-ellenérvek rendelete a óvoda és lehetősé véget, gyermeklétszá az létszámána intézmény felsorakoztatásáva pénzbeli és iskola gek. akkor m. intézménye k 40%-os ekben. l.)Középtávú cél: természetbe pedagóg hamarosan k csökkentés Minden n nyújtott, usai minimális korszerűsíté e. lehetőséget valamint a gyermek sére. megragadni, hogy személyes létszám az intézmények gondoskodás marad
56
A
Az Intézk intézkedés edés címe, sorszá megnevezés ma e
B
C
A helyzetelemzés következtetései Az intézkedéssel ben feltárt elérni kívánt cél esélyegyenlősé gi probléma megnevezése
D
E
F
G
I J Az intézkedés A célkitűzés Az Az megvalósít összhangja Az intézkedés intézkedés Az intézkedés ásához egyéb Az intézkedés eredményess eredményein intézkedé megvalósít szükséges stratégiai tartalma égét mérő ek s felelőse ásának erőforráso dokumentumo indikátor(ok) fenntartható határideje k (humán, kkal sága pénzügyi, technikai)
korszerűsítését t nyújtó elvégezzük, hogy a szociális gyermekek részére ellátásokról a nevelés és az oktatás minél magasabb szintű legyen. Hosszútávú cél: A gyermeklétszám csökkentésének megállítása az oktatási intézményekben.
Rövid távú cél: Éreztetni kell a település fiatal lakosságával, hogy 8/2001 ők is fontosak, az ő (VII.31.) Kt. érdekeik is szem számú előtt vannak rendelet a tartva. Középtávú sporttevéken cél: Felmérni a ységgel fiatalok milyen kapcsolatos szabadidő eltöltést részletes szeretnének. feladatairól A fiatalok Hosszútávú cél: A és számára településen élő Önkorm kötelezettség közösségi fiatalok szabadidő ányzat eiről, élet eltöltés dolgozói valamint a megszervez Szabadidő lehetőségeinek és Fiatalok költségvetés ése, 2015.06. 2 eltöltésének megteremtése az polgárm megtartása ből sportra szabadidő 30. hiánya. igények és a ester, fordítható eltöltés lehetőségek valamint pénzeszközö lehetőségén szerint. Pl. óvoda és kről Jákó ek sportpálya iskola Község megteremté rendbetétele, Önkormányz se. ifjúsági klub at Képviselőműködtetése. testületének Lehetőség szerint 14/2011. pályázni (IX.14.) Kt. kultúrszervezőre, számú aki sok mindent rendelete a megoldana közművelődé szervezne sről programokat, összekapcsolná a szomszédos településeket. III. A nők esélyegyenlősége
H
mind az óvodában, mind pedig az iskolában. Ez előbbutóbb ahhoz vezet, hogy bezárják az intézménye k kapuit. Hosszútávo n pedig azt jelenti, hogy elöregszik a település, mert a fiatalok máshol telepednek le.
Több alkalommal Fiatalok kaptak legalább támogatást 40%-át a fiatalok, bevonni a nem úgy feladatokba éltek a Pályázati n való felkínált lehetősé részvételre, lehetőségg gek havonta el, ahogyan legalább 1kellett szer volna. Kell programot egy olyan szervezni. vezető, aki összefogja őket.
57
A
Az Intézk intézkedés edés címe, sorszá megnevezés ma e
B
C
A helyzetelemzés következtetései Az intézkedéssel ben feltárt elérni kívánt cél esélyegyenlősé gi probléma megnevezése
D
E
F
G
I J Az intézkedés A célkitűzés Az Az megvalósít összhangja Az intézkedés intézkedés Az intézkedés ásához egyéb Az intézkedés eredményess eredményein intézkedé megvalósít szükséges stratégiai tartalma égét mérő ek s felelőse ásának erőforráso dokumentumo indikátor(ok) fenntartható határideje k (humán, kkal sága pénzügyi, technikai)
Rövid távú cél: Felmérni milyen szakképzettséget Jákó Községi szeretnének Önkormányz szerezni az at alapfokú Képviselőtest végzettséggel ületének rendelkezők. A 4/2012. Közép távú cél: A szakképzetts (III.26.) Önkorm Szakképzet legkeresettebb éggel számú ányzat tség szakmák rendelkező Szakképzettsé rendelete a dolgozói 2018.07. 1 szerzéséne elsajátításának a embereknek g hiánya. pénzbeli és és 01. k megszervezése. nagyobb természetbe polgárm elősegítése Hosszú távú cél: esélye van a n nyújtott, ester Minél több embert munkavállal valamint a szakképzettséghez ásra. személyes juttatni. A gondoskodás településen élő 8 t nyújtó általános iskolai szociális végzettséggel ellátásokról rendelkezők szakképzettséghez való juttatása. Jákó Községi Önkormányz at Képviselőtest ületének 4/2012. Magas azok (III.26.) száma, akik Képzések, Alapfokú számú nem Alapfokú tanfolyamok végzettség rendelete a Polgárm 2018.07. 2 rendelkeznek végzettség figyelése, megszerzés pénzbeli és ester 01. 8 általános megszerzése. információ e természetbe iskolai átadás. n nyújtott, végzettséggel. valamint a személyes gondoskodás t nyújtó szociális ellátásokról IV. Az idősek esélyegyenlősége Jákó Községi Önkormányz at Képviselőtest ületének 4/2012. Polgárm (III.26.) Látogatás ester, Magas az számú Idősek megszervez önkormá 2017.12. 1 egyedül élő Idősek látogatása. rendelete a látogatása ése nyzati 31. idősek száma pénzbeli és fiatalokkal. dolgozók természetbe . n nyújtott, valamint a személyes gondoskodás t nyújtó szociális
H
A A keresett Képzések szakképzett szakmák megtartá séggel nem elsajátításá sához rendelkező ra nem anyagi k számának szerveznek források 20%-al való képzést, biztosítás csökkentés tanfolyamo a e. t
Az általános Nem indul iskolai A képzés olyan végzettségg megtartá képzés, el nem sához ahol az rendelkező anyagi alapfokú k számának források képzettség 10% alá biztosítás et való a megszerez csökkentés hetnék. e.
A Fiatalok településen toborzás egyedül élő a a idősek 80%- feladat ának ellátásáh látogatása. oz
Fiatalok részéről érdektelens ég
58
A
Az Intézk intézkedés edés címe, sorszá megnevezés ma e
B
C
A helyzetelemzés következtetései Az intézkedéssel ben feltárt elérni kívánt cél esélyegyenlősé gi probléma megnevezése
D
E
F
G
I J Az intézkedés A célkitűzés Az Az megvalósít összhangja Az intézkedés intézkedés Az intézkedés ásához egyéb Az intézkedés eredményess eredményein intézkedé megvalósít szükséges stratégiai tartalma égét mérő ek s felelőse ásának erőforráso dokumentumo indikátor(ok) fenntartható határideje k (humán, kkal sága pénzügyi, technikai)
ellátásokról Jákó Községi Önkormányz at Képviselőtest ületének 4/2012. (III.26.) számú Az étkezésen felül Nappali Nappali A nappali rendelete a Polgárm 2017.12. 2 a nappali ellátás ellátás ellátás ellátás hiánya pénzbeli és ester 31. biztosítása létrehozása. természetbe n nyújtott, valamint a személyes gondoskodás t nyújtó szociális ellátásokról V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Jákó Községi Önkormányz at Képviselőtest ülete 12/2005. (VII.20.) rendelete a közterületek használatáról szóló 9/2005 (V.31.) rendelet módosításár Közintézmény Cél a településen ól Jákó Polgárm ek található Községi Akadályme Akadálymen ester, 2017.06. 1 akadálymente intézmények Önkormányz ntesítés tesítés önkormá 30. sítésének akadálymentesítés at nyzat hiánya e Képviselőtest ületének 4/2012. (III.26.) számú rendelete a pénzbeli és természetbe n nyújtott, valamint a személyes gondoskodás t nyújtó szociális ellátásokról Jákó Községi Információ A fogyatékkal élők Önkormányz Polgárm Az khoz való minél szélesebb at Pályázatok ester, 2018.05. 2 információk jutás körű tájékoztatása Képviselőtest figyelése önkormá 31. hiánya elősegítése lehetőségeikről ületének nyzat 4/2012.
H
A pályázat nem nyer, az A nappali önkormány ellátásban zat nem Pályázato részesülők tudja k 100%-ra biztosítani növelése. a nappali ellátást az idősek számára.
Az intézménye k 50%-ánál az Pályázati akadálymen források tesítést elérni a határidőig.
Pályázati kiírás hiánya miatt nem tud megvalósul ni az akadályme ntesítés.
A Informáci településen ók Információ fogyatékkal folyamat k fölötti élők os elsiklás teljeskörű figyelése felmérése
59
A
Az Intézk intézkedés edés címe, sorszá megnevezés ma e
B
C
A helyzetelemzés következtetései Az intézkedéssel ben feltárt elérni kívánt cél esélyegyenlősé gi probléma megnevezése
D
I J Az intézkedés A célkitűzés Az Az megvalósít összhangja Az intézkedés intézkedés Az intézkedés ásához egyéb Az intézkedés eredményess eredményein intézkedé megvalósít szükséges stratégiai tartalma égét mérő ek s felelőse ásának erőforráso dokumentumo indikátor(ok) fenntartható határideje k (humán, kkal sága pénzügyi, technikai)
(III.26.) számú rendelete a pénzbeli és természetbe n nyújtott, valamint a személyes gondoskodás t nyújtó szociális ellátásokról
E
F
G
H
és részükre az információk nak legalább 90%-os átadása.
60
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése
Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A HEP IT kidolgozása, elfogadása és a benne foglaltak megvalósítása során biztosítani szükséges a konzultáció és véleményformálás lehetőségét a megvalósításban érintett minden szakmai és társadalmi partner számára. Ennek érdekében szükséges egy olyan Fórum működtetése, amiben a fenntartó képviselői, felelősei mellett az érintett önkormányzati intézmények képviselői, valamint a bevont partnerek képviselői vesznek részt. A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása
- a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik.
62
A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
Monitoring és visszacsatolás
A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság
A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
63
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről ………………………….. felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
64
Érvényesülés, módosítás
Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
65
66
67
