Helyi Esélyegyenlőségi Program Gesztely Község Önkormányzata
Gesztely, 2013 - 2017
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 3 Bevezetés............................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása .................................................................................................................................... 4 ................................................................................................................................................................................... 8 Értékeink, küldetésünk ..................................................................................................................................... 8 Célok ........................................................................................................................................................................ 8 Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ............................................................ 9 1. Jogszabályi háttér bemutatása............................................................................................................. 9 2. Stratégiai környezet bemutatása ...................................................................................................... 10 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .................................. 12 Gyermekkori hátrányos helyzet .............................................................................................................. 12 Felnőttként hátrányos helyzet ................................................................................................................. 12 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység.......................................... 37 5. Nők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................................ 61 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége............................................................................................. 69 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége........................................................................... 77 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és .................................... 85 for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .......................................................................... 85 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ....................................................................... 87 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ..................................................... 88 A beavatkozások megvalósítói ............................................................................................................. 88 Jövőképünk .................................................................................................................................................. 89 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT).... 95 3. Megvalósítás .............................................................................................................................................. 99 A megvalósítás előkészítése.................................................................................................................. 99 A megvalósítás folyamata ...................................................................................................................... 99 Monitoring és visszacsatolás ............................................................................................................... 101 Nyilvánosság ............................................................................................................................................. 101 Érvényesülés, módosítás ...................................................................................................................... 103 ................................................................................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Az esélyegyenlőség a társadalom számára fontos érték. Az egyenlő bánásmód elve a diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez való jog garantálását jelenti. Az esélyegyenlőség biztosítása pedig a hátrányos helyzetben lévő személyeket/csoportokat érint olyan pozitív intézkedéseket jelent, amelyek lehetővé teszik, hogy a hátrányos helyzetben lévők hátrányait csökkenteni vagy megszüntetni lehessen Gesztely Esélyegyenlőségi Programjának alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek és felnőttek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében.
Gesztely Község Esélyegyenlőségi Programja Magyarország Alaptörvénye, az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló többször módosított 2003. évi CXXV. törvény, valamint a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény .
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében, azok
rendelkezéseinek megfelelően, valamint a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási rendeletek figyelembe vételével készült.
Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI
rendelet
rendelkezéseivel,
Gesztely
Önkormányzata
Esélyegyenlőségi
Programban
rögzíti
az
esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.
Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumaival1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetésével. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézmény fenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
Településfejlesztési
stratégia,
3
A település bemutatása Gesztely község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci kistérségben, Miskolctól 15 kilométerre található, a Nagyalföld peremén. Földrajzi paramétereit Harangod-síkság, és a községet átszelő Hernád folyó jelenléte határozza meg. A község déli határát érinti a Sátoraljaújhelyt a megyeszékhellyel összekötő 37-es számú főútvonal. Magyarország egyik leggazdagabban termő vidéke (nagyon jó a termőtalaja), amelyben leggyakrabban teremtett növények a búza, az árpa kukorica, cukorrépa, napraforgó és a burgonya. A környék már az őskorban is lakott volt. A falut 1219-ben említik először, Gesztel néven, az egri káptalan birtokaként. A mohácsi csata után a törökök kifosztották. Később a tokaji uradalom része lett, 1585-ben már mezővárosként említik. A 17. században a terület urai a Rákócziak voltak, akik hajdúkat telepítettek a faluba. Az 1635-ös országgyűlésen részt vevők azonban vissza akarták süllyeszteni a falut a jobbágysorba, tiltakozásul Gesztely és a közeli települések lakói az egri törökök segítségét kérték. A törökök újra megszállták a községeket. Mikor a törökök túl magasra emelték az adót, a falvak szerettek volna megszabadulni tőlük, a törökök ezért felgyújtották őket. Gesztely lakói aktívan részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban, majd az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is, melynek egyik ütközete itt zajlott 1849. július 28-án: a magyar sereg gróf LeiningenWesterburg Károly vezetésével győzelmet aratott. A két világháborúban is súlyos veszteségeket szenvedett a falu. 1944-ben a hadi események következtében pusztult el a Zmeskál-kúria értékes könyvgyűjteménye, köztük a Csokonai-kódex. A református templom alapjai az 1590-es években készültek. Bővítésére 1824-1825-ben került sor. Klasszicista stílusú formáját 1900-ban nyert el, műemlék jellegű épületként tartják számon. A műemlék római katolikus templom 1802-ben épült neobarokk stílusban. A község patinás épülete a Puky-kúria, a legendás „Tusculanum”, melyet 1800-ban építettek paraszt barokk stílusban. Többször vendégeskedett itt barátjánál, bizáki Puky Istvánnál Csokonai Vitéz Mihály, s itt vetette papírra a „Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz” című versét. Napjainkban, a községben már teljes az infrastruktúra. A lakosság létszáma megközelíti a 3000 főt, akiknek többsége a mezőgazdaságban, a környező ipari üzemekben, valamint a szolgáltató szektorban dolgozik. Közigazgatásilag Gesztely településrésze Újharangod. A község előnyös fekvése, a Hernád folyó közelsége kedvező lehetőségeket kínál mind a nagy történelmi események színhelyéül szolgáló helyek (pl.: Szerencs, Tokaj, Sárospatak, Boldogkőváralja, Ónod, Diósgyőr) felkeresésére, valamint vízitúrázásra, sátorozásra, horgászásra.
4
1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő 2007 2008 2009 2010 2011 2012
2851 2826 2797 2792 2798 2902 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Változás
99% 99% 100% 100% 104%
Lakónépesség 2920 2900 2880 2860 2840 2820 2800 2780 2760 2740 2720 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
2007 év –hez képest a lakónépesség a településen növekedett 2012-re. Állandónépesség vizsgálatakor megállapítást nyert, hogy a községben a legnagyobb létszám az aktív korú népesség. A 18-54 éves közötti nők 734fő, és a18-59 éves férfiak 871 fő. Az esélyegyenlőséi terv során figyelmet kell fordítani e csoport munkához jutásához.,munkaerőpiacra való visszajutásához amennyiben szükséges illetve fontos szempont a fiatalok itthon tartása. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti
nők 1475
férfiak 1427
266 277 51 58 734 871 86 91 279 130 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
%
összesen 2902
nők 51%
férfiak 49%
543 109 1605 177 409
49% 47% 46% 49% 68%
51% 53% 54% 51% 32%
5
Állandó népesség - nők 65 év feletti 20%
0-14 éves 19% 15-17 éves 4%
60-64 éves 6%
18-59 éves 51%
Állandó népesség - férfiak
65 év feletti 9% 60-64 éves 6%
0-14 éves 19%
15-17 éves 4%
18-59 éves 62%
2001 2008 2009 2010 2011 2012
3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 459 602 350 563 355 550 359 552 359 543 358 542 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Öregedési index (%) 76,2% 62,2% 64,5% 65,0% 66,1% 66,1%
6
Öregedési index (%) 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
A településen átlagosan az öregedési index 67%, valamivel nagyobb a fiatal generáció aránya. Egy csökkenő népességszámnak mindig szükségszerű velejárója a növekvő eltartási teher – amely teher viszont forráshiányt okoz, és ez lehetetlené teszi a korszerű munkahelyek létrehozását. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a fiatalos népességszerkezet ellátására. Fontos a fiatalok megtartása, itthon tartása. Ahhoz, hogy fiatalok ne vándoroljanak el szükséges a megfelelő munkahely megléte, ha nem is a községen belül de legalább a vonzáskörzetben. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű elvándorlás odavándorlás 2008 104 112 2009 48 79 2010 59 81 2011 65 87 2012 n.a n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
egyenleg -8 -31 -22 -22 #ÉRTÉK!
Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
-5 -10 -15 -20 -25 -30 -35
7
A településen az elvándorlás a jellemző. Ennek oka egyrészről gazdasági, másrészről sokaknak itt van házuk, ami röghöz köt, vidéken olcsó az élet, közel van a város. Mindez egyszerre lehet jó is, rossz is, hiszen a házat nem tudják eladni, az ellátáshiány okozhat problémát. A természeti, társadalmi környezet lehet előny is, hátrány is. Fontos megemlíteni a szegényeket, akik sokszor megélhetésük miatt, rokonokhoz költöznek más településre. Az elvándorlás fő oka a munkához jutás. oda költöznek, ahol munkát találnak, főleg fiatalok, és sokan külföldön vállalnak munkát. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések természetes halálozások száma száma szaporodás (fő) 2008 30 32 -2 2009 43 34 9 2010 37 23 14 2011 32 29 3 2012 40 40 0 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
természetes szaporodás (fő) 16 14 12 10 8 6 4 2 0 -2
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
-4
Értékeink, küldetésünk A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Gesztely Esélyegyenlőségi Programjának alapvető célja, hogy biztosítsa szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését.
a
településen
a
8
A szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek és felnőttek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Célunk, hogy településünkön érvényesüljön: a szegregációmentesség; a diszkriminációmentesség; a társadalmi integráció; a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása; a megkülönböztetés tilalma; az egyenlő bánásmód betartása; az emberi méltóság tiszteletben tartása, a társadalmi szolidaritás. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A Helyi Esélyegyenlőségi Program helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet
9
alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Településünk esély egyenlőségi programjában megfogalmazott stratégiák összhangban vannak nem csak a jogszabályi környezettel, hanem EU és a hazai releváns stratégiákkal. Fontos, hogy településünk fiatalodjon, ezért korai iskolaelhagyók arányának csökkentését és a diplomások arányának növekedését, szegénységi küszöb alatt élő Gesztelyi polgárok felemelését fontos célnak tartjuk. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A Képviselő Testület az intézményi beszámolók alapján éves értékelést készít, melyben meghatározza a fejlesztendő területeket, az eddig eredményeket, a beavatkozások hatékonyságát, az új problémákat beazonosítja, amelyre megoldási javaslatot készít, Az értékelést minden érintett intézmény megkapja, melyek fejlesztési területeit éves tervezésénél figyelembe veszi. A település közoktatási intézménye a fent említett célokat figyelembe veszi a gyerekekkel való kapcsolatba kerülés első pillanatától, tehát a beiratkozáskor, illetve a felvételinél, a későbbiekben pedig a tanításkor, a gyerekek egyéni fejlesztésekor, az értékelés során. Ezen kívül szem előtt tartja a tananyag kiválasztásakor és alkalmazásakor, a fegyelmezés gyakorlatában, a pedagógusok szakmai továbbképzésekor, illetve a szülőkkel, valamint a szakmai és társadalmi környezettel való kapcsolattartáskor is. Ez önmagában azonban nem oldja meg teljesen a konkrét tanulási, magatartási problémákkal küzdő fiatalok minden gondját. Az iskolarendszer ennek csak keretét jelenti, szükség van a család pozitív példájára, támogatására, valamint további konkrét intézkedésekre. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Gesztely Község Önkormányzat Képviselő Testületének a szociális ellátásokról szóló 1/2011. (II. 27. ) önkormányzati rendelet 4. § összhangban a 1993 évi III. törvénnyel a Foglakoztatást Helyettesítő Támogatás megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a Foglakoztatást Helyettesítő Támogatás egyéb feltételeinek megfelelő jogosult kérelmező vagy az ellátásban már részesülő személy (a továbbiakban: FHT) köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani. A FHT-ra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda tisztán tartása, valamint az ingatlan higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie, függetlenül attól, hogy a lakáshasználat milyen jogcímen áll fenn (tulajdonos, bérlő, stb.) Gesztely Község Képviselő-testületének Településrendezési tervének 13/2013. (IV.8.) képviselő-testületi határozatát ez éven módosítja, annak érdekében, hogy Érték-és munkahelyteremtő beruházások alapjainak meghatározása, a településen élők megélhetési viszonyainak javítása a fenntartható fejlődés biztosításával. 2013-ban BM pályázat keretén belül a helyi óvoda bővítését, és fűtés korszerűsítését hajtja végre, térfigyelő kamerákat helyez el a községben ezzel is növeli a közbiztonságot. Felújításra kerül a Gondozási Központ és az Orvosi Rendelő.
10
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 2004-től a feladatok, ellátások ésszerűsítése miatt a település képviselőtestülete úgy döntött, hogy a gyermekvédelmi és a szociális törvény hatálya alá tartozó ellátásokat egy intézménybe integrálja, ez lett a Gondozási Központ. A Gondozási Központ alapítója és fenntartója: Gesztely Község Önkormányzata. A Gondozási Központ, mint integrált intézmény, az alábbi szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat biztosítja: Nappali szociális ellátás Idősek nappali ellátása Fogyatékkal élők nappali ellátása Étkeztetés Családsegítés Gyermekjóléti szolgáltatás Tanyagondnoki szolgálat Gesztelyben működik családsegítés, idősek nappali ellátása, fogyatékosok nappali ellátása, gyermekjólét, házi segítségnyújtás, amit a Gondozási Központ lát el. Ezen feladatok közül a családsegítést Hernádkakkal társulva látja el. A terv, hogy a 2013 évi változásokat követve júliustól Hernádkak, Gesztely, Sóstófalva együttesen társulva látnák el a fent megnevezett feladatokat, ezen együttműködésben a gesztor önkormányzat a Gesztely lesz. A községben működő Önkormányzati fenntartású óvoda tagóvodája Sóstófalván működik. 2013 január 01-től Közös Önkormányzati Hivatal jött létre Gesztely, Hernádkak, Sóstófalva egyesülésével. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az Esélyegyenlőségi Program elsősorban az alábbi célcsoportokra terjed ki: A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége; A gyermekek esélyegyenlősége A nők esélyegyenlősége Az idősek esélyegyenlősége Fogyatékkal élők támogatása; Az esélyegyenlőség megteremtése kapcsán az alábbi szektorokat vizsgáltuk, illetve terveztünk beavatkozásokat: egészségügy; demográfiai adatok – azok változása; lakhatás (antiszegregáció); infrastruktúra; közszolgáltatásokhoz való hozzáférés; közlekedés; környezet – egészségügy; közoktatás; szociális rendszer, szociális ellátások; foglalkoztatás. További szempontok: a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építése; az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak képzése (elsősorban az esélyegyenlőség megteremtése területén fellelhető feladatok elvégzése érdekében); területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelés.
11
figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvélemény formáló programok szervezése kapcsán a valós probléma bemutatására, az egyenlőtlenségek leküzdésére. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Magyarországon a szegények többnyire a következő csoportokból kerülnek ki:
tartósan munkanélküliek részidőben foglalkoztatottak tartós betegségben szenvedők fogyatékossággal élők nyugdíjasok – a nyugdíjasok 50%-a szegény ]; még ha aktív korukban jól is kerestek, jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el nagycsaládosok és egyszülős családok romák hajléktalanok
A szegénység pénzhiány továbbá a kulturális és társadalmi tőke hiánya, mely által az emberek olyan, tartósan fennálló hátrányos helyzetben vannak, melyből saját erőből nem tudnak kikerülni. Mélyszegénység egyik lehetséges oka a mai kor egyik legfőbb igénye a jólét, a jólétben élés, munkájáért magas jövedelmet vár el , önmagát szeretné megvalósítani, motivációkat kap, meg kell felelnie a mai idők kihívásainak. Amint valaki leszakad a munkaerő piactól és az elvárásoktól, bele kerül az állami gondoskodásba, ez létre hozhat egy szegénységi csapdát, ahol az egyén elfogadja az állami támogatást rövidtávon jobb anyagi helyzetbe kerül, csökken a késztetés, hogy visszatérjen a munkaerő piacra. Az emberek már nem tudják megszervezni az életüket és ez általában igaz a szegény emberekre függetlenül a származásuktól, reménytelenségben élnek, cigányok és nem cigányok, a szegénység, a mélyszegénység nem etnikai probléma. Gyermekkori hátrányos helyzet A különböző közoktatási intézményekben (óvoda, általános iskola, középfokú oktatási intézmény)
nem megfelelő mennyiségű étkezés (illetve annak finanszírozása nehéz) könyvhiány osztályközösség által szervezett programok befizetése nehézkes öltözködés o évszaknak nem megfelelő o „túlhordott” ruhadarabok magántanár megfizetése lehetetlen Felnőttként hátrányos helyzet
továbbtanulási nehézségek. Ha sikerül valamely felsőoktatási intézményben továbbtanulni, otthonához közel eső intézményben kell tanulnia általában. A tanulás mellett diákmunkára kényszerül. családalapítási nehézségek nem megfelelő anyagi háttérrel rendelkezőknek a különélés nehezen oldható meg Anyagi szegénység miatt hátrányos helyzetben élő személy mobilitás szempontjából jelentősen elmaradottabb, kevesebb helyre utazik, ezáltal kevesebb ismeretre tesz szert.
12
A cigányságot külön is sújtja, hogy kiestek a társadalmi munkamegosztásból. Az elmúlt századokban, de még a XX. század első felében is, voltak a szegkovácsok, kupecek, zenészek. A beásokat például 130-150 éve telepítették az uradalmi, illetve közbirtokosságú erdőkbe, mert gombát, gyógynövényeket gyűjtöttek és értettek a famegmunkáláshoz. Piacra készítettek teknőt, fakanalat, egyéb eszközöket. Az erdőgazdaságoknak fontos bevételi forrást jelentett a beás cigányok termékeinek eladása. Előbb a gyári fém, majd a műanyag eszközök kiszorították a kézműves favillát, fakanált, fatányért. A cigányok legtöbb csoportjának életét elsősorban a hiány jellemzi, a megfelelő kereset és jövedelem, a jó lakás, a kielégítő ruházkodás és étkezés, az egészséges ivóvíz, az iskolázottság és a nem cigányokkal való versenyképesség hiánya. A kilátástalan helyzetben élő családok, ahol a gyermeket folyamatos iskolai kudarcok érik és ebből következően a tanulás nem lesz hasznosítható érték, ahol az általános szegénység a mindennapi élet jellemzője, ott megmaradnak a korábbi szokások: a korai házasság, a sok gyerek, a családtervezés hiánya vagy megfogalmazott szükségtelensége. Szegénység leküzdésére, a fejlődő országok felzárkóztatására együttműködnek az államok (hivatalos szereplők) és a nem kormányzati szervezetek (NGO). A fejlett országok adóbevételeikből különböző forrásokat biztosítanak nemzetközi fejlesztési politikájukban megfogalmazott céljaik elérésére a fejlődő világ országai számára (pénzt, technológiát, tudást, árut, stb.). A nem kormányzati szervezetek nemzetközi hálózataikon keresztül, vagy kétoldalú civil együttműködés alapján vesznek részt a nemzetközi fejlesztésben. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet 1993 évi III. törvény ,rendelkezésének értelmében: jövedelem: - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b)-(1c) bekezdésekben foglaltakra - az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni; b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát Meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; 1998. évi LXXXIV. törvény értelemében jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott belföldről vagy külföldről származó - vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. A községben a vagyoni és jövedelmi helyzetet a munkahely határozza meg. A községben nagyon sok a Miskolcra bejáró dolgozók száma, helyben dolgozók kb. 77 főre tehetők, akik a helyi intézményekben dogoznak. Jelenleg 85 fő közfoglalkoztatott dolgozik. Ezen embereknek, akik a segélyesek közül kerültek ki munkaviszonyuk alatt nő a jövedelmi helyzetük, ez azonban csak átmeneti, a közfoglalkoztatási szerződések határozott időre szólnak nem hosszú távú megoldás. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek
13
Átértékelődik a munka fogalma. Különösen ott kell újradefiniálni a munka fogalmát, ahol az akarásra való képesség is megszűnik. A foglalkoztatási politika elősegíti:
a munkaerőpiacra belépő kínálat nagyságának és szakmai/képzettségi struktúrájának olyan kialakítását, amely megfelel a kereslet igényeinek, a munkaerő piaci kínálat csökkentését, pl. a képzésben részt vevők számának vagy a képzési idő hosszának növelését, a munkaerő-kínálatnak a kereslethez való minél tökéletesebb folyamatos igazodását, (hogy a munkavállaló ezzel meg tudja előzni a munkahely elvesztését, illetve mobilitási készségével és képességével, a munkaerő piaci szolgáltatások igénybevételével fel tudja gyorsítani az új munkahely meg találását), a munkaerő-kereslet növekedését, olyan nagyságának és struktúrájának kialakítását, amely minél teljesebb mértékben képes foglalkoztatni a kínálatként megjelenő munkaerőt, a társadalmi gondoskodás és szolidaritás elve alapján azok megélhetésének biztosítását, akik önhibájukon kívül kerültek ki a munkaerőpiacról.
A teljes lakónépességhez képest milyen 14% a nyilvántartott álláskeresők száma, ez a % nem változott az elmúlt években, illetve, a nők körében nyilvántartott álláskeresők száma magasabb, mint férfiaké a vizsgált területen. Ennek oka lehet, hogy a nők gyed, gyes letelte után nehezebben kerülnek vissza a munkaerőpiacra. Az egyes korosztályokat tekintve a pályakezdő fiataloknál szükséges a beavatkozás és a többi korosztálynál különösen 31-35 év, és a 36-40 év közöttiek a már meglévő problémakezelés szükséges. 2012. december–2013. februárban 15–74 éves munkanélküli férfiak létszáma 282 ezer fővolt, 9 ezer fővel több az egy évvel korábbinál országosan. Ugyan ez figyelhető meg a településen is ahol 2011-hez képest 3%-kal nőtt az állástalanférfiak száma. A nőknél 7%-os növekedést mutat. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A munkanélküliek között a 8 általános iskolai végzettségűek van többen, 45%-uk, az elmúlt évekhez képest megoszlott ez a szám a magasabb iskolai végzettségűekkel. A közfoglalkoztatottak között van fiatal, 1955-ös születésűek, nők, regisztrált munkanélküliek, Fht-ban részesülő és alacsony iskolai végzettséggel rendelkező. c) közfoglalkoztatás Az önkormányzat kérelem alapján közfoglalkoztatásra nyújt be pályázatot a Miskolci Munkaügyi Központhoz. A megkapott hatósági szerződés alapján a központ kiközvetítésével alkalmaz közfoglalkoztatottat. Jelenleg 45 fő 6 órás részmunkaidős közfoglalkoztatott van községünkben, többségük férfi, mert a község belterületeinek rendbetétele kaszálást, fűnyírást kíván. A közfoglalkoztatottak főleg Fht –sek közül kerülnek ki. A helyi Önkormányzat a foglalkoztatottságot a közfoglalkoztatás kereteiben, illetve startminta porgrammal kívánja segíteni illetve, segíti. A szolidaritás és a társadalmi igazságosság fogalmát vissza kell emelni a köztudatba, ennek keretében kell küzdeni a munkanélküliség és a gazdasági válság ellen. A HEP–ben elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötvben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A közfoglalkoztatás nem megoldás a tartós munkanélküliségre
14
Csak 1-2 hónapra jut egyszerre közmunka, az év nagy részében sokan ingyen dolgoznak, remélve, hogy ha "bizonyítanak", később jobb eséllyel juthatnak újra közfoglalkoztatáshoz. Gesztely Község Önkormányzata minden évben foglalkoztat közfoglalkoztatottakat a Munkaügyi kirendeltséggel kötött hatósági szerződés alapján. De ahhoz, hogy minél több embert be tudjon forgatni 1vagy 2 hónapra, jut munka az embereknek. Idén két startminta programra pályázott sikeresen, amelyekben 10fő és 20főt tud foglalkoztatni, napi 8 órában. A jövőbeni terv ezeknek a start minta programoknak a fenntartása, tovább vitele következő évekre. A községben több ember jutott újra munkához, javult az anyagi helyzete. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Adatok összegyűjtése és elemzése révén meg vizsgálatuk a helyi munkalehetőségek alakulását, tendenciáit, illetve azt, mennyire illeszkedik az a helyi munkaerő és állásnélküli munkaerő számának alakulásához, és képzettségi szerkezetéhez. Gesztelyben a vállalkozások száma 2008-tól csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka lehet, Miskolc közelsége, hiszen tömegközlekedéssel is 20-30 perc a beutazás. Gesztely a tömegközlekedési eszközök közül autóbusszal közelíthető meg. A község déli határát érinti a Sátoraljaújhelyet a megyeszékhellyel összekötő 37-es számú főútvonal. A járatsűrűséggel elégedett a lakosság, egyedül Újharangodról nem megoldott a tömegközlekedés, de ott a falugondnoki járat segíti a lakosságot. Gesztely infrastrukturális ellátottsága közel 80-90 százalékos. Vezetékes vízhálózat 90 %, csatornázottság 80 %, szilárd burkolatú út 90 %-os. Újharangod településrészen nem megoldott a vezetékes víz és a szennyvízhálózat. Ezen a területen is további beavatkozásra van szükség. Az Újharangodi lakosok munkához való jutása a legnehezebb, ezért az önkormányzat figyelmet fordít arra, hogy a közfoglalkoztatásba bevonja ezeket a lakosokat a meghatározott keretek között. e) Fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük
1. TÁMOP-2.1.6-12/1-2012-0001 azonosító számú „Újra tanulok!” című kiemelt projekt olyan országos jelentőségű program, amelyet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal közösen valósít meg. A TÁMOP-2.1.6-12/1-2012-0001 azonosítószámú kiemelt program általános célja:
a felnőtt lakosság képzettségi színvonalának növelése, a felnőttképzésben résztvevők számának és arányának bővítése, a felnőttek tanulási kedvének javítása, a munkaadók szakképzett munkaerővel való jobb ellátása.
A projekt lehetőséget kínál az alacsony iskolai végzettségű és szakképzetlen felnőttek számára, hogy felzárkózzanak és megszerezzék a szakképzésben való részvétel feltételét jelentő alapfokú végzettséget. 2. Miskolci Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségénél induló különböző tanfolyamokon való részvétel. 3. Gesztely Községben Önkormányzatunknál közfoglalkoztatás, start –minta programok. 4. Támop 3.3.9 A-12/2012/2-0048”Hulló csillag Tanoda program Gesztely Községben
15
5. Támop 5.1.3-09/2-2010-0042 Mélyszegények községi integrálása Sajóhidvégen és környékén Gesztely község részvételével f) Munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzés és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A településen nincs általános iskolai felnőttképzés, célszerű felmérni az erre vonatkozó igényt és partnerek bevonásával megszervezni. Fontos még az iskolázottság előtérbe helyezése mert a álláskeresők között az alacsony iskolázottak vannak többségben. A községben fontos feladat, hogy az iskolázottság minél teljesebb körű felméréséhez, az intézkedési tervbe bele vegye e táblázati adatok összegyűjtését. A közfoglalkoztatás jogi háttere:
2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntarthatású intézményekben történő foglalkoztatása
A településen konkrétan mélyszegényében élők nincsenek, azonban sokan élnek az állam által adott támogatásokból ( pl.: Fht,). A lakosság körülbelül 30%-a roma, de konkrét nyilvántartással az önkormányzat nem rendelkezik. Jövőben cél ennek a adat gyűjtésnek a megléte tekintettel a mélyszegénységre is. Az elmúlt években nőtt azoknak a családoknak a száma, akik eladósodás közelébe kerültek, hiszen a növekvő hitelek vagy az egyik családtag munkanélküli lett mind az eladósodáshoz vezet. Jövőbeni cél a mélyszegénység és roma lakosság minél szélesebb körű felmérése. A községben élő romák a munkához szokott emberek, többségük a közelben lévő csavargyárban dolgozott évekig. A rendszerváltás után kezdtek leszegényedni és leszakadni. Sok család beköltöző más településekről költözött ide. h) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció vagy negatív diszkrimináció a ösztönös vagy tudatos kirekesztő, megalázó cselekedet. Indítéka lehet a fölérendeltség (uralom, elsődlegesség, dominancia) megszerzése vagy megtartása az embercsoporton belül vagy csoportok között. Az egyenlő bánásmód elvével ellentétes eljárás. Általa létrejön az esélyegyenlőtlenség, melyet a meglévő elsődlegesség, privilégium, aránytalan mentelmi jog, protekció vagy a protekcionizmus bármelyike jellemez. Ürügye pedig a személy vagy embercsoport másiktól eltérő tulajdonságáról (másságáról) szerzett ismeret. Fontos cél a. az egyenlő bánásmód követelményét minden munkatárs számára b. az esélyegyenlőség előmozdításának követelményét a hátrányos helyzetű Munkavállalói csoportok számára. Minden foglalkoztató feladata, hogy tiszteletben tartsák a munkatársak emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. Szervezetek feladata, hogy érdekeiket a munkatársak érdekeivel összhangban fogalmazzák meg. Olyan munkafeltételeket, munkakörülményeket, munkahelyi légkört alakítsanak ki,amely a szervezeti kultúra részeként a törvényben megfogalmazott alapvető értékeknek a
16
Kialakításához, megőrzéséhez és megerősítéséhez hozzájárulnak. A munkahelyi diszkrimináció tekintetében Magyarország az európai élvonalban található. Egy 2006-ban végzett felmérés szerint 28 ország közül a negyedik, 16 európai ország közül a második legmagasabb diszkriminációs indexszel rendelkezik. Különösen magas a nemek és a kor szerinti diszkriminációs index. Míg a nemek szerinti diszkrimináció az utóbbi években nagyobb hangsúlyt kapott, a kor szerinti diszkrimináció elleni fellépés alig kap teret. A kedvezőtlen következményekkel szemben ugyanis a dolgozók védtelenek. Munkaerő túlkínálattal és strukturális feszültségekkel terhelt munkaerő-piaci viszonyok, valamint a munkavállalói érdekvédelem gyengesége miatt (is) a nagy többség munkaerő-piaci pozíciója kedvezőtlen. A munkavállalók kiszolgáltatottsága, a munkahelyi demokrácia Fogyatékosságai, az emberi méltóság tiszteletben tartásának hiánya a munkahelyeken korlátozza az egyéni érdekérvényesítést. A szervezetek többségének nincs tapasztalata diszkriminációs ügyek kivizsgálása, és kezelése szempontjából. Nem készült fel a törvény megvalósítására. Az esélyegyenlőségi követelmény nem épült be a szervezeti kultúrába, nem jelenik meg a vezetőkkel szemben támasztott elvárásokban 3. 2. 1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év
nő
férfi
összesen
fő fő fő 2008 1005 1030 2035 2009 997 1022 2019 2010 989 1019 2008 2011 980 1020 2000 2012 871 1129 2000 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő fő 118 143 143 138 148
férfi
% 11,7% 14,3% 14,5% 14,1% 17,0%
fő 149 179 176 146 143
összesen
% 14,5% 17,5% 17,3% 14,3% 12,7%
fő 267 322 319 284 291
% 13,1% 15,9% 15,9% 14,2% 14,6%
Álláskeresők aránya 20,0% 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0%
nők
4,0%
férfiak
2,0%
összesen
0,0% 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
17
3. 2. 2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint
nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett
2008
2009
2010
2011
2012
fő
267
322
319
284
291
fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %
15 5,6% 52 19,5% 34 12,7% 30 11,2% 35 13,1% 22 8,2% 33 12,4% 27 10,1% 18 6,7% 1 0,4%
24 7,5% 61 18,9% 35 10,9% 37 11,5% 37 11,5% 36 11,2% 36 11,2% 34 10,6% 20 6,2% 2 0,6%
24 7,5% 54 16,9% 30 9,4% 48 15,0% 34 10,7% 38 11,9% 33 10,3% 35 11,0% 17 5,3% 6 1,9%
19 6,7% 43 15,1% 28 9,9% 34 12,0% 36 12,7% 35 12,3% 34 12,0% 32 11,3% 18 6,3% 5 1,8%
15 5,2% 47 16,2% 35 12,0% 23 7,9% 37 12,7% 35 12,0% 33 11,3% 31 10,7% 33 11,3% 2 0,7%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Álláskeresők száma (fő) 350 300 250 200 150 100 50 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Az álláskeresők száma 2010-ben és 2011-ben volt a legnagyobb.
18
3. 2. 3. számú táblázat - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként
2008
nyilvántartott/regisztrált munkanélküli fő nő férfi összesen 118 149 267
nő 85
férfi 100
összesen 185
Nő 72,0%
% férfi 67,1%
összesen 69,3%
2009
143
179
322
99
93
192
69,2%
52,0%
59,6%
2010
143
176
319
96
83
179
67,1%
47,2%
56,1%
2011
138
146
284
66
68
134
47,8%
46,6%
47,2%
99
105
204
66,9%
73,4%
70,1%
év
2012 148 143 291 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő
Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése. 2011-hez képest a tartós munkanélküliek aránya 2%-kal nőtt, főleg a férfiaknál. 3. 2. 4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként 18-29 évesek száma
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma
nő
férfi
összesen
fő
fő
fő
fő
%
fő
%
fő
%
2008
251
233
484
12
4,8%
10
4,3%
22
4,5%
2009
253
270
523
21
8,3%
19
7,0%
40
7,6%
2010
259
223
482
22
8,5%
22
9,9%
44
9,1%
2011
247
268
515
20
8,1%
21
7,8%
41
8,0%
18
7,3%
20
7,4%
38
7,3%
év
2012
518 248 270 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő
Férfi
összesen
19
Pályakezdő álláskeresők száma 25
20
15
10
5 nők férfiak 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
3. 2. 5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább 15 éves és idősebb lakosság általános iskolát végzettek száma összesen száma
év
összesen
nő
férfi
összesen
nő
férfi
fő
fő
fő
1196
1101
fő 1931
fő
2001
fő 2297
2011
1891
994
897
0
991 n.a
940 n.a
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen
nő
férfi
fő 366
% 15,9%
fő 205
% 17,1%
1891
100,0%
994 100,0%
fő 161
% 14,6%
897 100,0%
Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 3. 2. 6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
2008
Fő 267
2009
322
8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő % 15,7% 42 11,2% 36
2010
319
35
2011
284
2012
291
123
% 46,1%
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 38,2% 102
145
45,0%
141
43,8%
11,0%
140
43,9%
144
45,1%
33
11,6%
123
43,3%
128
45,1%
33
11,3%
130
44,7%
128
44,0%
8 általános fő
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
20
Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 350 300 250 200 150 100 8 általánosnál alacsonyabb
50
8 általános
0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
8 általánosnál magasabb
3. 2. 7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma fő
év
8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma Fő
%
28
#ZÉRÓOSZTÓ!
2010
0 0
24
#ZÉRÓOSZTÓ!
2011
0
25
#ZÉRÓOSZTÓ!
2012
0
2009
#ZÉRÓOSZTÓ! 26 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
év
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők összesen résztvevők résztvevők résztvevők fő fő % fő % fő %
2009
0
0
0
0
0
0
0
2010
0
0
0
0
0
0
0
2011
0
0
0
0
0
0
0
2012
n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
21
3. 2. 9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
év
Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest
Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest
2010
74
3,6
0
0
2011
72
3,8
0
0
3,5
0
0
104 Forrás: Önkormányzat adatai 2012
Közfoglalkoztatottak száma (fő) 120
100
80
Közfoglalkoztatottak száma
60
Közfoglalkoztatott romák száma 40
20
0 2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
3. 2. 10. számú táblázat - A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – vállalkozások
év
2008 2009 2010 2011
regisztrált vállalkozáso k száma a településen
Kiskereskedel mi üzletek száma
250 257 277 302
24 22 17 18
működő foglalkoztatá állami befizetet kivetett foglalkoztatá si vendéglátóhe szektorban t iparűzés si programok programokba lyek száma foglalkoztatotta iparűzési i adó száma n részt vevők k száma adó helyben száma
11 12 8 7
302 18 7 Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai 2012
23 996
0 0 0 0
0 0 0 0
n.a
1
1
n.a
n.a
49 49
n.a n.a
n.a n.a
49
n.a
49
n.a
A községben működő vállalkozások helybélieket alkalmaznak.
22
3. 2. 11. számú táblázat - A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – közlekedés
Legközelebbi centrum Megyeszékhely Főváros
elérhetőség átlagos ideje autóval
autóbusz járatpárok száma munkanapokon
átlagos utazási idő autóbusszal
vonat járatok átlagos száma munkanapokon
átlagos Kerékpár úton átlagos utazási való utazási idő idő megközelíthetőség kerékpáron vonattal
20 perc
21
30 perc
X
X
1 óra
1 óra
20 perc
21
30 perc
X
X
1 óra
1 óra
2 óra
4
2.5 óra
30
3 óra
48 óra
48 óra
Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai 3. 2. 12. számú táblázat - A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok van/nincs fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen
nincs
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban
igen
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban
Felsorolás
Miskolci Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége által szervezett programok
nincs igen
Szintén a Munkaügyi Kirendeltség
Forrás: helyi adatgyűjtés 3. 2. 14. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek munkaerő-piaci integrációját segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése van/nincs felnőttképző programok a településen
nincs
felnőttképző programok a vonzásközpontban
van
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen
nincs
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban Helyi foglalkoztatási programok a településen Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban
Felsorolás
Munkaügyi Központ
van
Munkaügyi Központ
van
Startminta Program és Közfoglalkoztatás
nincs
Forrás: helyi adatgyűjtés
23
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások
1993. évi III. törvény szociális igazgatásról és szociális ellátásokról célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.
A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt, ac) lakásfenntartási támogatást; b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; állapít meg. a) Igényelt, illetve megállapított támogatások összege, száma stb.
Álláskeresési segélyben részesülők száma 2011-ben volt a legmagasabb, ez a szám 2010-hez képest 17 fő-vel nőtt. Az önkormányzatnál kérelem és törvényi feltételek megléte alapján Foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, óvodáztatási támogatás, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, temetési segély állapítható meg. Figyelembe kell venni, hogy 2011. január 1-től bérpótló juttatásra (BJP), illetve 2011. szeptember 1-től foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült, ám a jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2012-től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy a munkaerőpiacon. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30
24
nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. Gesztely Község Önkormányzat 2012-től közérdekű tevékenységet végezhet., és fogad önkénteseket. A szociális segély száma 2008-tól folyamatosan növekedett. A roma lakosságra volt jellemző az eladósodás, jelenleg a lakosság minden rétegében előforduló probléma. Adósságkezelési szolgáltatás nem működik a településen. Az aktív korúak elhelyezkedési esélyei gyengék, sokan a munkahely létesítésének reményét is feladják, csak az önkormányzatok közfoglalkoztatására alapoznak. Az anyagi és foglalkoztatási gondok miatt egyre több a széthullott, sérült család, egyre lazább kötelékekkel igyekeznek kötődni egymáshoz a felek. 3. 3. 1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év
15-64 év közötti lakónépesség száma
segélyben részesülők fő
segélyben részesülők %
63 71 65 82 5
3,1% 3,5% 3,2% 4,1% 0,3%
2008 2035 2009 2019 2010 2008 2011 2000 2012 1891 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Segélyezettek száma (f? ) 2500
2000
1500
1000
500
15- 64
évesek
Segélyben részesül?k száma 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
3. 3. 2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma
év
nyilvántartott álláskeresők száma fő
álláskeresési járadékra jogosultak fő
2008 267 2009 322 2010 319 2011 284 2012 291 141 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 48,5%
25
Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
3. 3. 3. számú táblázat - Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális segélyben részesülők
év
2008 2009
fő
15-64 évesek %-ában
17
n.a n.a
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) munkanélküliek fő %-ában
Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett
Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást
n.a n.a
n.a n.a
0 0
0 0
2010 n.a n.a 19 2011 28 n.a n.a 2012 5 200 n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
n.a n.a n.a
0 0 0
0 0 0
16
Ellátottak száma (fő) 30 25 20 15 10 5 0 2008
2009
Segélyezettek száma
2010
2011
Támogatottak száma
2012
2013
2014
Jogosulatlanok száma
2015
2016
2017
Támogatástól megvontak száma
26
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció
E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
a) bérlakás-állomány A településen az önkormányzatnak egy épülete van, amelyben 4 bérlakás található. Ezekre lakásbérleti szerződéssel 4 család lakik.
A lakások alapvető komforttal felszereltek, van áram, gáz, internet hozzáférés, víz
bevezetve van, minden lakáshoz tartozik garázs, szemét szállítás.
b) szociális lakhatás A település nem tud biztosítani a lakhatás nélküli, szociálisan rászorult személyek számára szociális lakhatást.
c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A településen a lakosság minden tagja kizárólag csak lakáscélú ingatlanokban él. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság A 2010 évi árvíz során 3 családnak kellett segíteni, mert lakásaik lakhatatlanná váltak. 2011-ben két család partfal szakadás következtében vesztette el lakását. Ők ideiglenesen a régebben egészségházként használt épületben lettek elszállásolva. e) lakhatást segítő támogatások A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a táv hő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. 2012-ben 2 fővel emelkedett a lakásfenntartási támogatás száma, 2008-hoz képest pedig 25%-kal nőtt, ugrásszerűen nőtt meg a 2010-es gazdasági válság következményeként. Komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak . Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat.
27
A községben a lakosság 8%-a részesül lakásfenntartási támogatásban, 2012-ben, amely növekvő tendenciát mutat 2008-hoz képest, ekkor még a lakosság 6%-a részesült ebben a támogatásban. f) eladósodottság Az Önkormányzat nem rendelkezik a lakosság eladósodottságára vonatkozó adatokkal. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgálatásókhoz, közműszolgáltatatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A településen kizárólag belterületen, lakóövezetben elhelyezkedő lakások találhatóak. A víz, szennyvíz, áram és gáz minden lakásba való bevezetése szolgáltatók által lehetséges. Kizárólagosan a településen belüli, helyi közlekedés, busz járat nincs.
Gesztely önkormányzatának tulajdonában 8 db középület van, ezek közül három épületben biztosított a komplex akadálymentes
közlekedés:
Gondozási
Központ,
Egészségház,
háziorvosi
rendelő.
5
épület
nem
akadálymentesített, nem is készült terv az átalakításra. Intézkedési tervben megfogalmazásra kerül a lakás állományok felülvizsgálata és a többi intézmény akadálymentesítése. Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága (General Comment No. 4, the UN Committee on Economic, Social and Cultural Rights) 1991-ben egy indoklást adott ki, melyben értelmezte a megfelelő lakás fogalmát, amely bármely ország lakáspolitikájának kiinduló pontja kell, hogy legyen. Ez a következő elemeket tartalmazta: 1. a lakhatás jogi biztonsága, azaz védelem az erőszakos kilakoltatás ellen; 2. alapszolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés (ivóvíz, energia, szennyvízcsatorna, fűtés, világítás, stb.); 3. megfizethetőség (a lakhatással kapcsolatos költségeknek olyan szinten kell lennie, hogy más alapvető szükséglet kielégítését vagy megszerzését ne veszélyeztesse); 4. lakás alapvető minőségi és mennyiségi elemei (alapterület, fűtés, stb.); 5. biztosítani kell az elesett csoportok lakáshasználatának lehetőségét (idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak, halálos betegek, HIV fertőzöttek, természeti katasztrófák áldozatai, stb.); 6. elhelyezkedés (a megfelelő lakásnak olyan helyen kell lennie, amely lehetővé teszi a munkába járást, valamint egészségügyi szolgáltatás, iskola, és egyéb szociális szolgáltatások igénybe vételét); 7. kulturális megfelelés (a lakás megépítési módjának és az építéshez használt anyagoknak alkalmasnak kell lennie a kulturális identitás és különbözőség kifejezésére).
28
3. 4. 1. számú táblázat - Lakás állomány összes lakásállo mány (db)
év
n. a n. a
4 4
ebből elégtelen lakhatási körülményeke t biztosító lakások száma 0 0
n. a
4
0
0
0
2
0
n. a
4
0
0
0
2
0
n. a
4
0
0
0
2
0
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
951 951 951 951 951
2008 2009 2010 2011 2012
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)
szociális lakásállo mány (db)
bérlakás állomány (db)
0 0
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0 0
2 2
0 0
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok Lakásállomány megoszlása 100%
egyéb lakáscélra használt
90%
szociális
80%
bérlakás
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
29
Összes lakásállomány(db) 1000 900 800 Összes 700 600 Ebből elégtelen körülményű 500 400 300 200 100 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Összes bérlakás(db) 4,5 4
Összes bérlakás
3,5
Ebből elégtelen körülményű
3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
30
Egyéb lakáscélra használt ingatlanok (db) 2,5
2
1,5 Összes lakáscélú ingatlan Ebből elégtelen körülményű
1
0,5
0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
3. 4. 2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság év
Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma
Hajléktalanok száma
2008
0
0
2009 2010 2011 2012
0 3 2 0
0 0 0 0
Forrás: önkormányzati adatok Veszélyeztetett lakhatási helyzet 3,5 3 2,5 2
Veszélyeztetett lakhatások száma
1,5
Hajléktalanok száma
1 0,5 0 2008 2009 20102011 2012 2013 20142015 2016 2017
31
3. 4. 3. számú táblázat Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők
év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008
174
0
2009
168
0
2010
166
0
2011
230
0
2012
232
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Támogatásban részesülők (fő) 250
200
150
Lakásfenntartási támogatások Adósságcsökkentési támogatások
100
50
0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
3. 5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői A településnek nincs szegregátuma, de utcarészek vannak, ahol a roma lakosság él nagyobb számban. Szemétlerakó, dögkút nincs. Azon utca részeken ahol nagyobb számban él a roma lakosság a jövőben fel kell mérni tekintettel a szegregátumok kialakítására és a lakások állapotára. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya stb.) 1997. évi LXXVIII. törvény értelmében a településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Ennek érdekében biztosítani kell az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Községünkben nincsenek külön szegregátumok, telepek. Természetesen az önkormányzat jövőbeni HEP. céljaként figyelni fogja a település átrendeződést.
32
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Gesztely Község önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, ezen feladatot főleg csak közfoglalkoztatás keretében tudja ellátni. b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. Szociális alapszolgáltatások a településen: falugondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A Gondozási Központ szervezésében rendszeres szűrések történnek megrendezésre. Az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés meg van teleülésünkön, prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés, kivétel nélkül mindenki hozzá férhet. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A településen nincs lehetőség fejlesztő és rehabilitációs ellátásokhoz való hozzáférésre. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A településen nincs közétkeztetés, kizárólag gyermekétkeztetés, melyet az óvodában működő konyha látja el megfelelően a törvényi előírásoknak és az egészséges táplálkozás szempontjai szerint. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen nem működnek sportprogramok. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Gondozási Központon biztosítja a szolgáltatásokhoz való hozzáférést a rászorulóknak. A fiatalkorúakkal foglalkozó hivatásos pártfogó felügyelő minden hónap első és harmadik hétfőjén a Gondozási Központban tartja fogadónapját. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás,
33
b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Hátrányos megkülönböztetés, szolgáltatásokkor az egyenlő bánásmód követelményének megsértéséről nincs adat a településen. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül nincs pozitív diszkrimináció a településen. A településen a felnőttek és a gyerekek háziorvosi ellátása biztosított. Egy vegyes praxisban oldott meg a háziorvosi és gyermekorvosi ellátás. Fogorvos Gesztelyben a hét minden napján rendel,az egészségházban külön rendelőt bérel az önkormányzattól. iskolaorvosi praxis van a településen. Két önálló védőnői státusza és körzete van Gesztelynek, sok feladattal. Szakrendelés Miskolcon, Szerencsen, Szikszón, Tiszaújvárosban érhető el. Biztosítottak az életminőség javítását és az egészségfejlesztést szolgáló intézkedések, és az ifjúság egészségügyi gondozás speciális feladatainak ellátása, a család és nővédelmi gondozás (családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós szoptatós anya gondozása). Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. 2013. január 01-től ápolási díjat igényelni a Járási Hivataloknál lehet. Az önkormányzat méltányossági ápolási díjat határozhat meg. Az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés meg van teleülésünkön, prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés, kivétel nélkül mindenki hozzá férhet. A közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelennek, a községben a közétkeztetést az óvodában működő konyha látja el megfelelően a törvényi előírásoknak. 3. 6. 1. számú táblázat - Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008 1 2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 2013 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar év
Csak felnőttek részére szervezett házi gyermekorvosok által háziorvosi szolgáltatások száma ellátott szolgálatok száma 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
34
3. 6. 2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008
117
2009 2010 2011 2012
110 112 133 89
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Közgyógyellátotttak száma (fő) 140 120 100 80 60 40 20 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2011-hez képest 34%-kal csökkent, ennek oka főleg a törvényi változások. 3. 6. 3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év
ápolási díjban részesítettek száma
2008
13
2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
19 34 17 16
35
Ápolási díjban részesülők száma (fő) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) a közösségi élet színterei, fórumai A községben minden évben megrendezésre kerül Irodalmi est (április 13) , Aratónap, mely az itt élők falunapjának felel meg, iró-olvasó találkozó, a kicsikek rendezett kézműves foglalkozások, kiállítások. Mindezek megszervezése a község Művelődési Házán keresztül zajlik. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és közlésük) A 2012-ben indult helyi baba-mama klub sikeres babaruha-börzéket tart, ahol több száz kinőtt ruha, megunt játék cserélt gazdát. Az arató nap közösség formáló rendezvény, ahol a helyiben működő kézművesek, és néptáncosok, népdalkörös képviseltetik magukat. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Gesztelyen és Újharangodon több alkalommal rendeztek szemétgyűjtést, ahol az önkéntesek sikeresen számoltak föl több szemétlerakatot is. Gesztelyben és Újharangodon is ingyenes ruhaosztást szerveztünk. Számtalan ruha, élelmiszeradományt osztottak szét a Gondozási Központ dolgozói. Évek óta részt veszünk az EU Élelmiszersegély programjában a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet közreműködésével. 2011 évben két alkalommal került sor nagy mennyiségű élelmiszer szétosztására. (I. fordulóban 264 család, II. forduló 310 család)
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Településünkön nem működik roma nemzetiségi önkormányzat.
36
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Mélyszegénység, romákról adatgyűjtés
Adatgyűjtés
eredményének
értékelése
után
fejlesztési lehetőség kidolgozása Munkateremtés vagy segítés a munkaerő –piacra szektorközi
együttműködés
visszajutáshoz,
szociális,
(egészségügyi,
kialakítása
oktatási
ágazat
intézményei, civil szervezetek).
aluliskolázottság fejlesztése
felzárkóztató programok indítása a településen
egészség megőrzés
minél több egészségügyi program szervezése 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység
Az Európai Uniónak kötelezettsége a gyermekek iránt, hogy a diákok is megszerezhessék a tudást, amellyel később munkába állhatnak, a munkanélküliek többsége ugyanis a szakképzettség nélküliek köréből kerül ki. A szegénység okai között szerepel a kirekesztettség is, ennek felszámolását már az óvodákban meg kell kezdeni. Gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, más szervezetek és személyek e törvény alkalmazása során a gyermek mindenekfelett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. Az eljáró szervezetek és személyek tevékenységük során együttműködnek a családdal és - jogszabályban meghatározottak szerint - elősegítik a gyermek családban történő nevelkedését. A gyermek családban történő nevelkedését segítő ellátást a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani. A családjából bármely okból kikerült gyermek biztonságát, korához és szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiségfejlődését biztosítani kell. A jogszabályban meghatározott ellátások igénybevétele általában önkéntes. A gyermek szülője vagy más törvényes
képviselője
csak
törvényben
meghatározott
esetekben
kötelezhető
valamely
ellátás
igénybevételére. A gyermekek védelme során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
37
A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás, A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b)60 az utógondozói ellátás, c)61 a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családbafogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f)62 a nevelési felügyelet elrendelése, g)63 az utógondozás elrendelése, h)64 az utógondozói ellátás elrendelése.
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett ,hátrányos helyzetű illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A védelembe vett gyerekek a 0-18 év közötti lakosság 5%-a volt 2012-ben. Védelembe vételkor azt kell vizsgálni, hogy a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátások önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem tudja, de segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családban biztosítható. A települési önkormányzat jegyzője - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével - védelembe veheti továbbá a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, vagy a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, vagy a
38
rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. 2012-ben a védelembe vett 18 év alattiak száma negyven fő volt a tepülésen.
b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2008-tól növekedett a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményezettek száma, ami visszavezethető gazdasági okokra, fiatalkorúak szülésének számának növekedésére. Fontos, hogy a községben tájékoztatókkal, védőnők közreműködésével minél több fiatalhoz érjenek el családtervezéssel és az ehhez kapocsoldó feladatokkal való megismertetés. A jogosult gyermek számára a) a gyámhatóság az e törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a 151. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b)102 a 20/A. §-ban meghatározott természetbeni támogatásnak, c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családba fogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha a) a gyermek tartására köteles, és b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balett művészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a család egy főre eső jövedelme arányában állapítják meg. Ha az egy főre eső jövedelem a 37.050ft-ot illetve ha egyedül neveli 39.900ft –ót nem haladja meg akkor állapítható meg. A gyermeknek nappali tagozatos hallgatónak, rendszeresen óvodába járónak kell lennie. A kérelem elbírálása során szempont a vagyoni helyzet, ami külön számítva az 1 főre jutó értéke nem haladhatja meg 570.00ft-ot, vagy együtt
39
számítva az 1.995.000ft-ot. Az önkormányzat a 1197. évi XXXI.tv. 20/c § illetve 149/1997 (IX. 10.) korm. Rendelet 65§ értelmében jár el. Az intézményi és önkormányzati adatszolgáltatás és adatnyilvántartás biztosított. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a.) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b.) a kiskorú érdekei- a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül- e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. A családsegítő szolgálat kiemelt feladta a prevenció, megelőzni - nem feltétlenül anyagi segítséggel - a szociális ellehetetlenülést; életvezetési problémák esetén elkerülni családok széthullását. A Gondozási Központ gondozási és szolgáltatási feladatokon túl szervezési munkát is ellát. Megszerveztük és működtetjük a veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszert az alapellátásban résztvevő intézményekkel, szervezetekkel és magánszemélyekkel, akik kapcsolatban állnak a gyermekekkel. (iskolák, óvodák, háziorvos, védőnői szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, társadalmi szervezetek, egyházak, rendőrség, bíróság, Nevelési Tanácsadó). c) gyermekek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Rendszeres Gyermekvédelemben részesülők száma 2012-ben 488 fő volt, ezen 18 év alatti lakosok részesültek juttatásokban. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Településünkön nincs adat olyan gyermekekről, akik kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülnek. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Településünkön nincsenek olyan gyermekek, akik ne rendelkeznének magyar állampolgársággal. 4. 1. 1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
év
védelembe vett 18 év alattiak száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008 2009 2010 2011 2012
35 29 37 39 40
0 17 2 0 15
45 35 44 44 46
Forrás: TeIR, KSH Tstar
40
Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 50 45 40 35 30 védelembe vett 25
megszüntetett eset veszélyeztetett kiskorú
20 15 10 5 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
4. 1. 2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
év
2008 2009 2010 2011 2012
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
Kiegészítő Ebből tartósan gyermekvédelmi beteg fogyatékos kedvezményben gyermekek száma részesítettek száma
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
432 460 453 448
0 1 0 6
0 0 0 0
0 1 0 6
0 0 0 0
488
8
0
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
41
Gyermekvédelmi kedvezmények 100% 90% 80% 70% 60% rendkívüli kedvezmény 50%
kiegészítő kedvezmény rendszeres kedvezmény
40% 30% 20% 10% 0% 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Rendszeres kedvezmények 600
500
400 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
300
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma 200
100
0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
42
Kiegészítő kedvezmények 7
6
5
4
Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
3
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
2
1
0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
4. 1. 3. számú táblázat - Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya
Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam
50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
80
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
2009
88
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
2010
85
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
2011 2012
85 95
n.a n.a
n.a n.a
n.a n.a
n.a 59
n.a n.a
2013
n.a.
n.a
n.a
n.a
62
n.a
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
2008
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településen nincs szegregált lakókörnyezetben élő gyermek. 4. 2. 1. számú táblázat - Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete
A településen élő 0-6 éves gyermekek száma
Adott településen található utazási idő (perc)
A településen óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma
A településen bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma
A településen Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásaiban részesülő gyermekek száma
Összesen
Ebből szegregátumban él
Összesen
Ebből szegregátumban él
Összesen
Ebből szegregátumban él
10
0
0
0
0
0
Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok
43
4. 2. 3. számú táblázat - Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége
Intézmény OM azonosítója
29118
A feladat-ellátási A feladat-ellátási Feladathelyen tanulók helyen tanulók ellátási helyen közül az 1. közül a 2. Iskola / Feladat-ellátási hely neve: tanulók száma szegregátum(ok) szegregátum(ok) (összes ban lakó tanulók ban lakó tanulók tanuló) száma száma
Csokonai Vitéz Mihály Általános iskola
281
0
0
A feladat-ellátási helyen tanulók közül a 3. szegregátum(ok) ban lakó tanulók száma
0
Forrás: Járási tankerületi, intézményfenntartói, Önkormányzati adatok 4. 2. 4. számú táblázat - Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Otthont nyújtó ellátásba került gyermekek száma a szegregátumban
Átmeneti nevelésbe vétel
Tartós nevelésbe vétel
Ideiglenes hatályú elhelyezés
Családi pótlék/ iskoláztatási támogatás felfüggesztése iskolai hiányzás miatt
település egésze
szegregátum 1.
szegregátum 2.
Szegregátum 3.
2010
20
0
0
0
2011
24
0
0
0
2012 2013 2014 2015 2016 2017 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
23
0
0
0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 2 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
Forrás: Önkormányzati adatok
44
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Gyermekek részére a Gyermekjóléti Szolgálattal együtt csoportos szabadidős tevékenységi foglalkozást szervez mindkét településen (Hernádkak). Húsvéti játszóházat Nyári napközis tábort Karácsonyi játszóházat A csoportos foglalkozásokon összesen 181 fő vett részt. Civil szervezetekkel való együttműködés kapcsán, egyházi nyári napközis táborban segítőként vett részt a családgondozó Hernádkakban. Különösen fontosnak tartja a Gondozási Központ, hogy, ilyen és ehhez hasonló prevenciós programok működtetését az ellátási területen, a gyermekek mentális helyzete is szükségessé teszi az új típusú segítségnyújtási módok kidolgozását. A szabadidős programok során a jóindulat, a bátorítás, a belátás, a megértés alkalmazása és gyakoroltatása a cél. A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Feladata: - családgondozói feladatokat lát el, - ellátásokat közvetít és - szervezési tevékenységet végez. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A védőnők ellátják azokat a gyerekeket is, akik állandólakhellyel nem rendelkeznek a községben, életvitelszerűen (valamennyi ideig) itt élnek. Egy védőnőre jutó gyerekek száma magas. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátásához való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A községben nincs gyermekorvos, e feladatot felnőtt házi orvos látja el.
A településen bölcsőde nem működik, a legközebbi bölcsőde Hernádnémetiben található, a településtől kb. 10kmre. Családi napközi nincs a településen. 2012. augusztus közepén indult el a baba-mama klub. Régebben is volt már hasonló kezdeményezés, de kevesen éltek a lehetőséggel. Ez egy olyan klub, ahol megbeszélhetik a kismamák másokkal, az anyasággal kapcsolatos problémákat, kérdéseket, foglalkozásokat szerveznek, a gyermekeik a közös játék segítségével szocializálódhatnak. A gyermekjóléti szolgálat elengedhetetlen feladata a jelzőrendszer működtetése.
45
Jelzőrendszert képezik mindazok az intézmények, szervek, amelyek a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében. Jelzőrendszer tagjai:
Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos.
A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, mely a családsegítő szolgálat.
A nevelési – oktatási intézmények (iskolák, óvodák), a nevelési tanácsadó.
Rendőrség
Ügyészség
Bíróság
A menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása.
A társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.
Minden hónap első és harmadik hétfőjén a Gondozási Központban tartja fogadónapját a fiatalkorúakkal foglalkozó hivatásos pártfogó felügyelő.
c) 0-7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátás igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A településen a felnőttek és a gyerekek háziorvosi ellátása biztosított. Egy vegyes praxisban oldott meg a háziorvosi és gyermekorvosi ellátás. Fogorvos Gesztelyben a hét minden napján rendel,az egészségházban külön rendelőt bérel az önkormányzattól. iskolaorvosi praxis van a településen. Két önálló védőnői státusza és körzete van Gesztelynek, sok feladattal. d) gyermekjóléti alapellátás
A Gondozási Központon biztosítja a szolgáltatásokhoz való hozzáférést a rászorulóknak. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. A gyermekjóléti szolgálat feladatai a javaslatára indult védelembe vétel iránti eljárásban
nyilatkozik az alapellátás eredménytelenségének okáról,
nyilatkozik a gyermek és a szülő együttműködési készségéről,
megküldi a gyermekjóléti alapellátás során felvett adatlapot, környezettanulmányt és gondozási tervet,
46
véleményt nyilvánít a gyermek veszélyeztetettségének okairól,
javaslatot tesz a kirendelhető családgondozó személyére,
javaslatot tesz a gyermekvédelmi törvény alapján szükséges intézkedésekre.
e) gyermekvédelem Ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A szülői nevelés támogatása érdekében, a települési önkormányzat jegyzője a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki, aki gondozási – nevelési tervet készít. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Az anyaotthonok és a családok átmeneti otthonai (anyagi vagy családi) krízishelyzetben jelenthetnek megoldást azok számára, akiknek nincs hová menniük. Bizonyos esetekben kimondottan célszerű, ha a krízishelyzetben lévő nő távol kerül addigi környezetétől, de vannak olyan helyzetek is, amikor az anyaotthon/családotthon és a lakóhely távolsága komoly problémát jelent (munkahely, gyermekellátó intézmények). g) egészséfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés
Szakrendelés Miskolcon, Szerencsen, Szikszón, Tiszaújvárosban érhető el. Biztosítottak az életminőség javítását és az egészségfejlesztést szolgáló intézkedések, és az ifjúság egészségügyi gondozás speciális feladatainak ellátása, a család és nővédelmi gondozás (családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós szoptatós anya gondozása). A településen nem működnek sport-, szabadidős és szünidős programok, a lakosok legközelebb ilyen programokhoz Miskolcon csatlakozhatnak. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi és szünidei programokhoz való hozzáférés)
A mindenkori gyermekétkeztetést a település óvodájában működő konyha látja el megfelelően a törvényi előírásoknak és az egészséges táplálkozás szempontjai szerint. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor
Nincs hátrányos megkülönböztetés a településen; és az egyenlő bánásmód követelményének megsértése sem fordult elő szolgáltatások nyújtásakor. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül
Ahogy pozitív diszkrimináció sincs a településen. 4. 3. 1. számú táblázat - Védőnői álláshelyek száma év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008 2 2009 2 2010 2 2011 2 2012 2 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
51 52 54 60 57
47
Védőnői álláshelyek (db)
2,5
2
1,5
1
0,5
0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő)
62 60 58 56 54 52 50 48 46
2008 2009
2010 2011 2012
2013 2014 2015
2016 2017
4.3.3. számú táblázat – Bölcsödék és bölcsödébe beíratott gyermekek száma
év
bölcsődék száma
2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 2013 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar
bölcsődébe beírt gyermekek száma 0 0 0 0 0 0
Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)
0 0 0 0 0 0
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma 0 0 0 0 0 0
48
4.3.4. számú táblázat – Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év
családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
2008 2009 2010 2011 2012 2013
családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma
0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi
0 0 0 0 0 0
4.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlőségei A tankötelezettség nem teljesítése esetén felfüggesztésre kerülő iskoláztatási támogatás felhasználására eseti gondnokot rendel ki a jegyzői gyámhatóság. Eseti gondnokul a családsegítő szolgálat családgondozója is kirendelhető. Gesztelyben és Hernádkakban is a családgondozók lettek eseti gondnokul kirendelve. Egy eseti gondnok egyidejűleg legfeljebb 10 gyermek vonatkozásában gondoskodhat az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő biztosításáról. 2012. január 1 – március 28 közötti időszak forgalomszáma Gesztelyben, 164 Hernádkakban 111. Összes forgalom 275. A 2012-es év első negyedévének forgalma már magasabb, mint a 2011 évi forgalomszám fele. Esetszámok Gesztelyben 77. Hernádkak 46. Összes eset: 123. Az étkeztetés a óvodai konyha által biztosított ellátás. Az étkezésről igénybevételi naplót kell vezetni. Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően megszervezhető az étel: - Kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással - Elvitelének lehetővé tételével - Lakásra szállításával. Az étkezés keretében főétkezésként legalább napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani. Gesztelyben 3x étkezés igénybevételére van lehetőség hétköznapokon. Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslatára az ellátást igénybe vevő részére diétás étkeztetést kell biztosítani. Az étel helyben fogyasztása esetében biztosítani kell a szolgáltatást igénybevevők számának megfelelően: - Kézmosási lehetőséget, nemenként elkülönített illemhelyet -
Evőeszközöket és étkészletet.
49
A szociális étkezés térítését az igénylő személyesen, vagy hozzátartozója útján köteles az intézmény pénztárába a tárgyhót követő hó 10 napjáig befizetni. A főzőkonyha szünetelése esetén (nyári időszakban) a hernádnémeti konyháról (Jakkel és társa) szállítják az ételt. A Hernádnémetiből történő ételszállítás az Önkormányzat és a vállalkozó közötti megállapodás alapulvételével történik. a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében
a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,
a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése,
a szabadidős programok szervezése,
a hivatalos ügyek intézésének segítése.
a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében
a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,
a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,
a
törvényben
meghatározott
személyekkel
és
intézményekkel
való
együttműködés
megszervezése, tevékenységük összehangolása,
tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.
a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében
a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását,
a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,
kezdeményezni: -
egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét,
-
szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés igénybevételét,
-
egészségügyi ellátások igénybevételét,
-
pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét, vagy
50
-
a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét,
javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően: -
a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék, iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő nyújtására,
-
a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására,
-
a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.
- pénzfelhasználási terv készítése
a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében
-
a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,
-
utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás) biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez.
A gyermekjóléti szolgálat feladatai a javaslatára indult védelembe vétel iránti eljárásban
nyilatkozik az alapellátás eredménytelenségének okáról,
nyilatkozik a gyermek és a szülő együttműködési készségéről,
megküldi a gyermekjóléti alapellátás során felvett adatlapot, környezettanulmányt és gondozási tervet,
véleményt nyilvánít a gyermek veszélyeztetettségének okairól,
javaslatot tesz a kirendelhető családgondozó személyére,
javaslatot tesz a gyermekvédelmi törvény alapján szükséges intézkedésekre.
Ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A szülői nevelés támogatása érdekében, a települési önkormányzat jegyzője a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki, aki gondozási – nevelési tervet készít.
51
A halmozottan hátrányos gyermekek nyári meleg étkeztetése keretében 2011 évben 202 gyermeknek (187 családban) 54 napon keresztül 4.110.700 Ft összegben biztosítottunk élelmiszert. A szegénység újratermelődésének két legfontosabb intézménye és színtere a család és az iskola. Minthogy a család szükségképpen csak azt és annyit tud átadni a gyerekeknek, amije és amennyije van, az induló egyenlőtlenségek csökkentéséhez sok területen van szükség beavatkozó, intézményes segítségre. A létbizonytalanság és a szűkösség, a megfelelő minták hiánya nem készít föl a társadalmilag elfogadott normák szerinti felnőtt életre a gyereket. A szegénységet újratermelő folyamatok megszakítása tehát igen korai közös felelősségű beavatkozást igényel. Az iskolai végzettség a szocializációs folyamat kimenete, és egyben a felnőttkori társadalmi helyzet egyik legfontosabb meghatározója. De nagyon rossz a helyzet az iskolai teljesítmények és a gyerekek otthoni tanulási körülményei esetében is. Egyre többször fordul elő a fiatalkorú terhesség, és nő a kissúlyú újszülöttek száma. A deviáns környezetben elszenvedett szocializációs ártalmak, a közeli hozzátartozók például alkoholisták, drogfüggők, játékszenvedélytől szenvednek. A gyermek akár saját magatartása miatt, vagy a családi körülményei vagy a környezete miatt veszélyeztetett helyzetbe kerülhet az említett okok miatt. Ezeknek a veszélyeztető körülményeknek a megszüntetéséhez segítséget lehet kérni a Gyermekjóléti Szolgálatunk családgondozójától, de ha ez nem történik meg a gyermek vagy a család részéről védelembe vételi eljárást lehet kezdeményezni a gyermek érdekében.
a) hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Mind az óvodában mind az iskolában kiemelt figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű gyerekekre, az óvodában kézműves foglalkozás, tánc, zenei ovi, és játékos mozgás fejlesztő programok működnek. Az óvodán kívül még a Művelődési házban lehet jelentkezni az okos kocka tehetséggondozásra is. Az iskolában minden évben megszervezésre kerül az erdelyi iskola.
Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményealapján :
52
c.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottanfogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar);
d.) Ha jogszabály az óvodai nevelésben részt vevő, a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban álló vagy a képzési kötelezettséget teljesítő fogyatékos gyermek részére kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni. e.) sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.
Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, illetve amelyhez közvetve – így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján – hozzájárul. Halmozottan hátrányos helyzetű: az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára fejlesztő programot szervez, melynek keretében a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet folytat. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint az óvodai fejlesztő program megvalósítása az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program alapján zajlik.
53
Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A képességek kibontakoztatása szempontjából is előnyös integrált oktatást - a többi gyermekkel, tanulóval azonos csoportban vagy osztályban oktatva - kell előnyben részesíteni. Valamennyi települési önkormányzat törvényben meghatározott kötelező közoktatási feladatai közé tartozik a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható gyermekek, tanulók ellátása, és az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében kell biztosítani b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Egy fő gyógypedagógus teljesít szolgálatot az iskolában, iskolapszichológusa az iskolának azonban nincs. Gyógypedagógussal az óvoda nem rendelkezik. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken beüli szegregációs jelenségek Nem fordult elő sem hátrányos megkülönböztetés, sem szegregációs jelenség az intézmények, képzés területén. Az egyenlő esélyteremtés feltételeit az intézmény minden gyermek részére teljesíti. Mindenkinek biztosítani tudja az óvodai férőhelyet, a fejlődésben lemaradottak és akadályozottak integrálódását, míg a akadályozottak integrálódását, míg a lelkiismereti szabadsághoz való jog értelmében szülői kérésre biztosított lelkiismereti szabadsághoz való jog értelmében szülői kérésre biztosított a hitoktatás. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A településen egyetlen iskola működik, nincs oktatási hatékonyságra vonatkozó adat a településen. e) pozitív diszkirimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A településen nincs pozitív diszkrimináció.
54
4. 4. 1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
Óvodai férőhelyek száma
2 3 150
Óvodai csoportok száma
6
Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek
6.30-17.00
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek
1 hó Fő
Hiányzó létszám
13
0
13
0
0
0
6
0
1 Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
0
Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő
4. 4. 3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.
év
3-6 éves korú gyermekek száma
óvodai gyermekcsoportok száma
óvodai férőhelyek száma
2008 2009 2010 2011 2012
120 124 108 129 129
6 6 6 6 6
125 125 125 125 125
óvodai óvodába beírt óvodai feladatgyermekek gyógypedagógiai ellátási helyek száma csoportok száma száma 2 2 2 2 2
120+13 126+12 112+18 132+15 132+15
0 0 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
55
4. 4. 4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év
3 éves
4 éves
5 éves
6 éves
7 éves
Összesen
27
35
27
40
2
131
19
19
székhely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
0
0
0
0
0
0
20
25
20
30
1
96
16
17
21
0
65
119
3
3
5
4
0
15
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma
0
0
0
0
0
0
a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
0
0
0
0
0
0
a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 4. 4. 7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma
Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma
általános iskolások száma
fő
fő
fő
fő
%
2010/2011
151
154
305
42
13,8%
2011/2012
149 129
157 163
306
42 33
13,7%
tanév
2012/2013
292
napközis tanulók száma
11,3%
Forrás: TeIR, KSH Tstar
56
Általános iskolai tanulók (fő)
350
300
250
200
150
100
50
20 16 /2 01 7
20 15 /2 01 6
20 14 /2 01 5
20 13 /2 01 4
20 12 /2 01 3
20 11 /2 01 2
20 10 /2 01 1
0
általános iskolai tanulók száma napközisek szááma
4. 4. 8. számú táblázat - Általános iskolák adatai
általános iskolai osztályok száma tanév
2010/2011 2011/2012 2012/2013
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban
általános iskolai feladatellátási helyek száma
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
db
8 8 7
9 9 9
17 17 16
1 1 0
1 1 1
2 2 1
1 1 1
Forrás: TeIR, KSH Tstar
57
Általános iskolák adatai - gyógypedagógia
18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
osztályok2013/2014 száma (db)2014/2015 2015/2016 2016/2017 2010/2011 2011/2012 2012/2013 osztályok száma gyógypedagógiai oktatásban (db)
4. 4. 9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma
41
Más településről bejáró általános iskolások létszáma
31
Más településre eljáró általános iskolások létszáma
n.a
Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma
n.a
Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma
n.a
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 4. 4. 11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek Fő
Hiányzó létszám
13
0
0
0
11
1
Gyógypedagógusok létszáma
1
0
Gyermekvédelmi felelős
0
0
Iskolaorvos
0
0
Iskolapszichológus
0
0
Kisegítő személyzet
0
0
Nem szaktanítást végző tanító Szaktanítást végző tanítók száma Szaktanítást végző tanárok száma
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
58
4. 4. 12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban
tanév
fő
%
2010/2011
29
98
2011/2012
33 n.a
96 n.a
2012/2013
Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 8. évfolyamot eredményesen befejezők aránya 98,5
98
97,5
97
96,5
96
95,5
95 2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
2015/2016
2016/2017
Személyi feltételek - hiányzó létszámok (fő)
Nem s za ktanítás t végző tanító
0
Sza ktanítás t végző tanítók s zá ma Sza ktanítás t végző taná rok s zá ma Gyógypeda gógus ok l éts zá ma
1
0
Gyermekvédel mi fel el ős Is kol a orvos Is kol a ps zi chol ógus Ki s egítő s zemél yzet
59
4. 4. 13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele – telephelyi bontásban 20122013. tanév Telephely1 Hátr (szükség ány szerint, Tagoza Lé os Na töröljön t meg- tsz Bej hely pkö vagy nevezé á áró zetű zis szúrjon be se m ek plusz létsz sorokat) áma 1.évfolyam A osztály 1.évfolyam B osztály 2.évfolyam A osztály 2.évfolyam B osztály 3.évfolyam A osztály 3.évfolyam B osztály 4.évfolyam A osztály
HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva
É Saját SNI SNI vi os Halmozo tanulók tanuló s nevel Ma Létszám, ttan HHH tanulók aránya k m ési gán- amelynek hátrányo aránya az az számá ét igény tan alapján s osztály osztály ból a lő ű ulók integrációs helyzetű létszámához létszám hhh k tanul szá normatívát ek viszonyítva ához tanuló sz ók ma igényelnek létszáma viszonyí k á létszá tva száma m ma a
20
0
20
100%
18
90%
0%
0
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
#ZÉRÓO SZTÓ!
17
0
6
35%
3
18%
0%
20 16
20
100%
17
85%
0%
18
0
17
94%
13
72%
0%
18
0
8
44%
4
22%
0%
22
0
13
59%
5
23%
0%
4.évfolyam B osztály 5.évfolyam A osztály
#ZÉRÓO SZTÓ! #ZÉRÓO SZTÓ!
#ZÉRÓOSZTÓ!
#ZÉRÓOSZTÓ!
#ZÉRÓOSZTÓ!
#ZÉRÓOSZTÓ!
5.évfolyam B osztály
#ZÉRÓOSZTÓ!
#ZÉRÓOSZTÓ!
#ZÉRÓO SZTÓ!
6.évfolyam A osztály
#ZÉRÓOSZTÓ!
#ZÉRÓOSZTÓ!
#ZÉRÓO SZTÓ!
6.évfolyam B osztály
#ZÉRÓOSZTÓ!
#ZÉRÓOSZTÓ!
#ZÉRÓO SZTÓ!
#ZÉRÓOSZTÓ!
#ZÉRÓOSZTÓ!
#ZÉRÓOSZTÓ!
#ZÉRÓOSZTÓ!
#ZÉRÓOSZTÓ!
#ZÉRÓOSZTÓ!
#ZÉRÓOSZTÓ!
#ZÉRÓOSZTÓ!
7.évfolyam A osztály 7.évfolyam B osztály 8.évfolyam A osztály 8.évfolyam B osztály Összesen:
11 5
16
0
84
73%
60
52%
#ZÉRÓO SZTÓ! #ZÉRÓO SZTÓ! #ZÉRÓO SZTÓ! #ZÉRÓO SZTÓ! 0
0%
0
0
0
0
Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok, KIR
60
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
speciális szakemberek hiánya, (pl: gyógypedagógus)
gyógypedagógusok,
gyerekszichológusok
alkalmazása helyi óvodában nincs logopédus, a beszédhibás amennyiben lehetséges logopédus alkalmazása gyerek
legközelebb
Felsőzsolcára
tudnak
logopédushoz járni hátrányos helyzetű gyereke táborozása, programok Művelődési Házon belül kialakítani szervezése 5. Nők helyzete, esélyegyenlősége Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez: · Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. · a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, · a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, · a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A nők helyzetével kapcsolatban a munkahelyeken az országos helyzetképhez hasonló kép bontakozott ki. A település régtől átörökített közösségi szabályai sok családnál még mindig a hagyományos női szerepeket részesítik előnyben, melyben a nőnem a munkavállalás, hanem a család ellátása területén kell, hogy megtalálja a helyét. De természetesen ez folyamatosan változik, modernizálódik, és főleg a középkorúaknál. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A rendszerváltás óta formálódó magyar intézményrendszer ma még nem felel meg teljes mértékben az elvárásoknak. 1995-ben pontosan hazánk európai integrációja érdekében hozta létre a kormány a nők jogaival foglalkozó kormányzati intézményt, amely 1998 óta a Szociális és Családügyi Minisztériumban Nőpolitikai Titkárságként működik. Az 1999-ben létrejött Nőképviseleti Tanács feladata a nők esélyegyenlőségét biztosító
61
jogalkotás felgyorsítása, a nők érdekeit védő civil szervezetek és a tudományos élet képviselőinek bevonása a kormányzat munkájába. A Nőképviseleti Tanács feladatai: - a nők esélyegyenlőségét érintő jogszabályok és kormányzati cselekvési programok tervezeteinek véleményezése, új programok, jogszabály-módosítások kezdeményezése; - közreműködik a nők esélyegyenlőségének javítását szolgáló hazai és nemzetközi támogatással megvalósuló programok kidolgozásában, azok pályázati feltételeinek kialakításában; - véleményezi a nők esélyegyenlőségével kapcsolatos jelentéseket, tájékoztató anyagokat. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az Önkormányzat együttműködve a Miskolci Járási Munkaügyi Kirendeltséggel közfoglalkoztatottként minden évben foglalkoztat alacsony iskolai végzettségű nőket a településen. d) hátrányosa megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A településen nincs hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén. A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát az Alkotmány 66. § (1) bekezdése rögzíti: a Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében. Az Mt. korábban hivatkozott 5. § (1) bekezdése pedig kifejezetten kimondja, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatosan tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a nemre tekintettel. Magyarország esélyegyenlőségi politikáját Brüsszel a közösségi akcióprogramon keresztül segíti. A nők és férfiak közötti esélyegyenlőséggel foglalkozó Negyedik Középtávú Akcióprogramhoz való csatlakozás elősegíti a magyar jogalkotás és jogalkalmazás közelítését az EU és a tagállamok gyakorlatához. Az Akcióprogram célja: 1. a nemek közötti egyenlőség elvének érvényesítése minden közösségi és tagállami szakpolitikában (mainstreaming elve), 2. a gazdasági és szociális szféra minden egyes szereplőjének ösztönzése a férfiak és nők esélyegyenlőségének érvényesítésére, 3. a férfiak és a nők esélyegyenlőségének elősegítése a gazdasági életben, valamint az oktatás, a szakképzés és a munkaerőpiac területén, 4. a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára, 5. a nemek kiegyensúlyozottabb részvétele a döntéshozatalban, 6. a jogérvényesítés elősegítése. A közösségi akcióprogramot általában a tagállamok hozzájárulásaiból fedezik. 1998 óta a Magyarország által felhasználható éves keret 110 000 euró (mintegy 25 millió forint), amelynek egyik felét a magyar költségvetésből, a másik felét Phare-keretből fedezik. Ebből a pénzből 1998 óta évi három programot támogatnak, amelyeket pályázat alapján választanak ki.
62
5.1. 1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma
év
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
férfiak
nők
férfiak
nők
férfiak
nők
2008
965
943
816
825
149
118
2009
961
937
782
794
179
143
2010
966
945
790
802
176
143
2011
962 n.a
929 n.a
816 n.a
791 n.a
146
138
143
148
2012
Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés
Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő) 1200 1000
munkanélküliek foglalkoztatottak munkavállalási korúak száma
800 600 400 200 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 1000 900 800
munkanélküliek foglalkoztatottak munkavállalási korúak száma
700 600 500 400 300 200 100 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
63
Munkavállalási korúak száma (fő) 2500
2000
1500 nők férfiak
1000
500
0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Foglalkoztatottak (fő) 1800 1600 1400 1200 1000
nők
800
férfiak
600 400 200 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
64
Munkanélküliek (fő) 350 300 250 200 nők 150
férfiak
100 50 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Gesztelyen nincs férőhelyhiány, a faluban Óvoda működik, legközelebb a faluhoz bölcsőde Hernádnémetiben található. Fejlesztési lehetőség községünkben a rugalmas munkahelyek kialakítása, a nők munkaerőpiacra való visszakerülése érdekében. 5. 3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A településen dolgozó védőnők közreműködésükkel évről-évről igyekeznek minél több fiatalhoz eljutni, megismertetni őket a családtervezés szükségességével és az ehhez kapcsolódó feladatokkal. A védőnői szolgálat nemcsak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem feladata a kismama (gyakorlati és lelki) segítése, hogy ezzel támogassa a felügyelete alá tartozó gyermek megfelelő testi és mentális fejlődésének biztosítását. A védőnő kapcsolatban áll a családdal, a kisgyermekellátó intézményekkel és a gyermekorvossal is, így adott településen árnyalt képpel rendelkezik a családok gyermekellátási és nevelési helyzetéről. Szakemberként hatékony segítséget képes nyújtani a családoknak, ez pedig szorosan összefügg a hozzá tartozó gyermekek számától. 5.3 számú táblázat év
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008 2009
2 2
103 105
52 53
109 120 114
55 60 57
2010 2 2011 2 2012 2 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
65
Egy védőnőre jutó gyeremekek száma (fő) 70 60 50 40 30 20 10 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak 5.4 számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak év
rendőrök riasztása családi viszályhoz
tényleges feljelentések száma
bírósági ítélet
2008
n.a
n.a
n.a
2009
n.a
n.a
n.a
2010
n.a
n.a
n.a
2011
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
2012
n.a Forrás: Helyi adatgyűjtés Nőket érő erőszakról nincs adat a településen.
5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Az anyaotthonok és a családok átmeneti otthonai (anyagi vagy családi) krízishelyzetben jelenthetnek megoldást azok számára, akiknek nincs hová menniük. Bizonyos esetekben kimondottan célszerű, ha a krízishelyzetben lévő nő távol kerül addigi környezetétől, de vannak olyan helyzetek is, amikor az anyaotthon/családotthon és a lakóhely távolsága komoly problémát jelent (munkahely, gyermekellátó intézmények). 5.5 számú táblázat év
önkormányzati anyaotthon a településen
2008
0
2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés
önkormányzati Nem önkormányzati anyaotthon a település 50 (egyházi, alapítványi) km-es körzetében anyaotthon a településen
Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében
1
0
n.a.
1 1 1 1
0 0 0 0
n.a. n.a. n.a. n.a.
66
Anyaotthon szolgáltatások 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008
2009
2010 2011 2012 2013 2014 nem önkormányzati anyaotthon 50 km-en belül nem önkormányzati anyaotthon önkormányzati anyaotthon 50 km-en belül
2015
2016
2017
önkormányzati anyaotthon
2008 0% önkormányzati anyaotthon a településen önkormányzati anyaotthon a település 50 km-es körzetében Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a településen
100%
Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében
67
5. 6 A nők szerepe a helyi közéletben Az Óvoda és a Gondozási Központ vezetője is nő a településen és a település jegyzői tisztségét is nő tölti be. 5.6 számú táblázat év
Képviselőtestület tagja
Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői
Közgyűlések tagjai
Férfi
Nő
Férfi
Nő
Férfi
Nő
2008
6
2
0
0
0
0
2009
6
2
0
0
0
0
2010
6
1
0
0
0
0
2011
6
0
0
0
0
0
2012
6
0
0
0
0
0
Forrás: Helyi adatgyűjtés
5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A magyarokban a fejlett világ többi országához képest a nemek társadalmi kapcsolátáról, a férfiaknak és nőknek tulajdonított szerepkörökről ma is meglepően konzervatív nézetek élnek. A sajtó és média gyakori szexista ábrázolásmódja tovább mélyíti a sztereotíp felfogást. Pedig - paradox módon - nálunk már a XVIII. század végén beindultak a nőmozgalmak. A nőmozgalomnak azok a kérdéseit (a nők saját testük feletti önrendelkezésének a joga, nők elleni erőszak, a családon belüli bántalmazás, a prostitúció, a média szexista nyelvezete, a nemi sztereotípiák továbbélése, a rejtett diszkrimiatív mechanizmusok), amelyek az 1970-es évek nyugati nőmozgalmakban felmerültek, Magyarországon csak a rendszerváltás után, alulról szerveződő nőcsoportok képviselték. Az újonnan alakuló nőszervezetek az ezredfordulóra sem váltak a közélet meghatározó elemévé, bár az Európai Unióhoz való csatlakozás következményeként elvárásként fogalmazódik meg a közéletben a nők egyenlő esélyének elve. A nemek közti egyenlőség kérdése kormányzati szinten a 90-es évek közepén került előtérbe a Nők Pekingi Világkonferenciájának kapcsán. Ekkor alakult meg a nőpolitikai főosztály, amely különböző elnevezések alatt működve fokozatosan veszített jelentőségéből. A nemek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó EU-normák Magyarországon is érvényesek.
68
5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
nők munkavállalásának segítése
munkaerő-piaci programokról tájékoztatók tartása Információgyűjtés, munkacsoport vezető
információ hiány
kinevezése
napközi, bölcsőde hiánya
bölcsőde, napközi létrehozása
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Azon idős személyek gondozása, akik még saját otthonukban élnek, de igénylik a nappali ellátás által nyújtott lehetőségeket. Feladata, a testi-lelki aktivitás fenntartása, fejlesztése, mentálhigiénés gondozása biztosítása:) fizikai, szellemi, szórakoztató, kulturális tevékenység). Konkrétan azokat az időseket ismerjük, akik igénybe veszik a Gondozási központ szolgáltatásait. Sokan a községben együtt élnek a családjukkal tevékenyen részt vesznek a család életében. Miskolc közelsége miatt sokan bejárnak a városba, hogy különböző programokban vegyenek részt.
6. 1. 1. számú táblázat - Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma
összes nyugdíjas
2008
493
669
1162
2009
482
647
1129
2010
482
628
1110
499 n.a
660 n.a
1159 0
2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
69
Nyugdjasok száma (fő) 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Önkormányzatunk nem rendelkezik olyan nyilvántartással, hogy a nyugdíjasok milyen foglalkoztatásban vesznek részt, illetve hogy hányan dolgoznak. A közfoglalkoztatásban igyekszünk az idősebb korosztályt is bevonni.
b) - Tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei közintézményekben, foglalkoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Településünkön a múlt évben a Művelődési Ház szerevezésében ingyenes tanfolyamot szerveztek azon idősek számára, akiket érdekelt a számítógép és az internet világa.
c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén
Hátrányos megkülönböztetés a településen nincs.
6.2 2. számú táblázat – Tevékeny időskor (lehetőségek a telpülésen) Önkormányzati
Munkaügyi Központ által támogatott
Civil
Egyéb
Összesen
db 0
db 1
db 5
db
2008
db 1
2009
3
0
2
6
11
2010
5
0
3
5
13
2011
2
0
1
1
4
1
0
2
0
3
év
2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés
7
70
Tevékeny időskor 14 12 10 8 6 4
önkormányzati
2
MK által támogatott civil
0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
egyéb
6.2 3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén
év 2008 2009 2010 2011 2012
Regisztrált munkanélküliek száma
55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma
Tartós munkanélküliek száma
55 év feletti tartós munkanélküliek száma
fő 267
fő
%
fő
fő
%
19
7%
119
9
8%
322
22
7%
150
15
10%
319
23
7%
126
10
8%
284
23
8%
126
9
7%
291
35
12%
111
15
14%
Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR
71
Munkanélküliek száma (fő) 80 70 60 50 40 30 20 55 év felettiek 10 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösség élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Községünkben azokat az idősöket ismerjük, akik igénybe veszik a Gondozási Központ szolgáltatásait. A településen működő Egészségház és Háziorvosi Rendelő szolgáltatásaihoz az idősek is hozzáférhetnek. Nyáron, az önkormányzat konyhájának bezárása idején is biztosítottuk az idősek meleg étkeztetését, Jakkel István és társa Kft. (Hernádnémeti) segítségével. Az étkezést igénylők koronkénti megoszlása: 60 év alattiak:
3 fő
60-70 év között:
10 fő
70-80 év között:
13 fő
80 év feletti:
12 fő
Az étkezést igénylők közül elsősorban az idős, 7o-8o éves korcsoport igényel házhoz szállítást, amely egyben egyfajta gondozást is ad, hiszen ügyintézés, posta, gyógyszertár, kisebb bevásárlást is kérnek a többségében egyedülálló ellátottak. Ez a legfontosabb napi kapcsolatuk a külvilággal, igénylik a beszélgetést, amelyre, az idő szűkre szabott. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Sokan a községben együtt élnek a családjaikkal tevékenyen részt vesznek, a család életében nem érzik feleslegesnek magukat. Miskolc közelsége miatt ott keres magának programokat, közösségeket. c) idősek informatikai jártassága Településünkön a múlt évben a Művelődési Ház szerevezésében ingyenes tanfolyamot szerveztek azon idősek számára, akiket érdekelt a számítógép és az internet világa.
72
6.3 1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma
év
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma
fő
fő
%
2008
350
25
7%
2009
355
25
7%
2010
359
25
7%
2011
359 359
20 20
6%
2012
6%
Forrás: TeIR, KSH Tstar
64 évnél idősebbek (fő) 400 350 300 250 200 150 100 50 0 ellátásban részesült 2008 2009 2010 2011 2012 nappali 2013 2014 2015 2016 2017
73
64 évnél idősebbek 400
8%
350
7%
300
6%
250
5%
200
4%
150
3%
100
2%
50
1%
0 1
2
3
4
0% 5nappali 6 ellátásban 7 8 részesültek 9 10aránya
6.3 2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008
2
2009 2010 2011 2012
4 3 3 2
Forrás: TeIR, KSH Tstar
időskorúak járadékában részesülők (fő) 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
74
6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés 6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Közművelőd Múzeumi Könyvtár ési Vallásgyakorl Színházelőad kiállítás Sportrendezvény Mozielőadás látogatása látogatás intézmény ás ás látogatása megtekinté en részvétel a rendezvényé templomban se n részvétel alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom
év
2008
0
5
3
2
5
10
0
2009
0
5
4
4
5
10
0
2010
0
7
4
3
5
10
0
2011
0
7
5
4
5
10
0
2012
0
7
5
4
7
10
0
Forrás: Helyi adatgyűjtés . 6.3 4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága
év
Összes megkérdezett
Számítógépet használni tudók száma
2008
fő 50
fő 5
2009
50
2010
%
Internetet használni tudók száma
10,0%
fő n.a
% #ÉRTÉK!
8
16,0%
1
2,0%
50
15
30,0%
3
6,0%
2011
50
20
40,0%
5
10,0%
2012
50
25
50,0%
15
30,0%
Forrás: Helyi adatgyűjtés
75
Idősek infromatikai jártassága (fő) 60 50 40 30 20
összes megkérdezett
10
számítógépezik
0
internetezik 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Több éve működik a nép-dal kör, akiket a környező településekre is hívnak fellépni. Ezen kívül minden évben megrendezésre kerül az idősek farsangja, kirándulásszervezések, és nyáron fürdőkbe való eljutás. 6.4. számú táblázat - Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen év
Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma
2008 2009
5 10
2010
10
2011
12
2012
15
Forrás: Helyi adatgyűjtés
76
Idősprogramok száma (db) 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
hiányos adatok
Információk, adatok gyűjtése
munkanélküliség
munkához való jutás segítése 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége
Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során A fogyatékos személyek demográfiai összetételére jellemző, hogy közöttük jelentősebb számban vannak időskorúak, mivel a fogyatékos személyek nagy része nem születésétől fogva sérült, hanem életkora előre hal adtával betegség vagy baleset következtében vált azzá. A fogyatékos személyek között a 60 évnél idősebbek aránya 42%. A fogyatékosságot leginkább valamilyen tartós betegség idézi elő. A fogyatékos személyek 10%-a születése óta szenved fogyatékosságban. A fogyatékos embereket sújtó diszkrimináció néha a velük szembeni előítéletekre alapul, azonban gyakran az okozza, hogy a fogyatékosokról sokszor megfeledkeznek, és nem vesznek róluk tudomást, ami a fogyatékos emberek társadalmi részvételét gátló környezeti és szemléletbeli korlátok létrejöttét és megerősödését eredményezi. A szolgáltatás működtetésével kiemelt cél a lakosság körében a befogadó-elfogadó attitűd, a tolerancia és segítségnyújtási képesség erősítése, ezáltal is elősegítve speciális bánásmódot igénylő fogyatékosok a társadalmi esélyegyenlőségét.
77
7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A faluban jelenleg nem megoldott a fogyatékkal élők foglalkoztatása. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Településünkön nincs hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Az egészségkárosodott személyek szociális ellátásban részesülők száma keveset változott az évek alatt. 2011- hez képest 1 fővel emelkedett.
A Fot. 15-16. §-a értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved. Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki a) rehabilitációs ellátásban részesül, b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült. (Flt. 57/B §.) A hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem jelentős kihívás az Európai Unió számára. Az Európai Unió ugyanis a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tisztelete, valamint a jogállamiság elvein alapul. Következésképpen az Uniónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie, hogy felvegye a harcot a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája ellen, különösen, ha arra a munkahelyen vagy a munkaerőpiacon kerül sor. A tagállamokban tilos a foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés. E tilalom alkalmazási köre, tartalma és végrehajthatósága azonban az egyes tagállamokban számottevően eltér. Az irányelv célja ezért az, hogy ezen a területen általános jellegű minimális követelményi keretet hozzon létre.
A megengedett eltérő bánásmód esetei: - Meghatározó foglalkozási követelmény Bizonyos esetekben igazolható az eltérő bánásmód, ha a munkakör jellege vagy a munkavégzés körülményei ezt indokolják.
78
- Az életkoron alapuló eltérő bánásmód Az ilyen jellegű eltérő bánásmód elfogadható, amennyiben objektíven igazolt, megfelelő és egy törvényes munkaerő-piaci cél megvalósításához szükséges (a fiatalok vagy az idős munkavállalók védelmének biztosítása, a szakmai tapasztalat idejére vonatkozó követelmény meghatározása stb.). - Pozitív intézkedések: A tagállamok fenntarthatnak és elfogadhatnak olyan intézkedéseket, amelyek célja a meglévő egyenlőtlen helyzetek megakadályozása vagy helyreállítása (a fiatalok beilleszkedését, a foglalkoztatás és a nyugdíjazás közötti átmenetet stb. elősegítő intézkedések). Gondozási központ működik településünkön, ahol az akadálymentesítés teljes mértékben megoldott. Gesztelyben nyolc fogyatékkal élő személy lakik, akik közül kettő a közeli megyeszékhelyen, Miskolcon dolgozik, 3fő 19-39 év közötti , 2fő 40-59 év közötti és 1 fő 60-70 év közötti. A faluban jelenleg nem megoldott a fogyatékkal élők foglalkoztatása. Önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Egészségügyi ellátás keretében: -szabadidős programok szervezése, -szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátáshoz való hozzájutás segítése, -vérnyomásmérés, testsúlymérés, gyógyszerszedés ellenőrzése -megbízás alapján injekciózás
Mentális gondozás keretében: -életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, -hivatalos ügyek intézésének segítése Foglalkoztatás keretében: -munkavégzés lehetőségének megszervezése, -speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése. -szabadidős programok szervezése, figyelembe véve az egyéni igényeket, lehetőségeket és az adottságokat ( pl.: kézimunkázás, horgolás, sajtótermékek ) -könyvek olvasása, tömegkommunikációs eszközök biztosítása ( televízió, videó, magnó, rádió stb. ) -ajándéktárgyak készítése, kártyázás, társasjátékozás -környezetünk megismerése érdekében kirándulások szervezése -ünnepekről, jeles napokról megemlékezés -hagyomány őrzés, helyi népszokások felelevenítése.
79
7. 1. 1. számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma év
megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma
egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma
2008
0
11
0 0 0 0
14 12 14 13
2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
szociális ellátásban részesülők száma (fő) 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
megváltozott munkaképességű
2014
2015
2016
2017
egészségkárosodott
7. 1. 2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év
önkormányzati fenntartású intézményben
egyházi fenntartású intézményben
civil fenntartású intézményben
2008
n.a
n.a
n.a
2009
n.a
n.a
n.a
2010 2011 2012
6 6 5
0 0 0
0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével
80
nappali ellátásban részesülők (fő) 7 6 5 4 3 önkormányzati
2
egyházi
1
civil 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás.
I. Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek 1. segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos), 2. hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy o
halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
o
halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad
3. értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
81
4. állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, e pont alkalmazásában autistának kell tekinteni, akinek az alábbi pontban meghatározott fogyatékossága fennáll. 5. a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos), 6. a fenti pontokban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos), 7. hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és a fenti pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos), A beszédnek hallás útján történő megértésére az a személy nem képes segédeszközzel sem, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon a nyolcvan dB felett van. [R. 1. § (7)] 8. állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, Önálló életvitelre az a személy nem képes, aki o
a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy
o
a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen. [R. 2. § (2)]
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés
a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Gesztely önkormányzatának tulajdonában 8 db középület van, ezek közül három épületben biztosított a komplex akadálymentes közlekedés: Gondozási Központ, Egészségház, háziorvosi rendelő. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége 5 épület nem akadálymentesített, nem is készült terv az átalakításra. Intézkedési tervben megfogalmazásra kerül a lakás állományok felülvizsgálata és a többi intézmény akadálymentesítése. 82
A megfelelően hozzáférhető információ létrehozásában a Gondozás Központ dolgozói segítséget nyújtanak. Kultúra, sport: A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását. A fogyatékos személy számára – sportolási lehetőségeinek megteremtéséhez - a sportolási célú, szabadidős intézmények használatát hozzáférhetővé kell tenni (Fot. 18. §) A hozzáférés biztosításakor két kihívás biztosan felmerül: egyrészt a megfelelő szaktudás bevonásának a kérdése, másrészt pedig az ehhez szükséges forrás Célkitűzés az Európai Uniós . Az érintett célcsoport sok esetben nem rendelkezik megfelelő információval a saját jogai és lehetőségei tekintetében. Javasoljuk, hogy legyen számukra lehetőség hozzáférni a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal honlapjához, valamint dokumentumaihoz (http://nrszh.kormany.hu/), továbbá azokhoz a jogsegély szolgáltatásokhoz, amelyeket érdekvédelmi szervezeteik nyújtanak a számukra. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Településünkön működő Gondozási Központban akadálymentesítés teljes mértékben megoldott. Intézkedési tervben megfogalmazásra kerül a lakás állományok felülvizsgálata és a többi intézmény akadálymentesítése.
d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége: Járdák, parkok külön nem akadálymentesítettek. Közösségi közlekedés nincs. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Fogyatékosok nappali ellátása A fogyatékosok nappali intézménye önkiszolgálásra részben képes értelmi és mozgásszervi fogyatékosok napközbeni gondozására, foglakoztatására és nevelésére szolgáló a közoktatás körébe nem tartozó ellátási forma. Községünkben mindez a Gondozási Központon keresztül valósul meg. A nappali ellátást biztosító intézmény a.) az ellátást igénybe részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, b.) a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak, c.) biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön.
83
Fogyatékosok nappali intézménye Harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Siketek és nagyothallók: Akiknek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad. (hallási fogyatékos) Vakok és gyengén látók: Akiknek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes. (látási fogyatékos) Értelmi fogyatékos: Akiknek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizenegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű. Mozgásszervi fogyatékosok: Akiknél a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerint mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható. Mozgásuk nem kötött kerekesszék használatához. Autisták: IQ értéktől függetlenül autistának kell tekinteni azt a személyt, aki a fejlődés átható (pervazív) zavarában szenved, és az autonómia – tesztek alapján állapota súlyos vagy középsúlyos.
Fogyatékos személyek esetében jogai érvényesülésének érdekében fontos: Akadálymentes környezet biztosítása, Információhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítása, Képesség, készség, fejlesztés, állapotfenntartás, vagy javítás lehetőségének megteremtése, Az önrendelkezés elve, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntésének tiszteletben tartása, Társadalmi integrációjukhoz való joguk, más személyekkel történő kapcsolat létesítése, kapcsolattartás, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevétele, elérése.
f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Településünkön nincs pozitív diszkrimináció.
84
7. 3. 3. számú táblázat - Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség a közlekedésben Igen/nem Vakvezet ő sáv
Lift
Közterület ninc (utca/járda, park, tér) s Helyi és távolsági tömegközlekedés
ninc s
Buszpályaudvar, buszvárók
ninc s ninc s
Vasútállomás
Mozgáskorláto zottak részére Rámpa mosdó
Hangos tájékoztatás
Indukció s hurok
Tapintható információ
Jelnyelvi segítség
Egyéb
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársától és az érdekvédelmi szervezetek vezetőitől
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Adatgyűjtés, munkacsoport vezető hiánya
minél több információ összegyűjtése
Fogyatékkal
élők
munkaképességűek
és
munkaerő-piaci
megváltozott esélyeinek
növelése Tájékoztatások, sport programokhoz hozzáférés
Fogyatékkal
élők
és
munkaképességűek esélyegyenlőségének
megváltozott munkaerő-piaci
elősegítése
szakképzéssel,
távmunkára való felkészítéssel pályázat figyelés, ezt a csoportot segítő honlapok, dokumentumokhoz való hozzáférés
A helyi önkormányzat a Gondozási Központ bevonásával ingformáció és adatgyűjtéssel a jövőben a településen azokat a fogyatékos személyeket is el kívánja érni, akik esetleg nem tudnak számukra fontos információkról. 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása
a) a 3-7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.)
85
A településen Polgárőrség van jelen, alapítványként a Gesztelyi Beteg Gyermekért Alapítvány tevékenykedik, továbbiakban a Gesztelyért Közalapítvány működik. Gesztelyen Római Katolikus és Katolikus Egyházak működnek. További közfeladatott ellátó szervezet nem található a településen. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A településen nem működik nemzetiségi önkormányzat. Mindkét egyház aktívan részt vesz a közösségi életben, segíti a rászorulókat. Az egyházak a falunapok, aratónapok és minden ünnep, megemlékezés során szerves, összekötő elemként segítik a lakosság munkáját. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség A Közös Önkormányzati Hivatal, mely 2013. január 01-től jött létre Gesztely, Hernádkak, Sóstófalva egyesülésével. Az Önkormányzat célja, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Program segítségével minden a településen felmerülő problémát, hiányosságot feltárjon, és azokra megoldást találjanak. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A településen nem működik nemzetiségi önkormányzat. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Civilszervezetek: Polgárőrség, Gesztelyi Beteg Gyermekekért Alapítvány, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Református Egyház, Római Katolikus Egyház, Gesztelyért Közalapítvány, A helyi önkormányzat Segíti a polgárőr egyesületet, abban, hogy (önállóságuk megtartása mellett) széleskörű együttműködést alakítsanak ki egymással és a lakossággal, ezzel segítve a rendőrség munkáját, és kialakítva az egyén felelősségérzetét saját biztonságáért. A Gesztelyért Közalapítvány munkája: A községben működő valamennyi szociális és közintézmény segítése, pályázati kiírások figyelése, ezekkel kapcsolatos tanácsadás, intézmények és a lakosság részére, ezen feladatokon kívül sok más feladatotokat is ellát például: b./a község infrastruktúrájának fejlesztése, c./ játszóterek kialakítása, d./ a rászoruló gyermekek ösztöndíjprogram keretén belül történő segítése, e./ a község közterületeinek a lakosság bevonásával történő megtervezése és kivitelezése, a községben található közterületeken zöldövezet kialakítása, f./ a község kulturális életének elősegítése a lakosság széleskörű bevonásával, g./ a község sportéletének előmozdítása, tömegsportmozgalmak beindítása a lakosság részére, h./ a községben élő kiemelkedő képességű gyermekek és tehetségek támogatása,
86
Az Gesztely Beteg Gyermekekért alapítvány célja a Gesztely községében élő, illetve közigazgatásilag hozzá tartozó településrészeken élő, olyan beteg gyermekek támogassa, akiknek az orvosi ellátása családjukon belül nem megoldható. Mindkét egyház aktívan részt vesz a közösségi életben, segíti a rászorulókat. Újharangod településen működik az Újharangodi hátrányos helyzetű idősek és családok alapítványa. Alsózsolcán, Gesztelyben, Sajópetriben és Tiszalúcon szakképzett szervezetfejlesztő kolléga kezdte meg a munkát. A szervezetfejlesztés során a szociális szféra munkatársai, valamint egyházi és civil szervezetek képviselői vizsgálják felül szolgáltatásaikat, összegzik eddigi eredményeiket, gyűjtik össze elképzeléseiket a fejlesztési célok megjelölésével. A stratégiaalkotás során feltárják az esetleges működési problémákat és a meghatározzák a hosszú távú fejlesztési célokat is. Abból a célból, hogy javítsanak a belső kommunikáción, innovatív módszereket építenek be oly módon, hogy az érintettek során hasznosítható eszközhöz jussanak – mindezt minél több a gyakorlati munka segítségével sajátíthatják el a résztvevők. A programelemben résztvevő szervezetek: - Újharangodi Hátrányos Helyzetű Idősek és Családosok Alapítványa - Sajópetri Görög Katolikus Egyházközség - Szociális Iroda, Tiszalúc - Gondozási Központ, Alsózsolca f) for-profit szerepők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában A településen nem vesznek részt for-profit szervezetek a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A település Önkormányzata a fent felsorolt intézményekkel, egyházakkal tartja kapcsolatot és megismerteti velük részletesen az Esélyegyenlőségi Programot. b) az (a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos Észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása Az Önkormányzat lehetőséget nyújt az a Program pontjainak észrevételezésére személyesen; és elektronikus úton is. Az Önkormányzat a kész Helyi Esélyegyenlőségi Programot a Gesztely.hu internetes oldalon, nyilvánosan közzéteszi.
87
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Következtetések Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Gyermekek
Idősek
problémák beazonosítása
fejlesztési lehetőségek meghatározása
rövid megnevezéssel
rövid címmel
Helyi romák foglalkoztatásának növelésére a versenyszférában, mélyszegénységről, romákról adatgyűjtés, munkához való jutás segítése, egészségmegőrzés, képesség
felzárkóztató programok indítása a településen, Adatgyűjtés eredményének értékelése után fejlesztési lehetőség kidolgozása, egészségprogramok, tanulási lehetőségek
fejlesztés tehetséggondozás,logopédushiány,
táboroztatás, képesség fejlesztés,
táboroztatás, programok szervezése hiányos információk, munkanélküliség
képzés, munkához való jutás segítése, programok
munkanélküliség, gyermekes anyák
munkaerő-piaci programok, bölcsőde,
elhelyezkedési problémái
napközi létrehozása
Fogyatékkal
Információgyűjtés, képzések, munkacsoport
egészségprogramok, sportolási lehetőségek,
élők
vezető hiánya,
információhoz jutás, akadálymentesítés
Nők
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Következtetésben megjelölt
Az intézkedésbe bevont
beavatkozási terület, mint
aktorok és partnerek
intézkedés címe, megnevezése
– kiemelve a felelőst
-információgyűjtés
bevont partnerek: köztisztviselők, intézményi
-munkához való jutás segítése
dolgozók, civil szervezetek
- egészségmegőrzés
Felelős: Polgármester
-tehetség gondozás Gyermekek
-logopédus hiány -táborok, fejlesztő programok szervezése
Idősek
-információ hiány - munkanélküliség
bevont partnerek: Művelődési Ház vezető, intézmények dolgozói, óvodapedagógusok, civil szervezetek Felelős: Polgármester bevont partnerek: Gondozási központ dolgozói, civil szervezetek, köztisztviselők, Felelős: Polgármester
88
Nők
Fogyatékkal élők
- munkanélküliség
bevont
partnerek:
Civil
szervezetek,
-gyermekes anyák elhelyezkedési
intézmények dolgozói, védőnők,
problémái
Felelős: Polgármester
-információ hiány
bevont partnerek: Gondozási Központ dolgozói,
- munkanélküliség
civil szervezetek, köztisztviselők, Felelős: Polgármester
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák a szolgáltatásokhoz, lehetőségekhez, munkához, esélynöveléshez, egészségmegőrzéshez egyenlően hozzájutnak. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők jövedelmi és szociális helyzetét javítsuk. Ne legyenek elszegényedett, eladósodott, társadalomtól leszakadt családok, és gyermekek községünkben. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek tehetség gondozását. Folyamatosan odafigyelünk az idősek gondozására, munkahelyük támogatására. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén, családon belüli erőszakot. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők támogatására. Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Információgyűjtés Hiányos adatok a mélyszegényekről, romákról és helyzetükről.
Célok - Általános
Rövid távú: 2014 február 28-ig Kérdőív kiküldés
megfogalmazás és rövid-,
Középtáv: 2014. május 30-ig : feldolgozás
közép- és hosszú távú
Információgyűjtés során a meglévő adatok elemzése, és a feltárt
időegységekre bontásban
problémák kezelése.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
- romák, mélyszegényekről információgyűjtés, szociális és jövedelmi helyzetük elemzése. A feltárt problémákra terv készítése, megvalósítása.
Résztvevők és
Résztvevők: köztisztviselők, intézményi dolgozók, civil szervezetek, Felelős:
felelős
Polgármester
Partnerek
Községben működő civil szervezetek, egyházak,
Határidő(k) pontokba szedve
2014. december 31.
Szükséges erőforrások
pályázatok, támogatások
89
Intézkedés címe:
Munkához való jutás segítése
Feltárt probléma
Helyi romák, mélyszegények foglalkoztatásának növelése a versenyszférában
(kiinduló értékekkel) Célok -
Olyan programok szervezése, amellyel segítséget nyújthatunk a munkaerő-piacra
Általános megfogalmazás és való
visszajutáshoz,
rövid-, közép- és hosszútávú állásajánlatokról, időegységekre bontásban
a
képzések
indítása
vonzáskörzetben
a lévő
községben,
információ
foglalkoztatási
esélyt
nyújtás növelő
programokról.
Tevékenységek (a
beavatkozás
tartalma)
-helyben indított esetleges képzések, információ átadás lehetséges programokról, foglalkoztatás elősegítése különböző pályázatokon keresztül
pontokba szedve Résztvevők és
Résztvevők: köztisztviselők, intézményi dolgozók, civil szervezetek, Felelős:
felelős
Polgármester
Partnerek
Községben működő civil szervezetek , egyházak,
Határidő(k) pontokba szedve
2015. december 31
Eredményességi mutatók és annak
dokumentáltsága,
forrása (rövid,
közép
hosszútávon),
és
Fenntartható, Több ember munkához való jutásának segítése.
valamint
fenntarthatósága Szükséges erőforrások
Intézkedés címe:
pályázatok, támogatások
Egészségmegőrzés
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Egészségmegőrzés, betegség megelőzésről szóló programok hiányossága.
Olyan programok szervezése, amellyel segítséget nyújthatunk az egészséges életmód megtartásához, egészségmegőrzéshez. A mélyszegények, romák is megfelelő egészségügyi ellátást kapjanak.
Tevékenységek (a
beavatkozás
tartalma)
még több egészségszűrő programok szervezése (pl: szemészet, ortopédia
90
pontokba szedve Résztvevők és
Résztvevők: köztisztviselők, intézményi dolgozók, civil szervezetek, Felelős:
felelős
Polgármester
Partnerek
Községben működő civil szervezetek , egyházak,
Határidő(k) pontokba szedve 2016. december 31ig. Eredményességi mutatók és annak
dokumentáltsága,
forrása (rövid,
közép
hosszútávon),
és valamint
Részvétel megnövekedése ezeken a programokon,, figyelem felhívás az egészség megőrzés fontosságára. Mélyszegények ilyen szolgáltatáshoz is hozzáférhetnek. fenntartható
fenntarthatósága Szükséges erőforrások
pályázatok, támogatások
Intézkedés címe:
Speciális szakemberek alkalmazása (logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus stb
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Speciális szakemberek hiánya (logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus stb.
Célok Általános megfogalmazás és A speciális szakemberek sokkal többet tudnának foglalkozni, speciálisan olyan rövid-, közép- és hosszútávú programokkal, amelyek a problémás gyerekeket fejlesztenék időegységekre bontásban Tevékenységek (a
beavatkozás
tartalma) szakemberek alkalmazása
pontokba szedve Résztvevők és
Résztvevők: köztisztviselők, intézményi dolgozók, civil szervezetek, Felelős:
felelős
Polgármester
Partnerek
Községben működő civil szervezetek , egyházak,
Határidő(k)
pontokba
szedve Eredményességi mutatók és annak forrása
dokumentáltsága,
2014. december 31.
A gyermekek fejlesztése, beszédkészség javítása, eredményesebb iskolakezdés. fenntartható
91
(rövid,
közép
hosszútávon),
és valamint
fenntarthatósága Szükséges erőforrások
pályázatok, támogatások
Intézkedés címe:
Táborok, programok szervezése
Feltárt probléma
Táborok, készségfejlesztés hiánya
(kiinduló értékekkel) Célok Általános és
A községben élő minden gyermek függetlenül származásától, hogy szegény-e vagy gazdag-
megfogalmazás e részt vehessen táborokon, tehetséggondozó, képességfejlesztő programokon kiemelten
rövid-,
közép-
és figyelve a hátrányos helyzetű gyerekekre, SNI tanulókra
hosszútávú időegységekre bontásban Résztvevők és
Résztvevők: köztisztviselők, intézményi dolgozók, civil szervezetek,Művelődési
felelős
Ház vezető Felelős: Polgármester
Partnerek
Községben működő civil szervezetek , egyházak,
Határidő(k)
pontokba
szedve Eredményességi
2015. december 31ig.
mutatók
és annak dokumentáltsága, forrása (rövid,
közép
hosszútávon),
és
A gyermekek szabad idejének jobb kihasználása, képességeinek fejlesztése,
valamint
fenntarthatósága Szükséges erőforrások
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
pályázatok, támogatások
Minél több információ gyűjtése idősökről Nincs elég adat a községben élő idősökről
92
Célok Általános megfogalmazás és
rövid-,
közép-
és
hosszútávú időegységekre
Olyan programok szervezése, amellyel segítséget nyújthatunk az idősek problémáinak megoldásában,
információnyújtás
állásajánlatokról,
a
vonzáskörzetben
lévő
foglalkoztatási esélyt növelő programokról. Az információ gyűjtés után értékelés, elemzés a feltárt probléma kezelése.
bontásban Résztvevők és
Résztvevők: köztisztviselők, intézményi dolgozók, civil szervezetek,Gondozási
felelős
Központ dolgozói Felelős: Polgármester
Partnerek
Községben működő civil szervezetek , egyházak,
Határidő(k)
pontokba
szedve
2014. december 31-ig.
Eredményességi mutatók és
annak
dokumentáltsága, forrása (rövid,
közép
hosszútávon),
és
fenntartható
valamint
fenntarthatósága Szükséges erőforrások
Intézkedés címe:
pályázatok, támogatások
Gyermekes anyák elhelyezkedésének csökkentése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
bölcsőde, napközi hiánya, gyermekes nők elhelyezkedése nehezebb
Célok Általános megfogalmazás
és
rövid-,
és
közép-
Olyan programok szervezése, amellyel segítséget nyújthatunk a munkaerő-piacra való visszajutáshoz, képzések indítása a községben
hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a tartalma)
beavatkozás helyben indított esetleges képzések, információ átadás lehetséges programokról, pontokba foglalkoztatás elősegítése különböző pályázatokon keresztül. Bölcsőde létrehozása
szedve
93
Résztvevők és
Résztvevők: köztisztviselők, intézményi dolgozók, civil szervezetek, Felelős:
felelős
Polgármester
Partnerek
Községben működő civil szervezetek , egyházak,
Határidő(k) pontokba szedve
2016. december. 31.
Szükséges erőforrások pályázatok, támogatások
Intézkedés címe:
A fogyatékkal élők helyzetének megismerése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Információ hiány a fogyatékosok szükségleteikről, életükről stb.
Célok Általános megfogalmazás
és Ahhoz, hogy minél jobban segíteni tudjuk a fogyatékkal élőket, szükség van egy
rövid-,
és munkacsoport vezetőre, átfogja, irányítja az információgyűjtést, majd elemzés
közép-
hosszútávú
után megfelelő intézkedési tervet lehessen hozni.
időegységekre bontásban Résztvevők és
Résztvevők: köztisztviselők, intézményi dolgozók, civil szervezetek, Felelős:
felelős
Polgármester
Partnerek
Községben működő civil szervezetek, egyházak,
Határidő(k) pontokba szedve
2014. december 31.
Szükséges erőforrások pályázatok, támogatások
94
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A
B
C
D
E
F
G
H
A
mzés
edés sorsz áma
Az
A
Az
következte
intézkedé
téseiben
s címe,
feltárt
célkitűzés
Az
összhangj
intézkedéssel
megnevez esélyegyen
Az
stratégiai
cél
dés
edés
tartalm felelő
dokument
probléma
Az
intézke intézk
a egyéb
elérni kívánt
lőségi
ése
J
Az
helyzetele
Intézk
I
a
se
umokkal
Az
intézkedé
intézkedé
s
s
eredmény
megvalósí
ességét
tásának
mérő
határideje indikátor( ok)
megnevez ése
intézkedé s
Az
megvalósí intézkedé tásához
s
szükséges eredmén erőforrás
yeinek
ok
fenntarth
(humán,
atósága
pénzügyi, technikai)
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1
Önkormányzat éves során a meglévő terve, adatok elemzése, és költségvetése, esélyegyenlős a feltárt problémák égi terv, feladatellátási kezelése. terv Szociális,
Mélyszegénys
Információgyűjtés
ég, romákról adatgyűjtés
Hiányos adatok
a
egészség-ügyi,
mélyszegények ről,
oktatási
romákról
stb.
kimutatá-sok
romákról,
Polgárm 2014.12.31
Készkimutatá
pályázatok,
mélyszegé
ester,
s
humán
nyekről
Hep
informáci
forum
ógyűjtés,
tagjai
fenntartható
szociális és jövedelmi helyzetük
és
elemzése.
helyzetükről.
A
feltárt
problémá kra
terv
készítése, megvalósí tása Helyi
2
romák, Olyan
mélyszegények
szervezése, amellyel ltek
foglalkoztatásá
segítséget
nak növelése a nyújthatunk Munkához való segítése
versenyszféráb
jutás an
,Munakügyi a központ
munkaerő-piacra való
Polgárm 2015. 12. 31 Munkához
Pályazok,
indított
ester,
humán
esetleges
HEP
programok Kormányrende helyben
kiadott
visszajutáshoz, pályzati
által képzések,
forum
informáci
tagjai,
ó
átadás
képzések indítása a előírások
lehetséges
községben,
programo
információnyújtás állásajánlatokról, vonzáskörzetben
jutás
fenntartható
król, a
foglalkozt atás
95
lévő
foglalkoztatási
esélyt
elősegítés
növelő
e
programokról.
különböző pályázatok on keresztül
Olyan
3 Egészségmegőr zés,
betegség
Egészségmeg
megelőzésről
őrzés
szóló programok hiányossága.
programok Esélyegyenlős
még több Polgárm
szervezése, amellyel égi terv
egészségs
segítséget
zűrő
nyújthatunk
az
ester
2016. 31
12.
Pályzatok, fenntartható együttműköd és
programo
egészséges életmód
k
megtartásához,
szervezés
egészségmegőrzéshe
e
z. A mélyszegények,
szemészet
romák is megfelelő
,
egészségügyi ellátást
ortopédia
(pl:
kapjanak.
II. A gyermekek esélyegyenlősége 1
A
Speciális
Speciális
szakemberek
szakemberek
alkalmazása
hiánya
(logopédus,
(logopédus,
fejlesztőpeda
fejlesztőpedag
gógus,
ógus,
gyógypedagó
gyógypedagóg
gus stb.(
us stb.
2
speciális Helyben
szakemberek sokkal pedagógus többet
Speciális
Polgárm 2014. 12. 31.
Szakemberek
humán,
szakembe
ester
alkalmazása
pályázatok
programo
Polgárm 2015 12. 31.
Szabadidő
humán,
k,
ester
jobb
pályázatok
fenntartható
tudnának Kormányrende rek
foglalkozni,
lt
speciálisan
olyan
alkalmazá sa
programokkal, amelyek a problémás gyerekeket fejlesztenék
Táborok,
A
készségfejleszt
minden
községben
és hiánya
függetlenül
élő Esélyegyenlős
gyermek égi terv
táborok,
származásától, hogy
szervezés
szegény-e
vagy
e
Táborok,
gazdag-e
részt
fejlesztő
vehessen táborokon,
programok
tehetséggondozó,
szervezése
képességfejlesztő
fenntartható
kihasználása
programokon kiemelten figyelve a hátrányos
helyzetű
gyerekekre,
SNI
tanulókra
III. A nők esélyegyenlősége 1
Munkahelyhe z
Olyan
jutás A
segítése községben
a munkanélkülis ége
programok Esélyegyenlős
nők szervezése, amellyel égi terv segítséget nyújthatunk munkaerő-piacra
helyben
Polgárm 2016. 12. 31
Munkahely
indított
ester
létrejötte
Pályázatok
fenntartható
esetleges a
képzések, informáci
96
élő nőknél
való
visszajutáshoz,
ó
átadás
képzések indítása a
lehetséges
községben,
programo
információnyújtás
król,
állásajánlatokról,
a
foglalkozt
vonzáskörzetben
atás
lévő
elősegítés
foglalkoztatási
esélyt
növelő
e
programokról.
különböző pályázatok on keresztül
2
Gyermekes
bölcsőde,
Esélyegyenlős
helyben
Polgárm 2016. 12. 31
Munkahely
humán,
anyák
napközi hiánya,
égi terv
indított
ester
létrejötte
pályázatok
elhelyezkedé
gyermekes nők
esetleges
sének
elhelyezkedése
képzések,
segítése
nehezebb
informáci ó Olyan
átadás
programok
lehetséges
szervezése, amellyel
programo
segítséget
król,
nyújthatunk
a
fenntartható
foglalkozt
munkaerő-piacra
atás
való
elősegítés
visszajutáshoz,
képzések indítása a
e
községben.
különböző pályázatok on keresztül. Bölcsőde létrehozás a
IV. Az idősek esélyegyenlősége 1
Informáci ógyűjtés
A
községben hiányos információk,
élő
idősek munkanélküliség
Olyan
Polgárm 2014. 12. 31.
humán,
programo
ester
pályázatok
megismerése,
k
igényeik
szervezés
felmérése,
e,
munkához való
amellyel
jutásuk segítése
Esélyegyenlős égi terv
fenntartható
segítséget nyújthatu nk
az
idősek problémái nak megoldás ában, informáci
97
ónyújtás állásajánla tokról,
a
vonzáskör zetben lévő foglalkozt atási esélyt növelő programo król.
Az
informáci ó gyűjtés után értékelés, elemzés a feltárt probléma kezelése.
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1
munkacsoport Kormányrende Tájékoztat
Fogyatékkal
munkacsoport
A
élők
vezető hiánya
vezető összehangolja letek,
ások,
a
sport
célcsoportján
különböző esélyegyenlős
ak
partnerek
munkacsopor
segítségével
t
célcsoport
vezető
kinevezése
égi terv a
Polgárm 2014. 12. 31.
Munkacsopor
ester
t
humán
fenntartható
vezető
megléte
programo khoz hozzáférés
megismerését, segítését
célzó
információgyűjtést,r ogramszervezést
2
Fogyatékkal élők munkanélküli sége
Munkahelyhez Olyan programok Pályázatok való jutás szervezése, amellyel segítése segítséget nyújthatunk a munkaerő-piacra való visszajutáshoz, képzések indítása a községben.
Esélyegye Jegyző 2015 12. 31. n Polgárm ester lőségi szempont okat is figyelemb e vevő fejlesztése
Munkához Pályázat való jutás segítése
Fenntartható
98
3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák.
Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek.
Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek.
Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet.
A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata
A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre.
A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása
99
- a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
100
A HEP Fórum működése:
A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A helyben szokásos módon közzétesszük a programot, és várjuk a községben élők tanácsait, észrevételüket. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása.
A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.
A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
101
Kötelezettségek és felelősség
Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek:
A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Simon István Polgármester felel.: -
Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása.
-
Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével.
-
Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: -
a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása),
-
a HEP IT végrehajtásának nyomon követése,
-
az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen
-
a HEP Fórum összehívása és működtetése.
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői -
felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.
-
Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.
-
Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak.
102
-
Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.
Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
103
104
