Helyi Esélyegyenlőségi Program Értény Község Önkormányzata
2013. június 04.
Tartalom A HEP-ben használt fogalmak ................................................................................................................. 3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 5 Bevezetés ................................................................................................................................................... 5 A település bemutatása ........................................................................................................................ 5 Értékeink, küldetésünk ......................................................................................................................... 8 Célok ............................................................................................................................................................ 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ........................................... 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................... 10 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................... 12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 14 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 29 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................... 38 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 42 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 45 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................. 47 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 47 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 49 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 49 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 49 A beavatkozások megvalósítói .................................................................................................. 50 Jövőképünk....................................................................................................................................... 50 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................................................................................................................ 51 3. Megvalósítás ................................................................................................................................... 53 A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................... 53 A megvalósítás folyamata........................................................................................................... 53 Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................... 55 Nyilvánosság .................................................................................................................................... 55 Kötelezettségek és felelősség ................................................................................................... 56 Érvényesülés, módosítás............................................................................................................. 57 4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................................................... 58
2
A HEP-ben használt fogalmak Helyi Esélyegyenlőségi Program (röviden HEP) A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) 31. §-a írja elő a települési önkormányzatok számára. A HEP helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll, amelyet a települési önkormányzat ötévente, öt év időtartamra fogad el. Elkészítésének szempontjait, az esélyegyenlőségi területeket és a HEP célcsoportjait a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: 321/2011. (XII. 27.) Korm. rend.) tartalmazza. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet (továbbiakban: 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet) 1. és 2. számú melléklete rögzíti azokat a statisztikai mutatókat, adatokat és tartalmi elemeket, amelyek HEP elkészítésének alapját képezik.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (röviden HEP IT) A HEP IT a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket tartalmazza az Ebktv. 31. §-ának (2) bekezdése szerint. Az intézkedéseket a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rend. 5. §-ában foglalt célok figyelembe vételével kell meghatározni. A HEP IT-t a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 3. számú mellékletében található forma szerint kell elkészíteni.
Helyi Esélyegyenlőségi Programért felelős Fórum (röviden HEP Fórum) A HEP-t a települési önkormányzati köztisztviselők vagy közalkalmazottak készítik el az Ebktv. 31. § (5) bekezdésének előírása alapján, elfogadása során figyelembe kell venni a települési nemzetiségi önkormányzatok véleményét. A programalkotás során törekedni kell a települési önkormányzat egyéb fejlesztési terveinek, koncepcióival történő összhangra. Mindezekre és a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 2. számú mellékletének 9. pontjára figyelemmel javasolt, hogy a HEP elkészítése széleskörű szakmai egyeztetés mellett történjék, bevonva a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára ellátást, szolgáltatást nyújtó önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, állami és civil szervezetek képviselőit, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/B. §-a által a 2000 fő feletti települések esetében előírt szociálpolitikai kerekasztal képviselőit.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program célcsoportjai A 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének előírása értelmében a HEP célcsoportjai a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a
mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők.
3
Az esélyegyenlőség javítása, az egyenlő bánásmód érvényesítése szempontjából releváns, a társadalom különböző csoportjainak együttélésére vonatkozó stratégiák1 Asszimiláció: A kisebbség beolvad a többségbe: önkéntesen vagy kívülről való nyomás hatására átvéve annak kulturális sajátosságait és elhagyva a sajátját. Marginalizáció: Valamely társadalmi csoport önhibáján kívül a társadalom peremére kerül. Szegregáció: A társadalom valamely szegmensében megvalósuló erőszakos és/vagy intézményi-strukturális, nyílt és/vagy rejtett elkülönítés. Szeparáció: A társadalmi kirekesztéssel és/vagy a társadalmi asszimilációval szembeni védekezésként megvalósuló önkéntes elkülönülés (pl. nemzetiségi intézmények). Integráció: A társadalom különböző csoportjainak közös térben megvalósuló sikeres együttélése, illetve az együttélés feltételeinek megteremtése. Az integráció egyik változata a „rideg integráció”, mely fókuszában a csoportheterogenitás létrehozása áll, és amely nem tesz tartalmi beavatkozást a heterogén csoportban történő sikeres fejlesztésre. Inklúzió: Alapértelmezése a befogadás, azaz az exklúzió (kirekesztés) ellentétes irányú folyamata. Azon a társadalmi felismerésen alapul, hogy különböző életmódok és identitások létezhetnek egy időben és egy helyen, és hogy a közöttük létrejövő kommunikáció gazdagítja mindegyik résztvevőt. Az inkluzív társadalom, mint szemlélet követői a kölcsönös befogadást tartják szem előtt minden területen. Inkluzív (befogadó) nevelés: Az integráló nevelési térben a gyerekek/tanulók befogadó nevelése akkor tud megvalósulni, ha a gyerekek/tanulók társadalmi és kulturális hátteréből, valamint egyéni adottságaiból adódó különbségeire az intézmény komplexitásában képes reflektálni. Vagyis inkluzív az az oktatástnevelést megvalósító intézmény, mely a gyerek/tanuló csak rá jellemző sajátosságait maximálisan figyelembe véve, azokból kiindulva, azokra értékként építve alakít ki befogadó környezetet.
1
Varga Aranka (2006) Multikulturalizmus – inkluzív oktatási rendszer. In Ismeretek a Romológia Alapképzési Szakhoz. PTE Pécs.
4
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és ahelyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendeletrendelkezéseivel, Értény Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait2, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését.Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása Értény Község Tolna megye északnyugati részén a Tamási járásban, Somogy megye határánál fekszik. A település zsákfalu, amely a 61-es főútról Nagykónyinál lekanyarodva érhető el. Értény első lakosai a magyarsághoz csatlakozott katonai segédnép, a besenyők voltak. A falu címerében rájuk utal, s a mezőgazdaság jelentőségét fejezi ki az eke, és a leányalak kezében a búzakalász. A leányon látható értényi népviselet a szüreti és az aratási ünnepeket szimbolizálja. A szőlő és a búzakalász magában hordozza a bor és a kenyér keresztény szimbolikáját, és utal a lakosság vallásosságára is. A hullámvonal a Koppány-patak kifejezője. A település a török időkben elnéptelenedett, majd ezek után indult fejlődésnek. Ennek bizonyítéka az 1749ben épített római katolikus templom, melyet ma műemlékként tartanak nyílván. A faluban algimnázium is működött, mely a protestáns iskolák után az első magasabb fokú intézmény volt a megyében. A község lakói állattenyésztéssel, növénytermesztéssel és szőlő illetve bor előállításával foglalkoztak és látták el magukat. A falu a kedvező természeti adottságainak és az itt élők szorgalmának köszönhetően az 1900-as évek elején jómódú nagyközséggé fejlődött. Általános iskolájából sorra kerültek ki a felsőfokú tanulmányokat végzett diplomás emberek. A XX. századi változások, a téeszesítés és körzetesítése miatt a település intézményhálózata fokozatosan leépült és a település fejlődése megállt. Ezáltal a lakosságszámban is csökkenés következett be. A rendszerváltozás hatására a lakosság száma ismét csökkenésnek indult, de a munkanélküliek száma rohamosan megnőtt. A művelésre alkalmas földterületek magánkézbe kerültek így néhány mezőgazdasági vállalkozás működik a településen, ám ezek csak keveseknek és szezon jellegűen tudnak munkalehetőséget biztosítani a helybelieknek. A település földrajzi elhelyezkedése és zsákfalu mivolta nehézkessé és költségessé teszi a településen élőknek a vidéki munkába járást. Értény infrastrukturális szempontból áltag alatti település. Az utcáinak nagy része jó állapotú, de néhány esetben a nagyméretű mezőgazdasági gépek megrongálják azokat, amelynek rendbetétele nagy terhet ró az önkormányzatra. A településen közel kétszázötven lakóingatlan áll, amelyek nagy része komfort nélküli és a vízelvezetés hiánya miatt igen rossz állagú. A falu képét a szépen gondozott környezet és a tisztántartott, virágokkal díszített utcák mellett meghatározza a félig összedőlt házak képe. Vezetékes ivóvíz 2
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
5
nincs minden házban. A gázt 2005 végén vezették be a faluba, azonban csak a lakóházak 10 %-ában és a közintézményekben került bekötésre is. A vízellátást és a kommunális hulladék gyűjtését az önkormányzat szolgáltatási szerződés keretében végezteti. Szennyvízcsatorna nincs a faluban. Értényben Koppányszántó Községgel társulásban működtetett óvoda lát el nevelési feladatokat. A településen, a háziorvosi, gyermekjóléti, családsegítői és védőnői feladatokat szintén Koppányszántó és Nagykónyi Községekkel egy körzetben foglalkoztatott, megosztott munkaidejű közalkalmazottak végzik. A település közigazgatási területéhez tartozik Barnahát puszta, ahol egy idősek otthona működik. A lakosság számának változásában az elmúlt öt év távlatában stagnálás mutatkozik. 1. számú táblázat Lakónépesség száma az év végén
2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Fő
Változás
780 773 735 748 752
99% 95% 102% 101%
Lakónépesség 790 780 770 760 750 740 730 720 710 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
6
A 65 év feletti korcsoport kivételével az összesben a férfiak aránya kis mértékben nagyobb. A korok szerinti megosztásban megfigyelhető, hogy mind a nők, mind a férfiak tekintetében a munkaképes korú, tehát 18 és 59 év közötti lakosok aránya igen nagy, a népesség felét ők teszik ki. A 0 és 14 év közöttiek alkotják a második legnagyobb korcsoportot mindkét nem esetén. 2. számú ábra - Állandó népesség
Állandó népesség - nők
60-64 éves 4%
65 év feletti 18%
0-14 éves 25%
15-17 éves 4% 18-59 éves 49%
Állandó népesség - férfiak 60-64 éves 5%
65 év feletti 9%
18-59 éves 53%
0-14 éves 27%
15-17 éves 6%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az öregedési index alapján megállapítható, hogy a 14 év alattiak túlsúlyban vannak a településen, tehát fiatalos a népességszerkezet. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 150 191 2008 110 206 2009 109 196 2010 106 206 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Öregedési index (%) 78,5% 53,4% 55,6% 51,5%
7
A természetes szaporodást elemző táblázat adatainál mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a településhez tartozó idősek otthonában igen nagy a halálozások száma, ami torzítja a települést jellemző, viszonylag nagy születési számot. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás Év
élve születések száma
halálozások száma
2008 12 2009 10 2010 10 2011 12 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
17 13 19 13
természetes szaporodás (fő) -5 -3 -9 -1
Értékeink, küldetésünk Értény település nem rendelkezik a jogszabályoknak megfelelő Helyi Esélyegyenlőségi Programmal, ezért kiemelten fontos feladatunk a községben lévő esélyegyenlőség szempontjából megcélzott célcsoportokra vonatkozó adatok összegyűjtése, elemzése. Feladatunk továbbá, hogy a helyzetfelmérés adataiból intézkedési tervet készítsünk, amely segítségével biztosíthatjuk az esélyegyenlőség szempontjából kiemelt csoportok felzárkózását, hátrányaik csökkentését, megszűntetését az oktatás, a lakhatás, a foglalkoztatottság, a szociális és egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés területén.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja
Értény település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket.
AHEPhelyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba vennia 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoztörténő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, ésazokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését azHEP IT tartalmazza. 8
AHEP IT célja Célunka helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrételmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunkmeghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
9
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. Az EU 2020 stratégia3 Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban alemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni.Aszegénység/társadalmi kirekesztésellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.
3
A Bizottság közleménye a Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében, Brüsszel, 2012. május 30.
10
Nemzeti Reform Program4 Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergenciaprogramokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek.5A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia6 A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózáspolitikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia7 A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program8 Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló68/2007. (VI. 28.)OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogya Stratégiai Terv végrehajtásárakészítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket.A Stratégiai Terv négy prioritási területen(oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy),az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbáa kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrétfeladatokat, az ezekhez rendeltmutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükségesintézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőségmegteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 20092024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. 4
A következő lépés – A Széll Kálmán terv 2.0, Magyarország Kormánya, 2012. április www.kormany.hu/download/3/e8/80000/1-A_k%C3%B6vetkez%C5%91_l%C3%A9p%C3%A9s%20(SzKT%2020).pdf 5 Európai Bizottság, Európa 2020 http://ec.europa.eu/europe2020/documents/related-document-type/index_hu.htm 6 Nemzeti Társadalmi és Felzárkózási Stratégia – mélyszegénység, gyermekszegénység, romák (2011-2020.) Budapest, 2011. november http://romagov.kormany.hu/nemzeti-tarsadalmi-felzarkozasi-strategia 7 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032.; www.biztoskezdet.hu 8 A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló68/2007. (VI. 28.)OGY határozat; Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2008.
11
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.
Értény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2006. (IV. 14.) számú, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló rendelete alapján az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeiről pénzbeli ellátások, természetbeni ellátások és szociális szolgáltatások nyújtásával gondoskodik. A pénzbeli ellátás lehet átmeneti segély, temetési segély, normatív közgyógyellátás.
2. Stratégiai környezet bemutatása
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal
9
Költségvetési koncepció – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § értelmében A jegyző, által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-áig - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig - benyújtja a képviselő-testületnek, melyet a testület rendelet formájában hagy jóvá.
Gazdasági program - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. §-a értelmében a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős.
Köznevelés-fejlesztési terv9 – A helyi önkormányzati feladat-ellátási rendszerben minden községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzatnak feladata, kötelezettsége volt, hogy gondoskodjék a településen élők részére arról, hogy az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás a rendelkezésükre álljon anélkül, hogy annak igénybevétele a szülők, illetve gyermekeik részére aránytalan teherrel járna. A köznevelésről szóló törvény alapján az állam gondoskodási kötelezettsége – az óvodai nevelés kivételével – megfogalmazódik. Már nem a kormányhivatalok készítik el a feladat-ellátási intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, hanem az oktatásért felelős miniszter. Az oktatásért felelős miniszter az Oktatási Hivatal előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével és a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével készíti el megyei szintű bontásban az intézményhálózatműködtetési és köznevelési-fejlesztési tervet. A települési önkormányzat kötelezettsége, hogy beszerezze a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, alkalmazotti közösségei, a szülői és diákszervezetei véleményét. Az oktatási hivatal s feladata az is, hogy a köznevelés-fejlesztési terv elkészítésekor a nemzetiséget érintő kérdésekben beszerezze az érintett települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzatok egyetértését (Mnkt. 24. §)
Településrendezési terv – Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban 1997. évi LXXVIII. tv.) 6. §-a alapján a települési önkormányzat – a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint – a településrendezési feladatukat ahelyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával látják el.
Településszerkezeti terv - Az 1997. évi LXXVIII. törvény10. §-a szerint a településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges
Iskolaszolga, XXIII. 3., 2012. november
12
műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy az új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról.
Településfejlesztési koncepció - az 1997. évi LXXVIII. törvény értelmében a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. A törvény 7. §-a értelmében a településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében a városok és több település közös fejlesztési tervezése esetén integrált településfejlesztési stratégiát kell készíteni. Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli.
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Értény Község Önkormányzata az óvodai nevelés kötelező feladatát jogi személyiségű társulás keretein belül látja el. Az Értény-Koppányszántó Társult Óvoda Értényi tagintézményébe 50 gyermek felügyelete és fejlesztése valósul meg. A Törökkoppányi Napköziotthonos Óvodát fenntartó társulásnak is tagja az önkormányzat. A Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás keretein belül a hulladékgazdálkodás feladatait oldja meg a település. A Dél-Dunántúli Régió Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás segítségével az ivóvíz minőségét szolgáló beruházások valósulnak meg.
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az adatokat helyi nyilvántartásokból, illetve a TEIR rendszerből lekérdezéssel gyűjtöttük. 2012-re vonatkozó adatok csak részben találhatóak meg a TEIR rendszerben, a fontosabb információkat azonban helyi adatgyűjtéssel beszereztük. Ahol nem találtunk adatot ott egységesen az, NA (nincs adat) jelölést használtuk. A partnerek bevonásával is sikerült adatokat gyűjteni célcsoportok szerint.
13
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza (Ld. pl. A tartós szegénység csökkentésének lehetőségei Magyarországon, Budapest Intézet, 2012,. www.budapestinstitute.eu/uploads/BI_tartos_szegenyseg_okok_1.1.pdf). A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység („a szegénység fiatal arca”: a szegények mintegy 30%-a 0–17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdésként” való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. (Cserti-Csapó-Orsós 2012) E terület vonatkozásában a következőkben tekintsük át azokat azalapvető jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a foglalkoztatási és szociális, valamint egészségügyi ellátásokhoz történő hozzáférés, a lakhatási körülmények javítását szolgálhatják. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.)A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.)A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.)A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog
14
gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv.A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében.
A szegénységben élők, a roma közösségek helyzetének elemzése során vizsgálni kell az Ebktv. által rögzített, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. Az Ebktv. 8. és 9. §-ai értelmében közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt nemzetiséghez tartozása, társadalmi származása, vagyoni helyzete miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, vagy az a rendelkezés, amely ezen személyeket, csoportokat lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányos helyzetbe mint a velük összehasonlítható személyeket, csoportokat.
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A településen élők jövedelmi helyzetéről nem áll rendelkezésre releváns adat, azonban megállapítható, hogy a községben legnagyobb arányban közfoglalkoztatási bérből, egy kisebb hányaduk a munkaerőpiacon szerzett minimálbérből és elenyésző hányada a vállalkozásából származó jövedelemből él. A foglalkoztatást helyettesítőtámogatásbanés a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya igen magas, tehát a nyugdíjminimumnál alacsonyabb a családokban az egy főre jutó jövedelem. A településen élők nagy része azonban a szociális támogatásokat egyszerűsített foglalkoztatásból vagy be nem jelentett alkalmimunkákból származó bérrel egészíti ki szezonális jelleggel.
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladataialapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A fejezetre vonatkozó jogi szabályozás szerint a helyi önkormányzat az Flt. 8. §-a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során a) közfoglalkoztatást szervez, b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, c) döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit, d) az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. A helyi önkormányzat a Mötv. 15. §-a szerint feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben – biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását.
15
Hátrányos megkülönböztetés, előnyben részesítés a foglalkoztatás területén – Ebktv. 21. § - 23. § Az Ebktv. fenti paragrafusai rögzítik, hogy egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz pl. a munkához jutás során, a munkához jutás felvételi eljárása keretében, stb. Előfordulnak olyan speciális helyzetek, amikor indokolt, hogy a munkáltató különbséget tegyen helyzetük, tulajdonságuk, jellemzőjük alapján a munkavállalók között, ezért az Ebktv. értelmében nem minősül az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének, ha az a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. A 23. § biztosítja annak a lehetőségét, hogy törvény, kormányrendelet, illetve kollektív szerződés a munkavállalók meghatározott körére – a foglalkoztatási jogviszonnyal vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggésben – eltérjen az egyenlő bánásmód követelményétől, amennyiben ennek célja valamely hátrányosabb helyzetű csoporttal kapcsolatban előnyben részesítési szabályok meghatározása, pozitív diszkrimináció alkalmazása.
a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év
nő
férfi
összesen
fő fő fő 2008 209 266 475 2009 205 265 470 2010 209 269 478 2011 212 276 488 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő fő 46 50 52 61
% 22,0% 24,4% 24,9% 28,8%
férfi fő 61 74 76 86
összesen
% 22,9% 27,9% 28,3% 31,2%
fő 107 124 128 147
% 22,5% 26,4% 26,8% 30,1%
Álláskeresők aránya 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 2008
2009
2010
2011
2012
nők
férfiak
2013
2014
2015
2016
2017
összesen
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 16
Álláskereső az a személy, aki: a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül, és alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet nem folytat, és elhelyezkedése érdekében az illetékes kirendeltséggel együttműködik, és akit az illetékes kirendeltség álláskeresőként nyilvántart. Értény községben a 15 és 64 év közötti lakosság száma 2008 és 2011 között kis mértékben ugyan, de folyamatosan nőtt. Sajnálatos módon ez a változás együtt járt a nyilvántartott álláskeresők számának folyamatos emelkedésével is. 2011-ben a lakosság szám növekedést meghaladó mértékben emelkedett az álláskeresők száma, amely települési adat messze meghaladja az országos és a térségi rátát is. A nemenkénti megoszlásban megfigyelhető, hogy a férfiakat magasabb arányban érinti a munkanélküliség, mint a nőket.
17
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők fő 107 124 128 száma összesen fő 6 6 10 20 éves és fiatalabb % 5,6% 4,8% 7,8% fő 22 19 15 21-25 év % 20,6% 15,3% 11,7% fő 18 22 21 26-30 év % 16,8% 17,7% 16,4% fő 16 19 20 31-35 év % 15,0% 15,3% 15,6% fő 13 15 20 36-40 év % 12,1% 12,1% 15,6% fő 11 16 11 41-45 év % 10,3% 12,9% 8,6% fő 7 11 14 46-50 év % 6,5% 8,9% 10,9% fő 11 12 12 51-55 év % 10,3% 9,7% 9,4% fő 3 4 5 56-60 év % 2,8% 3,2% 3,9% fő 0 0 0 61 év felett % 0,0% 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
2011 147 9 6,1% 20 13,6% 22 15,0% 20 13,6% 17 11,6% 18 12,2% 17 11,6% 14 9,5% 10 6,8% 0 0,0%
A regisztrált munkanélküliek korcsoport szerinti megoszlásából kitűnik, hogy a 26-30 és a 31-35 év közöttiek körében kiemelkedően magas az állás nélküliek száma. Megfigyelhető, hogy a településen a kor előrehaladtával egyre csökken a munkanélküliség veszélye. A 21 és 25 év közötti korosztály adatai folyamatos csökkenést mutatnak 2011-ig, amikor is újra emelkedés tapasztalható az adatokból. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % 2008 2009 2010 2011
nő 46 50 52 61
férfi 61 74 76 86
összesen 107 124 128 147
nő 21 42 31 21
férfi 32 49 40 43
összesen 53 91 71 64
Nő 45,7% 84,0% 59,6% 34,4%
férfi 52,5% 66,2% 52,6% 50,0%
összesen 49,5% 73,4% 55,5% 43,5%
18
180 napnál régebben munkanélküliek aránya 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0%
nők férfiak
40,0%
összesen 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
A 180 napnál régebben regisztráltak adatait megfigyelve megállapíthatjuk, hogy a tartós munkanélküliség egy igen jelentős probléma, így fontos beavatkozási terület a településen. A 2009-es 73,4 %-os legmagasabb arány után folyamatosan csökkent a számuk, de a 2011-es 43,5%-os adat még mindig messze meghaladja az országos és térségi adatokat. A nemenkénti megoszlás tekintetben elmondható, hogy 2010ben és 2011-ben a nők körében kiemelkedő mértékben csökkent a tartós munkanélküliek száma. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év
nő
férfi
összesen
2008 2009 2010 2011
fő 65 69 73 72
fő 85 88 80 80
fő 150 157 153 152
nő fő 5 6 8 11
% 7,7% 8,7% 11,0% 15,3%
Férfi fő 7 7 9 6
% 8,2% 8,0% 11,3% 7,5%
összesen fő 12 13 17 17
% 8,0% 8,3% 11,1% 11,2%
2010-ben a pályakezdő fiatalok számának csökkenése mellett, a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának növekedése figyelhető meg, amikor is 8,3%-ról 11,1 %-ra emelkedett az arányuk. 2011-re ez a tendencia kisebb ütemben, azonban tovább folytatódott. b) alacsony iskolai végzettségűek10 foglalkoztatottsága
A 3.2.5. táblázat adatsora az alacsonyan iskolázott népességről használható a foglalkoztatottság résznél, de a HEP több más fejezeténél is fontos alap-adatsor. A 3.2.6. adatbázisban a regisztrált munkanélküliek megoszlása végzettségük szerint a későbbiekben a település gazdasági, foglalkoztatói szerkezetének 10
Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), ld. Flt. hátrányos helyzetű munkavállalói meghatározása
19
elemzésekor lesz fontos a két mutató egymásnak való megfeleltethetősége miatt. A minta iskolázottsági megoszlása fontos szempont lesz a helyi képző programok tervezésekor, hiszen látjuk, milyen képzettségű csoportoknak kell e programokat létrehozni. Hasonlóan fontosak e téren a 3.2.7., valamint 3.2.8. adattáblák, melynek adatai arra mutatnak rá, hogy mennyire sikerül az iskolázatlanok bevonása a felnőttoktatásba. Amennyiben az alacsony iskolázottság probléma a településen, és eközben a felnőttoktatás ezen a területen nem jelenik meg, akkor a későbbiekben egy beavatkozási terület lehet. Ha a településen nincs általános iskolai felnőttképzés, célszerű felmérni az erre vonatkozó igényt és partnerek bevonásával megszervezni. Ez a két csak érintőlegesen kapcsolódik ehhez a fejezethez, azonban alkalmas arra, hogy számszerűen is kimutassuk, hogy a munkaerőpiaci hátrányokat okozó alacsony iskolázottság javítására vonatkozó felnőttoktatásba milyen létszámban, arányban vonódnak be a településen élők. c) közfoglalkoztatás A településen meghatározó jelentőségű a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás. A településen élő aktív korú lakosság nagy aránya csak ilyen jellegű munkaviszony keretében dolgozik. 2010-ben a településen 25 fő vett részt a programokban két hónapos időtartamban. 2011-ben már egész éven átnyúló projektek működtek mezőgazdasági úthálózat javítása, illegális hulladék lerakóhelyek felszámolása és mezőgazdasági célú tevékenységgel. Ebben az évben 45 fő vett részt a programokban. 2013-ban a program kiegészült közúthálózat fejlesztéssel, valamint téli és egyéb értékteremtő foglalkoztatással és a Start munka program keretében 90 embernek nyújt lehetőséget határozott idejű, 8 órás foglalkoztatásra, valamint egyéb normál közfoglalkoztatásban még több, mint 50 regisztrált álláskereső jut 6 órás foglalkoztatáshoz. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A településen regisztrált vállalkozások száma 16, amelyek főként mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak, közülük egy folytat kereskedelmi tevékenységet, egy pedig vendéglátással foglalkozik. Az állami szektorban 4 fő köztisztviselő és 10 fő közalkalmazott dolgozik. A településen helyi iparűzési adó fizetési kötelezettség nincs, ezért ebből bevétele nem keletkezik az önkormányzatnak. A közfoglalkoztatás kivételével más foglalkoztatási program nem működik a településen. A helyi gazdálkodási potenciál igen gyenge, ami a magas munkanélküliségi rátával összevetve nagy mobilitást követel a munkát keresőktől. A közlekedési lehetőségek tekintetében kiemelkedő jelentőségű a település zsákfalu jellege. A legközelebbi város Tamási autóval 20 perc alatt érhető el, a megyeszékhely Szekszárd kb. 1 óra alatt. Az autóbuszok munkanapokon 4 alkalommal érintik a települést, Tamásiba 30 perc alatt lehet eljutni tömegközlekedéssel. Vonat és kerékpárút útvonala nem érinti a települést. A közlekedési lehetőségek javítása nagyban hozzájárulna a településen élők munkába járásához és megkönnyítené a munkahelykeresést is. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A településen nem működik a fiatalok foglalkoztatását segítő program. A regisztrált pályakezdő fiatalok számára a munkaügyi kirendeltség kínál lehetőségeket. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)
20
Munkaerő-piaci szolgáltatásokat a munkaügyi kirendeltség nyújt a regisztrált álláskeresők részére. A településen a közfoglalkoztatás keretében 8 személy vesz részt mezőgazdasági képzésben jelenleg, amely közfoglalkoztatási jogviszonnyal párosul. g) mélyszegénységben élők és romák11 települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az önkormányzat közfoglalkoztatási programjaiban a településen élő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek vesznek részt, akik főként mélyszegénységben élők, valamint romák. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs tudomásunk arról, hogy a településen ért valakit hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások E területen az Szt. 25. §-a és 47. §-a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók: Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka,foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély,ápolási díj, lakásfenntartási támogatás,átmeneti segély,temetési segély. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, ígylakásfenntartási támogatás,átmeneti segély,temetési segély,rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Természetbeni ellátás továbbá aköztemetés,közgyógyellátás,egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési-szolgáltatás.
11
Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiségi csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (ld. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 11. § (1)-(3) bekezdését).
21
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma
Segélyezettek száma (fő) 160 140 120 100 80
15-64 évesek Segélyben részesülők száma
60 40 20 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma
Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 10,0% 9,0% 8,0% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresők számának folyamatos emelkedése mellett az álláskeresési járadékra jogosultak számának csökkenése figyelhető meg, ami a jogszabályváltozások miatt a rendszeres jövedelem nélkül élők helyzetét nehezítette meg. Figyelembe kell venni, hogy 2011 január 1-től bérpótló juttatásra (BJP), illetve 2011 szeptember 1-től foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült, ám a jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2012-től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy a munkaerőpiacon. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntestevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. A bérpótló juttatásban részesülő a munkaügyi 22
szervezettel nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. Január elsejétől közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban bérpótló juttatásra jogosult személyek foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzat rendeletben előírhatja jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben. A BJP/FHT összege a mindenkori öregségi minimálnyugdíjhoz igazítva, több mint négy évig változatlanul 28 500 forint volt, majd ez lecsökkent 22.500 forintra. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás (és helyiség) gazdálkodást. A törvény rögzíti az önkormányzatok számára a hajléktalanság megelőzésének, és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét 2013. január 1jétől.12 A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A lakásfenntartási támogatás alapnyi jogon, normatív alapon állapítható meg.
a) bérlakás-állomány Az önkormányzat a településen nem rendelkezik bérlakással. b) szociális lakhatás Az önkormányzat a településen nem rendelkezik szociálislakással. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Az önkormányzat a településen nem rendelkezik egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlannal. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság A településen 277 lakáscélú ingatlan található, amelyek több mint ötven százaléka elégtelen, vagy veszélyeztetett lakhatási helyzetet teremt. Hajléktalan személy nincs a faluban. Mivel a mély szegénységben élők körében igen magas az egy ingatlanban élők száma, ezért magas a veszélyeztetett környezetben élők száma is.
12
Éves jelentés a lakhatási szegénységről, 2011. Habitat for Humanity Magyarország, 2012. június
23
3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008
78
0
2009
98
0
2010
122
0
2011
131
0
Támogatásban részesülők (fő) 140 120 100 80
Lakásfenntartási támogatások
60
Adósságcsökkentési támogatások
40 20 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Forrás: TeIR, KSH Tstar A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma igen magas a településen, és ez az adat folyamatos emelkedő tendenciát mutat a vizsgált időszakban. Érdekes jelenség a faluban, hogy ezt a fajta támogatást természetesnek veszik az itt élők és lakáskasszának nevezik f) eladósodottság Komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. A településen élők adósságállományára vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat. Adósságcsökkentési támogatásban nem részesül senki. A közszolgáltatásoknál keletkező, a tudomásunkra jutó problémák viszont azt feltételezik, hogy tömegesen jelentkeznek nehézségek a közüzemi számlák kifizetésénél és nem ritka a szolgáltatások kikapcsolása sem.
24
g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A településen nincs telep vagy szegregátum. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) A településen nem releváns információ. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) A településen nem releváns információ. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai A településen nem releváns információ.
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés,házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény,a rehabilitációs intézmény,a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény. 25
Az Ebktv. rendelkezése értelmében az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát.
a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A településen 1 fő orvos látja el a felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatot, aki Koppányszántó községben is, megosztott rendeléssel dolgozik közalkalmazottként. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A településen nem állnak rendelkezésre prevenciós és szűrőprogramok c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A településen nem áll rendelkezésre fejlesztő és rehabilitációs ellátás d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat saját konyhát működtet, ahol az óvodások és a szociálisan rászorultak napi egyszeri meleg étkezése megoldott. A nyári szünidő idején az önkormányzat szociális nyári étkeztetés keretében napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorú gyermekek részére. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen nem jellemzőek a szervezett sportprogramok. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A településen a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások közül az alábbiak érhetők el: - családsegítés: 1 fő szociális munkás látja el a feladatokat társulási fenntartású intézmény keretében, - házi segítségnyújtás: 2 fő házi segítségnyújtó, társulási fenntartású foglalkoztatásával segíti az önkormányzat, a saját lakókörnyezetükben önálló életvitel fenntartásában támogatásra szorulóka, - nappali ellátás: 20 férőhelyes idősek klubja áll rendelkezésre, amely szintén társulási fenntartású és meleg étkeztetést is biztosít az idősek számára. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Nincs információnk hátrányos megkülönböztetés előfordulásáról a településen. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül 26
Az önkormányzatnak nincs lehetősége különösebb pozitív diszkrimináció alkalmazására, mivel a településen igen magas a szociális ellátórendszert igénybe vevők száma. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása E fejezetet a partnerek tevékeny közreműködésével szükséges bemutatni. Így lehetőség nyílik olyan területek feltárására, melyek esetlegesen az önkormányzat látókörébe nem kerültek bele. a) közösségi élet színterei, fórumai Az önkormányzat által fenntartott ifjúsági ház heti 3-4 nap délutáni órákban biztosít lehetőséget a fiataloknak felügyelet mellett számítógép használatra és egyéb szabadidős tevékenységre egy felújított, erre a célra kialakított épületben. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Etnikai konfliktusok nem jellemzőek a településre. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Az Értényi Ifjúságért Egyesület pályázatok segítségével próbálja javítani a falu lakóinak életkörülményeit, amelynek feladatait közösségi munka keretében végzi. A település kisebb rendezvényein a lakosság valamint az itt dolgozó közalkalmazottak és köztisztviselők többletfeladatok vállalnak. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 115-116. §-ai rögzítik. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata többek közt a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira, A helyi nemzetiségi önkormányzat önként vállalt feladatot láthat el különösen a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatással összefüggő ügyekben, a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és a közfoglalkoztatás területén, valamint településüzemeltetési és településrendezési feladatok körében. A nemzetiségi önkormányzat együttműködését az állami és a helyi önkormányzati szervekkel a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 79-86. §-ai rögzítik. A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén - biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A településen működik roma nemzetiségi önkormányzat, amelynek együttműködési megállapodása számos szervezet mellett a Község Önkormányzatával is. Kiemelkedő jelentőségű, hogy az RNÖ elnöke a települési képviselő-testület tagja is, valamint az alpolgármesteri pozíciót is betölti. Az ő személye meghatározó az együttműködésben. Az RNÖ önként vállalt feladatként közfoglalkoztatás keretében foglalkoztat a településen élő roma személyeket. A településen rendezvények szervezésével pl: roma ki-mit-tud? járul hozzá a közösségi élet formálásához. Pályázati lehetőségek kihasználásával segít roma fiatalok továbbtanulásához.
27
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
munkaerő mobilitásának hiánya
munkaerő mobilitásának elősegítése
28
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) 2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
nők 340
férfiak 429
85 12 168 15 60
116 26 230 20 37
% összesen 769 33 201 38 398 35 97
nők 44%
férfiak 56%
42% 32% 42% 43% 62%
58% 68% 58% 57% 38%
Értény Község lakosságának összetételét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 18 év alattiak száma magasabb, mint 30%-os arányt mutat. Főként a 0-14 éves korosztályt tekintve találunk igen magas adatot, amelyen belül a 0 és két év közötti gyermekek száma is kiemelkedő. A nemek aránya kiegyenlítődött, a 15 év feletti korosztály esetén figyelhető meg magasabb arányban a fiúk száma. Az gyermekek helyzetének elemzéséhez kapcsolódó definíciók és szabályozás: Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. § n) pont) A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. § (1) bekezdés). A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.
Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás, e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás.
29
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása.
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.
A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családbafogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése,
Az ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak: a) a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket gyakorló szervek és személyek (Gyvt. 16. §), b) a fővárosi főjegyző, c) a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, d) a helyettes szülő, nevelőszülő, e) a gyermekjogi képviselő, illetve amennyiben a gyermek panaszának orvoslása érdekében feltétlenül szükséges a betegjogi képviselő, illetve az ellátottjogi képviselő, f) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, g) a gyermekvédelmi szakértői bizottság.
Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-éig hatályban tartja a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontjában rögzített definíciót a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet vonatkozásában, ezt követően a definíciót a Gyvt. fogja tartalmazni13. A 2013. szeptember 1-éig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát és az ily módon előállított statisztikai adatokat minden év október 31-ig megküldi az illetékes kormányhivatal részére (Nktvr. 27-29. §)14 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (Gyvt. 18. § (1) a)) A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt. 19. §-a szerint. 13 14
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet Gyvt-ben rögzített definíciója a sablon készítésekor még nem ismert. Iskolaszolga, XXIII. 3., 2012. november
30
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: A támogatásra az rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és 1. nyugellátásban, 2. korhatár előtti ellátásban, 3. szolgálati járandóságban, 4. balettművészeti életjáradékban, 5. átmeneti bányászjáradékban, 6. időskorúak járadékában vagy 7. olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. (Gyvt. 20/B. § (1)) Kedvezményes gyermek-étkeztetés: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére. Óvodáztatási támogatás: A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll pénzbeli támogatást folyósít. (Gyvt. 20/C. § (1)) Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek: Elsősorban a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény szerinti menedékjogot kérő, menekült, menedékes, oltalmazott vagy humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező gyermekek helyzetére szükséges kitérni. A menedékes - rászorultsága esetén jogosult a befogadás anyagi feltételeire, valamint ellátásra és támogatásra. A menekültügyi hatóság, valamint a jegyző az ellátásra, támogatásra vonatkozóan határozattal dönt (2007. évi LXXX. törvény, 32. §). a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A védelembe vett és a veszélyeztetett kiskorúak száma 2008 és 2011 között folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A védelembe vétel 26 főre vonatkozóan volt megállapítva 2008-ban, és ez a szám 2011re kettőre csökkent. A veszélyeztetett kiskorúak száma 52 főről 14-re csökkent. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya igen magas a településen, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők kb 75 %-a.
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma védelembe vett 18 év alattiak 18 év alattiak száma a veszélyeztetett kiskorú száma év népességben gyermekek száma 2008
244
26
52
2009
233
12
36
2010
239
5
23
2011 239 Forrás: TeIR, KSH Tstar
2
14
31
Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 60 50 40 védelembe vett
30
megszüntetett eset 20
veszélyeztetett kiskorú
10 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Forrás: TeIR, KSH Tstar b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma növekedést mutat a településen. 2008-ban 213 fő, 2009-ben 207 fő, 2010-ben 225 fő, 2011-ben 228 fő részesült a kedvezményben, amely adatok azt mutatják, hogy az itt élő gyermekek közel 90%-a érintett a támogatással. A település lakosságához, és a gyermekek számához viszonyítva ez az adat rámutat arra, hogy a gyermekek helyzetének javítása kiemelkedő fontosságú a település életében. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermekek esetén is nyújt támogatást az önkormányzat. Minden évben az iskola megkezdésekor egyszeri hozzájárulással segíti a gyermekek beiskolázását. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek nagy százaléka halmozottan hátrányos helyzetű is, ezért ingyenesen jut hozzá az iskolai étkezéshez. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nem magyar állampolgárságú gyermekek nem él a településen. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Szegregátumok, telepek nem találhatóak a településen.
32
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A gyermekek számára nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás, szociális ellátások: A hatályos jogi szabályozás alapján a gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A szolgáltatás elvi alapjai, működésére vonatkozó szabályozók jogszabályi kereteit a Gyvt., valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet adják. A gyermekjóléti szolgáltatást az adott fenntartó (önkormányzat, kistérségi társulás, egyház, civil szervezet, stb.) gyermekjóléti szolgálat által biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységének jelentős része eléri az adott település valamennyi gyermekét, szolgáltató és megelőző funkcióval bír. Tevékenységét összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgálat az általa ellátott településrészen, településen figyelemmel kíséri valamennyi, 0-18 éves gyermek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét.
A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, b) a családi napközi, c) a családi gyermekfelügyelet, d) a házi gyermekfelügyelet, e) az alternatív napközbeni ellátás.
A gyermekek átmeneti gondozása keretében – kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja – a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról, vagyis teljes körű ellátásáról kell gondoskodni.
Fogyatékos gyermekek ellátáshoz történő hozzáférése: a szakértői bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. A Szt. rendelkezése szerint a nappali ellátás keretében gondoskodni kell többek közt a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek napközbeni tartózkodásáról, étkeztetéséről.
Gyermekétkeztetés: Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető (Gyvt. 151. §). Ezen szabályokat kell alkalmazni a nyári szociális gyermekétkeztetés esetében is.
33
a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008
0
51
2009
1
46
2010
1
51
2011
1
48
2009-től egy fő védőnő látja el a feladatot Értény és Koppányszántó településeken. A táblázatban szereplő létszámon felül kb. 10-12 fő ellátásával foglalkozik még a védőnő Koppányszántó településen. A gyermekek számát tekintve, az országos adatokat vizsgálva nem tekinthető leterheltnek a védőnő, azonban a körzetében lévő gondozottak családi helyzete és életkörülményei miatt a feladatokat nem lehet csupán a létszámadatokra támaszkodva tekinteni. A mélyszegénységben élő és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek magas száma megnehezíti a feladatokat. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A településen külön gyermekorvos nem praktizál, a háziorvosi ellátás keretében történik a gyermekek és felnőttel ellátása is. Gyermek szakellátás legközelebb Dombóvár városban működik. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Kisgyermekkori fejlesztéssel megbízási szerződés alapján egy fő gyógypedagógus foglalkozik heti két órában a településen. Amennyiben bővítésre kerül sor az óvodában a jövőben mindenképpen szükség lesz egy ilyen típusúszakember alkalmazása a gyermekek fejlesztése érdekében.
34
d) gyermekjóléti alapellátás 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.
év
3-6 éves korú óvodai gyermekek gyermekcsoportok száma száma
óvodai férőhelyek száma
óvodai feladat- óvodába beírt óvodai ellátási helyek gyermekek gyógypedagógiai száma száma csoportok száma
2008
43
1
20
1
33
0
2009
45
2
50
1
43
0
2010
39
2
50
1
46
0
2011
38
2
50
1
41
0
Gyermekjóléti alapellátás keretében 50 férőhelyes óvoda működik a településen, amely az ÉrtényKoppányszántó Óvoda Fenntartó Társulás telephelyeként működik. A gyermekek két csoportban, reggel hét órától fél ötig kapnak ellátást az óvodában, négy óvónő és két dajka közreműködésével. A nyári időszakban mindössze 10 munkanapra zár be az óvoda a szükséges higiéniai feladatok elvégzésére, ezen felül folyamatosan várja a gyermekeket. 2012-ben 47 gyermek iratkozott óvodába, amelyek közül 46 fő halmozottan hátrányos helyzetű. e) gyermekvédelem A gyermekjóléti szolgálatot szintén Koppányszántóval és Nagykónyival közösen látja el egy fő szociális munkás a településen. A gyermekvédelem igen jelentős feladat a településen, hiszen nagy létszámú, hátrányos helyzetben élő gyermek él Értényben. Jellemzőek a nagy családok, nem ritka a 6-8 fő gyermek egy háztartáson belül. Az anyák általában igen fiatalok hozzák világra első gyermeküket és folyamatosan a gyermeknevelés a fő feladatuk. A családok fő jövedelem forrása igen sok esetben a gyermekek után járó szociális juttatások, amely viszont munkaviszony nélkül igen csekély. Az egy főre jutó jövedelem csak nagyon szerény körülményeket enged meg a családoknak. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Családon belüli gyermeket érintő problémák kialakulásakor a védőnő, az óvónő, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat munkatársa együttesen oldják meg a felmerülő problémákat, amely Értény esetén viszonylag sűrűn előforduló esemény. A szülők nem megfelelő életvitele sok esetben a gyermekeket veszélyezteti. A településen, szociális területen dolgozó munkatársak jó kapcsolatot alakítottak ki a település lakosságával és sok esetben nekik köszönhető a családokban a pozitív irányú elmozdulás. Sok esetben felhívják a szülők figyelmét olyan feladatok elvégzésére, magatartások kialakítására, amely a gyermekek érdekeit szolgálják, és amelyek segítségével a szűkös anyagi körülmények között is tisztességesen fel tudják nevelni a gyermekeiket. Konkrét krízishelyzet, amely a családok, anyaotthonban történő elhelyezését igényelte volna, nem volt.
35
g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A szabadidős tevékenységek irányításában hiányosságok mutatkoznak. Az önkormányzat által fenntartott Ifjúsági Házban az Értényi Ifjúságért Egyesület által megbízott személy heti tíz órában felügyeletet tart a gyermekek szabadidős tevékenysége felett, azonban hiányzik a rendszeresen szervezett hasznos időtöltést szolgáló program, valamint hiányos a tudatosan kialakított sport és szabadidős tevékenység végzésére alkalmas terület. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Azok a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, amelyek egyben halmozottan hátrányos helyzetűek is, ingyenesen jutnak hozzá az iskolai étkezéshez, valamint a tankönyvekhez. Az önkormányzat minden évben kérelmezi szociális nyári gyermekétkeztetés támogatását, amelynek keretében minden rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, 18 év alatti gyermek egyszeri, ingyenes meleg ételhez jut a nyári szünet során. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A hátrányos megkülönböztetésről, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértéséről nincsen tudomásunk. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermekek egyszeri hozzájárulást kapnak az iskolakezdéshez. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztésével megbízás alapján egy fő gyógypedagógus foglalkozik heti két órában. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Gyógypedagógust a megbízástól eltekintve nem foglalkoztat az intézmény. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés nem fordul elő a településen.
36
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
szabadidő hasznos eltöltésének hiánya
A településen élő gyermekek iskola és óvoda utáni mindennapi szabadidős tevékenységének koordinálása
37
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez:
Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról.
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a)foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma év férfiak
nők
2008 228 174 2009 228 176 2010 227 184 2011 230 185 Forrás: Teir és helyi adatgyűjtés
Foglalkoztatottak/ gyermeknevelési támogatásban részesülők
Munkanélküliek
férfiak
nők
férfiak
nők
167 154 151 144
128 126 132 124
61 74 76 86
46 50 52 61
A településen élő munkaképes korú nők 26-32%-a munkanélküli, a 2008-2011-ig tartó időszakot vizsgálva, amely tendencia folyamatos növekedést mutat. A fennmaradó személyek közel 80 %-a valamilyen gyermeknevelési támogatásban részesül és kis százalékuk, kb. 20-30 nő dolgozik munkaviszony keretében a településen. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A településen közfoglalkoztatás keretében mezőgazdasági programban hét fő dolgozik, amely létszámból hat fő nő mezőgazdasági zöldségtermelő képzésen vesz rész.
38
c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei 5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei év
8 munkanélküli általánosnál nők száma alacsonyabb végzettségű
8 általános
szakiskola/szakmunkásképző
gimnázium
érettségi
főiskola egyetem
2008
46
16
28
2
0
0
0
0
2009
50
13
36
1
0
0
0
0
2010
52
12
38
2
0
0
0
0
2011
61
16
43
2
0
0
0
0
Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés A településen élő regisztrált álláskeresők elenyésző aránya rendelkezik szakképzettséggel, a 8 általános iskolát végzettek, és ennél kevesebb osztállyal rendelkezők száma rámutat az elhelyezkedési esélyek nehézségeire, amihez még párosul a falu alacsony gazdasági aktivitása is. A környező településeken való elhelyezkedéshez mindenképpen ingázásra van szükség, amit viszont a munkavállalók rugalmatlansága és a közlekedési lehetőségek korlátozottsága nehezít meg. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Hátrányos megkülönböztetés előfordulásáról nincs információnk. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Óvoda Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. (Nkntv. 8. §)15 A településen egy 50 fő befogadására képes, két csoporttal működő óvoda várja a gyermekeket reggel 7 órától délután fél ötig. Az év folyamán egy alkalommal a nyári szünet alatt zár be az intézmény kb. 10 napra, ezen felül rugalmasan és nagy szakmai hozzáértéssel fogadja a gyermekeket, a szülők munkába járását maximálisan támogatva. Helyhiány miatt nem történt elutasítás óvodai felvételre vonatkozóan.
15
Az Nkntv. 2014. szeptemberétől 3 éves kortól teszi kötelezővé az óvodai részvételt.
39
5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
2008
0
54
2009 1 2010 1 2011 1 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
46 51 48
átlagos gyermekszám védőnőnként
46 51 48
A településen élő nagy számú, mély szegénységben élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermeklétszámot tekintve kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a tudatos családtervezés népszerűsítésének. A védőnő, az óvónő, a gyermekjóléti szolgálat munkatársa és a családsegítő együttes erővel hívja fel a nők figyelmét a téma fontosságára, kiemelt figyelmet fordítva a családalapítás előtt álló fiatal nőkre. A jövőbeni helyzet pozitív irányba történő elmozdítása érdekében további szakértők bevonására és tervezett programokra lenne szükség. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Családi viszályok, amelyekhez rendőrség riasztása történik kb. 2-3 esetben fordul elő évente a településen, azonban tényleges feljelentés és bírósági ítélet még nem történt. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Krízishelyzetben igénybe vehető anyaotthon legközelebb Dombóváron működik, de még nem volt olyan esemény a településen ami miatt igénybe kellett venni. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A település helyi önkormányzatának képviselő testületében, valamint az Értényi Ifjúságért Egyesületben is kiegyenlítődött a nők és a férfiak száma. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Kifejezetten nőket, helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémákról nincs tudomásunk
40
5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
tudatos családtervezés hiánya
Interaktív tanácsadó sorozat lebonyolítása, családalapítás előtt álló fiatal nők részére.
41
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Az időskorú népesség aránya a vizsgált időszakban viszonylag állandó, a teljes lakossághoz viszonyítva 20-22 %-os arányt mutat a nyugdíjas korúak száma. A vizsgált évek mindegyikében tendenciaként megfigyelhető a vizsgált korosztály körében női lakosság 60 %-os aránya. Az idős korosztálytól szerzett információkból megállapítható, hogy a többségük kisnyugdíjas, kevés jövedelemből élnek, de gondos beosztással kijönnek a nyugdíjból, sokat segít a háztartások anyagi gondján a kiskertekben megtermelt növények és az állattartás. 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma
összes nyugdíjas
2008 2009 2010 2011
68 70 70 65
108 101 97 90
176 171 167 155
Forrás: TeIR, KSH Tstar 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A munkanélküli, nyugdíj előtt állókorosztály foglalkoztatása nincs megoldva a településen. A hosszabb időtartamú munkaviszonnyal rendelkezők esetén, az esetleges munkaviszony megszűnés komoly problémát jelent, új munkahelyet nagyon nehéz találni. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A foglalkoztatás területén az önkormányzat a lehetőségeihez mérten mindent megtesz az idős lakosság érdekében is. A közfoglalkoztatás keretében minden foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy munkalehetőséghez, így többletjövedelemhez jut. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A kor szerinti hátrányos megkülönböztetés burkolt formában megjelenik a munkaerő piacon, azonban az idősebb korosztály tapasztalatait és szakértelmét, valamint a stabil jelenlétüket tekintve komoly szerepet töltenek be.
42
Értény esetén az 55 év feletti regisztrált álláskeresők száma folyamatosan nő ugyan a vizsgált időszakban, azonban arányuk viszonylag alacsony. 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén 55 év feletti Regisztrált Tartós regisztrált 55 év feletti tartós munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma év száma száma száma fő fő % fő fő % 107 3 3% 53 2 4% 2008 124 4 3% 91 2 2% 2009 128 5 4% 71 3 4% 2010 147 10 7% 64 4 6% 2011 Forrás: Helyi adatgyűjtés, Teir 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyi ellátást tekintve a háziorvoshoz fordulhatnak a településen élők, szakellátás igénylése esetén Tamásiba, vagy Dombóvárra kell utazniuk. Az önkormányzat szociális szolgáltatásai közé tartozik a házi segítségnyújtás, amelyet két fő szociális gondozó lát el a településen. Átlagosan 16 gondozott kap segítséget a lakókörnyezete tisztántartásához, valamint az egyéb ügyeinek az intézéséhez. Az óvodában működő konyha nyújt napi egyszeri meleg étkezést a szociális étkezőknek ingyenesen, valamint a magasabb jövedelemmel rendelkezőknek minimális díjért. Szükség esetén a gondozók házhoz viszik az ételt. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év
64 év feletti lakosság száma
2008 2009 2010 2011 Forrás: TeIR, KSH Tstar
fő 110 109 106 97
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 27 27 20 21
% 25% 25% 19% 22%
Az idősebb korosztály szabadidős tevékenysége az önkormányzat által önként vállalt feladatként működtetett, idősek napközbeni ellátását biztosító intézményben szerveződik. Az itt dolgozó közalkalmazottak teszik lehetővé az idősek számára a kulturális és közművelődési szolgáltatások hozzáférését. Problémaként jelentkezik a kis zárt közösségen belüli ellentétek megléte, amely főként a vizsgált korosztályt tekintve meghatározza a mindennapi élet minőségét. A település elhelyezkedéséből és gazdasági inaktivitásából kifolyólag, főleg az idős embereknek igen nehéz az információhoz való hozzájutás. 43
c) idősek informatikai jártassága A vizsgált korosztály informatikai jártassága elenyésző, 1 % alatti. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az Értényben működő nyugdíjas klub látogatottságának a növelése célszerű lenne, mivel itt egy helyben a korosztályt összefogva lehetne több programot szervezni, hozzájuk információt eljuttatni. A közösségi rendezvények sikeréhez olyan motivációval kell szolgálni, amely kifejezetten az idős korúakat érinti. Az informatikai ismeretek növelésével az információs esélyegyenlőség javulna.
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
információhiány
informatikai ismeretek növelése
44
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége
7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A településen fogyatékossággal élők létszámára és a fogyatékosság mértékére vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat. A mozgáskorlátozottak száma becslések alapján 3 fő a településen. Az intézmények akadálymentesítése a mozgásukban korlátozott személyek közlekedését tenné könnyebbé. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésről nincs információnk a teleülésen. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A házi segítségnyújtás, valamint az idősek klubja a fogyatékkal élőknek is rendelkezésére áll, valamint az étel kiszállítását is az önkormányzat biztosítja. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A településen fogyatékkal élő személyek nyugdíjellátásban részesülnek. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az önkormányzat tulajdonában lévő közintézmények akadálymentesek. a járdák állapota nem megfelelő a mozgáskorlátozottak számára. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A művelődési ház főbejárata nem akadálymentes c) munkahelyek akadálymentesítettsége A településen lévő munkahelyek akadálymentesek. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A közösségi közlekedés során használt járdák nem akadálymentesek, igen rossz állapotúak.
45
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A járdák és a Művelődési ház nem akadálymentesek
akadálymentes környezet kialakítása
46
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása
a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Az Értényi Ifjúságért Egyesület nagy szerepet vállal a település életében, hiszen civil szervezetként nagyobb lehetőségei vannak magasabb támogatási arány elérésére a pályázatoknál. A településen folyó, több nagyméretű beruházás is az Egyesület segítségével valósul meg. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A települési és a roma nemzetiségi önkormányzat szorosan együttműködve látja el a feladatait. A közfoglalkoztatás területén kiemelkedő a partnerség. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Értény település közös önkormányzati hivatalt hozott létre Tamási Várossal és Koppányszántó Községgel, a jogszabályi kötelezettségek teljesítése érdekében. Koppányszántóval ezen felül szinte minden közszolgáltatás partnerségben zajlik, úgymint: közös óvoda fenntartó társulás, családsegítő szolgálat, gyermekvédelem, védőnő. A település ezen felül hulladékgazdálkodási, ivóvízminőség javító társulásnak is tagja. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A nemzetiségi önkormányzat aktívan részt vesz a település életében. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A településen működő civil szervezet aktív közreműködője a közösség fejlesztésének f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. A kis számú vállalkozói szféra hozzájárul a település fejlődéséhez a hátrányok ledolgozásához.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A partnerekkel az adatok egyeztetése helyi fórumokon történt.Helyi adatgyűjtésben a nagy helyismerettel rendelkező a köztisztviselők, valamint a „tőrzsgyöketes” értényi lakók nyújtottak segítséget. Saját adatbázisok, statisztikák testületi anyagok is felhasználásra kerültek az anyag elkészítésekor. Adatszolgáltatással járultak hozzá az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez a következő partnerek: 47
Értényi Ifjúságért Egyesület, Házi orvosi szolgálat, Védőnői Szolgálat, Helyi vállalkozók, ÉrtényKoppányszántó Társult Óvoda, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Házi segítéség nyújtók, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Az elkészített esélyegyenlőségi terv, szellemi termék, mely pályázatokhoz mellékletként szolgál. Az elkészítés teljesen új helyzet volt valamennyi partner és résztvevő számára. A lakosság számára is nyilvános, észrevételeiket a lakosság írásban, szóban megteheti. Ötleteiket bevontuk, beépítettük a programba.
48
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve(HEP IT) A HEP IT négy részből áll: 1. Tartalmazza mindazokat a részleteket, amelyek a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve végrehajtásához elengedhetetlen információnak tekintendők. 2. Része a 2/2012 EMMI rendeletben megadott táblázat, mint a részletes tartalmakat összefoglaló projekttáblázat. Az első két rész elválaszthatatlan és csak együtt értelmezhető. 3. A megvalósítást segítő részletek szerves részét képezik a HEP IT-nek. Az egyes alfejezetekben rögzítettek biztosítják, hogy strukturálisan és széleskörűen beágyazottak legyenek az esélyegyenlőség érdekében tervezett tevékenységek. 4. A zárófejezet megadja, hogy milyen legitimáció szükséges az elkészült dokumentumhoz.
1. A HEP IT részletei
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek
Idősek Nők Fogyatékkal élők
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
munkaerő mobilitásának hiánya
munkaerő mobilitásának elősegítése
szabadidő hasznos eltöltésének hiánya
A településen élő gyermekek iskola és óvoda utáni mindennapi szabadidős tevékenységének koordinálása
információhiány
informatikai ismeretek növelése
tudatos családtervezés hiánya
Interaktív tanácsadó sorozat lebonyolítása, családalapítás előtt álló fiatal nők részére
A járdák és a Művelődési ház nem akadálymentes környezet kialakítása akadálymentesek
49
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek
Idősek Nők Fogyatékkal élők
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése munkaerő mobilitásának elősegítése
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst önkormányzat munkaügyi központ civil szervezetek
A településen élő gyermekek iskola és önkormányzat óvoda utáni mindennapi szabadidős óvoda tevékenységének koordinálása civil szervezetek informatikai ismeretek növelése
önkormányzat képzők
Interaktív tanácsadó sorozat lebonyolítása, önkormányzat családalapítás előtt álló fiatal nők részére védőnő egészségügyi szolgáltatók akadálymentes környezet kialakítása
önkormányzat
Jövőképünk
Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák elhelyezkedési lehetőségei javulnak, tudást, ismereteket szerezhetnek, mellyel a mai, nehéz helyzetükön javítani tudnak. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők kiemelkedjenek nehéz helyzetükből, lehetőséget kapjanak az érvényesülésre. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek nehéz helyzetének javítását, a veszélyeztetett, és védelembe vett gyermekek számának nagy arányú csökkentését, valamint az általános iskolát befejezettek számának növelését. Folyamatosan odafigyelünk az idősek lehetőségeinek bővítésére, arra, hogy az egyedülállók társat, ismerősöket találjanak, hogy csökkenteni tudjuk az egyedülállóak számát, és minél több segítséget próbálunk nyújtani abban, hogy egy jó hangulatú közösségben tölthessék el mindennapjaikat. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a közéletben való szereplés lehetőségének biztosítását, valamint azt, hogy minél aktívabban részt vegyenek a közösségi életben. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők életének megkönnyítésére az által, hogy minden lehetséges helyen akadálymentes környezetet biztosítunk számukra.
.
50
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
A
B C D A helyzetelemzés következtetéseiben A célkitűzés Az intézkedés Intézkedés feltárt Az intézkedéssel összhangja egyéb címe, sorszáma esélyegyenlőségi elérni kívánt cél stratégiai megnevezése probléma dokumentumokkal megnevezése I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
1
Mobilitás elősegítése
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I J Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az Az intézkedés Az intézkedés eredményességét szükséges intézkedés megvalósításának eredményeinek mérő erőforrások felelőse határideje fenntarthatósága indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
A munkanélküliek számának 20 %-os csökkenése.
Tesztírás szervezése a Tabi Flextronics gyárba való felvételhez. Az eredményes teszt után a munkavállalóknak el kell jutni a legközelebbi faluba, Polgármester 2013.12.31. ahol már járat működik a gyárba utazáshoz. Megfelelő számú munkavállaló esetén a gyár indít járatot a település érintésével.
álláskeresők száma
A településen élő gyermekek iskola és óvoda utáni mindennapi szabadidős tevékenységének koordinálása.
A településen élő gyermekek szociális Szociális rendelet helyzetének, jövőképének javítása.
Közművelődési szakember foglalkoztatása a településen élő gyermekek szabadidős tevékenységének összefogására, irányítására elsősorban a roma kultúrára építve.
megfelelő szakember érettségivel felkutatása, a rendelkező foglalkoztatásához fiatalok számának szükséges feltételek 10 %-os megteremtése növekedése pályázatok segítségével.
Interaktív tanácsadó sorozat lebonyolítása, családalapítás előtt álló fiatal nők részére.
A munkanélküli és alacsony iskolai végzettségű nők Szociális rendelet számának csökkenése, hátrányos helyzetű
A védőnő, a családsegítő és meghívott vendégek Polgármester 2015.06.30. segítségével interaktív tanácsadó sorozat lebonyolítása,
Munkanélküli személyek mobilitásának támogatása vidéki munkahely elérése érdekében
tesztírás megszervezése, Az estleges átmenetileg falubusz lemorzsolódás rendelkezésre pótlása a járat bocsátása a járathoz fenntarthatósága való eljutásra, járat érdekében megszervezése
II. A gyermekek esélyegyenlősége
1
Gyermekek összefogása Értény jövőjéért
Polgármester 2014.12.31.
A kellőképpen elhivatott és a résztvevők által elfogadott személy megtalálása, a pénzügyi forrás folyamatos biztosítása.
III. A nők esélyegyenlősége
1
Tudatos nő
munkanélküli és alacsony iskolai végzettségű nők számának 10%-os csökkenése, hátrányos helyzetű
A védőnő és a családsegítő többletmunkájához, elhivatottság, valamint a pénzügyi forrás meghívott vendégek tiszteletdíjához
51
A
Intézkedés sorszáma
B C D E F G H A helyzetelemzés következtetéseiben A célkitűzés Az intézkedés Az Az intézkedés feltárt Az intézkedéssel összhangja egyéb Az intézkedés eredményességét intézkedés megvalósításának esélyegyenlőségi elérni kívánt cél stratégiai tartalma mérő felelőse határideje probléma dokumentumokkal indikátor(ok) megnevezése gyermekek családalapítás előtt gyermekek számának álló fiatal nők részére számának stagnálása képzési, munkahely stagnálása keresési, életvezetési, pénzkezelési, családtervezési, gyermeknevelési témákban.
Az intézkedés címe, megnevezése
I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményeinek erőforrások fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai) pályázati források felkutatása és elnyerése.
IV. Az idősek esélyegyenlősége
1
Internet nagyi
Az idős korosztály informatikai ismereteinek bővítése
Az idős korosztály információinak bővítése szociális rendelet informatikai tudás megszerzésének segítségével
Az idősebb korosztály meggyőzése az informatikai tudás szükségességéről, polgármester 2016.12.31. valamint oktató segítségével alapszintű ismeretek átadása.
internetet használó, 55 év Oktató, felettiek arányának számítástechnikai növekedése 5 %- eszközök kal
A településen a teljes körű szociális rendelet akadálymentesítés közterület rendelet elérése
A művelődési ház akadálymentesítése, valamint a település polgármester 2015.12.31. járdáinak felújítása a biztonságos közlekedés érdekében
100 %-os pénzügyi segítség a pénzügyi források akadálymentesség beruházás rendelkezésre elérése megvalósításához állása
pénzügyi forrás az oktatásra
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége
1
A művelődési ház és a település Akadálymentesítés járdáinak akadálymentesítése
52
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogyvizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi EsélyegyenlőségiProgramjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. AHEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum tagjai:
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
54
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
55
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről ………………………….. felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
56
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
57
4. Elfogadás módja és dátuma
58
