Helyi Esélyegyenlőségi Program
Bodony Község Önkormányzata
2013
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) .................................................................................................................... 3 Bevezetés.........................................................................................................................................................
3 3 Értékeink, küldetésünk ...................................................................................................................................... 5 Célok ............................................................................................................................................................... 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) .............................................................................. 8 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................................... 8 2. Stratégiai környezet bemutatása ................................................................................................................ 8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .............................................................. 9 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .................................................................. 21 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................................................. 30 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ....................................................................................................... 32 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége .......................................................................................... 35 A település bemutatása .....................................................................................................................................
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ....................................................................................................................................... 37 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága .......................................................................................
37 38 1. A HEP IT részletei .................................................................................................................................... 38 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ........................................................................................ 38 A beavatkozások megvalósítói .................................................................................................................. 39 Jövőképünk ............................................................................................................................................. 40 Az intézkedési területek részletes kifejtése ................................................................................................ 41 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ...................................... 57 3. Megvalósítás ........................................................................................................................................... 67 A megvalósítás előkészítése ..................................................................................................................... 67 A megvalósítás folyamata......................................................................................................................... 67 Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................................... 69 Nyilvánosság ........................................................................................................................................... 69 Érvényesülés, módosítás .......................................................................................................................... 70 4. Elfogadás módja és dátuma ......................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................................
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Bodony Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A Helyi Esélyegyenlőségi Program célcsoportjai A 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének előírása értelmében a HEP célcsoportjai a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a
mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők.
A település bemutatása Bodony, Heves megye, Pétervásárai Járás Bodony község az Észak Magyarországi régióban, Heves-megyében, Gyöngyöstől északkeleti irányban 20 km-re, a Parád-Recski medencében található. A község zsáktelepülés, kizárólag Parádról, a 24. számú főútról kiágazó bekötőúton érhető el. Az említett bekötőúton kívül más országos közúttal nem rendelkezik. Bodony területe 2896 hektár, a 2012-es adatok alapján az állandó népesség száma 766 fő. A 2013-as évben közös önkormányzati hivatalt hozott létre Parád községgel. Közműellátását tekintve minden közmű megépült. A központi belterületen van vezetékes ivóvíz, szennyvízcsatorna, villamos energia, vezetékes gáz és távközlési szolgáltatás. A településen megtalálható háziorvosi rendelő, védőnői szolgálat. A szociális ellátást a pétervásárai „ARANYKAPU” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ végzi, mely a Pétervásárai Kistérségi Többcélú Társulása fenntartásában működik. Ennek keretében a teleülésen gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, házi segítségnyújtó szolgálat és támogató szolgálat működik. Bodony község demográfiai folyamataira az erős és tartós népességcsökkenés a jellemző. A település lakó- és állandó népessége 2007 óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka, hogy az 1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
3
utóbbi években az élveszületések számát folyamatosan meghaladta halálozások száma, így a természetes fogyás növekszik. A településen a beköltözés és elvándorlás is jellemző, azonban a vándorlási különbözet negatív, azaz növekszik az elköltözők aránya. Az elvándorlás oka a térség társadalmi – gazdasági elmaradottsága. A községben a munkanélküliség a jelentős probléma. 1. számú táblázat - Lakónépesség
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Fő
Változás
810 770 750 724 714
95% 97% 97% 99%
5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma 2008 5 2009 4 2010 3 2011 8 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
halálozások száma 22 16 18 14
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű elvándorlás odavándorlás 2008 12 28 2009 8 13 2010 10 15 2011 8 19 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
természetes szaporodás (fő) -17 -12 -15 -6
egyenleg -16 -5 -5 -11
4
Az állandó lakosság körösszetételét vizsgálva megállapítható, hogy jelentős arányú az idős népesség, kevés a fiatal. Az állandó népesség száma 2011-ben 766 fő, melynek 53 %-át az aktív korú 18-59 éves korosztály jelenti. Másik nagyobb csoport a 60 év felettiek, ők az állandó népesség 32%-át teszik ki. A 014, illetve a 15-17 éves korosztály együttvéve az állandó népesség 15%-a, ami igen alacsonynak mondható. A nők és férfiak arányát nézve a 18-59 éves korosztályt kivéve mindenhol a nők vannak többségben. A 65 év felettieknél kétszer annyi a számuk, mint a férfiaké. A közösség népességmegtartó képességének megőrzése a jövő legfontosabb feladatai közé tartozik. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
%
nők férfiak összesen 411 355 766
nők 54%
férfiak 46%
52 9 189 33 128
52% 50% 46% 66% 68%
48% 50% 54% 34% 32%
48 9 220 17 61
100 18 409 50 189
Amint azt már a fenti adatok is jól mutatják, a település társadalmának folyamatos elöregedése látható. Az öregedési index összességében stagnál. Százalékos értéke magas, minden évben megközelítőleg 200%, így a későbbiekben az idősellátó rendszer kiszélesítésére merülhet fel igény. 3. számú táblázat - Öregedési index 0-14 éves korú 65 év feletti állandó állandó lakosok lakosok száma (fő) száma (fő) 2001 278 114 2008 201 106 2009 199 99 2010 194 105 2011 189 100 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Öregedési index (%) 243,9% 189,6% 201,0% 184,8% 189,0%
Értékeink, küldetésünk Településünkön a múlt században, még az 1960-as 70-es években is főleg mezőgazdasági termelésből éltek a helyi emberek: az aktív keresők több mint 75%-át foglalkoztatta ez az ágazat. A rendszerváltás után, mezőgazdasági termelés visszaesésével, a recski ércbányászat megszűnésével és a parádi üveggyár bezárásával jelentősen csökkent a térségben a munkahelyek száma. Nagyon szembetűnő a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányának óriási visszaesése. Bodonyban alig van munkalehetőség, jelenleg néhány kisvállalkozás, (pl. állateledel gyártó cég) és az erdőbirtokosság jelent munkalehetőséget. A mezőgazdaságból élők száma is minimális, és a jelenlegi falusi turizmus sem jelent megélhetési forrást.
5
Lakossági felmérés során a megkérdezettek a legfőbb problémának a lakosság elöregedését, és a munkahelyek hiányát tartják. A gondok következő csoportjába a szolgáltatások hiányát, a település közlekedési nehézségeit sorolták. A lakossági igényfelmérés során a válaszolók a település legtöbb utcájában a közterületek elhanyagoltságát látják, nagy az igény a rendezett fásított utcaterületek kialakítására. A munkahelyteremtéssel kapcsolatban, leginkább a turizmusfejlesztésben látják azt a lehetőséget, amely új munkahelyeket hozna a faluban élők számára. A turisztikai fejlesztésekhez azonban szükséges az infrastruktúra fejlesztése. A szolgáltatások, vendéglátás, valamint a kis- és közepes ipari vállalkozások is a népesség által támogatott munkahely lehetőségek között szerepelnek. A község települési marketing programja Bodony arculatának fejlesztését tűzte ki célul. A vonzó településkép kialakításának elengedhetetlen feltétele a biztonságos és minőségi életkörülmények biztosítása, a lakhatás feltételinek javítása. Ennek következtében a település ingatlan árai nőnek, a község vonzóbbá válik a potenciális betelepülők és befektetők számára; népességmegtartó ereje növekszik, az elvándorlás csökken. Az ingatlanok értéknövekedése ösztönözni fogja a magánszféra beruházási kedvét, s ennek nyomán várhatóan kereskedelmi, szolgáltató fejlesztések, beruházások indulnak meg. Új munkahelyek jönnek létre, az Önkormányzat adóbevételei nőnek, maga után vonva a település további gazdasági-társadalmi fejlődését. A vállalkozási kedv növekedésén keresztül a falusi turizmus is lendületet kap, amely szintén magával hozza Bodony község gazdasági fejlődését. Az idegenforgalom hazánkban egyre bővülő, fejlődő gazdasági ág, előnye, hogy jelentős élőmunkaerőt igényel, így hozzájárulhat a foglalkoztatási gondok enyhítéséhez. Az 1980-as évek végéig nem volt jellemző turisztikai tevékenység Bodonyban. A KSH történelmi adatbázisában fellelhető adatok alapján az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma, még 1985-ben is 0 volt. Az utóbbi évtizedben a hétvégi üdülési lehetőséget keresők kezdték megvásárolni az elnéptelenedő parasztházakat, és megindult egyfajta idegenforgalmi fejlődés. A faluban több helyen is megjelent a falusi turizmus vendégeit vonzó szálláshelyek. A település gazdasági életének teljes átalakulása miatt a község szinte egyedüli komoly fejlődési lehetősége tehát a turizmusban maradt, ehhez a környékbeli adottságok kiválóak. A Mátra közelsége, a gyógyfürdők, látnivalóink és nem utolsósorban a település kulturális értékei mind turistacsalogatók. A Mátra északi lábánál fekvő Palócföldi Kilencek települései - közéjük tartozik Bodony is - Észak-Magyarország leglátogatottabb idegenforgalmi helyei, ahol a természeti és néprajzi adottságok számtalan élményt biztosítanak az ide látogatók számára.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja
Bodony település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
6
A HEP helyzetelemző részének célja
Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
7
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A települési önkormányzat adatai alapján releváns információkkal nem rendelkezünk e területet illetően.
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Bodony Község 2013. évi Költségvetési koncepciója Bodony Község 2014. évi költségvetési koncepciója Bodony Község Településrendezési terve, Településszerkezeti és Szabályozási Terv Bodony Község 2004. évi Településfejlesztési koncepciója 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 2013-ban, az előző évekhez hasonlóan megállapodás született: - feladatellátási szerződés óvodai ellátásra Parád, Bodony és Parádsasvár községek vonatkozásában. Az intézmény fenntartója Parád Nagyközség Önkormányzata. 8
További megállapodás született 2006-ban határozatlan időtartamra: - az önkormányzati kötelező feladatokat ellátó (védőnői szolgálat) önkéntes társulás létrehozásáról Parád, Bodony és Parádsasvár községek vonatkozásában. A gesztor feladatokat Parád Nagyközség Önkormányzata látja el. 2004 júniusában társulási megállapodás született: Pétervásárai Kistérségi Többcélú Társulása. A társulásban 20 település vesz részt (Bodony, Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Fedémes, Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Parádsasvár, Pétervására, Recsk, Sirok, Szajla, Szentdomonkos, Tarnalelesz, Terpes, Váraszó). A tagönkormányzatok a közös célok és a hatékonyság megvalósítása érdekében 2004 júniusa óta folyamatosan együttműködnek a következő feladatok végrehajtásában: közoktatás, gyermekek átmeneti gondozása, egészségügy, belső ellenőrzés, területfejlesztési feladatok közös ellátása, kistérségi ügyintézés korszerűsítése, gyermekjóléti szolgálat, mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatok, családsegítés, házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, sport- és diákköri feladatok, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítésére szolgáló kiegészítő adatok felkutatását az önkormányzat saját adatbázisát felhasználva segítette. Az oktatási koncepció kiegészítéseként a köznevelési intézmények saját hatáskörükbe tartozó adatbázissal álltak rendelkezésre.
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A települési önkormányzat törvény által biztosított lehetőségei alapján alakítja bevételi és kiadási lehetőségeit az adórendszer eszközeinek segítségével. Helyi adóként jelenik meg: magánszemélyek kommunális adója, tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó, iparűzési adó. A települési önkormányzat költségvetése segítségével próbálja megteremteni a hozzá tartozó intézmények, szolgáltatások feltételeit. Az önkormányzat törekszik arra, hogy biztosítsa a folyamatban lévő beruházások önerejét, további beruházásokhoz próbál anyagi forrásokat mellérendelni.
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A település 15-64 év közötti lakónépessége 2008 óta csökkenő tendenciát mutat. Ezzel párhuzamosan 2008-tól 2010-ig a nyilvántartott álláskeresők száma nőtt, 2011-ben visszacsökkent. Ez a folyamat külön a nőknél és a férfiaknál is megfigyelhető. A nyilvántartott álláskeresők 2008 és 2011 között 15-20%-át tették ki a 15-64 éves lakónépességnek. A nemek arányát nézve 2010-ig az álláskereső férfiak voltak többen – bár az ő számuk a 15-64 évesek között is magasabb, mint a nőké -, 2011-ben azonban a nők száma volt nagyobb. Ez valószínűleg amiatt következett be, hogy egyre több, leginkább férfi lakost tudnak bevonni a közfoglalkoztatásba. Problémaként merül fel, hogy a településen nem elégséges a munkahely kínálat a lakosok számára. A foglalkoztatottak jelentős része nem a településen dolgozik. Az ingázás közeli, fő célpontja a parádfürdői kórház. Távolabbi célpontok például Recsk, illetve a Mátrában található 9
szállodalétesítmények és egyéb vendéglátóhelyek. A fő foglalkozási tevékenységek ágazatonkénti foglalkoztatottsági megoszlása közül az ipari, építőipari tevékenységet végzők aránya a legnagyobb. A helyben lakók között legtöbben szolgáltatásban és az építőiparban dolgoznak, és a naponta ingázók között is legtöbben ipari, építőipari foglalkozásúak. Számottevőnek mondható a népesség körében a nem főfoglalkozású mezőgazdasági tevékenységet folytató lakosok száma is. A regisztrált munkanélküliek korcsoport szerinti megoszlását nézve átlagosan a 46-60 év közöttiek teszik ki a nyilvántartott álláskeresők legnagyobb részét, de tőlük alig 1%-al van csak lemaradva a 31-45 éves korosztály. Őket követik a pályakezdő fiatalok, egészen 30 éves korig bezárólag. Az említett 3 nagyobb csoport tendenciáját nézve stagnálás látható, vagyis a foglalkoztatási rendszerben 2008 óta nem történt maradandó előrelépés. Egyedül a 31-45 éves korosztálynál figyelhető meg minimális csökkenés 2009 óta. A 30 év alattiak %-os aránya sem mondható alacsonynak, hiszen a nyilvántartott álláskeresők 20-30%-át teszik ki évről évre. 2008-tól 2010-ig a nyilvántartott munkanélküliek közel 60%-a tartós munkanélküli volt, ami igen magasnak mondható. Bár 2011-re ez az érték lecsökkent 44%-ra, még így is nagy számban vannak a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek. A településen a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2008-tól kismértékben ugyan, de megnövekedett, míg a 18-29 éves lakónépesség száma ezzel egyidejűleg csökkent. Ennek oka, hogy a környéken sajnos kevés a munkalehetőség. Természetesen ez a probléma nem csak a pályakezdő fiatalokat érinti. Fontos feladatunk tehát, hogy megakadályozzuk a munkanélküliek számának növekedését. Különösen érdemes odafigyelni a 46-60 év közötti korosztályra, akik koruknál fogva már sokkal nehezebben találnak állást, illetve a pályakezdő fiatalokra, akik munkahely hiányában kénytelenek elhagyni a települést.
3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti nyilvántartott álláskeresők száma (fő) lakónépesség (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő 2008 250 255 505 2009 295 202 497 2010 236 246 482 2011 231 246 477 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő 34 40 43 41
% 13,6% 13,6% 18,2% 17,7%
fő 43 47 49 36
% 16,9% 23,3% 19,9% 14,6%
fő 77 87 92 77
% 15,2% 17,5% 19,1% 16,1%
10
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők száma fő 77 87 92 77 összesen fő 3 2 5 3 20 éves és fiatalabb % 3,9% 2,3% 5,4% 3,9% fő 8 7 10 11 21-25 év % 10,4% 8,0% 10,9% 14,3% fő 11 8 13 6 26-30 év % 14,3% 9,2% 14,1% 7,8% fő 9 14 14 15 31-35 év % 11,7% 16,1% 15,2% 19,5% fő 9 13 8 7 36-40 év % 11,7% 14,9% 8,7% 9,1% fő 10 8 8 4 41-45 év % 13,0% 9,2% 8,7% 5,2% fő 16 21 22 14 46-50 év % 20,8% 24,1% 23,9% 18,2% fő 5 9 7 10 51-55 év % 6,5% 10,3% 7,6% 13,0% fő 6 5 4 7 56-60 év % 7,8% 5,7% 4,3% 9,1% fő 0 0 1 0 61 év felett % 0,0% 0,0% 1,1% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
2012 0
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen 2008 34 43 77 2009 40 47 87 2010 43 49 92 2011 41 36 77 2012 0 2013 0 2014 0 2015 0 2016 0 2017 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő férfi összesen 21 26 47 25 26 51 28 26 54 21 13 34 0 0 0 0 0 0
Nő 61,8% 62,5% 65,1% 51,2%
férfi 60,5% 55,3% 53,1% 36,1%
összesen 61,0% 58,6% 58,7% 44,2%
11
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év
nő férfi
összesen
fő fő fő fő 2008 47 58 105 4 2009 43 61 104 3 2010 40 56 96 2 2011 38 54 92 4 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő % 8,5% 7,0% 5,0% 10,5%
Férfi fő 3 2 7 4
% 5,2% 3,3% 12,5% 7,4%
összesen fő 7 5 9 8
% 6,7% 4,8% 9,4% 8,7%
2001-ben a 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 747 fő. Közülük a 15-x éves legalább általános iskolát végzettek száma 572 fő, míg az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma 175 fő, vagyis 23%-a a 15 éves és idősebb lakosságnak. Ez az arány igen magasnak mondható. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező nők és férfiak arányát tekintve a nők több mint kétszer annyian vannak, mint a férfiak. Alacsony iskolázottságuknál fogva így sokkal nehezebben találnak munkát. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlását nézve 2008-tól átlagosan az álláskeresők 49%-a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségű, 40%-nak van általános iskolai, illetve 11%nak 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettsége. Ezek az adatok tendenciájukat nézve 2008 óta stagnálnak. Amint látjuk magas a százalékos arányuk azoknak a lakosoknak, akik csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségűeknél akadályként merülhet fel, hogy olyan végzettséggel rendelkeznek, amivel nem tudnak elhelyezkedni. Bár az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma alacsony, ez a csoport folyamatos problémát jelent a foglalkoztatás terén, hiszen nagyrészt csak alkalmi munkákat tudnak vállalni, így a nyugdíjuk is alacsony lesz. A 3.2.5 és a 3.2.6.-os táblázatban jól megfigyelhető volt, hogy a településen több olyan lakos él, akik 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek, illetve a nyilvántartott álláskeresők között is találunk olyanokat, akik csak általános iskolai végzettséggel vagy éppen azzal sem rendelkeznek. A települési önkormányzat feladatának tekinti az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező foglalkoztatási csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítását, mellérendelve a munkaerőpiaci-szolgáltatást nyújtó szereplőket és a felnőttképzést biztosító oktatási intézményeket. Jelen állás szerint a felnőttképzéssel kapcsolatos adatok nem relevánsak, mivel a települési önkormányzat saját forrásaiból e feladatot felvállalni ez ideáig nem tudta. Természetesen az önkormányzat az erre való igény előzetes felmérését követően tud lépéseket tenni.
12
3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x lakosság száma általános iskolát évesek száma év összesen végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi fő fő fő 2001 747 406 341 2011 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
fő 572 n.a.
fő fő 289 283 n.a. n.a.
Összesen fő 175 n.a.
nő
% 23,4% n.a.
fő 117 n.a.
férfi % 28,8% n.a.
fő 58 n.a.
% 17,0% n.a.
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők 8 általánosnál 8 általánosnál száma összesen év alacsonyabb 8 általános magasabb iskolai végzettség végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 77 7 9,1% 32 41,6% 38 49,4% 2009 87 9 10,3% 31 35,6% 47 54,0% 2010 92 11 12,0% 38 41,3% 43 46,7% 2011 77 9 11,7% 32 41,6% 36 46,8% 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők
év
általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma fő
8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma Fő
%
2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 13
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők összesen résztvevők résztvevők résztvevők év fő
fő
%
2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
fő
%
fő
%
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
A települési önkormányzat a törvény adta lehetőségek alapján vállalja fel a közfoglalkoztatás koordinálását, alkalmazva a szociálisan hátrányos helyzetben élő helyi lakosok egy részét. Ez alapján az elmúlt éveket tekintve 2011-ben 41 ember, 2012-ben pedig 24 ember dolgozott a közmunkaprogramban. Ebből 2011-ben 32, 2012-ben pedig 21 ember volt foglalkoztatva a START közmunkaprogram keretében. A településen élő lakosok foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyeinek növelése érdekében a helyi önkormányzat körülményeihez képest maximálisan megteremtette a közlekedési infrastrukturális lehetőségeket együttműködve az e területen működő szolgáltatókkal. Az itt élő lakosság mobilitási lehetőségeit mindenki számára elérhető tömegközlekedési eszközök biztosítják. A munkaerő-piaci programokhoz való hozzáférést 2013. július 1-ig a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége biztosította. 2013. július 1. napjával az illetékes hatóság a Pétervásárai Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége. A foglalkoztatási nehézségekkel küzdő célcsoportok részére e szolgáltató szervezet adott és ad felnőttképzési, oktatási, munkaerő-piaci lehetőségeket. A települési önkormányzat célja mindazon vállalkozások, beruházások támogatása, melyek elsősorban az idegenforgalom területét lefedve valósítanak meg munkaerő-piaci programokat, ezzel segítve az itt élő lakosság elhelyezkedési lehetőségeit. A közfoglalkoztatást biztosító települési önkormányzat szem előtt tartja a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság foglalkoztatását, munkaerő-piaci helyzetének javítását. A foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos adatokkal nem rendelkezünk, adott esetben az e területen felmerülő problémákat kivizsgáljuk, továbbítjuk a megfelelő szervek felé. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A 15-64 év közötti lakónépesség közül az álláskeresési segélyben részesülők száma alacsony, 2008-tól 2011-ig mindössze 1-2,2%-át teszik ki az aktív korú lakónépességnek. Az álláskeresők számához viszonyítva ez 2008-tól 6-13%-ot jelent.
14
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti segélyben segélyben év lakónépesség száma részesülők fő részesülők % 2008 505 2009 497 2010 482 2011 477 2012 n.a. 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
6 11 10 5 1
1,2% 2,2% 2,1% 1,0% n.a.
Az álláskeresési járadékra jogosultak száma már valamivel magasabb, százalékos arányuk azonban itt is alacsony, 10-16% között mozog. A jogosultsági kör szűkülését elsősorban a támogatási rendszer megváltozása okozhatja. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők álláskeresési száma járadékra jogosultak év fő fő % 2008 77 12 2009 87 10 2010 92 15 2011 77 8 2012 n.a. 5 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
15,6% 11,5% 16,3% 10,4% n.a.
Rendszeres szociális segélyben az elmúlt éveket tekintve átlagosan a 15-64 évesek 7%-a részesült. 2008 óta a regisztrált munkanélküliek közel 40%-a részesül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban. A településen 2012-ben 4 olyan lakos volt, aki 30 nap munkaviszonyt nem tudott igazolni és így az FHT jogosultságtól elesett. Nincsenek olyan személyek, akiktől önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást.
15
3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma
év
rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 fő évesek %ában
2008 37 7,30% 2009 35 7% 2010 37 7,60% 2011 32 6,70% 2012 29 n.a. 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adatgyűjtés
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő
munkanélküliek %-ában
36 29 31 35 32
47% 33% 34% 45% n.a.
Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett
Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást
0 0 0 0 4
0 0 0 0 0
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A településen található lakásállományok száma összességében stagnál, 2008-tól 2011-ig csak minimális változások láthatóak. 2011-ben számuk 459. Ezek között nem található olyan lakás, amely elégtelen lakhatási körülményeket biztosítana. Az önkormányzat 2 db bérlakás tulajdonosa, melyekből jelenleg egyben laknak, a másik jelentős felújításra szorul. Bodony Község Önkormányzata szociális lakással nem rendelkezik, ugyanakkor használatukra, használatba vételükre lenne igény, miután a településen több mélyszegénységben élő lakos nem rendelkezik megfelelő lakhatási körülményekkel. Az önkormányzatnak erre a célra lakások megvásárlására és építésére jelenleg anyagi forrása nincs. A településen egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlan nem található. Évről évre nő azok száma, akik igénybe veszik, és információval rendelkeznek a lakásfenntartási támogatásról. 2008 óta nincs olyan lakos, aki adósságcsökkentési támogatásban részesült volna. A lakosság adósságkezelési problémáiról adattal nem rendelkezünk. Valószínűsíthetően az országos tendenciának megfelelő adósságállomány mutatható ki.
16
3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány
év
összes lakásállo mány (db)
bérlakás állomány (db)
ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)
szociális lakásállomány (db)
ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma
2008
459
0
2
1
0
0
0
0
2009
458
0
2
1
0
0
0
0
2010
460
0
2
1
0
0
0
0
2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
459
0
2
1
0
0
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok, helyi adatgyűjtés
3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008
59
0
2009
57
0
2010
74
0
2011
83
0
2012 2013 2014 2015 2016 2017
Forrás: TeIR, KSH Tstar
17
Bodony kizárólag közúton elérhető település. Közműellátását tekintve minden közmű megépült. A központi belterületen van vezetékes ivóvíz, szennyvízcsatorna, villamos energia, vezetékes gáz és távközlési szolgáltatás. A lakosság mobilitási lehetőségeit segítik a térségben működő közlekedési társaságok. Ettől függetlenül az itt élők problémaként sorolják a további szolgáltatások, valamint az utcák, közterek kiépítettségének hiányát, és a település közlekedési nehézségeit. A Bodony – Mátraballa összekötőút megépítését szinte mindenki támogatja, sokan a közlekedési gondok egyik megoldását látják abban, hogy a település könnyebben elérhetővé válik a megyeszékhely irányába. Ezen felül az önkormányzat, illetve a lakosok többsége fejlesztési célként az útépítést, járdaépítést, árokjavítást jelöli meg, valamint a település legtöbb utcájában látják a közterületek elhanyagoltságát, nagy az igény a rendezett fásított utcafelületek kialakítására. Külterületen 3 db magántulajdonban lévő lakó ingatlan található. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Bodony község viszonylatában telepi jelleget mutató terület nem található. A szociális hátrányokkal küzdő lakosság szórt jelleget mutat a településen belül. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A községben az alapellátást nyújtó szolgáltatás részeként háziorvosi rendelő és védőnői szolgálat működik. A szomszédos Parád településen további szolgáltatások érhetőek el, pl. fogorvosi rendelő, valamint magán gyermekorvosi rendelő, fogtechnikai labor és gyógyszertár Az egészségügyi ellátást tovább erősíti a Parádfürdői Állami Kórház. A gyógy intézmény a fekvőbeteg ellátás mellett, a szakorvosi ellátás bizonyos területeinek igénybevételét is lehetővé teszi a mikrotérség lakói számára (pl. röntgen, labor, fizikoterápia, gasztroenterológia, belgyógyászat, nőgyógyászat, reumatológia, ultrahang, urológia, mozgásszervi rehabilitáció). A felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma településünkön 2008 óta változatlanul 1. Községünkben nincs külön felnőttek és gyermekek részére szervezett szolgáltatás. A gyermekek ellátását is a felnőtt házi orvos végzi. 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás
év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma 1 1 1 1
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma 0 0 0 0
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 0 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008-tól 2009-ig minimálisan megnövekedett, majd 2010-re ismét lecsökkent. Az állandó népesség számához viszonyítva ez az állapot 2008-tól 2011-ig összességében stagnál. 2011-ben az állandó lakosság 5%-a rendelkezett közgyógyellátási igazolvánnyal, ami alacsonynak mondható. Feltételezhető, hogy a lakosság egy része az igénybevétellel kapcsolatosan nem rendelkezik részletes információról. Az ápolási díjban részesítettek száma szintén alacsony. 18
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008
39
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar
41 36 36
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar
3 4 3 4
A prevenciós feladatok ellátása első körben a védőnői, illetve a háziorvosi hálózat feladatkörébe tartozik. A törvényben előírt kötelező feladatok közül a 0-14 éves korú gyermekek, illetve a felnőttek rendszeres szűrővizsgálata tartozik tevékenységük közé. A kora gyermekkori kötelező szűrésekkel a szakemberek segítik a testi, mentális problémák felismerését, adott esetben a fejlesztő és rehabilitációs lehetőségekhez való hozzáférést. Ezen szolgáltatások elsősorban a megyeszékhelyen vehetők igénybe. A közétkeztetést a szomszédos Parád településen működő központi konyháról tudjuk biztosítani. Az óvodai, iskolai, munkahelyi, valamint szociális étkeztetés keretében kb. 400 fő ellátására van lehetőség, így a konyha igény szerint Bodony község lakosai számára is biztosít étkezési lehetőséget. A szolgáltatás biztosítása során figyelmet fordítanak az egészséges táplálkozás szempontjaira. Az étel szállítását Parád Nagyközség Önkormányzata egy ételszállításra rendszeresített ÁNTSZ engedéllyel rendelkező gépjárművel oldja meg. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatokat elsősorban az általános iskola és az óvoda igyekszik megvalósítani. A Parádon működő Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér további ezzel kapcsolatos programokat (pl. egészségneveléssel kapcsolatos előadások) és sportolási lehetőségeket biztosít nem csak Parád, hanem Bodony lakosainak számára is (pl. etka-jóga, aerobic, step aerobic, röplabda sportszakkör, kerékpártúrák, sportnapok.)
19
További személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatást az „ARANYKAPU” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ biztosít. Ennek keretén belül a településen működik gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, házi segítségnyújtó szolgálat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtó szolgálat, illetve támogató szolgálat. Ezen felül az Önkormányzatnál további szolgáltatásként a szociális étkeztetést vehetik igénybe a lakosok. Az igénybevevők száma 2009 óta csökkenő tendenciát mutat. E szolgáltatások területén hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos adatokkal nem rendelkezünk. A jövőben felmerülő esetek kivizsgálásra kerülnek. A települési önkormányzat hátránykompenzáló juttatást biztosít az arra rászoruló lakosok számára: gyermekek részére tankönyvtámogatás, ingyenes tízórai; családok részére tüzifa támogatás, vetőburgonya osztás. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A közösségi élet meghatározó színterei Bodony községben a volt óvoda épülete, a Római Katolikus templom, valamint Bodony különböző közterületei (pl. volt Művelődési Ház előtti tér, Panoráma kilátó), amelyek több évtizede adnak helyet különböző rendezvényeinknek. A minden évben megtartott nemzeti ünnepeinken, jeles ünnepnapjainkon kívül a községben kevés a programlehetőség. Az itt élők közös összefogással szoktak rendezni táncház esteket, muzsikus esteket saját szórakoztatásukra. A Művelődési Ház 2010-ben zárt be. Az Önkormányzatnak nem volt, s jelenleg sincs elég anyagi forrása az épület fenntartására. Rendezvényeink alkalmával a településünkön élő fiatalok és idősek közös szereplésekkel készülnek, így megmutatva a hagyományok ápolásának és a közösség építésének fontosságát, hiszen a hagyományok, a szokások - amelyek az élet minden területére kiterjednek - tartják fenn az adott közösséget. A Parádon működő Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér 10 szolgáltatástípusán belül (pl. közművelődési programok; ifjúsági közösségi programok; egészségfejlesztési programok; közösségfejlesztési folyamatok generálása; lakosság, vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése, stb.) különböző programtípusok (pl. előadás, tanfolyam, tréning, klubfoglalkozás, stb.) közül választhatnak a lakosok, saját érdeklődési körüknek megfelelően. Minden korosztály megtalálhatja a számára legmegfelelőbb programot. Itt problémaként merül fel a két település közötti közlekedési nehézségek (pl. helyközi menetrendszerinti buszjáratok alacsony száma, sok idős ember nem rendelkezik személygépkocsival). Ennek megoldására a jövőben kívánunk lépéseket tenni. Bodony az időnkénti nehézségek ellenére egy összetartó közösség. Etnikai konfliktusok nem tapasztalhatóak. A helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai láthatóak a beteg gyermekek részére időszakonként megszervezett kupak- és műanyag palackok gyűjtésénél, vagy épp a helyi plébános által kihirdetett adománygyűjtéseknél, különböző károsultak javára. A bajba jutott, támogatásra szoruló lakosok részére több alkalommal szerveztünk jótékonysági műsorokat. A gyűjtésekben és azok szervezésében a falu lakosai aktívan részt vesznek. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Településünkön Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik. Célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenységük elsősorban a roma gyermekek támogatásában nyilvánul meg. A települési önkormányzattal folyamatos kapcsolatot tartanak fenn.
20
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Foglalkoztatással kapcsolatos problémák, tartós munkanélküliség. Alacsony iskolázottság.
Munkanélküliek számának csökkentése, munkahely teremtő beruházás. Felzárkóztató képzések megszervezése, indítása a településen, aluliskolázottak beiskolázása a munkaügyi központ bevonásával. Szakképzések megszervezése, indítása, a munkaügyi központ bevonásával. Eszközbeszerzés, technikai fejlesztés pályázat útján. Lakhatási körülmények javítása; szociális lakás építése, vásárlása.
Szakképzetlenség. Közösségi szintű eszközök hiánya. Lakhatási körülményekkel kapcsolatos problémák Közlekedési nehézségek Utcák, közterek kiépítettségének hiánya Közösségi-, szabadidős programok alacsony száma
Útépítés, járdaépítés, árokjavítás, rendezett fásított utcafelületek kialakítása Közösségi élet szervezése a lakosság bevonásával
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Településünkön a 2012-es adatok szerint a 18 év alatti gyermekek száma 134 fő. Ez az állandó népesség 17%-át jelenti. A további demográfiai adatok (pl. életkori megoszlás) a „Település bemutatása” részben már ismertetésre kerültek. Községünkben az alacsony gyermekszám miatt általános iskola és óvoda nincs. Az óvoda 2010 szeptemberétől szűnt meg. A bodonyi gyermekek a parádi Bendegúz Óvodába, illetve a szintén Parádon működő Fáy András Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolába járnak, melybe a gyermekek több környező településről (Bodony, Parádsasvár, Recsk) is bejárnak. A bejárást az alsó tagozatos és az óvodás gyermekek esetében Parád Nagyközség Önkormányzatának 20 személyes kisbuszával oldjuk meg. A felső tagozatos gyermekek az Agria Volán Zrt. Bodony-Parád helyközi menetrendszerinti járatával juthatnak el az iskoláig. A tanulók bérletének árát az intézményfenntartó finanszírozza. A 2012/2013-as tanévben a 220 általános iskolás tanuló közül 50 gyermek volt bodonyi. Az alsó tagozatos gyermekek délutáni foglalkozása 4 csoportos napköziben történik. Az alapfokú művészetoktatás keretein belül művészeti képzés, zene- és tánctanítás folyik. A Parád, Bodony és Parádsasvár települések gyermekei számára rendelkezésre álló Bendegúz Óvoda, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat 110 férőhelyes, hosszabb ideje 3 csoportosként funkcionál, azonban 2013. szeptember 1-től már 4 csoport indul. Az intézmény Parád, Bodony, Parádsasvár önkormányzatai között létrejött feladatellátási szerződés keretein belül működik, Parád gesztorságával. A veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma a településen 2008 és 2012 között növekvő tendenciát mutat. 2012-ben a 18 év alatti gyermekek 28%-a volt veszélyeztetett, ami igen magasnak mondható. A védelembe vett 18 év alattiak száma 2011-ig bezárólag 0 volt, 2012-ben 1 gyermek lett védelembe véve, az ő esetében év végére sikerült megszűntetni a védelembe helyezést.
21
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év
védelembe vett 18 év alattiak száma
2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 1 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
0 0 0 0 1
20 25 28 32 38
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2008 óta csökkenő tendenciát mutat, hiszen a 2008-as adathoz képest 2011-re számuk a felére csökkent. 2011-ben a településen élő 18 év alatti gyermekek 36%-a részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Ebből a tartósan beteg, fogyatékos gyermekek száma 0. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma 2008 és 2011 között szintén 0. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 2008-tól 2011-ig nem részesült senki. 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Ebből Rendszeres Kiegészítő Rendkívüli tartósan tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg év kedvezményben kedvezményben kedvezményben fogyatékos fogyatékos részesítettek részesítettek részesítettek gyermekek gyermekek száma száma száma száma száma 2008
88
0
0
0
0
2009
78
0
0
0
0
2010
43
0
0
0
0
2011
43
0
0
0
0
2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok, helyi adatgyűjtés Gyermekek jogán járó helyi juttatásban részesülők száma 0.
22
Az ingyenes étkezésben részesülő iskolások száma 2009-től 2011-ig növekvő tendenciát mutat. 2013-ban a bodonyi tanulók 72%-a étkezett térítésmentesen. Az óvodai étkezésben ingyenesen részesülő gyermekek száma 2010 óta minimálisan csökkent. Nem rendelkezünk pontos adattal, az 50%-os mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak számáról 1-13. évfolyamon. A helyi általános iskola adatai szerint 2011-ben 1, 2012-ben 3, 2013-ban pedig 4 gyermek részesült 50%-os kedvezményben 1-8. évfolyamon. Változó a száma az óvodáztatási támogatásban részesített gyermekeknek. 2008-től 2012-ig átlagosan 9 gyermek kapott támogatást. 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma Ingyenes 50 százalékos étkezésben mértékű résztvevők kedvezményes száma iskola étkezésre jogosultak 1-8. évfolyam száma 1-13. évfolyam
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
2008
10
n.a.
n.a.
n.a.
10
n.a.
2009
11
29
n.a.
n.a.
5
n.a.
2010
15
35
n.a.
38
12
n.a.
2011
14
37
1
n.a.
9
n.a.
2012
13
37
3
41
11
n.a.
2013
n.a.
36
4
40
n.a.
39
2014 2015 2016 2017
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok, helyi adatgyűjtés A magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek számáról pontos adattal nem rendelkezünk. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Bodony község viszonylatában telepi jelleget mutató terület nem található. A szociális hátrányokkal küzdő lakosság – a gyermekek esetében is – szórt jelleget mutat a településen belül. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Parádon a védőnői körzet 2006. évtől kibővült, így Bodony és Parádsasvár település is a körzet részévé vált, amely intézményfenntartó társulás keretei között működik 1 fő védőnővel. A védőnő finanszírozását a három település közösen végzi. A 3 községben 2008-ban összesen 394, 2009-ben 386, 2010-ben 391, 2011ben 404 0-14 éves gyermek jutott a védőnőre. A kimondottan Bodony községre vonatkozó adatok, vagyis az egy védőnőre jutó gyermekek száma az alábbi táblázatban látható. 2008 és 2009 között csökkenés figyelhető meg, ezt követően újból megnövekedett, majd ismét lecsökkent az egy védőnőre jutó gyermekek száma. Ezzel egyidejűleg a 0-3 éves gyermekek száma folyamatosan csökkent. 2008-ban 30, 2009-ben 26, 2010-ben 25, 2011-ben pedig 24 0-3 éves gyermek volt összesen. Nagyobb számban vannak tehát az
23
általános iskolások, illetve az óvodások. A védőnő feladatellátási kötelezettsége mind a három településre kiterjed, a személyi feltételek hozzárendelésével a szakmai feladatok elvégzése könnyebbé válhatna. 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma védőnői álláshelyek Egy védőnőre jutó év száma gyermekek száma 2008 1 106 2009 1 99 2010 1 105 2011 1 100 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Amint az már látható volt a 3.6.1.-es táblázatban, községünkben nincs külön felnőttek és gyermekek részére szervezett szolgáltatás. A gyermekek ellátását a felnőtt házi orvos végzi. A felnőtt házi orvos által ellátott esetek száma a felnőttek és gyermekek ellátást foglalja magában. 2008 és 2010 között nagymértékű növekedés figyelhető meg, majd 2011-ben csökkenés látható. 4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői Betöltetlen Felnőtt házi Háziorvos Gyermekorvos felnőtt orvos által által ellátott által ellátott év háziorvosi ellátott személyek gyerekek praxis/ok gyerekek száma száma száma száma 2008 0 7701 0 n.a. 2009 0 8775 0 n.a. 2010 0 9238 0 n.a. 2011 0 8741 0 n.a. 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A prevenciós feladatok ellátása első körben a védőnő, illetve a háziorvos feladatkörébe tartozik. A törvényben előírt kötelező feladatok közül egyik fő tevékenységük a 0-14 éves korú gyermekek rendszeres szűrővizsgálata. A fogyatékkal élő gyermekek részére az „ARANYKAPU” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ támogató szolgálata nyújt további szociális szolgáltatást. A 0-7 éves korúak kötelező szűréseivel a szakemberek segítik a testi, mentális problémák felismerését, adott esetben a fejlesztő és rehabilitációs lehetőségekhez való hozzáférést. Ezen szolgáltatások elsősorban a megyeszékhelyen vehetők igénybe. 24
Községünkben bölcsőde és családi napközi nem működik, ennek létrehozására lakossági igény nem merült fel, így a 4.3.3.-as, illetve a 4.3.4.-es számú táblázat adatai településünkre nem relevánsak.
4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma
év
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
bölcsődék száma
bölcsődébe beírt gyermekek száma
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi
A gyermekekkel kapcsolatos beavatkozásokat az „ARANYKAPU” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ gyermekjóléti és családsegítő szolgálatának munkatársai végzik. A gyermekjóléti szolgálat keretében családgondozást végeznek a családban jelentkező működési zavarok megoldása érdekében. A gyermekjóléti szolgálat munkája a jelzőrendszerre épül. A családgondozó a kapcsolatfelvételt követően dönt arról, hogy alapellátás keretében gondozza a továbbiakban a családot, vagy szükséges a hatóság bevonása a veszélyeztetettség mielőbbi megszüntetése érdekében védelembe vétel keretében. A szolgálat működése nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű. Az együttműködés elvére 25
épül, igyekezve ezzel megelőzni a hatósági intézkedést. A jelzőrendszeri tagokkal folyamatos kapcsolatot tartanak fenn. A családsegítő szolgálat önkéntes, de a családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer is működik. A kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés lehetőségeiről. Településünkön tehát ezeket a szolgáltatásokat érhetik el krízishelyzetekben. További szolgáltatások a megyeszékhelyen vehetők igénybe. A gyermekek egészségfejlesztési, sport- és szabadidős programokhoz való hozzáférését a tanévben egyrészről az általános iskola, illetve az óvoda biztosítja. Az iskola tanulói részére több éve biztosítva van az úszásoktatás, lovas oktatás, továbbá minden év január hónapjában lehetőségük van síoktatáson részt venni Kékestetőn. A délutáni szabadidős foglalkozások sportkör formájában nyújtanak lehetőséget arra, hogy a tanulók az iskolai testnevelési órákon kívül is hozzáférjenek valamilyen testedzéshez. Az alapfokú művészetoktatás keretében a zeneművészet, táncművészet és képzőművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára az intézmény biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Parádon közvetlenül az általános iskola mellett működő Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér további lehetőségeket biztosít nem csak Parád, hanem Bodony község mozogni, sportolni vágyó gyermekeinek is (pl. kerékpártúrák, sportnapok stb.) Községünkben a gyermekek egészségfejlesztési, sport- és szabadidős programokhoz való hozzáférés lehetőségeinek száma igen alacsony. A jövőben ezzel kapcsolatban kívánunk lépéseket tenni. A gyermekétkeztetés mind az iskolában és mind az óvodában a Parádon működő központi konyha által megoldott. A 4.1-es pontban már látható volt a kedvezményes étkezésben részesülő óvodás és iskolás gyermekek száma. Községünkben nyári melegétkeztetésben a 2012/2013-as tanévben 39 fő részesült. Előző években a nyári étkeztetés alkalmával, a rászoruló gyermekek melegíthető élelmiszercsomagot kaptak. Az ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma a 2010-es adathoz képest 2012-re megnövekedett. A 2012/2013-as tanévben az általános iskolás bodonyi gyermekek 80%-a részesült ingyenes tankönyvcsomagban. E szolgáltatások területén hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos adatokkal nem rendelkezünk. A jövőben felmerülő esetek kivizsgálásra kerülnek. Hátránykompenzáló juttatásként az általános iskolás gyermekek tanévkezdéskor, az önkormányzat által tankönyvtámogatásban részesülnek. Az önkormányzat minden évben beiskolázási támogatást ad a középiskolába járó diákoknak. Ezen felül a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer biztosítja a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatását. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A következő két táblázatban az óvodai nevelés adatait láthatjuk. Amint az már a fentiekben említésre került Bodony községben 2010. szeptember óta nem működik az óvoda intézmény. A gyermekek a parádi Bendegúz Óvodába járnak, így a következő adatok a Bendegúz Óvoda ellátottságára vonatkoznak.
26
4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
1
Az óvoda telephelyeinek száma
2
Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma
110
Óvodai csoportok száma
3 6:30 - 16:30
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
Augusztus hónap
A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek
Fő Hiányzó létszám
Óvodapedagógusok száma
7
0
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
7
0
Gyógypedagógusok létszáma
1
0
Dajka/gondozónő
4
0
Kisegítő személyzet
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés, helyi adatgyűjtés
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.
év
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
óvodai 3-6 éves óvodába óvodai óvodai feladatóvodai korú beírt gyermekcsoportok férőhelyek ellátási gyógypedagógiai gyermekek gyermekek száma száma helyek csoportok száma száma száma száma 24 1 25 1 14 0 26 1 25 1 9 0 24 3 110 1 98 0 18 3 110 1 93 0 n.a. 3 110 1 90 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés
A 3-6 éves korú gyermekek száma Bodonyban 2009 óta csökkenő tendenciát mutat. A fenti táblázat 2008 és 2009-es további adatai az akkor még működő bodonyi óvodára vonatkoznak. Amint azt látjuk, az óvodába beírt gyermekek száma 2009-re visszaesett, így az alacsony gyermeklétszám miatt az óvodát bezárták. A 2010, 2011, 2012-es adatok már a parádi óvodára vonatkozóan jelennek meg. A 3-6 éves korú gyermekek száma továbbra is Bodony település adatait képezik. A parádi óvodába beírt gyermekek száma 2010-től 2012-ig minimálisan csökkent. Az óvodai gyermekcsoportok száma már több éve változatlanul 3 (kis-, középső-, nagycsoport), az óvodai
27
feladatellátási helyek száma pedig 1. Ahogyan az már említésre került, 2013. szeptember 1-től 4 csoport fog indulni. Az intézményben óvodai gyógypedagógiai csoport nem működik. A parádi általános iskolában tanulók száma a 2010/2011-es tanév óta emelkedett. Az alsó tagozatos diákok száma ezzel egyidejűleg szintén növekedett, a felső tagozatos tanulók száma stagnál. Az általános iskolások 50%-a (vagyis az alsó tagozatos diákok) napközis tanuló. Minden évben az általános iskolás tanulók körülbelül ¼-e bodonyi. A 2012/2013-as tanévben összesen 50 bodonyi gyermek járt a parádi iskolába, 28 fő 1-4, 22 fő pedig 5-8 évfolyamra. 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma
Általános iskola 1-4 Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók évfolyamon tanulók száma száma
tanév
általános iskolások száma
napközis tanulók száma
fő
fő
fő
fő
%
2010/2011
106
105
211
105
49,8%
2011/2012
114
104
218
113
51,8%
2012/2013
115
105
220
114
51,8%
2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés
A közoktatási intézménybe fejlesztőpedagógus végzi a felzárkóztatással kapcsolatos feladatok ellátását. A nevelési tanácsadó szakemberei minden tanév végén felmérik az iskolába jelentkező gyermekek iskolai érettségi alkalmasságát. Parádon az általános iskolai osztályok száma 1-4, illetve 5-8 évfolyamon a 2010/2011-es tanév óta stagnál, számuk 5-5, vagyis összesen 10. Az intézményben gyógypedagógiai oktatás nem folyik, így az általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban 0. Az iskola egy feladatellátási hellyel rendelkezik. 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai
általános iskolai osztályok száma tanév
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban
1-4 5-8 1-4 5-8 összesen összesen évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017
5 5 5
5 5 5
10 10 10
0 0 0
0 0 0
0 0 0
általános iskolai feladatellátási helyek száma db 1 1 1
Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés
28
Az intézmények között és az egyes intézményeken belül szegregációról, valamint hátrányos megkülönböztetésről és jogellenes elkülönítésről az oktatás, képzés területén tudomásunk nincs. Az általános iskolai gyerekek készségfejlesztését végző kompetencia alapú vizsgálat során összehasonlítható a településen tanuló gyermekek fejlődési folyamata az országos átlaggal. Erre vonatkozólag adattal jelenleg nem rendelkezünk. A 2011/2012-es tanévben 21, a 2012/2013-as tanévben összesen 19 tanuló kezdte el és fejezte be tanulmányait 8. osztályban. Mindkét tanévben 5-5 bodonyi gyermek járt 8. évfolyamra, s közülük mindenki eredményesen fejezte be általános iskolai tanulmányait. 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban
8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban tanév fő
%
2010/2011
n.a.
n.a.
2011/2012
5
100%
2012/2013
5
100%
2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar , Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
Amint az már a fentiekben említésre került, hátránykompenzáló juttatásként az általános iskolás gyermekek tanévkezdéskor, az önkormányzat által tankönyvtámogatásban részesülnek. Az önkormányzat minden évben beiskolázási támogatást ad a középiskolába járó diákoknak. Ezen felül a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer biztosítja a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatását. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A gyermekek egészségfejlesztési, sport- és szabadidős programokhoz való hozzáférés lehetőségeinek száma alacsony.
A gyermekek egészségfejlesztési, sport- és szabadidős programokhoz való hozzáférés lehetőségeinek növelése.
29
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A munkavállalási korúak száma 2011 óta folyamatosan csökkent. A nemek arányát nézve a férfiaknál 2009ben nagyobb mértékű csökkenés figyelhető meg, majd 2011-ig növekedés látható. A nőknél ez fordítva történt. 2009-re megnövekedett a munkavállalási korú nők száma, innentől kezdve azonban folyamatos csökkenés látható. A foglalkoztatottak száma 2008 óta szintén csökkent. A foglalkoztatott férfiak száma 2009-től nőtt, a nőké viszont csökkent. A munkanélküliek száma 2008-tól 2010-ig növekedett, 2011-re azonban visszacsökkent. Ez a folyamat érvényes külön a nőket illetve a férfiakat nézve is. Összességében a férfiak és nők foglalkoztatottságánál nem látható lényeges különbség. Mivel több a munkavállalási korú férfiak száma, így többen vannak a foglalkoztatott és munkanélküli férfiak is, mint a nők. 2011-ben látható minimális változás, itt ugyanis már a munkanélküli nők vannak többségben. A 3.2.5. táblázatban már láthattuk, hogy 2001-ben kétszer annyi általános iskolai végzettséggel nem rendelkező nő volt, mint férfi, így valószínűleg a nők körében a munkanélküliség oka az alacsony iskolai végzettség, illetve a szakképzetlenség. 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év
Munkavállalási korúak száma férfiak 255 202 246 246
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIr adatgyűjtés
nők 250 295 236 231
és
Foglalkoztatottak férfiak 212 155 197 210
nők 216 255 193 190
Munkanélküliek férfiak 43 47 49 36
nők 34 40 43 41
helyi
A munkaerő-piaci programokhoz való hozzáférést 2013. július 1-től a Pétervásárai Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége biztosítja. A foglalkoztatási nehézségekkel küzdő nők részére e szolgáltató szervezet ad felnőttképzési, oktatási, munkaerő-piaci lehetőségeket. Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei jóval kisebb, mint a férfiaké. Azok a nők, akik alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek, kénytelenek olyan területen elhelyezkedni, amely nem igényel magasabb képzettséget, vagyis leginkább fizikai munkát végeznek. Az alacsony iskolai végzettségűek részére a már fent említett Heves Megyei Kormányhivatal Pétervásárai Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége biztosít oktatási és felnőttképzési lehetőségeket Különösen nehéz azoknak az aktív korban lévő nőknek a helyzete, akik kisgyermeket nevelnek, vagy épp gyermekvállalás előtt állnak, hiszen ők sokkal nehezebben találnak állást, azonban az anyagi kényszer hatására sokaknak dolgozniuk kell. Sok családnál gondot jelent a gyermeknevelés és a munka összeegyeztetése. Mivel községünkben bölcsőde nem működik, illetve kevés lehetőség van atipikus foglalkoztatási formában elhelyezkedni, így sokan csak később tudnak visszakerülni a munakerő-piacra, ebből kifolyólag időben kitolódik a munkavállalási lehetőségük is. 30
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését a Parád községben található óvoda intézmény segíti, amely 110 férőhelyével biztosítja a gyermekek nappali felügyeletét, nevelését, ellátását. Az intézményben férőhely hiány nem áll fenn, így az nem akadályoztatja a gyermekek napközbeni elhelyezését. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Településünkön 1 védőnő van foglalkoztatva. A 0-3 éves gyermekek száma 2008-tól 2011-ig folyamatosan csökkent. Nem véletlen, hiszen az élve születések száma is alacsony. A védőnői szolgálat tehát nem lehet akadálya a családtervezésnek, valamint az anya- és gyermekgondozásnak. A védőnői szolgálat megléte segíti a fiatal párok gyermeknevelési problémáinak megoldását. A védőnő mellett családsegítő szolgálat segíti a családok védelmének gondozását. 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008
1
30
30
26 25 24
26 25 24
2009 1 2010 1 2011 1 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak
A nőkkel kapcsolatos abúzusok felkutatása és hatóságok felé jelzése elsősorban a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat szakembereinek feladatkörébe tartozik. Ezzel kapcsolatosan adatokkal nem rendelkezünk. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A krízishelyzetben lévő családok és anyák számára a megyeszékhely szakellátó rendszere nyújt krízis intervenciós szolgáltatást. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A nők szerepe a település életében meghatározó. Többen intézmények vezetőiként, vezető helyettesként, illetve önkormányzati képviselőként dolgoznak.
31
5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nők foglalkoztatásával kapcsolatos problémák az életükben fokozottabban jelen vannak. A gyermekvállalás, családi szerepek összeegyeztetése a munkavállalással nehezebben történik. Ezzel kapcsolatos adatokat a foglalkoztatási táblákban láthatunk. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Alacsony iskolázottság.
Aluliskolázottak beiskolázása, felzárkóztató képzések. Szakképzések megszervezése, indítása, a munkaügyi központ bevonásával. Atipikus foglalkoztatási formák létrehozása, támogatása.
Szakképzetlenség. Nincs, illetve minimális a lehetőség atipikus foglalkoztatási formában elhelyezkedni (részmunkaidő, rugalmas munkavégzés).
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A nyugdíjasok száma 2008 óta folyamatosan csökkent. Ez a csökkenés külön megfigyelhető a nőknél és a férfiaknál is. Amint azt látjuk, a nyugdíjas nők száma magasabb, mint a férfiaké. A további demográfiai adatok (pl. életkori megoszlás) a „Település bemutatása” részben már ismertetésre kerültek. 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas száma száma 2008 124 200 324 2009 118 193 311 2010 113 186 299 2011 111 182 293 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar
32
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete A törvényi szabályozás megváltozásával a nyugdíjszerű ellátásban részesülő idős emberek foglalkoztatása nehezítetté vált. A nyugdíj előtt álló 50 év feletti munkavállalók foglalkoztatási nehezítettségéről beszélhetünk. A tevékeny időskor részeként a mezőgazdasági munkák végzése, illetve a házkörüli munkák jelentenek elfoglaltságot. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatási lehetőségek beszűkülését követően nem tapasztalhatóak. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A 64 év feletti lakosok számát nézve szintén folyamatos csökkenés figyelhető meg. A nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 2008 óta 0. Az időskorúak járadékában részesülők száma 2008-tól 2011-ig szintén 0. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év
64 év feletti lakosság száma
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar
fő 201 199 194 189
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 0 0 0 0
% 0% 0% 0% 0%
6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar
0 0 0 0
33
A közösségi közlekedés mindenki számára elérhető. Az 65 év felettiek részére ingyenes a tömegközlekedési szolgáltatás igénybevétele. Községünkben az idős emberek részére az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést a háziorvoson kívül a már említett „ARANYKAPU” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ segíti. Az „ARANYKAPU” házi segítségnyújtó, illetve jelzőrendszeres házi segítségnyújtó szolgálatot biztosít az idős emberek számára. A házi segítségnyújtó szolgálatot évről évre egyre többen veszik igénybe, ezért szükséges lenne a dolgozók számának bővítése. Az Önkormányzatnál további szolgáltatásként a szociális étkeztetést vehetik igénybe. Az igénybevevők száma 2009 óta csökkenő tendenciát mutat. Az idősek kulturális és közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférésében nagy szerepet játszik a Hagyományőrző és Nyugdíjas Egyesület. Az egyesület tagjai hétvégén, illetve ünnepnapokon rendszeres összejöveteleket tartanak, illetve különböző kis csoportos színházi, fürdő stb. utakat szerveznek saját szórakoztatásukra. Ezen felül a község kulturális programjain szintén jelen vannak. Azzal kapcsolatosan, hogy hány idős embernek van informatikai jártassága pontos adattal nem rendelkezünk, feltételezésünk szerint számuk alacsony. A helyi Könyvtárban számítógép használatot és internetezési lehetőséget biztosítunk a lakosok részére heti kétszer 4 órában. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen A kimondottan időseket célzó programok száma a településen igen alacsony. Leginkább a már említett Hagyományőrző és Nyugdíjas Egyesület próbálja megteremteni a célcsoport részére ezen programokat. Természetesen önkormányzatunk igyekszik ezt lehetőségeihez mérten támogatni. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Házi segítségnyújtó szolgálat személyi feltételeinek hiánya. Adatok hiányában nem tudható, ugyanakkor feltételezhető, hogy alacsony a száma azoknak az időseknek, akiknek informatikai jártasságuk van. Kimondottan időseket célzó szabadidős programok alacsony száma.
Házi segítségnyújtó szolgálat személyi feltételeinek javítása. Informatikai képzések, tanfolyamok megszervezése az időseknek. A kimondottan időseket célzó szabadidős programok számának növelése.
34
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma alacsony, emellett 2008 óta évről évre csökkent. 2008 és 2011 között az egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma 0, 2012-ben 1 fő. Településünkön nappali ellátásban részesülő fogyatékos személy nincs, így számuk 2008-ig visszamenőleg 0. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű egészségkárosodott személyek szociális év személyek ellátásaiban részesülők ellátásaiban részesülők száma száma 2008 9 0 2009 7 0 2010 6 0 2011 n.a. 0 2012 n.a. 1 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év
2008
önkormányzati fenntartású intézményben 0
egyházi fenntartású intézményben
civil fenntartású intézményben
0
0
0 0 0
0 0 0
2009 0 2010 0 2011 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar; helyi adatgyűjtés
A fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási mutatói községünkben igen alacsonyak, álláslehetőség számukra a településen belül nincs. Ezek az emberek nagyobb hátránnyal indulnak a munkaerő-piacra való bekerülésben, hiszen állapotuknál fogva akadályoztatva vannak.
35
Községünkben a fogyatékkal élők önálló életvitelét támogató helyi intézmény, szolgáltatás, illetve program nem található. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A településünkön fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátásban a „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény”, „A fogyatékossági támogatásról a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény”, illetve a „A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény” alapján részesülnek. Egyéb jogszabályok alapján további ellátásokat vehetnek igénybe, mint pl. közlekedési kedvezmény, parkolási igazolvány, stb. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége nem megoldott A településen található közszolgáltatások (önkormányzat épülete, posta, takarékszövetkezet) épületeinek akadálymentesítettsége ugyancsak nem megoldott. A szabadtéren megrendezett kulturális programjaink többnyire a fogyatékkal élő lakosaink számára is elérhetőek. A közösségi élet további színterei községünkben a könyvtár, illetve a volt óvoda épülete. Ezek akadálymentesítettsége nem történt meg. Bodony községben a munkahelyet biztosító intézmények, vállalkozások száma igen alacsony, csak kis számban foglalkoztatnak munkaerőt. Ezen munkahelyek akadálymentesítettsége nem megoldott. Ami a közösségi közlekedést illeti, a járdák akadálymentesítettsége a településen nagyon kismértékben, és csak pár méteres járdaszakaszokon van jelen. A közhasználatú parkolókban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára parkolóhely külön nincs biztosítva. A parkok, zöldövezetek száma kevés, akadálymentesítésük nem megoldott. Fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatásként támogató szolgálat működik az „ARANYKAPU” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ keretein belül. A szolgálat célja, a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló, önálló életvitelének megkönnyítése, elsődlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítségével, valamint önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A fogyatékkal élő lakosok hátránykompenzáló juttatásban nem részesülnek. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Középületek teljes körű akadálymentesítésének hiánya (pl. önkormányzat épülete, háziorvosi rendelő) Járdaszakaszok akadálymentesítésének hiánya.
Középületek teljes körű akadálymentesítése pályázat útján.
A településen nincs olyan cég, társaság, amely a megváltozott munkaképességű emberek (érzékszervi-, látás-, hallásszervi, mozgásszervi
Járdaszakaszok akadálymentesítése, ehhez kapcsolódóan pályázati lehetőségek felkutatása. Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását felvállaló cég, társaság megkeresése, támogatása. 36
fogyatékossággal élő emberek) foglalkoztatását is felvállalná. Adatok hiányában nem tudható, ugyanakkor feltételezhető, hogy alacsony a fogyatékkal élő munkavállalók aránya az önkormányzatnál és az önkormányzat által fenntartott intézményekben.
A fogyatékkal élő munkavállalók arányának növelése az önkormányzatnál és az önkormányzat által fenntartott intézményekben.
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A civil, egyházi szolgáltató, és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések közfeladatok ellátásában nem vesznek részt. A települési önkormányzat folyamatos kapcsolatot tart fenn a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, az egyházzal és a civil szervezetekkel. Kölcsönösen támogatják és segítik egymás munkáját. Településünkön a Roma Nemzetiségi Önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége elsősorban a roma gyermekek támogatásában nyilvánul meg. A települési önkormányzattal folyamatos kapcsolatot tartanak fenn. A településen jelenleg 3 civil szervezet működik: Polgárőr Egyesület Bodony, Hagyományőrző és Nyugdíjas Egyesület, illetve a Bodonyi Faluszépítő, Turisztikai, és Környezetvédő Egyesület. A polgárőrség felügyeli a közbiztonságot, így az ő tevékenységük minden célcsoportot érint. A Hagyományőrző és Nyugdíjas Egyesület tevékeny részt vállal a közösségi élet összefogásában, építésében, színesítésében. A Bodonyi Faluszépítő, Turisztikai és Környezetvédő Egyesület célja, hogy a fekvése és a hagyományos faluképe miatt is kedvelt település értékeit megóvják, a környezetet védjék, szépítsék, valamint tevékenységük közé tartozik a település turisztikai fejlesztése. Kiadásaikat tagdíjakból, illetve természetes és jogi személyek adományaiból fedezik. Az ő tevékenységük szintén érint minden célcsoportot. For-profit szereplők a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában nem vesznek részt.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program előkészítésekor az önkormányzati intézmények, a partnerek, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat megismerhették a program tervezetét, javaslataik, tanácsaik figyelembe vételével készült el a Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadására vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés. A Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata során HEP Fórum összehívására kerül sor, melyen a program célcsoportjainak delegáltjai tájékoztathatják az önkormányzatot a Program megvalósulásának tapasztalatairól, és javaslatot tehetnek az esetleges módosításokra.
37
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel -
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
-
Gyermekek Idősek -
Nők
Fogyatékkal élők
-
-
Foglalkoztatással kapcsolatos problémák, tartós munkanélküliség Alacsony iskolázottság Szakképzetlenség Közösségi szintű eszközök hiánya Lakhatási körülményekkel kapcsolatos problémák Közlekedési nehézségek Utcák, közterek kiépítettségének hiánya Közösségi-, szabadidős programok alacsony száma A gyermekek egészségfejlesztési, sport- és szabadidős programokhoz való hozzáférés lehetőségeinek száma alacsony Házi segítségnyújtó szolgálat személyi feltételeinek hiánya Adatok hiányában nem tudható, ugyanakkor feltételezhető, hogy alacsony a száma azoknak az időseknek, akiknek informatikai jártasságuk van Kimondottan időseket célzó szabadidős programok alacsony száma Alacsony iskolázottság Szakképzetlenség Nincs, illetve minimális a lehetőség atipikus foglalkoztatási formában elhelyezkedni (részmunkaidő, rugalmas munkavégzés) Középületek teljes körű akadálymentesítésének hiánya (pl. önkormányzat épülete, háziorvosi
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel -
-
-
-
Munkahely teremtő beruházás Felzárkóztató képzések, aluliskolázottak beiskolázása Szakképzések megszervezése, támogatása Eszközbeszerzés, technikai fejlesztés pályázat útján Szociális lakás építése, vásárlása Közlekedési nehézségek kezelése Útépítés, járdaépítés, árokjavítás, rendezett fásított utcafelületek kialakítása Közösségi élet szervezése a lakosság bevonásával A gyermekek egészségfejlesztési, sport- és szabadidős programokhoz való hozzáférés lehetőségeinek növelése
Személyi feltételek megteremtése Informatikai képzések, tanfolyamok megszervezése az időseknek Időseket célzó szabadidős programok számának növelése
Aluliskolázott nők beiskolázása, felzárkóztató képzések Szakképzések megszervezése, támogatása Atipikus foglalkoztatási formák létrehozása, támogatása Középületek teljes körű akadálymentesítése pályázat útján Járdaszakaszok akadálymentesítése 38
-
-
rendelő) Járdaszakaszok akadálymentesítésének hiánya A településen nincs olyan cég, társaság, amely a megváltozott munkaképességű emberek (érzékszervi-, látás-, hallásszervi, mozgásszervi fogyatékossággal élő emberek) foglalkoztatását is felvállalná Adatok hiányában nem tudható, ugyanakkor feltételezhető, hogy alacsony a fogyatékkal élő munkavállalók aránya az önkormányzatnál és az önkormányzat által fenntartott intézményekben
-
-
pályázat útján Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását felvállaló cég, társaság megkeresése, támogatása A fogyatékkal élő munkavállalók arányának növelése az önkormányzatnál és az önkormányzat által fenntartott intézményekben
A beavatkozások megvalósítói Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Célcsoport
-
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
-
-
Gyermekek Idősek
-
Munkanélküliek számának csökkentése, munkahely teremtő beruházások Felzárkóztató képzések, aluliskolázottak beiskolázása Szakképzések megszervezése, támogatása Közösségi szintű eszközök beszerzés, technikai fejlesztés pályázat útján Lakhatási körülmények javítása; szociális lakás építése, vásárlása Közlekedési nehézségek kezelése Útépítés, járdaépítés, árokjavítás, rendezett fásított utcafelületek kialakítása Közösségi élet szervezése a lakosság bevonásával A gyermekek egészségfejlesztési, sport- és szabadidős programokhoz való hozzáférés lehetőségeinek növelése Házi segítségnyújtó szolgálat személyi feltételeinek megteremtése Informatikai képzések, tanfolyamok megszervezése az időseknek A kimondottan időseket célzó szabadidős programok számának
-
-
-
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Célcsoport, önkormányzat, munkaügyi központ, képző intézmény, vállalkozások Célcsoport, önkormányzat, munkaügyi központ, képző intézmény Célcsoport, önkormányzat, munkaügyi központ, képző intézmény, vállalkozások Önkormányzat, pályázatírók, pályázatot kiíró intézmény, civil szervezetek Önkormányzat, civil szervezetek, kivitelezők, pályázatírók, pályázatot kiíró intézmény Önkormányzat, Volán társaságok, civil szervezetek, lakosság, önkéntesek Önkormányzat, civil szervezetek, pályázatírók, pályázatot kiíró intézmény, kivitelező cégek/ társaságok/ vállalkozások Önkormányzat, civil szervezetek, önkéntesek, lakosság, pályázatírók, pályázatot kiíró intézmény
-
Önkormányzat, célcsoport, civil szervezetek, önkéntesek, pályázatírók, pályázatot kiíró intézmény
-
Önkormányzat, „ARANYKAPU” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ, célcsoport, pályázatírók, pályázatot kiíró intézmény Célcsoport, önkormányzat, civil szervezetek, pályázatírók, pályázatot kiíró intézmény
-
39
növelése
Nők
-
Fogyatékkal élők -
Aluliskolázott nők beiskolázása, felzárkóztató képzések Szakképzések megszervezése, támogatása Atipikus foglalkoztatási formák létrehozása, támogatása Középületek teljes körű akadálymentesítése pályázat útján Járdaszakaszok akadálymentesítése pályázat útján Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását felvállaló cég, társaság megkeresése, támogatása A fogyatékkal élő munkavállalók arányának növelése az önkormányzatnál és az önkormányzat által fenntartott intézményekben
-
Célcsoport, önkormányzat, civil szervezetek, pályázatírók, pályázatot kiíró intézmény, tanfolyamot/képzést lebonyolító intézmény, önkéntesek
-
Célcsoport, önkormányzat, munkaügyi központ, képző intézmény Célcsoport, önkormányzat, munkaügyi központ, képző intézmény, vállalkozások Önkormányzat, célcsoport, vállalkozók
-
-
-
Önkormányzat, civil szervezetek, pályázatírók, pályázatot kiíró intézmény, kivitelezők Önkormányzat, civil szervezetek, pályázatírók, pályázatot kiíró intézmény, kivitelezők Önkormányzat, célcsoport, civil szervezetek, vállalkozások Önkormányzat, célcsoport, civil szervezetek
Jövőképünk Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők és romák megélhetését képességünkhöz mérten segítsük, támogassuk. Ennek érdekében a jövőben lépéseket kívánunk tenni a foglalkoztatás, munkanélküliség javítására, az alacsony iskolázottsággal rendelkezők beiskolázására, a szakképzetlenek szakképzésére és a lakhatási körülmények javítására. Szeretnénk fejleszteni az utcák, közterek kiépítettségét, ennek érdekében célunk az útépítés, járdaépítés, árokjavítás, rendezett fásított utcafelületek kialakítása. A lakosság bevonásával kívánjuk megerősíteni a közösségi életet, ennek érdekében különböző programok megszervezését tervezzük a közeljövőben. Kiemelt területnek tartjuk a gyermekek támogatását, védelmét, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésük, illetve speciális ellátási igényük minél szélesebb körének megteremtését. Az egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programok megszervezésénél igyekszünk odafigyelni az egészségre való nevelés fontosságának tudatosítására. Folyamatosan odafigyelünk az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítására, támogatásukra, védelmükre, valamint az életkorral járó sajátos igényeik kielégítését célzó programok megteremtésére. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a foglalkoztatás javítását. A jövőben kívánunk lépéseket tenni az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nők beiskolázására, illetve a munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyek megteremtésére. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők támogatására, foglalkoztatásuk növelésére, illetve a közszolgáltatásokhoz, közösségi élet gyakorlásához való hozzáférésük biztosítására.
40
Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:
Munkanélküliek számának csökkentése, munkahely teremtő beruházások
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Munkanélküliek, illetve tartós munkalehetőségek alacsony száma
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
R: lehetőségek feltérképezése K: partnerek keresése, közfoglalkoztatás bővítése, beruházások támogatása, önfoglalkoztatás támogatása H: források megteremtése, csökkenjen a munkanélküliek száma, vállalkozások betelepítése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
munkanélküliek
magas
- helyi lehetőségek feltérképezése - közfoglalkoztatás bővítése - önfoglalkoztatás támogatása - együttműködés a munkaügyi központtal - hiányszakmák képzése - helyi vállalkozások támogatása, további vállalkozások betelepítése R: célcsoport, önkormányzat, munkaügyi központ, képző intézmény, vállalkozások F: Önkormányzat
Partnerek
önkormányzat, munkaügyi központ, vállalkozók, képző intézmény
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Intézkedés címe:
száma,
együttműködési megállapodások, munkaszerződések, munkahelyek száma nő
K: források hiánya, beruházások hiánya, szakképzett humán erőforrás hiánya Cs. eszk.: pályázás, szakképzések anyagi források, vállalkozók, vállalkozások, humán erőforrás, információk széleskörűsége
Aluliskolázottak beiskolázása, felzárkóztató képzések
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Magas az alacsonyan iskolázottak száma
Célok Általános megfogalmazás és
R: igényfelmérés, lehetőségek feltérképezése K: források felkutatása, partnerek felkutatása, együttműködés a munkaügyi központtal 41
rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
H: partnerek bevonása, források megteremtése, képzések megszervezése, alacsonyan iskolázottak számának csökkenése
-
igényfelmérés, lehetőségek feltérképezése lehetőségek feltérképezése, együttműködés a munkaügyi központtal források és partnerek felkutatása források megteremtése, partnerek bevonása képzések megszervezése
Résztvevők és felelős
R: célcsoport, önkormányzat, munkaügyi központ, képző intézmény F: önkormányzat
Partnerek
önkormányzat, képző intézmény, munkaügyi központ
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
igényfelmérés adatainak kimutatása, szerződések a képző intézménnyel, megszerzett bizonyítványok
K: alulmotiváltság a célcsoportnál a beiskolázásra, pénzügyi források hiánya Cs. eszk.: pályázás
Szükséges erőforrások információk széleskörűsége, anyagi források, humán erőforrás
Intézkedés címe:
Szakképzések megszervezése, támogatása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Szakképzetlenek magas száma
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
R: igényfelmérés, lehetőségek feltérképezése K: partnerek felkutatása, források felkutatása H: partnerek bevonása, források megteremtése, szakképzések megszervezése, szakképzettek számának növelése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
- igényfelmérés, lehetőségek feltérképezése - lehetőségek feltérképezése - együttműködés a munkaügyi központtal - partnerek felkutatása, források felkutatása - partnerek bevonása, források megteremtése - szakképzések megszervezése R: célcsoport, önkormányzat, munkaügyi központ, vállalkozások F: önkormányzat
képző
intézmény,
42
Partnerek
önkormányzat, képző intézmény, munkaügyi központ, vállalkozások
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Igényfelmérés adatainak kimutatása, szerződések a képző intézményekkel/ felnőttképzési szerződések, megszerzett bizonyítványok
K: alulmotiváltság a célcsoportnál a beiskolázásra, pénzügyi források hiánya Cs. eszk.: pályázás
Szükséges erőforrások információk széleskörűsége, anyagi források, humán erőforrás
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Közösségi szintű eszközök beszerzése, technikai fejlesztése pályázat útján
Közösségi szintű eszközök alacsony száma
R: eszközök beszerzéséhez pályázati lehetőségek felkutatása K: pályázatok megírása H: közösségi szintű eszközök számának növelése, technikai fejlesztése
-
pályázati lehetőségek felkutatása pályázat megírása megfelelő eszközök megvétele
Résztvevők és felelős
R: önkormányzat, pályázatírók, pályázatot kiíró intézmény, civil szervezetek F: önkormányzat
Partnerek
önkormányzat, civil szervezetek, pályázatírók
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
megírt pályázatok, pályázati eredmények
43
Kockázatok és csökkentésük eszközei
pályázati lehetőségek alacsony száma/ hiánya, pályázat sikertelensége
Szükséges erőforrások információk széleskörűsége, anyagi források
Intézkedés címe:
Lakhatási körülmények javítása, szociális lakások vásárlása, felújítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A településen több mélyszegénységben élő lakos nem rendelkezik megfelelő lakhatási körülményekkel
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
R: lehetőségek feltérképezése, anyagi források felkutatása, pályázati lehetőségek felkutatása K: pályázat megírása H: anyagi forrás megteremtése, a településen megüresedett ingatlanok megvásárlása felújítása erre a célra
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
-
lehetőségek feltérképezése anyagi források felkutatása, pályázati lehetőségek felkutatása a településen a programhoz alkalmas eladó ingatlanok számának, állapotának felmérése - pályázatírás - anyagi forrás megteremtése - felújítást végző munkaerő felkutatása - ingatlanok megvásárlása, felújítása R: önkormányzat, civil szervezetek, kivitelezők, pályázatírók, pályázatot kiíró intézmény F: önkormányzat
Partnerek
önkormányzat, civil szervezetek, pályázatírók
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
felmérések adatainak kimutatása, megírt pályázatok, pályázati eredmények, adásvételi szerződések
anyagi forrás hiánya, pályázati lehetőségek alacsony száma/ hiánya, pályázatok sikertelensége
Szükséges erőforrások anyagi forrás, információk széleskörűsége, humán erőforrás
44
Intézkedés címe:
Közlekedési nehézségek kezelése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Közlekedési nehézségek
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
R: igényfelmérések a járatokkal kapcsolatosan K: Volán társaságok megkeresése, kapcsolatfelvétel, a településen közlekedő helyközi menetrendszerinti járatok számának növelésével kapcsolatos megbeszélések H: Járatszámok növelése; Bodony-Mátraballa összekötőút megépítésére pályázatok, anyagi források, partnerek felkutatása
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
-
igényfelmérés a lakosság körében a járatokkal kapcsolatosan Volán társaságokkal kapcsolatfelvétel járatok számának növelésével kapcsolatos lehetőségek megvitatása, megbeszélések járatok számának növelése Bodony-Mátraballa összekötőút megépítésére pályázatok, anyagi források, partnerek felkutatása
Résztvevők és felelős
R: önkormányzat, Volán társaságok, civil szervezetek, lakosság, önkéntesek F: önkormányzat
Partnerek
önkormányzat, Volán társaságok, civil szervezetek, önkéntesek
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
igényfelmérések adatai, Volán társaságokkal megállapodások/szerződések, járatszámok növekedése
kötött
sikertelen megállapodások a Volán társaságokkal
Szükséges erőforrások anyagi források, humán erőforrás, információk széleskörűsége
Intézkedés címe:
Útépítés, járdaépítés, árokjavítás, rendezett fásított utcafelületek kialakítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Utcák, közterek kiépítettségének hiánya
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú
R: Utcák, közterek állapotfelmérése; a kiépítettségéhez szükséges anyagiak becslése K: Erre vonatkozó pályázati lehetőségek, anyagi források felkutatása H: Kivitelezők megkeresése, ajánlatkérés, pályázat megírása
45
időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
- utcák, közterek állapotfelmérése - anyagi költségek becslése - pályázati lehetőségek, anyagi források felkutatása, - kivitelezők megkeresése, ajánlatkérés - pályázat megírása R: önkormányzat, civil szervezetek, pályázatírók, pályázatot kiíró intézmény, kivitelező cégek/ társaságok/ vállalkozások F: önkormányzat
Partnerek
önkormányzat, civil szervezetek, pályázatírók
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
állapotfelméréssel, becsléssel kapcsolatos adatok, megírt pályázatok, pályázati eredmények, kivitelezőktől kapott ajánlatok
pályázati lehetőségek alacsony száma, anyagi források hiánya, sikertelen pályázatok
Szükséges erőforrások anyagi erőforrás, humán erőforrás, információk széleskörűsége
Intézkedés címe:
Közösségi élet szervezése a lakosság bevonásával
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Közösségi-, szabadidős programok alacsony száma
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
R: igényfelmérés a programokkal kapcsolatosan K: Önkéntesek, civil szervezetek megkeresése a szervezés sikeressége érdekében; pályázati lehetőségek, anyagi források felkutatása a programok finanszírozásához H: pályázatok megírása; anyagi források megteremtése; közösségi-, szabadidős programok megszervezése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
-
igényfelmérés a lakosság körében a programokkal kapcsolatosan önkéntesek, civil szervezetek megkeresése a szervezéshez pályázati lehetőségek, anyagi források felkutatása a programok finanszírozásához - pályázatok megírása, anyagi források megteremtése - közösségi-, szabadidős programok megszervezése R: önkormányzat, civil szervezetek, önkéntesek, lakosság, pályázatírók, pályázatot kiíró intézmény F: önkormányzat 46
Partnerek
önkormányzat, civil szervezetek, önkéntesek, pályázatírók
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
igényfelmérések adatai; megírt pályázatok; pályázati eredmények; közösségi-, szabadidős programok számának emelkedése
alulmotiváltság a lakosság körében, pályázati lehetőségek alacsony száma, hiánya, pályázat sikertelensége, anyagi források hiánya
Szükséges erőforrások humán erőforrás, anyagi erőforrás, információk széleskörűsége
Intézkedés címe:
A gyermekek egészségfejlesztési, sport- és szabadidős programokhoz való hozzáférés lehetőségeinek növelése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A gyermekek egészségfejlesztési, sport- és szabadidős programokhoz való hozzáférés lehetőségeinek száma alacsony
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
R: igényfelmérés a fiatal korosztály körében K: önkéntesek, civil szervezetek megkeresése a programok szervezéséhez; pályázati lehetőségek, anyagi források felkutatása a programok finanszírozásához H: pályázatok megírása; anyagi források megteremtése; gyermekek részére egészségfejlesztési, sport- és szabadidős megszervezése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
-
igényfelmérés a fiatal korosztály körében a programokkal kapcsolatosan önkéntesek, civil szervezetek megkeresése a szervezéshez pályázati lehetőségek, anyagi források felkutatása a programok finanszírozásához - pályázatok megírása, anyagi források megteremtése - gyermekek részére egészségfejlesztési, sport- és szabadidős programok megszervezése R: önkormányzat, célcsoport, civil szervezetek, önkéntesek, pályázatírók, pályázatot kiíró intézmény F: önkormányzat
Partnerek
önkormányzat, civil szervezetek, önkéntesek, pályázatírók
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és
igényfelmérések adatai; megírt pályázatok; pályázati eredmények; közösségi-, szabadidős programok számának emelkedése
47
hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
alulmotiváltság a célcsoport körében, pályázati lehetőségek alacsony száma, hiánya, pályázat sikertelensége, anyagi források hiánya
Szükséges erőforrások humán erőforrás, anyagi erőforrás, információk széleskörűsége
Intézkedés címe:
Házi segítségnyújtó szolgálat személyi feltételeinek megteremtése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Házi segítségnyújtó szolgálat személyi feltételeinek hiánya
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
R: pontos igényfelmérés az idősek körében a szolgáltatásra, együttműködés az „ARANYKAPU” Kistérségi Humán Szolgáltató Központtal K: a személyi feltételek megteremtéséhez anyagi források, pályázatok felkutatása, pályázat megírása H: forrás megteremtése, személyi feltételek megteremtése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
- pontos igényfelmérés az idősek körében a házi segítségnyújtásra - együttműködés az „ARANYKAPU” Kistérségi Humán Szolgáltató Központtal - anyagi források, pályázatok felkutatása - pályázatok megírása - források megteremtése - személyi feltételek megteremtése R: önkormányzat, „ARANYKAPU” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ, célcsoport, pályázatírók, pályázatot kiíró intézmény F: önkormányzat
Partnerek
önkormányzat, pályázatírók
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
„ARANYKAPU”
igényfelmérések adatai, munkaszerződések
Kistérségi
megírt
Humán
pályázatok,
Szolgáltató
pályázati
Központ,
eredmények,
pályázati lehetőségek alacsony száma/ hiánya, anyagi források hiánya
Szükséges erőforrások anyagi források, humán erőforrás, információk széleskörűsége
48
Intézkedés címe:
Időseket célzó szabadidős programok számának növelése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Kimondottan időseket célzó szabadidős programok alacsony száma
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
R: programokkal kapcsolatos igények feltérképezése K: a programokhoz szükséges anyagi források, eszközök megteremtése, beszerzése, pályázatok felkutatása, pályázatírás H: időseket célzó szabadidős programok számának növekedése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
- igényfelmérés a programokkal kapcsolatosan - anyagi források feltérképezése, pályázati lehetőségek felkutatása - pályázatírás, anyagi források megteremtése - eszközbeszerzés - programok megszervezése R: célcsoport, önkormányzat, civil szervezetek, pályázatírók, pályázatot kiíró intézmény F: önkormányzat
Partnerek
önkormányzat, pályázatírók, civil szervezetek
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
igényfelmérés adatai, megírt pályázatok, pályázati eredmények
célcsoport passzivitása a programokon való részvételen, pályázati lehetőségek alacsony száma/ hiánya, pályázat sikertelensége
Szükséges erőforrások anyagi források, információk széleskörűsége
Intézkedés címe:
Informatikai képzések, tanfolyamok megszervezése az időseknek
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Alacsony a száma azoknak az időseknek, akik informatikai jártassággal rendelkeznek
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
R: idősek informatikai jártasságának feltérképezése, igényfelmérés K: informatikai tanfolyamok/ képzések szervezéséhez anyagi források, pályázatok felkutatása, pályázatírás H: anyagi források, technikai feltételek megteremtése, informatikai tanfolyamok/ képzések megszervezése
49
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
- idősek informatikai jártasságának felmérése, igényfelmérés a képzésre - anyagi források felkutatása, pályázati lehetőségek felkutatása - pályázatírás - anyagi forrás, technikai feltételek megteremtése - tanfolyamot/ képzést lebonyolító intézmény megkeresése, szerződéskötés - tanfolyam/képzés megszervezése, indítása R: célcsoport, önkormányzat, civil szervezetek, pályázatírók, pályázatot kiíró intézmény, tanfolyamot/képzést lebonyolító intézmény, önkéntesek F: önkormányzat
Partnerek
önkormányzat, civil szervezetek, önkéntesek, pályázatírók, tanfolyamot/képzést lebonyolító intézmény
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
igényfelmérés adatai, megírt pályázatok, pályázati eredmények, szerződések a képző intézménnyel, tanfolyam elvégzését igazoló dokumentumok
célcsoport alulmotiváltsága az informatikai képzésen/ tanfolyamon való részvételen, pályázati lehetőségek alacsony száma, hiánya, pályázat sikertelensége
Szükséges erőforrások anyagi forrás, információk széleskörűsége, megfelelő technikai eszközök
Intézkedés címe:
Aluliskolázott nők beiskolázása, felzárkóztató képzések
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Alacsony iskolázottság a nők körében
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
R: igényfelmérés a beiskolázásra K: partnerek felkutatása, források felkutatása H: partnerek bevonása, források megteremtése, képzések megszervezése, alacsony iskolázottságú nők számának csökkentése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
-
igényfelmérés együttműködés a munkaügyi központtal további partnerek, anyagi forrás felkutatása partnerek bevonása, források megteremtése képzések megszervezése
Résztvevők és felelős
R: célcsoport, önkormányzat, munkaügyi központ, képző intézmény F: önkormányzat
Partnerek
önkormányzat, munkaügyi központ, képző intézmény
50
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év
igényfelmérés adatainak kimutatása, szerződések képző intézményekkel, megszerzett bizonyítványok
K: alulmotiváltság a célcsoportnál a beiskolázásra, anyagi források hiánya Cs. eszk.: pályázás
Szükséges erőforrások információk széleskörűsége, anyagi forrás, humán erőforrás
Intézkedés címe:
Szakképzések megszervezése, támogatása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Szakképzetlenek magas száma
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
R: igényfelmérés, lehetőségek feltérképezése K: partnerek felkutatása, források felkutatása H: partnerek bevonása, források megteremtése, szakképzések megszervezése, szakképzettek számának növelése a nők körében
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
- igényfelmérés - lehetőségek feltérképezése - együttműködés a munkaügyi központtal - partnerek felkutatása, források felkutatása - partnerek bevonása, források megteremtése - szakképzések megszervezése R: célcsoport, önkormányzat, munkaügyi központ, vállalkozások F: önkormányzat
képző
intézmény,
Partnerek
önkormányzat, képző intézmény, munkaügyi központ, vállalkozások
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Igényfelmérés adatainak kimutatása, szerződések a képző intézményekkel/ felnőttképzési szerződések, megszerzett bizonyítványok
51
Kockázatok és csökkentésük eszközei
K: alulmotiváltság a célcsoportnál a beiskolázásra, pénzügyi források hiánya Cs. eszk.: pályázás
Szükséges erőforrások információk széleskörűsége, anyagi források, humán erőforrás
Intézkedés címe:
Atipikus foglalkoztatási formák létrehozása, támogatása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Atipikus foglalkoztatási formák hiánya
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
R: lehetőségek feltérképezése K: partnerek keresése, munkáltatók figyelmének felhívása, felkeltése a részmunkaidős foglalkoztatás előnyeire, ezeknek a beruházásoknak a támogatása H: atipikus foglalkoztatási formák megteremtése -
lehetőségek feltérképezése partnerek keresése, figyelemfelhívás ezen foglalkoztatás előnyeire atipikus foglalkoztatást teremtő beruházások, vállalkozások támogatása
Résztvevők és felelős
R: önkormányzat, célcsoport, vállalkozók F: önkormányzat
Partnerek
önkormányzat, vállalkozók
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
együttműködési megállapodások, munkaszerződések, atipikus foglalkoztatást biztosító munkahelyek száma nő
K: beruházások hiánya, források hiánya, szakképzett humán erőforrás hiánya Cs. eszk.: pályázás, szakképzések szervezése/ támogatása
Szükséges erőforrások
anyagi források, információk széleskörűsége, humán erőforrás, vállalkozások, beruházók
Intézkedés címe:
Középületek teljes körű akadálymentesítése pályázat útján
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Középületek teljes körű akadálymentesítésének hiánya
52
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
R: akadálymentesítéshez pályázatok felkutatása K: pályázat megírása, kivitelezők megkeresése H: kivitelezővel megállapodás, akadálymentesítés
- pályázatok felkutatása - pályázat megírása - kivitelezők megkeresése - megállapodás a kivitelezőkkel - középületek akadálymentesítése R: önkormányzat, civil szervezetek, pályázatírók, pályázatot kiíró intézmény, kivitelezők F: önkormányzat
Partnerek
önkormányzat, civil szervezetek, pályázatírók
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
megírt pályázatok, pályázati eredmények, kivitelezőkkel kötött szerződés
pályázati lehetőségek alacsony száma/ hiánya, pályázat sikertelensége
Szükséges erőforrások anyagi források, információk széleskörűsége, humán erőforrás
Intézkedés címe:
Járdaszakaszok akadálymentesítése pályázat útján
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Járdaszakaszok akadálymentesítésének hiánya
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
R: akadálymentesítéshez pályázatok felkutatása K: pályázat megírása, kivitelezők megkeresése H: kivitelezővel megállapodás, akadálymentesítés
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
-
pályázatok felkutatása pályázat megírása kivitelezők megkeresése megállapodás a kivitelezőkkel járdaszakaszok akadálymentesítése 53
Résztvevők és felelős
R: önkormányzat, civil szervezetek, pályázatírók, pályázatot kiíró intézmény, kivitelezők F: önkormányzat
Partnerek
önkormányzat, civil szervezetek, pályázatírók
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
megírt pályázatok, pályázati eredmények, kivitelezőkkel kötött szerződés
pályázati lehetőségek alacsony száma/ hiánya, pályázat sikertelensége
Szükséges erőforrások anyagi források, információk széleskörűsége, humán erőforrás
Intézkedés címe:
Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását felvállaló cég, társaság megkeresése, támogatása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A településen nincs olyan cég, társaság, amely munkaképességű emberek foglalkoztatását is felvállalná
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
R: kapcsolatfelvétel a célcsoporttal a foglalkoztatási igényeiknek és lehetőségeiknek felmérése végett, foglalkoztatásukat támogató lehetőségek felkutatása K: a célcsoport foglalkoztatását felvállaló cég, társaság megkeresése, a fogyatékkal élő lakosokkal való kapcsolatfelvételük segítése H: fogyatékkal élő lakosok foglalkoztatása
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
a
megváltozott
-
kapcsolatfelvétel a célcsoporttal a célcsoport foglalkoztatási igényeiknek, lehetőségeinknek feltérképezése foglalkoztatásukat támogató lehetőségek felkutatása a célcsoport foglalkoztatását felvállaló cég, társaság megkeresése a fogyatékkal élő lakosok és a foglalkoztatásukat felvállaló cég, társaság kapcsolatának kialakítása fogyatékkal élők foglalkoztatása R: célcsoport, önkormányzat, civil szervezetek, foglalkoztatást felvállaló cég, társaság, vállalkozók F: önkormányzat
Partnerek
önkormányzat, civil szervezetek, foglalkoztatást felvállaló cég, társaság, vállalkozók
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év
54
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
igényfelmérési adatok kimutatása, foglalkoztatásának magasabb száma
munkaszerződések,
fogyatékkal élők
anyagi forrás hiánya, a célcsoport foglalkoztatását felvállaló cég, társaság, vállalkozás hiánya, fogyatékkal élő személyek alulmotiváltsága a foglalkoztatásra
Szükséges erőforrások anyagi forrás, információ széleskörűsége, humán erőforrás
Intézkedés címe:
A fogyatékkal élő munkavállalók arányának növelése az önkormányzatnál és az önkormányzat által fenntartott intézményekben
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Alacsony a fogyatékkal élő munkavállalók aránya az önkormányzatnál és az önkormányzat által fenntartott intézményekben
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
R: lehetőségek feltérképezése K: fogyatékkal élő munkavállalók minél magasabb foglalkoztatása az önkormányzatnál és az önkormányzat által fenntartott intézményekben például közmunkaprogram keretében, otthonról végezhető távmunka támogatása H: fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásának növelése az önkormányzatnál, részükre képzési programok feltérképezése, igényfelmérés
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
-
fogyatékkal élők foglalkoztatási lehetőségeinek feltérképezése fogyatékkal élők minél magasabb foglalkoztatása az önkormányzatnál, közmunkaprogram részükre képzési programokkal kapcsolatos igényfelmérés képzési programok feltérképezése
Résztvevők és felelős
R: önkormányzat, célcsoport, civil szervezetek F: önkormányzat
Partnerek
önkormányzat, civil szervezetek
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
munkaszerződések, fogyatékkal élők foglalkoztatásának magasabb száma, igényfelmérési adatok kimutatása
anyagi forrás hiánya, foglalkoztatásra
fogyatékkal
élő
személyek
alulmotiváltsága
a
55
Szükséges erőforrások anyagi forrás, információ széleskörűsége
56
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
A
B
C
D
A helyzetelemzés A célkitűzés Intézkedé Az intézkedés címe, következtetéseiben Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb s megnevezése feltárt esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai sorszáma probléma megnevezése dokumentumokkal
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I Az intézkedés megvalósításáho Az intézkedés z szükséges Az intézkedés Az intézkedés eredményességét megvalósításána erőforrások felelőse mérő indikátor(ok) k határideje (humán, pénzügyi, technikai)
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
1
2
Célunk, hogy támogassuk a munkahely teremtő beruházásokat a Nem releváns. településen, továbbá csökkentsük a munkanélküliek számát.
Munkanélküliek számának csökkentése, munkahely teremtő beruházások
Munkanélküliek, illetve tartós munkanélküliek magas száma, munkalehetőségek alacsony száma
Aluliskolázottak beiskolázása, felzárkóztató képzések
Célunk az alacsonyan iskolázottak számának csökkentése, ennek érdekében az aluliskolázottak Magas az alacsonyan beiskolázása, Nem releváns. iskolázottak száma. felzárkóztató képzéseken való részvétel lehetőségének biztosítása, képzések megszervezése.
- helyi lehetőségek feltérképezése közfoglalkoztatás bővítése önfoglalkoztatás támogatása együttműködés a Kovács munkaügyi István 2018.12.31. központtal polgármeste hiányszakmák r képzése - helyi vállalkozások támogatása, további vállalkozások betelepítése - igényfelmérés, lehetőségek feltérképezése lehetőségek feltérképezése, együttműködés a Kovács munkaügyi István központtal 2018.12.31. polgármeste források és r partnerek felkutatása források megteremtése, partnerek bevonása -
együttműködési megállapodások, munkaszerződések, munkahelyek száma nő
anyagi források, vállalkozók, vállalkozások, hosszútávú,folyamato humán s erőforrás, információk széleskörűsége
igényfelmérés adatainak kimutatása, szerződések a képző intézménnyel, megszerzett bizonyítványok
információk széleskörűsége , anyagi hosszútávú források, humán erőforrás
57
A
B
C
D
A helyzetelemzés A célkitűzés Intézkedé Az intézkedés címe, következtetéseiben Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb s megnevezése feltárt esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai sorszáma probléma megnevezése dokumentumokkal
3
4
5
E
Az intézkedés tartalma
F
G
I Az intézkedés megvalósításáho Az intézkedés z szükséges Az intézkedés Az intézkedés eredményességét megvalósításána erőforrások felelőse mérő indikátor(ok) k határideje (humán, pénzügyi, technikai)
képzések megszervezése - igényfelmérés, lehetőségek feltérképezése lehetőségek feltérképezése Célunk, hogy a együttműködés a szakképesítéssel nem munkaügyi rendelkező lakosok Kovács Szakképzések központtal Szakképzetlenek szakképzettséget István megszervezése, Nem releváns. partnerek 2018.12.31. magas száma szerezzenek, s így polgármeste támogatása felkutatása, csökkenjen a r források szakképzetlenek felkutatása száma. partnerek bevonása, források megteremtése szakképzések megszervezése Célunk, hogy - pályázati Közösségi szintű megteremtsük a lehetőségek eszközök Kovács Közösségi szintű községben hiányzó felkutatása beszerzése, István eszközök alacsony közösségi szintű Nem releváns. pályázat megírása 2018.12.31. technikai polgármeste száma eszközöket, illetve a - megfelelő fejlesztése r meglévők technikai eszközök pályázat útján fejlesztése. megvétele - lehetőségek Bodony Község Célunk, hogy a feltérképezése Településrendezés A településen több mélyszegénységben anyagi források Lakhatási i terve, mélyszegénységben élők lakhatási felkutatása, Kovács körülmények Településszerkeze élő lakos nem körülményeit pályázati István javítása, szociális ti és Szabályozási 2018.12.31. rendelkezik megfelelő javítsuk, ennek lehetőségek polgármeste lakások vásárlása, Terv Bodony lakhatási érdekében szociális felkutatása - a r felújítása Község 2004. évi körülményekkel. lakások vásárlása, településen a Településfejleszté felújítása. programhoz si koncepciója alkalmas eladó
H
Igényfelmérés adatainak kimutatása, szerződések a képző intézményekkel/ felnőttképzési szerződések, megszerzett bizonyítványok
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
információk széleskörűsége , anyagi hosszútávú források, humán erőforrás
információk megírt pályázatok, pályázati széleskörűsége hosszútávú, eredmények , anyagi folyamatos források
felmérések adatainak kimutatása, megírt pályázatok, pályázati eredmények, adásvételi szerződések
anyagi forrás, információk széleskörűsége hosszútávú , humán erőforrás
58
A
B
C
D
A helyzetelemzés A célkitűzés Intézkedé Az intézkedés címe, következtetéseiben Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb s megnevezése feltárt esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai sorszáma probléma megnevezése dokumentumokkal
6
Közlekedési nehézségek kezelése
Közlekedési nehézségek
E
Az intézkedés tartalma
F
G
I Az intézkedés megvalósításáho Az intézkedés z szükséges Az intézkedés Az intézkedés eredményességét megvalósításána erőforrások felelőse mérő indikátor(ok) k határideje (humán, pénzügyi, technikai)
ingatlanok számának, állapotának felmérése pályázatírás anyagi forrás megteremtése felújítást végző munkaerő felkutatása ingatlanok megvásárlása, felújítása - igényfelmérés a lakosság körében a járatokkal kapcsolatosan Volán Bodonytársaságokkal Mátraballa kapcsolatfelvétel összekötőút járatok számának megépítése: növelésével Célunk, hogy a Bodony Község kapcsolatos községben élő Kovács Településrendezés lehetőségek lakosok könnyebben István i terve, megvitatása, 2018.12.31. el tudják érni a más polgármeste Településszerkeze megbeszélések településeken lévő r ti és Szabályozási járatok számának szolgáltatásokat. Terv Bodony növelése Község 2004. évi BodonyTelepülésfejleszté Mátraballa si koncepciója összekötőút megépítésére pályázatok, anyagi források, partnerek felkutatása
H
igényfelmérések adatai, Volán társaságokkal kötött megállapodások/szerződése k, járatszámok növekedése
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
anyagi források, humán hosszútávú, erőforrás, folyamatos információk széleskörűsége
59
A
B
C
D
A helyzetelemzés A célkitűzés Intézkedé Az intézkedés címe, következtetéseiben Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb s megnevezése feltárt esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai sorszáma probléma megnevezése dokumentumokkal
E
Az intézkedés tartalma
F
G
I Az intézkedés megvalósításáho Az intézkedés z szükséges Az intézkedés Az intézkedés eredményességét megvalósításána erőforrások felelőse mérő indikátor(ok) k határideje (humán, pénzügyi, technikai)
- utcák, közterek állapotfelmérése Bodony Község anyagi költségek Célunk az utcák, Településrendezés Útépítés, becslése közterek i terve, járdaépítés, pályázati Kovács Utcák, közterek kiépítettségének Településszerkeze árokjavítás, lehetőségek, István 7 kiépítettségének megteremtése, a ti és Szabályozási 2018.12.31. rendezett fásított anyagi források polgármeste hiánya. településen a Terv Bodony utcafelületek felkutatása, r lakhatási Község 2004. évi kialakítása kivitelezők körülmények javítása. Településfejleszté megkeresése, si koncepciója ajánlatkérés pályázat megírása - igényfelmérés a lakosság körében a programokkal kapcsolatosan önkéntesek, civil szervezetek megkeresése a szervezéshez pályázati Közösségi élet Célunk közösségi lehetőségek, Kovács Közösségi-, szabadidős szervezése a programok anyagi források István 8 programok alacsony Nem releváns. 2018.12.31. lakosság szervezése,a felkutatása a polgármeste száma bevonásával közösség erősítése. programok r finanszírozásához pályázatok megírása, anyagi források megteremtése közösségi-, szabadidős programok megszervezése II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 A gyermekek A gyermekek Célunk, hogy Nem releváns. - igényfelmérés a Kovács 2018.12.31.
H
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
állapotfelméréssel, becsléssel kapcsolatos adatok, megírt pályázatok, pályázati eredmények, kivitelezőktől kapott ajánlatok
anyagi erőforrás, humán hosszútávú, erőforrás, folyamatos információk széleskörűsége
igényfelmérések adatai; megírt pályázatok; pályázati eredmények; közösségi-, szabadidős programok számának emelkedése
humán erőforrás, anyagi folyamatos erőforrás, információk széleskörűsége
igényfelmérések adatai;
humán
folyamatos
60
A
B
C
D
A helyzetelemzés A célkitűzés Intézkedé Az intézkedés címe, következtetéseiben Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb s megnevezése feltárt esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai sorszáma probléma megnevezése dokumentumokkal
egészségfejlesztési egészségfejlesztési, , sport- és sport- és szabadidős szabadidős programokhoz való programokhoz hozzáférés való hozzáférés lehetőségeinek száma lehetőségeinek alacsony. növelése
megteremtsük a gyermekek egészségfejlesztési, sport- és szabadidős programokhoz való hozzáférésének leheőségeit.
E
Az intézkedés tartalma
F
G
I Az intézkedés megvalósításáho Az intézkedés z szükséges Az intézkedés Az intézkedés eredményességét megvalósításána erőforrások felelőse mérő indikátor(ok) k határideje (humán, pénzügyi, technikai)
fiatal korosztály István körében a polgármeste programokkal r kapcsolatosan önkéntesek, civil szervezetek megkeresése a szervezéshez pályázati lehetőségek, anyagi források felkutatása a programok finanszírozásához pályázatok megírása, anyagi források megteremtése gyermekek részére egészségfejlesztési , sport- és szabadidős programok megszervezése
H
megírt pályázatok; pályázati eredmények; közösségi-, szabadidős programok számának emelkedése
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
erőforrás, anyagi erőforrás, információk széleskörűsége
III. A nők esélyegyenlősége
1
Aluliskolázott nők Célunk, hogy az beiskolázása, Alacsony iskolázottság alacsony Nem releváns. felzárkóztató a nők körében iskolázottságú nők képzések számát csökkentsük.
- igényfelmérés együttműködés a munkaügyi központtal Kovács további partnerek, István anyagi forrás 2018.12.31. polgármeste felkutatása r partnerek bevonása, források megteremtése képzések
információk igényfelmérés adatainak széleskörűsége kimutatása, szerződések , anyagi forrás, hosszútávú képző intézményekkel, humán megszerzett bizonyítványok erőforrás
61
A
B
C
D
A helyzetelemzés A célkitűzés Intézkedé Az intézkedés címe, következtetéseiben Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb s megnevezése feltárt esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai sorszáma probléma megnevezése dokumentumokkal
2
3
Célunk, hogy a szakképesítéssel nem rendelkező nő lakosok szakképzettséget Nem releváns. szerezzenek, s így csökkenjen a szakképzetlenek száma.
Szakképzések megszervezése, támogatása
Szakképzetlenek magas száma
Atipikus foglalkoztatási formák létrehozása, támogatása
Célunk,az atipikus foglalkoztatási formák létrehozása, Atipikus támogatása annak foglalkoztatási formák érdekében, hogy a Nem releváns. hiánya. nők könnyebben összeegyeztethessék a munkát és a családi életet.
E
Az intézkedés tartalma
F
G
I Az intézkedés megvalósításáho Az intézkedés z szükséges Az intézkedés Az intézkedés eredményességét megvalósításána erőforrások felelőse mérő indikátor(ok) k határideje (humán, pénzügyi, technikai)
megszervezése - igényfelmérés lehetőségek feltérképezése együttműködés a munkaügyi központtal Kovács partnerek István felkutatása, 2018.12.31. polgármeste források r felkutatása partnerek bevonása, források megteremtése szakképzések megszervezése - lehetőségek feltérképezése partnerek keresése, figyelemfelhívás Kovács ezen foglalkoztatás István 2018.12.31. előnyeire - atipikus polgármeste foglalkoztatást r teremtő beruházások, vállalkozások támogatása
H
Igényfelmérés adatainak kimutatása, szerződések a képző intézményekkel/ felnőttképzési szerződések, megszerzett bizonyítványok
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
információk széleskörűsége , anyagi hosszútávú források, humán erőforrás
anyagi források, együttműködési információk megállapodások, széleskörűsége hosszútávú, munkaszerződések, atipikus , humán folyamatos foglalkoztatást biztosító erőforrás, munkahelyek száma nő vállalkozások, beruházók
IV. Az idősek esélyegyenlősége
1
Házi segítségnyújtó Házi segítségnyújtó szolgálat személyi szolgálat személyi feltételeinek feltételeinek hiánya megteremtése
Célunk, hogy a házi segítségnyújtás személyi feltételeit megteremtsük, s Nem releváns. ezáltal az idősellátó rendszert magasabb színvonalon tudjuk
- pontos igényfelmérés az Kovács idősek körében a István házi 2018.12.31. polgármeste segítségnyújtásra r együttműködés az „ARANYKAPU”
igényfelmérések adatai, megírt pályázatok, pályázati eredmények, munkaszerződések
anyagi források, humán hosszútávú, erőforrás, folyamatos információk széleskörűsége
62
A
B
C
D
A helyzetelemzés A célkitűzés Intézkedé Az intézkedés címe, következtetéseiben Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb s megnevezése feltárt esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai sorszáma probléma megnevezése dokumentumokkal
működtetni.
2
Időseket célzó szabadidős programok számának növelése
Célunk, hogy növeljük a kimondottan Kimondottan időseket időseket célzó célzó szabadidős programok számát, s Nem releváns. programok alacsony így számukra is száma. megteremtsük a hasznos szabadidő eltöltés lehetőségét.
3
Informatikai képzések, tanfolyamok megszervezése az időseknek
Alacsony a száma azoknak az időseknek, akik informatikai jártassággal rendelkeznek.
Célunk, hogy növeljük a számítógépes ismeretekkel Nem releváns. rendelkező idősek számát.
E
Az intézkedés tartalma
F
G
I Az intézkedés megvalósításáho Az intézkedés z szükséges Az intézkedés Az intézkedés eredményességét megvalósításána erőforrások felelőse mérő indikátor(ok) k határideje (humán, pénzügyi, technikai)
Kistérségi Humán Szolgáltató Központtal anyagi források, pályázatok felkutatása pályázatok megírása források megteremtése személyi feltételek megteremtése - igényfelmérés a programokkal kapcsolatosan anyagi források feltérképezése, pályázati Kovács lehetőségek István 2018.12.31. felkutatása polgármeste pályázatírás, r anyagi források megteremtése eszközbeszerzés programok megszervezése - idősek informatikai jártasságának felmérése, Kovács igényfelmérés a István 2018.12.31. képzésre - anyagi polgármeste források r felkutatása, pályázati lehetőségek
H
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
folyamatos,a pályázat anyagi igényfelmérés adatai, megírt fenntartási források, pályázatok, pályázati kötelezettségének információk eredmények teljesítésével széleskörűsége biztosított
igényfelmérés adatai, megírt anyagi forrás, hosszútávú, a pályázatok, pályázati információk pályázat fenntartási eredmények, szerződések a széleskörűsége kötelezettségének képző intézménnyel, , megfelelő teljesítésével tanfolyam elvégzését technikai biztosított igazoló dokumentumok eszközök
63
A
B
C
D
A helyzetelemzés A célkitűzés Intézkedé Az intézkedés címe, következtetéseiben Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb s megnevezése feltárt esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai sorszáma probléma megnevezése dokumentumokkal
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I Az intézkedés megvalósításáho Az intézkedés z szükséges Az intézkedés Az intézkedés eredményességét megvalósításána erőforrások felelőse mérő indikátor(ok) k határideje (humán, pénzügyi, technikai)
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
felkutatása pályázatírás anyagi forrás, technikai feltételek megteremtése tanfolyamot/ képzést lebonyolító intézmény megkeresése, szerződéskötés tanfolyam/képzés megszervezése, indítása V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége
1
2
- pályázatok Bodony Község felkutatása Célunk, hogy a Településrendezés pályázat megírása fogyatékkal élő i terve, Középületek teljes Középületek teljes - kivitelezők Kovács személyek számára is Településszerkeze körű körű megkeresése István elérhetőek legyenek ti és Szabályozási 2018.12.31. akadálymentesítés akadálymentesítéséne megállapodás a polgármeste a középületek, Terv Bodony e pályázat útján k hiánya. kivitelezőkkel r megkönnyítsük Község 2004. évi középületek megközelítésüket. Településfejleszté akadálymentesítés si koncepciója e - pályázatok Bodony Község felkutatása Célunk, hogy a Településrendezés pályázat megírása járdaszakaszok i terve, - kivitelezők Kovács Járdaszakaszok Járdaszakaszok akadálymentesítésév Településszerkeze megkeresése István akadálymentesítés akadálymentesítéséne el megkönnyítsük a ti és Szabályozási 2018.12.31. megállapodás a polgármeste e pályázat útján k hiánya. fogyatékkal élő Terv Bodony kivitelezőkkel r emberek Község 2004. évi járdaszakaszok közlekedését. Településfejleszté akadálymentesítés si koncepciója e
anyagi források, megírt pályázatok, pályázati információk eredmények, kivitelezőkkel hosszútávú széleskörűsége kötött szerződés , humán erőforrás
anyagi források, megírt pályázatok, pályázati információk eredmények, kivitelezőkkel hosszútávú széleskörűsége kötött szerződés , humán erőforrás
64
A
B
C
D
A helyzetelemzés A célkitűzés Intézkedé Az intézkedés címe, következtetéseiben Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb s megnevezése feltárt esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai sorszáma probléma megnevezése dokumentumokkal
3
Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását felvállaló cég, társaság megkeresése, támogatása
A településen nincs olyan cég, társaság, amely a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását is felvállalná.
4
A fogyatékkal élő munkavállalók arányának növelése az önkormányzatnál és az önkormányzat által fenntartott intézményekben
Alacsony a fogyatékkal élő munkavállalók aránya Célunk a fogyatékkal az önkormányzatnál élők foglalkoztatási Nem releváns. és az önkormányzat esélyének növelése. által fenntartott intézményekben.
Célunk, hogy növeljük a fogyatékkal élők Nem releváns. foglalkoztatási esélyét.
E
Az intézkedés tartalma
F
G
I Az intézkedés megvalósításáho Az intézkedés z szükséges Az intézkedés Az intézkedés eredményességét megvalósításána erőforrások felelőse mérő indikátor(ok) k határideje (humán, pénzügyi, technikai)
- kapcsolatfelvétel a célcsoporttal - a célcsoport foglalkoztatási igényeiknek, lehetőségeinknek feltérképezése foglalkoztatásukat támogató lehetőségek felkutatása - a Kovács célcsoport István foglalkoztatását 2018.12.31. polgármeste felvállaló cég, r társaság megkeresése - a fogyatékkal élő lakosok és a foglalkoztatásukat felvállaló cég, társaság kapcsolatának kialakítása fogyatékkal élők foglalkoztatása - fogyatékkal élők foglalkoztatási lehetőségeinek feltérképezése Kovács fogyatékkal élők István minél magasabb 2018.12.31. polgármeste foglalkoztatása az r önkormányzatnál, közmunkaprogram - részükre képzési programokkal
H
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
igényfelmérési adatok kimutatása, munkaszerződések, fogyatékkal élők foglalkoztatásának magasabb száma
anyagi forrás, információ hosszútávú, széleskörűsége folyamatos , humán erőforrás
munkaszerződések, fogyatékkal élők foglalkoztatásának magasabb száma, igényfelmérési adatok kimutatása
anyagi forrás, hosszútávú, információ folyamatos széleskörűsége
65
A
B
C
D
A helyzetelemzés A célkitűzés Intézkedé Az intézkedés címe, következtetéseiben Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb s megnevezése feltárt esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai sorszáma probléma megnevezése dokumentumokkal
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I Az intézkedés megvalósításáho Az intézkedés z szükséges Az intézkedés Az intézkedés eredményességét megvalósításána erőforrások felelőse mérő indikátor(ok) k határideje (humán, pénzügyi, technikai)
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
kapcsolatos igényfelmérés képzési programok feltérképezése
66
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok 67
megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum tagjai:
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
68
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Kovács István polgármester felel: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
69
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
70
