Hegyi Szilvia* MEGSZORÍTÁSOK ÉS REFORMOK – A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA A FISKÁLIS KONVERGENCIA KRITÉRIUMOK TÜKRÉBEN
I. BEVEZETÉS ANTAL LÁSZLÓ a Fenntartható-e a fenntartható növekedés? (ANTAL [2004]) cím könyvében több ízben hangot ad abbéli vélekedésének, miszerint sokáig szilárdan hitte, a magyar gazdaság a BOKROS-csomag által oly keservesen kiszenvedett konszolidációt követ en csak egy igen er teljes küls sokk hatására térhet le a fenntartható növekedési pályáról. Megdöbbenéssel és persze keser szájízzel tapasztalja, a transzformációs válságot követ en igen rövid id n belül nem is annyira küls , mintsem bels tényez knek, történetesen a politikai vezetés felel tlen viselkedésének köszönhet en a BOKROS-csomag által megteremtett stabilitás vagy éppen a rendszerváltás óta eltelt 16 év egyetlen igazi reformja – a nyugdíjreform – vívmányai fokozatosan erodálódnak. A tanulmány az ezredforduló óta bekövetkezett gazdaságpolitikai fordulattal foglalkozik. Áttekinti a magyar fiskális teljesítmény romlásának okait; a felel tlenül megnövelt, választási ciklusokhoz igazodó kormányzati kiadásoktól a fiskális transzparencia hiányán át egészen a fenntarthatatlan államháztartási pozíció és az azt magában hordozó kockázatokig, valamint igyekszik rávilágítani arra, hogy a már felvázolt egyértelm en politikai céloktól vezérelt osztogatások okán bekövetkezett egyensúlytalanságok nem írhatóak egyetlen kormány vagy vezet személy számlájára, a jelenlegi kritikus helyzet el állításában az egész politikai elitnek felel ssége van. II. HELYZETKÉP AZ EZREDFORDULÓ ÓTA LAZAJLOTT MAGYAR GAZDASÁGI FOLYAMATOKRÓL II.1. A fiskális politika fellazulása ANTAL a magyar gazdaság letérésének kezdetét a fenntartható pályáról 2001-re teszi. Ekkor ugyanis megtört a világpiaci konjunktúra, er s és váratlan dekonjunktúra vette kezdetét. A magyar export iránti kies keresletet a magyar gazdaságpolitika a belföldi fogyasztási kereslet élénkítésével kívánta ellensúlyozni az anticiklikus gazdaságpolitika jegyében. Sor került többek közt minimálbéremelésekre és az állami kedvezmények kiterjesztésére, majd 2002-ben az általános közalkalmazottak béremelésére. Ennek eredményeképpen 2002 és 2003-ban átmenetileg a GDP növekedését meghaladó ütemben növekedett a fogyasztói kereslet, valamint az import b vülése meghaladta az exportét, a beruházási ráta csökkent. 2004-2005-ben a növekedés szerkezete helyreállt. Az államháztartás finanszírozási szükséglete az expanzió következtében rohamosan növekedett, azonban ezt nem ellensúlyozta a háztartások növekv megtakarítása. S t, a pénzügyi közvetít i rendszer fejl désével a háztartások egyre könnyebben jutottak hitelhez, ami a megtakarítások folyamatos csökkenésében mutatkozott meg. Ehhez nagymértékben hozzájárult a 2001-ben elindított állami lakáshitel-program, minek hatására a megtakarítások 2003-ra szinte elt ntek, majd a követe-
*
BGF Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar, végzs hallgató. 5
HEGYI SZ.: MEGSZORÍTÁSOK ÉS REFORMOK… z évt l kezdtek el ismét enyhén emelkedni. A vállalati beruházások szintén csökkentek a 2001-t l kezd d gyenge nemzetközi konjunktúra hatására.
1.ábra A küls finanszírozási képesség és a szektorok finanszírozási pozíciója (GDP arányában, százalék) Mivel a fizetési mérleg magas hiányának fedezéséhez nem áramlik be elegend m köd t ke, Magyarország az adóssággeneráló t kére1 is rá van utalva. Ez azonban kockázatot hordoz magában, ugyanis a nemzetközi hozamok alakulása hatással van a hazai hozamokra is. Jelenleg a nemzetközi folyamatok nem éppen kedvez ek ránk nézve, mivel kamatemelési hangulat uralkodik az euróövezetben, s ez a feltörekv gazdaságok hitellehet ségeit is megdrágítja. Fokozza hazánk külfölddel szembeni sérülékenységét az is, hogy az egyes szektorok egyre növekv mértékben támaszkodnak devizaalapú hitelekre. Figyelemre méltó változás tapasztalható a vállalkozások és háztartások hitelállományán belül, ez utóbbi szektorban köszönhet en a devizaalapú áru-, lakás- és gépjárm hitelek 2004-t l kezd d boomjának. II.2. Kiigazítások és ciklikusság A magyar gazdasági folyamatok sokkal inkább a politikai ciklusokhoz, mintsem – a nyugateurópai fejlettebb államokhoz hasonlóan - az üzleti ciklusokhoz kapcsolódnak. A választások éveiben laza, osztogató fiskális politika érvényesül, majd ezeket aztán rendre kiigazítások kénytelenek követni (A választási gazdaságpolitikákról általában elmondható, hogy egy kis és nyitott gazdaságban a gyenge multiplikátor hatás miatt a makroteljesítményt nem javítja – a GDP növekedését nem gyorsítja, a munkanélküliséget nem csökkenti –, a fizetési mérleget azonban bizonyosan rontja. Tehát egy kisebb országnak sokkal kisebb gazdasági, mint politikai indoka van az expanzív választási gazdaságpolitikára. Lásd SOÓS [2005]).
Adóssággeneráló küls finanszírozást egyrészt a devizában fennálló államadósság, másrészt a külföldiek forin tért történ állampapír vásárlásai jelentenek. Nem adóssággeneráló finanszírozási forma jellemzen a m ködtke-beáramlás. 1
6
HEGYI SZ.: MEGSZORÍTÁSOK ÉS REFORMOK…
2.ábra Fiskális keresleti hatás a GDP százalékában A választások után több ízben került már sor kisebb-nagyobb kiigazításokra, megszorításokra, ezek azonban eleddig még sosem társultak mélyreható, strukturális reformokkal. 1999-ben és 2003ban így „csendes”, míg 2004-ben deklarált kiigazításokat hajtottak végre (ezek általában a beruházási és fogyasztási jelleg kiadások megnyirbálását jelentette). Az idei évre is ugyanígy érvényes a forgatókönyv: a választási kampány elképeszt méret osztogatása és költségei után a kormány stabilizációs programot hirdetett. Ez a program az el z ekkel szemben azonban kifejezetten nagy volumen kiigazítással és a nagy elosztórendszerek átalakításával is operál. II.3. A fiskális transzparencia kérdései A Pénzügyminisztérium kétféle módszertan szerint számolja el a költségvetés bevételeit és kiadásait; egyrészt a pénzforgalmi (cash-flow) szemlélet GFS rendszerben, másrészt az eredmény szemlélet (accrual) ESA95 módszertan szerint. A GFS a sz kebb értelemben vett államháztartási körbe tartozó folyamatokat számszer síti, míg az ESA a tágabban értelmezett kvázi fiskális2 tételeket is magában foglaló mutató. A két módszer közti további különbséget az jelenti, hogy míg a pénzforgalmi szemléletben az adott id szak ténylegesen teljesített kifizetéseit és bevételeit veszi figyelembe, addig az eredményszemléletben az adott id szakhoz kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat számolja el. Tehát a kétféle számbavételi mód között lényegesebb eltérések lehetnek, például a kamatfizetések vagy az adóbefizetések terén, ha a fizetések esedékességének és tényleges teljesítésének éve egymástól eltér. Az országok nemzetközi összehasonlításakor, a maastrichti kritériumok teljesítésének értékelésekor az államháztartási adatokat eredményszemléletben veszik figyelembe. Ezeket azonban a PM csak az év végén teszi közzé, az évközi folyamatokat pénzforgalmi szemléletben számolja3. A problémát önmagában nem ez jelenti (hiszen a pénzforgalmi adatokból vezethet le az államnak az adott id szakban kifejtett keresleti hatása), hanem az elmúlt évek PM által publikált statisztikáinak 2
Kvázifiskális tevékenységnek a hivatalos költségvetési körön kívüli állami aktivitást nevezzük. Általános gyakorlattá vált, hogy év közben a PM a havi költségvetési hiányra vonatkozó prognózisait indokolatlanul magas szinten határozza meg. Amikor aztán a hónap elteltével a hiány tényleges mértéke ismertté válik, a médiában már a vártnál alacsonyabban alakuló hiányt kommunikálják. Ezzel persze a közhangulatot meg lehet nyugtatni, hogy nincs „nagy baj”, de a befektetket már kevésbé lehet megvezetni.
3
7
HEGYI SZ.: MEGSZORÍTÁSOK ÉS REFORMOK… megbízhatatlansága. Egyrészt a GFS jelleg hiányadatokat többször sikerült átmenetileg módosítani az áfavisszatérítések id beli változtatásával. Így az 1998-as áfavisszatérítés gyorsítása az 1999-es pénzforgalmi hiányt javította, míg 2000-es és 2004-es fizetések lelassításával a tárgyévi egyenlegek átmeneti javulását érték el. Másrészt jelent ssé vált 2001-t l a hivatalos költségvetésen körön kívüli állami aktivitás az MFB Rt-n, az ÁPV Rt-n és a NA Rt-n keresztül, majd 2004-t l a publicprivate partnership (PPP) megoldásokkal. Harmadrészt mivel évközben csak pénzforgalmi adatokat publikálnak hivatalosan, az eredményszemlélet hiány nagyságára – amely a konvergencia folyamat megítélésének szempontjából igazából meghatározó – csak becslések vannak, azonban nehéz tisztán látni egy olyan gazdaságban, ahol a kvázifiskális tevékenységek komolyabb szerepet játszanak. II.4. Távolodva a fenntarthatóságtól – növekv államadósság és tartósan magas szinten beragadt deficit A fenntarthatóság követelménye szerint a múltból adódó jöv beli kötelezettségek és a jöv beli jövedelmek jelenértékének rátája tartósan nem n het. Másképpen: az adósság a bruttó hazai termékhez viszonyított színvonalának emelked trendje nem megengedett. A magyar államadósság az 1995-ös stabilizációt követ en a fokozatosan, évr l-évre csökkent (87,1%-ról egészen 51-52% körüli értékre) majd ez a trend 2002-ben megfordult, és azóta töretlenül emelkedik, átlépve b ven a 60%-os kritérium értéket.
3. ábra A magyar államadósság alakulása A magyar államadósságra három tényez fejt ki hatást: az árfolyam, a kamatok és a költségvetés els dleges hiányának alakulása. Egy MNB-tanulmány (CZETI-HOFFMANN [2006]) a magyar államadósság alakulását 3 részre bontja (1995-1997 közötti gyors ütem , 1998-2001 közötti mérsékl d ütem adósságcsökkentési szakaszra valamint egy 2002-2005 közötti újra-eladósodási szakaszra), és az egyes szakaszokon belüli hatásokat számszer síti. Eszerint az utolsó id szakban az a költségvetés els dleges egyenlege összesen 9,4 százalékponttal, az adósságráta emelkedése 8,5 százalékponttal növelte, míg a reáltényez k együttes hatása (reálárfolyam, reálkamat és növekedés) 3,6 százalékponttal csökkentették az adósságráta mértékét.
8
HEGYI SZ.: MEGSZORÍTÁSOK ÉS REFORMOK…
1. táblázat Az adósságrátára ható fontosabb tényez k összehasonlítása
Adósságráta változása Fiskális els dleges egyenleg Monteráris egyenleg Privatizációs bevételek Reáltényez k együttes hatása Átváltások, egyéb adósságelemek
1995-1997 kumulált hatás -25,4 -9,2 -7,8 -7,6 +6,7 +1,0
1998-2001 kumulált hatás -10,9 -8,6 -3,3 -0,3 +0,1 +2,4
2002-2005 kumulált hatás +8,5 +9,4 -1,5 -2,4 -3,6 +5,1
A növekv hozamokra már korábban magyarázatot adtam, ezek egyrészt küls adottságok, tehát a nemzetközi piacok irányadó kamatai határozzák meg, másrészt a fiskális politika hitelességének, az adott gazdaság stabilitásának és kiszámíthatóságának a függvénye. Az adósságállomány körülbelül 30%-a devizában denominált. Amennyiben gyengül az árfolyam (mint az elmúlt hónapokban is) úgy n az adósságráta is4. Az els dleges egyenleg (tehát a költségvetés kamatfizetések nélküli egyenlege) 2002 óta – szemben az azt megel z évek trendjével – folyamatosan negatív, amely így szintén adóssággeneráló tényez . III. A FELZÁRKÓZÁSI FOLYAMAT III.1. A konvergencia programok – a fiskális politika hitelességének kérdései Az Európai Unió Tanácsának 2001 júliusában jóváhagyott dokumentuma – a Code of Conduct5 – alapján minden tagállamnak stabilitási illetve konvergencia programot kell készíteniük a Stabilitási és Növekedési Paktumban foglalt feltételek teljesítése érdekében. A Code of Conduct alapján a programoknak tartalmazniuk kell a tagállamok középtávú fiskális és monetáris céljait, az azokat alátámasztó és megfelel módszertannal számított tervszámokat, a hosszú távú fenntarthatóság érdekében hozott vagy szándékolt intézkedések és strukturális reformok ismertetéseit valamint azok számszer hatásait a költségvetés helyzetére. Amennyiben a gazdaságpolitikának célja hitelessége meg rzése – és minden tagállamnak ez kellene hogy cél legyen (legalább is elméletben) – úgy a programoknak és aktualizált változataiknak egymással és a tényleges gazdasági folyamatokkal is konzekvensnek kell lennie. Magyarország eddig négy ízben készített konvergencia programot; el ször 2004 májusában az uniós csatlakozásunkkor, majd azok aktualizált változatai kerültek benyújtásra 2004, illetve 2005 decemberében. A legutóbbit a Tanács nem fogadta el, és felszólította hazánkat hogy legkés bb 2006. szeptember 1-ig annak módosított változatát nyújtsa be. Az els három program tervezése során a szerz k (a gazdaságpolitika alakítói) folyamatosan szakadtak el a valóságtól. Mindegyik dokumentum 2008-ra tervezi a 3%-os deficitráta és a 60%-os államadósság elérését. Mivel a tényleges számok évr l-évre n nek, id ben el re haladva így egyre nagyobb arányú deficitcsökkentéssel operálnak, amit a centralizációs hányad, tehát a bevételek mérsékelt csökkenésével (így a versenyképesség növekedésével), valamint az újraelosztási ráta, a kiadások egyre drasztikusabb csökkenésével indokolna A hiánycsökkentésre irányuló reformterveket terveket a programokban részletesen nem számszer sítették, annyi derül ki mindössze hogy a bevételek csökkenését az adórendszer egyszer sítéA legújabb konvergencia program érzékenységvizsgálata szerint 10%-os átértékeldés – ceteris paribus – abszolút értékben az adósságállományt 450–600 milliárd forinttal, az adósságrátát mintegy 2 százalékponttal rontja. 5 A Code of Conduct-ban elírt tartalmi és formai kritériumokat a 1055/05 számú rendelettel módosított 1466/97 számú tanácsi rendelet szabályozza. 4
9
HEGYI SZ.: MEGSZORÍTÁSOK ÉS REFORMOK… se, átláthatóbbá tétele, az adóterhek csökkentése okozza. A kiadási oldalon négy nagy területen, az államigazgatás, a helyi önkormányzatok, egészségügy, valamint az oktatás fogalmaz meg nagyvonalú, eléggé homályos célokat (például az egészségügyben új egészségügyi ellátásszervezés bevezetése, gyógyszerár-támogatások rendszerének átalakítása, vagy az oktatásban egy új, eredménykövetelményekre épül finanszírozási és a demográfiai, munkaer -piaci viszonyokhoz igazodó képzési rendszer bevezetése). A kisebb, olcsóbb, hatékonyabb és átláthatóbb állam vízióján felül több információt nem igen kaphatunk sem a tervezett intézkedések részleteir l, sem a konkrét megvalósulásaikról, sem azok nagyvonalú számszer hatásairól a költségvetésre (a programok véleményezése során a Tanács ezt rendre ki is emeli). Míg az els dokumentum még évi kb. 0,5 százalékpontos GDP arányos kiigazítást irányoz el , addig ez a második program szerint kb. 0,6-0,7, harmadik szerint pedig már 1,4 százalékpontra rúg éves szinten. Másik nagy problémát jelentette a programok értékelése során a statisztikai módszertan megbízhatatlansága, más néven a kreatív könyvelés térhódítása. A programok minden esetben az államadósság tervezett csökkenését a fokozatosan mérsékl d deficittel és ennek hatására egyre kedvezbb hozamokkal indokolja. Az érvelés persze papíron megállja a helyét, a valóságban azonban ezzel ellentétes folyamatok zajlottak le a magyar gazdaságban.
4.ábra Az egyes programok által tervezett deficitek a GDP százalékában III.2. Az új konvergenciaprogram A legutolsó magyar program úgy t nik reális és hihet gazdasági pályát rajzol fel, melyet alapvet en két szakaszra bont fel: • 2006-2009: a költségvetés tartós egyensúlyának megteremtése; • 2009-2011: a stabilizációt követ en az életkörülmények és a gazdaság tartós növekedésének megindulása. Részletesen ismerteti a közszférát, egészségügyet, nyugdíjrendszert, a köz- illetve fels oktatás átalakítását szolgáló reformterveket, azok ütemezését, a bevételi és kiadási oldalon megszavazott illetve tervezett változtatásokat, melyek el segíthetik a stabilizációt. A program által tervezett hiánycélok, államadósságra és inflációra vonatkozó el rejelzései összhangban vannak a gazdasági szerepl k várakozásaival. A szakemberek leggyakrabban a GDP növekedésére vonatkozó tervezést kritizálják, és valóban, nem teljesen világos, hogy a 2007-2008-ra tervezett szokatlanul alacsony
10
HEGYI SZ.: MEGSZORÍTÁSOK ÉS REFORMOK… növekedés után minek hatására fog hirtelen visszatérni a gazdaság a 4% feletti növekedéshez 2009ben (a program szerint 2006-2009 között a növekedés 4,1; 2,2; 2,6 és 4,1% körül alakul). A program másik sokat hangoztatott gyengesége, miszerint túlzott mértékben támaszkodik a bevételi oldalra6, míg a kiadási oldalon tervezett változtatások csak igen haloványan vannak körvonalazva, és sok közöttük az ötletszer ség. A kormányzatnak még ki kell dolgoznia részletesen a nagy elosztórendszerek megreformálására irányuló intézkedéseket, és azokat maradéktalanul végre kell hajtania. Mivel a program rendkívül feszített és sok kockázatot rejt magában7, az uniós szervek félévente monitorozni fogják a magyar folyamatokat. A külföldi befektet k maradéktalanul a dokumentumban vállalt szigorú fiskális politikát követelik, amennyiben annak felpuhulását észlelnék, fennáll a veszélye hogy hátat fordítanak hazánknak, ez akár valutaválsághoz is vezethet, több évre visszavetve a magyar gazdaságot és életszínvonalat. III.3. A régiós verseny alakulása Egy olyan kis és nyitott gazdaság számára, mint Magyarország is, az eurozónához való csatlakozásnak számos pozitív hozadéka lesz. Ilyen közös valuta által a tranzakciós költségek és az árfolyam kitettség - mivel a magyar gazdaság szerepl inek devizaadósságának jelent s része euróban denominált - megsz nése, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum által megkövetelt fegyelmezett, a prociklikusságot8 megfékez fiskális politika folytatása. A visegrádi négyek országai között ezen el nyökért, a nemzetközi piacok bizalmának és a külföldi t ke megszerzésért kemény verseny zajlik. Ha szemügyre vesszük közelebbr l ezen országok a közelmúltban nyújtott gazdasági teljesítményét, egyértelm en Magyarországot találjuk a legkedvez tlenebb fiskális pozícióban. A többi ország – hazánkkal ellentétben – többé-kevésbé sikeresen teljesítette a felzárkózási programjaikban felvázolt hiánycélokat, így nem is küszködnek olyan hitelességi problémákkal mint mi. Szlovákia a felzárkózás érdekében tudatos, következetes és szigorú politikát vállalt fel, számos reformjával és az egységes adórendszerével a régió eltanulójává válva els ként teljesítette a maastrichti nominál kritériumokat. Szlovákia példája azonban megmutatja, hogy a nominál konvergencia nem feltétlenül vonja maga után a reálgazdaság konvergenciáját, hiszen ez az er ltetett felzárkózást célzó politika végül is komoly társadalmi feszültségeket szült, kormányváltást és a gazdaságpolitika fellazulását eredményezve. Ily módón bizonytalanná vált a szlovákok a programjukban tervezett régiós els kénti euroövezeti csatlakozása 2009-ben. Lengyelország 2007-re, míg Csehország 2008-ra tervezi a konvergencia kritériumok teljesítését, azonban e két országot illet en még nagyobb a bizonytalanság mint Szlovákia esetében. Ezt támasztja alá az is, hogy hozzánk hasonlóan k sem nevezték meg az euró bevezetésének tervezett dátumát programjaikban.
6
A legtöbb empirikus elemzés azt igazolja, hogy az adóemelésen keresztül megvalósított kiigazítások nem eredményeztek tartós konszolidációt, szemben a kiadási oldali fiskális korrekciókkal. Emellett a kiigazítás tartósságát az is befolyásolja, hogy milyen tételekhez kacsolódnak a kiigazítások. Például elnyösebbek a szociális kiadásokra, az államháztartásban dolgozók létszámára és béreire vonatkozó megszorítások, szemben a beruházási jelleg kiadásokkal. A legáltalánosabb vélemény szerint a kiadásalapú csökkentések átlagosan kisebb növekedési áldozattal járnak (P. Kiss Gábor és társai [2004]) 7 Kockázatot jelent, hogy a növekv adó- és járulékterhek nyomán az adóbevételek mégsem nnek az elvárt mértékben. Másik példa az árfolyamnyereség-adó, amelyet már a gazdasági szereplk többsége lefedezett, így kétségessé vált, hogy 2007-ben ténylegesen be fog-e folyni a remélt 26 milliárd forintos bevétel. 8 A prociklikus politika fleg a fejld országokra jellemz, lényege, hogy konjunktúrában adót csökkentenek (megnövelve a kiadásokat), míg recesszió idején adónövelés révén csökkentik a kiadásokat. Az ilyen jelleg , optimálisnak éppen nem nevezhet politikát Alberto Alessina és Guido Tabellini (Alesina – Tabellini [2005]) a korrupcióval hozza összefüggésbe, miszerint a szavazók nem bíznak a kormányzatban, ezért minél kevesebb pénztömeget akarnak náluk hagyni, így konjunktúrában a növekv állami bevételekkel párhuzamosan a választók is többet követelnek. 11
HEGYI SZ.: MEGSZORÍTÁSOK ÉS REFORMOK… IV. ÖSSZEGZÉS A fentiek alapján megállapíthatjuk, a jelenlegi kritikusnak mondható fiskális pozíciót nem egyetlen kormány, egyetlen politikai csoportosulás idézte el . Emlékezzünk csak azokra a nem is olyan régi id kre, amikor az egymással szemben álló pártok valóságos versenyt vívtak, hogy ki tud többet ígérni (és ez nem csak a választásokat megel z pár hónapra volt jellemz ), holott a konvergencia programokban a kiadások fokozatos visszaszorítását ígérte a magyar vezetés. A kvázifiskális tevékenységek elburjánzása, a kreatív könyvelés adotta lehet ségek használata, a termelékenységet jelent sen meghaladó kormányzati kiadásnövelések politikai ciklusokon átnyúló folyamatokká váltak. Remélhet leg a gazdasági – politikai életben új fejezet kezd dik, megteremtve Magyarország számára a sikeres felzárkózás lehet ségét. HIVATKOZÁSOK ÉS FELHASZNÁLT IRODALOM ALBERTO ALESINA – GUIDO TABELLINI [2005]: Why is fiscal policy often procyclical? NBER Working Paper, Cambridge, 2005. szeptember. ANTAL LÁSZLÓ [2004]: Fenntartható-e a fenntartható növekedés? Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest. CZETI TAMÁS – HOFFMANN MIHÁLY [2006]: A magyar államadósság dinamikája: elemzés és szimulációk. MNB-tanulmányok, 50. Budapest, 2006. január. KARSAI GÁBOR [2006]: Ciklus és trend a magyar gazdaságban 1990-2005 között. Közgazdasági Szemle, 2006/6. sz. 509-525. o. KOPITS GYÖRGY [2001]: Hogyan segítheti el a fiskális politika a valutaválságok megel zését? Közgazdasági Szemle, 2001/4. sz. 279-290. o. ORBÁN GÁBOR – SZAPÁRY GYÖRGY [2006]: Magyar fiskális politika: quo vadis? Közgazdasági Szemle, 2006/4. sz. 293-309. o. P. KISS GÁBOR – KARÁDI PÉTER – KRÉKÓ JUDIT [2004]: Az euró bevezetésével járó strukturális kihívások: a költségvetési politika. MNB-munkaanyag, Budapest, 2004. december. SOÓS KÁROLY ATTILA [2005]: Választási gazdaságpolitika és a folyó fizetési mérleg hiánya. Közgazdasági Szemle, 51. évf. 12. sz. 960 - 990.o
12
