HEGEDŰS ZSUZSA: “AHHOZ, HOGY VALAKI JÁRNI TUDJON, ELŐSZÖR MEG KELL TANULNIA FELÁLLNI” Ahhoz, hogy valaki járni tudjon, először meg kell tanulnia felállni; ez a felállás, a megkapaszkodás programja – jelentette ki az induló szociális szövetkezetekkel kapcsolatban Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó Giró‐Szász Andrással közösen tartott hétfői sajtótájékoztatóján. Ugyanitt a kormányszóvivő hangsúlyozta, arra kell ösztönözni az embereket, hogy a munka világába kapaszkodjanak meg, és ne a szociális segélyek világában éljenek. A kormány egyik legfontosabb célja és szándéka az volt, hogy Magyarországon – részben a munkalehetőségek bővítése révén, részben a munkához való viszony átalakítása révén – változtasson azon a helyzeten, hogy az emberek egy kimutatható és jelentős része nem jut munkához – jelentette ki Giró‐Szász András. A kormányszóvivő úgy fogalmazott, a talpra állás lehetőségének biztosítása oda kell, hogy vezessen a munkahelyteremtés mellett, hogy az egészséges felnőtt emberek munkából tudjanak megélni. Arra ösztönözzük őket, hogy a munka világába kapaszkodjanak meg, és ne a szociális segélyek világában éljenek – szögezte le. Mint mondta, a kormány tisztában van azzal, hogy ez egy többlépcsős folyamat, ennek egyik nagyon fontos eleme az új típusú szociális szövetkezetek létrehozása, amelyről a kormány a legutóbbi ülésén döntött. A megkapaszkodás programja Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó a szociális szövetkezetek létrehozásával összefüggésben rámutatott, a rendszer kialakításának első lépése az ország 47 leghátrányosabb kistérségének 800 települését érinti, ahol 5000 főnél kevesebben élnek. A miniszterelnöki főtanácsadó felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az emberek már csaknem húsz éve nem jutnak munkalehetőséghez, valamint nincs infrastruktúra és szaktudás sem a településeken. Ráadásul a pályázati rendszerben sem tudnak előrelépni, mert egy fillérjük sincs pályázatírásra – tette hozzá. A rendszer másik csoportját ugyanezeknek a régióknak a nagyvárosai jelentik, ahol „annyiban jobb a helyzet, hogy van alkalmi munka, és megvan az az ipari hagyomány, infrastruktúra és szaktudás, amivel tovább lehet lépni”. Mint mondta, a szociális szövetkezetek első lépésben a kistelepüléseken élőknek adnának lehetőséget arra, hogy különféle mezőgazdasági munkákkal megteremtsék az önfenntartás feltételeit. Az induló szövetkezetek 5 millió forintos támogatást kaphatnak – jelentette ki Hegedűs Zsuzsa. Mint mondta, egy vagy két év múlva a szövetkezeti tagok átléphetnek majd a második szintre, ahol 15 millió forintos pályázati összeg áll majd rendelkezésre. Itt már el kell tudni érni azt, hogy az érintett családok önfenntartási képessége, illetve munkából származó jövedelme lehetővé tegye a harmadik szintre való lépést, ahol a házi termékeket közösen gyártó tevékenységeket kisipari üzemekben lehet folytatni – emelte ki. Hozzátette: ebben az esetben már 50 millió forintos támogatásról van szó.
Most van esély Ahhoz, hogy valaki járni tudjon, először meg kell tanulnia felállni. Ez a felállás, a megkapaszkodás programja – jelentette ki a miniszterelnöki tanácsadó. Úgy fogalmazott, ezek az emberek nem azért nem dolgoznak, mert nem akarnak, hanem azért, mert nincs rá lehetőségük. A szövetkezeti tagság önkéntes, de az ötezer fő alatti településeken kötelező megpróbálni bevonni az összes halmozottan hátrányos helyzetű családot, az ennél nagyobb településeken pedig 60‐65 százalékos arányban kell bevonni a programba a hátrányos helyzetben élőket. Aki nem teljesíti a szociális szövetkezetben vállalt feladatokat, annak 30 nap után felfüggeszthető a tagsága – jegyezte meg. Mint mondta, május 1‐ől már lehet pályázni, és összesen 5 milliárd forintot különít el a programra a kormány. Most arra van esély, amire húsz év óta nincs, hogy a teljesen kirekesztődött, az ország peremén élő emberek kapaszkodót kapjanak arra, hogy elinduljanak azon az úton, ami ahhoz vezet, hogy munkából éljenek meg – húzta alá Hegedűs Zsuzsa. A miniszterelnöki főtanácsadó szólt arról is, reméli, hogy 2014‐re „sikerül elérni, hogy a közfoglalkoztatott a minimálbért kapja meg”, a jelenlegi 47 ezer forintos összeg helyett. A Minden Gyerek Lakjon jól Alapítvány programjában részt vett 15 147 családból 13 ezer fenntartható módon tud gazdálkodni – reagált az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre. Mint mondta a szociális szövetkezeteknek nemcsak magánszemélyek, hanem önkormányzatok is a tagjai lehetnek.
Eldőlt: indulnak i a szociális s szö övetkezetek •
MTI 2012. március m 12., hétfő 14:32 2| Új típussú szociális szövetkezet s tek létrehozzásának tám mogatásáró ól döntött a kabinet, ezzekben a tagság önkéntes leesz. A rend dszer kialakkításának első lépése az a ország 4 47 leghátrányosabb kistérséégének 800 olyan települését érin nti, ahol öttezernél kevvesebben éélnek, és a „normál pályázati rendszerb ben” nem tudnak t előrrelépni, mert pályázatíírásra sincs pénzük. A szociális szövetkezetek az ezeken a helyeken élőknek ad dnának leh hetőséget aarra, hogy például különféle mezőggazdasági munkákkaal, állattenyésztéssell, gyümöllcsszedéssel vagy gyógynö övénytermeesztéssel, megteremtsé m ék az önfen nntartás felttételeit. A szöveetkezetek öttmillió forin ntos támogatást kaphaatnának egyy idén ötmiilliárdos kerretből; a pénzre május 1‐jéétől lehet majd m pályázni, mégpe edig úgy – fogalmazo ott Hegedűss Zsuzsa miniszteerelnöki főttanácsadó –, – hogy gyakorlatilag „semmit nem m kell tenniük". Pályázzni mind önkorm mányzatoknaak, mind maagánszemélyekből álló ó csoportoknak lesz leh hetőségük. A kisebb települééseken a pályázó p kötelessége leesz, hogy minden m halmozottan h hátrányos helyzetű családot próbáljon meg bevon nni a szövettkezetbe. An nnak, aki a szövetkezetben nem teljesíti a vállalt feeladatait, harminc nap p után felfügggeszthetné ék a tagságáát. A tervekk szerint egy vagy két év é után lenn ne mód átlé épni a rendsszer második szintjére,, ahol 15 millió fo orintra leheetne pályázni, a harmaadik szinten n pedig 50 millió m forinttra, amikor a közös tevéken nységet máár kisipari üzemekkell lehetne folytatni. f H Hegedűs Zssuzsa azt mondta: m „Negyveenhétezer forintból f nem lehet megélni. m (...) De nagyo on remélem m, 2014‐re elérjük, hogy vaalóban a minimálbért m kapja megg a közfoglaalkoztatott, mert az jáár neki”. Giiró‐Szász András kormányszzóvivő is arrról beszélt: a kabinet célja annakk elérése, h hogy az egé észséges felnőtt emberek e m munkából, nee pedig az állami á újraelosztási ren ndszerből éljjenek meg.
Foglalkoztatási szövetkezetek létrehozását teszi lehetővé a Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ma benyújtott törvénymódosító javaslata, valamint módosítja a közfoglalkoztatásról szóló törvényt. E szerint a közfoglalkoztatottak is létrehozhatnak szociális szövetkezeteket, és bizonyos feltételek teljesítése mellett ez a szövetkezet ingyen használatba veheti közfoglalkoztatója foglalkoztatás során használt ingóságait, az állam vagy önkormányzat pedig 10 év maximális időtartamra ingyen használatba adhat a szövetkezet számára termőföldet, max 2 évre állatállományt. A szövetkezetekről szóló törvény módosítása kiterjeszti a szociális szövetkezetek körét, és azt mondja, foglalkoztatási szövetkezet lehet az a szociális szövetkezet, amelynek legalább 500 tagja van. A foglalkoztatási szövetkezet hátrányos helyzetben lévő tagjai számára a munkafeltételek megteremtését elsősorban munkaerő‐kölcsönzés, valamint munkaközvetítő tevékenység útján valósítja meg. Így a munkakölcsönzőkre vonatkozó szabályok érvényesek rá. További újdonság még, hogy a szociális szövetkezet tagja ezentúl nem csak természetes személy, hanem (helyi vagy nemzetiségi) önkormányzat is lehet. (Az pedig változatlan, hogy iskolaszövetkezetnél oktatási intézmény, mint alapító tag szükséges). A benyújtott javaslat a szociális szövetkezetekkel összefüggésben módosítja a közfoglalkoztatásról szóló törvényt is. Összefoglalva: az újdonság az, hogy a bizonyos időtávon közfoglalkoztatásban részt vevők szociális szövetkezetet alapítva és a további meghatározott időtartamú foglalkoztatást vállalva ingyenesen megkaphatják használatra (haszonkölcsön‐szerződéssel) közfoglalkoztatóik foglalkoztatás során használt ingóságait, az állam és önkormányzat pedig termőföldet és állatállományt biztosíthat ingyen, és ezek hasznát a szövetkezet élvezheti. Mindennek kétféle esete van a törvényjavaslat szerint: ‐ amennyiben több hátrányos helyzetű személy egy közfoglalkoztatónál legalább két éves időtartamban áll közfoglalkoztatásban,és vállalják, hogy szociális szövetkezet tagjaként még legalább két évet fognak együtt dolgozni, a közfoglalkoztatás során használt ingó tárgyi eszközöket a közfoglalkoztatótól haszonkölcsön‐szerződés alapján ingyenesen használatba vehetik. ‐ vagy ugyanez az ingósághasználati lehetőség érvényes akkor, ha képzési programmal egybekötött mezőgazdasági célú közfoglalkoztatásban vesz részt legalább egy évig, és vállalja, hogy szociális szövetkezet tagjaként még legalább egy évet dolgozni fog. Az első eset fennállása esetén a javaslat lehetővé tenné azt is, hogy az állam, önkormányzat vagy közalapítvány a szövetkezet részére termőföldet vagy állatállományt adjon ingyenes használatba, ugyancsak haszonkölcsön szerződés alapján, vagyis a termény és haszon a szövetkezetet illeti. nnek az ingyenes használatnak az időtartama termőföldnél a tíz évet, állatállománynál a két évet nem haladhatja meg. A két év közfoglalkoztatás akkor számítható egybe, ha két közfoglalkoztatási jogviszony között legfeljebb hat hónap telt el. (Erre az engedményre azért lehet szükség, mivel a közfoglalkoztatás 2011‐ben például nagyobb részt rövid időtartamúként meg, így viszont nem lehetne összeszedni a két évet.)
A javaslat indoklása szerint "a szabályozás célja olyan új típusú szövetkezet létrehozása, melynek célja, hogy a társadalom perifériájára sodródott tagjai számára a munka világába történő visszavezetéssel biztosítsa a lét és önfenntartást. További cél, hogy a szövetkezet továbblépést tudjon biztosítani a közfoglalkoztatási programokban foglalkoztatottak és mindazok számára, akik kirekedtek a munkaerőpiacról és tenni akarnak önmagukért". A törvény 2012. április 1‐től lépne hatályba.
