HÁZIREND. Készítette: Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium, 1041 Budapest, Erzsébet utca 69. Bevezető rész

A Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Budapesten, 2005. február 25-én aláírt Házirendje

Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium 1041 Budapest, Erzsébet u. 69. Tel./fax.: 369-2273, 369-3627 E-mail: [email protected] OM azonosító: 034863 www.kig.hu

HÁZIREND Készítette: Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium, 1041 Budapest, Erzsébet utca 69. Bevezető rész A házirend iskolai együttélésünk szabályainak rendszerbe foglalt dokumentuma. Összeállításához alapul szolgált a többször módosított Közoktatási Törvény 11/1994. MKM rendelet, az Alkotmány, a Gyermekekért Nemzetközi Egyezmény az intézményi- és diákönkormányzati SzMSz, valamint az intézmény pedagógiai programja. Az iskolai házirend világosan leírja, hogy az érvényben lévő törvények által meghatározott tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlása milyen intézményi szabályok szerint valósulhat meg. Azt szeretnénk azonban, ha az iskolai élet rendjének betartását mindenki természetesnek érezné, és belátná, hogy a rend mindannyiunk érdeke. Hiszen ez biztosítja a nyugodt és biztonságos hátteret az ide járó tanulók tanulmányi kötelezettségének teljesítéséhez. A házirend tehát azért született, hogy mindenki bármikor ellenőrizhesse, mik a törvény által megfogalmazott jogai, kötelezettségei, és azokat milyen eljárási szabályok szerint gyakorolhatja úgy, hogy azzal iskolánk jó hírnevét tovább öregbítse. TARTALOMJEGYZÉK I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII.

A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje Munkarenddel kapcsolatos szabályok Az intézmény létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok A diákok jogai, kötelességei, és a jogok, a kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok A tanulók jutalmazásának formái, rendje A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések formái, rendje A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás és anyagi kártérítési felelősség szabályai Az osztályozó-, javító-, különbözeti-, köztes-, vizsgák eljárási szabályai A tantárgyi, tanévi, részleges, vagy teljes felmentések eljárási szabályai A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről a megelőző tanév végén A gyermekre vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok A szociális és normatív kedvezmények, támogatások, ösztöndíj felosztásának elvei, a kérelem-elbírálás eljárási rendje XIV. A foglakozásról való távolmaradással kapcsolatos szabályok XV. A fakultatív hit- és vallásoktatás idejének, helyének meghatározása XVI. Egyéb speciális, az intézményre vonatkozó előírás szabályai XVII. A házirend nyilvánosságával kapcsolatos szabályok XVIII. Záró rendelkezések XIX. Egyéb

1


I.

A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje

I/a. Felvétel, követelményei: A Magyar Köztársaságban – az Oktatási törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban, abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb, amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. Tankötelezettségi korhatár: aki 1998 után kezdte az első osztályt →18 év, aki 1998 előtt →16 év. Intézményünk 12 évfolyamos, melyben az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik, és a tizenkettedik évfolyam végén fejeződik be. A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. I/b. Eljárási rendje: Első osztályba történő tanulói felvételt a szülő írásbeli kérelme alapján, felvételi vizsga nélkül az alsós igazgatóhelyettes készíti elő a leendő első osztályos tanítókkal. Felvételről javaslatuk alapján az igazgató dönt. Kilencedik évfolyamba történő felvétel a rendes felvételi eljárás keretében az adott tanév rendjében az oktatási miniszter által meghatározott eljárás szerint történik. A hozott és a felvételin szerzett pontok alapján kialakuló rangsorban, az iskola igazgatója határozza meg a legalacsonyabb felvételi pontszámot. A tanulók és szüleik által meghatározott sorrendet és a tanulói teljesítményt figyelembe véve a Felvételi Központ javasolja vagy elutasítja a tanuló felvételét. I/c. Átvétel: A többi évfolyamba átvételüket kérő tanulók és szüleik a tagozatot irányító igazgatóhelyettessel és a leendő osztályfőnökkel beszélgetnek. A tanuló tanulmányi előmenetelét az ellenőrző jegyei, illetve a bizonyítvány osztályzatai alapján ítéljük meg. A szabad férőhelyekre a fentiek figyelembe vételével az átvételről az igazgató dönt. I/d. Működési körzet: Iskolánknak nincs kötelező felvételi körzete. Arra törekszünk, hogy az alapfokú nevelésben – oktatásban részesülő tanulóink legalább 90 %-a újpesti lakos legyen. További férőhelyekre a szomszéd kerületek és környező települések tanulóit várjuk. I/e. Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai: Koedukált osztályainkban lehetőleg kiegyensúlyozott fiú-lány arányt kívánunk kialakítani. Képességek szerint heterogén csoportokban oktatjuk a tanulókat. Szakkörökön és fakultációs csoportokba a tanulók érdeklődésük szerint kérhetik felvételüket. I/f. Felvétel, átvétel elutasításának eljárási rendje: Első osztályba olyan iskolaérett tanulókat várunk, akiknek a családja és az iskola értékrendje közelít egymáshoz. Elutasításra csak helyhiány miatt kerülhet sor. További évfolyamra átvétel csak olyan tanuló esetén lehetséges, ha a tanuló eddigi tanulmányi előmenetele garantálja a középfokú képzésbe történő sikeres bekapcsolódást. Magatartása kultúrált, munkafegyelme megalapozza saját és osztálytársai eredményeit. I/g. Vendégtanulói jogviszony: Vendégtanulói jogviszony létesítésére irányuló kérelemről a fogadó iskola igazgatója mérlegelés után dönt. Ez a jogviszony már meglévő tanulói jogviszony mellett jön létre, nem teszi lehetővé önálló bizonyítvány szerzését, hanem kapcsolódik tanulmányi előmenetel és továbbtanulás szempontjából az eredeti tanulói jogviszonyhoz. Ilyen jogviszony létesítésére irányuló szándékáról a tanuló köteles írásban értesíteni az iskola igazgatóját. I/h.

Tanulói jogviszony megszűnése: A tanulói jogviszony a 12. tanév sikeres befejezésével szűnik meg.

2


Az alapfokú oktatás utolsó évének – 8. osztály – sikeres befejezésével is megszűnhet, amennyiben más középfokú képzést biztosító iskola átvette a tanulót. A jogviszony a távozási bizonyítvány kiállításának napján szűnik meg, melynek időpontja a tanévzáró napja. A tanév során bármikor megszűnhet a jogviszony, amennyiben a kiskorú tanuló és szülőjének kérésére más iskola befogadó nyilatkozattal tanúsítja átvételi szándékát, úgy a diák tanulói jogviszonya a távozási bizonyítvány kiállításának napján szűnik meg. Nem tanköteles korú tanuló esetén megszűnik a tanulói jogviszony abban az esetben, ha igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulasztott, feltéve, ha a kiskorú tanuló szülőjét legalább két alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Munkarenddel kapcsolatos szabályok II/a.

6. 30 -

7. óra

A tanórák napi, heti rendjének kialakítási szabályai: Az iskolai élet rendje A tanításnap munkarendje: az 1-4. évfolyamokon 7.30 hajnali ügyelet (csak az ebédlőben) 7. 30 - 8.00 reggeli előkészületek az osztályteremben (érkezés: 7.50-ig) Délelőtti kötelező tanulási idő: 1-2. évfolyamon: 11.45-ig 3-4. évfolyamon: maximum 12.45-ig Ebéd: 12.00-14.00 (osztályonként változó időpontban) A tanításnap munkarendje: az 5-12. évfolyamokon 7. 00 - 7.45 tömegsport, DSE foglakozás tartható 7. 30 - 7.45 gyülekezés az aulában, beérkezés legkésőbb 7.50-ig 8. 00 45 perces tanítási órák órarend szerint 1. óra 8. 00 - 8. 45 reggeliző szünet az első óra után 2. óra 9. 00 - 9. 45 3. óra 9. 55 - 10. 40 levegőző szünet a harmadik óra után 4. óra 11. 00 - 11. 45 5. óra 11. 55 - 12. 40 6. óra 12. 50 - 13. 35 ebédszünet a hatodik óra után 14. 00 - 14. 45 tanulószoba, fakultáció, szakkör, sport- és egyéb pedagógusok által szervezett, vezetett foglalkozások a tanuló utolsó óráját követő ebédszünet után kezdődhet, kivéve napközis foglalkozást, mely az utolsó órát követően kezdődhet

A tanítási órák rendje, szabályai 10 perccel az első óra kezdete előtt kell az osztályokba megérkezni, illetve a további órákon a csöngetési jelzést megelőzően már tanteremben kell tartózkodni – kivéve, ahol csak tanári felügyelettel tartózkodhat diák. Az első tanítási óra kezdési ideje 8.00 óra. A késést igazolni kell. Az igazolatlan késésekből „összegyűjtött” 45 perces hiányzás, igazolatlan órának minősül. Az órai ülésrendet, a foglalkozás tartalmát, valamint munkaformáját a mindenkori szaktanár határozza meg. A tanuló minden tanítási órán köteles jelen lenni. Óra alatt a termet, az iskolai épületet a tanítási idő alatt engedély nélkül elhagyni tilos. Csak hivatalos formájú kilépővel, engedéllyel hagyható el az intézmény épülete az aulán keresztül. Tornaterem, számítástechnika, technika, fizika, kémia, földrajz, biológia szaktantermekben csak a tanár jelenlétében tartózkodhat diák.

II/b. A tanórán kívüli foglalkozások rendjének kialakítási szabályai: 0 Napközis foglakozás rendje 1-6. osztályos tanulók részére. A délelőtti tanítás végétől maximum 16.30 óráig tart.

3


Napköziből családi programra vagy iskolai foglalkozásra, versenyre szülői kérelemmel lehet csak eltávozni, illetve szaktanári előzetes kikérővel kell igazolni az eltávozást. Tanulószoba foglakozások rendje 7-8. osztályos tanulók részére induló fejlesztő, konzultációs foglalkozások. Szeptemberben kerülnek meghirdetésre, ezekről az osztályfőnökök adnak tájékoztatást. 0 Konzultációs foglalkozások rendje 9-12. osztályos tanulók részére induló fejlesztő foglalkozások. Szeptemberben kerülnek meghirdetésre, ezekről az osztályfőnökök adnak tájékoztatást. 0 Egyéb foglakozások, szakkörök, önképzőkörök, tanfolyamok rendje Szeptemberben kerülnek meghirdetésre. A foglakozások az utolsó tanítási óra után az ebédszünetet követően kezdődhetnek. Céljuk a kiemelkedő képességű és érdeklődő tanulók igényének kielégítése. Önkéntesek, de ha a foglalkozások 1/3-ról hiányzik valaki, akkor annak elvégzéséről igazolás, oklevél nem adható ki. ISK és Virág DSE foglakozások rendje A délelőtti testnevelési órák mellett minden diákunk részt vehet ISK tömegsport foglalkozásokon, házi sportversenyeken, különböző iskolai sportrendezvényeken. Ezek a foglalkozások tanév elején és félévkor kerülnek meghirdetésre, a kerületi versenyrendszerhez és ennek versenynaptárához igazodik. Idejük és helyük a testnevelési hirdetőtáblán kerül kifüggesztésre. Ezek a foglalkozások minden esetben ingyenesek. Virág DSE foglalkozásokon azok a tanulók vehetnek részt, akik a szeptember-október hónapokban meghirdetésre kerülő sportágakban (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda) szeretnének kiemelt képzést kapni, és magasabb szinten (kerületi-, fővárosi- és országos diákolimpia) versenyezni. A csoport indítható minimális létszáma 12 fő. A foglalkozás önköltséges, edzési díja 45 perces foglakozás idejére 100 Ft és emellett 500 Ft éves tagsági díj költséggel is jár. Ezek a foglalkozások május végéig folynak heti két-két alkalommal. Idejük és helyük a testnevelési hirdetőtáblán kerül kifüggesztésre. 0 A könyvtár rendje Az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott időtartamban, kölcsönzés céljából tart nyitva. A könyvtár használata ingyenes. A könyvtár használati rendjét külön könyvtári házirend tartalmazza, amely a könyvtárban megtalálható. II/c. A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások közötti szünetek rendje: A tanítási órák végén megszólaló csengő - kivéve az 1-2. évfolyamon - felhívja a tanár figyelmét arra, hogy a tanóra vége következik. Az óraközi szünet pihenésre és teremváltásra szolgál. A rendet a folyosókon, az aulában és a termekben ügyeletes tanár felügyeli, illetve az osztályban a mindenkori hetes. Reggeliző szünetben a diákok – a kulturált étkezést biztosítva – az osztályban tartózkodhatnak. A harmadik szünetet levegőző szünetnek biztosítjuk, így az iskola körzetéhez tartozó területen belül (udvarokon) tanári felügyelet mellett a szabadban tölthetik. Az aula, büfé lehetőséget nyújt az óraközi szünetek kulturált eltöltésére. Szervezett gyülekező helyet biztosít osztályoknak, csoportoknak óraközi szünetekre és tanórán kívüli foglalkozásokra. II/d. A nyitva tartás alatti folyamatos felügyelet, ügyelet biztosításának szabályai: A tanulóról történő gondoskodás, felügyelet a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelésioktatási intézmény jogszerű elhagyásának idejéig tart. Ezért a diák haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült. A felügyelet rendje az 5-12. évfolyamokon: 7. 30 - 7.45 gyülekezés az aulában (alsósokat szüleik az osztályba kísérhetik, középiskolások 7.30-tól felmehetnek az osztályokba) A felügyelet rendje az 1-4. évfolyamokon: 6. 30 - 7.30 hajnali ügyelet (csak az ebédlőben) 7. 30 - 8.00 reggeli előkészületek az osztályteremben (érkezés: 7.50-ig) Hazameneteli időpontok: tanítás után (osztályonként órarend szerint) ebéd után (osztályonként megegyezés szerint) tanulási idő előtt: 14.45-kor

4


napközi végén: 16.15-kor Összevont ügyelet: 1-4. évfolyam számára 16.15-17.00-ig. Az ügyeletből folyamatosan távozhatnak. Alsós gyermek felnőtt felügyelet nélkül csak a szülő írásos kérelme alapján távozhat az iskolából! Csak tanári felügyelettel lehet az intézmény terültén tartózkodni, ezért az utolsó tanítási óra, vagy szervezett foglakozás után minden felsős és középiskolás diák köteles elhagyni az épületet, illetve indokolt esetben (szülőre, szaktanárra várva) az aulában - portaszolgálat felügyelete mellett – tartózkodhat csak a továbbiakban. II/e.

A tanév rendjének, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának általános szempontja: A tanév rendjét az éves munkatervben határozzuk meg.

II/f. Intézményi rendezvények, ünnepek rendje, normatív szabályai: Az iskolai ünnepélyeket öltözékükkel is tiszteljék meg - lányoknak fehér blúz és sötét szoknya, fiúknak fehér ing és sötét hosszú nadrág vagy öltöny -, viseljék iskolánk jelképét a jelvényt, a sálat vagy a nyakkendőt (új tanuló kérje osztályfőnökétől). Rendezvényeinken, ünnepélyeinken tanúsítsanak kultúrált, fegyelmezett magatartást. II/g. Tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezési, illetve bejelentési szabályai: Az oktatáshoz nem tartozó eszközöket, értéktárgyakat, nagyobb összegű készpénzt a tanulók ne hozzanak magukkal. Ha mégis szükséges, ideiglenes megőrzésre leadhatják a gazdasági irodában, ahol a tanítás végéig megőrzik. II/h.

A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitele megtiltásának, korlátozásának, vagy feltételhez kötésének szabályai: A tanuláshoz szükséges felszereléseit mindenkor köteles magával hozni. A tanórához szükséges felszerelést a szaktanár határozza meg. Kisebb értékű pénzét, óráját, értéktárgyát a tanuló mindig tartsa magánál, gondoskodjék őrizetéről. Nagyobb értékű magával hozott tárgyat adják le megőrzésre. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért, a hanyagságból eltűnt, elveszett értéktárgyakért (ékszer, walkman, elektromos játék stb.) a nevelési-oktatási intézmény felelősséget nem vállal. Amennyiben a tanuló hozott magával mobil telefont, akkor azt óra alatt nem használhatja. Tanítási óra alatt kikapcsolt állapotban kell tartania. Veszélyes tárgyakat (bicska, csúzli, boxer, lánc, gázspray, fegyver utánzat, elektromos sokkoló) az iskolába behozni tilos, engedély nélkül senki sem tarthat magánál! II/i.

Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt magatartás: Tisztán, ízlésesen, alkalomhoz illő öltözetben jelenjenek meg. Tartsák meg a kulturált viselkedés szabályait, törekedjenek az alapvető kommunikációs- és illemszabályok, valamint az elemi együttélési normák következetes betartására. Iskolánkat képviselő versenyeken, közös programokon mindenki igyekezzen legjobb képességének megfelelően - nevelői útmutatásait és segítségét is felhasználva - teljesíteni, szabadidejét hasznosan tölteni. Vigyázzanak magukra, társaik testi épségére. Vigyázzanak mások tulajdonára és a közvagyonra, óvják környezetük szépségét és tisztaságát, annak megőrzéséhez tetteikkel is járuljanak hozzá. II/j. Az iskolán kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartás: A tanuló iskolán kívüli magatartásáért a szülő, gondviselő a felelős, de tanulóinktól az iskolán kívül is elvárjuk az iskolai normáknak megfelelő magatartást. Szélsőségektől mentes öltözködést, mértéktartó divatkövetést kérünk diákjainktól. Egészséget súlyosan károsító szerekkel ne mérgezzék szervezetüket! II/k. A diákkörök létrehozásának szabályai: A tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai művelődési, művészeti ismeretterjesztő, sport és más köröknek. Diákköröket az iskola költségvetésének

5


terhére, illetve önköltséges formában (DSE) is szervezünk. Tanév elején kerülnek meghirdetésre -a tanulói jogok figyelembe vételével-, jelentkezni lehet a meghirdetésben megfogalmazott szempontok alapján. Azonban egyes esetekben a diákköri tevékenységbe történő bekapcsolódást pedagógiai feltételhez, képesség meglétéhez kötjük, például énekkar esetében a szaktanár dönt a tagságról. Diákkört kezdeményezhet legalább 12 fő, vezetőjét az igazgató bízza meg. II.

Az intézmény létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok

III/a.

Az intézmény területének, épületének, helyiségeinek, berendezéseinek használati lehetőségei, szabályai tanórán, tanórán kívüli, szünidei időpontokban: Az intézmény területén csak a munkarendben meghatározott feladatai elvégzése céljából tartózkodhatnak diákok. Egyéb időtartam esetén ehhez osztályfőnöki vagy igazgatói engedély szükséges. Iskolai rendezvényeken napi nyitvatartási időn túl is használhatják az iskolaépület helyiségeit. Munkaszüneti napokon és ünnepeken külön engedély hiányában nem tartózkodhatnak diákok az iskola épületében és udvarán.

III/b. A létesítmény-használat korlátjai: Az iskola minden tanulója jogosult a tanulók felkészítését szolgáló helyiségeknek és felszereléseinek használatára tanítási időben, tanórán kívüli foglalkozások során. A foglalkozások befejezése során köteles elhagyni a tantermeket. Az iskola aulájában és udvarán addig tartózkodhat, amíg a kulturált viselkedés szabályait betartja. Az iskola dolgozóinak (pedagógusok, technikai dolgozók) másodszori figyelmeztetése esetén azonnal kötelesek elhagyni az aula és az udvar területét. Az iskolai könyvtárt nyitvatartási időben látogathatja, tanulói jogviszonya feljogosítja könyvtári tagságra és kölcsönzésre. III/c.

A létesítmény-használattal kapcsolatos védő-óvó szabályok: A tornaterem, tornacsarnok rendje: Alsó tagozatos tanulóinknak a tanítók által megfogalmazott elvárásoknak kell megfelelniük. A tanulók önállóan vonulnak le az öltözőkbe és megvárják, amíg az előző osztály elhagyja az öltözőket, csak ezután vonulhatnak be. Becsöngetésig az öltözőben fegyelmezetten viselkedve várják a tanárt a terembe vonuláshoz. Az öltözőt elhagyva lekapcsolják a villanyokat, és kulcsra zárják az öltözők ajtaját. Értéktárgyat, órát megőrzésre valamelyik felmentett tanulónak vagy a testnevelőnek adhatják át. A tornaterembe csak váltócipővel lehet belépni. Mindezek vonatkoznak az edzésekre és sportfoglalkozásokra is. További előírt felszerelés középiskolásoknak: fiúknak kék póló, lányoknak piros póló, felső tagozatosoknak: fehér póló. Sportnadrág használat előírás: combközépig érő shortnadrág. A tanulóknak ismerniük kell, és be kell tartaniuk a balesetvédelmi, munkavédelmi előírásokat. Tanórai baleset esetén, a tanuló azonnal jelezze sérülését testnevelőjének. Az óra befejezése után a tanulók az öltözőkbe vonulnak és egészségügyi, higiéniai előírások után felöltöznek, majd átadják a helyiséget a következő osztálynak. III/d. A létesítmény-használattal összefüggő esetleges bevételekről való rendelkezés: Az iskolánk tantermeinek, tornatermének és egyéb helyiségeinek bérbeadásából származó bevételekkel kívánjuk teljesíteni a fenntartó önkormányzat által előírt kötelező bevételi tervünket. A befolyt összeg a dologi kiadásaink egy részét fedezi. III/e. A használattal kapcsolatban a diákönkormányzat jogosítványainak meghatározása: A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit. Erről, a tanév elején az iskola igazgatója és a diákpolgármester együttműködési megállapodást fektet le.

6


A diákok jogai, kötelességei, és a jogok, kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok IV/a. A tanulók jogai: - Legfőbb általános jogi kötelezettség a jogszabályok – mások jogainak – betartási kötelezettsége, jogszabályba foglalt magatartási szabályoknak a betartása. - Minden tanulót, gyermeket megilletnek az emberi alapjogok. A gyermek az alapjogokat – mint mindenki más is – azokkal a feltételekkel gyakorolhatja, amelyeket az egyes jogterületek számára előírnak. (Alkotmány: 21/1996. (V. 17.) AB határozat) - Minden gyermeket megillet a tanuláshoz való jog. - A tanulónak joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék Iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. - A tanulónak joga, hogy személyiségi jogait, emberi méltóságát az iskola tiszteletben tartsa. A „tiszteletben tartás” arra utal, hogy valamennyi, a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott személynek tartózkodnia kell minden olyan döntéstől, intézkedéstől, amely e jog sérelmével járhat. A tanulói joggyakorlás korlátjai: a tanuló e jogának gyakorlása során nem korlátozhat másokat abban, hogy e joguk érvényesüljön, továbbá e joggyakorlás során nem veszélyeztetheti saját és társai, valamint az intézményben foglalkoztatott alkalmazottak egészségét, testi épségét és a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek fenntartását. - A tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében. - A tanuló joga, hogy részére helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék. - A tanulónak joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttathassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. - A tanulónak az információs, önrendelkezési jogát biztosítani kell. A tanuló személyes adatait védeni kell, csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad felhasználni, feldolgozni. A tanuló (szülő, gondviselő) kérésére tájékoztatást kaphat az osztályfőnöktől, illetve az iskola vezetőitől, miképpen tárolják, kezelik a személyes adatait, illetve arról, hogy ezek az adatok megfelelnek-e a valóságnak. Beiratkozáskor, tanév kezdéskor minden esetben adategyeztetés történik, és ekkor a tanuló (szülő, gondviselő) kérheti az iskola által nyilvántartott személyes adatainak helyesbítését vagy törlését. - A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről. - A tanuló joga, személyiségének szabad kibontakoztatása. Az oktatás legfontosabb követelménye az emberi személyiségre gyakorolt sokoldalú hatás. Az iskolai nevelésnek minden személyt képessé kell tennie arra, hogy hasznos szerepet töltsön be a szabad társadalomban, előmozdítsa a megértést, türelmet és barátságot. Ezért lehetőséget kell teremteni arra, hogy igénye szerint részt vegyen a diákkörök munkájában, kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek. - Minden tanulót megillet a magánélet szabadságának joga. A tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásának idejéig tart. Magánéletbe való beavatkozást jelenti, ha a nevelési-oktatási intézmény korlátozza az iskolán kívüli azon időszakot, amikor a gyermek szülői felügyeletét a szülő már ténylegesen el tudja látni. Iskolán kívüli, az intézmény által elvárható magatartásszabályok megszegése, nem szankcionálható, fegyelmi büntetéssel nem sújtható. - Minden tanulót megillet az önrendelkezési jog. Részére az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék. Tanuló, illetve szülő, gondviselő csak az információ birtokában kerülhet tényleges döntési helyzetbe, ezért a tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. Általános cselekvési szabadsághoz való jog a tanuló autonómiájának a védelmét szolgálja. Általában mindenkinek szabadságában áll eldönteni – a tájékoztatás és a tájékozódás rendszerének működtetése mellett -, hogy jogait és törvényes érdekeit igénybe veszi-e vagy attól tartózkodik. Ez a jog a nem cselekvés jogát, illetve a

7


jogérvényesítéstől való tartózkodást is magában foglalja. Például részt vesz-e egy nem kötelező foglalkozáson, illetve az alkotmányosan biztosított hatósági igényérvényesítési utat igénybe veszi-e vagy attól tartózkodik. - A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól. - A tanuló joga különösen, hogy napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön; válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit; a levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; tanulmányai során, a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között - megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust; jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot; személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában; kérelmére jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról; kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe; különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait; választó és választható legyen a diákképviseletbe; a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását. A tanulók kötelességei: - Részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon. - Eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének. - Életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában. - Megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait. - Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült. - Megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. - Az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. - Megtartsa az iskolai szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat. IV/b.

A tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés iskolai rendszere: A diákönkormányzat SzMSz rendelkezik a részletes jogorvoslati lehetőségekkel. Sürgős megoldásra váró problémás ügyekkel először az osztályfőnökhöz vagy osztályfőnök-helyetteshez kell fordulni, ha ez nem lehetséges, akkor az ügyeletes tanár, vagy az iskolavezetés tagjai nyújthatnak segítséget. Nem megoldott érdeksérelem esetén a diákönkormányzat nyújthat segítséget. Megkeresésük esetén, a diákpolgármester 7 napon belül köteles a válaszadásra. A Diákparlament (osztályok választott képviselői) rendezi el a diákok közötti súlyosabb vitákat; a diákpedagógus vitákat pedig a polgármesterből, az igazgatóból, DÖK tanárból és a két érintett félből álló testület. A havonta megtartott diákgyűlések adnak további lehetőséget mindennemű érdekegyeztetésre, érdekvédelemre, érdekképviseletre. Közérdekű és egyéni ügyekkel, javaslatokkal az igazgatói hírládán (főbejáratnál lévő hírláda) keresztül közvetve is fordulhat diák, szülő az iskola igazgatójához. Az igazgató a kézhezvételtől számított 7 napon belül érdemben válaszol a hozzá forduló diákhoz, szülőhöz.

8


IV/c.

A kérdezés-érdemi válasz, véleménynyilvánítás, a tájékoztatás, véleményezés, információhoz jutás formái, rendje: Az emberi méltóság tiszteletben tartásával minden tanulónk szabadon véleményt nyilváníthat minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről. Személyesen vagy képviselői útján részt vehet az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában. Tájékoztatást kaphat személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot is tehet. Kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, alkalmazottaihoz, s arra azonnal, de legkésőbb a megkereséstől számított 7 napon belül érdemi választ kaphat. A véleménynyilvánítás fórumai: Kötelező foglalkozásokon, tanítási órán a véleménynyilvánítás jogával a tanuló az órát vezető pedagógus által irányított keretek között élhet, alkalmazkodva az óra menetéhez és felépítéséhez, valamint mások művelődéshez való jogának a biztosításával. Egyéb esetekben a diákönkormányzat SzMSz rendelkezik a tanulói véleménynyilvánítás lehetőségeiről, szabályairól, illetve e szabályzatban meghatározottak szerint gyakorolhatja véleményezési-, egyetértési- és döntési jogait, továbbá kérheti az őt ért sérelem orvoslását. A tájékoztatás formái: Szülői értekezlet, fogadó óra, írásbeli és szóbeli tájékoztató, házirend és melléklete. Osztályfőnöki óra, tagozat gyűlés. Tájékoztató füzet: Minden tanuló a tanév elején tájékoztató füzetet (1-3. évfolyamon értékelő füzetet) kap. Az osztályfőnök illetve a szaktanárok a tájékoztató füzet útján tájékoztatják a szülőket (gondozókat) a tanulmányi előmenetelről, a kiemelkedően jó és rossz magatartásról, jutalmazásról, elmarasztalásról, az érdemjegyekről, a figyelemre méltó eredményekről és a meghívásokról. A tájékoztató füzetben (1-4. évfolyamon az üzenő füzetben) igazolja a szülő gyermeke mulasztását. A szülő az iskola minden értesítését aláírásával veszi tudomásul. IV/d. Tantárgyválasztás, foglalkozásválasztás és tanárválasztás rendje: Minden tanuló jelentkezhet napközibe, tanfolyamokra, részt vehet szakkörök, fakultációk, klubok, önképzőkörök munkájában, kulturális és sportversenyeken. Ezek a foglalkozások általában a tanév elején és félévkor kerülnek meghirdetésre, a szaktanárok a szakórákon tájékoztatást adnak ezek indulásáról, és ugyanekkor ismertetik a jelentkezési feltételeket is. Nem kötelezően választható tantárgyak és emelt szintre felkészítő foglalkozásokra a tanévet megelőző május 20ig írásban jelentkezhet a tanuló. (243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet 5. §) Minden év május 20-ig írásban jelentheti be, ha következő tanévben nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órákon, új tantárgy felvételét is jelentheti. Napközibe jelentkezés minden év május 20-ig történik írásban. Amennyiben az igények meghaladják a lehetőségeket, akkor a kérelmek elbírálásának szempontjai: napközis foglalkoztatásra felvételt nyer az a tanuló, - akinek elhelyezését a gyámhatóság kezdeményezte, - akinek a napközbeni ellátását meg kell oldani, mert szülei, - őt egyedül nevelő szülője - dolgozik IV/e. Diákkörök, diákönkormányzat iskolai támogatása Az iskola tanulói, közös tevékenységük megszervezésére és a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. A diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A továbbiaknak ennek szellemében kell tevékenykedni. A diákönkormányzat képviseli a diákok vagy azok nagyobb csoportjainak érdekeit. Az iskolai diákönkormányzatnak véleményezési-, egyetértési joga van számos iskolai döntések meghozatalához, továbbá döntési joga az alábbiakhoz: -saját működésének kérdéseiről, és a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, -egy tanítás nélküli munkanap programjáról, -iskolai tájékoztatási rendszer (faliújság, iskolarádió) szerkesztősége tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásáról,

9


-diákönkormányzatot segítő nagykorú személynek a diákság általi elfogadásáról. A diákönkormányzatnak egyetértési joga van az alábbi kérdésekben: -a Házirend SzMSz egyes részeinél, -az iskolai SzMSz jogszabályban meghatározott részeinek elfogadásával és módosításával kapcsolatosan. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, melyet a tanév elején együttműködési megállapodásban fektet le. Szabadidős feladatok végzése során felmerülő kiadásokra: díjazásra, kirándulásra, programok szervezésére, lebonyolítására az intézmény, a fenntartó önkormányzat és az iskolai alapítvány nyújthat támogatást. IV/f. Iskolai diákmédia szerepe: Intézményünkben működik az iskolarádió, melyet középiskolás diákjaink vezetnek. Elsődleges szerepük a szolgáltatás: tájékoztatás, hirdetés, szórakoztatás. Internet szolgáltatáson keresztül színvonalas tájékoztatási lehetőség kínálkozik diák, szülő, pedagógus számára (HYPERLINK http:/www.kig.hu). A Padfirkálók lapja és az Iskolapad a diákélet eseményeit mutatja be. IV/g. Tanítás nélküli munkanap felhasználásának elvei: A tanév rendjében meghatározott számú tanítás nélküli munkanapok közül 1-gyel a Diákönkormányzat rendelkezik. A további napokat tantestületi értekezletek és pedagógus továbbképzés céljaira fordítjuk. IV/h. Diák-sportegyesület támogatása: Intézményünkben iskolai sportkör (ISK) és diáksportkör (Virág DSE) is működik. Előbbi a tanulók mindennapos testnevelését segíti elő, utóbbi a felső- és középfokon tanulók szabadidős sporttevékenységét szervezi, irányítja. A DSE alulról szerveződő, választott testülettel működő önálló jogi személy. Diákok, szülők, szervezetek támogathatják működésében. Tagsági díjból, pályázatok útján, helyi önkormányzat és a Bp. Diáksport Szövetség anyagi támogatásával kapott összegekből tartja fenn magát, szervezi a diákok sporttevékenységét. Az ISK és a VDSE feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola tornatermeit, sportszereit, berendezéseit, melyet az intézmény vezetőjével a tanév elején együttműködési megállapodásban fektet le. IV/i.

Ingyenes, vagy kedvezményes étkezés, tankönyv-, tanszerellátás ügyekben a döntés mechanizmusa, szempontjai: A tanuló joga a kedvezményjuttatáshoz való jog. A helyi önkormányzat dönt a normatív kedvezményen túli további tankönyv kedvezmény fedezetét, továbbá azokat a szabályokat, amelyek alapján az iskola igazgatója dönthet az ingyenes ellátásról, a térítési díj összegről, a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről, a fizetendő térítési díj mértékének csökkentéséről vagy elengedéséről. A normatív kedvezmény iránti kérelmet írásban kell benyújtani – minden év november 15-ig - az iskola gyermekvédelmi felelősének, aki felvilágosítást ad arról, hogyan lehet az igényjogosultságot igazolni. Az elosztás rendje: az intézményben rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével az osztályfőnöknek kell benyújtani a további tankönyvkedvezmény iránti kérelmet. A támogatást a legalacsonyabb 1 főre jutó jövedelemmel rendelkező családok gyermekei kapják. IV/j.

Taneszközökért, felszerelésekért a felelősség rendje: A tanuló díjtalanul használhatja ezeket.

10


IV/k. Saját környezet és az általa használt eszközök rendben tartásának szabályai: Iskola tanulói a megteremtett tisztaság megőrzésével, növények ápolásával, élettereink dekorálásával járulhat hozzá a környezet rendben tartásához. A tanulói taneszközöket fegyelmezetten használják, szertári helységekben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. IV/l.

A tanítási órák, foglalkozások, rendezvények előkészítésében és lezárásában való kötelező részvétel szabályai: A tanításhoz használt szemléltető eszközök előkészítésében és karbantartásában részt vesznek a tanulók. Rendezvényeken önkéntes vállalás vagy a tanár megbízása alapján végzik a tanulók a munka előkészítését és lezárását. IV/m. Számonkérés formái, „összeférhetetlenségi” szabályok (napi dolgozatok mennyisége, típusa): A tanulók tudását a szaktanár értékeli, szóbeli, írásbeli ill. gyakorlati teljesítményt mérve. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma a heti óraszámnak megfelelően, félévenként minimum 3-4-5. Az év végi osztályzat a tanuló egész éves, folyamatos munkáját jellemzi. A diák megismerheti dolgozatai eredményét, érdemjegyeit, osztályzatait. Korrepetálást kérhet az őt különösen érdeklő, vagy számára nehezen érthető tananyagrészekről, vagy mulasztásából származó hiányosságok pótlására. A témazáró vagy nagyobb egységeket számonkérő dolgozatokat minimum 1 héttel előre be kell jelenteni. Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A dolgozatok javítási ideje legfeljebb két hét. Az első–harmadik évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. A tanuló az első–harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága szükségessé teszi, az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottsághoz, fejlettséghez igazodó továbbhaladást engedélyez. Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. IV/n.

A tanulók nagyobb csoportja számszerű meghatározása: Diákparlament - amikor az egész intézmény diákságát érintő vélemény nyilvánítására van szükség Egy tagozat - amikor tagozat diákságát érintő vélemény nyilvánítására van szükség Egy évfolyam - amikor évfolyam diákságát érintő vélemény nyilvánítására van szükség Egy osztály - amikor osztály diákságát érintő vélemény nyilvánítására van szükség

III.

A tanulók jutalmazásának formái, rendje

V/a.

Tanulmányi, szorgalmi munka, magatartás és viselkedéskultúra elismeréséül adható írásbeli bejegyzések: tanítói, szaktanári dicséret osztályfőnöki dicséret tagozati dicséret igazgatói dicséret tantestületi dicséret V/b. Dicséretek, jutalmak, elismerések: oklevél, könyv, ajándéktárgy,

11


jutalomkirándulás díjak, serlegek Károlyi Aranyoklevél Károlyi István vándorserleg kerületi, országos kitüntetésre felterjesztés IV.

A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések formái, rendje

VI/a. A házirend megsértésének jogkövetkezményei: fegyelmi bejegyzés tanítói, szaktanári figyelmeztetés tanítói, szaktanári intés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés tagozati intés igazgatói intés fegyelmi büntetés, fegyelmi vizsgálat elrendelése VI/b.

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet: megrovás 0 szigorú megrovás 0 meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása 0 áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától 0 kizárás az iskolából (ez utóbbi kettő a nem tanköteles tanulókra vonatkozhat) V.

A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás és anyagi kártérítési felelősség szabályai

A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani, és le kell folytatni. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít. Ha a tanuló, tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia.

VIII.

Az osztályozó-, javító-, különbözeti-, köztes- és érettségi vizsgák eljárási szabályai

12


Ha a tanuló kötelező óraszámok 70 %-ánál kevesebb órán vett részt, vagy hiányzásai meghaladják a 250 órát a nevelőtestület döntése alapján tanulmányi kötelezettségének teljesítéséről osztályozó vizsgán adhat számot. Tanév végén egy vagy két tantárgyból elégtelen érdemjegyet szerzett, úgy augusztusban – az igazgató által meghatározott időpontban és helyszínen – javítóvizsga bizottsága előtt bizonyíthatja, hogy bepótolta lemaradását. Tanulói átvétel feltétele lehet, a meghatározott időpontban a tanév során a különbözeti vizsga letétele a sikeres továbbhaladás érdekében. Erre akkor kerülhet sor, ha a tanuló régi iskolájában nem vagy alacsonyabb óraszámban tanulta azt a tantárgyat. A közoktatásról szóló törvény 30.§ (9.) bekezdés állapítja meg azokat a rendelkezéseket, amelyek figyelembe vételével a különleges gondozásra jogosult tanulók felkészítését és vizsgáztatását meg kell szervezni. A sajátos nevelési igényű tanulót a szakértői, rehabilitációs bizottság vagy nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Részükre a különböző vizsgákon hosszabb felkészülési időt, számítógép használatát lehetővé kell tenni. Írásbeli beszámolót szóbeli beszámolóval vagy szóbeli beszámolót írásbeli beszámolóval történő felváltását lehetővé kell tenni. Érettségi vizsgán az érintett tantárgy, tantárgyak helyett – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat, tantárgyakat választhat. A tanulmányokkal összefüggő mentesítés iránti kérelmet írásban kell eljuttatni az iskola igazgatójához, aki döntését írásba foglalja, amelyről értesíti a kiskorú szülőjét. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és a minősítés alól, az iskola az oktatási törvény 52. § (7.) és (11.) bekezdés C pont időkeret terhére részére egyéni foglalkozást szervez, melyre az igazgatónál jelentkezhet a tanuló. IX.

A tantárgyi, tanévi, részleges, vagy teljes felmentések eljárási szabályai

A Nevelési Tanácsadó javaslata alapján a szülő kérelmére az iskola igazgatója dönt a tantárgyi felmentésről. Ez lehet teljes felmentés, vagy a tantárgy értékelése alóli felmentés. Egészségügyi probléma esetén az orvosi javaslatot figyelembe véve az iskolaorvos tesz javaslatot a testnevelés alóli teljes felmentésre, vagy gyógytestnevelésre utalásra. X.

A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről a megelőző tanév végén

Az előző tanév februárjában tájékoztatjuk a szülőket a tantestület által kiválasztott tankönyvekről, taneszközökről. Véleményüket megfontoljuk. A kötelező taneszköz jegyzéken nem szereplő tankönyveket és taneszközöket csak szülői beleegyezés birtokában rendeljük meg, ha a szülők legalább 75 %-a egyetért a megrendeléssel. A tankönyvmegrendelés elkészítése előtt januárban felmérjük, hogy melyik család milyen kedvezményekre jogosult. Írásban értesítünk minden tanulót, illetve szülőt. A bejelentés határidejének elmulasztása jogvesztő. XI.

A gyermekre vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok

XI/a.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása: Kántor Judit gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Iskolánk főállású dolgozója.

13


XI/b. A rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás formái, rendje: A tanulónak jogában áll évente legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton részt venni, és évente két alkalommal - ősszel és tavasszal - fizikai állapotát megismerni. Szakorvosi javaslat alapján gyógytestnevelés képzésben részesülhetnek tanulóink. Ez tanítási időn kívüli kötelező jellegű foglalkozás, így érdemjegyet von maga után. A mulasztási szabályok ide is érvényesek. Csoportbeosztást a gyógytestnevelő végzi. A csoportok a tanév során igény szerint feltöltésre kerülhetnek. XI/c. A baleset megelőzési előírások: Szeptember első osztályfőnöki óráján balesetvédelmi- és tűzvédelmi oktatást kell tartani. Ezen kívül speciálisan szakórai (testnevelés, technika, kémia) balesetvédelmi oktatást is kapnak a tanév elején és félévkor, illetve aktuális alkalmi helyzetekben. A balesetvédelmi előírások betartása mindenki számára kötelező! A tűzvédelemről az iskola tűzvédelmi szabályzata rendelkezik. XI/d. A baleset esetén teendő intézkedések: Az iskolában történt balesetet azonnal jelenteni kell a helyszínen tartózkodó ügyeletes tanárnak és az iskolavezetésnek. A balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni. Tanuló rosszulléte, betegsége esetén - sürgős esetben a jelen lévő szaktanárnak - az osztályfőnök kötelessége intézkedni. Távolléte esetén a titkárságon vagy szabadidős pedagógushoz kell fordulni. A szülőt kell értesíteni, majd a diák állapotától függően orvosi ellátáshoz kell juttatni. XII.

Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok

XII/a. A térítési díj, tandíj, hozzájárulás stb. megállapítása a fenntartói szabályok alapján: Magyar állampolgárok és nemzetközi jogi egyezményt aláíró ország állampolgárai részére az oktatás-nevelés tandíjmentes. XII/b. Az intézményi díj megállapítása: Magyar állampolgárok és nemzetközi jogi egyezményt aláíró ország állampolgárai részére az oktatás-nevelés tandíjmentes. XII/c. A befizetés és visszafizetés rendje, eljárási szabályai: Az igénybe nem vett étkezés térítési díja jóváírandó vagy visszafizetendő, ha azt a szülő az előző napon legkésőbb 09.00 óráig jelzik az iskolatitkárnak vagy a gazdasági vezetőnek személyesen vagy telefonon. Önköltséges szakköri befizetésből az előzetesen bejelentett és utólag igazoltan hiányzott órák díja jóváírandó vagy visszafizetendő. XIII.

A szociális és normatív kedvezmények, támogatások, ösztöndíj felosztásának elvei, a kérelemelbírálás eljárási rendje

XIII/a. Tandíjjal-, térítési díjjal összefüggő kedvezmények: Magyar állampolgárok és nemzetközi jogi egyezményt aláíró ország állampolgárai részére az oktatás-nevelés tandíjmentes. XIII/b. Étkezéssel összefüggő kedvezmények: A tanév II. félévében felmérjük a normatív étkezési kedvezményezett tanulók körét. A kedvezményezett családok nyilatkozatot adnak be a tanév végén. Augusztus hónapban, ill. a kedvezményre jogosító ok beálltát követően határozatot hoz az iskola igazgatója a kedvezmény mértékéről.

14


XIII/c. Tankönyv támogatás helyi szabályai: Iskolai tankönyvrendelés előkészítése előtt igénylőlapon jelenti be a szülő, hogy normatív kedvezményre jogosult. A be nem jelentés jogvesztő hatályú, kivéve, ha a kedvezményre jogosító állapot azt követően állt be. XIII/d

Ösztöndíj helyi szabályozása: Intézményünkben nincs mód az ösztöndíj rendszer alkalmazására.

XIII/e. Juttatások, segélyek helyi szabályozása: „Alapítvány az Erzsébet Utcai Diákjaiért” (1041 Budapest, Erzsébet utca 69. Adószám: 18000153-1-41) nevezett iskolánk alapítványhoz benyújtott írásbeli kérvények alapján kuratórium dönt a juttatások és segélyek odaítéléséről. XIII/f. További fenntartói kedvezmény (pl. ingyenesség): A fenntartó, pályázatok formájában kedvezményeket biztosít táborozás, testnevelés- és sport, erdei iskola, diákönkormányzat stb. feladatok eredményes végzéséhez. XIV.

A foglakozásról való távolmaradással kapcsolatos szabályok

XIV/a. A távolmaradás kérésének rendje: Bármely tanórán kívüli tevékenység csak úgy folytatható, ha nem ütközik a kötelező iskolai elfoglaltságokkal (tanítási óra, ünnepély stb.) és nem akadályozza az iskolai munkát, a tanulmányi feladatok elvégzését. Iskolai érdekű távollét (pl.: tanulmányi verseny, diákolimpiai rendezvény) esetén az osztályfőnök igazolja a verseny napját, óráját. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra. Iskolai elfoglaltság alól felmentést (szülő kérésére vagy kikérőre) az osztályfőnök ad. A kikérőt a kérdéses időpont előtt három tanítási nappal kell bemutatni. Kikérőt (pecséttel, aláírással ellátott) csak hivatalos szervezet adhat. Két napnál hosszabb iskolai távolmaradásról szóló kikérő engedélyezéséről az iskola igazgatója dönt, amit legalább négy nappal előbb kell az igazgatóhoz eljuttatni. A hiányzásból adódó tanulás kiesést a tanulónak minden esetben pótolnia kell, hosszabb idő esetén a szaktanárral kell felvenni a kapcsolatot. XIV/b. Az elbírálás szempontjai: Az igazgató minden esetben emberi és méltányossági szempontok figyelembe vételével igyekszik a döntését meghozni. XIV/c. Az engedélyezés rendje: Az igazgató három napon belül írásban vagy szóban köteles válaszolni az engedély megadására, vagy megtagadja azt, vagy esetleg feltételhez köti az engedélyezést. XIV/d. A mulasztás igazolásának módja: A hiányzásokat egy héten belül - a következő osztályfőnöki órán - az ellenőrzőben (tájékoztató v. üzenő füzetben) igazolni kell, egyébként igazolatlan mulasztásnak számít. Betegség ill. családi ok miatt tanévenként két alkalommal, legfeljebb három-három napot a szülő is igazolhat. A három napnál hosszabban tartó hiányzás esetén csak orvosi- vagy egyéb hivatalos igazolást fogadunk el. Testnevelési óra végzése alól felmentést – rosszullét, hirtelen fellépő egészségügyi panasz, egyéb akadályoztatás esetén – adhat a testnevelő. Tanítás nélküli munkanapokon (Károlyi nap, diáknap, sportnap, városismereti nap, múzeumi nap, osztálykirándulás, iskolai keretben megtartott jeles ünnepek) is meg kell jelenni, az esetleges távolmaradást igazolni kell.

15


Amennyiben a tanítási óra kezdete - becsengetés - után érkezik a tanuló az órára, hiányzása késésnek minősül, melyet igazolnia kell. Amennyiben nem tudja igazolni, akkor a távolmaradás percét a naplóba bevezetjük, s ha az így összegyűlt percek a 45 percet kiteszik, akkor már igazolatlan órának tekintjük. XIV/e. A mulasztás következményeinek meghatározása: Előre nem látott hiányzás első napján a szülő köteles értesíteni az iskolát. A bejelentés elmaradása esetén az osztályfőnöknek intézkednie kell a mulasztás okának felderítésére. Ha a tanuló összes hiányzása meghaladja a 250 órát, évfolyamot kell ismételnie, vagy osztályozó vizsgát tehet a nevelőtestület döntése alapján. Ha a tanuló hiányzása valamely tantárgyból eléri az éves óraszám 30 %-át (jegyei alapján nem zárható le), akkor a tanuló nem osztályozható, és/vagy a szaktanár döntése alapján osztályozó vizsgára kötelezhető. XIV/f. Az igazolatlan mulasztás miatti intézkedés rendje tanköteles tanuló esetén: A tanuló szüleit egy igazolatlan óra után értesíti az osztályfőnök. A tanuló ismételt igazolatlan mulasztásai miatt a szülő – gondviselő – ellen szabálysértési eljárást kezdeményezhet az iskola. XV.

A fakultatív hit- és vallásoktatás idejének, helyének meghatározása

A hit- és vallásoktatásban való részvétel szülői elhatározáson múlik, megszervezése az érintett egyházi személy feladata. Az iskola az intézményben rendelkezésre álló eszközökből köteles biztosítani az ehhez szükséges tárgyi feltételeket. Tanév elején, az egyházak által meghirdetésre kerülő tájékoztatókat az intézmény közzé teszi, illetve szülői értekezleteken ismerteti. XVI.

Egyéb speciális, az intézményre vonatkozó előírás szabályai

Általános eljárási szabályok: A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. A tanuló, a szülő, az iskola, döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. A további eljárási kérdésekben az új Oktatási Törvény szabályai a meghatározóak. XVII.

A házirend nyilvánosságával kapcsolatos szabályok

XVII/a. Tájékoztatás, megismertetés rendje: A házirendet az iskola vezetője készíti el. A szülői közösség, valamint az iskolai diákönkormányzat megvitatja, kiegészíti, egyetért vele. A nevelőtestület megvitatja, kiegészíti, majd elfogadja. A fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Tanév kezdetén az iskolába beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni, és ezzel nyilvánosságra kerülve hatályba lép. XVII/b. Tájékoztatás kérésének, és erre a tájékoztatás adásának rendje: A házirenddel kapcsolatban felvetődött kérdésekre vagy azonnal, vagy előre egyeztetett időpontban elsősorban a tanuló osztályfőnöke ad tájékoztatást. Amennyiben további tájékoztatás kérése van tanulónak vagy szülőjének, forduljon bizalommal a tagozat felelős igazgatóhelyetteséhez vagy igazgatójához.

16


XVII/c. Hozzáférhető elhelyezés biztosítása: A felülvizsgált házirendet minden tanuló és szülő megkapja. Új tanulóink beiratkozáskor kapják kézhez. A házirendet az osztályokban, a tanáriban, a könyvtárban és az ott elhelyezett számítógépeken kell elhelyezni, hogy azt a pedagógusok, tanulók és szülők szabadon megtekinthessék. A tanév első szülői értekezletén az osztályfőnökök tájékoztatást adnak a házirend fontosabb pontjairól. XVIII. Záró rendelkezések XVIII/a. A házirend hatálya, hatályba lépése: A házirend a fenntartó jóváhagyása után, 2005. szeptember 1-től lép hatályba. XVIII/b.A felülvizsgálat rendje: A tantestület szükség esetén évente felülvizsgálja, módosítja házirendjét. Az új házirend tervezetet átadja a diákönkormányzatnak és a Szülői Választmánynak, kéri az egyetértésüket. A törvényben biztosított határidő alatt a diákönkormányzatnak, a Szülői Választmánynak és a tantestületnek meg kell egyeznie egymással. Ha ez sikerül, megszületik a házirend. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. XIX.

Egyéb

Hivatkozás, utalás más szabályzatokra: - Alkotmány - Gyermekekért Nemzetközi Egyezmény - Közoktatási törvény - 11 / 1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési, oktatási intézmények működéséről - Intézmény SzMSz - Diákönkormányzat SzMSz - Tűzvédelmi előírások, levonulási rend - Napközis házirend - Szakórák házirendje (testnevelés, fizika, kémia, technika, számítástechnika) - Könyvtár működési rendje

Budapest, 2005. február 25. P. H.

Horváth László sk. of. mk.-vezető

Papp Gabriella sk. diákpolgármester

Jánosi Miklós sk. szülői képviselet

………………………… igazgató

Mellékletek: 1. A házirendet véleményezi, és egyetértési jogot gyakorolja (véleményezés, egyetértés dokumentumainak csatolása: szülői képviselet, diákönkormányzat). 2. Nevelőtestületi elfogadás (jegyzőkönyv). 3. Fenntartói jóváhagyás (határozat szám).

17

HÁZIREND. Készítette: Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium, 1041 Budapest, Erzsébet utca 69. Bevezető rész

Recommend Documents