HÁZIREND
Budapest II. Kerületi Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium
1
HÁZIREND mely a Budapest II. Kerületi Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium (1026 Budapest, Pasaréti út 191-193) tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján.
A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
Szabó Lőrinc Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium házirendjének elfogadása és jóváhagyása Nevelőtestületi elfogadás dátuma: …….... év …………………. hó ………… nap Fenntartói jóváhagyás: Nkt. 25. § (4) bekezdés szerint Érvényesség: határozatlan idejű Tervezett felülvizsgálat dátuma: 2014.09.01.
2
Rövidítések jegyzéke: A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Tpr.) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Tpr. vhr.) A házirend hatálya 1. Az iskola házirendjének betartása az intézmény minden diákjának, pedagógusának, alkalmazottjának és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személynek kötelessége. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra (osztálykirándulás, szalagavató, stb.) vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola portáján; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél. Minden tanulónak, szülőnek joga van, Nkt-ben megfogalmazott jogok, kötelezettségek illetve a hozzájuk kapcsolódó szabályozási formák megismeréséhez (Házirend, iskolai-, diákönkormányzat-SZMSZ stb.) ezért : 1. A házirend egy példányát – a törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 2. A Nkt valamint a házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait , ezen kívül a Nkt-ben megfogalmazott jogok gyakorlásának módját minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleten. 3. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten.
3
4. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban. 5. Ezen kívül a tanulók, szülők, iskolai dolgozók a törvények és jogszabályok értelmezésével kapcsolatban segítséget kérhetnek és kapnak a diákönkormányzattól, az osztályfőnököktől és az iskolavezetéstől.
I. A TANÍTÁS RENDJE, A MUNKARENDDEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Az iskola működési rendje Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti és utáni felügyeletet. (Pasaréti úti épületben reggel 7.30 órától; a Fenyves utcai telephelyen 7.45 órától a tanítás, illetve a tanórán kívüli foglalkozások végéig) Ez idő alatt a tanulók az erre kijelölt helyen: a folyosón, az udvaron, délután a tantermekben tartózkodhatnak az ügyeletet, foglalkozást vezető nevelővel. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata 1. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. A tanulók igényüket, ha egyszeri alkalomról van szó, min. egy nappal a használat előtt jelezzék a teremért felelős személynek (testnevelő, informatika tanár stb) vagy osztályfőnöküknek. Hosszabb ideig tartó használat esetén (pl.: táncpróba) a tanulók személyesen vagy az osztályfőnök útján forduljanak az igazgatóhoz. 2. Tanításon kívül az iskola létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a tanulók, melynek betartása minden diák számára kötelező.1 3. Az Pasaréti úti épületbe a tanulóknak reggel 7.30 óra és 7.55 óra között, a Fenyves utcai telephelyre 7.45 óra és 8.10 óra között kell megérkezniük. 4. A Pasaréti úti épületben a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 0. óra 7.15 - 8.00 1. óra 8.00. - 8.45 2. óra: 9.00. - 9.45 3. óra: 10.00. - 10.45 4. óra: 10.55. - 11.40 5. óra: 12.00. - 12.45 6. óra :12.55. - 13.40 7. óra :13.50. - 14.35. A főétkezésre biztosított a 4.órát követő óraközi szünet (ebédszünet), amely 20 perces időtartamú. 5. A Fenyves utcai telephelyen a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra 8.15. - 9.00 1
Rendelet 5. § (2) bekezdés f) pont
4
2. óra: 9.15. - 10.00 3. óra: 10.15. – 11.00 4. óra: 11.15. - 12.00 5. óra: 12.10. - 12.55 6. óra :13.15. - 14.00 6. A tanítás reggel 8.00 órától 14.35 óráig tart. Az egész napos iskolai (iskolaotthonos) munkarend 16.00 óráig tart. Az egyéb foglalkozások legkésőbb 16.00kor befejeződnek 7. A tanóra kezdetét és végét csengetés jelzi, valamint a tanóra kezdete és vége előtt 3 perccel jelzőcsengetés hangzik el. 8. A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára időben, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg. 9. A tanulók kötelesek a tanóra előtti jelzőcsengetés elhangzásakor a következő foglalkozás helyszínéül szolgáló tanteremhez menni.2 10. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe csak a szaktanár engedélyével lehet belépni.3 11. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 12. A tanulók távozását az iskola épületéből a nevelők csak írásos kilépővel engedélyezhetik. A kilépőt a tanulónak távozáskor le kell adnia a portán. 13. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.00 óra és 14.00 óra között. 14. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. Tanulóink minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során fel kell hívni a figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. Ennek megtörténtét az osztályfőnökök a naplóban rögzítik. Ezenkívül kémia, számítástechnika, technika, testnevelés tantárgyakból balesetvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a tanulók aláírásukkal igazolnak. Egyéb rendkívüli események esetén szükséges teendőket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.4 2. Azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket – a szervezeti működési szabályzat előírásainak megfelelően, összhangban az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarenddel – a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk, a házirend melléklete tartalmazza. 3. Az óvó, védő előírásokat az iskola pedagógiai programjában foglalt teljes körű egészségfejlesztési programban szereplő tartalmi követelményekkel egységben kell értelmezni és alkalmazni5
2
Rendelet 5. § (2) bekezdés a)-c) pontjai Nkt. 46. § (1) bekezdés c) pontja, Rendelet 5. § (2) bekezdés c) pont 4 Rendelet 129. § (1) bekezdés 5 Rendelet 129. § (5) bekezdés 3
5
4. Az iskola épületében és az iskolai rendezvényeken dohányozni csak az iskolával nem tanulói jogviszonyban álló felnőtt, nagykorú személyeknek lehet az arra kijelölt helyen. 6 5. Az iskolában, illetve iskolai rendezvényeken szeszesital, kábítószer fogyasztása tilos. 6. Az iskolai kirándulásokon a tanuló a csoporttól , szállásról / táborhelyről csak a kísérő tanár engedélyével és az általa meghatározott módon (pl.: kisebb gyerekeknél csoportosan) távozhat, és a tanár által meghatározott időn belül visszaérkezni köteles. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két hetes, bontott csoportoknál csoportfelelős folyosói tanulói ügyeletesek, 4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); a szünetben a termet kiszellőztetik; az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, az általános iskolában az első órán jelzi az ellenőrzőhiányt az órát tartó tanárnak, ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot, az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. A tanteremben tartott utolsó tanítási óra után – a pedagógus felügyeletével – felrakatja a székeket, kiszedeti a szemetet a padokból, becsukja az ablakokat, lekapcsolja a lámpákat. A tanár feladata figyelni arra, hogy a tantermet rendben hagyják el a tanulók. amennyiben a tanterem berendezési tárgyaiban rongálásra utaló jeleket észlelnek, jelentik az órát tartó pedagógusnak vagy az iskolavezetésnek. 5. A hetesek munkáját az osztályfőnökök értékelik, a jó munkát jutalmazzák, a hanyag ellátást büntetik.7
6
Nkt. 25. § (2)-(3) bekezdés Nkt. 46. § (1) bekezdés c) pontja, Rendelet 5. § (2) bekezdés c) pont; Nkt. 25. § (2) bekezdése, 46. § (1) bekezdés c) pont; Rendelet 5. § (1) bekezdés e) pont 7
6
6. A kilencedik - tizenharmadik évfolyamos tanulók – külön beosztás szerint – reggel 7.45. és 8.00. óra között, valamint az óraközi szünetekben az iskola tanári folyosóján tanulói ügyeletet látnak el. 7. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb. Témazáró dolgozatok 1. Egy tanítási napon a tanuló maximum két dolgozatot írhat. E rendelkezés vonatkozásában dolgozatnak minősül az olyan írásbeli számonkérés, amely betölti a teljes órát, illetve legalább három óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi. A pedagógus a dolgozatírás időpontját és témakörét egy héttel előre köteles bejelenteni a tanulók számára.8 2. A tanuló joga, hogy dolgozatát a beszedéstől számított két (tanítási) héten belül kijavítva megtekinthesse. A szülő joga, hogy fogadóórán gyermeke dolgozatába betekinthessen. Határidőn túli értékelés esetén a tanár és a tanuló egyeztetése szükséges az érdemjegy beírását illetően.9 Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközöket, felszerelést magukkal hozni kötelesek 2. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével – rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. 3. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanulónak a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez illetve jogai gyakorlásához nem szükséges vagyontárgyaiban bekövetkezett értékveszteségekért, kivéve ha azt a tanuló az iskolába érkezéskor az osztályfőnökének vagy az intézményvezető által kijelölt pedagógusnak megőrzésre leadja illetve a földszinti értékmegörző szekrényben elhelyezi. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és megőrzését vállalja. 4. Az iskolába tilos behozni minden olyan eszközt, amely a tanóra és a foglalkozások rendjének jelentős megzavarására, személyhez fűződő jog megsértésére kifejezetten és célzottan alkalmas, a többi tanulót tankötelmének teljesítésében akadályozza, vagy ártalmas az egészségre és a testi épségre. Amennyiben ilyen tárgy birtoklására fény derül, a tanuló köteles azt jelenteni illetve átadni a pedagógusnak, aki az elvett dolgot jól zárható szekrénybe helyezi el, és haladéktalanul értesíti arról a tanuló szülőjét annak közlésével, hogy az elvett tárgyat mikor veheti át.10 5. Tanítási órákon és iskolai rendezvények alatt mobiltelefon, kommunikátor, okostelefon (smartphone), walkmen, MP3-, MP4-lejátszó és bármilyen hordozható digitális lejátszó használata tilos.11 A tanítást zavaró tárgyakat becsengetéskor ki kell kapcsolni, és el kell tenni. Ezek használata esetén ez órát tartó tanár az adott tárgyat az óra végéig elveheti. 6. Órák alatti levelezésnél, amennyiben ez az oktató-nevelő munkát zavarja, az órát tartó pedagógus a levelet elveheti, de óra végén olvasatlanul kell visszaadnia tulajdonosának. 8
Nkt. 25. § (2) bekezdés, Rendelet 5. § (2) bekezdés b) pont Nkt. 25. § (2) bekezdés 10 Nkt. 25. § (2-3) bekezdés 11 Nkt. 25. § (2) bekezdés, Rendelet 5. § (2) bekezdés c) pont 9
7
7. Tilos az iskolába a következő tárgyak bevitele: bármilyen fegyvernek minősülő tárgy, szúró- és vágóeszközök, gyufa, napraforgómag, kártya, dohány, szeszes ital, gyúlékony vegyszer, robbanószerek.12
II. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A köznevelés ágazati kerettörvénye és a végrehajtására kiadott rendeletek részletesen tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja. A szociális támogatáshoz való, a különböző részvételi és választási jogok, továbbá az iskolai munkamegosztásban intézményesített együttműködési jogosultságok a tanuló által megkezdett első tanév kezdetétől, a létesítményhasználat, az iskolai rendezvényekre vonatkozó előírások azonban már a beíratást követően illetik meg a tanulót.13 Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 1. Az iskolai foglalkozás keretében a tanuló által készített dolgok tulajdonjoga a tanulót illeti meg, ha a dolgot az általa hozott anyagból készíti el. Ez esetben a tanuló tulajdonjogát – írásos megállapodás alapján – átruházhatja az iskolára. A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése során a tanuló által iskolai anyagból készített dolgok tulajdonjoga az iskolát illeti meg. A kiskorú tanuló szülője – a 14. életévét betöltött tanuló esetén a tanulóval egyetértésben – megállapodhat az intézményvezetővel abban, hogy a tanuló az általa készített dolog tulajdonjogát az intézménytől adásvétel útján megszerzi. Ez esetben a vételárat az anyagköltség és a befektetett munka arányában kell megállapítani. Ha tanuló által előállított intézményi tulajdonban lévő dolgot az intézmény bérletbe adja, vagy – az adásvétel kivételével – gyümölcsözteti (hasznait szedi) a bevétel min. 20 % - a illeti meg a tanulót. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 2. Ha a dolgot az intézmény értékesíti, a tanulót a bevételből származó nyereség tekintetében a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott díjazás illeti meg.14 3. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. Az oktatással összefüggő térítési díjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt az intézményvezető kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. 4. A térítési díjakat minden hó 10. napjáig előre kell befizetni az iskolatitkárnál vagy az iskola ezzel a feladattal megbízott alkalmazottjának. 5. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, csekken kell befizetni, és a meghatározott napig az igazgató által megbízott dolgozónak kell bemutatni. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére visszajuttatja, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló 2 nappal előre lemondja.15 Közösségi élet, rendezvények
12
Nkt. 25. § (3) bekezdés Nkt. 50. § (1) bekezdés 14 Nkt. 46. § (9)-(11), Rendelet 5 § (1) bekezdés b) pont 15 Rendelet 5. § (1) bekezdés b) pont 13
8
1. A tanuló kötelessége, hogy a pedagógus felügyelete mellett részt vegyen az iskolai közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ilyen feladatnak minősül a saját környezetének és a foglalkozási helyeknek a rendben tartása, foglalkozások, rendezvények, tanítási órák előkészítése. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza.16 2. A tanuló kötelessége, hogy az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken – az előre megbeszéltek szerinti – ünnepélyes ruhában jelenjen meg.17 3. Az iskolában tanítási idő után – az intézményvezetővel való egyeztetést követően, beleegyezésével – iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 20 óráig befejeződjön, valamint hogy a tanulókra legalább osztályonként 1 felnőtt pedagógus felügyeljen. 4. Az egyes egyéb foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a tanterem takarítását – a pedagógus felügyeletével – a rendezvényt szervező osztály végzi.18 5. Az iskola által szervezett, kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük. A nevelőkkel megbeszélt szabályokat a résztvevő diákoknak kötelező betartaniuk, annak elmulasztása vagy megszegése esetén a kötelességszegő tanuló fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető, valamint a szabadon választott programból kizárható. Valamennyi tanulóra nézve elvárt, hogy az iskolán kívüli rendezvényeken fogadjon szót az őt kísérő felnőtteknek, tartsa be a közlekedési szabályokat, alkalomhoz és helyhez illő ruházatot és felszerelést használjon, felszerelését, ruházatát tartsa rendben.19 A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után –, a nevelőtestület dönt. 2. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű, egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, továbbá akit az egyik szülője egyedül nevel, vagy akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő. 20 3. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente dönt a nevelőtestület. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. A tanulók tantárgyválasztása 1. Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről, középiskolában a felkészítés szintjéről
16
Nkt. 46. § (1) bekezdés c) pont Nkt. 25. § (2) bekezdés 18 Nkt. 46. § (1) bekezdés c) pont 19 Rendelet 5. § (2) bekezdés g) pont 20 Rendelet 5. § (1) bekezdés c) pont] 17
9
2. A tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással, középiskolában a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. 3. A tanuló szülője eddig az időpontig jelzi, hogy a következő tanévtől az egyházi jogi személy által megszervezett hit- és erkölcstan vagy a kötelező erkölcstan órán kíván részt venni a vonatkozó jogszabályok szerint. 4. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással, középiskolában a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. 5. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással, középiskolában a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Hit- és vallásoktatás A vonatkozó jogszabályok szerint a történelmi egyházakkal egyeztetve – heti min.1 alkalommal – biztosított tanulóink számára a hitoktatás. A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell.21 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja a tájékoztató füzet / ellenőrző könyv e célra szolgáló rovatában. Ez alól mentesítést – indokolt esetben (kikérő) – az osztályfőnök véleményét kikérve az iskola igazgatója adhat. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül három napig terjedő mulasztás esetén szülői, három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el.22 6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak (szülői / nevelői igazolás, közlekedési akadály), vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, (külön – külön az igazolt ill. az igazolatlan késéseket) és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. 23
III. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK RENDJE 1. Az egyéb foglalkozásokon való tanulói részvétel – a szakértői bizottságok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével – önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell 21
Rendelet 5. § (1) bekezdés a) pont Rendelet 51. § (2) bekezdés b)-c) pontjai 23 Rendelet 5. § (1) bekezdés a) pont, 51. § (10) bekezdés 22
10
jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. Az egyéb foglalkozások között minimum 10 perc szünetet kell tartani.24 2. Az a tanuló, aki a szakértői bizottság szakvéleményében vagy szakértői véleményében foglaltak szerint fejlesztő foglalkozáson való részvételre kötelezett, e foglalkozásokról történő távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá.25
IV. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI
A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, napközis nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgató helyettesi, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. 4. Az a nyolcadik, illetve tizenharmadik évfolyamos tanuló, aki az iskolában kimagasló tanulmányi eredményt ért el és a közösségi munkában aktívan részt vett, Szabó Lőrinc Emlékérmet kap az osztályközösség javaslata és a nevelőtestület döntése alapján, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. 5. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet kap. 6. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 7. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 8. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 1.
A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. 24 25
Azt a tanulót, aki Rendelet 5. § (2) bekezdés c) pontja, 16. § (3) bekezdés Nkt. 25. § (2) bekezdés, 72. § (4) bekezdés, Rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontja
11
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni. 2. Az iskolai fegyelmező intézkedések formái szaktanári figyelmeztetés, napközis nevelői figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás, iskolán kívüli fakultatív, pedagógiai programhoz nem kapcsolódó rendezvény(ek)től való eltiltás (pl.:”osztálybuli”) ajándékozásból való kizárás 3. Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a tett-arányos büntetés, a fokozatosság elve és a nevelő célzat érvényesül. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni, s a tanulót legalább az osztályfőnöki megrovás büntetésben kell részesíteni. 5. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek: durva verbális agresszió a másik tanuló megverése, egyéb testi és lelki bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital) iskolába, iskolai rendezvényre hozatala, fogyasztása; a szándékos és súlyos gondatlansággal elkövetett károkozás; az iskola nevelői és alkalmazottai valamint diáktársai emberi méltóságának megsértése; ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.(drog)26 6. Ha a tanuló kötelezettségét súlyosan és vétkesen megszegi, akkor a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. Határideje 30 nap. 7. A fegyelmi büntetés lehet: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, ill. megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából.
26
Rendelet 5. § (1) bekezdés f) pont
12
A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések 1. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. 2. Amennyiben az olvasó a könyvtári egységet elveszíti vagy megrongálja, az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan példányát kell a könyvtárnak visszaszolgáltatnia. Amennyiben erre nincs mód, az olvasó a mindenkori beszerzési költséget köteles megtéríteni az iskolának. Az olvasó a tanulói vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának megszűnése előtt köteles a könyvtári tartozását rendezni. 3. Iskolánk a tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosultnak. A használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig biztosítjuk a jogosult részére, ameddig a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tartós tankönyvet igénylő tanuló köteles azt a kölcsönzési idő lejártakor mások számára kikölcsönözhető állapotban visszavinni a könyvtárba. (A kikölcsönzött tankönyvekben a feladatokat megoldani, azaz beleírni, tilos.) A kölcsönzött tankönyvet a tanuló 50%-os árkedvezménnyel megvásárolhatja a tantárgy tanulmányi kötelezettségének teljesítését követően. A tankönyvkölcsönzés rendje: 1. Minden tanév elején -3-10 tanítási napok között- a könyvtáros által meghatározott időpontban, a jogosult a tankönyveket a könyvtárból kikölcsönzi és azokat legkésőbb a bizonyítványosztás előtti napig a könyvtárba visszaviszi. (Amennyiben a könyvtáros a tankönyvet a meghatározott napig nem tudta beszerezni, közli, hogy előreláthatólag mikor tudja a kérést teljesíteni) 2. A tanuló illetve kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. A tankönyv elvesztése esetén a tanuló, illetve szülője köteles a tankönyv beszerzési árát megtéríteni, vagy pótolni. A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyvet a tanuló/szülő köteles másik tankönyv beszerzésével megtéríteni, illetve a tankönyv értékét megfizetni. Nem kell megtéríteni azonban a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. 3. A kártérítési kötelezettség mérséklését, illetve elengedését a tanuló, illetve a szülő kérheti. A kérelem elbírálásáról az iskola igazgatója határoz. A kérelem elutasítása ellen felülbírálati kérelmet terjeszthet elő a tanuló, illetve a szülő. A felülbírálati kérelmet a nevelőtestületből alakított háromtagú bizottság bírálja el. A bizottság tagjai: a tanuló osztályfőnöke, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, valamint a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus. 27 4. A köznevelés ágazati jogszabályainak rendelkezése szerint az állam által biztosított, az igazgató által a könyvtári állományba felvett, s ott elkülönítetten kezelt ingyenes tankönyvekhez – mely alól a munkafüzetek kivételt képeznek –, a tanuló részére a tanév feladatainak ellátása céljából a hozzáférést biztosítani kell. A könyvtári adminisztrációnak ki kell alakítania és tanévi rendszerességgel frissíteni kell a szakmai 27
Tpr. 8. § (7)-(8) bekezdései
13
munkaközösségek/szaktanárok által meghatározott követelménylista alapján összeállított tankönyvlistát, melyből nyomon követhető, hogy a tanuló számára az egyes évfolyamokon mely feladatok ellátáshoz, milyen – állam által ingyenesen biztosított – tankönyv szükséges. Az adott tankönyveket a tanulóknak – a tankönyvek példányszáma által meghatározott keretek között – a tartós tankönyvek kölcsönözésére vonatkozó szabályok szerint kell rendelkezésére bocsátani, melyről külön könyvtári nyilvántartást kell vezetni. Az ingyenes tankönyv átvételéről a szülőnek/tanulónak írásban kell nyilatkoznia. 5. A tankönyvrendelés elkészítésének a szervezeti és működési szabályzatban foglalt részletes helyi szabályozási rendjének megvalósítására az iskolai munkaterv vonatkozó tartalmi egységében határoz meg egyedi szabályokat, nevez meg felelősöket és határidőket a nevelőtestület.28
V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK Diákkörök Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége.. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.29 A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén félévente - a diákközgyűlésen tanévenként egy alkalommal, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban a szülői értekezleteken, a nevelők fogadó óráin, a nyílt tanítási napokon, a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. A szülő/gondviselő a tájékoztató füzetet (ellenőrző könyvet) minden hónap végén aláírni köteles. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete (ellenőrző könyve) a pedagógus számára rendszeresen nem elérhető, a szülő irányában kötelező tájékoztatás tértivevényes küldeményben vagy más, az igazgató által elrendelt formában történik.30 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az
Tpr. vhr. 29. § (7) bekezdése Nkt. 48. § (1) bekezdés 30 Rendelet 5. § (1) bekezdés d) pont 28 29
14
iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezet képviselőjéhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, vagy a szülői munkaközösség vezetőjével. Javaslataikra tizenöt napon belül érdemi választ kell kapniuk.31 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója - a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, az osztályfőnökök: - az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 6. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 7. A szülők – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. Osztályozó vizsga Az iskolában az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tantárgyi programjainak kimeneti elvárásaiként meghatározott továbbhaladási feltételek alkotják. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett időpontjait, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét az iskola igazgatója határozza meg a jogszabály adta keretek között, s hirdetmény formájában az iskola honlapján, a tanulói tájékoztatás fórumain és az osztályfőnökök útján a tanulók/és szüleik tudomására hozza a vizsga lebonyolítását megelőzően negyven nappal. A felvételi eljárás szabályai 1. Ha az iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét kell teljesíteni a jogszabályban foglalt arányok figyelembevételével. 2. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót 15 nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt az intézmény honlapján nyilvánosságra hozza. 3. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola feladatellátási helyén található. 4. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola feladatellátási helyén található. 5. Amennyiben az iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meghívja. 6. A sorsolást az igazgató által kijelölt három főből álló bizottság végzi a sorsoláson résztvevők jelenlétében. (A sorsolásról, annak eredményéről jegyzőkönyvet kell vezetni.) 31
Nkt. 39. § (1) bekezdés, Rendelet 5. § (1) bekezdés d) pont
15
VI. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉST SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYI SZABÁLYOK
1. E fejezetet a házirend mellékletében foglalt iskolai védő, óvó előírásokkal összhangban kell értelmezni és alkalmazni. 2. Az intézménynek rendszeresen gondoskodnia kell az egészséges életmód – életkori sajtosságoknak megfelelő – népszerűsítéséről a tanulók körében. E feladat teljesítésében az nevelőtestület a diákönkormányzattal együttműködik, az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításában. 3. Valamennyi intézményi programon nagy hangsúlyt kell fektetni az egészséges táplálkozás, a megfelelő testmozgás, a minőségi életvitel gyakorlati megvalósítására. 4 Az osztálytanítók, a napközis nevelők és a szaktanárok a foglalkozásaikon valamint a tanulókkal való kötetlen programokon az egészséges életmód mibenlétével rendszeresen kell, hogy foglalkozzanak. 5. A tanórai és az egyéb foglalkozások megszervezésénél ügyelni kell arra, hogy az étkezések és a tanulói munkavégzés között 15 perc teljen el. A délutáni sportfoglalkozásokat a főétkezést követően legalább 30 perc után szabad csak elkezdeni. 6. A napos, száraz, meleg és enyhe idő esetén az órák közötti szüneteket a tanulók a pedagógusok felügyelete mellet az iskola udvarán, játékos testmozgás és levegőzés keretében töltik el. 7. A napközis foglalkozás idején biztosítani kell az iskola sporteszközeihez való hozzáférést és a sportlétesítmények használatát. 8. Az iskolában, valamint az iskola épületén kívüli, tanulók számára rendezett programokon tilos a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartozó szörpök, sűrítmények, koncentrátumok, gyümölcsízek, energiaitalok, sós snack valamint olyan ételek és italok árusítása és térítésmentes fogyasztásra ajánlása, melyben ételízesítő, cukrozott kakaópor vagy ízesített sör illetve alkoholos frissítő ital van. 9. Az iskola minden programját a pedagógiai program részeként megalkotott egészségnevelési program alapján kell tervezni és lebonyolítani. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. 2.
3. 4. 5.
6.
7.
A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-tizenharmadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői közösség véleményét. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat egyetértését, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői közösség iskolai vezetősége. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.
16
VII. A HÁZIREND ELFOGADÁSÁNAK LEGITIMÁCIÓS DOKUMENTUMAI
Jelen házirend elfogadását az iskolai diákönkormányzat véleményezte. A diákönkormányzat üléséről készült jegyzőkönyv a házirend elfogadásáról szóló jegyzőkönyv mellékletét képezi.
Jelen házirend elfogadását az iskolai szülői szervezet véleményezte. Az intézményi szülői közösség értekezletéről készült jegyzőkönyv a házirend mellékletét képezi.
A házirendet a nevelőtestület .....................-án tartott nevelőtestületi értekezletén megvitatta, döntési jogkörénél fogva e formában elfogadta.
Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap Hitelesítések:
................................................ igazgató
.......................................... az intézményi szülői szervezet nevében
........................................ a diákönkormányzat nevében
17
ISKOLAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Védő-óvó előírások, amelyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmében az iskolában való tartózkodás során meg kell tartani 1. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az elvárt és tilos magatartásformákat a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség esetén (pl.: osztálykirándulás) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét a haladási naplóba, az első osztályfőnöki óra anyagaként kell dokumentálni. 2. Azoknál a tantárgyaknál, ahol a baleseti veszélyforrások fokozottabban fennállnak (technika, testnevelés, fizika, kémia, számítástechnika) a pedagógus köteles az első tanórában a tanulókat tájékoztatni a szaktárgy sajátosságaiból adódó veszélyhelyzetekről és azok megelőzési módjáról. 3. A menekülési tervet és a rendkívüli esemény előfordulásakor a teendőket a veszélyhelyzeti cselekvési terv tartalmazza. 4. Az iskola területén és közvetlen környékén, illetve a szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon tudatmódosító szereket fogyasztani valamint dohányozni szigorúan tilos. A tanulókat érintő rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái, megszervezésükkel kapcsolatos eljárás 1. Az iskolaorvossal és az iskolai védőnővel a rendszeres kapcsolattartás – az SZMSZ-ben foglaltak alapján – az iskolavezetés feladata. 2. Az iskolában a rendszeres egészségügyi felügyeletet az iskolaorvos és a védőnő biztosítja. Feladatuk a szűrővizsgálatok, orvosi vizsgálatok (súly-, magasság- és vérnyomásmérés, látás-, hallás- és ortopédiai vizsgálat), oltások előkészítése, valamint preventív jellegű előadások megszervezése különböző korcsoportok számára. 3. A tanulók részvétele a vizsgálatokon kötelező. 4. A vizsgálatokról előzetesen és az azok során felmerülő problémákról a szülők értesítést kapnak. 5. A tanulók csoportos fogászati szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente, szorgalmi (tanítási) időben történik. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja. 6. A szakorvosi vélemény figyelembe vételével az iskolaorvos a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja, melyeken a részvétel kötelező. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása, közzététele 1. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az iskolában az igazgató által e feladatokkal megbízott pedagógus látja el, aki előzetes megbeszélés alapján mind a szülők, mind a tanulók rendelkezésére áll. 2. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus elérhetőségét, fogadóóráját az iskola az osztályfőnökökön keresztül a szülők tudomására hozza. 3. Szükség esetén, hatás- és feladatkörébe tartozó esetekben az iskolai pszichológus, a fejlesztő pedagógus és a logopédus is bekapcsolódik a problémák megoldásába.
18
Baleset-megelőzési előírások, baleset esetén teendő intézkedések 1. Minden tanév alakuló nevelőtestületi ülésén a pedagógusokkal, első tanítási nap osztályfőnöki foglalkozásain a tanulókkal ismertetni kell az iskolai baleset- és tűzvédelem legfontosabb szabályait. 2. Az iskola területén mindenki köteles úgy viselkedni, dolgozni és környezetét kialakítani, hogy senkinek ne tegyen ki élet- vagy balesetveszélynek, ne okozzon balesetet. 3. Minden tanulónak biztosítani kell a szünetekben való mozgási lehetőséget. 4. A balesetek elkerülése érdekében az épületben szaladgálni, balesetveszélyes játékokat (labdázás, ugrókötelezés, gördeszkázás stb.) játszani, az udvaron a kerítésre, fára és a sporteszközökre – focikapukra mászni tilos. 5. Az iskola udvarán kavicsokat, köveket dobálni, az ablakokon, a lépcsőházban bármit ki- és bedobni tilos. 6. A radiátorokra, ablakba ülni, az ablakokon kihajolni, kimászni tilos. 7. Az iskolában a jobbkéz szabály szerint kell közlekedni. 8. Elektromos eszközöket a tanulók csak pedagógus vagy más iskolai alkalmazott engedélyével és felügyeletével használhatnak. 9. A sérültet megfelelő ellátásban kell részesíteni, súlyosabb esetben a szakorvosi rendelőbe át kell kísérni vagy mentőt hívni. 10. A sérülés körülményeiről, a sérült ellátásáról az osztályfőnöknek vagy akadályoztatása esetén más érintett pedagógusnak a szülőt tájékoztatni kell. 11. A tanulóbaleset tényét, körülményeit jogszabályban foglaltaknak megfelelően jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját és társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; a sportfoglalkozásokon a tanulókra a szaktanár által előírt szabályok érvényesek;
19
Függelék Jogszabályi háttér 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről (Tpr.) 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
20
