HÁZIREND 1. Adatok Az intézmény neve: Balassi Bálint Gimnázium Székhelye: 2660 Balassagyarmat, Deák Ferenc u. 17. OM azonosító: 032284 2. A házirend célja A biztonságos és békés iskolai élet fenntartása. Alapelvünk, hogy mindenkinek kötelessége hozzájárulni a tanulást serkentő, a személyiség fejlődését segítő, a közösséget építő iskolai környezet megteremtéséhez, és mindenkinek joga van az emberi méltósághoz és az egyenlő bánásmódhoz. Ezért szükséges, hogy a gimnázium tanulói ismerjék jogaikat és kötelességeiket, azok betartásának módját, az iskola által elvárt viselkedési szabályokat, hogy normakövető és együttműködő magatartásukkal segítsék a fenti alapelv megvalósítását. 3. A házirend tartalmát meghatározó jogszabályi háttér
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) Nkt. 25.§ (2) bekezdés; (3) bek.; (4) bek.; 45.§; 46.§; 48.§; 58.§; 59.§; 70.§ (2) bek. g) pont
Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII.31.) rendelete (továbbiakban: EMMI) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5.§; 16.§; 51.§; 53-62.§; 82.§ (3)-(4) bek.; 100.§ (1) (3) e) pont; 120.§; 129.§
229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 33-36.§
4. A házirend szabályozási köre A házirend az iskolai életre és az iskola területén kívüli iskolai rendezvényekre (például: tanulmányi kirándulás, színházi látogatás, versenyek stb.) állapít meg szabályokat. Az intézmény házirendjének betartása a Balassi Bálint Gimnázium minden diákjának, pedagógusának, alkalmazottjának, valamint az itt tanuló gyermekek szüleinek kötelessége. 5. A házirend elfogadásának módja
A Nkt. 25.§ (4) bekezdésének megfelelően a gimnázium házirendjét a nevelőtestület fogadta el az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével.
A házirend 2015. szeptember 1. napjával lép hatályba, egyúttal a 2012. december 3-án elfogadott házirend hatályát veszti.
1. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások (Jogszabályi háttér: Nkt. 46.§ (1) bek. a); 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§; 100.§ (1) (3) bek.e)) 1.1. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskolai rendezvényekről (ünnepségek, megemlékezések) való távolmaradását igazolni. 1.2. A szülő az első napon köteles tájékoztatni az osztályfőnököt gyermeke hiányzásáról. A mulasztás igazolásának módja: az ellenőrző könyvben vezetett igazolás, vagy hivatalos kikérő levél/igazolás bemutatása az osztályfőnöknek legkésőbb a hiányzás utolsó napját követő osztályfőnöki órán. Amennyiben a tanuló elmulasztja a fenti igazolási
módot, mulasztása
igazolatlannak minősül. 1.3. Az igazolás lehet: orvosi, szülői, hatósági/hivatalos. 1.4. A szülő előzetes írásbeli kérése alapján a szülő tanévenként három nap mulasztást igazolhat. Az ezt meghaladó, de legfeljebb tíz tanítási napig terjedő időtartamra a szülő előzetes írásbeli kérése alapján az igazgató adhat engedélyt a távolmaradásra. A szülői kérést minden esetben indokolni kell. 1.5. Hivatalos igazolásnak minősül a tanulmányi, művészeti, sportversenyen való részvétel, valamint az előrehozott érettségi vizsgán, nyelvvizsgán és gépjárművezetési vizsgán történő részvétel. Hatósági igazolást államigazgatási és önkormányzati szerv, rendőrség, ügyészség, közjegyző és bíróság adhat ki.
2
1.6. Amennyiben a tanuló megyei versenyen vesz részt, a verseny napját megelőző napon; ha országos verseny második fordulójában vesz részt, a verseny napját megelőző két napon; amennyiben országos verseny döntőjében vesz részt, úgy a verseny napját megelőző három napon hiányozhat. Tanévenként egy alkalommal, nyelvvizsga és előrehozott érettségi vizsga előtti napon a tanuló igazoltan hiányozhat. A hiányzását az osztályfőnök a szaktanár kérése alapján hivatalos hiányzásként igazolja. 1.7. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést az ellenőrző könyvbe beírt szülői, hatósági, illetve hivatalos igazolással, vagy a VOLÁN, MÁV késést tanúsító okiratával a késés alkalmával igazolni kell. Az osztálynaplóban vezetett késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. 1.8. Igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök már az első alkalommal hivatalos levélben értesíti a szülőt. A tanuló ismételt igazolatlan mulasztásakor az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve keresi meg a tanuló szülőjét. 1.9. Amennyiben a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. 1.10. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a kétszázötven tanítási órát, illetve egy adott tantárgyból meghaladja a tanítási órák harminc százalékát, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen (20/2012. (VIII. 31.) 51.§ (8) bek.) Ha a tanuló mulasztása már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.
3
1.11. Az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőt, ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása eléri a százötven órát. Ezt az értesítést a kétszáz óra elérése esetén megismétli. 1.12. Az igazolatlan mulasztás következményeit a tanuló magatartásának minősítésében érvényesítjük:
Egy óra esetén szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül a tanuló, magatartása abban a félévben legfeljebb jó lehet.
Két igazolatlan óra esetén írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül a tanuló, magatartása abban a félévben legfeljebb jó lehet.
Három igazolatlan óra esetén igazgatói figyelmeztetésben részesül a tanuló, magatartása legfeljebb változó lehet.
Négy és annál több igazolatlan óra estén a tanuló magatarása: rossz.
Amennyiben a tanuló igazolatlan mulasztása eléri a hét órát, ellene fegyelmi eljárás indul.
2. Térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések (Jogszabályi háttér: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33-36.§) 2.1. Balassagyarmat Város Önkormányzata képviselő-testülete a 43/2012. (X.10.) önkormányzati rendeletében határozta meg az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményekben fizetendő térítési díj és tandíj megállapításának és fizetésének szabályait. A rendelet szövege a Házirend függelékében található. 2.2. A tanuló az igénybe vett étkezésért (menza) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet. A térítési díj befizetésének időpontjáról az iskolai hirdetőn tájékoztatást adunk. 2.3. Az iskola által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok például:
ECDL (Európai Számítógép-használói Jogosítvány) vizsga színházi előadás 4
2.4. Az
ifjúsági hangverseny osztálykirándulás úszás iskolai bál szalagavató ballagás stb.
Európai
Számítógép-használói
Jogosítvány
megszerzéséhez
szükséges
regisztrációs díjat és vizsgadíjat a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság határozza meg. 2.5. A további programok tekintetében az iskolaszék – az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – határozhatja meg azt a legmagasabb összeget, amelyet a fenti programok megvalósításánál nem lehet túllépni. Az iskolaszék ezt a döntését a tanév első megbeszélésén (szeptember hónapban) írásba foglalja. Az osztályközösségek a programok szervezésénél a fenti döntést figyelembe veszik. 2.6. A nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programokra kizárólag a szülők írásbeli
hozzájárulásával
szedhető
térítési
díj
havi
rendszerességgel
vagy alkalmanként. 2.7. A térítési díj beszedésével és kezelésével kapcsolatos feladatokra a szülők írásbeli meghatalmazást adnak az általuk megbízott személyeknek. A meghatalmazás tartalmazza a pénzbeszedés módját, idejét, kezelését és az esetleges visszafizetési kötelezettséget (program elmaradása, tanulói jogviszony megszűnése). 2.8. Az iskolában 1991 óta működő „Pro Studio BBG” Közhasznú Alapítvány az Alapító Okiratban foglalt célok megvalósítására éves tanulói hozzájárulást szed, amelynek
az
összegét
az
alapítvány
kuratóriuma
az
iskolaszék
és
a
diákönkormányzat véleményének a kikérésével évente (október hónapban) állapítja meg. Az alapítvány kuratóriuma írásban kéri a szülőket a tanulónkénti önkéntes hozzájárulás befizetésére (november hónap).
5
3. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve és elosztásának rendje 3.1. Szociális támogatás megállapítására a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában és az esélyegyenlőséget támogató képességkibontakoztató, integrációs felkészítés (IPR) keretében van lehetőség. 3.2. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei az AJTP-ben:
Az osztályfőnökök javaslata alapján a rászorult diákok szociális támogatásban részesülhetnek.
Rászorult diák: akinek családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének a 150%-át.
A támogatás időpontja: tanév elején, decemberben illetve szükség esetén.
3.3. A szociális és tanulmányi ösztöndíj megállapításának és felosztásának elvei az AJTP-ben:
Évente két alkalommal pályázhatnak a diákok: az első félévben a 10-13. évfolyamon tanulók; pályázati kiírás: október, elbírálás: november; a második félévben a 9-13. évfolyamon tanulók; pályázati kiírás: március, elbírálás: április.
A pályázatokat az AJTP osztályfőnökeiből és a programfelelősből álló bizottság bírálja el.
Az elbírálás szempontjai: előző félévi tanulmányi eredmény, ECDL vizsga, nyelvvizsga, gépjárművezetői jogosítvány, versenyeken, pályázatokon való részvétel és eredmény, fegyelmező fokozatok, igazolatlan mulasztás figyelembevétele.
A megítélt összegnél a családban az egy főre jutó jövedelmet is figyelembe vesszük.
A tanulmányi ösztöndíj kifizetésére egy összegben kerül sor.
6
3.4. Az integrációs felkészítés program keretében a szociális hátrányok enyhítésére a programban részt vevő tanulók részére tanszer, ruházat vásárlása céljára és kulturális rendezvényeken való részvétel biztosítására (belépők, utazás költsége) szociális támogatást biztosít az iskola. A támogatás felosztásánál az IPR-felelős minden esetben kikéri az osztályfőnökök véleményét. 4. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái (Jogszabályi háttér: Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 46.§ (6) bekezdés e) g) pontja, 48.§; a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120.§) 4.1. A tanulói jogokat és a diákönkormányzat jogait tartalmazó fenti jogszabályi helyeket a Házirend melléklete tartalmazza. 4.2. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógusok munkájáról 4.3. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben. 4.4. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt, e) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, f) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, g) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, h) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, i) az egyéb foglalkozások formáinak meghatározásához, j) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához
7
4.5. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. 4.6. A diákönkormányzat véleményét a megkereséstől számított harminc, a tárgyalást követő tizenöt napon belül írásba foglalja és eljuttatja az iskolavezetés képviselőjének, a nevelési igazgatóhelyettesnek. 4.7. A tanulónak joga, hogy hozzájusson a jogai
gyakorlásához szükséges
információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. Ebben elsősorban az osztályfőnöke, valamint a diákönkormányzatot vezető tanár segítségét kérheti. 4.8. A tanuló és a szülő rendszeres tájékoztatást kap az e-naplón keresztül a diák tanulmányi előmeneteléről, magatartásának és szorgalmának minősítéséről az alábbiak szerint: a) szóbeli felelet esetén azonnal, b) írásbeli dolgozat esetén tíz munkanapon belül, c) félévi és év végi osztályzatainak lezárása előtt legalább egy héttel, d) magatartás és szorgalom minősítéséről az 5-8. évfolyamon havonta, a 9-12. évfolyamon legalább negyedévente tájékoztatást kapjon. Amennyiben a tanuló kijavított dolgozatát tíz tanítási napon túl kapja vissza, nem köteles elfogadni az érdemjegyet. Ebben az esetben a tanár nem szankcionálhatja ezt újabb dolgozatírással a dolgozatkiosztáskor. A tanulók joga, hogy a témazáró dolgozatok időpontjáról és témájáról legalább egy héttel korábban tájékoztatást kapjanak. Témazáró dolgozatnak tekintjük a tananyag (tankönyv) egy-egy fejezetét átfogó dolgozatot. A témazáró dolgozatokat megelőző órán/órákon sor kell hogy kerüljön a tananyag összefoglalására. Az egy tanítási napon íratható témazáró dolgozatok száma:
az 5-10. évfolyamon egy,
a 11-12. évfolyamon kettő. 8
Az osztály tanulmányi felelősének feladata, az osztályfőnöknek felelőssége a dolgozatíratás koordinálása. Az érdemjegyeket és minősítéseket a tanuló az ellenőrző könyvében vezeti, a tájékoztatást a szülő aláírásával tudomásul veszi. 4.9. A tanév munkarendjéről, eseményeiről a tanulók a tanév első napján részletes tájékoztatást kapnak, amelyet az ellenőrző könyvbe feljegyeznek. A részletes munkaterv az iskola honlapján elérhető. 4.10. A tanulók tájékoztatásának további formái például:
e-napló
az osztályfőnöki órák
az osztályokban elhelyezett hirdetőtáblák
az aulában, az iskolai büfénél, a tanári szoba előtt elhelyezett hirdetőtáblák
az iskolarádió
a diákönkormányzat megbeszélései
a diákközgyűlés
a diákújság
az iskolai honlap
a tanévnyitó és tanévzáró ünnepség
5. A tanulók jutalmazásának elvei és formái (Jogszabályi háttér: Nkt. 58.§ (1)-(2) bekezdés) 5.1. Azt a tanulót, aki a) példamutató magatartást tanúsít, b) képességeihez mérten folyamatosan kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el, c) az osztály-, illetve az iskolaközösség érdekében példaértékű munkát végez, d) iskolai vagy iskolán kívüli versenyen eredményesen vesz részt, jutalomban részesítjük.
9
5.2. A jutalmazás fokozatai és formái a) nevelőtestületi dicséret: a tartósan példaértékű magatartást , közösségért végzett kiemelkedő munkát és kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújtó tanulóknak,
és kiemelkedő
tanulmányi teljesítményt nyújtó tanulóknak, akik országos, illetve megyei versenyek döntőiben is bizonyították kiemelkedő tehetségüket. formája: nevelőtestületi szavazás az év végi osztályozó konferencián az osztályfőnök által írásban javasolt tanuló személyére. Többségi szavazati eredmény esetén a ballagáson tanévzáró
vagy
ünnepségen
emléklap
és
könyvjutalom átadása. b) igazgatói dicséret: a tanév során elért kiemelkedő országos versenyeredményért formája: a tanévzáró ünnepségen emléklap és könyvjutalom átadása. c) igazgatói dicséret: kitűnő tanulmányi eredményért, a megyei versenyen elért 1-3. helyezésért. formája:
a
tanév
végi
bizonyítvány
átadásnál
az
osztályteremben az osztályfőnök adja át az emléklapot és a könyvjutalmat. d) igazgatói dicséret: a tanév során végzett közösségi munkáért (iskolai ünnepség, városi
ünnepség
szervezésében
való
részvétel,
karitatív munka…) formája: írásbeli dicséret az ellenőrző könyvben, köszönet és elismerés az iskolarádióban. Többségi szavazati eredmény esetén a tanévzáró ünnepségen emléklap és könyvjutalom átadása. e) osztályfőnöki dicséret: az osztályközösségben végzett munkáért. 10
formája: az ellenőrző könyvbe jegyezve.
f)
szaktanári dicséret: kiemelkedő tanulmányi munkáért. formája: a bizonyítványba bejegyezve záradék formájában.
g) javaslat országos, megyei, városi díjra, kitüntetésre Országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményen kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanuló jutalmazására, elismerésére az intézmény igazgatója tesz javaslatot. 6. A fegyelmi intézkedések formái és alkalmazásának elvei (Jogszabályi háttér: Nkt. 58.§ (3)-(5); (8)-(11); (13)-(14) bekezdés; a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-61.§) 6.1. A biztonságos és békés iskolai élet fenntartása érdekében nevelési célunk, hogy a szankciók, büntetések helyett a konfliktusokat erőszakmentes, konstruktív (előrevivő, építő) és kooperatív (együttműködésre építő) módon oldjuk meg. Ennek érdekében a megelőzésre és a resztoratív (helyreállító) módszerek alkalmazására helyezzük a hangsúlyt. 6.2. Az a tanuló, aki a Nkt. 46.§-ában, a házirendben és szervezeti és működési szabályzatban foglalt kötelességeit megszegi, fegyelmi intézkedésben részesül. 6.3. A fegyelmi intézkedések alkalmazásánál mérlegelni kell a kötelezettségszegés körülményeit, súlyosságát, szándékosságát, ismételt előfordulását és a tanuló életkorát. A fegyelmi intézkedés kizárólag pedagógiai célokat szolgálhat, lehetőséget adva a problémamegoldásra, az erkölcsi felelősségérzet fejlesztésére, a békéltetési és jóvátételi modellek alkalmazására. 6.4. A fegyelmi intézkedések formái és fokozatai: a) szaktanári figyelmeztetés, b) szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés, c) írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés, d) igazgatói figyelmeztetés, e) fegyelmi büntetés. 11
6.5. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 6.6. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelezettségszegéshez elvezető események megismerése, értékelése, és ennek alapján a két fél közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatban határozzuk meg (Nkt. 53-54.§). 6.7. Fegyelmi eljárást kell indítani a tanuló ellen az alábbi esetekben: a) amennyiben tanulótársának vagy az iskola bármely dolgozójának a testi épségét veszélyezteti, b) amennyiben
tanulótársát
vagy az
iskola
bármely dolgozóját
emberi
méltóságában, önbecsülésében megsérti (például: zaklatás, sértő, durva megjegyzések stb.), c) amennyiben mások tulajdonát rongálja vagy eltulajdonítja, d) amennyiben az iskola tulajdonában (például: épület, bútorzat, eszközök stb.) kárt tesz, e) amennyiben igazolatlan mulasztásainak száma eléri a hét órát. 6.8. A fegyelmi eljárás lefolytatásának elvei:
csak a nevelőtestület szabhat ki fegyelmi büntetést,
csak a köznevelésről szóló törvényben meghatározott fegyelmi büntetés szabható ki (Nkt. 58.§ (4) bek.) a törvényben meghatározottak szerint (Nkt. 58.§ (5) bek., (8)-(11) bek.),
elévülési idő után (3 hónap) fegyelmi eljárás nem indítható (Nkt. 58.§ (8) bek.),
az eljárás során a tényeket fel kell tárni, a fegyelmi eljárás során az enyhítő és súlyosbító körülményeket (például: életkor, értelmi fejlettség, elkövetett cselekmény súlya stb.) mérlegelni kell,
az iskolai diákönkormányzat véleményének beszerzése kötelező,
kiskorú tanuló esetén a szülő részvételét is biztosítani kell az eljárásban,
a tanulót megilleti a védekezés és a fellebbezés joga,
12
az eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti,
csak a jogerős fegyelmi határozat hajtható végre, kivéve, ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló vagy a tanár(ok) jogait súlyosan sértené, vagy más elháríthatatlan kárral járna. Ebben az esetben az elsőfokú határozat a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.
egy vétkes magatartás miatt egy fegyelmi eljárás indítható, egy fegyelmi büntetés szabható ki.
6.9. A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása (szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkozhat; a fegyelmi büntetés hatálya legfeljebb hat hónap lehet); d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába (intézményvezetők megállapodása alapján, a fegyelmi büntetés hatálya legfeljebb tizenkét hónap lehet); e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásából (csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén; nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították, a fegyelmi büntetés hatálya legfeljebb tizenkét hónap lehet); f) kizárás az iskolából (csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén). 7. Az
osztályozóvizsga
tantárgyankénti,
évfolyamonkénti
követelményei,
a
tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozóvizsgára jelentkezés módja és határideje (Jogszabályi háttér: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64-71.§) Osztályozóvizsgát kell tenni a tanulónak, amennyiben:
az igazgató felmentette a tanórai foglalkozások látogatása alól;
250 óránál többet mulasztott, és a tantestület hozzájárul a vizsga letételéhez;
hiányzásai miatt egy tantárgyból 30%-nál többet mulasztott, és a tantestület engedélyezi az osztályozóvizsga letételét;
előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni;
átvételnél az igazgató előírta;
13
független vizsgabizottság előtti vizsga esetén.
7.1. Az osztályozóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit az iskola pedagógiai programjában határoztuk meg. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 65.§ (5) bekezdés) 7.2. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§ (1) bekezdése értelmében tanulmányok alatti vizsgák a következők: a) az osztályozóvizsga b) a különbözeti vizsga c) a pótló vizsga d) a javítóvizsga 7.3. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje: a) osztályozóvizsga: első félévi: január 5-10. között év végi:
június 5-10. között
előrehozott érettségi vizsgára jelentkezőknek: április
15-20. között
augusztus 21-31. között b) különbözeti vizsga: évente két időszakban augusztus 22-től augusztus 31-ig január 5-től január 15-ig; c) pótló vizsga: az adott vizsganapon vagy az ahhoz legközelebbi időpontban; d) javítóvizsga: az augusztus 22-től augusztus 31-ig terjedő időszakban. 7.4. Az osztályozóvizsgára való jelentkezés módja és határideje
Az osztályozóvizsga letételének engedélyezését a tanuló az igazgatónak címzett kérvényben kérheti, amelyet a szülőnek is alá kell írnia. A kérvénynek tartalmaznia kell az osztályozóvizsga letételének indoklását (magántanulói jogviszony, tartós távollét, előrehozott érettségi vizsga letétele).
Az osztályozóvizsgára jelentkezés határideje -
első félévi osztályozóvizsga esetén: december 5-ig
-
év végi osztályozóvizsga esetén: április 30-ig
-
előrehozott érettségi vizsga esetén: január 5-ig (május-június vizsgaidőszak) június 5-ig (őszi vizsgaidőszak)
14
8. A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama, csengetési rend (Jogszabályi háttér: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 16.§) 8.1. A gimnáziumban az első tanítási óra 750-kor kezdődik. 8.2. A délelőtt szervezett tanítási órák ideje negyvenöt perc, a délután szervezett, emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő foglalkozások kilencven perces időtartamúak is lehetnek. 8.3. A tanítási órák és szünetek rendje a következő: 1. óra
750 - 835
10 perces szünet
2. óra
845 - 930
10 perces szünet
3. óra
940 - 1025
15 perces, ún. „nagyszünet”
40
25
10 perces szünet
4. óra
10 - 11
5. óra
1135 – 1220 10 perces szünet
6. óra
1230 - 1315
5 perces szünet
7. óra
1320 - 1405
főétkezésre biztosított 25 perces szünet
8. óra
1430 - 1515
9. Iskolai munkarend (Jogszabályi háttér: Nkt. 46.§ (1) bek.) 9.1. Tanulóink legkorábban 630-kor érkezhetnek az iskolába. 9.2. A tanítási óra kezdete előtt tíz perccel a tanulóknak az iskolában kell lenniük. 9.3. Az óraközi szünetekhez a tanulóknak joguk van, az órát vezető tanárnak azt biztosítania kell. 9.4. Az óraközi szünetekben a tanulók testi épségére, az iskolai élet biztonságára pedagógiai felügyeletet biztosítunk.
15
9.5. Az iskola épületét a tanulók tanári felügyelettel a nagyszünetben elhagyhatják, és az iskola udvarán tartózkodhatnak. 9.6. Amennyiben a tanulónak az utolsó két évfolyamon (11-12. évfolyam) összefüggően kettő vagy annál több ún. „lyukasórája” van, a szülő személyes, írásban dokumentált kérése alapján az osztályfőnök engedélyezheti az iskola épületének elhagyását. Az írásbeli engedélyt a tanuló ellenőrző könyvének leadásával igazolja a portán. 9.7. Tanítási órák idején tanulóink – indokolt esetben (hivatalos ügy, szülői kérés) – csak az osztályfőnök (távolléte esetén az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatják el az iskolát. 9.8. Tanítási
órák
után
a
tanulók
csak
szervezett
foglakozások
keretében
tartózkodhatnak az osztálytermekben. Szervezett foglalkozásnak tekintünk minden olyan tanári irányítással folyó csoportos vagy egyéni tevékenységet, mely a nevelő-oktató munkát vagy a szabadidő hasznos eltöltését szolgálja. 9.9. Az osztálytermeket zárni kell, ha a teremben csoport nem tartózkodik (tornaórák, énekórák, informatika- és idegen nyelvi órák). Az osztálytermek zárása és a kulcsok portán történő leadása a hetesek kötelessége. A nyitva hagyott tantermekből eltűnt tárgyakért, pénzért az iskola felelősséget nem vállalhat. 9.10. A tornatermi öltözők zárását az órát tartó szaktanárnak kell biztosítania. Testnevelésórák alatt a felmentett tanulók az öltözőben nem tartózkodhatnak, a pedagógiai felügyeletet számukra is az órát vezető szaktanár biztosítja. 9.11. Minden
tanuló
és
dolgozó
fegyelmi
és
anyagi
felelőssége
az
iskola
vagyontárgyainak, felszerelésének, mások személyi tulajdonának a védelme, a szándékos rongálás és a jogtalan eltulajdonítás megakadályozása.
16
9.12. Mások testi épségét és egészségét veszélyeztető tárgyakat, az emberi szervezetre káros élvezeti cikkeket az iskola területére, valamint az iskolán kívüli szervezett foglakozásokra behozni szigorúan tilos. Az iskola egész területén tilos a dohányzás és az elektromos cigaretta használata. 9.13. Nagyértékű vagyontárgyakat (például: óra, ékszer, mobiltelefon stb.) a tanulók csak saját felelősségükre hozhatnak magukkal. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányainak folytatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért. A tanuló az iskolába érkezésekor eldöntheti, hogy értéktárgyait megőrzésre leadja-e a portán. 9.14. Az iskola területén talált tárgyakat az iskola portáján kell leadni, ahol harminc napig őrizzük. A harmincadik napot követően az iskola a nem keresett tárgyakat karitatív célokra felajánlja. 9.15. A tanulók kötelesek a tankönyveiket, füzeteiket a tanítási órák után hazavinni, padjaikat rendben, tisztán tartani. 9.16. Tanítási időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 1025-1400 között. 9.17. A menzai térítési díjak befizetése az előre feltüntetett napokon a kijelölt helyen történik. 9.18. A nyári szünidő idején a hivatalos ügyek intézésére az iskola külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. A szülők és a tanulók az ügyeleti rendről az iskola honlapján és a bejárati ajtóra kifüggesztett hirdetőtáblán tájékozódhatnak. 9.19. A tanulók kötelessége a közízlést nem sértő öltözködési normák betartása. Iskolai ünnepségeken és vizsgák alkalmával kötelező a gimnázium ünnepi öltözékének viselete: lányoknak matrózblúz, sötét színű szoknya, fiúknak: fehér ing, balassis nyakkendő, sötét színű nadrág vagy öltöny.
17
9.20. A tanulók kötelesek az ellenőrző könyvüket mindennap magukkal hozni, rendszeresen vezetni, és a tanév végéig megőrizni. Az osztályfőnökök legalább kéthavonta ellenőrzik ennek a hivatalos okmánynak a vezetését.
10. A tanórai és egyéb foglalkozások rendje (Jogszabályi háttér: Nkt. 46.§ (1) bek. c) pont; Nkt. 54.§ (1) bek.) 10.1. A tanórára történő becsengetéskor minden tanulónak az osztályteremben kell lennie, vagy a szaktanterem előtt fegyelmezetten várni a tanárt. 10.2. A tanítási órára becsengetés után érkező tanuló köteles a késés okát a szaktanárnak jelenteni, majd az osztályfőnöknél igazolni. Az órát vezető tanár a késve érkező tanuló neve mellé bejegyzi a késés idejét. A késések ideje összeadandó. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. 10.3. Az osztályterembe belépő tanárt a tanulók felállással üdvözlik.
10.4. A hetesek feladatai:
minden tanítási óra előtt letörlik a táblát,
órakezdéskor jelentik a tanárnak a hiányzókat,
amennyiben a becsengetést követő tíz percen túl a tanár nem érkezik meg, azt jelzik az iskolavezetésnek,
óraközi szünetekben gondoskodnak a terem szellőztetéséről.
10.5. A tanítási órákon tilos étkezni, rágógumizni, innivalót fogyasztani. A mobiltelefonokat kikapcsolt állapotban kell tartani. 10.6. A tanítási órákra kötelesek a tanulók felszerelésüket magukkal hozni, és a házi feladatukat elkészíteni.
18
11. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárások (Jogszabályi háttér: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 13.§; Nkt. 46.§ (6) bek. b) pont; 14.§ (1)-(2) bek.; (5)-(6) bekezdés; 15.§) 11.1. Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékozatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 11.2. Az iskolának minden év május 20-ig írásban fel kell mérnie, hogy a tanuló a) milyen szabadon választható tanítási órán, továbbá b) melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni, továbbá c) a 11-12. évfolyamos tanulók mely tantárgyakból és milyen felkészítési szinten kívánnak felkészülni az érettségi vizsgára. 11.3. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. 11.4. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá, ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. 11.5. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. 11.6. A szabadon választott tanórai foglakozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.
19
12. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje (Jogszabályi háttér: Nkt. 46.§ (1) bek. d), e), f) pont; (6) bek. c) pontja; 59.§ (1)-(2) bek. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 61.§; 12.1. A tanulók kötelessége, hogy rendeltetésszerűen használják és védjék az iskola létesítményeit, felszereléseit, illetve az előírásoknak megfelelően kezeljék a rájuk bízott vagy az oktatás során használt eszközöket. 12.2. Maradandó állapotot okozó rongálásért (például: falak, padok, székek, szekrények firkálása, összetörése stb.), a rábízott eszközök hanyag kezeléséért a tanulók a vonatkozó
törvényben
és
rendeletben
meghatározottak
szerint
kártérítési
felelősséggel tartoznak. 12.3. A tanulók kötelessége, hogy közreműködjenek saját környezetük (például: pad, szekrény, tanterem, öltözők, sportpályák, udvar stb.) és az általuk használt eszközök rendben tartásában. A tanár kérésének megfelelően a tanulók kötelesek részt venni a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények előkészítésében (például: taneszközök, falitérképek, laptop stb.) 12.4. A tanulók kötelessége, hogy betartsák az iskolai könyvtár használati rendjét, óvják a kölcsönzött dokumentumokat, tankönyveket, a határidő lejártakor épségben és hiánytalanul hozzák vissza azokat. A kölcsönzött, de határidőre vissza nem hozott könyvtári könyvekért a tanulók kártérítési felelősséggel tartoznak. 12.5. A tornateremben, az udvari sportpályákon kizárólag felnőtt (testnevelő tanár, edző) felügyeletével, míg a hozzájuk kapcsolódó öltözőkben felnőtt engedélyével tartózkodhatnak a tanulók. Balesetvédelmi okokból tilos testékszer, fülbevaló, ékszer, óra viselése a testnevelésórákon, illetve olyan foglalkozásokon, rendezvényeken, ahol a munkavédelemmel megbízott személy vagy az intézményvezető azt írásban elrendeli.
20
12.6. A számítástechnika termekben a számítógépeket csak tanári felügyelet mellett lehet használni. 12.7. A számítástechnika termekbe, a tornaterembe és az öltözőkbe enni- és innivalót bevinni tilos. 12.8. Az idegen nyelvi szaktantermekben, a biológia-kémia-fizika előadóban és a kémia szertárban kizárólag tanár felügyelete alatt tartózkodhatnak a tanulók. 12.9. Az osztályok rendezvényeire, ünnepségekre szükséges technikai eszközöket az oktatástechnikustól lehet kölcsönözni írásbeli formanyomtatványon, amelyet kizárólag tanár írhat alá. 12.10. A tanári szobába tanulók nem mehetnek be. 12.11. A tanulók „lyukasórákon” a kijelölt tanulói várakozóteremben, a könyvtárban és a büfé előtti pihenőben tartózkodhatnak úgy, hogy ne zavarják az épületben folyó tanítást. 13. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt magatartás (Jogszabályi háttér: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5.§ (2) bekezdés g) pontja) Az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken (ünnepségek, megemlékezések, versenyek, tanulmányi kirándulások, kulturális programok) tanulóinktól ugyanazon viselkedési normákat várjuk el, mint az iskolán belüli rendezvényeken, azaz
tartsák tiszteletben az emberi méltóságot, mások testi épségét;
az alkalomhoz megfelelő öltözetben jelenjenek meg;
dohányozni, alkoholt és más élvezeti cikket fogyasztani szigorúan tilos;
ügyeljenek környezetük tisztaságára és rendjére;
anyagi károkozásért kártérítési felelősséggel tartoznak;
kövessék a felügyeletükkel, vezetésükkel megbízott pedagógus kéréseit.
21
14. Az intézményi védő, óvó előírások 14.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatban
Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.
Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a Tűzvédelmi és Munkavédelmi Szabályzatban foglalt rendelkezéseket.
A pedagógusok a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.
Az osztályfőnököknek a tanulókkal az iskolai tanítási év, valamint szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás előtt ismertetni kell az alábbi védő-óvó előírásokat. A pedagógusnak visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell az osztálynaplóban.
Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. (Az ütemterv az éves munkaterv része.)
Az intézmény vezetője írásban megbízást ad az alábbi feladatok ellátására: -
munkavédelmi felelős,
-
elsősegélynyújtó,
-
tanulóbaleset nyilvántartó.
14.2. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell a tanulókkal az alábbi védő-óvó előírásokat:
az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
a balesetvédelmi előírásokat,
22
a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,
a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban,
a tilos és az elvárható magatartásformákat.
Továbbá ismertetni kell a védő-óvó előírásokat:
tanulmányi kirándulások, túrák előtt,
rendkívüli események után,
közösségi szolgálat kezdete előtt,
tanév végén fel kell hívni a tanulók figyelmét a nyári idénybalesetek veszélyeire.
A pedagógusoknak külön ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.
15. Magántanulói szabályzat
15.1
Tanulói jogviszony szüneteltetése, tanulói jogviszony külföldön
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről hatályos előírásai az alábbiak: 91. § (1) Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön és tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti. (2) A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását - a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából - be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének, vagy, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának. (3) A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel.
23
Ebben az esetben a külföldön tartózkodó tanuló rendszeresen jár az adott országban iskolába, azaz teljesíti a törvény által előírt tankötelezettségét. Ennek igazolására be kell mutatni, a külföldi iskola nyilatkozatát. A külföldi tanulmányok ideje alatt a tanuló jogviszonyát szüneteltetjük, a KIR-ből kijelentjük. Benyújtandó dokumentumok: Szülői kérelem (letölthető a honlapról) A fogadó iskola nyilatkozata
15.2
Magántanulói jogviszony
15.2.1. Külföldön való tartózkodás tanulói jogviszony nélkül Ha a tartósan külföldön távol lévő tanuló nem teljesíti tankötelezettségét, azaz nem jár rendszeresen iskolába, akkor tanulói jogviszonya nem szüneteltethető. Ebben az esetben a szülőnek
írásban
kell
bejelentenie,
hogy
gyermeke
tanulmányi
kötelezettségét
magántanulóként iskolánkban fogja teljesíteni. Az iskola igazgatója határozatban tájékoztatja a tanulót és a szülőt a magántanuló jogairól és kötelességeiről, kiemelt figyelmet fordítva az év végi osztályozó vizsgák kötelezettségére. 15.2.2.Magántanulói jogviszony létesítése egyéb okok miatt A köznevelési törvény 45.§ (5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető (6) Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.
24
Amennyiben a magántanulói státusz nem okoz hátrányt a gyermek fejlődésében, az igazgató dönt a magántanulói státusz megadásáról. Amennyiben a magántanulói státusz a tanulónak hátrányos, az igazgató a törvényi előírásoknak megfelelő dokumentumok alapján hozza meg döntését. A szülői felügyeletet gyakorló bejelentése után, az igazgató 5 napon belül megkeresi az illetékes gyermekjóléti szolgálat szakvéleményét annak eldöntésére, hogy a jogviszony hátrányos-e a tanuló számára. A gyermekjóléti szolgálat 15 napon belül közli vizsgálatának eredményét. A magántanulói jogviszony létesítéséről az igazgató határozatban hoz döntést Benyújtandó dokumentumok: Szülői kérelem (letölthető a honlapról) 15.3
A magántanuló felkészítése és értékelése
A magántanuló szülőjét, gondozóját az igazgató tájékoztatja jogairól és kötelességeiről. A magántanulói jogviszony keretében a tanuló felkészítéséről a szülői felügyeletet gyakorló köteles gondoskodni. A tanuló ebben az esetben a vizsgáira egyedül készül fel. A magántanuló igénybe veheti az iskola könyvtárának szolgáltatásait. Az iskola évente két alkalommal lehetőséget biztosít a tanuló számára – konzultáció formájában – annak felmérésére, hogy hol tart a felkészülésben. A tanuló osztályzatának megállapítására évente kerül sor. A tanévet lezáró értékelés júniusban vagy augusztusban megadott napon történik, ettől eltérni külföldi tartózkodás esetében írásos kérelemmel, a munkahely igazolásával lehet. A számonkérés írásbeli és szóbeli osztályozó vizsga, ütemezéséről és szervezéséről az osztályfőnök tájékoztatja a szülői felügyeletet ellátót. Az osztályozó vizsga mindig legalább háromfős vizsgabizottság előtt zajlik. Az osztályozó vizsga a készségtárgyak kivételével (testnevelés, ének, vizuális kultúra, technika-és életvitel) minden tantárgyra kiterjed. Magatartás és szorgalom értékelése nem történik. A tanuló érdemjegyeit és osztályzatait az iskola állapítja meg, illetve dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben.
16.
Hatálybalépés
25
Hatálybalépés ideje: 2015. szeptember 1.
Dr. Fényes-Bók Szilvia igazgató
26
