Hat odi k é víb Iyam.
t
i
'
•
—
,
v J '
/
51-ik szám. .
\
.
.
. . .
„
'
'
*
V ' v í '
Szarvas, 1882. Deczember 17-én I y
Hetilap, a tarsadalom, közgazdaság és irodalom köréből. ELŐFIZET ESI ÁR 1h]gés/' evre . 'éé/i 1 ; . . Hívedévre.
.
«
.
•
« •
«
HIROETESEK
MEGJELENIK:
6 trt. — 3 frt I frt 5 0
Egyes szam ára 12 kr.
kr. kr. kr
j u t á n y o s á r o n v é t e t n e k fel.
hetenként egyszer vasárnap. Az előfizettél hirdetési pénzek, ngy a lap szellemi részét illető közlemények a Szerkesztőhöz Sssaryasríi küldendők
A hirdetések
az
, Ár páll ' i r o d a l m i
intézetbe k ü l d e n d ő k . U g y a n i t t B m l íipfcstcfl l a p u n k A
V. G o i d b e r g e r ,
ar^V
szúynára H i r d e t é s e k e t
f o g a d Jaulusz G y u l a D o r o t t y a
A n y í l t - t é r b e n minden garmoudsor dija 25 kr
fizetendők
és n y o m
utcza
s e r v i t a t é r 3.
se,
I I . sz.
e
tovább*
alatt.
Hazánk földje ; nemzeti történelem. — alig egy évtized múlva a honfog.s ezredik évét fogjuk ünnepelni, legalább hazánk területén mindenesetre fogják ünnepelni azok, kik igazán nyelvben, szívben magyarok vagyunk. Örvendetes esemény, hogv még az éjiéli őra előtt, » 3 u 12-kor" a »Magyarország« harsány ébresztő szava, hangzik s a világrengető állam csinelések, államháztartások drótozása közben valakinek eszébe jut figyelmeztetni minket arra, hogy : csak magyarok legyünk. , Voltunk-e azok, leszünk-e azok ? — történelem dönti el, idők felett álló világbíró Ítéletével. Nekem mostanság divó magyarságunk ellen bizony sok panaszom van. A mi a szivemen fekszik elmond. ... tí rt énnekem itt kell élnem és halnom. Nem elég, ha valaki magyarul tud, ez elengedhetetlenül szükséges, de még van ezenkívül is a mi létfeltétel: magyarul érezni V 0 it — padláson másoknál, nálam a bibliám mellett ma is meg van — egy könyv : a ,Hármaskis tükör*, melyben bárki ezt olvashatja : , Senki más országba ne menjen, még a magáét nem ismeri." Nem u;olsó tanács ez azoknak, kik magyarok a k a r n a k , l e n n i Pár évtizeddel ezelőtt a társadalmi éleiben sokkal több pezsgés volt. Északról délre jöttek egymást iátogUni, nyugatról keletre vigaszt hozni örömökben o^lakoz.u, a gazdagok agarászatokon, névnapokon, híres údéki találkozott a nemesség, apostolok lován járta be hazáját a szegeny diák. Várak, kősziklák, erdők, halmok, sebesen folyo patak, virágokban dús vérmező tanította meg az utazót, vagy a vándort a hazaszeretetre. Megismerte b á l o k o n
hazáját az utolsó vándorlegény í s - ^ i W N ' nem kapott mesterlevelet az, kinek vándorkönyvében koptatott ífipok nem voltak. Megtanulta hazáját szoreini az, aki akarta ,— . nem értem ide a labaczgondolkozááú főurakat — kegyelettel telt el szive az iránt a föld iránt, amelyben született Ma másként áll a dolog. A lapokban útleírásokat olvasunk a Chimborasf.o hegyéről, Helgoland szi-" gélről, Schweiczból, rendszerint olyanok tollából, k i t nem látták még a Kárpátokat sem és a kiket csapdába vezetne a délibáb. Utazó tanuló gyerekek, ifjú proíessorok. külföld leveitől hemzsegnek a lapok a n\ári időben, ezek nagyrésze a még fővárostól messzebb Palotánál nem volt. Szinte jól esik Mikszáth Kálmán barátom utiraj zait olvasni p. 0. Vácztól Gyarmatig, még ha téved is abban, hogy a tót vadkertet Palóczországba arrondirozza. Bizony, ha ilyen kis pótlást tenne valaki egy francziaországi útról, száz hivalkodó utasítana rendre. Mert hát ma az nem baj, ha hazánkat nem ismeri valaki; de szégyen a külföldet legalább lexiconból és útleírásokból nem olvasni. A gyermek, az ifjú nincsen áthatva a h a z földjének szereleiétől, mert nem ismeri. Suplikátiók legatiók, tömeges hazautazások kedenek kimenni a divatból. Álljunk meg egy pillanatra a gyermek szobánál 13. Mindenféle bácsik kaliforniai rémregényeit, amerikai vadorzókkalaiidjaít találjuk a fordításokban gazdag gyermeklapok társaságában. Olvassák ezeket széliébe. Hol van Lukács Pál .Kis utazója* és »Kis veráelgetője*, melyből hazáját, hazája történelmét gyermek-
szívhez szóló adomákban, bengő rímekben tanulta m e g a gyermek, ki büszkeségét találná a ,»Ssozat vagy az „Isten áld meg a magyart* és e fajta hazafia? dalok szavalásában ? .. . , Még ami gyermekjátékainkban egy-egy tortenet eseményt játszottunk el, m a a gyermek nem érz s z i v é t dobogni, ha Hunyady, vagy más hos nevet A ki ilyen módon kerül ki az iskolából, beszélheti az Pázmán vagy Szenceí Molnár Albert ékességével is a magyar nyelvet elhegedülte ennek a magyarságát Szent Dávid, . H o g y ' tényeket is mondják, nézzünk meg például Budapesten egy operette előadást, mennyi gyermek és siheder Van' a karzaton és milyen kevés van h a egy .történeti drámát adnak Ezen nem lelkesül már sem közönség, sem iró Nem írnak: történeti beszélyeket, nem irnak töténelmi derabokat. Az akadémiai történelmi osztályának felolvasásai üresek, a történelmi társaságban akkor van fiatalság; ha esetleg valámelyik tanáruk fel. ' Már az önképző-tgrsulatban irnak tanulmányt Geöthe nyelvéről és csak nagyon keveset a hasai törtéiíelémböl.' Itt "kezdődik
az a közöny, mely később
bűnné
majd utóbb divattá válik. T Mit ér az, h a én magyar fötdet ismerném, dicsdalokat írok a Rigi tetejéről! Használ-e az, h a Wal-
ensteiiu'ól irok táanlmányt. a nélkü', hogy át lennék katva Zrínyi alexandrinusaitól ? A szülők és tan ilókhoz szólok most. ébresz fel a gyermekekben, a tanuló ifjúságban a haza f W l j e s a történelem iránt való lelkesedést, mert, , Senki más országba ne menjen, mig a magánéin ismeri".
HRIEK — (A k ö z s é g i o v o d a ) felállításának terve ismét dugába dőlt városunkban. Az e hó l l - é n tartott képviseleti gyűlésen ugyanis tárgyalás alá vétetvén e kérdés : azt a nagy többség elejtette, az > arany paraszt 0 uralom nyomorúságos voltának kiáltó tanuságakép. Reméljük azonban, hogy az e részben megindult mozgalom nem szűnik meg, s végre is didiadalmaskodik e nagyhorderejű eszme, mely Szarvas magyarosodás! kérdésével szoros összefüggésben áll. — ( t í y m e n ) S/arvason Robitsek Emma kisasszonyt f. hó. 13-án vezette oltárhoz Steiner József p.-szt. miklósi kereskedő. Az esketést Elfér Jakab hevesi rabbi végezte. ( J a n c s o v i c s J e n a y ) kisasszonyt, Jancsovjcs Pál megyei alispán s kir. tanácsos müveit, szép léányát báró Taxis József honvédhuszárkapitány a mult héten eljegyezte. Őszinte kivánatunk — a szerető jegyesek zavartalan boldogsága I — (A k ö r ö s ) városunk alatl ijesztő |mérvben árad, úgy hogy ha éz áradás csak pár napig is igy tart : az árvé delmi intézkedéseket múlhatatlanul foganatosítani kell. Eddigelé a összes zugok, — a füzes erdő, s a Bolza-kert nagy
Télen, nyáron ugy járt egy szál rövid rokkban, Ur vala ő mégis a tornacsarnokban, S művész is a mellett, — nem csakelőtornáse: — Kis kutyát, agyagból nem csinált úgy szobrász 1
Atkutattam a bölcsek könyvét. .. Átkutattam a bölcsek könyvét, Virrasztva sok-sok éjjelen. El-el tűnődtem méla gonddal Egy egy komoly nagy tételen. Miért A lét S hol A sok
Komédia jöttét, hogyha vevé hirül: Pártolá azt mindig, ha belől nem : kívül. S már tudta előre, hogy mi lesz a programm ; Hány majom, hány kis ló fog játszani ottan.
vagyunk, hogy mért levénk mi ? nagy titka megkapott. a boldogság ? . . kérdezém — és — sok bölcs könyv hallgatott.
Most, hű szivemre vonva téged, Kételyre többé nem lelek. N e m éget a tudásnak szomja, A m a nagy kérdés im megoldva: Szerelmünk rá a felelet.
Diákok közt, utczán ha ő ment előre, Az inasok messze kitértek előle. Hejh volt is azokkal de sok nehéz harcza 1 Karmolástól nem volt soha tiszta arcza.
Sípos Soma.
A mily harczias volt utczán, inas-hetzben : Oly szelid, oly jó volt társaival szemben. Hogy simult még hozzám, hogy figyelt a szómra ! Rósz nézésemtől is sírva fakadt volna.
Stark Gyula halálára *) Már nyugszik örökre in is-verő jobbja, S nem jelöli sírját zászlós hadi kopja. D e mint a világnak valamennyi hőse : Megénekeletlen nem maradhat ő se' !
Ruhája, bármilyen színehagyott volt a' Sohsem vala rongyos, pedig ma^a foldta ; Barnaszinü foltot varrt, fejér czérnáva1, Azután a czérnát bekené tintával.
Ill-ik
s az
m ^ Z G y u l a a szarvasi f ő g y m . osztályt v e g . e t t n ö v e n d é k e volt i k é v i n a g y s z ü n i d ő alatt M a k ó n a M a r o s b a n lette halálát nTÜT
része vízben áll, ép úgy, mint a tavaszi nagyobb áradások alkalmával. (Cs o r v a s r ó 1) Írják nekünk hogy otl a napokban egy egesz zsidó család fért állal a kalhoUkus hitvallásra. Feichtman sebész, neje és hat leánya keresztelkedett ki önkényt, miután már hetekkel előbb oklaiást veit a r kalh. hitvallás dogmáiban. A kikeresztelkedeti családfőnek két nagy fia is van tfudapeslen, kik a hír hallatára lejöllek és esdve kérlek, hogy öreg napjaira ne hagyja el ősei hitét, de a meggyőződés oly mély gyökeret vert az apa kebelében, hogy a fiuk kérése mit sem használt. A fiuk ennek folytán apjukat zsidó szokás szerint földön ülve gyászolták, mintha meghalt — ( F ö l d a l a t t i ) moraj Kaszaperen. Az orosházi határhoz közel szomszédos kaszaperi pusztán a mult héten többen állítólag erős földalaili zúgást és morajt hallottak. Egy ' szegény béres felesége szintén hallva e csudálatos, szokatlan tüneményt, ijedségében megőrült. Az ottani hatóságnak az esetről jelentés tétetvén, azon a helyen, hol a moraj állítólag hallható volt, ásatást rendelt *1, azonban ez semmi eredményre nem vezetett. Most tehát határozottan még sem ál-apitható meg, igaz-e a ritka természet tünemény, vagy sem ? — (T e n y é s s z ü n k ) baromfiakat! A baromfi tenyésztés elhanyagolásáról panaszkodnak a német lapok. Szerintük Németországban az 1879'iki statistikai t kimuiatás szerint 807.322 métermázsa tojás vitetett be s 171 196 m. m. vitetett ki, tehát a fogyasztás volt 938.179 m. mázsa, I Minthogy közönséges tojásból 8 —9 drb. megy egy fontra, tehát a beviteli többlet mintegy 1000 millió darabot tesz s annak ára 30 millió márka, körülbelöl 20 millió forint, Magyarországból eddigelé is roppant mennyiségben viszik ki ugy a tojást, mint a baromfiakat is nemcsak Némétországba s a többi európai országokba, hanem Amerikába is s csak
Vásárhelyről is nagymennyiségű a kiviíel, a mi oka annak is, hogy ott közelébb 3 tojtfFt adtak 10 krajezárért, Nagyon kifizeti tehát magát a baromfi tenyésztés s aki ezt nagyban üzi, sok az jövedelemre számit hat éverikint. - ( T i l o s a c s o k . ) A bécsi általános korodáií k ö zelébb egy leány jelentkezik s a fülészeti osztály tanárává' akar beszélni, mivel hirtelen megsifretült r ennek köz^étl^n okát mindenkivel nem közölheti. A tanár elé vezettetvén; h j s z szu habozás után irulva pirulva mondta el, hogy kedvesé hoszszabb útról hazatérve megölelte öt és ajkát füléhez szorítva oly erős csókot nyomott reá, hogy azonnal heves fájdalmat érzett, mely azóta nem akart megszűnni. A tanár megvizsgálta fülét és, csakugyan kónstatalálta, hogy a dobhártya 1 meg van sértve s a fül gyuladában van, a mit csakig a csők ' álta' okozott rázkódatásának lehet tulajdonítani. A szerelem tehát nemcsak elvakii, hanem meg is — sikefit. — (A m a g y a r ) birodalom közjegyzőinek egyléte létesítését hozták javaslatba a budapesti kir. közjegyzők egyik értekezletén. Az indítványt az értekezlet közegyetériéssel elfogadván sajál kebeléből alapító bizottságot választott áz egyet társadalmi utón való létrehozásának megkísérlésére* A bizottság fölhívta a közjegyzőket hogy legkésőbb 15* nap alatt ,Tokaji Nagy Lajos kir. közjegyző Budapesten* VI.' Deáktér, 6. sz alatt" czimmet ellátandó levélben 'nyilatkozzanak ,hógy a magyar birodalom közjegyzőinek egylete éfetbe léptet élését kívánatosnak tartják-e és ezen egyletbe bélépésüket, ha az egylet törvényszerűen megalaktíl, aláírásukkal ézennel eleve is biztosisják/ Ha a beérkezendő nyilatkozatok az egylet létrejöttét a közjegyzői kar egyeteme áltál óhajtól ttiak mutatják ; akkor az alakuló 'közgyűlésen szeméiTöseil, vagy meghatalmazott által való megjelenésre fel fognak kéretni — (A j ö v ő s z á z a d r e g é n y e , ) Egy név-yorki lap következőleg festi a száz évvel idősebb emberiség jövőjét Petroleum, olaj, gáz, s egyéb iJy bűzös világitószérek :i 1982-
Küzdött a nyomorral ; tanúit, gyakran éhen, De nem tevé, hogy pén/.t valakitől kérjen. A rajzolásban is megvolt ügyessége : Tanárait mindet, levette könyvébe.
Meg se luádm a hirt csak több idő niulvái). Hogy kioltá éltét a kegyetlen hullám. Még a halálban is kitűnt bátorsága; Hisz ilyen hahllal nem hal meg a gyáva 1
Irodalmi téren szinte munkált, hiven : Élczlapot szerkesztett „Üsd az inast I* czimen ; S ha lehetett tornán haza se ment enni, Ugy szeretett volna Kinizsi Pál lenni!
Álmodol-e rólam ? — ha a halál : álom, ~ Sirba szállt reményem, kedves tauitványom ? I És ti undok férgek ott a hideg földben I S f ark Gyulát bántani, n?m féltek-e tőlem ?
Volt is erő benne, mert ha kedve támadt: Ötödévest könnyen megtaposott hármat. Vgy-ugy általugrott engem is tréfából, Pedig sarkantyú volt a Iában (krétából)
Szerinte : én voltam legerősebb ember, A kit a világon yenki földhöz nem ver . „ * De az ő elvesztet nem birom el könnyen, S ha gondolok rája, kicsordul a könyem,
Miklós.
Tornamulasztásért nem is érte szitkom ; D e már cigerattát szitt a hamis titkon ;
Haza, hányszor j ö t t ő lucskosan, a j é g r ő l ! Néha, félig halva húzták ki a lékből. s most, a ki első volt annyi roszban s jó Mily csendeden megfér egy szűk koporsó Elhunyta leginkább zokon esett nékem S elvitle magával minden büszkeségem! Mint előtornásznak sohse is lesz párja í Ki csapatját olyan szépen dirigálja Már mikor megmozdult piczi tintás Ökle : Megindult a renyhe, nehogy hátba lökje,
é
ángyéi forradalombol — Muravíev
emlékirataiból.—
Muraviev érdekes fölp Lengye] ország hóhérja* jegyzéseket hagyott hatra a legutolsó lengyelfólkclésre vonatkozólag, melyeket most kozől egy orosz lap. ^ E feljezések közül igen érdekes a kővetkező 1863 április Utolsó napjaiban
igen aggasztó hirek
n ben rég eltűntek a használatból, — eziránt nincs ketseg. Említeni ís fölösleges hogy a gőzgépeket csak mint furcsaságokat fogják mutogatni az iparmuzeumokban s a villám áram rmndenütt elfoglalja helyét. A viilamossággal fogják a beafstea ket és a mártást főzni s az éjt nappalá varázsolni, ugy hogy a mező annyit terem a mennyi kell, a főtdmives abbahagyja örökös panaszát. A vizet csak, -desztillálva fogják inni. 'száz év imjlva.a borlnemisszák, a levegő hömérséke pedig az egész föld kerekségén egyenlő lesz télen, nyáron. A jeges tengernél, ép ugy, mint az afrikai sivatagban 2 fok Cesius Az északsarki vidék lakható lesz é s az angol sajtó óriási lármát csinál, mert a kormány késedelmezése miatt az északi sarkon német telepitvények előzték meg az angolt. A lég hajózható lesz s ki a villamos vasúton nem érzi magát jól, utazhat léghajón. — Vájjon elrendelték-e már majd akkor a tisza-eszlári ügyben a végtárgyalást, arról nem tesz említést a néw-yorki Vénuszát vonulása a n a p ) tányérján. A vénusz bolygó 9-án délűtáan alsóállásban oly közel jutott a naphoz, hogy annak korongján keresztül ment. A csillagászokra t nézve ez roppant nagy fontosságú, azért mindenütt milliókba kerülő megfigyelések tételtek. A tünemény már Csak azért is fontos, mert 113 év alatt összesen 2-szer észlelhető. .Vénusz a nap előtt 6 óra 18 perez \oit látható ; Budapesten a külső érintkezés 3 óra 15 és egy negyed perczkor, a belső 3 óra 36 és egy negyed perczkor történt és itt csak az utóbbi - volt észlelhető. Az érintkezési pont keletre 30 foknyira "esik a nap legdélibb pontjától. A tünemények fontossága abban rej- lik, hegy megfigyeléséből a nap lálszöge meghatározható.. E szögből lehet azután megállapítani a föld távolságát a naptól ; még azért is fontos ez a mérés, mert a többi égi testnek egymástól való távolsága is csak igy számitható ki. A Vénusz belépését különösen Észak-Amerikában, az egyesült-Államokban figyelhetni meg, a kilépést Nyugat-Indiában és Dél- AméKk-a érkeztek Litvániából, melyek nagyon lehangoltak" .a császárt Április 25-énMuravievta téli palotába hívták. A császár kabinetjének előtermében Gorcsaknff herczeg komor hangulatban járkált. II. Sándor igen izgatottan fogadta Muravieven s mindjárt anyugoti tartománykban történt eseményekről kezdett beszélni és kifejezte aggodalmát, hogy nehéz lesz majd megtartani Litvániát Oroszor szagnak, ha esetleg a nyugoti hatalmakkal háborúra kerülne a dolog, í Ezután a császár megkínálta öt az észak nyugoti terüle k o r m á n y z á s á v a l . Ez az ajánlat mondja Muravíev, annál inkább meglepte őt1 mert meg volt győződve, hogy magára .vonta a császár amim tetszést. Hosszas értekzés után, miközben a m iniszterek is kaptak egypár oldalvágást. Muraviev oele egyezett, hogy elfogadja a felajánlott kormányzói állást. A kinevezési rengelet aláírása előtt azonban a minísterekkel kellett értkeznie. Minden miniszter — irja Muravíev — helyeselte előterjesztésemet, ámbár kétségtelen volt, hogy Dolgorukof. és Valujeff ingadoztak; a súlyos helyzet kényszerité őket, hogy beleegyezzenek, mert agodalóm fogta el mindegyiket, Pár nap múlva Muraviev már észrevette Valujeff és Dogordkof ellenállását. Mikor áprll 30-án a császárhoz ment, meglehetős hidegen fogadta őt, ugy, hogy Muraviev azon kezdett tanakodni, nem volna c jobb tnást oda küldeni? . Ismeri véleményemet, — mondá a császár haragosan,
jszakkeleiibb részén A legtöbb állam expedicziókat küldött ki csupán azért,, hogv a látszog nagyságát valamivel pontosabban határozhassák meg. A tudományszomi fcie'égitérfe milliókba kerül az államoknak. Hailey Ödön angol csMagász volt az első, ki a Vénus-ál vonulását a látszög kímszániitására alkalmasnak mondotta. Az első megfigyelési 1677-ben Szt. Ilona s/.igeién .eszközölte. A ki ez alkalommal elmulasztotta megnézni a V énn sz átvonulását, nem fogja e tanéin én y t többé látni, mert az egész században nem fog az isméílőd.u. — (A z i z r . t e m p l o m b a n) s '.ép esketési beszédet tar Jött f. hó 13-án Elfér Jakab volt szarvasi, jelenleg hevesi rabbi űr, melynek hazrtfiasságra buzdító iméntioját különösen ki kell emelnünk. A szép számmal egybegyűlt, közönség a legjobb benyomással hagyta el az imatermet, melyben a m-ígyar szónoklatot Elfér Jakab rabbi űr honosította meg. illeni működése aiaH, — (A r 0 b b a n ó s z i v a r o k ) hatása igen érezhehően nyilvánul abban, hogy a dohányzó közönség a pipázást kezdi használatba venni. A pénzügyminiszter jónak látta ugyan kinyilatkoztatni, hogy a dyoamiftöüények nem a gyártás alkalmával, hanem utána kerülnek a szivarokba, hanem a közönség azt nem kérdi, hogv .Béter teszi-e . bele vagy Pál, elég az hozzá ha benne vannak. •; — (A h.- c s a b a i) algymnázium ügye egyelőre végmegoldást-nyert. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur ugyanis helybenhagyta a megyei törvényhatóság határozatát, mely az algymnázium fennállását biztosítja. — (A B i b i c s-a l a p ) ügyében Aradmegye által jet* fel térj ész rések re válaszolt a vallás- és közoktatásügyi miniszter még pedig oly értelemben, hogy válasza az adott viszonyokat nem tévesztve szem elöl, meg fogja nyugtatui a .közönséget. A miniszter ugyanis kijelenti, hogy miután az alapnak, melynek reintegrálása folyamatban van, jelenleg jövedelme lehetővé teszi, hogy aból Jmsz 210 ^frtos ösztöndíj !Í *— nem akarom még egyszer- elmondani ! < Muravievnek arra a megjegyzésére, hogy.a miniszterek nem cs-K t akoznak őszintén aojávaslataihoz, II Sándor nyersen ezt felelte: — Az nem igaz ! Muraviev fölkelt s kérte a császárt, hogy küldjön mást Lengyelországba, A császár mefogta kezét s elnézést kért a tévesen használt kifejezésért, m e h e t véletlenül ejtett ki. — Felség, én nem beszélek valótlanságokat, mondá Muraviev. Még egyszer kérem felségedet, válaszszon mást a ki nem mond valótlanságokat felségednek. Mikor Muraviev ezt kimondta, a császár nyakába borultt s~ kérte, felejtse el a hallottakat, neki olyan természete van, sokszor mond olyant, a mit nem akart" mondífni. A jelenet kibéküléssel végződött. Sándor czár még . egyszer megölelte Muravievet, mire ez megjegyzé, hogy valami kételyt még is megőrzött a szivében. Mielőtt Muraviev elutazott Vilnába, működésének színhelyére a császárné elé járlűt, ki szintén ígyszolt nggdalmasan : — Vajha Litvániát meg tartanok ! Lengyelországról tában,
akkor
már lemondtak
a téli
palo
rtr r.r--'-
odassék, ki ezen busz ösztöndíj jas hely betöltését engedélyezi akkép, hogy a jelenleg ösztöndíjjal élve/ö 8 egyén az ösztöndiji éjvezefében megmaradván, még tizenkét helynek betöl éss iránt a szükséges intézkedéseket elrendeli — Midőn vé^re az ilyen stadiumba jutott ügy ez állásáról hírt adnánk, mege ütjük hogy a Hibios-ösztöndijjra első sorban bolgár n^m^etU ségii s Tonüán és Káosamay-családokból származó ifjak másodsorban Bibics Jákab özvegye szül Tomiáil Margit mostoha leányának utódai, azután pedig Arad-, Békés- é.s Csanád megyéből származó ifjak pályázhatnak s a pályázati kérvényeket 1^83. jan, 10-ikéig tartoznak az illető iskola-intézetek igazgatósága utján a szokásos minösitvényí iratok kíséretében erjeszteni.
Vadász-kaland, Kedélyes vadásztársaság volt együtt a napokban az a; s . . . i főerriész vendégszerető házinál. Borozgatás közben- — természetesen — nem hiányoztak a jó'adomák és vadászati kalandok elbeszélése, X ur elmondá hogyan lőtt a minap egy lövésre három nyulat. Y. ur sem akarta elhAllgatni, hogyan járt, a minap Bakonyban, egy vad kanra dnflázolt, másik pillanatban már ráugrott a vad, ha hirtelen le nem szúrja, öreg hiba eset volna ; körül néz és akkor látja, hogy az mind semmi : „Mikor én tavaly fen voltam Mirm innhan, kíme^yürik medvékre, sokáig kujtorogtam, mig e>y nagy nuczkó c ó r tet utánam, — n ' m találom, elkezd kergetni, — futok, egy sziklahasadékhoz érünk, melyen vékony padló vezet keresztül; a padló közepére érek, a megkövülve látom., hogy szem közt jön egy másik medve — (ejrtyé !) előttem is is egy utánam is, alattam a tátongó mélység . . . Y ur nem állhatta meg. hogy ne sietesse az elbeszélés vegét, kérdezve, — hogy aztán mitörtént ,Hát engem ott megettek a medvék !?4
Fogas kérdés, . Paraszt : „Ugyan mondja csak, hogy történhetik az hogy a nap nyugaton, lealkonyodik s mégis keleten jön fel — furcsa 1* Tanító: „Oh az nagyon természetes : a nap ismét vissza megy nyugatról keletre, de minthogy ez éjjel történik mi nem láthatják.* jTA"
t
Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : Sipos S o m a .
S'lbersteín Fülöpnél Szarvason.
tji
S z í v e s
t u d o m á s u l !
V a n szerencséra a nagyéreeimi közönséget tisztelettel értesíteni, h o g y a közelgő
fi es njüvi luiímpcKfe disz, norinbergi és rövidáru raktáramat a legdusabban Ugyanitt mint 1 a
kaphatók
legdíszesebb
a legújabb
szereltem fel.
fránczia müiparczÍKkek és bijouterie
Sévre cristallerie és poíc^éllán cliszdarabok,
tárgyak^
cuivre polié és nicket
t á r g y a k , pikánsán alakított terra-cuit f i g u r á c s k á k , melyek a legkényesebb Ízlésnél is tetszést nyernek, uj peluch kép >03 c C 'I Ö•
v a j és sajt tányérok,
és zsebkendő szekrények,
CD
>03 «5
választékban, né v j e g y tál czáic,
ü v e g g e l , bor, likőr és
majolikából, keleti doliánykészletek
és dohány
keztyü
mint
hímzések,
e g j u t á n y o s a b b árak ' merését
kivarrások stb.
1 0 krtól minden alakban és
n agyságban.
eddig
figyel-
SL w o>
bt
CPpO"
a " h o z z á j o k illő kikötéssel és álványokkal a
mellett.
Üzletemet, melyben pontos és már
&
Efi
öblök.
Bátorkodom a t. h ö l g y k ö z ö n s é g e t raktáromon levő kezdett kézimunkára meztem,
>
sörös k é s z -
V Á L A S Z T É K
a l e g ú j a b b gyermek játékokban, viaszbabák O €0 ü
dus
peluche munka és toile'te necettaire,
csinos illatszer állványok
I A G Y
>0*
és albumok
ékszer-szekrények,
etek, gyümölcstányérok
k
keretek
is
kivívni
szolid
szerencsés
kiszolgálás által a voltam,
ajánlom
t. cz. közönség
további
szives
elisláto-
gatására.
Teljes tisztelettel
Silberstein Fülöp
Mkc
Itt
ü
«ts8Sí
Szarvason.
Yidéki megrendelések legpontosabban \\9\\BM )|BJB qqBsoAUB;nífi9| V
eszközöltetnek.
íííPfe
m\i
H i r d e t é n a t i L E
E
8
É
r
gép és rostalemez gyára Budapesten
ir:
Yáczi
u t
az
osztr. államvaspláya
közelében.
Raktár
:
váczi
k ö r ű t
írtmányait mint Ajánlja minden gazdasági kiállításon kitüntetett, javított gyá T r i e u r ö k e t
v á l t o z ó
T i s z t í t ó g é p e k e t K ü l ö n l e g e s s é g e k e t
r o s t á v a l s
z e l e i ő v e i
m a l m o k
.466 szabadalmazott h á r m a s
vas
számára
e k é k e t
, acél, és h o r g a n y b ó l , v a l a m i n t mindennemű
gazdasági
g é p e k és
szereket
Árjegyzékek kívánatra ingyen.
GTJTJAHR és MÜLLER Budapesten l m d a p e S
«
rostálcme® *
(celOtt B B O O . E
»
a Margit-hid közeieben a j á n l j á k szolid
M,„.irL.vr«wliliwl
Trieurök gazdaság számára
szerkezetű és j a v í t o t t
gyártmányukat,
mint:
M u m u i i K ^ ^ j j ^ Í I ! ! ^ TisitiU |tfeMi»«siv fiafiíf mmiijari Sa&r4
fárgány-cséplögépek.
fafemxtí)
ittfiímpr
Szelelö-roslák.
Malom-alkatrészek, u. m Transmissiók
Kukoricza-morzsolók. Szíjkerekek
Szecskavagók, Borsajtök.
ROSTALBMEZEK:
Különlegességek malmok számára.
Cséplögéprosiák,,
Duplamalmok.
Liszthengersziták.
Malom trieur-hengerek.
Koptató lemezek.
Gabona
oü/.tályzó hengerek. RáspolylemezeK.
Koptató-gépek. ?DaraAáas7.tó-gépek, * Tarárok, Detaeherők. Árjegyzékek kivánatraingyen f •
és bérmentve,
í :s képviselőség (Szarvason, <Eelefant
n
•I
S
ZARVASON. gyors és
Községi és gyámi rovatos ivek, HIVATALOS
NYOMTATVÁNYOK minden alakban
és levélboritékok, névjegyek, füzetek és könyvek a egjutányosabb árakon álittatnak ki.
PESTI
NAPLÓ
1883-dik évi folyamára.
A Pesti Napló azon rendkívüli kitüntetésben részesül, hogy
1883-ban Kossuth Lajos Iratait
közölheti. Midőn az erre vonatkozólag a Pesti Napló-ban megjelent nyilatkozatokra utalunk, itt, csak azt emiitjük fel, hogy Kossuth Lajosnak é k ö z z é t e e n d ő Iratai o'y dolgozatokból állanak melyekre nagy hazánkfiának az aktualitás mozzanatai, legyen az politikai, legyen tár^udilmi v a gy tudományos tekintetben alkalmat adnak, vagy melyek Kossuth Lajos esemém teljes é l e téből vett remfriiSZCreRCZiákat tartalmaznak.
Kossuth Lajos ez Iratait, a kiadó-tulajdonos, az Athenaum-társaság, egyedül a Pesti Naplóban jelenteti meg, s azok utánnyomatása tiltva van. A Pesti Napló szerkesztősége és kiadótulajdonosai ezenkívül is viszonzandók a magyar napiirodalomban majdnem páratlanul nagy arányú pártolást, melyben a pesti Napló részesül ujabban- is a lap tartalmának emelésére több jelentékeny intézkedést tettek, Vezérczikkeink nagyobb részét ezután is a fényes tollú publiczista báró Kaas Ivor írja' Bécsben flókszerkesztöséget rendeztünk be, mely a diplomáczia e székhelyéről min den érdekesebb hirt lapunkkal táviratilag tudat. Az ország minden nevezetesebb helyén tudósitómk Vannak, kik a fontosabb híreket. velünk táviratilag közlik. Gazdasági rovatunk kielégíthet .minden igényt. Földmivelési rovatunk vezetését a magyar g izdaközönség régi meghitt barátja : Kotíolányí Antal vette át Tárczánk az érdekes olvasmányok egész sorozatát nyújtja. Folytonosan két regényt közlünk. Ajánljuk a Pesti Naplót a imgyar olvasó közönség további figyelmébe.
A Pesti Napló
megjelen
számokat ad ki. *
naponkint kétszer, hétfőn s ünnepnap után ívgger renükívüli
Előfizetési árak:
Egész évre . . . Félévre . . . .
25 forint I Negyodévre. . . . 6 forint 12 < / Egy hóra . . . 2 >
Ha az esti kiadás postai kiilönkiildése kívántatik, a felültizetés hayonkint 35 kr, évnegyedenkint 1 forint. Az előfizetést, melyre a postai utalványokat ajánljuk, minél előbb kérjük megtéie'ní. hogy az olvasó az újév napjával kezdődő nagyérdekü közleményeket rendesen kézhez vehesse. Az előfizetések Budapestre a Pesti Napló kiadóhivatalában (Barátok-tere, Athenaeum épület intézendők.
A Pesti Napló szerkesztősége és kiadóhivatala Nyomatott* özikes Antal könyvnyomdájában.
