Hazai vidék átalakulása Változó falvaink: falutipológiák, magyar vidéki térségtípusok változása Varga Ágnes egyetemi tanársegéd
[email protected] Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2016/17. II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ
HAZAI VIDÉK ÁTALAKULÁSA (1870-ES ÉVEKTŐL NAPJAINKIG)
Településhálózat az abszolutizmus és a dualizmus korában (1849-1918) Nagyfokú regionális különbségek Okai:
◦ ◦ ◦ ◦
Eltérő természeti viszonyok Eltérő forgalmi helyzet Lakosság eltérő etnikai összetétele Török hódítás következményei
Kép forrása: http://zalaegerszeg.hu/zegportal/webimage/3/3/8/7/wimage/varmegyehaza4.jpg
Különbségek megnyilvánulási formái: ◦ Településállomány nagyságrendi tagolódásában ◦ Különböző várostípusok elterjedésében ◦ Szórványtelepülések létében v. hiányában ◦ Települések fejlettségében ◦ Településképben Kép forrása: http://www.antikterkep.hu/images/magyaretno1880sz.jpg
Közigazgatás az abszolutizmus és a dualizmus korában (1849-1918)
Egy közigazgatási egység = egy települési egység Kivétel: ◦ Tanyák (alföldi szórványtelepülések) ◦ -szer v. -szeg Vas és Zala megye:Vendvidék, Őrség, Göcsej
Településszám lassan csökken Oka: ◦ Községek városokhoz csatolása ◦ Új közigazgatási egységek kialakulása Részben nagyvárosok környékén Részben az Alföldön
Középkor végén még 18-19 ezer település volt ◦ Kistelepülések elnéptelenedtek, ◦ Török pusztítás Év
Községek, városok száma
1870
1890
1900
1910
13 170
12 686
12 605
12 557
Településsűrűség (1849-1918)
Magas: ◦ Ny- és D- Dunántúl peremének dombvidékei (Vas, Zala, Baranya vármegyék) ◦ Felvidék kisalföldi, alföldi pereme
Alacsony: ◦ Felvidéken és Erdélyben nagy kiterjedésű gyéren lakott hegyvidéken Terület
Településsűrűség (település/km2)
Vas
12,3
Zala
11,2
Sáros
9,9
Országos átlag
4,46
Csongrád
1,2
Hajdú
0,6
Településnagyság (1849-1918) Nagy különbségek jellemzők 1. Alföldi átlag – 5292 lakos
◦ ◦
Csongrádi átlag – 14 000 lakos Hajdúban és Békésben az átlag – > 9 000 lakos
Török által el nem foglalt területeken < 1000 lakos
2.
◦ ◦
Ny-Dunántúl, hegyvidékek, Alföld ÉK-i zuga Vas megyei átlag 631 lakos
Forrás: https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/736x/22/36/04/2236048e8ae44450622d2d9161de79bf.jpg
Településhálózat elemei (1849-1918) Polgári közigazgatás kialakítása (1870-es évek) Városi joggal a települések 1%-a rendelkezett – 131 település
◦ 25 törvényhatósági jogú ◦ 106 rendezett tanácsú
Városállomány a kiegyezés kori feudális állapothoz képest erősen beszűkült ◦ 81 szabad királyi városból 23 tv. hatósági jogú, 7 elveszítette városi jogállását ◦ 719 mezőváros közül 2 tv. hatósági jogú, 55 rendezett tanácsú
Településállományt a községek dominálják lakosság 4/5
Településhálózat elemei (1849-1918)
Városi jogállás és településnagyság nincs szinkronban ◦ Több város < 3000 lakos (pl: Csíkszereda, Kismarton) ◦ Több 10 000 lélekszámú települések falvak pl: Újpest 42e; Békéscsaba 38e; Szarvas 26e; Békés 25e
Keleti Károly 1869. évi NSz adatok alapján városiasságot méri ◦ Sem a városi rang, sem a lakosságszám önmagában nem pontos fokmérő ◦ Vizsgálat alanyai: akkor városi jogállású települések (98 telep.) + 10 ezer főnél nagyobb községek (53 telep.) Dimenzió
Változó
Népességszám
Népességszám
Lakosság foglalkozása
Kereskedelemből és iparból élők arányát adta meg
Míveltségi foka
Írni-olvasni tudás
Értelmiségi kereset
Értelmiségi foglalkozású az összes keresőből
Cselédszám
Cselédek aránya
Lakviszonyok
Egy lakóházra eső helyiségek átlagos száma
Kép forrása: https://www.ksh.hu/images/elnokok/keleti_karoly.jpg
Városhierarchia vizsgálat (1900) – Beluszky Pál
Városi alapfunkciók mennyisége és sokfélesége alapján Rangsorolta az egyes alapfunkciókhoz tartozó intézményeket Települések hierarchikus rangja kifejezi: ◦ Városi alapfunkciók differenciáltságát ◦ Ellátott feladatok szintjét ◦ Ellátott szerepkör gyakoriságát
245 település esetén városi funkció, közel 2-szer annyi, mint a városi jogállású 900 ezren éltek városi funkciójú községekben
Intézmény rangja
Előfordulásuk az akkori ország területén
Fővárosi (országos) intézmények 1 településen
Regionális központok intézményei 2-18 településen; pl: egyetemek, főiskolák; több megyére kiterjedő hatáskörű bíróságok; postaigazgatóságok Fejlett megyeszékhelyek intézményei 19-39 településen; pl: ügyvédi kamarák, reálgimnáziumok, Osztrák-Magyar Bank fiókjai Megyeszékhely-szintű intézmények 40-79 településen; pl: megyei törvényszék, tanítóképzők, kórházak Középvárosi intézmények 80-185 településen; pl: gimnáziumok, közjegyzők, pénzügyőrségek Kisvárosi (járási székhelyű) intézmények 186-380 településen; pl: járásbíróságok, adóhivatalok, járási közigazgatás intézményei
Forrás: Beluszky Pál (1999): Magyarország településföldrajza
Településhálózat (1849-1918) Finomszerkezetében alapvető különbségek Különbségek megnyilvánult…
◦ Településállomány hálózattá szerveződésében ◦ Települések által ellátott funkciók összetételében és megoszlásában ◦ A helyi társadalmak szerveződési lehetőségeiben
Apró (<500 lakos) és kisfalvak túlsúlya jellemző Települések 2/3-a 1000 lakos alatti
Településhálózaton belül tapasztalható fejlettségbeli különbségek (1849-1918)
Fejlettségbeli különbségek oka: ◦ ◦ ◦ ◦
Birtokviszonyok Földminőség Agrárkultúra színvonala Regionális helyzet (természeti környezet, forgalmi helyzet, piaci viszonyok)
Településnagysággal összefüggést mutatnak a népesedési folyamatok DE! Nem a településnagyság determinál ◦ A kistelepülések általában hátrányosabb helyzetére
Magyarországi településhálózat a két világháború között I. vh. előtt Magyar Korona országai területileg Európa 6., népességszámban 7. állama Trianon: megváltozik Mo. politikai helyzete, geopolitikai viszonyai, gazdasági potenciálja 6 állam kapott a Magyar Korona országaiból területet
◦ Országterület 67,2%-a (Horvátországgal 71,5%) ◦ Népesség 58,3%-a (Horvátországgal 63,6%) ◦ 3,5 millió magyar anyanyelvű
Gazdasági veszteség: ◦ Erdőterületek 9/10 ◦ Vasérctermelés 83% ◦ Gyáripar fele
Központjukat elveszítő vidékek és vidéküket elveszítő városok az új államhatárokon belül Város és vidéke kapcsolatok felbomlása Központjukat vesztett kistérségek:
◦ Bihar – Nagyvárad ◦ Szatmár – Nagykároly és Szatmárnémeti ◦ Bereg – Beregszász ◦ Abaúj – Kassa
Vonzáskörzetükből veszítő városok:
◦ Sopron, Kőszeg, Szombathely, Nagykanizsa, Szeged, Makó, Balassagyarmat, Sátoraljaújhely, Esztergom stb.
Forrás: Beluszky Pál (1999): Magyarország településföldrajza
Központjukat elveszítő vidékek és vidéküket elveszítő városok az új államhatárokon belül
Megyék területi vesztesége (63 vármegyéből) ◦ 10 megye teljesen megmaradt ◦ 25 megye kisebb-nagyobb mértékben megmaradt ◦ Ugocsa 10 ha, Ung 1km2, Pozsony 4km2 ◦ Töredék megyék összevonása átmeneti megyeszékhelyek
Forrás: Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=55777
Szatmár-Ugocsa-Bereg Mátészalka Bihar Berettyóújfalu Abaúj-Torna Szikszó Bács -Bodrog Baja
Forrás: By Peyerk - saját munka, CC BY-SA 3.0, https://hu.wikipedia.org/w/index.php?curid=782340
Gazdasági helyzet a két világháború között
Az ország agrárország keresők több mint ½ mg-i dolgozó Erősen polarizált jövedelmi viszonyok okai: ◦ Földbirtokviszonyok aránytalansága ◦ Munkaerő túlkínálat alacsony munkabérek ◦ Szociális intézmények (nyugdíj, betegbizt.) kiépítetlensége
1920: Nagyatádi-féle földreform alacsony hatásfokú
◦ 100 kh-on (57,5ha) felüli birtokok mg-i földterület 48%-a ◦ Mg-i keresők 2/5-e (42%) 1 kh-nál (0,57ha) kisebb földterülettel
Feszült munkaerőpiaci helyzet
◦ Falusiak munkaerő kapacitásának kb. fele hasznosul ◦ Mg-on kívül továbbra sincs elegendő munkaalkalom ◦ Kivándorlás lehetősége csökkent
Nemzetközileg ismert tájtermelő körzetek alakultak ◦ Kalocsai-szegedi fűszerpaprika termelő körzetek ◦ Homoki szőlő- és gyümölcstermelő körzetek
Nőt a feldolgozott agrártermékek aránya ◦ Konzerv, tejfeldolgozás, húsipar
Gazdasági helyzet a két világháború között Korlátozott földhözjuttatási akciók Falusi szegények telepítése egy-egy felparcellázott nagybirtokrészre ONCSA (Országos Nép- és Családvédelmi Alap) – házak építése
Falukérdés szociális-társadalmi problémává vált 1930-as években életre hívta a népi szociográfiát, falukutató mozgalmakat ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦
Szabó Zoltán:Tardi helyzet; Cifra nyomorúság Illyés Gyula: Puszták népe Erdei Ferenc: Futóhomok Féja Géza: Viharsarok Kovács Imre: Néma forradalom Fodor Ferenc, Magyary Zoltán, Princz Gyula, Teleki Pál, Hantos Gyula, Rónai András stb.
Forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Cson grad_megye/pages/CSMEE/Magyar/htmlimage/csongrad007.jpg
Országos Táj- és Népkutató Intézet és Teleki viszonya Forrás: http://m.cdn.blog.hu/bp/bpxv/image/kepek/oncsa_alapajz.jpg
Gazdasági helyzet a két világháború között Ipar gyorsan pótolta az elvesztett termelő kapacitásokat Új iparágak: kőolajtermelés, bauxitbányászat, timföldgyártás, gyógyszergyártás, híradástechnikai ipar Iparvidékek: településfejlődést, népesedést a gyáripar alakította
Budapest és elővárosai – gyáripar bő fele itt található 2. Bakony és előtere 3. Dorog-Komárom vonala, Duna menti falvak 4. Tatabánya 5. Sajó-völgy 1.
Forrás: Beluszky Pál (1999): Magyarország településföldrajza
Demográfiai folyamatok a két világháború között Tendenciák közelítettek a fejlett országokéhoz Folyamatosan csökkent a születések és a halálozások száma (születésszám gyorsabban) Közepes ütemű népességgyarapodás (1930-41: 5,7‰)
◦ Tömeges kivándorlás megszűnt ◦ Utódállamokból a köztisztviselői és értelmiségi réteg anyaországba települése
1920-41: 1,3 mió-val (16,2%) nőtt az ország lakossága
Nemzetiségi összetétel a két világháború között
Trianon után erőteljesen megváltozott 7-8% vallotta magát nem-magyar anyanyelvűnek ◦ Nem egészen félmillió német ◦ Bő százezer szlovák
Németség fő településterülete: 1. Baranya megye Pécsvárad-Siklós vonaltól K-re (1930: 90 ezer német ajkú) 2. Tolna dombsági része, Völgység, Hegyhát (Tolnában 67 ezer német ajkú) 3. Dunántúli-középhegység területén szórtabban Ajkarendek, Kislőd, Bakonyjákó, Gánt, Pusztavám, Etyek, Budával szomszédos községek (Perbál, Torbágy, Nagykovácsi, Csobánka, Pilisborosjenő, Üröm, Solymár) 4. Bácskában több német többségű község: Kunbaja,Vaskút, Csátalja, Gara, Csávoly stb. 5. Osztrák határ közelében: Ágfalva, Balf, Harka, Fertőrákos
Településhálózat változása a két világháború között Határmegvonás következtében jelentős strukturális változások Budapest súlya tovább nőtt
◦ Lakosság 11,6% élt a fővárosban, Nagy-Budapest területén 16,4% ◦ Főváros népességnövekedése lassul, de Nagy-Budapest területe gyorsan nő odaköltözők: Ország vidéki régióiból érkező ipari munkások Budapestről az ott gyökeret verni nem tudó szegények Csak egyes településeken a fővárosban dolgozó kistisztviselők és alkalmazottak
Agglomeráció legtöbb települése családiházas-kertes telep (kiv. Újpest, Pesterzsébet, Csepel ipari elővárosok) ◦ Falusi milliőbe települt proletár negyedek ◦ Kis telkek, közművesítetlen telepek
Budai hegyvidéki oldalon villanegyedek
Településhálózat elemei a két világháború között
F ő v á r o s
Budapest ◦ Nemzetközi presztízse csökkent ◦ Felvevőpiacának, nyersanyagszállító területének csökkenése fékezte fejlődését ◦ Egyes iparágak kapacitásai (pl:élelmiszer) kihasználatlanul álltak ◦ Több modern iparág fejlődött (gyógyszer, híradástechnika, izzólámpa) ◦ Önálló vámterület hatására több ágazat is nőtt pl: textilipar ◦ Modern Magyarországot egymaga képviseli ◦ Relatív súlyát növelte, hogy 10 regionális központból 7 az elcsatolt területeken kevésbé fejlett Debrecen, Pécs, Szeged maradt
R e g i o n á l i s
Településhálózat elemei a két világháború között
k ö z p o n t o k
Regionális központok erősítése és újak kialakítása ◦ Fejlesztették idegenforgalmukat ◦ Szegedre a kolozsvári egyetemet, Pécsre pozsonyi egyetemet telepítették ◦ Debreceni egyetem szervezése első világháború előtt megindult ◦ Miskolc: Kassa intézményeinek egy része települt nem vált jelentősebb szellemi-kulturális központtá (Diósgyőr még különálló) ◦ Észak-Dunántúlnak nem alakult ki valódi regionális központja Sopron: igazgatási-oktatási központ (selmecbányai erdészeti és bányászati akadémia) Győr: gyáripari-kereskedő város Szombathely: forgalmi központ
Főváros valódi ellenpólusaivá nem válhattak
V Településhálózat elemei a két világháború között á Vidéki városállomány (Nagy-Budapesten kívüli tér) lakosságszáma az országos átlagnak megfelelően nőtt 1920: 19,8% - 1941:19,7% r o Városok 1/3-ban nőtt a lakosság a többi fogyott, vagy stagnált Oka: ◦ Vonzáskörzetek csonkulása s ◦ Természetes munkamegosztási kapcsolatok felszakadása ◦ Agrárpiac beszűkülése csak a belterjes gazdálkodásra áttérők fejlődése á zavartalanabb (Kecskemét, Nagykőrös, Hódmezővásárhely) ll ◦ Kézműipar háttérbe szorulása a gyáripar mögött pedig városalkotó réteg a kisiparosság volt o ◦ Belső piac is beszűkült a létminimum közelében élő tömegek kiszélesedése miatt m Városhierarchiában lényeges módosulás nem történt a századfordulóhoz á képest n Lelassult urbanizáció, de közművesítés terén fejlődés Népszövetségi (v. Speyer) kölcsön y
K ö z s é g e k
Településhálózat elemei a két világháború között Trianon előtti 12,5 ezer községből 3,5 ezer maradt 95%-uk agrár szerepkörű Bánya- és nehézipari körzetekben funkcióváltásuk előrehaladott
◦ Dorog-Komárom vonalon;Várpalota-Ajka vonalon; Ózd környéke; Sajó-völgy Egyes nagyvárosok környékén megindult az agglomerálódás (Bp., Miskolc, Győr, Szombathely)
Balaton déli partján üdülőfalvak Agrárfalvak legégetőbb problémája:
◦ Aránytalan földbirtok megoszlás; Agrártúlnépesedés ◦ Szegény falusiak arányának felduzzadása (lsd: Erdei falutípusai)
Előrelépés az alapfokú intézményhálózat kiépítése és technikai civilizáció terén ◦ Orvosok, gyógyszertárak, állatorvosok, egyletek, vallásos szerveződések, sport, mozi
Dualizmus korában a vasút, ekkor a közútépítés oldja a falvak zártságát (kiépített utak hossza megkétszereződött) – autóbusz megjelenése Falvak villamosítása Megnövekedett a falvak nagyságának, lélekszámának jelentősége! – népesebb falvakat hamarabb fejlesztették Falvak közötti alapvető különbségeket helyi társadalmak jellege, összetétele határozta meg Tovább nőt a külterületeken élők száma, 1930-ban alföldi lakosság 30%-a külterületi lakos
Második világháborút követő évek (1945-1948): ún. „koalíciós évek” A földosztás az egyik legfontosabb és a településhálózatra is nagy hatást gyakorló eseménye 1945. március 17-én elfogadott földtörvény általános radikalizmust tükröz Mezőgazdasági művelés alatt álló földek 35%-a került a földalapba (3,22 mió ha) 660 ezer igénylő jutott földhöz + 350 ezer házhelyhez Kitelepítések és népességcserék a falvak társadalmát érintették
Földosztás hatásai a településhálózatra Megváltozott az agrártársadalom szerkezete Módosultak a falvak társadalmi típusai Majorok elvesztették létük alapját Földosztás előidézte az utolsó tanyásodási hullámot Nagybirtokosok kiestek az agrárbizniszből Belső migráció az Alföldről a Dunántúlra
„Fordulat éve” (1948)
A fordulat évét követően a statisztikák által csak alig érzékeltethető mélyreható változások történtek: ◦ ◦ ◦ ◦
Agrárkereső arány drasztikus csökkenése Vándorlási veszteségek Ingázás megnövekedése Erőszakos kollektivizálás
Forrás: http://www.dunamuzeum.hu/1956/images/orszagos/o_d10.jpg
Forrás: http://nagyveleg.uw.hu/fffoto/Scan10019.JPG
A számadatok mögött
Lázas és kényszerű mozgás, helyezkedés folyt: ◦ Mg-i munka ipari munkára cserélését ◦ Maga ura gazdálkodóból alkalmazottá válást ◦ Falusi környezetből városba költözést, esetleg panellakóvá válást ◦ Falusi közösségek bomlása ◦ Családszerkezet, családi szerepek megváltozása … stb.
Forrás: http://m.cdn.blog.hu/na/napitortenelmiforras/image/76093.jpg
Ipari társadalom kialakulása 20 év alatt ment végbe (Ny-Eu-ban 80-100 év) új kialakulása nem tudott lépést tartani a régi lebomlásával Változások generációkon belül és nem generációk között történtek Faluállomány erősen differenciálódott
◦ Nagyvárosok mellett prosperáló falvak ◦ Hátrányos helyzetű területeken sorvadásnak indultak
Forrás: http://www.prherald.hu/wp-content/uploads/Kap%C3%A1lni.jpg; http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/noneveles/kep39.png
Településhálózat alakulása a szocialista korszakban
Az ideológiai fordulat visszatükröződése a településtervezésben, településfejlesztésben: ◦ Lakótelepek építése Szocialista életforma kereteinek megteremtéséhez
◦ Új városok építése Munkásosztály térhódításának elősegítése
◦ Kollektivizálás Szocializmus eszméjének képviselete a falvakban
Településhálózat alakulását befolyásoló ideológiai eszmék 1.
Egalitárius eszmék ● Társadalmi-és
vagyoni különbségek felszámolása területi kiegyenlítés, mint cél
2. 3.
Közösségi célok és társadalmi tulajdon elsőbbrendűsége az egyénnel szemben Tervezés mindenhatóságába vetett hit ● Folyamatos
ellentmondások a fejlesztésben ideológia: általános jólét, egyenlőség – DE a valóságban egyes rétegek, térségek, ágazatok kizsákmányolása a terv megvalósítása érdekében
4.
Hadigazdálkodás és következményei
Hadigazdálkodás jellemzői Pazarló Parancsuralmi viszonyokat (diktatúrát) feltételez Szükségszerűen megszünteti a magántulajdont Teljesítményt, kreativitást adminisztraítv eszközökkel kívánja fokozni Erőltetett növekedés szükségképpen szelektív Preferált ágazatok, területek fejlesztése – másoktól erőforrás elvonás
Hadigazdálkodás – elvonások és következményeik
Mezőgazdaság
◦ Félelem a parasztság kispolgárosodásától mezőgazdaság drasztikus kirablása falvakban az állami fejlesztések elmaradása falu leértékelődése
Infrastruktúra externáliaként történő kezelése ◦ ◦ ◦ ◦
Iparhoz kötődő infrastruktúrát fejlesztették Lakossági infrastruktúra, és humán infrastruktúra háttérbe szorult Maradék elvű infrastruktúra fejlesztés és területi következményei Példa: telefonhálózat + kampányszerű , politikai töltetű fejlesztések
Emberi erőforrások felélése
◦ Életszínvonal erőteljes visszafogása ◦ Tömeges munkaerő bevonás a termelésbe, főként nők! egykeresős családmodell életképtelen születésszám csökkenése nők nehéz helyzete
Környezet - kizsákmányolása Külföldi hitelek - adósságválság Hatalom koncentrációja, diktatórikus jellege
A térségek fejlődésének meghatározó tényezői
Külső tényezők függvényévé vált egyes térségek fejlődése Adott térség fejlődésében meghatározó: ◦ Újraelosztási rendszerben elfoglalt helyzete ◦ Egyes (a térségben megtalálható) ágazatok ◦ Központilag kidolgozott terület- és település hálózat fejlesztési tervek
Nincs befolyásoló ereje: ◦ ◦ ◦ ◦ ◦
Helyi erőforrások Helyi jövedelemtermelő képesség Innovációs készségek Helyi társadalmak törekvései Fejlesztési forrásokhoz való hozzájutásban a szabad verseny érvényesülésének
Leképeződése a valóságban háromszintű hatalmi rendszer
Háromszintű hatalmi rendszer 1.
Hatalom koncentrálódása (1948-1965)
Budapest szerepe megnőtt, az ország egyéb vidékei perifériák elsődleges periféria jelleg 2. Másodlagos hatalmi centrumok megerősödése (60-as évek közepétől) megyeszékhelyek megerősödése Fejlesztési eszközök megyei szintre történő szétosztása megyeszékhelyek viharos növekedése 1970-es; 80-as évek falusi térségek, kisvárosok másodlagos perifériák 3. Hatalmi (települési) koncentráció a kisfalvas területeken közös tanácsok nem tanácsszékhely községek háromszoros perifériává váltak
Hatalom egyéb megnyilvánulási formái Közigazgatás Területi beosztás lényegében nem változott Önkormányzatiság formálisan fennmaradt ◦ számuk nőtt a járásokkal ◦ gyakorlatilag az állami akaratot szolgálták ki ◦ Látszat önkormányzatiság!
Civilek Megszüntették és állami ellenőrzés alá vonták őket polgárokból az emberek egyszerű lakosok lettek
Rendszerváltoztatás faluállományra gyakorolt hatásai Monolisztikus államszocializmust a pluralista, magántulajdonon alapuló piacgazdaság váltja fel Posztszocialista időszak recesszióval indul Megnő a települések önrendelkezési joga fejlődésükben a piaci tényezők játszanak szerepet Növekszik a települések életében a lakosság személyi adottságainak jelentősége (innovációs képesség, vállalkozói hajlandóság, helyi elit stb.) Önkormányzatok normatív finanszírozása+ meghatározott feladatok után
Rendszerváltoztatás faluállományra gyakorolt hatásai Növekedett a települések ( így a községek) autonómiája Legkisebb települések is önkormányzathoz juthattak
◦ 1990: 71 település <100 fő ◦ 6 község <25 fő
Megszűntek a közös közig hivatalok, de alkalmazhattak körjegyzőt Finanszírozás megváltozása, mérsékelte a települések közötti esélykülönbségeket, csökkentette a jogállásból fakadó előnyöket és hátrányokat.
Rendszerváltoztatás faluállományra gyakorolt hatásai
Várossá nyilvánítás felgyorsult 1990 után ◦ 1982: városok száma <100 ◦ Mára: 328 (lakosság 2/3-a)
Gazdasági recesszió
Gazdasági aktivitás erősen visszaesik
◦ 1988-1993: 1,1 mió csökken a foglalkoztatottak száma, fele ipari munkás
Jelentős foglalkoztatási átrétegződés – tercier szektor felfutása (ott nő a foglalkoztatás) Termelés visszaesik – bányák, ipari üzemek bezárása (B.-A-.Z.; Nógrád; Komárom-Esztergom) Kiterjedt válságövezetek a bányász és ipari térségekben és az ingázási övezetükben Megjelent a munkanélküliség (addig teljes foglalkoztatottság) – nagy területi differenciával
◦ ◦ ◦ ◦
1990: 700 ezer regisztrált munkanélküli Szatmár-Bereg: 19% B.-A-Z.: 17% Egyes településeken és kistérsgekben >50%
Vidéki térségek egy része igen kedvezőtlen helyzetbe került
Térszerkezet átalakulásának főbb elemei a rendszerváltoztatás után 1990 előtt a hazai térszerkezetet (megyei szinten) a területi kiegyenlítődés jellemezte Településhierarchia mentén erős differenciálódás volt
◦ ◦ ◦ ◦
Társadalom összetételében Helyi munkaerőpiacon Életkörülményekben Alapfokú ellátásban
Térszerkezetre erőteljes mozaikosság volt jellemző.
Térszerkezet átalakulásának főbb elemei a rendszerváltoztatás után Rendszerváltoztatás után a kedvező, vagy kedvezőtlen jelenségek térségi, regionális szinten jelentkeznek Mozaikosság megszűnik okai:
◦ Egyes ellátó, szolgáltató tevékenységek a falvakban is elterjednek, vagy megszűnnek a centralizált intézmények ◦ Egyes jelenségek térségi szinten jelentkeznek pl: munkanélküliség
Települések fejlődési lehetőségeit befolyásolja: ◦ Regionális hovatartozás ◦ Jövedelemszerzés lehetőségei Vállalkozások esélyei, munkaerőpiaci helyzet, befektetők helyzetértékelése
Hazai térszerkezet meghatározó elemei a rendszerváltoztatás után
Tradicionálisan hátrányos helyzetű térségek
◦ Apró- és kisfalvas körzetek; Határmenti térségek; Kedvezőtlen adottságú agrártérségek
„Újabb” válságtérségek
◦ Rozsdaövezetek; keleti piacra termelő élelmiszer- és ruházati ipari körzetek
Átértékelődő térségek
◦ osztrák-szlovén határ mente felértékelődik – addig forgalmi árnyék
Új vállalkozási térségek, innovációs központok Dinamikus pólusok kialakulása
◦ Gazdaság, szolgáltatások új elemeinek megjelenése néhány térség nagyobb városaiban ◦ Budapest és agglomerációja ◦ Régióközpontok Miskolc kivételével ◦ Nyugati határszél Bécs-Sopron ◦ Mosonmagyaróvár-Győr-Budapest tengely nagyobb városai
A recesszió után
1990-es évek második fele: ◦ Növekedett a gazdaság ◦ Megállt a reáljövedelmek csökkenése ◦ Csökkent a munkanélküliek száma
Gazdaság újjáépítése nem a korábbi állapotok rekonstrukcióját jelenti Megváltozott a gazdaság területi elhelyezkedése, újrarendeződött a városok versenyképessége Számottevő átrendeződés zajlott a településállományban is Mezőgazdaság és falu kapcsolata tovább lazul Szövetkezetek ideológiai alapon történő felszámolása, gazdaságosság és életképesség figyelmen kívül hagyásával
A recesszió után
Szövetkezetek átalakításáról szóló törvény:
◦ Megszüntette a közös vagyont – tagok vagyoni hányadukkal kiválhattak a TSz-ből ◦ Földterület 80%-a magántulajdonba került
Kárpótlás:
◦ Kiosztott földek átlagos mérete 0,6 ha ◦ 96% < 3ha ◦ 1,6 mió-an jutottak földhöz
Ezredfordulón 960 ezer egyéni gazdaság – 70%-uk 1 ha alatti Elvált a föld tulajdonosok és a gazdálkodók köre – földek 60%-át bérbe adják Mg. és a falu nehéz helyzetét fokozza:
◦ Keleti piacok beszűkülése ◦ Kivitel csökkenése ◦ Belső fogyasztás visszaesése
1990-es évek gazdasági átalakulásának további következményei 1990-es években: mg-ban dolgozók száma 600 ezerrel csökken 1990-2000: mg bruttó termelési értéke 30%-kal csökken Állatállomány a felére csökken Félmillió ha mg-i terület marad műveletlen Elhanyagolt, kiöregedett ültetvény 30-40% TSz melléküzemág megszűnik tovább csökken a helyi munkaalkalmak száma Faluban kiesik a legaktívabb integrátor, termékek felvevője, feldolgozója, értékesítője kisgazdaságok kiszolgáltatott piaci viszonyok közé kerülnek hirtelen Faluban a keresők több mint fele a tercier, 38%-uk az iparban dolgozik
1990-es évek gazdasági átalakulásának további következményei
Gyáripar teljesen eltűnt a kétezres évekre a falvak területéről ◦ Bányászat felszámolása ◦ Falusi üzemek felszámolása ◦ Korábban községi jogállású ipari falvak várossá nyilvánítása (pl: Lábatlan, Balatonfűzfő, Répcelak stb.)
Ingázók aránya megnövekedett a községekben (általánossá vált) ◦ Csak 383 községben <40% az ingázók aránya ◦ Falvak 2/5-e szuburbia, vagy alvótelepülés (70 % fölötti kiingázó) ◦ Ingázás ma a falvak stabilizálódásának támogatója
1990-es évek gazdasági átalakulásának további következményei Alapfokú intézményhálózat szerepe változott a falusi térségek településformáló folyamataiban Régen főszerep, mára hátrébb szorult Migráció iránya gyökeresen megváltozott
◦ ◦ ◦ ◦
Szuburbanizáció Olcsóbb vidéki élet reménye 2000-2005: 40 ezerrel nőtt a községek lélekszáma 2008-tól ismét változás a migráció irányában
Egyes korszakokban a térségek fejlődését meghatározó jelleg Abszolutizmus és a dualizmus korában
Két világháború között
Szocialista időkben Rendszerváltoztatás után
•Birtokviszonyok •Földminőség •Agrárkultúra színvonala •Regionális helyzet (természeti környezet, forgalmi helyzet, piaci viszonyok)
•Megnövekedett a falvak nagyságának, lélekszámának jelentősége! – népesebb falvakat hamarabb fejlesztették •Falvak közötti alapvető különbségeket helyi társadalmak jellege, összetétele határozta meg
•Újraelosztási rendszerben elfoglalt helyzete •Egyes (a térségben megtalálható) ágazatok •Központilag kidolgozott terület- és település hálózat fejlesztési tervek •Településhierarchiába n elfoglalt helye
•Regionális hovatartozás •Jövedelemszerzés lehetőségei •Vállalkozások esélyei, munkaerőpiaci helyzet, befektetők helyzetértékelése
Szakirodalom a felkészüléshez Beluszky Pál (1999):
Magyarország településföldrajza,
Dialóg Campus Kiadó, pp.129-209.
Ellenőrző kérdések
Jellemezze a hazai településhálózatot az abszolutizmus és a dualizmus korában! ◦ ◦ ◦ ◦
mi állt a regionális különbségek hátterében? milyen megnyilvánulási formái voltak a különbségeknek? mi jellemezte a településhálózatot, annak változását és elemeit? mi befolyásolta a településhálózaton belüli fejlettségi különbségeket? Vagyis mitől függött egy-egy település lehetőségei, fejlődési pályája?
Milyen gazdasági és demográfiai folyamatok jellemzőek Magyarországon a két világháború között? Jellemezze a hazai településhálózatot a két világháború között!
◦ milyen folyamatnak köszönhető a településhálózat markáns megváltozása? Ez milyen következményekkel járt? ◦ milyen megnyilvánulási formái voltak a különbségeknek? ◦ mi jellemezte a településhálózatot, annak változását és elemeit? ◦ mi befolyásolta a településhálózaton belüli fejlettségi különbségeket? Vagyis mitől függött egy-egy település lehetőségei, fejlődési pályája?
Melyik időszakot nevezzük a „koalíciós évek”-nek és mi volt a legfőbb eseménye, amely nagy hatást gyakorolt a falvakra? Milyen hatást gyakorolt ez az intézkedés a falvakra?
Ellenőrző kérdések
Mikor volt a fordulat éve? Mit jelentett ez a hazai vidéki társadalom? Milyen változásokat hozott a településhálózatban és annak elemeiben? ◦ Mik voltak a településhálózat alakulását befolyásoló ideológiai eszmék? ◦ Jellemezze a hadigazdálkodást! ◦ mi befolyásolta a településhálózaton belüli fejlettségi különbségeket? Vagyis mitől függött egy-egy település lehetőségei, fejlődési pályája? ◦ miben nyilvánult meg a háromszintű hatalmi rendszer a települések számára?
Milyen hatással volt a rendszerváltás a hazai vidékre? ◦ milyen folyamatnak köszönhető a településhálózat markáns megváltozása? Ez milyen következményekkel járt? Milyen pozitív és milyen negatív folyamatok írhatók a rendszerváltoztatás „számlájára”? ◦ milyen megnyilvánulási formái voltak a különbségeknek? ◦ mi jellemezte a településhálózatot, annak változását és elemeit? ◦ mi befolyásolta a településhálózaton belüli fejlettségi különbségeket? Vagyis mitől függött egy-egy település lehetőségei, fejlődési pályája?
Összegezze, hogy az egyes korszakokban mely tényezők határozták meg az egyes térségek fejlődését? (lsd: táblázat)
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
[email protected]
