Havi jelentés (2002. februári adatokkal)
2002 4. szám
Készítette a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai fõosztálya Kiadja a Magyar Nemzeti Bank Mûszaki-Ellátási fõosztálya A kiadásért felel: Mikó Zoltán fõosztályvezetõ A kiadványt szerkesztette, tördelte és az internetre elõkészítette a Magyar Nemzeti Bank Mûszaki-Ellátási fõosztály Kiadói Irodája 1850 Budapest V., Szabadság tér 8–9. Telefax: 428-2522 Terjesztés: Molnár Miklós Telefon: 428-2600/14-29 Internet: http://www.mnb.hu ISSN 1216-4860 A megjelenés idõpontja: 2002. május 13.
Tartalom
Gazdasági konjunktúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5
Áralakulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fogyasztói árak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Termelõi árak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
7 7 8
Monetáris folyamatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Monetáris feltételrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . A forint piaci árfolyama. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az MNB statisztikai mérlege . . . . . . . . . . . . . . . . . A monetáris intézmények konszolidált mérlege . . . . . Állampapírpiac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Piaci kamatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A BUX és a fõbb nemzetközi tõzsdeindexek alakulása
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
. . . . . . . .
9 9 9 10 10 12 13 15
Fizetési mérleg, külkereskedelem. . . . . . . . . . A fizetési mérleg és a finanszírozás alakulása . Az adósság- és követelésállományok alakulása Külkereskedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
17 17 18 19
Államháztartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az államháztartás pénzügyi vagyona és nettó finanszírozási képessége . . . . . . . . . .
21 21
Keresetek, a háztartások pénzügyi megtakarításai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Keresetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A háztartások nettó finanszírozási képességének (pénzügyi megtakarításának) alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
23 23
Összefoglaló adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
25
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
Táblázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Monetáris Tanácsnak a monetáris feltételrendszert érintõ döntései Publikációs naptár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . MNB Általános tájékoztató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2002/4 • HAVI JELENTÉS
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
23
29 119 125 131
3
Gazdasági konjunktúra
2002/4 • HAVI JELENTÉS
% 190 Trend Szezonálisan kiigazított
180
180
1999
2000
2001
Jan.
Ápr.
Ápr.
Ápr.
1998
Júl.
110 Okt.
110 Jan.
120
Ápr.
120
Júl.
130
Okt.
130
Jan.
140
Júl.
150
140
Okt.
150
Jan.
160
Júl.
160
Okt.
170
Jan.
170
2002
2. ábra Az ipari termelés és értékesítés volumenindexe (trendérték, hó/elõzõ hó változás évesítve) % 38
% 38
Termelés Belföldi értékesítés Exportértékesítés
1998
1999
2000
2001
Jan.
Júl.
Okt.
Jan.
Ápr.
-12 Júl.
-12 Okt.
-2
Jan.
-2
Ápr.
8
Júl.
8
Okt.
18
Jan.
18
Ápr.
28
Júl.
28
Okt.
Szezonális kiigazítás és trendszámítás az MNB módszerei szerint a KSH alapadataiból.
% 190
Jan.
1
1. ábra Az ipari termelés volumenindexei (1995. év átlaga = 100)
Ápr.
A
z ipari termelés alakulására 2002 februárjában az elõzõ év novembere óta tartó lassú növekedés folytatódása volt a jellemzõ. Az export és a hazai értékesítési lehetõségekben továbbra sem következett be olyan pozitív változás, ami a kibocsátás élénkülését indukálta volna. (Lásd 1. ábra.) A szezonálisan kiigazított és a munkanapok számával is korrigált adatok1 szerint az ipar februári kibocsátása 0,4%-kal haladta meg a januárit, összes értékesítése pedig 1,3%-kal maradt el attól. (Lásd 2. ábra.) A 12 havi folyamatok alakulását tekintve 2002. februárban az ipari kibocsátás volumene az egy évvel korábbi szinten stagnált, összes értékesítése pedig 0,5%-kal mérséklõdött. Az összes értékesítésen belül az export 2,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, míg a belföldi értékesítés volumene 3,6%-kal mérséklõdött 2001 februárjához képest. A feldolgozóipar kibocsátása az elõzõ havi mérséklõdést követõen februárban 1,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A villamosenergia-, gáz-, gõz- és vízellátás teljesítménye 5,6%-kal maradt el 2001 azonos idõszakához képest. A feldolgozóipar jelentõs súlyt képviselõ ágazatai közül az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás termelése 1,7%-kal haladta meg a 2001. februári szintet, a jármûgyártásé ugyanakkor 4,3%-kal mérséklõdött. Legnagyobb mértékben a gépek, berendezések gyártása, illetve a kokszgyártás, kõolaj-feldolgozás ágazat termelése bõvült (28,6%, illetve 33,4%-kal). Növekedési ütemét folytatva a fafeldolgozás kibocsátása 8,6%-kal emelkedett, a papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység azonban az elõzõ évi szinten alakult (99,8%). Továbbra is csökkenés figyelhetõ meg a textília, textiláru gyártásában (6,3%), valamint a vegyi anyagok, termékek elõállításában is (6,6%). Legnagyobb mértékben (14,8%-kal) a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek elõállítása csökkent, tükrözve a jelentõs keresletcsökkenést az ágazat termékei iránt. Az egy fõre jutó ipari termelés a legalább 5 fõt foglalkoztató vállalkozások körében februárban 2,2%-kal volt magasabb, mint 2001 azonos idõszakában.
2002
5
Gazdasági konjunktúra 3. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása %
%
10,0
10,0
9,5
9,5 Munkanélküliségi ráta Munkanélküliségi ráta (szezonálisan kiigazított adatok) Munkanélküliségi ráta (trend)
9,0 8,5
9,0 8,5
1998
2000
Jan.
Júl.
Okt.
Jan.
Ápr.
Júl.
Okt.
Ápr.
Ápr.
1999
Jan.
5,0 Júl.
5,5
5,0 Okt.
6,0
5,5 Jan.
6,5
6,0
Júl.
7,0
6,5
Okt.
7,5
7,0
Jan.
8,0
7,5
Ápr.
8,0
2001
2002
4. ábra A foglalkoztatottak számának alakulása Ezer fõ 4000
Ezer fõ 4000
3950
3950
3900
3900
3850
3850
3800
3800
3750
3750
3700
3700 Foglalkoztatottak száma Foglalkoztatottak száma (szezonálisan kiigazított adatok) Foglalkoztatottak száma (trend)
3650 3600
3650 3600
1998
1999
2000
2001
Jan.
Júl.
Okt.
Jan.
Ápr.
Júl.
Okt.
Jan.
Ápr.
Júl.
Okt.
Jan.
Ápr.
Júl.
Okt.
Jan.
3550 Ápr.
3550
2002
A kiemelt feldolgozóipari szakágazatok rendelésállományi adatai 2002 februárjában sem jelzik az ágazat értékesítési lehetõségeinek javulását. A január végi adatokhoz hasonlóan februárban is elmaradt a rendelésállomány volumene az egy évvel korábbi szinttõl, a csökkenés mértéke 5,5%. Az új rendelések februári volumene közel 10%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A nemzetgazdaság ágazatai közül az építõiparban tovább folytatódott a konjunktúra az év elsõ hónapjaiban. 2002 februárjában az elõzõ havi 13,5%-os növekedést követõen rendkívül dinamikusan, 26,5%-kal bõvült az ágazat kibocsátása az elõzõ év azonos idõszakához képest. A szezonálisan kiigazított és a munkanapok számával is korrigált adatok szerint a kibocsátás februári volumene 2,4%-kal haladta meg a januárit. A szerzõdésállományi adatok az építõipari tevékenység további élénkülésére utalnak. A februárban kötött új szerzõdések értéke – összehasonlító áron – 64,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A munkaerõpiaci folyamatok alakulását tekintve a munkanélküliségi ráta 2002 februárjában is alacsony értéket mutatott. A KSH munkaerõ-felmérésének havi adataiból2 számított szezonálisan kiigazított mutató szerint a munkanélküliségi ráta 5,5%-ot tett ki, ami lényegében nem változott az elõzõ hónaphoz képest. (Lásd 3. ábra.) A szezonálisan kiigazított adatok szerint a munkanélküliek száma februárban 0,6%-kal mérséklõdött az elõzõ hónaphoz képest, és 7,8% a csökkenés mértéke az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva. (Lásd 4. ábra.) A foglalkoztatotti létszám alakulására a stagnálás volt jellemzõ februárban. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a foglalkoztatottak száma lényegében nem változott az elõzõ hónaphoz képest, 2001 februárjához képest ugyanakkor 0,4% a csökkenés mértéke.
2 Szezonális kiigazítás és trendszámítás az MNB módszerei szerint a KSH alapadataiból.
6
MAGYAR NEMZETI BANK
Áralakulás
Fogyasztói árak
A
3
5. ábra A 12 havi fogyasztói árindex és a maginfláció % 112
% 112
111
111
110
110
109
109
108
108
107
Fogyasztói árindex
107
Maginfláció
106
2000
2001
Jan.
Nov.
Szept.
Júl.
Máj.
Márc.
Jan.
Nov.
Szept.
Júl.
Máj.
Jan.
106 Márc.
KSH által mért fogyasztói árszint 2002 februárjában 1,0%-kal emelkedett, míg a szezonálisan igazított, egyhavi maginfláció értéke 0,6% volt. Az MNB által használt kategóriák egyhavi áralakulását tekintve, megtört a jármûüzemanyag-árak csökkenõ trendje, februárban 1,9%-kal nõtt a termékcsoport átlagos ára. A piaci energia3 ára 0,5%-kal, míg a hatósági áras energia ára 2,0%-kal nõtt a hónap folyamán. A hatósági áras szolgáltatások ára februárban 1,2%-kal, a gyógyszereké 0,1%-kal emelkedett. Az alkohol és dohánytermékek ára februárban 1,8%-kal volt magasabb, mint az év elsõ hónapjában. Az élelmiszerek ára 1,2%-kal, ezen belül a feldolgozott élelmiszerek ára 1,2%-kal, míg a nem feldolgozott élelmiszereké 1,4%-kal nõtt a tárgyhónap során. A piaci szolgáltatások ára 1,2%-kal emelkedett. Az iparcikkek átlagos ára ugyanakkor 0,2%-os csökkenést mutat, ami a nem tartós ipari termékeknél mért 0,2%-os árcsökkenésnek köszönhetõ. A 12 havi fogyasztói árindex 6,2% volt februárban, ami 0,4 százalékponttal alacsonyabb a januári értéknél. Az ugyanerre az idõszakra vonatkozó maginfláció értéke 6,7% volt, 0,5 százalékponttal alacsonyabb, mint januárban. (Lásd 5. ábra.) Az MNB által képzett kategóriák 12 havi áralakulását tekintve februárban tovább folytatódott az élelmiszerek árnövekedésének csökkenõ trendje, az élelmiszerek ára átlagosan 8,7%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A feldolgozott élelmiszerek éves árnövekedése 9,1%-ról 8,1%-ra csökkent, a nem feldolgozott élelmiszereké ugyanakkor 8,7%-ról 9,6%-ra emelkedett. A jármûüzemanyag-árak árcsökkenésének éves üteme 10,1% volt. Az alacsony súlyú piaci áras háztartási energia ára 12 hónap alatt minimális mértékben, 0,1%-kal mérséklõdött. A szabályozott áras energia éves árindexe egy százalékponttal, 7,7%-ra csökkent. Az iparcikkek továbbra is mérsékelt ütemben, 3,2%-kal drágultak, ezen belül is fennmaradt a tartós, illetve a nem tartós ipari termékek árindexeinek eltérése. A tartós ipari termékek ára 1,1%-kal csökkent, míg a
2002
Forrás: KSH
Ez a kategória nem tartalmazza a jármûüzemanyag árváltozását.
2002/4 • HAVI JELENTÉS
7
Áralakulás 6. ábra Az MNB-fõcsoportok 12 havi áralakulása* % 125
Ipari temék Alkohol, dohány Élelmiszerek
% 125
Piaci szolgáltatások Szabályozott árak
2000
2001
2002
7. ábra Az ipari termelés belföldi értékesítési árindexei* (elõzõ hó=100) % 102
% 102
101
101
Belföldi értékesítés árindexe, hatósági áras energia nélkül, szezonálisan kiigazítva Belföldi értékesítés árindexe szezonálisan kiigazítva
100
100
2001
Jan.
Nov.
Szept.
Júl.
Máj.
Jan.
Márc.
Nov.
Szept.
Júl.
Máj.
Márc.
99 Jan.
99
2000
Termelõi árak
Jan.
Nov.
Márc.
Júl.
100 Szept.
100 Máj.
105
Jan.
105
Nov.
110
Szept.
110
Júl.
115
Máj.
115
Márc.
120
Jan.
120
nem tartós ipari termékek ára 4,9%-kal emelkedett az elmúlt 12 hónap folyamán. A piaci szolgáltatások 12 havi inflációja az elõzõ hónap adatával egyezõen 9,0% volt. Ezzel az élelmiszereket, iparcikkeket, piaci szolgáltatásokat és a piaci energiát tartalmazó piaci javak kosarának árindexe a decemberi 7,3% és a januári 6,7% után februárban 6,4%-ra mérséklõdött. Az alkohol és dohánytermékek árindexe 10,2%-ról 9,2%-ra esett. A gyógyszerek ára 17,1%-kal, az egyéb szabályozott áras szolgáltatások ára pedig 5,6%-kal emelkedett az elmúlt 12 hónapban. (Lásd 6. ábra.)
2002
A termelõi árak változását jellemzõ ipari belföldi értékesítés hatósági áras energia nélkül számított4 – az MNB által – szezonális hatásoktól megtisztított árszintje minimális mértékben, 0,05%-kal csökkent februárban az elõzõ hónaphoz képest.5 (Lásd 7. ábra.) A KSH által közölt belföldi értékesítési árak február folyamán 0,4%-kal emelkedtek, míg az elmúlt 12 hónapban összesen 1,0%-os volt az árnövekedés mértéke. A belföldi értékesítési árszint MNB által szezonálisan igazított egyhavi növekedése 0,1% volt februárban. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árai 2002 februárjában 0,5%-kal emelkedtek az elõzõ hónaphoz képest, amiben a kõolaj-feldolgozás 2,4%-os emelkedése játszott meghatározó szerepet. A feldolgozóiparon belül a vegyiparban 0,5%-kal, a gépiparban 0,3%-kal, az élelmiszer, ital- és dohánygyártás ágazatban pedig 0,7%-kal emelkedtek az árak a vizsgált hónapban. A bányászatban 1,3% volt az árnövekedés mértéke. Az ipar belföldi- és exportértékesítésének együttes havi árváltozása 0,3%-os emelkedést mutat 2002 februárjában. (Lásd 8. ábra.)
* Az MNB által szezonálisan kiigazítva.
8. ábra A hatósági áras energia nélküli belföldi értékesítési árak változásának összehasonlítása más árindexekkel (elõzõ év azonos hónap = 100) %
%
120
120
115
115
110
110
105
105
100
100 Fogyasztói árindex Belföldi értékesítési árak Maginfláció Belföldi értékesítési árak hatósági áras energia nélkül
95
95
90
2000
8
Jan.
Nov.
Szept.
Júl.
Máj.
Jan. 2001
Márc.
Nov.
Júl.
Szept.
Máj.
Márc.
Jan.
90
2002
4
Villamosenergia-, gáz-, gõz-, melegvízellátás és a víztermelés, -kezelés, -elosztás hatósági jellegû árhatásainak figyelembevétele nélkül számított index. 5 A szezonális igazítás miatt ez az idõsor, amely a jelen „legjobb” tudásunkat tükrözi, a korábban közöltekhez képest kismértékû eltérést mutat.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris folyamatok
Monetáris feltételrendszer
A
monetáris feltételrendszerben 2002 februárjában az alábbi változások történtek: – 2002. február 1-jétõl tartalékmentessé váltak a két éven túli hátralévõ futamidõvel rendelkezõ, külföldrõl származó forintforrások és a hitelintézetek által zárt körben kibocsátott értékpapírok útján gyûjtött források, amennyiben az értékpapír lejárata meghaladja a két évet. A szabálymódosítás egy újabb lépés az Európai Központi Bank elõírásaihoz való igazodásban, azaz a harmonizáció megteremtésében. – 2002. február 19-i hatállyal az MNB 50 bázisponttal, 9,00%-ról 8,50%-ra mérsékelte a jegybanki alapkamatlábat. A jegybanki alapkamat változása következtében az overnight jegybanki betét kamatlába 7,50%-ról 7,00%-ra, az overnight fedezett hitel kamatlába 10,50%-ról 10,00%-ra módosult. A jegybanki alapkamat csökkenésével összhangban változtak a jegybanki alapkamatlábhoz kötött konstrukciók kamatlábai is.
A forint piaci árfolyama
6 7
9. ábra A forint/euró árfolyam alakulása Ft/euró
Ft/euró
240
240
245
245
250
250
255
255
260
260
265
265
270
270 A forinterõsödés iránya (inverz skála)
275
275
280
jan.01.
febr.01.
dec.01.
okt.01.
nov.01.
júl.01.
aug.01.
jún.01.
máj.01.
ápr.01.
szept.01.
2001
márc.01.
jan.01.
280
febr.01.
A forint piaci árfolyamát 2002 februárjában is a sáv6 erõs oldali tartományában jegyezték. A hónap közepére csaknem 240 forint/euróra erõsödött a magyar fizetõeszköz hivatalos devizaárfolyama, amire az euró 1999 januári bevezetése óta nem volt példa. A hónap utolsó napjaiban azonban csaknem 2%-ot gyengült a forint az euróval szemben, így a hónap végén 10,96%-ra volt a forint a sávközéptõl a sáv erõs oldalán. Ez 245,84 forint/euró értéket jelent, ami 0,97%-kal gyengébb, mint a januári záróérték volt. A 3 havi átlagos árfolyam februárban 243,54 forint/euró volt, amely 0,17%-kal erõsebb a januári átlagnál. Az átlagos eltérés a centrumárfolyamtól 1179 bázispont volt a sáv erõs felében, amely 15 bázisponttal magasabb a januári értéknél. A jegybank az intevenciós sáv kiszélesítése óta7 nem hajtott végre intervenciós mûveletet. (Lásd 9. ábra.)
2002
A sávközép rögzített értéke 2001. október 1-jétõl 276,1 forint/euró. Az intervenciós sáv 2001. május 4-étõl ±15%.
2002/4 • HAVI JELENTÉS
9
Monetáris folyamatok
Az MNB statisztikai mérlege Februárban a forgalomban lévõ készpénz állománya 14,5 milliárd forinttal, az egyéb monetáris intézmények bankszámláinak hó végi állománya pedig 72,0 milliárd forinttal növekedett a január végi állományhoz képest. Ezzel összefüggésben az MNB által kibocsátott belföldi kötvények állománya 121,7 milliárd forinttal, az egyéb monetáris intézmények forintbetéteinek állománya 1,7 milliárd forinttal, a központi kormányzat forintbetéteinek állománya pedig 93,1 milliárd forinttal csökkent. (Lásd 1. táblázat.) 1. táblázat Az MNB statisztikai mérlegének változása (hó végi állományokból számolva) Milliárd forint 2000 III. n. év
2001 IV. n. év
átlag*
Tartozások Forgalomban lévõ készpénz Egyéb monetáris intézményektõl származó forintforrások Egyéb monetáris intézményektõl származó devizaforrások Követelések Központi kormányzat nettó hitelei ebbõl: forinthitel állampapírok devizahitel Egyéb monetáris intézményekkel szembeni követelések Külföldi és szektor szerint nem bontott nettó eszközök
február**
2002
III. n. év
IV. n. év átlag*
február**
ebbõl tranzakció
árfolyamváltozás
16,3 –21,3 9,3
13,8 11,3 –5,2
3,4 51,4 17,1
18,8 –1,9 –11,6
27,7 –29,7 –25,7
14,6 59,3 –8,9
14,6 59,3 –9,8
0,0 0,0 0,9
10,2 –6,0 –4,4 11,8 –1,7 –4,2
–27,0 –6,3 –1,1 –33,7 –3,6 50,6
–4,9 0,0 –1,9 11,5 0,2 76,6
–19,9 –6,0 0,0 –35,0 –20,3 45,5
–27,0 –6,0 0,0 –28,4 –8,0 7,3
–21,2 0,0 0,0 –123,1 0,2 86,0
–28,2 0,0 0,0 –125,0 0,2 92,1
7,0 0,0 0,0 1,9 0,0 –6,1
* A havi változások negyedéves átlaga. ** Az elõzõ hónaphoz viszonyítva.
Az átlagállományok alakulását vizsgálva: az egyéb monetáris intézményektõl származó forrástételek közül a bankszámlabetétek átlagos állománya 8,0 milliárd forinttal nõtt, a forintbetéteké 4,4 milliárd forinttal és a devizaforrásoké 17,2 milliárd forinttal csökkent. Az egyéb monetáris intézmények tulajdonában lévõ belföldi kibocsátású MNBkötvények átlagállománya 19,6 milliárd forinttal csökkent a januári értékhez képest. (Lásd 2. táblázat.)
2. táblázat Az MNB statisztikai mérlege egyes tételeinek átlagállományai* Milliárd forint 2002
Tartozások Forgalomban lévõ készpénz Egyéb monetáris intézményektõl származó forintforrások ebbõl: bankszámla forintbetét belföldi kibocsátású MNB-kötvények Egyéb monetáris intézményektõl származó devizaforrások Követelések Központi kormányzat nettó hitelei ebbõl: forinthitel állampapírok devizahitel Egyéb monetáris intézményekkel szembeni követelések Külföldi és szektor szerint nem bontott nettó eszközök * Napi állományok havi átlaga.
10
Havi változás
jan.
febr.
1087,6
1080,7
–6,9
916,0 422,9 380,1 113,1
900,1 430,9 375,7 93,5
–15,9 8,0 –4,4 –19,6
276,0
258,8
–17,2
815,5 217,4 169,6 1148,6
693,1 217,4 169,6 1112,8
–122,4 0,0 0,0 –35,8
47,3
46,0
1,3
1416,8
1500,5
83,7
A monetáris intézmények konszolidált mérlege 2002. februárban a monetáris bázis éves növekedési üteme 1,7 százalékponttal 17,6%-ra gyorsult az elõzõ havi értékhez képest. A konszolidált mérleg forrástételeibõl a végleges februári adatok alapján számolt pénzállományok éves növekedési üteme az M1 kivételével az összes aggregátum esetében lassult. A monetáris intézményeken kívüli készpénzt és a látra szóló forintbetéteket magában foglaló M1 aggregátum éves növekedési indexe 1,9 százalékponttal emelkedett januárról februárra, hó végi állománya így 17,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az M1 összetevõin túl a devizabetéteket és a lekötött forintbetéteket is magában foglaló M2 pénzmennyiségi mutató éves indexe MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris folyamatok
2002/4 • HAVI JELENTÉS
10. ábra A monetáris aggregátumok növekedési üteme az elõzõ év azonos idõpontjához viszonyítva*
% 130
% 130
Monetáris bázis (M0) M1 M3 M4
125
125
1997
1998
1999
2000
2001
Júl.
Okt Jan.
Jan. Ápr.
Okt.
Jan.
Ápr. Júl.
105 Júl. Okt.
105 Ápr.
110
Júl.
110
Okt. Jan.
115
Jan. Ápr.
115
Okt.
120
Jan.
120
Ápr. Júl.
1,7 százalékponttal 15,1%-ra csökkent. Hasonló irányba változott az M2 részein kívül a visszavásárlási megállapodásokból származó forrásokat és a hitelintézeti értékpapír-állományt is tartalmazó szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) éves növekedési indexe, ami 1,1 százalékponttal 15,9%-ra mérséklõdött. Az M3 elemein túl a monetáris intézményeken kívüli rezidensek tulajdonában lévõ állampapír-állományt és belföldi MNB-kötvényállományt is magában foglaló legtágabb (M4) aggregátum éves növekedési üteme változott a legnagyobb mértékben: az elõzõ havihoz képest 2,2 százalékponttal lassult, hó végi állománya éves szinten így 14,2%-kal emelkedett. (Lásd 10. ábra.) Szektorok szerint vizsgálva a monetáris intézmények konszolidált mérlegének forrástételeit: a nem pénzügyi vállalatok forintbetéteit a tranzakciók 1,7 milliárd forinttal növelték, a nem pénzügyi vállalatok devizabetéteinek állománya tranzakciók hatására 42,4 milliárd forinttal csökkent, árfolyamváltozás következtében 3,2 milliárd forinttal nõtt. A háztartások által elhelyezett betétek állománya 10,5 milliárd forinttal csökkent, ebbõl kizárólag tranzakciók miatt a forintbetétek állománya 5,1 milliárd forinttal szûkült. A devizabetétek tranzakciók következtében 11,3 milliárd forinttal csökkentek, árfolyamváltozás hatására 6 milliárd forinttal nõttek, a háztartások devizabetéteinek állománya így összességében 5,3 milliárd forinttal csökkent. A monetáris intézmények konszolidált mérlegének eszközoldali tételei közül a belföldi követelésállományt – amely a belföldi hitelállományon túl a belföldi szektorokkal szembeni értékpapír-követeléseket is magában foglalja – a tranzakciók 8,3 milliárd forinttal, az árfolyamváltozások további 18,1 milliárd forinttal növelték a hónap során. A vállalati szektor belföldi hitelállománya 4,8 milliárd forinttal bõvült februárban, amelynek összetevõi közül a forinthitelek tranzakciók következtében 15,7 milliárd forinttal csökkentek. A devizahitelek tranzakciók miatt 10,6 milliárd forinttal, árfolyamváltozás következtében további 10,2 milliárd forinttal bõvültek. Az egyéb volumenváltozások 0,2 milliárd forinttal csökkentették a nem pénzügyi vállalati szektor hiteleinek állományát. A központi kormányzat nettó tartozása tranzakciók miatt 8,4 milliárd forinttal csökkent, árfolyamváltozás következtében 8 milliárd forinttal nõtt a hónap során. A monetáris intézmények által a háztartásoknak nyújtott hitelek állománya 17,5 milliárd forinttal emelkedett az elõzõ hónaphoz képest. A követelés- és tartozásállományok alakulásának eredményeként az államháztartás szektorának együttes nettó tartozása februárban 11,1 milliárd forinttal nõtt. A háztartások nettó megtakarítása 53,2 milliárd forinttal csökkent, a monetáris intézmények nem pénzügyi vállalatokkal szembeni nettó követelésállománya 25,7 milliárd forinttal bõvült, a külfölddel szembeni nettó követelés 94,7 milliárd forinttal csökkent. (Lásd 3. táblázat a 12. oldalon.)
2002
* A grafikon a monetáris bázis indexeit a 2000–2001 évi megváltozott kötelezõtartalék-szabályozás hatásaitól statisztikailag megtisztítva mutatja. Megjegyzés: M1 = Monetáris intézményeken kívüli készpénz + látra szóló forintbetétek M2 = M1 + devizabetétek + lekötött forint betétek (nem szerepel az ábrán, mert grafikonja alig tér el az M3-étól) M3 = M2 + visszavásárlási megállapodások + egyéb monetáris intézmények által kibocsátott értékpapírok M4 = M3 + monetáris intézményeken kívüli állampapír-állomány + MNB belföldi kötvény bankrendszeren kívüli állománya Monetáris bázis (M0) = forgalomban lévõ készpénz + egyéb monetáris intézmények jegybanki tartalék- és egyéb forintszámlái Az M0 kiszámításakor a teljes bankjegy- és érmeállomány hó végi, illetve az egyéb monetáris intézmények jegybanknál lévõ tartalék- és egyéb forintbetét számláinak – 1998. augusztus végéig az utolsó kétheti, azután havi – átlagos állományát vettük figyelembe. Az M0 a pénzpiaci betétek állományát nem tartalmazza.
11
Monetáris folyamatok
3. táblázat A gazdasági szektorok havi nettó pénzügyi pozíciójának változása a monetáris intézményekkel szemben Milliárd forint 2000 III. negyedév
2001
IV. negyedév
2002
III. negyedév
IV. negyedév
február
Nem pénzügyi vállalatok, nettó (S.11) követelés betét+készpénz+visszavásárlási megállapodás+értékpapír Egyéb pénzügyi vállalatok, nettó (S.123+S.124+S.125) követelés
ebbõl**** február
átlag***
átlag***
tranzakció
árfolyam– változás
–67,7
–18,5
25,7
–38,7
57,0
–25,7
–18,9
–7,0
–91,7
–63,4
–13,6
–65,9
–20,0
–5,2
4,8
–10,2 3,2
24,0
44,8
39,3
27,3
77,0
–20,5
–23,7
–22,1
–4,5
–39,7
10,4
–32,6
–27,8
–28,1
0,2
–5,4
–12,9
–7,0
–11,7
–11,5
–5,2
–5,5
0,2
betét+visszavásárlási megállapodás
–16,8
8,4
–32,6
22,0
–21,2
–22,6
–22,6
0,0
Államháztartás szektor, nettó* (S.13)
–6,5
13,7
27,1
–35,2
9,7
–11,1
–3,2
–8,0
központi kormányzat, nettó* (S.1311)
–22,1
12,2
38,1
–56,9
7,8
0,4
8,4
–8,0
15,6
1,5
–11,0
21,7
1,8
–11,6
–11,6
0,0
hitel
0,2
–1,4
–1,4
0,2
–4,5
–3,5
–3,5
0,0
betét
15,4
2,9
–9,6
21,5
6,3
–8,1
–8,1
0,0 0,0
helyi önkormányzat, nettó (S.1313)
társadalombiztosítási alapok, nettó (S.1314) Háztartások, nettó** (S.14) hitel betét+visszavásárlási megállapodás+készpénz+értékpapír Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények, nettó (S.15) hitel betét Külföld, nettó (S.2) Egyéb tételek, nettó
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
31,8
34,5
–4,2
30,9
84,7
–53,2
–59,0
5,8
–18,2
–20,5
–15,0
–27,8
–25,3
–13,9
–13,7
–0,2
50,0
55,1
10,8
58,8
109,9
–39,3
–45,3
6,0
1,6
–1,0
2,0
0,7
–0,8
5,8
5,8
0,0
0,0
–0,8
–0,1
0,0
–3,1
4,8
4,8
0,0
1,7
–0,2
2,0
0,7
2,2
1,1
1,1
0,0
–20,3
–21,6
–130,0
–40,3
–49,1
94,7
111,2
–14,1
83,1
–2,5
119,2
72,2
-68,8
17,3
–7,8
23,0
Megjegyzés: Hitelnövekedés, illetve betétcsökkenés = (–); hitelcsökkenés, illetve betétnövekedés = (+). * A költségvetés speciális zárolt devizabetétével és az ÁPV Rt. betéteivel együtt. ** Felhalmozott kamatokkal. *** Az elõzõ hónaphoz viszonyított nettó hitelezõi pozícióváltozások átlaga. **** Az egyéb volumenváltozás összegét a táblázat külön oszlopban nem tartalmazza.
Állampapírpiac Az állampapírpiacon februárban, fõleg a hosszabb lejáratokon megállt a már két hónapja tartó hozamcsökkenési tendencia. A hónap egészét tekintve a másodpiac alakulását tükrözõ zéró-kupon hozamok8 a rövidebb, 3, 6, 12 hónapos futamidõkön enyhén, 4–9 bázisponttal csökkentek, a hosszabb lejáratokon ugyanakkor 9–34 bázispontos növekedés következett be. (Lásd 11. ábra.) Februárban az egyéves származtatott határidõs hozamok9 a hónap egészét tekintve az 1-4 év múlva kezdõdõ lejáratokon növekvõ mértékben (9–56 bázisponttal), míg a
11. ábra A zéró-kupon hozamok és a 2 hetes jegybanki betét éves hozama (a rövid hozamoknál kamatos kamattal; heti átlagok)
8
%
% 3 hónap 1 év 3 év 10 év 15 év
14 13
6 hónap 2 év 5 év 2 hetes betét
14 13
12
12
11
11
10
10
9
9 8
7
7
6
6 Febr.7. Febr.21. Márc. 7. Márc. 21. Ápr. 4. Ápr. 18. Máj. 3. Máj. 16. Máj. 30. Jún. 13. Jún. 27. Júl. 11. Júl. 25. Aug. 8. Aug. 22. Szept. 5. Szept. 19. Okt. 3. Okt. 20. Okt. 30. Nov. 14 Nov. 28. Dec. 12. Dec. 27. Jan. 9. Jan. 23. Feb. 6. Feb. 20.
8
2001
12
2002
A Magyar Nemzeti Bank a zéró-kupon hozamokat a Svensson-módszerrel becsli. A becsléshez az Államadósság Kezelõ Központ által a 3 hónapnál hosszabb hátralévõ futamidejû diszkontkincstárjegyekre és fix kamatozású államkötvényekre közölt legkedvezõbb másodpiaci árjegyzéseket használja fel. A zéró-kupon hozamgörbe becslésérõl, a származtatott határidõs kamatok számításáról és értelmezésérõl részletesebben ld.: „Zéró-kupon hozamgörbe becslés jegybanki szemszögbõl” MNB füzetek 1998/2. 9 A származtatott határidõs kamatok szintjei csak bizonyos feltételek teljesülése esetén egyeznek meg a piac által várt jövõbeli kamatok szintjeivel, a változásaikból azonban enyhébb feltételezések mellett is következtethetünk a piaci kamatvárakozások változásaira. (Mivel három 10 éves és egy 15 éves futamidejû kötvény van a piacon, és ezek másodpiaci aktivitása sem erõs, így az ezekre a lejáratokra becsült zéró-kupon hozam, s különösen az ebbõl származtatott határidõs kamatok – jelen esetben a 9, valamint a 14 év múlva kezdõdõ egyéves származtatott határidõs hozamok – kevésbé tükrözik a piac gyors változásait.)
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris folyamatok
2002/4 • HAVI JELENTÉS
% 11,5 11,0 10,5 10,0 9,5 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5
2 év múlva 9 év múlva
Febr.7. Febr.21. Márc.7. Márc.21. Ápr.4. Ápr.18. Máj.3. Máj. 16. Máj.30. Jún.13. Jún.27. Júl.11. Júl.25. Aug.8. Aug.22. Szept. 5. Szept. 19. Okt. 3. Okt. 17. Okt. 30. Nov. 14. Nov. 28. Dec. 12. Dec. 27. Jan. 9. Jan. 23. febr. 6. Febr. 20.
1 év múlva 4 év múlva
2001
2002
13. ábra A jegybanki és a bankközi forintpiac átlagkamatlábai 2002. februárban %
%
11
11 1 napos jegybanki betét 1 napos jegybanki fedezett hitel 2 hetes jegybanki betét 1 napos bankközi hitelek átlagkamatlába
10
10
febr. 11.
febr. 27.
6 febr. 25.
6 febr. 21.
7
febr. 19.
7
febr. 15.
8
febr. 13.
8
febr. 7.
9
febr. 5.
9
14. ábra A jegybanki és a bankközi forintpiac átlagkamatlábai 12 %
%
1 napos jegybanki fedezett hitel 1 napos jegybanki betét 2 hetes jegybanki betét Bankközi hitelek - 1 napos Bankközi hitelek - 1 hónap Bankközi hitelek - 3 hónap Bankközi hitelek - 6 hónap
16 15 14
16 15 14
13
13
12
12
11
11
10
10
9
9
2001
Jan.
Febr.
Dec.
Nov.
Okt.
Aug.
Szept.
Júl.
Jún.
7 Máj.
8
7 Ápr.
8 Márc.
10 A Magyar Nemzeti Bank 2000. március 22-étõl saját forgalmazásában állampapírnak minõsülõ, 3 hónapos futamidejû, kamatszelvény nélküli MNB-kötvényt bocsátott ki, amelyet elõször 2000. március 20-án értékesített. A kötvénybõl a jegybank minden héten hétfõn új sorozatot kínál fel aukción értékesítésre. A 2001. márciusi, a monetáris politikai eszköztár átalakításának keretében a jegybank a korábban alkalmazott szabad aukciós formáról áttért a mennyiségi aukcióra, amelyen az MNB versenyzõ hozamajánlatok mellett, a likviditási helyzet alakulása alapján meghirdetett mennyiségû kötvényt értékesít ajánlati áron. Az aukciókon a jegybank szándéka szerint árelfogadó magatartást kíván tanúsítani és az aukción kialakuló hozammal nem kíván kamatjelzést adni. (A nyilvános ajánlattételben a mennyiség megjelölése technikai okok és jogszabályi elõírások miatt szükséges; ezért a nyilvános ajánlattételben szereplõ kibocsátási mennyiség nem az értékesíteni kívánt mennyiséget jelenti.) A jegybank az általa ténylegesen értékesíteni kívánt mennyiséget az aukció elõtti munkanapon 14 órakor a Reuters NBHJ oldalán teszi közzé. 11 Az átlagkamatok számítása az egyes szektoroknál az adott havi betételhelyezéssel, illetve hitelnyújtással súlyozva történik. A kamatlábak nem tartalmazzák a mellékköltségeket. 12 A kamatfolyosó 2001. december 11-étõl 300 bázispontra szûkült.
Azonnali 3 év múlva 14 év múlva
febr. 1.
A bankközi forintpiacon11 2002. februárban a forgalom 1280,2 milliárd forint volt, ami 233,6 milliárd forinttal (15,4%-kal) maradt el az elõzõ havi értéktõl. Az egynapos bankközi ügyletek átlagkamatlábának mozgása februárban kiegyensúlyozott volt. (Lásd 13. ábra.) Februárban az egynapos bankközi hitelek átlagkamatlába 31 bázisponttal 9,07%-ról 8,76%-ra, az 1 hónapra nyújtott hiteleké 52 bázisponttal 9,32%-ról 8,80%-ra csökkent az elõzõ hónaphoz képest. A 3 hónapos futamidejû bankközi hitelek kamata 34 bázisponttal, 8,93%-ról 8,59%-ra, a 6 hónapos hiteleké 85 bázisponttal, 9,26%-ról 8,41%-ra csökkent februárban. (Lásd 14. ábra.) A nem pénzügyi vállalatoknak piaci feltételek mellett éven belüli lejáratra nyújtott hitelek átlagkamatlába na-
% 11,5 11,0 10,5 10,0 9,5 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5
Jan.
Piaci kamatok
12. ábra Egyéves azonnali hozam és a származtatott határidõs kamatok az MNB zéró-kupon hozamok alapján (kamatos kamat, heti átlagok)
Febr.
távolabbi lejáratokon egyre kisebb mértékben (10–13 bázisponttal) emelkedtek. (Lásd 12. ábra.) A nem rezidensek tulajdonában lévõ forint állampapír-állomány összesen 80,3 milliárd forinttal növekedett a hónap folyamán, február végén így 1185,49 milliárd forint névértékû állampapír volt e szektor tulajdonában. Az állampapír-aukciókon benyújtott ajánlatok összege csökkent az elõzõ hónaphoz képest. Februárban négy alkalommal volt MNB-kötvényaukció.10 Az aukciókat a hónap folyamán csökkenõ hozam és folyamatosan mérséklõdõ kereslet jellemezte. A februárban tartott aukciók értékesített mennyiséggel súlyozott havi átlaghozama 8,45% volt. A Magyar Államkötvény Index (MAX) (amely az egy év feletti hátralévõ futamidõvel rendelkezõ, nyilvános kibocsátású, fix kamatozású államkötvények piaci árfolyam-alakulását tükrözi) értéke február 28-án 224,6447 ponton állt. Az indexkosárral azonos szerkezetû portfólióval az egy év alatt elérhetõ hozam évesített értéke 12,67% volt.
2002
13
Monetáris folyamatok 15. ábra A nem pénzügyi vállalati hitelek és betétek átlagkamatlába % 14
% 14
13
13
12
12
11
11
10
10
9
9
8
8 Éven belüli betét Éven túli betét
7
Éven belüli hitel Éven túli hitel
7
2001
Feb r.
Jan.
Dec.
Nov.
Okt.
Aug.
Szept.
Júl.
Jún.
Máj.
Ápr.
Márc.
6
Febr.
6
gyobb részben kamatváltozás miatt 37 bázisponttal 10,35%-ról 9,98%-ra, az éven túli hitelek átlagkamatlába alapvetõen az összetétel megváltozása következtében 29 bázisponttal 10,48%-ról 10,19%-ra csökkent. Az éven belüli betétek átlagkamata 55 bázisponttal 7,69%-ról 7,14%-ra, az éven túli betéteké pedig 86 bázisponttal 7,45%-ról 6,59%-ra csökkent mindkét esetben kamatváltozás miatt. A nem pénzügyi vállalatok hitelei és betétei között jelentõsebb súllyal szereplõ, éven belüli lejáratok esetén az átlagkamatlábak közötti különbség 2,66 százalékpontról 2,84 százalékpontra módosult 2002. januárhoz képest. (Lásd 15. ábra.)
2002
4. táblázat A háztartásokkal szembeni forinthitelek átlagkamatlába és átlagos THM-je*,** % 2001
2002
október
november
december
január
február
átlagkamatláb
19,07
18,97
18,90
18,16
18,78
átlagos teljes hiteldíj mutató
24,14
23,82
23,79
21,69
23,08
Folyószámlahitel
Személyi hitel átlagkamatláb
23,48
23,12
21,32
22,69
22,13
átlagos teljes hiteldíj mutató
29,29
28,09
26,72
27,76
28,03
Lombard hitel átlagkamatláb
17,63
16,11
16,74
15,87
15,35
átlagos teljes hiteldíj mutató
19,84
18,02
18,27
17,92
17,64
Áruvásárlási hitel átlagkamatláb
27,54
27,95
28,97
27,44
28,71
átlagos teljes hiteldíj mutató
34,25
34,54
35,14
35,73
35,68
Gépkocsi-vásárlási hitel átlagkamatláb
19,22
18,56
17,93
18,55
18,62
átlagos teljes hiteldíj mutató
20,84
20,31
18,54
20,29
20,78
Jelzáloghitel átlagkamatláb
18,60
18,44
18,59
18,64
18,51
átlagos teljes hiteldíj mutató
19,39
20,85
20,99
22,91
22,60
átlagkamatláb***
16,40
15,51
15,89
27,36
25,97
átlagos teljes hiteldíj mutató
22,83
24,19
21,22
32,21
31,20
Egyéb hitelek
Összes fogyasztási és egyéb hitel átlagkamatláb
19,87
19,78
19,88
19,67
19,84
átlagos teljes hiteldíj mutató
24,38
24,59
24,50
23,67
24,31
Piaci feltételû ingatlanhitel átlagkamatláb
..
..
..
14,57
14,36
átlagos teljes hiteldíj mutató
..
..
..
15,60
15,26
* A fogyasztási és egyéb hitelek kamatlábai 2001. májustól 2001. decemberig a három hónapnál hosszabb lejáratú lakossági és egyéni vállalkozói hitelek kamatait tartalmazzák. 2002. januártól a fogyasztási és egyéb hitelek kamatai a teljes háztartási szektorra vonatkoznak, és a három hónapnál rövidebb lejáratú hitelek kamatait is magukba foglalják. ** 2001. május hónaptól 2001. decemberig csak a három hónapnál hosszabb lejáratú lakossági fogyasztási és egyéb hitelek esetében állt rendelkezésre a THM. *** Az egyéb hitelek 2001-re és 2002-re vonatkozó átlagkamatlábainak nagymértékû eltérését a három hónapon belüli egyéb hitelek (különösen a kézizálog-hitelek) magas kamatlába indokolja. 2001. decemberig ugyanis az átlagkamatlábak nem tartalmazzák a három hónapnál rövidebb lejáratú hitelek adatait.
13
2001. májustól a háztartási szektor hiteleinek és betéteinek kamatlábai tartalmazzák az egyéni vállalkozók adatait is. A teljes hiteldíj mutató az egyéni vállalkozókra vonatkozóan azonban csak 2002. januártól áll rendelkezésre.
14
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris folyamatok 16. ábra A háztartási szektor hiteleinek és betéteinek átlagkamatlába és átlagos THM-je*,**
13
10
10
7
7
Febr.
Dec.
Szept.
Júl.
Ápr.
2001
Jan.
16
13
Nov.
16
Okt.
19
Aug.
22
19
Jún.
25
22
Máj.
%
25
Márc.
%
Febr.
A háztartási szektor13 piaci kamatláb-változásait tekintve a hitelkamatok közül a piaci feltételû ingatlanhiteleinek átlagos kamata – kamatlábváltozás miatt – 14,57%-ról 14,36%-ra mérséklõdött, a teljes hiteldíj mutatója (THM) pedig a januári 15,60%-os érték után 15,26%-ot mutatott februárban. A fogyasztási és egyéb hitelek átlagkamatlába 19,67%-ról 19,84%-ra emelkedett szintén kamatláb-változás hatására. A fogyasztási és egyéb hitelek THM-je februárban 23,67%-ról 24,31%-ra nõtt. (Lásd 4. táblázat.) A háztartások látra szóló betéteinek átlagkamatlába – az összetétel változása miatt – 44 bázisponttal, 2,82%-ról 2,38%-ra csökkent februárban. Az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamata 23 bázisponttal 7,84%-ról 7,61%-ra, az éven túli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlába pedig 59 bázisponttal, 8,24%-ról 7,65%-ra csökkent a kamatváltozások hatására. (Lásd 16 ábra.)
2002
Háztartások fogyasztási és egyéb hitel (THM) Háztartások fogyasztási és egyéb hitel (kamatláb) Háztartások piaci feltételû ingatlanhitel (kamatláb) Háztartások éven belüli betét (kamatláb)
* A háztartások fogyasztási és egyéb hiteleinek THM-je 2001. decemberig csak a 3 hónapon túli lejáratú lakossági hitelek adatait tartalmazza. ** A háztartások hitel- és betétkamatai 2001. májustól az egyéni vállalkozók adatait is tartalmazzák.
5. táblázat A hónap során nyújtott, lakossági fogyasztási és egyéb hitelek megoszlása az egyes hiteltípusok szerint* % 2001
2002
október
november
december
január
február
Folyószámlahitel
54,67
52,48
52,45
67,01
64,56
Személyi hitel
10,47
11,17
11,50
7,00
8,36
Lombard hitel
2,15
2,00
1,84
1,36
1,63
Áruvásárlási hitel
6,35
7,84
9,41
6,81
4,15
Gépkocsi-vásárlási hitel
6,60
7,75
5,44
4,15
3,47
15,76
12,91
15,67
7,89
11,43
Fogyasztási és egyéb hitelek
Jelzáloghitel Egyéb hitelek Összesen
3,99
5,84
3,69
5,79
6,39
100,00
100,00
100,00
100,00
100,00
* A táblázat 2001. május hónaptól 2001. decemberig csak a háztartások három hónapnál hosszabb lejáratú fogyasztási és egyéb hiteleinek megoszlását mutatja az egyes hiteltípusok szerint.
A BUX és a fõbb nemzetközi tõzsdeindexek alakulása
2002/4 • HAVI JELENTÉS
17. ábra A BUX alakulása (1991. január 2. = 1000)
2001
febr.28.
jan.08.
febr.04.
5500
dec.10.
5500
okt.17.
6000
nov.16.
6000
szept.21.
6500
júl.31.
7000
6500
aug.28.
7000
júl.04.
7500
jún.08.
7500
máj.14.
8000
ápr.13.
8500
8000
márc.21.
8500
jan.29.
Pont 9000
febr.22.
Pont 9000
jan.02.
A Budapesti Értéktõzsde Részvényindexe – a januári 13,7%-os emelkedés után – 2,1%-kal csökkent februárban. A hónap elsõ hetében a havi maximumot adó 8131,52 pontról az egyben minimumot jelentõ 7699,58 pontra csúszott vissza a BUX, majd egy hét múlva újra 8000 pont fölé került. Február második felében már nagyon stabil volt a részvényindex, mindössze 1,2%-os sávon belül mozgott, és a hónapot 7941,58 ponton zárta. (Lásd 17. ábra.) Dollárbázison számolva a BUX – a decemberi 2,4%-os és a januári 10,2%-os növekedést követõen – februárban 1,9%-kal csökkent. A jelentõsebb tõzsdeindexek közül a Dow Jones 1,9%-kal emelkedett, ugyanakkor a technológiai papírok elektronikus kereskedését jellemzõ NASDAQindex 12,3%-kal visszaesett. Az európai tõzsdeindexek közül – ugyancsak dolláralapon – a FTSE 0,9%-kal, a DAX pe-
2002
15
Monetáris folyamatok 18. ábra A fontosabb nemzetközi tõzsdeindexek és a BUX alakulása (1997. szept. 5. = 100, dolláralapon) % 180
% 180 Dow Jones Nikkei
160
FTSE Hang Seng
DAX BUX
160
16
Dec.28.
Jan. 25. 2002
Febr. 22.
2001
Nov.30.
40 Okt.5.
40 Nov.2.
60
Szep.7.
60
Aug.10.
80
Júl.13.
80
Jún.15.
100
Ápr.20.
100
Máj.18.
120
Febr.23.
120
Márc.23.
140
Jan.26.
140
dig 0,2%-kal mérséklõdött (az elõzõ havi 4,0%-os, illetve 4,6%-os csökkenést követõen). A távol-keleti piacok részvényindexei ellentétesen alakultak: míg szintén dollárbázison a tokiói Nikkei ezúttal 6,6%-kal emelkedett (a decemberi 7,6%-os és a januári 7,2%-os esést követõen), addig a hongkongi tõzsdén tovább folytatódott az árfolyamesés, februárban 2,3%-kal mérséklõdött a részvényindex (az elõzõ havi 5,9%-os csökkenést követõen). (Lásd 18. ábra.)
MAGYAR NEMZETI BANK
Fizetési mérleg, külkereskedelem
2002/4 • HAVI JELENTÉS
2002
febr.
dec.
jan.
febr.
–154 2522 2669
–223 2591 2878
–251 2542 2918
–221 2666 2947
–41 210
–66 263
–50 156
–66 210
–51
–46
–56
–55
–70 22 –84
–46 28 –114
–52 29 –256
–54 28 –252
* A szezonális kiigazítás módszertana miatt az egyenleg nem állítható elõ az összetevõk adataiból.
19. ábra A folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása Millió euró
Millió euró
Eredeti adat Szezonálisan kiigazított adat Trend
300
300
200
200
100
100
1999
2000
2001
Jan.
Nov.
Júl.
Szept.
Máj.
Jan.
Márc.
Nov.
Júl.
Szept.
-700
Máj.
-600
-700
Jan.
-500
-600
Márc.
-400
-500
Nov.
-300
-400
Júl.
-200
-300
Szept.
-200
Máj.
-100
Jan.
0
-100
Márc.
0
2002
20. ábra Az áruforgalmi mérleg egyenlegének alakulása Millió euró 50
Millió euró 50
0
0
-50
-50
-100
-100
-150
-150
-200
-200
-250
-250
-300
-300
-350
-350
Eredeti adat Szezonálisan kiigazított adat Trend
-400
-400
1999
2000
2001
Jan.
Nov.
Szept.
Júl.
Máj.
Márc.
Jan.
Nov.
Szept.
Júl.
Máj.
Márc.
Jan.
Nov.
-450 Szept.
-450 Júl.
Az 1994. január–2001. december közötti idõszakra a SEATS TRAMO szoftverrel kiválasztott, az egyes idõsorok tulajdonságainak legjobban megfelelõ modellbeállításokkal végeztük el a szezonális kiigazítást, és ezeket a modelleket 2002 egészére fixáljuk. A publikált új adatokat ebben a modellben igazítjuk 2002 folyamán. Az eredeti adatokból képzett egyenlegsorokra közvetlenül végezzük el a szezonális kiigazítást, ebbõl következõen az összetevõk szezonálisan kiigazított adataiból nem állítható elõ az egyenleg szezonálisan kiigazított adata.
Áruk Export Import Idegenforgalmon kívüli szolgáltatások Idegenforgalom Nem adóssághoz kapcsolódó jövedelemáramlás Adóssághoz kapcsolódó jövedelemáramlás Viszonzatlan folyó átutalások Folyó fizetési mérleg
Máj.
14
2001
Jan.
A
folyó fizetési mérleg szezonálisan kiigazított14 egyenlege 2002. februárban 252 millió euró deficittel zárt. (Lásd 6. táblázat.) A februári adat beillesztésével a folyó mérleg trendje 2001. szeptembertõl havonta 15–18 millió euróval növekvõ hiányt mutat. (Lásd 19. ábra.) Az áruforgalmi egyenleg trendje által jelzett deficitnövekedés októbertõl tart, és kisebb mértékû (8–10 millió euró), mint a folyó egyenleg esetében. (Lásd 20. ábra.) A szezonálisan kiigazított folyó egyenleg 4 millió euróval kisebb hiányt mutat, mint 2002. januárban. Legnagyobb mértékben az idegenforgalom aktívuma változott, amely a bevételek növekedése következtében 53 millió euróval lett magasabb. Az áruforgalom kiadási többlete elsõsorban a nagyobb exportbevételek miatt 29 millió euróval lett kisebb. Az idegenforgalmon kívüli szolgáltatások hiánya 17 millió euróval haladta meg az elõzõ havi értéket. A jövedelemtételek és a viszonzatlan folyó átutalások egyenlegének változása nem haladta meg a 2 millió eurót. A szezonális hatások nélkül számított februári folyófizetésimérleg-hiány 168 millió euróval nagyobb az elõzõ év azonos havi adatánál. A legnagyobb változás az áruforgalomban következett be, ahol magasabb export- és importszintek mellett 67 millió euróval lett nagyobb a deficit. Az idegenforgalmon kívüli szolgáltatások hiánya 25 millió euróval haladta meg a 2001-es értéket. A jövedelemtételeken belül a kamatjellegû jövedelemáramlás deficitje 16 millió euróval csökkent, míg az osztalékjellegû kifizetéseké 4 millió euróval nõtt. A viszonzatlan folyó átutalások aktívuma 6 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbi értéket, míg az idegenforgalom bevételi többlete nem változott.
6. táblázat A folyó fizetési mérleg szezonálisan kiigazított adatainak alakulása* Millió euró
Márc.
A fizetési mérleg és a finanszírozás alakulása
2002
17
Fizetési mérleg, külkereskedelem
7. táblázat A külfölddel szembeni nettó adósság tranzakciókból eredõ változásának összetevõi Millió euró 2001
1 A folyó fizetési mérleg egyenlege 2 A tõkemérleg egyenlege
2002
febr.
dec.
jan.
febr.
–14
–328
–390
–198
11
32
18
5 –192
3 Nettó finanszírozási igény/képesség (1+2)*
–3
–297
–373
4 Nem adóssággeneráló finanszírozás
266
–335
223
33
5 Összesen (3+4)
263
–632
–150
–159 174
6 Adóssággeneráló finanszírozás (6a+6b)**
–241
561
91
6a
Forintban
250
244
122
330
6b
Devizában
–492
317
–31
–156
22
–71
–59
14
–22
71
59
–14
7 Finanszírozási rés (5+6) 8 Tévedések és kihagyások egyenlege
A szezonálisan nem kiigazított adatok szerint februárban a folyó fizetési mérlegben közel 198 millió euró deficit keletkezett. A tõkemérleg 5 millió euró többlettel zárt, így a nemzetgazdaság külfölddel szembeni finanszírozási igénye 192 millió eurót tett ki. (Lásd 7. táblázat.) A nem adóssággeneráló tõketételeken 33 millió euró nettó forrásbeáramlás történt: a közvetlen tõkebefektetéseken belül a magyar rezidensek külföldön 16 millió euró, a nem rezidensek Magyarországon 40 millió euró tõkebefektetést hajtottak végre. A tulajdonviszonyt megtestesítõ portfólióbefektetéseken 8 millió eurót tett ki a nettó forrásbeáramlás. Februárban a nem rezidensek 330 millió euróval növelték forint állampapírokban tartott befektetéseiket. Az adósság- és követelésállományok alakulása
* Nettó finanszírozási igény (–), nettó finanszírozási képesség (+). ** Nettó adósság: csökkenés (–), növekedés (+).
A nemzetgazdaság külfölddel szembeni teljes bruttó adósságállománya 2002. február végén 37,5 milliárd euró volt. Az államháztartás és az MNB bruttó adóssága 16,6 milliárd eurót tett ki, amelynek 29%-a (4,8 milliárd euró) a nem rezidensek tulajdonában lévõ forint állampapírokban állt fenn. Az egyéb monetáris intézmények és az egyéb szektorok bruttó adóssága 20,9 milliárd euró volt, amelybõl a tulajdonosi hitelek 6,2 milliárd eurót tettek ki. Az egyéb szektorok külfölddel szembeni bruttó adósságának 43%-a a leányvállalatok anyavállalatukkal szembeni adósságában (tulajdonosi hitelek) testesült meg. A nemzetgazdaság nettó adósságállománya február végén 12,1 milliárd euró volt. Az államháztartás és az MNB teljes nettó adóssága 3,7 milliárd eurót tett ki, de a devizában denominált tartozásokat és követeléseket tekintve 1,1 milliárd euró értékben e két szektor nettó hitelezõ volt. A magánszféra teljes nettó adóssága 8,4 milliárd euró volt, amelybõl 3,6 milliárd eurót tettek ki a tulajdonosi hitelek. (Lásd 8. táblázat.) 8. táblázat A nem rezidensekkel szemben fennálló, adósságban megtestesülõ követelések és tartozások (változás az elõzõ hónaphoz képest) Millió euró 2002
Ebbõl
január
február
Állományváltozás
Az MNB és államháztartás összes nettó adóssága devizában Az MNB és államháztartás összes nettó adóssága forintban MNB és államháztartás nettó adóssága összesen MNB és államháztartás összes követelése ebbõl: nemzetközi tartalék MNB és államháztartás összes bruttó adóssága devizában MNB és államháztartás összes bruttó adóssága forintban MNB és államháztartás bruttó adóssága összesen
–1 188 4 539 3 351 13 603 11 758 12 415 4 539 16 954
–1 130 4 822 3 691 12 902 11 203 11 772 4 822 16 594
57 283 341 –700 –554 –643 283 –360
48 330 378 –670 –545 –622 330 –292
–30 –46 –76 –9 –8 –39 –46 –85
39 0 39 –22 –1 17 0 17
0 0 0 0 0 0 0 0
Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok nettó adóssága* Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok összes követelése Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok bruttó adóssága
5 034 9 852 14 886
4 846 9 800 14 647
–188 –52 –240
–130 –660 –790
–55 30 –25
15 571 586
–18 7 –10
3 653 2 827 6 479
3 555 2 682 6 237
–98 –145 -243
–74 –144 -218
–4 –1 –5
0 0 0
–20 1 –19
Tulajdonosi hitelek, nettó tartozás követelés tartozás
Tranzakciók
Árfolyam
Árváltozás
Egyéb
* Tulajdonosi hitelek nélkül.
18
MAGYAR NEMZETI BANK
Fizetési mérleg, külkereskedelem
2002/4 • HAVI JELENTÉS
% 160
150
150
140
140
130
130
120
120
110
110
100
100
Kivitel Behozatal
90
90
1999
2000
Jan.
Nov.
Júl.
Szept.
Máj.
Jan.
Márc.
Nov.
Júl.
Szept.
Máj.
Jan.
Márc.
Nov.
Júl.
Szept.
Máj.
Jan.
80 Márc.
80
2001
2002
22. ábra A termékexport alakulása Millió euró 3300
Millió euró 3300
3100
3100
2900
2900
2700
2700
2500
2500
2300
2300
2100
2100
1900
1900
Szezonális kiigazítás nélkül Szezonálisan kiigazított Trend
1700 1500
1700 1500
2000
Jan.
Okt.
Júl.
Ápr.
Jan.
Okt.
Júl.
Ápr.
Okt.
Ápr.
1999
Jan.
1100 Júl.
1300
1100 Jan.
1300
2001
2002
23. ábra A termékimport alakulása Millió euró 3700
Millió euró 3700
3500
3500
3300
3300
3100
3100
2900
2900
2700
2700
2500
2500
2300
2300
2100
2100
Szezonális kiigazítás nélkül Szezonálisan kiigazított Trend
1900 1700
1900 1700
1999
2000
2001
Jan.
Nov.
Szept.
Júl.
Máj.
Márc.
Jan.
Nov.
Szept.
Júl.
Máj.
Márc.
Jan.
Nov.
Szept.
Júl.
Máj.
1500 Jan.
1500 Márc.
2002
24. ábra A külkereskedelmi egyenleg alakulása Millió euró 0
Millió euró 0 Szezonálisan kiigazítás nélkül Szezonálisan kiigazított Trend
-100
-100
1999
2000
2001
Jan.
Nov.
Szept.
Júl.
Máj.
Márc.
Jan.
-600
Nov.
-600
Szept.
-500
Júl.
-500
Máj.
-400
Márc.
-400
Jan.
-300
Nov.
-300
Szept.
-200
Júl.
-200
Máj.
A külkereskedelmi termékexport trendjének meredeksége 2002 februárjában jelentõsen meghaladta a behozatal hasonló mutatóját. A megelõzõ hónapokban ugyanakkor a behozatal trendjének évesített növekedési üteme volt a magasabb. (Lásd 21. ábra.) 2002 elsõ két hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom trendje lendületesen növekedett 2001 utolsó hónapjaihoz képest, a külkereskedelmi termékforgalom egyenlegének trendje azonban nem változott érdemlegesen. 2002 februárjában és az év elsõ két hónapjában a becsült, kiigazítatlan adatok alapján a kivitel éves növekedési üteme meghaladta a behozatal hasonló mutatóját. Ennek eredményeként a külkereskedelmi forgalom egyenlege mind 2002 februárjában, mind az év elsõ két hónapjában kisebb hiányt mutatott, mint a megelõzõ év azonos idõszakában. 2002 februárjában – a szezonalitásnak megfelelõen – a kivitel és a behozatal szintje egyaránt meghaladta az elõzõ hónapban mért forgalmi szinteket. A változás a kivitel esetében volt nagyobb, így a külkereskedelmi egyenleg 2002 februárjában a 2001. februárinál kisebb hiányt mutatott. 2002 februárjában a szezonálisan kiigazított havi adatok alapján számolt 12 havi növekedési ütem mind a kivitel, mind a behozatal esetében megegyezett a kiigazítatlan adatokból számolt hasonló mutatókkal. (Lásd 22.–24. ábra.) A termékforgalom szerkezetét és országcsoportok szerinti bontását tekintve 2002 februárjában és elsõ két hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezetében a gépek, gépi berendezések aránya, relációs szerkezetében pedig az EU-országok részaránya mutat csökkenést az elõzõ év azonos idõszakához képest. A legnagyobb részesedésû árufõcsoport, illetve országcsoport növekedési üteme így – a fenti összehasonlításokban – a nemzetgazdasági átlag alatt maradt. A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezetében a gépipari termékek részarányának csökkenésével párhuzamosan 2002 februárjában és elsõ két hónapjában mind a kivitelben, mind a behozatalban emelkedett az élelmiszergazdasági és a feldolgozott termékek részaránya az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva. A változások a kivitelben voltak jelentõsebbek. A külkereskedelmi termékforgalom relációs szerkezetében az EU-országok részarányának csökkenésével párhuzamosan – elsõsorban a behozatalban – növekedett a fejlõ-
% 160
Jan.
Külkereskedelem
21. ábra A külkereskedelmi termékforgalom euróban számított trendjeinek évesített havi növekedési üteme
Márc.
A nem rezidensek által Magyarországon közvetlen tõkebefektetés formájában megvalósított befektetések állománya február végén 27,1 milliárd eurót tett ki, amelybõl 20,9 milliárd euró volt a részvény és egyéb tulajdonosi részesedés.
2002
19
Fizetési mérleg, külkereskedelem
dõ, azon belül is néhány távol-keleti országból (Kína, Tajvan, Malajzia, Szingapúr, Fülöp-szigetek, Dél-Korea) érkezõ behozatal részaránya. Az ezen országcsoportból (azon belül is a fenti országokból) érkezõ behozatal növekedési üteme jelentõsen meghaladta a nemzetgazdasági átlagot. A CEFTA- és a FÁK-országok részaránya 2002 februárjában és az év elsõ két hónapjában nem változott lényegesen (inkább a kismértékû csökkenés volt a jellemzõ) a megelõzõ év azonos idõszakához képest, az ezen országokkal folytatott külkereskedelmi termékforgalom növekedési üteme összességében nem tért el jelentõsen a nemzetgazdasági átlagtól.
20
MAGYAR NEMZETI BANK
Államháztartás
Az államháztartás pénzügyi vagyona és nettó finanszírozási képessége
9. táblázat Az államháztartás (S.13) pénzügyi vagyonának változása Milliárd forint Állományváltozás
A
z államháztartás nettó pénzügyi követeléseinek tranzakcióból eredõ változása (lásd 9. táblázat) –, azaz a finanszírozási oldalról számított nettó finanszírozási igénye – 2002. februárban 156,4 milliárd forintot, az elsõ két hónapban pedig együttesen 267,2 milliárd forint ért el. A tárgyhónapban a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 126,5 milliárd forint volt, míg a társadalombiztosítási alapok 28,1, a helyi önkormányzatok pedig 1,7 milliárd forint nettó finanszírozási igénnyel rendelkeztek. A központi kormányzat pénzügyi követelései 2002. februárban 109,6 milliárd forinttal csökkentek: 81,6 milliárd forinttal tranzakciókból, 28 milliárd forinttal pedig átértékelõdésbõl adódóan. A tranzakciók döntõen az MNB-nél elhelyezett betétekhez és az államháztartáson belül nyújtott hitelekhez kapcsolódtak. A tartozások 33,8 milliárd forintos állománynövekedése 45 milliárd forint tranzakció és –11,2 milliárd forint átértékelõdés egyenlegeként adódott. A januári 179 milliárd forint összegû nettó állampapír-kibocsátás után februárban is hasonló mértékû, 176,6 milliárd forintos kibocsátás növelte az értékpapír-tartozások állományát. Folytatódott a MÁV Rt. hiteleinek átvállalása, a februárban átvett 10 milliárd forint belföldi hitelt a központi költségvetés azonnal törlesztette, így a hitelintézeti hiteltartozások állományában ez már nem jelent meg. Jelentõsen csökkentette a tartozások összegét az MNB-vel szemben fennálló devizahitelek 125 milliárd forintos törlesztése, melyhez kapcsolódóan deviza-swap törlesztést is elszámoltunk 1,8 milliárd forint értékben. A központi kormányzat tartozásaként nyilvántartott kárpótlási jegyek állománya a csekély kibocsátás ellenére 2001 vége óta megkétszerezõdött a tõzsdeárak folyamatos emelkedésének hatására.
Állomány, 2002. febr.
február
január–február
egyéb egyéb tranzakció állomány- tranzakció állományváltozás változás
Központi kormányzat (S.1311) Követelések
1109,3
–81,6
–28,0
134,1
0,6
Tartozások
8628,7
45,0
–11,2
317,6
–9,7
–7519,4
–126,5
–16,8
–183,5
10,2
Nettó pénzügyi követelés TB-alapok (S.1314) Követelések
0,0
–5,8
0,0
–10,8
0,0
Tartozások
78,3
22,3
0,0
37,9
0,0
–78,3
–28,1
0,0
–48,7
0,0
Követelések
499,4
–7,7
0,0
–51,8
0,0
Tartozások
241,4
–6,0
0,0
–16,9
–0,2
Nettó pénzügyi követelés
257,9
–1,7
0,0
–35,0
0,2
Követelések
1411,7
–111,6
–28,0
44,8
0,6
Tartozások
8751,4
44,8
–11,2
311,9
–9,9
–7339,7
–156,4
–16,8
–267,2
10,4
Nettó pénzügyi követelés Helyi önkormányzatok (S.1313)
Konszolidált államháztartás
Nettó pénzügyi követelés
A társadalombiztosítási alapok nettó pénzügyi követelése 28,1 milliárd forinttal csökkent 2002. februárban. A központi kormányzattól felvett likviditási hitel állománya 21,4 milliárd forinttal emelkedett, a hiteltartozás a hónap végén 68,8 milliárd forintot tett ki. Az Egészségbiztosítási Alap felhasználta kincstári betétjét, így a társadalom2002/4 • HAVI JELENTÉS
21
Államháztartás 25. ábra Az államháztartás bruttó tartozásának összetétele Milliárd forint
Milliárd forint
10 000
10 000 Forint
9 000
Deviza
Bruttó tartozás
9 000 8 000
7 000
7 000
6 000
6 000
5 000
5 000
4 000
4 000
3 000
3 000
2 000
2 000
1 000
1 000
0
0 Dec. Febr. Ápr. Jún. Aug. Okt. Dec. Febr. Ápr. Jún. Aug. Okt. Dec. Febr. Ápr. Jún. Aug. Okt. Dec. Febr.
8 000
1998 1999
22
2000
2001
2002
biztosítási alapoknak nincs betétkövetelése a központi kormányzattal szemben. A helyi önkormányzatok pénzügyi követeléseinek és tartozásainak változását a tárgyhónapban banki statisztikák felhasználásával becsüljük. Ennek megfelelõen a követelések állománya a hitelintézeti betétek apadása következtében 7,7 forinttal csökkent, ezzel párhuzamosan a tartozások a hitelfelvételek és az egyéb tartozások változása egyenlegeként 6 milliárd forinttal emelkedtek. A nettó pénzügyi követelés tárgyhavi változása –1,7 milliárd forint volt. Utólagos információk alapján 2002 januárjában a helyi önkormányzatoknál lévõ állampapírok állományát 4,6 millárd forinttal csökkentettük, mert az ÁKK Rt.-nél ekkora összegben váltottak vissza gázközmûkötvényeket az érintett önkormányzatok. A 2001. IV. negyedévi önkormányzati mérlegadatok ismeretében módosítottuk az alszektor 2001. évi adatait is. Az államháztartás bruttó tartozása 2002 februárjában 33,6 milliárd forinttal növekedett, az állomány az idõszak végére 8751,4 milliárd forintot tett ki. (Lásd 25. ábra.) A belföldiekkel szemben fennálló tartozás 57,4 milliárd forinttal csökkent, miközben a külföldi adósság 91,0 milliárddal nõtt. Emellett folytatódott a devizatartozások arányának mérséklõdése is.
MAGYAR NEMZETI BANK
Keresetek, a háztartások pénzügyi megtakarításai
%
%
200
200
Eredeti Trend Szezonálisan kiigazított
180
2002/4 • HAVI JELENTÉS
1999
2001
Jan.
Júl.
Okt.
Jan.
Ápr.
Júl.
Ápr.
2000
2002
27. ábra A háztartások operacionális nettó finanszírozási képessége összehasonlító áron Milliárd forint 60
Milliárd forint 60
Operacionális nettó finanszírozási képesség (1995-ös átlagáron) Héthavi mozgóátlag (1995-ös átlagáron)
50
50
0
-10
-10
1997
1999
1998
2000
Okt. Jan.
0
Ápr. Júl.
10
Okt. Jan.
10
Ápr. Júl.
20
Okt. Jan.
20
Ápr. Júl.
30
Okt. Jan.
30
Ápr. Júl.
40
Okt. Jan.
40
Jan.
2001
2002
28. ábra A háztartási szektor pénzügyi vagyonának növekedési üteme összehasonlító áron (százalékos változás az elõzõ év azonos hónapjához viszonyítva, 1995-ös átlagáron, héthavi mozgóátlag) % 40
% 40
35
35
Pénzügyi eszközök Hitelek Nettó pénzügyi vagyon
30
30
25
25
20
20
15
15
10
10
1998
1999
2000
2001
Jan.
Okt.
Júl.
Jan.
Ápr.
Júl.
Okt.
Ápr.
Jan.
Okt.
-5 Júl.
-5 Jan.
0 Ápr.
5
0 Júl.
5
Okt.
A háztartások operacionális nettó finanszírozási képessége (kamatokba foglalt inflációs kompenzáció nélkül számított pénzügyi megtakarítása) februárban – az utóbbi két évben megfigyelhetõ tendenciákhoz hasonlóan – alacsonyabb volt a januárban mért értéknél, meghaladta azonban – mind folyó áron, mind összehasonlító áron számítva – az egy évvel korábbit. A trend a pénzügyi megtakarítások – év elején jellemzõ – csökkenõ ütemét mutatja. (Lásd 27. ábra.) A háztartások nettó pénzügyi vagyona piaci áron 11,7 milliárd forinttal emelkedett, ezen belül a pénzügyi eszközök állománya 29,7 milliárd forinttal, a tartozásoké 18 milliárd forinttal volt magasabb az egy hónappal koráb-
Ápr.
1998
Okt.
80
Jan.
80
Júl.
100
Okt.
100
Jan.
120
Ápr.
120
Júl.
140
Okt.
140
Jan.
160
Jan.
A háztartások nettó finanszírozási képességének (pénzügyi megtakarításának) alakulása
180
160
Ápr. Júl.
A
bruttó átlagkeresetek alakulását nemzetgazdasági szinten – az elõzõ hónapokban tapasztalt – növekedés folytatódása jellemezte. A bérkiáramlás dinamikus bõvülése a költségvetési körben végrehajtott korrekció következménye volt, míg a vállalkozói szférában mérséklõdõ növekedés volt a jellemzõ. A vállalkozói körben – a szezonálisan kiigazított és a munkanapok számával is korrigált adatok szerint – a bruttó kereset 2002. februárban 1,1%-kal haladta meg az elõzõ havi szintet. Az eredeti, kiigazítatlan adatok 13,5%-os növekedést mutatnak 2001 februárjához viszonyítva. (Lásd 26. ábra.) 2002. februárban a költségvetési körben a szezonálisan kiigazított adatok szerint a átlagkereset lényegében 3,3%-kal volt magasabb az elõzõ havinál. Az eredeti adatok alapján mért 12 havi növekedés mértéke 34,1% volt. A nemzetgazdaság egészében 2002. februárban a teljes munkaidõben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 19,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A nettó átlagkeresetek ugyanezen idõszakban 18,5%-kal növekedtek a nemzetgazdaságban. A vállalkozói körben 14,0%, a költségvetési körben pedig 30% volt a nettó keresetnövekedés mértéke.
26. ábra A bruttó átlagkeresetek alakulása a vállalkozói körben (1998 = 100)
Ápr.
Keresetek
2002
23
Keresetek, a háztartások pénzügyi megtakarításai 10. táblázat A háztartások nettó pénzügyi vagyona és a vagyonváltozás összetevõi Milliárd forint Állo- Állományváltozás (február) mány 2002. febr. 28.
Készpénz, forint Készpénz, valuta Forintbetét és banki értékpapír Devizabetét Nem hitelintézeti értékpapír Nyugdíjpénztár és életbiztosítás Ki nem fizetett keresetek Háztartások pénzügyi eszközei Ingatlanhitel Fogyasztási hitel Nem hitelintézeti hitel Háztartások tartozásai
tranzakció
908,4 51,6
kamatokba foglalt inflációs kompenzáció
4,5 4,5 11,6 11,6
0,0 0,0
0,0 0,4
0,0 0,0
–2,5 –2,5 –15,5 –5,6 –11,6 –12,8
13,0 1,2
0,0 6,0
0,0 0,0
4,5 12,0
3027,5 746,5
átérté- egyéb kelõdés volumenváltozás
tranzakció inflációs kompenzáció nélkül
1698,4
6,8
23,6 16,2
7,4 –16,8
0,0
1114,1 167,8
17,7 –3,2
17,7 12,2 –3,2 –3,2
5,5 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
7714,3 349,9 562,9 59,4 972,2
29,7 12,2 5,7 0,1 18,0
40,1 13,0 12,1 10,4 5,8 3,0 0,1 0,1 18,0 13,5
27,1 –10,4 1,7 0,1 2,8 0,1 0,0 0,0 4,5 0,2
0,0 0,0 –0,2 0,0 –0,2
HÁZTARTÁSOK NETTÓ PÉNZÜGYI VAGYONA ÉS A VAGYONVÁLTOZÁS 6742,1 ÖSSZETEVÕI
11,7
22,1 –0,5
22,6 –10,6
0,2
29. ábra Az egyes pénzügyi eszközök állománya Milliárd forint 8000
Milliárd forint 8000 Nyugdíj- és életbiztosítás Értékpapír Devizabetét Forintbetét Készpénz
7000 6000
7000 6000
0 1998
1997
2000
1999
Jan.
1000
0 Júl. Okt.
1000
Jan. Ápr.
2000
Ápr. Júl. Okt.
2000
Okt. Jan.
3000
Ápr. Júl.
3000
Júl. Okt. Jan.
4000
Jan. Ápr.
4000
Júl. Okt.
5000
Jan. Ápr.
5000
2002
2001
30. ábra A háztartási szektor hitelösszetevõinek állománya Milliárd Ft 1000
Milliárd Ft 1000
900
900 Fogyasztási és egyéb hitel Ingatlanhitel Nem hitelintézeti hitel
800 700
800 700
1997
24
1998
1999
2000
2001
Jan.
Júl.
Okt.
Ápr.
Okt. Jan.
Júl.
Ápr.
Jan.
Okt.
Júl.
Jan.
Ápr.
0 Júl.
100
0 Okt.
200
100 Jan.
200
Ápr.
300
Júl.
400
300
Okt.
500
400
Jan.
600
500
Ápr.
600
2002
binál. (Lásd 10. táblázat.) A pénzügyi eszközök közül a háztartások továbbra is a befektetési jegyekbe történõ befektetést preferálták, emellett a nyugdíjpénztári követelések bõvülése volt meghatározó. Februárban – az elõzõ havi tendenciáktól eltérõen – összességében átértékelõdési vesztesége keletkezett a háztartásoknak. Az értékpapírokon a részvényárfolyamok esése miatt 16,8 milliárd forint volt az átértékelõdési veszteség, míg a devizabetéteken a forint gyengülése miatt 6 milliárd forint árfolyamnyereség képzõdött. A tartozásokon belül a háztartások ingatlanhitel igénybevétele – az utóbbi hónapokhoz hasonlóan – meghaladta a fogyasztási hitelekét. A hitelállomány – összehasonlító áron mért – növekedési üteme két év óta folyamatos emelkedést mutat, míg a pénzügyi eszközök állományának dinamikája – az elmúlt évek csökkenõ trendje után – 2001 második felétõl emelkedik. (Lásd 28. ábra a 23. oldalon.) A háztartások forintbetét állománya az elmúlt hónapokat jellemzõ dinamikus növekedéssel szemben februárban csökkent. A betétkivonás 15,5 milliárd forintot tett ki, a kamatok ugyanakkor 13 milliárd forinttal növelték az állományt, így ebben a hónapban összességében 2,5 milliárd forinttal mérséklõdött a betétek hó végi állománya. A csökkenés a lekötött betéteknél jelentkezett, a látra szóló konstrukciók állománya nem változott. (Lásd 29. ábra.) A háztartások birtokában lévõ hazai készpénz állománya a januári – szezonálisnak megfelelõ – jelentõs csökkenést követõen februárban 4,5 milliárd forinttal emelkedett. Februárban folytatódott a devizabetét-állomány csökkenése, illetve a külföldi készpénzállomány növekedése. Míg tavaly év végén a devizabetétek állománya átmenetileg megugrott a készpénzben lévõ EMU-tagvaluták jelentõs részének devizaszámlára helyezése miatt, év elején ez az összeg fokozatosan visszakerült a háztartások külföldi készpénzállományába. A devizabetét-állományon belül közel azonos arányt képeznek az euróban (45,6%), illetve az amerikai dollárban (45,2%) vezetett számlák. Az egyes értékpapírformák közül továbbra is jelentõs kereslet mutatkozott a befektetési jegyek iránt (az operacionális tranzakció 23 milliárd forintot tett ki), míg állampapír- és részvényportfólióját csökkentette a háztartási szektor. A nem hitelintézeti értékpapírok állománya piaci áron összességében 6,8 milliárd forinttal nõtt, ebbõl az operacionális tranzakció 16,2 milliárd forintot, a kamatokba foglalt inflációs kompenzáció 7,4 milliárd forintot, az átértékelõdés –16,8 milliárd forintot tett ki. A háztartások hiteltartozása az egy évvel korábbinál nagyobb mértékben, 18 milliárd forinttal emelkedett. Az ingatlanhitelek bõvülése (12,2 milliárd forint) továbbra is meghaladta a fogyasztási hitelekét (5,7 milliárd forint). Az ingatlanhitelek aránya a teljes hitelállományon belül az elõzõ évi 29,9%-ról 36%-ra nõtt. (Lásd 30. ábra.) MAGYAR NEMZETI BANK
Összefoglaló adatok
Bruttó hazai termék Fogyasztói (GDP) voluárindex menindexe* elõzõ év azonos negyedév = 100
2000. január
Háztartások operacionáM0 Maginfláció Bruttó Munkanélkü- lis nettó fi- monetáris (KSH)** keresetindex liségi ráta nanszírozási bázis képessége
elõzõ év azonos hó = 100
százalék
milliárd forint
M1 monetáris aggregátum
Jegybanki Közvetlen tõFolyó irányadó M3 kebefekteté- Nemzetközi Államháztartás nettó fizetési kamat monetáris sek tartalékok mérleg (2 hetes aggregáMagyarállománya finanszírozási képessége jegybanki be- egyenlege országon*** tum tét)
elõzõ év azonos hó = 100
százalék
millió euró, idõszak végén
millió euró
milliárd forint
110,0
109,4
110,7
7,0
29,3
114,3
118,0
116,6
13,17
–74
44
11 513
109,8
109,1
116,0
7,2
4,3
115,2
117,7
116,7
12,04
–157
125
11 869
–83,3
109,6
108,5
113,0
6,0
11,3
116,6
117,0
116,7
11,60
–142
54
11 202
–13,6
április
109,2
108,2
113,6
6,9
19,4
117,1
118,4
116,5
11,20
27
162
11 380
11,4
május
109,1
108,0
113,9
6,7
2,8
114,0
115,1
113,5
11,00
–66
186
11 549
–18,0 –31,7
február március
június
106,6
109,1
108,0
112,0
6,0
42,4
115,0
117,4
114,6
11,00
–411
168
10 999
július
109,6
107,7
114,7
6,6
38,5
113,3
115,9
113,6
11,00
60
42
11 110
–35,0
augusztus
109,6
107,6
112,4
6,5
44,1
114,4
114,4
113,3
10,81
209
253
11 628
–30,9
110,3
108,5
111,9
5,7
14,6
114,6
115,8
114,0
10,75
–348
230
12 047
14,4
110,4
108,7
112,2
6,2
21,1
111,7
115,2
114,7
11,42
3
37
12 069
–20,9
szeptember
105,7
–31,5
104,6
október november december
104,2
2001. január február március
104,4
április május június
104,0
110,6
108,9
114,6
6,0
57,2
115,0
115,9
115,3
11,75
27
–154
12 433
–67,5
110,1
109,0
116,5
5,7
62,8
106,6
111,4
112,7
11,75
–562
319
12 068
–92,1
110,1
109,7
115,8
6,0
29,2
111,7
115,4
113,0
11,55
–175
105
11 590
–27,8
110,4
109,8
117,3
6,3
–9,9
110,2
112,5
111,1
11,28
–14
270
12 104
–52,9
110,5
110,2
116,5
5,6
–10,1
108,5
113,5
110,7
11,25
–48
147
12 187
52,2
110,3
110,2
119,7
5,8
35,6
108,3
111,7
111,6
11,25
–121
67
12 536
–62,6
110,8
110,3
110,5
115,3
5,7
–3,6
110,3
112,6
113,5
11,25
–213
131
12 990
–44,9
118,0
5,4
27,0
110,6
111,9
112,7
11,25
–436
116
13 596
–30,1
július
109,4
114,0
5,7
10,5
109,4
110,4
113,3
11,25
94
26
13 536
–48,4
augusztus
108,7
117,3
5,8
53,8
110,2
112,9
115,9
11,25
201
105
13 128
–69,2
108,0
119,1
5,3
29,0
110,7
112,5
115,2
11,08
–12
97
13 120
–2,6
107,6
121,5
5,6
39,1
113,0
113,2
115,4
10,93
–72
316
12 993
–119,3
szeptember
103,7
október november december
103,3
2002. január február
107,1
122,7
5,8
99,0
112,0
111,3
113,9
10,40
–124
104
12 724
–61,0
106,8
118,0
5,4
128,3
114,5
116,5
117,2
9,91
–328
–402
12 195
–93,3
106,6
119,2
5,8
39,2
115,8
115,7
117,0
9,36
–390
148
11 758
–110,9
106,2
119,2
..
–0,5
117,6
117,6
115,9
8,80
–198
40
11 203
–156,4
Forrás: KSH, MNB * A 2001. évi adatok elõzetesek. ** A KSH és az MNB közti megállapodás értelmében 2001 júniusától a maginflációs adatokat csak a KSH publikálja. *** Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés.
2002/4 • HAVI JELENTÉS
25
TÁBLÁZATOK
REÁLGAZDASÁGI FOLYAMATOK
I
MONETÁRIS FELTÉTELRENDSZER
II
MONETÁRIS FOLYAMATOK
III
PÉNZ- ÉS TÕKEPIAC
IV
PÉNZÜGYI MEGTAKARÍTÁSOK
FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM
ÁLLAMHÁZTARTÁS
V VI VII
I II III IV V VI VII
Megjegyzés: A jelentésben szereplõ táblák összesen adatai kerekítés miatt nem minden esetben egyeznek meg a részadatok összegével, illetve emiatt a különbözõ táblák azonos tartalmú adatai sem mutatnak feltétlen egyezést.
Jelmagyarázat: – = Nincs adat (a megfigyelt jelenség nem fordul elõ). .. = Az adat nem ismeretes. 0, illetve 0,0 = Az elõforduló adat kisebb, mint a táblázatban alkalmazott mértékegység.
TARTALOM
I. Reálgazdasági folyamatok 1. A bruttó hazai termék (GDP) végsõ felhasználásának volumenindexei 2. Konjunktúramutatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Fogyasztói árindex. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Maginfláció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulása . . . . . . . . . . . 6. A bruttó átlagkeresetek alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
32 32 33 34 35 35
II. Monetáris feltételrendszer 1. A jegybanki fedezett hitel és swapügyletek kamatai, jegybanki betéti kamatok 2. A kötelezõ tartalék mértéke és a kötelezõ tartalék után fizetett kamat . . . . . . 3. Árfolyam-intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A Magyar Nemzeti Banknál meghirdetett forinthitel- és egyéb betéti kamatok 5. A belföldi kibocsátású 3 hónapos MNB-forintkötvény hozama . . . . . . . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
38 39 39 40 42
III. Monetáris folyamatok 1. Az MNB statisztikai mérlege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Az egyéb monetáris intézmények összevont mérlege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A monetáris intézmények konszolidált mérlege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A bankjegy- és érmeállomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A monetáris aggregátumok és összetevõik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. A vállalkozói hitel- és betétállomány alakulása, A nem pénzügyi vállalatok hitel- és betétállományának alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek nemzetgazdasági ágazatok szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek nemzetgazdasági ágazatok szerint . . . . . . . . . . . . . 9. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott éven túli forinthitelek nemzetgazdasági ágazatok szerint . . . . . . . . 10. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott folyószámla- és eseti forinthitelek nemzetgazdasági ágazatok szerint 11. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott egyéb éven belüli forinthitelek nemzetgazdasági ágazatok szerint . . 12. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott devizahitelek nemzetgazdasági ágazatok szerint . . . . . . . . . . . . . 13. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott éven túli devizahitelek nemzetgazdasági ágazatok szerint . . . . . . . 14. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott éven belüli devizahitelek nemzetgazdasági ágazatok szerint . . . . . . 15. A nem pénzügyi vállalatok betétei nemzetgazdasági ágazatok szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16. A nem pénzügyi vállalatok forintbetétei nemzetgazdasági ágazatok szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17. A nem pénzügyi vállalatok látra szóló és folyószámlabetétei nemzetgazdasági ágazatok szerint . . . . . . . . . 18. A nem pénzügyi vállalatok éven belüli lekötött forintbetétei nemzetgazdasági ágazatok szerint . . . . . . . . . 19. A nem pénzügyi vállalatok éven túli forintbetétei nemzetgazdasági ágazatok szerint . . . . . . . . . . . . . . . 20. A nem pénzügyi vállalatok devizabetétei nemzetgazdasági ágazatok szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21. A forint piaci árfolyamszint-változása a valutakosárral szemben, a forint nomináleffektív és reáleffektív árfolyamindexe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
IV. Pénz- és tõkepiac 1. A nem pénzügyi vállalatokkal kötött piaci forinthitel- és forintbetét-szerzõdések átlagkamata . . . . . . . . . . 2. háztartási szektor forinthitel és forintbetét átlagkamatlábainak alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A pénzpiaci forintügyletek havi átlagkamatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2002/4 • HAVI JELENTÉS
44 46 50 54 55 56 57 57 58 59 59 60 60 61 61 62 62 63 63 64 65
68 68 69
29
TARTALOM
4. Állampapír-piaci referenciahozamok (benchmark) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A BUX és a CESI index . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Magyar állampapír-hozamindexek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V. Pénzügyi megtakarítások 1. Tulajdonosi szektorok állampapír-portfóliója piaci értéken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Tõzsdén jegyzett részvények tulajdonosi szektorok szerint, piaci értéken . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.Tõzsdei részvények állományváltozása és annak összetevõi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A befektetési alapok hó végi nettó eszközértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A befektetési alapok hó végi nettó eszközértékének tulajdonosi szektorok szerinti megoszlása . . . . . 6. A háztartások nettó pénzügyi vagyona és a vagyonváltozás összetevõi (tárgyhavi és kumulált adatok) 7. A háztartások nettó pénzügyi vagyona és a vagyonváltozás összetevõi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. A háztartások nettó finanszírozási képessége (pénzügyi megtakarítása) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. A háztartások nettó pénzügyi vagyonának összetevõi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . .
69 70 71
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
74 76 77 79 79 80 81 81 82
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . .
84 86 88 90 92 94 96 97 98 99 100 103 106 106
. . .
107
. . . . . .
. . . . . .
107 109 110 111 111 112
VII. Államháztartás 1. Az államháztartás pénzügyi vagyona. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Az államháztartás nettó finanszírozási képessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Az államháztartás pénzügyi vagyona és a vagyonváltozás összetevõi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
114 116 118
VI. Fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok, külkereskedelem 1. Magyarország fizetési mérlege, 2001 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Magyarország fizetési mérlege, 2002 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A portfólió- és egyéb befektetések jövedelmeinek szektorbontása, 2001 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A portfólió- és egyéb befektetések jövedelmeinek szektorbontása, 2002 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A portfólió- és egyéb befektetések szektor és lejárat szerinti bontása, 2001 . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. A portfólió- és egyéb befektetések szektor és lejárat szerinti bontása, 2002 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. A közvetlen tõkebefektetés-forgalmak szektorbontása, 2001 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. A közvetlen tõkebefektetés-forgalmak szektorbontása, 2002 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Magyarország külfölddel kapcsolatos követelései és tartozásai, 2001 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. Magyarország külfölddel kapcsolatos követelései és tartozásai, 2002 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. Magyarország portfólió- és egyéb befektetéseinek állománya szektor és lejárat szerinti bontásban, 2001 12. Magyarország portfólió- és egyéb befektetéseinek állománya szektor és lejárat szerinti bontásban, 2002 13. A közvetlen tõkebefektetés-állományok szektorbontása, 2001 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14. A közvetlen tõkebefektetés-állományok szektorbontása, 2002 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15. A nem rezidensek magyarországi közvetlen tõkebefektetéseinek (részvény és tulajdonosi részesedés) megoszlása a befektetõ országa szerint, egyenleg, 2001 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16. A rezidensek külföldi közvetlen tõkebefektetéseinek (részvény és egyéb tulajdonosi részesedés) megoszlása országok szerint, egyenleg, 2001. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17. Magyarország éven túli lejáratú adósságának lejárati bontása szektoronként. . . . . . . . . . . . . . . . . . 18. Devizaárfolyamok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19. A külkereskedelmi termékforgalom alakulása árufõcsoportonként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20. A külkereskedelmi termékforgalom alakulása országcsoportonként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21. A külkereskedelmi termékforgalom alakulása ügylettípusonként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
30
. . . . . .
MAGYAR NEMZETI BANK
I. REÁLGAZDASÁGI FOLYAMATOK I
I. REÁLGAZDASÁGI FOLYAMATOK
I/1. táblázat A bruttó hazai termék (GDP) végsõ felhasználásának volumenindexei (az elõzõ év azonos idõszaka = 100) % Természetbeni társadalmi juttatás
Háztartások tényleges fogyasztása
Közösségi fogyasztás
Végsõ fogyasztás összesen
Bruttó állóeszközfelhalmozás
Export
Import
Bruttó hazai termék (GDP)
104,0
101,2
103,4
101,4
103,2
108,7
120,9
118,5
106,6
104,3
102,4
103,9
102,1
103,7
107,2
121,0
116,4
105,7
104,6
104,0
104,5
99,7
103,8
103,9
119,9
120,8
104,6
Háztartások fogyasztási kiadása
I. n. év II. n. év III. n. év
Idõszak
2000
IV. n. év
104,6
103,5
104,4
101,6
104,0
110,2
125,0
127,3
104,2
Év
104,4
102,8
104,1
101,2
103,7
107,7
121,8
121,1
105,2
105,2
100,2
104,1
99,6
103,5
104,1
119,3
118,1
104,4
I. n. év
104,7
100,1
103,7
101,1
103,4
102,4
115,0
113,9
104,0
II. n. év
104,7
99,0
103,6
100,2
103,1
102,9
107,8
101,2
103,7
III. n. év
105,8
99,6
104,7
100,9
104,2
103,1
97,9
95,9
103,3
Év
105,1
99,7
104,0
100,4
103,6
103,1
109,1
106,3
103,8
20011
I
Forrás: KSH 1 Elõzetes adatok.
I/2. táblázat Konjunktúramutatók (szezonálisan kiigazított volumenindexek1) (1995. év átlaga = 100) % Idõszak
2001. január
Ipari termelés
Ipar belföldi értékesítése
Ipar exportértékesítése
Építõipari termelés
Kiskereskedelmi forgalom
114,6
178,2
110,6
348,0
146,3
február
177,7
112,1
346,6
150,5
116,6
március
173,0
108,8
345,8
148,2
116,3
április
175,9
110,4
341,9
149,4
115,3
május
178,4
112,3
345,6
157,2
116,1
június
173,9
109,4
345,0
156,5
116,9
július
173,4
112,4
338,2
157,2
116,4
augusztus
175,7
112,1
349,8
167,5
117,3
szeptember
171,2
109,5
336,2
160,8
117,7
október
177,1
110,0
349,1
158,8
117,7
november
172,4
108,1
343,5
161,5
117,9
december
171,1
109,9
335,4
159,1
118,8
176,6
109,6
344,6
168,6
..
177,2
108,2
350,3
183,4
..
2002. január február
Forrás: KSH 1 A szezonális kiigazítás a Seats\Tramo programmal készül.
32
MAGYAR NEMZETI BANK
I. REÁLGAZDASÁGI FOLYAMATOK
I/3/1. táblázat Fogyasztói árindex (az elõzõ év azonos hónapjához viszonyítva) % Fogyasztói árindex piaci javak
alkohol, dohány élelmiszerek
Súly 2002
ipari termékek
piaci szolgáltatások
üzemanyag
szabályozott árak
szabadáras háztartási energia
100,0
66,8
19,0
26,0
20,4
1,5
9,1
5,2
18,9
10,1
10,9
15,2
5,1
13,2
32,6
11,2
5,9
7,7
február
10,4
11,4
16,6
5,0
13,4
33,4
11,1
7,3
7,6
március
10,5
11,7
18,1
5,0
13,4
31,2
11,4
2,7
7,5
április
10,3
11,4
18,2
5,1
12,5
23,5
11,8
4,3
7,5
május
10,8
11,8
20,0
5,4
11,8
22,6
11,7
5,0
8,3
június
10,5
11,7
20,3
5,2
11,4
22,2
11,8
0,7
8,3
július
9,4
10,1
15,4
5,1
11,0
16,8
11,8
–3,9
9,7
augusztus
8,7
9,1
13,2
4,6
10,7
15,1
11,1
–4,7
9,8
szeptember
8,0
8,4
11,4
4,3
10,7
10,0
10,8
–5,9
8,9
október
7,6
8,2
12,1
4,1
10,3
4,3
10,5
–10,8
8,9
november
7,1
7,8
11,2
3,9
10,3
0,7
10,4
–14,6
8,8
december
6,8
7,3
9,9
3,7
10,1
–0,7
10,3
–13,9
8,9
6,6
6,7
9,1
3,5
9,0
–0,3
10,2
–9,6
8,7
6,2
6,4
8,7
3,2
9,0
–0,1
9,2
–10,1
7,7
2001. január
2002. január február
I
Forrás: KSH Megjegyzés: A KSH részletes árindexeibõl az MNB által képzett csoportok.
I/3/2. táblázat Fogyasztói árindex (az elõzõ hónaphoz viszonyítva) % Fogyasztói árindex piaci javak
alkohol, dohány élelmiszerek
Súly 2002 2001. január
ipari termékek
piaci szolgáltatások
üzemanyag
szabályozott árak
szabadáras háztartási energia
100,0
67,5
19,0
26,8
20,4
1,3
9,1
5,0
18,5
1,5
1,8
3,5
0,0
2,7
0,2
2,4
–5,6
1,8
február
1,4
0,9
1,7
0,2
1,3
0,3
2,8
2,5
2,3
március
1,0
1,0
1,4
0,6
1,2
–0,7
1,5
–0,1
0,9
április
0,7
0,8
0,7
0,9
1,0
–1,2
0,8
1,6
0,1
május
0,9
1,1
2,6
0,7
0,3
–0,1
0,6
2,8
0,0
június
0,3
0,5
0,8
0,1
0,7
–0,2
0,2
–1,6
0,0
július
0,1
0,1
–0,3
–0,2
0,8
0,1
0,4
–4,7
1,3
augusztus
–0,2
–0,5
–1,4
–0,7
0,4
–0,1
0,5
–0,7
0,8
szeptember
0,5
0,4
0,0
0,6
0,4
0,1
0,4
1,6
0,7
október
0,3
0,6
0,8
0,8
0,2
0,4
0,2
–3,9
0,4
november
0,1
0,3
0,2
0,3
0,4
0,4
0,2
–4,4
0,1
december
0,1
0,2
–0,3
0,3
0,5
0,1
–0,1
–1,9
0,1
1,3
1,3
2,8
–0,1
1,7
0,7
2,2
–0,8
1,7
1,0
0,7
1,2
–0,2
1,2
0,5
1,8
1,9
1,4
2002. január február
Forrás: KSH Megjegyzés: A KSH részletes árindexeibõl az MNB által képzett csoportok.
2002/4 • HAVI JELENTÉS
33
I. REÁLGAZDASÁGI FOLYAMATOK
I/4/1. táblázat Maginfláció1 (az elõzõ év azonos hónapjához viszonyítva) % Fogyasztói árindex Maginfláció
Súly 2002 2001. január
I
100,0
65,3
10,1
9,8
február
10,4
10,1
március
10,5
10,6
április
10,3
10,6
május
10,8
10,5
június
10,5
10,4
július
9,4
10,3
augusztus
8,7
9,4
szeptember
8,0
8,6
október
7,6
8,4
november
7,1
8,3
december
6,8
8,1
6,6
7,2
6,2
6,7
2002. január február
Forrás: KSH 1 A KSH és az MNB által közösen kidolgozott új maginflációs mutatót a KSH számolja és publikálja.
I/4/2. táblázat Maginfláció1 (az elõzõ hónaphoz viszonyítva) % Fogyasztói árindex Maginfláció
Súly 2002
100,0
65,3
1,5
1,8
február
1,4
1,2
március
1,0
1,1
április
0,7
0,9
május
0,9
0,4
június
0,3
0,4
július
0,1
0,5
augusztus
–0,2
0,0
szeptember
0,5
0,4
október
0,3
0,6
november
0,1
0,3
december
0,1
0,2
1,3
1,0
1,0
0,8
2001. január
2002. január február
Forrás: KSH 1 A KSH és az MNB által közösen kidolgozott új maginflációs mutatót a KSH számolja és publikálja.
34
MAGYAR NEMZETI BANK
I. REÁLGAZDASÁGI FOLYAMATOK I/5. táblázat A foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulása1 Foglalkoztatottak száma
Munkanélküliek száma
Gazdaságilag aktívak száma
Munkanélküliségi ráta
Foglalkoztatottak száma
Munkanélküliek száma
Idõszak
ezer fõ ezer fõ
2001. január
Gazdaságilag aktívak száma
%
Munkanélküliségi ráta %
szezonálisan kiigazított2
3836,6
246,9
4083,5
6,0
3878,2
235,8
4114,0
5,7
február
3838,2
258,8
4097,0
6,3
3856,5
242,1
4098,6
5,9
március
3879,9
230,8
4110,7
5,6
3868,2
244,3
4112,4
5,9
április
3811,8
233,6
4045,4
5,8
3846,9
229,5
4076,3
5,6
május
3849,6
232,2
4081,8
5,7
3870,3
230,4
4100,7
5,6
június
3887,9
223,8
4111,7
5,4
3872,5
237,5
4110,0
5,8
július
3850,4
233,9
4084,3
5,7
3858,9
226,8
4085,7
5,6
augusztus
3877,8
237,0
4114,8
5,8
3880,0
231,3
4111,3
5,6
szeptember
3935,0
218,3
4153,3
5,3
3877,4
229,6
4107,0
5,6
október
3863,3
227,5
4090,8
5,6
3846,5
228,0
4074,4
5,6
november
3848,8
235,2
4084,0
5,8
3841,3
233,6
4074,8
5,7
december
3834,6
216,9
4051,5
5,4
3808,6
228,0
4036,6
5,6
3804,8
235,8
4040,6
5,8
3847,2
225,8
4073,0
5,5
3823,9
238,5
4062,4
5,9
3841,0
224,5
4065,5
5,5
2002. január február
I
Forrás: KSH 1 A KSH munkaerõ-felmérésének havi adatai alapján. 2 MNB-kiigazítás.
I/6. táblázat A bruttó átlagkeresetek alakulása (a növekedés mértéke az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva) Vállalkozói kör Idõszak
Teljes munkaidõs átlagkereset, Ft
Költségvetési kör
Teljes munkaidõs átlagkereset-index, %
Teljes munkaidõs átlagkereset, Ft
Teljes munkaidõs átlagkereset-index, %
92 799
20,0
98 427
7,7
február
93 463
17,0
86 701
18,2
március
98 147
16,8
88 978
15,8
április
98 212
16,4
102 309
28,0
május
102 363
15,2
89 985
15,7
június
102 971
17,2
99 049
20,3
július
101 808
16,4
93 399
8,4
augusztus
101 244
16,7
89 680
19,4
szeptember
99 265
14,7
100 523
31,0
október
103 091
16,6
114 196
33,7
november
118 566
18,1
137 407
33,6
december
122 591
12,3
169 520
28,9
105 801
14,0
128 898
31,0
106 087
13,5
116 264
34,1
2001. január
2002. január február Forrás: KSH
2002/4 • HAVI JELENTÉS
35
I
A MONETÁRIS TANÁCS DÖNTÉSEI
A Monetáris Tanácsnak a monetáris feltételrendszert érintõ döntései 2001. július 23.
2001. szeptember 24.
A Monetáris Tanács áttekintette a gazdaság helyzetérõl, a növekedés és az infláció várható alakulásáról készített jelentést, és úgy foglalt állást, hogy nincs szükség a monetáris feltételek megváltoztatására.
A Monetáris Tanács áttekintette a gazdasági és pénzügyi folyamatok alakulását, és úgy döntött, hogy az irányadó kamatot változatlanul hagyja. A Tanács megítélése szerint az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadás után kialakult bizonytalan nemzetközi gazdasági helyzetben indokolt a forint euróhoz viszonyított kamatkülönbségének növekedése, így a Magyar Nemzeti Bank nem követi az Európai Központi Bank és más jegybankok kamatcsökkentését.
2001. augusztus 6. A Monetáris Tanács áttekintette a gazdasági és pénzügyi folyamatok alakulását, és a rendelkezésre álló információk alapján nem ítélte szükségesnek a monetáris feltételek megváltoztatását. 2001. augusztus 21. A Monetáris Tanács áttekintette a gazdasági és pénzügyi folyamatok alakulását, és megállapította, hogy nincs szükség jegybanki beavatkozásra, illetve a monetáris feltételek megváltoztatására. A Tanács a kormánnyal egyetértésben elfogadta a forint árfolyamsávja csúszó leértékelésének 2001. október 1-jei hatállyal történõ megszüntetését, az intervenciós sáv közepét az akkor adódó 276,1 forint/euró árfolyamon rögzítve. A forint csúszó leértékelésének a szûk árfolyamsáv fennállása alatt betöltött, várakozásokat orientáló szerepét az inflációs célkövetéses rendszer bevezetése után a kitûzött inflációs célpálya vette át. 2001. szeptember 10. A Monetáris Tanács a jegybanki alapkamatlábat 2001. szeptember 10-ével, azonnali hatállyal 25 bázisponttal, 11,00%-ra csökkentette. A kamatcsökkentés hátterében az áll, hogy a kedvezõtlen külsõ konjunktúra a második félévben valószínûleg hazánkban is a gazdasági növekedés lassulásához és az infláció mérséklõdéséhez vezet, ami elõsegíti az inflációs célkitûzések teljesítését. A kedvezõ inflációs várakozások hatására lehetõvé vált az Európai Központi Bank kamatcsökkentését követõ kamatmérséklés, így a forint kamatprémiuma változatlan maradt. 2002/ 4 • HAVI JELENTÉS
2001. október 8. A Monetáris Tanács áttekintette a nemzetközi fejleményeket, gazdasági folyamatokat és ezeknek a magyar nemzetgazdaságra gyakorolt hatását, amelyek alapján nem tartott indokoltnak a monetáris kondíciók megváltoztatását célzó jegybanki beavatkozást. 2001. október 24. A Monetáris Tanács a gazdasági és pénzügyi folyamatok alakulásának áttekintése után 2001. október 25-i hatállyal a jegybanki alapkamatláb 25 bázispontos mérséklésérõl döntött. A pénzpiacokon az utóbbi hetekben bekövetkezett változások, a belföldi infláció mérséklõdésének egyértelmû és erõteljes elõrehaladása, valamint a dezinflációs folyamat várható folytatódása lehetõvé teszi az irányadó kamatláb mérséklését. A nemzetközi gazdasági környezet kedvezõ változásai miatt a forintbefektetésektõl elvárt kockázati prémium az elõzõ ülés óta eltelt idõszakban fokozatosan mérséklõdött. 2001. november 12. A Monetáris Tanács rendkívüli ülésén hozott határozatával 2001. november 13-i hatállyal a jegybanki alapkamatláb 50 bázispontos mérséklésérõl döntött.
121
A Monetáris Tanácsnak a monetáris feltételrendszert érintõ döntései
A Tanács értékelése alapján a 2001. év végi áremelkedés a jegybank elõrejelzésének megfelelõen 7–8% között alakul, és teljesíthetõ a 2002. évi inflációs cél. A nemzetközi kamatcsökkentések következtében jelentõsen megnõtt a forintbefektetéseken realizálható kockázati prémium, míg az elvárt kockázati prémium a korábbi idõszak tendenciáját folytatva mérséklõdött. 2001. november 19. A Monetáris Tanács a monetáris feltételrendszer áttekintése utáni döntésével változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatlábat. A forint árfolyamsávjának kiszélesítését követõen lehetõvé vált a devizatartalékok állományának és a devizatartalék-tartás költségeinek csökkentése. Ennek megfelelõen 2002-ben az államháztartás belföldi állampapírok kibocsátásával finanszírozza teljes adósságszolgálatát. A 2002. évi állampapír-kibocsátás számottevõ mértékben csökkenti az MNB-nél lévõ sterilizációs eszközök állományát, és lehetõvé teszi, hogy az MNB 2002. december végéig nullára csökkentse az MNB által kibocsátott, 3 hónapos lejáratú kötvények állományát. A Monetáris Tanács egyidejûleg arról is döntött, hogy az MNB 2002. január 1-jétõl felfüggeszti a napi egyenlõ összegû devizavásárlást. 2001. december 10. A gazdasági és pénzügyi folyamatok alakulásának áttekintése alapján a Monetáris Tanács 2001. december 11-i hatállyal a jegybanki alapkamatláb 10,25%-ról 9,75%-ra történõ 50 bázispontos mérséklésérõl és ezzel egyidejûleg a kamatfolyosó 100 bázispontos szûkítésérõl döntött. A Tanács értékelése szerint a gazdasági folyamatok alátámasztják a kitûzött jegybanki inflációs célok megvalósíthatóságát. Sem a külsõ folyamatok, sem a belsõ kereslet oldaláról nem várható jelentõs inflációs nyomás. A nemzetgazdaság egyensúlyi mutatóinak alakulása és a forint árfolyamának stabilizálódása is lehetõséget teremtett a jegybanki alapkamatláb mérséklésére. A kamatfolyosó szélességének csökkentését a bankközi kamatok túlzott ingadozása tette szükségessé. 2001. december 11-étõl az MNB irányadó eszköze körüli egynapos kamatfolyosó határai: – egy napos aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába: alapkamatláb +1,5 százalékpont, vagyis 11,25%,
122
– egy napos passzív oldali rendelkezésre állás kamatlába: alapkamatláb –1,5 százalékpont, vagyis 8,25%. A Monetáris Tanács a kötelezõ tartalékszabályozás keretén belül bizonyos forráselemek tartalékmentessé tételérõl döntött. 2002. február 1-jétõl tartalékmentessé válnak: – a 2 éven túli hátralévõ futamidõvel rendelkezõ, külföldrõl származó forintforrások, – a hitelintézetek által zárt körben kibocsátott értékpapírok útján gyûjtött források, amennyiben az értékpapír lejárata meghaladja a 2 évet. 2001. december 22. A Monetáris Tanács áttekintette a gazdasági és pénzügyi folyamatok alakulását, és változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatlábat. 2002. január 7. A Monetáris Tanács 2002. január 8-i hatállyal 25 bázisponttal, 9,75%-ról 9,50%-ra mérsékelte a jegybanki alapkamatlábat. A kamat csökkentésére lehetõséget nyújtott a hazai makrogazdasági helyzet kedvezõ alakulása. A Monetáris Tanács a devizatartalékok jelenlegi szintjét megfelelõnek, 2001. évi kezelésüket eredményesnek ítélte. A tartalékok 2002 során kielégítõ szinten maradnak a jegybank és a kormány között a magyar állam 2002-ben lejáró devizaadósságának forintban történõ megújításáról született megállapodás mellett is. A tartalékszintet az MNB az ország mindenkori külgazdasági helyzete és hazánk Gazdasági és Monetáris Uniós csatlakozása függvényében alakítja. 2002. január 21. Az utóbbi idõszak gazdasági és pénzügyi fejleményeinek mérlegelése alapján a Monetáris Tanács 2002. január 22-i hatállyal 9,50%-ról 9,00%-ra, 50 bázisponttal mérsékelte a jegybanki alapkamatlábat. A jegybanki alapkamatláb csökkentése összhangban van az MNB 2002. év végi 4,5±1%-os és 2003. év végi 3,5±1%-os inflációs céljával. 2002. február 4. A Monetáris Tanács áttekintette a gazdasági és pénzügyi folyamatokat. A jelenleg rendelkezésére álló információk alapján a Tanács nem tartott indokoltnak a monetáris kondíciók megváltoztatását célzó jegybanMAGYAR NEMZETI BANK
A Monetáris Tanácsnak a monetáris feltételrendszert érintõ döntései
ki beavatkozást, így a jegybanki alapkamatláb 9,00%-os szintjének változatlanul hagyása mellett döntött.
2002. február 18. Az elmúlt idõszakban a forint erõsödésével szigorodtak a monetáris kondíciók. Az irányzat folytatódását a Monetáris Tanács nem tartja szükségesnek az MNB 2002. év végi 4,5±1%-os és 2003. év végi 3,5±1%-os inflációs céljainak teljesüléséhez. Ezért a Monetáris Tanács 2002. február 19-ei hatállyal 9,00%-ról 8,50%-ra, 50 bázisponttal mérsékelte a jegybanki alapkamatlábat.
2002/ 4 • HAVI JELENTÉS
A Monetáris Tanács döntött a kötelezõ tartalékszabályozás módosításáról. Ennek értelmében: – a kötelezõ tartalékráta mértéke 2002. augusztus 1-jétõl 5%-ra csökken, – a kötelezõ tartalékok után fizetett kamatkompenzáció 2002. szeptember 1-jétõl 4,75%-ra emelkedik, – a kötelezõ tartalék alapjából 2002. augusztus 1-jétõl kikerülnek a repóügyleteken keresztül gyûjtött források, valamint a passzív kamatelhatárolások és egyéb passzív elszámolások teljes köre. A tartalékszabály-változtatásokkal az MNB javítani kívánja a magyar bankrendszer versenyképességét, valamint folytatja a harmonizációt az Európai Központi Bank elõírásaival.
123
MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK
A módszertani megjegyzésekben elõforduló rövidítések jelentése: ÁMH: ÁKK Rt.: ÁPV Rt.: BÉT: BEVA: BPM: CEFTA: ECB: ESA: GDP: GFS: FÁK: IMF: KELER Rt. KSH: MÁK Rt.: MFB Rt.: MNB: NA Rt.: OBA: OECD: OTC: PSZÁF: SNA: TEÁOR: TB:
122
Államháztartási Hivatal Államadósság Kezelõ Központ Rt. Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. Budapesti Értéktõzsde Befektetõvédelmi Alap Balance of Payments Manual (Fizetési mérleg kézikönyv) Central European Free Trade Association (Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás) European Central Bank (Európai Központi Bank) European System of Accounts (Nemzeti számlák európai rendszere) Gross Domestic Product (Bruttó hazai termék) Government Financial Statistics (Államháztartás pénzügyi statisztika) Független Államok Közössége International Monetary Fund (Nemzetközi Valutaalap) Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt. Központi Statisztikai Hivatal Magyar Államkincstár Rt. Magyar Fejlesztési Bank Rt. Magyar Nemzeti Bank Nemzeti Autópálya Rt. Országos Betétbiztosítási Alap Organisation for Economic Co-operation and Development (Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet) Over the counter (tõzsdén kívüli kereskedés) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete System of National Accounts Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere Társadalombiztosítás MAGYAR NEMZETI BANK
Általános módszertani megjegyzések
A) Módszertani alapelvek z MNB az általa összeállított statisztikákban a nemzetközi módszertani alapelvek követésére törekszik. Ezen alapelveket a nemzetközi intézmények az utóbbi évek során kisebb kivételektõl eltekintve harmonizálták. Az általunk készített statisztikák szempontjából a legfontosabb ajánlások: – System of National Accounts (SNA93), Commission of the European Communities, IMF, World Bank, United Nations, Organisation for Economic Cooperation and Development, 1993, – European System of Accounts (ESA95), Eurostat, 1996, – a fizetési mérleg statisztikában a Balance of Payments Manual, Fifth Edition (BPM5), IMF, 1993, – a monetáris statisztikában a Monetary and Financial Statistics Manual, IMF, 2000. Az MNB-statisztikák az elmúlt idõszakban végrehajtott fejlesztések ellenére sem minden esetben felelnek meg a nemzetközi alapelveknek. A legfontosabb eltéréseket a megfelelõ helyeken jelezzük.
A
val vagy egyéb magyarázattal egyértelmûsítjük az adott csoport tartalmát.
A szektorok és alszektorok Publikációkban a következõ szektorok és alszektorok szerepelnek: Nemzetgazdaság / Belföld / Magyarország (S.1) Nem pénzügyi vállalatok (S.11) Pénzügyi vállalatok (S.12) Monetáris intézmények (S.121+S.122) Magyar Nemzeti Bank / MNB (S.121) Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb pénzügyi vállalatok (S.123+S.124+S.125) Egyéb pénzügyi közvetítõk (S.123) Pénzügyi kiegészítõ tevékenységet végzõk (S.124) Biztosítók, nyugdíjpénztárak (S.125) Államháztartás (S.13) Központi kormányzat (S.1311) Helyi önkormányzatok (S.1313) Társadalombiztosítási alapok (S.1314) Háztartások (S.14)
B) A gazdaság szereplõinek csoportosítása, a szektorok meghatározása
Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S.15) Külföld / Nem rezidensek (S.2)
2001. júniusra vonatkozó adatokkal kezdõdõen az MNB a statisztikai publikációiban – néhány kivételtõl eltekintve – egységes, nemzetközileg elfogadott elvek szerint csoportosítja a gazdasági egységeket. A publikációkban használt szektorok és alszektorok tartalmilag és elnevezésüket tekintve is összhangban vannak a KSH által használtakkal és a nemzetközi statisztikai módszertani ajánlásokban (SNA93, ESA95) szereplõkkel. A szektorok és alszektorok megnevezése után ezentúl feltüntetjük a csoport SNA kódját is, például Nem pénzügyi vállalatok (S.11). Néhány esetben elõfordulhat, hogy a publikációban megjelenõ csoportosítás eltér az itt leírtaktól. Az ilyen esetekben az SNA-kódok kombinációjá-
A
2002/4 • HAVI JELENTÉS
A vastag betûvel szedett csoportok alkotják a gazdasági egységek fõ szektorait. A pénzügyi vállalatok (S.12) és az államháztartás (S.13) esetében a szektorokat tovább bontjuk alszektorokra, lehetõvé téve az adatok részletesebb bemutatását. Más szektornál részletesebb bontást nem tartottunk szükségesnek. A szektorok és alszektorok leírása Nemzetgazdaság / Belföld / Magyarország (S.1) A nemzetgazdaságot a rezidens intézményi egységek alkotják. Statisztikailag magyar rezidensnek minõsül minden természetes, illetve jogi személy és jogi sze-
123
Általános módszertani megjegyzések
mélyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, akinek, illetve amelynek közvetlen gazdasági érdeke (állandó lakhelye, telephelye, termelése stb.) elsõdlegesen Magyarország gazdasági területéhez kapcsolódik. A gazdasági terület nem tartalmazza más államok, illetve nemzetközi szervezetek adott országba ékelõdött területét, jóllehet azok földrajzilag az ország közigazgatási határain belül találhatók (kormányzati, diplomáciai, katonai stb. képviseletek, illetve más államok kormányzati szintû kereskedelmi, kulturális képviseletei). A magyarországi vámszabadterületeken mûködõ társaságok viszont rezidens egységeknek minõsülnek. A Nemzetgazdaság elnevezés helyett a publikációkban elõfordulhat a Belföld vagy a Magyarország elnevezés is. A Nemzetgazdaság megegyezik a rezidens szektorok együttes halmazával, tehát: Nemzetgazdaság (S.1) = Nem pénzügyi vállalatok (S.11) + Pénzügyi vállalatok (S.12) + Államháztartás (S.13) + Háztartások (S.14) + Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S.15) Nem pénzügyi vállalatok (S.11) A nem pénzügyi vállalatok szektorába tartoznak azok a gazdasági szervezetek, amelyek fõ tevékenységként piaci értékesítésre szánt javakat vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat állítanak elõ. Gazdálkodási forma szerint – a pénzügyi szolgáltatást elõállítók kivételével – ide tartoznak: – a jogi személyiségû gazdasági társaságok (egyesülés, közös vállalat, kft, rt), kivéve ÁPV Rt, MÁK Rt., ÁKK Rt., NA Rt., – a szövetkezetek (a szövetkezeti hitelintézetek kivételével!), – egyéb jogi személyiségû vállalkozások, – jogi személyiség nélküli társas vállalkozások (kkt, bt, pjt, társasház stb.), – a gazdasági szervezeteket segítõ és azok által finanszírozott nonprofit intézmények. Pénzügyi vállalatok (S.12) A pénzügyi vállalatok szektora az S.121, az S.122, az S.123, az S.124 és az S.125 alszektorokat foglalja magába. Az ide tartozó intézményi egységek fõtevékenységként pénzügyi közvetítést végeznek vagy olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek elõsegítik a pénzügyi közvetítést. Monetáris intézmények (S.121+S.122) A központi bank és az egyéb monetáris intézmények együttesen alkotják ezt a csoportot. A monetáris intézmények vesznek részt a pénzteremtésben, így bi-
124
zonyos tartozásaik a nemzetgazdaság alapvetõ pénzállományait alkotják. Magyar Nemzeti Bank / MNB (S.121) Ide a Magyar Nemzeti Bank, a magyar gazdaság központi bankja tartozik. Szektorelnevezésként az MNB rövidítést is használjuk a publikációkban. Egyéb monetáris intézmények (S.122) Ide a központi bank kivételével a bankok, valamint a szakosított hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek tartoznak. Egyéb pénzügyi vállatok (S.123+S.124+S.125) Az egyéb pénzügyi vállalatok az S.123, az S.124 és az S.125 alszektorokból állnak. Jellegzetesen olyan pénzügyi intézmények, amelyek tartozásai nem részei a pénzállományoknak. Egyéb pénzügyi közvetítõk (S.123) Ide azok a pénzügyi közvetítõk tartoznak, amelyek nem végeznek betétgyûjtést, de fõtevékenységként jelentõs mennyiségû egyéb forrást gyûjtenek, amelyet kihelyeznek a pénz- és tõkepiacon. Ide sorolandók jelenleg a pénzügyi vállalkozások jelentõs része, a befektetési alapok, a befektetési alapkezelõ társaságok, a kockázatitõke-társaságok és alapok, valamint a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-befektetési társaságok és az értékpapír-kereskedõk. Pénzügyi kiegészítõ tevékenységet végzõk (S.124) Itt azok az intézmények szerepelnek, amelyeknek fõ tevékenysége olyan pénzügyi kiegészítõ szolgáltatás nyújtása, amely szorosan kapcsolódik valamilyen pénzügyi közvetítési tevékenységhez. Ezen intézményi egységek azonban nem gyûjtenek jelentõs mennyiségû forrást, hanem a hitelnyújtókat és a hitelfelvevõket úgy hozzák össze, hogy az nem érinti lényegesen a mérlegüket. Ide tartoznak azok a pénzügyi intézmények is, amelyek fõ tevékenységként a pénzügyi közvetítés biztonságát garantálják. Ide tartoznak a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-bizományosok, valamint a tõzsdék, az elszámolóházak, a betétbiztosítási, intézményvédelmi és befektetésvédelmi alapok, és egyéb pénzügyi kiegészítõ szolgáltatást végzõ intézmények, köztük néhány pénzügyi vállalkozás is. Ezenkívül ide soroljuk a pénzügyi szektorhoz kötõdõ nonprofit intézményeket. MAGYAR NEMZETI BANK
Általános módszertani megjegyzések
Biztosítók és nyugdíjpénztárak (S.125)
Külföld / Nem rezidensek (S.2)
Ide a biztosítótársaságok, a biztosítási egyesületek, a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség- és önsegélyezõ pénztárak tartoznak.
Minden olyan gazdasági egységet a Külföld szektorba sorolunk, amelyre nem teljesülnek a Nemzetgazdaság (S.1) szektor meghatározásánál leírt rezidens státusz feltételei.
Államháztartás (S.13)
C) Állományok és állományváltozások, az állományváltozások összetevõi
Az államháztartás a központi kormányzatot (S.1311), a helyi önkormányzatokat (S.1313) és a társadalombiztosítási alapokat (S.1314) öleli fel. Központi kormányzat (S.1311) A központi kormányzat magába foglalja a központi költségvetést és intézményeit, az elkülönített állami pénzalapokat, az állam privatizációs-, vagyonkezelõés elszámoló szervezeteit (ÁPV Rt., ÁKK Rt., MÁK Rt., NA Rt.). Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsõsorban a központi kormányzat finanszíroz, és amelyek felett a központi kormányzat gyakorolja az irányítást. Helyi önkormányzatok (S.1313) A helyi önkormányzatok magukba foglalják a megyei és a települési önkormányzatokat és azok intézményeit, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokat és azok intézményeit. Ide soroljuk a helyi önkormányzatok finanszírozásával és felügyeletével mûködõ nonprofit szervezeteket is. Társadalombiztosítási alapok (S.1314) Ide tartozik a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek intézményei. Háztartások (S.14) A háztartások szektora a természetes személyeket és az egyéni vállalkozókat foglalja magába. Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S.15) A háztartásokat segítõ nonprofit intézmények körébe tartoznak azok a nonprofit szervezetek, amelyek elsõsorban a háztartásoktól kapják forrásaikat vagy nincsenek az állam vagy a gazdálkodó szervezetek irányítása alatt. Ezek a szervezetek lehetnek szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, politikai pártok, egyházak, egyházi intézmények, egyesületek és az alapítványok jelentõs része. 2002/4 • HAVI JELENTÉS
z MNB által összeállított statisztikák jelentõs része a szektorokhoz kapcsolódó különféle eszközök és kötelezettségek állományairól és az állományváltozásokról szól. Az állományok adott idõpontban fennálló eszközök és kötelezettségek értékeit írják le. Az állományváltozások adott idõszakban keletkezõ, a záró- és nyitóállomány közötti különbséget mutatják. Az állományváltozásokat közgazdasági tartalmuk szerint három részre osztjuk: tranzakcióra, átértékelõdésre és egyéb volumenváltozásra. A nemzetközi módszertani ajánlások tágabb értelemben tranzakciónak tekintenek minden olyan gazdasági eseményt, amely a gazdasági felek között kölcsönös egyetértéssel jön létre.1 Pénzügyi eszközök tekintetében tranzakciónak nevezünk minden olyan állományváltozást, amely az adott eszköz kibocsátásához, beszerzéséhez, eladásához, visszafizetéséhez és kamathalmozódásához kapcsolódik. Tranzakcióként számítjuk tehát azokat az állományváltozásokat, amelyek nem átértékelõdések és nem egyéb volumenváltozások. Átértékelõdésnek nevezzük azt az állományváltozást, amely abból származik, hogy adott eszköz ára – az elszámolás pénznemében kifejezve – megváltozik. A kamathalmozódás miatti árváltozást nem tekintjük átértékelõdésnek, mert a kamatfelhalmozódást tranzakcióként számoljuk el. Egyéb volumenváltozásnak tekintünk minden olyan állományváltozást, amely valamilyen különleges okból következett be, például a módszertani vagy osztályozási változásból eredõ állományváltozást, a természeti katasztrófák következtében fellépõ állományváltozást vagy az egyoldalú tartozáselengedést.
A
1
Ezen kívül tranzakciónak tekintünk olyan általános gazdasági ügyleteket, ahol nem feltétlenül létezik a felek kölcsönös egyetértése (pl. adófizetés), vagy amelyek egy intézményi egységen belül mennek végbe (pl. amortizáció). A termeléshez, a jövedelemelosztáshoz, a fogyasztáshoz és a felhalmozáshoz kapcsolódó makrogazdasági mutatók értékére – mint a GDP, a jövedelem, a megtakarítás, a nettó finanszírozási képesség – csak a tranzakciók lehetnek hatással, átértékelõdések és egyéb volumenváltozások nem.
125
Általános módszertani megjegyzések
D) Értékelési szabályok nemzetközi módszertani ajánlások az állományok és tranzakciók értékelésénél általában a piaci érték használatát javasolják. Azoknál az eszközöknél, ahol nem jellemzõ a piaci kereskedés (példá-
A
126
ul hitelek), a piaci értéket a névértékkel kell helyettesíteni. A publikációkban a piaci értékelés elve sok esetben információ hiányában nem teljesül maradéktalanul. Ahol a publikációkban eltérünk a piaci értéktõl, ott az adott táblánál ezt jelezzük.
MAGYAR NEMZETI BANK
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések
I.Reálgazdasági folyamatok I/3. táblázat: Fogyasztói árindex táblázat a KSH részletes adataiból közgazdasági megfontolások alapján képzett csoportokat tartalmazza. A fõbb kategóriák: a piaci, a szabályozott áras termékkör, valamint az üzemanyag és a szeszes ital, dohányáru. Ez utóbbi kettõ külön kategóriaként történõ kezelését az indokolja, hogy áraik alakulását a piaci viszonyok és az állami szabályozás (adótartalom módosulása) egyaránt jelentõsen befolyásolja.
A
A piaci árazódású jószágok közé tartoznak a KSH részletes csoportosításából az élelmiszerek (vendéglátás nélkül), az ún. ipari termékek (ruházkodási cikkek, tartós és nem tartós fogyasztási cikkek – könyv, tankönyv és újság csoportok nélkül –, a gyógyszerek, valamint a saját tulajdonú lakások imputált lakbérébõl a karbantartáshoz felhasznált anyagok), a piaci – azaz nem hatósági áras – szolgáltatások (beleértve a könyv, tankönyv és újság csoportot, a vendéglátást, valamint a saját tulajdonú lakások imputált lakbérébõl a szolgáltatásnak minõsülõ hányadot) és a szabad- – nem hatósági – áras háztartási energia. I/4. táblázat: Maginfláció A KSH 2002-tõl új – a KSH és az MNB által közösen kidolgozott – módszertan alapján számítja a maginflációt. Az új típusú maginfláció számításánál a KSH nem veszi figyelembe a nem feldolgozott élelmiszerek, az egyéb idényjellegû termékek, a piaci áras energiahordozók, a szabályozott áras termékek és szolgáltatások (beleértve a hatósági áras energiahordozókat), és a saját tulajdonú lakásszolgáltatás árváltozását. I/5. táblázat: A foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulása A foglalkoztatottakra és a munkanélküliekre vonatkozóan a havi mozgások vizsgálatát 2001 januárjától szezonálisan kiigazított adatok alapján végezzük. 2002/4 • HAVI JELENTÉS
A szezonális kiigazítás a Tramo/Seats program segítségével történik. I/6. táblázat: A bruttó átlagkeresetek alakulása Az MNB módszerei szerint számított átlagkeresetindex a versenyszférában a havi órabérek alakulását veszi alapul, amit a bruttó havi bérekbõl állít elõ. Az órabérek indexeibõl kiszûri az összetételváltozás hatását Laspeyres-indexek segítségével. A költségvetési körben a bérekbõl az összetételváltozás hatását szûri ki a mutató.
II. Monetáris feltételrendszer II/1/1. táblázat: A jegybanki fedezett hitel és swap ügyletek kamatai Az adatok forrása A jegybank jelentése. Az alkalmazott közgazdasági kategóriák tartalma z a tábla tartalmazza az MNB által használt eszközoldali konstrukciók kamatait. Egynapos jegybanki fedezett hitel: a jegybank 2001. december 18-ától az egynapos óvadéki típusú aktív repó helyett az egynapos jegybanki fedezett hitellel áll rendelkezésre. A jegybank üzletkötés (T) értéknappal, a nap végén fennálló hitel erejéig egynapos fedezett hitelt nyújt a pénzpiaci ügyfélnek a pénzpiaci ügyfél tulajdonában lévõ limit fedezetként az MNB javára zároltatott értékpapír-állomány befogadási értékének erejéig. Az egynapos fedezett hitelt a mûködési engedéllyel rendelkezõ, az MNB-nél pénzforgalmi számlát vezetõ belföldi bankok, szakosított hitelintézetek és a KELER Rt. vehetik igénybe. A jegybank az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlábát a jegybanki alapkamat plusz 1,5 százalékpontban állapítja meg.
E
127
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések
Egynapos aktív repó (óvadéki típusú): a Tõkepiaci törvény (2001. évi CXX. tv.) szerint repó- és fordított repóügylet minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerzõdéskötéssel egyidejûleg meghatározott vagy meghatározandó jövõbeli idõpontban történõ visszavásárlási kötelezettség mellett meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevõ az ügylet tárgyát képezõ értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet), vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevõ javára a futamidõ alatt (óvadéki repóügylet). Az ügylet az értékpapír eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vevõje szempontjából fordított repóügyletnek tekintendõ. Az óvadéki repóügylet lejárati ideje alatt az értékpapírhoz kapcsolódó jogok – a felek eltérõ megállapodásának hiányában – az eladót illetik meg, az értékpapír tulajdonjoga a futamidõ végén abban az esetben száll át a vevõre, ha az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg. Aktív repónak (óvadéki típusú) azt nevezzük, amikor a jegybank pénzpiaci ügyfele ilyen repóügylet keretében állampapír-fedezet mellett hitelt vesz fel a jegybanktól. 2001. április 2-áig a hitelintézetek a mérlegfõösszegük minden megkezdett 10 milliárd forintja után 200 millió forintnyi (de 30 milliárd forintot meg nem haladó összegû) aktív repó- és devizaswap megkötésére voltak jogosultak a táblázatban szereplõ kamatfeltétel mellett. 2001. április 2-i hatállyal az MNB megszüntette az egynapos aktív repókeretet. Az egynapos aktív repó kamatát 2001. július 13-ától az MNB a jegybanki alapkamat plusz 2 százalékpontban állapította meg. Keretkiegészítõ repó: a hitelintézeteknek lehetõségük volt a fenti repókereten felül további ún. keretkiegészítõ repó igénybevételére. A keretkiegészítõ repó egynapos lejáratú aktív repó ügylet, melynek kamata lényegesen magasabb az aktív repóénál. 2001. április 2-i hatállyal az MNB megszüntette a keretkiegészítõ repó intézményét, mivel az egynapos aktív repókeret megszüntetésével szükségtelenné vált. Egynapos devizaswap: devizaswap ügylet esetében a jegybank és a jegybank ügyfele különbözõ devizákban megállapított pénzáramlások cseréjére szerzõdik. 2001. április 2-i hatállyal az MNB megszüntette az egynapos devizaswap eszközzel történõ rendelkezésre állást.
128
II/1/2. táblázat: Jegybanki betéti kamatok Az adatok forrása A jegybank jelentése. Az alkalmazott közgazdasági kategóriák tartalma Ez a tábla tartalmazza az MNB által alkalmazott forrásoldali konstrukciók kamatait. Az egynapos betéti konstrukció keretében a hitelintézetek korlátlanul helyezhetnek el a jegybanknál betétet, melynek kamata 2001. július 13-ától 2001. december 10-éig egyenlõ volt a jegybanki alapkamat mínusz 2 százalékponttal. 2001. december 11-étõl az egynapos betéti kamat egyenlõ a jegybanki alapkamat mínusz 1,5 százalékponttal. A kéthetes, fel nem mondható jegybanki betét a jegybank irányadó instrumentuma. A kéthetes jegybanki betét esetében az MNB a 2000 novemberében indult tendereztetésrõl 2001. április 2-ától visszatért a szakaszos rendelkezésre állásra, ami jelenleg hetente egy alkalmat jelent. A pénzügyi elszámolás napja az üzletkötés napját követõ munkanap (T+1). 2001. július 13-ától az MNB kéthetes betétet a jegybanki alapkamaton fogad el. II/2. táblázat: A kötelezõ tartalék mértéke és a kötelezõ tartalék után fizetett kamat Az adatok forrása A jegybank jelentése. Az alkalmazott közgazdasági kategóriák tartalma A táblázat a kötelezõ tartalékráta mértékét és a hitelintézeti forint- és devizaforrások után a jegybanknál forintban elhelyezett kötelezõ tartalékra fizetett kamatokat tartalmazza. A jelenleg érvényes 1/1996. (PK. 1.) MNB rendelkezés 2002. február 1-jétõl hatályos elõírásai szerint a tartalékképzés alapja a hitelintézet összes forint- és devizaforrása. Ezek közé beleértendõk a mérlegen kívül nyilvántartott, nem valódi penziós ügylet alapján fennálló kötelezettségek is. Nem kell kötelezõ tartalékot képezni a következõ források után: a) a saját tõke, b) a céltartalék, c) az alárendelt kölcsöntõke, d) a tevékenységi (mûködési) engedéllyel rendelkezõ más belföldi hitelintézettõl származó források, e) a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott hitelek igénybe vett állománya, beleértve az MNB-vel kötött penziós ügyletekbõl származó forrásokat is, MAGYAR NEMZETI BANK
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések f) minden olyan külföldrõl származó forint- és devizaforrás, amelynek a lejárata a hitelintézet számviteli nyilvántartásaiban történõ megjelenés idõpontjában meghaladja a két évet, feltéve, hogy a hitelintézet nem vállal, illetõleg nem teljesít olyan törlesztést a futamidõ elsõ két évére, amely az egész futamidõre egyenlõ részleteket feltételezve nem arányos a forrás ténylegesen felvett összegével, g) a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ hosszú lejáratú értékpapírok útján gyûjtött források, feltéve, hogy az értékpapír lejárata kibocsátáskor meghaladja a két évet, h) a két éven túli lejáratra kibocsátott jelzáloglevél útján gyûjtött források, I) lakás-elõtakarékossági szerzõdés alapján lakás-takarékpénztárnál elhelyezett betét, j) minden olyan passzív elszámolás és idõbeli elhatárolás összege, amely a d)-e) pontban említett forrásokkal kapcsolatos, valamint a mûködési költségek passzív elhatárolása.
A kötelezõ tartalékráta egyéb oszlopában az általánostól eltérõ kedvezményes tartalékráta szerepel, amelyet bizonyos hitelintézetekre, illetve egyes forrástípusokra alkalmaztak. Az itt szereplõ tartalékráta vonatkozott a lakástakarék-pénztárak és az MFB Rt. forrásaira, továbbá a hitelintézetek által nyilvánosan kibocsátott 3 éves, illetve annál hosszabb lejáratú értékpapírok útján gyûjtött forrásokra, valamint a rendelkezés mellékletében felsorolt nemzetközi pénzügyi intézmények által 3 éves, illetve annál hosszabb lejáratra nyújtott forintforrásokra. 2001. július 1-jétõl a kötelezõ tartalék mértéke egységes valamennyi hitelintézetre és valamennyi forrástípusra. A jegybanknál elhelyezett kötelezõ tartalék után fizetett kamatösszeg meghatározásához 2000. július 1-jétõl 2001. május 31-éig korrekciós kamatot alkalmazott az MNB. Ez azt jelentette, hogy a jegybanknál vezetett elszámolási számla tartalékolásnál figyelembe vehetõ átlagos egyenlegének a tartalékokra fizetendõ kamatmértékkel való szorzatát csökkenteni kellett az azonos idõszaki átlagos mérleg szerinti devizaforrás többlet szavatoló tõke 30%-át meghaladó részének, a kötelezõ tartalékrátának és a korrekciós kamatlábnak a szorzatával. Az így megállapított kamatösszeg nem lehetett negatív.
II/3. táblázat: Árfolyam-intézkedések 2000-tõl kezdõen egyetlen valutanem, az euró tölti be a korábbi valutakosár szerepét. Az árfolyamsáv megállapítása tehát az euróval szemben történik, míg a többi valuta forintban kifejezett ára az aktuális keresztárfolyamok függvényében alakul ki. Az MNB által meghirdetett árfolyamsáv 2001. május 4-e óta ±15%. 2001 október 1-jétõl megszûnt a forint csúszó-leértékelése. A tényleges piaci árfolyam így a forint centrumárfolyamának (276,10 forint/euró) 85–115%-a (234,69 forint/euró és 317,52 forint/euró) között mozoghat. A korábbi rendszerben az árfolyam szûk, ±2,25%-os sávban ingadozhatott, s a jegybank a sávból történõ kitörés megakadályozása érdekében a sávszélen – túlnyomó részben a forint szempontjából erõs sávszélen – gyakori intervencióra kényszerült. 2002/4 • HAVI JELENTÉS
Az új rendszerben az MNB által deklarált intervenciós szint a sávközéptõl mindkét irányban jóval nagyobb mértékben tér el, vagyis az árfolyam a piaci folyamatok függvényében lényegesen nagyobb mértékben ingadozhat. II/4. táblázat: Az MNB-nél meghirdetett forinthitel- és egyéb betéti kamatok Az adatok forrása A jegybank jelentése. Az alkalmazott közgazdasági kategóriák tartalma Jegybanki alapkamat: az MNB irányadó kamata, amely a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 2001. július 13-i hatályba lépésének idõpontjától megegyezik a kéthetes betét kamatlábával. Eddig az idõpontig a jegybanki alapkamat mértéke összhangban volt a jegybank irányadó pénzpiaci eszközének kamatával, de a jegybank a monetáris politika rövid távú megváltozására vonatkozó jelzést nem az alapkamat, hanem az irányadó pénzpiaci kamat megváltoztatásával adta. Számos, a táblázatban szereplõ konstrukció kamatlába a jegybanki alapkamathoz van kötve. Váltók viszontleszámítolása esetén alkalmazott kamatláb (rediszkontláb): a jegybank csak olyan váltókat számítolt le, amelyeknél a viszontleszámítolás és az esedékesség közötti idõ nem haladta meg a 90 napot. A rediszkontlábat az MNB negyedévente vizsgálta felül. 2001. január 1-jétõl a konstrukciót az MNB megszüntette. Forgatható exportokmányok leszámítolása: a jegybank csak olyan exportokmányokat számítolt le, amelyeknél az eredeti futamidõ egy éven belüli volt. 2001. január 1-jétõl ezt a konstrukciót az MNB megszüntette. Az egzisztencia hiteleket 2001. december 1-jei hatállyal a jegybank átadta az MFB-nek. Kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelek: az export céghitelek (egyedi megállapodású) esetében új szerzõdés nem köthetõ. Az idegenforgalmi konstrukció keretében folyósított kölcsönök (kamatlába megegyezik a jegybanki alapkamat 70%-ával), valamint az újrakezdõk és pályakezdõk kölcsönei (kamata megegyezik a jegybanki alapkamat 75%ával) esetében új szerzõdés nem köthetõ és nincs fennálló állományuk sem. Az állami költségvetés részére nyújtott likviditási hitel: míg korábban volt erre lehetõség, 2001. január
129
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések
1-jétõl a jegybanktörvény értelmében az MNB nem nyújthat hitelt az államháztartás részére. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/D paragrafusa alapján 1998. január 1-jétõl a kincstári egyszámlára az egy hónapos jegybanki passzív mûveletekre meghirdetett kamatot, ennek hiányában a jegybanki alapkamatot fizeti az MNB. II/5. táblázat: A belföldi kibocsátású 3 hónapos MNB-forintkötvény hozama Az adatok forrása A jegybank jelentése. A táblázat a belföldi kibocsátású három hónapos MNB-forintkötvények aukciókon kialakult átlagos hozamait tartalmazza az aukciók idõpontja szerint. Az aukciókon a jegybank által elõre meghirdetett mennyiségû kötvényre nyújthatnak be ajánlatot a mûködési engedéllyel rendelkezõ belföldi bankok és elsõdleges állampapír-forgalmazó befektetési vállalkozások. A pénzügyi elszámolás napja T+2, azaz az ajánlattevõknek az értéknapot (T) követõ két munkanapig az aukción elfogadott feltételekkel, a teljesítés napjára vonatkoztatott áron, az azonnali értékpapíradásvételi ügyletekre vonatkozó szabályok szerint van lehetõségük teljesítésre.
III. Monetáris folyamatok Monetáris statisztikai mérlegek jegybank a következõ három monetáris statisztikai mérleget publikálja: – az MNB statisztikai mérlegét, – az egyéb monetáris intézmények összevont mérlegét, – és a monetáris intézmények konszolidált mérlegét.
A
Az adatok forrása – az MNB statisztikai mérlege esetében a jegybank mérlegjelentése, – az egyéb monetáris intézmények összevont mérlegénél az egyéb monetáris intézmények MNB-nek nyújtandó havi gyakoriságú, mérlegjellegû adatszolgáltatásai, – a monetáris intézmények konszolidált mérlege esetében a jegybank mérlegjelentése és az egyéb monetáris intézmények MNB-nek nyújtandó havi gyakoriságú, mérlegjellegû adatszolgáltatásai.
130
A külfölddel kapcsolatos követelések és tartozások adatai a fizetési mérleg statisztikából származnak mind a három monetáris mérleg esetében. A szektorok, alszektorok tartalma A mérlegekben megjelenõ szektorok és alszektorok leírása az “Általános módszertani megjegyzések” c. fejezetben szerepel. Értékelési szabályok 1. A hitelek könyv szerinti bruttó értéken szerepelnek, azaz nincsenek csökkentve az értékvesztéssel/2000 végéig céltartalékkal, és nem tartalmazzák a kamatköveteléseket. 2. Eszközoldalon az értékpapírok 2001. májustól nettó piaci értéken (felhalmozott kamatok nélkül és értékvesztéssel csökkentve), 2001. áprilisig bekerülési értéken (felhalmozott kamatok nélkül) szerepelnek. Forrásoldalon a kamatozó értékpapírok névértéken, a diszkont jellegû értékpapírok diszkontértéken kerülnek be a mérlegekbe. 3. A vagyoni érdekeltségek 2001. májustól nettó piaci értéken (értékvesztéssel csökkentve), 2001. áprilisig bekerülési értéken szerepelnek. 4. A derivatívák piaci értéken szerepelnek, melynek részletes magyarázata a fizetési mérleg statisztika módszertani leírásában szerepel (lásd VI. fejezet). 5. A külfölddel szembeni állományok értékelése a fizetési mérleg statisztikában alkalmazott szabályokat követi (lásd VI. fejezet). 6. A devizaállományok forintra való átszámítása az MNB hó végi hivatalos deviza középárfolyamain történik. Az alkalmazott közgazdasági kategóriák tartalma A monetáris statisztikai mérlegekben használt közös instrumentumok: Hitel: olyan nem átruházható pénzkövetelés, amelyet a hitelezõ az adósnak közvetlenül nyújtott, és amelyet nem átruházható dokumentumok igazolnak. Hitelek értékvesztése: a hitel könyv szerinti és piaci értéke közötti veszteség jellegû, jelentõs összegû és tartós (általában egy éven túl jelentkezõ) különbözet. Visszavásárlási megállapodás más néven repóügylet: a Tõkepiaci törvény (2001. évi CXX. tv.) szerint repó- és fordított repóügylet minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerzõdéskötéssel egyidejûleg meghatározott vagy meghatározandó jövõbeli idõMAGYAR NEMZETI BANK
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések
pontban történõ visszavásárlási kötelezettség mellett meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevõ az ügylet tárgyát képezõ értékpapírt megszerzi, és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet), vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevõ javára a futamidõ alatt (óvadéki repóügylet). Az ügylet az értékpapír eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vevõje szempontjából fordított repóügyletnek tekintendõ. Kötvény: minden hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír, azaz minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát az értékpapír birtokosának (a hitelezõnek) a megjelölt idõben és módon megfizeti (kötvény, közraktárjegy, letéti jegy, jelzáloglevél stb.). A kötvény nem biztosít tulajdonjogot a kötvény tulajdonosának a kibocsátó intézményben, és általában a másodlagos piacon forgalmazzák. Részvények és tulajdonosi részesedések: a részvény tulajdonjogot, tagsági jogot megtestesítõ értékpapír, amely részesedésre jogosít a részvénytársasági formában mûködõ vállalkozás felosztható tiszta nyereségébõl (osztalék), a társaság felszámolása esetén pedig az összes hitelezõi igény kielégítése után a társaság maradék értékébõl. A befektetési jegyek is ebbe a kategóriába tartoznak. Betét: olyan instrumentum, amely a betételhelyezõnek az adott monetáris intézménnyel szemben fennálló követelését tartalmazza. Két fõ kategóriát különböztetünk meg a betéteken belül: a folyószámla (ideértve a látra szóló betéteket is) és a lekötött betéteket. Derivatíva: olyan pénzügyi instrumentum, amelynek értékét egy másik pénzügyi instrumentum, áru, vagy mutatószám határozza meg. III/1. táblázat: Az MNB statisztikai mérlege Az MNB statisztikai mérlege a jegybank számviteli adatai alapján statisztikai elemzés céljára készül, bemutatva a bank fõbb szektorokkal szembeni pénzügyi, finanszírozási pozícióját, éven belüli és éven túli lejárat, és esetenként forint és deviza szerinti bontásban. Az állományok eredeti lejárat szerint szerepelnek a statisztikai mérlegben. A mérlegfõösszeg nem tartalmazza a jegybank által visszavásárolt saját külföldi kibocsátású kötvényeinek állományát. A mérleg tartalmazza a pénzügyi derivatívák állományait is. 2002/4 • HAVI JELENTÉS
Az alkalmazott közgazdasági kategóriák tartalma 1. Egyéb monetáris intézményekkel szembeni követelések és tartozások Egyéb monetáris intézményekkel szembeni követelések: Az éven belüli hitelek állománya az eseti jellegû likviditási hiteleket és az egyéb forinthiteleket, valamint a devizahiteleket tartalmazza. 2001. december 18-ától itt szerepel az egynapos jegybanki fedezett hitel is. Az éven túli hitelek sor a devizabetét ellenében nyújtott (beruházási, projekt-finanszírozási) hitelek, az export cég- és fõvállalkozói hitelek, a kiemelt célú hitelek, és az éven túli lejáratú egyéb forint-, valamint devizahitelek állományát tartalmazza. 2001. november 30-áig itt szerepel az egzisztenciahitel, az MRPhez kapcsolódó refinanszírozási hitel, a japán EXIM Banktól felvett hitel, amelyeket 2001. december 1-jei hatállyal a jegybank átadott az MFB-nek. A visszavásárlási megállapodás sor tartalmazza az MNB által az aktív repó konstrukcióban, a KELER-nél zárolt állampapír-fedezet mellett, az egyéb monetáris intézmények részére nyújtott hitelt. 2001. december 18-ától az aktív oldali folyamatos rendelkezésre állás eszköze az overnight óvadéki típusú repó helyett az overnight jegybanki fedezett hitel. Egyéb monetáris intézményekkel szembeni tartozások: A bankszámla sor tartalmazza az egyéb monetáris intézmények elszámolási (pénzforgalmi) számláinak állományát, amely a jegybanki tartalékolási kötelezettség teljesítését is szolgálja, és itt szerepel a kötelezõ tartalék nem teljesítése miatti szankciós betétek állománya is. A forintbetét tartalmazza a fix futamidejû (2 hetes), fel nem mondható, pénzpiaci betétként lekötött állományt. Az éven belüli devizabetéteknél a deviza elszámolási számlák és az éven belüli futamidejû lekötött devizabetétek állománya szerepel. Az éven túli devizabetétek döntõ részét a hosszú lejáratú projekt-finanszírozási céllal nyújtott forint refinanszírozási hitelek fedezeteként elhelyezett devizaállomány alkotja, és itt szerepel a konzorciális hitelek állománya is. A belföldi kibocsátású MNB-kötvény az egyéb monetáris intézményeknél lévõ belföldi kibocsátású MNB-forintkötvények állományát tartalmazza. A külföldi kibocsátású MNB-kötvények sor az egyéb monetáris intézmények tulajdonában lévõ kül-
131
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések
földi kibocsátású MNB-devizakötvények állományát tartalmazza.
egyeztek a jegybank külföldi (kötvény-) tartozásainak kondícióival.
2. Egyéb pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések és tartozások
Központi kormányzattal szembeni tartozások: A forintbetét tartalmazza a kincstári egységes számlát (a központi költségvetés bankszámlája), valamint az ÁPV Rt., az ÁKK Rt. és a MÁK Rt. pénzforgalmi számláját, amelyeket a jegybanktörvény alapján az MNB vezet. A forintbetétek között szerepel továbbá a világbanki programokhoz kapcsolódó kezdõbetét-állomány is, amely az egyes programokkal kapcsolatos kifizetésekre használható. A devizabetét a központi költségvetés devizabetéteit és a központi költségvetés speciális zárolt devizabetétét tartalmazza. Zárolt devizabetétet az állam elõször 1990 második negyedévében helyezett el a jegybanknál, amelynek célja az ország devizatartalékának megfelelõ szinten tartása volt. Jelenleg ez a sor a magyar állam által felvett világbanki hitelbõl származó forrásokat tartalmazza. A derivatívák a központi költségvetéssel, illetve az ÁKK Rt.-vel, mint üzleti partnerrel éven túli lejáratra kötött swap ügyletek állományát tartalmazzák. Ezek meghatározó része a központi költségvetés által az adósságcsere keretében átvállalt hitellel kapcsolatban kötött fedezeti ügylet, további része pedig a devizaadósság deviza- és kamatszerkezetének beállítására kötött swapügylet.
Az egyéb pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések a szektor szerint nem bontott egyéb eszközök részét képezik. Egyéb pénzügyi vállalatokkal szembeni tartozások: – az elszámolóházak pénzforgalmi számláját (a KELER jogosult mind egynapos jegybanki fedezett hitel igénybevételére, mind pénzpiaci betét ügyletek kötésére is); – az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetõvédelmi Alap pénzforgalmi számláját; – az MNB-nél számlát vezetõ egyéb pénzügyi vállalatok elszámolási betéteit; – és az egyéb pénzügyi vállalatoknál lévõ külföldön kibocsátott MNB-kötvényeket tartalmazza. 3. Központi kormányzattal szembeni követelések és tartozások Központi kormányzattal szembeni követelések: A forinthitelek sor a központi kormányzat jegybankkal szembeni éven túli forinttartozásait: – a központi költségvetés részére nyújtott, a költségvetési hiányt finanszírozó hiteleket, – a világbanki programok refinanszírozására nyújtott világbanki forrású hitelek forint-ellenértékét, – a nemzetközi pénzügyi szervezetek alaptõkéjéhez a magyar állam részérõl való hozzájárulás MNB általi megelõlegezéseként a központi költségvetésnek nyújtott hitelt tartalmazza. A hosszú lejáratú forinthitelek állománya csak a törlesztések hatására módosul, mert 2001. január 1-jétõl a jegybanktörvény elõírásai szerint az MNB már nem nyújthat hitelt a központi kormányzatnak. Az állampapírok sor a diszkontkincstárjegyek, az államadóssági kötvények, a hitelkonszolidációs és egyéb államkötvények állományát tartalmazza. A jegybank és a központi kormányzat közti kapcsolatban lényeges elem az 1997. január 2-án keletkezett devizahitel, amelyet a jegybank akkor fennálló nettó devizatartozásával azonos összegben határoztak meg. Ez egyrészt az állam 1968. január 1-jétõl folyamatosan elszámolt forintátértékelésbõl és árfolyamváltozásból eredõ tartozását, másrészt az ebbõl 1994 és 1996 között államadóssági kötvénnyé átalakított állomány egy részét váltotta ki. A cserével keletkezett devizatartozás lejárati és kamatfeltételei meg-
132
4. Külfölddel szembeni követelések és tartozások A külföldi követelések és kötelezettségek állománya nem tartalmazza a jegybank által visszavásárolt külföldi kibocsátású saját kötvényeinek az állományát. Külfölddel szembeni követelések: A külföldi követelések döntõ hányadát az éven belüli futamidejû, nemzetközi devizatartaléknak minõsülõ állomány alkotja. A devizatartalék a fizetésimérlegstatisztika elõírásai szerinti tartalommal szerepel (lásd VI. fejezet). Az egyéb követeléseket: – az éven túli lejáratú követelések, amelynek része az IMF-kvóta hazai valutában befizetett része, – a tartalékba nem tartozó éven belüli követelések, – és az MNB külföldi befektetései alkotják. Külfölddel szembeni tartozások: A jegybank külföldi tartozásainak meghatározó része éven túli futamidejû, és döntõen külföldi kötvénykibocsátásokból származik. Itt szerepel az IMFMAGYAR NEMZETI BANK
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések
kvóta hazai valutában befizetett része is, mert ezt a Nemzetközi Valutaalap a jegybanknál betétként tartja. Itt szerepelnek a külföldiek tulajdonában lévõ belföldi kibocsátású MNB-forintkötvények is. A derivatívák tartalmazzák a swap és egyéb származékos ügyletekbõl származó követeléseket és kötelezettségeket.
– az idõbeli elhatárolásként elszámolt megszolgált, de nem esedékes kamatráfordítások; 2000-ben itt szerepelnek a pénzügyi derivatívákkal kapcsolatos elhatárolt kamatráfordítások is, amelyek 2001-tõl a pénzügyi derivatívák piaci értékében vannak figyelembe véve; – a függõ, forrás jellegû elszámolások; – a szállítókkal és dolgozókkal kapcsolatos kötelezettségek.
– az egyéb devizaforrás; – a részvénytõke és tartalékok.
5. Szektor szerint nem bontott eszközök és források Szektor szerint nem bontott eszközök tartalmazzák: – a nem pénzügyi és az egyéb pénzügyi vállalatokkal szembeni követeléseket. Ezek:
– a KELER által igénybe vett jegybanki egynapos fedezett hitel állománya (2001. december 18-ig az általa igénybe vett aktív repó állománya); – a Magyar Posta hitele (amelyet az MNB a bankjegyek és érmék szállításával, feldolgozásával kapcsolatos, megbízásból végzett tevékenységére nyújtott), amely 2001. január 8-án megszûnt; – az MNB által viszontleszámítolt váltóállomány. A viszontleszámítolást 2001. január 1-jétõl az MNB megszüntette.
– a kihelyezésekhez kapcsolódó kockázati céltartalékot, 2001 elejétõl értékvesztést; – a pénzügyi derivatívák piaci értékkülönbözetét; – az idõbeli elhatárolásként elszámolt járó, de nem esedékes kamatbevételeket, 2001-tõl csökkentve a pénzügyi derivatívákkal kapcsolatos elhatárolt kamatbevételekkel, amelyek a pénzügyi derivatívák piaci értékében vannak figyelembe véve; – a függõ számlákon lévõ – véglegesen még el nem számolt – tételeket; – az úton lévõ, azaz elszámolás alatt lévõ, pénzforgalommal kapcsolatos eszköztételeket; – a jegybank befektetett eszközeit, készletállományát, a vevõkkel és dolgozóival szemben fennálló követeléseit; Szektor szerint nem bontott források között található: – a forgalomban lévõ készpénz, amely a teljes forgalomban lévõ bankjegy- és érmeállományt tartalmazza, és az egyéb monetáris intézmények bankszámla-állományával együtt a monetáris bázis kiszámításának az alapja. (A monetáris bázis tartalmának meghatározásához lásd a III/5. számú tábla magyarázatát.); – az MNB-kötvények egyéb szektoroknál lévõ állománya, ideértve a belföldi és a külföldi kibocsátású MNB-kötvényeket is; – az egyéb forintforrások, amelyek összetevõi: – – – – – – – –
a jegybank mérleg szerinti eredménye; a forint árfolyam kiegyenlítési tartalék; a deviza értékpapírok kiegyenlítési tartaléka; a kezességre, garanciavállalásra, nem fedezeti jellegû határidõs ügyletek veszteségére képzett céltartalékok; a belföldi kibocsátású MNB-kötvények hozama; a Központi Váltó- és Hitelbank Rt. kötvény; a Magyar Posta betéte, amely a számára nyújtott hitel fel nem használt része (2001. májusban megszûnt); az úton lévõ tételek;
2002/4 • HAVI JELENTÉS
Az állományváltozások összetevõinek meghatározása A mérleg bizonyos fõbb tételeire havi állományváltozást publikálunk, amelyet két fõ összetevõre bontunk, tranzakcióra és átértékelõdésre. Az állományváltozás megbontása napi átértékelési mechanizmusban a következõ algoritmus alapján történik: t: tranzakció (deviza) c: árfolyam (Ft/deviza) x: állomány devizában 2: napvégi záró 1: nyitó (elõzõ napi záró) T: havi tranzakció (Ft) x2*c2=x1*c1 + t*c2 + (x2*c2-x1*c1-t*c2) A teljes, adott hónapra vonatkozó tranzakció a napi tranzakciók összegeként adódik: T=t1*c1+…+t31*c31 Az átértékelõdést úgy kapjuk meg, hogy a teljes havi állományváltozásból kivonjuk az adott hónapra vonatkozó tranzakció összegét. III/2. táblázat: Az egyéb monetáris intézmények összevont mérlege Az egyéb monetáris intézmények összevont mérlege a bankok, a szakosított hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek összevont, de az egymás közti kapcsolatokkal nem konszolidált mérlegadatait tartalmazza. A mérlegfõösszeg és a külfölddel szembeni kötelezettségek és követelések tartalmazzák a külfölddel kapcsolatos derivatívákat is. A mérlegben nem szerepel az egyéb monetáris intézmények által visszavásárolt saját kötvények állománya, ami azt jelenti, hogy a fõösszeg és a belföldön kibocsátott hitelezõi jogot megtestesítõ értékpapírok, valamint a külfölddel szembeni kötelezettségek sorok a visszavásárolt résszel csökkentve szerepelnek.
133
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések
Az alkalmazott közgazdasági kategóriák tartalma
Az alkalmazott közgazdasági kategóriák tartalma
A nem pénzügyi vállalatok szektoránál a Hitel - Forint soron találhatók a leszámítolt váltók, a megvásárolt követelések, valamint a pénzügyi lízing állományai.
1.Belföldi követelésállomány: a monetáris intézmények által a központi kormányzatnak és a társadalombiztosítási alapoknak nyújtott nettó, valamint a többi belföldi szektornak nyújtott bruttó hiteleit és ezen szektorokkal szembeni egyéb, nem hiteljellegû követeléseit tartalmazza. E kategória a központi kormányzat szektoránál a hiteleken kívül tartalmazza az állampapírokat is, az egyéb belföldi szektoroknál a hitelezõi jogot megtestesítõ értékpapírokat, részvényeket és egyéb tulajdonosi részesedéseket, valamint olyan instrumentumokat is, amelyeket tágabb értelemben hitelnek tekintünk (azaz a pénzügyi lízinggel és a váltóleszámítolással kapcsolatos követeléseket). A mérlegben – azoknál a szektoroknál, ahol ennek jelentõsége van – a hitelek részeként külön soron mutatjuk ki a visszavásárlási megállapodásokból származó követeléseket. A központi kormányzatnál a devizahitelhez kapcsolódó derivatívák – a külföld szektoránál bemutatotthoz hasonlóan – a hitelektõl elkülönítve, nem az alapügylettel összevontan, hanem külön soron és piaci értéken jelennek meg. 2.Külföldi követelésállomány, nettó: a monetáris intézmények külfölddel szembeni pozícióját a korábbiaktól eltérõen nem nettó tartozásként, hanem nettó követelésként, (tartozásokkal csökkentett követelésként) mutatja, kötvény, részvény és egyéb tulajdonosi részesedés – ezen belül portfólióbefektetés és közvetlen tõkebefektetés –, tulajdonosi hitelek, derivatíva és egyéb instrumentum bontásban. A közvetlen tõkebefektetések és a tulajdonosi hitelek állománya korábban több más tétellel együtt a maradékelven meghatározódó egyéb követelések, nettó soron volt. A nemzetközi módszertanoknak megfelelõen csak az eszközoldali vagyoni érdekeltség szerepel szektorok szerint megbontva, a forrásoldali az alaptõke részeként (az egyéb követelések, nettó sorban) szerepel. Így a külfölddel szembeni nettó követeléseken belül a közvetlen tõkebefektetések nem tartalmazzák a nem rezidensek egyéb monetáris intézményekben szerzett vagyoni érdekeltségeit. Az egyéb elnevezésû tétel a fizetésimérleg-terminológia szerint az egyéb befektetések (financiális követelések és tartozások, finanszírozó követelések és tartozások stb.) nettó követelésállományával egyezik meg.
A Magyar Nemzeti Bankkal szembeni követelések között – a Készpénz soron – szerepel az egyéb monetáris intézményeknél lévõ készpénzállomány. Az egyéb monetáris intézmények jegybanknál elhelyezett elszámolási számla állománya a Forint-bankszámla soron szerepel. A Hitel és betét - Deviza soron mutatjuk ki a jegybanknak devizában nyújtott konzorciális hitelek összegét is. Az egyéb monetáris intézmények Kötvény - Deviza sora tartalmazza a belföldi egyéb monetáris intézmények tulajdonában lévõ más belföldi egyéb monetáris intézmények által külföldön kibocsátott kötvények állományát. A hátrasorolt kötelezettségek az alárendelt kölcsöntõkét, valamint az egyéb hátrasorolt kötelezettségeket tartalmazzák. A szektor szerint nem bontott források között a saját tõke sor tartalmazza a jegyzett, de be nem fizetett tõke negatív állományát is. III/3. táblázat: A monetáris intézmények konszolidált mérlege Az összevont mérleg az MNB és az egyéb monetáris intézmények hó végi együttes pozícióját bemutató statisztikai célú kimutatás, amely a pozíciók összegzésén túlmenõen az MNB és az egyéb monetáris intézmények egymással szembeni kapcsolatainak konszolidálásával készül. A monetáris intézmények konszolidált mérlege a külfölddel szembeni követeléseket a kötelezettségekkel, a központi kormányzattal és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni követeléseket pedig a központi kormányzat és társadalombiztosítás betéteivel csökkentve, nettó módon mutatja be. A külön nem kimutatott tételek szintén nettózva, a mérleg alján az egyéb követelések, nettó soron találhatók. A mérleg célja egyrészt a tágabb értelemben vett hitel-, illetve követeléskategóriák, másrészt a különbözõ pénzállományok szektorok szerint részletezett adatainak bemutatása. A monetáris intézmények konszolidált mérlege a többi „pénztartó” szektorral szembeni követeléseket, kötelezettségeket bruttó módon mutatja be.
134
Az egyetlen eltérés a fizetésimérleg-statisztikában használt instrumentumbontástól az, hogy a tulajdonosi hitelek állományát nem a közvetlen tõkebefektetések között, hanem külön soron szerepeltetjük. (A belföldi szektorok esetén a tulajdonosi hitelek a hitelek között szerepelnek.)
3.Pénzaggregátumok: a pénzmennyiségi mutatókészlet két eleme, az M2, illetve az M3 külön soron MAGYAR NEMZETI BANK
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések
szerepel a mérlegben. (Lásd a III/5. számú tábla magyarázatát.) 4.Visszavásárlási megállapodásokból származó kötelezettségek: a konszolidált mérleg forrásoldalán a betétektõl elkülönítve, de az M3 részeként szektorok szerint bontva mutatjuk be a valódi penziós ügyletekbõl származó kötelezettségeket. 5.Pénzpiaci eszközök: az MNB által a pénzpiac szabályozására alkalmazott instrumentumok monetáris intézményeken kívüli rezidensek tulajdonában lévõ állománya (jelenleg az MNB belföldi forintkötvénye) szerepel ezen a soron. 6.Egyéb követelés, nettó: a monetáris intézmények minden olyan követelését és tartozását tartalmazza (nettózva), amely a mérlegben külön soron nem jelenik meg. Ez a tétel biztosítja a mérleg egyensúlyát. Az állományváltozás összetevõinek meghatározása A mérlegben egyéb volumenváltozásként jelenik meg az egyéb, ad hoc jelleggel bekövetkezõ, nem tranzakciónak tekinthetõ gazdasági események mellett a hitelleírás hatására bekövetkezõ állományváltozás is. Ez az eladott hitelek esetén a könyv szerinti és eladási érték közötti különbözet, mivel az eladásból eredõ állománycsökkenést az eladási értékig tranzakciónak tekintjük. Az átértékelõdés miatt bekövetkezõ állományváltozás meghatározása csak bizonyos devizatételekre történik meg, és a nettó külföldi követelés kivételével csak az árfolyamváltozás hatását tükrözi. Számszerûsítése azoknál a jelentõsebb devizatételeknél, melyekre rendelkezünk devizaszerkezeti bontással (például nem pénzügyi vállalatok és háztartások hitelei, betétei), devizanemenként, a következõ képlet szerint történik: R = (S0+S1)/2 * (E1 - E0) ahol: R = az átértékelõdés miatti állományváltozás S0 = idõszaki nyitó állomány, eredeti devizanemben S1 = idõszaki záró állomány, eredeti devizanemben E1 = idõszaki záró, adott devizanemhez tartozó árfolyam E0 = idõszaki nyitó, adott devizanemhez tartozó árfolyam
A nettó külföldi követelések átértékelõdésbõl eredõ állományváltozásának számításánál a fentieken kívül a követelések piaci értékében bekövetkezett változásokat is figyelembe vesszük. A tranzakciók hatására bekövetkezõ állományváltozás meghatározása maradékelven történik, azaz a teljes állományváltozás egyéb volumenváltozással és átértékelõdéssel csökkentett értéke. 2002/4 • HAVI JELENTÉS
III/4. táblázat: A bankjegy- és érmeállomány Forgalomban lévõ készpénz = teljes bankjegy- és érmeállomány. Monetáris intézményeken kívüli készpénz = teljes bankjegy- és érmeállomány – egyéb monetáris intézmények házipénztára. Háztartások készpénze = monetáris intézményeken kívüli készpénz – egyéb. Egyéb = Magyar Posta, biztosítótársaságok, nem pénzügyi vállalatok és minden egyéb intézmény házipénztára. III/5. táblázat: A monetáris aggregátumok és összetevõik A monetáris aggregátum mutatókészlet elemei és azok definíciói: Az M0 (monetáris bázis) tartalmazza a teljes bankjegy- és érmeállomány hó végi, valamint az egyéb monetáris intézmények jegybanki tartalék és egyéb forint számláinak havi átlagos állományát. M1 = monetáris intézményeken kívüli készpénz + látra szóló forintbetétek. Kvázi pénz = lekötött forintbetétek + devizabetétek. M2 = M1 + kvázi pénz. M3 = M2 + visszavásárlási megállapodások + egyéb monetáris intézmények által kibocsátott értékpapírok. Elsõsorban a kötvények, a letéti jegyek és a Tõkepiaci törvény által hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírnak definiált egyéb értékpapírok alkotják ezt a kategóriát. A korábbi gyakorlattól eltérõen a visszavásárlási megállapodásokból származó források állományát az ECB módszertanának megfelelõen beszámítjuk az M3 aggregátumba. M4 = M3 + monetáris intézményeken kívüli rezidensek tulajdonában lévõ állampapír-állomány + monetáris intézményeken kívüli rezidensek tulajdonában lévõ MNB belföldi kötvényállomány. III/6-20. táblázat: A nem pénzügyi vállalatok hitel- és betétadatai Ezek a táblák negyedéves gyakoriságú adatokat tartalmaznak. A szektorbontás megváltozása miatt a táblázatok 2001 júniusától kezdõdõen nem tartalmazzák az egyéni vállalkozások adatait, de ide kerültek a nem pénzügyi vállalatokat szolgáló nem nyereségérdekeltségû szervezetek adatai. Mivel a változás hatása elenyészõ, az idõsor homogénnek tekinthetõ. A tábla
135
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések
összes hitel, összes betét során szerepeltetett állományok megegyeznek a konszolidált mérleg nem pénzügyi vállalatok hitele, nem pénzügyi vállalatok betéte elnevezésû tételek alatt bemutatott állományaival.
Megjegyzések az egyes táblákhoz
III/6. táblázat: A nem pénzügyi vállalatok hitelés betétállományának alakulása
A 7. tábla a 8. és a 12. tábla összegzett adatait tartalmazza. A tábla nemzetgazdasági ágazatonként csak a bankok és szakosított hitelintézeteknél fennálló állományokat részletezi. A valódi penziós ügyletekbõl származó eszköztételeket az ágazatonkénti hitelállományok nem tartalmazzák, azok összegét, valamint a szövetkezeti hitelintézetek adatait külön sorban közöljük. A III/6-os, A nem pénzügyi vállalatok hitel- és betétállományainak alakulása címû tábla megfelelõ összesen soraival való egyezõség érdekében az egyéb hitelek sor tartalmazza azt az eltérést (statisztikai hibát), ami abból adódik, hogy az ágazati szektor szerint bontott állományi jelentéseket az adatszolgáltató hitelintézetek – a felügyeleti mérlegjelentéssel ellentétben – visszamenõleg nem módosítják.
Ez a tábla a hitelintézetek (bankok, szakosított hitelintézetek és szövetkezeti hitelintézetek) mérlegeibõl és a jegybank jelentéseibõl készül. Összegzõ, illetve forint- és devizasorait a 7–20. táblázatok részletezik. III/7-20. táblázat: A nem pénzügyi vállalatok nemzetgazdasági ágazatonként részletezett hitel-betét statisztikái Az adatok forrása A bankok, szakosított hitelintézetek által negyedévenként az MNB-nek szolgáltatott adatok, amelyek nemzetgazdasági ágazatonként mutatják be a negyedév végén fennálló hitel- és betétállományokat. A hiteladatok nem tartalmazzák a valódi penziós ügyletekbõl származó eszköztételeket, ezért ezeket csak összevontan közöljük. A szövetkezeti hitelintézetek jelenleg még nem készítenek nemzetgazdasági ágazatonként részletezett adatszolgáltatást, ezért adataikat csak egy sorban, összevonva tudjuk közölni. Az adatokat fõ instrumentumonként egy-egy tábla tartalmazza. A III. 7., 8., 12., 15., 16. és 20. táblák összesen adatai 2001. júniustól megegyeznek III/6/2. tábla és a III/2. tábla megfelelõ adataival. 2001. június elõtt az egyezõség a III/6/1. tábla megfelelõ soraival áll fenn. A táblákban szereplõ sorok Valamennyi tábla a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere szerinti bontásban (TEÁOR 98, A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény), azaz nemzetgazdasági ágazatonként részletezi az adott idõpontban fennálló hitel- és betétállományokat. Ezek közül a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás sorba – pénzügyi tevékenység jogcímén – csak akkor kerül adat, ha ezt a tevékenységet olyan szervezet folytatja, amelyik az MNB hivatalos szektorlistája alapján a nem pénzügyi vállalatok szektorba tartozik.
136
III/7. táblázat: A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek nemzetgazdasági ágazatok szerint
III/8. táblázat: A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek nemzetgazdasági ágazatok szerint A 8. tábla a 9., 10.és a 11. tábla összegzett adatait tartalmazza. A nemzetgazdasági ágazatonként részletezett hitelek a pénzügyi lízinget és a váltóleszámítolással kapcsolatos követeléseket is tartalmazzák. A valódi penziós ügyletekbõl származó eszköztételeket az ágazatonkénti hitelállományok nem tartalmazzák. Azok összegét, valamint a szövetkezeti hitelintézetek adatait külön sorban közöljük. III/12. táblázat: A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott devizahitelek nemzetgazdasági ágazatok szerint A 12. tábla a 13. és a 14. tábla összegzett adatait tartalmazza. III/15. táblázat: A nem pénzügyi vállalatok betétei nemzetgazdasági ágazatok szerint A 15. tábla a 16. és a 20. tábla összegzett adatait tartalmazza. A tábla nemzetgazdasági ágazatonként csak a bankok és szakosított pénzintézeteknél fennálló állományokat részletezi, a szövetkezeti hitelintézetek betéteit külön sor tartalmazza. A III/6-os, A nem pénzügyi vállalatok hitel- és betétállományainak alakulása címû tábla megfelelõ összesen soraival való egyezõség érdekében az egyéb betétek sor tartalmazza azt az eltérést (statisztikai hiMAGYAR NEMZETI BANK
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések
bát), ami abból adódik, hogy az ágazati szektor szerint bontott állományi jelentéseket az adatszolgáltató hitelintézetek – a felügyeleti mérlegjelentéssel ellentétben – visszamenõleg nem módosítják. III/16. táblázat: A nem pénzügyi vállalatok forintbetétei nemzetgazdasági ágazatok szerint A 16. tábla a 17., 18. és a 19. tábla összegzett adatait tartalmazza. Az egyéb betétek sor a külön nem említett ágazatok betétei mellett a szektor szerint nem okiratos betétek állományát is tartalmazza. (A szektor szerint nem bontható betéti okirat állományának nem pénzügyi vállalati részét becslés alapján határozzuk meg: 10%-át a vállalati szektor, 90%-át a háztartási szektor lekötött forintbetétei között mutatjuk ki a monetáris intézmények összevont mérlegében.) III/21. táblázat: A forint piaci árfolyamszint-változása a valutakosárral szemben, a forint nomináleffektív és reáleffektív árfolyamindexe A forint nomináleffektív árfolyamindexe a fõbb kereskedelmi partnerek valutáival szemben a kereskedelmi forgalom volumenével súlyozott átlagos árfolyamváltozást mutatja. A reáleffektív árfolyamindexek az ország versenyképességének változására utaló mutatószámok. A fogyasztói-, illetve termelõiár-alapú mutatók a nomináleffektív árfolyamindex alapján, a hazai gazdaság és a kereskedelmi partnerek árindexei különbségének figyelembevételével képezhetõk. A termelõiár-alapú mutató a termelõiár-statisztikán belül a nemzetközi kereskedelemben résztvevõ feldolgozóipari árindexek felhasználásával kerül kiszámításra. A mutatószámok növekedése reálleértékelõdést, csökkenésük reálfelértékelõdést jelez.
IV. Pénz- és tõkepiac IV/1. táblázat: A nem pénzügyi vállalatokkal kötött piaci forinthitel- és forintbetétszerzõdések átlagkamatlába Az adatok forrása
A
z adatok forrása az MNB havi adatgyûjtése a bankoktól és szakosított hitelintézetektõl.
A szektorok, alszektorok tartalma 2001. májustól a nem pénzügyi vállalatok szektor – szemben a korábbi vállalkozói szektorral – az egyéni vállalkozókat nem tartalmazza. Az egyéni vállalko2002/4 • HAVI JELENTÉS
zók adatai az átlagkamatok szempontjából azonban nem számottevõek, így az idõsorok statisztikai szempontból homogénnek tekinthetõk. Az alkalmazott közgazdasági kategóriák tartalma 2002 januárjától az egyes lejáratok esetén közölt átlagkamatláb a bankok és szakosított hitelintézetek, valamint a nem pénzügyi vállalatok között piaci feltételek mellett kötött összes tárgyhavi hitelfolyósítás, illetve betételhelyezés összegével súlyozott kamatokat tartalmazza. Az átlagkamatláb meghatározásánál a prolongált hiteleket továbbra is új folyósításként vesszük figyelembe, de 2002-tõl az átárazott szerzõdések kamatlábai nem kerülnek be az adatok közé. A viszontleszámítolt váltókra vonatkozó kamatok adatai 2001. decemberig az éven belüli hitelek kamatai között szerepelnek, 2002. januártól pedig a hitelintézetek a megfelelõ lejárati kategóriákba sorolják be. 2001-re vonatkozóan az átlagkamatláb meghatározásánál súlyként az adott hónap során piaci feltételek mellett kötött összes új és prolongált hitel-, illetve betétszerzõdést használtuk. Új szerzõdésnek tekintettünk a tárgyhóban kötött szerzõdéseken kívül minden olyan régebbi szerzõdést is, amelynél a kamatfeltételek megváltoztak, vagyis átárazás történt, illetve ahol a lejárt szerzõdés meghosszabbítására, prolongálására került sor. Az éven belüli hitelkamatlábak nem tartalmazzák a folyószámlahitelek kamatlábait. Értékelési szabályok A nem pénzügyi vállalati kamatokról gyûjtött statisztika csak a piaci kamatlábakra vonatkozik, nem tartalmazza a piacitól eltérõ kamatfeltételû konstrukciókat. A megfigyelt adatoknál kizárólag a szerzõdés szerinti kamatláb szerepel, tehát a hitelek járulékos költsége (hitelbírálati díj, kezelési költség stb.), valamint az utólag felszámított büntetõkamat, illetve késedelmi kamat nem jelenik meg. IV/2. táblázat: A háztartási szektor forinthitel és forintbetét átlagkamatlábainak alakulása Az adatok forrása Az adatok forrása az MNB havi adatgyûjtése a – bankoktól – szakosított hitelintézetektõl – a 19 legnagyobb mérlegfõösszegû takarékszövetkezettõl.
137
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések
A szektorok, alszektorok tartalma
Értékelési szabályok
Ebben a táblázatban lakosságnak nevezzük a háztartások egyéni vállalkozók nélküli részét.
A hitelkamatlábak nem tartalmazzák a mellékköltségeket (pl. jutalékot).
Az alkalmazott közgazdasági kategóriák tartalma
IV/3. táblázat: A pénzpiaci forintügyletek havi átlagkamatai
Az átlagkamatláb az adatszolgáltató hitelintézetek adott idõszak végén érvényes, meghirdetett éves kamatlábait az adott havi betételhelyezéssel, illetve hitelnyújtással súlyozva tartalmazza. Új hitelnyújtásnak tekintjük a szerzõdés lejárta után prolongált hiteleket is. A folyamatos lekötésû betéti konstrukcióknál a lejáratkor automatikusan újra lekötésre kerülõ összeget minden új lekötési idõszak kezdetekor új betételhelyezésnek tekintjük. A forintbetétek átlagkamatlába a látra szóló, az éven belül és az éven túl lekötött betétek kamatlábát tartalmazza. A látra szóló betétkamatlábak közé soroljuk a folyószámlabetéten (nem lekötéssel) elhelyezett összegek kamatlábait is. A látra szóló betétek nem tartalmaznak olyan lekötött állományokat, amelyek technikai okokból rövid ideig látra szóló számlára kerülnek. A folyószámla állományából lekötött rész kamatlábait a lekötött betéteknél vesszük figyelembe. A piaci feltételû ingatlanhitelek átlagkamatlábai a lakáscélú (építési, ingatlanvásárlási, lakásfelújítási, lakásbõvítési) és egyéb (üdülõ, garázs) építési – jelzálogterheléssel vagy anélkül nyújtott – nem kedvezményes feltételû hitelek kamatlábait tartalmazza. A fogyasztási és egyéb hitelek átlagkamatlábai közé soroljuk a folyószámla, a személyi, az áruvásárlási, a gépkocsi-vásárlási, a lombard típusú, a jelzálogtípusú, a nem lakáscélú jelzálogtípusú, a tandíj- stb. hitelek kamatlábait. 2001. májustól a három hónapnál hosszabb lejáratú fogyasztási hitelek esetén az átlagkamatláb mellett publikáljuk az átlagos teljes hiteldíj mutatót (THM) is. A teljes hiteldíj mutató az a belsõ kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendõ tõke és hiteldíj egyenlõ az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel. A THM számításánál nem vesszük figyelembe a prolongálási költséget, a késedelmi kamatot, egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerzõdésben vállalt kötelezettség nem teljesítésébõl származik, a biztosítási és garanciadíjakat, valamint az átutalási díjakat.
2
Eljárási rend a magyar állampapír-piaci referenciahozamok képzésérõl (Érvényes: 2001. június 11-étõl).
138
Az adatok forrása Az adatok forrása a bankok és szakosított hitelintézetek MNB-nek küldött napi adatszolgáltatása. Az alkalmazott közgazdasági kategóriák tartalma A bankközi ügyletek átlagkamatlábai a bankok és a szakosított hitelintézetek között létrejött fedezetlen pénzpiaci kihelyezések kamatait tartalmazzák. A havi átlagkamatláb az adott hónapban megkötött új vagy prolongált fedezetlen bankközi kihelyezések kamatlábának forgalommal súlyozott számtani átlaga. A jegybanki instrumentumok havi átlagos kamatlába az adott hónapban érvényes kamatlábak munkanapok szerinti érvényességi idejével súlyozott számtani átlaga. A jegybank 2001. december 18-ától megszüntette az egynapos óvadéki típusú aktív repóval történõ rendelkezésre állást. Ettõl az idõponttól kezdve a hiteloldali egynapos folyamatos rendelkezésre állás eszköze egynapos fedezett hitel. IV/4. táblázat: Állampapír-piaci referenciahozamok (benchmark) A referenciahozamok képzését az ÁKK Rt. külön eljárási rendben szabályozza.2 A referenciahozam (benchmark) a magyar állampapírpiac kiemelt futamidõire minden kereskedési napon számított átlagos, az intézményi piacra jellemzõ hozamszint. A kiemelt futamidõk: éven belül 3, 6, 12 hónap, éven túli futamidõk esetén pedig 3, 5, 10 és 15 év. A hozamok alapját az 1996. január 1-je után a magyar állam által forintban nyilvánosan kibocsátott az elsõdleges forgalmazói rendszerbe vont állampapírok közül, a lejárat napjának figyelembevételével, 90 napnál hosszabb hátralévõ futamidejû diszkont-kincstárjegyek és államkötvények képezik: A 3 hónapos futamidõre vonatkozó referenciahozam számításának alapja az a diszkont-kincstárjegy-sorozat, amelyre nézve az elsõdleges forgalmazók megbízási szerzõdés szerinti árfolyamjegyzési kötelezettsége a referenciahozam számításának napjához képest a legkorábbi idõpontban fog megszûnni. A 6 hónapos és a 12 hónapos futamidõre vonatkozó referenciahozam számításának alapja az a 6, illetve 12 hónap eredeti futamidejû diszkontkincstárjegy-sorozat, amelynek esetében a kibocsátás napja a legközelebb esik a referenciahozam számításának napjához. MAGYAR NEMZETI BANK
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések Az éven túli futamidõkre vonatkozó referenciahozam számításának alapja az a referenciakötvény, amelynek esetében a kibocsátás napja a legközelebb esik a referenciahozam számításának napjához azzal, hogy a 15 (tizenöt) éves fix kamatozású államkötvény kivételével a sorozat a kibocsátás napját követõ elsõ forgalomba hozatallal (a második aukció pénzügyi teljesítésének napjával) kerül be a referenciahozam számítás hatálya alá.
nyek mennyiségével) változásait tükrözi. Az indexkosár egy olyan elméleti portfóliót képvisel, amely a piac egészének értékpapír-struktúráját jól jellemzi. Az index ezen értékpapírcsomagnak a bázisidõponthoz viszonyított értékváltozását mutatja.
Az ajánlatokat az elsõdleges forgalmazóknak kell benyújtaniuk oly módon, hogy valamennyi a referenciahozam képzésének alapjául szolgáló állampapírsorozatra vonatkozóan kizárólag forgalmazónként 1 (egy) darab ajánlatpár tehetõ meg. Egy elsõdleges forgalmazó adott futamidõre vonatkozó eladási és vételi ajánlata között legfeljebb 0,3% (30 bázispont) hozammarzs lehet.
A BUX kézikönyve megtalálható a BÉT www.bet.hu honlapján, a következõ elérési útvonalon: Budapesti Értéktõzsde/Szabályzatok/ BUX_manu_hu001201.pdf.
Az ajánlatokat a referenciahozam képzésének alapjául szolgáló állampapírsorozatra vonatkozóan, a Budapesti Értéktõzsde által üzemeltetett automatizált kereskedési rendszeren (MMTS) kereskedési napokon 9.00 és 14.15 között kell benyújtani. (Ezen idõintervallumban az ajánlatok szabadon módosíthatók, illetve visszavonhatók azzal, hogy 14.15 órakor egy ajánlat párnak valamennyi a referenciahozam képzésének alapjául szolgáló állampapír- sorozatra vonatkozóan szerepelnie kell a rendszerben.) Amennyiben az MMTS-rendszer mûködésképtelen, úgy az ajánlattétel kereskedési napon 14.00-14.15 óra között rögzítõs telefonon, vagy a Reuter Dealing rendszerén történik. Az ajánlatokat adók az adott papírokra 200 millió forintos névértékre, a 15 éves államkötvény esetében 100 millió forintos névértékre adnak vételi és eladási hozamajánlatokat. Az ajánlatok csak az ÁKK Rt. részére jelentenek üzletkötési kötelezettséget, az ajánlattevõ ajánlatához mindaddig kötve marad, amíg a referenciahozamok képzésének eredménye kihirdetésre nem kerül.
A referenciahozamok számítását az ÁKK Rt. végzi kereskedési naponként 14.15 órát követõen. A referenciahozamok számítása az elsõdleges forgalmazók ajánlatai alapján történik azzal, hogy a kettõ legalacsonyabb hozamú eladási, illetve a kettõ legmagasabb hozamú vételi ajánlat nem kerül figyelembevételre. Amennyiben kettõnél több ilyen ajánlat megtételére került sor, akkor az idõben legkorábban megtett kettõ-kettõ ajánlat nem kerül figyelembevételre. Amennyiben az adott elsõdleges forgalmazó ajánlata szerinti eladási hozam nagyobb, mint a többi ajánlatevõ vételi ajánlatai közül a legmagasabb hozamú, vagy vételi hozam kisebb, mint a többi ajánlatevõ eladási ajánlatai közül a legalacsonyabb hozamú, az ezen elsõdleges forgalmazó ajánlat-párja a referenciahozam-képzésben nem szerepel.
Az adott futamidõ kereskedési napi referenciahozamának az eladási és vételi ajánlatok szerinti hozamok számtani átlaga minõsül, melyet az ÁKK Rt. állapít meg. A referenciahozam képzésének eredményét az ÁKK Rt. az adott kereskedési napon 14.30 órakor teszi közzé a Reuters HUBONDFIX és HUBONDFIX2 oldalán. Az ÁKK Rt. a nyilvánosságot sajtóközlemény és elektronikus médiumok (jelenleg: Bloomberg, Bridge) útján, valamint honlapján (www.allampapir.hu) keresztül is tájékoztatja a referenciahozam-képzés eredményérõl.
IV/5. táblázat: A BUX és a CESI index Az adatok forrása: Budapesti Értéktõzsde (BÉT) BUX: a Budapesti Értéktõzsde Részvényindexe Az index bázisa: 1000,00 pont 1991. január 2-án. A BUX az indexkosárban szereplõ részvénytársaságok piaci értékének (piaci ár szorozva a törzsrészvé2002/4 • HAVI JELENTÉS
CESI: Közép-Európai Részvényindex Az index bázisa: 1000,00 pont 1995. június 30-án. A CESI olyan részvényindex, amelynek kosarába öt közép-európai tõzsde (a budapesti, a ljubljanai, a pozsonyi, a prágai, a varsói) legnagyobb kapitalizációval és likviditással rendelkezõ társaságai kerülhetnek be. Az egyes piacok a kapitalizációjuknak megfelelõ súllyal szerepelnek a kosárban. A CESI kézikönyve megtalálható a BÉT www.bet.hu honlapján, a következõ elérési útvonalon: Budapesti Értéktõzsde/Szabályzatok/CESI_manu_hu961031.pdf.
IV/6. táblázat: Magyar állampapír-hozamindexek MAX: Magyar Államkötvény Index Az index bázisa: 100,0000 pont 1996. december 31-én. A MAX egy olyan piaci mérce (benchmark), amelyhez a befektetõk saját államkötvény-portfóliójuk teljesítményét mérhetik. Az index összetétele az államkötvénypiac mindenkori struktúráját tükrözi, elsõsorban a kötvények mennyisége és likviditása szempontjából. Az index kosarában a magyar állampapír-piacon leglikvidebbnek számító, fix kamatozású államkötvények szerepelnek, az aukciókon elfogadott (névértéken vett) mennyiségüknek megfelelõ súllyal. A MAX az összhozamindex (total return) koncepciója szerint bruttó árfolyamokkal számol, tehát a felhalmozott kamatok folyamatosan növelik az index értékét. (Az index kiszámítása láncmódszerrel – chain-link method – történik, így az index összetételében történõ változások nem okoznak az index értékében ugrásokat vagy torzításokat.) A MAX kézikönyve megtalálható az ÁKK www.akk.hu honlapján, a következõ elérési útvonalon: Tartalom / Állampapír forgalmazás keretei / Max index.
RMAX: Rövid Lejáratú Magyar Állampapír Index Az index bázisa: 100,0000 pont 1996. december 31-én. Az RMAX kosarában a három hónap és egy év közötti hátralévõ futamidejû államkötvények és diszkont kincstárjegyek szerepelnek. (A MAX indexbõl kikerülõ államkötvények automatikusan átkerülnek
139
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések
az RMAX indexbe.) Az index kosara a befektetõk számára is követhetõ piaci benchmark-portfóliónak felel meg. Az index számítási módszere megegyezik a MAX indexnél alkalmazott összhozam-index (total return) koncepciójával. (Az államkötvények után a kibocsátó által kifizetett kamatokat, valamint az indexkosárból kikerülõ papírok piaci értékének megfelelõ összeget újra befektetik az aktuális indexkosárba, mégpedig az ott szereplõ papírok aktuális százalékos súlya szerint. A diszkontkincstárjegyek esetében a felhalmozott kamatok az árfolyamban szerepelnek és a lejáratig halmozódnak.) Az index kiszámítása az úgynevezett láncmódszer szerint történik. (Tehát az elõzõ napi indexérték és a bruttó árfolyamokban azóta bekövetkezett, súlyozott százalékos változás szorzata adja meg az aktuális indexértéket.) Az RMAX kézikönyve megtalálható az ÁKK www.akk.hu honlapján, a következõ elérési útvonalon: Tartalom / Állampapír forgalmazás keretei / Rmax index.
MAX Composite: Magyar Állampapír Index Az index bázisa: 100,0000 pont 1996. december 31-én. A MAX Composite Index az RMAX és a MAX indexek értékeinek piaci súlyok alapján számított átlaga. A MAX Composite kézikönyve megtalálható az ÁKK www.akk.hu honlapján, a következõ elérési útvonalon: Tartalom / Állampapír forgalmazás keretei / Max composite index.
V. Pénzügyi megtakarítások V/1. táblázat: Tulajdonosi szektorok állampapír portfóliója piaci értéken Az adatok forrása legfontosabb adatforrás a bankok (beleértve az MNB-t is), a szakosított hitelintézetek, a MÁK és a befektetési vállalkozások jelentése saját értékpapírjaikról és a náluk letétbe helyezett értékpapírok szektormegoszlásáról. Kiegészítõ információként felhasználjuk a KELER által jelentett adatokat a KELER-nél letétbe helyezett értékpapírokról és az ÁKK adatait a forgalomban levõ állampapírokról. Az adatokat névértéken, értékpapíronként gyûjtjük.
A
Az állományok értékelése és tartalma Az állományok piaci értéken szerepelnek. A piaci érték értékpapíronként kerül meghatározásra az idõszak végén fennálló névértéken vett állományok és a 3
Az OTC-piacon általában nagyobb az állampapír-forgalom, mint a tõzsdén, ezért soroljuk elõbbre.
140
piaci ár szorzataként. Piaci árként a nyilvános kibocsátású papírok esetében az idõszak végi OTC-árfolyamot, a tõzsdei árfolyamot vagy a kincstár által jegyzett árfolyamot használjuk, a felsorolás szerinti prioritási3 sorrendben. A zárt kibocsátású államkötvények esetében – mivel piaci forgalmuk esetleges – becsüljük az árfolyamot. A fix kamatozású papíroknál az MNB által becsült zéró-kupon hozamgörbe alapján számítunk árfolyamot, míg a változó kamatozású papírok esetében a nettó árfolyamot 100%-nak vesszük, és ezt növeljük a kötvény felhalmozott kamatával. A Kincstár által visszavásárolt értékpapírok állományát nem tekintjük forgalomban lévõnek. A szektorok tartalma Az értékpapír-statisztikában az „Általános módszertani megjegyzések” c. fejezetben leírt, az egységes csoportosítási elveknek megfelelõ tartalmú szektorokat használjuk. V/2. táblázat: Tõzsdén jegyzett részvények tulajdonosi szektorok szerint, piaci értéken Az adatok forrása A legfontosabb adatforrás a bankok, a szakosított hitelintézetek és a befektetési vállalkozások jelentése saját értékpapírjaikról és a náluk letétbe helyezett értékpapírok szektormegoszlásáról. Kiegészítõ információként felhasználjuk a KELER által jelentett adatokat a KELER-nél letétbe helyezett értékpapírokról. Mivel a tõzsdei részvények esetében a letétben nem levõ állományok bizonyos esetekben jelentõsek, kiegészítõ információként felhasználjuk a tõzsdei vállalatok gyorsjelentéseit és néhány cég esetében a stratégiai tulajdonosokról gyûjtött információkat is. Az adatokat névértéken, értékpapíronként gyûjtjük. Az állományok értékelése és tartalma A publikált állományok az idõszak végi piaci értéken (tõzsdei záróárakon) szerepelnek. Az állományok a BÉT-en forgó értékpapír-sorozatok teljes mennyiségét tartalmazzák, tehát az értékpapír-sorozatok azon részét is, amelyet már kibocsátottak, de átmenetileg (például. a bevezetési eljárás idõigényessége miatt) még nem vezettek be a tõzsdére. Ebbõl adódóan az itt szereplõ állományok kismértékben eltérhetnek a BÉT-re bevezetett állományoktól. MAGYAR NEMZETI BANK
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések
A szektorok tartalma Az értékpapír-statisztikában az “Általános módszertani megjegyzések” c. fejezetben leírt, az egységes csoportosítási elveknek megfelelõ tartalmú szektorokat használjuk. V/3. táblázat: Tõzsdei részvények állományváltozása és annak összetevõi Az adatok forrása Az V/2-es táblánál jelzett adatforrásokon kívül felhasználjuk a részvények tõzsdei bevezetésére, kivezetésére, a tõzsdei részvénysorozatok kibocsátására és bevonására a BÉT-tõl, a PSZÁF-tól, valamint a sajtóból beszerzett információkat. A tranzakciók, az átértékelõdések és az egyéb volumenváltozások tartalma Tranzakciónak tekintjük adott idõszakban a tõzsdei (BÉT-es) részvény eladását, vételét, kibocsátását és bevonását. A tranzakciókat e statisztikában közvetlen úton, nem a maradékelv alapján számoljuk. A tranzakciók többségét az eladások és a velük szemben álló vételek teszik ki. Ilyen esetekben az összes tranzakció értéke nulla, mivel az ellentétes irányú tranzakciók kioltják egymást, eladás és vétel miatt nem változhat a tõzsdei részvények összállománya. A részvények kibocsátása és bevonása ezzel szemben hatással van az összállományra, az összes tranzakció értéke megegyezik a kibocsátások és a bevonások különbségével. Az egyes szektorok tranzakciói megegyeznek a szektor nettó értékpapír-beszerzéseivel. A tranzakciókat értékpapíronként és szektoronként a következõ módon számoljuk ki: T = (S1 - S0) * P ahol T = az adott szektornál az adott részvénybõl az elszámolási idõszak (adott negyedév) alatt bekövetkezett tranzakció piaci értéken S1 = az adott szektornál az adott részvénybõl az idõszaki záró állomány névértéken S0 = az adott szektornál az adott részvénybõl az idõszaki nyitó állomány névértéken P = az adott részvény negyedévi, forgalommal súlyozott átlagára.
Átértékelõdésnek tekintjük az adott idõszakban a tõzsdei részvények árváltozásából eredõ állományváltozást. Az átértékelõdéseket értékpapíronként, szektoronként és maradékelven számítjuk ki. Adott értékpapír esetében az átértékelõdés kiszámításához a teljes állományváltozásból levonjuk a tranzakciót és az egyéb volumenváltozást. Egyéb volumenváltozásnak tekintjük az adott idõszakban a korábban nem tõzsdei részvények tõzsdei bevezetése, vagy a tõzsdei részvények BÉT-rõl való 2002/4 • HAVI JELENTÉS
kivezetése miatti állományváltozásokat. A bevezetés vagy kivezetés idõpontjában fennálló árfolyammal és – amennyiben erre van információnk – szektormegoszlással számolunk. Ha adott részvénynél nincs információ a szektormegoszlásra, akkor az idõszak végén vagy elején fennálló szektormegoszlást vesszük figyelembe. A szektorok tartalma Az értékpapír-statisztikában az “Általános módszertani megjegyzések” c. fejezetben leírt, az egységes csoportosítási elveknek megfelelõ tartalmú szektorokat használjuk. V/4-5. táblázat: A befektetési alapok hó végi nettó eszközértéke és annak tulajdonosok szerinti megoszlása Az adatok forrása A befektetési alapkezelõk által havonta az MNB-nek nyújtott adatszolgáltatás, amely a befektetési alapok mérlegét tartalmazza. V/4. táblázat: A befektetési alapok hó végi nettó eszközértéke A táblázatban szereplõ tételek tartalma Nettó eszközérték: a befektetési alap portfóliójában szereplõ eszközök értéke, csökkentve a portfóliót terhelõ összes kötelezettséggel, beleértve a passzív idõbeli elhatárolásokat is. Nyílt végû befektetési alap: az olyan befektetési alap, amelynél visszaváltható befektetési jegyek kerülnek folyamatos forgalmazásra. Zárt végû befektetési alap: az olyan befektetési alap, amelyre a futamidõ lejáratának kivételével vissza nem váltható befektetési jegyek kerülnek kibocsátásra és forgalomba hozatalra. A nyílt végû alapok nettó eszközértékének összetétele (V/4. táblában): Belföldi befektetések: – Állampapír: A magyar állam (S.1311) és az MNB (S.121) által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokat tartalmazza. – Egyéb kötvény (S.1)-(S.121)-(S.1311) : Az állampapíron kívüli, rezidensek (S.1) által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokat foglalja magában. – Részvény: Az összes, rezidensek (S.1) által kibocsátott tulajdoni jogot megtestesítõ értékpapírt tartalmazza.
141
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések
– Egyéb: Tartalmazza a pénzeszköz-állományt, az ingatlanok értékét, valamint nettó módon a lekötött betétek, és egyéb követelések összegét. Ide soroljuk a derivatív ügyletekbõl származó követelések nettó értékét is. Külföldi befektetések: – Kötvény: A nem rezidensek (S.2) által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok, beleértve az idegen országok állampapírjait. – Egyéb: Tartalmazza a pénzeszköz-állományt, valamint nettó módon a lekötött betétek, és egyéb követelések összegét. Ide soroljuk a derivatív ügyletekbõl származó követelések nettó értékét is. V/5. táblázat. A befektetési alapok hó végi nettó eszközértékének tulajdonosi szektorok szerinti megoszlása A szektorok tartalma: Egyéb rezidens szektorok (S.1)-(S.122)-(S.14): Valamennyi belföldi szektor (S.1) az Egyéb monetáris intézmények (S.122) és a Háztartások (S.14) kivételével. A befektetési alap mérleg jelentéseiben szereplõ Szektorok szerint nem bontható kötelezettségeket a szektorok jelentett állományainak arányában bontjuk meg a táblázatban. V/6-9. táblázat: A háztartások nettó pénzügyi vagyonának és nettó finanszírozási képességének számítása Az adatok forrása A háztartásoktól nem gyûjtünk közvetlenül adatot, hanem a háztartásokkal pénzügyi kapcsolatban levõ intézmények jelentéseit és az MNB egyéb statisztikáit használjuk adatforrásként. A legfontosabb források: a hitelintézetek mérlegjelentése, az MNB adatszolgáltatása a forgalomban levõ készpénzállományról, az ÁKK Rt. és a MÁK Rt. jelentése az állampapírokról, az értékpapír-statisztika adatai az állampapírokról és a tõzsdei részvényekrõl, a befektetési alapkezelõk jelentése a befektetési jegyekrõl, a biztosítók mérlegjelentése, a PSZÁF adatai a nyugdíjpénztárakról, a folyamatos kibocsátású vállalati kötvényekrõl, a KSH adatai a havi bruttó keresettömegrõl. A szektorok, alszektorok tartalma A Háztartások (S.14) szektor a természetes személyeket és az egyéni vállalkozókat foglalja magába.
142
Értékelési szabályok Az állományok értékelése az esetek többségében piaci érték alkalmazásával történik. Azoknál az eszközöknél (biztosítási díjtartalék, nyugdíjpénztári követelések), ahol erre nem rendelkezünk megfelelõ információkkal, az állományokat nyilvántartási értéken szerepeltetjük. Az alkalmazott közgazdasági kategóriák tartalma 1. Háztartások követelései 1.1. Készpénz, forint: a forgalomban levõ bankjegyés érmeállománynak a hitelintézetek, a biztosítók, a Magyar Posta és a vállalatok házipénztár állományán kívüli része. 1.2. Készpénz, valuta: a háztartások birtokában lévõ valuta állományának (az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon) forintra átszámított értéke. A külföldi készpénzt 2001. novembertõl mutatjuk ki a háztartások pénzügyi eszközei között. Az új instrumentumot az EMU-tagvaluták megszûnése miatti jelentõs külföldi készpénzállomány-változás kezelésére vezettük be. A tapasztalatok szerint a megszûnõ valuták átváltása 2001 utolsó két hónapjára koncentrálódott, ezért a külföldi készpénz állományát 2001. október-december hónapokra becsültük meg. Az 1997-ig visszavezetett adatokban a 2001. október végi állomány az aktuális hó végi árfolyamokon átszámolva szerepel, és az állományváltozást átértékelõdésnek tekintjük.
1.3. Betét, forint: a háztartások hitelintézetnél lévõ forintbetéteinek az állományát, és az azon felhalmozódott kamatot tartalmazza (látra szóló betét, folyószámlabetét, lekötött betét, betéti okirat, lakáscélú betét, felmondásos betét, könyves betét). 1.4. Hitelintézeti értékpapír: a hitelintézet által kibocsátott kötvényeket, letéti jegyeket, jelzálogleveleket és a visszavásárlási megállapodásokból eredõ követeléseket tartalmazza. 1.5. Devizabetét: a háztartások hitelintézetnél lévõ devizabetéteinek az állományát (az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított érték) és az azon felhalmozódott kamatot tartalmazza. 1.6. Befektetési jegy: nettó eszközértéken mutatja a háztartási szektor tulajdonában lévõ befektetési jegyek állományát. 1.7. Állampapír: tartalmazza az államkötvény, kincstári takarékkötvény, MNB-kötvény, diszkontkincstárjegy, kamatozó kincstárjegy, és kincstári takarékjegy háztartásoknál lévõ állományát, piaci értéken. 1.8. Tõzsdei részvény: a BÉT-re bevezetett részvények háztartás szektornál lévõ állományát tartalmazza, piaci értéken. MAGYAR NEMZETI BANK
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések
1.9. Vállalati kötvény: a folyamatos kibocsátású vállalati kötvényeket tartalmazza, névértéken. 1.10. Életbiztosítási díjtartalék: a biztosítók életbiztosítási tevékenységéhez kapcsolódó díjtartalékát tartalmazza, nyilvántartási értéken. 1.11. Nyugdíjpénztári követelés: nyilvántartási értéken tartalmazza az önkéntes nyugdíjpénztárak, a magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes kölcsönös egészség és önsegélyezõ pénztárak befektetésállományát. 1.12. Ki nem fizetett keresetek: a munkavállalók adott hónap végén fennálló kereset-követelését tartalmazza. Ez nem más, mint az eredményszemléletben elszámolható nettó keresettömeg és az adott havi kereseteket érintõ, a hónap végéig teljesített kifizetések különbsége. A háztartások pénzügyi megtakarításának havi adataiban jelentõs torzulást okoz, ha az adott hónapot érintõ és szokás szerint a következõ hónap elején kifizetendõ bérek egy részének kifizetése a naptári hatások (a hónap elsõ napjai hétvégére, ünnepnapra esnek) következtében már az adott hónap utolsó munkanapjaiban megtörténik. Így ugyanis egyes hónapokban, pénzforgalmi szemléletben a kifizetés egy részénél kéthavi összeg épül be a háztartások jövedelmébe, amely megjelenik a likvid pénzügyi eszközök (látra szóló betét és készpénz) között, jóllehet e növekedés valójában nem a háztartások megtakarítási hajlandóságát tükrözi. A háztartások követelései között szereplõ „ki nem fizetett keresetek” állománya a keresetek kifizetésének idõbeli változásából származó zavaró hatás kiszûrésére szolgál.
2. Háztartások tartozásai 2.1. Ingatlanhitel: a hitelintézetek támogatott, kedvezményes, illetve piaci feltételekkel nyújtott lakáscélú (építési, lakásvásárlási, ingatlanvásárlási, lakásfelújítási, lakásbõvítési) és egyéb (üdülõ, garázs) építési – jelzálogterhelés vagy a nélkül nyújtott – hiteleit (ideértve a bankkölcsön, áthidaló kölcsön és a lakás-takarékpénztárakkal kötött szerzõdéshez kapcsolódó azonnali hiteleket is), és az állományon felhalmozódott kamatot tartalmazza. A nem lakáscélú jelzáloghiteleket a fogyasztási és egyéb hitelek közé soroljuk. 2.2. Fogyasztási és egyéb hitel: a háztartások hitelintézetekkel szemben fennálló azon tartozása (a felhalmozódott kamattal együtt), amely nem szerepel az ingatlanhitelek között. Itt mutatjuk ki például. a háztartások folyószámla, személyi, áruvásárlási, gépkocsi-vásárlási hiteleit, a lombard hiteleket, a jelzálogtípusú, nem lakáscélú hiteleket jelzálogtól függetlenül, a tandíjhiteleket, az egyéni vállalkozók hiteleit. 2.3. Nem hitelintézeti hitel: tartalmazza a biztosítóintézetek háztartásoknak nyújtott hiteleit, a munkáltatói támogatásokat, a privatizációs részvényvásárláshoz nyújtott halasztott fizetési kedvezményeket, a Diákhitel Központon keresztül nyújtott diákhiteleket. 2002/4 • HAVI JELENTÉS
3. Háztartások nettó pénzügyi vagyona: a háztartások követeléseinek és tartozásainak egyenlege. Az állományváltozások összetevõinek meghatározása 1. Tranzakció A tranzakciókat általában nem figyeljük meg közvetlenül, hanem maradékelven határozzuk meg: a teljes állományváltozásból kivonjuk az árfolyamváltozásból eredõ átértékelõdéseket és az egyéb volumenváltozásokat. (Néhány esetben az átértékelõdést határozzuk meg maradékelven.) 1.1. Kamatokba foglalt inflációs kompenzáció A kamat, amely egy hitelviszonyt megtestesítõ kapcsolatban az adós tartozásaként halmozódik fel a hitelezõvel szemben, a pénzügyi kapcsolatban szereplõ felek negatív, illetve pozitív jövedelme. Mivel infláció esetén az általános árszínvonal-emelkedés beépül a névleges kamatlábakba, kárpótolandó a hitelezõt a hitel inflációból eredõ értékvesztéséért, a nemzetközi makroszámviteli módszertan, az SNA szerint ilyen esetben célszerû egy alternatív kamatelszámolást alkalmazni, annak érdekében, hogy a magas inflációs szint vagy annak változása ne okozzon torzítást a jövedelemben. Az alternatív kamatelszámolás a kamatok azon részét számolja csak el jövedelemként, amely az inflációs kompenzációt meghaladja, míg magát az inflációs kompenzációt átértékelõdésként kezeli. Ilyen esetben az összes átértékelõdés az árfolyamváltozásból eredõ átértékelõdés és a kamatokba foglalt inflációs kompenzáció összegeként adódik. A kamatokba foglalt inflációs kompenzációt instrumentumonként és havonta számítjuk ki az alábbiak szerint: 1. Meghatározzuk az instrumentumon keletkezett kamatot, mely egyenlõ az instrumentum átlagállománya és az adott hónapra vonatkozó, megfelelõ névleges kamatláb szorzatával. Egy instrumentum adott idõszaki átlagállományát a hó eleji és a hó végi állomány számtani átlagával közelítjük. Kamatlábként az adott hónapra jellemzõ éves szintû kamatláb egytizenketted részét alkalmazzuk. Egyes instrumentumok esetén (banki betétek, betéti okiratok, banki értékpapírok) az MNB közvetlenül gyûjt a kamatlábakra információkat. Más esetekben az adott instrumentum kamatlábaként egy hasonló instrumentum már rendelkezésre álló kamatlábát alkalmazzuk. 2. Kiszámoljuk az instrumentum inflációs értékvesztését. Ez egyenlõ az adott instrumentum havi átlagállománya és az adott hónapra vonatkozó inflációs ráta szorzatával. Forint instrumentumok esetében havi inflációs rátaként az elõzõ év azonos havához viszonyított fogyasztói árindex tizenkettedik gyökét használjuk. A devizabetétek esetében a devizaösszetétel alapján becsüljük a külföldi inflációt. 3. Amennyiben az inflációs értékvesztés nem nagyobb a kamatnál, akkor a kamatokba foglalt inflációs kompenzáció megegyezik az inflációs értékvesztéssel. Ha az inflációs értékvesztés nagyobb, mint a kamat, akkor az inflációs kompenzáció megegyezik a kamattal.
143
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések
1.2. Árfolyamváltozásból eredõ átértékelõdés A pénzügyi instrumentumok árfolyamváltozásából származó állományváltozását számoljuk el itt. A piacon forgó kamatozó instrumentumok esetében a kamatok felhalmozódásából eredõ állományváltozást – amely árfolyam-növekedésben is megtestesül – tranzakcióként és nem átértékelõdésként számoljuk el. A befektetési jegyek árfolyam-növekedésébõl a befektetési alap követelésein keletkezõ kamatoknak tulajdonítható részt szintén tranzakcióként számoljuk el. Árfolyamváltozásból származó átértékelõdés számszerûsítése az alábbiak szerint történik: 1. A devizabetéteknél devizanemenkénti bontásban: R=(E1-E0)*(S1+S0)/2 ahol: R= az átértékelõdésbõl adódó állományváltozás E1= a deviza árfolyama, idõszak végén E0= a deviza árfolyama, idõszak elején S1= állomány devizanemben, idõszak végén S0= állomány devizanemben, idõszak elején 2. Az állampapírok (államkötvény, diszkontkincstárjegy, kamatozó kincstárjegy, kincstári takarékkötvény, MNB-kötvény) esetében papíronként:
S1= állomány névértéken, idõszak végén S0= állomány névértéken, idõszak elején P= az adott részvény forgalommal súlyozott átlagára az adott idõszakban.
3. Egyéb volumenváltozás Egyéb volumenváltozásként mutatjuk ki azokat a pénzügyi instrumentumokat érintõ állományváltozásokat, amelyek a pénzügyi kapcsolatban levõ felek egyikének egyoldalú akaratából, vagy módszertani változásnak tulajdoníthatóan jöttek létre. Jelenleg elszámolásunkban egyéb volumenváltozásként kerülnek kimutatásra az alábbiak: – egyéni vállalkozói hitelek hitelleírásból származó állományváltozása, – a részvények tõzsdei (BÉT-es) bevezetése vagy kivezetése miatti állományváltozás, hiszen itt csak a megfigyelési körbe való be- vagy kikerülésrõl van szó és nem tranzakciókról. Az aggregált mutatószámok és az állományváltozás összetevõinek kapcsolata
R=(En1-En0)*(S1+S0)/2 ahol: R= az átértékelõdésbõl adódó állományváltozás En1= nettó árfolyam a névérték százalékában, idõszak végén En0= nettó árfolyam a névérték százalékában, idõszak elején S1= állomány névértéken, idõszak végén S0= állomány névértéken, idõszak elején 3. A befektetési jegyek esetében nem ismerjük az alapok portfólióját papíronként. Az átértékelõdést az alapok portfóliójában lévõ teljes részvény- és állampapír-állományra vonatkozó számítással közelítjük, és a háztartási szektort érintõ átértékelõdést a háztartások befektetési jegyek nettó eszközértéken belüli arányában számítjuk. A részvények árfolyamváltozásából adódó átértékelõdését (az árfolyamváltozást a RAX indexel – Részvény Befektetési Alap Portfólió Index – közelítjük) a következõ módon becsüljük: R=(R1/R0-1)*(S0*+S1*)/2 ahol: R= az átértékelõdésbõl adódó állományváltozás R1= RAX, idõszak végén R0= RAX, idõszak elején S1* = részvény állomány piaci értéken, idõszak végén S0* = részvény állomány piaci értéken, idõszak elején Az állampapírok árfolyamváltozásból adódó átértékelõdésének számításakor a forgalomban levõ teljes állampapír-állományra számolunk átértékelõdést papíronként, majd a teljes átértékelõdésbõl olyan arányt tulajdonítunk a befektetési jegyekhez tartozónak, amekkora a befektetési alapoknál lévõ állampapírok aránya. Az átértékelõdés számítása a fentebb (2. pont) leírt módon történik. 4. A tõzsdei részvények esetében maradékelven számítjuk ki az átértékelõdést: a teljes állományváltozásból levonjuk a tranzakciót és az egyéb volumenváltozást. A tranzakciót értékpapíronként a következõ módon számítjuk: T=(S1-S0)*P ahol: T= tranzakció piaci értéken 4
A táblázatokban nem írjuk ki mindig a nyereség, illetve veszteség kifejezést, hanem az egyszerûség kedvéért csak a nyereség szót használjuk. A negatív nyereség értelemszerûen veszteséget jelent.
144
1. A háztartások nettó finanszírozási képessége megegyezik a tranzakciók egyenlegével. 2. A háztartások operacionális nettó finanszírozási képessége megegyezik a kamatokba foglalt inflációs kompenzáció nélkül számított tranzakciók egyenlegével. Ez a mutató mutatja meg a háztartások nettó pénzügyi vagyonváltozásából azt a tranzakcióknak tulajdonítható értéket, amely idõben összehasonlítható, mivel az inflációs szintek különbözõségébõl eredõ torzító hatásokat nem tartalmazza. A kamatokba foglalt inflációs kompenzáció kiszûrésével azonban csak a tranzakciókat tisztítjuk meg az átértékelõdésként elszámolandó állományváltozásoktól. A különbözõ idõszakok megtisztított tranzakciói (operacionális nettó finanszírozási képességei) ettõl még nem összehasonlító, hanem folyó áron kerülnek bemutatásra. Ennek az oka, hogy a kamatokon kívüli jövedelemelemek a jövedelemelszámolásban folyó áron vannak elszámolva. Névleges és tényleges tartási nyereségek és veszteségek Névleges tartási nyereségnek, illetve veszteségnek4 tekinti a statisztika azokat az állományváltozásokat, amelyek a háztartások által tartott követelés- és tartozásállományokon keletkeznek, és az árváltozásból származnak. Jelen statisztikánkban a névleges tartási nyereség megegyezik az árfolyamváltozásból eredõ MAGYAR NEMZETI BANK
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések
átértékelõdés és a kamatokba foglalt inflációs kompenzáció összegével. A névleges tartási nyereség a pénzügyi instrumentumok állományváltozásán keresztül hatással van a háztartások nettó vagyonára. Ez a vagyonváltozás közgazdasági jelentõségét tekintve azonban különbözik a tranzakciókból eredõ vagyonváltozás hatásától, mivel a névleges tartási nyereségnek a követelésés tartozásállományok hazai infláció okozta értékvesztését is fedezni kell. A névleges tartási nyereségbõl levonva az inflációs átértékelõdést a tényleges tartási nyereséghez juthatunk. A tényleges tartási nyereségbõl eredõ nettó vagyonváltozásnak a közgazdasági jelentõsége a gazdasági alanyok viselkedése szempontjából nagyon hasonló a tranzakciókból eredõ vagyonváltozáséhoz. A tényleges tartási nyereséget a háztartások úgy költhetik el jövedelmükhöz hasonlóan, hogy nettó vagyonuk reálértéke változatlan marad. Mozgóátlag-számítás A publikációinkban a háztartások operacionális nettó finanszírozási képességének alakulását bemutató grafikonon az adott havi értékek mellett megjelenítésre kerülõ trendet centrális mozgóátlagolással számítjuk. A publikációnkban az adott hónaptól szimmetrikusan távolodva csökkenõ súlyozású, 7 tagú mozgóátlag-számítást végzünk, az idõsor elsõ és utolsó három idõpontjára eltérõ súlyrendszer alkalmazásával (mn mozgóátlag, xn megfigyelés az n. idõpontra). mn=1/16*xn-3+2/16*xn-2+3/16*xn-1+ + 4/16*xn+3/16*xn+1+2/16*xn+2+1/16*xn+3 Az utolsó három idõpontra a következõképpen számítjuk a mozgóátlag értékeit, ha az n. idõpont után t idõszak következik a jelenig (vagyis nincs meg a mozgóátlag számításhoz szükséges 7 elem, és a tárgyidõszak az n+t): mn+t-2=0*xn+t-6+0,0625*xn+t-5+0,14*xn+t-4+ + 0,198*xn+t-3+0,2615*xn+t-2+0,198xn+t-1+0,14*xn+t mn+t-1=0*xn+t-6+0*xn+t-5+0,1*xn+t-4+0,15*xn+t-3+ + 0,23*xn+t-2+0,26xn+t-1+0,26*xn+t mn+t=0*xn+t-6+0*xn+t-5+0*xn+t-4+0,197*xn+t-3+ + 0,252*xn+t-2+0,2755xn+t-1+0,2755*xn+t A mozgóátlag-számítás változó súlyrendszerébõl adódóan az utolsó idõpontok trendértékei megváltoznak a legújabb adatok megjelenésekor. 2002/4 • HAVI JELENTÉS
VI. Fizetésimérleg- és külfölddel szembeni állományok, külkereskedelem Fizetésimérleg- és külfölddel szembeni állományok Általános megjegyzések fizetési mérleg és az ahhoz kapcsolódó állományi statisztikák a magyar gazdaság szempontjából rezidens és nem rezidens természetes és jogi személyek közötti gazdasági mûveleteket, továbbá követelések és tartozások állományát, valamint azok változását mutatják ki függetlenül attól, hogy devizában vagy forintban zajlott-e a tranzakció, illetve áll-e fenn követelés vagy tartozás.
A
Az adatok forrása A fizetésimérleg-statisztikák legfontosabb információs forrását a bankrendszer (hitelintézetek és MNB) havi adatszolgáltatásai jelentik. Külön jelentést adnak a nem hitelintézeti (valuta)átváltóhelyek, a külföldrõl közvetlenül hitelt felvevõ, illetõleg a külföldre közvetlenül hitelt nyújtó, valamint a külföldi számlatartási jogosultsággal rendelkezõ rezidens vállalkozások. A külföldön közvetlen tõkebefektetéssel, illetve külföldi tulajdonossal rendelkezõ vállalkozások és az értékpapír-forgalmazók, a KELER, valamint a MÁK MNB-nek küldött jelentéseit is felhasználja a fizetésimérleg-statisztika. A szektorok, alszektorok tartalma A fizetésimérleg-statisztika a nemzetközi fizetésimérleg-módszertannak megfelelõen a következõ négy szektorra közöl adatokat: Államháztartás (S.13), Magyar Nemzeti Bank (S.121), Egyéb monetáris intézmények (S.122), Egyéb szektorok. Az Egyéb szektorokba tartoznak a Nem pénzügyi vállalatok (S.11), az Egyéb pénzügyi vállalatok (S.123+S.124+S.125), a Háztartások (S.14), valamint a Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S.15). Értékelési szabályok A devizanemenként aggregált formában jelentett havi forgalmi adatok az MNB hivatalos napi deviza középárfolyamainak munkanapokkal súlyozott havi átlagán kerülnek forintra átszámításra és nemzetgazdasági szintû összegzésre. A halmozott forgalmi adatok az egyedi havi adatok összeadásával számíthatók. Az ugyancsak devizanemenként jelentett állományi adatokat az MNB idõszak végi hivatalos napi deviza középárfolyamain számítjuk át forintra és összegez-
145
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések
zük. Az euróban publikált adatok a forintadatok havi átlagos (forgalmi statisztikák), illetve hóvégi forint/euró árfolyamon történõ átszámításával adódnak. Egyéb módszertani megjegyzések Az MNB honlapján (www.mnb.hu) részletesebb fizetési mérleg módszertan található, melynek elérési útvonala: Pénzügyi adatok/Statisztikai adatok, idõsorok/IV. Külkereskedelem, fizetési mérleg, külfölddel szembeni állományok/Fizetési mérleg, külfölddel szembeni állományok/Módszertani megjegyzések. Megjegyzések a fizetési mérleg egyes részeihez (VI/1-8., 15-16. táblázat) Áruk: Az áruforgalom a statisztikában szerzõdés szerinti értéken, a hitelintézetek, illetve vállalatok által ezen a címen megadott forgalom alapján jelenik meg. Ezt az értéket a szerzõdés szerinti paritás miatt nem korrigáljuk. Amennyiben a teljesítés és fizetés közötti idõbeli eltérésrõl rendelkezünk információval, ezen információ alapján kiigazítjuk a fizetési forgalmat. A bérmunkaügyletek és a javítások nem az áruknál, hanem a szolgáltatások között kerülnek kimutatásra a hozzáadott érték figyelembevételével. Idegenforgalom: A lakossági devizaszámlákat érintõ, a bankok pénztáraiban valutában teljesített be- és kifizetések egyenlege az idegenforgalomban kerül elszámolásra. A nem hitelintézeti átváltóhelyek által a rezidensektõl megvásárolt valutának vélhetõen szintén elsõsorban idegenforgalmi szolgáltatás a forrása. A lakossági devizaszámlák valutaforgalma elszámolásával összhangban – arra az esetre, amikor a magánszemélyek az idegenforgalmi szolgáltatásokból származó bevételeiket nem a devizaszámlájukon helyezik el, hanem átváltják forintra – a rezidensektõl megvásárolt valutának egy jellemzõ, irányadó szintet meghaladó részét – „benchmark”-ként az 1997. évi mértéket rögzítve – az idegenforgalmi bevételek tartalmazzák. Jövedelmek: A jövedelmeket pénzforgalmi, s nem eredményszemléletben adjuk meg a fizetésimérlegstatisztikában. A közvetlen tõkebefektetések jövedelmei között nem számoljuk el az újrabefektetett jövedelmeket. Közvetlen tõkebefektetések: A nemzetközi módszertannak megfelelõen valamennyi 10% és afeletti tulajdonhányad szerzés e kategóriába tartozik. Az alap- (törzs)tõkén kívül közvetlen tõkebefektetésként kell elszámolni az újrabefektetett jövedelmeket, valamint a dologi és szellemi apportot is. Ez utóbbi tételeket a fizetésimérleg-statisztika jelenleg nem tartal-
146
mazza. A közvetlen tõkebefektetések tartalmazzák az anya- és leányvállalatok közötti – alaptõkétõl független – egyéb hitelkapcsolatokat (tulajdonosi hitelek), valamint a magánszemélyek ingatlanbefektetéseit is. Az elsõdleges osztályozási szempont nem a tartozás/követelés, hanem a befektetés iránya szerinti besorolás. Ennek megfelelõen közöljük a közvetlen tõkebefektetéseket Magyarországon/külföldön bontásban. Negyedéves kérdõívek alapján lehetõvé válik az alaptõke, illetve tulajdonosi részesedés formájában a megfigyelési idõszakban regisztrált közvetlen tõkebefektetések országbontásának elkészítése. Negyedéves gyakorisággal, a negyedévet záró havi statisztika közzétételekor ezen adatsor is publikálásra kerül havi bontásban. Portfólióbefektetések: A forintállamkötvények forgalma az állományváltozás alapján kerül kiszámításra oly módon, hogy a névértéken kimutatott állomány két idõpont közötti – egyéb állományváltozást meghaladó – változása adja a pénzügyi mérlegben szereplõ tranzakciók egyenlegét. A tulajdonviszonyt megtestesítõ portfóliótartozások forgalmát is állományváltozásból számítjuk oly módon, hogy papíronként a piaci értéken kimutatott állomány két idõpont közötti – átértékeléstõl és egyéb állományváltozástól megtisztított – változása adja a pénzügyi mérlegben szereplõ tranzakciók egyenlegét. Egyéb befektetések: Az MNB és az egyéb monetáris intézmények arany, valuta, folyószámla-, betétkövetelések és -tartozások forgalmát, továbbá az egyéb szektorok valutaforgalmát – az átértékeléstõl és egyéb állományváltozástól megtisztított – állományváltozás alapján számítjuk. A nemzetközi tartalékok a jegybank azon likvid eszközeit tartalmazzák, amelyeket a monetáris hatóság fizetési problémák esetén közvetlenül fizetésre fordíthat, illetve közvetett módon a devizapiaci intervenció során – a nemzeti valuta árfolyamának befolyásolásával – felhasználhat, vagy ezektõl eltérõ egyéb módon igénybe vehet. A tartalékváltozás az azt alkotó likvid instrumentumok – átértékeléstõl és egyéb állományváltozástól megtisztított – állományváltozása alapján számítódik. Megjegyzések a külfölddel szembeni állományi statisztikákhoz (VI/9-14., 17. táblázat) A külfölddel kapcsolatos állományi adatok a magyar rezidensek nem rezidensekkel szembeni pénzügyi MAGYAR NEMZETI BANK
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések
követeléseit és tartozásait (kötelezettségeit) tartalmazzák. A követelések és a tartozások különbsége mutatja meg a rezidensek nettó pénzügyi vagyonának értékét. A pénzügyi eszközökön belül megkülönböztetjük a tulajdonosi részesedést, illetve a hitelviszonyt megtestesítõ eszközöket. Az elõbbiek alkotják a nem adóssággeneráló, míg az utóbbiak az adóssággeneráló eszközöket. A külfölddel szembeni nettó adósság a rezidensek adósságaként megtestesülõ tartozások és a nem rezidensek adósságában megtestesülõ követelések különbségeként adódik.
Az egyéb monetáris intézmények, az MNB és az államháztartás hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír-tartozása névértéken kerül kimutatásra. A többi szektor esetében a forgalomból képzett állományok a tranzakciók piaci értékébõl számítódnak. A külföldön devizában kibocsátott értékpapírokban fennálló tartozás a rezidens kézben lévõ állománnyal csökkentett értéken kerül a statisztikába.
Nemzetközi tartalékok és egyéb követelések
VI/19-21. táblázat: A külkereskedelmi termékforgalom alakulása
Nemzetközi tartalékok: Az MNB pénzügyi derivatív ügyletekbõl származó követeléseit az egyéb befektetések és nem a tartalékok részeként mutatjuk ki. Közvetlen tõkebefektetések: Az MNB és az egyéb monetáris intézmények külföldre irányuló közvetlen tõkebefektetéseirõl a forgalmi jelentés mellett állományi jelentés is rendelkezésre áll. A többi rezidens szektor esetében az állományi adat a devizanemenként kumulált forgalmi adatok hó végi forint árfolyamokkal átszámított és forintban aggregált számai alapján adódik. Portfólióbefektetések: Az MNB és az egyéb monetáris intézmények külföldre irányuló portfólióbefektetéseirõl a forgalmi jelentés mellett állományi jelentés is rendelkezésre áll. A többi rezidens szektor portfólióbefektetéseire vonatkozó állományi adatok – állományi jelentés híján – a kumulált forgalmi adatokból, a tranzakciók piaci értékébõl számolódnak. Az egyéb szektorok pénzügyi derivatíva pozícióinak idõszak végi értékérõl – a tranzakcióktól eltérõen – nem rendelkezünk információval. Összes külföldi tartozás Közvetlen tõkebefektetések: 2001 májusáig az állományi adat a forintra átszámított, s a valutakosárral szembeni leértékelés mértékével folyamatosan korrigált kumulált forgalmi adatok alapján adódik. 2001 májusától a csúszó leértékelés megszüntetéséig (2001. október 1.) az állományi adat kiszámításakor a valutakosárral szembeni leértékelés mértékét már nem vettük figyelembe. Portfólióbefektetések: Az egyéb szektorok, valamint az egyéb monetáris intézmények által kibocsátott részvények állományi adata – állományi jelentés híján (a KELER jelentésétõl eltekintve) – a kumulált forgalmi adatokból számolódik. A forintban aggregált és nyilvántartott adatokat havonta a BUX index változásával átértékeljük. 2002/4 • HAVI JELENTÉS
Az egyéb szektorok pénzügyi derivatíva pozícióinak idõszak végi értékérõl – a tranzakcióktól eltérõen – nem rendelkezünk információval.
A 2001. évi adatok becsültek, tartalmazzák a hivatalosan publikált számok várható kiegészüléseinek a becslését. Míg a hivatalos közlés a ténylegesen feldolgozott adatok pillanatnyi állapotát tükrözi, addig az MNB az eddigi évek tapasztalatai alapján becsléssel kiegészíti a havi adatokat. A várható kiegészülések becslése az aggregált számokra készül, amelyek különbözõ kategóriákra (árufõcsoportok, országcsoportok, ügylettípusok) történõ szétosztása a teljes forgalomban a hivatalos adatok alapján vett részarányok szerint történik. A regionális szerkezetû bontásban az országcsoportok az alábbi országokat foglalják magukban: EU-országok: Németország, Ausztria, Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Portugália, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Svédország, Finnország, Írország, Görögország, Dánia. Fejlett országok: az EU-országokon kívül USA, Kanada, Ausztrália, Japán, Svájc, Törökország, Norvégia, Izrael, Liechtenstein, Málta, Ciprus, Új-Zéland, Izland, Monaco, Gibraltár, San Marino, Vatikán, Andorra. CEFTA-országok: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Bulgária. Kelet-közép-európai országok: a CEFTA-országokon kívül Oroszország, Ukrajna, Belorusszia, Moldávia, Horvátország, Jugoszlávia, Bosznia-Hercegovina, Litvánia, Lettország, Észtország, Macedónia, Albánia. FÁK-országok: Oroszország, Ukrajna, Belorusszia, Moldávia, Üzbegisztán, Kazahsztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán. Fejlõdõ és máshová nem sorolt országok: azon országok, amely nem tartozik a fejlett és a kelet-közép-európai országok közé.
147
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések
VII. Államháztartás VII/1-3. táblázat: Az államháztartás pénzügyi vagyona és nettó finanszírozási képessége z államháztartás pénzügyi vagyonát, nettó finanszírozási képességét, illetve igényét bemutató statisztikák az SNA93 és az ESA95 módszertanok útmutatásai alapján kerülnek összeállításra. Ezen módszertani kézikönyvek az államháztartás pénzügyi folyamatait a nemzeti számlák rendszerébe illesztve mutatják be, ahol érvényesül az eredményszemléletû számbavétel és a piaci értékelés elve, illetve a bevételi és kiadási tételek élesen elkülönülnek a finanszírozási mûveletektõl.
A
Az adatok forrása A pénzügyi számlák egészével, illetve más szektor statisztikákkal való összhang érdekében az államháztartás pénzügyi adatait elsõsorban külsõ, banki adatforrásokból állítjuk össze. Államháztartási intézményektõl származó információkat azokon a területeken használunk, ahol külsõ adatok nem érhetõk el. Az adatok forrása az államháztartási szervezetek negyedéves mérlegjelentése, az ÁHH napi és havi jelentése az államháztartás pénzügyi helyzetérõl, a TB-alapok havi pénzforgalmi tájékoztatója, az MNB mérlegjelentése, a hitelintézetek mérlegjelentése, a kárpótlási jegyekrõl szóló adatgyûjtések, az ÁKK Rt.-tõl származó adatgyûjtés az államadósságról, az ÁPV Rt. és az NA Rt. jelentései, valamint az MNB fizetésimérleg- és értékpapír-statisztikája. A szektor tartalma Az államháztartás követeléseit és tartozásait, a vagyonváltozás összetevõit alszektoronként, illetve az államháztartás egészére összesítve mutatjuk be. A nemzeti számlák módszertani elõírásait követve az államháztartásba (kormányzati szektorba) soroljuk azokat az intézményi egységeket, amelyek döntõen más szektorok kötelezõ hozzájárulásainak felhasználásával nem piaci termékeket vagy szolgáltatásokat nyújtanak, illetve a nemzeti jövedelem és a vagyon újraelosztásában vesznek részt. Ennek alapján a központi kormányzat alszektorba tartoznak a központi költségvetés mellett az elkülönített állami pénzalapok, az ÁPV Rt., az ÁKK Rt. (2001. márciustól), a MÁK Rt. (2002. januártól), valamint a központi kormányzat által alapított és finanszírozott nonprofit szervezetek. 2000 végéig visszamenõen a központi kormányzatba soroljuk a Nemzeti Autópálya Rt.-t is. A társadalombiztosítási alapok alszektor tartalmazza a Nyugdíjbiz-
148
tosítási Alapot az Egészségbiztosítási Alapot, illetve a hozzájuk tartozó intézményeket. A helyi önkormányzatokhoz soroljuk a települési (megyei, fõvárosi), kisebbségi önkormányzatokat, az önkormányzati intézményeket, valamint az önkormányzati alapítású és finanszírozású nonprofit szervezeteket. Értékelési szabályok Az államháztartás pénzügyi eszközeinél és kötelezettségeinél törekszünk az egyes instrumentumok piaci értékének bemutatására. A legtöbb esetben az instrumentumok számított (közelített) piaci értéke áll csak rendelkezésre. Így a kamatozó eszközöknél a felhalmozott kamatok segítségével közelítjük a piaci értéket. A jelentõs piaci forgalommal rendelkezõ papírok esetében a piaci (tõzsdei) árat használjuk az értékeléshez. Az alkalmazott közgazdasági kategóriák tartalma Az államháztartási alszektorok pénzügyi eszközeit (követeléseit) és tartozásait instrumentumtípus és partnerszektor szerinti bontásban mutatjuk be oly módon, hogy az elsõdleges instrumentumbontáson belül (betétek, értékpapírok, hitelek, tulajdonosi részesedések, egyéb követelések/tartozások) az eszköz megnevezésében utalunk a partnerszektorra. A nemzetközi statisztikai módszertanok által elkülönített instrumentumokból (készpénz és betétek, nem részesedés típusú értékpapírok, hitelek, tulajdonosi részesedések, biztosítástechnikai tartalékok, egyéb követelések/tartozások) csak az államháztartás esetében releváns típusokat soroljuk fel a táblázatokban. 1. Készpénz Az államháztartás intézményeinél lévõ készpénz állományát a költségvetési szervek mérlegjelentésében szereplõ Pénztárak és betétkönyvek tétellel közelítjük. 2. Betétek A központi kormányzat esetében MNB-nél és hitelintézeteknél, helyi önkormányzatokra vonatkozóan hitelintézeteknél elhelyezett forint-és devizabetéteket tartalmaz. A TB-alapok eszközei, illetve a központi kormányzat tartozásai között szerepeltetjük a TB-alapok kincstári betéteit. A MÁK Rt.-nél számlát vezetõ egyéb szervezeteket a központi kormányzatba soroljuk, így azok kincstári betétei az alszektor szintjén nem jelennek meg (konszolidálódnak). MAGYAR NEMZETI BANK
A táblázatokhoz kapcsolódó megjegyzések
3. Nem részvény értékpapírok A költségvetési szervek értékpapír tartási joga erõsen korlátozott. Nem részesedés típusú értékpapírokba a helyi önkormányzatok, illetve a jogi értelemben az államháztartásba nem tartozó intézmények fektethetnek be. A központi kormányzathoz sorolt intézmények kis-összegû, döntõen állampapírban fennálló értékpapír-követeléssel rendelkeznek, amely az alszektor szintjén konszolidálódik. A helyi önkormányzatoknál elkülönítve mutatjuk be az állampapírokat, az MNB-kötvényeket és az egyéb értékpapírokat. A tartozásoldalon a központi kormányzatnál szerepelnek a forgalomban lévõ, nem központi kormányzati intézmény által birtokolt állampapírok a külföldieknél és a belföldieknél lévõ állományok elkülönítésével. (Az állampapírok tulajdonosi szektorok szerinti teljes bontásáról negyedévente külön statisztika készül.) A helyi önkormányzatok tartozásaiként mutatjuk ki a külföldre, illetve belföldre kibocsátott önkormányzati kötvényeket. A nem részesedés típusú értékpapírokon belül önálló csoportot képeznek a derivatívák. Ide soroljuk a központi kormányzat döntõen háztartásokkal és külfölddel szemben fennálló tartozásaként a kárpótlási jegyeket, illetve az MNB-vel kötött deviza- és kamatswap ügyleteket. Ez utóbbiak 2001 januárjától az MNB statisztikai mérlegével összhangban, piaci értéken és bruttó módon szerepelnek a központi kormányzat pénzügyi eszközei és kötelezettségei között. Az azt megelõzõ idõszakban a számviteli mérleggel egyezõen, elõjelétõl függõen a tartozások, vagy a követelések között található a devizaswapok “névértékes” nettó állománya.
nél közlünk, ennek oka, hogy az állami tulajdonú részvény és üzletrész vagyon piaci értékének megbecslésére eddig jó módszert nem sikerült találni. 6. Egyéb követelések/tartozások Az államháztartás alszektorainak egyéb követelései és tartozásai azokat a tételeket tartalmazzák, amelyek a nevesített követelések és tartozások közé nem sorolhatók be, így különösen az államháztartáson belül nyújtott elõlegeket, a vevõi követeléseket és szállítói tartozásokat, valamint a munkabértartozásokat. A központi kormányzat egyéb tartozásai között mutatjuk be a költségvetésbe elõre befizetett koncessziós díjak elhatárolt összegét is. Az állományváltozások összetevõi Az alszektorok pénzügyi eszközeinek állományváltozását tranzakcióra, átértékelõdésre és egyéb volumenváltozásra bontjuk. A tranzakciók közvetlen megfigyelésére az MNB-vel és a külfölddel szemben fennálló követelések és tartozások, illetve a részvények és üzletrészek esetében van lehetõség, a többi instrumentumnál a tranzakciós adatok az állományváltozásból maradékként adódnak. Egyéb információ hiányában tranzakciónak tekintjük a teljes állományváltozást a hitelintézeti mérlegekbõl és az államháztartási mérlegekbõl származó adatoknál. A nettó pénzügyi követelések tranzakcióból eredõ változása, azaz a pénzügyi számlákból számított nettó finanszírozási képesség mutatja az államháztartás és egyes alszektorai tárgyidõszaki finanszírozását.
4. Hitelek, kölcsönök Az államháztartás egyes alrendszereinél mind a követelések, mind a tartozások között elkülönítve szerepelnek az államháztartáson belüli, az egyéb belföldi és a külföldi hitel-követelések, illetve -tartozások. A központi kormányzat belföldi hitelköveteléseit tovább bontjuk pénzügyi és nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelekre. Az egyéb belföldi hiteltartozások monetáris intézményektõl (MNB-tõl, illetve hitelintézetektõl) felvett forint-és devizahitelek. 5. Tulajdonosi részesedések Tulajdonosi részesedésként kezeljük az államháztartási alszektorok tulajdonában lévõ tõzsdei és nem tõzsdei részvényeket, üzletrészeket és befektetési jegyeket. Állományi adatokat csak a befektetési jegyek2002/4 • HAVI JELENTÉS
Konszolidálás Az államháztartás bemutatott három alszektorán belül az egyes szervezeti egységek adatait lehetõség szerint konszolidáljuk. Így például az ÁPV Rt.-nek, vagy a központi költségvetési szerveknek átadott állampapírok nem képezik részét a központi kormányzat tartozásainak. Az államháztartás egészére vonatkozó adatokból hasonlóképpen kiszûrjük az alszektorok egymással szemben fennálló követeléseit és tartozásait. Mivel az egyes szervezetek vagyonmérlegei nem konszolidáltak és többnyire alkalmatlanok a konszolidálásra, a vagyonmérlegekbõl származó információk halmozódásokat tartalmazhatnak. Különösképpen érvényes ez az önkormányzati alszektor egyéb követelései és tartozásai esetében.
149
VII. ÁLLAMHÁZTARTÁS
VII
VII. ÁLLAMHÁZTARTÁS VII/1. táblázat Az államháztartás (S.13) pénzügyi vagyona Milliárd forint 2000. dec.
2001 jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
Központi kormányzat (S.1311) Követelések Készpénz Betétek az MNB-nél Betétek egyéb monetáris intézményeknél
727,5
991,0
1027,6
1097,4
1087,5
1256,6
1259,3
1182,1
1196,4
1204,4
1276,7
1392,9
2,6
2,8
3,0
3,1
3,4
3,8
4,1
4,3
4,5
4,8
4,8
4,8
974,2 4,8
254,9
356,6
345,0
379,5
388,5
442,5
485,5
460,8
499,4
495,9
545,7
584,2
428,6
24,0
26,7
27,2
25,2
25,5
25,1
24,2
24,1
24,0
23,1
24,6
24,2
28,6
Swapok MNB-vel szemben
179,5
331,3
358,4
389,9
362,8
469,1
420,5
375,1
334,3
349,0
351,2
361,9
316,5
Államháztartáson belül nyújtott hitelek
106,4
118,3
138,8
140,7
151,6
160,1
174,6
170,0
189,7
187,5
206,3
272,8
50,7
Pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek
22,6
22,6
22,6
22,6
22,6
22,6
22,6
22,6
22,6
22,6
22,6
22,6
22,6
Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek
25,2
25,2
25,1
23,9
23,8
23,8
22,6
22,5
22,5
21,3
21,3
21,3
20,0
108,6
107,4
107,5
112,4
109,2
109,6
105,2
102,7
99,3
100,2
100,3
100,6
101,6
3,6
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,5
0,8
7716,6
7881,0
7943,6
8034,1
8060,1
8103,9
8057,6
8076,4
8188,7
8298,0
8381,8
8425,4
8320,7
Külföldre nyújtott hitelek Egyéb követelések Tartozások Belföldieknél lévõ állampapírok
3860,9
3917,7
3894,9
3928,9
3921,9
3890,7
3903,3
3979,4
4085,6
4161,6
4218,5
4246,6
4311,3
Külföldieknél lévõ állampapírok
1475,8
1470,5
1544,6
1587,6
1645,4
1720,9
1942,7
1901,0
1909,2
1935,3
1963,9
1986,3
2033,5
Swapok MNB-vel szemben
0,0
61,1
62,1
97,5
91,2
73,8
88,4
92,2
70,0
79,6
93,2
98,8
108,2
Kárpótlási jegyek
6,0
5,9
5,3
5,4
4,6
4,1
5,5
5,4
5,0
5,0
4,8
4,9
4,9
1885,5
1868,7
1879,4
1857,2
1849,2
1874,4
1594,3
1579,7
1601,6
1595,4
1582,4
1574,6
1426,4
Hitelek az MNB-tõl Hitelek egyéb monetáris intézményektõl Külföldrõl felvett hitelek
65,0
62,8
62,9
62,7
59,6
57,2
57,2
53,3
53,1
57,4
55,5
54,5
53,8
340,6
339,2
339,6
340,3
333,6
330,9
314,9
314,0
313,5
314,4
315,1
312,0
301,1
TB-alapok betéte
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
6,5
Egyéb tartozások
82,9
155,1
154,8
154,5
154,7
152,0
151,2
151,3
150,7
149,3
148,4
147,7
75,0
Nettó pénzügyi követelés
–6989,2 –6890,0 –6916,0 –6936,8 –6972,5 –6847,3 –6798,3 –6894,2 –6992,2 –7093,6 –7105,1 –7032,5 –7346,5
TB-alapok (S.1314) Követelések
6,4
0,8
1,2
1,5
2,6
1,1
1,5
2,7
3,3
3,0
3,2
3,8
Készpénz
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
10,8 0,0
Betét a Kincstárnál
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
6,5
Értékpapírok
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Egyéb követelések
6,4
0,8
1,2
1,5
2,6
1,1
1,5
2,7
3,2
3,0
3,2
3,8
4,3
Tartozások
103,1
111,6
132,0
133,9
145,0
153,7
168,4
163,8
183,6
181,4
198,6
263,9
40,4
Likviditási hitel a központi kormányzattól
87,5
99,8
120,3
122,3
134,2
143,7
159,2
154,7
174,5
172,4
190,1
254,8
31,1
Egyéb hitelek a központi kormányzattól
12,0
11,8
11,7
11,5
10,8
10,0
9,3
9,2
9,1
9,0
8,5
8,5
8,5
3,6
0,0
0,0
0,2
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,5
0,8
–96,7
–110,8
–130,8
–132,4
–142,4
–152,6
–166,9
–161,1
–180,3
–178,4
–195,4
–260,0
–29,6
450,7
437,3
441,2
507,4
490,1
477,1
487,0
488,8
482,7
552,0
500,3
486,3
551,2
1,1
1,1
1,2
1,3
1,4
1,5
1,6
1,7
1,7
1,8
1,6
1,4
1,1
142,1
117,0
108,1
158,5
131,2
112,1
111,4
112,6
106,9
171,6
127,4
116,0
194,9
Egyéb tartozások Nettó pénzügyi követelés Helyi önkormányzatok (S.1313) Követelések Készpénz Betétek egyéb monetáris intézményeknél Repó egyéb monetáris intézményekkel Állampapírok MNB-kötvények Egyéb értékpapírok Belföldre nyújtott hitelek
VII
6,8
5,2
5,0
5,8
6,0
2,2
2,9
3,4
2,9
7,4
6,5
10,3
2,9
101,2
107,0
112,9
118,8
116,4
114,0
111,6
113,3
114,9
116,6
115,1
113,6
112,2
11,1
14,4
17,8
21,2
21,8
22,3
22,9
26,2
29,6
33,0
27,1
21,1
15,2
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
35,4
36,0
36,6
37,2
37,8
38,4
39,1
39,3
39,6
39,8
40,4
40,9
41,4
Befektetési jegyek
9,4
9,4
9,4
11,2
12,5
13,8
15,1
16,6
18,0
19,5
18,4
17,3
16,3
Egyéb követelések
142,8
146,0
149,2
152,4
162,1
171,8
181,5
174,7
168,0
161,3
162,9
164,6
166,2
Tartozások
258,5
169,7
167,5
168,1
161,9
165,7
172,2
174,6
177,5
180,6
168,4
193,0
218,1
Belföldieknél lévõ kötvények
3,8
3,8
4,0
4,0
4,0
4,0
4,0
4,9
4,7
4,5
4,5
4,5
4,9
Külföldieknél lévõ kötvények
20,7
20,8
21,0
21,1
21,2
20,2
19,8
19,9
19,5
19,9
19,8
19,6
19,3
Hitelek egyéb monetáris intézményektõl
57,2
56,6
58,5
53,8
54,8
59,7
59,8
64,0
69,6
59,3
63,6
68,4
72,7
7,0
6,7
6,8
6,9
6,7
6,4
6,1
6,1
6,1
6,1
7,8
9,4
11,1
Külföldrõl felvett hitelek
14,3
14,4
14,4
14,5
14,3
14,2
14,1
14,0
13,9
13,9
13,5
13,0
28,3
Egyéb tartozások
66,7
65,3
63,4
61,6
64,6
67,7
70,7
68,7
66,7
64,6
83,8
103,1
122,3
281,1
269,7
273,0
345,5
324,4
304,9
312,5
311,3
302,1
383,6
307,3
268,2
292,7
973,5
1202,9
1217,1
1345,2
1309,8
1460,3
1461,4
1389,5
1376,7
1455,0
1458,8
1496,0
1366,0
7778,2
7933,9
7990,8
8068,9
8100,4
8155,3
8114,1
8133,6
8247,2
8343,4
8451,9
8520,4
8449,4
Hitelek államháztartáson belülrõl
Nettó pénzügyi követelés Konszolidált államháztartás1 Követelések Tartozások Nettó pénzügyi követelés
114
–6804,8 –6731,0 –6773,8 –6723,7 –6790,5 –6695,0 –6652,7 –6744,1 –6870,5 –6888,4 –6993,1 –7024,4 –7083,4
MAGYAR NEMZETI BANK
VII. ÁLLAMHÁZTARTÁS VII/1. táblázat (folytatás) Az államháztartás (S.13) pénzügyi vagyona Milliárd forint 2002 január
február
Központi kormányzat (S.1311) Követelések Készpénz Betétek az MNB-nél
1218,7
1109,3
4,8
4,8
631,5
535,5
27,2
25,5
343,2
311,6
Államháztartáson belül nyújtott hitelek
66,5
87,9
Pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek
22,6
22,6
Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek
20,0
20,0
102,4
99,9
Betétek egyéb monetáris intézményeknél Swapok MNB-vel szemben
Külföldre nyújtott hitelek
0,5
1,5
Tartozások
8594,9
8628,7
Belföldieknél lévõ állampapírok
4463,1
4567,7
Külföldieknél lévõ állampapírok
2067,3
2155,9
116,2
90,7
Egyéb követelések
Swapok MNB-vel szemben Kárpótlási jegyek Hitelek az MNB-tõl Hitelek egyéb monetáris intézményektõl Külföldrõl felvett hitelek
7,8
9,2
1417,6
1287,9
62,6
61,1
295,3
297,6
TB-alapok betéte
5,8
0,0
Egyéb tartozások
159,2
158,5
–7376,1
–7519,4
Követelések
5,8
0,0
Készpénz
0,0
0,0
Betét a Kincstárnál
5,8
0,0
Értékpapírok
0,0
0,0
Egyéb követelések
0,0
0,0
Tartozások
56,0
78,3
Likviditási hitel a központi kormányzattól
Nettó pénzügyi követelés TB-alapok (S.1314)
47,4
68,8
Egyéb hitelek a központi kormányzattól
8,0
8,0
Egyéb tartozások
0,5
1,5
–50,1
–78,3
507,1
499,4
Nettó pénzügyi követelés Helyi önkormányzatok (S.1313) Követelések Készpénz Betétek egyéb monetáris intézményeknél Repó egyéb monetáris intézményekkel Állampapírok MNB-kötvények Egyéb értékpapírok Belföldre nyújtott hitelek
1,1
1,1
154,6
148,5
3,7
2,1
107,5
107,5
15,2
15,2
1,0
1,0
41,4
41,4
Befektetési jegyek
16,3
16,3
Egyéb követelések
166,2
166,2
Tartozások
247,4
241,4
Belföldieknél lévõ kötvények
4,9
4,9
Külföldieknél lévõ kötvények
19,1
19,2
Hitelek egyéb monetáris intézményektõl
74,1
78,0
Hitelek államháztartáson belülrõl
11,1
11,1
Külföldrõl felvett hitelek
28,3
28,3
Egyéb tartozások
110,0
100,0
Nettó pénzügyi követelés
259,6
257,9
Követelések
1551,2
1411,7
Tartozások
8717,9
8751,4
–7166,6
–7339,7
VII
Konszolidált államháztartás1
Nettó pénzügyi követelés
Forrás: MNB 1 A konszolidált államháztartás követelései és tartozásai nem tartalmazzák az alrendszerek egymással szembeni követeléseit és tartozásait.
2002/4 • HAVI JELENTÉS
115
VII. ÁLLAMHÁZTARTÁS VII/2. táblázat Az államháztartás (S.13) nettó finanszírozási képessége Milliárd forint 2001 jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
110,6
6,4
23,6
20,1
62,0
54,3
–32,9
55,7
97,3
69,4
105,6
0,2
0,2
0,2
0,3
0,3
0,3
0,2
0,2
0,2
0,0
0,0
0,0
101,7
–12,5
31,3
10,3
54,4
46,2
–25,7
37,3
101,7
50,7
39,8
–153,3
Betétek egyéb monetáris intézményeknél
2,7
0,5
–2,0
0,3
–0,4
–0,9
–0,1
0,0
2,7
1,5
–0,4
4,5
Swapok MNB-vel szemben
0,0
0,0
–0,1
0,0
0,0
–0,3
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
–8,3
Államháztartáson belül nyújtott hitelek
11,9
20,5
1,9
11,0
8,5
14,4
–4,6
19,7
11,9
18,8
66,4
–126,4
Pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek
0,0
–0,1
–1,2
–0,1
0,0
–1,2
0,0
0,0
–1,2
0,0
0,0
–1,2
Központi kormányzat (S.1311) Követelések tranzakciói Készpénz Betétek az MNB-nél
–277,0
Külföldre nyújtott hitelek
–1,3
–1,3
–0,2
–1,0
–0,5
–4,0
–2,5
–1,3
–0,7
–0,2
–0,2
2,5
Tulajdonosi részesedések
–0,9
–0,8
–6,2
–0,7
–0,3
–0,2
–0,2
–0,1
–17,2
–1,4
–0,4
5,0
Egyéb követelések
–3,6
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,5
0,2
113,0
42,6
42,4
51,7
76,0
77,3
20,1
97,1
57,8
95,3
62,6
–24,8
Belföldieknél lévõ állampapírok
56,7
–22,8
34,0
–7,0
–31,2
12,6
76,1
106,1
76,0
56,9
28,1
64,8
Külföldieknél lévõ állampapírok
–5,8
69,1
31,3
61,5
102,4
250,0
–50,6
–5,0
9,5
35,3
32,6
67,2
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Kárpótlási jegyek
–0,1
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Hitelek az MNB-tõl
–6,3
–0,8
–14,8
3,6
4,8
–181,8
–0,8
–2,4
–25,8
4,0
5,2
–85,4
Hitelek egyéb monetáris intézményektõl
–2,1
0,1
–0,2
–3,1
–2,4
0,0
–3,9
–0,2
4,3
–1,9
–1,1
–0,7
Külföldrõl felvett hitelek
–1,5
–2,7
–7,7
–3,4
5,1
–2,7
–0,7
–0,9
–4,7
1,9
–1,6
–4,5
TB-alapok betéte
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
6,5
Egyéb tartozások
72,3
–0,3
–0,3
0,1
–2,7
–0,7
0,0
–0,6
–1,4
–0,9
–0,7
–72,8
Nettó finanszírozási képesség
–2,4
–36,2
–18,7
–31,6
–14,0
–23,0
–53,0
–41,3
39,4
–25,9
43,1
–252,1 7,0
Tartozások tranzakciói
Swapok MNB-vel szemben
TB-alapok (S.1314) Követelések tranzakciói
–5,6
0,3
0,4
1,1
–1,5
0,4
1,2
0,5
–0,2
0,2
0,6
Készpénz
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Betét a Kincstárnál
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
6,5
Értékpapírok
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Tulajdonosi részesedések
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Egyéb követelések
–5,6
0,3
0,4
1,1
–1,5
0,4
1,2
0,5
–0,2
0,2
0,6
0,5
8,5
20,4
2,0
11,0
8,8
14,7
–4,6
19,7
–2,2
17,2
65,3
–127,8
Likviditási hitel a központi kormányzattól
12,3
20,5
2,0
12,0
9,5
15,4
–4,5
19,8
–2,1
17,6
64,8
–128,0
Egyéb hitelek a központi kormányzattól
–0,2
–0,2
–0,2
–0,8
–0,8
–0,8
–0,1
–0,1
–0,1
–0,5
0,0
0,0
Egyéb tartozások
–3,6
0,0
0,2
–0,2
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,5
0,2
–14,1
–20,0
–1,6
–10,0
–10,3
–14,3
5,8
–19,2
1,9
–17,0
–64,7
134,8
–13,5
3,9
66,2
–17,3
–13,0
9,9
1,8
–6,1
69,3
–51,6
–14,0
64,9
0,1
0,1
0,1
0,1
0,1
0,1
0,1
0,1
0,1
–0,2
–0,2
–0,2
–25,0
–9,0
50,5
–27,3
–19,1
–0,7
1,1
–5,7
64,6
–44,2
–11,4
78,9
Tartozások tranzakciói
Nettó finanszírozási képesség Helyi önkormányzatok (S.1313) Követelések tranzakciói Készpénz Betétek egyéb monetáris intézményeknél Repó egyéb monetáris intézményekkel
VII
–1,6
–0,2
0,8
0,2
–3,8
0,7
0,5
–0,6
4,6
–0,9
3,9
–7,5
Állampapírok
5,9
5,9
5,9
–2,4
–2,4
–2,4
1,7
1,7
1,7
–1,5
–1,5
–1,5
MNB-kötvények
3,4
3,4
3,4
0,6
0,6
0,6
3,4
3,4
3,4
–5,9
–5,9
–5,9
Egyéb értékpapírok
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Belföldre nyújtott hitelek
0,6
0,6
0,6
0,6
0,6
0,6
0,3
0,3
0,3
0,5
0,5
0,5
Tulajdonosi részesedések
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Befektetési jegyek
0,0
0,0
1,9
1,3
1,3
1,3
1,5
1,5
1,5
–1,1
–1,1
–1,1
Egyéb követelések
3,2
3,2
3,2
9,7
9,7
9,7
–6,7
–6,7
–6,7
1,7
1,7
1,7
–2,2
0,5
–6,3
3,8
7,6
2,8
2,9
2,6
–12,5
24,8
25,4
40,8
Belföldieknél lévõ kötvények
0,0
0,3
0,0
0,0
0,0
0,0
0,9
–0,1
–0,2
0,0
0,0
0,3
Külföldieknél lévõ kötvények
0,1
0,1
0,1
0,1
0,1
0,1
0,1
–0,8
0,1
0,1
0,1
0,1
Hitelek egyéb monetáris intézményektõl
–0,7
1,9
–4,7
1,1
4,9
0,1
4,1
5,7
–10,3
4,3
4,8
4,3
Hitelek államháztartáson belülrõl
–0,2
0,1
0,1
–0,3
–0,3
–0,3
0,0
0,0
0,0
1,7
1,7
1,7
0,1
0,1
0,1
–0,1
–0,1
–0,1
–0,1
–0,1
–0,1
–0,4
–0,4
15,3
Tartozások tranzakciói
Külföldrõl felvett hitelek Egyéb tartozások Nettó finanszírozási képesség
–1,5
–1,8
–1,8
3,1
3,1
3,1
–2,0
–2,0
–2,0
19,2
19,2
19,2
–11,3
3,4
72,5
–21,1
–20,6
7,1
–1,2
–8,7
81,8
–76,5
–39,4
24,1 –84,0
Konszolidált államháztartás Követelések tranzakciói
76,6
–16,0
82,0
–5,4
43,4
52,8
–27,7
28,7
41,7
0,9
26,8
Tartozások tranzakciói
104,3
36,8
29,9
57,2
88,3
82,9
20,8
97,9
44,4
120,2
87,7
9,3
Nettó finanszírozási képesség
–27,8
–52,9
52,2
–62,6
–44,9
–30,1
–48,4
–69,2
–2,6
–119,3
–61,0
–93,3
116
MAGYAR NEMZETI BANK
VII. ÁLLAMHÁZTARTÁS VII/2. táblázat (folytatás) Az államháztartás (S.13) nettó finanszírozási képessége Milliárd forint 2002 január
február
Központi kormányzat (S.1311) Követelések tranzakciói Készpénz Betétek az MNB-nél Betétek egyéb monetáris intézményeknél Swapok MNB-vel szemben Államháztartáson belül nyújtott hitelek Pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek Külföldre nyújtott hitelek Tulajdonosi részesedéesk Egyéb követelések Tartozások tranzakciói Belföldieknél lévõ állampapírok Külföldieknél lévõ állampapírok Swapok MNB-vel szemben Kárpótlási jegyek Hitelek az MNB-tõl Hitelek egyéb monetáris intézményektõl Külföldrõl felvett hitelek TB-alapok betéte Egyéb tartozások Nettó finanszírozási képesség
215,5 0,0 202,4 –1,4 –0,4 15,8 0,0 0,0 –0,2 –0,4 –0,3 272,6 151,7 40,0 0,0 0,0 –6,0 8,8 –5,5 –0,7 84,2 –57,1
–81,6 0,0 –97,0 –1,7 –1,8 21,4 0,0 0,0 –3,3 –0,1 0,9 45,0 104,6 80,2 0,0 0,0 –131,6 –1,5 –0,3 –5,8 –0,7 –126,5
TB-alapok (S.1314) Követelések tranzakciói Készpénz Betét a Kincstárnál Értékpapírok Tulajdonosi részesedések Egyéb követelések Tartozások tranzakciói Likviditási hitel a központi kormányzattól Egyéb hitelek a központi kormányzattól Egyéb tartozások Nettó finanszírozási képesség
–5,0 0,0 –0,7 0,0 0,0 –4,3 15,5 16,3 –0,5 –0,3 –20,5
–5,8 0,0 –5,8 0,0 0,0 0,0 22,3 21,4 0,0 0,9 –28,1
Helyi önkormányzatok (S.1313) Követelések tranzakciói Készpénz Betétek egyéb monetáris intézményeknél Repó egyéb monetáris intézményekkel Állampapírok MNB-kötvények Egyéb értékpapírok Belföldre nyújtott hitelek Tulajdonosi részesedések Befektetési jegyek Egyéb követelések Tartozások tranzakciói Belföldieknél lévõ kötvények Külföldieknél kötvények Hitelek egyéb monetáris intézményektõl Hitelek államháztartáson belülrõl Külföldrõl felvett hitelek Egyéb tartozások Nettó finanszírozási képesség
–44,1 0,0 –40,3 0,9 –4,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 –10,8 0,0 0,1 1,4 0,0 0,0 –12,3 –33,3
–7,7 0,0 –6,1 –1,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 –6,0 0,0 0,1 3,9 0,0 0,0 –10,0 –1,7
156,2 267,1 –110,9
–111,6 44,8 –156,4
Konszolidált államháztartás Követelések tranzakciói Tartozások tranzakciói Nettó finanszírozási képesség
VII
Forrás: MNB
2002/3 • HAVI JELENTÉS
117
VII. ÁLLAMHÁZTARTÁS VII/3. táblázat Az államháztartás (S.13) pénzügyi vagyona és a vagyonváltozás összetevõi Milliárd forint Állományok (az idõszak végén) 2001. dec.
Központi kormányzat (S.1311) Követelések Készpénz Betétek az MNB-nél Betétek egyéb monetáris intézményeknél Swapok MNB-vel szemben Államháztartáson belül nyújtott hitelek Pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek Külföldre nyújtott hitelek Tulajdonosi részesedések Egyéb követelések Tartozások Belföldieknél lévõ állampapírok Külföldieknél lévõ állampapírok Swapok MNB-vel szemben Kárpótlási jegyek Hitelek az MNB-tõl Hitelek egyéb monetáris intézményektõl Külföldrõl felvett hitelek TB-alapok betéte Egyéb tartozások Nettó pénzügyi követelés
VII
2002. jan.
2002. febr .
Állományváltozás: 2002. január tranzakció
átértékelõdés
Állományváltozás: 2002. január–február
egyéb volumenváltozás
tranzakció
átértékelõdés
egyéb volumenváltozás
974,1 4,8 428,6 28,5 316,5 50,7 22,6 20,0 101,6 .. 0,8 8320,7 4311,3 2033,5 108,2 4,9 1426,4 53,8 301,1 6,5 75,0 –7346,6
1218,7 4,8 631,5 27,2 343,2 66,5 22,6 20,0 102,4 .. 0,5 8594,9 4463,1 2067,3 116,2 7,8 1417,6 62,6 295,3 5,8 159,2 –7376,1
1109,3 4,8 535,5 25,5 311,6 87,9 22,6 20,0 99,9 .. 1,5 8628,7 4567,7 2155,9 90,7 9,2 1287,9 61,1 297,6 0,0 158,5 –7519,4
–81,6 0,0 –97,0 –1,7 –1,8 21,4 0,0 0,0 –3,3 –0,1 0,9 45,0 104,6 80,2 0,0 0,0 –131,6 –1,5 –0,3 –5,8 –0,7 –126,5
–28,0 0,0 1,1 0,0 –29,8 0,0 0,0 0,0 0,7 .. 0,0 –11,2 0,0 8,4 –25,5 1,4 1,9 0,0 2,6 0,0 0,0 –16,8
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 .. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
134,1 0,0 105,4 –3,0 –2,2 37,2 0,0 0,0 –3,4 –0,5 0,7 317,6 256,4 120,2 0,0 0,0 –137,6 7,3 –5,7 –6,5 83,6 –183,5
0,6 0,0 1,5 0,0 –2,7 0,0 0,0 0,0 1,7 .. 0,0 –9,7 0,0 2,2 –17,5 4,3 –0,9 0,0 2,2 0,0 0,0 10,2
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 .. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
TB-alapok (S.1314) Követelések Készpénz Betét a Kincstárnál Értékpapírok Tulajdonosi részesedések Egyéb követelések Tartozások Likviditási hitel a központi kormányzattól Egyéb hitelek a központi kormányzattól Egyéb tartozások Nettó pénzügyi követelés
10,8 0,0 6,5 0,0 .. 4,3 40,4 31,1 8,5 0,8 –29,6
5,8 0,0 5,8 0,0 .. 0,0 56,0 47,4 8,0 0,5 –50,1
0,0 0,0 0,0 0,0 .. 0,0 78,3 68,8 8,0 1,5 –78,3
–5,8 0,0 –5,8 0,0 0,0 0,0 22,3 21,4 0,0 0,9 –28,1
0,0 0,0 0,0 0,0 .. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0 .. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
–10,8 0,0 –6,5 0,0 0,0 –4,3 37,9 37,7 –0,5 0,7 –48,7
0,0 0,0 0,0 0,0 .. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0 .. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
Helyi önkormányzatok (S.1313) Követelések Készpénz Betétek egyéb monetáris intézményeknél Repó egyéb monetáris intézményekkel Állampapírok MNB–kötvények Egyéb értékpapírok Belföldre nyújtott hitelek Tulajdonosi részesedések Befektetési jegyek Egyéb követelések Tartozások Belföldieknél lévõ kötvények Külföldieknél lévõ kötvények Hitelek egyéb monetáris intézményektõl Hitelek államháztartáson belülrõl Külföldrõl felvett hitelek Egyéb tartozások Nettó pénzügyi követelés
551,2 1,1 194,9 2,9 112,2 15,2 1,0 41,4 .. 16,3 166,2 258,5 4,9 19,3 72,7 11,1 28,3 122,3 292,7
507,1 1,1 154,6 3,7 107,5 15,2 1,0 41,4 .. 16,3 166,2 247,4 4,9 19,1 74,1 11,1 28,3 110,0 259,6
499,4 1,1 148,5 2,1 107,5 15,2 1,0 41,4 .. 16,3 166,2 241,4 4,9 19,2 78,0 11,1 28,3 100,0 257,9
–7,7 0,0 –6,1 –1,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 –6,0 0,0 0,1 3,9 0,0 0,0 –10,0 –1,7
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 .. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 .. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
–51,8 0,0 –46,5 –0,7 –4,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 –16,9 0,0 0,1 5,3 0,0 0,0 –22,3 –35,0
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 .. 0,0 0,0 –0,2 0,0 –0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 .. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
1365,9 8449,4 –7083,5
1551,2 8717,9 –7166,6
1411,7 8751,4 –7339,7
–111,6 44,8 –156,4
–28,0 –11,2 –16,8
0,0 0,0 0,0
44,8 311,9 –267,2
0,6 –9,9 10,4
0,0 0,0 0,0
Konszolidált államháztartás Követelések Tartozások Nettó pénzügyi követelés
118
MAGYAR NEMZETI BANK
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM
VI
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/1. táblázat Magyarország fizetési mérlege, 2001
Millió euró 2001 jan.
febr.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
–239 2594 2833
–75 2321 2396
–106 2592 2697
–108 2636 2744
–240 2649 2889
–275 2598 2873
–188 2761 2950
–128 2499 2627
573 507 65
525 439 87
613 449 164
648 432 216
698 467 232
738 541 198
922 545 377
2.1 Építési–szerelési szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg
5 7 –1
5 9 –5
9 10 –1
9 9 0
9 13 –4
9 10 –1
2.2 Kereskedelmi szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg
81 69 11
73 59 14
68 51 17
70 53 17
64 50 14
2.3 Fuvarozás és szállítmányozás, bevétel kiadás egyenleg
57 47 10
49 45 4
61 47 14
60 53 7
1. Áruk, egyenleg 1.1 Export 1.2 Import 2. Szolgáltatások összesen,
bevétel kiadás egyenleg
szept.
jan.– dec.
okt.
nov.
dec.
–137 2430 2568
–249 2687 2936
–207 2824 3031
–314 –2 265 2753 31 346 3067 33 611
914 557 357
758 496 262
792 554 238
750 569 181
690 642 48
8 622 6 197 2 425
14 13 2
14 7 7
11 11 0
18 13 5
11 17 –6
8 10 –2
121 128 –7
84 74 10
101 88 13
102 104 –2
92 85 7
118 130 –12
115 88 27
86 81 5
1 052 931 122
69 54 15
60 50 10
68 63 5
65 57 8
62 49 13
65 60 5
56 58 –3
53 48 5
724 630 94
2.4 Idegenforgalom,
bevétel kiadás egyenleg
242 111 131
223 92 131
301 107 194
323 101 222
377 125 252
413 148 265
504 150 354
543 157 386
426 124 301
384 119 266
352 120 233
302 108 194
4 391 1 462 2 930
2.5 Üzleti szolgáltatások,
bevétel kiadás egyenleg
18 33 –15
17 36 –20
16 37 –20
15 25 –10
16 25 –9
16 26 –11
21 27 –6
14 26 –12
18 22 –4
23 34 –11
16 29 –13
12 44 –33
201 364 –163
161 231 –70
151 191 –40
151 191 –39
165 182 –17
158 194 –36
151 220 –68
206 196 10
169 200 –31
144 201 –57
177 191 –14
187 252 –65
223 343 –119
2 042 2 592 –549
9 9 0
8 6 2
6 6 0
6 9 –2
6 7 0
6 13 –6
9 9 0
6 6 0
6 5 2
7 8 –1
14 6 7
6 9 –2
89 90 –1
150 198 –48
105 138 –32
98 214 –116
48 306 –258
94 302 –208
78 453 –375
113 228 –115
113 171 –58
110 297 –188
90 176 –85
87 198 –112
2.6 Technikai és kulturális szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg 2.7 Kormányzati szolgáltatások,
3. Jövedelmek,
VI
márc.
bevétel kiadás egyenleg bevétel kiadás egyenleg
154 1 239 239 2 920 –85 –1 681
3.1 Egy évnél rövidebb ideig alkalmazottak díjazása, bevétel kiadás egyenleg
3
3
4
5
5
4
5
5
5
5
4
8
56
4 –1
4 0
5 –1
3 1
3 1
4 1
4 0
5 0
4 0
4 1
3 1
7 2
50 6
3.2 Közvetlen tõkebefektetések jövedelmei, bevétel kiadás egyenleg
0 6 –6
2 7 –5
1 54 –53
1 131 –130
2 138 –136
1 195 –193
6 84 –78
4 47 –42
5 137 –132
4 41 –37
3 20 –17
16 73 –57
46 931 –885
3.2.1 Felosztott és átutalt jövedelmek, bevétel kiadás egyenleg
0
0
1
0
0
1
6
2
1
1
0
8
22
4 –4
6 –6
51 –50
128 –127
137 –136
189 –189
78 –72
41 –39
136 –135
39 –38
17 –17
58 –50
884 –862
3.2.2 Tulajdonosi hitelek kamata, bevétel kiadás egyenleg
0 2 –2
1 1 0
0 3 –2
0 3 –3
2 1 0
0 5 –5
1 6 –6
3 6 –3
4 1 3
2 2 0
2 2 0
9 15 –7
24 47 –23
114 114 1
55 85 –30
59 41 17
15 113 –97
53 85 –32
26 159 –133
79 73 6
66 72 –6
61 87 –26
59 79 –20
40 134 –94
42 78 –36
670 1120 –450
0
1
3
0
2
2
3
0
1
2
1
1
16
0 0
0 1
4 –1
0 0
5 –3
45 –43
6 –2
1 –1
0 1
0 2
1 0
5 –5
68 –51
3.3 Portfólióbefektetések jövedelmei, bevétel kiadás egyenleg 3.3.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok, bevétel kiadás egyenleg 3.3.2 Kötvények,
bevétel kiadás egyenleg
91 113 –22
45 84 –39
42 38 4
–7 112 –119
44 80 –36
12 114 –102
63 67 –5
44 71 –27
57 86 –30
47 79 –31
34 133 –98
41 72 –31
512 1 048 –537
3.3.3 Pénzpiaci eszközök,
bevétel kiadás egyenleg
23 0 23
9 1 8
14 0 14
22 0 22
8 0 8
12 0 12
14 0 13
22 0 22
3 0 3
10 0 10
5 1 4
0 0 0
142 4 138
3.4 Egyéb befektetések jövedelmei, bevétel kiadás egyenleg
32 74 –42
45 42 3
34 115 –80
27 59 –32
34 75 –42
46 96 –50
22 66 –44
37 47 –10
39 70 –31
23 52 –29
40 41 –1
88 81 7
467 818 –351
4. Viszonzatlan folyó átutalások, egyenleg 4.1 Államháztartás (S.13), egyenleg 4.2 Egyéb szektorok (S.1–S.13), egyenleg I. Folyó fizetési mérleg egyenlege (1 + 2 + 3 + 4)
46 20 26 –175
7 –15 21 –14
10 –11 21 –48
28 0 28 –121
3 –15 18 –213
17 –6 23 –436
20 –2 22 94
30 –4 34 201
51 29 23 –12
24 2 22 –72
15 –3 17 –124
84
23 –12 35 –328 –1
273 –17 290 248
MAGYAR NEMZETI BANK
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/1. táblázat (folytatás) Magyarország fizetési mérlege, 2001 Millió euró 2001 jan.
II. Tõkemérleg egyenlege (5 + 6 + 7)
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
jan.– dec.
dec.
30
11
14
47
27
77
21
49
19
15
16
32
358
5. Államháztartás (S.13) viszonzatlan tõkeátutalásai, egyenleg
–2
–10
0
25
2
41
0
29
0
0
2
–1
87
6. Egyéb szektorok (S.1–S.13) viszonzatlan tõkeátutalásai, egyenleg
31
21
13
22
25
25
20
19
19
13
14
30
252
1
0
0
0
1
11
1
1
0
1
0
2
19
III. Pénzügyi mérleg egyenlege (8 + 9 + l0)1
–362
507
–32
457
454
995
–26
–504
–69
–161
–247
–268
743
8. Közvetlen tõkebefektetések egyenlege
134
259
168
131
401
171
169
76
187
282
193
176
2348
–315
–4
–1
–12
–17
–14
7
–18
–15
–5
–12
38
–368
–313
–3
10
–15
–12
–13
–10
–16
–14
–6
–11
46
–358
8.1.2 Tulajdonosi hitelek, egyenleg
–2
–1
–11
2
–5
–2
18
–1
–1
1
–1
–8
–10
8.1.2.1 Követelések, egyenleg
–2
–1
–1
2
–5
–2
0
–1
–1
1
–1
–8
–18
7. Nem termelt nem pénzügyi javak forgalma, egyenleg
8.1 Külföldön 8.1.1 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés, egyenleg
8.1.2.2 Tartozások, egyenleg
0
0
–10
0
0
0
18
0
0
0
0
0
8
449
263
169
144
418
186
161
93
202
287
205
139
2715
8.2.1 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés, egyenleg
105
270
147
67
131
116
26
105
97
316
104
–402
1083
8.2.2 Tulajdonosi hitelek, egyenleg
343
–7
21
77
287
70
135
–12
105
–28
101
540
1633
8.2.2.1 Követelések, egyenleg
–27
–54
14
38
–48
2
55
–38
22
–29
1
–45
–108
8.2.2.2 Tartozások, egyenleg
370
47
8
39
335
68
80
26
83
1
100
586
1741
–37
233
121
195
409
1 202
–269
–64
38
–10
–8
–74
1735
31
40
18
59
49
65
46
16
–1
3
91
67
483
4
8
–3
0
1
–9
–6
–16
–23
–14
1
–2
–62
–8
–13
16
–3
–37
13
2
–33
12
–2
1
–63
–115
8.2 Magyarországon
9. Portfólióbefektetések 9.1 Követelések egyenlege 9.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok, egyenleg 9.1.2 Kötvények, egyenleg 9.1.3 Pénzpiaci eszközök, egyenleg
2
1
0
1
4
1
–3
0
1
1
0
0
8
9.1.4 Pénzügyi derivatívák, egyenleg
33
46
5
62
82
61
53
66
8
17
89
132
652
–68
192
102
136
361
1 137
–315
–80
39
–13
–99
–140
1252
41
–9
32
15
7
9
13
3
43
–56
29
23
150
–52
262
109
157
384
1 038
–275
–100
21
–23
–69
–152
1301
9.2 Tartozások egyenlege 9.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok, egyenleg 9.2.2 Kötvények, egyenleg 9.2.3 Pénzpiaci eszközök, egyenleg 9.2.4 Pénzügyi derivatívák, egyenleg 10. Egyéb befektetések egyenlege 10.1 Követelések 10.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú, egyenleg 10.1.2 Éven túli lejáratú, egyenleg 10.2 Tartozások 10.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú, egyenleg 10.2.2 Éven túli lejáratú, egyenleg IV. Tévedések és kihagyások egyenlege V. Teljes fizetési mérleg egyenlege (I + II + III + IV) VI. A nemzetközi tartalékok változása
0
0
0
0
0
123
–6
58
–15
89
–3
65
312
–58
–62
–38
–35
–31
–32
–47
–41
–10
–23
–56
–76
–510
–458
15
–320
130
–357
–378
74
–516
–294
–433
–432
13
–362
–188
–327
–644
–199
–132
–208
–151
–271
–665
–708 –3843
–18
–275
–165
–293
–297
–221
–64
–153
–144
–184
–434
–612 –2859
31
–87
–23
–34
–347
22
–69
–55
–7
–88
–231
–96
–371 –3341
–984
–472
377
–132
458
287
–179
206
–308
–143
–162
232
337
503
–582
351
–118
314
323
–171
364
–87
–241
–80
267
22
362
111
27
–14
143
–36
–8
–158
–221
98
–82
–35
315
141
29
–22
–9
72
–27
–21
–59
–36
–3
16
78
71
88
–478
482
–76
456
241
614
29
–290
–64
–202
–277
–494
–60
478
–482
76
–456
–241
–614
–29
290
64
202
277
494
60
Forrás: MNB 1 A nemzetközi tartalékok változása nélkül.
2002/ 4 • HAVI JELENTÉS
85
VI
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/2. táblázat Magyarország fizetési mérlege, 2002
Millió euró 2002 január
–600 4991 5591
bevétel kiadás egyenleg
582 602 –20
626 598 28
1209 1201 8
2.1 Építési–szerelési szolgáltatások,
bevétel kiadás egyenleg
20 18 2
18 25 –7
39 44 –5
2.2 Kereskedelmi szolgáltatások,
bevétel kiadás egyenleg
93 79 14
131 129 1
224 208 16
2.3 Fuvarozás és szállítmányozás,
bevétel kiadás egyenleg
55 70 –15
60 59 0
115 129 –14
2.4 Idegenforgalom,
bevétel kiadás egyenleg
189 132 56
246 113 132
434 246 189
2.5 Üzleti szolgáltatások,
bevétel kiadás egyenleg
14 24 –10
8 45 –37
22 69 –48
2.6 Technikai és kulturális szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg
203 268 –64
158 220 –62
362 488 –126
bevétel kiadás egyenleg
8 11 –3
5 6 0
13 17 –4
bevétel kiadás egyenleg
121 162 –41
139 163 –23
260 325 –65
5 4 1
4 7 –4
8 11 –3
1 17 –16
8 20 –12
8 37 –28
0 15 –15
1 11 –9
1 26 –25
bevétel kiadás egyenleg
1 2 –1
6 9 –3
7 11 –4
3.3 Portfólióbefektetések jövedelmei, bevétel kiadás egyenleg
87 86 1
88 92 –5
175 178 –3
0 1 0
0 0 0
1 1 0
2.7 Kormányzati szolgáltatások,
3. Jövedelmek,
3.1 Egy évnél rövidebb ideig alkalmazottak díjazása, bevétel kiadás egyenleg 3.2 Közvetlen tõkebefektetések jövedelmei, bevétel kiadás egyenleg 3.2.1 Felosztott és átutalt jövedelmek, bevétel kiadás egyenleg 3.2.2 Tulajdonosi hitelek kamata,
3.3.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok, bevétel kiadás egyenleg 3.3.2 Kötvények,
bevétel kiadás egyenleg
82 85 –3
77 92 –15
159 177 –18
3.3.3 Pénzpiaci eszközök,
bevétel kiadás egyenleg
5 0 4
10 0 10
15 0 15
bevétel kiadás egyenleg
28 56 –28
40 43 –3
69 99 –31
4. Viszonzatlan folyó átutalások, egyenleg 4.1 Államháztartás (S.13), egyenleg 4.2 Egyéb szektorok (S.1–S.13), egyenleg I. Folyó fizetési mérleg egyenlege (1 + 2 + 3 + 4)
61 43 18 –390
7 –18 25 –198
69 25 43 –588
3.4 Egyéb befektetések jövedelmei,
86
január–február
–209 2453 2662
2. Szolgáltatások összesen,
VI
február
–391 2538 2929
1. Áruk, egyenleg 1.1 Export 1.2 Import
MAGYAR NEMZETI BANK
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/2. táblázat (folytatás) Magyarország fizetési mérlege, 2002 Millió euró 2002
II. Tõkemérleg egyenlege (5 + 6 + 7)
január
február
18
5
január–február
23
0
0
0
16
5
21
1
1
2
III. Pénzügyi mérleg egyenlege (8 + 9 + l0)1
–152
–339
–491
8. Közvetlen tõkebefektetések egyenlege
183
–49
134
–15
–17
–32
–13
–16
–29
8.1.2 Tulajdonosi hitelek, egyenleg
–1
–2
–3
8.1.2.1 Követelések, egyenleg
–1
–2
–3
8.1.2.2 Tartozások, egyenleg
0
0
0
197
–32
166 188
5. Államháztartás (S.13) viszonzatlan tõkeátutalásai, egyenleg 6. Egyéb szektorok (S.1–S.13) viszonzatlan tõkeátutalásai, egyenleg 7. Nem termelt nem pénzügyi javak forgalma, egyenleg
8.1 Külföldön 8.1.1 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés, egyenleg
8.2 Magyarországon
148
40
8.2.2 Tulajdonosi hitelek, egyenleg
50
–72
–22
8.2.2.1 Követelések, egyenleg
–260
146
–114
8.2.2.2 Tartozások, egyenleg
309
–218
91
–59
–140
–200
203
792
994
–25
–5
–29
8.2.1 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés, egyenleg
9. Portfólióbefektetések 9.1 Követelések egyenlege 9.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok, egyenleg 9.1.2 Kötvények, egyenleg 9.1.3 Pénzpiaci eszközök, egyenleg 9.1.4 Pénzügyi derivatívák, egyenleg 9.2 Tartozások egyenlege 9.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok, egyenleg 9.2.2 Kötvények, egyenleg 9.2.3 Pénzpiaci eszközök, egyenleg 9.2.4 Pénzügyi derivatívák, egyenleg
10. Egyéb befektetések egyenlege 10.1 Követelések 10.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú, egyenleg
–39
80
41
–104
–54
–157
370
770
1140
–262
–932
–1194
113
13
126
7
–257
–251
5
82
87
–386
–770
–1156
–275
–149
–425
114
–12
102
188
7
195
–74
–19
–93
–390
–137
–527
10.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú, egyenleg
–267
–83
–350
10.2.2 Éven túli lejáratú, egyenleg
–123
–54
–177
10.1.2 Éven túli lejáratú, egyenleg 10.2 Tartozások
IV. Tévedések és kihagyások egyenlege V. Teljes fizetési mérleg egyenlege (I + II + III + IV) VI. A nemzetközi tartalékok változása
59
–14
45
–465
–545
–1011
465
545
1011
VI
Forrás: MNB 1 A nemzetközi tartalékok változása nélkül.
2002/ 4 • HAVI JELENTÉS
87
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/3. táblázat A portfólió- és egyéb befektetések jövedelmeinek szektorbontása, 2001 Millió euró 2001 jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
bevétel
116
73
kiadás
133
85
jún.
júl.
aug.
56
13
73
123
szept.
okt.
47
25
80
97
126
84
nov.
dec.
73
59
80
115
jan.–dec.
58
43
41
685
90
136
75
1216 –532
I. Államháztartás és MNB (S.13+S.121) összesen (A + B) 1. Portfólió- és egyéb befektetések jövedelmei,
egyenleg
–17
–12
–16
–110
–49
–101
–5
–6
–56
–32
–93
–34
bevétel
111
51
53
10
42
16
75
63
56
54
37
36
604
kiadás
113
84
37
112
79
112
67
71
85
78
132
63
1033
egyenleg
–2
–33
16
–102
–37
–96
8
–8
–29
–24
–96
–27
–429
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok, bevétel
0
0
0
0
0
0
2
0
0
0
0
0
2
kiadás
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
egyenleg
0
0
0
0
0
0
2
0
0
0
0
0
2
89
42
39
–9
40
6
60
41
53
44
31
36
471
1.1 Portfólióbefektetések jövedelmei,
1.1.2 Kötvények,
bevétel kiadás
113
84
37
112
79
112
67
71
85
78
132
63
1033
egyenleg
–25
–42
2
–121
–39
–106
–7
–30
–32
–34
–101
–27
–562
23
9
14
19
2
11
14
22
3
10
5
0
132
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
23
9
14
19
2
11
14
22
3
10
5
0
132
bevétel
5
22
3
3
5
9
5
10
3
4
6
5
80
kiadás
20
1
36
11
18
13
17
9
30
12
3
12
183
–15
21
–33
–8
–13
–5
–13
1
–27
–8
3
–7
–103
bevétel
1
10
0
1
0
0
0
0
0
1
1
1
16
kiadás
72
46
31
48
55
64
43
26
42
61
88
43
618 –603
1.1.3 Pénzpiaci eszközök és pénzügyi derivatívák, bevétel kiadás egyenleg 1.2 Egyéb befektetések jövedelmei,
egyenleg A. Államháztartás (S.13) 1. Portfólió- és egyéb befektetések jövedelmei,
–71
–36
–31
–46
–55
–64
–43
–25
–42
–60
–88
–42
bevétel
egyenleg
0
0
0
1
0
0
0
0
0
1
1
0
3
kiadás
62
46
21
45
55
55
33
25
26
57
87
34
545
egyenleg
–62
–46
–21
–43
–55
–55
–33
–25
–26
–56
–87
–34
–542
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok, bevétel
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
kiadás
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
egyenleg
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
bevétel
0
0
0
1
0
0
0
0
0
1
1
0
3
kiadás
62
46
21
45
55
55
33
25
26
57
87
34
545
–62
–46
–21
–43
–55
–55
–33
–25
–26
–56
–87
–34
–542
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
kiadás
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
egyenleg
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
bevétel
1
10
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
12
kiadás
10
0
10
3
0
9
10
1
16
3
1
9
73
egyenleg
–9
10
–10
–3
0
–9
–10
0
–16
–3
–1
–9
–60
bevétel
115
62
56
12
47
25
80
73
59
57
42
41
669
kiadás
61
39
42
75
42
62
41
54
73
30
47
32
598
egyenleg
54
23
14
–64
6
–37
38
19
–14
28
–5
8
71
111
51
53
9
42
16
75
63
56
53
36
36
601
1.1 Portfólióbefektetések jövedelmei,
1.1.2 Kötvények,
egyenleg 1.1.3 Pénzpiaci eszközök és pénzügyi derivatívák, bevétel
1.2. Egyéb befektetések jövedelmei,
VI
B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1. Portfólió- és egyéb befektetések jövedelmei,
1.1 Portfólióbefektetések jövedelmei,
bevétel kiadás
51
38
16
67
24
57
34
46
59
21
45
29
488
egyenleg
60
13
37
–59
18
–41
41
17
–3
32
–9
7
113
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok, bevétel
1.1.2 Kötvények,
0
0
0
0
0
0
2
0
0
0
0
0
2
kiadás
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
egyenleg
0
0
0
0
0
0
2
0
0
0
0
0
2
88
42
39
–10
40
6
60
41
53
43
31
36
468
kiadás
51
38
16
67
24
57
34
46
59
21
45
29
488
egyenleg
37
4
23
–78
16
–52
25
–5
–6
22
–14
7
–20
23
9
14
19
2
11
14
22
3
10
5
0
132
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
23
9
14
19
2
11
14
22
3
10
5
0
132
bevétel
4
11
3
3
5
8
4
10
3
4
6
4
68
kiadás
10
1
27
8
18
4
7
8
14
9
2
3
110
egyenleg
–6
11
–23
–5
–12
4
–2
2
–11
–4
4
1
–43
bevétel
1.1.3 Pénzpiaci eszközök és pénzügyi derivatívák, bevétel kiadás egyenleg 1.2 Egyéb befektetések jövedelmei,
88
MAGYAR NEMZETI BANK
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/3. táblázat (folytatás) A portfólió- és egyéb befektetések jövedelmeinek szektorbontása, 2001 Millió euró 2001 jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szep.
okt.
nov.
dec.
bevétel
31
27
37
29
kiadás
55
42
83
49
–24
–14
–46
bevétel
3
4
kiadás
1
1
egyenleg
3
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok, bevétel
jan.–dec.
40
47
22
30
41
23
37
88
64
130
55
39
42
41
40
84
722
–19
–24
–82
–33
–9
–1
–18
–3
4
–269
6
5
12
10
4
4
5
5
3
5
66
5
1
7
47
6
2
1
1
2
15
87
3
1
5
5
–37
–2
2
4
4
1
–10
–21 15
II. Magánszektor (S.1–S.121–S.13) összesen (C + D) 1. Portfólió- és egyéb befektetések jövedelmei,
egyenleg 1.1 Portfólióbefektetések jövedelmei,
1.1.2 Kötvények,
0
1
3
0
2
2
1
0
1
2
1
1
kiadás
0
0
4
0
5
45
6
1
0
0
1
5
68
egyenleg
0
1
–1
0
–3
–43
–4
–1
1
2
0
–5
–53
bevétel
2
3
3
2
4
6
3
3
4
3
3
5
41
kiadás
0
0
1
0
1
2
0
0
1
0
0
9
15
egyenleg
2
3
2
2
3
4
3
3
3
3
3
–5
26
0
0
0
3
5
2
0
0
0
0
0
0
11
kiadás
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
4
egyenleg
0
–1
0
3
5
2
0
0
0
0
–1
0
6
bevétel
27
23
31
24
28
37
18
27
36
18
34
83
387
1.1.3 Pénzpiaci eszközök és pénzügyi derivatívák, bevétel
1.2 Egyéb befektetések jövedelmei,
453
kiadás
54
41
78
48
57
83
49
38
40
40
38
69
635
–27
–18
–47
–24
–29
–45
–31
–11
–4
–21
–4
14
–248
bevétel
24
20
29
19
22
27
14
21
24
14
29
33
277
kiadás
31
29
43
28
32
43
26
25
22
21
21
43
363
egyenleg
–7
–8
–14
–9
–9
–15
–12
–4
2
–8
9
–10
–86
bevétel
0
1
0
0
2
1
1
1
1
2
2
0
12
kiadás
0
0
0
0
2
8
4
0
0
0
0
8
22
egyenleg
0
1
0
0
0
–7
–3
1
1
2
2
–8
–10
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok, bevétel
egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Portfólió- és egyéb befektetések jövedelmei,
1.1 Portfólióbefektetések jövedelmei,
1.1.2 Kötvények,
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
kiadás
0
0
0
0
2
8
4
0
0
0
0
0
14
egyenleg
0
0
0
0
–2
–8
–4
0
0
0
0
0
–14
bevétel
0
1
0
0
2
1
1
1
1
2
2
0
12
kiadás
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
8
8
egyenleg
0
1
0
0
2
1
1
1
1
2
2
–8
4
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
kiadás
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
egyenleg
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
bevétel
23
19
28
19
21
27
13
20
23
11
27
34
265
kiadás
30
29
43
29
29
35
22
25
22
21
21
36
341
egyenleg
–7
–9
–14
–10
–9
–8
–8
–6
1
–10
6
–2
–76 176
1.1.3 Pénzpiaci eszközök és pénzügyi derivatívák, bevétel
1.2 Egyéb befektetések jövedelmei,
D. Egyéb szektorok (S.1–S.121–S.122–S.13) 1. Portfólió- és egyéb befektetések jövedelmei,
bevétel
7
7
8
10
17
20
8
9
17
10
8
55
kiadás
24
13
40
20
32
87
29
14
20
19
19
40
359
–17
–6
–32
–10
–15
–67
–21
–5
–3
–10
–12
14
–183
bevétel
3
3
5
5
10
9
4
2
4
3
1
5
54
kiadás
0
1
5
1
4
39
2
2
1
1
2
7
65
egyenleg
3
2
1
4
5
–30
2
1
2
2
–1
–2
–11
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok, bevétel
15
egyenleg 1.1 Portfólióbefektetések jövedelmei,
1.1.2 Kötvények,
0
1
3
0
2
2
1
0
1
2
1
1
kiadás
0
0
4
0
3
37
2
1
0
0
1
5
54
egyenleg
0
1
–1
0
–1
–35
0
–1
1
2
0
–5
–39
bevétel
2
2
2
2
2
5
2
2
2
1
0
5
29
kiadás
0
0
1
0
1
2
0
0
1
0
0
2
7
egyenleg
2
2
1
2
1
4
2
2
2
1
0
3
22
1.1.3 Pénzpiaci eszközök és pénzügyi derivatívák, bevétel
1.2 Egyéb befektetések jövedelmei,
0
0
0
3
5
2
0
0
0
0
0
0
11
kiadás
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
4
egyenleg
0
–1
0
3
5
2
0
0
0
0
–1
0
6
bevétel
4
4
3
5
8
11
4
7
13
7
6
49
122
24
12
36
19
28
48
27
13
18
18
17
33
294
–20
–8
–33
–14
–20
–37
–23
–5
–5
–11
–11
16
–172
kiadás egyenleg Forrás: MNB
2002/ 4 • HAVI JELENTÉS
89
VI
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/4. táblázat A portfólió- és egyéb befektetések jövedelmeinek szektorbontása, 2002 Millió euró 2002 január
február
január–február
bevétel
78
83
161
kiadás
91
85
177
–13
–3
–16
bevétel
76
78
153
kiadás
80
85
164
egyenleg
–4
–7
–11
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok, bevétel
0
0
0
kiadás
0
0
0
egyenleg
0
0
0
bevétel
71
67
139
kiadás
80
85
164
egyenleg
–9
–17
–26
5
10
15
kiadás
0
0
0
egyenleg
5
10
15
I. Államháztartás és MNB (S.13+S.121) összesen (A + B) 1. Portfólió- és egyéb befektetések jövedelmei,
egyenleg 1.1 Portfólióbefektetések jövedelmei,
1.1.2 Kötvények,
1.1.3 Pénzpiaci eszközök és pénzügyi derivatívák, bevétel
1.2 Egyéb befektetések jövedelmei,
bevétel
2
5
8
kiadás
12
1
13
egyenleg
–9
4
–5
A. Államháztartás (S.13) 1. Portfólió– és egyéb befektetések jövedelmei,
bevétel
0
0
0
kiadás
25
52
77 –77
–25
–52
bevétel
0
0
0
kiadás
17
52
69
egyenleg
–17
–52
–69
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok, bevétel
0
0
0
kiadás
0
0
0
egyenleg
0
0
0
bevétel
0
0
0
kiadás
17
52
69
–17
–52
–69
0
0
0
kiadás
0
0
0
egyenleg
0
0
0
bevétel
0
0
0
kiadás
8
0
8
egyenleg
–8
0
–8
bevétel
78
83
161
kiadás
66
34
100
egyenleg
12
49
61
bevétel
76
78
153
kiadás
63
33
96
egyenleg
13
45
58
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok, bevétel
0
0
0
kiadás
0
0
0
egyenleg
0
0
0
bevétel
71
67
139
kiadás
63
33
96
9
34
43
5
10
15
kiadás
0
0
0
egyenleg
5
10
15
bevétel
2
5
8
kiadás
4
1
4
–1
5
4
egyenleg 1.1 Portfólióbefektetések jövedelmei,
1.1.2 Kötvények,
egyenleg 1.1.3 Pénzpiaci eszközök és pénzügyi derivatívák, bevétel
1.2. Egyéb befektetések jövedelmei,
B. Magyar Nemzeti Bank (S.121)
VI
1. Portfólió– és egyéb befektetések jövedelmei,
1.1 Portfólióbefektetések jövedelmei,
1.1.2 Kötvények,
egyenleg 1.1.3 Pénzpiaci eszközök és pénzügyi derivatívák, bevétel
1.2 Egyéb befektetések jövedelmei,
egyenleg
90
MAGYAR NEMZETI BANK
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/4. táblázat (folytatás) A portfólió- és egyéb befektetések jövedelmeinek szektorbontása, 2002 Millió euró 2002 január
február
január–február
bevétel
37
45
82
kiadás
50
50
100
II. Magánszektor (S.1–S.121–S.13) összesen (C + D) 1. Portfólió- és egyéb befektetések jövedelmei,
–13
–5
–18
bevétel
11
10
21
kiadás
6
8
14
egyenleg
5
2
8
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok, bevétel
0
0
1
kiadás
1
0
1
egyenleg
0
0
0
bevétel
11
10
21
kiadás
5
8
13
egyenleg
6
2
8
0
0
0
kiadás
0
0
0
egyenleg
0
0
0
bevétel
26
35
61
egyenleg 1.1 Portfólióbefektetések jövedelmei,
1.1.2 Kötvények,
1.1.3 Pénzpiaci eszközök és pénzügyi derivatívák, bevétel
1.2 Egyéb befektetések jövedelmei,
44
42
87
–18
–7
–26
bevétel
29
25
54
kiadás
24
26
50
egyenleg
5
–1
4
bevétel
7
6
13
kiadás
4
1
5
egyenleg
3
5
8
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok, bevétel
0
0
0
kiadás
0
0
0
egyenleg
0
0
0
bevétel
7
6
13
kiadás
4
1
5
egyenleg
3
5
8
0
0
0
kiadás
0
0
0
egyenleg
0
0
0
bevétel
23
19
41
kiadás
21
24
45
2
–6
–4
kiadás egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Portfólió– és egyéb befektetések jövedelmei,
1.1 Portfólióbefektetések jövedelmei,
1.1.2 Kötvények,
1.1.3 Pénzpiaci eszközök és pénzügyi derivatívák, bevétel
1.2 Egyéb befektetések jövedelmei,
egyenleg D. Egyéb szektorok (S.1–S.121–S.122–S.13) 1. Portfólió- és egyéb befektetések jövedelmei,
bevétel
8
20
28
kiadás
26
25
50
–18
–4
–22
bevétel
4
4
8
kiadás
2
6
9
egyenleg
2
–3
0
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok, bevétel
egyenleg 1.1 Portfólióbefektetések jövedelmei,
1.1.2 Kötvények,
0
0
1
kiadás
1
0
1
egyenleg
0
0
0
bevétel
4
3
8
kiadás
1
6
8
egyenleg
3
–3
0
0
0
0
kiadás
0
0
0
egyenleg
0
0
0
bevétel
3
17
20
23
18
42
–20
–2
–22
1.1.3 Pénzpiaci eszközök és pénzügyi derivatívák, bevétel
1.2 Egyéb befektetések jövedelmei,
kiadás egyenleg
VI
Forrás: MNB
2002/ 4 • HAVI JELENTÉS
91
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/5. táblázat A portfólió- és egyéb befektetések szektor és lejárat szerinti bontása, 2001 Millió euró 2001
VI
jan.
febr.
I. Államháztartás és MNB (S.13+S.121) összesen (A + B) 1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések 1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.1.2 Kötvények 1.1.3 Pénzpiaci eszközök 1.1.4 Pénzügyi derivatívák 1.2 Tartozások 1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.2.2 Kötvények 1.2.3 Pénzpiaci eszközök 1.2.4 Pénzügyi derivatívák 2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1) 2.1 Követelések 2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.1.2 Éven túli lejáratú 2.2 Tartozások 2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.2.2 Éven túli lejáratú 3. Nemzetközi tartalékok változása
–70 17 0 0 0 17 –87 0 –54 0 –32 –221 13 7 5 –234 –227 –7 478
244 27 0 0 0 27 216 0 262 0 –46 –20 5 10 –5 –25 –15 –10 –482
A. Államháztartás (S.13) 1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések 1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.1.2 Kötvények 1.1.3 Pénzpiaci eszközök 1.1.4 Pénzügyi derivatívák 1.2 Tartozások 1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.2.2 Kötvények 1.2.2.1 Forintban denominált kötvények 1.2.3 Pénzpiaci eszközök 1.2.4 Pénzügyi derivatívák 2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1) 2.1 Követelések 2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.1.2 Éven túli lejáratú 2.2 Tartozások 2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.2.2 Éven túli lejáratú
–33 0 0 0 0 0 –33 0 –33 –33 0 0 –1 5 –1 5 –6 0 –6
B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések 1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok, egyenleg 1.1.2 Kötvények 1.1.3 Pénzpiaci eszközök 1.1.4 Pénzügyi derivatívák 1.2 Tartozások 1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.2.2 Kötvények 1.2.3 Pénzpiaci eszközök 1.2.4 Pénzügyi derivatívák 2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1) 2.1 Követelések 2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.1.2 Éven túli lejáratú 2.2 Tartozások 2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.2.2 Éven túli lejáratú 3. Nemzetközi tartalékok
92
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
jan.–dec.
75 –8 0 0 0 –8 83 0 108 0 –25 –63 27 25 2 –90 –32 –59 76
177 49 0 0 0 49 128 0 158 0 –30 80 4 0 4 76 90 –14 –456
375 21 0 0 0 21 355 0 384 0 –30 98 2 0 2 96 88 8 –241
709 24 0 0 0 24 685 0 590 123 –27 –136 1 0 2 –137 –119 –18 –614
–294 8 0 0 0 8 –303 0 –275 –6 –22 143 4 0 4 139 144 –5 –29
–16 38 0 0 0 38 –54 0 –90 58 –22 –295 5 0 5 –300 –38 –262 290
6 4 0 0 0 4 2 0 21 –15 –4 –103 3 0 3 –106 –73 –33 64
55 11 0 0 0 11 44 0 –23 89 –23 –147 4 3 1 –151 6 –157 202
–81 10 0 0 0 10 –91 0 –84 –3 –5 105 1 0 1 104 117 –13 277
3 6 0 0 0 6 –3 0 –78 65 10 –162 –31 –33 2 –131 –173 42 494
1182 208 0 0 0 208 975 0 919 311 –256 –721 37 12 24 –758 –231 –527 60
263 0 0 0 0 0 263 0 263 263 0 0 –5 5 11 –5 –10 0 –10
112 0 0 0 0 0 112 0 112 112 0 0 –27 2 0 2 –29 0 –29
248 0 0 0 0 0 248 0 248 248 0 0 –10 4 0 4 –13 0 –13
392 0 0 0 0 0 392 0 392 392 0 0 21 2 0 2 19 0 19
1016 0 0 0 0 0 1016 0 982 –11 34 0 –10 1 0 2 –12 0 –12
–227 0 0 0 0 0 –227 0 –233 –233 6 0 –1 4 0 4 –5 0 –5
–36 0 0 0 0 0 –36 0 –90 –90 53 0 1 5 0 5 –4 0 –4
121 0 0 0 0 0 121 0 57 57 64 0 –16 3 0 3 –19 0 –19
85 0 0 0 0 0 85 0 –4 2 89 0 7 1 0 1 6 0 6
117 0 0 0 0 0 117 0 120 120 –3 0 –7 1 0 1 –8 0 –8
244 0 0 0 0 0 244 0 179 179 65 0 45 2 –1 2 43 0 43
2301 0 0 0 0 0 2301 0 1992 1006 309 0 –2 34 9 24 –36 0 –36
–36 17
–19 27
–38 –8
–71 49
–17 21
–307 24
–67 8
20 38
–115 4
–30 11
–198 10
–241 6
–1119 208
0 0 0 17 –53 0 –21 0 –32 –220 8 8 0 –228 –227 –1 478
0 0 0 27 –46 0 0 0 –46 –15 0 0 0 –15 –15 0 –482
0 0 0 –8 –29 0 –5 0 –25 –37 25 25 0 –62 –32 –30 76
0 0 0 49 –120 0 –90 0 –30 89 0 0 0 89 90 –1 –456
0 0 0 21 –37 0 –8 0 –30 77 0 0 0 77 88 –11 –241
0 0 0 24 –331 0 –392 89 –27 –126 0 0 0 –126 –119 –6 –614
0 0 0 8 –76 0 –42 –12 –22 144 0 0 0 144 144 –1 –29
0 0 0 38 –17 0 0 4 –22 –296 0 0 0 –296 –38 –258 290
0 0 0 4 –119 0 –36 –79 –4 –87 0 0 0 –87 –73 –14 64
0 0 0 11 –42 0 –19 0 –23 –154 3 3 0 –157 6 –163 202
0 0 0 10 –209 0 –204 0 –5 112 0 0 0 112 117 –5 277
0 0 0 6 –247 0 –257 0 10 –207 –33 –33 0 –175 –173 –1 494
0 0 0 208 –1326 0 –1073 3 –256 –720 3 3 0 –723 –231 –492 60
MAGYAR NEMZETI BANK
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/5. táblázat (folytatás) A portfólió- és egyéb befektetések szektor és lejárat szerinti bontása, 2001 Millió euró 2001 jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
32
–11
46
18
34
493
14
13
27
10
28
41
4
8
–3
0
1
–9
júl.
aug.
szept.
okt.
25
–48
32
–65
37
–22
–5
–9
–6
–16
–23
nov.
dec.
jan.–dec.
73
–77
553
80
60
275
–14
1
–2
–62 –115
II. Magánszektor (S.1–S.121–S.13) összesen (C + D) 1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések 1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.1.2 Kötvények
–8
–13
16
–3
–37
13
2
–33
12
–2
1
–63
1.1.3 Pénzpiaci eszközök
2
1
0
1
4
1
–3
0
1
1
0
0
8
1.1.4 Pénzügyi derivatívák
16
18
13
13
61
37
44
28
4
6
79
126
444
18
–24
19
8
6
452
–13
–26
37
–57
–7
–137
278
41
–9
32
15
7
9
13
3
43
–56
29
23
150 382
1.2 Tartozások 1.2.1Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.2.2 Kötvények
2
0
1
–1
0
448
0
–10
0
0
15
–74
1.2.3 Pénzpiaci eszközök
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1.2.4 Pénzügyi derivatívák
–25
–15
–14
–5
–1
–5
–25
–19
–6
0
–51
–86
–254
2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1)
–237
35
–257
50
–455
–243
–69
–221
–191
–286
–537
–208
–2619
0
–367
–215
–331
–646
–201
–136
–213
–154
–275
–666
–677
–3880
–25
–286
–191
–293
–297
–221
–64
–153
–144
–186
–433
–578
–2871
2.1 Követelések 2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.1.2 Éven túli lejáratú 2.2 Tartozások 2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.2.2 Éven túli lejáratú
25
–81
–25
–38
–349
20
–72
–60
–10
–89
–232
–99
–1009
–238
402
–42
382
191
–42
67
–9
–37
–11
128
469
1261
–355
365
–87
224
235
–51
220
–49
–168
–86
150
196
592
118
37
45
158
–44
9
–152
40
131
75
–22
273
669
13
–7
44
23
44
504
20
–59
–1
–3
69
–85
562
14
8
3
13
23
38
36
–21
2
–1
77
57
249
0
0
0
0
0
0
0
–13
–9
0
0
–1
–23
–4
–10
–11
0
–7
3
–8
–36
7
–5
–2
–67
–142
C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések 1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.1.2 Kötvények 1.1.3 Pénzpiaci eszközök
2
0
0
0
2
0
0
0
0
0
0
0
5
1.1.4 Pénzügyi derivatívák
16
18
14
13
29
36
44
28
5
4
79
125
409
–2
–15
41
10
21
465
–16
–38
–3
–2
–8
–141
312
24
0
28
16
22
23
9
–7
2
–1
23
19
159 386
1.2 Tartozások 1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.2.2 Kötvények
0
0
0
–1
0
447
0
0
0
0
16
–76
1.2.3 Pénzpiaci eszközök
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
–25
–15
13
–5
–1
–5
–25
–30
–6
0
–47
–85
–232
–186
104
–101
189
–131
–175
62
–288
9
–122
–171
–537
–1347
–36
–61
–59
–106
–207
–132
173
–192
163
–111
–276
–831
–1674
–72
–26
–67
–123
–187
–163
169
–173
154
–77
–64
–784
–1412 –262
1.2.4 Pénzügyi derivatívák 2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1) 2.1 Követelések 2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.1.2 Éven túli lejáratú 2.2 Tartozások 2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.2.2 Éven túli lejáratú
36
–35
8
17
–20
31
4
–19
9
–34
–212
–47
–151
165
–43
295
76
–43
–111
–96
–154
–11
105
294
327
–231
169
–54
171
97
–49
6
–99
–207
–134
116
61
–154
80
–5
11
124
–20
6
–117
3
54
123
–11
234
481
20
–4
2
–4
–10
–10
5
11
33
–63
4
8
–9
0
5
24
–3
5
2
1
–1
–8
–8
3
4
26
D. Egyéb szektorok (S.1–S.121–S.122–S.13) 1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések 1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
4
8
–3
0
1
–9
–6
–4
–14
–14
1
–1
–39
–3
–3
27
–3
–30
10
11
3
5
3
3
4
27
1.1.3 Pénzpiaci eszközök
0
0
0
1
2
1
–3
0
1
1
0
0
3
1.1.4 Pénzügyi derivatívák
0
0
–1
0
32
1
0
0
0
2
0
1
35
1.1.2 Kötvények
1.2 Tartozások
20
–9
–22
–2
–15
–13
3
11
41
–55
1
4
–35
18
–9
3
–2
–15
–14
3
10
41
–55
5
4
–9
1.2.2 Kötvények
2
0
1
0
0
1
0
–10
0
0
–1
2
–5
1.2.3 Pénzpiaci eszközök
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1.2.4 Pénzügyi derivatívák
0
0
–27
0
0
0
0
11
0
0
–4
–1
–21
–51
–68
–156
–139
–325
–67
–131
66
–200
–164
–366
329
–1272
36
–306
–157
–225
–439
–69
–309
–21
–317
–164
–390
154
–2206
47
–260
–124
–170
–110
–58
–233
20
–298
–109
–369
206
–1459
–11
–46
–33
–55
–329
–11
–76
–41
–19
–54
–20
–51
–747
–87
238
1
87
115
1
178
87
117
0
23
174
934
–125
196
–33
53
138
–3
214
50
39
48
34
135
746
38
41
34
34
–24
4
–35
37
78
–48
–11
39
188
1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1) 2.1 Követelések 2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.1.2 Éven túli lejáratú 2.2 Tartozások 2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.2.2 Éven túli lejáratú Forrás: MNB
2002/ 4 • HAVI JELENTÉS
93
VI
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/6. táblázat A portfólió- és egyéb befektetések szektor és lejárat szerinti bontása, 2002 Millió euró 2002 január
február
január–február
I. Államháztartás és MNB (S.13+S.121) összesen (A + B) 1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések 1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.1.2 Kötvények 1.1.3 Pénzpiaci eszközök 1.1.4 Pénzügyi derivatívák 1.2 Tartozások 1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.2.2 Kötvények 1.2.3 Pénzpiaci eszközök 1.2.4 Pénzügyi derivatívák 2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1) 2.1 Követelések 2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.1.2 Éven túli lejáratú 2.2 Tartozások 2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.2.2 Éven túli lejáratú 3. Nemzetközi tartalékok változása
–12 5 0 0 0 5 –17 0 7 5 –28 –179 33 32 1 –212 –189 –23 465
–180 121 0 0 0 121 –302 0 –254 82 –130 12 3 3 0 10 11 –1 545
–192 127 0 0 0 127 –318 0 –247 87 –158 –167 36 35 1 –203 –178 –24 1011
A. Államháztartás (S.13) 1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések 1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.1.2 Kötvények 1.1.3 Pénzpiaci eszközök 1.1.4 Pénzügyi derivatívák 1.2 Tartozások 1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.2.2 Kötvények 1.2.2.1 Forintban denominált kötvények 1.2.3 Pénzpiaci eszközök 1.2.4 Pénzügyi derivatívák 2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1) 2.1 Követelések 2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.1.2 Éven túli lejáratú 2.2 Tartozások 2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.2.2 Éven túli lejáratú
122 0 0 0 0 0 122 0 117 117 5 0 –22 1 0 1 –22 0 –22
330 0 0 0 0 0 330 0 247 247 82 0 –1 0 0 0 –1 0 –1
451 0 0 0 0 0 451 0 364 364 87 0 –22 1 0 1 –24 0 –24
–133 5 0
–510 121 0
–643 127 0
0 0 5 –139 0 –110 0 –28 –158 32 32 0 –190 –189 –1 465
0 0 121 –631 0 –502 0 –130 13 3 3 0 11 11 0 545
0 0 127 –770 0 –612 0 –158 –144 35 35 0 –179 –178 –1 1011
B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések 1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok, egyenleg 1.1.2 Kötvények 1.1.3 Pénzpiaci eszközök 1.1.4 Pénzügyi derivatívák 1.2 Tartozások 1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.2.2 Kötvények 1.2.3 Pénzpiaci eszközök 1.2.4 Pénzügyi derivatívák 2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1) 2.1 Követelések 2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.1.2 Éven túli lejáratú 2.2 Tartozások 2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.2.2 Éven túli lejáratú 3. Nemzetközi tartalékok
VI
94
MAGYAR NEMZETI BANK
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/6. táblázat (folytatás) A portfólió- és egyéb befektetések szektor és lejárat szerinti bontása, 2002 Millió euró 2002 január
február
január–február
II. Magánszektor (S.1–S.121–S.13) összesen (C + D) –47
40
–8
197
670
868
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
–25
–5
–29
1.1.2 Kötvények
–39
80
41
–104
–54
–157
1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések
1.1.3 Pénzpiaci eszközök
365
649
1013
–245
–630
–875
113
13
126
1.2.2 Kötvények
0
–3
–3
1.2.3 Pénzpiaci eszközök
0
0
0
1.2.4 Pénzügyi derivatívák
–357
–640
–998
2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1)
–96
–162
–258
81
–15
66
156
4
160
1.1.4 Pénzügyi derivatívák 1.2 Tartozások 1.2.1Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
2.1 Követelések 2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.1.2 Éven túli lejáratú 2.2 Tartozások 2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.2.2 Éven túli lejáratú
–75
–20
–94
–177
–147
–324
–77
–94
–171
–100
–53
–153
C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések 1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.1.2 Kötvények
24
37
61
342
667
1009
0
0
0
–24
24
0
1
0
1
365
643
1007
–317
–630
–948
38
8
46
1.2.2 Kötvények
0
0
0
1.2.3 Pénzpiaci eszközök
0
0
0
–355
–639
–994
–52
387
335
4
511
515
15
495
510
1.1.3 Pénzpiaci eszközök 1.1.4 Pénzügyi derivatívák 1.2 Tartozások 1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
1.2.4 Pénzügyi derivatívák 2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1) 2.1 Követelések 2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú
–11
16
5
–56
–124
–180
2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú
–29
–75
–104
2.2.2 Éven túli lejáratú
–28
–49
–76
2.1.2 Éven túli lejáratú 2.2 Tartozások
D. Egyéb szektorok (S.1–S.121–S.122–S.13) –72
3
–69
–144
3
–141
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
–25
–5
–29
1.1.2 Kötvények
–15
56
41
–105
–54
–158
1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések
1.1.3 Pénzpiaci eszközök 1.1.4 Pénzügyi derivatívák 1.2 Tartozások
0
6
6
72
0
72
75
5
80
1.2.2 Kötvények
0
–3
–3
1.2.3 Pénzpiaci eszközök
0
0
0
1.2.4 Pénzügyi derivatívák
–2
–2
–4
1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
–44
–549
–593
77
–526
–449
2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú
141
–491
–349
2.1.2 Éven túli lejáratú
–64
–35
–99
–121
–23
–144
2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú
–49
–19
–68
2.2.2 Éven túli lejáratú
–72
–4
–76
2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1) 2.1 Követelések
2.2 Tartozások
VI
Forrás: MNB
2002/ 4 • HAVI JELENTÉS
95
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/7. táblázat A közvetlen tõkebefektetés-forgalmak szektorbontása, 2001 Millió euró 2001 jan.
I. Közvetlen tõkebefektetések, egyenleg 1. Külföldön, egyenleg 1.1 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés, egyenleg 1.1.1 Államháztartás (S.13) 1.1.2 Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1.1.3 Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1.1.4 Egyéb szektorok (S.1–S.121–S.122–S.13)
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
jan.– dec.
dec.
134
259
168
131
401
171
169
76
187
282
193
176
2348
–315
–4
–1
–12
–17
–14
7
–18
–15
–5
–12
38
–368
–313
–3
10
–15
–12
–13
–10
–16
–14
–6
–11
46
–358
–1
0
0
–2
0
–2
–1
0
0
0
–2
0
–8
0
0
0
0
0
1
0
0
0
0
0
0
1
–3
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
–6
–9
–308
–3
10
–12
–12
–12
–10
–16
–14
–6
–10
51
–342
1.2 Tulajdonosi hitelek, egyenleg
–2
–1
–11
2
–5
–2
18
–1
–1
1
–1
–8
–10
1.2.1 Követelések, egyenleg
–2
–1
–1
2
–5
–2
0
–1
–1
1
–1
–8
–18
1.2.1.1 Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1.2.1.2 Egyéb szektorok (S.1–S.122) 1.2.2 Tartozások, egyenleg 1.2.2.1 Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1.2.2.2 Egyéb szektorok (S.1–S.122) 2. Magyarországon, egyenleg 2.1 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés, egyenleg
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
–2
–1
–1
2
–5
–2
0
–1
–1
1
–1
–8
–18
0
0
–10
0
0
0
18
0
0
0
0
0
8
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
–10
0
0
0
18
0
0
0
0
0
8
449
263
169
144
418
186
161
93
202
287
205
139
2715
105
270
147
67
131
116
26
105
97
316
104
–402
1083
2.1.1 Államháztartás (S.13)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2.1.2 Magyar Nemzeti Bank (S.121)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2.1.3 Egyéb monetáris intézmények (S.122)
0
2
27
0
13
0
0
0
5
1
36
9
93
105
268
120
67
118
116
26
105
92
315
68
–410
990
2.2 Tulajdonosi hitelek, egyenleg
2.1.4 Egyéb szektorok (S.1–S.121–S.122–S.13)
343
–7
21
77
287
70
135
–12
105
–28
101
540
1633
2.2.1 Követelések, egyenleg
–27
–54
14
38
–48
2
55
–38
22
–29
1
–45
–108
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
–27
–54
14
38
–48
2
55
–38
22
–29
1
–45
–108
370
47
8
39
335
68
80
26
83
1
100
586
1741
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
370
47
8
39
335
68
80
26
83
1
100
586
1741
2.2.1.1 Egyéb monetáris intézmények (S.122) 2.2.1.2 Egyéb szektorok (S.1–S.122) 2.2.2 Tartozások, egyenleg 2.2.2.1 Egyéb monetáris intézmények (S.122) 2.2.2.2 Egyéb szektorok (S.1–S.122) Forrás: MNB
VI
96
MAGYAR NEMZETI BANK
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/8. táblázat A közvetlen tõkebefektetés-forgalmak szektorbontása, 2002 Millió euró 2002 január
február
január–február
I. Közvetlen tõkebefektetések, egyenleg
183
–49
134
1. Külföldön, egyenleg
–15
–17
–32
–13
–16
–29 –1
1.1 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés, egyenleg
–1
0
1.1.2 Magyar Nemzeti Bank (S.121)
0
0
0
1.1.3 Egyéb monetáris intézmények (S.122)
0
–8
–8
–12
–8
–20
1.2 Tulajdonosi hitelek, egyenleg
–1
–2
–3
1.2.1 Követelések, egyenleg
–1
–2
–3
0
0
0
–1
–2
–3
1.1.1 Államháztartás (S.13)
1.1.4 Egyéb szektorok (S.1–S.121–S.122–S.13)
1.2.1.1 Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1.2.1.2 Egyéb szektorok (S.1–S.122)
0
0
0
1.2.2.1 Egyéb monetáris intézmények (S.122)
0
0
0
1.2.2.2 Egyéb szektorok (S.1–S.122)
0
0
0
197
–32
166
1.2.2 Tartozások, egyenleg
2. Magyarországon, egyenleg
148
40
188
2.1.1 Államháztartás (S.13)
0
0
0
2.1.2 Magyar Nemzeti Bank (S.121)
0
0
0
2.1.3 Egyéb monetáris intézmények (S.122)
0
–15
–15
2.1 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés, egyenleg
148
56
203
2.2 Tulajdonosi hitelek, egyenleg
50
–72
–22
2.2.1 Követelések, egyenleg
–260
146
–114
0
0
0
–260
146
–114
309
–218
91
–7
0
–7
316
–218
98
2.1.4 Egyéb szektorok (S.1–S.121–S.122–S.13)
2.2.1.1 Egyéb monetáris intézmények (S.122) 2.2.1.2 Egyéb szektorok (S.1–S.122) 2.2.2 Tartozások, egyenleg 2.2.2.1 Egyéb monetáris intézmények (S.122) 2.2.2.2 Egyéb szektorok (S.1–S.122) Forrás: MNB
VI
2002/ 4 • HAVI JELENTÉS
97
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM
VI/9 táblázat Magyarország külfölddel kapcsolatos követelései és tartozásai, 2001 Millió euró 2000. dec.
1. Nemzetközi tartalékok és egyéb követelések 1.1 Nemzetközi tartalékok ebbõl: arany 1.2 Közvetlen tõkebefektetések 1.2.1 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés külföldön 1.2.2 Tulajdonosi hitelek
2001 jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
máj.1
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
23 104 23 288 24 360 25 053 25 409 27 520 27 501 28 097 27 730 27 192 27 395 27 744 28 459 28 722 12 068 11 590 12 104 12 187 12 536 12 990 12 990 13 596 13 536 13 128 13 120 12 993 12 724 12 195 30
29
29
30
30
32
32
32
31
30
32
31
31
32
2 222
2 563
2 636
2 703
2 638
2 802
2 802
2 794
2 729
2 707
2 702
2 758
2 804
2 814
1 975
2 287
2 304
2 372
2 351
2 451
2 451
2 444
2 404
2 351
2 367
2 393
2 435
2 394
247
276
332
332
286
351
351
350
325
356
335
365
369
420
1 640
1 978
2 079
2 235
2 102
2 647
2 628
2 473
2 290
2 137
2 182
2 252
2 321
2 242
1.3.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
237
234
226
234
232
238
238
248
251
262
285
301
304
307
1.3.2 Kötvények
421
428
443
432
437
485
465
455
459
486
486
490
493
561
59
57
57
58
58
56
56
55
57
56
54
54
54
55
1 469
1 319
1.3 Portfólióbefektetések összesen
1.3.3 Pénzpiaci eszközök 1.3.4 Pénzügyi derivatívák 1.4 Egyéb külföldi követelések
923
1 259
1 353
1 512
1 376
1 868
1 868
1 715
1 522
1 334
1 356
1 407
7 174
7 157
7 541
7 928
8 133
9 082
9 082
9 235
9 176
9 220
9 390
9 741 10 610 11 472
4 528
4 566
4 842
5 101
5 331
5 781
5 781
5 956
5 910
6 012
6 179
6 415
6 992
7 747
2 646
2 591
2 699
2 827
2 802
3 300
3 300
3 278
3 266
3 209
3 211
3 326
3 618
3 724
Eredeti lejárat szerint: 1.4.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 1.4.2 Éven túli lejáratú 2. Összes külföldi tartozás 2.1 Közvetlen tõkebefektetések 2.1.1 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés Magyarországon 2.1.2 Tulajdonosi hitelek 2.2 Portfólióbefektetések összesen 2.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 2.2.2 Kötvények 2.2.3 Pénzpiaci eszközök 2.2.4 Pénzügyi derivatívák 2.3 Egyéb külföldi tartozások
54 229 54 405 54 980 55 504 55 998 59 582 59 582 61 578 60 659 59 196 58 864 59 686 60 813 61 821 21 283 21 804 22 110 22 278 22 350 23 897 23 897 24 891 24 644 24 265 24 174 24 725 25 266 25 898 17 952 18 096 18 353 18 517 18 580 19 734 19 734 20 644 20 328 19 963 19 734 20 235 20 638 20 678 3 331
3 708
3 757
3 761
3 770
4 164
4 164
4 247
4 316
4 302
4 440
4 490
4 628
5 220
16 244 16 380 16 204 16 331 16 463 17 691 17 691 18 849 18 242 17 796 17 722 18 068 18 360 18 355 3 239
3 400
2 951
2 784
2 881
3 153
3 153
3 115
3 014
2 844
2 758
2 998
3 229
3 325
12 641 12 545 12 829 12 941 13 011 14 037 14 037 15 089 14 570 14 323 14 278 14 285 14 317 14 094 67
67
67
67
67
71
71
198
189
242
223
315
317
389
296
369
357
539
503
430
430
446
469
387
462
470
497
547
16 702 16 221 16 665 16 895 17 185 17 994 17 994 17 839 17 773 17 135 16 969 16 893 17 187 17 568
Eredeti lejárat szerint: 2.3.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.3.2 Éven túli lejáratú
VI
5 495
4 876
5 250
5 262
5 504
6 055
6 055
5 911
6 144
5 849
5 599
5 558
5 831
5 888
11 207 11 345 11 415 11 633 11 681 11 938 11 938 11 928 11 629 11 286 11 369 11 334 11 355 11 680
3. Nettó külföldi tartozás (2–1)
31 125 31 117 30 620 30 451 30 589 32 062 32 081 33 481 32 929 32 003 31 469 31 943 32 354 33 098
4. A nettó külföldi adósság (tulajdonosi hitelekkel (4.2–4.1)
12 146 12 141 11 846 11 755 11 711 11 865 11 884 12 414 12 242 11 810 11 629 11 403 11 225 11 796
4.1 Arany és a nem rezidensek adósságában megtestesülõ követelések (1–1.2.1–1.3.1)
20 892 20 768 21 830 22 448 22 826 24 831 24 812 25 406 25 075 24 579 24 742 25 050 25 721 26 021
4.2 Rezidensek adósságaként megtestesülõ tartozások (2.–2.1.1–2.2.1)
33 038 32 909 33 676 34 203 34 537 36 696 36 696 37 820 37 317 36 389 36 372 36 453 36 945 37 817
5. A nettó külföldi adósság (tulajdonosi hitelek nélkül) (5.2–5.1)
9 062
8 709
8 421
8 326
8 227
8 052
8 071
8 517
8 251
7 864
7 524
7 278
6 965
6 996
5.1 Arany és a nem rezidensek adósságában megtestesülõ követelések (1–1.2.1–1.2.2–1.3.1)
20 645 20 492 21 498 22 116 22 540 24 480 24 461 25 055 24 750 24 223 24 407 24 685 25 352 25 601
5.2 Rezidensek adósságaként megtestesülõ tartozások (2.–2.1.1–2.1.2–2.2.1)
29 707 29 201 29 919 30 442 30 767 32 533 32 533 33 573 33 001 32 087 31 932 31 963 32 317 32 597
Forrás: MNB 1 2001. májustól a portfóliókövetelések állományát értékvesztéssel csökkentett nettó beszerzési értéken mutatjuk ki.
98
MAGYAR NEMZETI BANK
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM
VI/10. táblázat Magyarország külfölddel kapcsolatos követelései és tartozásai, 2002 Millió euró 2001. december
1. Nemzetközi tartalékok és egyéb követelések 1.1 Nemzetközi tartalékok
2002 január
február
28 722
29 065
28 182
12 195
11 758
11 203
32
33
35
4 958
5 273
5 139
1.2.1 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés külföldön
2 394
2 447
2 457
1.2.2 Tulajdonosi hitelek
2 564
2 827
2 682
1.3 Portfólióbefektetések összesen
ebbõl: arany 1.2 Közvetlen tõkebefektetések
2 242
2 656
2 412
1.3.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
307
336
340
1.3.2 Kötvények
561
606
585
55
160
137
1 319
1 554
1 350
9 327
9 378
9 428
5 603
5 513
5 552
1.3.3 Pénzpiaci eszközök 1.3.4 Pénzügyi derivatívák 1.4 Egyéb külföldi követelések Eredeti lejárat szerint: 1.4.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 1.4.2 Éven túli lejáratú 2. Összes külföldi tartozás 2.1 Közvetlen tõkebefektetések 2.1.1 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés Magyarországon
3 724
3 865
3 876
61 821
63 321
62 213
26 690
27 544
27 140
20 678
21 065
20 903
2.1.2 Tulajdonosi hitelek
6 012
6 479
6 237
2.2 Portfólióbefektetések összesen
18 355
19 245
18 719
3 325
3 937
3 832
14 094
14 223
13 891
2.2.3 Pénzpiaci eszközök
389
398
476
2.2.4 Pénzügyi derivatívák
547
686
519
16 776
16 532
16 354
2.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 2.2.2 Kötvények
2.3 Egyéb külföldi tartozások Eredeti lejárat szerint:
5 096
4 903
4 810
11 680
11 629
11 545
3. Nettó külföldi tartozás (2–1)
33 098
34 257
34 031
4. A nettó külföldi adósság (tulajdonosi hitelekkel (4.2–4.1)
11 796
12 038
12 092
4.1 Arany és a nem rezidensek adósságában megtestesülõ követelések (1–1.2.1–1.3.1)
26 021
26 282
25 385
4.2 Rezidensek adósságaként megtestesülõ tartozások (2.–2.1.1–2.2.1)
37 817
38 320
37 477
2.3.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.3.2 Éven túli lejáratú
5. A nettó külföldi adósság (tulajdonosi hitelek nélkül) (5.2–5.1)
8 348
8 385
8 538
5.1 Arany és a nem rezidensek adósságában megtestesülõ követelések (1–1.2.1–1.2.2–1.3.1)
23 457
23 455
22 703
5.2 Rezidensek adósságaként megtestesülõ tartozások (2.–2.1.1–2.1.2–2.2.1)
31 806
31 840
31 241
VI
Forrás: MNB Megjegyzés: 2002. januártól a külföldön számlát tartó vállalatok adatainak elszámolásában módszertani változás történt. A változás a tulajdonosi hiteleket, illetve az egyéb rövid befektetéseket érinti. A táblázatban szereplõ 2001. decemberi adatok az új módszertannak megfelelõ értékeket tartalmazzák.
2002/ 4 • HAVI JELENTÉS
99
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/11. táblázat Magyarország portfólió- és egyéb befektetéseinek állománya szektor és lejárat szerinti bontásban, 2001 Millió euró 2000. dec.
2001 jan.
febr.
márc
ápr.
máj.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
I. Államháztartás és MNB (S.13+S.121) összesen (A + B) 1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1)
11 756 11 347 11 529 11 677 11 829 12 302 12 302 13 235 12 920 12 818 12 765 12 884 12 866 13 000 893
1 232
1 327
1 454
1 332
1 831
1 831
1 700
1 497
1 297
1 333
1 365
1 431
1 277
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1.1.2 Kötvények
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1.1.3 Pénzpiaci eszközök
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
893
1 232
1 327
1 454
1 332
1 831
1 831
1 700
1 497
1 297
1 333
1 365
1 431
1 277
1.1 Követelések
1.1.4 Pénzügyi derivatívák 1.2 Tartozások 1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.2.2 Kötvények 1.2.3 Pénzpiaci eszközök 1..2.4 Pénzügyi derivatívák 2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1) 2.1 Követelések 2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.1.2 Éven túli lejáratú
12 649 12 580 12 857 13 130 13 161 14 133 14 133 14 935 14 416 14 115 14 099 14 249 14 297 14 277 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
12 396 12 297 12 581 12 692 12 763 13 788 13 788 14 389 13 870 13 624 13 579 13 586 13 602 13 453 0
0
0
0
0
0
0
124
117
171
154
244
245
253
282
275
438
398
345
345
422
429
321
366
418
449
316 508
2 888
2 660
2 655
2 641
2 686
2 903
2 903
2 758
2 842
2 492
2 390
2 258
2 391
2 227
490
477
477
470
456
482
482
476
458
423
420
422
429
462
94
86
77
53
52
55
55
53
52
39
39
37
37
71
396
391
400
417
404
428
428
423
406
384
381
385
392
391
3 378
3 137
3 132
3 111
3 142
3 385
3 385
3 234
3 300
2 915
2 810
2 680
2 820
2 689
2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú
1 262
1 033
1 028
1 042
1 107
1 265
1 265
1 146
1 251
1 159
1 088
1 107
1 246
1 075
2.2.2 Éven túli lejáratú
2 116
2 105
2 104
2 070
2 035
2 120
2 120
2 088
2 049
1 756
1 723
1 572
1 574
1 613
2.2 Tartozások
3. Nemzetközi tartalékok
12 068 11 590 12 104 12 187 12 536 12 990 12 990 13 596 13 536 13 128 13 120 12 993 12 724 12 195
A. Államháztartás (S.13) 5 513
5 477
5 736
5 875
6 098
6 728
6 728
7 908
7 587
7 430
7 490
7 620
7 809
8 136
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1.1.2 Kötvények
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1.1.3 Pénzpiaci eszközök
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1.1.4 Pénzügyi derivatívák
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
5 513
5 477
5 736
5 875
6 098
6 728
6 728
7 908
7 587
7 430
7 490
7 620
7 809
8 136
1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések
1.2 Tartozások 1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.2.2 Kötvények
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
5 477
5 736
5 875
6 098
6 728
6 728
7 874
7 547
7 338
7 337
7 375
7 564
7 820
2 767
2 731
2 983
3 089
3 330
3 913
3 913
4 059
3 757
3 582
3 580
3 616
3 789
4 050
1.2.3 Pénzpiaci eszközök
0
0
0
0
0
0
0
34
40
92
154
244
245
316
1.2.4 Pénzügyi derivatívák
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
930
928
926
909
893
930
930
918
910
900
885
894
892
937
410
405
404
421
408
432
432
432
415
392
389
393
400
400
21
22
11
12
11
12
12
12
12
11
11
11
11
12
389
384
393
410
397
420
420
420
403
380
378
381
388
388
1 339
1 334
1 330
1 330
1 302
1 362
1 362
1 350
1 324
1 291
1 273
1 287
1 292
1 337
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1 339
1 334
1 330
1 330
1 302
1 362
1 362
1 350
1 324
1 291
1 273
1 287
1 292
1 337
1.2.2.1 Forintban denominált kötvények
2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1) 2.1 Követelések 2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.1.2 Éven túli lejáratú 2.2 Tartozások 2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.2.2 Éven túli lejáratú
VI
0 5 513
B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 6 243
5 870
5 793
5 802
5 731
5 574
5 574
5 327
5 332
5 388
5 275
5 264
5 057
4 864
893
1 232
1 327
1 454
1 332
1 831
1 831
1 700
1 497
1 297
1 333
1 365
1 431
1 277
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1.1.2 Kötvények
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1.1.3 Pénzpiaci eszközök
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
893
1 232
1 327
1 454
1 332
1 831
1 831
1 700
1 497
1 297
1 333
1 365
1 431
1 277
7 136
7 103
7 120
7 255
7 063
7 405
7 405
7 027
6 829
6 686
6 608
6 629
6 488
6 140
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
6 883
6 820
6 845
6 817
6 665
7 060
7 060
6 515
6 323
6 286
6 243
6 211
6 039
5 633
1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések
1.1.4 Pénzügyi derivatívák 1.2 Tartozások 1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.2.2 Kötvények 1.2.3 Pénzpiaci eszközök 1.2.4 Pénzügyi derivatívák 2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1) 2.1 Követelések 2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.1.2 Éven túli lejáratú 2.2 Tartozások 2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.2.2 Éven túli lejáratú 3. Nemzetközi tartalékok
100
0
0
0
0
0
0
0
90
77
79
0
0
0
0
253
282
275
438
398
345
345
422
429
321
366
418
449
508
1 958
1 732
1 729
1 732
1 792
1 973
1 973
1 839
1 933
1 592
1 506
1 364
1 499
1 290
80
72
73
49
48
50
50
44
43
31
31
29
29
62
73
65
65
41
41
43
43
41
40
28
28
25
26
58
7
7
7
7
7
7
7
4
4
4
4
4
4
4
2 039
1 804
1 802
1 781
1 840
2 023
2 023
1 884
1 976
1 624
1 537
1 393
1 528
1 351
1 262
1 033
1 028
1 042
1 107
1 265
1 265
1 146
1 251
1 159
1 088
1 107
1 246
1 075
776
771
774
740
734
758
758
738
725
464
449
285
282
276
12 068 11 590 12 104 12 187 12 536 12 990 12 990 13 596 13 536 13 128 13 120 12 993 12 724 12 195
MAGYAR NEMZETI BANK
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/11. táblázat (folytatás) Magyarország portfólió- és egyéb befektetéseinek állománya szektor és lejárat szerinti bontásban, 2001 Millió euró 2001
2000. dec.
jan.
febr.
márc
ápr.
máj.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
2 848
3 055
2 596
2 419
2 531
2 743
2 762
3 140
3 033
2 841
2 775
2 932
3 173
3 113
747
746
751
782
770
815
796
773
793
840
848
887
890
965
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
237
234
226
234
232
238
238
248
251
262
285
301
304
307
1.1.2 Kötvények
561
II. Magánszektor (S.1–S.121–S.13) összesen (C + D) 1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések
421
428
443
432
437
485
465
455
459
486
486
490
493
1.1.3 Pénzpiaci eszközök
59
57
57
58
58
56
56
55
57
56
54
54
54
55
1.1.4 Pénzügyi derivatívák
30
27
26
58
44
37
37
15
25
36
23
42
38
43
1.2 Tartozások 1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.2.2 Kötvények
3 595
3 801
3 348
3 201
3 302
3 558
3 558
3 914
3 826
3 681
3 623
3 819
4 063
4 078
3 239
3 400
2 951
2 784
2 881
3 153
3 153
3 115
3 014
2 844
2 758
2 998
3 229
3 325 641
245
247
247
249
248
249
249
700
700
699
699
699
714
1.2.3 Pénzpiaci eszközök
67
67
67
67
67
71
71
74
73
71
70
71
72
73
1.2.4 Pénzügyi derivatívák
43
86
82
100
105
85
85
25
40
66
96
52
47
39
6 641
6 404
6 469
6 326
6 366
6 010
6 010
5 846
5 755
5 423
5 188
4 894
4 186
3 869
6 684
6 680
7 065
7 458
7 677
8 599
8 599
8 758
8 718
8 797
8 970
9 319 10 181 11 010
2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú
4 434
4 480
4 766
5 048
5 279
5 727
5 727
5 903
5 859
5 973
6 140
6 379
6 955
7 677
2.1.2 Éven túli lejáratú
2 250
2 200
2 299
2 409
2 398
2 873
2 873
2 855
2 859
2 825
2 830
2 941
3 226
3 333
2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1) 2.1 Követelések
2.2 Tartozások
13 324 13 083 13 534 13 784 14 043 14 609 14 609 14 605 14 473 14 220 14 158 14 213 14 367 14 879
2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú
4 233
3 843
4 222
4 221
4 397
4 790
4 790
4 765
4 893
4 690
4 512
4 451
4 585
2.2.2 Éven túli lejáratú
9 091
9 240
9 312
9 563
9 646
9 819
9 819
9 839
9 580
9 530
9 647
9 762
9 782 10 067
4 812
438
518
453
428
469
502
521
952
944
883
895
866
929
802
200
200
209
256
246
250
231
207
222
277
279
305
306
380
0
0
0
0
0
0
0
0
0
12
22
22
22
23
163
167
178
193
196
210
190
188
193
225
231
237
242
310
C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések 1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.1.2 Kötvények 1.1.3 Pénzpiaci eszközök
8
5
5
5
6
4
4
4
4
4
4
3
3
3
1.1.4 Pénzügyi derivatívák
30
27
26
58
44
37
37
15
25
36
23
42
38
43
1.2 Tartozások
638
718
661
684
715
753
753
1 159
1 167
1 160
1 173
1 170
1 235
1 182
1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
367
404
352
356
383
441
441
457
450
417
401
442
495
526
1.2.2 Kötvények
227
227
227
227
226
226
226
676
676
676
676
676
692
616
1.2.3 Pénzpiaci eszközök
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1.2.4 Pénzügyi derivatívák
43
86
82
100
105
85
85
25
40
66
96
52
47
39
3 077
2 914
3 035
2 969
3 139
3 093
3 093
2 985
3 027
2 636
2 609
2 479
2 165
1 666
2 809
2 816
2 887
3 069
3 114
3 469
3 469
3 556
3 284
3 422
3 267
3 427
3 827
4 656
2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú
1 735
1 796
1 824
1 979
2 062
2 349
2 349
2 467
2 223
2 376
2 235
2 358
2 523
3 303
2.1.2 Éven túli lejáratú
1 074
1 020
1 063
1 090
1 052
1 119
1 119
1 089
1 061
1 046
1 032
1 069
1 304
1 353
5 885
5 731
5 922
6 038
6 253
6 562
6 562
6 540
6 310
6 058
5 877
5 906
5 992
6 322
2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú
2 790
2 522
2 703
2 706
2 835
3 060
3 060
3 033
2 972
2 733
2 521
2 408
2 493
2 585
2.2.2 Éven túli lejáratú
3 095
3 208
3 219
3 332
3 418
3 502
3 502
3 508
3 338
3 326
3 356
3 498
3 498
3 737
2 410
2 536
2 143
1 991
2 063
2 241
2 241
2 188
2 089
1 958
1 880
2 066
2 243
2 311
547
546
543
526
524
565
565
566
571
562
570
582
584
586
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
237
233
226
233
231
238
238
248
251
250
263
279
282
284
1.1.2 Kötvények
258
261
264
239
241
275
275
267
266
261
255
253
252
251
1.1.3 Pénzpiaci eszközök
52
52
52
53
52
52
52
51
53
52
51
50
51
51
1.1.4 Pénzügyi derivatívák
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
2 957
3 083
2 686
2 516
2 587
2 805
2 805
2 755
2 660
2 520
2 450
2 649
2 827
2 896 2 799
2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1) 2.1 Követelések
2.2 Tartozások
D. Egyéb szektorok (S.1–S.121–S.122–S.13) 1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések
1.2 Tartozások 1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
2 872
2 995
2 599
2 428
2 498
2 712
2 712
2 657
2 564
2 427
2 358
2 556
2 734
1.2.2 Kötvények
19
21
21
22
22
23
23
24
24
23
23
23
22
25
1.2.3 Pénzpiaci eszközök
66
67
67
67
67
70
70
73
72
70
69
70
71
72
1.2.4 Pénzügyi derivatívák 2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1) 2.1 Követelések
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
3 564
3 489
3 434
3 357
3 227
2 916
2 916
2 862
2 728
2 787
2 578
2 415
2 021
2 203
3 875
3 863
4 178
4 388
4 563
5 130
5 130
5 203
5 435
5 375
5 703
5 893
6 354
6 353
2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú
2 699
2 684
2 942
3 069
3 217
3 377
3 377
3 437
3 636
3 596
3 905
4 021
4 432
4 373
2.1.2 Éven túli lejáratú
1 176
1 180
1 236
1 320
1 346
1 753
1 753
1 766
1 799
1 778
1 798
1 872
1 922
1 980
7 439
7 353
7 612
7 746
7 790
8 047
8 047
8 065
8 163
8 161
8 282
8 308
8 375
8 557
2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú
1 444
1 321
1 519
1 515
1 562
1 730
1 730
1 733
1 921
1 957
1 990
2 043
2 092
2 227
2.2.2 Éven túli lejáratú
5 995
6 032
6 092
6 231
6 228
6 316
6 316
6 332
6 242
6 204
6 291
6 264
6 283
6 330
2.2 Tartozások
2002/ 4 • HAVI JELENTÉS
101
VI
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/11. táblázat (folytatás) Magyarország portfólió- és egyéb befektetéseinek állománya szektor és lejárat szerinti bontásban, 2001 Millió euró 2000. dec.
2001 jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
máj.1
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
III. Nemzetgazdaság (S.1) (I + II) 1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések
14 603 14 402 14 125 14 096 14 361 15 045 15 064 16 375 15 953 15 659 15 540 15 816 16 039 16 113 1 640
1 978
2 079
2 235
2 102
2 647
2 628
2 473
2 290
2 137
2 182
2 252
2 321
2 242
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
237
234
226
234
232
238
238
248
251
262
285
301
304
307
1.1.2 Kötvények
561
421
428
443
432
437
485
465
455
459
486
486
490
493
1.1.3 Pénzpiaci eszközök
59
57
57
58
58
56
56
55
57
56
54
54
54
55
1.1.4 Pénzügyi derivatívák
923
1 259
1 353
1 512
1 376
1 868
1 868
1 715
1 522
1 334
1 356
1 407
1 469
1 319
1.2 Tartozások 1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.2.2 Kötvények
16 244 16 380 16 204 16 331 16 463 17 691 17 691 18 849 18 242 17 796 17 722 18 068 18 360 18 355 3 239
3 400
2 951
2 784
2 881
3 153
3 153
3 115
3 014
2 844
2 758
2 998
3 229
3 325
12 641 12 545 12 829 12 941 13 011 14 037 14 037 15 089 14 570 14 323 14 278 14 285 14 317 14 094
1.2.3 Pénzpiaci eszközök
67
67
67
67
67
71
71
198
189
242
223
315
317
389
1.2.4 Pénzügyi derivatívák
296
369
357
539
503
430
430
446
469
387
462
470
497
547
2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1)
9 528
9 064
9 124
8 968
9 052
8 912
8 912
8 604
8 597
7 915
7 578
7 152
6 577
6 096
7 174
7 157
7 541
7 928
8 133
9 082
9 082
9 235
9 176
9 220
9 390
9 741 10 610 11 472
2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú
4 528
4 566
4 842
5 101
5 331
5 781
5 781
5 956
5 910
6 012
6 179
6 415
6 992
7 747
2.1.2 Éven túli lejáratú
2 646
2 591
2 699
2 827
2 802
3 300
3 300
3 278
3 266
3 209
3 211
3 326
3 618
3 724
2.1 Követelések
2.2 Tartozások 2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.2.2 Éven túli lejáratú 3. Nemzetközi tartalékok
16 702 16 221 16 665 16 895 17 185 17 994 17 994 17 839 17 773 17 135 16 969 16 893 17 187 17 568 5 495
4 876
5 250
5 262
5 504
6 055
6 055
5 911
6 144
5 849
5 599
5 558
5 831
5 888
11 207 11 345 11 415 11 633 11 681 11 938 11 938 11 928 11 629 11 286 11 369 11 334 11 355 11 680 12 068 11 590 12 104 12 187 12 536 12 990 12 990 13 596 13 536 13 128 13 120 12 993 12 724 12 195
Forrás: MNB 1 2001. májustól a portfóliókövetelések állományát értékvesztéssel csökkentett nettó beszerzési értéken mutatjuk ki.
VI
102
MAGYAR NEMZETI BANK
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/12. táblázat Magyarország portfólió- és egyéb befektetéseinek állománya szektor és lejárat szerinti bontásban, 2002 Millió euró 2002
2001. dec.
január
február
13 000
13 034
12 812
1 277
1 407
1 266
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
0
0
0
1.1.2 Kötvények
0
0
0
1.1.3 Pénzpiaci eszközök
0
0
0
1 277
1 407
1 266
14 277
14 441
14 078
0
0
0
13 453
13 582
13 253
1.2.3 Pénzpiaci eszközök
316
324
403
1..2.4 Pénzügyi derivatívák
508
535
422
2 227
2 075
2 083
462
438
433
71
39
36
391
399
398 2 516
I. Államháztartás és MNB (S.13+S.121) összesen (A + B) 1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések
1.1.4 Pénzügyi derivatívák 1.2 Tartozások 1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.2.2 Kötvények
2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1) 2.1 Követelések 2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.1.2 Éven túli lejáratú
2 689
2 513
2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú
1 075
905
914
2.2.2 Éven túli lejáratú
1 613
1 607
1 602
12 195
11 758
11 203
8 136
8 326
8 607
0
0
0
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
0
0
0
1.1.2 Kötvények
0
0
0
1.1.3 Pénzpiaci eszközök
0
0
0
1.1.4 Pénzügyi derivatívák
0
0
0
8 136
8 326
8 607
2.2 Tartozások
3. Nemzetközi tartalékok A. Államháztartás (S.13) 1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések
1.2 Tartozások 1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.2.2 Kötvények 1.2.2.1 Forintban denominált kötvények 1.2.3 Pénzpiaci eszközök 1.2.4 Pénzügyi derivatívák 2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1) 2.1 Követelések 2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.1.2 Éven túli lejáratú 2.2 Tartozások 2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.2.2 Éven túli lejáratú
0
0
0
7 820
8 002
8 204
4 050
4 214
4 419
316
324
403
0
0
0
937
921
919
400
408
406
12
12
12
388
396
394
1 337
1 329
1 326
0
0
0
1 337
1 329
1 326
4 864
4 708
4 205
1 277
1 407
1 266
B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések 1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
0
0
0
1.1.2 Kötvények
0
0
0
1.1.3 Pénzpiaci eszközök
0
0
0
1 277
1 407
1 266
6 140
6 115
5 471
0
0
0
5 633
5 580
5 049
1.1.4 Pénzügyi derivatívák 1.2 Tartozások 1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.2.2 Kötvények 1.2.3 Pénzpiaci eszközök 1.2.4 Pénzügyi derivatívák 2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1) 2.1 Követelések 2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.1.2 Éven túli lejáratú 2.2 Tartozások 2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.2.2 Éven túli lejáratú 3. Nemzetközi tartalékok
2002/ 4 • HAVI JELENTÉS
0
0
0
508
535
422
1 290
1 154
1 163
62
30
27
58
26
24
4
4
4
1 351
1 184
1 190
1 075
905
914
276
278
277
12 195
11 758
11 203
VI
103
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/12. táblázat (folytatás) Magyarország portfólió- és egyéb befektetéseinek állománya szektor és lejárat szerinti bontásban, 2002 Millió euró 2001. dec.
2002 január
február
II. Magánszektor (S.1–S.121–S.13) összesen (C + D) 3 113
3 556
3 494
965
1 248
1 146
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
307
336
340
1.1.2 Kötvények
561
606
585
1.1.3 Pénzpiaci eszközök
55
160
137
1.1.4 Pénzügyi derivatívák
43
147
84
4 078
4 804
4 641
3 325
3 937
3 832
641
641
638
1.2.3 Pénzpiaci eszközök
73
74
73
1.2.4 Pénzügyi derivatívák
39
152
97
5 222
5 079
4 844
1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések
1.2 Tartozások 1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.2.2 Kötvények
2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1)
8 865
8 940
8 994
2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú
5 532
5 474
5 516
2.1.2 Éven túli lejáratú
3 333
3 466
3 479
14 087
14 020
13 838
2.1 Követelések
2.2 Tartozások 2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.2.2 Éven túli lejáratú
4 020
3 998
3 896
10 067
10 022
9 942
802
898
936
380
513
410
23
24
24
310
339
298
C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések 1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.1.2 Kötvények 1.1.3 Pénzpiaci eszközök
3
4
4
1.1.4 Pénzügyi derivatívák
43
147
84
1 182
1 411
1 345
1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
526
642
631
1.2.2 Kötvények
616
616
616
1.2.3 Pénzpiaci eszközök
1
1
1
1.2.4 Pénzügyi derivatívák
39
152
97
1 666
1 621
1 940
4 656
4 704
4 239
2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú
3 303
3 318
2 870
2.1.2 Éven túli lejáratú
1 353
1 386
1 369
6 322
6 325
6 178
2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú
2 585
2 592
2 513
2.2.2 Éven túli lejáratú
3 737
3 732
3 666
2 311
2 658
2 559
586
736
737
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
284
312
316
1.1.2 Kötvények
251
267
286
1.1.3 Pénzpiaci eszközök
51
156
134
1.1.4 Pénzügyi derivatívák
..
..
..
2 896
3 393
3 295
1.2 Tartozások
2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1) 2.1 Követelések
2.2 Tartozások
VI
D. Egyéb szektorok (S.1–S.121–S.122–S.13) 1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések
1.2 Tartozások
2 799
3 295
3 201
1.2.2 Kötvények
25
25
22
1.2.3 Pénzpiaci eszközök
72
73
72
1.2.4 Pénzügyi derivatívák
..
..
..
3 556
3 459
2 904
1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1)
4 209
4 236
4 756
2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú
2 229
2 157
2 646
2.1.2 Éven túli lejáratú
1 980
2 080
2 110
7 765
7 695
7 660
2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú
1 435
1 406
1 383
2.2.2 Éven túli lejáratú
6 330
6 290
6 277
2.1 Követelések
2.2 Tartozások
104
MAGYAR NEMZETI BANK
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/12. táblázat (folytatás) Magyarország portfólió- és egyéb befektetéseinek állománya szektor és lejárat szerinti bontásban, 2002 Millió euró 2001. dec.
2002 január
február
16 113
16 590
16 306
2 242
2 656
2 412
1.1.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok
307
336
340
1.1.2 Kötvények
561
606
585
55
160
137
III. Nemzetgazdaság (S.1) (I + II) 1. Portfólióbefektetések, nettó (1.2–1.1) 1.1 Követelések
1.1.3 Pénzpiaci eszközök 1.1.4 Pénzügyi derivatívák 1.2 Tartozások
1 319
1 554
1 350
18 355
19 245
18 719
3 325
3 937
3 832
14 094
14 223
13 891
1.2.3 Pénzpiaci eszközök
389
398
476
1.2.4 Pénzügyi derivatívák
547
686
519
2. Egyéb befektetések, nettó (2.2–2.1)
7 449
7 154
6 926
9 327
9 378
9 428
2.1.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú
5 603
5 513
5 552
2.1.2 Éven túli lejáratú
3 724
3 865
3 876
16 776
16 532
16 354
5 096
4 903
4 810
11 680
11 629
11 545
12 195
11 758
11 203
1.2.1 Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 1.2.2 Kötvények
2.1 Követelések
2.2 Tartozások 2.2.1 Egy évnél nem hosszabb lejáratú 2.2.2 Éven túli lejáratú 3. Nemzetközi tartalékok
Forrás: MNB Megjegyzés: 2002. januártól a külföldön számlát tartó vállalatok adatainak elszámolásában módszertani változás történt. A változás a tulajdonosi hiteleket, illetve az egyéb rövid befektetéseket érinti. A táblázatban szereplõ 2001. decemberi adatok az új módszertannak megfelelõ értékeket tartalmazzák.
VI
2002/ 4 • HAVI JELENTÉS
105
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/13. táblázat A közvetlen tõkebefektetés-állományok szektorbontása, 2001
I. Közvetlen tõkebefektetések 1.Követelések 1.1 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés külföldön 1.1.1 Államháztartás (S.13) 1.1.2 Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1.1.3 Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1.1.4 Egyéb szektorok (S.1–S.121–S.122–S.13) 1.2 Tulajdonosi hitelek 1.2.1 Külföldön 1.2.1.1 Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1.2.1.2 Egyéb szektorok (S.1–S.122) 1.2.2 Magyarországon 1.2.2.1 Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1.2.2.2 Egyéb szektorok (S.1–S.122) 2. Tartozások 2.1 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés Magyarországon 2.2.1 Államháztartás (S.13) 2.1.2 Magyar Nemzeti Bank (S.121) 2.1.3 Egyéb monetáris intézmények (S.122) 2.1.4 Egyéb szektorok (S.1–S.121–S.122–S.13) 2.2 Tulajdonosi hitelek 2.2.1 Külföldön 2.2.1.1 Egyéb monetáris intézmények (S.122) 2.2.1.2 Egyéb szektorok (S.1–S.122) 2.2.2 Magyarországon 2.2.2.1 Egyéb monetáris intézmények (S.122) 2.2.2.2 Egyéb szektorok (S.1–S.122)
Millió euró
2000. dec.
jan.
febr.
2 222
2 563
2 636
márc.
2 703
ápr.
máj.
2 638
2 802
2001 jún. júl.
2 794
2 729
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
2 707
2 702
2 758
2 804
2 814
1 975 2 287 2 304 94 95 96 31 31 30 66 70 70 1 784 2 091 2 107 247 276 332 116 118 120 2 2 2 114 116 118 131 158 213 17 17 17 114 141 196 21 283 21 804 22 110
2 372 2 351 2 451 2 444 2 404 2 351 2 367 2 393 2 435 2 394 98 99 102 105 104 102 102 102 105 105 31 31 31 9 9 9 9 9 9 9 73 71 67 67 65 63 64 64 65 61 2 171 2 150 2 251 2 263 2 225 2 177 2 193 2 217 2 256 2 218 332 286 351 350 325 356 335 365 369 420 124 120 130 131 129 126 127 127 130 134 2 2 2 2 2 2 2 2 2 6 123 118 128 130 127 124 125 126 128 128 207 166 221 219 196 230 208 238 239 285 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 190 149 204 202 179 213 191 221 222 268 22 278 22 350 23 897 24 891 24 644 24 265 24 174 24 725 25 266 25 898
17 952 18 096 18 353
18 517 18 580 19 734 20 644 20 328 19 963 19 734 20 235 20 638 20 678
0 0 0 0 0 0 1 361 1 364 1 365 16 592 16 733 16 989 3 331 3 708 3 757 22 22 22 0 0 0 22 22 22 3 309 3 686 3 734 339 339 339 2 971 3 347 3 395
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 393 1 392 1 482 1 542 1 516 1 482 1 462 1 477 1 534 1 576 17 124 17 187 18 251 19 102 18 811 18 481 18 271 18 758 19 104 19 102 3 761 3 770 4 164 4 247 4 316 4 302 4 440 4 490 4 628 5 220 13 13 13 13 31 29 29 30 30 31 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 13 13 13 13 31 29 29 30 30 31 3 748 3 757 4 150 4 234 4 285 4 272 4 410 4 460 4 598 5 189 343 341 346 346 343 340 340 341 362 363 3 405 3 416 3 804 3 888 3 942 3 933 4 071 4 120 4 235 4 827
Forrás: MNB
VI/14. táblázat A közvetlen tõkebefektetés-állományok szektorbontása, 2002
I. Közvetlen tõkebefektetések 1.Követelések 1.1 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés külföldön 1.1.1 Államháztartás (S.13) 1.1.2 Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1.1.3 Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1.1.4 Egyéb szektorok (S.1–S.121–S.122–S.13) 1.2 Tulajdonosi hitelek 1.2.1 Külföldön 1.2.1.1 Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1.2.1.2 Egyéb szektorok (S.1–S.122) 1.2.2 Magyarországon 1.2.2.1 Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1.2.2.2 Egyéb szektorok (S.1–S.122) 2. Tartozások
VI
2.1 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés Magyarországon 2.2.1 Államháztartás (S.13) 2.1.2 Magyar Nemzeti Bank (S.121) 2.1.3 Egyéb monetáris intézmények (S.122) 2.1.4 Egyéb szektorok (S.1–S.121–S.122–S.13) 2.2 Tulajdonosi hitelek 2.2.1 Külföldön 2.2.1.1 Egyéb monetáris intézmények (S.122) 2.2.1.2 Egyéb szektorok (S.1–S.122) 2.2.2 Magyarországon 2.2.2.1 Egyéb monetáris intézmények (S.122) 2.2.2.2 Egyéb szektorok (S.1–S.122)
Millió euró 2002
2001. dec.
január
4 958
5 273
5 139
2 394 105 9 61 2 218 2 564 134 6 128 2 430 17 2 413 26 690
2 447 107 9 67 2 264 2 827 133 2 131 2 694 17 2 677 27 544
2 457 107 9 74 2 266 2 682 135 2 133 2 547 17 2 530 27 140
20 678 0 0 1 576 19 102 6 012 31 0 31 5 981 363 5 618
21 065 0 0 1 595 19 470 6 479 31 0 31 6 448 358 6 091
20 903 0 0 1 564 19 339 6 237 31 0 31 6 206 358 5 848
február
Forrás: MNB Megjegyzés: 2002. januártól a külföldön számlát tartó vállalatok adatainak elszámolásában módszertani változás történt. A változás a tulajdonosi hiteleket, illetve az egyéb rövid befektetéseket érinti. A táblázatban szereplõ 2001. decemberi adatok az új módszertannak megfelelõ értékeket tartalmazzák.
106
MAGYAR NEMZETI BANK
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/15. táblázat A nem rezidensek magyarországi közvetlen tõkebefektetéseinek (részvény és tulajdonosi részesedés) megoszlása a befektetõ országa szerint, egyenleg, 2001 Millió euró 2001 A befektetõ országa/régiója
jan.
febr.
10,9 0,2 0,0 0,3 33,8 –5,7 11,3 0,8 16,5 2,3 2,9 0,7 5,6 10,3 7,9 0,0 0,0 0,0 –0,1 7,5 0,2 0,1
12,1 0,8 0,0 1,2 –2,6 0,0 –4,1 0,5 5,7 7,1 0,7 0,0 1,4 2,7 4,6 0,0 0,0 0,0 236,7 0,0 3,0 0,0
5,7 5,7 0,1 0,3 10,1 0,0 0,2 3,0 61,0 2,9 1,8 0,1 2,3 34,8 5,3 0,5 0,1 0,0 5,3 6,7 1,4 0,0
20,4 0,7 0,0 11,0 3,5 0,1 0,0 3,1 9,0 2,2 2,2 0,0 1,3 5,2 5,4 1,3 0,0 0,0 1,1 0,0 0,1 0,0
14,3 1,5 0,0 0,6 46,3 0,0 3,5 0,6 16,2 0,7 9,2 7,4 1,5 19,1 7,5 2,0 0,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
10,3 8,3 0,4 6,9 28,1 –0,1 0,0 4,9 10,7 0,2 4,1 0,1 19,6 4,8 2,9 0,0 0,2 0,0 8,5 5,4 0,2 0,0
Összesen
105,4
270,0
147,3
66,7
131,3
Ebbõl: EU EMU
74,4 69,6
21,0 20,4
90,8 87,7
51,5 48,3
91,0 83,1
Ausztria Belgium Finnország Franciaország Hollandia Írország Luxemburg Nagy-Britannia Németország Olaszország Svájc Svédország Európa egyéb országai Amerikai Egyesült Államok Kanada Amerika egyéb országai Afrika Ausztrália Japán Dél-Korea Ázsia egyéb országai Be nem azonosítható országok
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
jan.– dec.
1,3 0,2 0,0 8,0 –49,5 0,0 0,0 –6,0 18,1 0,7 0,8 0,0 1,3 33,2 4,1 0,3 –0,6 0,1 11,1 0,0 3,2 0,0
5,5 0,8 0,0 9,4 23,2 0,0 0,0 9,6 19,2 0,4 –1,4 28,1 0,7 1,3 7,2 0,0 0,0 0,1 1,1 0,0 0,2 0,0
4,9 0,3 0,0 4,8 57,6 0,2 0,3 –1,4 10,9 0,1 –1,6 0,0 4,6 7,0 4,9 0,6 0,0 0,0 3,3 0,0 0,4 0,0
111,7 -0,3 0,0 0,3 56,9 0,1 37,9 0,2 72,1 19,8 0,3 0,0 5,5 0,5 4,2 0,8 0,1 0,0 0,0 5,0 0,6 0,0
11,3 1,4 0,0 0,8 8,1 0,0 4,4 1,0 45,0 8,1 12,8 0,0 0,7 7,8 0,4 0,1 0,4 0,0 1,5 0,2 0,0 0,0
11,3 20,1 2,1 2,3 –862,1 0,0 7,6 2,9 348,8 14,1 5,8 0,0 8,8 8,0 4,7 0,1 0,3 0,0 23,2 0,0 0,5 0,0
219,7 39,5 2,7 46,0 –646,5 –5,5 61,0 19,2 633,3 58,6 37,6 36,4 53,3 134,6 59,0 5,9 1,3 0,1 291,7 24,8 9,9 0,1
115,6
26,2
105,3
96,9
315,6
104,0
–401,6
1082,8
79,3 67,5
–26,3 –20,4
96,2 58,4
81,7 79,9
298,9 298,7
79,7 78,7
–446,5 –449,4
491,6 422,5
VI/16. táblázat A rezidensek külföldi közvetlen tõkebefektetéseinek (részvény és egyéb tulajdonosi részesedés) megoszlása országok szerint, egyenleg, 2001 Millió euró 2001 A befektetés országa/régiója
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
jan.– dec.
Ausztria Ciprus Csehország Dánia Hollandia Horvátország Lengyelország Macedónia Németország Oroszország Románia Svájc Szlovákia Európa egyéb országai Amerikai Egyesült Államok Amerika egyéb országai Afrika Dél-Korea Ázsia egyéb országai Nemzetközi szervezetek Be nem sorolt országok
– 0,0 2,0 3,3 – 0,1 3,4 0,1 301,5 0,1 0,9 0,0 – 0,1 0,0 – 0,7 0,9 – – – 0,1 1,1 – 0,0
– 0,3 0,1 – 0,6 0,8 0,1 – 0,0 – 1,5 0,0 0,1 1,2 – 0,1 0,0 – – – 0,0 – – 1,4
– 6,3 1,0 1,0 – 2,2 0,1 0,7 – – 11,8 – 2,2 0,0 0,0 1,2 0,0 – – – – – – 0,1
0,1 0,5 3,2 0,1 0,1 0,4 2,4 – 0,4 0,5 2,3 0,3 0,4 1,7 0,0 0,0 – – – 2,4 –
0,0 0,1 – – 1,3 1,3 1,3 – 0,2 3,5 3,5 0,4 0,2 0,0 0,3 0,0 – – 0,1 – –
– 0,1 3,5 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 – – 4,4 4,7 5,5 0,2 0,1 0,4 0,2 0,0 – – – 2,2 0,0
0,1 2,6 0,0 – 1,3 0,1 1,4 – 0,4 0,0 2,2 0,1 0,2 0,4 0,7 0,1 – – 0,1 0,7 –
1,1 2,5 0,0 – 1,2 0,1 9,8 – 0,1 0,6 0,1 – 0,1 0,0 0,5 0,6 0,0 – – – – 0,0
0,2 1,9 0,0 – 0,0 – 0,2 4,6 – 0,1 – 5,7 0,0 0,0 0,9 0,4 0,0 0,0 – 0,1 – 0,0
0,5 0,7 0,4 – – 0,2 0,6 – 0,5 0,9 0,6 0,0 – 1,1 0,2 – 0,0 – – 0,2 0,1 0,0
0,2 0,9 – – 0,2 – 0,1 – – 0,7 3,7 2,8 0,0 0,2 0,7 0,2 – – – – 1,6 –
0,1 0,6 5,6 – – 58,9 – 0,1 0,9 – 1,2 3,3 1,4 0,0 – 11,7 2,6 9,3 – 0,1 0,0 – 0,0 – – 0,0
– 4,0 16,6 14,0 0,1 – 51,9 6,4 21,9 301,5 – 12,5 18,0 27,8 0,9 – 10,5 10,0 12,8 0,1 0,0 – 0,4 8,0 – 1,5
Összesen
312,7
3,3
– 9,7
14,8
12,3
12,8
10,4
16,4
14,0
5,8
11,1
– 45,8
358,1
Ebbõl: EU EMU
– 0,5 – 0,6
1,8 1,7
– 14,7 – 15,2
0,8 0,7
1,5 1,4
– 4,3 – 4,3
2,1 2,0
2,6 2,5
0,9 0,8
1,7 1,7
1,3 1,3
– 57,4 – 57,5
– 64,2 – 65,4
Forrás: MNB
2002/ 4 • HAVI JELENTÉS
107
VI
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/17. táblázat Magyarország éven túli lejáratú adósságának lejárati bontása szektoronként1 (2001. december 31.) Millió euró Összesen MNB (S.121) és államháztartás (S.13) A lejárat éve
Magyar Nemzeti Bank (S.121)
Egyéb monetáris intézmények (S.122) és egyéb szektorok (S.1–S.121–S.122–S.13) Államháztartás (S.13)
Egyéb monetáris intézmények (S.122)
forintban denominált kötvények
Egyéb szektorok (S.1–S.121–S.122 –S.13) (garantált hitelek)
2002. I. negyedév
1 127
789
553
236
196
339
185
153
2002. II. negyedév
784
571
248
323
308
213
196
16
2002. III. negyedév
323
232
14
218
180
91
91
1
2002. IV. negyedév
586
408
153
254
236
179
160
19
2002
2 847
2 025
970
1055
920
821
632
189
2003. I. negyedév
1 021
715
556
159
119
306
304
2
2003. II. negyedév
1 227
1 149
619
530
511
79
62
16
2003. III. negyedév
1 264
926
535
390
356
338
338
1
2003. IV. negyedév
719
593
172
421
324
126
107
19
2003
4 231
3 383
1882
1501
1310
849
811
38
2004
3 685
2 649
1165
1483
623
1036
999
37
2005
2 835
2 269
837
1432
355
566
512
54
2006
2 422
1 257
33
1224
383
1165
1130
36
2007
653
501
397
103
0
152
117
36
2008
296
243
152
91
0
53
19
34
2009
760
671
3
668
111
88
47
41
2010
214
187
81
106
0
27
7
20
2011
1 626
1 544
211
1334
310
81
31
50
2012
95
19
3
16
0
75
0
75
448
318
174
144
36
130
49
81
20 112
15 066
5909
9157
4050
5046
4353
692
Késõbb Összesen
Forrás: MNB 1 Egyéb szektorok (S.1–S.121–S.122–S.13) csak garantált hiteleivel.
VI
108
MAGYAR NEMZETI BANK
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM VI/18/1. táblázat Idõszaki átlagos devizaárfolyamok (középárfolyam forintban,1 eltérõ jelölés hiányában egy egységre) Euró
US dollár
Japán jen (100)
Angol font
Svájci frank
265,01
282,24
241,66
417,39
173,32
7,55
6,06
február
265,67
288,13
248,03
418,99
172,98
7,67
6,08
70,45
március
266,46
292,63
241,34
423,23
173,53
7,70
6,10
72,09
április
266,97
298,99
241,69
429,10
174,69
7,73
6,15
74,27
május
258,31
295,40
242,79
420,99
168,44
7,52
5,98
74,15
június
247,12
289,33
236,60
405,38
162,30
7,28
5,77
72,89
július
248,97
289,49
232,37
409,08
164,49
7,36
5,84
69,09
augusztus
251,16
279,07
229,63
400,92
165,87
7,38
5,82
65,79
szeptember
255,87
280,92
236,41
410,68
171,61
7,49
5,88
66,55
október
255,46
281,52
232,25
409,44
172,60
7,61
5,86
68,05
november
251,09
283,15
231,20
406,06
171,24
7,55
5,83
69,22
december
247,65
277,01
218,42
398,69
167,91
7,61
5,74
68,93
243,95
275,92
208,19
395,37
165,45
7,61
5,74
67,98
243,54
279,91
209,54
398,24
164,81
7,66
5,77
66,86
2001. január
2002. január február
Cseh korona
Szlovák korona
Lengyel zloty
68,61
Forrás: MNB 1 Munkanapokkal súlyozva.
VI/18/2. táblázat Devizaárfolyamok az idõszak utolsó napján (középárfolyam forintban, eltérõ jelölés hiányában egy egységre)
2001. január
Euró
US dollár
Japán jen (100)
Angol font
Svájci frank
Cseh korona
Szlovák korona
Lengyel zloty
265,16
284,84
244,79
416,49
173,59
7,63
6,06
február
266,14
288,87
246,88
417,33
172,78
7,68
6,08
70,88
március
266,70
302,79
241,61
432,20
174,79
7,71
6,11
73,94
április
267,29
296,30
239,20
426,88
173,81
7,71
6,14
74,79
május
253,38
299,01
251,99
423,73
166,62
7,43
5,91
74,57
június
243,59
287,39
231,24
404,30
160,12
7,21
5,78
72,16
július
247,70
282,83
226,64
403,54
163,95
7,31
5,72
66,74
augusztus
253,55
276,44
232,79
403,69
167,23
7,39
5,84
65,33
szeptember
257,75
281,29
235,94
413,72
174,48
7,60
5,91
66,53
október
255,35
282,22
231,75
410,80
173,75
7,60
5,86
68,87
november
251,63
283,91
229,16
404,17
170,92
7,59
5,79
69,47
december
246,33
279,03
212,51
404,15
166,23
7,70
5,75
70,40
243,49
282,21
212,25
398,31
165,09
7,64
5,76
67,78
245,84
283,98
212,26
402,66
166,48
7,75
5,89
67,53
2002. január február
69,72
Forrás: MNB
VI
VI/18/3. táblázat Az euró tagdevizák rögzített árfolyamai (az euró egy egységére kifejezve) Euró
Belga frank
40,3399
Finn márka
5,94573
Francia frank
6,55957
Holland forint
2,20371
Luxemburgi frank
40,3399
Német márka
1,95583
Olasz líra
1936,27
Osztrák schilling
13,7603
Portugál escudo
200,482
Spanyol peseta
166,386
Ír font Görög drachma
0,787564 340,750
Forrás: MNB
2002/ 4 • HAVI JELENTÉS
109
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM
VI/19. táblázat A külkereskedelmi termékforgalom alakulása árufõcsoportonként Millió euró Kivitel Élelmiszerek, italok, dohány
2001. január
Nyersanyagok
Energiahordozók
Behozatal
Feldolgozott termékek
Gépek, gépi berendezések
Összesen
Élelmiszerek, italok, dohány
Nyers– anyagok
Energiahordozók
Feldolgozott termékek
Gépek, gépi berendezések
Összesen
136,1
51,9
56,3
753,5
1447,0
2444,8
83,2
60,2
177,1
1022,5
1518,8
2861,8
február
151,2
50,8
55,2
819,0
1664,6
2740,7
81,7
63,4
254,0
1075,6
1554,7
3029,4
március
186,8
59,2
57,1
918,0
1754,3
2975,3
86,8
66,7
242,0
1160,5
1695,1
3251,1
április
197,0
55,2
57,3
821,8
1632,8
2764,0
89,0
64,0
257,4
1084,4
1631,2
3126,1
május
215,5
55,5
50,4
901,3
1747,3
2970,0
92,0
69,4
257,4
1198,7
1694,5
3312,0
június
201,0
48,5
51,1
919,1
1688,0
2907,7
92,8
63,2
305,7
1111,6
1575,7
3148,9
július
209,6
56,7
59,8
891,0
1482,5
2699,6
91,1
63,0
270,8
1162,5
1565,3
3152,7
augusztus
258,1
50,8
63,3
759,3
1499,8
2631,3
86,8
61,6
259,7
1023,2
1395,6
2826,9
szeptember
246,4
55,6
49,7
888,2
1658,8
2898,7
85,7
56,1
267,4
1090,7
1499,7
2999,4
október
252,3
71,3
56,8
945,1
1832,9
3158,3
95,9
68,2
260,3
1255,4
1801,4
3481,2
november
264,7
64,7
49,6
1106,3
1811,1
3296,3
109,7
64,2
245,5
1149,1
1870,5
3438,9
december
238,5
54,2
51,6
818,5
1333,9
2496,7
99,6
57,2
287,4
919,9
1542,8
2906,9
176,0
48,5
50,0
839,8
1470,8
2585,1
89,2
54,8
215,7
1018,9
1589,1
2967,7
183,9
50,9
42,4
986,7
1673,9
2937,8
101,9
70,9
258,1
1169,4
1574,1
3174,4
2002. január február Forrás: KSH, MNB
VI
110
MAGYAR NEMZETI BANK
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM
VI/20. táblázat A külkereskedelmi termékforgalom alakulása országcsoportonként Millió euró Kivitel
Behozatal
Fejlett országok
EU– országok
Keletközépeurópai országok
CEFTAországok
2097,2
1944,3
284,5
201,1
37,5
február
2293,1
2103,0
349,6
239,7
március
2476,5
2266,0
405,7
272,7
2001. január
Összesen
Fejlett országok
EUországok
Keletközépeurópai országok
CEFTAországok
FÁKországok
Fejlõdõ országok
Összesen
63,1
2444,8
2051,0
1684,3
415,5
216,5
188,9
395,3
2861,8
57,0
98,0
2740,7
2158,6
1751,9
502,3
232,8
259,2
368,5
3029,4
69,1
93,1
2975,3
2310,1
1912,0
542,2
256,4
273,5
398,9
3251,1
FÁKországok
Fejlõdõ országok
április
2288,2
2083,6
388,8
257,8
67,4
87,1
2764,0
2187,1
1787,2
509,5
239,7
260,0
429,5
3126,1
május
2417,9
2223,4
449,8
289,9
74,1
102,2
2970,0
2356,6
1946,9
530,5
256,3
268,7
425,0
3312,0
június
2387,1
2147,3
409,0
268,6
69,1
111,6
2907,7
2163,1
1815,0
562,8
238,5
318,6
423,0
3148,9
július
2196,5
2012,9
394,4
253,5
66,1
108,7
2699,6
2247,9
1892,7
542,1
252,5
283,4
362,7
3152,7
augusztus
2109,5
1908,2
415,3
253,9
80,3
106,5
2631,3
1951,9
1647,6
502,7
235,7
260,2
372,4
2826,9
szeptember
2387,9
2196,0
412,3
261,6
75,1
98,5
2898,7
2047,9
1736,5
534,0
266,2
260,1
417,6
2999,4
október
2619,4
2375,3
438,3
283,8
68,3
100,6
3158,3
2367,0
1999,0
556,3
281,8
267,0
557,8
3481,2
november
2724,9
2302,7
440,1
272,5
94,0
131,3
3296,3
2283,6
1908,0
533,3
271,6
247,1
622,0
3438,9
december
1983,3
1662,1
389,2
215,5
109,4
124,2
2496,7
1910,7
1610,1
515,3
225,1
277,0
480,9
2906,9
2184,8
1977,2
316,2
216,7
42,2
84,1
2585,1
1975,9
1639,0
431,8
211,9
215,3
560,1
2967,7
2469,0
2271,2
362,2
236,4
58,6
106,7
2937,8
2140,0
1811,9
528,7
248,5
279,4
505,7
3174,4
2002. január február Forrás: KSH, MNB
VI
2002/ 4 • HAVI JELENTÉS
111
VI. FIZETÉSI MÉRLEG ÉS KÜLFÖLDDEL SZEMBENI ÁLLOMÁNYOK, KÜLKERESKEDELEM
VI/21. táblázat A külkereskedelmi termékforgalom alakulása ügylettípusonként Millió euró Kivitel
2001. január
Passzív Összesen Aktív Aktív bérmunka- bérmunka bérmunkaanyag hozzáadott anyag érték
Passzív Összesen Általános termékforgalom Aktív Aktív bérmunka- bérmunka bérmunkaanyag hozzáadott anyag Tárgyi Pénzügyi érték apport lízing
Általános termékforgalom Tárgyi apport
Behozatal
Pénzügyi lízing
2036,9
0,0
0,0
16,6
296,8
106,2
4,9
2444,8
2471,9
0,2
6,6
16,0
4,9
1,6
383,4
2861,8
február
2316,5
1,2
0,0
24,2
297,9
119,8
6,5
2740,7
2648,6
0,4
5,6
23,0
5,5
2,1
373,2
3029,4
március
2547,1
0,0
0,0
25,3
305,8
113,2
9,2
2975,3
2862,0
0,3
0,5
11,9
6,4
2,6
380,1
3251,1
április
2371,9
0,0
0,0
37,8
285,6
99,3
7,3
2764,0
2734,7
0,4
0,6
11,4
5,6
2,4
383,4
3126,1
május
2556,3
0,0
0,0
19,7
299,4
105,2
9,0
2970,0
2888,4
1,7
0,3
13,5
6,0
2,7
414,9
3312,0
június
2499,8
0,4
0,3
22,6
299,6
99,4
8,9
2907,7
2769,1
1,3
0,2
12,4
7,6
3,0
369,2
3148,9
július
2278,1
0,0
0,0
25,9
307,2
104,8
9,5
2699,6
2769,3
0,5
0,5
19,8
7,8
2,9
372,7
3152,7
augusztus
2273,4
0,1
0,0
23,5
257,1
94,3
6,4
2631,3
2507,6
0,1
0,1
20,2
6,8
1,9
310,7
2826,9
szeptember
2485,8
0,3
0,0
36,5
296,3
109,3
7,3
2898,7
2674,7
1,9
0,1
21,3
8,8
2,7
313,2
2999,4
október
2728,9
0,1
0,0
21,5
303,6
116,0
9,8
3158,3
3111,5
0,3
0,1
10,5
7,5
2,7
359,5
3481,2
november
2902,6
0,0
0,0
50,4
284,3
99,0
10,4
3296,3
3054,2
1,9
0,2
11,3
6,9
2,5
375,4
3438,9
december
2191,2
0,0
0,0
27,8
211,3
87,8
6,3
2496,7
2621,9
0,4
0,0
8,5
8,1
2,4
274,5
2906,9
2229,9
0,0
0,0
22,4
255,4
94,2
5,6
2585,1
2628,4
0,1
0,0
11,7
5,1
1,9
332,4
2967,7
2555,5
0,0
0,0
20,8
276,9
99,8
5,7
2937,8
2812,7
0,3
0,1
13,1
4,3
1,9
355,5
3174,4
2002. január február Forrás: KSH, MNB
VI
112
MAGYAR NEMZETI BANK
V. PÉNZÜGYI MEGTAKARÍTÁSOK
V
V. PÉNZÜGYI MEGTAKARÍTÁSOK V/1. táblázat Tulajdonosi szektorok állampapír portfóliója piaci értéken1 (negyedév végi állományi adatok) Milliárd forint Államkötvények 2000
MNB-kötvények 2001
dec.
márc.
2000
2001
jún.
dec.
márc.
jún.
101,2
96,4
101,7
84,3
64,8
103,9
MNB
400,8
181,3
179,2
0,0
0,0
0,0
Hitelintézetek
887,1
1054,0
1017,1
117,1
181,8
120,4
Befektetési alapok
134,6
149,1
132,1
211,1
270,7
247,5
Biztosítók pénztárak
669,0
706,9
724,9
32,6
45,1
56,0
62,2
65,3
56,3
12,8
14,2
19,4
2153,7
2156,5
2109,6
373,6
511,8
443,4 22,9
Nem pénzügyi vállalatok
Egyéb pénzügyi vállalatok Pénzügyi vállalatok összesen
50,3
58,5
54,3
11,1
21,2
Egyéb államháztartás
0,7
0,6
0,6
0,2
0,2
0,5
Államháztartás összesen
50,9
59,1
54,9
11,2
21,5
23,4
112,0
106,9
103,5
15,2
24,0
32,1
Önkormányzatok
Háztartások Házt. segítõ nonprofit intézmények Külföld (nem rezidensek) Összes állomány
8,8
10,4
7,5
3,0
8,7
10,5
765,1
853,2
1032,1
0,0
0,0
21,6
3186,9
3287,9
3391,8
467,8
669,8
632,2
Milliárd forint Államkötvények
MNB-kötvények
2001 jún.
Nem pénzügyi vállalatok (S. 11) Magyar Nemzeti Bank (S. 121) Egyéb monetáris intézmények (S. 122) Egyéb pénzügyi közvetítõk (S. 123) Pénzügyi kiegészítõ tevékenységet végzõk (S. 124)
V
84,1
szept.
74,5
2001 dec.
76,8
jún.
98,8
szept.
114,5
dec.
81,7
179,2
184,7
185,4
0,0
0,0
0,0
1017,1
1219,4
1136,7
120,4
108,4
109,9
152,8
166,0
192,7
257,9
213,3
226,2
36,7
49,7
48,4
11,8
7,5
4,0
Biztosítók, nyugdíjpénztárak (S. 125)
724,9
840,0
911,8
56,0
34,6
39,0
Pénzügyi vállalatok összesen (S. 12)
2110,7
2459,9
2474,9
446,0
363,7
379,1
Központi kormányzat (S. 1311)
0,6
1,3
1,2
0,5
1,0
1,6
Helyi önkormányzatok (S. 1313)
54,3
84,8
79,4
22,9
36,4
16,5
Társadalombiztosítási alapok (S. 1314) Államháztartás összesen (S. 13) Háztartások (S. 14) Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S. 15)
0,0
0,1
0,1
0,0
0,0
0,1
54,9
86,1
80,7
23,4
37,4
18,3
102,6
116,9
110,7
31,9
30,5
29,7
7,5
7,0
12,4
10,5
9,7
7,3
Külföld (nem rezidensek) (S. 2)
1032,1
947,8
1041,4
21,6
1,8
1,3
Összes állomány
3391,8
3692,3
3796,9
632,2
557,6
517,3
74
MAGYAR NEMZETI BANK
V. PÉNZÜGYI MEGTAKARÍTÁSOK Milliárd forint Kincstárjegyek 2000
Összesen 2001
dec.
márc.
2000 jún.
dec.
2001 márc.
jún.
156,15
160,1
144,1
317,3
365,7
0,00
0,0
0,0
400,8
181,3
179,2
Hitelintézetek
152,17
192,5
210,5
1156,3
1428,3
1348,0
Befektetési alapok
120,15
85,5
100,6
465,8
505,3
480,2
Biztosítók, pénztárak
129,46
137,9
172,5
831,1
889,9
953,4
41,51
40,6
50,0
116,6
120,1
125,7
443,30
456,5
533,6
2970,6
3124,8
3086,6 134,5
Nem pénzügyi vállalatok MNB
Egyéb pénzügyi vállalatok Pénzügyi vállalatok összesen Önkormányzatok
329,6
50,88
60,3
57,4
112,2
140,1
Egyéb államháztartás
1,83
2,0
1,8
2,7
2,9
2,9
Államháztartás összesen
52,72
62,3
59,1
114,9
142,9
137,3
681,84
725,3
730,8
809,0
856,1
866,4
24,63
22,6
21,0
36,4
41,7
39,0
Háztartások Házt. segítõ nonprofit intézmények Külföld (nem rezidensek) Összes állomány
0,00
0,0
8,0
765,1
853,2
1061,7
1358,63
1426,8
1496,6
5013,3
5384,5
5520,7
Milliárd forint
Nem pénzügyi vállalatok (S. 11) Magyar Nemzeti Bank (S. 121)
Kincstárjegyek
Összesen
2001
2001
jún.
szept.
dec.
jún.
szept.
dec.
151,0
167,9
165,2
333,9
356,9
323,8
0,0
0,0
0,0
179,2
184,7
185,4
Egyéb monetáris intézmények (S. 122)
210,5
221,7
251,2
1348,0
1549,5
1497,7
Egyéb pénzügyi közvetítõk (S. 123)
125,9
112,7
167,1
536,5
492,0
586,0
26,0
29,3
27,3
74,4
86,5
79,7
Biztosítók, nyugdíjpénztárak (S. 125)
172,5
149,4
142,7
953,4
1024,0
1093,4
Pénzügyi vállalatok összesen (S. 12)
3442,3
Pénzügyi kiegészítõ tevékenységet végzõk (S. 124)
534,8
513,0
588,3
3091,5
3336,6
Központi kormányzat (S. 1311)
1,8
1,4
1,1
2,9
3,7
3,9
Helyi önkormányzatok (S. 1313)
57,4
36,0
33,2
134,5
157,2
129,2
0,0
0,2
0,1
0,0
0,3
0,2
59,1
37,5
34,4
137,3
161,1
133,3
722,7
715,5
736,9
857,2
862,9
877,3
21,0
22,3
15,7
39,0
39,0
35,4
8,0
28,5
75,4
1061,7
978,2
1118,1
1496,6
1484,8
1615,9
5520,7
5734,7
5930,2
Társadalombiztosítási alapok (S. 1314) Államháztartás összesen (S. 13) Háztartások (S. 14) Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S. 15) Külföld (nem rezidensek) (S. 2) Összes állomány
V
Forrás: MNB 1 A szektorok és alszektorok neve után szereplõkód (pl. S.121) a nemzetközi gyakorlatban általánosan használt osztályozás megfelelõ csoportjára utal. Az egyes szektorok tartalmi leírása az MNB honlapján a Pénzügyi adatok/Statisztika címszó alatt „Az új statisztikai szektorbontás 2001 júniusától” menûpont alatt található.
2002/4 • HAVI JELENTÉS
75
V. PÉNZÜGYI MEGTAKARÍTÁSOK V/2. táblázat Tõzsdén jegyzett részvények tulajdonosi szektorok szerint, piaci értéken1 (negyedév végi állományi adatok) Milliárd forint 2001
2000 dec.
márc.
jún.
Nem pénzügyi vállalatok Hitelintézetek Befektetési alapok Biztosítók, pénztárak Egyéb pénzügyi vállalatok Pénzügyi vállalatok összesen Önkormányzatok Egyéb államháztartás Államháztartás összesen Háztartások Házt. segítõ nonprofit intézmények Külföld (nem rezidensek)
228,8 40,4 36,5 89,9 40,4 207,3 25,4 254,8 280,1 273,2 4,3 2401,0
182,0 56,6 28,9 85,7 23,0 194,2 22,6 213,6 236,2 200,8 3,1 1933,7
172,3 39,4 24,4 89,0 18,1 170,9 22,3 202,8 225,1 186,3 2,6 1930,2
Összes állomány
3394,7
2749,9
2687,4
Milliárd forint Összesen 2001 jún.
V
szept.
dec.
Nem pénzügyi vállalatok (S. 11) Magyar Nemzeti Bank (S. 121) Egyéb monetáris intézmények (S. 122) Egyéb pénzügyi közvetítõk (S. 123) Pénzügyi kiegészítõ tevékenységet végzõk (S. 124) Biztosítók, nyugdíjpénztárak (S. 125) Pénzügyi vállalatok összesen (S. 12) Központi kormányzat (S. 1311) Helyi önkormányzatok (S. 1313) Társadalombiztosítási alapok (S. 1314) Államháztartás összesen (S. 13) Háztartások (S. 14) Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S. 15) Külföld (nem rezidensek) (S. 2)
171,58 0,00 39,42 41,65 1,88 88,99 171,93 202,76 22,29 0,00 225,05 186,05 2,55 1930,23
136,68 0,00 38,56 36,13 5,15 83,51 163,35 197,99 17,50 0,00 215,49 158,03 2,26 1728,88
173,73 0,00 43,16 34,97 6,09 94,41 178,63 220,18 21,99 0,00 242,17 176,82 0,60 2076,82
Összes állomány
2687,40
2404,68
2848,76
Forrás: MNB 1 A szektorok és alszektorok neve után szereplõkód (pl. S.121) a nemzetközi gyakorlatban általánosan használt osztályozás megfelelõ csoportjára utal. Az egyes szektorok tartalmi leírása az MNB honlapján a Pénzügyi adatok/Statisztika címszó alatt „Az új statisztikai szektorbontás 2001 júniusától” menûpont alatt található.
76
MAGYAR NEMZETI BANK
V. PÉNZÜGYI MEGTAKARÍTÁSOK V/3. táblázat Tõzsdei részvények állományváltozása és annak összetevõi1 Milliárd forint 2001. I. negyedév
2001. II. negyedév
állományváltozás piaci értéken
állományváltozás piaci értéken
tranzakció
Nem pénzügyi vállalatok
átértékelõdés
egyéb volumenváltozás
tranzakció
átértékelõdés
egyéb volumenváltozás
–46,8
–21,6
–40,7
15,5
–9,6
2,3
–14,4
2,4
Hitelintézetek
16,2
24,8
–8,7
0,0
–17,2
–17,8
0,6
0,0
Befektetési alapok
–7,7
–0,8
–6,8
–0,1
–4,5
–5,2
0,7
0,0
Biztosítók, pénztárak
–4,2
10,4
–14,6
0,0
3,3
3,6
–0,3
0,0
–17,4
–11,8
–5,5
–0,1
–4,9
–0,9
–0,5
–3,5
–13,1
22,7
–35,7
–0,2
–23,3
–20,3
0,5
–3,5
–2,7
2,0
–4,8
0,0
–0,3
2,9
–3,4
0,2
Egyéb államháztartás
–41,2
–1,3
–39,9
0,0
–10,8
0,0
–10,8
0,0
Államháztartás összesen
–43,9
0,7
–44,6
0,0
–11,1
2,9
–14,2
0,2
Háztartások
–72,4
–5,6
–51,1
–15,7
–14,5
–9,4
–5,4
0,3
–1,2
0,0
–1,1
0,0
–0,5
–0,4
–0,1
0,0
Külföld (nem rezidensek)
–467,3
9,1
–471,3
–5,0
–3,5
24,8
–28,9
0,6
Összesen
–644,7
5,3
–644,6
–5,4
–62,5
0,0
–62,5
0,0
Egyéb pénzügyi vállalatok Pénzügyi vállalatok összesen Önkormányzatok
Házt. segítõ non profit intézmények
Milliárd forint 2001. III. negyedév
2001. IV. negyedév
állományváltozás piaci értéken
állományváltozás piaci értéken
tranzakció
átértékelõdés
egyéb volumenváltozás
–34,9
–1,3
–33,5
–0,1
37,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Egyéb monetáris intézmények (S. 122)
–0,9
0,3
–1,1
0,0
Egyéb pénzügyi közvetítõk (S. 123)
–5,5
–0,3
–5,2
0,0
Nem pénzügyi vállalatok (S. 11) Magyar Nemzeti Bank (S. 121)
Pénzügyi kiegészítõ tevékenységet végzõk (S. 124)
átértékelõdés
egyéb volumenváltozás
7,9
32,5
–3,4
0,0
0,0
0,0
4,6
–4,4
9,0
0,0
–1,2
–6,3
6,0
–0,8
tranzakció
3,3
3,7
–0,4
0,0
0,9
–0,1
1,0
0,0
Biztosítók, nyugdíjpénztárak (S. 125)
–5,5
1,3
–6,8
0,0
10,9
–1,3
12,5
–0,3
Pénzügyi vállalatok összesen (S. 12)
–8,6
5,0
–13,6
0,0
15,3
–12,2
28,6
–1,1
Központi kormányzat (S. 1311)
–4,8
0,4
–5,2
0,0
22,2
–0,7
22,9
0,0
Helyi önkormányzatok (S. 1313)
–4,8
–2,0
–2,8
0,0
4,5
0,8
3,7
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Társadalombiztosítási alapok (S. 1314) Államháztartás összesen (S. 13) Háztartások (S. 14) Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S. 15)
–9,6
–1,6
–8,0
0,0
26,7
0,1
26,5
0,0
–28,0
–9,5
–18,5
–0,1
18,8
–14,5
34,6
–1,3
–0,3
0,0
–0,3
0,0
–1,7
–2,1
0,5
0,0
Külföld (nem rezidensek) (S. 2)
–201,4
8,0
–197,8
–11,6
347,9
20,7
330,4
–3,2
Összesen
–282,7
0,7
–271,6
–11,8
444,1
0,0
453,1
–9,0
V
Forrás: MNB 1 A szektorok és alszektorok neve után szereplõkód (pl. S.121) a nemzetközi gyakorlatban általánosan használt osztályozás megfelelõ csoportjára utal. Az egyes szektorok tartalmi leírása az MNB honlapján a Pénzügyi adatok/Statisztika címszó alatt „Az új statisztikai szektorbontás 2001 júiusától“ menüpont alatt található.
2002/4 • HAVI JELENTÉS
77
V. PÉNZÜGYI MEGTAKARÍTÁSOK V/4. táblázat A befektetési alapok hó végi nettó eszközértéke Millió forint Nettó eszközérték összesen zárt végû befektetési alapok
nyilt végû befektetési alapok összesen
külföld (S.2)1
nemzetgazdaság (S.1) állampapír
egyéb kötvény
részvény
egyéb
kötvény
részvény
egyéb
2000. december
567 990
15 318
552 673
516 839
463 389
18 461
31 916
3 073
35 834
-
-
-
2001. január
588 935
15 451
573 484
535 406
413 241
18 123
30 962
73 079
38 079
12 167
25 337
574
február
587 877
14 905
572 972
535 528
456 921
13 260
25 955
39 392
37 444
13 883
23 115
446
március
585 796
14 508
571 288
541 338
490 519
14 280
23 981
12 557
29 950
7 558
21 741
651
április
591 135
14 852
576 283
545 986
498 459
14 515
21 913
11 099
30 298
7 458
22 478
362
május
599 959
14 882
585 077
555 607
494 369
14 665
21 526
25 047
29 470
6 666
22 348
456
június
605 998
14 634
591 363
563 350
461 064
15 411
21 396
65 479
28 014
6 765
20 965
284
július
626 108
14 361
611 747
582 890
481 307
15 156
21 247
65 180
28 857
8 669
20 033
156
augusztus
637 901
13 888
624 013
596 702
422 808
15 139
20 157
138 599
27 311
8 825
18 170
316
szeptember
648 726
13 590
635 137
607 544
439 794
15 139
19 219
133 393
27 592
8 471
18 615
507
október
663 229
13 818
649 411
623 259
502 634
16 705
19 289
84 632
26 152
5 700
19 812
640
november
690 824
13 992
676 832
649 616
503 349
18 478
19 544
108 245
27 217
4 708
22 095
414
december
711 454
12 429
699 025
661 429
532 013
22 745
19 675
86 995
37 596
4 551
22 473
10 572
2002. január február
773 925
12 000
761 925
694 133
533 777
26 826
20 285
113 245
67 792
43 420
23 756
615
805 265
11 843
793 422
651 961
517 894
33 872
19 378
80 817
141 461
39 621
23 352
78 487
Forrás: MNB 1 A külföldi eszközök összetételérõl csak 2001. januártól állnak rendelkezésre adataink.
V
78
MAGYAR NEMZETI BANK
V. PÉNZÜGYI MEGTAKARÍTÁSOK V/5. táblázat A befektetési alapok hó végi nettó eszközértékének tulajdonosi szektorok szerinti megoszlása Millió forint Rezidensek (S.1) összesen egyéb monetáris intézmények (S.122)
háztartások (S.14)
egyéb szektorok (S.1–S.122–S.14)
Nem rezidensek (S.2)
2000. december
554 964
12 053
462 990
79 920
13 026
2001. január
575 267
12 043
479 022
84 202
13 668
február
574 728
12 603
481 329
80 795
13 150
március
573 069
12 974
474 395
85 700
12 727
április
578 148
12 937
478 203
87 008
12 988
május
586 941
13 408
485 139
88 393
13 019
június
593 751
13 825
494 646
85 281
12 247
július
613 952
13 663
501 838
98 451
12 156
augusztus
626 309
12 557
505 123
108 630
11 592
szeptember
635 314
13 693
511 738
109 883
13 412
október
649 424
14 194
520 473
114 757
13 805
november
676 886
14 527
542 760
119 599
13 939
december
696 241
15 563
573 326
107 352
15 214
2002. január február
761 868
23 667
617 574
120 628
12 056
793 151
24 193
641 691
127 268
12 114
Forrás: MNB
V
2002/4 • HAVI JELENTÉS
79
V. PÉNZÜGYI MEGTAKARÍTÁSOK V/6/1. táblázat A háztartások (S.14) nettó pénzügyi vagyona és a vagyonváltozás összetevõi (tárgyhavi adatok) (2002. január) Milliárd forint Állomány
2002. február állományváltozás (összesen)
2002
tranzakció tranzakció inflációs kompenzáció nélkül
kamatokba foglalt inflációs kompenzáció
(5)
(6)
átértékelõdés árfolyamváltozásból
egyéb volumenváltozás
összes átértékelõdés (névleges tartási nyereség)
(7)
(8)
(9=6+7)
jan. 31.
febr. 28.
(1)
(2)
Készpénz, forint Készpénz, valuta Betét, forint Hitelintézeti értékpapír Forintbetét és hitelintézeti értékpapír összesen Devizabetét Befektetési jegy Állampapír Tõzsdei részvény Vállalati kötvény Nem hitelintézeti értékpapír összesen Életbiztosítási díjtartalék Nyugdíjpénztári követelés Ki nem fizetett keresetek
903,9 39,6 2995,9 34,1 3030,0 752,1 617,5 875,4 195,0 3,7 1691,6 503,0 593,4 171,0
908,4 51,6 2994,2 33,3 3027,5 746,5 641,5 873,6 179,6 3,7 1698,4 507,7 606,4 167,8
4,5 12,0 –1,7 –0,8 –2,5 –5,6 24,0 –1,8 –15,4 0,0 6,8 4,7 13,0 –3,2
4,5 11,6 –1,7 –0,8 –2,5 –11,6 26,0 –1,4 –1,0 0,0 23,6 4,7 13,0 –3,2
4,5 11,6 –14,5 –1,0 –15,5 –12,8 23,0 –5,8 –1,0 0,0 16,2 2,2 10,0 –3,2
0,0 0,0 12,8 0,2 13,0 1,2 3,0 4,4 0,0 0,0 7,4 2,5 3,0 0,0
0,0 0,4 0,0 0,0 0,0 6,0 –2,0 –0,4 –14,4 0,0 –16,8 0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
0,0 0,4 12,8 0,2 13,0 7,2 1,0 4,0 –14,4 0,0 –9,4 2,5 3,0 0,0
HÁZTARTÁSOK KÖVETELÉSEI
(3 = 2–1) és (3=4+7+8)
(4=5+6)
7684,6
7714,3
29,7
40,1
13,0
27,1
–10,4
0,0
16,7
Ingatlanhitel Fogyasztási és egyéb hitel Nem hitelintézeti hitel
337,7 557,2 59,3
349,9 562,9 59,4
12,2 5,7 0,1
12,1 5,8 0,1
10,4 3,0 0,1
1,7 2,8 0,0
0,1 0,1 0,0
0,0 –0,2 0,0
1,8 2,9 0,0
HÁZTARTÁSOK TARTOZÁSAI
954,2
972,2
18,0
18,0
13,5
4,5
0,2
–0,2
4,7
6730,4
6742,1
11,7
22,1
–0,5
22,6
–10,6
0,2
12,0
HÁZTARTÁSOK NETTÓ PÉNZÜGYI VAGYONA ÉS A VAGYONVÁLTOZÁS ÖSSZETEVÕI Forrás: MNB
V/6/2. táblázat A háztartások (S.14) nettó pénzügyi vagyona és a vagyonváltozás összetevõi (kumulált adatok) (2002. január–február) február forint Állomány
2002. január–február állományváltozás (összesen)
2001
2002
dec. 31.
febr. 28.
(1)
(2)
Készpénz, forint Készpénz, valuta Betét, forint Hitelintézeti értékpapír Forintbetét és hitelintézeti értékpapír összesen Devizabetét Befektetési jegy Állampapír Tõzsdei részvény Vállalati kötvény Nem hitelintézeti értékpapír összesen Életbiztosítási díjtartalék Nyugdíjpénztári követelés Ki nem fizetett keresetek
952,3 26,2 2967,6 33,5 3001,1 766,0 573,3 877,3 176,8 3,7 1631,1 495,2 580,4 127,4
908,4 51,6 2994,2 33,3 3027,5 746,5 641,5 873,6 179,6 3,7 1698,4 507,7 606,4 167,8
–43,9 25,4 26,6 –0,2 26,4 –19,5 68,2 –3,7 2,8 0,0 67,3 12,5 26,0 40,4
–43,9 24,8 26,6 –0,2 26,4 –24,8 67,7 –4,7 –7,0 0,0 56,0 12,5 26,0 40,4
–43,9 24,8 0,4 –0,6 –0,2 –27,3 61,7 –13,7 –7,0 0,0 41,0 7,3 19,9 40,4
0,0 0,0 26,2 0,4 26,6 2,5 6,0 9,0 0,0 0,0 15,0 5,2 6,1 0,0
0,0 0,6 0,0 0,0 0,0 5,3 0,5 1,0 9,8 0,0 11,3 0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
0,0 0,6 26,2 0,4 26,6 7,8 6,5 10,0 9,8 0,0 26,3 5,2 6,1 0,0
HÁZTARTÁSOK KÖVETELÉSEI
tranzakció
V (3 = 2–1) és (3=4+7+8)
(4=5+6)
tranzakció inflációs kompenzáció nélkü
kamatokba foglalt inflációs kompenzáció
(5)
(6)
átértékelõdés árfolyamválto– zásból
egyéb volumen– változás
összes átértékelõdés (névleges tartási nyereség)
(7)
(8)
(9=6+7)
7579,7
7714,3
134,6
117,4
62,0
55,4
17,2
0,0
72,6
Ingatlanhitel Fogyasztási és egyéb hitel Nem hitelintézeti hitel
329,1 553,8 57,1
349,9 562,9 59,4
20,8 9,1 2,3
20,9 9,4 2,3
17,4 3,6 2,3
3,5 5,8 0,0
–0,1 0,0 0,0
0,0 –0,3 0,0
3,4 5,8 0,0
HÁZTARTÁSOK TARTOZÁSAI
940,0
972,2
32,2
32,6
23,3
9,3
–0,1
-0,3
9,2
6639,7
6742,1
102,4
84,8
38,7
46,1
17,3
0,3
63,4
HÁZTARTÁSOK NETTÓ PÉNZÜGYI VAGYONA ÉS A VAGYONVÁLTOZÁS ÖSSZETEVÕI Forrás: MNB
80
MAGYAR NEMZETI BANK
V. PÉNZÜGYI MEGTAKARÍTÁSOK
V/7. táblázat A háztartások (S.14) nettó pénzügyi vagyona és a vagyonváltozás összetevõi Milliárd forint Nettó pénzügyi vagyon
Nettó pénzügyi vagyonváltozás
Összes átértékelõdés (névleges tartási nyereség)
nettó finanszírozási képesség idõszak elején
idõszak végén (3 = 2 – 1) és
(1)
2001. január
(2)
(3=4+5+6+7)
operacionális nettó finanszírozási képesség
kamatokba foglalt inflációs kompenzáció
(5=4–6)
(6)
(4=3–7–8)
átértékelõdés árfolyamváltozásból
egyéb volumenváltozás
(7)
(8)
inflációs átértékelõdés
tényleges tartási nyereség
(10)
(10=9–10)
(9=6+7)
5983,9
6034,7
50,8
58,3
29,2
29,1
8,2
–15,7
37,3
48,0
–10,7
február
6034,7
6013,2
–21,5
19,6
–9,9
29,5
–41,2
0,1
–11,7
49,5
–61,2
március
6013,2
6024,0
10,8
19,5
–10,1
29,6
–8,8
0,1
20,8
49,8
–29,0
április
6024,0
6086,1
62,1
64,9
35,6
29,3
–2,8
0,0
26,5
49,1
–22,6
május
6086,1
6111,3
25,2
26,6
–3,6
30,2
–9,7
8,3
20,5
51,9
–31,4
június
6111,3
6107,9
–3,4
56,6
27,0
29,6
–46,2
–13,8
–16,6
50,5
–67,1
július
6107,9
6138,4
30,5
39,1
10,5
28,6
–8,9
0,3
19,7
45,5
–25,8
augusztus
6138,4
6202,9
64,5
81,2
53,8
27,4
–14,8
–1,9
12,6
42,5
–29,9
szeptember
6202,9
6263,3
60,4
54,9
29,0
25,9
5,4
0,1
31,3
39,6
–8,3
október
6263,3
6352,5
89,2
64,3
39,1
25,2
24,7
0,2
49,9
38,1
11,8
november
6352,5
6495,0
142,5
123,1
99,0
24,1
18,8
0,6
42,9
36,5
6,4
december
6495,0
6639,7
144,7
152,1
128,3
23,8
–6,9
–0,5
16,9
35,8
–18,9
6639,7
6730,4
90,7
62,7
39,2
23,5
27,9
0,1
51,8
35,3
16,1
6730,4
6742,1
11,7
22,1
–0,5
22,6
–10,6
0,2
51,4
33,5
–21,5
2002. január február Forrás: MNB
V/8. táblázat A háztartások (S.14) nettó finanszírozási képessége (pénzügyi megtakarítása) Milliárd forint Nettó finanszírozási képesség pénzügyi eszközök
tartozások
készpénz
2001. jan.
forint
valuta
forint– betét és banki értékpapír
deviza- nem hitelintézeti értékpapír betét befekte- államköttési jegy vény1
kincstárjegy
életbizto- nyugdíj- ki nem sítási pénztári fizetett díjtartalék követelés keresetek tõzsdei vállalati részvény kötvény
ingatlan- fogyasz- nem hitel tási és hitelintéegyéb zehitel ti hitel
58,3
65,9
–50,8
0,0
25,6
12,4
33,5
15,4
–0,5
24,3
–5,7
0,0
5,8
11,9
27,5
7,6
5,1
2,1
0,4
febr.
19,6
34,6
0,3
0,0
3,9
0,5
19,7
7,2
4,0
6,4
2,1
0,0
1,8
12,0
–3,6
15,0
5,7
9,4
–0,1
márc.
19,5
39,8
12,0
0,0
6,2
–5,8
8,3
–2,8
3,2
9,9
–2,0
0,0
10,1
12,4
–3,4
20,3
8,2
12,3
–0,2
ápr.
64,9
84,0
12,5
0,0
38,9
0,7
6,8
4,4
3,4
1,9
–2,9
0,0
5,1
13,1
6,9
19,1
8,5
10,3
0,3
máj.
26,6
60,2
19,8
0,0
34,4
3,4
0,3
5,2
–0,2
–1,8
–2,9
0,0
5,2
13,2
–16,1
33,6
14,0
19,0
0,6
jún.
56,6
88,1
26,9
0,0
27,8
–10,7
3,0
9,9
1,5
–4,8
–3,6
0,0
8,6
13,0
19,5
31,5
14,5
16,6
0,4
júl.
39,1
70,6
5,4
0,0
24,0
4,4
13,9
9,4
1,5
6,1
–3,1
0,0
3,5
13,3
6,1
31,5
14,3
16,4
0,8
aug.
81,2
106,7
22,7
0,0
66,8
7,9
12,6
6,4
6,0
3,5
–3,3
0,0
2,8
13,3
–19,4
25,5
14,0
11,1
0,4
szept.
54,9
80,9
21,9
0,0
16,3
–4,6
5,3
7,6
–0,2
1,0
–3,1
0,0
8,6
13,2
20,2
26,0
13,4
12,4
0,2
okt.
64,3
87,0
9,6
0,0
79,1
4,0
5,4
6,3
1,1
2,2
–4,2
0,0
6,0
13,8
–30,9
22,7
14,3
7,7
0,7
nov.
123,1
152,9
33,5
–9,6
49,9
9,6
13,7
20,3
–7,9
6,6
–5,1
–0,2
7,8
17,8
30,2
29,8
15,8
12,6
1,4
dec.
152,1
180,5
35,4
–32,9
96,1
32,9
27,7
29,2
–0,2
3,9
–5,2
0,0
16,6
26,5
–21,8
28,4
15,1
12,3
1,0
2002. jan.
62,7
77,3
-48,4
13,2
28,9
–13,2
32,4
41,7
–4,5
1,2
–6,0
0,0
7,8
13,0
43,6
14,6
8,8
3,6
2,2
22,1
40,1
4,5
11,6
–2,5
–11,6
23,6
26,0
2,6
–4,0
–1,0
0,0
4,7
13,0
–3,2
18,0
12,1
5,8
0,1
febr.
Forrás: MNB 1 MNB-kötvénnyel együtt.
2002/4 • HAVI JELENTÉS
81
V
V. PÉNZÜGYI MEGTAKARÍTÁSOK V/9. táblázat A háztartások (S.14) pénzügyi vagyonának összetevõi Milliárd forint Nettó pénzügyi vagyon pénzügyi eszközök Idõszak végén
tartozások
készpénz
forintbetét és banki értékpapír
deviza- nem hitelintézeti értékpapír életbizto- nyugdíj- ki nem betét sítási pénztári fizetett befekte- államköt- kincstár- tõzsdei vállalati díjtartalék követelés keresetek tési jegy vény1 jegy részvény kötvény
ingatlan- fogyasznem hitel tási és hitelegyéb intézeti hitel hitel
forint
valuta
2000. dec.
5983,9 6635,0 803,1
71,9
2532,1 739,0 1558,6 463,0
124,2
694,3
273,2
3,9
413,3
404,8
112,2
651,1
190,8
409,1
51,2
2001. jan.
6034,7 6693,4 752,3
72,0
2557,7 750,9 1588,2 479,0
124,1
719,2
262,0
3,9
419,1
413,5
139,7
658,7
195,9
411,2
51,6
febr.
6013,2 6686,8 752,6
72,5
2561,6 757,5 1563,4 481,3
128,0
725,9
224,3
3,9
420,9
422,2
136,1
673,6
201,6
420,5
51,5
márc. 6024,0 6717,8 764,6
73,7
2567,8 771,3 1545,4 474,4
130,9
735,4
200,8
3,9
431,0
431,3
132,7
693,8
209,8
432,7
51,3
ápr.
6086,1 6799,0 777,1
73,3
2606,7 764,1 1556,6 478,2
134,1
737,1
203,3
3,9
436,1
445,5
139,6
712,9
218,3
443,0
51,6
máj.
6111,3 6856,8 796,9
71,0
2641,1 760,2 1563,0 485,6
134,2
735,6
203,7
3,9
441,3
459,8
123,5
745,5
232,3
461,0
52,2
jún.
6107,9 6884,7 823,8
68,2
2668,9 720,0 1536,9 494,5
140,4
712,1
186,0
3,9
449,9
474,0
143,0
776,8
246,8
477,4
52,6
júl.
6138,4 6946,3 829,2
68,6
2692,9 723,8 1544,4 501,8
141,7
718,3
178,7
3,9
453,4
484,9
149,1
807,9
261,1
493,4
53,4
aug.
6202,9 7038,2 851,9
69,2
2759,7 730,9 1544,8 505,6
147,4
721,8
166,1
3,9
456,2
495,8
129,7
835,3
275,1
506,4
53,8
szept. 6263,3 7124,8 873,8
70,4
2776,0 739,8 1543,4 511,7
146,9
722,9
158,0
3,9
464,8
506,7
149,9
861,5
288,6
518,9
54,0
okt.
6352,5 7236,3 883,4
70,0
2855,1 741,1 1571,2 520,5
148,0
725,3
173,5
3,9
470,8
525,7
119,0
883,8
298,4
530,7
54,7
nov.
6495,0 7407,7 916,9
59,9
2905,0 747,2 1602,2 542,8
140,5
732,5
182,7
3,7
478,6
548,7
149,2
912,7
314,1
542,5
56,1
dec.
6639,7 7579,7 952,3
26,2
3001,1 766,0 1631,1 573,3
140,4
736,9
176,8
3,7
495,2
580,4
127,4
940,0
329,1
553,8
57,1
2002. jan.
6730,4 7684,6 903,9
39,6
3030,0 752,1 1691,6 617,5
136,5
738,9
195,0
3,7
503,0
593,4
171,0
954,2
337,7
557,2
59,3
6742,1 7714,3 908,4
51,6
3027,5 746,5 1698,4 641,5
138,9
734,7
179,6
3,7
507,7
606,4
167,8
972,2
349,9
562,9
59,4
febr.
Forrás: MNB 1 MNB-kötvénnyel együtt.
V
82
MAGYAR NEMZETI BANK
IV. PÉNZ- ÉS TÕKEPIAC
IV
IV. PÉNZ- ÉS TÕKEPIAC IV/1. táblázat A nem pénzügyi vállalatokkal kötött piaci forinthitel- és forintbetét-szerzõdések átlagkamata Éves kamatláb, % Hitelek
Lekötött betétek éven belüli lejárat
éven belüli lejárat
éven túli lejárat
12,7
13,1
2001. január
éven túli lejárat lekötési idõ <= 1 hónap
1 hónap < lekötési idõ <=1 év
9,2
9,5
9,2
9,3
február
12,2
12,9
9,2
9,2
9,3
9,5
március
12,4
12,9
9,3
9,2
9,5
9,0
április
12,4
12,7
9,0
9,0
9,6
9,2
május
12,3
12,5
9,0
9,0
9,2
9,0
június
12,1
12,5
9,0
9,0
9,3
8,9
július
12,2
12,7
9,1
9,1
9,2
9,4
augusztus
12,2
12,5
8,8
8,8
9,4
9,3
szeptember
12,0
12,5
9,1
9,0
9,3
8,9
október
12,0
12,4
9,1
9,1
9,4
8,3
november
11,7
11,9
8,8
8,8
9,0
8,1
december
11,2
11,2
8,4
8,4
8,4
7,7
10,4
10,5
7,7
7,7
7,9
7,4
10,0
10,2
7,1
7,1
7,2
6,6
2002. január február Forrás: MNB
IV
IV/2. táblázat A háztartási szektor forinthitel és forintbetét átlagkamatlábainak alakulása1 Éves kamatláb, % Hitelek
Betétek
lakosság piaci feltételû ingatlanhitel2
2001. január
fogyasztási és egyéb hitel3,4
látra szóló betét
éven túli lekötés
éven belüli lekötés
összes fogyasztási és egyéb hitel – THM5
1 hónapon belüli
1–3 hónap közötti
3–12 hónap közötti
17,86
21,21
..
3,72
8,81
8,65
9,49
9,01
8,86
február
17,82
20,88
..
3,37
8,66
8,49
9,54
8,83
9,16
március
16,95
20,57
..
3,37
8,52
8,34
9,39
8,88
8,91
április
16,57
20,70
..
3,36
8,53
8,36
9,35
8,89
8,93
május
16,19
20,66
25,90
3,19
8,51
8,30
9,49
8,95
8,75
június
16,11
20,61
26,06
3,27
8,54
8,35
9,45
8,87
9,09
július
16,12
20,82
26,18
3,17
8,53
8,36
9,34
8,92
9,10
augusztus
16,10
20,77
26,01
3,07
8,62
8,39
9,56
8,97
8,88
szeptember
15,73
20,25
24,46
3,18
8,59
8,36
9,60
8,98
8,81
október
15,18
20,11
24,38
3,25
8,58
8,31
9,60
8,91
8,75
november
14,78
19,91
24,59
3,31
8,44
8,20
9,58
8,61
8,66
december
14,63
20,22
24,50
2,94
8,17
7,95
9,13
8,07
8,33
2002. január február
14,57
19,67
23,67
2,82
7,84
7,63
8,90
7,78
8,24
14,36
19,84
24,31
2,38
7,61
7,50
8,29
7,53
7,65
Forrás: MNB 1 Az adott idõszakban megirdetett kamatok az adott havi betételhelyezéssel (hitelnyújtással) súlyozva. A hitelkamatlábak nem tartalmazzák a mellékköltségeket (pl. jutalékot). 2001. májusig visszavezetve a háztartási szektor adatai egységesen összevontan tartalmazzák az egyéni vállalkozók hitel- és betét kamatlábait is 2 A lakáscélú (építési, ingatlanvásárlási, lakás-felújítási, lakásbõvítési) és egyéb (üdülõ, garázs) építési – jelzálogterhelés vagy anélkül nyújtott – piaci feltételû hitelek. 3 Személyi-, gépkocsi-vásárlási, áruvásárlási, lombard-, zálog-, folyószámla stb. hitelek. 4 A fogyasztási és egyéb hitelek kamatlábai 2001. májustól 2001. decemberig a három hónapnál hosszabb lejáratú lakossági és egyéni vállalkozói hitelek kamatait tartalmazzák. 2002. januártól a fogyasztási és egyéb hitelek kamatai a teljes háztartási szektorra vonatkoznak, és a három hónapnál rövidebb lejáratú hitelek kamatait is magukba foglalják. 5 2001. május hónaptól 2001. decemberig csak a három hónapnál hosszabb lejáratú lakossági fogyasztási és egyéb hitelek esetében állt rendelkezésre a THM.
68
MAGYAR NEMZETI BANK
IV. PÉNZ- ÉS TÕKEPIAC IV/3. táblázat A pénzpiaci forintügyletek havi átlagkamatai Éves kamatláb, % Bankközi ügyletek
2001. január
Jegybanki betét
Jegybanki irányadó kamat
Jegybanki aktív repó/fedezett hitel
1 napos
2 hetes
1 hónapos
3 hónapos
6 hónapos
1 napos
2 hetes
1 napos
10,57
11,25
11,27
11,41
11,10
9,55
11,55
13,55
február
10,95
11,30
11,17
10,96
10,66
9,28
11,28
13,28
március
11,71
11,47
11,34
11,07
10,73
9,25
11,25
13,25
április
10,40
11,22
11,34
11,25
10,94
9,25
11,25
13,25
május
11,27
11,25
11,23
11,19
10,97
9,25
11,25
13,25
június
11,33
11,19
11,18
10,85
10,61
9,25
11,25
13,25
július
10,78
11,18
11,45
11,02
10,66
9,25
11,25
13,25
augusztus
11,11
11,25
11,20
11,01
10,84
9,25
11,25
13,25
szeptember
11,10
11,11
11,15
10,82
10,59
9,08
11,08
13,08
október
11,03
11,02
11,01
10,83
10,47
8,93
10,93
12,93
november
10,26
10,31
10,60
10,17
10,21
8,40
10,40
12,40
december
10,49
10,02
10,02
9,80
9,76
8,25
9,91
11,57
9,07
9,33
9,32
8,93
9,26
7,86
9,36
10,86
8,76
8,79
8,80
8,59
8,41
7,30
8,80
10,30
2002. január február Forrás: MNB
IV
IV/4. táblázat Állampapír-piaci referenciahozamok (benchmark) % Hó végén
2001. január
3 hónap
6 hónap
1 év
2 év
3 év
5 év
10 év
8,24
11,15
10,80
10,43
9,91
9,23
9,03
február
10,88
10,75
10,55
9,88
9,50
8,99
8,40
március
10,98
10,97
10,94
10,37
10,01
9,62
8,66
15 év
április
11,00
10,85
10,68
10,02
9,84
9,32
8,59
május
10,86
10,76
10,42
9,57
9,23
8,53
7,98
június
10,65
10,54
10,28
9,21
8,82
8,20
7,76
július
10,69
10,61
10,26
9,29
8,93
8,23
7,70
augusztus
10,71
10,54
10,36
9,32
8,87
8,33
7,79
szeptember
10,65
10,47
10,11
9,46
9,11
8,39
8,01
október
10,46
10,37
10,01
9,36
8,97
8,41
7,87
november
9,92
9,71
9,43
8,72
8,39
7,83
7,31
december
9,73
9,48
9,01
8,39
8,19
7,71
7,10
6,70
8,63
8,45
8,13
7,36
7,13
6,78
6,50
8,40
8,38
8,23
7,74
7,27
6,98
6,79
2002. január február Forrás: ÁKK
2002/4 • HAVI JELENTÉS
69
IV. PÉNZ- ÉS TÕKEPIAC IV/5. táblázat A BUX és a CESI index BUX (a Budapesti Értéktõzsde Részvényindexe) (1991. január 2. = 1000)
CESI (a Közép-Európai Részvényindex ) (1995. június 30. = 1000)
2002
2002
Nap janauár
1 2
7123,33
3
7168,03
4
7338,39
5
január
február
1132,67 1052,19 1083,74
8025,04
1121,65
7817,78
6
IV
február
8131,52
1118,34 1099,79
7769,48
1090,80
7
7336,11
7754,38
1132,29
1077,68
8
7325,66
7699,58
1121,57
1084,17
9
7412,84
10
7574,91
11
7772,10
1149,56 1141,39 7781,24
1153,19
1095,07
12
7807,11
1097,39
13
7878,45
1098,17
14
7590,15
8038,61
1132,25
1111,94
15
7635,38
8025,12
1131,88
1103,55
16
7701,43
1128,08
17
7823,91
1139,07
18
7853,39
7958,02
19
7902,86
20
7940,37
1135,67
1095,52 1087,42 1096,70
21
7907,07
7922,44
1129,12
1090,31
22
7970,52
7849,49
1160,92
1078,83
23
7985,19
24
8079,59
25
8096,88
1160,19 1163,04 7920,63
26
7995,32
27
7947,44 7941,58
1161,59
1091,88 1100,75 1104,72
28
7941,94
1136,90
29
7906,18
1138,88
30
7884,66
1119,01
31
8108,22
1140,91
1084,15
Forrás: BÉT
70
MAGYAR NEMZETI BANK
IV. PÉNZ- ÉS TÕKEPIAC IV/6. táblázat Magyar állampapír-hozamindexek MAX (Magyar Államkötvény Index) (1996. december 31. = 100)
RMAX (Rövid Lejáratú Magyar Állampapír Index) (1996. december 31. = 100)
MAX Composite (Magyar Állampapír Index) (1996. december 31. = 100)
2002
2002
2002
Nap január
1
február
január
225,7649
2
221,0397
208,9670
3
221,2491
209,1359
4
221,8011
5
225,8939
209,2847
225,7073
6
február
január
211,5671 216,0534 216,2474 211,6258
216,6497
211,6960
225,4327
február
220,0215
220,1272 220,0244
211,7354
219,8524
7
222,3899
225,2869
209,3647
211,8694
217,0499
219,7959
8
223,1403
225,3577
209,5897
211,8966
217,6052
219,8525
9
222,9010
10
223,6318
11
223,5521
209,7275
217,5052
209,9108 225,9570
210,0284
218,0527 211,9415
218,0382
220,2725
12
226,0438
212,0328
220,3603
13
226,0785
212,1295
220,4145
14
223,8796
226,1331
210,1632
212,2744
218,3008
220,4975
15
224,5227
226,4939
210,4584
212,3436
218,8266
220,7637
16
224,7428
210,6086
219,0227
17
225,5166
210,9675
219,6565
18
225,3205
226,1131
210,9264
212,3475
19
226,0580
212,4084
20
225,7626
212,4530
219,5211
220,5071 220,4891 220,3033
21
225,3958
225,7661
210,9503
212,5709
219,5703
220,3446
22
225,2430
225,6944
210,9753
212,6049
219,4766
220,3081
23
225,4171
24
225,7837
25
225,7968
211,0574
219,6196
211,1822 225,7027
211,2427
26
225,5869
212,6937
27
225,1022
212,7060
224,6447
211,3484
IV
219,9019 212,6632
212,7423
219,9312
220,3329 220,2659 219,9476
28
225,8518
220,0034
29
225,5160
211,3022
219,7681
30
225,1316
211,3417
219,5304
31
225,4553
211,4744
219,7874
219,6553
Forrás: ÁKK
2002/4 • HAVI JELENTÉS
71
IV
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK
III
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK III/1. táblázat Az MNB (S.121) statisztikai mérlege (hó végi állományok) Milliárd forint ESZKÖZÖK
1. Egyéb monetáris intézmények (S.122)
2001
2000. dec.
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
dec.1
nov.
93,8
90,6
90,8
89,1
86,8
83,3
211,8
80,2
93,5
79,9
100,5
78,2
46,9
1.1 Éven belüli hitel
3,5
2,9
3,3
2,3
2,6
2,5
3,0
2,9
7,2
3,3
10,1
3,1
7,8
1.1.1 Forint
2,0
2,0
2,0
2,0
2,0
2,0
2,0
2,0
6,2
2,0
9,5
2,0
7,4
1.1.2 Deviza
1,5
0,9
1,3
0,3
0,6
0,4
1,0
0,9
1,0
1,2
0,6
1,1
0,4
90,3
87,7
87,5
86,8
84,2
80,8
79,8
77,3
76,9
76,6
74,1
71,4
39,1
1.2.1 Forint
85,3
83,0
82,8
82,1
79,6
76,3
75,4
73,3
72,9
72,7
70,2
67,5
35,3
1.2.2 Deviza
5,0
4,7
4,7
4,7
4,6
4,5
4,3
4,0
4,0
4,0
4,0
4,0
3,8
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
129,0
0,0
9,3
0,0
16,2
3,7
0,0 1664,6
1.2 Éven túli hitel
1.3 Visszavásárlási megállapodás 2. Központi kormányzat (S.1311)
2202,4
2059,4
2070,0
2080,0
2062,1
2065,1
1811,0
1800,9
1803,1
1814,3
1810,9
1803,6
2.1 Forinthitel
289,5
289,5
289,5
271,5
271,5
271,5
253,4
253,4
253,4
235,4
235,4
235,4
217,4
2.2 Devizahitel
1545,4
1534,9
1546,4
1539,0
1527,4
1547,7
1297,1
1283,2
1307,5
1327,2
1310,2
1297,3
1166,9
2.3 Állampapír
172,1
367,5
173,9
172,0
172,0
172,0
172,1
172,1
172,1
172,1
172,1
172,1
172,1
2.4 Derivatíva
0,0
61,1
62,1
97,5
91,2
73,8
88,4
92,2
70,0
79,6
93,2
98,8
108,2
3. Külföld (S.2)
3773,5
3729,4
3904,9
3971,3
4030,8
4074,1
4028,5
4014,7
3943,3
4018,0
3956,5
3851,2
3586,8
3.1 Nemzetközi tartalék
3197,3
3073,3
3221,4
3250,2
3350,6
3291,5
3311,8
3352,8
3328,6
3381,8
3317,7
3201,8
3004,1
3.2 Egyéb követelés
339,6
329,4
330,3
333,4
324,2
318,6
302,6
291,2
285,8
292,6
290,3
289,3
268,3
3.3 Derivatíva
236,6
326,7
353,2
387,7
356,0
464,0
414,1
370,7
328,9
343,6
348,5
360,0
314,5
285,3
151,9
148,1
152,8
159,3
164,6
159,7
154,5
151,6
144,8
146,0
148,4
149,5
4.1 Forint
281,0
138,6
136,3
141,0
147,3
152,6
148,6
144,3
141,8
135,6
137,1
139,3
140,8
4.2 Deviza
4,3
13,2
11,8
11,8
12,0
12,0
11,1
10,1
9,8
9,2
9,0
9,1
8,7
6355,0
6031,3
6213,8
6293,3
6339,0
6387,1
6211,0
6050,3
5991,4
6057,0
6013,9
5881,4
5447,8
4. Szektor szerint nem bontott eszközök
ESZKÖZÖK
ÖSSZESEN
III III/1. táblázat (folytatás) Az MNB (S.121) statisztikai mérlege (hó végi állományok) Milliárd forint FORRÁSOK
1. Egyéb monetáris intézmények (S.122)
2001
2000. dec.
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.1
1638,5
1301,8
1370,3
1256,5
1354,1
1321,4
1464,9
1360,9
1368,6
1337,1
1251,7
1176,7
1196,6
1.1 Bankszámla
557,8
366,7
351,4
458,4
286,2
500,2
427,5
289,0
488,5
373,8
464,0
365,6
421,0
1.2 Forintbetét
493,2
339,3
402,4
241,4
533,7
314,6
494,5
582,7
404,2
468,5
308,3
396,1
367,7
1.3 Éven belüli devizabetét
195,5
112,3
127,7
101,4
107,3
132,9
194,7
175,9
170,2
181,2
163,5
114,6
122,9
1.4 Éven túli devizabetét
86,1
85,3
85,6
86,4
83,0
81,5
77,4
60,9
43,3
43,7
40,2
40,1
36,3
1.5 Belföldi kibocsátású MNB-kötvény
111,4
199,4
203,0
172,7
149,3
106,1
111,9
94,0
102,0
106,4
113,8
108,6
106,4
1.6 Külföldi kibocsátású MNB-kötvény
194,5
198,8
200,2
196,2
194,6
186,1
159,0
158,4
160,4
163,4
161,9
151,8
142,2
2. Egyéb pénzügyi vállalatok (S.123+ S.124+S.125)
10,2
8,2
11,2
6,9
6,1
9,3
6,7
6,1
5,7
9,0
5,4
6,7
6,4
434,4
687,9
703,4
769,4
751,3
911,6
906,0
835,9
833,7
844,8
896,8
946,1
745,1
3.1 Forintbetét
171,8
271,8
264,3
296,2
300,1
360,0
310,1
285,7
319,3
309,6
377,3
418,7
345,5
3.2 Devizabetét
83,1
84,8
80,7
83,3
88,4
82,6
175,3
175,1
180,1
186,3
168,4
165,5
83,2
3.3 Derivatíva
179,5
331,3
358,4
389,9
362,8
469,1
420,5
375,1
334,3
349,0
351,2
361,9
316,5
4. Külföld (S.2)
2740,9
2669,3
2682,8
2727,8
2688,5
2692,4
2460,2
2459,2
2382,4
2381,6
2329,0
2296,8
2096,3
334,4
273,8
273,6
277,8
295,9
320,6
301,0
328,9
314,1
280,3
282,7
313,5
264,9
2339,4
2320,7
2336,0
2333,1
2286,3
2284,3
2056,5
2024,0
1987,1
2007,0
1939,4
1870,3
1706,3
3. Központi kormányzat (S.1311)
4.1 Éven belüli tartozás 4.2 Éven túli tartozás 4.3 Derivatíva
67,1
74,9
73,2
116,9
106,4
87,5
102,7
106,3
81,3
94,3
106,8
113,1
125,1
1531,0
1364,1
1446,1
1532,7
1539,0
1452,3
1373,2
1388,2
1401,1
1484,4
1530,8
1455,1
1403,4
5.1 Forgalomban lévõ készpénz
974,1
900,7
904,1
926,0
947,8
962,7
996,9
992,3
1024,6
1047,6
1067,6
1100,1
1138,4
5.2 MNB-kötvény
349,7
354,9
427,6
487,9
493,4
508,9
489,0
477,1
417,1
444,1
470,9
428,9
402,6
5.3 Egyéb forintforrás
132,4
37,4
44,8
48,9
28,0
-88,9
-182,2
-151,0
-109,5
-75,8
-76,1
-142,1
-206,0
5. Szektor szerint nem bontott források
4,2
6,0
4,7
4,9
4,9
4,7
4,5
4,8
3,9
3,5
3,5
3,3
3,4
5.5 Részvénytõke és tartalékok
5.4 Egyéb devizaforrás
70,6
65,1
65,0
65,0
64,9
65,0
65,0
65,0
65,0
65,0
65,0
65,0
65,0
FORRÁSOK ÖSSZESEN
6355,0
6031,3
6213,8
6293,3
6339,0
6387,1
6211,0
6050,3
5991,4
6057,0
6013,9
5881,4
5447,8
44
MAGYAR NEMZETI BANK
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK III/1. táblázat (folytatás) Az MNB (S.121) statisztikai mérlege (hó végi állományok) Milliárd forint 2002 ESZKÖZÖK január
február
46,2
46,3
1.1 Éven belüli hitel
8,3
8,8
1.1.1 Forint
7,4
7,7
1.1.2 Deviza
0,9
1,1
1.2 Éven túli hitel
37,9
37,5
1.2.1 Forint
34,2
33,9
1.2.2 Deviza
3,7
3,6
1. Egyéb monetáris intézmények (S.122)
1.3 Visszavásárlási megállapodás 2. Központi kormányzat (S.1311)
0,0
0,0
1667,2
1518,7
2.1 Forinthitel
217,4
217,4
2.2 Devizahitel
1164,1
1041,0
2.3 Állampapír
169,6
169,6
2.4 Derivatíva
116,2
90,7
3. Külföld (S.2)
3466,5
3326,7
2862,9
2754,2
3.2 Egyéb követelés
261,0
261,4
3.3 Derivatíva
342,7
311,2
146,9
132,7
4.1 Forint
120,8
105,9
4.2 Deviza
26,1
26,9
5326,8
5024,4
3.1 Nemzetközi tartalék
4. Szektor szerint nem bontott eszközök
ESZKÖZÖK
ÖSSZESEN
III III/1. táblázat (folytatás) Az MNB (S.121) statisztikai mérlege (hó végi állományok) Milliárd forint 2002 FORRÁSOK január
február
1079,6
1130,0
1.1 Bankszámla
351,1
423,1
1.2 Forintbetét
401,6
399,9
1.3 Éven belüli devizabetét
74,0
66,9
1.4 Éven túli devizabetét
35,6
35,5
1.5 Belföldi kibocsátású MNB-kötvény
75,0
64,0
1.6 Külföldi kibocsátású MNB-kötvény
142,3
140,6
1. Egyéb monetáris intézmények (S.122)
6,5
6,2
974,7
847,3
3.1 Forintbetét
540,3
447,2
3.2 Devizabetét
91,2
88,5
3.3 Derivatíva
343,2
311,6
4. Külföld (S.2)
2028,6
1890,1
2. Egyéb pénzügyi vállalatok (S.123+ S.124+S.125) 3. Központi kormányzat (S.1311)
4.1 Éven belüli tartozás 4.2 Éven túli tartozás 4.3 Derivatíva 5. Szektor szerint nem bontott források 5.1 Forgalomban lévõ készpénz 5.2 MNB-kötvény 5.3 Egyéb forintforrás
220,5
224,6
1678,0
1561,8
130,2
103,7
1237,3
1150,8
1069,8
1084,3
333,9
223,2
-210,7
-201,3
3,5
3,7
5.5 Részvénytõke és tartalékok
40,9
40,9
FORRÁSOK ÖSSZESEN
5326,8
5024,4
5.4 Egyéb devizaforrás
Forrás: MNB Még nem auditált adatok. 1
2002/4 • HAVI JELENTÉS
45
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK III/2. táblázat Az egyéb monetáris intézmények (S.122) összevont mérlege (hó végi állományok) Milliárd forint ESZKÖZÖK
III
2000. dec.
2001 okt.
nov.
1. Nem pénzügyi vállalatok (S.11) 1.1 Hitel 1.1.1 Forint 1.1.2 Deviza 1.2 Visszavásárlási megállapodás 1.3 Kötvény 1.4 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés 2. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 2.1 Készpénz 2.2 Hitel és betét 2.2.1 Forint – bankszámla 2.2.2 Forint – fel nem mondható betét 2.2.3 Deviza 2.3 Kötvény 2.3.1 Forint 2.3.2 Deviza 3. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 3.1 Hitel és betét 3.1.1 Forint 3.1.2 Deviza 3.2 Visszavásárlási megállapodás 3.3 Kötvény 3.3.1 Forint 3.3.2 Deviza 3.4 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés 4. Egyéb pénzügyi vállalatok (S.123+S.124+S.125) 4.1 Hitel és betét 4.1.1 Forint 4.1.2 Deviza 4.2 Visszavásárlási megállapodás 4.3 Kötvény 4.4 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés 5. Államháztartás (S.13) 5.1 Központi kormányzat (S.1311) 5.1.1 Hitel 5.1.1.1 Forint 5.1.1.2 Deviza 5.1.2 Kötvény 5.1.2.1 Forint – kincstárjegy 5.1.2.2 Forint – államkötvény 5.1.2.3 Deviza – államkötvény 5.2 Helyi önkormányzatok (S.1313) 5.2.1 Hitel 5.2.1.1 Forint 5.2.1.2 Deviza 5.2.2 Kötvény 5.3 Társadalombiztosítási alapok (S.1314) 6. Háztartások (S.14) 6.1 Forinthitel 6.2 Devizahitel 7. Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S.15) 7.1 Forinthitel 7.2 Devizahitel 8. Külföld (S.2) 8.1 Valutakészlet 8.2 Hitel és betét 8.3 Kötvény 8.4 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés 8.5 Derivatíva 9. Szektor szerint nem bontott eszközök 9.1 Hitelek értékvesztése 9.2 Egyéb eszköz
3366,7 3444,9 3458,0 3509,3 3521,3 3549,2 3494,9 3563,6 3638,0 3689,9 3179,6 3240,8 3262,6 3318,0 3332,3 3333,0 3284,4 3323,2 3391,7 3438,4 1950,2 2014,4 2030,0 2067,4 2063,2 2099,5 2128,7 2146,3 2194,8 2225,9 1229,4 1226,4 1232,6 1250,6 1269,1 1233,5 1155,7 1176,9 1196,9 1212,4 3,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 8,1 12,3 14,6 10,8 11,2 11,6 12,5 11,4 14,4 9,4 9,0 171,7 189,4 184,5 180,1 177,4 203,7 199,1 225,7 236,9 234,4 1731,0 1384,4 1455,3 1350,7 1453,6 1414,4 1560,4 1447,0 1463,6 1429,9 90,2 75,5 78,0 87,5 98,0 89,9 93,6 84,5 92,4 90,3 1331,3 903,1 966,7 887,1 1010,0 1028,9 1193,7 1107,8 1106,1 1067,1 556,7 366,4 351,1 458,1 286,2 500,1 427,3 288,2 488,4 373,7 493,3 339,3 402,4 241,4 533,7 314,6 494,5 582,7 404,2 468,5 281,4 197,4 213,1 187,6 190,1 214,2 271,9 236,9 213,5 224,9 309,4 405,8 410,6 376,1 345,7 295,6 273,1 254,7 265,1 272,5 111,4 203,3 206,8 176,5 147,8 106,4 111,9 94,0 102,0 106,4 198,0 202,5 203,8 199,6 197,9 189,2 161,2 160,7 163,2 166,1 641,4 601,7 616,4 680,4 609,0 689,6 705,5 651,1 624,7 627,1 623,6 585,4 600,1 663,0 592,6 673,6 689,5 634,7 608,5 608,0 319,6 360,8 344,0 412,0 382,1 433,1 430,8 388,8 364,1 365,1 304,0 224,6 256,2 251,0 210,5 240,5 258,7 245,9 244,4 242,8 1,3 0,0 0,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,8 1,8 1,8 2,0 2,0 2,0 2,0 2,5 2,3 2,2 1,8 1,8 1,8 2,0 2,0 2,0 2,0 2,5 2,3 2,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 14,6 14,5 14,5 14,4 14,3 14,0 13,9 13,9 13,9 16,9 279,5 245,2 252,3 262,9 270,5 289,4 333,3 336,6 363,5 368,3 203,2 195,8 199,4 209,7 213,3 241,0 283,1 289,6 312,9 324,4 119,9 109,9 111,0 115,7 113,0 136,0 152,8 147,9 150,1 147,7 83,3 85,9 88,4 94,1 100,3 105,0 130,3 141,7 162,8 176,7 12,5 3,3 6,5 6,9 9,8 6,8 7,1 4,3 8,7 2,0 18,3 1,0 0,8 0,8 1,6 1,3 1,2 1,0 0,2 0,2 45,4 45,2 45,5 45,5 45,8 40,3 41,8 41,7 41,7 41,7 1207,2 1433,0 1401,3 1407,9 1379,6 1374,0 1362,8 1397,2 1444,7 1467,6 1149,6 1376,4 1343,3 1353,9 1324,8 1314,3 1302,5 1333,0 1375,5 1408,0 64,9 62,7 62,7 62,5 59,1 56,7 57,2 53,3 53,1 57,4 16,2 16,6 16,4 15,8 15,2 14,7 16,9 16,4 15,5 19,2 48,7 46,1 46,4 46,7 43,9 41,9 40,3 36,9 37,6 38,3 1084,7 1313,7 1280,6 1291,4 1265,8 1257,6 1245,3 1279,8 1322,3 1350,5 150,8 181,3 177,4 190,5 187,0 208,1 202,9 203,7 203,2 202,9 875,2 1073,7 1043,9 1045,1 1018,7 990,8 985,7 1019,6 1062,6 1090,1 58,7 58,7 59,2 55,9 60,0 58,7 56,7 56,5 56,5 57,5 57,6 56,6 58,0 54,0 54,8 59,8 60,2 64,1 69,2 59,7 56,6 55,6 57,0 53,0 53,8 58,8 59,2 63,1 68,2 58,7 50,9 49,8 51,2 47,3 48,1 53,5 54,4 58,6 63,2 53,5 5,7 5,8 5,8 5,7 5,7 5,3 4,8 4,6 5,1 5,2 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 595,0 601,0 615,0 634,2 652,5 683,1 712,6 742,7 768,9 794,3 584,7 590,3 603,8 621,8 639,2 669,4 697,9 726,9 751,7 776,2 10,2 10,7 11,3 12,3 13,3 13,7 14,8 15,7 17,2 18,1 6,8 6,4 6,5 7,0 6,7 6,6 5,7 5,7 5,7 5,8 3,6 3,2 3,2 3,8 3,4 3,4 2,6 2,6 2,7 2,7 3,2 3,3 3,3 3,3 3,3 3,2 3,1 3,1 3,0 3,1 819,7 823,2 847,5 911,2 922,3 964,1 937,4 889,3 958,9 935,2 23,7 19,2 18,7 20,6 22,6 19,9 24,4 26,3 22,4 21,6 725,4 732,6 754,5 803,0 814,8 863,7 846,3 791,8 850,1 825,4 43,1 44,3 47,4 51,3 52,4 53,1 45,8 47,8 57,0 59,5 19,7 20,0 20,1 20,7 20,7 18,0 17,3 17,2 20,2 22,9 7,9 7,2 6,8 15,5 11,8 9,3 3,6 6,2 9,2 5,9 329,6 366,1 410,6 346,0 369,7 368,7 369,7 328,0 288,5 350,8 –95,0 –96,1 –98,4 –104,1 –104,2 –104,0 –108,1 –106,5 –105,8 –111,5 424,6 462,3 509,1 450,1 473,9 472,7 477,8 434,5 394,4 462,3
3732,1 3485,1 2271,8 1213,2 8,1 10,4 228,5 1356,2 102,0 975,7 463,7 308,3 203,7 278,6 113,8 164,7 619,7 600,5 365,1 235,4 0,0 2,2 2,2 0,0 16,9 376,4 329,3 144,8 184,4 5,7 0,2 41,3 1484,2 1420,5 55,5 19,0 36,6 1365,0 210,0 1096,1 58,9 63,7 62,7 57,8 4,9 1,0 0,0 816,2 796,7 19,5 9,6 3,9 5,7 974,1 22,3 857,5 60,6 22,9 10,8 347,0 –107,3 454,3
3769,6 3517,2 2313,0 1204,2 8,1 9,7 234,6 1271,7 93,3 916,0 365,3 396,1 154,7 262,4 108,6 153,8 696,8 675,4 381,6 293,8 2,2 2,3 2,3 0,0 16,9 392,1 341,1 148,5 192,6 9,6 0,2 41,2 1463,9 1395,8 54,5 18,4 36,0 1341,4 207,3 1075,5 58,6 68,1 67,1 61,9 5,1 1,0 0,0 842,8 822,2 20,6 14,5 8,8 5,6 1061,0 21,5 946,1 60,8 22,9 9,6 342,0 –105,6 447,7
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (1+...+9)
8976,8 8905,9 9062,9 9109,6 9185,3 9339,2 9482,3 9361,0 9556,7 9668,9
9715,4 9854,4 10 167,9
46
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
dec.
3 739,0 3 486,5 2 326,9 1 159,7 0,0 9,5 243,0 1 297,9 100,8 946,8 419,8 367,7 159,3 250,4 106,4 144,0 767,8 745,2 426,7 318,5 0,1 4,7 4,7 0,0 17,9 401,3 355,5 154,5 201,0 1,7 0,2 43,8 1 514,2 1 441,1 53,8 18,5 35,2 1 387,3 241,7 1 107,1 38,5 73,2 72,2 68,6 3,6 1,0 0,0 871,6 850,1 21,6 15,0 9,5 5,6 1 261,3 44,7 1 108,1 76,4 21,7 10,5 299,5 –110,3 409,9
MAGYAR NEMZETI BANK
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK III/2. táblázat (folytatás) Az egyéb monetáris intézmények (S.122) összevont mérlege (hó végi állományok) Milliárd forint FORRÁSOK
2000. dec.
2001 jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
1555,3
1466,2
1503,0
1487,9
1508,3
1556,6
1529,1
1576,2
1699,7
1599,9
1698,1
1724,8 1 790,3
1.1 Forintbetét
1268,2
1192,1
1180,4
1173,0
1184,6
1238,5
1220,4
1231,1
1343,6
1278,2
1342,3
1358,5 1 422,3
1.2 Devizabetét
271,3
262,7
306,5
300,0
301,7
304,7
300,8
335,0
345,3
307,6
334,9
1. Nem pénzügyi vállalatok (S.11)
347,8
360,6
15,8
11,4
16,1
14,9
21,9
13,3
7,9
10,1
10,7
14,0
20,8
18,6
7,3
91,5
88,4
88,5
86,8
84,6
80,9
209,5
78,1
91,3
77,6
96,2
75,9
44,6
2.1 Forinthitel
85,1
82,8
82,6
81,8
79,3
76,0
75,2
73,0
76,9
72,4
75,5
67,3
40,4
2.2 Devizahitel
6,4
5,6
5,9
4,9
5,2
5,0
5,2
5,1
5,0
5,2
4,6
5,0
4,2
1.3 Visszavásárlási megállapodás 2. Magyar Nemzeti Bank (S.121)
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
129,0
0,0
9,3
0,0
16,2
3,6
0,0
682,2
612,3
626,1
691,3
621,5
679,1
694,9
637,0
613,7
610,3
604,3
679,2
744,9
3.1 Forint – hitel és betét
357,5
384,3
366,4
437,0
408,2
433,3
431,0
388,9
367,4
365,4
365,6
382,2
425,8
3.2 Deviza – hitel és betét
322,6
227,1
258,8
252,4
212,2
244,8
262,9
246,9
245,4
243,8
237,5
295,8
319,0
3.3 Visszavásárlási megállapodás
1,2
0,0
0,0
1,0
0,0
0,0
0,0
0,2
0,0
0,0
0,2
0,1
0,1
3.4 Devizakötvény
0,9
0,9
0,9
0,9
1,1
1,0
1,0
1,0
1,0
1,1
1,0
1,0
0,0
87,4
142,9
107,2
69,9
82,6
97,5
119,9
119,6
180,5
183,7
133,3
90,7
142,4
4.1 Forintbetét
69,4
89,6
65,4
50,9
62,6
61,2
69,1
82,3
163,0
153,9
107,0
73,8
122,3
4.2 Devizabetét
14,9
13,7
13,4
11,3
11,5
11,7
11,4
11,3
11,4
13,1
13,4
9,4
9,9
3,1
39,7
28,4
7,7
8,5
24,6
39,4
26,1
6,1
16,7
12,8
7,6
10,3
171,5
146,8
137,4
188,3
160,8
138,7
138,3
139,6
132,9
201,7
157,7
149,3
226,2
23,3
25,2
25,4
24,4
24,4
24,1
24,2
24,1
24,0
23,1
24,6
24,2
28,6
5.1.1 Forintbetét
14,6
16,2
16,3
15,1
15,2
15,4
16,0
15,8
15,6
14,1
16,2
15,3
20,3
5.1.2 Devizabetét
8,7
9,0
9,2
9,2
9,2
8,7
8,2
8,3
8,5
9,0
8,4
8,9
8,3
2.3 Visszavásárlási megállapodás 3. Egyéb monetáris intézmények (S.122)
4. Egyéb pénzügyi vállalatok (S.123+S.124+S.125)
4.3 Visszavásárlási megállapodás 5. Államháztartás (S.13) 5.1 Központi kormányzat (S.1311)
148,3
121,6
112,0
163,9
136,4
114,6
114,1
115,5
108,9
178,6
133,1
125,2
197,6
5.2.1 Forintbetét
140,9
115,9
106,5
157,5
129,6
111,8
110,6
111,7
105,7
170,9
126,2
114,4
179,6
5.2.2 Devizabetét
0,5
0,5
0,5
0,7
0,9
0,7
0,5
0,4
0,4
0,4
0,4
0,4
15,2
5.2.3 Visszavásárlási megállapodás
6,8
5,2
5,0
5,8
6,0
2,2
2,9
3,4
2,9
7,4
6,5
10,3
2,9
5.3 Társadalombiztosítási alapok (S.1314)
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
3210,7
3252,5
3260,6
3278,5
3304,7
3328,8
3313,9
3336,2
3404,3
3426,9
3503,6
3554,6 3 703,5
6.1 Forintbetét
2475,0
2504,0
2505,8
2509,8
2543,2
2571,3
2596,0
2614,8
2675,5
2689,1
2764,4
2809,0 2 937,2
6.2 Devizabetét
735,4
747,7
754,4
768,2
761,2
757,2
717,3
721,1
728,4
737,4
738,9
745,2
0,4
0,8
0,4
0,5
0,3
0,3
0,6
0,4
0,4
0,3
0,3
0,3
0,3
85,4
88,9
91,0
94,3
96,7
96,9
91,3
93,1
92,7
93,9
98,2
98,4
100,4
7.1 Forintbetét
74,8
78,8
80,5
83,8
86,4
85,1
80,9
83,0
82,9
82,8
87,3
87,9
90,0
7.2 Devizabetét
10,6
10,2
10,5
10,5
10,3
11,8
10,4
10,1
9,7
10,8
10,4
10,4
10,2
0,2
0,2
5.2 Helyi önkormányzatok (S.1313)
6. Háztartások (S.14)
6.3 Visszavásárlási megállapodás 7. Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S.15)
7.3 Visszavásárlási megállapodás 8. Külföld (S.2)
766,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,1
0,0
0,1
0,1
0,3
0,4
1630,9
1602,7
1658,5
1697,8
1760,0
1741,7
1764,1
1740,5
1724,5
1713,9
1694,0
1693,9 1 718,9 1507,7 1 557,4
1559,3
1519,5
1576,1
1610,4
1671,3
1662,7
1593,1
1563,0
1536,1
1514,7
1508,0
8.2 Kötvény1
60,1
60,1
60,3
60,5
60,4
57,3
164,7
167,4
171,4
174,2
172,6
174,1
8.3 Derivatíva
11,4
22,9
21,9
26,8
28,1
21,6
6,0
9,8
16,8
24,7
13,2
11,9
9,6
0,2
0,2
0,2
0,2
0,2
0,2
0,2
0,2
0,2
0,2
0,2
0,2
0,2
1461,8
1505,1
1590,5
1514,9
1566,2
1618,8
1621,4
1640,6
1617,1
1761,1
1730,0
70,7
65,5
65,8
73,4
74,5
77,0
85,3
87,0
92,2
95,5
100,1
107,9
114,2
126,6
126,7
127,2
128,4
127,8
123,9
120,2
121,1
122,3
123,9
123,4
127,5
125,6
9.3 Céltartalék
99,0
89,3
90,0
81,3
80,8
81,1
81,0
80,3
79,0
79,0
78,5
79,5
92,4
9.4 Saját tõke
817,7
843,2
853,3
864,5
876,8
909,3
907,3
946,9
964,2
980,2
997,3
1017,3
969,2
9.5 Egyéb forrás
347,7
380,6
454,1
367,4
406,3
427,6
427,6
405,4
359,5
482,5
430,6
455,4
395,1
8976,8
8905,9
9062,9
9109,6
9185,3
9339,2
9482,3
9361,0
9556,7
9668,9
9715,4
8.1 Hitel és betét
8.4 Egyéb 9. Szektor szerint nem bontott források, tõkeelemek 9.1 Forintkötvény1 9.2 Hátrasorolt kötelezettség
FORRÁSOK ÖSSZESEN (1+...+9)
2002/4 • HAVI JELENTÉS
151,7
1787,6 1 696,6
9854,4 10 167,8
47
III
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK III/2. táblázat (folytatás) Az egyéb monetáris intézmények (S.122) összevont mérlege (hó végi állományok) Milliárd forint ESZKÖZÖK
1. Nem pénzügyi vállalatok (S.11) 1.1 Hitel 1.1.1 Forint 1.1.2 Deviza 1.2 Visszavásárlási megállapodás 1.3 Kötvény 1.4 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés 2. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 2.1 Készpénz 2.2 Hitel és betét 2.2.1 Forint – bankszámla 2.2.2 Forint – fel nem mondható betét 2.2.3 Deviza 2.3 Kötvény 2.3.1 Forint 2.3.2 Deviza 3. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 3.1 Hitel és betét 3.1.1 Forint 3.1.2 Deviza 3.2 Visszavásárlási megállapodás 3.3 Kötvény 3.3.1 Forint 3.3.2 Deviza 3.4 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés 4. Egyéb pénzügyi vállalatok (S.123+S.124+S.125) 4.1 Hitel és betét 4.1.1 Forint 4.1.2 Deviza 4.2 Visszavásárlási megállapodás 4.3 Kötvény 4.4 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés 5. Államháztartás (S.13) 5.1 Központi kormányzat (S.1311) 5.1.1 Hitel 5.1.1.1 Forint 5.1.1.2 Deviza 5.1.2 Kötvény 5.1.2.1 Forint – kincstárjegy 5.1.2.2 Forint – államkötvény 5.1.2.3 Deviza – államkötvény 5.2 Helyi önkormányzatok (S.1313) 5.2.1 Hitel 5.2.1.1 Forint 5.2.1.2 Deviza 5.2.2 Kötvény 5.3 Társadalombiztosítási alapok (S.1314) 6. Háztartások (S.14) 6.1 Forinthitel 6.2 Devizahitel 7. Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S.15) 7.1 Forinthitel 7.2 Devizahitel 8. Külföld (S.2) 8.1 Valutakészlet 8.2 Hitel és betét 8.3 Kötvény 8.4 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés 8.5 Derivatíva 9. Szektor szerint nem bontott eszközök 9.1 Hitelek értékvesztése 9.2 Egyéb eszköz ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (1+...+9)
III
48
2002 január
február
3 776,1 3 511,1 2 342,4 1 168,7 0,0 12,0 252,9 1 165,0 83,8 862,0 350,8 401,6 109,6 219,3 75,0 144,3 642,9 618,7 383,4 235,3 1,7 4,7 4,7 0,0 17,9 426,0 374,5 160,8 213,7 7,2 0,2 44,2 1 530,6 1 456,5 62,6 27,7 34,8 1 393,9 254,6 1 101,0 38,4 74,1 73,1 69,5 3,6 1,0 0,0 885,0 862,9 22,1 15,8 10,2 5,5 1 291,0 18,4 1 131,5 82,5 22,9 35,7 290,0 –111,4 401,4 10 022,4
3781,3 3515,9 2326,5 1189,4 0,0 10,5 254,9 1222,9 92,5 923,8 421,5 399,9 102,3 206,5 64,0 142,5 608,0 580,6 334,6 246,0 0,2 5,6 5,6 0,0 21,6 431,2 381,1 153,3 227,9 5,5 0,2 44,4 1553,1 1475,5 61,1 25,2 35,9 1414,5 261,7 1114,1 38,7 77,6 76,6 70,7 5,9 1,0 0,0 902,5 879,8 22,8 11,0 7,9 3,1 1165,7 16,1 1030,5 73,3 25,0 20,6 303,1 –111,1 414,2 9978,8
MAGYAR NEMZETI BANK
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK III/2. táblázat (folytatás) Az egyéb monetáris intézmények (S.122) összevont mérlege (hó végi állományok) Milliárd forint 2002 FORRÁSOK január
február
1 737,4
1701,7
1.1 Forintbetét
1 322,4
1324,1
1.2 Devizabetét
395,4
356,1
1. Nem pénzügyi vállalatok (S.11)
19,6
21,5
43,9
44,1
2.1 Forinthitel
39,3
39,4
2.2 Devizahitel
4,6
4,7
2.3 Visszavásárlási megállapodás
0,0
0,0
623,6
585,2
3.1 Forint – hitel és betét
383,9
334,9
3.2 Deviza – hitel és betét
239,4
250,0
3.3 Visszavásárlási megállapodás
0,3
0,3
3.4 Devizakötvény
0,0
0,0
156,9
134,7
4.1 Forintbetét
135,5
100,8
4.2 Devizabetét
10,2
10,2
4.3 Visszavásárlási megállapodás
11,2
23,7
185,4
175,6
1.3 Visszavásárlási megállapodás 2. Magyar Nemzeti Bank (S.121)
3. Egyéb monetáris intézmények (S.122)
4. Egyéb pénzügyi vállalatok (S.123+S.124+S.125)
5. Államháztartás (S.13)
27,7
26,0
5.1.1 Forintbetét
19,4
17,5
5.1.2 Devizabetét
8,3
8,5
157,6
149,6
5.2.1 Forintbetét
139,7
133,5
5.2.2 Devizabetét
14,2
13,9
5.2.3 Visszavásárlási megállapodás
3,7
2,1
5.3 Társadalombiztosítási alapok (S.1314)
0,0
0,0
3 714,9
3704,3
6.1 Forintbetét
2 963,8
2958,7
6.2 Devizabetét
750,6
745,2
5.1 Központi kormányzat (S.1311)
5.2 Helyi önkormányzatok (S.1313)
6. Háztartások (S.14)
0,5
0,3
105,1
106,2
7.1 Forintbetét
94,5
95,7
7.2 Devizabetét
10,4
10,2
6.3 Visszavásárlási megállapodás 7. Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S.15)
7.3 Visszavásárlási megállapodás 8. Külföld (S.2) 8.1 Hitel és betét 8.2 Kötvény 8.3 Derivatíva
0,2
0,2
1 727,1
1694,4
1 540,0
1518,9
150,0
151,4
36,9
23,9
0,2
0,2
1 728,1
1832,7
9.1 Forintkötvény1
119,9
132,9
9.2 Hátrasorolt kötelezettség
123,3
124,2
8.4 Egyéb 9. Szektor szerint nem bontott források, tõkeelemek
9.3 Céltartalék
87,8
89,0
9.4 Saját tõke
1 003,4
1048,7
9.5 Egyéb forrás FORRÁSOK ÖSSZESEN (1+...+9)
393,8
437,8
10 022,4
9978,8
III
Forrás: MNB
2002/4 • HAVI JELENTÉS
49
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK III/3. táblázat A monetáris intézmények (S.121+S.122) konszolidált mérlege (hó végi állományok, illetve havi változások) Milliárd forint 2000. dec.
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
I. Belföldi követelésállomány (S.1) (1+…+7)
7198,8 7079,5 7077,0 7110,3 7114,5 7030,8 6789,2 6985,8 7165,3 7271,4 7307,1 7315,1 7431,2
1.Nem pénzügyi vállalatokkal (S.11) szembeni követelés
3366,7 3444,9 3458,0 3509,3 3521,3 3549,2 3494,9 3563,6 3638,1 3689,9 3732,1 3769,6 3741,8
1.1 Hitel
3182,6 3240,9 3262,6 3318,0 3332,4 3333,0 3284,4 3323,4 3391,7 3446,5 3493,2 3525,3 3489,3
1.1.1 Forint
1950,2 2014,4 2030,0 2067,4 2063,2 2099,5 2128,7 2146,3 2194,8 2225,9 2271,8 2313,0 2327,4
1.1.2 Deviza
1229,4 1226,4 1232,6 1250,6 1269,1 1233,5 1155,7 1176,9 1196,9 1212,4 1213,2 1204,2 1161,9 3,1
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,2
0,0
8,1
8,1
8,1
0,0
12,3
14,6
10,8
11,2
11,6
12,5
11,4
14,4
9,4
9,0
10,4
9,7
9,5
171,7
189,4
184,5
180,1
177,4
203,7
199,1
225,7
236,9
234,4
228,5
234,6
243,0
279,5
245,2
252,3
262,9
270,5
289,4
333,3
336,6
363,5
368,3
376,4
392,1
401,8
215,8
199,0
206,0
216,6
223,1
247,8
290,2
293,8
321,6
326,4
335,0
350,7
357,8
2.1.1 Forint
119,9
109,9
111,0
115,7
113,0
136,0
152,8
147,9
150,1
147,7
144,8
148,5
155,2
2.1.2 Deviza
83,3
85,9
88,4
94,1
100,3
105,0
130,3
141,7
162,8
176,7
184,4
192,6
201,0
2.1.3 Visszavásárlási megállapodás
12,5
3,3
6,5
6,9
9,8
6,8
7,1
4,3
8,7
2,0
5,7
9,6
1,7
18,3
1,0
0,8
0,8
1,6
1,3
1,3
1,0
0,2
0,2
0,2
0,2
0,2
45,4
45,2
45,5
45,5
45,8
40,2
41,8
41,7
41,7
41,7
41,3
41,2
43,7
1.1.3 Visszavásárlási megállapodás 1.2 Kötvény 1.3 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés 2.Egyéb pénzügyi vállalatokkal (S.123+S.124+S.125) szembeni követelés 2.1 Hitel
2.2 Kötvény 2.3 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés 3. Központi kormányzat (S.1311) tartozása, nettó 3.1 Államkötvény 3.2 Kincstárjegy
III
2001
2894,3 2726,4 2688,2 2643,9 2609,7 2443,7 2183,5 2274,2 2321,0 2354,4 2310,2 2229,3 2330,9 1301,4 1310,0 1278,9 1276,8 1249,2 1221,7 1214,7 1248,3 1291,0 1319,9 1327,3 1306,3 1315,7 150,8
181,3
177,4
190,5
187,0
208,1
202,9
203,7
203,6
202,9
210,0
207,3
242,7
3.3 Devizahitel
1545,4 1534,9 1546,4 1539,0 1527,4 1547,7 1297,1 1283,2 1307,5 1327,2 1310,2 1297,3 1166,9
3.4 Derivatíva
–179,5 –270,2 –296,3 –292,4 –271,7 –395,3 –332,1 –283,0 –264,3 –269,4 –258,0 –263,1 –208,2
3.5 Egyéb nettó tartozás 4. Társadalombiztosítási alapok (S.1314) hitele, nettó
76,2
–29,6
–18,2
–69,9
0,0
0,0
0,0
0,0
–82,3 –138,5 –199,1 –178,1 –216,9 –226,2 –279,4 –318,5 –186,2 0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
56,6
55,6
57,0
53,0
53,8
58,8
59,2
63,1
68,2
58,7
62,7
67,1
72,1
5.1 Forint
50,9
49,8
51,2
47,3
48,1
53,5
54,4
58,6
63,2
53,5
57,8
61,9
68,5
5.2 Deviza
5,7
5,8
5,8
5,7
5,7
5,3
4,8
4,6
5,1
5,2
4,9
5,1
3,6
595,0
601,0
615,0
634,1
652,5
683,1
712,6
742,7
768,9
794,3
816,2
842,6
869,5
6.1 Forint
584,7
590,3
603,8
621,8
639,2
669,4
697,9
726,9
751,7
776,2
796,7
822,0
847,9
6.2 Deviza
10,2
10,7
11,3
12,3
13,3
13,7
14,8
15,7
17,2
18,1
19,5
20,6
21,6
6,8
6,4
6,5
7,0
6,7
6,6
5,7
5,7
5,7
5,8
9,6
14,5
15,1
7.1 Forint
3,6
3,2
3,2
3,8
3,4
3,4
2,6
2,6
2,7
2,7
3,9
8,8
9,5
7.2 Deviza
3,2
3,3
3,3
3,3
3,3
3,2
3,1
3,1
3,0
3,1
5,7
5,6
5,6
II. Külföldi követelésállomány, nettó (S.2)
131,7
196,3
326,4
370,9
419,0
516,7
657,3
619,2
709,2
770,1
820,5
830,2
943,6
1. Kötvény
139,4
119,3
319,1
318,5
475,2
413,1
601,1
653,2
593,4
675,1
697,9
674,2
783,1
2. Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés
938,0
724,4
771,9
785,2
644,5
612,3
580,7
567,7
522,9
461,3
409,2
355,3
373,4
912,3
697,7
745,1
757,7
617,3
587,6
562,3
549,3
504,6
442,6
390,5
336,6
356,1
25,7
26,6
26,8
27,5
27,2
24,7
18,4
18,4
18,3
18,7
18,7
18,7
17,3
–86,1
–86,1
0,0
3,2
0,0
–83,0
–79,8
–80,4
–81,4
–82,7
–82,2
–86,5
–83,6
166,0
236,2
265,0
259,6
233,3
364,2
309,0
260,8
239,9
230,5
239,3
244,7
190,3
5. Helyi önkormányzatok (S.1313) hitele
6. Háztartások (S.14) hitele
7. Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S.15) hitele
2.1 Portfólióbefektetés 2.2 Közvetlen tõkebefektetés (tulajdonosi hitelek nélkül) 3. Tulajdonosi hitelek 4. Derivatíva 5. Egyéb
50
–1027,0 –798,7 –944,3 –905,9 –847,8 –790,0 –753,7 –782,1 –565,7 –514,0 –443,7 –357,5 –319,6
MAGYAR NEMZETI BANK
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK III/3. táblázat (folytatás) A monetáris intézmények (S.121+S.122) konszolidált mérlege (hó végi állományok, illetve havi változások) Milliárd forint 2000. dec.
2001 jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
III. Szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) (1 + 2 + 3)
6052,0 5970,9 5977,0 6013,2 6059,0 6153,5 6163,6 6241,6 6516,0 6544,8 6637,4 6715,1 7093,5
1. M2
5955,2 5848,4 5861,2 5911,0 5947,9 6036,1 6027,6 6114,5 6403,7 6410,5 6496,5 6570,2 6958,3
1.1 Monetáris intézményeken kívüli készpénz (S.1+S.2–S.121–S.122) 1.1.1 Háztartások (S.14) 1.1.2 Egyéb (S.1+S.2–S.121–S.122–S.14)
883,9
825,1
826,2
838,5
849,8
872,8
903,4
907,8
932,2
957,4
965,6 1006,8 1037,9
803,1
752,3
752,6
764,6
777,1
796,9
823,9
829,2
851,9
873,8
883,4
916,9
952,3
80,8
72,9
73,6
73,9
72,7
75,9
79,5
78,6
80,2
83,6
82,2
89,9
85,6
5071,2 5023,2 5035,0 5072,5 5098,1 5163,3 5124,2 5206,8 5471,6 5453,1 5530,8 5563,4 5920,4
1.2 Betét 1.2.1 Nem pénzügyi vállalatok (S.11) 1.2.2.1 Forint 1.2.2.2 Deviza
1539,5 1454,8 1486,9 1473,0 1486,4 1543,3 1521,2 1566,1 1688,9 1585,8 1677,3 1706,2 1804,7 1268,2 1192,1 1180,4 1173,0 1184,7 1238,5 1220,4 1231,1 1343,6 1278,2 1342,3 1358,5 1440,7 271,3
262,7
306,5
300,0
301,7
304,7
300,8
335,0
345,3
307,6
334,9
347,8
364,0
94,6
111,4
90,0
69,1
80,2
82,3
87,2
99,7
180,1
176,0
125,9
89,9
118,9
1.2.2.1 Forint
73,9
92,0
70,9
52,1
62,9
65,0
70,4
83,5
163,6
157,7
107,4
75,5
104,1
1.2.2.2 Deviza
20,7
19,4
19,1
17,1
17,3
17,2
16,7
16,2
16,5
18,2
18,5
14,4
14,8
141,4
116,4
107,0
158,1
130,5
112,4
111,2
112,1
106,0
171,2
126,6
114,8
194,6
1.2.3.1 Forint
140,9
115,9
106,5
157,5
129,6
111,8
110,6
111,7
105,7
170,9
126,2
114,4
179,5
1.2.3.2 Deviza
0,5
0,5
0,5
0,7
0,9
0,7
0,5
0,4
0,4
0,4
0,4
0,4
15,2
1.2.2 Egyéb pénzügyi vállalatok (S.123+S.124+S.125)
1.2.3 Helyi önkormányzatok (S.1313)
1.2.4 Háztartások (S.14)
3210,4 3251,7 3260,2 3278,0 3304,4 3328,5 3313,3 3335,9 3403,9 3426,5 3503,3 3554,2 3701,8
1.2.4.1 Forint
2475,0 2504,0 2505,8 2509,8 2543,2 2571,3 2596,0 2614,8 2675,5 2689,1 2764,4 2809,0 2937,4 735,4
747,7
754,4
768,2
761,2
757,2
717,3
721,1
728,4
737,4
738,9
745,2
764,4
85,4
88,9
90,9
94,3
96,6
96,9
91,3
93,0
92,6
93,6
97,7
98,2
100,3
1.2.5.1 Forint
74,8
78,7
80,5
83,8
86,4
85,1
80,9
83,0
82,9
82,8
87,3
87,9
90,0
1.2.5.2 Deviza
10,6
10,2
10,5
10,5
10,3
11,8
10,4
10,1
9,7
10,8
10,4
10,4
10,3
26,1
57,1
49,9
28,8
36,7
40,5
50,8
40,1
20,1
38,8
40,8
37,0
21,0
15,8
11,4
16,1
14,9
21,9
13,3
7,9
10,1
10,7
14,0
20,8
18,6
7,3
2.2 Egyéb pénzügyi vállalatok (S.123+S.124+S.125)
3,1
39,7
28,4
7,7
8,5
24,6
39,4
26,1
6,1
16,7
12,8
7,6
10,3
2.3 Helyi önkormányzatok (S.1313)
6,8
5,2
5,0
5,8
6,0
2,2
2,9
3,4
2,9
7,4
6,5
10,3
2,9
2.4 Háztartások (S.14)
0,4
0,8
0,4
0,5
0,3
0,4
0,6
0,4
0,4
0,7
0,8
0,5
0,5
70,7
65,5
65,8
73,4
74,5
77,0
85,3
87,0
92,2
95,5
100,1
107,9
114,2
349,6
351,0
423,7
484,1
494,8
506,9
489,0
477,1
417,1
444,1
470,9
428,9
403,3
1.2.4.2 Deviza 1.2.5 Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S.15)
2. Visszavásárlási megállapodások 2.1 Nem pénzügyi vállalatok (S.11)
3. Egyéb monetáris intézmények (S.122) által kibocsátott értékpapír
IV. Pénzpiaci eszköz
V. Egyéb követelés, nettó (III.+IV.–I.–II.)
–929,0 –953,9 –1002,7 –983,9 –979,7 –887,1 –794,0 –886,3 –941,4 –1052,5 –1019,3 –1001,3 –878,0
Tájékoztató adatok: Belföldi hitelállomány (I.1.1+I.2.1+I.3+I.4+I.5+I.6+I.7)
2002/4 • HAVI JELENTÉS
6951,1 6829,3 6835,4 6872,8 6878,1 6773,1 6535,7 6702,9 6877,1 6986,1 7026,8 7029,4 7134,7
51
III
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK III/3. táblázat (folytatás) A monetáris intézmények (S.121+S.122) konszolidált mérlege (hó végi állományok, illetve havi változások) Milliárd forint 2002 február január
egyéb volumenváltozás
február
7297,3
8,3
18,1
–0,2
7323,6
1. Nem pénzügyi vállalatokkal (S.11) szembeni követelés
3776,1
–4,8
10,2
–0,2
3781,3
3511,1
–5,1
10,2
–0,2
3515,9
1.1.1 Forint
2342,4
–15,7
0,0
–0,2
2326,5
1.1.2 Deviza
1168,7
10,6
10,2
0,0
1189,4
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
1.1.3 Visszavásárlási megállapodás 1.2 Kötvény 1.3 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés 2. Egyéb pénzügyi vállalatokkal (S.123+S.124+S.125) szembeni követelés 2.1 Hitel
12,0
–1,5
0,0
0,0
10,5
252,9
1,9
0,1
0,0
254,9
426,0
5,5
–0,2
0,0
431,2
381,6
5,0
0,0
0,0
386,6
2.1.1 Forint
160,8
–7,5
0,0
0,0
153,3
2.1.2 Deviza
213,7
14,1
0,0
0,0
227,9
7,2
–1,7
0,0
0,0
5,5
2.1.3 Visszavásárlási megállapodás 2.2 Kötvény
0,2
0,0
0,0
0,0
0,2
2.3 Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés
44,2
0,5
–0,2
0,0
44,4
3. Központi kormányzat (S.1311) tartozása, nettó
2121,4
–8,4
8,0
0,0
2121,0
1309,0
13,5
–0,1
0,0
1322,4
3.1 Államkötvény 3.2 Kincstárjegy 3.3 Devizahitel
254,6
7,1
0,0
0,0
261,7
1164,1
–125,0
1,9
0,0
1041,0
3.4 Derivatíva
–227,0
0,0
6,1
0,0
–220,8
3.5 Egyéb nettó tartozás
–379,3
96,0
0,0
0,0
–283,3
4. Társadalombiztosítási alapok (S.1314) hitele, nettó
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
73,1
3,5
0,0
0,0
76,6
5.1 Forint
69,5
1,1
0,0
0,0
70,7
5.2 Deviza
3,6
2,3
0,0
0,0
5,9
5. Helyi önkormányzatok (S.1313) hitele
6. Háztartások (S.14) hitele
885,0
17,3
0,2
0,0
902,5
6.1 Forint
862,9
16,9
0,0
0,0
879,8
6.2 Deviza
22,1
0,4
0,2
0,0
22,8
15,8
–4,8
0,0
0,0
11,0
7.1 Forint
10,2
–2,4
0,0
0,0
7,9
7.2 Deviza
5,5
–2,4
0,0
0,0
3,1
914,7
–111,2
14,1
2,4
820,0
7. Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S.15) hitele
II. Külföldi követelésállomány, nettó (S.2) 1. Kötvény
704,9
11,3
8,9
0,0
725,0
2. Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés
344,3
21,1
3,2
0,0
368,5
325,8
19,2
3,0
0,0
348,0
18,5
1,9
0,2
0,0
20,5
3. Tulajdonosi hitelek
–82,5
0,0
–0,7
0,0
–83,3
4. Derivatíva
211,2
1,0
–8,0
0,0
204,2
–263,2
–144,5
10,8
2,4
–394,6
2.1 Portfólióbefektetés 2.2 Közvetlen tõkebefektetés (tulajdonosi hitelek nélkül)
5. Egyéb
52
árfolyamváltozás
I. Belföldi követelésállomány (S.1) (1+…+7)
1.1 Hitel
III
tranzakciók
MAGYAR NEMZETI BANK
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK III/3. táblázat (folytatás) A monetáris intézmények (S.121+S.122) konszolidált mérlege (hó végi állományok, illetve havi változások) Milliárd forint 2002 február január
tranzakciók
árfolyamváltozás
egyéb volumenváltozás
február
III. Szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) (1+2+3)
6984,4
–66,2
9,2
0,0
6927,4
1. M2
6829,2
–91,9
9,2
0,0
6746,6
986,0
5,8
0,0
0,0
991,8
903,9
4,5
0,0
0,0
908,4
82,1
1,3
0,0
0,0
83,4
5843,2
–97,7
9,2
0,0
5754,8
1717,8
–40,8
3,2
0,0
1680,2 1324,1
1.1 Monetáris intézményeken kívüli készpénz (S.1+S.2–S.121–S.122) 1.1.1 Háztartások (S.14) 1.1.2 Egyéb (S.1+S.2–S.121–S.122–S.14) 1.2 Betét 1.2.1 Nem pénzügyi vállalatok (S.11) 1.2.2.1 Forint
1322,4
1,7
0,0
0,0
1.2.2.2 Deviza
395,4
–42,4
3,2
0,0
356,1
152,3
–35,1
0,0
0,0
117,2
137,2
–35,1
0,0
0,0
102,1
1.2.2 Egyéb pénzügyi vállalatok (S.123+S.124+S.125) 1.2.2.1 Forint 1.2.2.2 Deviza
15,1
0,0
0,0
0,0
15,1
153,9
–6,5
0,0
0,0
147,4
1.2.3.1 Forint
139,7
–6,2
0,0
0,0
133,5
1.2.3.2 Deviza
14,2
–0,3
0,0
0,0
13,9
1.2.4 Háztartások (S.14)
3714,4
–16,4
6,0
0,0
3703,9
1.2.4.1 Forint
2963,8
–5,1
0,0
0,0
2958,7
1.2.4.2 Deviza
750,6
–11,3
6,0
0,0
745,2
104,9
1,1
0,0
0,0
106,0
1.2.3 Helyi önkormányzatok (S.1313)
1.2.5 Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S.15) 1.2.5.1 Forint
94,5
1,2
0,0
0,0
95,7
1.2.5.2 Deviza
10,4
–0,2
0,0
0,0
10,2
2. Visszavásárlási megállapodások
35,3
12,6
0,0
0,0
47,9
2.1 Nem pénzügyi vállalatok (S.11)
19,6
1,9
0,0
0,0
21,5
2.2 Egyéb pénzügyi vállalatok (S.123+S.124+S.125)
11,2
12,5
0,0
0,0
23,7
2.3 Helyi önkormányzatok (S.1313)
3,7
–1,6
0,0
0,0
2,1
2.4 Háztartások (S.14)
0,7
–0,2
0,0
0,0
0,6
3. Egyéb monetáris intézmények (S.122) által kibocsátott értékpapír
119,9
13,1
0,0
0,0
132,9
IV. Pénzpiaci eszköz
333,9
–110,7
0,0
0,0
223,2
–893,7
–74,1
–23,0
–2,2
–993,0
6988,0
7,4
18,3
–0,2
7013,6
V. Egyéb követelés, nettó (III.+IV.–I.–II.)
III
Tájékoztató adatok: Belföldi hitelállomány (I.1.1+I.2.1+I.3+I.4+I.5+I.6+I.7)
Forrás: MNB Megjegyzés: A devizatételek forintosítása tárgyhó végi MNB deviza-középárfolyamon történik.
2002/4 • HAVI JELENTÉS
53
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK III/4. táblázat A bankjegy- és érmeállomány Milliárd forint Forgalomban lévõ készpénz Monetáris intézményeken kívüli szektorok
Egyéb monetáris intézmények
Idõszak végén (S.1+S.2–S.121–S.122)
Háztartások (S.14)
Egyéb (S.1+S.2–S.121–S.122– S.14)
(S.122)
2000. december
974,1
883,9
803,8
80,2
90,2
2001. január
900,7
825,1
752,7
72,5
75,5
február
904,2
826,2
752,9
73,2
78,0
március
925,9
838,5
765,0
73,5
87,5
április
947,8
849,8
777,5
72,3
98,0
május
962,7
872,8
797,3
75,5
89,9
június
996,9
903,4
823,9
79,5
93,6
július
992,3
907,8
829,2
78,6
84,5
augusztus
1024,6
932,2
851,9
80,2
92,4
szeptember
1047,6
957,4
873,8
83,6
90,3
október
1067,6
965,6
883,4
82,2
102,0
november
1100,1
1006,8
916,9
89,9
93,3
december
1138,4
1037,9
952,3
85,6
100,5
2002. január
1069,8
986,0
903,9
82,1
83,8
február
1084,3
991,8
908,4
83,4
92,6
Forrás: MNB
III
54
MAGYAR NEMZETI BANK
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK III/5. táblázat A monetáris aggregátumok és összetevõik Milliárd forint 2000. dec.
Bankjegy- és érmeállomány (teljes) Egyéb monetáris intézmények MNB-nél vezett forintbetétei (átlagállományok) Monetáris bázis (M0) Készpénz a monetáris intézményeken kívül (S.1+S.2–S.121–S.122) Látra szóló és folyószámla-forintbetétek Nem pénzügyi vállalatok (S.11) Egyéb pénzügyi vállalatok (S.123+S.124+S.125) Helyi önkormányzatok (S.133) Háztartások (S.14) Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S.15) Szektor szerint nem bontott tételek M1 Deviza- és lekötött forintbetétek Nem pénzügyi vállalatok (S.11) Egyéb pénzügyi vállalatok (S.123+S.124+S.125) Helyi önkormányzatok (S.133) Háztartások (S.14) Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S.15) Kvázi pénzállomány M2 Visszavásárlási megállapodások Egyéb monetáris intézmények által kibocsátott értékpapírok M3 Állampapír a monetáris intézményeken kívül (S.1+S.2–S.121–S.122) MNB-kötvény a monetáris intézményeken kívül (S.1+S.2–S.121–S.122) M4
2001 jún.
júl.
aug.
szept.
974,1
jan.
900,7
febr.
904,2
márc.
925,9
ápr.
947,8
máj.
962,7
996,9
992,3
1024,6
1047,6
1067,6
okt.
1100,1 1 138,4
nov.
dec.
594,4 1568,5
601,3 1502,0
384,8 1289,0
382,2 1308,2
382,8 1330,5
380,4 1343,1
388,6 1385,6
395,9 1388,2
396,4 1421,0
399,9 1447,5
408,4 1475,9
414,1 416,5 1514,2 1 554,9
883,9 1494,4 750,9 43,5 107,3 553,1 39,6 0,0 2378,3
825,1 1391,0 686,9 37,7 88,8 539,0 38,7 0,0 2216,1
826,2 1358,9 677,3 35,7 78,6 528,7 38,6 0,0 2185,1
838,5 1397,9 660,9 33,3 126,0 534,8 42,9 0,0 2236,3
849,8 1385,2 657,5 33,5 95,4 554,9 44,0 0,0 2235,0
872,8 1419,3 686,4 36,7 77,4 571,3 47,5 0,0 2292,1
903,4 1428,2 699,7 34,4 78,7 575,5 39,9 0,0 2331,6
907,8 1411,7 689,6 33,9 81,5 564,4 42,5 0,0 2319,5
932,2 1505,9 764,8 28,6 77,9 592,2 42,5 0,0 2438,1
957,4 1500,5 718,1 29,6 133,4 577,6 41,7 0,0 2457,9
965,6 1513,1 721,7 34,5 88,6 623,2 45,1 0,0 2478,7
1006,8 1 037,9 1530,6 1 733,6 745,8 845,6 30,5 38,3 78,3 136,0 629,9 665,3 46,2 48,5 0,0 0,0 2537,4 2 771,5
788,5 51,1 34,1 2657,2 45,9 3576,8 5955,2 26,1
767,9 73,8 27,6 2712,8 50,2 3632,2 5848,4 57,1
809,6 54,3 28,4 2731,5 52,3 3676,2 5861,2 49,9
812,1 35,9 32,2 2743,2 51,4 3674,6 5911,0 28,8
828,9 46,7 35,1 2749,5 52,7 3712,9 5947,9 36,7
858,4 45,6 35,0 2757,2 49,7 3745,9 6038,0 40,5
821,5 52,8 32,5 2737,8 51,7 3696,2 6027,9 50,8
876,5 65,8 30,6 2771,5 50,8 3795,2 6114,7 40,1
924,1 151,5 28,1 2811,8 50,3 3965,8 6403,9 20,1
867,7 146,4 37,8 2848,9 52,0 3952,8 6410,6 38,8
955,6 91,5 38,0 2880,0 52,8 4017,9 6496,6 40,8
960,5 959,1 59,4 80,7 36,5 58,6 2924,4 3 036,5 52,2 52,0 4032,9 4 187,0 6570,3 6 958,4 37,0 21,0
70,7 6052,0
65,5 5970,9
65,8 5977,0
73,4 6013,2
74,5 6059,0
77,0 6155,4
85,3 6163,9
87,0 6241,7
92,2 6516,2
95,5 6545,0
100,1 6637,5
07,9 114,2 6715,3 7 093,6
2288,5
2300,8
2308,4
2348,7
2373,4
2347,4
2348,4
2384,5
2433,8
2447,1
2494,1
2552,0 2 567,9
349,6 8690,1
351,0 8622,8
423,7 8709,1
484,1 8846,1
494,8 8927,2
506,9 9009,7
489,0 9001,2
477,1 9103,4
417,1 9367,1
444,1 9436,2
470,9 9602,5
428,9 403,3 9696,1 10 064,8
III/5. táblázat (folytatás) A monetáris aggregátumok és összetevõik Milliárd forint 2002
Bankjegy- és érmeállomány (teljes) Egyéb monetáris intézmények MNB-nél vezett forintbetétei (átlagállományok) Monetáris bázis (M0) Készpénz a monetáris intézményeken kívül (S.1+S.2–S.121–S.122) Látra szóló és folyószámla-forintbetétek Nem pénzügyi vállalatok (S.11) Egyéb pénzügyi vállalatok (S.123+S.124+S.125) Helyi önkormányzatok (S.133) Háztartások (S.14) Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S.15) Szektor szerint nem bontott tételek M1 Deviza- és lekötött forintbetétek Nem pénzügyi vállalatok (S.11) Egyéb pénzügyi vállalatok (S.123+S.124+S.125) Helyi önkormányzatok (S.133) Háztartások (S.14) Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények (S.15) Kvázi pénzállomány M2 Visszavásárlási megállapodások Egyéb monetáris intézmények által kibocsátott értékpapírok M3 Állampapír a monetáris intézményeken kívül (S.1+S.2–S.121–S.122) MNB-kötvény a monetáris intézményeken kívül (S.1+S.2–S.121–S.122) M4
január
február
1 069,8 422,9 1 492,7 986,0 1 578,1 747,4 34,3 98,9 650,0 47,6 0,0 2 564,1
1084,3 430,9 1515,3 991,8 1578,1 752,7 33,9 92,6 650,0 49,0 0,0 2569,9
970,4 118,0 55,0 3 064,4 57,4 4 265,1 6 829,2 35,3 119,9 6 984,4 2 717,4 333,9 10 035,7
927,5 83,3 54,9 3054,0 57,0 4176,7 6746,6 47,9 132,9 6927,4 2793,7 223,2 9944,2
Forrás: MNB
2002/4 • HAVI JELENTÉS
55
III
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK
III/6/1. táblázat A vállalkozói hitel- és betétállomány alakulása (negyedév végi állományok) Milliárd forint 2000
2001
dec.
márc.
Megnevezés
1. Vállalatok hitelei összesen
3040,6
3183,3
Forinthitelek
1847,1
1970,9
Devizahitelek
1193,5
1212,4
2. Kisvállalkozók hitelei
139,5
135,2
Forinthitelek
122,7
116,2
Devizahitelek
16,9
19,0
3. Vállalkozói hitelek (1+2)
3180,1
3318,5
4. Vállalatok betétei összesen
1409,4
1346,0
Forintbetétek
1146,0
1054,3
Devizabetétek
263,4
291,6
5. Kisvállalkozók betétei
158,0
151,8
Forintbetétek
151,4
144,6
6,7
7,2
6. Vállalkozói betétek (4+5)
Devizabetétek
1567,4
1497,7
7. Vállalatok nettó hitelei összesen (1–4)
1631,2
1837,3
701,1
916,5
Forint Deviza
930,1
920,8
–18,5
–16,6
Forint
–28,7
–28,4
Deviza
10,2
11,9
1612,7
1820,7
8. Kisvállalkozók nettó hitelei (2–5)
III
9. Vállalkozók nettó hitelei összesen (3–6) =(7+8) Forrás: MNB
III/6/2. táblázat A nem pénzügyi vállalatok (S.11) hitel- és betétállományának alakulása (negyedév végi állományok) Milliárd forint 2000
2001
Megnevezés december
március
június
szeptember
december
1. Összes hitel
3182,6
3318,0
3284,4
3446,5
3489,3
Forint
1953,3
2067,5
2128,7
2234,0
2327,4
Deviza
1229,4
1250,6
1155,7
1212,4
1161,9
2. Összes betét
1539,5
1473,0
1521,2
1585,8
1804,7
Forint
1268,2
1173,0
1220,4
1278,2
1440,7
Deviza
271,3
300,0
300,8
307,6
364,0
1643,2
1845,1
1763,2
1860,7
1684,5
Forint
685,1
894,4
908,4
955,8
886,6
Deviza
958,1
950,6
854,8
904,9
797,9
3. Nettó hitel (1–2)
Forrás: MNB
56
MAGYAR NEMZETI BANK
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK III/7. táblázat A nem pénzügyi vállalatoknak (S.11) nyújtott hitelek nemzetgazdasági ágazatok szerint (negyedév végi állományok) Milliárd forint 2000
2001
Nemzetgazdasági ágak, ágazatok
Mezõgazdaság, vadgazdálkodás, erdõgazdálkodás és halászat
dec.
márc.
jún.
szept.
dec.
237,2
248,1
236,4
234,4
226,0
23,4
22,5
27,9
23,2
21,5
866,1
888,4
899,2
918,5
916,6
Élelmiszeripar, ital, dohány gyártása
269,7
269,1
249,2
256,7
291,4
Kokszgyártás, kõolaj-feldolgozás, vegyipar
224,2
246,1
258,6
246,1
229,4
62,9
72,7
74,7
90,7
89,2
Gépipar
182,9
168,3
169,3
175,8
172,7
Könnyûipar
100,6
103,4
111,3
117,6
99,6
25,9
28,8
36,1
31,6
34,3
Villamosenergia-, gáz-, hõ- és vízellátás
145,2
155,4
148,3
163,9
171,0
Építõipar
117,7
138,2
133,9
163,2
208,6
Kereskedelem, javítás
642,8
659,1
644,7
662,3
630,5
Bányászat Feldolgozóipar
Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása
Nemfém ásványi termékek gyártása, nyersanyag visszanyerése
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
37,7
39,7
37,7
44,7
47,4
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
307,5
337,2
360,6
380,7
382,4
Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
513,1
534,9
551,8
587,7
614,6
Egyéb hitelek
136,9
140,0
150,5
160,7
169,6
3027,6
3163,5
3191,0
3339,2
3388,3
152,2
155,0
93,5
107,3
100,9
3180,1
3318,5
3284,4
3446,5
3489,3
BANKHITELEK ÖSSZESEN A szövetkezeti hitelintézetek hitelei és a valódi penziós ügyletekbõl származó eszöztételek ÖSSZES HITEL
1
III
Forrás: MNB 1 Az összesen adatok 2001 márciusáig a III/6/1., a következõ negyedév végétõl a III/6/2. táblázat összesen adataival egyeznek meg.
III/8. táblázat A nem pénzügyi vállalatoknak (S.11) nyújtott forinthitelek nemzetgazdasági ágazatok szerint (negyedév végi állományok) Milliárd forint 2000
2001
Nemzetgazdasági ágak, ágazatok
Mezõgazdaság, vadgazdálkodás, erdõgazdálkodás és halászat Bányászat Feldolgozóipar
dec.
márc.
jún.
szept.
dec.
223,8
234,9
230,4
227,6
218,6
15,3
13,9
19,1
14,8
14,4
459,4
479,0
510,3
501,8
524,2
218,9
212,0
204,3
202,8
237,3
Kokszgyártás, kõolaj-feldolgozás, vegyipar
85,5
95,8
113,1
103,9
97,5
Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása
27,4
34,1
41,2
46,9
50,1
Gépipar
54,2
62,1
66,2
65,2
62,6
Könnyûipar
58,0
58,7
63,1
65,5
59,7
Nemfém ásványi termékek gyártása, nyersanyag visszanyerése
15,5
16,3
22,4
17,5
17,1
122,5
126,2
121,6
135,7
136,3
76,0
89,6
96,3
121,1
164,4
367,3
391,0
395,7
408,7
403,8
Élelmiszeripar, ital, dohány gyártása
Villamosenergia-, gáz-, hõ- és vízellátás Építõipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
22,9
23,0
22,6
22,8
24,0
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
200,0
234,6
263,7
283,9
292,3
Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
238,8
249,0
266,2
297,1
325,1
91,6
90,8
109,5
113,1
123,3
1817,6
1932,0
2035,3
2126,7
2226,5
Egyéb hitelek BANKHITELEK ÖSSZESEN A szövetkezeti hitelintézetek hitelei és a valódi penziós ügyletekbõl származó eszöztételek ÖSSZES HITEL1
152,2
155,0
93,5
107,3
100,9
1969,8
2087,0
2128,7
2234,0
2327,4
Forrás: MNB 1 Az összesen adatok 2001 márciusáig a III/6/1., a következõ negyedév végétõl a III/6/2. táblázat összesen adataival egyeznek meg.
2002/4 • HAVI JELENTÉS
57
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK
III/9. táblázat A em pénzügyi vállalatoknak (S.11) nyújtott éven túli forinthitelek nemzetgazdasági ágazatok szerint1 (negyedév végi állományok) Milliárd forint 2000
2001
Nemzetgazdasági ágak, ágazatok
Mezõgazdaság, vadgazdálkodás, erdõgazdálkodás és halászat
márc.
jún.
szept.
dec.
120,8
119,8
118,5
105,6
9,0
9,7
7,0
7,0
8,8
141,5
145,3
156,3
153,5
143,6
Élelmiszeripar, ital, dohány gyártása
50,3
51,4
55,0
53,9
50,6
Kokszgyártás, kõolaj-feldolgozás, vegyipar
32,7
33,7
36,7
36,5
32,1
8,6
10,3
10,1
11,1
11,8
Gépipar
14,4
14,6
15,6
14,8
17,3
Könnyûipar
24,8
24,6
27,9
28,0
22,1
Nemfém ásványi termékek gyártása, nyersanyag visszanyerése
10,8
10,7
11,0
9,2
9,6
Villamosenergia-, gáz-, hõ- és vízellátás
98,7
93,4
92,2
105,1
103,6
Építõipar
21,6
21,5
27,3
33,6
78,7
107,7
107,7
102,9
106,6
106,2
Bányászat Feldolgozóipar
Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása
Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
17,2
18,1
18,2
18,1
17,8
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
148,9
169,5
181,9
215,0
231,6
Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
98,2
99,9
139,6
140,3
171,1
Egyéb hitelek
54,9
58,6
40,0
58,3
68,3
815,5
844,6
885,2
955,9
1035,2
BANKHITELEK ÖSSZESEN
III
dec.
117,8
Forrás: MNB 1 Nem tartalmazza a szövetkezeti hitelintézetek adatait és a valódi penziós ügyletekbõl származó eszköztételeket.
III/10. táblázat A nem pénzügyi vállalatoknak (S.11) nyújtott folyószámla- és eseti forinthitelek nemzetgazdasági ágazatok szerint1 (negyedév végi állományok) Milliárd forint 2000
2001
Nemzetgazdasági ágak, ágazatok dec.
Mezõgazdaság, vadgazdálkodás, erdõgazdálkodás és halászat Bányászat Feldolgozóipar
márc.
jún.
szept.
dec.
43,4
45,4
33,5
37,8
6,1
3,6
8,3
4,4
40,6 2,5
242,4
260,9
257,6
248,1
264,0
125,5
121,3
101,8
94,6
117,5
Kokszgyártás, kõolaj-feldolgozás, vegyipar
35,9
45,1
53,9
52,6
49,8
Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása
14,7
19,7
24,4
26,6
27,2
Gépipar
33,5
41,5
41,7
37,8
34,1
Könnyûipar
29,0
28,4
27,8
30,4
29,5
Élelmiszeripar, ital, dohány gyártása
4,0
4,9
8,0
6,2
5,9
Villamosenergia-, gáz-, hõ- és vízellátás
17,5
25,2
22,4
23,2
25,2
Építõipar
38,8
49,3
41,1
45,1
34,5 194,3
Nemfém ásványi termékek gyártása, nyersanyag visszanyerése
196,3
213,9
207,2
205,5
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
3,3
3,8
3,2
3,1
4,2
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
32,4
47,6
54,0
41,7
29,8
Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
93,5
99,7
65,7
80,5
83,5
Egyéb hitelek
25,1
23,3
35,9
32,4
29,5
699,1
772,6
728,9
721,9
708,0
Kereskedelem, javítás
BANKHITELEK ÖSSZESEN
Forrás: MNB 1 Nem tartalmazza a szövetkezeti hitelintézetek adatait és a valódi penziós ügyletekbõl származó eszköztételeket.
58
MAGYAR NEMZETI BANK
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK
III/11. táblázat A nem pénzügyi vállalatoknak (S.11) nyújtott egyéb éven belüli forinthitelek nemzetgazdasági ágazatok szerint1 (negyedév végi állományok) Milliárd forint 2000
2001
Nemzetgazdasági ágak, ágazatok dec.
Mezõgazdaság, vadgazdálkodás, erdõgazdálkodás és halászat
62,5
márc.
68,7
jún.
szept.
77,0
71,3
dec.
72,5
0,2
0,6
3,8
3,3
3,2
75,5
72,8
96,5
100,2
116,7
Élelmiszeripar, ital, dohány gyártása
43,1
39,4
47,4
54,3
69,2
Kokszgyártás, kõolaj-feldolgozás, vegyipar
Bányászat Feldolgozóipar
17,0
17,0
22,5
14,8
15,7
Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása
4,1
4,1
6,7
9,3
11,1
Gépipar
6,4
6,0
9,0
12,6
11,2
Könnyûipar
4,3
5,7
7,4
7,1
8,0
Nemfém ásványi termékek gyártása, nyersanyag visszanyerése
0,6
0,7
3,4
2,1
1,6
6,4
7,6
6,9
7,4
7,4
Építõipar
15,6
18,8
27,9
42,5
51,2
Kereskedelem, javítás
63,3
69,4
85,6
96,6
103,3
Villamosenergia-, gáz-, hõ- és vízellátás
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
2,3
1,1
1,2
1,6
2,0
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
18,6
17,5
27,8
27,2
30,9
Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
47,0
49,4
60,9
76,3
70,5
Egyéb hitelek
11,6
8,9
33,6
22,4
25,5
303,0
314,9
421,2
448,9
483,2
BANKHITELEK ÖSSZESEN
Forrás: MNB 1 Nem tartalmazza a szövetkezeti hitelintézetek adatait és a valódi penziós ügyletekbõl származó eszköztételeket.
III
III/12. táblázat A nem pénzügyi vállalatoknak (S.11) nyújtott devizahitelek nemzetgazdasági ágazatok szerint1 (negyedév végi állományok) Milliárd forint 2000
2001
Nemzetgazdasági ágak, ágazatok dec.
Mezõgazdaság, vadgazdálkodás, erdõgazdálkodás és halászat Bányászat Feldolgozóipar Élelmiszeripar, ital, dohány gyártása Kokszgyártás, kõolaj-feldolgozás, vegyipar Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása
13,4
márc.
13,2
jún.
6,0
szept.
6,8
dec.
7,4
8,1
8,7
8,8
8,3
7,1
406,7
409,4
388,9
416,7
392,4
50,8
57,1
44,9
53,9
54,1
138,8
150,3
145,5
142,2
131,9
35,4
38,5
33,5
43,8
39,1
128,7
106,3
103,0
110,6
110,1
Könnyûipar
42,6
44,7
48,2
52,2
40,0
Nemfém ásványi termékek gyártása, nyersanyag visszanyerése
10,5
12,5
13,7
14,1
17,2
Villamosenergia-, gáz-, hõ- és vízellátás
22,7
29,2
26,8
28,2
34,7
Építõipar
41,7
48,6
37,6
42,1
44,2 226,7
Gépipar
275,4
268,2
249,0
253,5
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
14,8
16,7
15,1
21,9
23,4
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
107,5
102,5
96,8
96,7
90,1
Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
274,3
285,9
285,6
290,5
289,5
45,3
49,2
41,0
47,6
46,4
1210,3
1231,4
1155,7
1212,4
1161,9
Kereskedelem, javítás
Egyéb hitelek BANKHITELEK ÖSSZESEN
Forrás: MNB 1 Az összesen adatok 2001 márciusáig a III/6/1., a következõ negyedév végétõl a III/6/2. táblázat összesen adataival egyeznek meg.
2002/4 • HAVI JELENTÉS
59
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK III/13. táblázat A nem pénzügyi vállalatoknak (S.11) nyújtott éven túli devizahitelek nemzetgazdasági ágazatok szerint (negyedév végi állományok) Milliárd forint 2000
2001
Nemzetgazdasági ágak, ágazatok dec.
márc.
jún.
szept.
dec.
Mezõgazdaság, vadgazdálkodás, erdõgazdálkodás és halászat
8,6
8,6
1,9
2,4
Bányászat
7,9
7,6
6,7
6,3
6,0
216,5
213,3
208,1
226,0
225,2
Feldolgozóipar
2,2
13,8
14,6
14,9
17,0
15,9
111,9
119,1
107,5
113,4
108,8
Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása
12,8
14,4
12,3
17,0
16,6
Gépipar
56,6
44,0
47,7
51,4
58,1
Könnyûipar
16,1
15,6
20,0
20,9
16,9
5,4
5,6
5,7
6,3
8,8
18,2
24,9
23,2
24,7
34,7
Élelmiszeripar, ital, dohány gyártása Kokszgyártás, kõolaj-feldolgozás, vegyipar
Nemfém ásványi termékek gyártása, nyersanyag visszanyerése Villamosenergia-, gáz-, hõ- és vízellátás
31,5
35,3
32,9
38,5
38,8
198,0
198,7
174,8
173,2
161,9
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
13,8
15,7
14,4
21,1
22,8
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
70,7
72,7
62,1
71,5
66,6
223,8
236,3
233,3
233,1
246,1
25,8
30,3
26,4
30,5
33,1
814,9
843,3
783,7
827,2
837,3
Építõipar Kereskedelem, javítás
Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Egyéb hitelek HITELEK ÖSSZESEN Forrás: MNB
III
III/14. táblázat A nem pénzügyi vállalatoknak (S.11) nyújtott éven belüli devizahitelek nemzetgazdasági ágazatok szerint (negyedév végi állományok) Milliárd forint 2000
2001
Nemzetgazdasági ágak, ágazatok dec.
Mezõgazdaság, vadgazdálkodás, erdõgazdálkodás és halászat
4,8
márc.
4,6
jún.
4,2
szept.
4,4
dec.
5,2
0,2
1,1
2,1
2,1
1,1
190,2
196,1
180,8
190,7
167,2
Élelmiszeripar, ital, dohány gyártása
37,0
42,5
30,0
36,9
38,2
Kokszgyártás, kõolaj-feldolgozás, vegyipar
26,9
31,2
38,0
28,8
23,1
Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása
22,6
24,1
21,2
26,8
22,5
Gépipar
72,1
62,3
55,3
59,1
52,1
Könnyûipar
26,5
29,1
28,2
31,3
23,0
5,1
6,9
8,0
7,8
8,4 0,0
Bányászat Feldolgozóipar
Nemfém ásványi termékek gyártása, nyersanyag visszanyerése
4,4
4,3
3,6
3,6
Építõipar
10,2
13,2
4,7
3,6
5,4
Kereskedelem, javítás
77,4
69,5
74,2
80,3
64,8
Villamosenergia-, gáz-, hõ- és vízellátás
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
1,0
0,9
0,7
0,8
0,7
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
36,8
29,9
34,7
25,3
23,4
Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
50,5
49,6
52,3
57,4
43,5
Egyéb hitelek
19,5
18,9
14,6
17,1
13,3
395,1
388,1
371,9
385,3
324,6
HITELEK ÖSSZESEN Forrás: MNB
60
MAGYAR NEMZETI BANK
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK III/15. táblázat A nem pénzügyi vállalatok (S.11) betétei nemzetgazdasági ágazatok szerint (negyedév végi állományok) Milliárd forint 2000
2001
Nemzetgazdasági ágak, ágazatok dec.
márc.
jún.
szept.
dec.
Mezõgazdaság, vadgazdálkodás, erdõgazdálkodás és halászat
68,4
69,5
65,3
68,6
Bányászat
20,8
23,5
17,9
19,8
14,9
357,2
346,4
373,6
368,7
415,7
Élelmiszeripar, ital, dohány gyártása
48,0
46,3
58,4
60,9
59,5
Kokszgyártás, kõolaj-feldolgozás, vegyipar
76,6
75,4
69,0
61,0
80,8
Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása
31,0
27,9
25,7
32,0
32,3
120,0
124,9
136,2
130,1
149,4
Könnyûipar
67,9
62,7
69,9
70,5
79,4
Nemfém ásványi termékek gyártása, nyersanyag visszanyerése
13,8
9,1
14,4
14,2
14,2
58,7
59,5
54,7
62,9
66,4
Építõipar
110,7
102,0
106,7
117,3
131,7
Kereskedelem, javítás
329,5
279,4
292,8
314,5
367,3
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
12,5
12,3
13,7
14,2
15,8
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
98,0
97,0
82,5
78,5
111,6
Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
308,9
295,9
301,7
292,8
339,3
Egyéb hitelek
147,8
158,1
167,1
195,3
196,5
1512,6
1443,4
1475,8
1532,6
1748,7
54,8
54,3
44,5
51,6
55,7
1567,4
1497,7
1521,2
1585,8
1804,7
Feldolgozóipar
Gépipar
Villamosenergia-, gáz-, hõ- és vízellátás
BANKI BETÉTEK ÖSSZESEN A szövetkezeti hitelintézetek betétei BETÉTEK ÖSSZESEN
1
76,8
III
Forrás: MNB 1 Az összesen adatok 2001 márciusáig a III/6/1., a következõ negyedév végétõl a III/6/2. táblázat összesen adataival egyeznek meg.
III/16. táblázat A nem pénzügyi vállalatok (S.11) forintbetétei nemzetgazdasági ágazatok szerint (negyedév végi állományok) Milliárd forint 2000
2001
Nemzetgazdasági ágak, ágazatok dec.
Mezõgazdaság, vadgazdálkodás, erdõgazdálkodás és halászat
64,1
márc.
65,8
jún.
61,3
szept.
62,9
dec.
70,3
8,7
16,9
5,5
9,1
11,2
240,0
220,5
233,7
244,0
268,9
Élelmiszeripar, ital, dohány gyártása
38,5
36,9
44,7
48,4
40,8
Kokszgyártás, kõolaj-feldolgozás, vegyipar
43,2
45,5
33,6
37,8
47,1
Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása
22,5
21,4
20,6
22,8
24,2
Gépipar
69,9
60,0
69,3
67,8
82,9
Könnyûipar
54,1
49,1
53,1
55,1
63,0
Nemfém ásványi termékek gyártása, nyersanyag visszanyerése
11,7
7,5
12,3
12,1
10,9
54,5
52,0
42,1
50,3
52,8
Építõipar
104,4
95,1
98,9
103,9
118,1
Kereskedelem, javítás
Bányászat Feldolgozóipar
Villamosenergia-, gáz-, hõ- és vízellátás
286,1
237,2
252,1
267,7
318,8
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
10,7
10,7
12,3
12,6
14,4
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
78,4
68,0
72,2
66,5
85,8
Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
277,6
258,1
270,7
255,0
313,5
Egyéb betétek
118,2
120,3
126,5
154,6
131,3
1242,5
1144,6
1175,4
1226,7
1385,0
54,8
54,3
44,0
51,5
55,7
1297,4
1198,9
1220,4
1278,2
1440,7
BANKI BETÉTEK ÖSSZESEN A szövetkezeti hitelintézetek betétei BETÉTEK ÖSSZESEN
1
Forrás: MNB 1 Az összesen adatok 2001 márciusáig a III/6/1., a következõ negyedév végétõl a III/6/2. táblázat összesen adataival egyeznek meg.
2002/4 • HAVI JELENTÉS
61
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK III/17. táblázat A nem pénzügyi vállalatok (S.11) látra szóló- és folyószámlabetétei nemzetgazdasági ágazatok szerint1 (negyedév végi állományok) Milliárd forint 2000
2001
Nemzetgazdasági ágak, ágazatok dec.
márc.
jún.
szept.
dec.
27,5
27,9
24,9
25,3
5,0
9,2
3,2
6,4
9,0
152,6
127,7
141,8
142,1
167,2
Élelmiszeripar, ital, dohány gyártása
20,6
17,5
22,2
26,4
23,9
Kokszgyártás, kõolaj-feldolgozás, vegyipar
24,9
22,1
20,3
19,9
26,6
Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása
16,6
14,1
14,1
13,9
15,6
Gépipar
45,4
38,8
43,3
38,9
50,2
Könnyûipar
37,9
30,5
34,5
35,7
43,0
Mezõgazdaság, vadgazdálkodás, erdõgazdálkodás és halászat Bányászat Feldolgozóipar
Nemfém ásványi termékek gyártása, nyersanyag visszanyerése Villamosenergia-, gáz-, hõ- és vízellátás Építõipar Kereskedelem, javítás
34,6
7,3
4,5
7,3
7,3
7,9
21,1
19,4
20,2
18,8
22,8
54,0
43,1
47,1
58,3
62,7
188,1
151,3
166,0
168,2
199,6
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
7,1
6,6
7,5
7,0
7,2
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
40,9
42,2
33,9
29,1
50,6
160,8
144,8
155,2
145,9
182,5
64,0
62,6
67,0
81,7
69,7
721,0
634,7
666,9
682,7
806,0
Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Egyéb folyószámlák BANKI BETÉTEK ÖSSZESEN Forrás: MNB 1 Nem tartalmazza a szövetkezeti hitelintézetek adatait.
III
III/18. táblázat A nem pénzügyi vállalatok (S.11) éven belüli lekötött forintbetétei nemzetgazdasági ágazatok szerint1 (negyedév végi állományok) Milliárd forint 2000
2001
Nemzetgazdasági ágak, ágazatok dec.
Mezõgazdaság, vadgazdálkodás, erdõgazdálkodás és halászat Bányászat
márc.
jún.
szept.
dec.
33,7
35,0
33,4
34,4
33,3
3,7
7,6
2,3
2,7
2,2
86,2
91,6
90,9
100,9
100,5
Élelmiszeripar, ital, dohány gyártása
17,4
18,8
22,0
21,6
16,4
Kokszgyártás, kõolaj-feldolgozás, vegyipar
18,2
23,3
13,2
17,8
20,3
5,9
7,2
6,5
8,9
8,5
Gépipar
24,1
20,8
25,6
28,6
32,3
Könnyûipar
16,1
18,5
18,5
19,3
19,9
4,5
3,0
5,1
4,8
3,1
Villamosenergia-, gáz-, hõ- és vízellátás
33,4
32,5
21,7
31,5
29,9
Építõipar
49,6
51,5
51,4
45,3
54,8
Kereskedelem, javítás
97,4
85,3
84,1
99,1
117,9
Feldolgozóipar
Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása
Nemfém ásványi termékek gyártása, nyersanyag visszanyerése
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
3,6
4,1
4,8
5,6
7,1
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
37,3
25,6
38,1
37,2
34,9
110,4
106,3
107,8
98,9
118,4
47,0
50,9
52,6
64,6
55,0
502,2
490,3
487,1
520,2
553,9
Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Egyéb betétek BANKI BETÉTEK ÖSSZESEN Forrás: MNB 1 Nem tartalmazza a szövetkezeti hitelintézhetek adatait.
62
MAGYAR NEMZETI BANK
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK
III/19. táblázat A nem pénzügyi vállalatok (S.11) éven túli forintbetétei nemzetgazdasági ágazatok szerint1 (negyedév végi állományok) Milliárd forint 2000
2001
Nemzetgazdasági ágak, ágazatok dec.
márc.
jún.
szept.
dec.
Mezõgazdaság, vadgazdálkodás, erdõgazdálkodás és halászat
2,8
2,9
2,9
3,2
2,4
Bányászat
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Feldolgozóipar
1,2
1,2
1,1
1,0
1,2
Élelmiszeripar, ital, dohány gyártása
0,6
0,6
0,5
0,4
0,4
Kokszgyártás, kõolaj-feldolgozás, vegyipar
0,0
0,1
0,1
0,1
0,1
Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása
0,0
0,0
0,0
0,0
0,1
Gépipar
0,4
0,4
0,4
0,4
0,4
Könnyûipar
0,1
0,1
0,1
0,1
0,2
Nemfém ásványi termékek gyártása, nyersanyag visszanyerése
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Villamosenergia-, gáz-, hõ- és vízellátás
0,1
0,1
0,2
0,0
0,1
Építõipar
0,8
0,6
0,4
0,3
0,6
Kereskedelem, javítás
0,6
0,6
2,0
0,5
1,4
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
0,2
0,3
0,2
0,2
0,3
Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
6,4
7,0
7,7
10,1
12,5
Egyéb betétek
2,6
2,6
2,9
3,1
3,4
14,6
15,3
17,4
18,5
21,9
BANKI BETÉTEK ÖSSZESEN
III
Forrás: MNB 1 Nem tartalmazza a szövetkezeti hitelintézetek adatait.
2002/4 • HAVI JELENTÉS
63
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK
III/20. táblázat A nem pénzügyi vállalatok (S.11) devizabetétei nemzetgazdasági ágazatok szerint (negyedév végi állományok) Milliárd forint 2000
2001
Nemzetgazdasági ágak, ágazatok dec.
jún.
szept.
dec.
4,3
3,7
4,0
5,7
6,5
12,2
6,6
12,4
10,7
3,7
117,3
125,9
139,9
124,7
146,8
9,4
9,5
13,7
12,5
18,7
33,4
29,8
35,3
23,3
33,7
8,5
6,5
5,1
9,2
8,1
Gépipar
50,0
64,9
66,9
62,3
66,5
Könnyûipar
13,9
13,6
16,7
15,4
16,4
2,1
1,5
2,0
2,1
3,3
Villamosenergia-, gáz-, hõ- és vízellátás
4,2
7,5
12,6
12,6
13,6
Építõipar
6,3
6,8
7,8
13,3
13,6
43,4
42,1
40,7
46,8
48,5
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
1,8
1,6
1,4
1,6
1,5
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
19,6
29,0
10,3
12,1
25,8
Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
31,3
37,7
30,9
37,9
25,8
Egyéb betétek
29,6
37,8
40,5
42,3
65,5
270,1
298,8
300,4
307,5
364,0
Mezõgazdaság, vadgazdálkodás, erdõgazdálkodás és halászat Bányászat Feldolgozóipar Élelmiszeripar, ital, dohány gyártása Kokszgyártás, kõolaj-feldolgozás, vegyipar Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása
Nemfém ásványi termékek gyártása, nyersanyag visszanyerése
Kereskedelem, javítás
III
márc.
DEVIZABETÉTEK ÖSSZESEN1
Forrás: MNB 1 Az összesen adatok 2001 márciusáig a III/6/1., a következõ negyedév végétõl a III/6/2. táblázat összesen adataival egyeznek meg.
64
MAGYAR NEMZETI BANK
III. MONETÁRIS FOLYAMATOK
III/21. táblázat A forint piaci árfolyamszint-változása a valutakosárral szemben, a forint nomináleffektív és reáleffektív árfolyamindexe1 % A forint piaci árfolyamszint-változása a valutakosárral szemben
A forint nomináleffektív árfolyamindexe
Idõszak elõzõ év azonos hónapja = 100
A forint reáleffektív árfolyamindexe fogyasztóiár-alapú
termelõiár-alapú
1994. év átlaga = 100 1994. év átlaga = 100
103,9
219,9
215,5
90,7
90,3
február
103,7
220,8
216,6
90,2
90,2
március
103,6
221,2
217,2
89,8
90,2
április
103,3
221,7
218,2
90,0
90,2
május
99,8
210,2
212,1
87,1
87,4
június
95,3
202,1
203,5
83,4
84,0
július
95,7
203,6
204,6
83,7
84,3
augusztus
96,3
205,4
205,0
84,0
84,4
szeptember
97,6
209,2
208,7
85,2
85,9
október
97,1
208,9
208,6
84,8
85,6
november
95,1
205,3
205,9
83,6
84,6
december
93,5
202,5
202,6
82,2
83,6
92,1
199,5
199,7
80,4
82,2
91,7
199,1
199,7
79,8
81,8
2001. január
2002. január február
III
Forrás: MNB 2002-re elõzetes adatok. 1
2002/4 • HAVI JELENTÉS
65
III
II. MONETÁRIS FELTÉTELRENDSZER
II
II. MONETÁRIS FELTÉTELRENDSZER II/1/1. táblázat A jegybanki fedezett hitel és swapügyletek kamatai Éves kamatláb, % Idõponttól
2000. január 4.
1 napos swap
Keretkiegészítõ repó
15,75
15,75
23,00
január 19.
14,25
14,25
21,50
február 17.
13,75
13,75
21,00
március 23.
13,25
13,25
21,00
április 3.
13,25
13,25
19,00
április 25.
13,00
13,00
19,00
augusztus 8.
12,75
12,75
19,00
október 11.
13,75
13,75
19,00
2001. január 8.
13,50
13,50
19,00
február 5.
13,25
13,25
19,00
április 2.
13,25
–
–
szeptember 10.
13,00
–
–
október 25.
12,75
–
–
november 13.
12,25
–
–
december 11.
11,25
–
–
2002. január 8.
II
1 napos fedezett hitel
11,00
–
–
január 22.
10,50
–
–
február 19.
10,00
–
–
Forrás: MNB
II/1/2. táblázat Jegybanki betéti kamatok Éves kamatláb, % Idõponttól
2000. január 4.
1 napos betét
2 hetes betét
11,75
13,75
január 19.
10,25
12,25
február 17.
9,75
11,75
március 23.
9,25
11,25
április 25.
9,00
11,00
augusztus 8.
8,75
10,75
október 11.
9,75
11,75
9,50
11,50
2001. január 8. február 5.
9,25
11,25
szeptember 10.
9,00
11,00
október 25.
8,75
10,75
november 13.
8,25
10,25
december 11.
8,25
9,75
8,00
9,50
január 22.
7,50
9,00
február 19.
7,00
8,50
2002. január 8.
Forrás: MNB
38
MAGYAR NEMZETI BANK
II. MONETÁRIS FELTÉTELRENDSZER
II/2. táblázat A kötelezõ tartalék mértéke és a kötelezõ tartalék után fizetett kamat % Kötelezõ tartalékráta Idõponttól általános
2000. július 1. 2001. február 1. július 1.
egyéb
11,00
4,00
7,00
4,00
6,00
–
% A kötelezõ tartalék után fizetett kamat Idõponttól
a forintforrások
a devizaforrások
alapján képzett tartalék után
2000. január 4.
A kötelezõ jegybanki tartalékra fizetett kamat kiszámításánál alkalmazott korrekciós kamat
7,75
7,75
–
január 19.
6,25
6,25
–
február 17.
6,00
6,00
–
március 23.
5,50
5,50
–
április 25.
5,25
5,25
–
július 1.
5,25
5,75
5,75
augusztus 8.
5,00
5,50
5,75
november 15.
6,00
6,50
5,75
5,75
6,25
5,75
január 31.
3,50
4,00
5,75
február 1.
3,50
4,00
8,00
február 5.
3,25
3,75
8,00
2001. január 8.
május 31.
3,25
3,75
–
augusztus 1.
4,25
4,25
–
II
Forrás: MNB
II/3. táblázat Árfolyam-intézkedések
Elõre bejelentett csúszó leértékelés mértéke (%) Idõponttól
2000. január 1.
Valutakosár összetétele
100% EUR
április 1. 2001. április 1. május 4. október 1.
sávszélesség: +/–15%
havi
napi1
0,4
0,0133
0,3
0,0098
0,2
0,0066
0,2
0,0066
nincs leértékelés
nincs leértékelés
Forrás: MNB 1 A leértékelés naponta történt.
2002/ 4 • HAVI JELENTÉS
39
II. MONETÁRIS FELTÉTELRENDSZER
II/4. táblázat A Magyar Nemzeti Banknál meghirdetett forinthitel- és egyéb betéti kamatok Éves kamatláb, % 2000 Hitel- és betétfajták
A jegybanki alapkamat mértéke
január 1.
janluár 20.
március 1.
április 3.
14,50
13,00
12,00
11,00
I. Jegybanki (refinanszírozási) kölcsönök kamatlába 1. Alapkamatozású és hosszú lejáratú refinanszírozási hitelek
14,50
13,00
12,00
11,00
a) A hitelintézetek 1 évnél hosszabb lejáratú refinanszírozás hitelei
14,50
13,00
12,00
11,00
b) A devizabetét ellenében nyújtott éven túli refinanszírozási hitelek
20,00
20,00
20,00
20,00
2. Váltók viszontleszámítolása esetén, ha a viszontleszámítolás és az esedékesség közötti idõ 0–90 nap 3. Kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelek a) Export-céghitelek – 180 napig terjedõ lejárat esetén
10,00
10,00
10,00
10,00
– 180 napon túli, de 1 éven belüli lejáratnál
11,00
11,00
11,00
11,00
– éven túli lejáratnál
12,00
12,00
12,00
12,00
7,50
7,50
7,50
7,50
b) Forgatható exportokmányok leszámítolása c) Idegenforgalmi konstrukció keretében folyósított kölcsönök
10,15
9,10
8,40
7,70
3,00
3,00
3,00
3,00
e) Start és japán hitel refinanszírozására nyújtott hitelek
10,875
9,75
9,00
8,25
f) Újrakezdõk és pályakezdõk kölcsönei
10,875
9,75
9,00
8,25
5,00
5,00
5,00
5,00
7,92
7,92
7,92
7,92
b) Az állami költségvetést 1999. évtõl finanszírozó hitelek
14,50
13,00
12,00
11,00
c) Az állami költségvetés részére nyújtott likviditási hitel
d) Egzisztencia hitel refinanszírozására nyújtott hitelek
II
II. Jegybanknál saját elhatározás alapján elhelyezett betétek után térített kamatok – Nem hatósági letét után fizetett kamat III. Az állami költségvetést finanszírozó hitelek a) Az állami költségvetés 1991. évet megelõzõen keletkezett államadóssága után
14,50
13,00
12,00
11,00
IV. Kincstári egyszámla
14,50
13,00
12,00
11,00
V. A jegybanki büntetõ kamat legmagasabb mértéke
10,00
10,00
10,00
10,00
40
MAGYAR NEMZETI BANK
II. MONETÁRIS FELTÉTELRENDSZER
II/4. táblázat (folytatás) A Magyar Nemzeti Banknál meghirdetett forinthitel- és egyéb betéti kamatok Éves kamatláb, % 2001
2002 Hitel- és betétfajták
jan. 1.
júl. 13.
szept. 10.
okt. 25.
nov. 13.
dec. 11.
jan. 1.
jan. 8.
jan. 22.
febr. 19.
11,00
11,25
11,00
10,75
10,25
9,75
9,75
9,50
9,00
8,50
A jegybanki alapkamat mértéke I. Jegybanki (refinanszírozási) kölcsönök kamatlába 1. Alapkamatozású és hosszú lejáratú refinanszírozási hitelek
11,00
11,25
11,00
10,75
10,25
9,75
9,75
9,50
9,00
8,50
11,00
11,25
11,00
10,75
10,25
9,75
9,75
9,50
9,00
8,50
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
a) A hitelintézetek 1 évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hitelei b) A devizabetét ellenében nyújtott éven túli refinanszírozási hitelek 2. Váltók viszontleszámítolása esetén, ha a viszontleszámítolás és az esedékesség közötti idõ 0–90 nap 3. Kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelek a) Export-céghitelek
10,00
10,00
10,00
10,00
10,00
10,00
10,00
10,00
10,00
10,00
– 180 napig terjedõ lejárat esetén
11,00
11,00
11,00
11,00
11,00
11,00
11,00
11,00
11,00
11,00
– 180 napon túli, de 1 éven belüli lejáratnál
12,00
12,00
12,00
12,00
12,00
12,00
12,00
12,00
12,00
12,00
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
– éven túli lejáratnál b) Forgatható exportokmányok leszámítolása
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
c) Idegenforgalmi konstrukció keretében folyósított kölcsönök
3,00
3,00
3,00
3,00
3,00
–
–
–
–
–
d) Egzisztencia hitel refinanszírozására nyújtott hitelek
8,25
8,438
8,25
8,063
7,688
7,313
7,313
7,125
6,75
6,375
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
II
e) Start és japán hitel refinanszírozására nyújtott hitelek f) Újrakezdõk és pályakezdõk kölcsönei II. Jegybanknál saját elhatározás alapján elhelyezett betétek után térített kamatok
5,00
5,00
5,00
5,00
5,00
5,00
5,00
5,00
5,00
5,00
– Nem hatósági letét után fizetett kamat III. Az állami költségvetést finanszírozó hitelek
7,64
7,64
7,64
7,64
7,64
7,64
7,00
7,00
7,00
7,00
a) Az állami költségvetés 1991. évet megelõzõen keletkezett államadóssága után
11,00
11,25
11,00
10,75
10,25
9,75
9,75
9,50
9,00
8,50
b) Az állami költségvetést 1999. évtõl finanszírozó hitelek
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
11,00
11,25
11,00
10,75
10,25
9,75
9,75
9,50
9,00
8,50
IV. Kincstári egyszámla
c) Az állami költségvetés részére nyújtott likviditási hitel
10,00
10,00
10,00
10,00
10,00
10,00
10,00
10,00
10,00
10,00
V. A jegybanki büntetõ kamat legmagasabb mértéke
Forrás: MNB Megjegyzés: A dátumok a kamatváltozás idõpontjára vonatkoznak.
2002/ 4 • HAVI JELENTÉS
41
II. MONETÁRIS FELTÉTELRENDSZER II/5. táblázat A belföldi kibocsátású 3 hónapos MNB-forintkötvény hozama % Aukció idõpontja
2000. március 20. március 27. április 3. április 10. április 17. április 21. április 28.
II
42
Átlagos éves hozam
11,05 10,83 10,89 10,86 10,86 10,85 10,78
május 8.
10,78
május 15. május 22. május 29.
10,78 10,78 0,001
június 5. június 9. június 19. június 26.
10,78 10,78 0,001 10,66
július 3. július 10. július 17. július 24. július 31.
10,64 10,64 10,63 10,63 10,63
augusztus 7. augusztus 14. augusztus 21. augusztus 28.
10,59 10,64 10,67 10,68
szeptember 4. szeptember 11. szeptember 18. szeptember 25.
10,69 10,70 10,71 10,75
október 2. október 9. október 16. október 20. október 30.
10,76 10,77 11,80 11,82 11,82
november 6. november 13. november 20. november 27.
11,82 11,83 11,83 11,83
december 4. december 11. december 18. december 21. december 29.
11,83 11,83 11,83 11,83 11,81
Aukció idõpontja
2001. január 8. január 15. január 22. január 29.
% Átlagos éves hozam
11,50 11,46 11,48 11,42
február 5. február 12. február 19. február 26.
11,04 10,93 11,02 11,01
március 5. március 12. március 19. március 26.
11,02 11,02 11,02 11,03
április 2. április 9. április 13. április 23. április 27.
11,10 11,21 11,11 11,14 11,14
május 7. május 14. május 21. május 28.
11,12 11,05 11,08 11,05
június 1. június 11. június 18. június 25.
10,99 10,73 10,67 10,69
július 2. július 9. július 16. július 23. július 30.
10,85 10,69 10,79 10,84 10,82
augusztus 6. augusztus 13. augusztus 17. augusztus 27.
10,74 10,74 10,85 10,93
szeptember 3. szeptember 10. szeptember 17. szeptember 24.
10,83 10,81 10,95 10,85
október 1. október 8. október 15. október 19.
10,72 10,70 10,50 10,64
október 29.
10,51
november 5. november 12. november 19. november 26.
10,46 10,26 10,09 9,95
december 3. december 10. december 17. december 21. december 28.
10,02 9,89 9,78 9,86 9,89
% Aukció idõpontja
Átlagos éves hozam
2002. január 7. január 14. január 21. január 28. 2002. február 4. február 11. február 18. február 25.
9,56 8,83 8,72 8,65 8,52 8,48 8,41 8,39
Forrás: MNB 1 Az MNB eredménytelennek nyilvánította.
MAGYAR NEMZETI BANK
PUBLIKÁCIÓS NAPTÁR
Publikációs naptár (2002. május–2002. október)
Sajtóközlemények
Dátum
Sajtóközlemények
Vonatkozási idõszak
2002. máj. 2.
Nem pénzügyi vállalati, háztartási és bankközi kamatok
2002. máj. 3.
Fizetési mérleg
elõzetes
2002. márc.
2002. máj. 8.
Az MNB statisztikai mérlege
elõzetes
2002. ápr.
2002. máj. 14.
A monetáris intézmények konszolidált mérlege
elõzetes
2002. ápr.
2002. máj. 17.
A háztartások nettó finanszírozási képessége
elõzetes
2002. ápr.
2002. máj. 21.
Fizetési mérleg
2002. márc.
2002. máj. 22.
Az értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása
2002. I. n. év
2002. jún. 3.
Nem pénzügyi vállalati, háztartási és bankközi kamatok
2002. ápr.
2002. jún. 3.
Fizetési mérleg
2002. jún. 10.
Az MNB statisztikai mérlege
elõzetes
2002. máj.
2002. jún. 14.
A monetáris intézmények konszolidált mérlege
elõzetes
2002. máj.
2002. jún. 17.
A háztartások nettó finanszírozási képessége
elõzetes
2002. máj.
2002. jún. 18.
Fizetési mérleg
2002. ápr.
2002. júl. 2.
Nem pénzügyi vállalati, háztartási és bankközi kamatok
2002. máj.
2002. júl. 3.
Fizetési mérleg
2002. júl. 8.
Az MNB statisztikai mérlege
elõzetes
2002. jún.
2002. júl. 15.
A monetáris intézmények konszolidált mérlege
elõzetes
2002. jún.
2002. júl. 17.
A háztartások nettó finanszírozási képessége
elõzetes
2002. jún.
2002. júl. 18.
Fizetési mérleg
2002. aug. 2.
Nem pénzügyi vállalati, háztartási és bankközi kamatok
2002. aug. 5.
Fizetési mérleg
elõzetes
2002. jún.
2002. aug. 8.
Az MNB statisztikai mérlege
elõzetes
2002. júl.
2002. aug. 14.
A monetáris intézmények konszolidált mérlege
elõzetes
2002. júl.
2002. aug. 16.
A háztartások nettó finanszírozási képessége
elõzetes
2002. júl.
2002. aug. 21.
Fizetési mérleg
2002. jún.
2002. aug. 22.
Az értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása
2002. II. n. év
2002. szept. 2.
Nem pénzügyi vállalati, háztartási és bankközi kamatok
2002. szept. 3.
Fizetési mérleg
elõzetes
2002. júl.
2002. szept. 9.
Az MNB statisztikai mérlege
elõzetes
2002. aug.
2002. szept. 16.
A monetáris intézmények konszolidált mérlege
elõzetes
2002. aug.
2002. szept. 17.
A háztartások nettó finanszírozási képessége
elõzetes
2002. aug.
2002. szept. 18.
Fizetési mérleg
2002. október 2.
Nem pénzügyi vállalati, háztartási és bankközi kamatok
2002. október 3.
Fizetési mérleg
elõzetes
2002. aug.
2002. október 8.
Az MNB statisztikai mérlege
elõzetes
2002. szept.
2002. október 14.
A monetáris intézmények konszolidált mérlege
elõzetes
2002. szept.
2002. október 17.
A háztartások nettó finanszírozási képessége
elõzetes
2002. szept.
2002. október 18.
Fizetési mérleg
2002/4 • HAVI JELENTÉS
2002. márc.
2002. ápr.
2002. máj.
2002. máj. 2002. jún.
2002. júl.
2002. júl.
2002. aug.
2002. aug.
127
Publikációs naptár
Egyéb adatszolgáltatás
Dátum
Egyéb adatszolgáltatás
Vonatkozási idõszak
Naponta
Jegybanki kamatok
Naponta
Bankközi kamatok
Naponta
Árfolyamok
2002. máj. 8.
Nemzetközi tartalékok
2002. máj. 21.
Nemzetközi tartalékok
2002. máj. 21.
Az MNB statisztikai mérlege
2002. márc.
2002. máj. 21.
A monetáris intézmények konszolidált mérlege
2002. márc.
2002. máj. 21.
Az egyéb monetáris intézmények összevont mérlege
2002. márc.
2002. máj. 31.
Nemzetközi tartalékok – devizalikviditás
2002. ápr.
2002. máj. 21.
Nemzetközi befektetési pozíció
2002. márc.
2002. jún. 10.
Nemzetközi tartalékok
2002. jún. 18.
Nemzetközi tartalékok
2002. jún. 21.
Az MNB statisztikai mérlege
2002. ápr.
2002. jún. 21.
A monetáris intézmények konszolidált mérlege
2002. ápr.
2002. jún. 21.
Az egyéb monetáris intézmények összevont mérlege
2002. ápr.
2002. jún. 28.
Nemzetközi tartalékok – devizalikviditás
2002. máj.
2002. jún. 18.
Nemzetközi befektetési pozíció
2002. ápr.
2002. júl. 8.
Nemzetközi tartalékok
2002. júl. 18.
Nemzetközi tartalékok
2002. júl. 22.
Az MNB statisztikai mérlege
2002. máj.
2002. júl. 22.
A monetáris intézmények konszolidált mérlege
2002. máj.
2002. júl. 22.
Az egyéb monetáris intézmények összevont mérlege
2002. máj.
2002. júl. 31.
Nemzetközi tartalékok – devizalikviditás
2002. jún.
2002. júl. 18.
Nemzetközi befektetési pozíció
2002. máj.
elõzetes
2002. ápr. 2002. márc.
elõzetes
2002. máj. 2002. ápr.
elõzetes
2002. jún. 2002. máj.
2002. aug. 8.
Nemzetközi tartalékok
2002. aug. 21.
Nemzetközi tartalékok
2002. aug. 21.
Az MNB statisztikai mérlege
2002. jún.
2002. aug. 21.
A monetáris intézmények konszolidált mérlege
2002. jún.
2002. aug. 21.
Az egyéb monetáris intézmények összevont mérlege
2002. jún.
2002. aug. 30.
Nemzetközi tartalékok – devizalikviditás
2002. júl.
2002. aug. 21.
Nemzetközi befektetési pozíció
2002. jún.
2002. szept. 9.
Nemzetközi tartalékok
2002. szept. 18.
Nemzetközi tartalékok
2002. szept.23.
Az MNB statisztikai mérlege
2002. júl.
2002. szept. 23.
A monetáris intézmények konszolidált mérlege
2002. júl.
2002. szept. 23.
Az egyéb monetáris intézmények összevont mérlege
2002. júl.
2002. szept. 30.
Nemzetközi tartalékok – devizalikviditás
2002. aug.
2002. szept. 18.
Nemzetközi befektetési pozíció
2002. júl.
2002. okt. 8.
Nemzetközi tartalékok
2002. okt. 18.
Az MNB statisztikai mérlege
2002. okt. 21.
Nemzetközi tartalékok
2002. aug.
2002. okt. 21.
A monetáris intézmények konszolidált mérlege
2002. aug.
2002. okt. 21.
Az egyéb monetáris intézmények összevont mérlege
2002. aug.
2002. okt. 31.
Nemzetközi tartalékok – devizalikviditás
2002. szept.
2002. okt. 18.
Nemzetközi befektetési pozíció
2002. aug.
128
elõzetes
2002. júl. 2002. jún.
elõzetes
2002. aug. 2002. júl.
elõzetes
2002. szept. 2002. aug.
MAGYAR NEMZETI BANK
Publikációs naptár
Referensek
Nem pénzügyi vállalati, háztartási és bankközi kamatok
Simonné Sulyok Brigitta MNB Statisztikai fõosztály Telefon:428 2600/13-87 Fax: 428 2542 e-mail:
[email protected]
Fizetési mérleg
Dr. Durucskó Mihály MNB Statisztikai fõosztály Telefon: 428 2600/23-05 Fax: 428 2540 e-mail:
[email protected]
Nemzetközi tartalékok
T. Krasznai Andrea
Nemzetközi befektetési pozíció
MNB Statisztikai fõosztály
Nemzetközi tartalékok – devizalikviditás
Telefon: 428 2696 Fax: 428 2539 e-mail:
[email protected]
Az MNB statisztikai mérlege
Kósáné Schäffer Zsuzsa MNB Statisztikai fõosztály Telefon: 428 2600/17-24 Fax: 428 2542 e-mail:
[email protected]
A monetáris intézmények konszolidált mérlege
Kiss László MNB Statisztikai fõosztály Telefon: 428 2600/24-31 Fax: 428 2542 e-mail:
[email protected]
A háztartások nettó finanszírozási képessége
Németné Marosi Katalin MNB Statisztikai fõosztály Telefon: 428 2600/11-05 Fax: 428 2541 e-mail:
[email protected]
Az értékpapír-állomány tulajdonosi megoszlása
Csépke Tamás MNB Statisztikai fõosztály Telefon: 428 2600/19-12 Fax: 428 2541 e-mail:
[email protected]
Árfolyamok
Szemere Róbert MNB Statisztikai fõosztály Telefon: 428 2600/12-98 Fax: 428 2541 e-mail:
[email protected]
2002/4 • HAVI JELENTÉS
129
MNB Általános tájékoztató
IGAZGATÓSÁG Dr. Járai Zsigmond, elnök Riecke Werner, alelnök Dr. Szapáry György, alelnök Adamecz Péter, alelnök Auth Henrik, alelnök
SZERVEZETI EGYSÉGEK Nemzetközi kapcsolatok osztálya Telefon: 428-2667 Telefax: 428-2523 Közgazdasági fõosztály Telefon: 428-2658 Telefax: 428-2590 Pénz- és devizapiaci fõosztály Telefon: 269-4710 Telefax: 428-2529 Pénzpolitikai fõosztály Telefon: 428-2687 Telefax: 428-2589 Statisztikai fõosztály Telefon: 428-2691 Telefax: 428-2541 Szabályozáspolitikai önálló osztály Telefon: 428-2694 Telefax: 428-2543
AZ MNB SZÉKHELYE Magyar Nemzeti Bank 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8-9. Telefon: 428-2600 Telex: 22-5678 mnb h Telefax: 428-2500
2002/4 • HAVI JELENTÉS
Titkárság Telefon: 428-2730 Telefax: 428-2584 Nemzetközi Valutaalap Közép-Európai Regionális Képviselet Telefon: 269-0759 Telefax: 269-0760
131
Nyomdába adás idõpontja: 2002. május 6. Nyomás: AduPrint Kft. 66129
