HATVAN VÁROS TÖBB RÉSZTERÜLETRE VONATKOZÓ, ÚJ ELJÁRÁS SZERINTI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁSA

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG H-1085 BUDAPEST, JÓZSEF KÖRÚT 29. TELEFON: (36-1) 413-0959 FAX: (36-1) 413-0958 www.vatikft.hu

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS HATVAN VÁROS TÖBB RÉSZTERÜLETRE VONATKOZÓ, ÚJ ELJÁRÁS SZERINTI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁSA EGYEZTETÉSI ANYAG 2014. ÁPRILIS

Témafelelős:

Paksi Szilvia településtervező vezető tervező (TT/1É 01-2592)

A környezeti vizsgálatért felelős tervező:

Rigó István okl. táj- és kertépítészmérnök (TK 01-5189)

Tervező:

Mátrai Levente okl. tájépítészmérnök

GRASSALKOVICH KASTÉLY – 2014. március á

HATVAN VÁROS TÖBB RÉSZTERÜLETRE VONATKOZÓ, ÚJ ELJÁRÁS SZERINTI TRE MÓDOSÍTÁSA KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

Tartalomjegyzék 1 Bevezetés (A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése)... 2 1.1 Előzmények, különösen a tematika tartalma.......................................................2 1.2 A tervezés más részeihez való kapcsolódás ........................................................2 1.3 A környezet védelméért felelős szervek bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele, az indokok összefoglalása ......................................................3 1.4 Az érintett nyilvánosság meghatározása ............................................................6 1.5 A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, nehézségek (mint pl. technikai hiányosságok, bizonyos ismeretek hiánya stb.), az előrejelzések érvényességi határai, a felmerült bizonytalanságok. ............................................................................................8 2 A terv, illetve program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok rövid ismertetése ........................................................................................................ 9 2.1 A terv, illetve program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése ................9 2.2 A terv, illetve program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal ................................................................................................ 12 2.2.1 A terv koncepcionális alapját jelentő településfejlesztési dokumentumok bemutatása és elemzése a környezeti értékelés szempontjából (környezeti, társadalmi, gazdasági)......................................................... 12 2.2.2 A terv összefüggése (környezet- és természetvédelmi, társadalmi és gazdasági célok, fenntarthatóság) más releváns tervekkel és programokkal (területi tervek, jogszabályok, természetvédelmi kezelési tervek stb.)........................................................................................... 13 2.2.3 A releváns tervek és programok összevetése, ütköztetése a terv koncepciójával és céljával, környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata (országos, megyei, települési környezetvédelmi programok, elvek)............ 22 2.3 A változatok rövid ismertetése, a változatok közötti választás indokai 23 3 A környezeti állapot feltárása ...................................................................... 23 3.1 A települési környezet jellemzői ...................................................................... 24 3.2 A település környezeti állapotának ismertetése................................................. 24 3.3 A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartóképesség, terhelhetőség) 24 3.4 A fennálló környezeti, tájhasználati konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv nem valósulna meg .............................................. 24 4 A várható környezeti hatások előrejelzése .................................................. 26 4.1 Jól azonosítható környezeti igénybevétel vagy terhelés esetén vizsgálandó hatások ........................................................................................................ 26 4.2 A közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése......................................... 32 5 A terv környezeti szempontú értékelése ...................................................... 35 6 A káros hatások elkerülésére tett javaslatok ............................................... 35 7 Környezeti szempontú javaslatok más tervek, programok számára ............ 36 8 Monitorozási javaslatok ............................................................................... 36 9 Közérthető összefoglaló ............................................................................... 37 2014. április

1.


1 Bevezetés (A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése) 1.1 Előzmények, különösen a tematika tartalma Hatvan Város Önkormányzata településrendezési eszközeinek részterületekre szóló módosítását határozta el, amelynek elkészítésével a VÁTI Városépítési Kft-t bízta meg. A tervezési területek Hatvan város közigazgatási területén belül elszórtan találhatók. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) kormányrendelet alapján, a település egy részére készülő településrendezési eszközök esetén várható környezeti hatásuk jelentőségének eseti meghatározása alapján dönthető el a környezeti vizsgálat szükségessége. A környezetvédelméért felelős közigazgatási szervek az 1.3. pontban ismertetett állásfoglalásokat adták, mely alapján három tervezett módosításhoz kapcsolódóan (A/1, A/7, valamint A/12) a környezeti vizsgálat elvégzése vált szükségessé. A terv az A/1 jelű változtatás esetén a volt Laktanya területének gazdasági területté való átminősítését, az A/7 jelű változtatás esetén a Sóderes tó sport célú hasznosításának biztosítását, míg az A/12 jelű változtatás esetén a város egykori szeméttelepének védőterületén belül ipari terület kijelölését volt hivatott településrendezési eszközökkel előkészíteni. A környezeti értékelés a 2/2005. (I. 11.) kormányrendelet 4. számú melléklete alapján, a környezet védelméért felelős szervek véleményének kikérésével került összeállításra. A tematika a tartalomjegyzékkel megegyező. 1.2 A tervezés más részeihez való kapcsolódás A környezeti értékelés Hatvan város részterületeire vonatkozó településrendezési eszközeinek (településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat) módosításához kapcsolódóan került kidolgozásra. A környezeti értékelés vizsgálja a településrendezési eszközök környezeti vonatkozásait, a terv megvalósulásával várható környezeti hatásokat. Az értékelés nem tér ki a település természeti adottságainak vizsgálatára, ismertetésére, azt a településrendezési eszköz-módosítás alátámasztó munkarészének vonatkozó fejezete ismerteti. A tervezett tematika megküldésre, véleményeztetésre került a jogszabályban előírt környezet védelméért felelős szervek, érintettek számára. Az elkészült egyeztetési terv környezeti értékelésének kidolgozása a készülő tervvel párhuzamosan, azzal iterálva történt. Az értékelés során kapott környezeti szempontú javaslatok beépítésre kerültek a tervbe. A településrendezési eszközök tervezői és a környezeti értékelés készítői kö-

2014. április

2.


zött folyamatos egyeztetés történt, amelynek eredményeképpen, konzultációk alapján kerültek a környezeti szempontok érvényesítésre. 1.3 A környezet védelméért felelős szervek bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele, az indokok összefoglalása Hatvan Város Önkormányzata a 2/2005. Korm. rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott közigazgatási szervektől előzetes állásfoglalást kért a környezeti értékelésről, elsődlegesen annak tematikájáról. A környezet védelméért felelős közigazgatási szervek tematikára adott, valamint környezeti szempontú előzetes véleményeinek összefoglalóját szemlélteti a következő táblázat. A táblázat alatt feltűntetésre került, hogy a felelős szervek véleménye a környezeti értékelés során milyen formában került figyelembevételre, beépítésre. Ssz. Közigazgatási Szerv

Állásfoglalás, indoklás

1

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és természetvédelmi Felügyelőség

„A tervezett módosítás környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi szempontból várhatóan jelentős hatással nem rendelkezik, ezért a Felügyelőség környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja szükségesnek.”

2

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

„Az A/7 tervezési területen (Sóderes tó és környéke) beépítésre nem szánt különleges vízisport-terület kialakítása ellen Igazgatóságunk nem emelt kifogást. A fejlesztési terület egy része, a mesterségesen kialakult bányatavak azonban ökológiai folyosóként részei az ökológiai hálózatnak. Igazgatóságunk csak az A/7 tervezési területre javasolja a tervezett fejlesztésekkel összhangban az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontja, 4. § (2) bekezdése, valamint a rendelet 2. számú melléklet 2.f) pontja alapján környezeti vizsgálat lefolytatását. A környezeti vizsgálatnak kell választ adnia arra, hogy az ökológiai folyosóként fontos tavak parti sávjainak vízisportterületként tervezett terület-felhasználása milyen hatással lehet a védett növény- és állatfajok élő- és táplálkozó területére.”

2014. április

3.


Ssz. Közigazgatási Szerv


3

Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

„A módosítással érintett területek vonatkozásában tekintettel az ott tervezett tevékenységre, annak esetleges humán egészségügyi kockázatára, környezeti vizsgálat lefolytatását környezet- és település egészségügyre kiterjedően közegészségügyi szempontból nem tartjuk szükségesnek.”

4

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi és örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész

„Az előzetes tájékoztatási szakaszban, valamint a… levelének mellékletében felsorolt módosítási témák közül az épített környezet védelmére tekintettel a következő módosítási szándékoknál tartom szükségesnek a környezeti vizsgálat elvégzését: • A/1 számú módosítás: a volt Laktanya és a Nagygombosi Major területére • A/7. számú módosítás: a Sóderes tó és környezetére. • A/12 számú módosítás: a 044/17-25 hrsz. területére. Fenti területek új beépíthetőségének, kialakíthatóságának megvalósulását biztosító szabályozás változása oly hatással lesz az épített környezetre, ami indokolja a környezeti vizsgálat lefolytatását.”

5

Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság

„A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel tárgyi ügyben.” „Egyidejűleg tájékoztatom, hogy a változással érintett területek a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján kijelölt vízbázisvédelmi területet nem érintenek.””

6

Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

2014. április

„Környezeti vizsgálat lefolytatását talajvédelmi szempontból nem tartom szükségesnek.”

4.


Ssz. Közigazgatási Szerv 7


Heves Megyei Kormányhivatal Hatvani Járási Hivatal Járási Földhivatala

Környezeti hatásvizsgálat lefolytatását nem kérte.

8

Miskolci Bányakapitányság

„A Miskolci Bányakapitányság Hatvan város több részterületét érintő területrendezési eszközeinek módosításához kapcsolódóan a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 1. § (3) pontja szerinti környezeti hatásvizsgálat elkészítését bányászati, földtani okok miatt nem tartja szükségesnek.”

9

Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

„Környezeti hatásvizsgálati dokumentáció elkészítését örökségvédelmi szempontból nem tartjuk szükségesnek.”

Felhívta a figyelmet, a jogszabályi előírások – így a 338/2006. Korm. rendelet, az 1994. évi LV. tv., az 1997. évi CXLI. tv., a 2007. évi CXXIX. tv., a 109/1999. FVM rendelet – betartására.

A táblázatban fel nem sorolt környezet védelméért felelős szervek a környezeti értékelés készítésével kapcsolatban véleményt nem adtak.

A felelős szervek véleményét figyelembe véve a Környezeti értékelést az A/1, az A/7, valamint az A/12 számú változások területére készítettük el.

2014. április

5.


1.4 Az érintett nyilvánosság meghatározása A 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdésének a) és b) pontjának értelmében érintett nyilvánosságnak tekinthető az a természetes személy, jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

amelyre a környezeti vizsgálatköteles tervről, illetve programról való döntés különösen környezeti hatásai miatt - kihat vagy kihathat, valamint amely a döntésben érdekelt, különösen az olyan környezetvédelmi vagy más civil szervezet, amelynek tevékenységi körét a környezeti vizsgálatköteles tervről, illetve programról való döntés érinti.

A várható környezeti hatások elsősorban Hatvan város területét, lakosságát, valamint a módosítási területen tulajdonnal rendelkező természetes és jogi személyeket érintik. A módosítási területek tulajdonosi viszonyainak vizsgálata a 2009-es teljes közigazgatási területre kiterjedő földkönyv adatai alapján készült el, melyet a környezeti értékeléssel érintett területekre a 2014-es földhivatali adatok alapján aktualizáltunk.

1. ábra Hatvan tulajdoni viszonyai – 2009-es földkönyvi állapot alapján

A/1. számú tervezési feladat /volt Laktanya és gyakorlótér, valamint volt Grassalkovich Major területe/

2014. április

6.


A változtatással érintett terület a 0531/2, 6310/1-27 és 6311 hrsz.-ú ingatlanokat érinti. A módosítással érintett területen belül önkormányzati tulajdonú ingatlanok (6310/111 és 6310/25-27 hrsz.) döntően a volt honvédségi terület északnyugati részén találhatók (önkormányzati tulajdoni arány 19,7%), míg a terület többi ingatlana magántulajdonban van. A/7. számú tervezési feladat /Sóderos tó és környezete/ A változtatással érintett terület, 0145, 0157/6-7, 0158/1, 0178 (patak vége), 0176/15, 0179/3-10, 0195/1-13, 0196, 0197 (külterületi út vége), 0198, 0200/10-12, 0200/14-16, 0200/19, 0200/20-21, 0202 és 0212 hrsz.-ú ingatlanokat érinti. A terület tulajdonilag három részre bontható: a kavics bányató területével érintett ingatlanok az AB Hatvan Kavicstermelő és Forgalmazó Kft. tulajdonában vannak, a tervezési területet érintő külterületi utak és árkok az Önkormányzat tulajdonát képezik, a bányatelket érintő egyéb mezőgazdasági területek, amelyek túlnyomó részben szántó művelési ágúak, magánkézben vannak. A/12. számú tervezési feladat /044/17-25 hrsz.-ú ingatlanok/ A változtatással érintett terület a 044/17-25 hrsz.-ú ingatlanok teljes területe. A terület egésze magántulajdonban van. Az érintettek tájékoztatását, illetve a velük folytatott egyeztetéseket az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet előírásai szerint az Önkormányzat végzi. Hatvan város Önkormányzata Képviselő-testülete 593/2013. (IX. 12.) sz. képv. test. határozatában elfogadta Hatvan város településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő Partnerségi egyeztetési szabályzatát. A határozat értelmében a társadalmi egyeztetés formája: a közzétett tájékoztatóban meghatározott határidőig írásos észrevételek megadása (közvetlen egyeztetés). A településrendezési eszköz módosításának tervezete úgy kerül közzétételre az önkormányzat honlapján, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előterjesztőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse. A tervi javaslatokról a Tervezők és – a Városi Főépítész útján – az Önkormányzat, illetve a Partnerek között folyamatos egyeztetés zajlott. Az érintettek érdekei írásos megkeresésben, illetve képviseleti úton jutottak el a tervezőkhöz. A településrendezési eszköz módosításáról az önkormányzat a honlapon (http://www.hatvan.hu) keresztül, valamint az önkormányzati hirdetőtáblán tájékoztatta a lakosságot. 2014. április

7.


1.5 A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, nehézségek az előrejelzések érvényességi határai, a felmerült bizonytalanságok. A környezeti értékelés során használt adatok forrása:

vonatkozó jogszabályok, térségi tervek, illetékes szakhatóságok adatszolgáltatása, önkormányzati adatszolgáltatás, készülő településrendezési eszköz, katonai felmérések, légifotók.

A tervezés kezdetén a tervezők adatszolgáltatási kérelemmel fordultak az érintett szakhatóságok felé, így a terven naprakész adatállományokból kerültek feltűntetésre az egyes elemek. A településrendezési eszközről készülő környezeti értékelés legfőbb nehézsége, hogy a hagyományos módszerekkel, eszközökkel nehezen becsülhető környezeti hatásokat kell vizsgálnia. Az újonnan megjelenő tervi elemek megvalósulása esetén bekövetkező hatásokat lehet elemezni, értékelni, azonban ezek a tervi elemek nem konkrét objektumok tervei, hanem csak az objektumoknak helyet adó területre vonatkozó keretszabályok. A településrendezési tervek esetén fennáll, hogy az adott keretekkel, lehetőségekkel nem élnek, és a környezetet nem érik új hatások, azonban fennáll az a lehetőség is, hogy a keretek legszélső határával élnek az ingatlan tulajdonosok, és a várható legnagyobb környezeti hatások következnek be.

2014. április

8.


2 A terv, illetve program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok rövid ismertetése Hatvan Város Önkormányzatának megbízásából a Váti Városépítési Kft. készítette el a településrendezési eszközök több részterületre szóló módosítását. A tervezési feladat Hatvan város Településszerkezeti Tervének /elfogadva: 442/2009. (VIII. 27.) sz. határozattal/, valamint Helyi Építési Szabályzatának /elfogadva: 39/2009. (VIII. 28.) sz. önk. rendelettel/ módosítása. Jelen környezeti értékelés Hatvan város településrendezési eszközeinek módosításával párhuzamosan készült, azok várható környezeti hatásainak vizsgálatára, értékelésére. 2.1 A terv, illetve program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése A környezeti értékelés Hatvan módosítás alatt álló településrendezési eszközeinek folyamatban lévő módosítását vizsgálta, értékelte. Az értékelés alapjául szolgáló településrendezési eszközök az alábbiak voltak:

településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat (szabályozási terv).

A településrendezési eszköz módosításának célja tervezési feladatonként került bemutatásra. A/1. számú tervezési feladat /volt Laktanya és gyakorlótér, valamint volt Grassalkovich Major területe/ Volt laktanya és gyakorlótér területe: A volt laktanya és gyakorlótér terület hasznosítását az önkormányzat kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területként kívánta a továbbiakban lehetővé tenni. A változtatási terület délnyugati része már jelenleg is ilyen besorolásban van [Gksz/1.1*]. A módosítás célja az autópálya menti terület környezetéhez illeszkedő hasznosításának megteremtése volt, az eddig kijelölt lakóterületi fejlesztés elvetése mellett. Volt Grassalkovich Major területe: A szomszédos volt Grassalkovich Major különleges beépítésre szánt idegenforgalmi, kulturális és oktatási hasznosítása lett tervbe véve [K/iko], a terület hatályos beépítési paraméterei megtartásával. Jelenleg a terület K/ng, azaz különleges beépítésre szánt Nagygombosi major-megnevezésű területbe van besorolva. A módosítás célja a terület fejlesztési potenciáljának erősítése volt. A hatályos tervhez képest a javasolt településrendezési terv a következő táblázatban található módosítási javaslatokat tartalmazza. TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI MÓDOSULÁSOK HATÁLYOS

V3

Lk

2014. április

kisvárosias lakóterület

TERVEZETT

>

Gksz

kereskedelmi, szolgál-

INDOKLÁS

Hatvan gazdasági potenciáljának

9.


tató terület V4

Lke

V5

Vt

V6

kt.

V7

Z

V8

Ev

kertvárosias lakóterület

>

Gksz

>

Gksz

>

Gksz

zöldterület

>

Gksz

védelmi rendeltetésű erdőterület

>

Gksz

településközpont terület nem szerkezeti jelentőségű közterület

Lk


>

Kiko

V15

Kng

különleges beépítésre szánt terület – Nagygombosi műemlék major területe

>

Kiko

V26

Lk


>

kt.

V32

Lk


>

Ev

V33

Lke

kertvárosias lakóterület

>

Ev

V34

kt.

nem szerkezeti jelentőségű közterület

>

Ev

V14

kereskedelmi, szolgáltató terület kereskedelmi, szolgáltató terület kereskedelmi, szolgáltató terület kereskedelmi, szolgáltató terület kereskedelmi, szolgáltató terület

növelése. A terület autópálya menti helyzetéhez, gazdasági szomszédságához illeszkedő területfelhasználásának megadása. A terület rugalmas kialakítását korlátozó elemek megszűntetése. A funkcióváltás miatt időszerűtlen közterületi elemek törlése. A fejlesztési terület tájba illesztésének elősegítése, a területen elvesző BAÉ helyben történő pótlása.

különleges beépítésre A műemléki környezetnek megfeszánt terület – idegenlelő, a szomszédos műemlékhez forgalmi, kulturális és illeszkedő funkció megteremtése. oktatási terület különleges beépítésre A műemléki védettségű terület szánt terület – idegenhasznosíthatóságát elősegítő forgalmi, kulturális és besorolás. oktatási terület A műemléki környezet és a gaznem szerkezeti jelentődasági terület elválasztásának ségű közterület megoldása. védelmi rendeltetésű erdőterület A fejlesztési terület tájba illesztésének elősegítése, a területen védelmi rendeltetésű elvesző BAÉ helyben történő erdőterület pótlása. védelmi rendeltetésű erdőterület

A számozott módosítások térbeli helyét a mellékelt Vátozási tervlap szemlélteti. Az ábrán és a táblázatban szereplő számozott megjelölés azonos az érékelés alapjául szolgáló tervmódosítás határozattal megállapításra kerülő munkarészének 3.2. melléklet: Változások leírása pontjában alkalmazottal. A konkrét területfelhasználási módosításoknál környezeti szempontból fontosabb a településrendezési terv módosításából adódó fejlesztési lehetőség várható hatásainak komplex vizsgálata. A javasolt terv főbb módosításainak környezeti szempontú értékelése a 4.1. fejezet alatt található. A terület gazdasági fejlesztési területté alakítása ugyanakkor rugalmas használatot takar. A gazdasági célú hasznosításon túl a szomszédos műemlékhez integrálható idegenforgalmi, kulturális, illetve oktatási funkciók megjelenésére is lehetőséget te2014. április

10.


remtett. A változtatás a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kijelölése mellett egyéb területfelhasználás átsorolásokkal is együtt járt. A tervezési terület É-i, illetve K-i részén védelmi rendeltetésű erdőterület került kijelölésre. A/7. számú tervezési feladat /Sóderos tó és környezete/ Az önkormányzat a tavat és környékét beépítésre nem szánt különleges vízisportterületté [Kk/vsp] kívánja fejleszteni. A fejlesztési szándék jelzésén túl azonnali építési jogot nem kívánt megadni a területre, hiszen a területre kijelölt bányatelekkel kapcsolatosan bányavállalkozói jogosultsággal rendelkező céget tart nyilván a Bányakapitányság. A besorolás indoka, hogy az Önkormányzat a sportinfrastruktúra fejlesztését tűzte ki céljául. A mesterséges tó mérete lehetővé teszi evezős edzőpálya kialakítását. A vízisport célú használat környezeti szempontból a bányászati tevékenységnél kedvezőbb hasznosítást takar. TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI MÓDOSULÁSOK HATÁLYOS

V36

Kk-b

különleges beépítésre nem szánt terület – nyersanyaglelőhely (kavicsbánya) területe

TERVEZETT

>

Kkvsp

INDOKLÁS

különleges beépítésre nem szánt terület vízisportterület

Hatvan sportinfrastruktúrájának fejlesztése.

A számozott módosítások térbeli helyét a melléklet Vátozási tervlap szemlélteti. A terület egésze egyazon területfelhasználási kategóriából egy másik területfelhasználási kategóriába kerül át.

2014. április

11.


A/12. számú tervezési feladat /044/17-25 hrsz.-ú ingatlanok/ Az önkormányzat részéről igény merült föl egy nagy léptékű, összefüggő ipari terület kijelölésére, ahol olyan beruházások megjelenését várják, amelyek a város belső területein nem lennének elhelyezhetők, sem nagyságuk, sem esetleges védőövezeteik miatt. A Part-dűlő menti jelenleg kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület ipari területté történő átminősítése az egykori kommunális hulladéklerakó védőterületén belül elhelyezhető létesítmények számára alkalmas besorolást takar. TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI MÓDOSULÁSOK HATÁLYOS

V12

Gksz

kereskedelmi, szolgáltató terület

TERVEZETT

>

Gip

jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület

INDOKLÁS

Hatvan gazdasági potenciáljának fejlesztése

A számozott módosítások térbeli helyét a melléklet Vátozási tervlap szemlélteti. A terület egésze egyazon területfelhasználási kategóriából egy másik területfelhasználási kategóriába kerül át.

A terv célja volt továbbá a településrendezési eszközök módosításánál a hatályos jogszabályokkal való teljes körű harmonizáció érvényre juttatása. Az érvényesítendő jogszabályok között található az Országos Területrendezési Terv, Heves Megye Területrendezési Terve, a jogszabályszerkesztésről szóló IRM rendelet, valamint számos további ágazati jogszabály. 2.2 A terv, illetve program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal A tervhierarchia összhangjának megteremtése érdekében számításba kellett venni a magasabb szintű terveket és programokat, mivel figyelembevételük hiánya tervi ellentmondásokat idézhet elő. 2.2.1 A terv koncepcionális alapját jelentő településfejlesztési dokumentumok bemutatása és elemzése a környezeti értékelés szempontjából (környezeti, társadalmi, gazdasági) A településrendezési eszközök módosításáról Hatvan város Önkormányzatának Képviselő-testülete 629/2013. (IX. 26.) számú határozatával hozott településfejlesztési döntést.

2014. április

12.


2.2.2 A terv összefüggése (környezet- és természetvédelmi, társadalmi és gazdasági célok, fenntarthatóság) más releváns tervekkel és programokkal (területi tervek, jogszabályok, természetvédelmi kezelési tervek stb.) Az egyes terveknél, jogszabályoknál, illetve programoknál az összefüggéseket, megjegyzéseket félkövér betűvel szedve, a sor elején nyíllal (>) jelöltük. HEVES MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE > A térségi terveknek való megfeleltetést tartalmazza a környezeti értékelés tárgyát képező településszerkezeti terv jóváhagyandó munkarésze, ezért itt azt nem kerül megismétlésre 1995. ÉVI LIII. TÖRVÉNY A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAIRÓL AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 24. § Az épített környezet védelme kiterjed a településekre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre. 25. § (1) A települések területén a környezet terhelhetősége és a településrészek rendeltetése alapján a rendezési tervben övezeteket kell meghatározni. (2) Az egyes övezetekben folytatható tevékenységek a külön jogszabályban a környezetterhelés jellege alapján meghatározott védőtávolság, védőterület megléte és a védelmi előírás megtartása esetén engedélyezhetők. (3) A kijelölt védőterületen vagy védőtávolságon belül az adott övezet rendeltetésével össze nem férő tevékenység — külön védelmi intézkedés nélkül — nem folytatható. > Az A/12 számú tervezési feladatnál a település egykori szeméttelepére kijelölt védőtávolságon belül elhelyezhető rendeltetések és az itt kijelölt területfelhasználáson elhelyezhető rendeltetések között eltérés áll fenn, melyet az iparterület kijelölése felold. 26. § A település területén zöldterületeket, védőerdőket külön jogszabály szerint kell kialakítani és fenntartani. 27. § A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezeti tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni és értékelni, – e törvény 43–44. §-aira is figyelemmel – továbbá a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket környezetvédelmi fejezetben vagy önálló környezetvédelmi tervben, illetve programban kell rögzíteni. Ezek tartalmi követelményeit e törvény, valamint külön jogszabályok állapítják meg. > Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) kormányrendelet alapján készült jelen környezeti értékelés. 1996. ÉVI LIII. TÖRVÉNY A TERMÉSZETVÉDELMÉRŐL TÁJVÉDELEM 6. § (1) A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, va2014. április

13.


lamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek. > Az A/1. számú módosítás a tájbaillesztés megoldására véderdőtelepítésével tett javaslatot. > Az A/7. számú módosítás a bányaterület módosítását indítványozta, ezzel a kitermelés okozta tájsebek képződését kívánta megakadályozni, a terület természeti látványának hosszú távon való megtartásával. > Az A/12. számú módosítás a tájbaillesztés megoldására növényzettel való épülettakarás előírásával tett javaslatot. (2) A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. > Az A/1. számú módosításnál a hatályos terv a terület beépített jellegűvé válását már elhatározta, a besorolás tehát nem eredményez új beépítésre szánt területet. A javaslat a műemléki védettséget élvező Grassalkovich majornak és környezetének fejleszthetőségét elősegíti. > Az A/7. számú módosítás a Sóderes tó hosszú távú megőrzését hivatott elérni. A vízisport célú hasznosítás a vízfelület megtartása mellett a partszakasz döntő részének természetközeli megmaradását is elősegíti. Az ökológiai hálózat részét képező területek természetes állapotának fennmaradását az evezős sport céljára történő igénybevétel jobban szolgálja, mint a bányászati tevékenység fenntartása. > Az A/12. számú módosításnál a hatályos terv a terület beépített jellegűvé válását már elhatározta, a besorolás tehát nem eredményez új beépítésre szánt területet. A javaslat természeti értéket, egyedi tájértéket nem érint. (3) Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. (4) Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: igazgatóság) feladata. (5) A településrendezési terv tartalmazza a tervezési területen található egyedi tájértékek felsorolását. > Hatvan esetében a jogszabályon alapuló területi felmérések – a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása szerint – még nem történtek meg. 2014. április

14.


> Az ország egyedi tájértékeinek felmérésére a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Tájépítészeti Kara, a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkársága, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KöH), a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSz), valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) alkotta konzorcium „Táji értékek kataszterezése az Európai Táj Egyezmény hazai bevezetésének megalapozásához, a tájkarakter értékelés módszertanának kidolgozásához” (TÉKA = TájÉrtékKAtaszter) programja vállalkozott. > A tervezési területeken, illetve azok közelében a felmérésen szereplő tájértékek az alábbi típusokba sorolhatók:

műemlékek, régészeti emlékek, kunhalmok, helyi értéket képviselő további építmények.

> Valamennyi tájértékként feltűntetett elem szerepel Hatvan településrendezési eszközein. > Az egyedi tájértékek fennmaradását a tervmódosítás nem befolyásolta. Forrás: http://tajertektar.hu A vizsgált módosításokat piros ellipszis jelöli.

2. ábra Egyedi tájértékek a tervezési területekkel 1997. ÉVI LXXVIII. TÖRVÉNY AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉS CÉLJA ÉS ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEI 7. § (1) A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gya2014. április

15.


rapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése. (2) A településfejlesztés és a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel. Ennek során figyelembe kell venni a) a népesség demográfiai változását, lakásszükségletét, > A vizsgált részterületek településrendezési eszköz módosítása nem tartalmaz lakóterületi fejlesztést. A hatályos településrendezés biztosítja a lakásszükségletet. > Az A/1. számú módosításnál elvetésre került lakóterületi fejlesztés kijelölésére már 2003-ban sor került. A terület beépítésére azonban – a kereslet hiánya miatt – mind a mai napig nem került sor. b) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a civil szervezetek, az egyházi jogi személyek működési feltételeinek lehetőségeire, > A közösségi funkciók fennmaradását a terv nem korlátozza. > Az A/1. számú módosítás a Nagygombosi major fejlesztési lehetőségeit kívánja bővíteni, különösen a turisztikai, oktatási, kulturális vonal erősítésével. A szomszédos gazdasági területek kijelölésénél egy tág felhasználású besorolást kívántak érvényesíteni, lehetővé téve a major fejlesztéséhez való integrálódásukat. > Az A/7. számú módosítás a település sportolási lehetőségeit bővíti. c) a helyi népesség identitásának erősítését, kulturális örökségük sokféleségének és gazdagságának megőrzését, > Az A/1. számú módosítás az épített, míg az A/7. számú módosítás a természeti értékek megőrzését, bemutatását teremti meg. > Az A/12. számú módosítás kulturális örökség megúőrzésére d) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, > Az A/1. és az A/12. számú módosítások új gazdasági beruházásoknak teremtenek lehetőségeket. > Az A/7. számú módosítás felvetődése a kijelölt bányatelken folytatott kitermelés folyamatos csökkenéséhez kötődik. A kizárólag településszerkezeti szinten jelölt fejlesztés a nyersanyaglelőhely üzemelésének szükséges ideig történő biztosítását szolgálja. A

2014. április

16.


sport célú lehetőségek megteremtése ugyanakkor új gazdasági szereplők megjelenését eredményezik. e) a helyi társadalmi-gazdasági és infrastrukturális egyenlőtlenségek csökkentését, az integráció elmélyítését, > Valamennyi módosítás infrastruktúra fejlesztéssel jár együtt, melynek előnyeit környezetük is élvezni fogja. f) a közlekedési kényszer csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását. > Az A/1. és az A/12. számú módosítások közúti kapcsolattal (2401. j. mellékút, illetve 32. sz. főút) rendelkeznek. Területük a Fő tértől számított 3 km-en belül helyezkedik el. > Az A/7. számú módosítás a 32. sz. másodrendű főútra csatlakozó kiszolgáló útról közvetlen bekötéssel elérhető. g) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, > Az A/1. számú, volt Laktanya helyére tervezett lakóterületi fejlesztés az egészséges lakókörnyezet biztosítását – az autópálya közelsége miatt – kompromisszumok árán tudta volna megoldani, elvetése a jogszabályi előírásokkal összhangot mutat. > Az A/12. számú iparterület kijelölése a belterülettől való távolsága miatt nem veszélyezteti az egészséges lakókörülményeket, ugyanakkor lehetőséget teremt új munkahelyek kialakítására. A beruházás megvalósítása során, így a munkakörülmények kialakításakor is, törekedni kell az elérhető legjobb technológia alkalmazására. h) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, > A településrendezési terv készítése során a tervezők a megkért adatszolgáltatás keretében megkapták a Lechner Lajos Tudásközpontnál nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és műemlékek alfanumerikus adatait tartalmazó táblázatokat, továbbá az azok topográfiai elhelyezkedését és kiterjedését tartalmazó térinformatikai állományokat. > A tervmódosítás a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, valamint 395/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet előírásait figyelembe vette.

> Az A/1. és az A/12. számú módosításoknál a terv a táji látvány védelmére előírásokat fogalmazott meg. > Az A/7. számú módosításnál a Sóderes tó táji látványának megtartását célul tűzte ki. 2014. április

17.


i) a környezet-, a természet- és a tájvédelem szempontjait, > A módosításoknál érvényesített tájvédelmi szempontokat az előzőekben már ismertettük. > Az A/12. számú módosításnak van természetvédelmi érintettsége. Az ökológiai folyosó jelentette jogszabályi korlátozást a területfelhasználás kijelölésénél figyelembe vettük. Az ökológia folyosónak a megőrzését a létesítmény kialakításánál, a parti elemek elhelyezésénél kell érvényesíteni. Erre vonatkozóan a természetvédelmi jogszabályok az irányadóak, amelyek megismétlését az önkormányzati rendeletben jogszabályi előírás (2010. évi CXXX. tv. 3. §) tiltja. j) a tájhasználat, a tájszerkezet és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, > Új beépítésre szánt területek kijelölése a legritkábban nevezhető a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekei szempontjából kedvező módosításnak. k) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, > Az A/1. számú módosítás már belterületbe vont ingatlanokon fog megvalósulni. > Az A/12. számú módosítások már beépítésre szánt és a hatályos településrendezési eszközökben ekként jelölt területek területfelhasználási változtatásait takarja. A termőföld tényleges igénybevételére ugyan nem került sor, maga az elhatározás azonban megszületett, így jelen terv esetén a termőföldvédelem vizsgálata már nem releváns. > Az érintett építési övezetekre meghatározott paraméterek intenzív hasznosítást tesznek lehetővé, így minimalizálható a ténylegesen igénybevételre kerülő területek nagysága. l) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét, > A módosítási feladatok egyike sem érintett gyógy tényezőkkel. m) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, > A tervmódosítás honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi érdekeket nem érint. n) az ásványvagyon-gazdálkodás érdekeit, > Ásványi nyersanyag-gazdálkodást érintő módosításnak csak az A/12. számú tekinthető. Ez sem sérti azonban az ásványvagyongazdálkodás érdekeit, hiszen azon túl, hogy az Önkormányzat távlati elképzeléseit településszerkezeti tervi szinten rögzíti, azonnali építési jogot nem keletkeztet, ezzel az ásványvagyon szükséges ideig tartó kitermelését biztosítja. 2014. április

18.


o) az infrastrukturális erőforrások optimális kihasználását, valamint > A tervmódosítások az infrastrukturális elemek közül a közlekedési- és a közmű-infrastruktúrára vannak hatással. Mint korábban jeleztük a közlekedési ellátottsága mindegyik területnek biztosított. > A közműellátás fejlesztésé mindhárom esetben szükség van. A közműfejlesztés azonban nem csupán az érintett változtatási területek miatt, hanem azok környezetének közműhiányos helyzete miatt is indokolt. p) a zöldfelület-, környezet- és természetkímélő fejlesztések támogatását. > A tervmódosítások zöldfelületi fejlesztéssel nem érintettek. > Környezet és természetkímélő fejlesztésnek csak az A/7. számú módosítás minősül. A gazdasági területek területfelhasználásának megváltoztatása, az elhatározás hatályos tervben való rögzítettsége miatt, nem tekinthető környezet- és természetkíméléssel ellentétes fejlesztésnek. (3) A (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése – különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a felszíni és felszín alatti vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás – érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: a) a településfejlesztés és a településrendezés során a település teljes közigazgatási területét érintő árvíz, belvíz, valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését biztosítani kell, részbeni összegyűjtése és helyben tartása biztosításának az adottságok és a lehetőségek szerinti figyelembevételével, > Hatvan város hatályos tervének alátámasztó munkarészében – összhangban a városra ezen időben megtervezett felszíni vízrendezési tanulmánytervvel – külön pont foglalkozott a csapadékvíz elvezetéssel, belvízrendezéssel. > A módosítások közül a Sóderos tó kötődik szorosan a vízvédelem témaköréhez. A létesítmény távlati megvalósítása lesz majd vízjogi engedélyezéssel érintve. b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, > A tervvel párhuzamosan a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke nem csökkent. c) a települések beépítésre szánt területeinek összességét – ott, ahol az fizikailag lehetséges – beépítésre nem szánt területekből álló gyűrűvel kell körülvenni, a települések összenövésének elkerülése érdekében, > A település közigazgatási határától mért 200 m szélességű területet – a vizsgált módosítások közül – egyedül az A/7. számú érin2014. április

19.


ti. Ennél a változtatásnál sem került sor azonban beépítésre szánt terület besorolására, így az idézett előírást a terv betartotta. d) a termőföld igénybevételével járó, újonnan beépítésre szánt területek kijelölésénél elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott átlagosnál gyengébb minőségű termőföld-területek jelölhetők ki, > A termőföld igénybevételével járó módosításoknál nem került sor újonnan beépítésre szánt terület kijelölésére. e) a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt területén belül nincs megfelelő terület., > A módosítások egyike sem érintett a fentiekben megjelölt beépítésre szánt terület növelésével. 2007. ÉVI CXXIX. TÖRVÉNY A TERMŐFÖLD VÉDELMÉRŐL A TERMŐFÖLD (IDŐLEGES, ILLETŐLEG VÉGLEGES) MÁS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

11. § (1) Termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni. (2) Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A termőföldnek hulladéklerakó céljára történő igénybevétele esetén a környezetvédelmi és természetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföld más célú hasznosítása engedélyezhető. (3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a) a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését; b) a bányaüzemet és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményt; c) azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított. (4) Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A törvény fogalommeghatározása alapján: 1. átlagos minőségű termőföld: az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben meghatározott törzskönyvben szereplő, az adott település azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföld; A termőföldek aranykorona értékének megállapítása a földadó szabályozásról szóló 1875. évi VII. törvénycikkben megállapított elveken alapul. A földadó megállapításá2014. április

20.


hoz kialakított értékelési rendszerben a mezőgazdasági területek értékét határozták meg az adott területen termesztett növények által kitermelt haszon alapján. Napjainkban a földminősítés részletes szabályairól szóló 105/1999. (XII. 22.) FVM rendelet szabályozza a termőföldek minősítését. Fogalommeghatározások 1. § (1) Földminősítés: az az eljárás, amelynek során az adott művelési ágú föld minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme megállapításra kerül. […] (4) Kataszteri tiszta jövedelem: az az aranykoronában kifejezett viszonyszám, amely az azonos művelési ágú területek termőképessége közötti különbséget fejezi ki. (5) Minőségi osztály: a becslőjáráson és az osztályozási vidéken (a továbbiakban együtt: becslőjárás) belül művelési áganként a különböző minőségű területek megkülönböztetésére egytől legfeljebb nyolcig terjedő értékszám. Az alacsonyabb számértékű minőségi osztályok a jobb, a magasabb számértékűek pedig a rosszabb talajminőséget mutatják. […] (8) Járási és községi mintatérjegyzék: a becslőjárásban előforduló különböző minőségű földek jellemző talajtulajdonságait, a termelés feltételeit és természeti adottságait művelési áganként és minőségi osztályonként a járási mintatérjegyzék, a településen belül előforduló különböző művelési ágú és minőségű földek jellemző talajtulajdonságainak, a termelés feltételeinek és természeti adottságainak leírását a községi mintatérjegyzék tartalmazza. […] Osztályba sorozás 3. § (1) Az osztályba sorozás helyszíni földminősítési eljárás. A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas, illetve alkalmassá tett föld minőségi osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét, aranykoronaértékét osztályba sorozással kell megállapítani. Az osztályba sorozás célja a külön jogszabályban meghatározott művelési ágakban hasznosított különböző minőségű termőföldek egytől nyolcig terjedő minőségi osztályának megállapítása. (2) Az osztályba sorozás alkalmával a minőségi osztályt a vizsgált földterület jellemző talajtulajdonságainak, a termelés feltételeinek és természeti adottságainak a községi mintatérjegyzékben feltüntetett adatokkal történő összehasonlításával kell meghatározni. Az összehasonlításnak ki kell terjednie a talaj termőképességét befolyásoló következő adatokra: a) a talaj felső rétegének (feltalaj) vastagságára, színére, fizikai féleségére (szövetére), szerkezetére, a szervesanyag jelenlétére, a vízgazdálkodási tulajdonságokra, a terület domborzati adottságaira; b) az altalaj jellemző talajtulajdonságaira és hidrológiai viszonyaira;

2014. április

21.


c) a különböző művelési ágakban hasznosított területek növénykultúrájára kedvező vagy kedvezőtlen hatással bíró talaj, domborzati, éghajlati, vízgazdálkodási és agrotechnikai adottságokra. > Az A/1. számú módosítás volt Laktanya területét érintő része belterületbe vont ingatlanokat érint. A Grassalkovich major területe külterületi, major-megnevezésű művelési ágban nyilvántartott ingatlanból áll. > Az A/7. számú módosítás területén elhelyezkedő szántó művelési ágú ingatlanok 5, 6, valamint 7 minőségi osztályba tartoznak, azaz nem minősülnek átlag felettieknek. > Az A/12. számú módosítás területén szántó művelésű ágú 5 és 6 minőségi osztályba sorolt ingatlanok találhatók, melyek nem minősülnek átlag felettieknek. 2.2.3 A releváns tervek és programok összevetése, ütköztetése a terv koncepciójával és céljával, környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata (országos, megyei, települési környezetvédelmi programok, elvek) Az egyes terveknél, jogszabályoknál, illetve programoknál az összefüggéseket, megjegyzéseket félkövér betűvel szedve, a sor elején nyíllal (>) jelöltük. A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA SZÓLÓ NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM A megfelelést a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) releváns fejezete (4. Célkitűzések) alapján vizsgáltuk meg. Az NKP stratégiai céljai: 1. Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. 2. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata. 3. Az erőforrás-takarékosság és a –hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése. > Az A/1. számú módosítás a barnamezős fejlesztés révén az NKP 5.2.2. Talajok védelme és fenntartható használata, a Grassalkovich major fejlesztése révén az NKP 5.5.10. Turizmus, ökoturizmus stratégiai területéhez kapcsolódik. > Az A/7. számú módosítás az evezőssport fejlesztése révén az NKP 5.1.3. Vízminőség és egészség, illetve az 5.2.3. Vizeink védelme és fenntartható használata, a bányaterület rekultivációja révén az NKP 5.2.5. Környezeti kármentesítés stratégiai területéhez kapcsolódik. > Az A/12. számú módosítás az átlag alatti minőségű szántóterületek igénybevétele révén kis részben illeszkedik az NKP 5.2.2. Talajok védelme és fenntartható használata stratégiai területéhez. HEVES MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A terv készítésének idején Heves megye nem rendelkezett aktualizált környezetvédelmi programmal. A megyei önkormányzat 2005-ben foglalkozott utoljára a Prog2014. április

22.


rammal (84/2005. (VIII. 26.) közgyűlési határozat: Előterjesztés Heves megye környezetvédelmi programja teljesítéséről, javaslat a további feladatokra). 2.3 A változatok rövid ismertetése, a változatok közötti választás indokai Klasszikus értelemben vett tervváltozatok a településrendezési terv esetében nem készültek. A tervezett módosítások közül kettő valamilyen szinten mégis tervváltozatokat hordoz magában. A településrendezési eszközök módosítása részben konkrét elképzeléseken, részben az eddigi elképzelésektől való elszakadás gondolatán alapultak. Mindkét esetben az érintett területek optimális hasznosíthatóságát célozták meg. Az A/1. számú módosítás önmagában rejt két jövőbeli állapotot is. A tervezésnél elvárás volt a rugalmas alkalmazkodás megteremtése. Az eltelt több mint 10 év a terület lakóterületi fejlesztési elképzelését piaci oldalról nem igazolta vissza. Az eltelt időszak során több javaslat is született, melyekben a közös szál a terület egységes kezelése volt. A mostani gondolat két megközelítést is hordoz magában. Egyik szerint a volt Laktanya olyan önálló gazdasági területként kerülne kialakításra, amely környezetét nem zavaró tevékenységeknek adna otthont. A másik elképzelés a szomszédos Grassalkovich major fejlesztésének húzóerejét érzi kitörési pontnak, melyhez a volt Laktanya területének befektetői is alkalmazkodni fognak. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület ez esetben a turisztikai fejlesztés kiszolgáló bázisát jelentené. Az A/7. számú módosítás időbeli változatokat takar. A távlatosan kijelölt vízisportfejlesztés, a jelenleg üzemelő bányavállalkozás alternatívájaként magában hordozza a terület természeti jellegének fennmaradását. Az A/12. számú módosítás egyértelmű feladatra épült. A településen eddig hiányzó ipari területének megteremtése alternatíva vizsgálatát nem igényelte.

2014. április

23.


3 A környezeti állapot feltárása A település környezeti elemeinek és rendszereinek ismertetése, a környezetállapot feltárása, a természeti területek bemutatása a településrendezési eszköz helyzetfeltáró munkarészének A táji és természeti adottságok vizsgálata című fejezetében megtörtént. 3.1 A települési környezet jellemzői A települési környezet jellemzőit a településrendezési eszköz helyzetfeltáró munkarészének Környezetvédelem című fejezete tartalmazza. 3.2 A település környezeti állapotának ismertetése A település környezeti állapotának ismertetését a településrendezési eszköz helyzetfeltáró munkarészének A táji és természeti adottságok vizsgálata című fejezete tartalmazza. 3.3 A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartóképesség, terhelhetőség) Hatvan 2011. október 01-jei, a népszámlálás időpontjában regisztrált lakónépessége 20.692 fő volt. A kismértékben csökkenő, stagnáló lakónépességszám a település eltartóképességét nem terheli túl. A zöldmezős fejlesztési területek kijelölésének kerülése, a városi területek megújítására helyezett hangsúly a város terhelhetőségét nem veszélyezteti. A vizsgált módosítások egyike sem igényli termőföld új igénybevételét. Egyik módosítás sem jár együtt új beépítésre szánt terület kijelölésével. 3.4 A fennálló környezeti, tájhasználati konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv nem valósulna meg A vizsgált tervezési területeken jelenleg az alábbi településrendezési jelentőségű tájhasználati konfliktus azonosítható:

az A/1. számú módosításnál a barnamezős volt Laktanyaterület a városi szövettől elkülönül, degradált, ám nem hasznosított városi szigetet képez. A Grassalkovich major értékét alulmúló minőségű, kihasználatlan területként várja sorsa jobbra fordulását. A terv megvalósulásával a Nagygombosi városrész jelentősen felértékelődik, a Kastély felújításával elindul városi fejlődés újabb jelentős állomását alkotva. az A/7. számú módosításnál a kavics-kitermelés napi szintű környezeti konfliktusokat okoz. Az élőhelyek folyamatos háborítása, a víz partvonalának állandó változása a terület természeti jellegét veszélyezteti. A terv megvalósulása, a szabályozás végigvezetésével együttesen, az evezős sport zajhatást nem okozó, szennyezést nem eredményező jelenléte miatt a tó szükséges parti igénybevételén (csónakok vízre helyezési területein) túli részeket természetközeli ál-

2014. április

24.


lapotában tartja meg. Kedvező látványt kínálva az itt edzésüket végző sportolóknak.

az A/12. számú módosítás elmaradása a területet magát kedvezőbb helyzetbe hozná, ám a település többi – lakóterületekhez közelebbi – részeit konfliktusokkal terhelné.

A terv megvalósulása:

az A/1. számú módosítás esetén a közlekedési terhelést megnövelné, ám az ekkor már gazdaságossá váló autópálya kapcsolat kiépítése, az eddig lakóterületet terhelő forgalmat közvetlenül rávezetné a gyorsforgalmi útra. az A/7. számú módosítás esetén a helyben kitermelt sóder mennyisége csökkentené. Látnunk kell azonban, hogy a bányászati tevékenység megszűnése nem a fejlesztés miatt következik be, hanem a kitermelés gazdaságosságának csökkenése miatt kerül sor a tervezett fejlesztésre. az A/12. számú módosítás esetén gazdasági tevékenységből származó környezetterhelés jelenne meg.

2014. április

25.


4 A várható környezeti hatások előrejelzése A fejezet első pontjában a tervmódosítás környezeti hatásait vizsgáljuk a környezeti elemekre, a környezeti elemek rendszereire, a Natura 2000 területek állapotára, az érintett emberek egészségügyi, társadalmi, valamint gazdasági helyzetére, valamint a kulturális örökségre. A fejezet második pontjában a közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépését tekintjük át.

4.1 Jól azonosítható környezeti igénybevétel vagy terhelés esetén vizsgálandó hatások A jól azonosítható környezeti igénybevételt az alábbiakra való tekintettel kell vizsgálni:

a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre),

a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, a biodiverzitásra,

a Natura 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire, továbbá az előbbi hatások következtében az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminőségében, kulturális örökségében, területhasználata feltételeiben – várhatóan fellépő változásokra.

A környezeti igénybevétellel járó módosításokról a következő általános megállapítások tehetők:

A településrendezési eszközökben szereplő módosítások nem jelentenek közvetlen környezeti igénybevételt, ugyanakkor új jogot keletkeztetnek környezeti igénybevételre. A környezeti értékelés során azt tudjuk vizsgálni, hogy a tervben szereplő szabályozások mire adnak lehetőséget, mit korlátoznak.

A jól azonosítható környezeti igénybevételeket, terheléseket a terv egyes módosítási pontjain keresztül vizsgáljuk meg. A terv legfőbb módosítási területeit a 2.1. fejezetben (A terv, illetve program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése) lehet áttekinteni.

2014. április

26.


Hatótényezők ismertetése A/1. számú módosítás Módosítás megnevezése

Hatótényező

Lakóterületi fejlesztés és ehhez szükséges intézményi területek csökkenése V3. V4. V5.

Lk > Gksz Lke > Gksz Vt > Gksz

Gazdasági létesítmények és gazdasági használat megjelenése a területen

V6.

kt. > Gksz

A terület egységes kezelésére a kiszabályozott közterületek törlése

V7.

Z > Gksz

Zöldterület csökkenése

V8.

Ev > Gksz

Erdőterület csökkenése Kulturális, idegenforgalmi, oktatási létesítmények elhelyezésére alkalmas területfelhasználás megadása. Kulturális, idegenforgalmi, oktatási létesítmények elhelyezésére alkalmas területfelhasználás megadása.

V14.

Lk > Kkio

V15.

Kng > Kkio

V26.

Lk > kt.

Közterület kijelölése.

V32. V33. V34.

Lk > Ev Lke > Ev kt. > Ev

Véderdő kijelölése.

Várható hatások Hatvan távlati lakónépességeként a Településfejlesztési Koncepció az egykori legmagasabb lakónépesség számát jelölte meg. A tervezett népességszám az itt kijelölt lakóterületi fejlesztést nem igényli. Tájképi szempontból nem jelent változást a gazdasági létesítmények megjelenése, hiszen eddig katonai létesítményeknek adott otthont a terület. A közlekedés növekedése azonban jelentős lesz, amit azonban a kiépülő közvetlen autópálya-csatlakozás ellensúlyoz. A kiszabályozott közterületek a telekalakítások elvégzését megkönnyítik, ugyanakkor rendkívül behatárolják a terület hasznosíthatóságát. A lakóterületi fejlesztéshez kapcsolódóan kijelölt zöldterületek eltűnése a település egészének zöldfelületi ellátottságát csökkenti. A lakóterületi fejlesztéshez kapcsolódóan kijelölt véderdőterületek eltűnése a település egészének zöldfelületi ellátottságát csökkenti.

Hatás jellege +/-/Ø

+

Ø

+/Ø

-

-

A Grassalkovich major műemléki környezetét adó teleknél a szomszédos major besorolásának alkalmazása.

+

A Grassalkovich major hasznosíthatóságát szolgáló, rugalmas besorolás alkalmazása.

+

A Grassalkovich major és a szomszédos gazdasági terület elválasztására alkalmas közterületi sáv kiszabályozása. A területen felépülő építmények látványának növénysávval való tompítása, táji átmenet megteremtése.

+

+

Jelrendszer magyarázata: + Pozitív hatás; - Negatív hatás; Ø Semleges hatás (a pozitív és a negatív hatások összességében kiegyenlítik egymást 2014. április

27.


A/7. számú módosítás Módosítás megnevezése

Hatótényező

Ásványi nyersanyag helyben való kitermelésének megszűnése. V36.

Kk-b > Kk-vsp A bányaterület helyett vízisportterület kerül kijelölése.

Várható hatások A bányászati kitermelés csak akkor szűnik meg, ha nincs kellő kereslet a kitermelt ásványi nyersanyagra, illetve, ha a kitermelés gazdaságtalanná válik. Ekkor a bányatelek rekultivációjának a céljaként a tervezett vízi sporttelep kiépítése kerül megnevezésre. Természetvédelmi szempontból a bányászat felhagyása a növény és állatvilág zavarásának megszűnését eredményezi.


Ø/+

+

A/12. számú módosítás Módosítás megnevezése

Hatótényező Már beépítésre szánt terület területfelhasználásának módosítása.

V12.

Gksz > Gip Jelentős mértékű zavaró hatású iparterület kijelölése.

2014. április

Várható hatások A településrendezési eszköz hatáskörébe tartozó kijelölést a hatályos terv már megtette, ezzel a terület művelés alóli kivételéről, a termőföld más célú igénybevételéről már határozott. A lehetővé tett létesítmények elhelyezése a terület környezetében zavaró hatásokat okoz. Szerencsére a hatóterületen belül lakóterület nem helyezkedik el.


Ø

-

28.


Jól azonosítható környezeti igénybevétel hatásai A/1. számú módosítás Környezeti elemek rendszereire, folyamataira

Földre

Levegőre

Vízre

Élővilágra

Épített környezetre

Tájra

Településre

Klímára

Természeti rendszerre

Biodiverzitásra

Natura 2000 területek állapotára

Érintett emberekre

Környezeti elemekre

Ø

-

Ø

Ø

Ø

+

++

-

Ø

Ø

NÉ

+

A hatályos terven szereplő lakóterület (a hozzá kapcsolódó zöldterülettel, településközpont területtel, erdőterülettel és közterülettel) helyett kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület kijelölése:

Lk > Gksz Lke > Gksz Vt > Gksz kt > Gksz Z > Gksz Ev > Gksz

Ø

Barnamezős beruházásnak tekinthető, hiszen már belterületbe vont ingatlanokat érint. A termőföld más célú igénybevétele már megtörtént. A hatályos tervhez képest a biológiailag aktív felületek sávszerű elhelyezkedésűvé válnak (véderdő kijelölése), így a környezeti elemekre, azok rendszerére – így például a terület mikroklímájára – is hatással lesz a beruházás. A terület egykor laktanyaként szolgált, degradált területnek tekinthető, noha az elmúlt évek alatt a felhagyott területen a növényzet térhódítása megindult. A tervezési terület jelenleg kerítéssel körbehatárolt zárt terület, így városképi hatása csekély. A fejlesztés nyomán láthatósága megnő, így jelentősége lesz a beruházás esztétikai minőségének. Ez azonban nem a településrendezési eszköz kompetenciája, azt az építészeti tervek és a kivitelezés mikéntje fogja meghatározni. A terület délkeleti vége – az egykori gyakorlótér – érintkezik a külterületi mezőgazdasági művelésű területekkel. Az átmenet megteremtésére, a két eltérő használat elválasztására véderdősáv került kijelölésre. A módosítás Natura 2000 területet nem érint. Az érintett emberekre (elsősorban a területen tulajdonnal rendelkezőkre) gazdasági szempontból kedvező hatással lesz, hiszen az eddigi piacképtelen lakóterületük piacképes gazdasági területté válik. A tervezett beruházás környezeti hatásai lakott területet várhatóan nem fognak érinteni. Ø

Ø

Ø

++

++

++

+

Ø

Ø

NÉ

++

A volt Grassalkovich major és szomszédos ingatlanának a hatályos tervhez képest bővített; idegenforgalmi, kulturális és oktatási funkcióra is alkalmas területfelhasználási besorolásának megadása az értékes műemlék hasznosíthatóságának megteremtését, a város egységes arculatra hozását szolgálja. Lk > Kiko Kng > Kiko

2014. április

Legjelentősebb hatása az épített környezet minőségi fejlődésére lesz. A méltatlan körülmények között lévő értékes épületegyüttes felújítása a településrész egészét is pozícióba hozza. A leromlott terület felújítása klímatudatos lépés, hiszen a városi szövet megújításával és nem zöldmezős fejlesztéssel alakítható ki a szükséges létesítmény.

A módosítás Natura 2000 területet nem érint.

Az érintett emberekre (elsősorban a területen tulajdonnal rendelkezőkre)

29.

Érintett emberekre

Biodiverzitásra


Klímára

Tájra


Élővilágra

Vízre

Levegőre

Földre

Településre

Környezeti elemek rendszereire, folyamataira




gazdasági szempontból kedvező hatással lesz, hiszen az eddigi piacképtelen területük piacképessé válik. A beruházás Hatvan teljes lakosságára is hatással lesz, hiszen identitáserősítő a helyi értékek megújítása. Ø

Ø

Ø

Ø

+

NÉ

Ø

Ø

NÉ

NÉ

NÉ

Ø

Lk > kt. A kiszabályozott közterület a műemléki környezet és szomszédsága közötti elválasztást szolgálja. Környezeti hatást egyedül az épített környezetre fejt ki. +

++

+

++

+

Ø

+

+

++

++

NÉ

-

A védelmi rendeltetésű erdőterületek kijelölése környezeti szempontból alapvetően kedvező:

Lk > Ev Lke > Ev kt > Ev

biológiailag aktív zöldfelület,

kedvező klimatikus hatásokat eredményez;

a szántóföldi élővilágnál gazdagabb élővilágot lehetővé tevő élőhely;

tompítja a beépített területek és a szántóterületek közötti átmenetet.

Azonban az alábbi szempontokat is figyelembe kell venni:

A területre tájtörténetileg nem jellemzőek az összefüggő, nagyobb kiterjedésű erdőterületek.

Építésügyi szempontból a védelmi rendeltetésű erdőterületek szigorú szabályozás alá esnek: a védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet. Az érintett ingatlantulajdonosok számára ez az átsorolás a beépíthetőség szempontjából kedvezőtlen.

A/7. számú módosítás Környezeti elemek rendszereire, folyamataira

Kk-b > Kk-vsp

2014. április

Földre

Levegőre

Vízre

Élővilágra


Tájra

Településre

Klímára


Biodiverzitásra


Érintett emberekre


Ø

+

+

++

+

++

++

+

++

++

NÉ

-/+

A hatályos terven szereplő beépítésre nem szánt különleges bányaterület helyett beépítésre nem szánt különleges vízisport terület kijelölése:

A bányászat felhagyása a levegőterhelést kismértékben csökkenti.

A bányászat felhagyása a vízterhelést kismértékben csökkenti.

30.

Érintett emberekre

Biodiverzitásra


Klímára

Településre


Élővilágra

Vízre

Levegőre

Földre

Tájra





A bányászat felhagyása az élővilágot, elsősorban a vízimadarakat és a vízben élő állatokat, pozitívan érinti. A bányászat felhagyása a bányatelken felépült ingatlanok bizonytalan jogi helyzetét megszűnteti, hiszen a kitermeléshez kötődő kisajátításukra nem kell számítani.

A módosítás a táji elemek, a természeti rendszerek, a biodiverzitás megőrzését szolgálja.

A sportfejlesztés a település egészére pozitív hatással lesz, hiszen keresletet generál.

A klímára a természeti környezet megóvása jó hatást gyakorol.


Az érintett emberekre (elsősorban a területen tulajdonnal rendelkezőkre) gazdasági szempontból kedvező hatással lesz a módosítás, hiszen az eddigi piacképtelen területük piacképessé válik.

A/12. számú módosítás Környezeti elemek rendszereire, folyamataira

Földre

Levegőre

Vízre

Élővilágra


Tájra

Településre

Klímára


Biodiverzitásra


Érintett emberekre


Ø

-

Ø

-

Ø

-

++

-

-

-

NÉ

+/-

A hatályos terven szereplő kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület helyett zavaró hatású ipari terület kijelölése:

Gksz > Gip

Az iparterületi kijelölés – az előírások betartása mellett – nem eredményezhet sem a talajra, sem a vízre negatív hatást.

A módosítás a levegőterhelést növeli.

A módosítás – zavaró hatása révén – az élővilágot károsítja, élőhelyét megzavarja.

2014. április

A módosítás az épített környezetre nincs befolyással, hiszen a hatályos terven is hasonló nagyságrendű ipari épületek megjelenésére lehetett számítani. A táji látványt a beépítés kedvezőtlenül érinti. Habár az épületek növényzettel való takarása elő van írva, nem feledkezhetünk el az alábbi ökölszabálytól: „A tájba illesztésnek, illeszthetőségnek korlátai vannak. A fáknál magasabb épületet, nehéz tájba illeszteni. Természetesen lehet a négy-öt szintes, a 15, maximum 20 méter magas építményeket másképp

31.

Érintett emberekre

Biodiverzitásra


Klímára

Településre


Tájra


Élővilágra

Vízre

Levegőre

Földre




is kialakítani, de ebben az esetben legfeljebb csak a táji adottságok figyelembevételéről beszélhetünk, tájba illesztésről nem.”1

A klímára a természeti környezet megóvása jó hatást gyakorol.


Az érintett emberekre (elsősorban a területen tulajdonnal rendelkezőkre) gazdasági szempontból kedvező hatással lesz a módosítás, hiszen ingatlanuk része a településen csak itt megtalálható, összefüggő, bármely tevékenység befogadására alkalmas területnek.

Jelrendszer magyarázata: + ++

Gyenge kapcsolat, csak részben járul hozzá a környezeti elem védelméhez Erős kapcsolat, hozzájárul a környezeti elem védelméhez

Ø

Bizonytalan megítélésű vagy nem létező kapcsolat

-

Gyenge kapcsolat, negatív hatást gyakorol a környezeti elemre

NÉ

Nem érinti

4.2 A közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése

Szempont

Várható-e hatás?

Új környezeti konfliktusok, problémák megjelenése, meglévők felerősödése

Részben

A jelentős mértékű zavaró hatású iparterület kijelölése funkcionális tájhasználati konfliktus (a területen ma még fellelhető mezőgazdasági tájhasználatot kizáró területfelhasználás) megjelenését eredményezi. Tekintettel azonban ezen terület már beépítésre szánt besorolására, ezt a tájhasználati konfliktust nem jelen településrendezési eszköz módosítása okozza. Emellett zavaró hatású ipar megtelepedésére ad lehetőséget, ami hatásterületén belül konfliktusforrásnak tekinthető. 1

Csemez Attila (1996): Tájtervezés - tájrendezés. Mezőgazda Kiadó, Budapest. http://www.tankonyvtar.hu/tajrendezes/tajtervezes-tajrendezes-080906-213

2014. április

32.


Szempont

Várható-e hatás?

Mindemellett azonban, mint a hatályos terven már besorolt gazdasági terület, mint egy kijelölt védőterülettel lefedett települési rész, mint közlekedési infrastruktúrával jól kiépített terület a tervezési terület ideális területnek tekinthető a fejlesztés számára. Környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeinek, feltételeinek gyengítése vagy korlátozása

Közvetlenül nem

A terv nem korlátozza a környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeit, azonban zavaró hatású iparterületi beruházásként nem is járul hozzá. A Gip építési övezet koncentrált beépítési lehetősége a beépítésre szánt területek terjeszkedését kívánja megelőzni. Olyan helyi társadalmi-kulturális, gazdaságigazdálkodási hagyományok gyengítése, amelyek a táj eltartó képességéhez alkalmazkodtak

Nem várható

Mindhárom vizsgált módosítás a város gazdasági potenciáljának növelésére hivatott. Egyik sem gyengíti a felsorolt hagyományokat.

Szempont

Várható-e hatás?

A természeti erőforrások megújulásának korlátozása

Nem várható

A tervmódosítások egyike sem korlátozza a természeti erőforrások megújulását. A nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használatára, vagy a helyi természeti erőforrások túlnyomóan más területen való hasznosítása

Nem várható

A tervmódosítás hatására ilyen hasznosítás nem várható. A közvetlen és közvetett hatások következtében az érintett közösség társadalmi, gazdasági helyzetében, különösen életminőségében, kulturális örökségében, területhasználata feltételeiben várhatóan fellépő változások

Vegyes hatások várhatók

Az A/1. számú módosításnál a kulturális örökség megújul, valamint a műemlékhez kapcsolódó fejlesztések veszik kezdetüket. A területhasználat feltételei megváltoznak, az érintett ingatlanok felértékelődnek. Az A/7. számú módosításnál a területhasználat feltételei megváltoznak, az érintett 2014. április

33.


ingatlanok felértékelődnek. Az A/12. számú módosításnál a település gazdasági potenciálja megnő, ám a zavaró hatású ipar megjelenése a környezetét terheli. A közvetett módon hatást kiváltó tényezők közül a zavaró hatású iparterület megjelenése miatt kell a legjelentősebb negatív hatásokkal számolni. Ha a település gazdasági érdeke valóban ezt kívánja, akkor szükséges a kompromisszumkeresés, az elérhető legjobb technológia alkalmazása, amely elvek célja a fejlesztésekkel járó negatív hatások minimalizálása.

2014. április

34.


5 A terv környezeti szempontú értékelése Az A/1. számú módosítás környezeti szempontból kedvezőtlen változást nem eredményez. Az A/7. számú módosítás környezeti szempontból kedvező. Az A/12. számú módosítás környezeti szempontból – a zavaró hatású ipari beruházás lehetősége miatt – kedvezőtlen, ugyanakkor a tervezési terület adottságai – közvetlen főúti kapcsolat, távoli lakóterületek, már igénybe vett terület – mérséklik a negatív környezeti hatásokat. A településrendezési eszközökön védelmi rendeltetésű erdőterületek kerültek kijelölésre a várható környezeti terhelések csökkentésére:

BAÉ-pótlás helyben történő megoldására,

ökológiai terhelés csökkentése,

vizuálisszennyezés elkerülésére, valamint

a táji átmenet biztosítására.

A terv tekintettel volt Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. XXXVII. törvény 6. § (1) bekezdés bb) alpontjában szereplő értékre, és ezért a legkeskenyebb szakaszán is 25 m-es véderdősávot jelölt ki. A Helyi Építési Szabályzat függelékében feltüntetésre került a Magyarországon őshonos legfontosabb fa- és cserjefajok tájékoztató jegyzéke, valamint az Allergén pollenforrások kivonatos jegyzéke. A tervezési területen előírt növénytelepítések során ezen jegyzékek adnak iránymutatást az alkalmazandó növényfajokról. A függelékek HÉSZ-ben történő szerepeltetése környezeti szempontból kedvező. A terv a település átminősítés előtti biológiai aktivitás értékét nem csökkenti. Mindezt védelmi rendeltetésű erdőterületek kijelölésével érte el. A terven feltűntetésre kerültek különböző, jogszabályok által meghatározott elemek, így például az egyedi tájértékek, a nyilvántartott régészeti lelőhelyek határa, vagy az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőtervezett erdők területe. Ezek terven történő feltűntetése könnyítik a területekre vonatkozó korlátozások megismerését, elősegítik az ügyintézést.

6 A káros hatások elkerülésére tett javaslatok A környezeti értékelés a javasolt tervvel együtt, iterálva készült. Az értékelés során felmerült, a terv következtében várható környezetet érő káros hatások mérséklésére, elkerülésére tett javaslatok a tervbe beépültek. Ezek ismertetése részben az előző pontban (5. A terv környezeti szempontú értékelése) megtörtént. Jelen fejezetben csak azon javaslatok ismertetésére kerül sor, melyek a településrendezési tervbe még nem épültek be: 2014. április

35.


A gazdasági területfejlesztés során jelentkező beruházók közül a települést legkevésbé terhelő tevékenységet folytató kiválasztása.

A településrendezési terv adta lehetséges fejlesztések megvalósításnál az elérhető legjobb technika alkalmazására (BAT).

A beültetési kötelezettségek szigorú ellenőrzése.

7 Környezeti szempontú javaslatok más tervek, programok számára A zavaró hatású iparterületre települő tevékenység engedélyezésénél feltételezhető, hogy érintett a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelettel. A hatásvizsgálat, vagy az egységes környezethasználati engedély elkészítésénél az Önkormányzat kísérje figyelemmel az abban szereplő adatokat, irányszámokat. Településrendezési eszköz módosításánál az érintettek tájékoztatása a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 29. § szakasza alapján jogszabályi kötelezettség. Jelen módosítással érintett ingatlanok jelentős része magántulajdonú. Az ingatlanok egy részén anyagi szempontból értéknövelő övezeti besorolás (Gksz, Gip kijelölése) következik be, míg egy részükön (Ev kijelölése) épp ellenkezőleg, környezeti szempontból kedvező, ugyanakkor a telek anyagi értékét csökkentő módosítás került a tervbe. Az érintett ingatlantulajdonosokkal a partnerségi egyeztetés szabályai szerint kell az egyeztetést lefolytatni. A különböző szintű környezetvédelmi programok szinte „csak” környezettudatos, környezeti szempontból kedvező eseményekkel foglalkoznak. Szükséges lenne azonban, hogy olyan esetekre is iránymutatást adnának, amelyek közvetlenül nem szolgálják a környezeti állapot javulását. Hiszen hiába idealizáljuk egy tanulmányban a világot, amelyben mondjuk, csak környezetet nem terhelő beruházásokat preferálunk, a valós életben igen is, legtöbbször a zavaró hatású beruházásokra van igény. Éppen ezért szükségesnek tartanánk, hogy a környezetvédelmi programok az ilyen jellegű beruházási szándékokra is reflektáljanak. Így például a több éve felülvizsgálatra váró Heves Megyei Környezetvédelmi Program. A megvalósítás során az elérhető legjobb technikai lehetőségek alkalmazása a környezeti hatások minimalizálása érdekében. Az elérhető legjobb technikák - beleértve a technológiát, tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást -, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából.

8 Monitorozási javaslatok A vizsgált terv környezeti hatásainak monitorozása érdekében indikátorok kerültek meghatározásra. A javasolt indikátorok egy része a terv konkrét módosításaira fókuszálnak, míg egy másik része a terv általános céljainak az elérését vizsgálja. A moni2014. április

36.


torozása során olyan indikátorok kerültek meghatározásra, melyek közvetett módon adnak képet arról, hogy a terv megvalósulása, vagy meg nem valósulása milyen mértékben, milyen irányban fejtette ki hatását. Az indikátorok közé beépítésre kerültek az Eurostat által összeállított, tervezési szinten (települési) értelmezett környezeti indikátorok és az URGE által kidolgozott interdiszciplináris kritériumrendszerbe tartozó indikátorok is.

Gazdasági terület fejlesztések megvalósulása Monitorozás tárgya (1): regisztrált vállalkozások száma Monitorozás tárgya (2): nyilvántartott álláskeresők száma Gazdasági területek környezeti hatásai Monitorozás tárgya (1): levegőminőség alakulása. A levegőben található különböző szennyezőanyagok – SO2, CO, NO2, O3, por – mennyiségének vizsgálata a gazdasági területeken, a gazdasági, és az energiatermeléssel kapcsolatos logisztikai útvonalak mentén, továbbá a lakóterületeken. Változások a hagyományos tájhasználatban [LB-6: Change in traditional land-use practice] Monitorozás tárgya: területhasználatok, művelési ágak térbeli változásának vizsgálata Zajszennyezés által érintett emberek száma [UP-5: People endangered by noise emissions] Monitorozás tárgya: a zajszennyezés által érintett emberek számának megállapítása a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet figyelembe vételével Beültetési kötelezettségek, növénytelepítések megvalósulása Monitorozás tárgya (1): a megvalósuló gazdasági fejlesztések és a telepített növényzet aránya Monitorozás tárgya (2): a telepített növények között az őshonos, termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok és az allergén, adventív fajok aránya Aktivitás érték valós alakulása Monitorozás tárgya: biológiai aktivitásérték számítás a beépített területen a kialakult állapot, egyéb területen az ingatlan-nyilvántartás szerinti (valós) művelési ágak figyelembe vételével. A számítás frissítése a megvalósuló beruházásokkor.

9 Közérthető összefoglaló Jelen értékelés Hatvan város településrendezési eszközeinek egyeztetési fázisban lévő módosításával foglalkozott. A környezeti értékelés a terv készítésével párhuzamosan, folyamatos visszacsatolásokkal készült. Az értékelés tanulságai beépültek a készülő tervbe, így több tervi elem már a beépült környezeti javaslatokkal együtt került értékelésre. 2014. április

37.


A környezeti értékelés:

vizsgálta a terv összefüggését más releváns tervekkel, jogszabályokkal, és értékelte a terv azoknak történő megfelelését; foglalkozott a terület terhelhetőségével, és a terv következtében beálló módosulásával; megvizsgálta, hogy a tervezési területen találhatók-e településrendezési szintű környezeti, tájhasználati konfliktusok, és, hogy a javasolt terv milyen új konfliktusokat generál; előre meghatározott szempontok alapján ismertette a várható környezeti hatásokat; a várható következmények ismeretében vizsgálta a terv környezetre káros hatásainak elkerülésére, csökkentésére vonatkozó tervi elemeket; a terv megvalósulásának monitorozására szolgáló indikátorokat határozott meg.

A környezeti értékelés alapját egy olyan településrendezési eszköz adta, mely: egyik elemében új gazdasági területet kívánt egy lakóterületi fejlesztés helyébe tenni (A/1.), funkcióbővítést kért a Nagygombosi műemlékmajor területére (A/1.), Hatvan vízisport életének megalapozására különleges beépítésre nem szánt vízisport területet jelölt ki (A/7.), valamint a város első zavaró hatású ipari tevékenység befogadására alkalmas területét teremtette meg (A/12.). A felsorolt módosítások közül környezeti szempontból egyedül a zavaró hatású iparterület megjelenése minősül kedvezőtlennek. A beruházás helyszínéül javasolt Partdűlő viszont ideális terület a beruházás megvalósítására, hiszen: kiváló közlekedési kapcsolattal rendelkezik (3. sz. elsőrendű, valamint 32. sz. másodrendű főút); lakott területektől legalább 2 km-re esik, a terület egésze már beépítésre szánt kategóriában van. a területen található ingatlanok természeti állapotuk szerint szántó művelési ágba, átlag alatti minőségi osztályba vannak besorolva, így megfelelnek a termőföld védelméről szóló törvény előírásainak. Környezeti, tájhasználati szempontból kedvező tervi elemek: a területet lefedi a település egykori szeméttelepének védőterülete, amelyik eleve korlátozott tevékenység-elhelyezést tesz lehetővé; a 32-es sz. és 3-as sz. főutak keresztezésében kijelölt Keleti Iparterület részeként, gazdasági környezettel körülvéve valósul meg a besorolás; A tervmódosítás alapját jelentő gazdasági területfejlesztés megvalósítása esetén elengedhetetlen az elérhető legjobb technika alkalmazására (BAT), emellett pedig a megvalósításból származó környezeti hatások minimalizálására kell törekedni.

2014. április

38.

HATVAN VÁROS TÖBB RÉSZTERÜLETRE VONATKOZÓ, ÚJ ELJÁRÁS SZERINTI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZ MÓDOSÍTÁSA

Recommend Documents