Hatósági ügyek, ügyleírások A BAMKH Földhivatalának hatósági tevékenysége I. Ingatlanügyi hatósági ügyek Ingatlanügyi hatóságként a Kormány a földhivatalt jelölte ki. Az ingatlanügyi hatósági ügyeket első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal, másodfokon a megyei földhivatal látja el. Illetékességi terület: A körzeti földhivatalok illetékessége az 1. sz. melléklet szerinti, a BAMKH Földhivatala vonatkozásában az illetékesség Baranya megye területére terjed ki. 1 A Baranya megyében működő földhivatalok elérhetőségére és ügyfélfogadására vonatkozó adatok a http://www.bmfh.hu/index.php?x=fooldal linken keresztül érhetőek el. Az ügyintézési határidő valamennyi hatósági ügy kapcsán a Ket. szerinti 30 nap, a fellebbezés előterjesztésére nyitva álló határidő pedig – kivéve az ingatlan-nyilvántartási eljárást – 15 nap. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás során ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi határozatot - az általános ügyintézési határidőtől eltérően - három hónapon belül kell meghozni. A körzeti földhivatal ingatlan-nyilvántartási ügyben született döntése ellen a kézbesítéstől számított harminc napon belül lehet fellebbezni. 1. Ingatlan-nyilvántartási eljárás: Az ingatlan-nyilvántartási eljárásra vonatkozó fontosabb jogszabályok:
1
–
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény („Ket.”)
–
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény („Inytv.”)
–
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény („Díjtv.”)
–
a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006.(XII.23.) Korm. rendelet
–
az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999.(XII.29.) FVM rendelet („ Inyvhr.”)
338/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. melléklete
–
a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009.(XII.28.) FVM rendelet („Díjvhr.”)
Az ingatlan-nyilvántartás vezetése, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyek intézése az ingatlanügyi hatóság hatáskörébe tartozik. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, módosítására, illetve törlésére, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás. Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresés alapján kell az ingatlannyilvántartásba átvezetni. A eljárás során benyújtandó, kötelezően használatos kérelem formanyomtatványok a http://www.bmfh.hu/index.php?x=nyomtat linken elérhetőek. A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró közjegyzőt [1991. évi XLI. törvény 175. § (1) bek.]. A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy - ide nem értve az ingatlanügyi hatósági engedélyt - hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani. A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, közjegyzői okirat esetén a közjegyzői okirat hiteles kiadmányának vagy hiteles másolatának két eredeti és egy másolati példányát, amelyeknek tartalmazniuk kell a jogszabályban meghatározott esetekben az okiratra vezetett záradékot, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat. Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének) és lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) a megváltozását az ingatlanügyi hatóság az érdekelt bejelentése vagy megkeresés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban. Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély, jóváhagyás vagy igazolás, az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő változás átvezetéséhez pedig jogszabályban meghatározott, ingatlanügyi hatóság által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges. A vázrajzot mindazoknak alá kell írniuk, akik a változás alapjául szolgáló okiratot aláírják. Ez esetben az ügyfél megbízása alapján az ingatlanrendező minősítéssel rendelkező földmérő az elkészített földmérési munkarészeket vizsgálat és záradékolás céljából benyújtja a földhivatalhoz.
A földhivatal által záradékolt, és a hatóság (jellemzően építésügyi hatóság) által jóváhagyott vázrajzot a bejegyzéshez szükséges okiratokkal együtt kell benyújtani ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából. Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének - ha törvény másként nem rendelkezik olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlannyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja. Bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete, illetőleg a hatóság határozata, ha bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik. Ügyintézési határidő: 30 nap Ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi határozatot - az általános ügyintézési határidőtől eltérően - három hónapon belül kell meghozni. A körzeti földhivatal döntése ellen a kézbesítéstől számított harminc napon belül lehet fellebbezni. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjai:
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatásáért a Díjtv.-ben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni. A díjmentes ingatlan-nyilvántartási eljárások körét a Díjtv. 32/B. és 32/C. §.-ai szabályozzák. A díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti. Ha a kérelmet vagy a megkeresést előterjesztő és a bejegyzés, feljegyzés, vagy törlés által jogot szerző, illetve a jogosult nem azonos, a díjat annak kell megfizetni: a) aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik, ennek hiányában
b) aki a tény feljegyzését, vagy törlését indítványozza a megkeresés alapjául szolgáló eljárásban, ennek hiányában c) aki a törlésre kerülő joggal, ténnyel terhelt ingatlan, illetve tulajdoni hányad tulajdonosa, ennek hiányában d) annak, aki a kérelmet, megkeresést előterjeszti. (2) Több fizetésre kötelezett esetén a feleket egyetemleges díjfizetési kötelezettség terheli. A díjfizetés az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal pénztárába történő készpénzbefizetéssel, amennyiben a földhivatal hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával, vagy az illetékes megyei földhivatal - ideértve a Fővárosi Földhivatalt is (a továbbiakban együtt: megyei földhivatal) - előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási megbízással (fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel), illetve átutalással teljesíthető. 2. A földvédelmi eljárás: A földvédelmi és a földhasználati nyilvántartási eljárásra vonatkozó fontosabb jogszabályok: – – – – – – – – – – – – – –
–
a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény („TFtv”.) a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény („Ket.”) a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Korm.rendelet a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII.23.) Korm.rendelet, valamint a 155/2009. (XI.16.) FVM rendelet a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és a díjfizetés részletes szabályairól. a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999. (XI.19.) Korm.rendelet az erdőről és az erdő védelméről szóló 2009. évi XXXVII. törvény az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló
37/2007. (XII.13.) ÖTM. rendelet
A földvédelmi eljárás a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával, valamint a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárás. A földvédelmi eljárás az ügyfél (igénybevevő) kérelemére indul. Az eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le. A más célú hasznosítási kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány http://www.bmfh.hu/index.php?x=nyomtat linken elérhető.
A kérelemhez mellékelni kell az ingatlan-nyilvántartási térképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és a területkimutatást-kivéve, ha a kérelem az érintett földrészlet teljes területére vonatkozik. Az ingatlanügyi hatóság a földvédelmi eljárás során minden esetben helyszíni szemle alapján dönt. Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedélyek hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt a törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. A más célú hasznosítás megkezdésének napját az igénybevevő köteles előzetesen bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. Ennek elmulasztása bírság kiszabását vonja maga után. Termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet. A termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély, ha e hasznosítás megkezdésére 4 év alatt nem kerül sor, érvényét veszti. 2/A) Termőföld időleges más célú hasznosítása A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen –
a lábon álló termény megsemmisül, vagy
–
terméskiesés következik be, vagy
–
az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy
–
a talajszerkezet károsodik.
Termőföld időleges más célú hasznosítása csak meghatározott időre, legfeljebb 5 évre engedélyezhető, abban az esetben, ha a kérelemhez mellékelik a terület eredeti állapotának helyreállítására készített tervet, amely előirányozza a helyreállításhoz szükséges munkák elvégzését. Az engedély lejártát követően az igénybevevő köteles a termőföldet mező-vagy erdőgazdasági tevékenység folytatására alkalmassá tenni - eredeti állapot helyreállítása- melyet az ingatlanügyi hatóság a talajvédelmi hatósággal közösen lefolytatott helyszíni szemlén ellenőriz. 2/B) A belterületbe vonásra, mint a végleges más célú hasznosítás egyik esetére vonatkozó külön szabályok Külterületi föld belterületbe vonását kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő. A kérelem megalapozottságát településszerkezeti terv kivonatával vagy terület felhasználási célt tartalmazó képviselőtestületi döntéssel kell az önkormányzatnak igazolnia.
Az önkormányzatnak mellékelnie kell arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, hogy a területet 4 éven belül ténylegesen felhasználni tervezi. 2/C) Más célú hasznosítás engedély nélkül A más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell állítani, kivéve, ha indokolt esetben az ingatlanügyi hatóság kérelemre a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul. Az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárást az igénybevevővel szemben kell lefolytatni. Termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, ha a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy az igénybevevő az engedély előírásaitól eltérően hasznosítja más célra a termőföldet. Mellőzni kell az engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos eljárás lefolytatást, ha a fent megjelölt esetek valamelyike több, mint 10 éve bekövetkezett. A 10 éves időtartam beálltának bizonyítása az igénybevevőt, illetőleg a tulajdonost terheli. Ha az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul, ezzel egyidejűleg rendelkezik a földvédelmi járulékról és bírságról. 2/D) A földvédelmi eljárás igazgatási szolgáltatási díja Első fokon kérelemre indult eljárás Az eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslat
15.000,- Ft 15.000,- Ft
A díjat a földvédelmi eljárás lefolytatását kérelmezőnek kell megfizetnie. A díjfizetési kötelezettség kizárólag az ingatlanügyi hatóságnál a kérelem előterjesztésével egyidejűleg a pénztárba történő készpénzbefizetéssel vagy az ingatlanügyi hatóság keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető. 2/E) A földvédelmi járulék A termőföld végleges más célú hasznosításáért egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni, melynek mértéke függ a művelési ágtól, a termőföld minőségi osztályától, valamint az AK értéktől. (földvédelmi járulék= AK érték x minőségi osztály szorzószáma, de legalább 10.000,- Ft.)
A végleges más célú hasznosításért fizetendő földvédelmi járulék: Minőségi osztályok
Szántó, szőlő, kert, gyümölcsös AK szorzószáma
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.
92.000 76.000 60.000 44.000 28.000 20.000 12.000 4.000
Rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület AK szorzószáma 48.000 40.000 32.000 24.000 16.000 12.000 8.000 4.000
Az időleges más célú hasznosításért fizetendő földvédelmi járulék: Az igénybevétellel érintett termőföld más célú időleges hasznosítása esetén a fizetendő földvédelmi járulék mértéke a minőségi osztályra tekintet nélkül az első évre vonatkozóan a termőföld AK értékének 1000-szeres szorzatának megfelelő forintösszeg, azzal, hogy a járulék összege 10.000 forintnál nem lehet kevesebb. A szorzót évente 500-al növelni kell mindaddig, amíg a terület helyreállítva vissza nem kerül a mezőgazdasági termelésbe.
eredeti állapotába
A járulék megfizetésére az igénybevevőt kell kötelezni. A járulék teljes összegének megfizetése: – végleges más célú hasznosítás esetén az igénybevétel megkezdésének napján; – termőföld belterületbe vonásának engedélyezése esetén, illetve engedély nélküli más célú hasznosítás esetén az engedélyező, illetőleg az eredeti állapot helyreállítását elfogadó, illetve a más célú hasznosítás folytatásához hozzájáruló határozatot jogerőre emelkedését követő 30 napon belül. – időleges más célú hasznosítás esetén az eredeti állapot helyreállítását elfogadó határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül. A járulék fizetése alól felmentés nem adható és részletfizetés vagy egyéb kedvezmény sem engedélyezhető. Nem kell földvédelmi járulékot fizetni, ha a termőföld más célú hasznosítását – talajvédelmet szolgáló létesítmény (meliorációs tervekben előirányzott munkálat, létesítmény, valamint a káros belvizek elvezetését szolgáló csatorna és vízfolyás létesítése) – talajvédelmet szolgáló véderdő, – öntözőcsatorna és belvízcsatorna, – közüzemi lakossági ivóvízellátás, valamint szennyvízelvezetést éstisztítást szolgáló műtárgyak és azok védőterülete, – természetvédelmi beruházás, illetőleg természetvédelmi hasznosítás, – 2 hektárt meg nem haladó nagyságú területen települési vagy megyei szociális intézmény, egészségügyi, sportlétesítmény építése, temető létesítése, bővítése (engedély akkor adható, ha az engedély jogosultja írásban kötelezettséget vállal arra, hogy az építményt a használatbavételi
– – – – – –
–
engedély jogerőre emelkedése napjától számított 15 évig rendeltetésszerűen csak az engedélyben meghatározott célra használja), vízkár-elhárítási töltés és műtárgyai létesítése vagy bővítése, állandó jellegű hegy-és dombvidéki vízkár-elhárítási tározó létesítése vagy bővítése, belterületbe vonás esetén az önkormányzati bérlakásépítés megvalósítása, belterületbe vonás esetén új község alakítása, településegyesítés megszűntetése céljából, magánszemély tulajdonos részére, 400 négyzetméternél nem nagyobb területre, külön jogszabály szerinti ügyfél-nyilvántartásban regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemély tulajdonos részére, mezőgazdasági tevékenység céljára és 1000 négyzetméternél nem nagyobb területre, illetve leghátrányosabb helyzetű kistérségekben létesítendő ipari parkok 10 hektárt meg nem haladó nagyságú területére engedélyezik. 2/F) Földvédelmi bírság
Földvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki: termőföld hasznosításával kapcsolatos kötelezettségét (ideiglenes-, mellékhasznosítást ) neki felróhatóan elmulasztja, **bírság az AK érték 2000-szerese. újrahasznosítást elmulasztja, **bírság az AK érték 2000-szerese. művelési ág megváltozásának, a más célú hasznosítás megkezdésének illetve megszűntetésének bejelentését elmulasztja, **bírság: 10.000,- Ft. időleges hasznosítást követően a termőföldet eredeti minőségi osztályánál alacsonyabb minőségi osztályú termőföldként teszi termelésre alkalmassá, **a bírság, ha a termelésbe visszabocsátott termőföld minőségi osztálya az ingatlan-nyilvántartás szerintinél egy osztállyal gyengébb, akkor a két minőségi osztály szerint számított földvédelmi járulék különbözetének 3szorosa. **a bírság, ha a termelésbe visszabocsátott termőföld minőségi osztálya az ingatlan-nyilvántartás szerintinél legalább két osztállyal gyengébb, akkor az ingatlan-nyilvántartásban szereplő minőségi osztály alapján számított földvédelmi járulék 3-szorosa. illetve a határozatban megállapított határidő eltelte után teszi termelésre alkalmassá, **a határidő lejárta és a tényleges helyreállítás időpontja közötti időre a földvédelmi járulék 3-szorosa. termőföldet engedély nélkül hasznosítja más célra **a bírság az időleges más célú hasznosításért fizetendő földvédelmi járulék 3-szorosa **vagy az engedély előírásaitól eltérően más célra hasznosított termőföld más célú hasznosítása folytatásához az ingatlanügyi hatóság hozzájárult a bírság a föld végleges más célú használatáért fizetendő földvédelmi járulék 3-szorosa.
3. Földhasználati nyilvántartás: A földhasználati nyilvántartás a számítógépes adatbázisban rögzített, számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatható formában is megjeleníthető földhasználati lapból és okirattárból áll, mely az érintett földrészlet használatára vonatkozóan bejegyzett adatokat hitelesen tanúsítja. (A földhasználati lapot a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII.23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza.) A földhasználati lapon kell nyilvántartani a földhasználó használatában lévő valamennyi termőföldet településenként, a helyrajzi számok emelkedő sorrendjében, belterület, külterület csoportosításban. Aki termőföldet használ és annak területe az 1 hektárt meghaladja köteles a használat megkezdésétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba-vétel céljából bejelenteni. A nyilvántartásba vételi eljárás a bejelentési adatlapnak vagy az eredeti szerződésnek az illetékes földhivatalnál történő benyújtásával indul. A bejelentési adatlap a http://www.bmfh.hu/index.php?x=nyomtat linken elérhető. Ha a használat nem a teljes földrészletre vagy nem a földrészletnek az ingatlannyilvántartási térképen azonosítható alrészletére vonatkozik, az adatlap mellékleteként, illetőleg a szerződéshez a bejelentéskor a használattal érintett terület nagyságát és földrészleten belüli elhelyezkedését feltűntető vázlatot is csatolni kell a használt terület egyértelmű beazonosíthatóság érdekében. A vázlatot – melyet az ingatlan-nyilvántartási térkép 30 napnál nem régebbi hiteles másolatán kell elkészíteni - a földhasználónak és a használatba adónak is alá kell írni. A haszonbérelhető terület nagysága A földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy használatában álló termőföld nagysága a törvényi korlátozásokat nem sérti.
a
magánszemély földhasználó esetében ez a korlát 300 ha, vagy 6000 AK gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 ha vagy 50000 AK értékű termőföldet haszonbérelhet. A földhasználó a használatban bekövetkezett változásokat 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni. A földhivatal a bejelentés alapján vezeti át a nyilvántartáson az adatokban bekövetkezett változásokat. A bejelentést elmulasztó földhasználót a hatóság bírsággal sújtja, amelynek mértéke a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének 1000-szeres szorzata. A bírság kiszabásával egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság a bejelentés pótlására szólítja fel a mulasztó földhasználót. A használat jogcímében, időtartamában, területnagyságában bekövetkezett változásokat a felek közös kérelmére, illetve adatlap vagy szerződés alapján vezeti át a földhivatal a nyilvántartáson.
Ha a használat felmondással vagy a felek közös megegyezésével szűnik meg, a bejelentéshez az írásbeli felmondást és annak elfogadásáról szóló nyilatkozatot, vagy a közös megegyezést tartalmazó okiratot is mellékelni kell. A földhasználati nyilvántartásba vételi eljárás igazgatási szolgáltatási díja Első fokon kérelemre indult eljárás díja Ha a bejelentés 20 vagy annál több földrészletet érint az eljárás díja Az eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslat díja Másolatok igazgatási szolgáltatási díja:
6.000,- Ft/db 12.000,- Ft
Földhasználati lap oldalanként:
800.- Ft
10.000,- Ft
4. Földminősítés: A földminősítés az az eljárás, amelynek során a termőföldek minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (AK értéke) az ingatlanügyi hatóság által külön jogszabály rendelkezései szerint megállapításra kerül. A földminősítési feladatokat a föld fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság látja el. A termőföldek 1-től 8-ig terjedő minőségi osztályát osztályba sorozással kell megállapítani. Az osztályba sorozás helyszíni földminősítési eljárás. A minőségi osztályt a vizsgált földterület jellemző talajtulajdonságainak, a termelés feltételeinek és természeti adottságainak a községi mintatér jegyzékben (a településen belül művelési áganként, minőségi osztályonként előforduló különböző minőségű földek jellemző tulajdonságainak szemléltetésére szolgál) feltüntetett adatokkal történő összehasonlításával kell meghatározni. Az ingatlanügyi hatóság a helyszíni földminősítési eljárása során bármely ingatlanba beléphet, illetve osztályba sorozási tevékenységet végezhet, melyet az ingatlan tulajdonosa - a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 30.§ (1) bekezdésében foglaltak értelmében - tűrni köteles. A földminősítési munkák végzéséről , az ingatlan tulajdonosát előzetesen értesíteni kell. A tűrési kötelezettséget az ingatlanügyi hatóság szükség esetén, határozatban rendelheti el. Ha az eljárás kár okozásával jár és az értesített személyek nem jelennek meg, a földminősítést végző személynek jegyzőkönyvet, feljegyzést kell készíteni a helyszíni eljárásról, mely tartalmazza a keletkezett károk megnevezését. Az érintett ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság a kár bekövetkeztéről, mértékéről és a kártalanításról határozatot hoz, melyet a károsultnak megküld.
5. Földmérési és térképészeti tevékenység: A földhivatalok a földmérési és térképészeti tevékenységük során a térképi adatok gyűjtését, a változások vezetését, a térképek tárolását és a térképekről történő adatszolgáltatást végzik. Ezeken felül az ügyfelek megrendelésére meghatározott szolgáltató (földmérési) tevékenységet (pl. épület feltüntetés, telekalakítások, telekhatár kitűzések, stb.) is vállal. A földmérési és térképészeti tevékenység fontosabb jogszabályai, szabályzatai: — A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény és a végrehajtására kiadott 16/1997. (III. 5.) FM. és 21/1997. (III. 12.) FM-HM rendeletek, — az állami alapadatok felhasználásával végzett sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységről szóló
46/2010. (IV. 27.) FVM rendelet
— a globális mûholdas helymeghatározó rendszerek alkalmazásával végzett pontmeghatározások végrehajtásáról, dokumentálásáról, ellenõrzésérõl, vizsgálatáról és átvételérõl szóló 47/2010. (IV. 27.) FVM rendelet — 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról, — A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás részletes szabályairól (KET) szóló 2004. évi CXL. törvény, — Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény és a végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM. rendelet, — A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és a 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről, — A 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről, — MSZ 7772-1 DAT Szabvány és 24.459/1996. Szabályzat: Digitális alaptérképek tervezése, előállítása, felújítása, adatcsere-formátuma, dokumentálása ellenőrzése, minőségellenőrzése, hitelesítése és állami átvétele.
Az ingatlan-nyilvántartási térkép : Az ingatlan-nyilvántartási térkép az állami földmérési alaptérkép másolati példánya. Feladata, hogy a nyilvántartással összhangban ábrázolja az ingatlanok földrajzi elhelyezkedését. A térkép belterület esetében 1:1000 vagy 1:2000, külterület esetében 1:4000 méretarányban készül. Egyéb önálló ingatlan esetén (pl. társasházi lakás) az alaprajz legalább 1:100 méretarányú. Az ingatlanokkal kapcsolatos térképi változások (pl. megosztás) vezetése az ingatlan-nyilvántartási térképen történik. Az ingatlannyilvántartási térkép - mely településenként, fekvésenként és térképszelvény felosztásban készül - tartalma az ingatlan-nyilvántartás szempontjából a következő: település neve, fekvése, térképszelvény száma, település, fekvés, földrészlet határvonala, helyrajzi szám, épület, építmény, alrészlet, művelési ág, minőségi osztály, mintatér, utca, házszám. A térképet és tulajdoni lapot egyaránt érintő változásokat csak egymással összhangban lehet átvezetni. Térképmásolat: Térképmásolat jellemzően más hatóságok előtti eljáráshoz szükséges (pl.: építési engedélyhez, elvi telekalakítási engedélyhez stb.). A térképmásolat minden esetben
díjköteles! A hatósági eljárásokhoz hiteles térképmásolatok szükségesek, melyek csak és kizárólag az illetékes körzeti földhivataltól szerezhetők be. Földmérési szolgáltatások: A Baranya megyei földhivatalok a lakosság, vállalkozások, intézmények részére kiegészítő tevékenységként földmérési munkát is vállalnak. A munkavégzés az alábbi földmérési munkákat foglalja magában: —
Épületfeltüntetés, leszüntetés
—
Telek megosztás, telek egyesítés
—
Telekhatár-rendezés
—
Telekhatár kitűzés
—
Telki szolgalmi jog bejegyzési vázrajz
—
Kisajátítási munkarészek
—
Megvalósulási térkép
—
Terepfelmérések
—
Társasház alapító okiratok műszaki melléklete
Érdeklődni, munkát megrendelni a honlapon megjelölt munkatársaknál lehet. Teljeskörű adatszolgáltatás: Földmérési tevékenységet folytató magán és jogi személyek igénylik általában a teljeskörű adatszolgáltatást, melynek során a térképi állomány megfelelő kivágata, a szükséges mérési vázlatok, a geodéziai alappontok és a tulajdoni lap területi adatai kerülnek kiadásra díjfizetés ellenében. Ezen adatok ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező megrendelőnek szolgáltathatók ki. Az állami alapadatokba – a törvényi kivételektől eltekintve – bárki betekinthet. Viszont az állami alapadatok előállításakor készült mérési és számítási adatokba, vázlatokba, továbbá egyéb munkarészekbe és forgalomból kivont állami alapadatokba kizárólag földmérési, illetve térképészeti tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkező személy tekinthet be és igényelhet másolatot. Ebből következik, hogy méretezett térképmásolatok kiadása tilos! Térképi adatváltozás átvezetése: Az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát is érintő változás átvezetéséhez jogszabályban meghatározott változási vázrajz szükséges. Ez esetben az ügyfél megbízása alapján az ingatlanrendező minősítéssel rendelkező földmérő az elkészített földmérési munkarészeket vizsgálat és záradékolás céljából benyújtja a földhivatalhoz, melyet a földhivatal előzetesen térképez. A záradékolt, és a hatóság (jellemzően építési hatóság) által jóváhagyott vázrajzot a bejegyzéshez szükséges okiratokkal együtt kell
benyújtani ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljára. Amennyiben az átvezetésnek már akadálya nincs, az ingatlan-nyilvántartási átvezetéssel egy időben a térképi változás végleges térképezése is megtörténik. Abban az esetben, amikor nem kell az építésügyi hatóság jóváhagyását kérni (épületfeltüntetés, szolgalmi jog, stb.) az okirat és a változási vázrajz, valamint a bejegyzési kérelem alapján térképi átvezetés nyomban véglegesen történik. Alappontok elhelyezése, felhasználása és karbantartása: A Megyei Kormányhivatal Földhivatalának feladatai közé tartozik a meglévő vízszintes és magassági alapponthálózat fenntartása. Az alappontok elhelyezése és rendszeres karbantartása és a pontról történő mérés miatt az adott ingatlanra használati jogot is be kell jegyezni a megyei földhivatal javára, ez az ingatlanra történő bejutást is magában foglalja. Ingatlanokon történő földmérési munka végzése: A földmérésről és térképészetről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 17. §-a értelmében „A földmérési és térképészeti munkák végzésére jogosult személy (a továbbiakban: földmérő) a mérés helyét, illetve a földmérési jelet bármely ingatlanon keresztül megközelítheti, azokon mérést végezhet, és ideiglenes földmérési helyet helyezhet el. A mérés végzése érdekében – az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – bármely ingatlanra – a lakás és lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével – beléphet. Erről az ingatlanok tulajdonosait előzetesen értesíteni kell.” A földmérőnek a mérési jogosultságát arcképes földmérő igazolvánnyal és megbízólevéllel igazolnia kell. Földrészletek határának kitűzése: A telekhatárok kitűzése váltja ki a legtöbb vitát az érintettekből, ezért egy-két fontos tudnivalót közzéteszünk. A kitűzés előtt meg kell bizonyosodni, hogy az adott ingatlan határvonalával kapcsolatban volt-e, vagy van-e peres vagy hatósági eljárás folyamatban. Peres eljárás alatt levő földrészleten kitűzési munka nem végezhető, kivéve, ha a felek kérelmére – a kitűzési munka elvégzéséig – a bíróság a peres eljárást felfüggesztette, illetve természetesen, ha a földmérő igazságügyi szakértő bírósági kirendelés alapján végez kitűzési munkát. A kitűzés pontosságát az eredeti alaptérkép készítési technológiája alapvetően meghatározza. Nem biztos, hogy egy műholdas műszerrel (pl.: GPS) vagy mérőállomással végzett kitűzés abszolút pontos eredményt ad! Ha a kitűzött telekhatár eltér a helyszíni állapottól, akkor csak abban az esetben helyezhető át a kerítés, ha az áthelyezéshez a szomszédos ingatlan tulajdonosa hozzájárult. Végső megoldásnak a jogerős hatósági határozatot vagy az ugyancsak jogerős bírósági ítéletet lehet tekinteni. Más célú hasznosítás földmérési feladatai: A termőföld más célú hasznosításához (művelésből történő kivonásához) változási vázrajzot kell készíteni. A vázrajzon fel kell tüntetni a más célú hasznosításra kerülő területrészt. A terület-kimutatásban meg kell adni a más célú hasznosításra kerülő rész(ek) területét, művelési ágát, minőségi osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét. Ez a munkarész azonban csak a más célú hasznosításra vonatkozik. A következő ütem az alrészletezés, amit szintén változási vázrajz alapján kell elvégezni, de már a megvalósult állapotnak megfelelően. Amennyiben az új alrészleteknek megfelelően az ingatlant meg is akarják osztani, az már csak a harmadik ütemben történhet. A
megosztáshoz szükséges építésügyi hatósági jóváhagyás miatt ez utóbbi két ütem nem vonható egy ügymenet alá.
II. Építésügyi hatósági ügyek A Kormány építésügyi hatóságként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telekalakítási eljárásokban - a honvédelmi és katonai célú ingatlanok, valamint az olyan ingatlanok kivételével, amelyek jogi jellege az ingatlannyilvántartásban műemlékként vagy műemlék jellegűként van feljegyezve - első fokon a körzeti földhivatalt, másodfokon a megyei földhivatalt jelöli ki. A telekalakítási eljárásra vonatkozó fontosabb jogszabályok:
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény és a végrehajtására kiadott 16/1997. (III. 5.) FM. és 21/1997. (III. 12.) FM-HM rendeletek, 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról, a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlannyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006.(XII.23.) Korm. rendelet, a telekalakítási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 166/2009.(XII.9.) FVM rendelet, az állami alapadatok felhasználásával végzett sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 46/2010.
(„Ket.”)
(IV. 27.) FVM rendelet
a globális mûholdas helymeghatározó rendszerek alkalmazásával végzett pontmeghatározások végrehajtásáról, dokumentálásáról, ellenõrzésérõl, vizsgálatáról és átvételérõl szóló 47/2010. (IV. 27.) FVM rendelet, az építésügyi hatóságot mint szakhatóságot a szakhatósági eljárásért megillető, továbbá az építési, a bontási és a használatbavételi bejelentésre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjról szóló 24/2011.(VII.21.) BM rendelet
A telekalakítási eljárás kérelemre induló eljárás. A kérelem tartalma szerint a telekalakítási eljárás típusai a következők: a) telekalakítási engedélyezési eljárás, b) egyesített telekalakítási eljárás. A telekalakítás engedélyezése iránti kérelmet benyújthat: a) a telekalakítással érintett bármelyik telek bármelyik tulajdonosa, b) közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs, c) aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít, d) az elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményező, e) ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, a tulajdonostársaknak a telek területnagyság szerinti többsége, f) az a személy, aki a telekalakításról a tulajdonossal írásban megállapodott. Egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelmet az - a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására jogosult - nyújthat be, aki az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben foglaltak szerint az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására egyébként jogosult. A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelmet a miniszter által rendszeresített, és a földhivatalok honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A
telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemhez mellékelni kell a telekalakítási dokumentációt. A telekalakítási eljárás megindításához szükséges http://www.bmfh.hu/index.php?x=nyomtat linken elérhető.
formanyomtatvány a
A telekalakítási engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő negyvenöt nap. Amennyiben a telekalakítási dokumentáció záradékolása a kérelem benyújtása előtt megtörtént, az ügyintézési határidő harminc nap. A telekalakítási engedély és a hozzá tartozó telekalakítási dokumentáció az engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos. A Kormány a földhivatal telekalakítási eljárásában a 338/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 4. melléklete szerinti feltételek fennállása esetén, és az ott megjelölt szakkérdés elbírálása kérdésében a 4. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság - hat hónapig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás csak a földhivatal által záradékolt változási vázrajz és területkimutatás alapján kérhető. Telekalakítás engedélyezése iránti eljárás igazgatási szolgáltatási díja:
Az engedélyezési eljárásban érintett ingatlanként - telekegyesítés, telekhatár-rendezés esetén a kiinduló állapot szerinti földrészletek számát, - telekfelosztás, telekcsoport újraosztása esetén a kialakuló földrészletek számát kell figyelembe venni. A díjat annak kell megfizetnie, aki a telekalakítási engedélyezési eljárás lefolytatását kéri. A díjfizetési kötelezettség kizárólag a kérelem előterjesztésével egyidejűleg a körzeti földhivatal pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy a megyei, fővárosi földhivatalnak (a továbbiakban együtt: megyei földhivatal) a mellékletben meghatározott előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénzátutalási vagy átutalási megbízással teljesíthető. A díjnak a megyei földhivatal előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási megbízással vagy átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.
