Hatósági ellenőrzések a közoktatásban ÁNTSZ szabályozásoknak való megfelelés Dr. Szabó Enikő
2011. március 23.
mb. helyettes országos tisztifőorvos
Áttérés a regionális rendszerből a megyei szintű struktúrába
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Nemzeti Államigazgatási Központ
ÁNTSZ - OTH Országos Tisztifőorvos
Országos Intézetek
Szakmai irányítás
Fővárosi és megyei kormányhivatalok Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek
MNSzSz önálló feladat és hatáskörrel rendelkező népegészségügyi feladatokat ellátó szervezeti egységei: kistérségi népegészségügyi intézetek
ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOSI HIVATAL
Országos Alapellátási Intézet
Országos Egészségfejlesztési Intézet
Országos Epidemiológiai Központ
Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet Országos FJC Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Országos Környezetegészségügyi Intézet
Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ
Országos Gyermekegészségügyi Intézet
Hatósági ellenőrzés A hatósági ellenőrzés tárgya a jogszabályban vagy a jogerős, illetve az ettől függetlenül azonnal végrehajtható hatósági döntésben megállapított előírások betartásának a vizsgálata. A hatósági ellenőrzésre általában hivatalból kerül sor, de az sem kizárt, hogy az ügyfél vagy éppen az ellenérdekű fél kérelmére kerüljön sor az ellenőrzésre. A hatósági ellenőrzés keretében a hatóság: • az ügyféltől adatok szolgáltatását kérheti, • iratok bemutatását kérheti, • egyéb tájékoztatást kérhet, • helyszíni ellenőrzést tarthat.
ÁNTSZ hatósági ellenőrzése Az ÁNTSz-OTH, a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei és kistérségi népegészségügyi intézetei, mint hatóság, felügyeletet gyakorolnak az ország közegészségügyi járványügyi viszonyai felett, melynek keretében széleskörű ellenőrzésiintézkedési jogköre van. Felügyeleti jogának gyakorlása során minden munkahelyen, telephelyen, és bármely emberi tartózkodásra szolgáló helyen, továbbá minden épületnél, építménynél, létesítménynél jogosult ellenőrizni.
ÁNTSZ hatósági ellenőrzése a közoktatási és felsőoktatási intézményeknél
Ellenőrzés célja: Közegészségügyi-járványügyi biztonság betartása, betartatása az intézmény dolgozói az intézményben nevelt/oktatott gyermekek, diákok számára a közegészségügyi-járványügyi biztonság biztosítva legyen. ↓ Közös érdek (nem ellenfelek) támogatás (pl. módszertani levél)
Oktatási intézmények létesítési feltételei • Közoktatási intézmény létesítésekor elsősorban az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait, valamint az MSZ 24203. „Oktatási intézmények tervezési előírásai” című szabványsorozat megfelelő részét kell alkalmazni. • A közoktatási intézmények működéséhez szükséges helyiségek, valamint a kötelező eszközök és felszerelések jegyzékét a Nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet tartalmazza. A rendelet 54. § (13) bekezdése rendelkezik arról, hogy a kötelező (minimális) eszközés felszerelési jegyzékben meghatározott helyiségekre előírt követelmények teljesülnek, ha az épület megfelel az MSZ 24203 „Oktatási intézmények tervezési előírásai” című szabványsorozat megfelelő részének. A rendelet előírásai a fenntartótól függetlenül vonatkoznak minden közoktatási intézményre.
Az ellenőrzések jogszabályi háttere • Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény az egészségügyi államigazgatási szerv feladatkörébe rendeli az oktatási intézmények közegészségügyi ellenőrzését. • Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet határozza meg az egészségügyi államigazgatási szerv feladatkörét és illetékességét. • A közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény szabályozza a hatósági eljárás rendjét.
Ellenőrzési szempontok I. • • • • • •
Az intézmény típusa, adatai (név, cím, fenntartó) Az intézmény elhelyezése (telepítés, környezet) Az épület műszaki állapota, szintek száma, balesetmentesség, akadálymentesség Létszámadatok (gyermekek és dolgozók) Udvar kialakítása, tagozódása, felszereltsége Helyiségek higiénés mutatói: alapterület, tájolás, megvilágítás, léghőmérséklet, légcsere, padlóburkolat, falak, berendezés, táblák, padok elhelyezése
Ellenőrzési szempontok II. • Üzemelési feltételek: ivóvíz ellátás szennyvíz elhelyezés hulladékgyűjtés, tárolás, szállítás fűtés rovar- rágcsálóirtás festés, mázolás takarítás kémiai biztonsággal kapcsolatos előírások betartása nemdohányzók védelmével kapcsolatos előírások betartása
Ellenőrzési szempontok III. • Egészségügyi ellátás Gyermekorvosi, iskolaorvosi, védőnői ellátás, dolgozók egészségügyi alkalmassági vizsgálatának érvényessége, elsősegélynyújtó felszerelés, tetvességi vizsgálat. • Állattartás Helyszíne, az állatok faja és beszerzési forrása, biztonság, higiénia, felelős személy. • Egyéb szolgáltatások iskolai helyiségek, sportlétesítmények bérbeadása tanítási időn kívül kollégium igénybe vétele kereskedelmi szálláshelyként vagy más célra
Ellenőrzési szempontok szaktantermekben Számítógépes tanterem: árnyékolás, padozat (elektrosztatikus feltöltődés), tükrözésmentes felületek, megvilágítás, bútorok Természettudományi előadó: önálló szellőzésű vegyi fülke, részleges hidegpadozat, vegyszerálló előadói- és tanulóasztalok, fali mosogató, elsősegélynyújtó felszerelés Szertárak: eszköz és vegyszerszekrény, zárható méregszekrény Énekterem: hangszigetelés, pormentesség Rajzterem: egyenletes szórt fény, vízvételi lehetőség Gyakorlati terem: hangszigetelés, pormentesség, munkaeszközök állapota, kézmosási lehetőség, elsősegélynyújtó felszerelés Tornaterem: fal- és padlóburkolat hangszigetelése, „törésvédett” dróthálós ablak, fűtőtestek védőburkolata, világítótestek védőburkolata, nemenként elkülönített öltöző-zuhanyozó blokk higiénés állapota
Ellenőrzési szempontok gyakorlati képzési helyeken – –
– – – – –
A gyakorlati képzés napi óraszáma: fiatalkorúak napi képzési ideje, nagykorú tanulók napi képzési ideje Tanműhely/műhely/oktatóterem/gyakorlóterem: elhelyezése, kialakítása, felszereltsége, a munkához használt szerszámok és eszközök állapota, mesterséges megvilágítás, mesterséges szellőzés és elszívás, biztonsági követelmények Öltözés, tisztálkodás, kézmosás, kézfertőtlenítés körülményei Munkaruha, védőruha, egyéni védőeszköz Munkahelyi ártalmak: fizikai, kémiai, biológiai, pszichés ártalmak Egészségügyi ellátás: a tanulók rendszeres orvosi vizsgálata, elsősegélynyújtó felszerelés Munkavédelmi oktatás
Ellenőrzési szempontok kollégiumokban, diákotthonokban – – – –
–
Kollégiumi szoba: ruha és személyi higiénés felszerelés tárolási lehetőség, ágyak száma, ágyhuzatok cseréje és mosása Tanulótér/tanulási lehetőség: általános és helyi megvilágítás Fürdőszobák: száma, felszereltsége, mosási, szárítási, vasalási lehetőség Egészségügyi ellátás: orvosi szoba, betegszoba elkülönítő és a kapcsolódó vizesblokk, nővérszoba (fogyatékkal élő tanulók kollégiumi nevelése esetén) Rendezvényterem, társalgó, vendégszoba, nevelői szoba, irodák, raktárak: kialakítása, felszereltsége
Az ellenőrzést követő intézkedések A hatóság az ellenőrzés során megállapított hiányosságok súlyát és jellegét mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket, és utóellenőrzés keretében ellenőrzi azok végrehajtását végrehajtását..
Elrendeli a hiányosságok megszüntetését, illetőleg a szükséges intézkedések végrehajtását. A hiányosságok megszüntetéséig elrendeli az intézmény működésének felfüggesztését, ha e szabálytalanságok fennállása egészségkárosodást okozhat. Súlyos vagy tömeges egészségkárosodás megelőzése érdekében elrendeli az egészségre ártalmas tárgyak, vagy anyagok használatának megszüntetését, szükség esetén megsemmisítését. Bírságot szab ki.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv • • •
•
•
2 § (4) Az óvoda, az iskola, a kollégium - az e törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között - felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. 11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön; A pedagógus joga és kötelezettsége 19. § d) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, A működés általános szabályai 41. § (5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanuló- és gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középiskolába, szakiskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyen részt. A nevelési és oktatási program 48 § (3) Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskolaegészségügyi szolgálat véleményét.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv 121. § (1) E törvény alkalmazásában • 1. alapszolgáltatás: az óvodai foglalkozás, az iskola, a kollégium által - e törvény alapján - ingyenesen biztosított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás, a logopédiai és a dyslexia-megelőző foglalkozás, a mindennapos testedzés, a rendszeres egészségügyi felügyelet, a tanítás kezdete előtti és az étkezés alatti felügyelet, továbbá az iskolában, kollégiumban térítési díj fizetési kötelezettség mellett biztosított tanórai és kollégiumi foglalkozás; •
25. nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenység: a felsőoktatás, a köz- és felsőoktatási kutatás, a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő szolgálat, a bölcsődei ellátás, a gyermekvédelmi ellátás, a közművelődés, a kultúra, a művészet, a könyvtár, a múzeum, a sport, a pályaválasztási tanácsadás, a szociális ellátás, a rehabilitáció és habilitáció, az iskola-egészségügyi ellátás;
26/1997. (IX.3.) NM r. az iskola-egészségügyi ellátásról 1. § (1) A 3-18 éves korosztály, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban az óvodák és iskolák (a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmények) e rendeletben foglaltak szerint gondoskodnak. • (2) Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el. •
4. § (1) Az iskola-egészségügyi, háziorvosi, házi gyermekorvosi, egyéb szakorvosi, körzeti védőnői, gyermekjóléti szolgálatok, pedagógiai szakszolgálatok, logopédus, gyógytornász és pszichológus, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézetei a gyermekek és tanulók egészségvédelme érdekében együttműködnek, és az e feladat ellátásához szükséges adatokról egymást tájékoztatják.
•
5. § (1) Az iskolaorvos és a védőnő egészségügyi kérdésekben, felkérésre, szakértőként közreműködik a nevelőtestület, illetve az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi-szék munkájában. (2) A gyermekek, tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő a nevelésioktatási intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi.
• •
(3) A tanulók egészségügyi ellátásán kívüli egyéb iskola-egészségügyi feladatokat (környezet-egészségügy, élelmezés-egészségügy, balesetvédelem, egészségnevelés, pályaválasztási tanácsadás) az iskolaorvos és a védőnő az oktatási intézmény vezetőjével, illetőleg a szakmai szervezetekkel együttműködve végzi. ↓
A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok 1. A gyermekek, tanulók egészségi állapotának vizsgálata, követése 2. Alkalmassági vizsgálatok elvégzése • a) Szakmai alkalmassági vizsgálatok elvégzése, pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatainak elvégzése. • b) A testnevelési csoportbeosztás elkészítése, gyógytestneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátása. 3. Közegészségügyi és járványügyi feladatok • a) Az iskolai életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése és dokumentálása. • b) A járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekről az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése. • c) A nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetés ellenőrzése. • d) Közegészségügyi-járványügyi hiányosságok észlelésekor javaslattétel a hibák • megszüntetésére, valamint az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése. 4. Elsősegélynyújtás • Az iskolában bekövetkező balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanuló háziorvoshoz, házi gyermekorvoshoz, illetve egyéb intézménybe irányítása. 5. Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében • a) Részvétel az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a Nemzeti Alaptanterv • végrehajtásában. • b) Egészségügyi információk közlése a szülőkkel és a pedagógusokkal. • c) Önvizsgálati alapismeretek tanítása. 6. Környezet-egészségügyi feladatok • a) Az intézményi környezet - tantermek, gyakorlati helyiségek, tornaterem, egyéb • kiszolgáló helyiségek - ellenőrzése, a hiányosságok észlelése, intézkedések megtétele. • b) A tanulók gyakorlati oktatásával kapcsolatos munkahelyi körülmények figyelemmel • kísérése. 7. Az ellátott gyermekekről nyilvántartás vezetése, a külön jogszabályok szerinti jelentések elkészítése, valamint az elvégzett vizsgálatok, oltások dokumentálása külön jogszabály szerint az Egészségügyi Könyvben.
A nevelési-oktatási intézmény védőnője által önállóan ellátandó feladatok 1. Az éves munkatervhez a védőnői feladatok összeállítása, egyeztetése a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelési programjában meghatározott feladatok figyelembevételével. 2. A tanulók védőnői vizsgálata 6 éven felüliek esetében kétévenként (kivéve a színlátás vizsgálata): 3. A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése (tetvességi vizsgálatok) 4. Elsősegélynyújtás. 5. Az orvosi vizsgálatok előkészítése. 6. A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése. 7. A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése. 8. Részvétel az egészségtan oktatásában elsősorban az alábbi témákban: a) az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéne, egészséges életmód, elsősegélynyújtás), b) családtervezés, fogamzásgátlás, c) szülői szerep, csecsemőgondozás, d) önvizsgálattal kapcsolatos ismeretek, e) szenvedélybetegségek megelőzése. 9. Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel. 10. Kapcsolattartás a szülőkkel 11. Pályaválasztás segítése. 12. Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, Egészségügyi Könyv, ambuláns napló, védőoltások, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása stb.).
együttműködés, közreműködés intézmények + iskola-egészségügyi szolgálat + szülők
Tetvességi vizsgálatok Meghatározó jogszabály, szakmai szabály: • a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet, • az Országos Epidemiológiai Központ 2003. évi 2. sz. Módszertani levele a tetvesség elleni védekezésről 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet - szűrővizsgálat • b) alsófokú oktatási intézményekben, de amennyiben indokolt, a középfokú oktatási intézményekben is felvételkor, illetőleg a tanév elején kell az esetleges tetvesség felderítésére irányuló vizsgálatokat az intézmény orvosának és/vagy az általa e feladattal megbízott védőnőnek elvégezni, majd negyedévenként legalább egyszer megismételni. •
Tetvesség észlelésekor a szűrővizsgálatot az érintett egységben (pl. osztályban) kéthetenként meg kell ismételni mindaddig, amíg három egymást követő vizsgálat eredménye alapján a tetűmentesség és annak állandósulása megnyugtató módon meg nem állapítható;
Módszertani levél a tetvesség elleni védekezésről • Minden eü-i, szociális és oktatási dolgozó, ki az elvégzett vizsgálatok során tetvesség fennállását észleli, vagy arról hivatása gyakorlása során tudomást szeret köteles annak megszüntetéséről gondoskodni.
Védekezés - folyamatos – minden dolgozó kötelezettsége Szűrés - negyed évente – iskola-eü-i ellátás keretében
Tetvességi szűrővizsgálatok rendje Lényeges az iskolakezdéskor - szülői értekezleteken az iskola-egészségügyi hálózat részéről a szülők részére tájékoztatást adni: - általában az iskola-egészségügyi munkáról, - a fejtetvességi vizsgálatok éves rendjéről, - a megelőzésről, - a kiszűrt gyermekek szülei értesítéséről, a kezelésről, - közegészségügyi érdekből az ismételten vagy nagymértékben fejtetves kiszűrt fejtetves gyermeket név szerint köteles jelenteni az iskola-eü. szolgálat az illetékes kistérségi intézet felé, amely gondoskodik a tetves gyermek környezetére (családtagjaira stb.) kiterjedő vizsgálatról és szükség esetén a tetves személy kezeléséről A tájékoztatást (Módszertani levél 12. sz. melléklet) írásban is minden szülőnek (törvényes képviselőnek) szükséges megadni, akik ezt aláírásukkal igazoltan visszaküldik. Az iskola-egészségügyi hálózat az igazolást a gyermek törzslapjához csatolja. Felhívni a figyelmet arra, hogy a fejtetves gyermek kezelése elsődlegesen a szülő feladata és kötelessége. • Ezt követően kezdődik a szeptemberi szűrővizsgálat, melyet januárban és áprilisban meg kell ismételni.
Fejtetvesség Szűrővizsgálatok: szeptember, január és április fejtetvesség esetén(tetű vagy életképes serke) a tanuló osztályfőnökén keresztül, zárt borítékban tudatni kell a szülővel a fejtetvesség tényét és tájékoztatni kell a további teendőkről, és a szakszerű hajkezelés elvégzéséről nyilatkozatot kell kérni (Módszertani levél 1. sz. melléklet) Felhívni a figyelmet a serkék eltávolítására is! • A szülő által végzett kezelés hatékonyságát a népeü-i kist. Intézetek munkatársainak legkésőbb másnap reggel , a tanítási idő előtt ellenőrizni kell. • Igazolás kiállítás: „A gyermek hajának szakszerű kezelése megtörtént, közösségbe mehet.” Az igazolást kiállíthatja: védőnő, gyermekorvos, ÁNTSZ. • Fejtetvesség miatt egész napos iskolai hiányzás nem indokolt, mivel a tetűmentesítés tetű-írtó hajszesszel, rövid idő alatt biztosítható.
Iskolatáska súlya Becslések szerint a gyerekek 7-9 kg súlyt cipelnek, ami egy 70 kg-os felnőttnek lenne ideális. A túl-súlyos iskolatáska gerinc deformitást okoz, és baleset-forrás is. • Az OKI, az OGYEI részletes élettani és biomechanikai vizsgálatokon alapuló szakmai konszenzusa: az iskolatáskasúlya nem haladhatja meg a gyermek testsúlyának 10-15 %-át. • 23/2004. (VIII.27.) OM r. szabályozza az 1-4. osztályos tanulók tankönyveinek tömegét, mely szerint a tankönyvek tömege ne haladja meg a 3 kg-ot.(Először a 1996/1997 tanév könyvrendelésénél alkalmazták.) • •
•
•
A szülők és az iskola fordítson figyelmet a táskában cipelt egyéb felszerelésekre A gerinc-deformitás függ a hátitáska formájától is. A jó táska ismérvei: két vállon hordható, gerinc oszlophoz igazodó hátfal, táska hevederi szélesek, jól párnázottak (ne csússzon le a vállról) a táska üresen se legyen nehéz. Nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő méretű tantermi asztalok és székek, padok biztosítására. Amennyiben az osztályban az átlagostól magasabb vagy alacsonyabb gyermek is van, szükséges számukra a megfelelő méretű biztosítása. Helyes ülési testtartás megtanítása, számítógép használata során helyes testtartásra is nagy figyelmet kell fordítani.
Egészségnevelési tevékenység • Iskolai egészségnevelési program • Egyeztetett rend (tanév elején az iskola-egészségügyi szolgálat és az intézmény vezetője által) pl. iskola-eü-i jelentés mutatói, szülők/tantestület javaslatai, az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéne, egészséges életmód, elsősegélynyújtás), családtervezés, fogamzásgátlás, szülői szerep, csecsemőgondozás, önvizsgálattal kapcsolatos ismeretek, szenvedélybetegségek megelőzése
CSVSZ-nél megjelent terhesség-megszakítást kérelmezők életkor szerinti megoszlása Családvédelmi Szolgálat A "B" tanácsadáson megjelent terhesség-megszakítást kérelmezők megoszlása az életkor szerint 2001-2009 2009 0,4
11,5
41,1
40,0
7,0
2008 0,4
11,2
41,6
40,1
6,7
2007 0,4
10,8
42,3
40,0
6,5
2006 0,4
10,3
44,1
2005 0,5
10,5
2004 0,4
10,5
47,2
35,7
6,2
2003 0,3
10,5
47,6
35,3
6,3
2002 0,3
10,7
49,4
33,4
6,1
2001 0,3
10,5
49,6
33,1
6,6
0%
44,9
10%
20%
<15 éves
30%
40%
15-19 év
50%
20-29 év
60%
70%
30-39 év
39,0
6,2
37,8
6,3
80%
>40
90%
100%
Védőoltások Az életkorhoz kötött kötelező oltásokat 11 éves kortól iskolai oltások, un. Kampányoltások keretében kell elvégezni. • Sokkal eredményesebben utolérhetőek, mint egyénileg. • Egy közösség számára rövid idő alatt lehet biztosítani a védettséget. • A kampányoltások nem életkorra, hanem iskolai osztályokra vonatkoznak. 1. Diftéria, tetanusz és acelluláris pertussis komponens - dTap emlékeztető oltás. Szeptember hónapban, általános iskolák 6. évfolyama számára. 2. MMR újraoltás (kanyaró, mumpsz, rubeola vírust tartalmazó vakcinával ) október hónapban, általános iskolák 6. évfolyama számára 3. Hepatitis B (két oltásból áll) 1.oltás általános iskolák 7. évfolyama számára szeptemberben • Gyermekközösségbe, alsó és középfokú oktatási intézménybe csak az előírt oltásokkal rendelkező személy vehető fel. • 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (8) Azoknál a gyermekeknél, akiknél bármelyik kötelezően előírt védőoltás elmaradt, az elmaradt védőoltást a legrövidebb időn belül pótolni kell. Azok az orvosok, akik bölcsődébe, óvodába, nevelőszülőkhöz, gyermekotthonba, illetőleg egyéb gyermekközösségbe, továbbá alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézménybe kerülő gyermekek vizsgálatát végzik, kötelesek az életkor szerint esedékessé vált oltások megtörténtét ellenőrizni.
Életkorhoz kötött kötelező VÉDŐOLTÁSI REND Életkor 0-6 hét 2 hónap 3 hónap 4 hónap 15 hónap 18 hónap 6 év 11 év 11 év 13 év
Oltás BCG DTPa + Hib + IPV DTPa + Hib + IPV DTPa + Hib + IPV MMR I. DTPa + Hib + IPV DTPa + IPV DT/DTPa MMR revakcináció Hepatitis B I; II
Kontraindikáció: •Lázas betegség •Immunológiai károsodás •Súlyos oltási szövődmény korábbi előfordulása •Terhesség •A vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos túlérzékenységi, anafilaxiás reakciók
Aktív immunizálásban kell részesíteni: Hastífuszos betegek környezetéhez tartozókat Diftériás betegek környezetében élőket Pertussziszos beteg környezetében a 6éven aluli gyermekeket Kanyarós beteg környezetében Rubeolás beteg környezetében Mumpszos beteg környezetében élő veszélyeztetetteket Tetanusz-fertőzés veszélyének kitett személyeket Veszettség expozíciójának kitett személyeket Hepatitis A beteg környezetében élő veszélyeztetetteket
Megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybe vehető térítésmentes védőoltások: •Influenza elleni védőoltás •Pneumococcus megbetegedés elleni védőoltás térítésmentes konjugált pneumococcus oltóanyaggal két éven aluli kisgyermekek számára •Hepatitis B elleni védőoltás javasolt azon, korábban védőoltásban nem részesült személyeknek…
Human Papilloma Vírus vakcinák: Cervarix Silgard Önkormányzatok által finanszírozott HPV elleni védőoltás 9-15 éves korú lányok között
Országos Epidemiológiai Központ www.oek.hu : 476 11 53, 476 11 94,
Hepatitis B fertőzött gyermek helyzete a közösségben: Közösségek látogatásának korlátozása az enterális úton terjedő (széklettel, szennyezett kézzel, élelmiszerek közvetítésével) Hepatitis A, illetve Hepatitis E megbetegedések esetén indokolt. A Hepatitis B elsődleges terjedési módja: szexuális vérrel, szövetnedvekkel, váladékokkal, orvosi eszközök, műszerek, szerv-, szövetátültetés… Perinatális A széklet, a vizelet, az orrváladék, a nyál, a köpet, az izzadság nem tartoznak a potenciálisan fertőzőképes anyagok közé, kivéve, ha vért tartalmaznak.
Diabeteses gyermek helyzete a közösségben: - az intézmény orvosa – gyermek házi orvosa – krónikus betegségét gondozó orvosa is támogatja az intézményi ellátást, - krónikus beteg gyermek állapota stabil, - egészségi állapotát tükröző értékek, leletek megfelelőek, - gyógyszerelése beállt, - szakellátásra, kontrollokra, gondozásra folyamatosan jár „kézben tartott” - a krónikus gyermek gondozásának személyi és tárgyi feltételei meghatározásra kerültek az intézmény számára, és azok ott adottak - a szülők az intézménnyel jól együttműködnek a gyermek érdekében
Étel elvitele az óvodából, iskolából: A befizetett, de hiányzó gyermek ételének ételhordóban történő elvitelét nem tiltja jogszabály.
Otthon készített ételek közösségben történő fogyasztása Oka: diéta, egyéni érzékenység, táplálkozási intolerancia, vallási szokások, szülői igény, Indoka: a főzőkonyháknak megoldhatatlan feladat, egész napos ellátás, gyerekek fejlődéséhez szükséges a megfelelő étrend, táplálék
Otthon készített étel óvodában, iskolában elfogyasztásának feltételei MgSzHK, és OTH állásfoglalások szerint: az ételt jól záródó, névvel jelölt, lezárt, melegítésre alkalmas, tiszta edényben kizárólag aznapi fogyasztásra az intézmény biztosítja a 0-+5 0C közötti hőmérsékleten történő tárolást az ételt a jellegének megfelelő hőmérsékleten kell kiszolgálni az ételt közvetlenül fogyasztás előtt átforrósítva tálalják és gondoskodnak annak felügyeletéről, hogy abból más gyermek ne fogyaszthasson szennyezett, romlott ételt a gyermek részére kiszolgálni tilos az ételmaradékot a hagyományos ételek maradékával együtt, az előírásoknak megfelelően kell kezelni a kiürült edények mosogatását – a fehér edényekre vonatkozó – rendeleti előírásoknak megfelelően kell végezni a szülő a feltételeket tudomásul veszi, a felelősséget vállalja, és erről írásban nyilatkozik
Emberség Felelősség Kötelességtudás Elkötelezettség Lelkiismeret Tudás
PEDAGÓGUS ORVOS SZÜLŐ gyermek
Köszönöm a figyelmüket!
