Hatékonyság a mezőgazdaságban
A hatékonyságról A hatékonyságról A cselekvés nem mérhető következménye: hatás ( köznapi értelmezés )
A hatékonyságról A hatékonyságról A cselekvés nem mérhető következménye: hatás ( köznapi értelmezés ) mérhető számszerűsíthető következménye: mérhető, számszerűsíthető következménye: hatékonyság Gazdasági cselekvés gazdasági hatékonyság H ték Hatékony az a gazdasági cselekvés amely a kitűzött cél d á i l k é l kitű ött él tekintetében eredményes volt !
Mi a cél ? a cé ?
t
== hozamok hozamok = bruttó termelési érték
= nettó termelési érték = hozzáadott érték = jövedelem d l = nyereség nyereség
A gazdasági cselekvés alapja forrásai A gazdasági cselekvés alapja, forrásai
m m= e= e f= f
élőmunka élő k felhasználás eszközök használata termőföld használat
Komplex hatékonysági összefüggés
t m + eá+f + ff
Parciális hatékonyság vizsgálat y g g
t m + eá+f m + e á f + f +f
Mutatói : Naturális számlálóban és nevezőben is naturális mérőszámok naturális mérőszámok Értékbeni számlálóban és nevezőben is értékbeni számadatok Vegyes a fentiek kombinációjával Vegyes a fentiek kombinációjával kialakított mutatók
Parciális hatékonyság 1 Munkatermelékenység 1. Munkatermelékenység
t m
Fogalma: egységnyi Fogalma: egységnyi munkaidő alatt előállított termékmennyiség terme‐ termékmennyiség, terme‐ lési érték. Reciproka : m/t ( (munkaigényesség) k i é é ) egységnyi termék előállításához szükséges előállításához szükséges munkamennyiség
A munkatermelékenység alakulását befolyásoló fő tényezők • az élőmunka technikai felszereltsége • a munkaszervezés • az anyagi érdekeltség az anyagi érdekeltség
A munkatermelékenység változása Me : 1000 Ft/ ÉME Me.: 1000 Ft/ ÉME
Egy éves munkaerőegységre k ő é jutó
1998
2000
2002
2002.évi az 1998. 1998 évi %%-a
1 610
1 997
2 320
144,1
Bruttó hozzáadott érték
687
759
803
116,9
Vállalkozói jövedelem
346
308
300
86,9
100,0
73,8
62,5
62,5
Mezőgazdasági kibocsátás
reálértéken, 1998=100
Parciális hatékonyság 2. Eszközhatékonyság
t e
FFogalma, l reciproka: az eszközigényesség Mutatói: ‐ naturális korlátozottsága hiányzik a közös ráfordítási egység, a termékek sem homogének ‐ értékbeli a közös nevezőre hozás módszere gy ‐ vegyes
Az eszközhatékonyság változása értékmutatók alapján Az eszközhatékonyság változása értékmutatók alapján 2002 00 évi az 1998 Megnevezés 1998 2000 2002 %-ában Egységnyi termelőtermelő-felhasználásra jutó Mg-i Mgkibocsátás
l,53
1,42
1,35
88,5
Nettó hozzáhozzáadott érték
0,53
0,42
0,35
66,8
Vállalkozói jövedelem
0,33
0,22
0,18
53,3
A hatékonyság összehasonlításban kap értelmet
Hk = P
= termék ára ék á
p
= termelő eszköz ára
Σ PoQ1
:
Σ poe1
Q
= termelt mennyiség l ié
e
= termelő eszköz mennyisége
Σ PoQo Σ poeo
Parciális hatékonyság 3. Területi termelékenység
t f
Fogalma, Mutatói
A mg‐i termelés területi hatékonysága Me.: 1000 Ft
Egy ha mg.mg.-i területre jutó Mg--i kibocsátás Mg Br. hozzáadott érték Vállalkozói jövedelem reálértéken 1998=100 %
2002. évi az %-ában 1998 2000 2002 1998 %186,2 218,4 251,6 135,2 79,4
83,9
87,0
109,6
40,0
34,1
32,6
81,4
58,6
58,6
100
70,5
Az egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték változása (2001‐2010) 200 180 160
ezer Ft/h ha
140 120 100 80 60 40 20 0 2001
2002
2003
Egyéni gazdaságok
2004
2005
2006
2007
Társas vállalkozások
2008
2009
2010
Összes gazdaság
Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer
Magyarország és az EU‐15 néhány fontosabb mutatójának alakulása 12
ezer eu uró / ha
10 8 6 4 2 0 EU-15 EU 15
Magyarország 2003
Összes eszköz Bruttó termelési érték
EU-15 EU 15
Magyarország 2007*
Bruttó hozzáadott érték Üzemi bruttó jövedelem
Forrás:AKI számítás az FADN Pulic Database és a tesztüzemi adatok felhasználásával.
A költséghatékonyság alakulása Magyarországon és az EU‐15‐ben 1,0 0,9 08 0,8
eurocen nt
0,7 0,6 , 0,5 0,4 0,3 0,2 01 0,1 0,0 EU-15
Magyarország 2003
EU-15
Magyarország 2007*
Forrás:AKI számítás az FADN Pulic Database és a tesztüzemi adatok felhasználásával.
JÖVEDELMEZŐSÉG – Ő É GAZDASÁGOSSÁG
Hatékonyság ‐ Jövedelmezőség azonosság : mindkettő a ráfordítások és ered azonosság : mindkettő a ráfordítások és ered‐ mény viszonyát vizsgálja különbözőség : ‐ egyetlen célt ( jövedelmet ) értékeli, értékeli ‐önmagában is értelmezhető, ‐pozitív tartományban kap értelmet, ‐a számítás módszere A hatékonysággal azonos és ellentétes irányú változása is lehetséges ! y g
A gazdaságosságról Leginkább a makroszintű komplex hatékonysági mutató minősítésével azonosítható Egy termék gazdaságossága függ: • a társadalmilag szükséges eleven és holt munka‐ á d l l ké l é h l k ráfordítás színvonalától; • a termék nemzeti értéke miként viszonyul a nemzetközi értékhez; nemzetközi értékhez; • a mezőgazdaságon belül, vagy azon túlmenően a sokféle termék viszonylatában hol az adott y termék helye?
A gazdaságosság két posztulátuma (elméleti kiindulópontja) • Adott eszköz (erőforrás) ráfordítás mellett a cél maximális megvalósítása. • A kitűzött cél megvalósításához az eszközök A kitűzött cél megvalósításához az eszközök (erőforrások) minimális felhasználása. Adott időszakban melyik posztulátum kap d dő kb l k lá k prioritást? Lehetséges‐e az egyik vagy a másik kizárólagossága?
Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban
• A A tudományos ‐ t d á t h ik i technikai eredmények gyakorlati d é k k l ti alkalmazása • olyan technikai és biológiai eljárások, amelyek a régi ol an technikai és biológiai eljárások amel ek a régi helyébe olyan újat léptetnek, amely hasznos módon változtatja meg a terméket az eszközöket vagy a változtatja meg a terméket, az eszközöket vagy a munkafolyamatot Az egész nemzetgazdaságot érintő folyamat • Az egész nemzetgazdaságot érintő folyamat • A műszaki fejlesztés céljai: – A munka termelékenységének fokozása A munka termelékenységének fokozása – A munkafeltételek javítása – A terméshozamok növelése éh k lé – A választék bővítése – A minőség javítása
A műszaki ű ki ffejlesztés jl té iirányulhat á lh t • A munkaeszközökre • A munkatárgyakra • A termékekre • A termelési technológiákra
A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének sajátosságai • A termelés eszköze a föld • Ipari eredetű holtmunka holtm nka arán aránya a nő nő, míg a mezőgazdasági eredetű holtmunka aránya csökken • Holtmunka H l k tömege ö é és aránya á nő, ő élő élőmunkáé káé csökken • A felszabaduló élőmunka már „csak” fogyasztó lesz • Termelőeszközök egy gy része biológiai g rendszer • Egyre nagyobb tömegű élelmiszer szállítása • Tárolási, Tá lá i ttartósítási tó ítá i veszteségek t é k • Természeti környezet – károk
A műszaki fejlesztés elemei • Gépesítés é í é • Energiagazdálkodás • Mezőgazdasági építés • Kemizálás • Genetikai munka
A gépesítés • Emberi b munkaerővel k ő l végzett é tevékenységek ék é k helyett technikai berendezések • A gépesítés indokai: – Korszerű termelési technológiák megvalósítása – Termékminőség javítása – Munkacsúcsok kiküszöbölése, a munkák időben való elvégzése – Veszteségmentes betakarítás – Nagy gy tömegű g szállítások – Biológiai hatások kompenzálása (romlékonyság)
A korszerűtlenség kedvezőtlen hatásai •Munkatermelékenység, hatékonyság rosszabb •Karbantartás, felújítás költségesebb •A korszerűbb gépek sem használhatóak ki •Üzemképesség üzembiztonság alacsony •Üzemképesség, •Több dolgozót köt le
Az egy főre jutó GDP és a K+F ráfordítások közötti exponenciális kapcsolat 6 y
5
Expon (y) Expon.
4 %3 2 1
y =2 =2,15x1,052 15x1 052x
0 0
20000
40000
euró/fő
60000
Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban (A termelőeszközök mennyiségi és minőségi (A termelőeszközök mennyiségi és minőségi fejlesztése)
Hatása: magával viszi a termelés (szak) területi technológiai szervezeti vezetési és irányítási kö közgazdasági d á i súlyának változását úl á k ált á át.
Célja: • az élőmunka technikai felszereltségének j íá javítása, • a termelékenység fokozása y g • a hozamok növelése • a választék bővítése • a minőség javítása a minőség javítása A harmonikus, összehangolt fejlesztés hiá á k hiányának problémája blé áj
Sajátos vonások a mezőgazdaság műszaki fejlesztésében • A termelés természeti környezetben folyik • Speciális munkatárgy és munkaeszköz a föld Speciális munkatárgy és munkaeszköz a föld • A felhasznált holtmunka ipari és mezőgazdasági eredete ő d á i d • Az összes ráfordításon belül nő a holtmunka tömege • A holtmunka nemcsak élőmunkát vált ki A h lt k k élő kát ált ki
• Csökkenti az újratermeléshez szükséges földterület méretét földterület méretét • A mezőgazdaság termelőeszközeinek egy csoportja biológiai rendszer • Egyre nagyobb tömegű termék jelenik meg Egyre nagyobb tömegű termék jelenik meg • Élőszervezetek tárolását, tartósítását kell biztosítani
Műszaki fejlesztés elemcsoportjai Műszaki fejlesztés elemcsoportjai • Gépesítés, energiagazdálkodás, építés • Kemizálás Kemizálás ‐ műanyagok • Élőszervezeteken végzett genetikai munka ‐ bi ló i i l biológiai alapok k
Az állóeszköz felhalmozás szerkezete a mezőgazdasági termelésben (md Ft) Megnevezés
1998
2000
2002
2003
Ültetvények
6,5 65
15 8 15,8
22 8 22,8
19 5 19,5
Állatok
31,7
31,0
29,7
32,1
Gépek és berendezések Épületek
43,8
52,8
104,4
130,0
30,3
38,8
54,4
42,5
Egyéb
10,5
10,8
12,1
6,7
Br.állóeszk. Br Br.állóeszk.álló zk felhalmozás
122,8 122 8
149,3 149 3
223,4 223 4
230,9 230 9
Mezőgazdasági beruházások eszközcsoportok szerint 140
milliárd fo m orint
120 100 1998 2001 2002 2003
80 60 40 20 0 ültetvények
állatok
gépek,eszk.
épületek
A gépesítésről A gépesítésről A termelésfejlesztés gerince, kimagasló A termelésfejlesztés gerince kimagasló termelékenységjavító szerepe Indokai: • korszerű termelési technológiák g megvalósítása • termékek minőségének javítása termékek minőségének javítása • időbeni munkavégzés (munkacsúcsok!) • veszteségmentes betakarítás • nagytömegű szállítások agytö egű s á táso
Az egyes időszakok preferált célkitűzései gy p
• Gépek ‐ géprendszerek • Erőgépek ‐ Erőgépek ‐ munkagépek • Traktor ‐ tehergépkocsi g p
A gépállományról Traktorállományy összesen (ezer ( db)) 1 traktorra jutó mgmg-i terület (ha) 1 traktorok átlagos motorkapacitása (kw) egyéni gazdaságokban társas gazdaságokban Átlagéletkor (év) K báj ((ezer db) Kombájn 1 kombájnra jutó terület (ha) Átlagéletkor (év) Átlagéletkor Tehergépkocsi (ezer db) Átlagéletkor (év)
1992 91,9 , 68 47
10 4 10,4 290 41,3
2001 113 55 52 45 74 15,3 12 1 12,1 250 13,6 22 20
Traktorok és kombájnok állománya nemzetközi összehasonlításban Traktorok T raktorok az ezred fordulón Tagországok
ezer db
100 ha mg mg--i területre
Kombájnok az ezred fordulón ezer db
100 ha gabonaterületre
Németország
1072,2
6,3
135,8
1,9
Görögország
241
4,6
6,1
0,5
841,9
2,9
49,7
0,8
155
8,8
5,6
2,7
Ausztria
325,4
10,3
24
2,9
E Egyesült ült Királyság
500
3,2
47
1,4
, 6835,8
5,1 ,
595,2 ,
1,6 ,
2,1
11,2
0,3
Spanyolország Hollandia
EU-- 15 EU Magyarország
A mezőgazdasági gépberuházások nominál értéken, Milliárd Ft 120 105 100
89,5
80 60
51,05 34 46 34,46
40 20
43,6 45,7
26,3 12,74 9,76 , 9,59 , 77,27 27
17,32
0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Traktor eladások Magyarországon Ezer db 7000 6000 5000 Összesen
4000
MTZ 3000 2000 1000 0 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Arató- cséplőgépek eladása Magyarországon Db 800
600 500
687
680
700 560
550 490
480 423
400 300 200 100
215 160
138
160
195
82 30
0 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
A gépberuházások alakulása 1991 – 2008 között nominál értéken nominál értéken
A beruházások teljesítményértéke ágazatok szerint (folyó áron, millió Ft) Ágazat
2003
2004
2005
2006
2007
Összes beruházás Nemzetgazdaság összesen Ebből: Agrárgazdaság
2 709 649 3 014 605 3 103 581 3 351 308
3 465 195
234 057
219 019
228 728
218 068
222 077
132 007
100 771
111 486
104 184
101 286
5 107
6 080
5 961
6 976
10 856
96 943
112 168
111 281
105 389
109 935
Mezőgazdaság Erdőgazdálkodás Élelmiszeripar
A beruházások és a beruházási támogatások alakulása 1998‐2004
Az energiagazdálkodás főbb jjellemzői A mezőgazdaság dinamikus fejlődését korszerű ipari háttér biztosította és biztosítja j az elkövetkező időben is. Ebben alapvető szerepet az energetika térhódítása játszott. Nagy tömegű energiát fordítunk: •Nyersanyagok előállítására •Feldolgozására •Forgalmazására Számos iparág termel a mezőgazdaságnak jelentős energiafelhasználással gépeket gépeket, eszközöket, és vegyi anyagokat.
Energiagazdálkodás • Három Há fő energiaforrás: i f á
– Ipari eredetű energia – Mezőgazdasági eredetű energia – Napenergia
• Példák:
– 1 ha kukorica term. hez szükséges energia 11%-a ipari eredetű, a többi fotoszintézis eredménye – Az A mg. iiparii energiafelhasználása i f lh álá az összes ö ipari i i energiafelhasználás 3%-a – Az mg. g fajlagos j g energiafelhasználása g 1/8-a / az ipari p fajlagos energiafelhasználása – A kőolaj-felhasználás jelentős – A villamosenergia-felhasználás villamosenergia felhasználás az össz össz. energiaenergia felhasználás 10%-a – Jelentős a g geotermikus energiafelhasználás g
Mezőgazdasági építészet • Áll Állattenyésztés é é férőhelyszükségletének fé őh l k é l é k biztosítása • Tárolókapacitások létesítése • Egyéb agrárlogisztikai rendszerek (pl. gépszínek, post harvest tevékenységek) • A mg. mg összes állóeszköz-állományának nagy része az épületek formájában jelenik meg • N Nem a k kapacitások itá k növelése ö lé a ffontos, t hanem h a meglévő racionális kihasználása • Jellemzően ő könnyűszerkezetes ű é épületek y nagy gy része elavult • A hazai létesítmények
Kemizálás • Műtrágyázás • Vegyszeres növényvédelem • Növény- és állatgyógyászati szerek, takarmányhelyettesítők és – ki é ítők kiegészítők • Műanyagok felhasználása – Fóliák, csövek
Egy hektár szántó‐, kert‐, gyümölcs‐ és szőlőterület, kg Nitrogén g
Foszfor
Kálium
Összes
1997
41
8
8
57
1999
52
8
9
69
2001
57
12
13
82
Egy ha mg.‐i területre jutó műtrágya felhasználás, hatóanyagban kg. Ország
1995
1999
202
202
Hollandia
584
503
Franciaország
252
244
Portugália g
84
88
Szlovénia
322
389
Lettország á
13
29
Világ g összesen:
86
94
EU--15 EU
Kemizálás A növényvédőszerek veszteségmérséklés, megelőzés, előrejelzés j káros mellékhatások, környezetvédelem Állategészségügyi szerep Állategészségügyi szerep takarmány kiegészítők, kórmegelőzés biokémiai aktivitású szerek y g új technológiák j g Műanyagok ‐
Genetikai munka • Növénynemesítés Növénynemesítés, fajtakeresztezés • Biotechnológiai, biokémiai, biofizikai eredmények gyakorlati hasznosítása • Új, ellenállóbb növények, jobb adottságú állatok • A „Zöld forradalom” e tevékenységeknek köszönhető • A biológia egyre inkább a mezőgazdasági termelőerő alapvető részévé válik
A műszaki fejlesztés komplexitása • A műszaki fejlesztés komponensei + a természeti és közgazdasági adottságok a hatásukat együttesen fejtik ki • A komplexitás a műszaki fejlesztés technikai-biológiai és társadalmi tényezőinek együttese • A ttudományos-technikai d á t h ik i ffejlesztés jl té szerepe a termelőerők növekedésében fokozódik
Vállalkozói szerkezet, , földhasználat
Arányszámok (%‐ban), adatok a rendszerváltás idejéből ( 1989/ 90 ) ÁG
TSZ
Kistermelés
számuk
l26
1360
l,5 millió
földhasználat
l5
80
5
átlagterület (ha)
7,5 e
4,5 e
változó
Bruttó termelési értékből részesedés (%)
20-25
45-50
30-35
Nettó termelési értékből részesedés (%)
15-20
30-35
50
Az állami gazdaságokról Az állami (kincstári) birtokok a II.világháború előtt. Mezőhegyes, Kisbér, Bábolna, Kompolt stb. őh bé áb l l b Speciális szerepük (ménesek, p p ( , vetőmegtermesztés ) Vertikálisan szervezett gazdálkodás Vertikálisan szervezett gazdálkodás Az ÁG‐ok a nagyvállalati rendszerben, politikai, technikai technológiai szempontok technikai, technológiai szempontok. I.időszak l948‐ig: részesedésük a földosztás során (3,2 millió hektárból) 60 000 ha 74 állami gazdaság 60.000 ha, 74 állami gazdaság Jószágigazgatóságok
II. időszak 1948 végétől 1953‐ig (a „ nagy felfutás”) Számuk 500‐ra nő, a szántó 14 %‐át használják. A föld forrása, szétaprózottság, tagosítás , p g, g Munkaerőhiány, eszközhiány, központi utasítások, beszolgáltatás rendőri intézkedések termelés beszolgáltatás, rendőri intézkedések, termelés lezüllése III idő k 1954‐től l967‐ig III. időszak 1954 től l967 i Az ÁG‐ok helyzetének felülvizsgálata, feladatuk: minőségi bázis, politikai bázis, árutermelő bázis Az eszközigényesség növekedésének Az eszközigényesség növekedésének törvényszerűsége
IV. időszak 1967‐től átalakulásukig • • • • • • • • • • •
kötelező tervmutatók megszűnése döntésekben önállóság, mérce a jövedelmezőség megkülönböztetés mérséklése a TSZ‐ektől megindul a területi koncentráció megindul a területi koncentráció egyes termékek termelésének „forradalmasítása” t termelés szakosítása lé k ítá vezetés korszerűsítése nemzetközi tapasztalatok felhasználása érdekeltség megteremtése érdekeltség megteremtése termelési rendszerek kialakítása az eszközigényesség növekedése az eszközigényesség növekedése, munkatermelékenység
• intenzív gazdálkodásra való áttérés • kombinátok kialakulása kombinátok kialakulása Az ÁG‐ok átalakulása, privatizációja ( 126/1992 sz. Kormányrendelet ) Kormányrendelet ) a./ tartós állami tulajdonú gazdaság: 26 (biológiai alapok fenntartása kistermelés integrációja) fenntartása, kistermelés integrációja) Állami Vagyonkezelő RT integrációjába sorolva. b / teljes körűen privatizálandó gazdaságok b./ teljes körűen privatizálandó gazdaságok ÁVÜ irányításával, többnyire két lépcsőben: Részvénytársasággá, kft.‐vé alakulás é é á á á kf é l k lá felszámolás, végelszámolással megszűnés. Tulajdonosok: hazai, külföldi befektetők, vezetői, dolgozói vásárlások 2001‐ben 12 Rt. privatizálása a „ tartós” állami vagyonból
A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről Megszervezésük ideológiai indokai g I. időszak 1948‐1953‐ig (a lenini alapelvek: önkéntesség, fokozatosság, állami támogatás) állami támogatás) Típusaik: I., II., III. típusú TSZCS‐k A idő k é é 5200 TSZ 376 000 t Az időszak végén 5200 TSZ, 376.000 tag, szántó 26 %‐án á tó 26 % á gazdálkodnak ‐ látszateredmények, rossz politikai hangulat II. időszak 1953‐tól hibák feltárása ‐ Nagy Imre szerepe ‐ a forradalom hatása 1956. decemberi állapot: szántó 7,2 %‐án gazdálkodnak, tagok száma: 76 000 fő tagok száma: 76.000 fő
III. időszak: 1959‐1961 közötti teljes átszervezés Az 1957‐es agrártézisek A gazdasági feltételek primátusa g g p Az átszervezés ütemezése (eredeti elképzelés l965) A belpolitikai és nemzetközi helyzet Átszervezés után: szerény gazdasági háttér, eszközhatékonyság romlása y g Eszközátcsoportosítás a gazdaságban Hit l k á és díjkedvezmények Hitelek, ár‐ é díjk d é k Gépállomások
Statisztika 1961‐ből: TSZ‐ek száma: 4204 Átlagterület: 1082 ha 1082 ha Tagok száma: l.115 e fő (994 e család) Ö Összes terület 75 %‐án gazdálkodnak. l á dálk d k IV. időszak: 1962‐1967‐ig g ‐ A megszilárdulás időszaka, 1964‐1965 évek fordulója az 1968‐as új gazdasági mechanizmus fordulója, az 1968‐as új gazdasági mechanizmus előszele a mezőgazdaságban. ‐ Korszerű nagyüzem kialakítása, saját gépek, ű ü ki l kí á já é k gépállomások megszüntetése ‐ Munkaegység helyett rendszeres pénzbeni díjazás.
‐ A szövetkezeti földtulajdon kialakítása, l967‐es IV. sz. ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐
földtörvény A rendszerváltásig…… Növekvő árutermelés, exportárualapok Koncentráció, mesterséges összevonások Erősödő technikai, műszaki fejlesztés , j Dolgozók anyagi érdekeltsége A tagok tulajdonosi jogainak korlátozottsága A tagok tulajdonosi jogainak korlátozottsága Kiteljesedik a háztáji, integrációs kapcsolatok Az alaptevékenységen kívüli tevékenység mint magyar Az alaptevékenységen kívüli tevékenység, mint magyar sajátosság Szövetkezetek és ÁG‐ok Szövetkezetek és ÁG ok egymáshoz közelítése, új egymáshoz közelítése új felfogás, társadalmi tulajdon, formája: Agráripari Egyesülések
A háztájiról ( a kistermelők mintegy fele ) Kezdetben (60‐as évek elején) tiltják, korlátozzák, Kezdetben (60‐as évek elején) tiltják korlátozzák később – felkarolják, sőt támogatják Oka: Ok Munkát, jövedelemszerzési lehetőséget biztosít Szociális szerepe (idősebb ‐ nyugdíjas korosztály foglalkoztatása) foglalkoztatása) Tehermentesítette a nemzetgazdasági beruházási alapokat ( önellátás ) alapokat ( önellátás ) A nagyüzemi gazdálkodásba be nem vonható eszközök hasznosítása kö ök h íá Szerepe a bruttó‐, nettó termelésben p Hatékonysági összefüggések
Kapcsolata a szövetkezettel: Terület biztosítása – Terület biztosítása – 0,6 ha 0 6 ha Szolgáltatások, termelőeszközök, hízóalapanyag, t k takarmány á Termelőszövetkezeten keresztüli értékesítés Háztáji agronómiai rendszerek, szaktanácsadás Következmény: megőrizte a magángazdálkodás technológiai gyakorlatát, a főhivatású h ló i i k l á főhi á ú mezőgazdálkodás lehetőségét Ugyanakkor: nem adott lehetőséget a gazdaság j p gy p g g vezetőjének a pénzügyi, tervezési, piaci, igazgatási teendők gyakorlására, piaci kapcsolatok alakítására
A Mg.i termelőszövetkezetek átalakulásáról • A Kárpótlási törvény termőföld ‐ kárpótlási jegy ‐ termőföld ‐ kárpótlási jegy ‐ esélyek a esélyek a szövetkezetek élelmiszeripari privatizációban, integrációban való részvételében • Szövetkezetekről szóló 1992 évi I.sz törvény Szövetkezetekről szóló 1992 évi I sz törvény egységes szövetkezeti törvény ( nem típus és formakötelezettek) nagyobb teret enged a szövetkezetek belső önszabályozásának • A szövetkezeti átmeneti törvény, az 1992 évi II sz tö é törvény ( hatálya a törvény megjelenése évének végéig )
a törvény következménye : ‐ vagyonnevesítés – üzletrészek kialakítása ( jogcímek ) ( jogcímek ) ‐ vagyonmegosztás csoportos kiválások t ki álá k egyéni kiválások, önállósulás ‐ gazdasági társasággá ( társaságokká ) történő átalakulás ( némiképp növekedett a szövetkezetek száma
) Társadalmi vita 1999‐es és 2000. években a , j szövetkezeti üzletrészről, az új szövetkezeteket szabályozó törvényről.
Vállalkozói szerkezet, , földhasználat napjainkban
Szerkezet jellemezhető Szerkezet jellemezhető • • • • •
hasznosított földterülettel ágazatok szerint (növényt., állatteny., vegyes) ágazatok szerint ( növényt állatteny vegyes) foglalkoztatottak számával értékesítéssel (mennyiségi, értékbeni) jövedelemtermelő képességgel jövedelemtermelő képességgel
SFH(SGM):standard fedezeti hozzájárulás = BTÉ ‐ közvetlen változó ktg. BTÉ. közvetlen változó ktg
Európai méretegység(EUME) 1200Eur ~ 300eFt ( SFH érték alapján )
A használt mezőgazdasági terület megoszlása gazdálkodási forma szerint (2012. május 31.)
A használt szántóterület megoszlása gazdálkodási forma szerint (2012. május 31.)
A gazdasági szervezetek száma a mezőgazdasági terület nagyságkategóriái szerint 2012‐ben
A gazdasági szervezetek által használt mezőgazdasági terület nagyságkategóriák szerint 2012‐ben
A gazdasági szervezetek száma a szántóterület nagyságkategóriái szerint 2012‐ben
A gazdasági szervezetek által használt szántóterület nagyságkategóriák szerint 2012‐ben
Szövetkezeti elvek
Mi is a szövetkezet? Mi is a szövetkezet? A szövetkezet olyan személyek autonóm k l él k ó társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket és törekvéseiket kielégítsék egy közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalaton keresztül. (SZNSZ 1996 ) (SZNSZ 1996 )
Kialakulásuk 1844 Anglia, Rochdale 28 fő 1844 A li R hd l 28 fő bérmunkás vagy tulajdonos? El ik nyitott tagság Elveik: ‐ it tt t á ‐ demokratikus irányítás ‐ nyereség visszajuttatása a tagoknak é i j tt tá t k k ‐ tagok képzése 1864 1864‐re 4800 tag 4800 t 1850 Németország, Raiffeisen hitel‐ beszerző‐ értékesítő szövetkezet létrehozása kisparasztok értékesítő szövetkezet létrehozása kisparasztok részére
Csoportosításuk • Hitel‐, takarék‐, biztosító szövetkezetek • Áruforgalmi (beszerző Áruforgalmi (beszerző‐,, fogyasztási értékesítő, fogyasztási értékesítő, szolgáltató, lakás szövetkezet) • Termelőszövetkezetek ( ipari, T lő ö k k(i i mezőgazdasági) • Másodlagos szövetkezetek (több szövetkezet által működtettet szövetkezet; által működtettet szövetkezet; Regionális, országos)
Miért lett sikeres a szövetkezés? Miért lett sikeres a szövetkezés? A tagok együttműködésében úgy jutott érvényre az egyes tagok érdeke hogy érvényre az egyes tagok érdeke, hogy az alapvetően nem sértette p a vele együttműködő társaiknak alapérdekeit. l é d k it
Szövetkezeti elvek Szövetkezeti elvek •
•
ÉÉrtékek: A szövetkezetek az önsegély, az gy g egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak értékein alapulnak. Elvek: A szövetkezeti elvek irányelvek, melyek segítségével a szövetkezetek l k í é é l k k értékeiket a gyakorlatban megvalósítják.
Szövetkezeti elvek
1 Önkéntes és nyílt tagság 1. Önkéntes és nyílt tagság
A szövetkezet önkéntes szervezetek, melyek nyitva állnak mindenki számára, aki elfogadja it áll k i d ki á á ki lf dj a tagsággal járó felelőséget. 2. Demokratikus tagi ellenőrzés A szövetkezetek demokratikus szervezetek, amelyeket a tagjaik ellenőriznek a döntéshozatalban (1 tag‐ 1 szavazat). 3. A tagok gazdasági részvétele Tagok hozzájárulása a szövetkezeti vagyonhoz, a hozzájárulása a szövetkezeti vagyonhoz, a nyereséget fejlesztésre és a tagság által jóváhagyott tevékenységekre lehet csak jóváhagyott tevékenységekre lehet csak felhasználni.
4. Autonómia és függetlenség Amennyiben megállapodást kötnek más szervezetekkel, beleértve a kormányokat is, azt olyan feltételek y y mellett teszik, hogy egyidejűleg biztosítják a demokratikus tagi ellenőrzést és g a szövetkezeti autonómia fenntartását . 5 Oktatás, képzés és információ 5. Oktatás képzés és információ A A szövetkezetek oktatást és képzést nyújtanak t j ik k í tagjaiknak így azok hatékonyan k h ték hozzájárulhatnak szövetkezetük fejlesztéséhez. A szövetkezetek tájékoztatják a nyilvánosságot, k k á ék ák l á á különösképpen a fiatalokat és a közvélemény‐ alakítókat a szövetkezés jellegéről és előnyeiről.
6. Szövetkezetek közötti együttműködés A szövetkezetek úgy szolgálják leghatékonyabban tagjaikat és erősítik a leghatékonyabban tagjaikat és erősítik a szövetkezeti mozgalmat, hogyha együttműködnek helyi országos regionális együttműködnek helyi, országos, regionális és nemzetközi struktúrákon keresztül 7. Közösségi felelősség A g y szövetkezetek közösségük folyamatos és tartós fejlődéséért dolgoznak a tagjaik által jóváhagyott irányelvek alkalmazásával jóváhagyott irányelvek alkalmazásával
• TÉSZ‐ek É • TCS‐k TCS k • BÉSZ‐ek
