Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban

Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban című, az ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009 azonosító számú projekt keretein belül megvalósult

Feketegazdaság elleni fellépés lehetséges adójogi eszközei gazdasági, illetve állami bevételt növelő alkalmazásának eredményességére irányuló hatásvizsgálat

Infokommunikációért Felelős Államtitkárság Infokommunikációs Szervezési Főosztály

2013. május

Tartalomjegyzék

I.

Vezetői összefoglaló........................................................................................................................ 3

II.

Az IKT piac helyzetének bemutatása .............................................................................................. 4 A feketegazdaság jellemzői, különös tekintettel az ÁFA körre .................................................. 8

III. III.1.

Áfa csalás terén alkalmazott módszerek .................................................................................. 8

III.2.

Áfa visszaélések az IKT területén ........................................................................................... 8

III.3.

Áfa csalással érintett vállalkozások ......................................................................................... 9 A fordított adózásról általában .................................................................................................. 14

IV.

IV.1. A fordított adózás hazai bevezetése ...................................................................................... 17 EU-s kitekintés, fordított adózás az Európai Unióban és tagállamaiban ....................................... 19

V.

Eddigi kérelmek és gyakorlatok ............................................................................................ 21

V.1.

V.1.1.

Mezőgazdasági ágazat ................................................................................................... 21

V.1.2.

Energia-, valamint IKT szektor ..................................................................................... 21

A területet érintő további javaslatok, tárgyalás alatt lévő közösségi szabályozás ................. 23

V.2. VI.

Fordított adózás hazánkban ....................................................................................................... 25

VI.1. Fordított áfa kiterjesztése a gabonafélék értékesítésére ........................................................ 25 VI.2. Fordított áfa kiterjesztése a sertéságazatra ............................................................................ 26 VII.

VII.1.

A fordított áfa bevezetésének előnyei az IKT szektorban ................................................. 28

VII.2.

A fordított áfa bevezetésének hátrányai az IKT szektorban .............................................. 28

VIII.

A feketegazdaság elleni fellépés egyéb eszközei, hazai és tagállami példákon keresztül ......... 30

VIII.1.

Hazai kezdeményezések, jogi szabályozás, illetve gyakorlati intézkedések ..................... 30

VIII.2.

Adóregisztrációs eljárás..................................................................................................... 30

VIII.3.

Fokozott adóhatósági felügyelet ........................................................................................ 31

VIII.4.

A tételes belföldi összesítő jelentés az áfa bevallásban ..................................................... 31

VIII.5.

Adószám felfüggesztése, illetve törlése............................................................................. 31

VIII.6.

Adóbírság mértékének növekedése ................................................................................... 33

VIII.7.

Nemzetközi kitekintés, tendenciák .................................................................................... 34

VIII.8.

ÁFA csökkentése meghatározott termékkörre .................................................................. 37

IX. X.

Fordított ÁFA bevezetésének előnyei és hátrányai az IKT szektorban ..................................... 28

Konklúzió, javaslatok ................................................................................................................ 38 Mellékletek .................................................................................................................................... 39

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

2

I. Vezetői összefoglaló Jelen hatásvizsgálat az ÁROP-1.1.19 „Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése” kódszámú projekt keretében a „Feketegazdaság elleni fellépés lehetséges adójogi eszközei gazdasági, illetve állami bevételt növelő alkalmazásának eredményességére irányuló hatásvizsgálat” tárgyú feladathoz kapcsolódik és célja az IKT piac helyzetének rövid bemutatása, az IKT szektor tekintetében érvényesülő feketegazdaság elleni küzdelem eszköztárának, a feketegazdaság elleni fellépést akadályozó jogszabályi és nem jogszabályi akadályok feltárásának, az esetleges jogszabálysértések és ebből eredő károk enyhítésére vonatkozó lehetséges megoldásoknak a felvázolása külföldi, főként uniós, illetve tagállami példák bemutatásán keresztül. Az elemzés elsősorban a fordított adózás IKT szektorban történő bevezetésére koncentrál, vázolja annak folyamatát, illetve számba veszi bevezetésének feltételeit, annak útjában álló akadályokat. Bemutatásra kerülnek a jellemző adócsalási modellek, illetve az ellenőrző hatóság tapasztalatai a közelmúlt és a 2013-as év ellenőrzési irányai. Jelen tanulmány bemutatja továbbá a fordított áfa hazai bevezetésének eddigi példáit, az aktuális uniós irányvonalakat, tapasztalatokat. IKT szektorban történő alkalmazása esetén az egyes szereplőkre gyakorolt pozitív, illetve negatív hatásait. A hatásvizsgálat főbb megállapításai: - a fordított áfa IKT termékek nagykereskedelmére vonatkozó bevezetése alapvetően pozitív hatást fejthet ki és hozzájárulhat a piac kifehérítéséhez, hátránya azonban, hogy csak átmeneti megoldást nyújthat, hisz korlátozott ideig, maximálisan 2 évig alkalmazható, - esetleges bevezetése esetén javasolt a fordított adózás alkalmazását értékhatárhoz kötni és csak abban az esetben alkalmazni, amennyiben a beszerzés összértéke meghaladja a 3 millió forintot, ezen megkötéssel is biztosítva a kiskereskedelmi forgalomtól való elhatárolást, - a derogációs kérelem benyújtását a gyorsreagálási mechanizmusra és opcionális fordított adózásra vonatkozó javaslat egyeztetésének lezárásáig nem javasolt, - tekintettel arra, hogy az unió más tagállamiban hasonló termékkörre 2013. év végéig szólnak az engedélyek, vélhetően az Európai Bizottság Magyarország esetében sem engedélyezné a fordított áfa bevezetését ezen túlnyúlóan, az engedélyezési eljárás és a törvénymódosítás időtartamát figyelembe véve a fordított adózás mindössze pár hónapig lenne érvényben, mely időtartam nem elég az érdemi hatás kiváltására, - a NAV 2013. évi ellenőrzései irányainak tükrében javasolt elsősorban az ellenőrzési, illetve prevenciós intézkedések eredményét, illetve hatásait bevárni, és csak ezek sikertelensége esetén, végső eszközként alkalmazni a fordított adózást. - Alternatív lehetőségként felmerült az áfa-kulcs csökkentésének lehetősége, a jelenlegi adózási rendszerben azonban e termékek kedvezményes kulcsú besorolása nehezen védhető, illetve egy sor más termék, termékcsoport esetén nyitná meg az adókulcs csökkentésének igényét.

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

3

II. Az IKT piac helyzetének bemutatása Az IKT gazdasági szerepe: Az információs és infokommunikációs technológiák (IKT) jelentős szerepet játszanak a gazdaságban. Az IKT szektor eredményeit világszerte a gazdaság egyik legfontosabb tényezőjének, hajtóerejének tekintik, amely szinte az összes, IKT eszközökkel, szolgáltatásokkal kiszolgált, támogatott ágazatban jelentősen növelni képes a hatékonyságot, termelékenységet, gyorsítja a gazdasági növekedést. Az összes ágazat közül kiemelkedik az IKT szektor versenyképességet fokozó, foglalkoztatást növelő hatása, az egészségesebb és egyre hosszabb ideig aktívan töltött élet lehetőségét megteremtő alkalmazási területeivel. Az IKT szektor gazdaságra gyakorolt hatása azonban sokkal nagyobb, mint magának az IKT szektornak közvetlenül (multiplikátor hatás). Az IKT szektor olyan új szolgáltatási formákat hoz létre, amelyek közvetett hatásuk révén serkentik a gazdaság fejlődését (e-kereskedelem, e-banking, e-government, e-health stb.). Az Európai Unió 2010-es digitális versenyképességi jelentése (European Digital Competitiveness Report)1 szerint a magyar IKT szektornak a GDP-ben betöltött szerepe EU átlagban magasnak számít, e fontos mutatót tekintve az első ötben foglalunk helyet az EU tagállamai között.

Forrás:Eurostat, IPTS (Institute for Prospective Technological Studies)

Az ágazat multiplikátor hatását nehéz mérni, számszerűsíteni, azonban az OECD több tagországra módszertanilag megalapozottan értékeli az IKT munkatermelékenységre gyakorolt hatását.

1

http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=6499

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

4

A munkatermelékenység éves átlagos növekedése és ezen belül az IKT szektor hozzájárulása 1995-2008 között (%) az alábbi képet mutatja az OECD kulcs indikátorai alapján mérve:

Forrás: OECD key indicators, 2012

A diagram alapján a vizsgált országok körében a magyar érték felülmúlja az országok többségének hasonló mutatóját. A felmérés alapján a vizsgált időszakban Magyarországon a munkatermelékenység emelkedésének jelentős része az IKT szektor teljesítményének az eredménye. Az OECD becslései szerint a munkatermelékenység Magyarországon a 13 éves időszakra vetítve éves átlagban 3,1 százalékkal növekedett, amelynek közel hatoda az IKT szektor hatásainak köszönhető. A BSA (Business Software Alliance) felmérése szerint Magyarországon az IKT ipar versenyképességét az üzleti környezet és a jogi, szabályozási környezet kedvezően befolyásolja. Az infrastruktúra és az emberi erőforrások átlagosak, a K+F környezetet a keletközép európai régióban gyengének ítéli. Az összesített index 45,4 értéke középmezőnybeli helyet biztosít. Bruttó hozzáadott értéket tekintve, a kilencvenes évek közepén a teljes IKT szektor részesedése a teljes nemzetgazdasági bruttó hozzáadott értékből kevesebb, mint 4% volt, az ágazat részesedése 2011-re közel duplájára növekedett. Ennek a teljesítménynek közel háromnegyedét az IKT szolgáltatások adják. A növekedési trendet a 2008-ban kezdődő válság sem törte meg. A következő évben az ágazat bruttó hozzáadott értéke kis mértékben, de emelkedett. Részaránya is növekedett, amely elsősorban az IKT szolgáltatások növekedésének volt köszönhető. 2011-ben az IKT szolgáltatások részesedése minimálisan csökkent, de a 2012-es előzetes GDP adatok alapján az IKT szolgáltatások teljesítménye ismét növekedést mutat. Hazai IKT vállalkozások: a hazai IKT szektorban a vállalkozások döntő többségét a kis- és közepes méretű vállalkozások adják. A NAV által feldolgozott társasági adó bevallásokról közzétett információk alapján a 2010. évi szektoros adókimutatás szerint az összes társas vállalkozás mintegy 5%-a, közel 20 ezer társaság sorolódik az Információ-kommunikáció szektorba, ugyanez az adat a KSH szerint mintegy 30 ezerre tehető. A szektorban az egy vállalkozásra jutó átlagos állományi létszám 4-5 fő, amely a mikro- és a kis-és középvállalkozások (KKV-k) magas arányára utal. A nettó árbevételen belül az export árbevétel aránya a 2010. évben 16 %-os volt. Ennek oka, hogy az informatikai, infokommunikációs cégek elsősorban itthonra termelnek, más gazdasági ágazatokba tartozó ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

5

nagyvállalkozások megrendeléseire fejlesztik a rendszereket, illetve külföldre kisebb értékű bérmunkákat végeznek. Ugyanakkor a szektor adózás előtti eredményének egyenlege a társas vállalkozások által elért profit-tömeg több mint 17%-át adta. Ebben szerepet játszik az, hogy a szektoron belül különösen a szoftverfejlesztés viszonylag alacsony költséggel jár, kis eszközigény és nagy szellemi tőkebefektetés jellemzi, az EU átlaghoz képest jelenleg alacsony bérek, illetve megbízási díjak mellett. Az adóbevallásban szerepeltetett adatok szerint a szektorban igen jelentős a külföldi tőke szerepe, az IKT vállalkozásokban az összes jegyzett tőke kétharmada külföldi tulajdonban van. Az összes jegyzett tőke egyötödét belföldi társaságok, egytizedét belföldi magánszemélyek birtokolják. A vállalkozások számát tekintve ettől eltérő adatot kapnánk, mivel a legnagyobb telekommunikációs és szoftvergyártó cégek rendelkeznek többségi külföldi tulajdonossal, a sok kis és középvállalkozás van magyar tulajdonos kezében (NAV). A kockázati tőke szerepe: az elmúlt több mint 20 évben a kockázati tőke Magyarországon jelentős összeget fektetett be néhány jelentős növekedési ágazat vállalkozásaiba. Nagyságrendben a vegyipart és az egészségipart követi a kommunikációs vállalkozásokra fordított több mint 700 millió USD befektetés. Ez az összeg azonban a vállalati kivásárlások (buy-out, buy-in) nagy száma miatt elsősorban a nagyvállalkozásoknak jutott. Export- és import teljesítmény: Magyarországon az IKT ipar a feldolgozóipari export több mint negyedét teszi ki. Az IKT ipar a legjelentősebb feldolgozóipari exportágazat: 2011-ben a magyar feldolgozóipari export 26,6%-át adta. Még úgy is kimagaslik a többi feldolgozóipari ágazat közül, hogy 2011-re külkereskedelmi forgalma (és részaránya is) jelentősen csökkent. Ennek ellenére külkereskedelmi mérlegre gyakorolt pozitív hatása 2011-ben meghaladta az elmúlt években tapasztalt (már akkor is igen jelentős) mértéket. Az IKT export visszaesése az elektronikus fogyasztási cikkek exportcsökkenésének tulajdonítható, de a híradástechnikai eszközök, melyek az ágazat exportjának majdnem felét adják, 2010-hez hasonló részesedést mutattak fel 2011-ben is. Az IKT szempontjából szintén kulcsfontosságú számítógépek, perifériális eszközök exportja 2009 óta abszolút értékben egyenletes növekedést mutatott. Az import 2011-es visszaesése főként a (2011-ben 42,6%-os arányt képviselő) híradástechnikai eszközöknek, illetve a (22,6%-os aránnyal rendelkező) elektronikai alkatrészeknek tulajdonítható. Az IKT szektornak jelentős a többlete a külkereskedelmi mérlegben. Az IKT szolgáltatási szektor külkereskedelemben játszott szerepe a KSH által közölt kommunikációs szolgáltatások, valamint számítástechnikai és információs szolgáltatások adatainak segítségével viszonylag jól megragadható. A teljes magyar szolgáltatásexportból az IKT szektor 7,8, az importból 7,5%-kal részesedett 2011-ben, ezzel pozitív egyenlege több mint 82 milliárd Ft-ot tett ki. Vállalkozások IT használata: Az NGM által szerkesztett ASFK Fehér Könyv (2013) IKT szektorra vonatkozó elemzése szerint az IKT eszközök és használatuk KSH Gyorsjelentés alapján az előző évhez hasonlóan, 2011-ben a hazai vállalkozások 92%-a használt számítógépet és 89%-a vette igénybe az internetet üzleti ügyei intézéséhez. A 250 fős és afeletti vállalkozások közel mindegyike rendelkezik számítógéppel és internettel. Az üzleti célú internethasználat fejlettségi szintjét is jelzi a honlappal rendelkező vállalkozások aránya, illetve a honlapokon elérhető szolgáltatások sokfélesége. 2011-ben a vállalkozások 60, az internetkapcsolattal rendelkezők 67%-ának volt saját honlapja. Az utóbbi arány 4 százalékponttal nagyobb, mint 2010-ben. Az előző évhez hasonlóan a honlapon igénybe vehető szolgáltatások első helyén a termék- és szolgáltatásinformációk megszerzésének lehetősége állt, amit a vállalkozások 88%-ának honlapja nyújtott. Online megrendelésre a vállalkozások honlapjának negyede adott lehetőséget 2011-ben, ami az elektronikus ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

6

kereskedelem terjedésének hazai technikai korlátját jelenti. A termékek és szolgáltatások online megrendelhetősége a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (62%) területén volt a legmagasabb. Az IVSZ felmérést végzett az IT piac szereplőinek körében. Az általuk kiválasztott nagykereskedők összforgalma az IVSZ tájékoztatása alapján az IT HW szegmensben 116 Mrd HUF az IDC által becsült kb. 170 Mrd teljes forgalomhoz képest. A nagykereskedők termékkategóriánként adtak becslést az általuk becsült tiszta, illetve adócsalt termékek forgalmi arányát illetően, mely forgalmi adatokat termékkategóriánként a vezető nemzetközi gyártók adataival összevetve pontosított az IVSZ, az alábbi eredménnyel.2 Elöljáróban megjegyezzük, hogy adatok becslések, és jelentős hibaarányt tartalmazhatnak. Az adóhatóság ellenőrzéseinek alapján az áfa-csalások forintosított értéke más számadatokat eredményezett. Forgalom Mrd HUF 5 disztributor - 10MRD és (nem ÁFA 30MRD árbevétel csalt) Nyomtató kellék 5,8 Processzor 1,6 Dobozos SW 7,3 Monitor 6,8 Egyéb komponens (RAM etc) 4,2 Alaplap 2,2 Összesen 28,0 teljes forgalom 123,8 mobil telefon (smartphone)

88,3

total forgalom

ÁFA csalt termékek aránya becslés 90% 90% 35% 30% 40% 35% 73%

15%

ÁFA csalt termékek forgalma becslés Mrd HUF 52,1 14,2 3,9 2,9 2,8 1,2 77,2

Teljes forgalom becslés Mrd HUF 57,9 15,8 11,2 9,8 7,0 3,4 105,2

kieső ÁFA Mrd HUF 14,1 3,8 1,1 0,8 0,8 0,3 20,8

15,6

103,9

4,2

209,0

25,1

Piaci ellenőrzés HP Intel Microsoft OK - IDC Intel

Samsung

3

Az adóhatóság ellenőrzési tapasztalatai hosszú évek óta azt mutatják, hogy az adóelkerülés, adócsalás jelensége az áfa adónemet érinti a legnagyobb mértékben.

2 3

IVSZ 2012. év végi tájékoztatása alapján IVSZ felmérése.

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

7

III. A feketegazdaság jellemzői, különös tekintettel az ÁFA körre III.1. Áfa csalás terén alkalmazott módszerek Az áfa csalások két nagy csoportba sorolhatók. Az elsőbe a hagyományos adóelkerülés különböző technikái tartoznak. Ezek főként valódi áruk termelése és kereskedelme során jelentkező adóköteles bevételek eltitkolására irányulnak. Az eladásokat nem könyvelik, vagy a tényleges árnál alacsonyabb árat, esetleg az értékesített mennyiségnél kevesebbet mutatnak ki. A második csoportba azok az adó visszaigényléssel kapcsolatos visszaélések sorolhatók, amelyeket fiktív kereskedőkre, fiktív tranzakciókra hivatkozva követnek el. Ezek során az adott ország költségvetéséből nettó pénzkiáramlás történik a bűntársak közötti többlépcsős papírtranzakciók eredményeképpen. Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatos visszaélések leggyakrabban használt nemzetközi módszerei a fiktív export, illetve a "hiányzó kereskedő" eljárások. A szimulált export esetében az eladó papíron bonyolítja le a tranzakciót, nulla áfa kulcsot alkalmazva a kivitelre, ugyanakkor adó-visszaigénylést nyújt be a beszerzéseire. Valójában a termékeket a hazai piacon értékesíti számla nélkül, azaz a forgalmi adó megfizetése nélkül. A biztonságosabb változatban valódi exportra kerül sor, de a ténylegesnél nagyobb mennyiséget tüntetnek fel. A közösségen belüli kereskedelemben a határokon történő fizikai vámkezelés helyettesítése a VIES (VAT Information Exchange System, Áfa Információs Rendszer) rendszerrel megnehezíti ennek a csalástípusnak a felderítését. A bűnszervezetben megvalósított áfa csalások jobban kidolgozott típusa a "hiányzó kereskedő" módszere. Ebben az esetben egymáshoz kapcsolódó fiktív tranzakciók sorát generálják, piaci árak felhasználásával. Az adásvételi lánc működtetése során a forgalmiadófizetési kötelezettség egy fantomcégnél akkumulálódik. A lánc jellemzően egy exportcéggel zárul. Még abban az esetben is, ha végül tényleges exportra kerül sor, a beszállítások értéke annyira felduzzad, hogy ez az exportőrt jelentős áfa-visszaigénylésre jogosítja fel. Az áfavisszatérítés befolyik a tényleges exportőrhöz még mielőtt az adóhivatal képes lenne felfedni, hogy van egy "hiányzó kereskedő" az adásvételi láncban, amely persze nem tett eleget az áfa fizetési kötelezettségeinek, így a beszállítások után járó forgalmi adó sohasem folyik be a költségvetésbe. Egy másik verzió a "hiányzó kereskedő" helyett a "fizetésképtelen cég" módszerét alkalmazza. Egy létező cégnél halmozódik fel az áfa fizetési kötelezettség – amelynek nem tesz eleget –, de mielőtt az adóhatóság elérné, a cég új tulajdonosokhoz, teljesen nincstelen, fél-analfabéta személyekhez kerül, akik semmilyen végrehajtás alá vonható vagyonnal nem rendelkeznek. Az egyes áfa-csalási modelleket részletesen bemutató leírást az 1. számú melléklet tartalmazza. III.2. Áfa visszaélések az IKT területén A beföldi, fiktív számlákon alapuló ÁFA csalások probematikája már az EU csatlakozás előtt is jelentős károkat okozott a amagyar költségvetésnek. 2004-től, a csatlakozást követően – a többi közösségi tagállamhoz hasonlóan – a közösségi forgalomban rejlő lehetőségeket is kihasználó csalások is megkeződtek, így megnőtt a károkozás mértéke.

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

8

Az áfa csalás főként kis helyigényű, nagy értékű termékek forgalmazásához kötődik. Az EUtagállamok közötti szállítás forgalmiadó-mentes. Az áfa értéke akkor adódik a termék árához, amikor az eladásra kerül, a forgalmi adót azonban a csalók nem fizetik be az illetékes kormánynak. További veszteség akkor keletkezik az elmaradt adóbevétel mellett, amikor ugyanezt az árut a lánckereskedelem egy másik szereplője reexportálja, és visszaigényli a be sem fizetett áfát. Az uniós csatlakozásunkat követően kezdetben többségében a számítógép alkatrészek, mobiltelefonok esetében alkalmazás az ún. karusszel típusú csalást, vagyis fiktív közösségi értékesítést vallottak, és ezzel párhuzamosan a számlázási lánc végén nem vallották be a közösségi beszerzést és a belföldi továbbértékesítést. Ezzel a csalási konstrukcióval jogtalan visszaigénylések benyújtására, illetve a piaci árnál alacsonyabb ár érvényesítésére van lehetőség, amely indokolatlan versenyelőnyhöz juttatja a csalárd cégeket. A csalási konstrukció azonban bármely terméktípus számlázási láncolatával végezhető, és az ellenőrzési tapasztalatok szerint a cégek akár egyszerre többféle termékkel is manipulálnak. A 2008-as cégliberalizáció következtében tovább romlott a helyzett. Jelentősen megemelkedett az évente jogelőd nélkül alakult cégek száma, melyek nem jelentéktelen hányadát kifejezetten csalási célból, fiktív számlák kiállítására, a körbeszámlázásban való részvételre hozták létre, és csak virtuálisn léteztek. Gyakorlattá vált, hogy csalárd láncolatokban szinte havonta, negyedévente cserélték a csalásban közreműködő cégeket. Az informatikai termékek kereskedelme során ugyanakkor jellemzőbb a harmadik országból vagy a Közösség valamely tagállamából illegálisan beszerzett termékek belföldön hasonló formában történő értékestése, mivel ebben az esetben az érintett adóalanyok az ügyeletek után adót nem állapítanak meg, azokról bevallást nem nyújtanak be, illetve azok után adót sem fizetnek Magyarországon. Az EU-n kívüli országokba, főleg Dubaiba irányult ez a fajta export, ahonnan visszaimportálták valamelyik EU-tagországba. Az áfa értéke akkor adódik a termék árához, amikor az eladásra kerül, a forgalmi adót azonban a csalók nem fizetik be az illetékes kormánynak. További veszteség akkor keletkezik az elmaradt adóbevétel mellett, amikor ugyanezt az árut a lánckereskedelem egy másik szereplője reexportálja, és visszaigényli a be sem fizetett áfát. Ezt a "körhinta" csalásnak nevezett eljárást számos alkalommal megismételték, így növelve a profitot. Nemzetközi elemzések is felhívták a figyelmet arra, hogy szervezett bűnözői és terrorista csoportok bekapcsolódtak a fenti csalássorozatba az elérhető hatalmas nyereség miatt. Az elkövetők továbbfejlesztették módszerüket, számítógépen virtuális üzleteket hoznak létre, és ezek után igénylik vissza a forgalmi adót. III.3. Áfa csalással érintett vállalkozások A NAV tájékoztatása alapján, az érintett vállalkozások mérete vegyes képet mutat, közepes vállalkozásoktól egészen a nagyobb adóteljesítményű adózókig érintettek lehetnek. Az informatikai szektorban tapasztalható ÁFA csalás mértékére vonatkozóan az adóhatóság nem készít becsélt. Sajnálatos módon, az érintett termékkör sem szűkíthető le szignifikánsan, mivel az adóellenőr munkatársainak ellenőrzése során a processzoroktól az alaplapokon át egészen a háttértárolókig, szoftverekig mindenféle termékkel találkoznak. A korábbi évek tapasztalatai alapján az informatikai szektort érintően megállapított nettó adókülönbözet aránya az összes megállapított adókülönbözethez viszonyítva alacsony (számítógép, perifériás egység gyártása, valamint kiskereskedelmet érintő ellenőrzések esetén az összes adókülönbözethez képest még az 1%-ot sem éri el), összegét pedig jellemzően néhány kiugró tétel megállapítás generálja. Ezen nagy összegű megállapítások megtételére ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

9

azonban iratanyag hiányában került sor. Tekintettel arra, hogy ezekben az esetekben az ellenőrzéssel érintett vállalkozás tevékenységével, működésével kapcsolatosan semmilyen dokumentum, számviteli, illetve egyéb bizonylat sem került az ellenőrzés részére átadásra, nem határozható meg pontosan a visszaélés jellege. A NAV-tol kapott további információ alapján, a csalás nem kizárólag egy-egy termékkör kereskedelmét érinti/érintette, így az adóhivatalon belül termék-specifikus stratégiák kidolgozására sem került sor. Mint a fentiekben is írtuk, az informatikai szektort érintően megállapított nettó adókülönbözet aránya az összes megállapított adókülönbözethez viszonyítva alacsony. Ez az arány 20082012. években kizárólag a számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelme esetében haladta meg az 1%-ot. A számítógép-, szoftver-, perifériás egység nagykereskedelmi tevékenységet bejelentő vállalkozásoknál végzett ellenőrzések alapján megállapítható, hogy az adónem vizsgálatra történő áttérés aránya és száma is évről-évre csökken (2008. évben 238 ellenőrzés, míg 2012. évben már csak 117 adóellenőrzés került elrendelésre). Ezen vizsgálatok eredményeképpen megállapított nettó adókülönbözet összege - 2012. évben 7 762,19 millió forint – pedig jellemzően néhány kiugró tételű megállapítás generálja, mely tételek kivétel nélkül iratanyag hiányában tett megállapítások. Hasonló tendencia jellemző a számítógép, szoftver, perifériás egység gyártása, illetve kiskereskedelmi tevékenységet bejelentő vállalkozásoknál végzett ellenőrzéseknél is.

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

10

Az elmúlt években (2008-2012.) végzett IKT termékekre vonatkozó ellenőrzések eredményei a kis-, és középvállalkozások tekintetében4 „ Számítógép, perifériás egység gyártása Egy Egy adóellenőrzés adóellenőrzés A nettó ÁFA során Adóhatóság során adókülönbözet Ebből Nettó adónemben átlagosan által feltárt Ellenőrzése átlagosan aránya az összes adóellenőrzé adókülönböze nettó feltárt ÁFA nettó k száma feltárt nettó megállapított s t összege adókülönböze nettó adókülönböze (db) adókülönböze adókülönbözethe (db) (millió Ft) t adókülönböze t összege t z (millió Ft) t (millió Ft) (millió Ft/ (%) (millió Ft/ vizsgálat) vizsgálat) 80 29 780,11 778,64 26,9 26,8 468 351,87 0,2% 2008. év 90 25 345,68 344,19 13,8 13,8 443 194,90 0,1% 2009. év 72 31 2 453,14 1 444,51 79,1 46,6 476 052,83 0,5% 2010. év 78 25 614,80 614,73 24,6 24,6 406 702,79 0,2% 2011. év 27 6 32,96 0,24 5,5 0,0 526 625,30 0,0% 2012. év Tartalmazza (TEÁOR 2008.): 2620 Számítógép, perifériás egység gyártása

4

forrás: NAV 3709374700/2013. iktatószámú tájékoztató levele

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

11

Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelme

Ellenőrzések Ebből száma adóellenőrzés (db) (db)

2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év

542 500 507 459 312

238 241 244 202 117

Nettó adókülönbözet összege (millió Ft)

ÁFA adónemben nettó adókülönbözet (millió Ft)

15 047,00 16 998,22 19 817,89 12 775,92 7 762,19

14 851,14 16 685,06 19 772,64 12 558,94 7 501,27

Egy adóellenőrzés során átlagosan feltárt nettó adókülönbözet (millió Ft/ vizsgálat)

63,2 70,5 81,2 63,2 66,3

Egy adóellenőrzés során átlagosan feltárt ÁFA nettó adókülönbözet (millió Ft/ vizsgálat)

62,4 69,2 81,0 62,2 64,1

A nettó Adóhatóság adókülönbözet által feltárt aránya az összes nettó megállapított adókülönbö adókülönbözeth zet összege ez (millió Ft) (%)

468 351,87 443 194,90 476 052,83 406 702,79 526 625,30

Tartalmazza (TEÁOR 2008.): 4651 Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelme szolgáltatás (2008-ban volt 22 db 200 millió Ft feletti megállapítás, összesen 12 milliárd Ft összegben, a legnagyobb megállapítás 814 millió Ft) (2009-ben volt 27 db 200 millió Ft feletti megállapítás, összesen 14,2 milliárd Ft összegben, ezen belül 3 kiugró ellenőrzés: 1,1 milliárd Ft, egy másik 1,2 milliárd Ft, a legnagyobb 2,3 milliárd Ft nettó adókülönbözetet állapított meg. (2010-ben 30 db 200 millió Ft feletti megállapítást, összesen 17,2 milliárd Ft összegben, ezen belül 5 db kiugró, 1 milliárd feletti megállapítás. A legnagyobb 1,68 milliárd Ft összegű.) (2011-ben 17 db 200 millió Ft feletti megállapítás, összesen 9,1 milliárd Ft összegben, ezen belül két kiugró: 1,1 milliárd Ft, és 1,4 milliárd Ft adókülönbözet megállapítás.) (2012-ben 9 db 200 millió Ft feletti megállapítás, összesen 5,7 milliárd Ft összegben, ezen belül 2 db kiugró megállapítás: 1,07 milliárd Ft, és egy 1,2 milliárd Ft összegű)

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

12

3,2% 3,8% 4,2% 3,1% 1,5%

Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme

Ellenőrzések Ebből száma adóellenőrzés (db) (db)

2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év

555 613 554 689 630

86 135 129 152 156

Nettó adókülönbözet összege (millió Ft)

ÁFA adónemben nettó adókülönbözet (millió Ft)

Egy adóellenőrzés során átlagosan feltárt nettó adókülönbözet (millió Ft/ vizsgálat)

207,21 663,53 2278,03 714,76 2 859,87

196,91 655,85 2240,04 700,65 2 842,66

2,4 4,9 17,7 4,7 18,3

A nettó Adóhatóság Egy adóellenőrzés adókülönbözet által feltárt során átlagosan aránya az összes nettó feltárt ÁFA nettó megállapított adókülönbö adókülönbözet adókülönbözeth zet összege (millió Ft/ vizsgálat) ez (millió Ft) (%)

2,3 4,9 17,4 4,6 18,2

468 351,87 443 194,90 476 052,83 406 702,79 526 625,30

Tartalmazza (TEÁOR 2008.): 4741 Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme (2009-ben volt 255,9 millió Ft adókülönbözetet feltáró ellenőrzés) (2010-ben volt egy 344 millió Ft adókülönbözetet feltáró ellenőrzés és egy kiugró 1,68 milliárd Ft-os megállapítás) (2012. évben volt egy kiugró 1,1 milliárd Ft megállapítás, valamint egy 871 millió Ft, és egy 255 millió Ft megállapítás)” A táblázatokban jelölt TEÁOR termékek szakágaiba tartozó termékeket a 2. sz. mellékletben rögzítettük.

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

13

0,0% 0,1% 0,5% 0,2% 0,5%

IV. A fordított adózásról általában Az áfa közösségi szinten harmonizált adónem, uniós szinten a közös hozzáadott értékadórendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv5 (a továbbiakban: Héa irányelv) rögzíti az erre vonatkozó alapvető szabályokat. A tagállami szabályozásnak összhangban kell lennie a Héa irányelv rendelkezéseivel, így különösen azon alapelvvel, mely szerint a hasonló termékre és szolgáltatásra ugyanakkora adóterhet kell kivetni. Általános forgalmi adó mértéke az Európai Unió tagállamaiban:6

Ország Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország

Általános 20% 21% 20% 15% 21% 25% 20% 23% 19,6%

Görögország

23%

Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia

19% 21% 23% 22% 21% 15% 27% 18% 20% 19% 20% 23% 24% 18% 25% 20% 20%

Kulcs Kedvezményes 12% vagy 10% 12% vagy 6% 7% 5% 15% 9% 13% vagy 9% 5,5 vagy 2,1% 13% vagy 6,5% (a szigeteken ez további 30%-kal csökken 13%, 6% és 3% értékre) 6% 13,5% vagy 4,8% vagy 0% 8%, 5% vagy 0% 12% vagy 0% 9% vagy 5% 12%, 9%, 6% vagy 3% 18% vagy 5% 5% 5% vagy 0% 7% 10%, 6% vagy 4% 13% vagy 6% 9% és 5% 8% vagy 4% 12% vagy 6% 10% 8,5%

55 6

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:347:0001:01:HU:HTML http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81ltal%C3%A1nos_forgalmi_ad%C3%B3

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

14

Általános forgalmi adó mértéke egyéb országokban:7

Ország Argentína Ausztrália Bosznia és Hercegovina Kanada Chile Ecuador Horvátország Izland India Izrael Japán Kazahsztán Makedónia Mexikó Új-Zéland Norvégia Paraguay Peru Oroszország Szingapúr Svájc Korea Thaiföld Trinidad Törökország Egyesült Arab Emírségek Ukrajna Uruguay Vietnám Venezuela

Általános 21% 10% 17% 6% (AB), 11% SK vagy 13% 19% 12% 23% 24,5% 12,5% 15,5% 5% 12% 18% 15% 12,5% 25% 10% 19% 18% 5% 8% 10% 7% 15% 18% 0% 20% 23% 10% 11%

Kulcs Kedvezményes 10,5 vagy 0% 0%

4,5%

10% 14% 4%, 1% vagy 0%

5% 0% 14% vagy 8% 5% 10% vagy 0% 3,8% vagy 2,5%

8% vagy 1% 0% 14% 5% vagy 0% 8%

A Héa irányelv 193. cikke értelmében „A 194–199. cikkben és a 202. cikkben meghatározott esetek kivételével a Héa-t az adóztatandó termékértékesítést vagy szolgáltatást végző adóalany köteles megfizetni.” Az általános forgalmi adó számlázásának és bevallásának alap esetétől eltérően a fordított áfa alkalmazásakor a számlát az eladó, szállító áfa nélkül állítja ki, a vevő ezt nem fizeti meg az eladó számára. Ebből adódóan az áfát sem az eladó, szállító fogja bevallani és befizetni az állam felé, ezen kötelezettségek a vevőt terhelik. 7

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81ltal%C3%A1nos_forgalmi_ad%C3%B3

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

15

A fordított áfa bevezetésének jogalapját a Héa irányelv 395. cikke adja. A Héa irányelv 395. cikk (1) bekezdése értelmében: „A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, bármelyik tagállamot egyhangúlag felhatalmazhatja arra, hogy az ebben az irányelvben foglaltaktól eltérő különös intézkedéseket vezessen be az adóbeszedés egyszerűsítésére, vagy egyes adócsalások és -kikerülések megelőzésére. Az adóbeszedés egyszerűsítését szolgáló intézkedések a végső fogyasztói szinten beszedett tagállami adóbevétel teljes összegét csak elhanyagolható mértékben befolyásolhatják..” A derogáció iránti kérelem azonban nem puszta formalitás, konkrétan meghatározott feltételei vannak. Így például:  részletesen be kell mutatni az adott terület helyzetét,  pontosan meg kell határozni a terméket, illetve termékkört, melyre a fordított adózást ki kívánja terjeszteni a tagállam (pl. Kereskedelmi Vámtarifaszám szerint),  a bevezetés szükségességét részletesen indokolni kell, illetve azt megfelelően alá kell támasztani,  a tagállamnak egyidejűleg vállalnia kell, hogy a fordított adózással érintett adóalanyok körében megfelelő adóbevallási kötelezettségeket ír elő az ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében,  végül, tekintettel arra, hogy a fordított áfa csak átmeneti, korlátozott ideig alkalmazható különös rendelkezés – egyfajta ultima ratio -, ki kell dolgoznia egy intézkedési csomagot az adott területen az adócsalások visszaszorítása érdekében. Nem elhanyagolható, alapvető szempont, hogy a bevezetésnek adócsalás kikerülésére, illetve megelőzésére kell irányulnia, csalás, illetve annak veszélye nélkül az intézkedés létjogosultsága a Bizottság, illetve a Tanács előtt nehezen védhető. A fordított adózás átmeneti intézkedés, csak korlátozott, maximum 2 éves időtartamra vezethető be. A Héa irányelv 395. cikke lényegében rögzíti az eljárás főbb vonalait is: „(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket bevezetni kívánó tagállam kérelmet küld a Bizottsághoz, és megad számára minden szükséges információt. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik minden szükséges információval, a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül felveszi a kapcsolatot az érintett tagállammal, és meghatározza, hogy milyen kiegészítő információra van szüksége. Amint a Bizottság úgy véli, hogy a kérelem elbírálásához általa szükségesnek tartott minden információ a rendelkezésére áll, egy hónapon belül értesíti a kérelmező tagállamot, és a kérelmet eredeti nyelven továbbítja a többi tagállamnak. (3) A (2) bekezdés második albekezdésében említett értesítéstől számított három hónapon belül a Bizottság benyújtja a Tanácshoz a megfelelő javaslatot vagy a kifogásait ismertető közleményt, ha ellenzi a kért eltérést. (4) A (2) és (3) bekezdésben megállapított eljárásnak a kérelem Bizottsághoz történő beérkezésétől számított 8 hónapon belül minden esetben be kell fejeződnie.” Első lépésben a formai elbírálásra kerül sor, vagyis a Bizottság a kérelmet megvizsgálja. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik az elbíráláshoz szükséges valamennyi információval, a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül felveszi a kapcsolatot az érintett tagállammal, és meghatározza, hogy milyen kiegészítést tart szükségesnek. ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

16

Amennyiben a kérelem elbírálásához valamennyi információ rendelkezésére áll, úgy a Bizottság egy hónapon belül visszajelzést küld a kérelmező tagállami hatóságoknak, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja a kérésről a többi tagállam képviselőit is. A Bizottság az értesítéstől számított legfeljebb három hónapon belül a kérelem szakmai értékelése alapján a Tanácshoz benyújtja az engedélyezésre vonatkozó javaslatot, vagy a kérelemmel kapcsolatos kifogásait. A fordított adózás bevezetésére irányuló – derogációs – kérelmekkel kapcsolatos döntése meghozatalában a Bizottság elsősorban a következő szempontokat veszi figyelembe, tehát a következő szempontok együttes teljesülése esetén terjeszti azt a Tanács elé: - azon termékek, melyre a tagállam a fordított adózást ki kívánja terjeszteni, ne érintsék a végső fogyasztást, - a fordított adózás bevezetésének következtében ne terelődhessen át a csalás a kiskereskedelmi/végső fogyasztói szektorra, - a fordított adózás bevezetésének következtében ne terelődhessen át a csalás más tagállamba. A benyújtást követően a Tanács soros elnöke rendszerint egy hónapnyi várakozási időt követően napirendre veszi a Bizottság derogációs javaslatát, melyet a Tanács munkacsoport ülésén megtárgyal. A fordított áfa bevezetéséhez a Tanács egyhangú jóváhagyása szükséges. Az eljárásnak a kérelem Bizottsághoz történő beérkezésétől számított 8 hónapon belül be kell fejeződnie. A fordított adózás Tanács felhatalmazása nélkül történő – illetve bizonyos esetekben azt megelőző - bevezetése kötelezettségszegési eljárást von maga után. (Megjegyezzük, hogy lehetséges a felhatalmazás visszamenőleges hatályú beszerzése is – ez történt a fordított áfa gabona-, olajosmag- és fehérjenövény ágazatra kiterjesztésekor is –, ehhez a tagállamok azonban csak kivételes esetekben járulnak hozzá.) 2012. év végétől megfigyelhető, hogy a Bizottság sorra utasítja el a fordított adózás bevezetésére irányuló deregulációs kérelmeket. Ezekre, illetve az elutasítás vélhető indokaira a következő fejezetben térünk ki. IV.1. A fordított adózás hazai bevezetése A fordított adózás IKT szektorra való kiterjesztéséhez a derogációs kérelem előkészítésén és Bizottsághoz történő benyújtásán kívül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása is szükséges. A derogációs kérelemhez szükséges előkészítő anyagok, javaslatok kidolgozása a szaktárca feladatkörébe (esetünkben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium), a kérelem benyújtása és koordinálása a Nemzetgazdasági Minisztérium felelősségi körébe tartozik. A Tanácsi jóváhagyásra sor kerülhet a törvénymódosítás elfogadását és kihirdetését követően is (ahogy a gabonakereskedelem esetében is történt), azonban a rendelkezés hatályba léptetése ennek hiányában kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után, ha adott esetben a Tanács mégis elutasítaná a kérelmet. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdésének kiegészítése szükséges, illetve a vonatkozó termékek pontos megjelölését (megnevezés és hozzá kapcsolódó Vtsz.) tartalmazó melléklet törvénybe építése. Az alábbi termékkörökben javasoljuk megfontolni a fordított adózás alkalmazását: ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

17

              

asztali számítógép (Vtsz.: 84714100; 84714900) hordozható számítógép (laptop) (Vtsz.: 84713000) kézi számítógép (pl. PDA) (Vtsz.: 84713000) mágneslemez meghajtók (Vtsz.: 84717050), félvezető (flash) tároló és más tárolóeszköz (Vtsz.: 85235110; 84717098) optikai lemezmeghajtó (pl. CD-RW, CD-ROM, DVD-ROM, DVD-RW) (Vtsz.: 84717030) dobozos szoftver (Vtsz.: 85232933; 85234945; 85234951; 85234993; 85235193; 85235991; 85235993; 85238093) nyomtató (Vtsz.: 84433210) nyomtató kellékek (Vtsz.: 84439990) monitor (Vtsz.: 85284100) billentyűzet (Vtsz.: 84716060) egér, botkormány (joystick) (Vtsz.: 84716070) letapogató (szkenner) (Vtsz.: 84433293) mágneskártya-leolvasó (Vtsz.: 84719000) számítógép-projektor (video kivetítő) (Vtsz.: 85286100) mobil telefon (smartphone) (Vtsz.: 85171200)

Megjegyezzük, hogy tekintettel arra, hogy a fent felsorolt termékeket jellemzően már végső fogyasztásra szánt állapotukban értékesítik a nagykereskedelmi szakaszban is, annak kiskereskedelmi piaci értékesítésétől való elhatárolása miatt indokolt a megrendelés értékéhez kötni a fordított adózás alkalmazását. Figyelembe véve a termékek árát álláspontunk szerint minimum a hollandok által alkalmazott 3 millió forintos (10 ezer euró) összérték feletti megrendelések esetében célszerű azt alkalmazni. A törvénymódosítás előterjesztése a Nemzetgazdasági Minisztérium felelősségi körébe tartozik. Az Országgyűlés elé a tervezet a Kormány javaslataként kerül benyújtásra. A kormány-előterjesztések egyeztetésének, és elfogadásának menetét a 2. számú mellékletben foglalt ábra szemlélteti.8 Az előterjesztés előkészítési, közigazgatási egyeztetési szakaszának időigénye: 1-3 hónap. Az Országgyűlési szakasz: átlagosan 2 hónap (figyelembe kell venni ugyanakkor az ülésszakok közötti szüneteket).

8

Törvényalkotási folyamatábra forrása: http://www.parlament.hu/fotitkar/tvalk/torvenyalkotas.pdf

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

18

V. EU-s kitekintés, fordított adózás az Európai Unióban és tagállamaiban Az adócsalás problémájával már évekkel ezelőtt szembesültek a tagállamok. Az áruk, személyek és szolgáltatások szabad mozgásának 1993-ban történt bevezetése óta az egyes tagállamok számára egyre nehezebb a csalás elleni küzdelem megvalósítása. Bizottság adatai9 szerint 2004-ben az adók és a kötelező társadalombiztosítási járulékok együttes összege a GDP 39,3 %-ának felel meg az Európai Unióban, amely 4 097,7 milliárd eurónak felel meg. Ezzel szemben a közgazdasági szakirodalom szerint, a csalások a GDPnek mintegy 2–2,5 %-át teszik ki. Ennek hatására készítette el és adta ki a Bizottság 2005. október 25-én „Az adózási és a vámpolitika hozzájárulása a lisszaboni stratégiához” című közleményt10, melyben kifejtette, hogy szükség van egy közösségi szintű, koordináltabb megközelítésre, intézkedésre az adócsalás elleni küzdelemben. Ennek megfelelően készítette el és tette közzé a Bizottság „az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégia kialakításának szükségességéről” szóló közleményét11 2006 májusában. A közlemény megvizsgálja a hozzáadott-érték adót, a jövedéki adót, valamint a közvetlen adókat. A hozzáadott érték adó (áfa) esetében a körhintacsalásokat12 jelöli meg a legjelentősebb csalástípusnak, ami ellen szükséges fellépni. Számos megoldást javasol azokra a területekre, ahol a tagállamokkal folytatott konzultáció alapján hiányosságokat véltek felfedezni. Ilyen területek a tagállamok operatív együttműködésének javítása, segítségnyújtás a beszedéshez, jobb kockázatkezelés, közösségi szinten létrehozott állandó vitafórum, erőteljesebb együttműködés a harmadik országokkal, a bevételek védelme érdekében a tagállamok megosztott felelőssége, az információcsere javítása, a nyilatkozattételi kötelezettségek megerősítése. A hozzáadott értékadó tekintetében a Bizottság kiemelte, hogy érdemes lenne megfontolni azt a lehetőséget, hogy erősítsék az adó megfizetéséért való egyetemleges felelősséget. Ez viszont elég kényes kérdés és heves vitákat vált ki az adóhatóságok és a gazdasági szereplők között. A másik felmerült eszköz a csalás kezelésére a Bizottság elemzése szerint a fordított adókivetési mechanizmus bevezetése, mely szintén megosztotta a tagállamokat. A hozzáadott értékadó rendszerének bármilyen típusú módosításának feltétele, hogy az a következő követelményeknek megfeleljen:  jelentősen csökkentenie kell a csalás lehetőségeit és ki kell zárnia a jelentősebb csalás újabb kialakulását;  nem jelenthet aránytalan adminisztrációs terhet sem a vállalkozások sem az adóhatóságok számára;  biztosítania kell az adósemlegességet; 9

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégia kialakításának szükségességéről COM (2006) 254 10 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2005:0532:FIN:HU:PDF 11 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2006:0254:FIN:HU:HTML 12 A körhinta csalás módszere a következő: mivel az áruk és szolgáltatások tagállamok közti mozgása mentes a forgalmi adótól, az áfa értéke akkor adódik a termék árához, amikor az eladásra kerül; az eladó azonban eltűnik és a forgalmi adót nem fizeti be az illetékes kormánynak, míg a vásárló – ha egyébként jogosult az áfavisszaigénylésre – teljesen jogszerűen kéri vissza az általa már kifizetett adót.

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

19



biztosítania kell a tagállamokon belül a nemzeti szereplők és az ott nem letelepedett szereplők diszkriminációmentes kezelését.

A stratégiában13 kiemelte azt is a Bizottság, hogy a fordított adó mechanizmusa egyes ágazatokban, mint az építőiparban már bebizonyította a hatékonyságát, de emellett kockázattal is jár, mert a csalás új típusai jelenhetnek meg, alakulhatnak ki. Az Európai Bizottság 2009. szeptember 29-én új javaslatot mutatott be az unión belüli áfa csalás visszaszorítására.14 A javaslat értelmében a tagállamok ideiglenesen fordított adózást alkalmazhatnak meghatározott áruk és szolgáltatások tekintetében. Ezt a Héa irányelv módosításával vagy a Héa irányelv 395. cikke alapján a tagállamok részére biztosított egyedi eltérésekkel valósítják meg a javaslatban felvázolt elképzelés szerint. Az említett cikk alapján a csalás elleni küzdelem (illetve az adóbeszedés egyszerűsítése) érdekében a tagállamok részére eltérés biztosítható. Ehhez, ahogy az előző fejezetben már bemutatásra került a Bizottság (pozitív tartalmú) javaslatára van szükség, amely a Héa irányelv 395. cikkének (4) bekezdése alapján a maximum 8 hónapig eltartó eljárás eredményeként születik meg, elfogadásához pedig a Bizottság előzetes elbírálását követően, annak pozitív véleménye esetén, a Tanács egyhangú döntésére van szükség. A Bizottság javaslatában eredetileg a mobiltelefonok, az integrált áramkörű eszközök, a parfümök, a nemesfémek, illetve az üvegházhatású gázok kereskedelmét javasolta bevonni a fordított adózás hatálya alá. A javaslat alapján a fordított adózás alá vonandó termékek az alábbiak: 1. mobiltelefonok, azaz olyan eszközök, amelyeket engedélyezett hálózatokhoz kapcsolódó használatra készítettek vagy alakítottak ki, és meghatározott frekvenciákon működtetnek, függetlenül attól, hogy van-e további felhasználási lehetőségük; 2. integrált áramkörű eszközök, úgy, mint mikroprocesszorok és központi egységek a végtermékbe való beépítés előtti állapotukban. A javaslat eredeti célja az volt, hogy a tagállamok 2014. szeptember 31-ig, legalább két évre vezessék be és alkalmazzák a fordított adózást a fent említett területeken. A hangsúly a tagállamok közös akciójának összehangoltságán, illetve a kezdeményezés tesztjellegén volt. 2010-ben az európai pénzügyminiszterek elfogadták a fordított adózás bevezetését az Európai Unió széndioxid-kereskedelmi rendszerében használt kibocsátási egységekre az üvegháztartású gázok esetében15. A döntés értelmében az új mechanizmust csak kísérleti jelleggel és csak átmeneti időre (2015. június 30-ig) vezetik be, és minden tagállam maga határozhat arról, hogy kívánja-e alkalmazni.

13

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégia kialakításának szükségességéről COM (2006) 254 14 http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/taxation/tax_fraud_evasion/com_2012_722_en.pdf 15 A TANÁCS 2010/23/EU irányelve (2010. március 16.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózási mechanizmus bizonyos csalásra alkalmas szolgáltatásokra vonatkozó választható és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2010:072:0001:0002:HU:PDF

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

20

V.1. Eddigi kérelmek és gyakorlatok V.1.1. Mezőgazdasági ágazat 2012 októberében Románia felhatalmazást kér arra, hogy továbbra is alkalmazhassa az egyes gabonafélékre és olajos magvakra vonatkozó fordított adókivetési mechanizmust. A Tanács erre az engedélyt első alkalommal is csak nagyon különleges körülmények között adta meg. Az engedély feltételeként Románia vállalta, hogy a fordított adózás alkalmazási időszaka alatt reformokat hajt végre, amelyek az átmeneti időszak után lehetővé teszik a rendes adózási mechanizmushoz való visszatérést. A Magyarország hasonló feltételekkel kapott engedélyt a fordított adózás bevezetésére a mezőgazdasági termékek (gabona) vonatkozásában, ugyancsak pontosan 2 évre (és a Magyarország által kifejezetten elfogadott ugyanazon feltétel mellett, hogy nem kér megújítást). A két eltérés kezdete és lejárati időpontja azonban eltérő: Románia vonatkozásában 2011. június 1-jétől 2013. május 31-ig, Magyarország vonatkozásában pedig 2012. július 1-jétől 2014. június 30-ig tart. Románia szerint fennáll annak a veszélye, hogy ha nem alkalmazhat fordított adót, akkor a csalás átterjed Romániára is, különösen mert a magyar eltérést a román eltérés lejártát követően továbbra is alkalmazni fogják. Először is a Bizottság álláspontja szerint a szóban forgó áruk – gabonafélék és olajos magvak – fajtája olyan, hogy az ellenőrzés hagyományos ellenőrzési eszközökkel lefolytatható. Románia számára ezért különleges körülmények között engedélyezték az eltérést, hogy elegendő időt biztosítsanak Romániának egyes, csalás elleni reformok bevezetésére. Másodszor az intézkedés célja nem az, hogy hosszú távú megoldásként szolgáljon, vagy, hogy ellensúlyozza az adóalanyok nem megfelelő felügyeletét. Az eltérést 2011-ben azzal indokolták, hogy egy Románia által végrehajtandó intézkedéscsomag részét képezi, és ezzel párhuzamosan az eltérést egy meghatározott időszakra korlátozták azzal az elfogadott feltétellel, hogy nem kérik annak megújítását. A Magyarország számára engedélyezett eltérést pontosan ugyanilyen feltételek mellett biztosították. A jelek arra utalnak, hogy ezekben az ágazatokban a csalás átterjedt más, különösen a délkelet-európai tagállamokra is. A fentiek miatt a fordított adókivetés hosszabb időszakra való alkalmazása magában hordozná a csalás veszélyét e tagállamokra vonatkozóan. 2013. január 7-i levelében Magyarország felhatalmazást kér, hogy a gabonatermékekhez hasonló a sertéságazatban is alkalmazhassa a fordított adózást. A Bizottság a derogációs kérelmet nem támogatta. A kérelem részletei, illetve annak elutasítási indokait a következő fejezetben részletesen bemutatásra kerülnek, így arra e fejezetben nem térünk ki bővebben. V.1.2. Energia-, valamint IKT szektor 2012 júniusában Hollandiában bevezették a mobiltelefonok és az integrált áramkörű eszközök termékcsoportokra a belföldi fordított adózást – 10 ezer euró összérték fölött (az egy megrendeléshez tartozó számláknál az összértéket kell figyelembe venni). Az Európai Bizottság és a Tanács 2013. március 5-én adta hozzájárulását16 ahhoz, hogy Hollandiában 2013. április 1-jétől bevezessék a fordított adózás rendszerét a mobiltelefonok és játékkonzolok, valamint a hordozható számítógépek/laptopok vonatkozásában. Ezen termékek 16

2013/116/EU http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2013:064:0004:0005:HU:PDF

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

21

esetében az előző kérelemmel megegyező határidőig engedélyezték az eltérést, azaz 2013 év végéig. Infokommunikációs eszközök területére vonatkozóan Németország, Olaszország, Ausztria és az Egyesült Királyság kapott engedélyt arra, hogy integrált áramkörű eszközök és mobiltelefonok értékesítése során fordított adózást alkalmazhasson 2013. december 31-ig.17 2012 novemberében Franciaország eltérést kért, hogy elsősorban a hozzáadottérték-adóval (a továbbiakban: héa) kapcsolatos „körhintacsalás” veszélyének kezelésére bevezethesse az adóalanyok között a fordított adózási mechanizmust a földgáz és villamos energia belföldi értékesítésére és a távközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozóan. Németország és Ausztria is ekkor kért eltérést, hogy a héa csalás elleni intézkedésként, elsősorban a héával kapcsolatos „körhintacsalás” veszélyének kezelésére bevezethesse az adóalanyok között a fordított adózási mechanizmust a földgáz és villamos energia belföldi értékesítésére vonatkozóan. A Bizottság úgy vélte, hogy a Franciaországtól, Németországtól és Ausztriától kapott kérelmek nem tesznek eleget a Héa irányelv 395. cikk alapvető feltételeinek, így a javasolt különös intézkedés nem egyszerűsíti az eljárásokat az adóalanyok és/vagy az adóhatóság számára, és nem is akadályozza meg az adócsalás vagy adókikerülés bizonyos típusait. Franciaország és Ausztria sem szolgált bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy országukban a földgáz- és villamosenergia-értékesítés, valamint Franciaország esetében a távközlési szolgáltatások nyújtása kapcsán adócsalásra került volna sor. Míg a francia kérelemben említést tesznek egy Németországban felderített csalás ügyéről, a német kérelemben ez nem szerepel. Ezen felül a Bizottság véleménye szerint a fordított adózási mechanizmusnak a földgázés villamosenergia-értékesítésre, valamint távközlési szolgáltatások nyújtására történő alkalmazása számottevő negatív hatást gyakorolna a többi tagállamra és a belső piac egészére. Az ilyen típusú árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos csalás nagyon gyorsan áthelyeződhet az egyik tagállamból a másikba az ilyen típusú piacok páneurópai integrációja miatt és mivel számos tranzakció nagy távolságból is rövid idő alatt lebonyolítható, anélkül, hogy bármiféle fizikai kapcsolatot kellene létesíteni a szereplők között. A csalás fenti típusainak kezelésére irányuló egyetlen megfelelő és hatékony megközelítés a Héa irányelv ahhoz hasonló módosítása, mint ami „a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózási mechanizmus bizonyos csalásra alkalmas szolgáltatásokra vonatkozó választható és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról” szóló 2010/23/EU tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2010/23/EU tanácsi irányelv) szerint az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek tekintetében történt, amelynek révén valamennyi tagállam számára ugyanazokat a csalás elleni intézkedéseket biztosították, és lehetővé vált számukra a gyors reagálás, amennyiben és amikor a csalás e típusa több országot érint. Ezt a véleményt – a 2010/23/EU tanácsi irányelv jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatban is megerősítve – a Tanács is osztja. E nyilatkozatban a Tanács nemcsak elkötelezte magát a fordított adózásnak a bizonyos konkrét csalástípusok elleni küzdelem céljából történő alkalmazásáról szóló további megbeszélések folytatása mellett, de el is ismerte az eltérés kivételes jellegét, amely 17

COM (2012)733 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2012:0733:FIN:EN:PDF

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

22

lehetővé teszi ezen intézkedés bevezetését, hogy sürgősen elhárítható legyen az egyes tagállamokban jelentős veszteségeket okozó csalás. V.2. A területet érintő további javaslatok, tárgyalás alatt lévő közösségi szabályozás Többek között a technika hatására is az Európai Unióban az elméletileg lehetséges áfa bevételek mintegy 12 százaléka eltűnik, ami becslések szerint évente eléri a 100 milliárd eurót. A jelenleg is zajló vita során azonban a szakértők felhívták a figyelmet arra is, hogy egy általánosan alkalmazott fordított adózás esetén legalább két problémával kell megküzdeni. Egyrészt az áfa bevétel túlnyomó része az amúgy szétaprózott és ezáltal nehezen ellenőrizhető kiskereskedelemhez kapcsolódna, másrészt problémákat okozhatna az áfa adóalanyok által magáncélra beszerzett termékek, szolgáltatások elkülönítése.18 Az EU tavaly nyáron további lépést tett a rugalmasság fokozása érdekében: javasolta az ún. gyorsreagálási mechanizmus (Quick Reaction Mechanism) bevezetését, melynek alkalmazása mellett a tagállamok rövid idő alatt választ kapnak arra, hogy az általuk az Európai Unió áfa direktívájának általános szabályaitól való eltérést az Európai Bizottság engedélyezi-e. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmével összefüggésben 2008 júniusa és 2009 decembere között képződött mintegy 5 milliárd EUR veszteség. 19 Ezt az eredményt megfontolva merült fel az igény ennek az úgynevezett gyorsleágálási mechanizmusnak a létrehozására, bevezetésére. A javaslat szerint a gyorsreagálási mechanizmus hatálya az egyes tagállamok meghatározott gazdasági ágazatát (ágazatait) érintő súlyos és hirtelen csalási szituációkra terjed ki, amelyek a hagyományos ellenőrzési és jogérvényesítési eszközökkel nem állíthatók meg és helyreállíthatatlan veszteséget eredményezhetnek. Az eltérést kérelmező érintett tagállam számára valamilyen derogációnak minősülő csalás elleni intézkedést engedélyező végrehajtási határozatok elfogadása a vizsgálóbizottsági eljárás szerint történik. Kellően indokolt sürgősség alapján a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (Komitológiai rendelet)20 8. cikke szerinti azonnal alkalmazandó jogi aktusokat fogadhat majd el. Az egyes tagállamokban rövid idő alatt bevezetendő, eltérést biztosító intézkedés jogalapja ezzel a módszerrel teremthető meg a leggyorsabban. A gyorsreagálási mechanizmus szerint engedélyezhető eltérések tartalmával kapcsolatban a Bizottság a csalás elleni intézkedések jegyzékének meghatározását és az erről való megállapodást javasolja, mivel azt követően, hogy a gyorsreagálási mechanizmus keretében benyújtanak egy-egy kérelmet, nem lesz idő, vagy csak nagyon kevés idő áll majd a tagállamok rendelkezésére, hogy a csalás elleni intézkedések típusait érintő alapvető kérdésekről folytassanak vitát. Ez lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy jelentős részben már előre kidolgozott szövegek alapján dolgozzon, lerövidítve ezzel az ügykezeléshez és a fordításokhoz szükséges időt. A javaslat szerint a tagállamoknak meg kell küldeniük egy kérelmet a Bizottsághoz, amelyben felvázolják a gyorsreagálási mechanizmus keretében általuk bevezetni szándékozott eltérési intézkedést. A gyorsreagálási mechanizmus alkalmazásának alátámasztása céljából részletesen be kell mutatni a csalási szituáció kivételes körülményeit, indokolt esetben pedig a Bizottság kiegészítő információkat kérhet. Mihelyt minden szükséges információ

18

http://ado.hu/rovatok/ado/forditott-adozas-teszteltuk-a-mozgasteret http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2012:0428:FIN:HU:HTML 20 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet : HL L 55., 2011.2.28., 13. o. 19

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

23

rendelkezésre áll, a Bizottság vagy engedélyezi az intézkedést, vagy egy hónapon belül tájékoztatja az érintett tagállamot az intézkedés elutasításáról. A Tanácsnak tehát nem kellene egyhangúlag jóváhagynia a kérelmet, e helyett a Bizottság végrehajtási rendeletben hatalmazná fel a tagállamot az intézkedés bevezetésére, amelyhez csak a tagállamok minősített többsége szükséges. A gyorsreagálási mechanizmuson kívül az opcionális fordított adózás javaslatát is kidolgozta a Bizottság, mely alapján meghatározott termékekre, szolgáltatásokra vonatkozóan a tagállamok döntésétől függően lehetővé válna a fordított adózás alkalmazása. A Tanácsi munkacsoportülések, valamint a 2013. március 5-i ECOFIN miniszteri tanácsülés során elhangzott vélemények alapján összegezve elmondható, hogy a gyorsreagálási mechanizmusra irányuló javaslat számos tagállamnak (többek között: Egyesült Királyság, Németország, Luxemburg, Portugália, Svédország) nem megfelelő, mivel úgy vélik, hogy egy ilyen rendelkezéssel a Bizottság ezen a téren túl nagy hatáskörhöz jutna, méghozzá a tagállamok hatásköreinek gyengítésével. Az opcionális fordított adózásra vonatkozó javaslatot főképp Belgium és Olaszország ellenzi, mert véleményük szerint ez csak egy egyre nagyobb körben alkalmazandó eszközt jelentene, ami nem jelent megoldást hosszútávon, s nem egyeztethető össze az adónem lényegével sem. Magyarország ezzel szemben támogatta az opcionális fordított adózás bevezetésére irányuló kezdeményezést. A Bizottság a 2009-ben elkészített eredeti javaslatának megfelelően a legideálisabban azt tartaná, hogy az egész közösségre vonatkozóan vezessük be a fennmaradt 2 területen is a fordított adózást. Mivel ezt a tagállamok nem támogatják, így a gyorsreagálási mechanizmus és az opcionális fordított adózás csomagként való együttes elfogadását támogatja, sőt ezt erősítve az opcionális fordított adózás különállóan történő elfogadását nem is támogatja. Az utóbbi időben megfigyelhető a fordított adózás bevezetésére irányuló kérelmek Bizottsági elutasítása, mely álláspontunk szerint részben ezen javaslatokra is visszavezethető.

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

24

VI. Fordított adózás hazánkban Magyarországon fordított áfa alkalmazása az építőipar területén, valamint 2006-tól a hulladéktermékek értékesítése terén jelent meg először a Héa irányelv adta kereteken belül, majd 2012 nyarán kiterjesztésre került a gabonakereskedelemre is. A fordított áfa sertéshúságazatra való kiterjesztése azonban a Bizottság által nem nyert támogatást. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: ÁFA tv.) 142. §-a határozza meg azon szolgáltatásokat és termékköröket, melyek esetében az áfát az általános szabályokkal ellentétben nem a termék, illetve szolgáltatás eladója/nyújtója fizeti meg, hanem a termék beszerzője, illetve a szolgáltatás igénybe vevője. Ilyen fordított adózás alá eső szolgáltatások és termékcsoportok például az ingatlannal kapcsolatos építési, illetve szerelési munkálatok, az ÁFA tv. 6. számú mellékletében rögzített termékek értékesítése (különböző fém és fémtörmelékek), valamint 2012. július 1-jétől az ÁFA tv. 6/A. mellékletében rögzített termékek (gabona) értékesítése. A fordított adózás feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint egyiküknek se legyen olyan, ÁFA tv-ben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. Az ÁFA tv. 5. § (1) bekezdése értelmébe „Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.” Fentieknek megfelelően nem tartozik az adóalany fogalma alá a fogyasztó, illetve végfelhasználó, így rájuk nézve a fordított adó bevezetése nem ró többletkötelezettségeket, esetükben nem keletkezik adóbevallási, illetve befizetési kötelezettségét az áfá-t illetően. Azonban az ÁFA tv. 142. § (4) bekezdése értelmében „belföldön nyilvántartásba vett adóalany az Eva. hatálya alá tartozó személy, szervezet is”, akikre a fordított áfa bevezetése hátrányos is lehet. (E kérdéskör a fordított áfa bevezetésének előnyeit és hátrányait elemző fejezetben bővebben bemutatásra kerül, így annak kifejtésére e fejezetben nem térünk ki külön.) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adót –– a terméket beszerző adóalany fizeti meg, termék importja esetében az adót az importáló fizeti. VI.1. Fordított áfa kiterjesztése a gabonafélék értékesítésére A mezőgazdaságban előforduló áfa csalások visszaszorítása érdekében 2012. július 1-jétől a gabonafélék, az olajos magvak és a fehérjenövények értékesítésére is kiterjesztették a fordított adózás szabályait. Az eladó az adókötelesen értékesített termék után tehát nem számít fel áfát, és a forgalmi adót a vevő fizeti be. Magyarország kérelmét 2012. február 1-jén nyújtotta be a Bizottsághoz, melynek a Tanács 2012. október 4-i határozatával helyt adott, azzal a feltétellel, hogy Magyarország megfelelő és hatékony ellenőrzési intézkedéseket, valamint beszámolási kötelezettségeket vezet be az érintett árukat értékesítő adóalanyokra vonatkozóan21. (Magát a törvényjavaslatot 2012. május 14-én fogadta el az Országgyűlés.) A fordított adózás a gabonakereskedelem terén 2 éves átmeneti időszakra, 2012. július 1-jétől 2014. június 30-ig került bevezetésre. 21

A Tanács 2012. október 4-i 2012/624/EU végrehajtási határozata a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésének Magyarország részére történő engedélyezéséről (HL L 274., 2012.10.9., 26. o.) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2012:274:0026:0027:HU:PDF

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

25

Fordított adózás alá eső gabonafajták, termékek22: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Megnevezés

Vtsz.

Kukorica Búza és kétszeres Árpa Rozs Zab Triticale Napraforgó-mag, törve is Repce- vagy olajrepcemag, törve is Szójabab, törve is

1005 1001 1003 1002 1004 1008 90 10 1206 00 1205 1201

A Szakértői becslések szerint Magyarországon a gabonaágazatban a feketegazdaság aránya 30 százalék körüli volt, az intézkedés pedig a VM várakozási szerint évente mintegy 10-15 milliárd forinttal növeli majd a költségvetés bevételét.23 A NAV tájékoztatása szerint a vámszakmai ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy az ország egyes területein a gabonaszállítmányok száma a harmadára esett vissza, ezzel párhuzamosan azonban megnövekedett a tűzifa, fa- és fémáruk, illetve élelmiszerszállítmányok száma. Az áfa bevallási adatok is azt mutatják, hogy a gabona nagykereskedelem főtevékenységet bejelentő adózók esetében a közösségi értékesítés csökkent, továbbá a közösségi beszerzésre vonatkozó bevallási adatok és a tagállami adatszolgáltatás közötti különbözet is csökkent, ennek megfelelően tehát csökkent az eltitkolt közösségi beszerzés. VI.2. Fordított áfa kiterjesztése a sertéságazatra Az Országgyűlés 2012. november 19-én fogadta el az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvényt, amelyben szerepelt az élősertés, félsertés és takarmányok értékesítésére vonatkozó fordított áfa bevezetése, 2013. április 1-jei hatállyal. Magyarország derogációs kérelmét 2012. év végén nyújtott be az Európai Bizottságnak, melyet a Bizottság 2013. március 19-i közleményében elutasított24. Az elutasítás indokaként a Bizottság az alábbiakat jelölte meg: 1. A Bizottság álláspontja szerint a szóban forgó áruk jellege olyan, hogy az ellenőrzés hagyományos ellenőrzési eszközökkel, a fordított adózási mechanizmus alkalmazása nélkül lefolytatható. 2. A gabonaértékesítéssel kapcsolatban Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy megfelelő és hatékony ellenőrzési intézkedéseket és beszámolási kötelezettséget vezet be, 22

ÁFA tv. 6/A. melléklet http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/agrargazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/azorszag-gabonaellatasa-biztositott-a-jelenlegi-termeskilatasok-alapjan 24 http://eurlex.europa.eu/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexplus!prod!CELEXnumdoc&lg=hu&numdoc=52013DC0148 23

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

26

melyről a Bizottságot még nem tájékoztatta. Bizottság úgy véli, hogy ebben a szakaszban nem indokolt a fordított adózási mechanizmus alá tartozó áruk jegyzékének ily mértékű kiegészítése, hisz ezzel a mezőgazdasági szektor jelentős része fordított adózás alá esne. 3. Magyarország már sikeresen megkezdte a szükséges intézkedések megtételét annak érdekében, hogy eredményesen megakadályozza az észlelt csalási eseteket az érintett ágazatokban, ahogy kérelmében is kifejtette csaknem megkétszereződött az adóellenőrzések száma, és a felderítések eredményessége is jelentős mértékben nőtt. A Bizottság álláspontja szerint először a hagyományos ellenőrzési és csalás elleni módszereket kell kimeríteni és ezek eredménytelensége esetén folyamodhat a tagállam a fordított adózás bevezetésére. 4. Fentieken felül a Bizottság álláspontja szerint fennáll annak a veszélye, hogy a fordított adózás bevezetése kedvezőtlen hatást gyakorol a kiskereskedelmi forgalomra, a csalás a termékek jellegéből adódóan könnyen átterelődhet a termékek kiskereskedelmére. 5. Végezetül pedig a Bizottság az eset értékeléséből arra a megállapításra jutott, hogy ezekben az ágazatokban a csalás átterjedne más, különösen a délkelet-európai tagállamokra is, s ezen ágazatok térségben betöltött jelentős szerepére tekintettel ennek veszélye nem vállalható. A Bizottság elutasító döntése folytán az Országgyűlés - Dióssi Csaba, Fidesz-MPSZ képviselő úr, Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény módosításáról szóló T/10518 számon benyújtott, képviselői önálló indítványa25 alapján – úgy döntött, hogy az élősertés, a félsertés és a takarmányok értékesítésére vonatkozóan a fordított adózás nem került bevezetésre 2013. április 1-jével. A 2013. évi XXIX. törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény módosításról a Magyar Közlöny 54. számában jelent meg 2013. március 29-én26. 2013 májusában a Vidékfejlesztési Minisztérium előterjesztést nyújtott be a Kormány elé az élősertés- és félsertés áfa-kulcsának 5%-ra történő csökkentése céljából. A jelenleg hatályos szabályozás értelmében az ÁFA tv. 3. mellékletében foglalt termékek (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, könyv, stb.), illetve szolgáltatások (pl.: távhőszolgáltatás) tartoznak az 5%-os áfa kulcsú termékek körébe. A 18%-os áfa kulcsos termék és szolgáltatásköröket az ÁFA tv. 3/A. melléklete tartalmazza (tejtermékek, kereskedelmi szálláshely szolgáltatás, stb.). A Kormány az egyes élelmiszerek esetében alkalmazandó áfa kulcs csökkentésre vonatkozó javaslatokról és azok hatásáról szóló előterjesztést, majd jelentést 2012. őszén, majd 2013. január 9-én megtárgyalta, és részletes terméklista elkészítését kérte az alapvető élelmiszerek tekintetében. A terméklista kialakításakor az előterjesztő tárca (Vidékfejlesztési Minisztérium) szociális és ágazati, szakmai szempontokat - a fogyasztásban betöltött szerepet, fogyasztói szokásokat és az egyes ágazatok feketegazdaságban való érintettség is - figyelembe véve a hús, hal, tej és tejtermék, liszt, kenyér, zöldség és gyümölcs termékkategóriákat vizsgálta. A Kormány 2013. április 10-én a jelentést megtárgyalta.

25 26

http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=39&p_izon=10518 http://www.magyarkozlony.hu/dokumentumok/d74773819383bb7dfebe108419bed95bc075deb9/megtekintes

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

27

VII. Fordított ÁFA bevezetésének előnyei és hátrányai az IKT szektorban Általánosságban a fordított áfa bevezetésének előnyei között vehető számba, hogy az adóbeszedési folyamatot egyszerűsíti és csökkenti a csalás lehetőségét. Hátránya azonban, hogy csak átmeneti jelleggel alkalmazható. Gazdasági szempontból a fordított adózás alá eső termék kereskedelmében érintett szereplőkre gyakorolt hatás összetett. Minden szereplő esetében igaz, hogy javul a feketekereskedelem szereplőivel szembeni versenyhelyzet, csökken az importnyomás, mivel nem jelenik meg elcsalható áfa a rendszerben. Az állam oldaláról is kedvező a hatás, hisz növekszik az adóbevétel. Ugyanakkor azokra az adóalanyokra (termelőkre), akik az értékesítési láncban elsőként alkalmazzák a fordított adózást, az intézkedés negatív hatással lehet, likviditási problémákat generálhat. VII.1. A fordított áfa bevezetésének előnyei az IKT szektorban Állami oldalról pozitív hatásként jelentkezik az ágazat piac kifehéredése és az áfa-bevételek, illetve egyéb adóbevételek növekedése. Az áfa-bevételek növekedése mellett mindenképp pozitív hatást a gazdaságra, hisz teret nyerhetnek a tisztességesen versenyző, adózó vállalkozások, így az intézkedés a gazdasági növekedéshez a GDP általános emelkedéséhez, és a munkahelyek megtartásához, esetlegesen új munkahelyek létrejöttéhez is hozzájárulhat. A rendszer sokkal átláthatóbbá válik, egyszerűsödik az ellenőrzés, hisz nem kell nyomon követni a teljes értékesítési láncolatot, az adó megfizetésére és bevallására a (nagy)kereskedelmi értékesítési lánc végén kerül sor. Piaci szereplők, vállalkozások esetében is pozitívnak értékelhető az intézkedés, hisz javul a versenyhelyzet, csökken az importnyomás. A tisztességes piaci szereplők nagyobb részt nyernek a piacból annak kifehéredése által, piaci pozíciójuk stabilizálódik, mely lehetőséget teremt a hosszú távú növekedés, fejlesztés eléréséhez. Az állampolgárok, fogyasztók esetében közvetlen hatást az intézkedést nem gyakorol, lévén, hogy a fordított áfa kiskereskedelmi forgalomban, a végfelhasználókat érintően nem vezethető be. Tehát nem állhat elő az a helyzet, hogy a fogyasztónak kelljen az áfát bevallania és befizetnie. Közvetett pozitív hatásként említhető ugyanakkor, hogy stabilizálódik, illetve sokkal inkább a kereslethez igazodik a kínálat. A termékek viszonylag állandó jelleggel, és nem szezonálisan, kalkulálható piai árakon elérhetőek lesznek, megbízható értékesítési láncolaton keresztül. VII.2. A fordított áfa bevezetésének hátrányai az IKT szektorban Állami oldalról az intézkedés negatívumaként vehető számba, hogy az átmeneti jellegű, maximum két évre bevezethető. Ezen időszak alatt az ágazatot, illetve termékkört érintő áfa csalások ellen megfelelő és hatékonyan alkalmazható gyakorlati intézkedéscsomagot kell kidolgozni, mely a fordított adózást felválthatja. Fennáll a veszélye ezen felül, hogy az adócsalás más kapcsolódó termékek piacára tevődik át, így ezeken a területeken szükséges biztosítani a fokozottabb ellenőrzést. Mivel a fordított adózás csak áfa-adóalanyok közötti viszonyokban alkalmazható, az nem terjeszthető ki a kiskereskedelemre, ebben az esetben viszont fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a csalás ne tevődjön át erre a piacra (pl. a kiskereskedő a nagykereskedőnek nettó eladási árat

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

28

fizet, az állam felé azonban már nem fizeti meg az adót, így a fogyasztó felé alacsonyabb áron értékesíthet, mint versenytársai). Piaci szereplők, vállalkozások esetében egyértelmű negatív hatással az intézkedés a nem jogkövető cégekre lesz, hisz a csalás lehetőségének szűkítésével ezek a cégek piaci versenyhelyzetben, jogszerű működés mellett nem maradnak életben. A gyártók esetében okozhat az intézkedés átmeneti likviditási problémákat, hisz ők az alapanyagokat, az előállításhoz szükséges erőforrásokat (pl.: energia) bruttó áron szerzik be. A felvásárlótól ők azonban kizárólag nettó árat fognak kapni a termékért, hisz az áfá-t majd a vevő fizeti meg. Áfa nélküli bevételre tesznek tehát szert, mialatt az előállításhoz szükséges költségeket bruttó összegben kell rendezniük. Ezen problémakör azonban álláspontunk szerint a pénzügyi folyamatok megfelelő átszervezésével orvosolható. (Például nagy mértékben befolyásolható a szereplők által alkalmazott fizetési határidőkkel, illetve ütemezéssel is. A negatív hatás csökkenthető, illetve megszüntethet gyakorított áfa bevallással, vagy szabad felhasználású forgóeszköz hitelekkel.) Az egyszerűsített vállalkozási adó (EVA)27 körébe tartozó vállalkozókat szintén hátrányosan érintheti a rendelkezés a megnövekedett adminisztratív terhek miatt (amennyiben fordított áfá-s számlát bocsát ki, a nettó bevétel után így is keletkezik adóbevallási, illetve befizetési kötelezettsége, amennyiben fordított áfá-s számlát fogad be, az áfa miatt keletkezik bevallási és befizetési kötelezettsége). Az állampolgárok, illetve fogyasztók hátrányként élhetik meg az árak látszólagos emelkedését. Az adócsalásnak köszönhetően ugyanis a jogsértő kereskedők olcsóbban értékesítették a terméket. Az intézkedés társadalomra gyakorolt hatása egyértelműen pozitív, hisz a feketegazdaság kifehéredését eredményezi az érintett piacon. Az intézkedésnek egészségügyi, környezeti hatásai közvetlenül nincsenek, közvetve pozitív hatást fejt ki, hisz az adóbevételek és a GDP növekedésével az állam több forrást tud fordítani az egészségügyi ellátórendszer fenntartására, illetve a környezet védelmére egyaránt.

27

Az általános forgalmi adóval együtt számítva 30 millió forintot meg nem haladó éves bevételt elérő adózók tartozhatnak ebbe a körbe.

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

29

VIII. A feketegazdaság elleni fellépés egyéb eszközei, hazai és tagállami példákon keresztül VIII.1.

Hazai kezdeményezések, jogi szabályozás, illetve gyakorlati intézkedések

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013. évi ellenőrzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési irányokról szóló tájékoztatójában28 is hangsúlyozta, hogy a NAV 2013. évi feladati körében kiemelt szerepet kap a fekete-, illetve szürkegazdaság méretének csökkentése, a szándékos adóelkerülés feltárása és szankcionálása. Az ellenőrzési irányok közül – a teljes körűség igénye nélkül – az alábbiakat emeljük ki: - 2013-ban hangsúlyosak lesznek az az egyes ágazatokban lefolytatott összehangolt operatív, adatgyűjtésre irányuló vizsgálatok (az áru útját a termelőtől/gyártótól végfelhasználóig végigkísérő vizsgálatok, termelési/kereskedelmi ciklusokra, termékpályákra specializáltan végzett adatgyűjtésre irányuló ellenőrzések) - visszaigényelt általános forgalmi adó összegek kiutalás előtti ellenőrzése, mely a fiktív jogügyletek alapján történő jogosulatlan adóvisszaigénylések felgöngyölítését, megakadályozását célozza - a NAV fokozott figyelmet fordít ellenőrzései során az ún. adóminimalizáló adózók ellenőrzésére, különös tekintettel a magas forgalmat realizáló adózókra - a számlagyárak, fiktív ügyletek, körbeszámlázás, illetve bevétel eltitkolás felderítésében fontos szerepet kap a belföldi áfa összesítő jelentés - Uniós tagállamokkal, nemzetközi szervezetekkel való szoros együttműködés, tagállami adóhatósággal folytatott közös ellenőrzések, illetve kontroll adatok (pl. EUROFISC jelzések, nemzetközi információcsere keretében rendelkezésre álló adatok) megosztása, felhasználása idén is nagy szerepet kapnak, melyek elsősorban a határokon átnyúló csalások felderítésében nélkülözhetetlen A NAV a 2013. évben ellenőrizendő főbb tevékenységi körök között megjelölte a számítógép, szoftver-, elektronikus, híradás-technikai berendezés és alkatrészei nagykereskedelmét is. Az alábbiakban bemutatunk néhány, a NAV feketegazdaság elleni küzdelem érdekében végzett munkáját segítő eszközt. VIII.2.

Adóregisztrációs eljárás29

Az adóregisztrációs eljárásra vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 24/C-24/E. §-ai rögzítik. Az intézkedés 2012. január 1-jén lépett hatályba. Célja a nem jogkövető, adóelkerülő adózókkal szembeni hatékony és gyors fellépés. Vagyis azon személyek, akik korábban jelentős adótartozás felhalmozásában, jogsértés elkövetésében közreműködtek, avagy az adóhatóság számára elérhetetlenné váltak, új adózó alapításában, vagy működésében meghatározott ideig ne vehessenek részt.30 Az eljárás lényege, hogy az adószám kiadását megelőzően, illetve új vezető tisztségviselő, képviseletre jogosult tag, vagy 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes (a továbbiakban: tag) bejelentése esetén az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok alapján ellenőrzi a vezető tisztségviselők és tagok adózási múltját, és amennyiben: 28

http://nav.gov.hu/data/cms281459/NAV_2013._evi_ellenorzesi_iranyok_20130205.pdf http://www.nav.gov.hu/nav/regiok/kozep_dunantul/kozepdunantul/archivum_kdr/2012/adoregigazolas.html 30 http://www.hrportal.hu/c/adotorvenyek-ket-uj-eszkoz-a-feketegazdasag-ellen-20111020.html 29

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

30

 

az adózó alapítása kapcsán a törvényben meghatározott akadályt észlel, megtagadja az adószám kiadását, az új vezető tisztségviselőkkel és tagokkal kapcsolatosan olyan körülményt állapít meg, amely folytán az adószám kiadását meg kellene tagadni, az adózót az akadály elhárítására szólítja fel, ennek elmulasztása esetén felfüggesztés nélkül törli az adózó adószámát. VIII.3.

Fokozott adóhatósági felügyelet

Szintén 2012-ben bevezetésre került intézkedés. A fokozott adóhatósági felügyeletre vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 24/F. §-a rögzíti. Lényege, hogy az adózási szempontból kockázatosnak minősülő újonnan alakult vagy személyi változással érintett cégeket a NAV folyamatos kontroll alatt tartja legfeljebb egy évig.31 VIII.4.

A tételes belföldi összesítő jelentés az áfa bevallásban

A 2013. január 1-jétől bevezetésre került intézkedés az áfa-csalások visszaszorítását célozza. A jelentések alapján létrehozott adatbázis ezután hatékony eszközt, illetve kiindulási alapot nyújt az ellenőrzésre való kiválasztásban, illetve eredményesen segítheti a NAV kockázatkezelési tevékenységét. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31/B. §-a szabályozza az intézkedést. Lényegét tekintve 2 millió forintot elérő, vagy meghaladó termék értékesítése/beszerzése, szolgáltatás nyújtása/igénybevétele esetén az adóalanyt nyilatkozattételre kötelezi a törvényben meghatározott adatok vonatkozásában. Mind eladóként, mind vevőként terheli tehát a nyilatkozattételi kötelezettség az adóalanyt (számlánként, illetve összesítve, számla módosítása, illetve érvénytelenítése esetén is). Az összesítő jelentés bevallásnak minősül, elmulasztása 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A számlakibocsátók és befogadók adatszolgáltatásainak összehasonlításával az eltérések alapján kiszűrhetőek a fiktív számlák, ügyletek és ezek résztvevői, lebonyolítói; belföldi termékértékesítéseiket közösségi értékesítésnek álcázók; beszerzéseiket és továbbértékesítéseiket eltitkolók. Részletes információk és tájékoztató a NAV honlapján találhatóak.32 VIII.5.

Adószám felfüggesztése, illetve törlése

A feketegazdaság elleni küzdelem keretében került bevezetésre még 2006-ban az adószám alkalmazásának felfüggesztésével kapcsolatos eljárást, melynek szabályai 2013. január 1-től módosultak. Az adószám felfüggesztésével, illetve törlésével kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 24/A-24/B. §-ai rögzítik. A NAV honlapján található tájékoztató összefoglalja ennek lényesebb elemeit, feltételeit, illetve jogkövetkezményeit.

31

http://nav.gov.hu/nav/regiok/kozep_dunantul/kozepdunantul/helyihirek/navkdrafigsajtotaj.html?query=feketegaz das%C3%A1g 32 http://www.nav.gov.hu/nav/ado/art/teteles_belfoldi_osszesito.html

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

31

„I. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 24/A. § (1) bekezdése alapján az állami adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha a) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető, b) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található, c) az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adóhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget. Az állami adóhatóság az adózó adószámát az Art. 24/A. § (1) c) pontja alapján felfüggeszti, úgy 2013. január 1-jétől hatályba lépett rendelkezés szerint az adószám alkalmazását határozott időtartamra, a határozat jogerőre emelkedését követő 180. napig függeszti fel. II. Az állami adóhatóság az Art. 24/B. §-a alapján az adószámot törli, ha a) az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím, b) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelően szervezeti képviselőt az állami adóhatósághoz nem jelentett be, c) az adózó ellenőrzés alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy. Az Art. 174/A. (1) bekezdése alapján az állami adóhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét, illetve a céginformációs szolgálat által küldött, a közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítés beérkezésétől számított 30 napos határidő tűzésével mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha adózó a felhívás szerinti határidőben kötelezettségének nem tesz eleget a határidő elteltét követő napon 60 napos határidő tűzésével mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja adózót kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. Az állami adóhatóság adózó adószámát az Art. 24/B. § (2) bekezdése alapján 2013. január 1-jétől törli, ha az adózó az adószáma alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 napon belül a határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének nem tesz eleget. Az állami adóhatóságnak 2013. január 1-jétől abban az esetben is kezdeményezni kell a cégbíróságnál a cég megszüntetése iránti eljárást, ha az Art. 24/B. §-a alapján elrendelt szankció céget érint. Amennyiben az állami adóhatóság – az Art. rendelkezései alapján – az adóalany adószámát felfüggeszti, az adóalany adólevonási jogát az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően – adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeitől függetlenül – nem gyakorolhatja. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság - az Art. rendelkezései alapján – az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy nem törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási jogát az adószám felfüggesztését megszüntető ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

32

határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően – az adólevonási jog gyakorlásának, egyéb feltételeinek sérelme nélkül – ismét gyakorolhatja. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság - az Art. rendelkezései alapján – az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik. Az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (5) bekezdés b) és c) pontja alapján, a honlapján közzéteszi azon adózók adószámát, melyek felfüggesztésre kerültek illetve felfüggesztést követően töröltek.”33 VIII.6.

Adóbírság mértékének növekedése

2012. január 1-jétől nőtt a kiszabható adóbírság mértéke, ezzel is nagyobb visszatartó erőt megtestesítve az adócsalással szemben. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 170. § (1) bekezdése értelmében: „(1) Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.” A NAV tájékoztatása szerint működtet egy olyan rendszert, melynek alapvető feladata az időszaki áfa bevallásban ugrásszerű forgalmat valló adóalanyok, gyanús tagállami partnerekkel kereskedelmi kapcsolatban álló adózók, jelentős tagállami kontrolladat-eltéréssel rendelkező vállalkozások ellenőrzésre történő kiválasztása. A kiválasztás havi gyakorisággal történik, figyelembe véve a bevallási gyakoriságukat is.34 Rugalmas Adóellenőrzési Döntéstámogató és Adatbányászati Rendszer (RADAR) egy kockázatelemző, döntéstámogató és modellező szoftver, melynek segítségével az áfa hatálya alá tartozó adózók kockázatosságának mértékét lehet rendszeresen és automatikusan matematikai-statisztikai és adatbányászati módszerekkel megbecsülni. (A szoftverfejlesztés 2009 novemberében zárult le, átadására 2009. november 20-án került sor. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai szerint a szoftver hatékonyan működik.)35 A kötelezően és véletlenszerű kiválasztás alapján folytatott adóellenőrzések mellett, az adóhatóság célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával is kiválaszt adózókat ellenőrzésre, meghatározott kockázati szempontrendszer alapján. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 90. § (6) bekezdése alapján: „Az állami adóhatóság az adózókat – a kötelezően, illetőleg a kiválasztás alapján lefolytatandó ellenőrzéseken túl – célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával választja ki ellenőrzésre. A célzott kiválasztási rendszerben az állami adóhatóság a) az adózó által benyújtott bevallások, 33

http://nav.gov.hu/nav/regiok/kozep_dunantul/kozepdunantul/helyihirek/adoszamalk.html?query=feketegazdas% C3%A1g 34 NAV 3709373220/2013. iktatószámú levele 35 http://www.nav.gov.hu/print/nav/ado/egyeb/atmeneti_tamogatas_projekt.html

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

33

b) az adatszolgáltatások, c) az adózó adófizetéseit, a részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartások, d) az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatai, e) más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatok, adatállományok, valamint f) nyilvánosan elérhető adatok feldolgozásával és egybevetésével választja ki az adózót ellenőrzésre.” VIII.7.

Nemzetközi kitekintés, tendenciák

Az Európai Unió is kiemelten kezeli a feketegazdaság elleni küzdelem kérdését. A Bizottság általános forgalmi adózás terén kifejtett feketegazdaság elleni tevékenységét és kezdeményezéseit a korábbiakban már bemutattuk, így erre e fejezet keretében már nem térünk ki. Az alábbiakban egyéb, a feketegazdaság, illetve csalás visszaszorítása érdekében tett néhány közösségi intézkedést, illetve kezdeményezést mutatunk be a jelen tanulmány adta kereteken belül a teljesség igénye nélkül. 1988-ban hívták életre az Európai Bizottság Főtitkárságának részeként a Csalás Elleni Koordinációs Egységet (UCLAF), melynek feladat az volt, hogy a tagállami csalás elleni szervek munkáját a nemzetközi szervezett csalások elleni küzdelemhez szükséges koordinációs és támogató tevékenységgel segítse. Feladatköre az évek során fokozatosan bővült, majd 1999-ben az UCLAF jogutódjaként létrejött az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)36 Az Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: OLAF) az Európai Bizottság részeként az adóügyért és a vámunióért, valamint az ellenőrzésért és a csalás elleni küzdelemért felelős biztos irányítása alá tartozik, mindezzel együtt költségvetési és igazgatási autonómiával rendelkező szerv. Az OLAF feladata:  a csalás, a korrupció és más jogellenes cselekmények elleni küzdelem az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében;  az európai intézmények tagjai és dolgozói által elkövetett, esetleg fegyelmi eljárást eredményező súlyos kötelességszegések kivizsgálása;  az Európai Bizottság munkájának támogatása a csalások megelőzését, illetve felderítését szolgáló szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában. E feladatok ellátása érdekében jogosult:  belső vizsgálatokat lefolytatni bármely európai intézménynél, illetve minden, az EU költségvetéséből finanszírozott szervnél;  külső vizsgálatokat lefolytatni a tagállamokban bárhol, ahol uniós pénzek forognak kockán. E célból az OLAF az adott tagállam, illetve harmadik ország illetékes hatóságaival szoros együttműködésben helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet a gazdasági szereplők telephelyein. Működését tekintve az alábbi négy ügykategória különböztethető meg:  Belső vizsgálatok: ezek olyan igazgatási vizsgálatok, amelyek az Európai Unió intézményeinél, illetve szerveinél csalás, korrupció, illetve bármely más, az uniós pénzügyi érdekeket érintő jogsértő tevékenység felderítése céljából indulnak; ebbe a 36

http://ec.europa.eu/anti_fraud/index_hu.htm

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

34







kategóriába tartozik a hivatali kötelezettségekkel kapcsolatos súlyos mulasztások kivizsgálása is. Külső vizsgálatok: ezek olyan, az Európai Unió intézményeit és szerveit nem érintő igazgatási kivizsgálások, melyek természetes vagy jogi személy által elkövetett csalás vagy szabálysértő magatartás felderítését célozzák. Azok az esetek minősülnek külső kivizsgálásnak, melyekben az ügy kivizsgálását jelentő munka nagy részét az OLAF végzi. Koordinációs ügyek: ezekben az ügyekben az OLAF az információgyűjtés és -csere, valamint a kapcsolattartás elősegítésével támogatja a tagállami hatóságok vagy más uniós szervezeti egységek által végzett vizsgálatokat. Bűnügyi segítségnyújtási ügyek: Ezekben az ügyekben a tagállamok, illetve harmadik országok illetékes hatóságai folytatnak bűnügyi nyomozást az OLAF támogatásával.

Fontos megjegyezni, hogy az OLAF igazgatási és vizsgálati hatáskörrel rendelkező szerv, ezért csak ajánlásokat tehet, az intézkedések nem ő foganatosítja. Az évek során újra és újra előtérbe került a csalás elleni küzdelem, s azon igény, hogy az unió, illetve a tagállamok munkáját segítő eszköztárat tovább bővítsék. A 2006-ban indított csalás elleni stratégia37 egy rövid távú cselekvési tervet eredményezett, melyet a Bizottság 2008-ban tett közzé.38 Azóta a cselekvési tervben megfogalmazott valamennyi javaslat előterjesztésre, majd a Tanács által elfogadásra került. Ilyen eredménynek tekinthető az Eurofisc létrehozása, automatikusabb információcsere megvalósítása. Az Eurofisc39 a héa csalással kapcsolatos információk tagállamok közötti cseréjére szolgáló decentralizált hálózat, amely minden egyes feladata tekintetében külön koordinálva működik, jogi személyiséggel nem rendelkezik. Feladata a héa csalás elleni küzdelmet segítő multilaterális gyorsriasztási rendszer létrehozása, valamint az információcsere és a figyelmeztetések nyomán a részt vevő tagállamok által tett lépések koordinálása. Működési alapelvei: – valamennyi tagállam részt vehet a hálózat valamennyi feladatában; – az információcserében való aktív részvétel; – a megosztott információk bizalmas kezelése; – a rendszer a gazdasági szereplőkre nem róhat többletterhet, Feladatait az adócsalás elleni küzdelem terén szakértőelemmel rendelkező összekötő tisztek látják el, a munkát a közülük kijelölt koordinátorok irányítják. Az Eurofisc feladatai a következők lennének: először is a héa csalás elleni küzdelmet segítő multilaterális gyorsriasztási rendszer létrehozása, valamint az információcsere és a figyelmeztetések nyomán a részt vevő tagállamok által tett lépések koordinálása. A Bizottság a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés erősítésére is törekszik. Döntő fontosságú, hogy automatikus legyen bizonyos adatok cseréje. A Fiscalis program40 által finanszírozott számos fellépés már ennek megvalósítását szolgálja. 37

COM(2006) 254, 2006.5.31.; COM(2007) 758, .2007.11.23. http://europa.eu/legislation_summaries/taxation/fi0001_hu.htm http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2007:0758:FIN:HU:HTML 38 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2008:0807:FIN:HU:HTML 39 http://www.eurofisc.eu/index.php/en/ 40 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32002D2235:HU:HTML http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2007:330:0001:01:HU:HTML

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

35

Az adócsalás elleni küzdelem jegyében került elfogadásra a Tanács 2008/117/EK irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni küzdelem érdekében történő módosításáról, mely a következő intézkedéseket vezette be:  egyhónapos határidőn belüli információszolgáltatás bevezetése az EU-n belüli termékértékesítésekről;  az EU-n belüli ügyletek bevallásának vonatkozásában olyan adó-megállapítási időszak bevezetése, amely azonos egyfelől az eladó, illetve a szolgáltatást nyújtó, másfelől a vevő, illetve a szolgáltatást igénybe vevő részéről;  az adminisztratív terhek csökkentése;  annak engedélyezése, hogy a gazdasági szereplők az EU-n belüli termékértékesítésekre vonatkozó összesítő nyilatkozatokat negyedévente nyújthassák be. 2010-ben a Tanács elfogadta a többéves stockholmi programot 41 a jogérvényesülés, a polgári szabadságjogok és a biztonság területére vonatkozó politikákra. A program felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák a korrupció és a pénzügyi bűnözés más formáinak leküzdésére irányuló erőfeszítéseiket. Ide tartozik a pénzügyi vizsgálatokat lehetővé tevő kapacitások kiépítése, valamint a felelősségi körök egyértelműbb elhatárolása. Nemzetközi szintéren az OECD adócsalás elleni tevékenysége emelhető ki, a szervezet szintén kiemelten kezeli a kérdéskört. Iránymutatásaival, ajánlásaival, elemzéseivel, aktív államok közötti interakciót ösztönző tevékenységével segíti a nemzetközi adóelkerülés visszaszorítására irányuló küzdelmet.42 Így például úgynevezett Agresszív Adótervezési Irányító Csoportot (Aggressive Tax Planning (ATP) Steering Group) működtet, melynek feladata, hogy az OECD tagállamokat segítse az új adópolitikai sémák, modellek megismerésében, átvételében, a kockázatkezelési,- elemzési rendszerek hatékonyságának növelésében. Az egyes tagállami adóhatóságok által tapasztalt visszaéléseket, azok kezelésére kidolgozott sémákat, megoldásokat teszi hozzáférhetővé, tehát gyakorlatilag a tagállamok közötti információ-, illetve tapasztalatcserét, szabályozási legjobb gyakorlatok terjesztését biztosítja.43 Olaszország, Hollandia, Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság ahogy már korábban említettük ugyancsak élt a fordított áfa bevezetésének lehetőségével. Az Egyesült Királyságban az adók (így a személyi jövedelemadó, társasági adó, örökösödési adó, jövedéki adó, hozzáadott-érték adó, stb.), illetve illetékek beszedéséért és adminisztrálásáért a HMRC44 (Her Majesty's Revenue and Customs) felelős, de ő kezeli a különféle szociális alapokat és járulékokat is. Az Egyesült Királyság adóhatóságát, a HMRC-t 2005-ben hozták létre. Feladatai közé tartozik az adók beszedése mellett érthető módon az adócsalás, adóelkerülés elleni küzdelem is. Az adóhiányt 2010-2011-es pénzügyi évben 32 billió fontra becsülte a HMRC, mely a teljes brit adóbevétel 6,7%-a, míg az adócsalás, adóelkerülés éves összegét 9 billió fontra.45 A britek is a NAV, illetve az uniós tagállamok által alkalmazott módszereket követik, így például fokozottan támaszkodnak a korszerű technológiákra, adatelemzési módszerekre,

41

HL C 115., 2010.5.4., 1. o. http://www.oecd.org/ctp/ 43 http://www.oecd.org/ctp/aggressive/ 44 http://www.hmrc.gov.uk/ 45 https://www.gov.uk/government/policies/reducing-tax-evasion-and-avoidance 42

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

36

hatékony kockázatelemzési rendszert alakítottak ki és szorosan együttműködnek más tagállamokkal.46 2012 novemberében országos kampányt indítottak, hogy az állampolgárokat rávegyék a jogkövető magatartásra. Szórólapokat, plakátokat, rádióhirdetéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy az embereket rávegyék az általuk meg nem fizetett adó önkéntes bevallására és megfizetésére. Az akciótól a HMRC 2015 végéig 100 millió font adóelkerülés csökkenést vár. További érdekesség, hogy 24 órás forródrótot üzemeltet az adócsalás anonim bejelentésére.47 VIII.8.

ÁFA csökkentése meghatározott termékkörre

Az IKT piacot érintő áfa csalási probléma orvoslására alternatív megoldásként felmerül az áfa kulcs csökkentése e termékkörök vonatkozásában. Magyarország alkalmazza az Európai Unióban a legmagasabb áfa kulcsot, de világviszonylatban mérve is előkelő helyet foglal el. Az áfa csökkentésével szűkülne az áfa csalással elérhető nyereségsáv is, így a megfelelő szintű csökkentéssel a tisztességesen működő piaci szereplők újra „versenybe hozhatók” lennének, az adócsalás már gyakorlatilag nem érné meg ezen a területen. Az intézkedés előnye, hogy gyorsan végrehajtható, és a problémát alapjaiban kezelné, hátránya viszont, hogy a jelenlegi áfa-rendszerbe nehezen beilleszthető kivételt képviselne (az informatikai termékek nem tartoznak az alapvető fogyasztási cikkek közé, ahogy a legtöbb csökkentett áfa-kulcsú termék, illetve szolgáltatás), továbbá a jelenlegi kormányzati törekvésekkel is ellentétes.

46 47

http://www.hmrc.gov.uk/ https://www.gov.uk/report-vat-fraud

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

37

IX. Konklúzió, javaslatok A fordított áfa IKT szektorbeli bevezetése alapvetően kedvező hatással lehet az IKT piac kifehérítésére, számos uniós tagállamban bevezetésre került az integrált áramkörű eszközök vonatkozásában (Hollandia, Németország, Olaszország, Ausztria, Egyesült Királyság), sőt Hollandia esetében a hordozható számítógépek/laptopok nagykereskedelmére is kiterjesztették (10 ezer euró összérték fölött). Hátránya azonban, hogy csak korlátozott ideig, maximum két éven keresztül alkalmazható és bevezetése is legalább fél éves engedélyezési folyamatot követően lehetséges. A Bizottság derogációs kérelmekhez való aktuális viszonyulását tekintve nagy valószínűséggel a kérelemnek nem adna helyt, több okból sem. Egyrészt a többi tagállam hasonló termékkörre bevezetett kérelmei alapján a fordított adózásra vonatkozó engedély egységesen 2013. december 31-ig él. A derogációs kérelmeknél fontos szempont, hogy a csalás ne terelődhessen át más piacokra, így például más tagállamok piacaira. Ennek elkerülésére egy lehetséges megoldás az IKT területét érintő fordított Áfa egységes bevezetése az EU tagállamaiban. Ugyanakkor figyelembe véve a kérelem benyújtásához kötött jogszabályi, gazdasági feltételeket, nem valószínű, hogy minden tagállam egyformán megfelel a kritériumoknak. A Bizottság vélhetően 2013. december 31-ig engedélyezné a fordított áfa bevezetését, ezen időpontig azonban még az engedélyezési eljárás sem zárulna le, illetve a törvénymódosítást sem célszerű néhány hónapnyi szabályozás érdekében véghezvinni. A kérelem elhalasztása mellett szól az is, hogy a Bizottság rendre visszautasít minden derogációs kérelmet, vélhetően a Tanács elé terjesztett tárgyalás alatt javaslatai miatt. Javasolt a Bizottság által a Tanács elé terjesztett gyorsreagálási mechanizmusról és opcionális fordított adózásról szóló javaslattal kapcsolatos döntés bevárása. Amennyiben ez elfogadásra kerül sokkal gyorsabb eljárásban megkérhető az engedély, és a Tanács egyhangú döntése sem szükséges hozzá, tehát nagyobb eséllyel kérelmezheti azt Magyarország is sikerrel. Amennyiben nem kerül elfogadásra, a jelenlegi feltételekkel a kérelem továbbra is benyújtható. A termékkör meghatározása mellett holland példára javasolt a megrendelés összértékéhez kötni a fordított adózást. Tekintettel arra, hogy jellemzően a már végső fogyasztásra szánt termékeket értékesítik a nagykereskedelmi szakaszban is, annak kiskereskedelmi piaci értékesítésétől való elhatárolása miatt is indokolt a megrendelés értékéhez kötni a fordított adózást. Álláspontunk szerint a hollandok által alkalmazott 3 millió forintos (10 ezer euró) összérték feletti megrendelések esetében célszerű azt alkalmazni. A NAV-tól nyert információk alapján az IKT piac tekintetében a csalást tényszerűen nem, illetve nehezen bizonyítható – a kérelemnek azonban e nélkül nem ad helyt a Bizottság, illetve a Tanács. Alternatív megoldásként felmerül az áfa-kulcs csökkentése meghatározott termékkörök esetében, ezen intézkedés esetében azonban fennáll a veszélye, hogy az költségvetési bevételt csökkentő hatást vált ki, amennyiben az áfa-csökkentés mértékét a feketegazdaság kifehéredéséből eredő költségvetési többletbevétel nem egyenlíti ki. Nehezen védhető továbbá kizárólagosan ezen termékek, illetve szolgáltatások áfa-kulcsának csökkentése, lévén azok – bár mindennapi életben betöltött szerepük korunk információs társadalmában egyre nagyobb hangsúlyt kép, és annak szerves részét képezik – nem tartoznak az alapvető fogyasztási cikkek, illetve szolgáltatások körébe. Amennyiben ezen termékek körében csökken az áfakulcsa, számos egyéb termék esetében ugyanezen igény merülhet fel – és jogosan – a piac részéről. ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

38

X. Mellékletek 1. sz. melléklet Jellemző csalási modellek a NAV 3709373220/2013. iktatószámú tájékoztató levelének melléklete szerint: „A LÁNCÉRTÉKESÍTÉSEK JELLEMZŐI A láncértékesítésen alapuló csalás lényege A láncértékesítéssel megvalósított csalások a fiktív ügyletek magasabb szinten szervezett változatát jelentik, amelynél az egymáshoz kapcsolódó ügyletek szorosan összejátszó szereplői - a „haszon” egymás közti elosztásával - jelentős adónyereségre tesznek szert adófizetési kötelezettség nem teljesítése, illetve jogtalan adó-visszaigénylés, és az elszámolandó adó csökkentése révén. Az egymáshoz láncszerűen kapcsolódó ügyletek általában három, illetve négyszereplősek, de egyre gyakoriak a lánc kezdő és végpontja közé minél több szereplőt beiktató bonyolultabb konstrukciók vagy esetleg több láncolat összekapcsolása. Az értékesítési folyamatban alkalmazott fiktív ügyletek elrejtésére sok esetben tényleges gazdasági tevékenységet végző adóalanyokat szerepeltetnek, vagy a fiktív gazdasági események mellett az adott cég valós gazdasági eseményről is kiállít, illetve befogad számlát. Általános jellemzőként állapítható meg, hogy a lánc kiindulópontja egy valós tevékenységet nem folytató, fiktív számlázó szereplő, aki az értékesítést terhelő adót nem vallja be és nem fizeti meg, ugyanakkor a több közbeiktatott cégen keresztül átszámlázott termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás – láncolaton keresztül felduzzasztott – adóját a folyamat végpontján található szereplő levonásba helyezi, adott esetben visszaigényli. A visszaélések egyszerűbb eseteinél általában a láncolat résztvevői kizárólag belföldi vállalkozások, míg az összetettebb, ebből adódóan nehezebben felderíthető ügyeknek számos külföldi résztvevője is van. Utóbbi konstrukció azért is gyakoribb, mert az elkövetők a bonyolultabb bizonyítás, valamint a nemzetközi információcsere korlátaiból adódóan nagyobb biztonságban érzik magukat, ugyanakkor az ezen ügyletek révén elérhető „haszon” jelentős. Az alkalmazott ügyletek lényege általában, hogy a lánc kiindulópontjánál lehetséges adómentes levonási joggal járó beszerzés (import, Közösségen belüli beszerzés) mellett, a végpontnál adómentes értékesítést (export, Közösségen belüli értékesítés) dokumentálnak. A konstrukcióban így, a lánc elejétől kiindulva a piaci árnál alacsonyabb árat érvényesíthetnek, majd több szereplőn keresztül az értékesítés adóalapjának és így adójának fokozatos növelésével a lánc végén már nagy összegű beszerzést terhelő adóval csökkenthetik az elszámolandó adóegyenleget és jelentős adó-visszaigénylést érvényesítenek. A láncértékesítésen alapuló csalások összetettebb eseteinél a nyílt lánc bezárul, és határon átnyúló körbeszámlázással az áru újból - sok esetben csak papíron - visszakerül a láncolat elejére. Az ügyletek ismétlésével, a szereplők további adóelőnyre tesznek szert a költségvetés terhére. Ez utóbbi esetben van szó körhinta-csalásról, ahol ráadásul az egyes szereplők sok esetben egyidejűleg több, egymásba kapcsolódó számlázási körben is részt vesznek (ez az ún. contra trading). Kifinomultabb adó-kijátszási módszerek esetén a puffer (közbeékelt) vállalkozás bevallásában adómentes értékesítés és belföldi beszerzés is szerepelhet, melynek célja sok esetben a ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

39

közösségi beszerzésből, majd a termék értékesítéséből adódó befizetési kötelezettség eltüntetése. A vállalkozásnak lehet például Közösségen belülről történő beszerzése és belföldi értékesítése, azonban ennek okán nagy befizetendő adója keletkezne, melynek csökkentése érdekében színlelt belföldi beszerzés(eke)t tüntet fel bevallásában. Ez esetben viszont a beszerzések/értékesítések adóalapjai között nagy eltérés mutatkozna, mely eltérés kiküszöbölése végett, Közösségen belülre történő értékesítést szerepeltet bevallásában. A láncértékesítésen alapuló csalás általános jegyei A láncértékesítéssel elkövetett csalásoknál jellemző, hogy a folyamatot megszervező, a hasznot ténylegesen realizáló személyek rendkívül nehezen érhetők el, illetve leplezhetők le, hiszen a háttérből irányítják a folyamatot. Gyakori ezekben az esetekben a strómanok és fantom cégek felhasználása, melynek köszönhetően az irányítók (haszonhúzók) személye rejtve maradhat. A csalásban résztvevő cégek tulajdonosainál, képviselőinél gyakoriak a személyi azonosságok és összefonódások, ezért e vállalkozások szoros kapcsolatrendszerben, illetve közös érdekeltségi rendszerben működnek és jellemzően szakmailag jól felkészült szakértők (könyvelő, ügyvéd, adótanácsadó) állnak rendelkezésükre, akik a jogszabályokat, az esetleges joghézagokat, és az adóhatóság eljárását is ismerik. Éppen ezért rugalmasan, gyorsan képesek alkalmazkodni, és a láncolat adóhatósági vizsgálat alá vont szereplőjét mással pótolni, a csalási értékesítési lánc működtetését szüneteltetni, újraszervezni. A láncértékesítések történhetnek egyszeri vagy ismétlődő jelleggel. Az egyszeri alkalomra korlátozódó típusok a kisebb volumenű ügyletekre jellemzőek, míg a szervezettebb, és nagyobb költségvetési károkat okozó ügyeknél a folyamatok ismétlődése, és a felépített konstrukció folyamatos működése jellemző. A láncolatos és karusszel (körhinta) csalások leggyakrabban az építőipari szolgáltatásokkal, az ingatlan ügyletekkel, a könnyen mobilizálható és/vagy viszonylag nagyobb értékű, nehezen beazonosítható cikkekkel (cukor, toll, gabona, liszt, zúzott kő, tűzifa, sóder, textiláruk, gyümölcsök és sűrítmények stb.) történő kereskedéssel, valamint a gépjármű kereskedelemmel kapcsolatban fordulnak elő. A csalásban résztvevők nemcsak az állammal szemben gazdagodnak jogalap nélkül, hanem a gazdasági élet többi szereplőjével szemben is. A közvetlen költségvetési bevételkiesés mellett ugyanis jelentős összegű, gyorsan realizálható nyereség révén a lánc szereplői jogtalan előnyre tesznek szert a jogszerűen működő és adózási kötelezettséget teljesítő vállalkozásokkal szemben. A nem törvényes gazdasági folyamatokból nyert adóelőny ráadásul versenyelőnyt is biztosít, hiszen lehetővé teszi az alacsony, sokszor dömpingáron történő értékesítést.

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

40

A csalási modellek és típusszereplők 1. A Közösségen belüli beszerzéssel való visszaélés 2. TAGÁLLAM VEVŐ

€ 900+ÁFA

"B" VÁL LALKOZÁS HIÁNYZÓ KERESKEDŐ

€ 1000 ÁFA MENTES

ELADÓ

1. TAGÁLLAM

A Közösségen belüli beszerzés alkalmazásával megvalósított csalás során, az Unión belüli adómentes kereskedés lehetőségét használják ki, és kombinálják a „hagyományos” belföldi fiktív számlázással. A Közösségen belüli beszerzési csalás legegyszerűbb esetében egy fiktív belföldi adózó (hiányzó kereskedő), vagy létező, de bevallási, befizetési kötelezettségét nem teljesítő vállalkozás (mulasztó kereskedő) Közösségen belüli beszerzést bonyolít és az árut, belföldön értékesíti. A nyereséget az általános forgalmi adó bevallási és befizetési kötelezettség elmulasztása miatt a hazai piacon érvényesíthető nagyon alacsony ár jelenti.

A Közösségen belüli beszerzéses csalások fenti, többszereplős változatánál a láncolat belföldi oldalának legelején elhelyezkedő belföldi vállalkozás (hiányzó kereskedő) egy másik tagállambeli, ún. csatornavállalkozástól adómentesen szerez be árut. A láncolat belföldi részének első pontján szereplő, adókötelezettséget nem teljesítő társaság, ebben a változatban ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

41

a terméket már egy vele összejátszó, szoros kapcsolatban álló belföldi vállalkozásnak (bróker) értékesíti, aki levonja a beszerzést terhelő adót - melyet a szállítója nem fizetett meg - majd a lánc végpontjaként a hazai piacon áfa felszámításával értékesíti a terméket. A hiányzó kereskedőtől történt fiktív beszerzésre alapított jogtalan levonásba helyezés megállapíthatóságának elkerülése érdekében nem közvetlenül, hanem több, ún. puffer cégen keresztül szerzi be a terméket a belföldi elosztó cég. 2. A Közösségen belüli adómentes értékesítéssel és exporttal való visszaélés 2. TAGÁ LLAM / HA RMADIK ORSZÁG FIKTÍV KÜLFÖLDI VEVŐ

1.3.1. A klasszikus körhinta csalás

BELFÖLDI KERESKEDŐ

BELFÖLDI VEVŐ

1. TAGÁ LLAM

A csalási konstrukcióban valótlan Közösségen belüli értékesítést, vagy valótlan exportértékesítést tűntetnek fel a résztvevők. A cél, ezekben az esetekben az ügyletek áfa alóli mentesítése. Ehhez pedig hamis bizonylatokat, dokumentumokat készítenek (pl. szállítási bizonylatok, export kiviteli okmányok), vagy egy másik tagállamban bejegyzett vállalkozás áfa azonosító számát illetéktelenül felhasználva „mentesítik” a belföldi ügyleteiket.

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

42

3. A klasszikus körhinta-csalás 2. TAGÁLLAM

€ 900+ÁFA

"C" VÁLLALKOZÁS PUFFER

"B" VÁLLALKOZÁS HIÁNYZÓ KERESKEDŐ

€1000 ÁFA MENTES

€ 910+ÁFA

"D" VÁLLALKOZÁS BRÓKER

"A" VÁLLALKOZÁS CSATORNAVÁLLALKOZÁS

€ 950 ÁFA MENTES

1. TAGÁLLAM

A karusszel (körhinta vagy körbeszámlázásos) csalás általános sémája rendszerint az alábbi folyamatot jelenti. Az 1. tagállamban bejegyzett „A” vállalkozás értékesít a 2. tagállamban működő „B” vállalkozás részére. Ez az értékesítés az „A” vállalkozás esetében Közösségen belüli adómentes értékesítést jelent. A „B” vállalkozás ezzel Közösségen belüli beszerzést végez, amely adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet, hiszen a fizetési kötelezettséggel együtt a cég gyakorolhatja a levonási jogot is. Az így beszerzett terméket a belföldön bejegyzett és a folyamatba közbeiktatott egy, vagy több társaságnak („C” vállalkozás) értékesíti. A ”B” vállalkozás a belföldi értékesítés révén keletkező adófizetési - gyakran bevallási - kötelezettségének azonban nem tesz eleget. A „C” vállalkozás/ok általában elérhetők, de az adóhatósággal való együttműködési készségük csak látszólagos. Valódi szerepük az ügylet törvényes látszatának erősítése, a folyamat bonyolultabbá tétele, ezáltal az ellenőrzés munkájának nehezítése, akadályozása. Ezek egyébként általában adóminimalizáló társaságok, akik az ugyancsak belföldi „D” társaság részére értékesítenek. A klasszikus karusszel esetében „D” vállalkozás Közösségen belülre értékesíti tovább a terméket, akár az „A” vállalkozás vagy annak érdekeltségi körébe tartozó más vállalkozás részére. Ennél a szereplőnél realizálódik az ügylet nyeresége, mert a belföldi beszerzés és a Közösségi értékesítés következtében, jellemzően nagy összegű adót igényel vissza. A láncolat pedig úgy zárul, hogy az értékesítés az 1. tagállamba bejegyzett (az esetek döntő részében éppen az „A” vagy annak érdekeltségébe tartozó) társaság részére történik, aki aztán ismét a 2. tagállamba értékesít és így forog a körhinta, mindaddig, amíg az adóhatósági fellépés ezt meg nem szakítja. Lényeges, hogy a klasszikus karusszel mechanizmus a gyakorlatban jellemzően a négy alapszereplőn felül több vállalkozást is érint, illetve több mint két ország (több tagállam, harmadik országok) is érintett, a fenti modell pusztán a csalás módszerét szemlélteti. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján a klasszikus csalási sémának nagyon sok variációja létezik mivel az alapeset további – az előző pontokban bemutatott főleg hiányzó kereskedős - áfa csalási módokkal kombinálódhat.

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

43

A karusszel csalás négy típus szereplője: I.

„HIÁNYZÓ KERESKEDŐ” (missing/defaulting trader)

vagy

„MULASZTÓ

KERESKEDŐ”

„B” vállalkozás A láncolat elején szereplő társaság, amely nem teljesíti áfa kötelezettségeit. A klasszikus karusszel formánál jellemzően Közösségen belüli beszerzést végez (többnyire belföldi beszerzés mellett) és belföldön értékesít tipikusan közvetetten puffer cégeken keresztül, esetleg közvetlenül egy lánc végén álló disztribútorvállalkozásnak. Három alapvető típusa ismeretes. 

Bevallási kötelezettségét nem teljesítő vállalkozás Jellemzően fantom, vagy postafiók cég, amely nem érhető el, vagy csak kézbesítési meghatalmazottja van. Nem folytat legális gazdasági tevékenységet, nemcsak befizetési kötelezettségét nem teljesíti, hanem többnyire könyvelést sem vezet, és bevallást sem nyújt be, ezért viszonylag gyorsan kiválasztásra kerülhet. Az adóhatósági fellépés hatására általában megszűnteti tevékenységét. A vállalkozás képviseletre jogosult vezető tisztségviselői nem fellelhető, ismeretlen személyek, illetőleg azt csak névleg betöltő személyek, akik a tevékenységről semmilyen információval nem rendelkeznek. A tulajdonosok ismeretlen (sokszor külföldi, vagy külföldön élő magyar) természetes személyek, vagy offshore cégek. A vállalkozás iratanyagához az adóhatóság nem jut hozzá.  Nullás, adattartalom nélküli bevallást benyújtó vállalkozás A hiányzó kereskedő ezen típusa számadatok nélküli bevallást ad be, vagy kifinomultabb formában kinullázott adatsorokkal nyújtják be a bevallást, elkerülendő, hogy azonnal az adóhatóság (adóellenőrzés) látókörébe kerüljön.  Befizetési kötelezettséget elmulasztó vállalkozás (defaulting trader, mulasztó kereskedő) A hiányzó kereskedő típusú cégek egyik válfaját jelenti a mulasztó kereskedő. A vállalkozás bevallási kötelezettségét teljesíti, azonban adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, így adófolyószámlája hátralékos. A bevallási kötelezettségüknek ezek a vállalkozások eleget tesznek ugyan, azonban fizetési kötelezettségüket már nem teljesítik, ennek következtében nagy összegű áfa tartozást halmoznak fel. Az ilyen cégek egészen addig benyújtják bevallásaikat és működnek, amíg az ellenőrzés fel nem tárja az adófizetési kötelezettség elmulasztását, vagy felszámolás, illetve végrehajtás alá nem vonja a vállalkozást. A hiányzó kereskedő típusszereplő jellemzője, hogy a láncolatok szervezői többször használt, esetlegesen már az adóhatóság látókörébe került céget is ilyen tevékenységre használnak, ezért jellemző a tulajdonosok és a székhely gyakori változtatása. A szervezők ehhez a társadalom perifériájára szorult személyeket nyernek meg jelentéktelen díjazás, vagy minimális részesedés fejében, esetleg hamis személyazonosító adatokat tartalmazó, vagy lopott személyi igazolvány felhasználásával alapítanak hiányzó kereskedőként funkcionáló céget. A székhelyként bejegyzett cím gyakran csak levelezési cím székhelyszolgáltatást végző kézbesítési meghatalmazottal, fél évre előre kifizetett székhely-szolgáltatási díjjal. A névleges tulajdonos, képviselő stróman személy pár hónapon belül eltűnik, innen az eltűnt kereskedő kifejezés.

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

44

II. „PUFFER” vagy „BUFFER” (ütköző, közbeékelt vállalkozás) „C” vállalkozás A karusszel feltárásának nehezítésére és a brókervállalkozásnál megállapítható fiktív beszerzés valósként való feltűntetése érdekében a szervezők a hiányzó kereskedő és a brókervállalkozás közé ütköző céget ékelnek be. Egy karusszel folyamatban, annak bonyolultságától függően több puffer vállalkozás is szerepelhet. A puffer vállalkozás a hiányzó kereskedőtől beszerzett árut a bróker részére értékesíti. Bevallási és befizetési kötelezettségüknek az ilyen cégek eleget tesznek. Mivel a karusszelben főként a befizetni elmulasztott áfából származik a szervező nyeresége, pufferek értékesítési láncolatában a piaci árnál alacsonyabb árat, és nagyon alacsony árrést alkalmaznak. A pufferek tipikus adóminimalizáló cégek, bevallásaikban a nagy forgalom mellett a fizetendő és a levonható adó mértéke közel azonos, így az adó-elszámolási időszakban minimális befizetendő adót szerepeltetnek. A nagy forgalom ellenére az ütköző cégeknél jellemző a gazdasági kapacitás hiánya, általában a tevékenység végzéséhez szükséges minimális feltételekkel sem rendelkeznek. A cégjegyzésre jogosultak a gazdasági tevékenység folytatása tekintetében képzetlenek, ők is gyakran a társadalom perifériájára szorult személyek. Ezek az ütköző, puffer vállalkozások csupán közvetítői tevékenységükről és szerepükről nyilatkoznak, ugyanakkor a befogadott és a kibocsátott számlákon, a teljesítési igazolásokon, vállalkozási szerződésekben, nem a közvetítés, hanem az adott ügylet megnevezése és annak teljes - adott esetben jelentős - értéke szerepel. A csalási konstrukcióban a szervezővel – akár hallgatólagosan – együttműködő puffer vállalkozások a revízió számára elérhetőek, mindaddig „készségesen” együttműködnek, amíg nem derül ki számukra, hogy szerepüket az ellenőrzés felismerte. Az adóhatósági fellépést követően hiányzó kereskedővé is válhatnak (pl. az ellenőrzésről szóló értesítést, a megbízólevél kézbesítését követően – az átvételt megelőző időpontra – visszadátumozott társasági szerződésmódosítással értékesítik a céget, az adóhatóság számára nem elérhető, ismeretlen helyen tartózkodó személynek). III. „BROKER”, vagy „ BRÓKER” (nyereségszerző, disztribútor) „D” vállalkozás A brókervállalkozás a hiányzó kereskedőtől beszerző cégek, a pufferek egy speciális fajtája. A bróker az őt megelőző adóminimalizáló pufferektől annyiban különbözik, hogy az átszámlázás láncolatában ő az utolsó láncszem. A bróker típusú vállalkozást nyereségszerző cégnek is nevezik, mivel ez a vállalkozás húz hasznot a csalással elérhető alacsony árakból, illetve levonja az áfát a csalásban vele együttműködő cégektől, így a brókervállalkozás realizálja a profitot, amelynek érdekében a láncolatot felépítették. A folyamat végén ez a szereplő vásárolja meg a terméket a hiányzó kereskedőtől – ritkábban közvetlenül – többnyire átszámlázó puffer cégeken keresztül, majd a belföldi piacon közvetlenül értékesíti, vagy határon túlra (más tagállamba, esetleg harmadik országba) adómentesen számlázza ki. Bevallási, nyilvántartási kötelezettségét rendszerint teljesíti. Az adóhatóság számára jóhiszemű, és kellő körültekintő eljárását igyekszik bizonyítani a gazdasági események dokumentálásával, látszólag szabályszerűen vezetett könyveléssel. A konstrukcióból nyert haszon, realizálástól függően minimális befizető, vagy visszaigénylő pozícióban van. Ez ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

45

utóbbi adóminimalizáló jegyek (a bevallásban nagy volumenű forgalom mellett alacsony fizetendő adó) vagy a jelentős összegű visszaigénylés miatt többnyire kiválasztásra kerül. A nem egyszeri alkalomra létrehozott csalási konstrukcióknál folyamatos, többszöri működés mellett a törvényesség látszatának keltése érdekében az egy-egy alkalommal nagy összegű visszaigénylés helyett sokszor inkább a fizetendő adó csökkentése, az adóminimalizálás a cél. IV. „CSATORNA TÁRSASÁG” (vezeték cég, conduit company) „A” vállalkozás Közösségen belüli körbeszámlázásos ügyletek esetén a láncolat negyedik típusú szereplőjét csatornacégnek nevezzük. Ez a társaság a fentebb említett három szereplőtől eltérő tagállamban működik. A csatornatársaság a haszonhúzó (Áfa-visszaigénylő, bróker) társaságtól vásárol árut, és azt a hiányzó kereskedőnek értékesíti tovább. Ez a társaság az adóbevallási kötelezettségeinek rendszerint eleget tesz, bevallásaiban Közösségen belüli beszerzést és értékesítést vall, így elszámolandó adója többnyire nulla, vagy minimálisan negatív előjelű (működési költségeinek adóját vonja le). Gyakran a csalás elősegítése érdekében hozzák létre, de előfordulhat, hogy jó hírnevű, ténylegesen működő cégről van szó, melynek nincs tudomása arról, hogy egy csalást megvalósító láncolat egyik szereplője. Az utóbbi időben egyre inkább terjed a láncértékesítésen alapuló csalások azon változata, melyben csatornacégként nem egy, a Közösség másik tagállamában működő társaságot iktatnak be, hanem harmadik országban illetőséggel bíró adózót.

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

46

4. A fiktív belföldi értékesítő 2. TAGÁLLAM

€ 900+ÁFA

"C" VÁLLALKOZÁS PUFFER

"B" VÁLLALKOZÁS HIÁNYZÓ KERESKEDŐ

€ 910+ÁFA

"D" VÁLLALKOZÁS BRÓKER

FIKTÍV BESZERZÉS € 900+ÁFA 1. TAGÁLLAM "E" VÁLLALKOZÁS HIÁNYZÓ KERESKEDŐ

€ 950 ÁFA MENTES "A" VÁLLALK OZÁS CSATORNA VÁLLALKOZÁS

3. TAGÁLLAM

Ennél a csalási sémánál a belföldi értékesítési lánc kezdő pontján elhelyezkedő hiányzó kereskedő többnyire működő cég nevével visszaélve számláz belföldi cégeknek, de nem szerez be külföldről árut, mivel egyszerűbb a láncolatot szervezőnek belföldi céget vásárolni a fiktív számlázáshoz, mint külföldi szállítókat (csatorna céget, vagy külföldi brókert, elosztót) beszervezni. A hiányzó kereskedő több belföldi puffer vállalkozáson keresztül értékesít az elosztó, disztribútor cégnek nem létező, vagy a számlán nagy értékűként feltüntetett terméket, melyek áfa tartalmát visszaigényli, vagy csak levonja, majd Közösségen belül adómentesen értékesíti egy másik tagállambeli hiányzó kereskedőnek (aki tipikusan adóminimalizáló), vagy létező közvetítő cégnek (conduit). Ez utóbbi másik tagállambeli közvetítő pedig harmadik országba exportálja a terméket. Ebben a konstrukcióban a szállítás és fizetés formailag szabályos bizonylatai gyakran rendelkezésre állnak, a belföldi lánc végétől, a brókertől történő kiszállítást okmányokkal is alátámasztják. Más esetben előfordul nem létező partner feltüntetése, vagy az ügylet csupán bevallásban történő szerepeltetése.

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

47

5. Keresztbeszámlázásos csalás 2. TAGÁLLAM

FIKTÍV BEL FÖL DI ELADÓ

BEL FÖLD I VEVŐ

€ 900+ÁFA

€ 1000+ÁFA KERESZTBE SZÁMLÁZÓ

1. TAGÁLLAM

€ 900 ÁFAMENTES

€ 1000 ÁFAMENTES

KÜLFÖLDI EL ADÓ

FIKTÍV VEVŐ

Az „áfa mentesítési” technika egyik fajtája a keresztbeszámlázási módszer, amelynek célja az adókötelezettséggel járó ügyletek (Közösségi beszerzés, belföldi értékesítés) leplezése, kiegyenlítése belföldi beszerzéssel, és adómentes Közösségi értékesítéssel. Ez a módszer gyakran kíséri a karusszel, illetve láncolatos csalási konstrukciókat. Az adókötelezettségeit a költségvetés felé nem teljesítő hiányzó kereskedő adókikerülő technikája a belföldre, illetve másik tagállamba irányuló egymást ellentételező számlázási mód. A számlázás lényege a Közösségen belüli beszerzések és a belföldi értékesítések fiktív számlával való lefedése. A Közösségen belüli beszerzést fiktív belföldi beszerzéssel, a belföldi értékesítést pedig fiktív Közösségen belüli értékesítéssel leplezik. 6. Háromszögügylet 3. TAGÁLLAM VEVŐ

2. TAGÁLLAM

SZÁMLA KÖZVETÍTŐ VÁLL ALAT

ÁRU

SZÁMLA

BEL FÖLDI ELADÓ

1. TAGÁLLAM

A háromszögügylet jellemzője, hogy az értékesített termék esetében a tulajdonosváltozás nem követi a termék tényleges mozgását, mert az árut az első eladótól – a közbenső szereplő érintése nélkül – közvetlenül a végső vevőhöz szállítják. A háromszögügyletre vonatkozó speciális áfa szabály lényege, hogy a közbenső vevőnek nem kell a végső vevő országában adóalanyként bejelentkezni – annak ellenére, hogy annak országában értékesít – ha az adókötelezettséget helyette a végső vevő teljesíti a saját tagállamában. A háromszögügyletek tekintetében nem jellemző az adókikerülés, akkor tapasztalható az adóelkerülésre irányuló szándék megjelenése, ha a háromszögügylet valamely szereplője egyben csalásra épülő értékesítési láncolat tagja is.” ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

48

2/a.és 2/b sz. melléklet

Közigazgatási egyeztetésen a miniszterek, érintett kormányhivatalok és kormánybiztosok kapják meg az anyagot, illetve a szakmai szervezetek esetlegesen bíróság ügyészség, önkormányzatok stb. Ez az egyeztetés főszabály szerint nyilvános, a tervezet kikerül a minisztérium honlapjára Sürgős esetben 5 napos az egyeztetés. Az egyeztetésen beérkezett észrevételeket az egyeztetés ideje alatt (5-10-30 nap) egyeztetni szükséges. Nagyobb horderejű vitás kérdések esetén a KIM közig államtitkár egyeztetést tart.

KIM előzetes egyeztetés (8 nap)

Közigazgatási egyeztetés (10 nap, max 30nap) Észrevételek egyeztetése

Miniszteri aláírás

Miniszteri rendeletnél a folyamat véget ér, kihirdetést kezdeményezi a szaktárca a Kormányirodánál.

A KÁT állást foglal a tervezet kormánydöntés alkalmasságáról, alkalmatlanságáról.

A KÁT által napirendre javasolt előterjesztéseket tárgyal meg (soron kívüliség lehetséges).

A szakfőosztály és a parlamenti kapcsolatokért felelős főosztály a felelős.

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

Közigazgatási Államtitkári Értekezlet (csütörtök)

Törvénytervezet

Az egyeztetés célja az, hogy a széleskörű közigazgatási egyeztetésre csak olyan előterjesztés kerüljön, amely a kormányzat általános elveivel és elképzeléseivel összhangban áll. Ez előtt a tervezet nyilvánosságra sem hozható.

Szakmai egyeztetés

Kormányrendelet, korm. határozat

Közigazgatási egyeztetés előtt legalább 8 nappal a KIM részére minden miniszteri rendelet, illetve kormány-előterjesztés szövegét meg kell küldeni. A közigazgatási egyeztetésre küldhetőségről a KIM dönt.

Jogalkotási folyamatábra Kormány-előterjesztés

Miniszteri rendelet

Az érintett szervezetekkel, főosztályokkal folytatott egyeztetés. Honlapra nem kerül fel a tervezet.

Kormányülés (szerda)

OGY elé benyújtás 49

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

50

3. sz. melléklet Vonatkozó TEÁOR termékek szakágaiban tartozó termékek: 2620 - Számítógép, perifériás egység gyártása48 Ebbe a szakágazatba tartozik az elektronikus számítógép gyártása és/vagy összeszerelése, amely lehet nagygép, asztali számítógép, hordozható számítógép (laptop), szervergép, valamint a számítógép perifériája, ezen belül tároló és input/output egység (nyomtató, monitor, billentyűzet). A számítógép analóg, digitális vagy hibrid működésű lehet. A digitális számítógép legismertebb típusaira a következők jellemzők: (1) tárolják a feldolgozó programot vagy programokat és a program futásához éppen szükséges adatokat; (2) szabadon programozhatók a felhasználó előírásai szerint; (3) elvégzik a felhasználó által meghatározott aritmetikai számításokat; és (4) emberi beavatkozás nélkül olyan feldolgozási folyamatokat valósítanak meg, amelyek végrehajtása során a számítógépnek logikai döntéseket kell hozni. Az analóg számítógépek képesek matematikai modellek szimulálására, és analóg ellenőrző és programozóelemeket is tartalmaznak. Ebbe a szakágazatba tartozik: - az asztali számítógép gyártása - a hordozható számítógép (laptop) gyártása - a központi nagyszámítógép gyártása - a kézi számítógép (pl. PDA) gyártása - a mágneslemez meghajtók, félvezető (flash) tároló és más tárolóeszköz gyártása - az optikai lemezmeghajtó gyártása (pl. CD-RW, CD-ROM, DVD-ROM, DVD-RW) - a nyomtató gyártása - a monitor gyártása - a billentyűzet gyártása - mindenféle típusú egér, botkormány (joystick) gyártása - a feladatra felkészített (-dedikált-) munkaállomás gyártása - a számítógépszerver gyártása - a letapogató (szkenner) gyártása, a vonalkód-leolvasóval együtt - a mágneskártya-leolvasó gyártása - a számítógépes virtuális sisak gyártása - a számítógép-projektor (videokivetítő) gyártása - a számítógép-terminál, például bankjegykiadó automata (ATM), nem mechanikus működtetésű, elektronikus pénztárgép (POS) gyártása - a többfunkciós irodai eszköz, ami két vagy több funkciót lát el a következőkből: nyomtatás, szkennelés, másolás, faxolás Nem ebbe a szakágazatba tartozik: - a felvételes adat- és jelhordozó sokszorosítása (számítógép média, hang, video stb.), lásd: 18.20 - az elektronikus alkatrész, valamint számítógép és periféria szerelt elektronikai egységeinek gyártása, lásd: 26.1 - a külső/belső számítógép modemek gyártása, lásd: 26.12 - a csatlakozókártya, -modul gyártása és összeszerelése, lásd: 26.12 - a nyomtatott áramköri lap gyártása, lásd: 26.12 48

http://www.ksh.hu/apps/vb.teaor08_pkg.show_teaor_tart?teaor_kod=2620

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

51

- a modem és jelátvivő berendezésének gyártása, lásd: 26.30 - a digitális távközlési kapcsolóegység, távadat-feldogozó berendezés gyártása (pl. híd, router, kapu), lásd: 26.30 - az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása, úgymint CD- és DVD-lejátszó, lásd: 26.40 - a televízió monitorok és kijelzők gyártása, lásd: 26.40 - a videojáték konzoljának gyártása, lásd: 26.40 - az üres optikai és mágneses jelhordozó gyártása számítógéphez vagy más berendezéshez, lásd: 26.8 4741 - Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme49 Ebbe a szakágazatba tartozik - a számítógépek kiskereskedelme - a számítógép-perifériák kiskereskedelme - a videojátékgép konzoljának kiskereskedelme, - a nem egyedi szoftvertermékek szakosodott kiskereskedelme, beleértve a videojátékokat is Nem ebbe a szakágazatba tartozik: - az üres szalagok és lemezek kiskereskedelme, lásd: 47.63 4651 - Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelme50 Ebbe a szakágazatba tartozik: - a számítógépek és számítógép-perifériák nagykereskedelme - a szoftverek nagykereskedelme Nem ebbe a szakágazatba tartozik: - az elektronikai alkatrészek nagykereskedelme, lásd: 46.52 - az irodagépek és -berendezések nagykereskedelme (kivéve a számítógépeket és a számítógép-perifériákat), lásd: 46.66

49 50

http://www.ksh.hu/apps/vb.teaor08_pkg.show_teaor_tart?teaor_kod=4741 http://www.ksh.hu/apps/vb.teaor08_pkg.show_teaor_tart?teaor_kod=4651

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009

52