1
Ajánlott életkor/ pedagógiai szakasz Modul TÉMA/altémák
Fejlesztési célok
Kapcsolódási lehetőségek Kompetenciák, képességek, készségek
1-2. évfolyam
Ajánlott időkeret:
ENERGIA Hatással van rám (ÉN)
A feldolgozás hangsúlya:
3X45 perc
vizuális, zenei, dramatikus, mozgásos, verbális Mozgásimprovizáció. Mozgáskoordináció. Másokra való odafigyelés az összehangolt mozgás érdekében. Ritmusimprovizáció. Adott ritmusra dallamimprovizáció. Saját gondolatok, élmények, vélemény pontos, érthető és szabatos megfogalmazása. Meglévő ismeretek rendszerezése és gyors előhívása. Ügyes technikai kivitelezés (gyertyakarc). Mások véleményének elemző vizsgálata. Saját attitűdök azonosítása.
önazonosság erősítése önismeret fejlesztése érzelmek tudatosítása érzelmek kezelése és kontrollja identitásfejlesztés egészséges önbizalom kialakítása/bátorítása reális önértékelés bátorítása/fejlesztése szabályalkotás és szabálykövetés fejlesztése kitartás erősítése improvizációs képesség erősítése előadói képesség bátorítása/erősítése konfliktus kezelése másokra való odafigyelés erősítése másokra való kíváncsiság erősítése intenzív (fogalmi, auditív, vizuális) figyelem/koncentráció erősítése mozgáskoordináció fejlesztése ritmikai képesség fejlesztése problémamegoldó gondolkodás fejlesztése több nézőpont érvényesítésének erősítése beszédfejlesztés zenei hallásfejlesztés nonverbális kifejezés fejlesztése
2 Probléma Kérdés I. Hogyan lehet elhitetni kötél nélkül, hogy gúzsba vagyunk kötve?
Feldolgozás Tevékenység – Feladat Ráhangoló feladat: Szabadulás A gúzskötésből való szabadulás imitálása. Feladat: Névhullám Egyedi intonálással kimondott név körbehaladása.
Megoldás/Produktum Időterv Elvárt eredmény 5 perc Aktív részvétel néma, pantomim mozdulatokkal történő rövid, kifejező, bátor mozgássor bemutatása. 5 perc Az adott intonáció minél pontosabb megszólaltatása, erős figyelemtartás.
Feladat: Add tovább! Egyre nagyobb számú dobbantás körbeadása a váltásra való felszólításig.
5 perc
Hogyan lesz szólóból zenekar?
Feladat: Zeneszerzés, különböző „hangszerekkel” A pár egyik fele találja ki a ritmust, a társa szerzi hozzá a dallamot.
15 perc
Üresség-e a csend?
Feladat: Elkopik a zenekar Az előző feladatban létrehozott zenekar spontán leépítése a párok közös kilépésével.
10 perc
Összegző beszélgetés: Célja az élmények, érzések tudatosítása. Kérdések: - Mi volt nehezebb: kitalálni a ritmus/dallamot vagy megszólaltatni a zenekarral? - Hogy tetszett a zenekari hangzás? Tudtál figyelni a többiekre? Mi tetszett a legjobban benne? - Változtattál a saját kitalált ritmusodon/dallamodon a
5 perc
Aktív részvétel, a szabályok betartása, koncentrált, intenzív figyelem a dobbantások számának meghatározása, és a váltás érdekében. A váltásra hívó instrukció elhangzásáig az egyre növekvő dobbantásszám megtartása. A párok összehangolt egyszerű improvizációja, bátor kísérletezéssel. Fontos, hogyha elsőre nem sikerül az improvizáció, próbálják addig, amíg meg nem teremtődik a párok összhangja. Fontos a kölcsönös segítségnyújtás. A közös zenei mű megalkotása, együttes megszólaltatása. Fontos, hogy a csapat ne csak a saját ritmusára/dallamára figyeljen, hanem a társakéra is. A csend megteremtése érzékeny reagálással és koncentrált figyelemmel a környezetre és a társakra. Türelmes, rendbontás nélküli feladatmegoldás. Aktív, minél több tanulót bevonó beszélgetés, ahol a felek türelemmel hallgatják a másik véleményét.
3 társak ritmusának/dallamának meghallásakor vagy meg tudtad tartani az eredeti ritmust/dallamot? II. Kívül-belül (jól) ismerem magam?
III.
Ráhangoló feladat: A szemem, a fülem… Egyre gyorsuló ütemben végzett, iránytartást (adott testrész) és koordinációt fejlesztő érintős gyakorlat.
5 perc
Feladat: Levegő, föld, víz A levegő, a föld és a víz közegének hívásával az adott közeghez tartozó állatnevekkel való felelés. Feladat: Bumm! Adott színt, annak szóbeli tabuvá tételével, indirekt információkból azonosítani.
5 perc
Feladat: Ez vagyok én! Gyertyás felületre karcolással saját arckép készítése.
25 perc
Beszélgetés: Vajon ki készítette? Kiállítás készítése, művek elemzése, véleményalkotás. Célja a képek alkotóinak azonosítása, az önkifejezés módjainak tudatosítása. Kérdések: - Miből jöttél rá, hogy kihez tartozik? Hogyan lehetett volna könnyebb dolgunk? - Mi az, amit látunk, és mi az, amit láttatni szerettél volna? Miért éppen így akartad megjeleníteni a saját arcodat?
5 perc
Ráhangoló feladat: Elefánt, pálmafa A körben álló két szomszéddal stilizált állat vagy növény megjelenítése állóképben. Feladat: Zsipp-zsupp… „Zsipp”-re a jobb oldali szomszéd, „Zsupp”-ra a baloldali szomszéd nevének gyors kimondása. „Zsipp-zsupp”-ra helycsere.
5 perc
5 perc
5 perc
Mondóka megtanulása, aktív részvétel, egyre nagyobb bevonódás. A kötött ritmusra történő mozgás során cél a testséma felismerése. Meglévő ismeretek rendszerezésével és gyors előhívásával helyes válaszadás az adott fogalomhoz kapcsolódóan. A megszerzett ismeretek rendszerezésével és memorizálásával adott szín kikövetkeztetése. A választott szín következetes titokban tartása. A gyertyakarc technika elsajátítása, türelmes kivitelezése. Fontos, hogy a baleset elkerülése érdekében mindenki nagyon figyeljen önmagára és a környezetére. Az adott témához kapcsolódó aktív, érveket is ütköztető beszélgetés, ahol a felek türelemmel hallgatják a másik véleményét és mások álláspontjával kapcsolatban következtetéseket is tudnak megfogalmazni. A saját önkifejezési stratégiá(k)ra való szóbeli reagálás, magyarázat. Bántás és bántódás nélküli interakció. Kifejező, frappáns állóképek elkészítése háromfős csoportokban, minél gyorsabb kivitelezéssel. Jobb, bal téri irányok felismerése, gyors válaszadás.
4 Hogyan/milyennek látnak mások? Hogyan/milyennek lássanak mások?
Milyenné szeretnék válni és miért épp olyanná? Az én utam: Honnan indultam, hova jutok?
Eszközrendszer Értékelés
Feladat: Anyu mindig azt mondja nekem… Az „Anyu mindig azt mondja nekem…” kezdetű mondatot befejezése. Beszélgetés: Célja az adott információ, külső vélemény miértjének rövid feltárása, esetleges megoldáskeresés a vélemény fenntartásának vagy megváltoztatásának érdekében. Feladat: Időgép Saját megélt és eljövendő életút megjelenítése mozgással, hangokkal, beszéddel. A feladat célja a saját énkép azonosítása.
10 perc
Az adott témához kapcsolódó aktív, adekvát, minél több tanulót bevonó beszélgetés, ahol a felek türelemmel meghallgatják egymást. Fontos, hogy a személyes megnyilatkozások konklúzióval záruljanak.
10 perc
Feladat: Hogyan döntenél? Egyszerű helyzetek értékelése és a megfelelő viselkedési mód eldöntése. A feladat célja a saját attitűdök azonosítása.
15 perc
Aktív részvétel a feladathoz kapcsolódó mozgások és hangok felidézésében és megjelenítésében. Fontos, hogy a hangok, zajok, beszédfoszlányok informatívak legyenek. Az egyszerű döntési helyzetekben magabiztos, konfliktuskerülés nélküli attitűddel képviselt állásfoglalás, az esetleges konfliktusok kezelése.
rajzlap, gyertya, szög A fejlesztő értékelés lényegéből következően minden óra végén érdemes összegző megállapítást tenni az órán végzett feladatokkal kapcsolatban. E modul feladatsorában és beszélgetéseiben fontos az aktív részvétel, így ez lehet a tanári értékelés egyik fontos szempontja, illetve miután több feladat erős koncentrációt és figyelmet igényel, az összpontosítást is érdemes értékelni. A modul feladatsora alapvetően csoportos vagy páros munkán alapszik, ezért a csoport vagy párok együttműködésére, egymásra figyelésére, kommunikációjára vonatkozó megállapításokat hangsúlyozzuk. Miután a modul feladatsorában a tanulók koncentráltan foglalkoznak önmagukkal, társaikkal és az emberi viselkedéssel, az önértékelésnek is adjunk teret vagy bizonyos feladatok után, vagy a feladatsor végén. Sikeres a tevékenység: - ha a tanulók jelentős része aktívan részt vesz a feladatok teljesítésében, vagy egyre többen bevonódnak a tevékenységekbe - ha a tanulók betartják a különböző feladatmegoldások legfontosabb szabályait - ha a feladatmegoldás során képesek több dologra is odafigyelni (pl.: saját ritmus, társ dallama) - ha képesek másokkal kapcsolatos fontos észrevételek megfogalmazására, konstruktív hozzászólásokkal, javaslatokkal segítik egymást - ha képesek élményeik, gondolataik szabatos megfogalmazására - ha képesek bizonyos fokú tudatos tervezésre, bevonódásra (pl.: gyertyakarc), és a tervezett világ rendszerét szóban is meg tudják fogalmazni
5
Források
Modul megvalósítása
- ha képesek logikus következtetéseket levonni - ha a tanulók a zenei, vizuális feladatokban bátran felhasználják ötleteiket, elképzeléseiket - ha fejlődnek az új technika kivitelezésében - ha a helyes és ártalmas helyzetekre ráismernek Pinczésné Palásthy Ildikó: Dráma – pedagógia – pszichológia. Pedellus Tankönyvkiadó. Debrecen, 2003 http://www.drkovacs-deg.sulinet.hu/hefop/Szakmai_anyagok/jatekok-gyujt.htm http://www.sary.hu/sarylaszlo/magyar/kreativ_zenei_gyakorlatok.htm A feladatmegoldások közben folyamatosan erősítsük meg, mire érdemes odafigyelni. (Pl.: Fontos, hogy akkor is maradj csendben, ha a pároddal kiléptél már a zenekarból!) A foglalkozást vezető pedagógus(ok) fokozottan ügyeljen(ek) a személyes élmények megfogalmazásakor jelentkező reakciók érzékeny kezelésére (pl.: „Anyu mindig azt mondja nekem…” feladat)! A „Zeneszerzés, különböző hangszerekkel” feladat zeneileg nem képzett csoportban esetleg gátlásokat okozhat, ezért feltétlenül hívjuk fel a gyerekek figyelmét, hogy bátran segítsenek egymásnak a feladat megoldásában. Hangsúlyozzuk, hogy nagyon egyszerű ritmus és dallam is jó megoldása a feladatnak. A közös zenekari megszólaltatásnál hívjuk fel a figyelmet a társakra és az összhangzásra való odafigyelésre. Amikor „elkopik a zenekar”, próbáljuk meg konkrét instrukciókkal elérni azt, hogy a zenekarból kiszállt zenészek csendben várják végig a zenekar elhalkulását. A „Levegő, föld, víz” játékban a válaszoló az adott állatnak mindig a legmeghatározóbb közegét mondja, tehát a repülni tudó madaraknak pl. (hiába tartózkodnak a földön is) a levegőt határozzuk meg elsődleges közegnek. Abban az esetben, ha több közeg egyenlő arányban játszik szerepet az állat életében (pl. béka – föld/víz), mindegyik elfogadható. Kétes helyzetekben a válaszoló rövid indoklással megvédheti a helyét (pl. „Víz!” „Vadkacsa. Onnan szerzi a táplálékát.”) Az „Ez vagyok én!” feladat megvalósítása mérsékelten balesetveszélyes tevékenység, ezért elővigyázatosságból minden könnyen gyúló anyagot (papír zsebkendő, fölösleges újságpapír, növények, függöny stb.) távolítsunk el a munka helyszínéről. A foglalkozás vezetője folyamatosan felügyelje a technika elsajátításának folyamatát. Az „Anyu mindig azt mondja nekem…” feladatban fontos, hogyha egy tanuló negatív tulajdonságot emel ki (pl. Anyu mindig azt mondja nekem, hogy lusta vagyok”), akkor minden esetben rövid kérdésekkel igyekezzünk feltárni annak okát, hogy a tanuló ne ítéletként, hanem fejlődési lehetőségként tekintsen rá. Maradva a lustaság témánál, ezeket a kérdéseket lehet pl. feltenni: Szerinted miben áll a lustaságod? Mit csinálsz, amikor nem lustálkodsz? Mit kellene tenned, hogy anyukád ne tartson annak? Mit szeretnél te tenni? Mi lehet a közös nevező? Az „Időgép” feladat helyzetei okozhatnak attitűdbeli dilemmát és spontán helyzeteket a résztvevőknek. Például az „összefirkálni a padot” helyzet felvetésénél valaki állva marad és elkezdi bemutatni az adott cselekvést azzal indokolván, hogy amit csinál, az igazi műalkotás. Ilyen helyzetben nagyon fontos az akció kontextusba emelése,
6 azaz annak a tudatosítása, hogy az adott közösség beleegyezésével ez helytálló indok, de mindenképpen tiszteletben kell tartani az adott közösség által meghozott szabályokat. Vagy a „rámosolyogni valakire” helyzet felvetésénél valaki ülve marad, azzal indokolván, hogy nem szeretné, ha az illető azt hinné, hogy az ő esetleges hibáján mosolyog. Ebben az esetben valóban érdemes tudatosítani a nonverbális jelzések hibafaktorait, és annak kiiktatási stratégiáit (pl. ebben az esetben verbális kiegészítéssel). Feladatok leírása: Szabadulás A szabadban vagyunk, s elaludtunk. Álmunkban oldalra fordultunk. Felébrednénk, de rádöbbenünk, hogy meg vagyunk kötözve. Nagyon feszes a gúzskötés, ebből ki kell szabadulnunk. Fokozatosan tudjuk kiszabadítani előbb a kezünket, majd kezünk segítségével a lábunkat is. Végül talpra állunk. Névhullám A tanulók körben állnak. Egyikük a nevét mondja különleges hangsúllyal. A név gyorsan végighalad, hullámzik a körben ezzel a kiejtéssel. Utána egy másik tanuló új nevet mond más hangsúllyal. Így folytatódik. A különleges hangsúlyt egy mozdulat is kísérheti. Add tovább! A csoport körben áll. Dobbantásokat adunk körbe. A kezdő játékos egyet dobbant, a mellette álló kettőt, a harmadik hármat, így haladnak körbe mindaddig, amíg a játékvezető nem kiált: „Válts!” Akkor a következő játékosnak újra egyet kell dobbantani, majd a következőnek kettőt. Így folytatódik a játék a következő: „Válts!” kiáltásig. Zeneszerzés A tanulók félkörben állnak. A játékvezető megkéri az első játékost, tapsoljon egy ritmust, pl.: tá-ti-ti, a mellette állót arra, hogy erre a ritmusra alkosson valamilyen egyszerű dallamot. A folytatásban egyik játékos találja ki a ritmust, a szomszédja szerzi a dallamot. (Minden játékos jegyezze meg a szerzeményét.) Ha a félkör végére értünk, a félkörből, két félkört alkotunk úgy, hogy elöl állnak a „ritmusok”, mögöttük pedig a „dallamok”. Először a ritmussor tapsolja el szerzeményeit, majd a dallamsor. Aztán különböző variációkat próbálhatunk. Pl.: két ritmus szólal meg, kapcsolódik hozzá a két dallam, három ritmus-három dallam stb. Kopik a zenekar Egyszerre szól a zenekar. A kitalált ritmusok és dallamok egyszerre, együtt szólaljanak meg. Amikor valaki úgy gondolja, kiszáll a játékból, elhallgat a „hangszere”. A párok adjanak egymásnak valami jelet, hogy egyszerre hagyják abba a zenélést. S így lassan elfogy a zenekar. A szemem a fülem… Mondóka tanulása. Mutatjuk is, amit mondunk.
7 A szemem, a fülem, az orrom, a szám, A vállam, a hasam, a térdem, a bokám. Többször ismételjük, egyre gyorsuló ütemben, aztán újra visszalassítjuk. Levegő, föld, víz A játékosok körben ülnek. A játékvezető rámutat valakire, s a három szó - levegő, föld, víz - közül az egyiket mondja. Amilyen szót mond, olyan közegben előforduló állatnévvel kell a játékosnak felelnie. Tehát levegő esetében madarat, rovart, föld esetében négylábút vagy csúszómászót, víz esetében halat, kétéltűt vagy vízben is élő emlőst kell mondania. Aki nem tud, kiesik a játékból. Bumm! A játékosok körben ülnek. Egy önként jelentkező kimegy a teremből. A benn maradók megegyeznek egy színben, ez lesz a „ BUMM” (pl.: a piros). A játékost visszahívják. A körben ülők tetszés szerint sorolják a színeket a piros kivételével úgy, hogy minden harmadik tanulónak kell „BUMM”-ot mondania. A játékosnak az indirekt közlésekből rá kell jönnie, melyik szín a „BUMM”. Ez vagyok én! Minden tanuló kap egy négyzet alakú kartonlapot. Mindenki egy-egy gyertyát is kap, az egy asztalnál ülők plusz még egyet. A feladatuk az, hogy a lapjukat gyertyázzák le, egy-befüggő, egységes, gyertyás felületet hozzanak létre. Munka közben a pluszgyertyákat meggyújthatják, hogy kicsit lágyítsák a lángjánál a viaszt. A munka második fázisában azt az instrukciót kapják, hogy a viaszos felületbe karcolják bele az arcukat. Nagyon jól lehet a viaszolt felületen szeggel nyomot hagyni. Érdemes előzőleg ceruzával fejrajzot készíteni, s azt segítségként használni, mert a karcokat nehéz javítani. A megkarcolt felületet vízfestékkel le kell festeni, úgy adja ki a viasz a vonalakat. Lassan, megfontoltan kell dolgozni. Vajon ki készítette? Az elkészült képeket tegyük paravánra, esetleg táblára, hogy mindenki jól láthassa őket. A képek gazdáját keressük. A csoport feladata, hogy kitalálja, melyik kép kihez tartozik. Elefánt, pálmafa A tanulók körben állnak, egyikük pedig beáll a kör közepébe. A kör közepén álló rámutat a körben állók egyikére, és azt mondja: „Elefánt” vagy azt: „Pálmafa”. A kiválasztott személynek erre úgy kell reagálnia, hogy a tőle jobbra és balra lévővel megformázza a kívánt növényt, illetve állatot. A játék során úgy válasszuk ki a játékosokat, hogy mindenki szerepeljen. A hármasnak minél rövidebb idő alatt kell megformálnia az „Elefántot” és a „Pálmafát”, méghozzá mindannyiuk részvételével. A csoport persze újabb formákat is kitalálhat.
8 Zsipp-zsupp… A tanulók körben ülnek. Mindenki megkérdezi a szomszédja nevét. Ha a játékmester a kör közepén rámutat valamelyik játékosra, s azt mondja: „Zsipp”, annak, akire rámutat, azonnal meg kell mondania a jobb oldali szomszédja nevét. Ha azt mondja: „Zsupp”, akkor a bal oldali szomszédja nevét kell mondania. Ha azt mondja:” Zsipp-zsupp”, mindenki helyet cserél valakivel. S folytatódik a játék elölről. Aki eltéveszti a nevet, vagy sokat gondolkodik, az beáll a kör közepébe játékmesternek. Anyu mindig azt mondja nekem… A tanulók azt az instrukciót kapják, hogy az „Anyu mindig azt mondja nekem…” kezdetű mondatot kell befejezniük. (Az énkép forrásait feltáró gyakorlat.) Időgép Az időgéppel lépkedhetünk az időben. Először lépjünk vissza annyi évet, hogy a csoport tagjai egyévesek legyenek. (A csoport életkorától függ, hány évet.) • Milyen hangok voltak jellemzőek erre a korunkra? • Milyen mozgások? Töltsünk el kb. 10 percet azzal, hogy felidézzük a hangokat, mozgásokat. Majd menjünk előre ugyanennyit az időben. Képzeljük el, hogy mi minden vár ránk a jövőben. Ugyancsak próbáljuk mozgással megjeleníteni a későbbi önmagukat. De most ne csak a hangjukkal játsszanak, hanem beszédfoszlányokat is találjanak ki, illetve milyen helyzetekbe csöppenhetnek bele X év múlva. Hogyan döntenél? A tanár helyzeteket ír le. A biztonságos, követendő döntésnél a tanulók felállnak, és mozdulatokkal utánozzák az elhangzottakat. Az ártalmas, veszélyes döntési helyzeteknél ülve maradnak, mozdulatlanná dermednek. Ilyen és hasonló helyzeteket írjon le a játékvezető: • rámosolyogni valakire • könyvet olvasni • gyufával játszani • télen sapkát felvenni • kövekkel dobálni • evés előtt kezet mosni • összefirkálni a padot... stb.
