HATÁSA A MAGYAR NEMZETI SZELLEM FEJLŐDÉSÉRE

' &2j>> ' 1

—-'

^

tsVt'Ai & : «

A LUTHE lí-TÁRS A SAG XXIX. KIADVÁNYA.

ή MAGYARHONI PROTESTANTISMUS HATÁSA A MAGYAR NEMZETI SZELLEM FEJLŐDÉSÉRE. V*

A LUTHER-TÁRSASÁG ÁLTAL A MILLENNIUMI P Á L Y A D Í J J A L KITŰIÍTLTETT P Á L Y A M U N K A

Jelige:

Az.'ΚΤΛ .már -sOtöt gyászát, levetette. GYÖNGYÜSY. j

A p r o t e s t á n s m a g y a r m'-p s z á m á r a i r t a :

SCHRÖDL J Ó Z S E F , "

•

fí^yum··

I n'tiiVr. Ára 50 kr.

BUDAPEST,

1898.

Η Ο RΝ YÁNSZΚ Υ

VIKTOR

BIZOMÁNYA. % ν «τ·®

f: '•--

—

A IjUTHER-TARSASAG X X I X .

KIADVÁNYA.

\ MAGYARHONI PROTESTANTISMUS HATÁSA A MAGYAR NEMZETI SZELLEM FEJLŐDÉSÉRE. na A LUTHER-TÁRSASÁG PÁLYADÍJJAL

ÁLTAL A

KITÜNTETETT

MILLENNIUMI PÁLYAMUNKA.

w Jelige: Az idő már sötét g y á s z á t levetette. GYÖNGYÖSY. A protestáns

magyar

nép

száraára

irta:

SCHRÖDL J Ó Z S E F , főgymn. tanár.

BUDAPEST,

1898.

H O R N Y Á N S Z K Y BIZOMÁNYA.

VIKTOR

I.

A vallásos érzület mint az emberi természet eredeti sajátsága. Napjainkban é p e n nem r i t k a az olyan ember, ki azt állítja, hogy á l t a l á b a n nem hisz s e m m i b e n : pap, szentírás, isteni tisztelet, templom, egyház, f e l e k e z e t , hit csupa olyan fogalom, melyek nélkül az e m b e r igen könnyen el v a n ; minthogy pedig a l e g v a l l á s t a l a n a b b ember is legalább gyermek- és i f j ú k o r á b a n többé kevésbbé vallásos nevelésben r é s z e s ü l t és igy m é g emlék e z e t é b e n vannak a vallás tanai, fennen hirdeti azon látszólagos ellenmondásokat, m e l y e k e t k u t a t ó elméje egyes hitigazságokban, iratokban vagy s z e r t a r t á s o k b a n f e l f e d e z e t t ; g ú n y n y a l mutat r e á azon j e l e n s é g e k r e , melyekből a vallás hirdetőjének személyes f o g y a t k o z á s a és az általa h i r d e t e t t igazságok ö s s z e f é r h e t e t l e n s é g e tükröződik vissza ; bizonyos értelmi fölény-érzettel hang o z t a t j a korunk tudományos vívmányait, melyek a vallás tételeit messze t ú l s z á r n y a l t á k ; v á d o l j a a vallásos ember e k e t korlátolt é r t e l m i tehetséggel vagy pedig képmut a t á s s a l . Arra is van eset, hogy a vallásos é r z ü l e t e t kifejező cselekedetért némelyek mentegetik m a g u k a t , világosan elárulva ezzel azt, hogy a k ö z t u d a t b a n a val1»

4 lásos érzület nem számithat általános, f e l t é t l e n elismerésre, hanem akárhányszor rossz akaratú g ú n y r a . Nem l e h e t tagadni, hogy a legmagasabb államhivatalnokok, söt uralkodók, az előkelő t á r s a d a l m i osztály tagjai és a g a z d a g emberek bizonyos t ü n t e t é s s z e r ű figyelmet t a n ú s í t a n a k a vallásos érzület minden megnyilatkozásával szemben. A vallástalanság apostolainak figyelmét nem is kerülte ki eme körülmény és közel fekszik a gondolat, a minthogy akárhányszor meg is mondják a m a bizonyos nagy urak, hogy ők a nép nagy tömegének könnyebb f é k e n t a r t á s a végett t a r t j á k szükségesnek azt, hogy a népben a vallásos é r z ü l e t fennt a r t a s s á k , ők maguk nem hiszik azt, a mit a néppel el a k a r n a k hitetni, ők vallási dolgokban teljesen m á s úton járnak. Ε szerint a végső következtetés az volna, hogy a jelenkor tudományos és művelődési előhaladása mellett a vallásos é r z ü l e t legfőlebb babona lehet csak, a mi pedig ezen kiviil esik, az vagy képmutatás v a g y teljes vallási közöny. E z e n k é r d é s s e l ma m á r foglalkoznia kell minden embernek, a ki a hitetlenséggel szemben vallásos érzületére hivatkozni mer, bármely felekezethez t a r t o z z é k is. Az emberi a l a p t e r m é s z e t legszorgosabb tudományos v i z s g á l a t a , az egész emberiség históriája, a mindennapi élet szüntelen ismétlődő tényei s z o l g á l t a t j á k azon bizonyítékot, melyeket sem a kétely, sem a közöny le nem rombolhat. Az ö n t u d a t r a ébredt e m b e r a külső világgal való érintkezése b á r m e l y m o z z a n a t á b a n — és itt elenyészik a kezdetleges műveltségű vad ember és a világhírű je-

le nkori tudós között a k ü l ö m b s é g — minden pillanatb a n akad oly jelenségekre, melyeket eszével fel nem ér, melyekkel szemben a s a j á t parányisága szerénységgel, talán fájdalommal, t a l á n kétségbeeséssel tölti e l ; v a g y nem nyugszik meg, mig az eleinte é r t h e t e t l e n jelenség legalább elenyészően csekély r é s z é r e nézve elfogadható m a g y a r á z a t o t nem talál, tovább k u t a t , töpreng, gondolkodik, mig megnyugtató gondolatra nem talál; ez i s csak egy pillanatra elégíti k i ; a következő pillanatban a k e z d e t b e n megnyugtató gondolatot eldobja, hogy ú j meg új eszmékben vagy gyakran csak ötletekben találjon pihenést. E z e n benső folyamat tisztán egyéni, vagyis a hány ember van a világon, annyiféleképen megy az végbe. A vad e m b e r Afrika ős rengetegeiben először találkozva az európai fehér emberrel, ki villámló és dörgő lőfegyverével t á r s a életét kioltja, i m á d á s s z e r ű rettegéssel felsőbb lényként üdvözli ő t ; a vadságából lassan kivetkező e m b e r az üditő forrást, az á r n y a t nyújtó óriás fát, a titokzatos b e r k e t , a vészes folyamot, a megm á s z h a t a t l a n hegyet közvetlen isteni t i s z t e l e t b e n részesiti.; u g y a n a k k o r a t e r m é s z e t jelenségei is t á r g y a i imádásszerű tiszteletnek. Világosság és sötétség, napfény, eső, menydörgés, villámlás, földrengés és t ű z nem mint egyes s z é t s z ó r t jelenségek foglalkoztatják a képzeletet, hanem a k a r a t t a l biró személyes lényekké tömörülnek, kik az embert, vagy segitík vagy k á r á r a törekesznek. A végetlenül sokszámú természeti l é n y lassan lassan mind k e v e s e b b és kevesebb i m á d a t t á r g y n a k engedett h e l y e t ; igy az eráni népeknél végre csak k é t , az indoknál három, a régi egyptomiaknál négy lénybe egyesült

6 az egyetemes, mindent magába foglaló világszellem gondolata. Csakhogy m á r ezen népeknél is, söt a minden t e r m é s z e t i erőnek külön létet t u l a j d o n í t ó római és görögnépnél is nyomára akadunk a n n a k , hogy egy legfelsőbb, minden felett uralkodó t ö k é l e t e s szellem h a t j a á t az e m b e r által még csak nem is s e j t e t t , végtelen anyagi és szellemi világot. í g y fejlődött az emberiség az egyistenség t u d a t á i g m á r évezredekkel azelőtt és ezen a fokon megvan állapodva. Csakhogy ezen m e g á l l a p o d á s csak látszólagos, m e r t az egyistenség t u d a t a csak összefoglaló b e t e t ő z é s e a minden egyes e m b e r t u d a t á b a n meglévő eleven erők é n t működő vallásos é r z ü l e t n e k . Mert hogy minden egyes e m b e r b e n t e r m é s z e t szerint meg van a vallásos é r z ü l e t folytonosan hullámzó, fejlődő eleven ereje, azt nem c z á f o l j a meg azon körülmény, hogy némelyek azzal á l l a n a k e l ő : „Én nem hiszek semmit, én öntudatomban nem találok semmit, mely a mindennapin, a k é z z e l f o g h a t ó n , a szemmel l á t h a t ó n túlvinne engem, hogy egy l á t h a t a t l a n lénynyel é r i n k e z é s t k e r e s s e k ; én beérem azzal, a mit szememmel látok, értelmemmel felfogok, azontúl van a semmi és ott nincs keresni valóm." Bizonyára minden ember t a l á l k o z o t t már ily f a j t a e m b e r e k k e l ; k é r d é s tehát, hogy ezen valóban létező j e l e n s é g nem dönti-e halomra az á l t a l u n k felállított tételt, hogy minden egyes e m b e r b e n t e r m é s z e t s z e r ű l e g meg kell lennie a vallásos érzület eleven e r e j é n e k ; é r d e k e k ü n k b e n áll t e h á t , a m a g u k a t nyíltan hitetleneknek való emberekkel szemben á l l á s t foglalni. A k é r d é s elbírálásánál mindenek előtt hangsúlyoz-

7 nunk kell azt, hogy a s a j á t bensőnkben t a p a s z t a l t j e l e n ségek n e m k é p e z h e t n e k m é r t é k e t a m á s ember lelki világának megítélésénél, vagyis nem okvetlenül szükséges, hogy mivel én bennem van bizonyos hit, bizonyos vallásos é r z ü l e t , bizonyos istentudat, ugyanaz épúgy meglegyen más emberben is, vagy hogy egyáltalában meglegyen bármely a l a k b a n is. H a t e h á t valaki azt állítja, hogy δ hitetlen, minekünk e z t valónak el kell fogadnunk, a más lelki világába bele nem l á t n a t u n k ; legfőlebb a magunk r é s z é r e is m e g k ö v e t e l h e t j ü k ezt a jogot, hogy vissza u t a s í t s u k a h i t e t l e n n e k ezt a követk e z t e t é s é t , mivel δ hitetlen, mi is azok vagyunk. Más kérdés azonban az, hogy a m a g á t hitetlennek állító e m b e r őszintén beszél-e, vagy nem és akkor is, igazat mond-e, vagy nem. Vegyük az első esetet. A m a gát hitetlennek, vagyis minden vallásos érzületet nélkülözőnek állító ember igen igen sok e s e t b e n uem őszinte vagyis divathajhászatból, eredetieskedésből vagy más okból m o n d j a magát hitetlennek. P e d i g igen k e s e r v e s á r t fizet a k á r h á n y ezen e l j á r á s é r t . A mint kimondotta a tagadó, gúnyoló vagy káromló megjegyzést, megdöbben, m e g s z á l l j a a kétely, a h a n g o z t a t o t t á l l á s p o n t t a l ellenkező l e h e t ő s é g r é m ü l e t t e l tölti e l : vakon hisz mindent és ezt hiúságból e l t a g a d j a ; ezek s o r s a épen nem irigylendő és onnét ered, h o g y élénk, könnyen felpezsdülő, mindig az u j a t h a j h á s z ó t e r m é s z e t ü k nincs eléggé fegyelmezve abban, hogy lelki t a r t a l m u k s a j á t j á v á csak hosszú, l a s s ú , de biztos megfontolás u t j á n tegyenek valamit. A második csoportba t a r t o z n a k azok, kiket a sors olyan h e l y z e t b e hozott, hol a vallásos érzület őszinte

8 nyilvánítása érdekeiknek nem kedvez és ezeket a m a n n a k kénytelenek főiéje helyezni, vallásos é r z ü l e t ü k e t egyszerűen áldozatul hozva. Yégiil kénytelenek v a g y u n k megengedni, hogy némely ember, ha ezt k i n y i l a t k o z t a t j a , őszintén is, i g a z á n is, semmiféle hittel, semmiféle vallásos érzülettel, meggyőződéssel nem bir. Csakhogy ezen ténynek, ha ilyennek elfogadtuk, a végső következménye nem az, a mit szerintük ki kell vonni, hogy tudniillik az emberi t e r m é s z e t n e k általánosságban, elvben sincsen meg mint f e l t é t l e n ü l szükséges i s m e r t e t ő jele a vallásos érzülete, hanem egyedül a hitetlen e m b e r n e k megfelelő teljesen egyéni, a rendes e m b e r i lelki tulajdonságoktól eltérő t e r m é s z e t e . Hiszen szívesen elhiszszük, hogy a csecsemő gyermekben, a hülyékben, a hóbortosokban, a zavarodott e l m é j ü e k b e n a h i t é l e t n e k még nyomaira sem a k a dunk ; csakhogy ki m o n d h a t n á azt, hogy minden ember csecsemő, hülye, hóbortos vagy őrült? De engedjük meg azt is, hogy a hitetlen ezen csoportok egyikébe sem t a r t o z i k ; a vallásos é r z ü l e t e n kiviü m á s tekintetben t e l j e s e n r e n d e s testi és lelki életet élnek. Tekintve ezek végtelenül csekély s z á m á t , ebből azt kell követk e z t e t n ü n k . hogy valamely t e r m é s z e t i rendellenességgel van dolgunk. Darwin, hires t e r m é s z e t t u d ó s és természetbölcselő említi, hogy Dél-Amerika csúcsán, a tüzföldön t a l á l t oly ő s e m b e r f a j t , melynek e g y á l t a l á b a n semmiféle vallási k é p z e t e nem volt. Ugy látszik, ez az emberi mivelődés legalacsonyabb foka. Már az ausztráliai sziget e k e n élő emberevő t ö r z s e k és az a f r i k a i őserdők vade m b e r e egy fokkal m a g a s a b b műveltséggel bírnak, m e r t egyes véletlenül u t j o k b a kerülő t á r g y a k a t (fetisch) imád-

9 nak. A X I X . s z á z a d művelt t á r s a d a l m á n a k h i t e t l e n j e nem hasonlítható u g y a n össze a t ű z f ö l d vademberével, de vallásos é r z é k e t l e n s é g é t mindenesetre rendellenességnek kell tulajdonitanunk. T u l a j d o n k é p e n minden lelki t e h e t s é g ü n k n e k v a n n a k szélső rendellenes és középső rendes fokai. Sok e m b e r n e k a l e g m a g a s z t o s a b b z e n e egyszerűen z a j ; a legremekebb f e s t m é n y : szinvegyiilék, a l e g é r d e k e s e b b r é g i s é g : ócska vas. Az sem r e n d e s jelenség, h a valaki legmélyebb érzéseit, legszebb gondolatait zenében, festményben, szoborban, költeményben k i t u d j a fejezni. A t e l j e s é r z é k e t l e n s é g vagy szunnj T adó é r z é k h e z k é p e s t ez a másik rendellenes véglet. Az é r z é k h i á n y és alkotó erő két véglete között mozog az emberiség legnagyobb r é s z e a maga f e l nem tüuő v a g y kisebb k ö r ö k figyelmét m a g á r a vonó k é p e s s é g é v e l ; a fokozat t e r m é s z e t e s e n igen nagy. A szinvaktól Munkácsy Mihályig, a zenét z a j n a k tekintő embertől L i s z t F e r e n c z i g oly sok árnyalat lehetséges, mint a h á n y külömböző f o k o z a t k é p z e l h e t ő nagyság, színpompa, szervezeti t ö k é l e t e s s é g t e k i n t e t é ben a növényeknél az igénytelen penészgomba és a L i b a n o n h e g y óriás c z é d r u s f á j a között. Mindezeket a n n a k igazolására h o z t a m fel, hogy a X I X . s z á z a d művelt t á r s a d a l m a , nem z á r j a ugyan ki a teljesen hitetlen, vallás i r á n t teljesen érzéketlen e m b e r t , csakhogy ez r i t k a s á g - s z á m b a menő r e n d e t l e n s é g ; a hasonlitlanul nagyobb r é s z a vallási t é r e n is azoké, kiknek vallási érzülete m e g van ugyan, de ezt nem m a guk a l k o t j á k meg m a g u k n a k öntudatosan, hanem mindennemű befolyás következtében mintegy magától f e j lődött. U g y a n c s a k előnyösen kevesen vannak azok is,

10 kik vallásos é r z ü l e t ü k fényével és terjedelmével a nagy tömegeket v e z e t i k . Ha m á r most a legtöbb embernél m e g van a vallásos életre v a l ó képesség, de maga a vallásos élet is, azután meg csaknem s z ü n e t l e n ü l a k a d n a k olyan emberek, kiknek vallásos életéhez a többié a l k a l m a z k o d i k ; lássuk, az e m b e r e k egyes kisebb csoportjainak vagy nagyobb t ö m e g e i n e k vagy a z egész e m b e r i s é g vallási fejlődésében milyen törvényszerűséget v e s z ü n k észre ? Már az eddigiekből is kivehettük, hogy minden egyes e m b e r n e k a vallási érzülete eleven erő, mely mint élő s z e r v e z e t , szünetlenül fejlődik; olyan k é t ember, kinek a hite, vallása s z a k a s z t o t t az volna, mint a másiké, t u l a j d o n k é p e n épen oly kevéssé van, mint a hogy az emberek nagysága, t e r m e t e , arczvonása, gondolkozása és é r z é s e módja k ö z t is mindig m e g v a n a külömbség ; igaz, h o g y az a k á r h á n y s z o r elenyészően kicsiny. A hány az ember, annyiféle a vallásos meggyőződés is. E r r ő l mindenki könnyen m e g g y ő z ő d h e t i k : a vallásos gyermek érdeklődését t e l j e s e n kielégíti a bibliai elbeszélés, m á r az ifjúnak és férfiúnak e r ő t e l j e s , t a r t a l m a s elmélkedésre van szüksége, hogy érdeklődése állandó maradjon, v a g y a g y e r m e k e életéért könyörgő anya, a csaták v i h a r á b a n győzelemért fohászkodó hadvezér, az ellensége p u s z t u l á s á é r t hála-imát rebegő római pápa, a halálos á g y á n bűne b o c s á n a t j á t esdeklő gonosztevő mind megannyi e l t é r ő formája a z egyéni v a l l á s o s érzületnek. O t t azonban, hol az emberek milliói m e g t e r e m t e t ték azon feltételeket, melyeknek a l a p j á n képesek csak egymás m e l l e t t élni, minden érzület, így a hit-érzület is k é n y t e l e n többé k e v é s b b é egyéni s z í n e z e t é t elveszi-

11 teni : csak rendkívüli esetekben és rendkiviili egyéneknél l á t j u k a vallásosságot a maga e r e d e t i f o r m á j á b a n megnyilatkozni. Család, rokonság, t á r s a d a l m i összekött e t é s e k , község, nemzet, égalj, nem, k o r és még számos más tényezők f a k a s z t j á k ki csirájából, módosítják, f e j l e s z t i k a vallásos é r z ü l e t e t . Az olyan ember, kit m á r g y e r m e k k o r á b a n égih á b o r ú alkalmával a haragvó istennel rémitettek, k i t k í s é r t e t e k k e l , boszorkányokkal, lidérczekkel gyötörtek, k i n e k az e s z é t e l z á r t á k az érzület fejlődése közben, e g é s z e n más vallási f o g a l m a k k a l bir, mint az olyan, kit k e z d e t t ő l fogva é r t e l m i f e j l e t t s é g é h e z képest fokoz a t o s a n szivet és é r t e l m e t egyaránt foglalkoztatva vitt e k be a hitvilág templomába. Az ember benső világát megalkotó s z á m t a l a n tényezők nagyobb r é s z é n e k egyezése rokonérzést hoz l é t r e az egyes emberek k ö z ö t t ; ezek azután csoportot a l k o t n a k ; a csoportok közös é r z ü l e t alapján közös czél elérésére szintén közös s z e r v e z e t b e léphetnek, mig végre az egész emberiség j a v á t czélzó s z e r v e z e t keletkezik. A csoportoknak k i a l a k u l á s a és másokkal való ú j r a s z e r v e z k e d é s e , v i l á g r a szóló czélok elérésére törekvő mozgalmak azonban nem s z o k t a k rövid idő a l a t t és r á z k ó d t a t á s o k nélkül végbemenni. Mikor a h e g y e k b e n s e j é b e n e l r e j t e t t vasérczekből az ember h a s z n á l a t á r a a l k a l m a s eszköz készül, közbeesik mindig a s z i k l á k szétrobbantása, a v a s é r c z megömlesztése kohókban, a n y e r s vas izzitása és erős á t a l a k í t á s a a kovácsműhelyek üllőjén. A meglévő embercsoportok azonnal

bomlani kez-

12 denek, h a valami új, nagyszerű, üdvöt igérő eszme merül fel. A csoportokat egybeí'üzö k a p c s o k meglazulnak. felbomlanak, eddig távollévő e g y é n e k és csoportok k e r ü l n e k egymás mellé és alkotnak ú j csoportokat. A tömörülés és bomlás e szüntelen ismétlése és változása k é p e z i a természet és a történelem hullámver é s é t is. A mint a halál b e s z ü n t e t t e valamely szervezet egységes működését, a m a holt szervezet egyes részei más egyesülési pont vonzókörébe esvén, ú j szervezetet alkotnak. A növényi és á l l a t i test r o t h a d á s a nem egyéb, mint alkotó elemeire való bomlása oly czélból, hogy ú j szervezetek képződéséhez hozzájáruljon. Ugyanez t ö r ténik a világtörténelem t a n ú s á g a szerint az emberek benső világa alapján k e l e t k e z e t t szervezeteknél. Minden emberi i n t é z m é n y az e m b e r e k n e k valamely eszme alapj á n , valamely czél mégvalósitása végett k e l e t k e z e t t szervezete ; a szervezetek k i s e b b e k , nagyobbak ; hosszabb, rövidebb ideig tartók, d e megegyeznek abban, hogy k e l e t k e z é s ü k r e valamely k o r á b b i szervezetnek felbomlása a d t a m e g az alkalmat. Az eszme, mely az új szervezkedést l é t r e hozza, r e n d s z e r i n t az a k a r a t erő magasabb fokával, az önfeláldozásig fokozódó lelkesedéssel szokta f e l r u h á z n i az e m b e r e k e t — ez a m a sziklarobbantó és vasatolvasztó erő — és az előbbi bontást új alakulás v á l t j a fel, az előbbi szervezet helyébe új szervezet keletkezik. Az új s z e r v e z e t , ha h i v a t á s á n a k megfelel, bizonyos idő múlva kifejlődésének tetőpontját eléri, ettől f o g v a erői h a n y a t l a n a k és a bomlási folyam a t megkezdődik. A legnagyobb, az e m b e r i s é g tetemes r é s z é r e kiter-

13 jedő szervezetek azok, melyek k e l e t k e z é s é t az emberiség· vallásos érzületének fellobbanása és lángolása szokta megelőzni. í g y j ö t t létre az emberiség történelmében p á r a t l a nul álló intézmény, a keresztyén egyház is.

Π.

A keresztyén egyház világtörténelmi jelentősége. A k e r e s z t y é n egyház k e l e t k e z é s é t m e g e l ő z ö t t korszakban hiába keresünk oly intézményeket az akkori népeknél, melyek friss, erőteljes é l e t r e való szellemtől lettek volna á t h a t v a ; az ókori á l l a m r e n d s z e r e k vagy elpusztultak már, mint az egyptomi, görög, k a r t h a g ó i ; vagy túlvoltak m á r azon a ponton, melynél az intézmények bomlása szokott volt kezdődni. Ilyen állapotban volt a római állam. Az ó római p a r a s z t h a r e z o s nem tud m á r lelkesedni, imádkozni, h a z á j á é r t meghalni, isteneiben megbízni, hanem c s á s z á r j á n a k isteni s z á r m a z á s t és h a t a l m a t tulajdonítva földig borult le előtte, ha a s a j á t h a s z n á t kereste, és leszúrta, ha ú r r á lett f e l e t t e az emberi indulat. A római ember ez időben idegizgató j á t é k o k b a n k e r e s t e szórakozását, unatkozott, gúnyolódott minden felett, m a j d közöny, haszonlesés vagy babonából minduntalan más és más istenségnek áldozott. Olyan volt az a kor, mint a nagy rónán elposványosodott tó vize, mely nagy h u l l á m z á s n a k kitéve nincsen,

14 mely szervezeteinek r o t k a d á s á v a l minden eddigi szervezetnek ellensége, de m á r m a g á b a n rejti a jövő, ú j r a ébredő életnek c s i r á i t : vagy a r r a van szükség, liogy egy új vizár s o d o r j a magával a posvány képződményeit, vagy a viz teljes tovatünésével a televény földben szárazföldi növényzet k e l e t k e z h e s s é k . Az akkori római görög világban is voltak jelenségek, melyek a bomló állami és t á r s a d a l m i rendnek előkirnökei v o l t a k : a költök nem önmagukból vagy népük szellemi kincséből m e r í t e t t e k ösztönt működésökhöz, hanem g a z d a g fejedelmi pártfogóik k e g y é b ő l ; a bölcsek szőrszálhasogatók, az államférfiak udvari emberek, a vallás szemfényvesztés és durva babona, a nép sorsa a r a b s z o l g a sivár k é t s é g b e e s é s e , az előkelő gazd a g embereké pedig a császári önkénytől való kinos rettegés, felváltva a szilaj dorbézolást követő tétova kimerüléssel- Ε k o r elkorcsosult, veszni indnló, emberisége csodálatos módon k é t körülmény következtében k a p o t t új e r ő r e ; az egyik volt a durva, nyers, vad, de bátor, kemény és romlatlan erkölcsű g e r m á n népelemn e k erőszakos befolyása a római államra, melyet végre is megsemmisített, a másik ennél sokkal f o n t o s a b b körülmény volt a k e r e s z t y é n vallás. A k e r e s z t y é n vallás megalapítójának K r i s z t u s n a k é l e t é i g valamint a k e r e s z t y é n s é g k e l e t k e z é s é n e k apró részleteiig a történelem tán sohasem fog elhatolni, mert minden, a mi róla írva van, a vallásos lélek k á p r á z a t a azon fény l á t t á r a , melynek m a g a s z t o s f e n s é g é t , az egész emberiségre k i á r a d ó h a t á s á t m é g ember felül nem multa és felül nem múlja s o h a : a krisztusi példázatok igénytelenségig egyszerű a l a k j á b a n megjelenő erkölcsi igaz-

lö ságok, bölcsészeti eszmék a feltétlen tökéletesség oly elemi erejével hatnak a legegyszerűbb és a lángeszű ember vallási érzületére, hogy h a t á s u k alól csak a m é r h e t e t l e n önhittség, s z ű k k e b l ű s é g és értelmetlenség t u d j a m a g á t de szintén c s a k rövid ideig kiszabadítani. K r i s z t u s tanainak szédítően eszményi magasztos t ö k é l e t e s s é g e magában is e l é g volt ugyan a r r a , hogy az új é l e t r e ébresztő, szivet, lelket éltető vallásos érzület, az evangelium alakjában s a j á t j á v á legyen az emberiségnek, de közvetlenül termékenyítőleg, lelkesitőleg hatott a k e d é l y e k r e Krisztus személye, élete, m e l y az általa h i r d e t e t t eszménynek t ö k é l e t e s és teljes megvalósulása v o l t ; m e r t K r i s z t u s tanait, a maguk kristálytisztaságú eszményiségében még a s a j á t tanítványai közül is édes kevesen é r t e t t é k meg; de h a a tanítványok értelmi egyszerűsége nem volt is k é p e s behatolni a keresztyén tanok óriási mélységeibe, a mester személyiségének v a r á z s h a t á s a oly nagy volt környezetére, hogy halála u t á n a tanítványok, hitvallók, hitvédők megszámlálhatatlan serege meglehetős rövid idő, mindössze 30U esztendő a l a t t lerombolta a k e r e s z t y é n s é g e t megelőzött korok mindamaz eszményképeit, melyeket fejlettségi fokához k é p e s t az emberiség felállítani k é p e s volt és megalapította a keresztyén a n y a s z e n t e g y h á z a t , mely azonban nem minden t e k i n t e t b e n tükrözte vissza tökéletesen a k e r e s z t y é n a l a p e s z m é k e t ; de hogy az előző koroknál tökéletesebb volt, hogy főbb vonalainak kiemelkedésében a tökéletesedés f e l é való t ö r e k v é s megvolt, azt még az elfogultság sem t a g a d h a t j a . T á n nem lesz felesleges dolog, ha egy kis szemlét t a r t u n k azon eszmények felett, m e l y e k e t a ke-

16 r e s z t y é n s é g lerombolt, hogy helyébe a magáéit állítsa. Az ókori államok legtökéletesebbjeiben az egyes embernek az állammal szemben nem volt meg az őt megillető szabadsága. A görögöknél a s p á r t a i a k p é l d á j a , m e l y pedig egyik a l a p f o r m á j a a görög államszervezetnek, bizonyítja azt, h o g y az állam oly czélt tűz m a g a elé, hogy a midőn a z t megvalósítani törekszik, polgárait az egyéni szabadság minden nyilvánulásaitól m e g f o s z t j a . Az állam czélja pedig a katonai szervezkedés legvégsőbb következményeinek a megvalósítása mellett, a k ü l s ő környező államoknak a meghódítása v a g y legalább is a sikeres v é d e l e m ; a m a i államtól ez annyiban kiilömbözik, hogy ma a védrendszer, a katonai szervezet eszköz az állam magasabb c z é l j a i n a k a megvalósítására, mig a s p á r t a i államban a k a t o n a i szervezkedés, a honvédelem és hódítás annyira végczél, hogy mindazon t é n y e zőket és erőnyilvánulásokat, melyek ezen végczéllal semmi vagy csak l a z a összeköttetésben voltak, kíméletlenül e l t i p o r t a : a férfi m á s nem l e h e t e t t , mint k a t o n a , a földmivelést, ipart, k e r e s k e d é s t a legszűkebb h a t á r o k között rabszolgáknak v a g y jobbágyoknak engedték át, a művészet még k e z d e t l e g e s f o r m á j á b a n sem m u t a t k o zott ; a nő szerepe c s a k annyiban volt fontos, a mennyiben az állam számára k a t o n á k a t szült, a gyenge, e g é s z ségtelen vagy nyomorék gyermeket egyszerűen elpusztították. Lopás, r a b l á s és gyilkolás nem voltak erkölcsileg megbélyegző t é n y e k , ha az állam érdeke az á l t a l nem szenvedett. Az ellenségen a r a t o t t diadal m á m o r a volt a l e g m a g a s a b b r a csigázott dicsőségszomj egyedüli méltó t á r g y a . Más eszközökkel csaknem valamennyi ókori állam

17 ugyanazon végczélra t ö r e k s z i k ; a r ó m a i kezdetben csak annyiban külömbözik a spártaitól, hogy f ö l d j e müvelésére nem t a r t h a t rabszolgát, h a n e m mint földmives egyszersmind k a t o n a is. Az egész római állam és társadalom hódításra van berendezve és a z a nagy s z a badság, m e l y e t későbbi r ó m a i írók a n n y i r a megsiratnak, soha sem j e l e n t i az e g y e s ember s z a b a d s á g á t , hanem hogy k e z d e t b e n egy s z ü l e t é s i később p e d i g egy hivatalés p é n z n e m e s s é g a s a j á t érdekeit a t ö b b i társadalmi osztályok r o v á s á r a mindig megtudta valósítani. Az ősrőmai államintézmény l é n y e g e tehát s z i n t é n az egyes emberek t e l j e s és f e l t é t l e n alárendelése az államnak. Azután m e g ókori államot el sem t u d u n k képzelni a rabszolgaság egész t e r m é s z e t e s n e k t a l á l t intézménye nélkül. A római és görög, egyptomi és fenicziai előkelő ember úgy gondolkozik a z ő rabszolgáiról, mint mi manapság a mi házi á l l a t a i n k r ó l ; ha m e g ö l t e őket, az csak annyiban volt baj, m e r t k á r t s z e n v e d e t t ; a rabszolga nem volt az á l l a m t e s t tagja, h a n e m a g a z d a tulajdona, melyet t e t s z é s e szerint eladhatott, igy t e h á t kereskedelmi czikk; h á z a s t á r s á t a r a b s z o l g a nem maga választotta meg, hanem g a z d á j a p á r o s í t o t t a vele össze és ezt nem i s m e r t e el h á z a s s á g n a k , hanem együttélésnek. Annyira nem tekintették a rabszolgát e m b e r n e k , hogy az úrnő és leányai a r a b s z o l g a előtt minden szemérem érzet nélkül vetkőztek le és f ü r ö d t e k meg. De t o v á b b menve, az ókori népek m a j d mindegyike a n n y i r a k i z á r ó l a g önönmagát t a r t o t t a a legkiválóbbnak, h o g y minden m á s t , mint idegent, t i s z t á t a l a n t , m ű v e l e t l e n t lenézett é s természetes ellenségének tekintett. Sok n y o m á r a a k a d u n k ezen ténynek a zsidóknál, egyptomiaknál, görögöknél és r ó m a i a k n á l . 2

18 Mindezen állapotok megváltoztak a k e r e s z t y é n s é g alapelveinek elfogadásával. A népeket, nemzeteket, t á r sadalmi osztályokat elkülönítő v á l a s z f a l a k legalább elvben ledőltek azon k e r e s z t y é n alapelv s z e r i n t : „ S z e r e s d f e l e b a r á t o d a t , mint t e n m a g a d a t " és az irgalmas s a m a r i tanus p é l d á z a t a szerint, hogy f e l e b a r á t u n k minden e m b e r , m a g á n a k K r i s z t u s n a k a példája szerint végre, a ki m é g ellenségeinek is megbocsátott. E m b e r e m b e r t á r s á t , m é g ha r a b s z o l g a , idegen, műveletlen, ostoba volt is, t e s t v é r nek t e k i n t e t t e , vele v a g y o n á t megosztotta, öt b a j á b a n segítette, b á n a t á b a n vigasztalta, örömében osztozkodott. Az eddig erénynek t a r t o t t harczias vitézség, boldogságnak t a r t o t t diadalmámor, sikernek tartott h ó d í t á s semmiségekké t ö r p ü l t e k azon eszmék h a t á s a alatt, m e l y e k m e g v a l ó s í t á s á r a minden keresztyén t ö r e k e d e t t . N a g y o n helyesen ítélte meg a k e r e s z t y é n vallás lényegét a r ó m a i á l l a m t a n á c s azon t a g j a , a ki, midőn a római á l l a m b a n m á r m á r túlsúlyra v e r g ő d ö t t a k e r e s z t y é n s é g , azt mondotta v o l t : úgy f o g a d j u k be a k e r e s z t y é n vallást, h o g y akkor d o b j u k ki templomainkból és városunkból a z t az istenséget, melyért l e g d r á g á b b b i r t o k u n k a t f e l á l d o z t u k , a g y ő z e l e m i s t e n n ő j é t ; úgyszintén i g a z a van a n n a k az angol történetirónak is, ki egyenesen a k e r e s z t y é n s é g e t vádolja a római birodalom m e g s e m m i s í t é s é é r t ; m e r t igenis a k e r e s z t y é n s é g békés, engesztelő, emberies s z e l leme volt az, mely a büszke római birodalom h a t a l m a s , de zordon, hideg és annyi vér á r á n felépített é p ü l e t é t romba döntötte. N a g y o n t e r m é s z e t e s , liogy m i n d e z nem rövid idő müve v o l t : sőt a k e r e s z t y é n s é g általános e l t e r j e d é s e k o r á b a n sokáig volt m e g a r a b s z o l g a s á g és folyton vol-

19 t a k h a r c / o k ; ez azonban nem bizonyítja a z t , hogy mind ez egyszersmind a k e r e s z t y é n s é g szellemében is történt. Ellenben a r a b s z o l g a s á g n a k a keresztyén államokban való teljes megszüntetése a legújabb időben határozot t a n a k e r e s z t y é n szellemnek a végdiadala volt. Hogy továbbá a középkorban az általános h a r c z o k a t némileg korlátozták, és az ujabb időben oly sokat f á r a d n a k a béke érdekében, szintén a k e r e s z t y é n világfelfogás emberies gondolkolkozás módjára vezethető v i s s z a . Az a másfél ezer esztendő, mely a k e r e s z t y é n s é g kezdetétől a reformáczióig k i t e r j e d , egy t e l j e s e n különálló, s a j á t s á g o s korszaka az emberiségnek. Középkorn a k szokták a z t nevezni egy m a már t a r t a l m a t l a n szempont alapján ; az elnevezés azonban lényegtelen. Mi ma már oly messze állunk ettől a kortól, hogy módunkban áll e k o r eseményei, mozgalmai, intézményei, eszméi csoportozatát áttekinteni, és igy a lényeget megközelitő képet alkotni m a g u n k n a k . Az alapja ennek a k o r n a k , honnan m i n d e n további fejlődés kiindul, azon körülmény volt. hogy három világra való, egy magában is óriási tényező, e g y m á s kölcsönhatása alá k e r ü l t ; e h á r o m tényező, mint már fenntebb emiitettem, a nagy ó-római birodalom, a keresztyén vallás, és a germán n é p f a j előre n y o m u l á s a volt. Mind a három t é n y e z ő sem f e j l ő d é s e azonos fokán nem állott, sem e r e j é n e k azonos m é r t é k é v e l nem rendelkezett. Mind a három mélyen g y ö k e r e z e t t az emberiség m ú l t j á b a n és most egymásra zúdulva, egymást megsemmisíteni, á t a l a k í t a n i törekedtek, vagy pedig egymásba ^Simulni, kibékülni és együtt érvényesülni. Ε harezban, melyben emberek milliói v e s z t e t t é k életüket, a római

20 birodalom és a g e r m á n népfaj mintegy az anyagi, k ü l s ő világot képviselik, mig a k e r e s z t y é n s é g inkább a szellem és e s z m e fegyvereivel k ü z d ; a r ó m a i birodalomban azonban nem csak az anyagi, n y e r s e r ő t szemlélhetjük, hanem benne l á t j u k megtestesülve a régi ókori világf e l f o g á s t is. A t e r m é s z e t minden alkotása az ellentétes erők összeütközésének e r e d m é n y e : a h a r c z alatt az erők gyengülnek, kiegyenlítődnek és egyensúlyba h e l y e z k e d nek, de akkor minden erő vesztett eredeti n a g y s á g á b ó l és f o r m á j á b ó l is. E r ő sohasem vész el, hanem vagy m á s alakot ölt, vagy egyensúly a l a k j á b a n látszolagos n y u g a lommá alakult át. A különböző r i t k a s á g ú l é g r é t e g e k t e r m é s z e t e s emelkedése vagy e r e s z k e d é s e következtében k e l e t k e z e t t viharok hullámzásba h o z z á k a t e n g e r t , az p o z d o r j á v á zúzza a h a j ó t ; a h a j ó t ö r ö t t e k pusztulása köv e t k e z t é b e n igen sok változatos h e l y z e t k e l e t k e z i k az e l p u s z t u l t a k családjaiban, melyek i s m é t újakat idéznek fel. A hógörgeteg következtében m a g á v a l sodort sziklatömeg a völgyben m á s sziklához ütődvén, látszólag n y u galom, az erő szünetelése áll be, holott az nem egyéb, mint a nagyobb erő ellenállása a kisebbel szemben, és a kölcsön h a t á s a látszolagos nyugalom d a c z á r a a nyomás és nehézkedésben folytonosan megvan. Az említett h á r o m tényezőnek, a keresztyén vallás eszméjének, a g e r m á n népl'aj harczias előnyomulás á n a k , és a római birodalom e r ő t e l j e s ellenállásának az első következménye az lett, a mit a történelem a nyűgöt római birodalom megsemmisülésének nevez. Az az óriási erőkészlet, m e l y a római birodalom szervezetében fel volt halmozódva, megszűnt u g y a n a régi k ö r f u t á s b a n

21 működni, de még mindig elégséges volt arra, liogy az ú j állam és társadalom a l a k u l á s a i e g y évezredig belőle merítsenek táplálékot. Különben is a római birodalomnak két t ö r z s e közül csak az egyik dölt k i ; a birodalom másik része, az úgynevezett keletrómai birodalom, melynek székhelye Konstantinápoly volt, még csak 1453-ban a törökök által s e m m i s i t t e t e t t meg, míg a nyugoti birodalmat, melynek székhelye Róma, m á r 476-ban semmisitik meg germán csapatok. Képzeljünk egy óriás c s e r f á t , melynek törzsét benső erők ketté r e p e s z t e t t é k ; az egyik törzset ledönti a villám és elpusztítja, a m á s i k a t lassú f é r e g r á g j a , mig végre vihar töri ki, de m á r előbb a hulló lomb és gyökértől termékenyített t a l a j b a a gondos kertész ú j csem e t é k e t ültet, melyek a kedvező körülmények között gyorsan megnövekesznek, mig a régi törzset eltávolítja és az esetleg előtörő v a d h a j t á s o k a t gondosan kigyomlálja. A régi törzs a nagy római birodalom, a k e r t é s z a keresztyénség, mely eleinte védelmet talált a m a n n a k á r n j á b a n . Mikor a törzs ingadozott és ledőlt, eltávolította a z t és az ú j csemeték a római birodalom területén keletkezett g e r m á n k e r e s z t y é n államok. A keresztyénség, mint benső, szellemi erő diadalmasan küzdötte le úgy a római államot mint a germán f a j ú népek ellenállási k é p e s s é g é t . A véres k e r e s z t y é n üldözések által a t ü z p r ó b á t kiállván, mint m e g i n g a t h a t lan szellemi hatalom a t á r s a d a l o m minden rétegeiben, minden népeknél, hódolásra b í r t a a sziveket úgy, hogy a negyedik század elején m a g a Konstantin c s á s z á r is keresztyénynyé lett. A t ö r t é n e l e m által nagynak nevezett Konstantinus római c s á s z á r azonban nem a z é r t lett

22 keresztyénné, mivel a k e r e s z t y é n tanok v a r á z s h a t a l m a é r z ü l e t é t átalakította, hanem mivel belátta, hogy birod a l m a lakóinak j a v a része k e r e s z t y é n , ez p e d i g lelkesedésével a pogány kisebbséggel szemben is nagyobb e r ő t képvisel. Számításból és érdekből k e r e s z t y é n n é lett, t e h á t igy b i z t o s í t j a a maga s z á m á r a a k e r e s z t y é n e k t á m o g a t á s á t , minek első következménye az lett, hogy a római birodalom politikai p á r t j a i n a k harcza a keresztyéns é g és pogányság élet halál t u s á j á v á alakult, melyben a pogányság elbukott. Akármennyi oka volt is úgy a k e r e s z t y é n s é g n e k mint Konstantinusz császárnak a pogányság f e l e t t arat o t t véres d i a d a l n a k örülni, a k e r e s z t y é n s é g benső, erkölcsi erejét e diadal nem g y a r a p í t o t t a , mert oly jelenségek fűződnek hozzá, melyek a k e r e s z t y é n s é g tanaival nem egyeznek meg. Maga az a puszta tény, hogy a k e r e s z t y é n a h a r e z t é r e n , f e g y v e r r e l mérkőzik ellenfeleivel és az ele s e t t e k ezreinek hulláin végig gázolva tűzi ki a véres diadalmi lobogót, ellenkezik a k e r e s z t y é n s é g szellemével, úgyszintén a győzelem n y o m á b a lépő j e l e n s é g e k i s : a keresztyén vallás hivatalos államvallássá lesz, a k e r e s z t y é n vallást hirdető térítő apostolok m e g e t t megj e l e n n e k az e r ö s z a k o t képviselő katonák i s ; a térítő apostoli l á n g b u z g a l m á t helyettesíti az államnak tett s z o l g á l a t é r t j á r ó b u s á s jövedelem ; a tömeges és erős z a k o s térítéssel e g y ü t t j á r ó elhanyagolása a vallásos é r z ü l e t n e k ; sok pogány b a b o n á n a k és kiilső vallásos s z e r t a r t á s u a k a k e r e s z t y é n s é g b e való észrevétlen felvétele ; a papi t e s t ü l e t n e k külön szervezkedése és politikai befolyásra, k ü l s ő világi é r d e k e k r e való törekvése.

Az ötödik s z á z a d b a n mindkét római birodalom összes tartományai k e r e s z t y é n e k : é s z a k i Afrika, dél- és nyugot E u r o p a , Elő-Ázsia Krisztus t a n a i t követte. Csakhogy a mire a régibb pogány h a r c z i a s Róma h a t a l m a magasabb fokán a délebbre és n y u g o t a b b r a előnyomuló germán néptörzsek á r a d a t á n a k véd töltésként szolgáló felt a r t ó z t a t á s á r a k é p e s nem volt, a r r a a k e r e s z t y é n n é lett R ó m a még k e v é s b b é volt k é p e s . Igaz, hogy a magasabb római hadtudomány a birodalom közvetlen bukása előtt is egész g e r m á n t ö r z s e k e t egyszerűen kiirtott, de az elemi erővel fellépő népvándorlás szintén elemi erőtől h a j t o t t áradásai l a s s a n - l a s s a n a l á m o s t á k a római birodalom védbástyáit és b e d ö n d ö i t é k : e g y m á s u t á n rugiak, kerülök, scyrek, gótliok, lombardok foglalják el O l a s z o r s z á g o t ; vaudalok A f r i k á t ; suevelc, alánok, gótliok S p a n y o l o r s z á g o t ; b u r g u n d i a k , f r a n k o k , normannok F r a n c z i a o r s z á g o t ; angolok, szászok, dánok, normannok A n g o l o r s z á g o t ; szlávok, b u l g á r o k , gepidák, húnok, avarok és magyarok, törökök a római birodalom keleti tartományait. E z e k a n é p e k nyelvre, f a j r a vallásra nézve a legkülömbözőbbek, műveltségükre nézve nyersek, v a d a k ; szokásaik és t e r m é s z e t ü k r e nézve pedig harcziasok, kemények és edzettek. Ε n é p e k á r a d a t a végig hömpölygött a római birodalom m a j d valamennyi tartományán, v i r á g z ó városok pusztulása, a lakosság r é m ü l e t e és k é t s é g b e e s é s e , romlás, dögvész és elvadulás j á r t mindenütt nyomukban. A betörő idegenek bosszútól lihegő, éhségtől elgyötrött, vér, k e n y é r és k é j é r t epedő félmeztelen csordái, a legyőzött elrómaisodott, mivelt, de harcziatlan k e r e s z t y é n lakosság k ö z é berontván, mint diadalmas hódítók, mint

24 az élet és halál u r a i , mint z s a r n o k kény urak v e t t e k b i r t o k b a mindent, a mi birtokba vehető. Az e m b e r és minden tulajdona t u l a j d o n a lett a g y ő z ő n e k : egyedüli úr, egyedüli birtokos, egyedüli s z a b a d a hódító i d e g e n l e t t : ez képezte a fegyveres n e m e s s é g e t , nng a régi l a k o s s á g megvetett szolgahaddá, nyomorgó, dolgozó j o b b á g y n é p p é sülyedt. A meghódított n é p n e k k é t s é g b e e s é s é b e n egyedüli megnyugtatója, e l h a g y a t o t t s á g á b a n egyedüli t á m a s z a , vergődésében egyedüli gyámolitója, s z e r e n c s é t l e n s é g é b e n egyedüli vigasztalója a keresztyén v a l l á s volt; a m á r már világi hatalomra és dicsőségre törekvő k e r e s z t y é n p a p s á g i s m é t a l á z a t o s s á , tanai szelleméhez r a g a s z k o d ó , az isteni végzetben megnyugvó t e s t ü l e t t é lett, m e l y n e k t a g j a i hitbuzgó és b á t o r vezetőivé l e t t e k az elnyomottaknak. A nagyobb műveltség, m a g a s a b b vallásos é r z ü l e t , t i s z t u l t a b b izlés, é v s z á z a d o s és k ö v e t k e z e t e s k i t a r t á s mellett a legyőzötteket kiemelte s a n y a r ú helyzetükből, sorsuk fokról-fokra elviselhetőbbé l e t t és pedig a n n a k következeiében, hogy a győzők egymástól távol és elszigetelten lakván, k é n y t e l e n e k voltak a náluknál m a g a sabb miveltségű l e g y ő z ö t t nép nyelvét, szokásait és vallását el.sajátitani. E z a diadal m á r méltó volt a k e r e s z t y é n vallás s z e l l e m é h e z : nem v é r e s tusa á r á n , hanem a magasabb erkölcsi és szellemi műveltség útján kényszeríti a h ó d i t ó k a t hódolatra. A mely p e r c z ben a v a d győző a k e r e s z t y é n hitet e l f o g a d t a : a l a t t valójává l e t t az őt m e g t é r í t ő s z e r z e t e s n e k , t e s t v é r é v é az á l t a l a meghódított népnek és igy a benszülött és idegen k ö z ö t t az e l l e n t é t már k i s e b b é lett. Sok k e -

25 resztyén p a p n a k és szerzetesnek a vére ömlött ki addig, mig egy kis e m b e r i e s k e r e s z t y é n vallásos, é r z ü l e t e t t u d t a k a vad harczosokba csepegtetni, k e r e s z t y é n türelem és a l á z a t o s s á g , apostoli buzgalom és lelkesedés, mély politikai belátás és számítás volt ehez s z ü k s é g e s . Ezen tulajdonságok p e d i g teljes m é r t é k b e n megvoltak az akkori s z e r z e t e s e k b e n és a római p a t r i a r k á k b a n v a g y pápákban. Az akkori s z e r z e t e s e k megítéléséhez ne a z t a m é r t é k e t vegyük, m e l y e t a mult s z á z a d b a n s z o k t a k egyáltalában a l k a l m a z n i a szerzetesek m e g í t é l é s e k o r ; mely mérték mai nap is t a r t j a m a g á t a k á r hány e m b e r véleményében, mikor olyan s z e r z e t e s r e gondol, kinek semmi komoly foglalkozása nincs, a kis i m á d k o z á s t és szent gyakorlatot gépiesen elvégezvén, egész n a p henyél és unatkozik, mindenféle f u r f a n g g a l é l e l m e t koledál össze a népnél, melynek v a s t a g tréfáit é r t i és viszonozza; az ilyen szerzetest m á r azon kor alkotta, melyben hivatása nem volt. A középkor s z e r z e tese egészen más j e l e n s é g . Ne gondoljunk azokra az oszlopszentekre és r e m e t é k r e , kiket a n é p s z e n t e k k é n t tisztelt, kiknek az é l e t e csakugyan haszontalan volt, mert nagy csalók vagy nem rendes elméjű e m b e r e k voltak. Az ötödik és hatodik századtól fogva a s z e r zetes apostol, hittérítő, tanitó, orvos, ügyvéd, j ó b a r á t , Írástudó, vadon erdők kiirtója, föld és k e r t é s z s z e r ű müvelője, vad pogány népek i s m e r ő j e ; f á r a d h a t a t l a n utazó, veszélyektől vissza nem riadó, b á t o r és hőslelkületű ember volt. E l ő k é p é t ott k e r e s s ü k az első apostolok között, kik éhen, szomjan, vizén és szárazon, nappal és é j s z a k a u t a z t a k , tanítottak, téritettek, nem

26 törődve testi f á r a d a l m a k k a l , nagy veszedelmekkel, emberek g ú n y j a s nevetésével, hanem tették ezt, a mire csak az állandó nagy lelkesedés képes megaczélozni az emberi a k a r a t o t . A v é r t a n ú s á g csak c s á b í t o t t a őket a nagy veszedelmek f e l k e r e s é s é r e . A veszedelmeket, kisértéseket m i n t k e r e s z t y é n erényeik t ü z p r ó b á j á t üdvözölték. Ily é r z ü l e t ű emberek voltak azok, kikből a római p á p á k h a d s e r e g ü k e t összetoborzották. A n é m e t ős erdők vadonaiban vagy L e n g y e l o r s z á g m u e s a r a s pusztaságain vadidegen pogányokat térítő s z e r z e t e s Rómából kapott m e g b í z á s t és u t a s í t á s t m ű k ö d é s é h e z ; sikereiről, sorsáról R ó m á b a küldött értesítést, h a meghalt vagy erőszakkal oltották ki életét, ezt Rómában számon t a r tották ; mint a hit b a j n o k á t , mint szentet tisztelték és a d t á k át e m l é k é t az u t ó k o r n a k . Hősies merészségének nem volt e g y é b ösztöne, m i n t a saját erős hite és m á s j u t a l m a , m i n t a túlvilági boldogság reménye. E z e n nagyszabású, következetes és sok századokon át g y a k o r o l t tevékenységnek meglepő eredményei lettek. A Rómából k i k ü l d ö t t szerzetesek által megtérít e t t népek eg3'házi életét R ó m a szervezte, Róma küldötte a püspököket, az o l t á r felszenteléséhez szükséges e r e k l y é k e t ; a legtávolabbi népek szent á h í t a t t a l tekintettek R ó m á r a , mint a k e r e s z t y é n h i t é l e t központjáraHa mindezen körülményekhez hozzá v e s s z ü k azt, hogy a rómaiakból nem v e s z e t t még ki a r é g i Róma dicsőségének és hatalmának öntudata, valamint a pápák azon iigyes politikáját, melynél fogva a h a t a l m a s frank h á z nagyokkal és királyokkal állandó szövetségben álloitak, nem csodálkozhatunk azon, hogy a p á p a első rangú

2Γ európai erkölcsi tekintély és egyszersmind tetemes v i lági birtokok ura. A Meroving családnak a frankok t r ó n r a j u t t a t á s á b a n , a k e r e s z t y é n középkori római császárság megalapításában, a szászok elleni térítő h a r czokban a p á p á n a k igen n a g y része van. L a s s a n lassan az európai k e r e s z t y é n f e j e d e l m e k — a k e l e t r ó m a i csás z á r t kivéve — egymásközt való vitáikban a pápához fordulnak. E g é s z E u r ó p á t , csak Oroszországot véve ki, a szerzetesek és a pápa t é r í t i k meg és s z e r v e z i k egyház i l a g ; ez az oka annak, h o g y a népek szivében oly mély gyökeret vert a p á p a erkölcsi t e k i n t é l y é b e vetett m e g i n g a t h a t a t l a n hit, melynek a pápaság politikai sikereit is köszönhette annak következtében, h o g y nem é r t e b e a szellemi hatalom fényével és dicsőségével, hanem felváltotta a z t a világi h a t a l o m kétes csillogására é s ingatag eredményeire, mely körülmény v é g e r e d m é n y b e n azután elvezet a pápai t e k i n t é l y e l h a l v á n y u l á s á r a , a pápai intézmény egyetemes j e l l e g é n e k a s z é t r o b b a n t á s á r a : a reformáczióra. E r r ő l azonban más helyen lesz szó. E l ő b b azon kérdéssel kell t i s z t á b a jönnünk, hogy a k e r e s z t y é n y s é g , mely évszázados fejlődésében a p á p a s á g b a n központi szervezetet n y e r t , mily viszonyba kerül a m a g y a r nemzethez, ennek f e n n m a r a d á s á h o z , fejlődéséhez, mennyivel j á r u l t hozzá, ezt miben s e g í t e t t e , miben h á t r á l t a t t a . III.

A keresztyénség jelentősége a magyar nemzet szempontjából. A magyar népnek ázsiai őshazájában valószínűleg épen olyan szokásai, erkölcsei voltak, mint a többi

28 hasonló körülmények között lakó n é p e k n e k . P á s z t o r k o dás l e h e t e t t a főfoglalkozása, politikai szervezete p e d i g olyan, mely a családi elszaporodáson alapult, v a g y i s p a t r i a r c h a l i s ; a c s a l á d b a n a f é r j és az apa, a t e s t v é rek c s a l á d j a i b a n a legerélyesebb é s eszesebb vagy legidősebb testvér mint nemzetségfő, több n e m z e t s é g b ő u vagyis a törzsben szintén a tekintély a l a p j á n egy t ö r z s f ő i r á n y í t o t t a azon e g y s z e r ű ügyeket, melyek a k e z d e t l e ges t á r s a d a l m i és művelődési viszonyok között előfordulh a t t a k ; ilyenek l e h e t t e k a vallás g y a k o r l a t á r a vonatkozó m e g á l l a p o d á s o k , a földterületnek törzsek, n e m z e t ségek, családok s z e r i n t való f e l o s z t á s a , a közös védelem vagy e g y ü t t e s t á m a d á s megbeszélése. Az ős vándorló p á s z t o r n é p egyes e m b e r e , ha nem volt háború, meglehetős n a g y egyéni szabadságot é l v e z e t t . Az ő ügyességétől, e d z e t t s é g é t ő l , bátorságától, f u r f a n g j á t ó l f ü g g ö t t a z , hogy megélhetése m e n t ü l jobban biztosítva legyen és a c s a l á d t ó l egészen a törzsig mentül nagyobb híre legyen. A „Vagyok olyan legény, mint te, v á g o k olyan r e n d e t mint t e " m e g a : „Ki a legény a c s á r d á b a n ? " egész más körülményektől f ü g g ö t t , A kinek volt jó futó lova, és jól m e g ü l t e , n y á j n a k ártó f a r k a s t , medvét teritett l e ; fűben, vízben bőséges legelőt t a l á l t ; az ellenséget kiszim a t o l t a , tőrbe c s a l t a és v e r e s é g é t okozta, az ilyenről szólt a mese meg a rege, ez l e t t a nemzetség, a törzs legkiválóbb embere. E z a nép a z u t á n vándorútra kerekedett fel. Hogy mi okból, nem t u d j u k ; valószínűleg megszokott dolog volt n á l a a t a n y á j a időnkinti változtatása. Csak a n a g y o b b mérvű, évtizedekre k i t e r j e d ő vándorlás lehetett annak eredménye, hogy megfelelő t a r t ó z k o d á s i

29 helyre nem akadt, vagy h a igen, s z á r a z s á g , v i z á r a d á s vagy n é p e k ellenségeskedése m e g a k a d á l y o z t a abban, hogy t a n y á j á t állandóan felüsse valahol. í g y j ö t t a magyar nemzet az U r a l aljából a K á r pátok a l j á b a a Tisza és a Duna m e d e n c z é j é b e annyi vészen, fáradalmon, villongáson k e r e s z t ü l menve, h o g y más n é p e k kisebbektől is elvesztek ú g y , hogy nevükön túl semmi sem m a r a d t u t á n u k . Hova l e t t e k a rugiak, seyrek, herulok, quadok, markom annok, hunok, avarok, k a b a r o k , kozárok és még sok mások, melyek szervezetét, egységét a nagy n é p v á n d o r l á s h u l l á m a i megbontották és a p r á n k é n t magukba f e l s z í v t á k . A m a g y a r nép folyókon, tavakon átkelve, vadon erdőkön á t törve, l a k a t l a n hegységeken áthatolva, n é pekkel megverekedve, elemekkel megkiizdve, hideget, f o r róságot, éhséget, szomjúságot tűrve, mint viharedzett kemény, mint h a r c z e d z e t t vitéz nép j e l e n t meg mostani h a z á j á b a n . Más hitű és f a j ú meg miveltsésü népek k ö z é ékelve, f a j és hitrokonoktól elhagyatva, érdekszövetségesek nélkül csakis a s a j á t szerencséjének és d e r e k a s ságának köszönhette, h a mint nép n e m z e t e t alkothatott vagy szerencsétlenségének és bűneinek t u l a j d o n í t h a t t a , ha a népek nagy küzdelmeiben e l k e l l e t t volna p u s z tulnia. A m a g y a r népnek nemzetalkotó hivatást, s z é p történelmi szerepet és fontos művelődési t e v é k e n y s é g e t szánt a minden népek intézője, az i s t e n i gondviselés. Pedig megjelenésekor Európában és m é g vagy s z á z esztendeig utána a m a g y a r nép is ú g y indult, mintha csak n é h á n y százados nemzeti lét j u t o t t volna osztály részéül a sorstól, hogy úgy j á r , mint a h ú n és az a v a r : az

30 egyesült k e r e s z t y é n n y u g o t i népek nemzeti létét megs e m m i s í t i k , töredékeit p e d i g faji és nyelvi különállás nélkül m a g u k b a o l v a s z t j á k . Az ellentét magyarság é s az európai k e r e s z t y é n s é g között már nem lehetett volna nagyobb. A vallás közösségénél fogva némileg összetartozó földmivelő e l e m e k e t , az i p a r r a l , kereskedéssel foglalkozó keletkező városi elemet és a nagy földbirtokú n e m e s s é g e t látjuk szembenállani a pogányvallású, p á s z t o r k o d á s s a l foglalkozó, idegen, i s m e r e t l e n nyelvű és fajú, r a b l ó liadikalandozásban k e d v é t lelő magyars á g g a l ; a k e r e s z t y é n s é g legalább elvben központosítva van a római császár f e n l i a t ó s á g a a l a t t ; a magyar törzsszervezetben él, mert úgy látszik, a fejedelmi hatalom Á r p á d utódjai alatt e r ő s e n m e g l a z u l h a t o t t ; erre vall legalább az a körülmény, hogy a m a g y a r s á g akárhánys z o r két-három országba is betört vagyis egyik törzs a másiktól és a fejedelemtől is függetlenül intézhette r a b l ó hadi k a l a n d j a i t . A had s z e r v e z e t é r e és a h a r c modorra vonatkozólag is igen n a g y volt az e l l e n t é t magyars á g és k e r e s z t y é n s é g k ö z ö t t . A k e r e s z t y é n had nem volt sem egységes s z e r v e z e t ű sem e g y ö n t e t ű e n begyakorlott h a d s e r e g ; csak h a r c z i a s és e r é l y e s császárok t u d t a k némi rendet és f e g y e l m e t behozni a hadseregbe. A harezdöntő főereje p e d i g a k e r e s z t y é n h a d a k n a k mindenütt a nehéz, p á n c z é l o s lovasság volt. Mindezekkel szemben a h a d j á r a t b a n magában a magyar h a d s z e r v e z e t teljesen e g y s é g e s ; minden egyes m a g y a r harezos könnyű lovas, sisak, pajzs, k a r d , lándzsa é s ijjal felfegyverezve. A k ö n n y ű lovas harezmodor a k koriban a I X . és X. s z á z a d b a n m e r ő b e n ismeretlen egész E u r ó p á b a n . E z m a g y a r á z z a meg a magyar h a d -

31 viselés nagy sikereit, de n a g y vereségeit is. Az ujabbkori magyar h u s z á r egyenes u t ó d a a régi m a g y a r harc z o s n a k : n e m c s a k vakmerő bátorság, h a n e m a körülményekhez k é p e s t , óvatos, körültekintő f u r f a n g és rav a s z s á g is j e l l e m z ő s a j á t s á g a i h o z t a r t o z n a k . A magyarok megjelenésétől egész mai napig a m a g y a r könnyű lovas s z a k a d a t l a n u l mintaképe volt az európai könnyű lovasságnak. A magyar h a d s e r e g meglepően g y o r s mozgékonysága és a könnyelműségig vakmerő bátorsága m a g y a r á z z a m e g azt, hogy végig s z á g u l d o t t a k egész Németországon, betörtek F r a n c z i a o r s z á g b a , Spanyolországba, Olaszországba és a keleti birodalomba. Nagy h e g y e k és folyók ugy látszik, nem képesek megállítani őket előrenyomulásukban, az alpeseken, Pyreneusokon, Balkán-hegylánczon. a Dunán. R a j n á n , Rhone-on átkelnek akadálytalanul ; az a város, melyet h a j n a l b a n kif o s z t a n a k és f e l g y ú j t a n a k , sejtelmével sem bir annak, hogy miféle e l l e n s é g t a n y á z o t t az éjjel a környező erdőségben. M a j d egy f é l s z á z a d i g t a r t o t t f é l Európa büntetlen r e t t e g t e t é s e a m a g y a r o k részéről. A X. száz a d b a n M a d a r á s z Henrik n é m e t király volt az első, ki a m a g y a r hadviselést m e g é r t e t t e és a r e n d s z e r gyeng e s é g e i t f e l i s m e r t e . A magyar tömegben nem t u d o t t liarczolni. Nagy t ö m e g e k zárt t á m a d á s á t , sem kiállani, sem n a g y z á r t t ö m e g e k e t áttörni nem t u d o t t ; várvédelem vagy v á r o s t r o m r a k é p t e l e n volt; azonkívül a m a g y a r az egy emberöltőnél hosszabb, s z a k a d a t l a n lánczolatához a diadaloknak hozzászokva, n a g y elbizakodottságában m á r az eget is megostromolta volna. M a d a r á s z Henrik és N a g y Otto m i n d e z e n körülményeket szem e l ő t t tartva várak körül nagy r tömegekben állították f e l hadaikat.

A m a g y a r igazi s z i t t y a módra a k k o r tudott n a g y eredm é n y t elérni a h a d j á r a t b a n , h a vonuló vagy bomlott tömegekkel volt d o l g a ; egyes c s a p a t o k a t a f ő c s a p a t t ó i elvágni, Dekeriteni és megsemmisíteni, lesbe csalni, lesből h i r t e l e n előtörni, f u t á s t színlelni, váratlanul az ellenséget oldalba v a g y hátba kapni, ezek voltak a mag y a r és ős szittya harczmodor főbb fogásai. Mindezeket a fogásokat sem a riade-i s e m az ágostai c s a t á ban nem h a s z n á l h a t t a a m a g y a r ; mindkét c s a t á n a k az e l l e n s é g részéről való alapgondolata a vár védelem, m e l y e t egy túlnyomó számú h a d s e r e g f e l m e n t e t t az ostrom alól. Már m a g á b a n az a körülmény, hogy egy könnyű lovasokból álló had v á r o s o k a t akar ostromolni, könnyelműen v a k m e r ő vállalkozás v o l t ; a z u t á n a túlnyomó számú z á r t tömegekben t á m a d ó nehéz vasas lovasság a várnak és a Lech folyónak szorítja a mag y a r s á g o t , úgy hogy a teljes végmegsemmisülés elkerülhetetlenné vált. A riadei és ágostai csaták voltak a k e r e s z t y é n német, és pogány m a g y a r nemzetnek legválságosabb és egyszersmind legfontosabb és legnagyobbszerü tusái. M e g m u t a t t á k e z e k azt, hogy a ker e s z t y é n német n e m z e t ha össze t a r t , jól van vezetve, elég erős a keleti pogány szomszéd t á m a d á s á n a k viszs z a v e r é s é r e ; ezt a t a n ú s á g o t mind a két fél j ó l megj e g y e z t e m a g á n a k ; a német a s i k e r következtében elbizakodva ezután a r r a törekszik, hogy a m a g y a r s á g o t a húnok és az a v a r o k sorsára j u t t a s s a ; a m a g y a r n a k pedig ennélfogva é l e t h a l á l h a r c z r a kellett elkészülve lennie. Az élethalálharcz azonban e z ú t t a l elmaradt, mert a n é m e t birodalom benső válságokba keveredett, Magyar-

ország· sorsának i n t é z é s e pedig· a legjobb k e z e k b e , Géza fejedelem k e z e i b e került. Géza fejedelem felismerte azon veszedelmet, mely a magyar nemzetet f e n y e g e t i akkor, h a r a b l ó h a d j á r a t a i és pogány vallása m e l l e t t továbbra is megmarad. A magyarok r a b l ó k a l a n d j a i t N é m e t o r s z á g n a k már csak önvédelemből is meg k e l l e t t akadályoznia, mig egy p o g á n y m a g y a r állam az egész keresztyén n y u g o t n a k t á m a d á sát minden pillanatban v á r h a t t a . E z okozza, hogy G é z a fejedelem a keleti és nyugoti e g y h á z n a k térítő m u n k á j á t e g y á l t a l á b a n nem akadályozta, sőt előmozdítja, monostorokat építtet, fiát keresztyén vallásban nevelteti. Ö maga azonban a k e r e s z t y é n vallási érzülettől e g y á l t a l á b a n nincsen áthatva. M u t a t j a azt az, hogy a f e j e delem, m i a l a t t a k e r e s z t y é n isteni tiszteleten r é s z t vesz, egyszersmind a m a g y a r o k p o g á n y istenének is n y ú j t áldozatot, azzal indokolva ezt, hogy a m a g y a r fejedelem elég g a z d a g a r r a , hogy k é t Istennek áldozhasson. Géza a m a g y a r Konstantin, n á l a a k e r e s z t y é n ség tisztán politika. A k e r e s z t y é n t é r í t é s e k kezdetétől az utolsó pogány lázadásig, I. Béla király k o r á i g körülbelül száz esztendő telik el, elég rövid idő ahoz, hogy egy egész n e m z e t á t t é r j e n az egyik vallásról a másikra. Valószínű, hogy a térítő s z e r z e t e s e k a n e m z e t n e k kis r é s z é t nyerték meg a k e r e s z t y é n vallásnak, a nemzet zöme ragaszkodott az ősnemzeti valláshoz. Nagyon jól é r e z t e a magyar nemzet, hogy vallásának feláldozásával n e m z e t i létének egy részét, h a nem az e g é s z e t , feláldozza. I t t tehát a nemzet ellenállása f e l e t t e kemény, m e l y e t egy még keményebb erő g y ő z h e t e t t csak le.

34 A k e r e s z t y é n s é g e t az e g é s z vonalon é r v é n y r e j u t tatni, a k e r e s z t y é n s é g f e n n á l l á s á t a j ö v ő r e is biztosítani, S z e n t István k i r á l y n a k j u t o t t f e l a d a t á u l , ki ezt apostoli l á n g b u z g a l o m m a l é s rendkívüli szerencsével végre is" h a j t o t t a . A mi G é z a fejedelemben teljesen hiányzott, a k e r e s z t y é n vallásos érzelem, az Szent Istvánban a l e g m a g a s a b b lelkesedésig f o k o z ó d o t t : keresztyén s z e r z e t e s e k által neveltetve, nemzetének válságos helyzetét felismerve, az akkori ábrándos k e r e s z t y é n hitvilágon szívvel lélekkel csüngve — a k k o r i b a n várta a k e r e s z t y é n s é g az utolsó í t é l e t e t és ért t e t ő p o n t j á r a az ö n s a n y a r g a t á s — István k i r á l y az által, h o g y Magyarországot a nyugoti k e r e s z t y é n királyságok m i n t á j á r a ázsiai p o g á n y törzsszervezetből keresztyén állammá alakította át, a magyar n e m z e t i létnek a l a p j á t megvetette. I s t v á n neveltetése, lelkesedése és ú j eszméi révén inkább volt nyugot-európai keresztyén, mint m a g y a r ; ilyenné c s a k s z á r m a z á s a és anyanyelve t e t t e . A hogy István k i r á l y korában n e k i láttak a nemzeti vallás, t e h á t a nemzeti jelleg egy lényeges r é s z é n e k tiizzel vassal való k i p u s z t i t á s á h o z , könnyen m e g t ö r t é n h e t e t t volna, hogy u t á n a vész az egész m a g y a r nemzeti különállás is. H o g y mily csekély jelentőséget tulajdonit Szent Istváu a nyelvnek és f a j n a k , tehát a m a g y a r nyelvnek és m a g y a r f a j n a k is, bizonyítja a fiához, Imre herczeghez i n t é z e t t intelmében, melyben f e l s z ó l í t j a az utóbbit, hogy t ö r e k e d j é k mentül nagyobb számú idegen lakosságot m e g t e l e p í t e n i Magyarországon, m e r t g y e n g e az olyan nemzet, m e l y csak egy f é l e nyelven b e s z é l . Szerencsére azonban a királyi hatalom szervezése körül az apostoli királyt h e l y e s hatalmi é r z é k vezette. A mint ugyanis a

85 királyi hatalommal s z e m b e n h á t t é r b e szorult a t ö r z s szervezet, melynek n é m i nyoma m a r a d t az o r s z á g t a nácsban, ügy az e g y h á z i méltóságok betöltése, az egyházi j a v a k a d o m á n y o z á s a , egyházak, püspökségek, é r s e k ségek, a primási méltóság, monostorok, káptalanok felállítása körül a k i r á l y a pápával szemben t e l j e s e n szabad k e z e t biztosított magának. Szerencse volt a nemzeti j e l l e g f e n m a r a d á s á r a nézve az is, hogy a n é p máról h o l n a p r a nem s z o k o t t pogányból k e r e s z t y é n y n y é átalakulni. Hiszen mai n a p is a k á r h á n y k e r e s z t y é n magyar e m b e r van, a ki egy esztendőben egyszer vetődik valami templomba, m e r t egész i d e j é t a p u s z t á n , tanyán vagy erdőn k é n y t e l e n tölteni. A k á r h á n y e m b e r , talán a nagyobb rész, úgy lehetett Szt. István k o r á b a n is k e r e s z t y é n n é , hogy egyszerűen á t e s e t t a k e r e s z t e l é s i s z e r t a r t á s o n , azontúl pedig szivében lelkében m a r a d t olyan pogány, mint volt eddig. A n a g y k i t e r j e d é s ű rónákon pásztorkodva nem igen k e r e s t e az alkalmat, hogy a k e r e s z t y é n s é g szelleme is á t j á r j a a lelkét. I)e azt is elgondolhatjuk, hogy sok m a g y a r e m b e r előtt épen nem volt kedves az u j hit. Templom é p í t é s h e z hozzá k e l l e t t járulni, szedték az egyházi tizedet, a mi az előtt nem v o l t ; az új életmódhoz is hozzá k e l l e t t szokni : nem volt szab a d többé s á t r a k b a n lakni, tetszés s z e r i n t felszedni a s á t o r f á t és odaköltözködni, a hova épen a k a r t , a m a r h a és lótenyésztésből nem l e h e t e t t többet m e g é l n i ; lóháton elkalandozni idegen országokba s onnét beszerezni egyet mást, az mind a r é g i jó idők emlékei közé t a r t o z o t t ; ezek helyett egy helyben k e l l e t t lakni, h á z a t kellett építeni, a t ö r e t l e n földet felszántani, a megve3*

36 t e t t idegen nép papjait t i s z t e l e t b e n tartani, ismeretlen nyelven énekelni, imádkozni idegen istenhez. Mindez bizony nehéz dolog annak, kit a k e r e s z t y é n vallás szelleme meg nem érintett és a kinek mindezt meg kellett tennie. Voltak végül olyanok is, a kik s é r t e t t nagyravágyásból helyezkedtek szembe a k e r e s z t y é n séggel és e l v e s z t e t t törzs — vagy nemzetség — fői hatalmukat s z e r e t t é k volna visszanyerni. Történelmi k ú t fők mindössze három p o g á n y lázadásról emlékeznek m e g ; minthogy azonban ezen történelmi k ú t f ő k szerzői s z e r z e t e s e k voltak és végeredményében a keresztyénség általánossá lett, a pogány lázadások csak úgy mellékesen oda vetve, s z á r a z o n vannak előadva. H a n e m azért ama kevés, száraz krónikás elbeszélésből is t u dunk m a g u n k n a k helyes f o g a l m a t alkotni a valóságról és mai n a p i g kiható eredményét u g y a n c s a k képesek vagyunk méltányolni. A pogány lázadást a magyarság azon része kezdette, mely leginkább r a g a s z k o d o t t az ősnemzeti intézményekhez, mely a k e r e s z t y é n intézményeket mint nemzetelleneseket gyűlölte ; ezért a z u tán az ősvallásért minden áldozatra k é s z volt és nem riadt vissza semmiféle eszköztől a k e r e s z t y é n s é g g e l szemben. Nemzeti szempontból fogva fel a pogány l á zadásokat, ezek nem voltak egyebek, mint az ősi t i s z t a nemzeti jelleghez körömszakadtáig r a g a s z k o d ó és a megváltozott viszonyokkal megalkudni nem t u d ó pártoknak végső elkeseredéssel végig küzdött tusái. A végső elk e s e r e d é s t m u t a t j a a k é t p á r t egymás ellen tanúsított borzalmas k e g y e t l e n s é g e : gondoljunk csak Gellért püspök, Koppány és V a z u l eseteire; az elsőt szeges hordóban hengerítették le a lázadó pogányok a róla

37 elnevezett hegyről, K o p p á n y t , a l á z a d á s vezérét s z e n t István f e l n é g y e l t e t t e ; V a z u l herczegnek pedig a k e r e s z t y é n udvari p á r t f o r r ó ólmot öntet a fülébe, hogy t r ó n r a j u t á s á t megakadályozza. Az utóbbi körülményből az is kiviláglik, hogy a pogány nemzeti érzület a b e r kekben titkon pogány m ó d r a áldozó pásztortól kezdve fel e g é s z e n az udvar közelében tartózkodó királyi herczegekig mindenütt t a l á l t híveket. Valószínű, hogy még az első pogány l á z a d á s alkalmával, a somogyi Koppány felkelésekor, a nemzet többsége pogány v o l t ; hogy m é g is a k e r e s z t y é n alapon nyugvó k i r á l y s á g verhette le a pogányságot, az annak volt köszönhető, hogy a k i r á l y s á g k e z d e t t ő l fogva k é s z ü l t a fegyveres összeütközésre és igy a döntő pillanatban sokkal jobban volt szervezve, mint a pogányság, hiszen a király t á b o rában ott volt a sok keresztyén szerencselovag is, a kit a k e r e s z t y é n eszmén kivül a m a g y a r királyság t e r ü letén szerzendő urodalmak is lelkesítettek. Mint semmiféle pártküzdelcmnél, e z ú t t a l sem érvényesülhetett a győzelmes p á r t a k a r a t a teljesen, mert b á r nyílt csatában le volt verve a p o g á n y s á g és vele a szélső nemzeti elem, b á r n a g y volt a k e r e s z t y é n fegyverek diadalának erkölcsi h a t á s a , a p o g á n y s á g mint nyíltan fellépni merő p á r t alig l é t e z e t t többé ; a keresztyén királyság kénytelen volt az intézmények átalakítása körül a nemzeti érzülettel bizonyos h a t á r o n belül számot vetni, nehogy a lappangó tiiz ismét lobbot vessen, a kiáltó nagy ellentétek pedig mentül h a m a r á b b elsimuljanak. A pogány lázadások elvégre is a mindent gyökeresen elnemzetieilenitő királysággal szemben a nemzeti szellem megmentését eredményező hasznos ellenhatást képeztek. A k e -

38 resztyén nyugoti nemzetietlen udvari p á r t túlsúlyra j u t á s a m a g á t S z e n t István k i r á l y t aggodalomba ejthette, m e r t v e s z é l y e z t e t t e az Á r p á d család f e n m a r a d á s á t , a mi p e d i g nemzeti szempontból b e l á t h a t a t l a n k á r o k a t okozott volna. Imre h e r c z e g halála a f e r d e irányba á t c s a p o t t k e r e s z tyén szellemből k i s a r j a d z ó önsanyargató eljárásnak volt a következménye; Vazul herczegnek megcsonkittatása, L á s z l ó királyi h e r c z e g fiainak száműzetése máiegyenesen a király a k a r a t a ellenére m e n t v é g b e ; a király é l e t e ellen i n t é z e t t sikertelen merénylet v é g r e f e l v i l á g o s í t h a t t a a k i r á l y t mindama veszedelmekről, melyek a király személyét, az Árpád h á z a t , a m a g y a r n e m z e t e t fenyegették. A pogányság veresége, a k i r á l y agg k o r a , a királyi h e r c z e g e k s z á m ű z e t é s e annyira biztosította az udvari cselszövök sikereit, h o g y a király h a lála u t á n csakugyan az idegen P é t e r személyében olyan ember k e r ü l t a trónra, ki egyáltalában nem t á m a s z k o d h a t o t t a nemzeti érzületre, hanem n a p r ó l n a p r a j o b b a n kitűnt, hogy P é t e r k i r á l y s á g a a keresztyén-római birodalom befolyását jelenti. Aba Sámuel u r a l m a megint a nemzeti i r á n y t j u t t a t t a túlsúlyra, P é t e r második u r a l m a nagyon k ö z e l hozta a római c s á s z á r s á g részéről f e n y e gető veszélyt, E n d r e és Béla uralma megint a nemzeti f ü g g e t l e n s é g diadala volt. A pártok ezen hullámzása úgyszólván állandóan húzódik végig az egész m a g y a r t ö r t é n e l m e n : mig a k e t t ő ereje egyensúlyban t a r t j a egymást v a g y pedig az egyik nagyon is túlsúlyban van a másik f e l e t t , addig b é k e van az országban, mihelyt azonban az erők egyensúlya megbomlik, pártvillongás és t e s t v é r h a r c z szokott dúlni e h a z á n . Ott van ez a két p á r t a legkülönfélébb elnevezés a l a t t az o r s z á g

39 minden válságos helyzetében, ú g y hogy az egyik rends z e r i n t az e u r ó p a i eszmék h a t á s a alatt áll, a másik pedig a nemzeti j e l l e g f e n t a r t á s á n a k köszönheti létét. E n d r e és Béla, Salamon és a herczegek, Álmos és K á l m á n , II. B é l a és Borics, I m r e és Endre, I I I . E n d r e és R ó b e r t Károly, Trencsini Csák Máté és R ó b e r t K á roly, I I I . F i i g y e s római császár és Hunyadi Mátyás, Szapolyai J á n o s é s II. Ulászló viszályaiban, a k u r u c z és labancz-világban, a r e f o r m p á r t és pecsovic^ok, a szabadelvűek és függetlenségiek küzdelmében mindenütt szembe t a l á l k o z n a k egymással az európai és nemzeti á r a m l a t o k úgy, h o g y a küzdelemnek végső e r e d m é n y e az, hogy a n e m z e t megmaradt u g y a n a z , de m á s r é s z t folytonos állandó összeköttetésben m a r a d t E u r ó p á v a l is, melynek eszméit, újításait, intézményeit a m a g y a r nemzeti szellemmel ö s s z e t u d t a egyeztetni. Ha a k é t áraml a t közül a k á r m e l y i k állandó t ú l s ú l y r a vergődnék, úgy hogy küzdelem t ö b b é nem létesülhetne, a m a g y a r nemz e t u e k vagy n e m z e t i különállásáról kellene lemondania és beleolvadni valamelyik európai nemzetbe, a mint ez a veszély a k á r h á n y s z o r fenyegetett m á r bennünket, vagy pedig lemondva az európai befolyásról az egyoldalú nemzetieskedés következtében m a g á r a maradva, tovább fejlődésének minden feltételéről mondana le, a minthogy ilyen állapotoknak is egész k o r s z a k a i vannak m a g y a r történelmünknek. Már a második nemzeti v i s s z a h a t á s Aba S á m u e l k o r á b a n , midőn P é t e r királyt e l k e r g e t t é k , nem t á m a s z kodott tiszta p o g á n y elemekre, valamint a k ö v e t k e z ő nemzeti vissza h a t á s o k s e m ; mikor I. E n d r e és B é l a h e r c z e g igazi n e m z e t i magyar hadviselési m ó d j u k k a l I I I .

40 Henrik római c s á s z á r hadait a H a n s á g mocsaraiban és a Bakony vadonaiban megsemmisítették és ezzel egy fél évezredre elhárították a n é m e t beolvasztási kísérlet e k rémképeit, a magyar h a d s e r e g zömében k e r e s z t y é n had. Szent L á s z l ó korában épen Szent László személyében a korábbi nemzeti p á r t vezére f o g l a l j a el a trónt és I s t v á n magyar k i r á l y szentté a v a t t a t á s a jelzi azt az időpontot, a midőn a k e r e s z t y é n s é g és a magyar nemzeti jellem egybe f o r r o t t teljesen. Az Á r p á d házbeli nemzeti királyaink az ország f ü g g e t l e n s é g é t mindig jobban f é l t e t t é k a r ó m a i császár túlkapásaitól, hóditásvágyától, mint a pápai mindenhatóságtól, m e r t az utóbbi ellen biztosítva voltak az apostoli k i r á l y s á g b a n gyökerező jogok következtében. Nem is fordultak elő Magyarországon a pápai h a t a l o m n a k a nemzeti k i r á l y s á g tekintélyét oly mélyen s é r t ő túlkapásai, mint Földnélküli J á n o s k o r á b a n Angliában és IV. H e n r i k k o r á b a n Németországon. Magyar király nem volt C a n o s s á b a n ! I g a z , hogy voltak gyenge királyaink, kik a l a t t a n e m z e t érdekeinek a rovására pápai és egyházi érdekek érvényesültek, mint I. Imre, II. E n d r e és Kun László k o r á b a n ; de voltak viszont olyanok is, a kik nyíltan utasicották vissza a p á p a s á g által követelt jogfeladást, mint a hogy ezt t e t t e Szent L á s z l ó ; vagy egyeneseu s z e m b e mertek szállani a pápai a k a r a t t a l , a hogy t e t t Könyves Kálmán, a midőn a p á p a s á g által M a g y a r o r s z á g b a k ü l d ö t t k e r e s z t e s hadakat onnét kiverte, vagy m e g f e n y e g e t t é k a p á p á t az országgal szemben tanúsított s z ü k k e b l ü s é g e é r t , a hogy Mátyás k i r á l y cselekedett. Ne f e l e d k e z z ü n k meg azonban arról sem, hogy a

41 p á p a s á g Magyarországot épen n e m z e t i kiizdelemeiben is évszázadokon át. úgy erkölcsi, mint anyagi eszközökkel hathatósan t á m o g a t t a a törökök ellen. N a g y L a j o s t ó l kezdve I. Leopold királyig, tehát 300 éven á t mindig szerepel Magyarországon pápai pénz, pápai had, pápai áldás a pogányság visszaverésére. T ö r ö k verő Hunyadink l á n g e s z é t is a h a z a f i a s lelkesédésen kívül a p á p a s á g által szított vallásos lelkesültség t á p l á l t a . A magyar n e m z e t t e h á t b e l e k e r ü l t a k e r e s z t y é n ség vonzó körébe a nélkül, hogy a z utóbbi a m a g y a r nemzeti eszmét meg t u d t a volna bontani. A középkori k e r e s z t y é n s é g n e k k é t központi i n t é z m é n y e volt, ezek egyike a római p á p a s á g , másika a római c s á s z á r s á g ; minthogy ezek maguk is élet halálharczot vivtak egymás ellen, a m a g y a r nemzet k e t t e j ő k közül a z t támogatta, mely kevésbbé á r t h a t o t t egyéniségének ; ez pedig a p á p a s á g , melynek hatalmi túlkapásaival s z e m b e n a Szt. I s t v á n által s z e r z e t t apostoli jogok is h a t h a t ó s a n megvédték. Szent L á s z l ó VII. Gergely pápa é s IV. Henrik viszályakor h a t á r o z o t t a n a p á p a p á r t j á n van, már csak a z é r t is, minthogy IV. H e n r i k Salamon trónigényeinek t á mogatásával M a g y a r o r s z á g f ü g g e t l e n s é g é t f e n y e g e t t e ; a W e l f e k és Ghibellinek világra szóló harczában a m a g y a r királyok szintén, mint a pápák, ghibellinek, m e r t a császárok W e l f e k voltak. A c s á s z á r s á g n a k és p á p a s á g n a k harcza mindkettőnek e r e j é t kimerítette, mind a k e t t ő gyengeségét a v i l á g előtt nyilvánvalóvá tette, a gondolkozó elméjű e m b e r e k m á s u t t k e r e s t e k az é r z ü l e t számára t á p l á l é kot. így k e l e t k e z e t t az emberiség fejlődésében a műv é s z e t e k és tudományok ú j j á s z ü l e t é s e a régi görög-

42 latin minta formáczió.)

alapján

(renaissance)

és

a

hitújítás

(re-

IV.

A reformáczió egyetemes történelmi jelentősége. A mig· a pápaságot az ókeresztyén szellem hatotta át, v a g y legalább a z ezen szellemből származó oly érzület, mely a nagy t ö m e g e k e t l e l k e s e d é s r e t u d t a ragadni, h i v a t á s a m a g a s l a t á n állott. I g e n helyesen ismerte fel tekintélye f e n t a r t ó eszközeiként, ha Attila betörését m e g a k a d á l y o z h a t t a , ha E u r o p a vad pogány népeit m e g t é r í t e t t e , l e l k e s e d é s t tudott ébreszteni a keresztyén n é p e k b e n a m o h a m e d á n világ· ellen, a midőn a mórok, szeldsukok, ozmánok ellen a k e r e s z t e s hadj á r a t o t h i r d e t t e . Semmi s e m mutatja j o b b a n a pápaság rendkívüli tekintélyét, mint azon tény, hogy a midőn a vad normannok a p á p a ellenségeinek szövetségében R ó m á t elfoglalták, a pápát foglyul ejtették és a győzelem végső következménye a p á p a fogsága lett volna, a marczona h a r c z o s o k a foglyúl ejtett p á p a előtt t é r d r e esve, áldását k é r t é k . V a g y gondoljunk a piaeenzai zsinatra, a midőn a mindenünnen összesereglett nép ezrei a hirtelen, elemi erővel kitörő vallásos l e l k e s ü l t s é g hatása a l a t t k i á l t o t t á k : „Isten a k a r j a " és k e r e s z t e t tűzve mellűkre, mentek neki minden emberi nyomorúságnak, a mi rosszul fegyelmezett és élelmezett, önző czélokra kizsákmányolt h a d a k a t érhet. Csakhogy emberek

voltak

a pápák;

a

tömegek

43 vakbuzgó babonás t i s z t e l e t e annyira megszédítette őket, hogy mint h a j d a n a római c s á s z á r o k őrülete, a z ő k á p r á z a t u k sem t u d o t t megállani azon lépésnél, a hol m á r a tömegek vakbuzgalmával való visszaélés kezdődik. Az óriási erkölcsi erő b i r t o k á n a k é r z e t e ezen erő fokozására k é s z t e t t e a p á p a s á g o t akkor, midőn azt fokozni többé nem lehetett már. A p á p a s á g o t külsőleg is elismert világhatalommá tenni, a pápa k o r látlan h a t a l m á t örök időkre biztosítani; mindama t é n y e zőket, melyek e czél ú t j á b a n vannak, megsemmisíteni, ez volt a p á p a s á g végső vágya. É s midőn e czélt t ű z t e maga elé a savonai ács fia, VII. Gergely pápa, e g y világrenditő s z o m o r ú j á t é k hősévé lett. A nagy czél, az emberiség nagy r é s z é n e k vallási é r z ü l e t é t egy e m b e r a k a r a t á n a k rendelni alá, melynél m e r é s z e b b e t világhódító m a g a elé nem t ű z ö t t , a törhetetlen erő, melyet meghajtani nem, csak megtörni lehetett, a czél megvalósítására szánt erőtömegek lángeszű csoportosításai, a küzdelem vezérének szédítően egyoldalú elfogultsága, a világot megrendítő összeütközés i z g a l m a s fordulatai minden gondolkozónak megdöbbentő b á m u l a t á r a t a r t h a t n a k igényt. V I I . Gergely p á p a minden i n t é z k e d é s e : a p á p a v á l a s z t á s t megejtő bíbornoki testület ú j j á szervezése, a papi nőtlenség behozatala, a papi méltóságoknak t i s z t á n egyházi h o z z á j á r u l á s u t j á n való adományozása, egyetlen nagy eszmévé e g y e s ü l n e k : az egyházat minden világi h a t a l o m befolyása alól kivonni és azt e n n e k föléje hel y e z n i . Csak egy f e l ü l e t e s pillantás is mindez intézkedések lényegébe, m e g m u t a t h a t j a VII. G e r g e l y lehetetl e n ü l m a g a s a n szárnyaló hatalmi czéljainak képtelensé-

44 gét. A világi papoktól a családi életről való lemondással a h i t v e s t á r s és g y e r m e k e l h a g y á s á t és erkölcsi m e g b é l y e g z é s é t k í v á n t a ; a fejedelmektől a nagy papi j a v a k n a k adományozását, az utóbbi minden viszontkötel e z e t t s é g e nélkül, a bibornokoktól minden egyéni a k a r a t nyilvánulás a l á r e n d e l é s é t a pápa k o r l á t l a n h a t a l m á n a k , a c s á s z á r t ó l a pápai nagyobb h a t a l o m n a k nyilt és feltétlen elismerését. É s midőn mindezek kivoltak híva a h a r e z r a , V I I . Gergely a világi p a p s á g g a l szembeállította a s z e r z e t e s e k e t , a k i k megint a n a g y néptömegeket mozgósították, a f e j e d e l m e k e t e g y m á s ellen indította harezba, a c s á s z á r t p e d i g alattvalóival. A császár személyes m e g a l á z k o d á s a a pápa előtt Canossában a p á p a h a t a l m á t delelő p o n t j á r a hozta, melyen túl szédületes lejtő k ö v e t k e z e t t : a felszabadított erők a k ü z d e l e m hevében nem engedelmeskedtek többé a vezetők a k a r a tának, mindegyik a s a j á t külön é r d e k é é r t küzdött és igy a c s á s z á r i hatalom felülkerekedett, Kómát elfoglalta, a p á p a p e d i g száműzve, csalódva, kimerülve halt m e g Anconában. VII. G e r g e l y összetűzése a világi hatalommal volt a legválságosabb, legnagyobbszabású valamennyi e f a j t a k ü z d e l m e k között; I I I . Incze pápa k ü z delme I I . Frigyessel, V I I I . Bonifáczé I V . Fülöp, f r a n czia k i r á l y l y a l már az erők kisebbszerű csoportosítása mellett é s a p á p a s á g határozottabb kudarczával végződött. Ε harezok m e g m u t a t t á k , hogy a p á p a s á g nem rendelkezik a nagy t ö m e g e k érzületével oly m é r t é k b e n , mint a h o g y az a világi hatalommal való küzdelmében a p á p a s á g é r d e k é b e n szükséges l e t t v o l n a ; de a r r a is s z o l g á l t a t t a k bizonyítékot, hogy a p á p a s á g o t sem l e h e t

45 világi fegyverekkel megsemmisíteni. A p á p á k a t le lehet e t t tenni erőszakkal, sőt bebörtönözni, elűzni, számkivetni, de hatalom ki nem tépi a p á p a s á g tekintélyének g y ö k e r é t a nép szivéből mindaddig, a mig az magától ki nem szárad, m e r t ez volt a pápai hatalom egyes egyedüli alapja. A p á p a s á g n a k a császársággal f o l y t a t o t t küzdelme nem a p á p a s á g b u k á s á t eredményezte, h a n e m csak azt, hogy nem birt a c s á s z á r s á g fölé emelkedni. Más, sokkal veszedelmesebb ellenségnek kollett fellépnie, mint a császári hatalom volt, hogy a p á p a s á g o t l é t a l a p j á b a n i n g a s s a meg. Az emberek érzés és gondolkozás m ó d j á ban k e l l e t t ama változásnak végbemennie, melyet ellenőrizni nem lehetett, mely titkon, észrevétlenül, a veszély sejtelme nélkül az egyház szervezet életadó alkotó elemeit t á m a d t a meg és t e t t e hivatásukra képtelenné. E z e n változást a renaissance ( ú j j á s z ü l e t é s ) okozta. É r t j ü k pedig a l a t t a azon szellemi m o z g a l m a t , melynek czélja volt a tudomány és művészetek t e r é n az immár megkövesedett felfogással szakítva, a régi görög és római minták alapján ű j művészetet és tudományt alkotni meg. Miután az ókori államalkotó szellem és vallásos érzület letűnt és ezek minden m e g n y i l a t k o z á s a a tudományban és művészetben is, helyöket p e d i g a k e r e s z tyén világfelfogás váltotta fel, a k e r e s z t y é n s é g e t k é p viselő egyházszervezetnek gondja volt a r r a , hogy a régi pogány mű- és tudományemlékek e l p u s z t u l j a n a k , a mennyiben a népvándorlás dúlásai u t á n még f e n m a r a d t a k volna. A műemlékek a feldúlt városok romhalmai között m a r a d t a k , a római irók művei pedig elvétve egy egy zárda könyvei között hevertek. A középkori

46 keresztyén e m b e r müízlése beérte egy egy szent kezdetleges k é p é v e l vagy szobrával. A k e r e s z t y é n tudományosság is m é g a 13. s z á z a d b a n sokkal a l a n t a b b fokon állott, mint a mohamedán tudomány. Mellőzve a tudományok és művészetek ujraszületésének lefolyását, mi itt csakis ezen u j r a s z ü l e t é s h a t á sát kívánjuk figyelemmel kisérni, melyet a római egyházra g y a k o r o l t . A k e r e s z t y é n vallásos érzület, j o b b a n mondva, a középkori k e r e s z t y é n e g y h á z s z e r v e z e t oly kizárólagos befolyást g y a k o r o l t az e m b e r e k r e , hogy a műalkotás és tudományos k u t a t á s s z a b a d s á g a is k o r l á t o z v a v o l t ; képzőművész nem követhette a s a j á t egyéniségéből merített eszményképet, t u d ó s nem t á m a s z k o d h a t o t t az egyéni meggyőződés á l l á s p o n t j á r a , m e r t az egyház kiszabta a m ű v é s z számára a mintát, a t u d ó s s z á m á r a a h a t á r t , m e l y t ő l eltérni v a g y emezt á t l é p n i egyértelmű volt az e r e t n e k s é g g e l , a mi pedig a k ö z é p k o r b a n nem volt t r é f a dolog. A p a p s á g n a k igen könnyii volt a s a j á t hatalmát veszélyeztető gondolatot, t a n t , műalkotást az e r e t n e k s é g vádjával illetni és a z u t á n a nép könnyen előidézhető v a k b u z g ó s á g á n a k áldozatul dobni. J a j l e t t volna a n n a k a művésznek, a ki Mária s z o b r á t nem valami m e g s z o k o t t modorban készítette volna el, v a g y annak a t u d ó s n a k , ki oly k u t a t á s i e r e d m é n y r e j u t o t t volna, mely a z egyház t a n a i v a l e l l e n k e z e t t . Nem egy, de v é g h e t e t l e n sok ok m ű k ö d ö t t k ö z r e , hogy a k ö z é p k o r három utolsó százada a l a t t oda f e j lődtek a dolgok, hogy O l a s z o r s z á g b a n senki sem ütközött meg azon, ha a f e s t ő a s a j á t k e d v e s é t f e s t e t t e le Máriának o l t á r k é p ü l ; a t ö m e g r á i s m e r t az eredetijére,

47 de az nem volt akadály, hogy le ne boruljon előtte ; magának a pápának p a l o t á j a tele volt oly f a l f e s t é s e k kel, melyek a régi pogány isteneket á b r á z o l t á k . A pápáktól le a mivolt s z e r z e t e s i g lelkesedtek mindenért, a mi a görög-római pogány világból f e n m a r a d t , a k á r műtárgy, a k á r gondolat volt az. P á p a volt az, ki a Krisztus személyét illető evangéliumi f e l j e g y é s e k e t a mesék sorába u t a l t a , egyházi f é r f i ú volt az, ki az egyházi álláspontot, hogy nem a föld. hanem a nap mozog, halomra döntötte azzal, hogy még az őt börtönre itélő egyházi törvényszék előtt is h a n g o z t a t t a : „ É s mégis a föld mozog." Mindez csak a n n y i t bizonyít, hogy a pápaságot, a k e r e s z t y é n e g y h á z s z e r v e z e t intéző k ö r e i t nem a vallásos szellem hatotta á t többé, hanem vagy a régi pogány világ iránti l e l k e s e d é s vagy a mi tán ennél is rosszabb v o l t : a k ö z ö n s é g e s ember mindennapi szenvedélyei: üzérkedés, hiúság, fényűzési h a j l a m és kéjvágy. Az egyház maga nagyon is érezte, hogy nem áll hivatása m a g a s l a t á n ; é l e s e l m é j ü emberek, mint Macchiavelli megjósolták a közeli r o m l á s t , egyes j e l e n s é g e k pedig egész valóságukban t á r t á k a világ elé az egyházszervezet nagy bajait. Ilyen j e l e n s é g e k : a p á p á k Avignonba való költözködése és a p á p a s á g önkéntes megalázkodása a franczia királyi hatalom előtt ; a kettős, sőt hármas p á p a s á g ; a p á p a s á g egyes családok birtokába jut és a legegyoldalubb családi politika szinterévé lesz a pápai udvar. A Medici és Borgia családbeli p á p á k bűnei pedig egész k ö z ö n s é g e s bűnök már. Mindezen k ö r ü l m é n y e k igen t e r m é s z e t e s s é teszik azt, hogy a mi a p á p a s á g b a n , értve ez a l a t t a középkori k e r e s z t y é n s é g egész szervezetét, vagy mondjuk a

48 katholiczismusban fonák, félszeg· volt, v i s s z a h a t á s t idézett e l ő : a világi h a t a l o m r a való törekvés a csás z á r s á g g a l folytatott h a r c z o k r a v e z e t e t t , ami a pápas á g r a n é z v e nem volt ugyan végzetes, hanem nagys z a b á s ú hatalmi tényezőből a l á s ü l y e d t az európai nagy politika jelentéktelen tényezőjévé m á r mint államhatalom, melynek h a d s e r e g e , diplomácziája és érdekei v a n n a k ; a művészet t e r é n gyakorolt s z e r t e l e n egyetemesítő t ö r e k v é s e a r e n a i s s a n c e - r a v e z e t e t t ; a tudományok t e r é n elfoglalt központosító á l l á s f o g l a l á s a pedig, mely az úgynevezett scholastikában n y e r t kifejezést, a h u m a n i s m u s r a vezetett, vagyis a tudósok nem kérdezték többé a z t , váljon tudományos k u t a t á s a i k eredménye ö s s z h a n g b a n van-e a katholikus é r d e k e k k e l , hanem meggyőződésüket k i m e r t é k mondani m é g ezen érdekekkel s z e m b e n i s ; végre a vallásos é r z ü l e t tekintetében, mely t é r e n leginkább sikerült az e m b e r e k s z a b a d s á g á t bilincsbe verni, már a X I I I , századtól fogva folyton m u t a t k o z n a k visszahatások, melyek a megparancsolt egyetemes vallásos érzelemmel szemben a t e r m é s z e t e s egyéni vallásos érzelmet, a t a r t a l m a t l a n , holt formulák helyébe, a f r i s s e n üdén alkotó lelkiismereti szabadságot törekedtek megvalósítani. K é t eszközt t ö r e k e d e t t a katlioliczizmus alkalmazni azon czél elérése végett, hogy az egyetemes u r a l m á t f e n y e g e t ő egyéni vallási á r a m l a t o k a t veszélytelenekké t e g y e : az egyik az ilyen m o z g a l m a k n a k csir á j u k b a n való elfojtása, a másik pedig a s a j á t szervetének c z é l s z e r ü átalakítási törekvése volt. Egyik irányú törekvés sem v e z e t h e t e t t állandó és n a g y sikerekre. A mozgalom csirájában elfojtható volt mindannyiszor,

49 valahányszor az e g y e t e m e s egyházi szervezettel szembenálló egyéni vallásos érzületen alapuló ujitási törekvés ott és olyankor lépett fel, a hol és a mikor kellő előkészület nélkül, a viszonyok ellenére, számos előre nem látott a k a d á l y daczára a k a r t érvényesülni. A Savonarola, Wald, Wikleff, H u s z és L u t h e r által vezetett mozgalmak t e r j e d e m e , mélysége és igy h a t á s a és fontossága t e k i n t e t é b e n is könnyen észrevehető fokozatosság van. E z e n mozgalmak e g y r e fokozódó hevülettel rohanják m e g a katholiczizmus régi, épen azért k o r h a d t s á g a d a c z á r a is erős, é p ü l e t é t . Ne higyjük azonban azt, hogy csak azon f é r f i a k állottak élén egy-egy újítási mozgalomnak, kiket f e n t e b b megemlítettem. E z e k a t ö r t é n e l e m által t u d o m á s u l vett n a g y szabású mozgalmaknak voltak vezetői. T e m é r d e k lehetett azon esetek s z á m a , hol az egyházi hatalom é b e r sége a k á r okos t a p i n t a t t a l , akár erélyes megtorlással feltűnés nélkül t u d t a az eretnekséget megsemmisíteni. Megint csak a s z e r z e t e s e k voltak a nagy központi szervezetnek s z e r t e á g a z ó i d e g s z á l a i : ők szimatolták ki az eretneket, ők s z o l g á l t a t t á k át a világi hatóságoknak és segítették m e g é g e t n i ; de viszont az δ soraikból kerültek ki az e r e t n e k e k is, a szerint, a mint köziilők egyik-másik mélyebben gondolkozó, e l s z á n t lelkületű ember k e r ü l t ki. A katholiczizmusnak ö n f e n t a r t á s á é r t folytatott küzdelmében másik eszköze volt azon komoly, öntudatos törekvés, melynél fogva a mutatkozó hiányokat, visszaéléseket és t ú l k a p á s o k a t megszüntetni vagy legalább mérsékelni igyekezett. Az úgynevezett reformzsinatokon n y e r t kifejezést ezen törekvés. A törekvésnek 4

50 azonban meddőnek k e l l e t i maradnia, minthogy elvi j e l e n t ő s é g ű njitásokat, melyek a hiányokat nem egyenkint, h a n e m egész r e n d s z e r ü k b e n t u d t á k volna megjavítani, a zsinatoktól várni m á r csak a z é r t sem lehet e t t , m e r t a visszaélések m e g s z ü n t e t é s e sok egyházi személynek, rendnek, intézménynek n a g y anyagi veszt e s é g é t okozta volna. A búcsú körül t á m a d t visszaéléseknek úgy elejét venni, hogy az e g é s z búcsút megs z ü n t e t t é k volna, annyi l e t t volna, mint a pápaságot és p a p s á g o t jövedelmének egy h a r m a d r é s z é t ő l megfosztani. É p oly kevéssé l e h e t e t t várni, hogy a zsinat t ö b b s é g é t k é p e z ő p a p s á g világi javairól, a papi tizedről, földesúri, rendi jogairól lemondjon. Ily körülmények k ö z ö t t a régi elvek m e g m a r a d v á n , a visszaélések egészen sohasem s z ű n t e k meg, sőt az e g y r e bomladozó egyházi fegyelem k ö v e t k e z t é b e n csak fokozódhattak. Csak az volt mindvégig a k é r d é s , hogy a művelődési, politikai és hitéleti irányok közül, mint a mel y e k r e a legnagyobb súlylyal nehezedett a katholicismus korlátozó befolyása, melyik fogja azon v i s s z a h a t á s t gyakorolni, mely valamennyinek é r d e k é t magába felvéve, a tömegeket á t h a t v a és magával ragadva, általános és n a g y rohamot fog intézni a p á p a s á g ellen. Az idők ezen t e l j e s s é g e akkor k ö v e t k e z e t t be, mikor m á r nemcsak az éles elméjű, gondolkozó emberek, h a n e m a nép széles rétegei is k é n y t e l e n e k voltak az egyházi intézmények gyengeségéről, az egyházi f é r fiaknak h i v a t á s u k k a l ellenkező érzületéről tudomást venni. A nép m a j d minden fiának volt m á r az idő szerint t a p a s z t a l a t a a r r a nézve, hogy az egyházi r e n d t a g j a i n a k az élete és az általuk h i r d e t e t t tanok k ö z ö t t

51 á t h i d a l h a t a t l a n m é l y szakadék v a n . A nép élcze, gúnya és ellenséges i n d u l a t a kisérte egyidejűleg a p a p o k és s z e r z e t e s e k önzését, kicsapongásait és zsarolásait. A művelődési irány n e m bonthatott zászlót a p á p a s á g ellen, m e r t az utóbbi öntudatlanul önként, minden ellenállás nélkül t e t t e le a fegyert és hódolt meg a renaissance és h u m a n i z m u s előtt. Különösen Olaszországban volt divat, a k e r e s z t y é n vallásos érzül e t t e l homlok e g y e n e s t ellenkező m a g a t a r t á s t tanúsít a n i a annak, a ki a z t akarta, hogy finom és művelt e m b e r n e k t a r t s á k . P a p i f e j e d e l m e k és p á p a nemcsak b ő k e z ű r e n a i s s a n c e k o r i műpártolók, hanem a k á r h á n y közülők nagy h i r r e vergődött h u m a n i s t a tudós és iró. A n e m keresztyén szellemű renaissancekori művészet és tudomány t á m a d á s a tehát n y i l t ajtók b e t ö r é s e lett volna. A pápaság elleni politikai visszahatás eddig is megvolt, ez volt a legrégibb valamennyi k ö z ö t t . IV. H e n r i k és II. F r i g y e s római császárok, S z é p F ü l ö p f r a n c z i a király t á m a d á s a i pórig a l á z t á k a p á p a s á g o t , csakhogy ezek egy hajszálnyit s e m ártottak a p á p a s á g benső tekintélyének. A nép mindig megkülömböztette az intézményt a személytől, sőt a pápa személyét ért meggyalázás vagy s z e r e n c s é t l e n s é g még nagyobb dicsf é n y n y e l övezte az intézményt. A p á p a s á g az őt üldöző világi hatalommal szemben mindig vissza tudott vonulni oda, hova ez őt n e m k ö v e t h e t t e : a népek szivébe. E g y tér volt t e h á t csak, m e l y e n a p á p a s á g megtám a d t a t v a védtelen volt és ez az egyéni hit, az egyéni vallásos érzület tere volt. A XVI. s z á z a d volt a n a g y egyházi forradalom időpontja, színhelye p e d i g Németország. Mind 4,

52 e körülmények n e m véletlenségek. A XVI. s z á z a d i g a római katholiczizmus nagy é p ü l e t e a nagy idők követk e z t é b e n erősen m e g volt r o n g á l v a , lakói igényeihez k é p e s t nem volt sem elég t á g a s , sem elég biztos, sem elég kényelmes, a kis mérvű t a t a r o z á s o k csak pillanatnyi j a v u l á s t idéztek elő. V a g y teljes rommá kellett lennie az épületnek és akkor a lakókat a romokba tem e t k e z é s és h a j l é k t a l a n s á g veszedelme fenyegette, vagy neki kellett látni csákánynyal é s feszítő v a s a k k a l , az é p ü l e t n e k egyes f a l a i t lehordani, a tetőket lehányni, uj f a l a k a t , uj tetőt létre hozni és a jövő nemzedéknek egészséges, t á g a s és biztos h a j l é k o t teremteni. Voltak azonban az épületnek oly részei, melyek ellenállását sem feszítő rud, sem csákány le nem győzte, melynek lakói a z t á n így be is érték a r é g i hajlékkal, míg körül ö t t ü k minden megujult. Hogy pedig a reformáczió n a g y munkájához a kéz, az ész és a vér Németországból került ki első sorban, a n n a k okából megemlítjük a k ö v e t k e z ő k e t : nincs a világnak az a népe, tán csak az egy zsidót véve ki, melynek vallásos érzülete oly mély, éber és állandó, mint a n é m e t é ; a spanyol nép egyáltalában n e m érezte az egyházi reformok szükségét, beérte a régi h a j l é k k a l , belőle indult ki később az ú j í t á s elleni v i s s z a h a t á s ; az olasz nép a p á p a s á g tőszomszédságában, apró k é n y u r a k r a b i g á j a alatt görnyedve, a p á p a s á g ezer f o g y a t k o z á s á n a k szemtanuja, szellemben á t m e g áthatva a renaissance és humanizmus eszméitől, meghaladott állásp o n t n a k t e k i n t e t t e a hitéleti, vallásos érzületbeli felf r i s s ü l é s h e z v i s s z a t é r n i ; az angol népnek megvolt a m a g a r e f o r m a t o r a Wiklef személyében, csakhogy e nép

53 n a g y o n is el volt különítve a nagy európai világtól, semhogy Wiklef fellépése á l t a l á n o s a b b h a t á s t tudott volna kelteni. A franczia n é p teljesen b e é r t e azzal a t e l j e s diadallal, melyet politikai téren a pápasággal szemben aratott akkor, midőn az avignoni p á p á k a t a f r a n c z i a k i r á l y s á g lábainál l á t t a , bár szellemi téren a W a l d e n s e k k ü z d e l m e a p á p a s á g g a l még nem volt elfel e j t v e . Kisebb nemzetekben sem számithatott a hitéleti megújulás, vagyis reformáczió általános európai hatásra, a mint azt H u s z J á n o s és a c s e h reformáczió bizonyítja. A német nép ellenben f ö l d r a j z i l a g is központi helyet foglal el az európai népek s o r á b a n , előljárt a művelts é g é t ápoló és t e r j e s z t ő népek között, mint g e r m á n fajú nép számithatott az angol, holland, dán és svéd népek rokonszenvére, mint a p á p a s á g politikai ellenfele is élénk emlékezetében tartotta, mennyi derék harczosa v e s z e t t oda az alpeseken túl a nemzeti ellenséggel f o l y t a t o t t harczokban. Mikor m á r igy a siker minden feltétele m e g volt, az irányok kijelölve, az a k a d á l y o k legnagyobb részben elhárítva, a k e d é l y e k előkészítve, a tömegek várakoz á s a felkeltve, a levegő tele gyúanyaggal, m á r csak egy férfiura volt szükség, a k i a hadi lobogót ki meri bontani, e l s z á n t a n sújt le az ellenségre, a veszélyre nem ügyelve az ellenség b á s t y á j á n az első k ö v e t megmozdítja. Ilyen férfiú akadt is L u t h e r Márton személyében. L u t h e r Márton nem azon világtörténeti nagyságok sorából való, kik az emberiséggel szemben teljesítendő h i v a t á s u k a t m á r korán m e g s e j t i k , erre ö n t u d a t o s a n és szenvedélylyel készülnek és v a g y diadalt a r a t n a k vagy

54 e l b u k n a k küzdelmükben, mint Columbus Kristóf vagy V I I . Gergely. A fiatal igénytelen szerzetes a b b a n a p i l l a n a t b a n lett elsőrangú történelmi n a g y s á g g á , mikor e l s z á n t hősiessége kitörő h e v ü l e t é b e n milliók érzülete e g y s z e r r e nyert kifejezést. A wittenbergi vártemplom a j t a j á r a k i f ü g g e s z t e t t 95 t é t e l zászlóbontás volt régi és ú j világ, egyházfejedelmi és papi osztályérdek meg hitérzület, gondolat zsibbasztó s z ő r s z á l h a s o g a t á s meg s z a b a d k u t a t á s i szellem, h í t k é n y s z e r meg lelkiismereti s z a b a d s á g keltek egymással c s a t á r a eme zászlóbontás után. É s a nagy Németország minden fia, a h a j l é k t a l a n vándortól a fejedelmekig h a r c z o s o k k é n t követték e zászlót ; csak a f e j e d e l m e k f e j e d e l m e , V. Károly császár szive, lelke m a r a d t teljesen é r i n t e t l e n a nem csak vallási, h a n e m nemzeti mozgalom e s z m é i t ő l ; akkor ingott meg a római császári k o r o n a nemzeti ellenhatás következt é b e n először a Habsburgok f e j é n . L u t h e r Márton volt az egységes n é m e t nemzet első nemzeti hőse, L u t h e r M á r t o n fellépése és a politikailag nemzeti alapon újjá s z e r v e z e t t N é m e t o r s z á g egy h o s s z ú történelmi fejlődés első és utolsó lánczszemét k é p e z i k . L u t h e r t r á l e h e t e t t venni s z é p szóval, hogy a mozgalom részéről való m e g s z ü n t e t é s é r e Ígéretet tegyen, az egyházi fegyelmi eszközökkel l e h e t e t t őt megfélemlíteni, szőrszálhasogató v i t a t k o z á s b a n lehetett vele szemben vitatkozásbeli ügyességen alapuló, látszólagos győz e d e l m e t aratni, birodalmi g y ű l é s e n lehetett ellene birodalmi átkot k i c s i k a r n i : de a milliók szivében megfog a m z o t t lelkesedés és á t a l a k u l á s i mozgalom elé g á t a t vetni egyet j e l e n t e t t a l e h e t e t l e n s é g g e l . Csak a spanyol, olasz és keleti k e r e s z t y é n s é g e t nem r a g a d t a ma-

57 összetartó b e n s ő ereje van ; mihelyt ez megszűnik, helyre áll megint az e g y é n feltétlen önzése. Ebből m a g y a r á z h a t j u k meg m a g u n k n a k azt a j e l e n s é g e t , hogy ugyanazon e m b e r bizonyos körülmények k ö z t önzetlen hősies és önfeláldozó, mig m á s körülmények között önző gyáva és m á s o k a t kizsákmányoló. Mi ma oly korban é l ü n k , midőn az érdekek az érzületeknek föliba k e r ü l t e k : a legtöbb e s e t b e n nem az után indulunk, a mit meggyőződésünk parancsolólag követel, hanem fontoskodva mérlegeljük, a mit érdekeink diktálnak. Nem m o n d h a t j u k , hogy ez a rendkívüli, a visszafejlődő, a korcsállapot. Az emberiségegész fejlődése inkább a z t m a t a t j a , hogy három-négy nemzedéknek j u t . o s z t á l y r é s z é ü l az é r d e k e k csendes z a j t a l a n ápolása, mig az e z e k r e következő negyedik ötödikben a sokáig szunyadozó érzület kitör és szembeszáll a kicsinyes é r d e k e k ezer f a j á v a l , lerombolva őket és a következő é r d e k k ü z d e l m e k n e k új tért, ú j irányokat alkotva meg. É r z ü l e t e i n k nem e g y e t l e n eszme k ö z ö s forrásából származván, a különböző eszmék hol elkülönítve r a g a d ták meg az emberiség egy-egy részének érzületét, úgy hogy e különböző é r z ü l e t e k hol t á m o g a t j á k egymást, hol pedig szembeáilanak egymással, csökkentve vagy meg is semmisítve e g y m á s t . A reformáczió mozgalmának általános, minden mást elfojtó lázrohama m á r több mint h á r o m s z á z esztendeje, hogy hatalmába k e r í t e t t e az európai emberiség legnagyobb részét. E g y k o r ú vele az a mozgalom, mely a mór uralom m e g t ö r é s é t , a jó r e m é n y fokfelfedezését, I n d i á n a k a n y u g o t í művelődés számára való

58 k i a k n á z á s á t , A m e r i k a felfedezését és benépesítését eredményezte. Az utóbbi nagy e r e d m é n y e k n a g y r é s z t a r o m á n népek kezdeményezése folytán jöttek létre. L e h e t , ez az egyik oka annak is, hogy a reformáczióval szemben közömbös, sőt ellenséges állást f o g l a l t a k el. V a g y más fél év századot f o g l a l t le e két mozgalom az emberiség fejlődésében. A X V I I . évszázad közepétől a mult s z á z a d végéig az emberiség azon f á r a dott. hogy azon k o r l á t o k a t , melyek a középkorból fenm a r a d v a , politikai és társadalmi t é r e n még mindig lenyűgözték az emberiséget és m e l y e k e t a reformáczió megkímélt, lerombolja. A tudomány ú j módszert és t a r t a l m a t tudott m a g á n a k megalkotni Cartesius, V e r u lami Bacon. Giordano Bruno, Newton és mások f á r a dozásai következtében. A politikában a középkorias rendi hatalom tűz össze a központosító államhatalommal. melynek e r e d m é n y e a mult századbeli f r a n c z i a forradalom és az ú g y n e v e z e t t felvilágosodott absolutizmus, mely utóbbi s z e r i n t a rendiséget a korlátlan fejedelmi hatalom t ö r e k e d e t t megsemmisíteni. A n a g y küzdelem eredményei a szabadelvű e s z m é k . A szabadelvű e s z m é k h a t á s a a l a t t a művelt emberiség úgy a rendiség, mint a k o r l á t l a n egyeduralom h a t a l m á t m e g a k a r v á n törni, a k o r á b b a n csekély súlyú polgárságot t ö r e k e d e t t az eddigiekkel egyenrangú politikai tényezővé tenni. A mennyiben azonban a s z a b a d elvűség bizonyos h a t á r o k a t tűzött m a g a elé, melyeken túl menni nem a k a r t és a melyeknek folytán a n é p némely elemei a s z a b a d s á g jótéteményéből elvből is ki vannak zárva, a szabadelvűségnél gyökeresebb mozgalom k e l e t k e z e t t az ú j a b b k o r b a n : a socializmus,

59 mely oly társadalmi r e n d e t t ö r e k s z i k kigondolni, hogy belőle az eddigi rend a l a p j á t k é p e z ő egyéni felelősség helyébe az e g y e t e m e s emberi l é p n e , tönkre téve az egyéni tulajdonjogot, örökösödést, szabadságot. A socializmus azonban k é n y t e l e n belátni, liogy czéljai j e l e n legi alakulásuk szerint megvalósithatlanok és csak századok múlva minden tekintetben á t meg át a l a k u l v a fognak a gyakorlati életbe á t m e n n i . T a g a d h a t a t l a n azonban az is, hogy a tisztán a n a p i munkájukból élő néptömegek soraiban k é p e s bizonyos ki nem forrott, ködös homályos é r z ü l e t e t előidézni és fentartani. Már az előző fejezetből l á t t u k , hogy a római katholikus egyházszervezet, mindent felölelő egyetemes világ hatalommá t ö r e k e d e t t válni, a mint neki m e r t menni a középkori h a t a l m a s római c s á s z á r s á g n a k és azt több izben porig alázta, annál kevésbbé t i s z t e l t e egyéb k i s e b b jelentőségű szervezetek szabadságát. Az egyén minden nevezetesebb életkörülménye a l k a l m á ból r á volt utalva az egyházra, ú g y s z i n t é n a családok, t e s t ü l e t e k , rendek, tartományok, n e m z e t e k és birodalmak is. Nagyon t e r m é s z e t e s tehát, hogy a mint a r e formáczió a katholikus egyház s z e r v e z e t é t megbontotta, az egyén, a család, a nemzet a k o r á b b a n az e g y h á z részéről reánehezedő befolyás alól felszabadult, t e h á t önrendelkezési s z a b a d s á g á t visszanyerte. Hogy a n e m zeti nyelv egyházi nyelvvé lett, h o g y az egyházi önk o r m á n y z a t lépett a p r o t e s t a n t i s m u s nyomába, az nem véletlen, hanem az egyházi l a t i n s á g és papi uralom elleni természetes v i s s z a h a t á s . A középkorban a nemzeti e s z m e oly értelemben, mint ma, egyáltalában nincs m e g ; Németország k i r á -

60 lyát római c s á s z á r n a k n e v e z t é k ; az egyház nyelve mindenütt a latin, az e g y h á z számára nem léteztek o r s z á g h a t á r o k , a magyar szerzetes közelebb állott a spanyol s z e r z e t e s h e z , mint a magyar f a j - és nyelvrokonhoz. H a i g a z , hogy nyelvében ól a nemzet, akkor a k ö z é p k o r b a n nem volt élő nemzet, m e r t az egyházi és politikai élet k i z á r ó l a g o s nyelve csakis a latin volt. Midőn t e h á t a reformáczió a latin nyelv helyébe mindenütt a n e m z e t i nyelvet t e t t e az egyház nyelvévé, az egyházi mozgalom s z ü k s é g k é p e n nemzeti mozgalommá is vált. A csehek H u s z J á n o s b a n n e m c s a k egyházuk r e f o r m á t o r á t l á t t á k , hanem nemzetük szülöttét, hősét és dicsőségét, innét van, hogy é p e n a cseh n e m e s e k voltak a l e g e l k e s e r e d e t t e b b h u s z i t á k . L u t h e r biblia fordítása és népies z a m a t ű német nemzeti nyelven t a r t o t t egyházi szónoklatai egy c s a p á s s a l vetették m e g a német nemzeti irodalom alapját- Magyarországban is a prot e s z t a n t i z m u s t e r j e s z t ő i m a g y a r nyelven prédikáltak, m a g y a r r a fordították a bibliát, m a g y a r szertartási könyveket, a magyar nyelv szabályait magába foglaló n y e l v t a n t írtak, m a g y a r nyelven vitatkoztak egymás k ö z t és a k a t h o l i k u s írókkal és így nekik köszönhető egy erőteljes m a g y a r irodalmi nyelv keletkezése. A nemzeti nyelv, mint a nemzeti e s z m e és érzület egyik alapeleme t e h á t már m a g á b a n véve egyenesen a reformacziónak köszöni létét. A nemzeti eszme mai formája azonban nemcsak a nyelv azonosságán a l a p s z i k , hanem a z o n is, hogy az egy bizonyos államterület lakossága közös történelmi fejlődés a l a p j á n közösen t ö r e k e d j é k az ö s s z e s szellemi

61 és anyagi j a v a k megalkotására é s előmozdítására. A kiben ezen törekvés megvan, a z t öntudatosan fejleszti, e r r e vonatkozó gondolatai és érzelmei t e t t e k b e n is kif e j e z é s t nyernek, a n n a k hazafias érzülete van, az szereti hazáját. A honfi érzület m i n d i g meg volt a mag y a r b a n , különben nem ü n n e p e l h e t t ü k volna m e g nemz e t ü n k ezer esztendős f e n á l l á s á t ; pedig nálunknál s o k k a l erősebb nemzetek s o k k a l kisebb veszedelmek következtében p u s z t u l t a k el. A legtöbb m a g y a r emberről feltehetjük, hogy a haza komoly veszedelme idején, é l e t é t is feláldozza hazájáért. I g a z , hogy h a z a s z e r e t e t ü n k a z önfeláldozás mértékén túl nem mehet, de j a j az olyan nemzetnek, mely a c s a t a t é r i önfeláldozó hősiességen kivül egyebet nem n y ú j t a h a z á n a k . A mai viszonyok között a nemzetnek összes erői megfeszít é s é r e van szüksége, hogy a többi nemzetek versenyében a saját becsületének, nem pedig valami szerencsés véletlennek köszönhesse l é t é t ; az élet és véráldozaton kivül becsületes munka, komoly k ö t e l e s s é g t u dás biztosithatja csak a a n e m z e t n e k a jövőt. A hazafias érzületet elvből c s a k az egy szoczialista csoport tagadja meg, mert azt m o n d j a : a h a z a nem ad nekem semmit, a h a z a közönyösen nézi, hogy én hogy nyomorgok, szenvedek, lakói nagyobb r é s z é n e k j ó l é t e okozza az én szegénységemet, a ki n e k e m ken y e r e t ad, egyszersmind szabadságomtól is m e g f o s z t ; azokhoz csatlakozom én, a kik a z egyenlőség, s z a b a d ság, testvériség megvalósítását ígérik, mert a k k o r nem lesz dologtalan élvező tömeg, m e g nyomorgó munkásnép, hanem dolgozik minden e m b e r , az élet javaihoz j o g a van -mindenkinek megszűnik a születés, vagyon

62 és r a n g okozta különbség. H o g y pedig mindez megt ö r t é n h e s s é k , le kell rombolni mindazon k o r l á t o k a t , m e l y e k e t a család, a nemzet, a társadalom az ember e k k ö z ö t t természetellenesen f e l á l l í t o t t . H a ezen t a n o k a t a s z e g é n y nyomorgó munkás e m b e r minduntalan hallja, olvassa, nem csodálhatjuk, h a érdeklődését a legnagyobb f o k b a n felébresztik, hiszen nyomorának megszűnését vagy l e g a l á b b enyhülését v á r j a tőlük és kész meghozni azon áldozatokat, melyekkel a tanok megvalósítása m i n d j á r t k e z d e t b e n j á r : adakozik szoczialista czélokra, e l t a r t j a a szoczialista bujtogatót, előfizet szoczialista lapokra, összeütközik az állami renddel, b e c s u k a t j a magát, c s a l á d j á t nyomorba t a s z í t j a és büszkén vallja m a g á t m a r t i n i a k ; é r z ü l e t é b e n is telj e s e n á t a l a k u l : eldobja magától mindazt, a miről azt hiszi, hogy s z a b a d s á g á t k o r l á t o z z a , családi kötelékét, honfi érzületét, törvénytiszteletét, alattvalói hűségét, vallását. H a azonban valamely vallás t a n a i r a a s a j á t á l l á s p o n t j u k i g a z o l á s á r a van s z ü k s é g , a r r a az ezen a l k a l o m r a j ó ; igy a keresztyén vallás és a szoczialista világnézet közt nagy rokonságot vélnek felismerni, különösen azon tekintetben, hogy az első k e r e s z t y é n e k között is m e g volt a vagyonközösség valamint azon szoczialista elv i s : „A mi a tied, az enyém is." Pedig a szoczialista vagyonközösség és a k e r e s z t y é n vagyonközösség között a k ü l ö m b s é g óriási. Az ó k e r e s z t y é n ember n e m azt mondotta, a mi a tied, az enyém is, hanem megfordítva, a mi az enyém, a tied is. Más szóval a szoczialista észj á r á s a k ö v e t k e z ő : h a szereztél v a l a m i t eszed, munkád, nélkülözésekkel, a z t loptad, az n e m csak a tiéd, hanem az enyém is, k é r e k t e h á t belőle m a g a m n a k r é s z t . Mig

63 a keresztyén elv e z : ka vau valamim és látom, hogy segíthetek r a j t a d , ha szükségben vagy, megosztom veled betevő f a l a t o m a t könyörületességből, f e l e b a r á t i szeretetből. H a ugyancsak szoczialista elv szerint a m u n k á s ember fillérein a k a r más valaki osztozkodni, vájjon nem jön-e reá azonnal az elv l e h e t e t l e n s é g é r e és erkölcstelenségére. A n a g y vagyontömegek megosztását, f o r g a l m á t a mai t á r s a d a l m i és n e m z e t g a z d a s á g i viszonyok minden soczializmus nélkül is eszközlik. Egyéni t u l a j donjog nélkül az ember lemond szabadságáról, az ember i s é g pedig f e j l ő d é s é r ő l ; még az á l l a t is t u l a j d o n á n a k ismeri el fészkét, fekhelyét, eledelét, a miért m e g k ü z d és f á r a d . A társadalom, egyház és államnak igenis kötelessége mindenkinek vagyon és életbiztonságáról gondoskodni, valamint arról is, hogy mindönki munkához jusson, ha beteg, ápolásban és ellátásban részesüljön, hogy gyermekei f e l n e v e l t e s s e n e k ; h a ez nem történhetik meg minden egyes esetben, a k k o r a legtöbbször nem a szervezet f o g y a t é k o s s á g a ennek az oka, hanem igenis az, hogy emberi g y a r l ó s á g u n k b a n a társadalom, egyház és állam által elénk szabott kötelességeinket nem telj e s í t j ü k . L u t h e r annak idején t á m o g a t á s b a n r é s z e s í t e t t e , legalább erkölcsileg, N é m e t o r s z á g p a r a s z t j a i t , a meddig emberi jogaikért tisztességes eszközökkel küzdöttek, mihelyt azonban g y ú j t o g a t n i és gyilkolni kezdtek, m a g a L u t h e r szólította fel a r e n d e k e t , hogy a legerélyesebb eszközökkel állítsák helyre a r e n d e t . A meddig a munk á s o k jogos igényeiket t ö r e k s z e n e k megvalósítani, maguknak, másoknak nem á r t a n a k , a protestáns egyházn a k a t á m o g a t á s á r a is s z á m i t h a t n a k . Azon szemrehányás, hogy a protestáns egyház, mint a mely maga is a r ó m a i

64 katholikus egyházi tekintély lerombolásának köszönheti l é t é t , már e helyzetből kifolyólag is alkalmas a soczializmus t á m o g a t á s á r a . Igaz, a p r o t e s t a n t i z m u s kiszabadította m a g á t a római p á p a s á g uralma alól és szabads á g á é r t megfizetett vérrel és m u n k á v a l ; igaz az is, hogy a p r o t e s z t a n t i z m u s sohasem zárkózik el a szüks é g e s és általa üdvöseknek i s m e r t újítások elől, igaz végre az is, hogy a p r o t e s z t a n t i z m u s más t e k i n t é l y t el nem ismer, mint az egyéni s z a b a d s á g o n alapuló vizsgálódásból származó józaneszii Í t é l e t e t : a protesztantizmus csak azon alakulásoknak áll ellent, melyeket károsoknak és erkölcsteleneknek t a r t , azon régi intézmények lerombolását n e m gátolja, melyek elavultak és meg nem felelők, minél fogva a szélsőségek között az arany középút. A nemzeti eszme j o g o s u l t s á g á t t a g a d j á k még, de nem elvből, amit a szoczialisták, a nemzetiségek. E r t j ü k a l a t t u k azon honpolgárokat, kik vagy a honfoglalás kor á b a n már i t t megvoltak telepedve, vagy a török világ idején és u t á n bevándoroltak és külön nyelvüket és f a j u k a t f e n t a r t o t t á k , t e h á t a tótok, vendek, horvátok, németek, oroszok, oláhok, s z e r b e k . E z e k törekvése csak annyiban veszedelmes a n e m z e t r e , a mennyiben nemzet e t a k a r n a k képezni a n e m z e t b e n vagy pedig elszakadni a m a g y a r n e m z e t t ő l a végett, hogy a szomszédos nagyobb nemzethez c s a t l a k o z z a n a k . E z e n t ö r e k v é s e k a n e m z e t e t igy a legválságosabb veszélyekbe s o d o r h a t j á k a n n á l inkább, mivelhogy a nemzetiségek a magyarországi l a k o s s á g u a k c s a k n e m a f e l é t képezik. A k é r d é s t csak azért v e t j ü k fel, hogy lássuk a prot e s z t a n t i z m u s a nemzetiségieskedőkkel szemben milyen

65 á l l á s p o n t o t foglal e l ; épen a z é r t itt csak azon nemzetiségekről van szó, melyek kebelében protestánsok vannak, t e h á t a tótokról és n é m e t e k r ő l ; a mennyiben pedig a m a g y a r o r s z á g i p r o t e s t á n s n é m e t e k feltétlenül hivei a m a g y a r állameszmének, a n é m e t e k közül csakis az erdélyi szászokról. H a a p r o t e s t a n t i z m u s a nemzetiség i e s k e d é s t csak legkisebb részben is előmozdítaná, a k k o r a nemzeti eszmével jönne összeütközésbe, akkor megszűnnék l é t j o g o s u l t s á g a Magyarországon. A még a honfoglalás k o r á b a n a kárpátok közé szorult t ó t s á g politikai és művelődési tekintetben m á r csak a z é r t sem tudott lépést t a r t a n i a k á r a magyarsággal, a k á r a m a g y a r o r s z á g i németekkel, mert mint legyőzött nép jobbágyává lett a győztesnek, gyakorlatl a n s á g á n á l fogva iparüző központokat, polgárságot alkotó városokat létesíteni nem tudott. A felsőmagyarországi nemesség nagyobb r é s z e a X V I . században p r o t e s t á n s s á lett. igy a t ó t s á g zöme is elfogadta a r e f o r m á c z i ó t ; ez a körülmény azonban politikai és művelődési helyzetén k e v e s e t változtatott. F e n m a r a d á s á t , puszta létét, épen csak a f a j rendkívüli türelme, munk á s s á g a és szívóssága okozta és szó sincs róla, megé r d e m e l t e volna a tótság, hogy a nemzeti ébredés korában egy kis j ó a k a r ó figyelemre m é l t a t t á k volna e nemzetiséget. Ε t e k i n t e t b e n a m u l a s z t á s vádja alól teljesen felmenteni a m a g y a r s á g o t nem lehet. Valóságos szerencse tehát, hogy a 48-ki s z a b a d s á g h a r c z korában, melyben a m a g y a r nemzeti állameszme tűzprób á j á t állotta ki, a t ó t s á g zöme a n e m z e t e t , nem pedig a nemzetiséget támogatta, a tót honvéd csak úgy á l l t a Branyiszkónál az ellenséges k a r t á c s t ű z e t , Szenttamás-

6G nál csak oly halálmegvetéssel rohant a római sánczokra, mint a magyar honvéd. Abból, hogy egy luther á n u s tót p a p pénzen v á s á r o l t csapatokkal ellenségeink sorában ellenünk fogott fegyvert, a protestantismus ellen á l t a l á b a n a n e m z e t i s é g i e s k e d é s v á d j á t emelni épen oly b a j o s volna, mint azt mondani, hogy a katholikus v a l l á s hivei á l t a l á b a n , a főurak általában nemzetellenes m a g a t a r t á s t t a n ú s í t o t t a k , m e r t a k a d t közülök közönséges kém, m u s z k a v e z e t ő és honáruló. Közelebbről s z e m ü g y r e véve a s z a b a d s á g h a r c z korabeli felsővidéki H u r b á n - m o z g a l m a t , a z t találjuk, liogy a tótság zöme épenséggel nem volt á t h a t v a nemzetiségi érzülettől, a kik a mozgalomhoz csatlakoztak, inkább a pénz és k a l a n d s z o m j csábjainak engedtek, vezetőik nagyobb r é s z e nem is a telivér tótságból került ki, hanem önző é r d e k e k e t h a j h á s z ó n e m z e t k ö z i k a l a n d o r o k b ó l ; a nemzeti k o r m á n y diadalai i d e j é b e n az egész had szétrebbent és c s a k akkor tűnt fel megint, mikor a nemzeti s z e r e n c s é t l e n s é g b e k ö v e t k e z e t t . E n n e k volt az eredménye, h o g y a l u t h e r á n u s t ó t s á g egy r é s z e csakugyan nemzetiségi alapon s z e r v e z k e d e t t egyházilag is és küzdelemre volt szükség, hogy a nemzetiségi alapot mellőzve, a nemzeti p r o t e s t á n s egyházszervezetbe beleolvadjon. Hogy ez sikerült, és most m á r a lehetősége is meg v a n szüntetve a nyílt nemzetellenes iizelmeknek és hogy épen a p r o t e s t á n s egyház a maga erejéből vivta ki e diadalt, m u t a t j a leginkább azt, hogy a prot e s t á n s e g y h á z s z e r v e z e t b e n erőteljes, öntudatos magyar n e m z e t i szellem é b e r szemmel őrködik a nemzeti szellem f e n m a r a d á s á n . Sajnos, nem oly kedvezően alakult

a

helyzet az

67 erdélyi s z á s z o k a t illetőleg·. A szászok nem leigázott őstelepesek, mint a tótok, lianem szívesen látott jövevények, a kik királyaink által n a g y s z e r ű szabadalmakkal a j á n d é k o z t a t t a k meg. Az erdélyi szász nép n a g y műveltsége, féltékenyen őrzött szokásai, szorgalma és esze eredményezték azt, hogy k e z d e t t ő l fogva anyagi j ó l é t és politikai meg művelődési befolyásuk következtében a k á r h á n y s z o r döntő s z e r e p e t j á t s z o t t a k E r d é l y viszonyainak a l a k u l á s á b a n . A reformácziót az egész szász n e m z e t i s é g elfogadván, a p r o t e s t á n s erdélyi fej e d e l m e k korában a nyelvi k ű l ö m b s é g egyáltalában semmi b a j t sem okozott a nemzeti eszme szempontjából. Alapjában megváltozott a h e l y z e t az 1691-iki diplomával, a mikor E r d é l y szerves kapcsolata Magyarországgal megszűnvén, a bécsi központi hatalom, az á l t a l a kinevezett kormányzó személyében képviseltette m a g á t s igy császári udvari politikának színhelyévé lett. E z a politika a szászokban birta legerősebb tám a s z á t ; a szászok viszont a m a g u k részéről is kizsákmányolták a lielj'zetet és s z a b a d a l m a i k következtében sorsuk a lehető legkedvezőbb v o l t ; p r o t e s t á n s egyházuk soha sem volt üldöztetéseknek kitéve, az első m e g a l a k u l á s alkalmával b i r t o k b a vett egyházjavaik k e z d e t t ő l fogva t u l a j d o n u k b a n m a r a d t a k , nincs is egész M a g y a r o r s z á g b a n sehol sem a protestantismusnak oly kedvező anyagi helyzete, mint a szászoknál. Mig a magyarországi protestánsok a l é t é r t küzdöttek, m a r t i r o m s á g o t szenvedtek, p u s z t u l t a k , fogytak, ők vagyonban, műveltségben, politikai súlyban, első rangú tényezőt képviseltek. Minthogy a szászok nem igen 5*

08 szaporodtak el, mint az oláhok és székeiyek, ennélfogva népességük nagy számára nem igen támaszkodhattak, ebbeli gyengeségüket körültekintő okossággal, élelmességgel, munkával és mindenek előtt szilárd öszs z e t a r t á s s a l pótolták. í g y ment az egész addig, mig az 1848. év meg nem hozta Erdély unióját Magyarországgal. Az unió következtében ugyan egy hajukszála sem görbült volna meg a szászoknak, csak épen megszűntek volna a további kormány hatalomnak dédelgetett kedvenczei lenni. Kiváltságaik helyett be kellett volna érniök a nemzeti állam által minden honpolgárnak egyformán nyújtott "kedvezményeivel; e helyett ők a szabadságharczban a magyar nemzet ellenségeihez csatlatkoztak. A diadalmas császári központi hatalom azonban a szászokat is alaposan kiábrándította álmadozásaikból, mert köztük és a legyőzöttek között külömbséget nem tett, a régi jó idők többé nem tértek vissza. A visszatérő magyar nemzeti alkotmányos korszakot 1867-ben nem valami nagy lelkesedéssel üdvözölték, most már határozottan nemzetiségüket féltve. E z időtől kezdődik a szászok kaczérkodása Németországgal, mi a német Protestantismus egy nem tisztán látó töredéke részéről élénk visszonzásra talált. Pedig a németek igen könnyen alkothatnának maguknak szempontot a viszonyok helyes megítélésére vonatkozólag. Ott van E l s a s s Lotharingia, a francziáktól visszahódított tartományuk, melynek lakossága elfrancziásodott német és tényleg erős rokonszenvvel viseltetik a franczia nemzet irányában. Mily érzékeny a német, ha az elszassi franeziabarát érzület a franczia nemzet részéről táplálékot n y e r ! A magyarnak sokkal több oka

\

69 van rossz szemmel nézni a szász-német kaczérkodást, mint a n é m e t n e k az elsass-franczia rokonszenveskedést. A szászok nem hódítás n t j á n k e r ü l t e k a m a g y a r nemzet t e s t é b e , hanem önkényt, maguktól j ö t t e k akkor, mikor a n a g y német nemzet is n y ú j t h a t o t t volna fajés nyelvrokonainak létalapot, a kiknek nem volt betevő f a l a t j u k és h a j l é k u k . A m a g y a r nemzet nem csak ezt adta m e g a szászoknak, hanem sokkal többet. A mag y a r királyok á l t a l adományozott kedvező kiváltságok k ö v e t k e z t é b e n faji, nyelvi, művelődési szabadságaikon egy h a j s z á l n y i csorba nem esett. Midőn azonban az európai korszellem a kiváltságokon alapuló szabadságn a k véget v e t e t t és alkalom nyilt volna a szászok s z á m á r a a m a g y a r nemzeti állam eszméjének elfogadásával nem annyira a lovagiasságot nagylelkűséggel visszafizetni, hanem egyszerűen a hála kötelességét leróni, akkor a szászok első dolga volt a n e m z e t ellenségei soraiban ellenünk küzdeni, m a j d pedig, hogy reményeik ellenére a nemzeti eszme ú j r a békés úton végleges diadalt aratott, a nagy n é m e t nemzet előtt panaszkodni a magyar nemzetieskedés ellen. Mint mikor az anyja á l t a l eldobott g y e r m e k e t valamely család megtalálja, magához veszi és kész embert nevel belőle, sőt még arról is gondoskodik, hogy n a g y k o r ú s á g a idején m u n k á j a is legyen, hogy önmagát f e n t a r t h a s s a ; a felnőtt talált g y e r m e k találkozik az őt eldobott a n y j á n a k rokonaival, kik nevelőire h a r a g u s z n a k és benne szövetségest ker e s n e k ; a t a l á l t gyermek minden gondolkozás nélkül egyszerűen rokonai mellé áll, panaszkodik nevelő szülei rossz b á n á s m ó d j a miatt, fenyegeti őket és a hol lehet á r t is n e k i k ; ez a talált g y e r e k a s z á s z nemze-

70 tiség, a mama a n é m e t nemzet, a haragvó rokon Ausztria és a jó nevelő szülő M a g y a r o r s z á g . A magyar politikai erények következtében létesült 67-es kiegyezés m e g a d t a a s z á s z nemzetiségnek az alkalmat, hogy mint ilyen külön képződmény e z u t á n is a m a g y a r nemzeti szervezetből szívja fel t á p l á l é k á t a nélkül, hogy a n e m z e t b e t e l j e s e n minden ut'ógondolat nélkül beleolvadna. Történelmi multjokból m a g y a r á z h a t ó szükkebliiségük n e m engedné ő k e t beleolvadni semmiféle nemzetbe sem, még a n é m e t b e sem. Xe higyje a n é m e t nemzet, h o g y a s z á s z s á g a vele történendő földr a j z i egyesülés e s e t é n — a mi m a g á b a n is k é p t e l e n ség — szívesen olvadna bele a n é m e t nemzet szervezetébe, ők nemzetiség szeretnének maradni Németországon is. Mert a s z á s z első s o r b a n nemzetiségieskedő álláspontjából tekinti az egész világot, neki a magyar n e m z e t a r r a való, hogy reá t á m a s z k o d h a s s é k , a német p e d i g a r r a , hogy bele k a p a s z k o d h a s s é k . Attól ugyan nem félünk és a z t a szászok s z e r e t n é k legkevésbé, hogy a n é m e t nemzet annyira magához találja ölelni, hogy l á b a i k alól kisiklik a t a l a j , m e r t sokkal mélyebben gyökerezik nemzetiségük a m a g y a r nemzet testében, semhogy ennek t e l j e s bomlása nélkül belőle kitéphető volna; de viszont nekik nincs semmi okuk azon félelemre, hogy a t a l a j , melyre,támaszkodnak, mindenestül el f o g j a őket nyelni. A m a g y a r nemzet a m a i megváltozott körülmények között is minden nemzetiséggel szemben elmegy azon határig, melyen túl már a z öngyilkosság kezdődik. A világ semmiféle nemzetével szemben a szász nemzet i s é g azt a különállást, azt a szabadságot nem élvezhetné, mint a m a g y a r r a l szemben.

71 Azonban a szászok elég okosak alioz, hogy helyzetükből a következményeket levonhassák. Az első teendőjük volna, liogy egyházilag a magyarhoni protestantizmussal egyesüljenek és igy a Németországgal feltartott összeköttetésük nemzetietlen jellegéből sokat veszítene : a magyarhoni protestantizmus szívesen fogadná őket, és az egész m a g y a r közvélemény megnyugvással venné ezt t u d o m á s u l ; különben is e lépésnek előbb utóbb úgyis be kell következnie és jobb ezt jó szántukból, mint a viszonyok kényszerítő h a t á s a a l a t t cselekedniök. A viszonyok szemmel láthatólag úgy fejlődnek, hogy már kivehetők ama r é s e k , melyeken át a magyar nemzeti szellem behatolva szétmállásra b í r j a a még mindig kemény szász nemzetiségieskedő ellenállást. Ilyen r é s a szász nemzetiségi iskolai szervezet. A szászok sokkal több középiskolát képesek fentartani, semhogy a belőlük k i k e r ü l t -tanult elemnek kenyeret a d h a t n á n a k ; a kiszorult r é s z vagy Magyarországon vagy távolabb talál alkalmazást, de a szász nemzetiségre nézve mindenesetre e l v e s z e t t ; igy mindig több é's több nemzetiségi elem válik m a g y a r nemzetivé és meg van akadályozva, hogy a s z á s z s á g kiilterjileg is gyarapodjék. Valamit tesz a, h a d s e r e g is, bár a honvédséghez való bevonulása a k á r a t a r t a l é k o s tiszteknek, a k á r a legénységnek a nemzeti é r d e k szempontjából nagyobb figyelemnek lehetne a t á r g y a . Módot kellene teremteni a r r a . hogy a szász j o b b a n érezze m a g á t a m a g y a r honv é d s é g körében, mint a közös h a d s e r e g b e n ; csakhogy ennek sajnos nem a n n y i r a a szászok az okai. mint inkább mi magunk. A lelkész- és tanárnevelés körül is megváltoztak a viszonyok. A lelkész először t a n á r volt,

72 e s e t l e g tanító, a z z a l a kötelezettséggel, hogy többször prédikáljon. A kik ebből a korból valók, azok egyáltalában sem voltak érintve a m a g y a r nemzeti szellemtől, m e r t egyszerűen a német nyelvű szász középiskolából a n é m e t egyetemre kerültek, szász nemzetiségi és nagyn é m e t érzülettől áthatva. Az 1883. középiskolai törvény azonban véget v e t e t t ezen á l l a p o t n a k ; a t a n á r i és lelkészi pálya e g y ü t t e s betöltése nagyobb nehézségekkel j á r t , a középiskolai t a n á r n a k az állami tanárvizsgáló b i z o t t s á g előtt m a g y a r nyelven k e l l e t t vizsgát tenni, miután egy két félévet hallgatott valamely magyar egyetemen. A szászoknak azonban s i k e r ü l t határidőt kieszközölniük, melyen belül még németül tehessenek vizsgát m a g y a r állami vizsgáló bizottság előtt. E z a határidő is letelt, és most nincs reá eset, hogy ettől fogva, bármily érzületű legyen is az illető t a n á r , legalább magyarul ne tudjon. E z a körülmény okvetlenül a szász középiskolák h a n y a t l á s á r a fog vezetni; m e r t a követelményeknek megfelelő t a n e r ő k magyarországi felekezeti vagy állami iskolákba távoznak, ezek kedvezőbb jövedelmezősége folytán, a s z á s z iskolákban tényleg a l k a l m a z o t t erők okvetlenül az általános színvonal alá esnek. E z m a j d előbb utóbb oly visszahatást fog szülni, mely a m a g y a r nemzeti e s z m e szempontjából kedvezőnek ígérkezik. A törvényhatósági és lelkészi hivatalokat kivéve, minden hivatal m a g y a r lévén, azon az úton is r é s nyílik m a j d a nemzetiségieskedés k o r l á t o z á s á r a . T e k i n t e t tel a kérdés nehézségeire, a mostani fejlődés mellett egy k é t nemzedékre van szükség, inig a dolgok r e n d e s k e r é k v á g á s b a jönnek. Az eddig

elősorolt

jelenségek

szembeállításából

73 láthatjuk, hogy Magyarországon ez idő szerint a nemzeti eszme, érdek és é r z ü l e t ar< uralkodó, minden egyéb alatta vagy vele szemben foglal állást. H a valamely más eszme vagy érdek f ö l é j e tudna kerülni, ügy a n n a k okvetlen következménye a magyar nemzeti állam szétbomlása volna, innen a harcz komolysága és némelykor elkeseredése. A mondottak is nyilvánvalóvá teszik, hogy a protestantizmus mint elv általánosságban nem csak hogy nem képez ellentétet a nemzeti elvvel, h a n e m azzal k a r öltve, azt támogatva h a l a d mégis a maga ú t j á n előre. A hol azonban mégis súrlódások volnának nemzet és protestantizmus között, erre az okot nem az utóbbi, hanem a nemzetiségieskedés okozta és maga a protestantizmus van azon, hogy a teljes összhang létre jöhessen. Minthogy pedig minden dolognak l e g t e r m é s z e t e s e b b magyarázatául a t á r g y t ö r t é n e t e szolgál, a magyar nemzeti eszme és magyar protestantizmus k e l e t k e z é s é t és a legújabb időig való fejlődésmenetét t ö r e k s z ü n k a következőkben felmutatni, hogy lássuk, megfér-e a kettő egymás mellett, van-e e szerint létjogosultsága az utóbbinak Magyarországon. VI.

A protestantismus fellépése Magyarországon. Vádak a protestantismus ellen. A protestantismus nemzetivé lesz. A reformáczió európai elöményeivel, Németországban t ö r t é n t lefolyásával, lassankinti átszivárgásával M a g y a r o r s z á g b a és itteni (dogmatikus) hitéleti és egy-

74 házi szervezkedésével, csak ott és annyiban fogunk foglalkozni, a mennyiben ezt a t á r g y i összefüggés s z ü k s é g k é p e n megkívánja. Minthogy a p r o t e s t a n t i s m u s n a k Magyarországon való szereplésénél legfőbb szempontnak ezúttal a n e m zeti szempontot a k a r j u k tekinteni, foglalkoznunk kell mindazon vádakkal, melyekkel a p r o t e s t a u t i s m u s t e szempontból illetni szokták. Ε vádak a X V I . század e kors z a k á r a vonatkozólag a k ö v e t k e z ő k : 1) A mohácsi vészt az országnak a hitújítás k ö v e t k e z t é b e n beállott g y e n g e s é g e okozta. 2) a p r o t e s t a n t i z m u s e l t e r j e d é s e csakis a mohácsi vész, t e h á t nemzeti szerencsétlenség k ö v e t k e z t é b e n vált lehetségessé. 3) A főnemesek prot e s t á n s hitre t é r é s é t nem hitérzület, hanem anyagi és hatalmi érdek okozta. 4) A p r o t e s t á n s , Ausztriával és a H a b s b u r g o k k a l ellenséges M a g y a r o r s z á g a török előre n y o m u l á s á t elősegítette, sikereit fokozta, M a g y a r o r szágot előbb-utóbb eltörökösitette volna. Midőn mind-e k é r d é s e k r e f e l e l e t e t keresünk, fog a l m a t kell m a g u n k n a k alkotnunk az akkori idők intézményeiről, az o r s z á g o k helyzetéről, a politikai és t á r s a d a l m i viszonyokról s minthogy e kérdések szorosan f ü g g n e k e g y m á s s a l össze, nem f o g j u k őket elkülöníteni, hanem lehetőleg a viszonyok általános r a j z á v a l a f e l e l e t e t együttesen megadni. N a g y hibája m a j d minden p r o t e s t á n s egyháztörténelmi kézikönyvnek, hogy a mohácsi vészt, az I s t e n től a n e m z e t r e m é r t olyan csapásnak törekszik feltűntetni, melynek e r e d m é n y e a p r o t e s t a n t i z m u s g y o r s e l t e r j e d é s e volt; m e r t ezzel táplálékot nyerhet a k a t h o liczizmus azon v á d j a , hogy a mohácsi vész az egyházi

75 viszálkodásnak volt az eredménye és h a nincs mohácsi vész, nincs p r o t e s t a n t i z m u s Magyarországon. E z z e l a v á d d a l a protestantizmusnak szembe kell néznie, 1526-ig n e m c s a k Magyarországon, de Németországon sincs protestantizmus, azon politikai p á r t Németországon, mely m a g á t p r o t e s t á n s n a k nevezte, még csak három évvel ezután a speieri birodalmi gyűlésen alakult meg. Magyarországon sem lehetett p r o t e s t á n s p á r t a mohácsi vész előtt, t e h á t a protestantizmus nem is folyhatott be azon viszonyok a l a k u l á s á r a , melyeknek eredménye volt a mohácsi vész. Mikor már élesen szemben áll egymással a protestáns és katholikus p á r t , hallhatók voltak a kölcsönös vádak, hogy a, p r o t e s t á n s illetőleg a katholikus Magyarország idézte elő a mohácsi vészt; de ez egyrészről sem alapos vád, mert a végveszedelmet nem okozhatta a katholicismus, hanem igenis azon körülmény, hogy sem a király és a zászlósurak, sem a főpapság, a főnemesség kötelességüket n e m telj e s í t e t t é k az o r s z á g szervezése körül. Rendes haderő nincs, a bandériumok nincsenek megalakulva, a főnemességben sem lelkesedés, sem kötelességérzet akkor, midőn még lett volne idő a végveszély e l h á r í t á s á r a . Az utolsó perczben t a n ú s í t o t t hősi e l s z á n t s á g nem menti fel a nemzetet a k ö t e l e s s é g m u l a s z t á s vádja alól. Hogy a mohácsi vész ténye következtében beállott viszonyok kedveztek a [protestantizmus e l t e r j e d é s é n e k , az a dolog t e r m é s z e t é b e n gyökerezik: m á r akkor Németországban és más r e f o r m á l t országokban a reformácziónak nyomában j á r t az egyházi j a v a k n a k saecularisatiója. vagyis az érsekségek, püspökségek, apátságok, monostorok javai egyszerűen a fejedelmi kincstár j a v á r a lefog-

laltattak, ami N é m e t o r s z á g b a n az egyes fejedelmek, birodalmi városok, egyáltalán a világi r e n d e k hatalmát a császár h a t a l m a rovására g y a r a p í t o t t a ; e z é r t egyrészt a császárnak h a t á r o z o t t állásfoglalása a reformáczióval szemben. Magyarországban fejedelmek nincsenek ugyan, de a főúri és a főpapi hatalom különösen g y e n g e királyok alatt v a l ó s á g o s fejedelmi h a t a l o m ; nem k e l l visszamennimk a T r e n c s é n i Csák Máté-féle kis királyokig, a hűbéres s z e r k e z e t ű magyar királyságban a n a g y földbirtok majdnem f e l s é g j o g o k k a l j á r ; a földes ű r jobbágyán a k bírája, ,ia pallosjoggal felruházott birtokon még halálra is ítélheti a j o b b á g y o t ; a jobbágy személyes tulajdonnal nem bír, sőt még a s a j á t testével sem rendelkezik, különösen ezen időben, 10—15 évvel a Dózsa György-féle p a r a s z t l á z a d á s után, midőn a s z a b a d költözködési jogától is meg van fosztva 11 jobbágy. De a nagy földbirtokosnak k i t e r j e d a befolyása a közép és kisbirtokos n e m e s családokra is, mert számos ilyen nemes szolgál a főúr u d v a r á b a n mint gazdatiszt, a kik egyszersmind a földesurat, mint joghatóságot k é p v i s e l i k ; a nagy birtokos jó vagy r o s s z a k a r a t a sok anyagi k á r t vagy hasznot is okozhatott a kisebb nemességnek. A s z a b a d királyi városok intézménye pedig a nemzeti állam szempontjából igen sajátságos tüneményt nyújt. A m a g y a r o k bejövetele alkalmával nem igen talált a k itt városszerű telepeket, a népvándorlási korszak a, római városokat teljesen elpusztította. A r ó m a i a k után itt lakozó longobárdok, gepidák, avarok ű j városokat nem é p í t e t t e k ; az avar g y ű r ű sánezok is k a t o n a i védelemre szánt ideiglenes t e l e p e k voltak. Nagy Károly a

77 u kilenczedik s z á z a d elején leveri és megsemmisíti az a v a r birodalmat. Frank-bajor elemek megtelepülnek ugyan az ország nyugoti határszélein, de e z e k inkább a f r a n k keleti h a t á r g r ó f s á g végvárainak ö r s é g é t képezik. Ilyen h a t á r v á r a k körül f e j l ő d h e t e t t ki némi városi művelődés; de jelentőséggel a vezérek k o r á b a n nem bírtak. A m a g y a r elem v á r o s o k a t nem alkotott, vár o s b a nem ment lakni és igy a városok m e g m a r a d t a k idegeneknek művelődésben és n e m z e t i érzésben. A magyar, mint földműves, mint pásztor v a g y harczos tanyákon, pusztákon, falvakban, kastélyokban vagy v á r a k b a n lakott. A városi elem kezdettől fogva idegen, mely a s a j á t érdekeit c s a k úgy tudta összeegyeztetni a királyság érdekeivel, h o g y mint i p a r és k e r e s k e d e l m i telep e k meghatározott összegeket fizettek a fiskusnak. melyek fejében p o l g á r a i k földesúri, illetve rendi kiváltságot élveztek, de nem mint honszerzők sokszor áldozatkészségből és h a z a f i a s lelkesedésből, hanem a legtöbb e s e t b e n kényszerből vagy jól felfogott előnyeik biztosítására. így látjuk, hogy a budai német p o l g á r o k J á n o s p á r t j á r a állanak, m e r t nemesi kiváltságokat í g é r t nekik, Sopron polgárai a párt és felekezeti harczok idején, mindig azon t á b o r b a n vannak, a melynek r é s z é r e a győzelmet remélik. Elszánt hősiesség példája a magyar s z a b a d királyi városok részéről a legnagyobb ritkaságok kőzé tartozik. Még hivatalos iratokban is a városi emberek czime „circumspectus" (körültekintő, ravasz). Ε városok k ö z ü l különösen a nyugoti határszéli városok, mint P o z s o n y , Sopron, a szepesi városok és a szászvárosok t ű n n e k k i : lakosságuk vagy t e l j e s e n , vagy

78 n a g y részben német, műveltségük m á r azon k e r e s k e delmi összeköttetésnél fogva is. m e l y e t a külfölddel fent a r t a n a k , nagyobb, mint az o r s z á g egyéb lakosainak műveltsége. A kereskedőnél, iparosnál az irni, olvasni és számolni t u d á s életszükség volt. Ellenben a m a g y a r jobbágy általában irni olvasni n e m tudott, sőt a birtokos nemes is csak kivételképen. A p a r a s z t n a k birtokperei nincsenek, m e r t nincs birtokjoga, más j o g ü g y l e t e i t pedig szóval intézte cl a földesúri hatóság. A nemesi birtok ügyeit p e d i g a k á p t a l a n előtt intézték el, a mikor is az ü g y i r a t o t az erre hivatott s z e r z e t e s e k állították k i ; a l á í r á s vagy nem is volt szükséges, vagy p e d i g pótolta e z t a pecsétgyűrű, vagy végre épen csakis a nevét t u d t a leirni az illető. A világi papok műveltsége is inkább csak az e g y h á z i lat i n s á g r a , az irni olvasni t u d á s és egyházi s z o l g á l a t külsőségeire t e r j e d t ki. k koraszülött és kiskorú I I . L a j o s György, B r a n denburgi őrgróf g y á m s á g a , illetőleg nevelői f e l ü g y e l e t e a l a t t volt; a H a b s b u r g i Mária m a g y a r királyné é s J a gelló Anna m a g y a r királyleány és Ferdinánd o s z t r á k főherczeg neje r é v é n való k e t t ő s sógorság a m a g y a r királyi ház és a H a b s b u r g o k k ö z ö t t nagy befolyást gyakorolt a k i r á l y s á g és törvényhozás m a g a t a r t á s á r a . A B r a n d e n b u r g i G y ö r g y és Mária királyné á l l á s f o g l a l á s a nem lehetett egyéb, mint p u s z t a rokonszenv a reformáczió i r á n y á b a n . A H a b s b u r g o k neveltetésöknél és anyai s z á r m a z á s u k n á l fogva inkább spanyolok, a k a t h o l i k u s egyházhoz törhetetlen hűséggel r a g a s z k o d nak. a mit e g y é b i r á n t a hatalmi érdek is erősen követelt, m e r t N é m e t o r s z á g b a n a reformáczió g y o r s t e r j e -

79 dése a katholikus e g y h á z rombadölésével együtt a császári h a t a l m a t is gyökereiben t á m a d t a meg. A H a b s b u r g o k n a k t e h á t n a g y gondjuk v a n arra, hogy Magyarországban is, a melyre a J a g e l l ó k k a l kötött szerződés alapján igényt t a r t a n a k , a katholikus vallás f e n n m a r a d j o n . Magától értetődik, hogy e törekvést a katli. f ő p a p s á g a m a g a részéről a l e g h a t h a t ó s a b b a n t á m o g a t j a ; egyrészt a z z a l , hogy a p á p a s á g ős a H a b s burgokkal hathatósan f e n n t a r t j a az ö s s z e k ö t t e t é s t é s a H a b s b u r g o k n a k II. L a j o s halála utáni t r ó n r a j u t á s á t előkészíti, másrészről p e d i g az országgyűlésen oly törvények hozatalát viszi keresztül, m e l y e k a rémités eszközeivel a k a r j á k a reformáció e l t e r j e d é s é t megakadályozni. Ilyen h a t á r o z a t o k az 1523. országgyűlés 54. és az 1525. 5. törvényczikk, az előbbi s z e r i n t a lutheránusok halállal és j a v a i k elkobzásával bűnhődjenek, az utóbbi szerint egész egyszerűen a l u t h e r á n u s o k a t meg kell égetni. Szakmári György, esztergomi é r s e k már 1521ben f e l o l v a s t a t t a a templomokban azon pápai bullát, melyben L u t h e r Márton tanai egyházi átokkal s ú j tatnak. A katholikus f ő p a p s á g az egyházszervezet megmentéséért sehol és igy n á l u n k sem r i a d t volna vissza attól, hogy megalkuvást n e m ismerő, k é r l e l h e t l e n erélylyel tiporja el a szervezkedni készülő ú j hitet, és a magyar hóhér nálunk is csak úgy t e l j e s í t e t t e volna kötelességét, mint Spanyolországban, a N é m e t alföldön és elvégre is a törvény megvolt hozva, a hatóságnak kötelessége volt a törvényt végrehajtani. A h a t ó s á g pedig v a g y a földes úr, v a g y a szabad-

80 királyi v á r o s ; van tudomásunk egyes esetekről, hogy az 1525-ki törvény c s a k u g y a n végre l e t t h a j t v a ; épen a törvény őre Werbőczy István nádor a jószágain ez időben é g e t t e t e t t meg e r e t n e k e k e t ; v á r o s o k b a n is nyilvánosan é g e t e t t meg a hóhér eretnek iratokat, s közben egy-egy hirdetőjét az új tanoknak is. Egyháztörténeti k é z i könyveinkben olvasható, hogy a z é r t nem volt ;izon időben véres ü l d ö z é s n e k kitéve az ú j vallás, m e r t a m a g y a r ember t e r m é s z e t é b e n nincs m e g a kegyetlen vonás! A z a törvényhozás, mely a m e g é g e t é s i törvényt hozta, az a földesúr, ki mint hatóság a megégetést elrendelte, az a nép, a m e l y a m e g é g e t é s t végrehajtotta épenséggel nem volt á t h a t v a a k e g y e t l e n s é g érzetétől, az akkori világ az e r e t n e k e t körülbelül úgy tekintette, mint mi m a a szőlőnket és gyümölcsfánkat pusztító kártékony hernyókat, h a a lángba d o b j u k őket és kinos p u s z t u l á s u k a t látjuk, elégtétellel gondolunk megmentett szőlőnkre és gyümölcsünkre. Különben p e d i g az a k k o r i időben m a j d mindenkinek kijutott a m á g l y á n való megégetés r e t t e n e t e s látványából, hiszen a. boszorkányégetések n e m voltak olyan n a g y ritkaságok. É p e n Werbőczynél törvénytiszteletre vihetjük viszsza, ha a törvényt a s a j á t birtokain v é g r e h a j t o t t a . Csakhogy az a k k o r i kor nem volt nevezetes a törvénytiszteletről. W e r b ő c z y e l j á r á s a kivételes volt, az új vallás üldözése n e m volt általános. Az ok. a mely m i a t t véres vallásüldözések m á r e korban n e m k e l e t k e z h e t t e k , egészen m á s b a n rejlett. A király személye, a k o r m á n y és államhatalom Magyarországban ez idő szerint gyenge és t e h e t e t l e n ; az o r s z á g szenvedélyes p á r t t u s á k színhelye, k ö z n e m e s e k és főne-

81 mesék k ö z ö t t ; a királynak oly csekély a h a t a l m a és tekintélye, hogy még a királyi u d v a r t a r t á s külső f é n y é t sem b i r j a fentartani. E g y tekintélyes párt, m e l y n e k magva az akkori körülményekhez k é p e s t még a leginkább nemzetieknek mondható t ö r e k v é s e k e t a k a r t a megvalósítani, a köznemesek p á r t j a a b b a n látta a s a j á t és az o r s z á g p u s z t u l á s á t , hogy a királyi ház idegen. E z e n a réven Szapolyai J á n o s önző ezé íjainak az eszközévé lett. A dolgok állása t e h á t a mohácsi vész előtt az, hogy a Szapolyai-féle nemzeti párt, mint Szapolyai J á n o s eszköze, minden áron a Szapolyai k i r á l y s á g á t k e r e s t e ; a f ő p a p s á g és főnemesség legnagyobb r é s z e a H a b s b u r g ház t r ó n r a j u t á s á n fáradozott, a s z a b a d királyi városok esetről-esetre foglalták el érdekeikhez képest s a j á t álláspontjukat, a p a r a s z t s á g pedig mint politikai t é n y e z ő nem számított. Az önérdekek h a r c z a pedig olyan szenvedélyes és egyúttal oly könnyelmű volt, hogy a törököknek 1520-iki t á m a d á s a sem volt képes a n e m z e t b e n komoly védelmi t ö r e k v é s t m e g t e r e m t e n i : a haza védelmére senkinek sem volt gondja, a veszély e l h á r í t á s á t mindenki a szerencsés véletlenre bizta. Ily politikai és művelődési viszonyok k ö z e p e t t e lépett fel N é m e t o r s z á g b a n a reformáczió és vívott ki rövid idő a l a t t olyan sikereket, melyek azonnal megm u t a t t á k , hogy itt nem csak egy ember, vagy o s z t á l y vagy nemzet önérdekéről van szó, h a n e m az egész művelt emberiségre kiható mozgalomról és világtörténelmi lényege nem is a z o n körülményben gyökeredzik, h o g y a római katholikus e g y h á z n a k több mint ezeréves hitelvei helyébe ú j hitelveket állított fel, h a n e m abban, hogy azon óriási szervezet ellen, melyet római p á p a s á g n a k 6

nevezünk, s m e l y befolyását királyokkal, nemzetekkel, társadalommal é s egyesekkel egyaránt — m e g e n g e d j ü k sokszor j ó t é k o n y a n éreztette, a harezot f e l m e r t e venni, sőt abban d i a d a l t is aratott. Mert a reformáczió s i k e r é t vagy s i k e r t e l e n s é g é t n e m az h a t á r o z z a meg, hogy a régi katholikus egyházszervezet h e l y é b e tudott e a z összes k e r e s z t y é n s é g r e nézve u j egyházszervezetet teremteni, h a n e m kijelölte a z o n új irányt, melyen az emberiség haladva, sorsát m a g a s a b b a l a p o k r a fektetheti. Ilyennek f o g v a fel a reformáczió mozgalmát, vajmi g y e n g é k voltak ama törvények, melyeket az 1523. és 1525-iki o r s z á g g y ű l é s e k a Luther-féle tanok e l t e r j e d é s e ellen h o z t a k : b á t r a n összehasonlíthatjuk h a t á s á t az elemi erővel f e l l é p ő természeti jelenség fellépésével, a hógörgeteg r o h a m a , a hegyi viz á r j a , a villám c s a p á s a ellenében v a j m i gyarló óvszer a ház fedele, a földhányás, a villámhárító. A reformáczió életk é p e s magon, a nemzetek élő szöveteinek számtalan sejtjeiben é b r e d t életre és lassanként összemorzsolt mindent, a mi ú t j á b a k e r ü l t . A reformácziónak h a z á j a N é m e t o r s z á g ; itt esett a tó sima t ü k r é r e ama kő, mely eleinte kis, m a j d egyre nagyobbodó h u l l á m g y ü r ü k e t vet fel m a g a k ö r ü l ; egy ily elenyésző kis h u l l á m g y ű r ü volt a z o n kereskedelmi összeköttetés, mely a m a g y a r szabad királyi városok és N é m e t o r s z á g k ö z ö t t fennállott. A keleti áruczikkeknek közvetítői k ü l ö n ö s e n az erdélyi szász városok. De s z á l l í t a n a k azonkívül gyapjút, viaszt, különösen pedig b o r t ; az erdélyi s z á s z nemzetiség I I . Gézától k a p o t t k i v á l t s á g a i alapján m a j d n e m f ü g g e t l e n ü l intézi

83

belső ügyeit, nyelvére nézve német, műveltsége f e n t a r t á s á r a nagy b e f o l y á s s a l van a N é m e t o r s z á g g a l való folytonos é r i n t k e z é s ; külön státust képeznek és csak g r ó f j u k , ez idő s z e r i n t Pempflinger Márkus u t j á n t a r toznak a magyar állam k ö t e l é k é b e ; a körülöttük lakó oláh, m a g y a r és s z é k e l y elemeket műveltség d o l g á b a n messze felülhaladják. A Németországban vajúdó reformácziómozgalom liirét szebeni k e r e s k e d ő k hozzák Erdélybe. Már azon az alapon is s z á m i t h a t o t t a mozgalom érdeklődésre, m e r t az erdélyi s z á s z o k n a k alkalmuk volt olvasni a n é m e t nyelvű iratokat, melyek a reformáczió érdekében vagy ellen m e g j e l e n t e k , s ha más nem is, az új, megkapó, csudálásra méltó, változatokban g a z d a g m e r é s z küzdelem, melyet L u t h e r a p á p a s á g ellen megindított, s z á m í t h a t o t t nem c s a k rokonszenvre, hanem a r r a is, hogy a mozgalmat helyeseljék és a n n a k harezosaivá legyenek. De ne itéljiik meg ily józanul a reformáczió első h a t á s á t . L u t h e r fellépése Tetzellel szemben, a wittenbergi tételek, a lipcsei vita, a wormsi birodalmi gyűlés, a biblia fordítás mindmegannyi olyan mozzanat, melynek kábitó h a t á s á t az elmékre igen könnyen elképzelhetjük. Ε h a t á s alul nem szabadulhatott sem a templomi szószék, sem a korcsmai törzsasztal, sem az utcza, sem a kézműves műhelye, sem a czéh-összejövetelok, sem a házi tűzhely. P a p o k a szószékről mennydörögtek L u t h e r ellen vagy m e l l e t t ; t a n i t ó k az iskolában, c s a l á d a p á k az otthonban, polgárok összejöveteleiken b e s z é l g e t t e k , o k t a t t a k , l e l k e s í t e t t e k , szitkozódtak egyéni t e r m é s z e t ü k szerint. A k ö z h a n g u l a t m e g volt teremtve. É s mit használhatott ezzel szemben 6*

84 a magyar országgyűlésen hozott törvény: a lutheránusokat meg kell égetni? H a esetleg figyelmeztették is a szász grófot e r r e a törvényre, a pártviszályok által szétdúlt és meggyengült államhatalom sem tehette ki m a g á t annak, hogy a h a t a l m a s szász gróf az engedelmességet m e g t a g a d j a , vagy pedig nyíltan menjen át a másik p á r t r a . A s z á s z o k példáját c s a k h a m a r követték más városok és a j e l z e t t év már a protestáns egyház szervezkedését m u t a t j a ; így a reformácziót e l f o g a d j á k : Békés (1523), P á p a (1523), Ujhely (1523), S á r o s - P a t a k (1523), Siklós (1523), Sziget (1524), B á r t f a (1525), Bányavárosok (1530), G y u l a (1530), Debreczen (1531), Munkács (1531). K a s s a (1531), E r d ő d (1531), Korpona (1536), Modor (1536), Selmecz (1540), Rozsnyó (1542), Brassó (1548); L ő c s e (1544), B é l a b á n y a (1545). A XVI. szepesi város (1545), Komárom (1549), Nagy-Szombat (1549), K ő s z e g (1549), Nagy-Várad (1558), Késmárk (1560), Győr (1564), T r e n c s é n (1576), N y i t r a (1576). Mikor F e r d i n á n d király 1548-ban a pozsonyi országgyűlésen l é p é s e k e t tett a protestantizmus elfojtására, m á r olyan volt a helyzet, hogy oly eszközökkel, melyek a XVI. s z á z a d húszas éveiben alkalmaztattak, nem lehetett b o l d o g u l n i ; ezen országgyűlés r e á m u t a t a reformáczió g y o r s elterjedésének okaira i s : hogy az egyházi javak világiak kezére k e r ü l t e k , és hogy a tanítást és predikálást világi többnyire iparüző elemek végezték, minek folytán azon férínik, kik tudományukat külföldi, többnyire a wittenbergi egyetemen szerezték, úgy a birtokos nemesek, mint ezek folytán a p a r a s z t s á g r a is nagy lelkiismereti befolyást t u d t a k gyakorolni. Ε férfiak való-

85 ban lelkes buzgalommal, l a n k a d a t l a n erélylyel ragadtak meg minden alkalmat, hogy lelkesedésüket, t u d á s u k a t másokra is á t s z á r m a z t a s s á k . I t t volt a katholihus egyház védtelen a protestantizmussal szemben mindaddig, mig a j e z s u i t á k részben a protestánsok fegyvereivel fel nem veszik a harczot és megváltozott politikai körülmények k ö z t ismét helyre állítják a katholikus egyház uralmát. Azon férfiak nevezetesebbjei, kik n é m e t egyetemi műveltséggel és lángbuzgalmukkal működtek egyházi es irodalmi téren, a k ö v e t k e z ő k : H o n t c r János, Siklósy Mihály, Henckel J á n o r , Stőkel L é n á r d , Czirják Márton, Liuczy Dénes, Budai Boldizsár, L á n y i Keresztély, Zigler J á n o s , Szalay Mihály, Dévay Bíró Mátyás, Gálszéchy I s t v á n , Debreczeny György, Kopáchy István, Huszár Gál, Radányi Vazul, Kálmáncsehy Márton, S z t á r a y Mihály, Batizy E n d r e , Ozoray I m r e , Szegedy István, T h u r y Lukács, DereCskey Döme. A f ő u r a k hatalmasabbjai közül a nagyobb rész protestáns, e z e k : Thurzó E l e k k i n c s t á r n o k ; Révay F e rencz, nádor-helyettes; N á d a s d y Tamás, P e r é n y i Péter, Drágfy G á s p á r , Petrovics P é t e r , Enyingi T ő r ö k Bálint. A mohácsi vész k o r á b a n p r o t e s t á n s Magyarországról szó sem lehet, m e r t akkor t á j t csakis egyes városokban k e z d e t t elterjedni mint tan, de egyáltalában egyházilag szervezkedve nem volt. E z e n reformáczió-mozgalmak a magyarországi államszervezetet és t á r s a d a l m a t csak is é r i n t e t t é k : maga az állam egész a mohácsi vészig a Mátyás király halála u t á n bekövetkezett főúri túlhatalom befolyása a l a t t állott és e körülmény okozta a mohácsi vészt. Minden főúr a XV. század végén és a XVI. s z á z a d elején t i s z t á n szemé-

86 lyes politikát iizött, vagyis olyant, mely a s a j á t előnyeinek legjobban k e d v e z e t t és valóban Magyarországot ezen időben n e m t e k i n t h e t j ü k egyébnek, mint a f ő u r a k é r d e k h a r c z a i n a k színhelyét s eljárásukat, felfog á s u k a t csak a z é r t nem n e v e z h e t j ü k honárulásnak, minthogy azon időben az államhatalomnak azon form á j a , mint ma, t e l j e s e n ismeretlen fogalom. A k i r á l y személye nem képviseli úgy az államot, mint ma, a k i r á l y nem egyéb, mint a l e g h a t a l m a s a b b hűbérúr, ki ellen ha a többi h ű b é r ú r szövetkezik, hatalma telj e s e n megbénul és tekintélye csak árnyék. A J a g e l l ó k g y e n g e kormánya óriási módon növeli még a f ő u r a k h a t a l m á t azzal, h o g y nem i s m e r t é k azon eszközöket, melyeknek segélyével a királyi h a t a l m a t a f ő u r a k bef o l y á s a alul k i s z a b a d í t h a t t á k volna, vagy h a i s m e r t é k is, minden erélyes rendszabályoktól visszariadtak. N á lunk Mátyás király, F r a n c z i a o r s z á g b a n pedig X I . L a j o s ez eszközöket e g y r é s z t f ö l i s m e r t é k , másrészről volt kellő erélyük, a z o k a t egyszersmind alkalmazni. M á t y á s k i r á l y a j o b b á g y s á g szabad költözködési j o g á n a k fent a r t á s á v a l és érvényesítésével, a szabadkirályi város o k n a k osztogatott nagyszerű szabadalmaival, a p a p s á g megadóztatásával, állandó zsoldos s e r e g t a r t á s á v a l , míg e g y r é s z r ő l a királyi h a t a l m a t és tekintélyt növelte, a főúri rend féktelenkedéseit korlátolta. H a hasonló szell e m ű néhány királyunk van még, Magyarország úgy, mint F r a n c z i a o r s z á g , m á r a X V I . században h a t a l m a s , egységes nemzeti állam. De a J a g e l l ó k elseje II. Ulászló, épen azon személyes t u l a j d o n s á g a i n á l fogva volt kedves a f ő u r a k előtt, melyekből a királyi hatalom növelése épen nem s z á r m a z h a t o t t : korlátolt e l m é j e ,

87 erélytelensége a főurak kész eszközévé t e t t é k . II. L a josnál mind e tulajdonokhoz m é g a kiskorúság is hozzájárult. Minden f ő ú r pedig csak a z o n gondolkodott, hogyan növelhetné birtokait, hogyan f o s z t h a t n á meg szomszéd földbirtokos t á r s á t birtokától, hogy azt a magáéhoz csatolja, hogyan teremtsen m a g á n a k p á r t o t valamely országos méltóság elnyerése v é g e t t , ha pedig m á r valamely országos méltóságban v a n , hogyan f o r d í t h a t j a a s a j á t hasznára. í g y Szapolyai óriási birtokai a r r a szolg á l t a k , hogy velők az erdélyi v a j d a s á g o t Szerezze m e g ; az erdélyi v a j d a s á g pedig a r r a szolgált, hogy általa k i r á l y legyen. B á t h o r i E n d r e n á d o r a mohácsi vészből menekülő, templomkincsekkel megrakodott szerencsétlen honfitársait kincseiktől f o s z t j a meg, Perényi P é t e r koronaőr a koronával mindkét királytól hasznot várva, egész közönséges módon áruba b o c s á t j a a z t ; Podmaniczky püspök egy év l e f o r g á s a alatt, mind a, két k i r á l y t megkoronázza, Szapolyai, csakhogy király maradhasson, k é s z e b b azt a t ö r ö k n e k f e l a j á n l a n i , semhogy kénytelen legyen a királyságról lemondani; az 1514. p a r a s z t l á z a dás elfojtása és a p a r a s z t s á g állapotának emoertelensége egyáltalán oly sziliben t ü n t e t i k fel a X V I . század műveltségét Magyarországon, m e l y nélkülözi a hazafias őnfeláldozási képességet, a politikai belátást és mélyebb erkölcsi alapot; mindezt pedig n e m a reformáczió okozza, ez m á r meg volt a reformáczió előtt. A n e m z e t ezen bűnei súlyosan t o r o l t a t t a k meg a mohácsi vészben és következményeiben. De vegyük m é g fontolóra azon körülményt is, hogy e g é s z E u r ó p á n a k a XVI. s z á z a d elején h a t a l m a s a b b n e m z e t e a töröknél, uralomra t e r e m t e t t e b b

88 uralkodója II. Szulejman császárnál nem volt. A török monarchia tisztán katonai s z e r v e z e t e n alapul. A csás z á r (padisah, szultán) úgy háborúban, mint békében a hatalomnak egyedüli f o r r á s a ; rendi kiváltságok, papi befolyás, társadalom, osztály é r d e k ismeretlen f o g a l m a k a török c s á s z á r s á g b a n . Titkos összeesküvések, kegyenczek árulása, palotaforradalmak voltak a tüneményszerű hatalomnak egyedüli korlátozói; csakhogy II. Szulejman személyes tulajdonságai ellensúlyozzák eme h á t r á n y o k a t : s z e r e n c s é s emberismerete, kíméletlen erélye, helyén való fejedelmi bőkezűsége, felismerték és e l f o j t o t t á k a b a j t és c s a k h a m a r új kedvező helyzetet t e r e m t e t t e k . Gondoljunk csak Buda elfoglalására, vagy Gritti megölésekor tanúsított m a g a t a r t á s á r a . A török haderőnek pedig nincs p á r j a egész E u r ó p á b a n ; mint az angol ijász, a sveiezi p a r a s z t és a cseh huszita a X V . században, úgy a X V I . században a törők j a n c s á r a legkiválóbb gyalogos. Válogatott emberanyag, a r a b s á g r a k e r ü l t k e r e s z t y é n g y e r m e k e k k o r a ifjúságától katonán a k neveltetett és mohamedán szellemben vallási vakbuzgalomra g y ú l t ; a harezok zivataraiban m e g e d z e t t ezen kemény hadnép, mely gyalog elhatolt Mesopotámiáig és a steyer havasokig, z s á k m á n y t és dicsőséget szomjazva, letiport minden más európai g y a l o g o s t ; mi volt ebez k é p e s t a magyar bandériumbeli katona, ki épen a harcz i d e j é r e hagyta el békés foglalkozását. M a g y a r o r s z á g t e h á t akkor is elbukik II. Szulejmannal szemben, ha a meglevőnél nagyobb hadserege, j o b b hadi szervezete, hazafiasabb szelleme lett volna, mint a minő tényleg volt. Azon

vád,

hogy

a

magyar

protestantizmus

89 anyagi vagy hatalmi érdek eredménye, sok oly tényen alapul, melyek látszólag ez állítást valószínűvé teszik. Mindenekelőtt a mohácsi vész után a püspökségek mindinkább csak névleg t ö l t e t t e k be, m e r t egyrészt a török hódítás t e t t e lehetetlenné, hogy a püspök világi h a t a l m á t gyakorolja, m á s r é s z t pedig a keresztyén Magyarországon is a püspök világi birtokai valamely országos czélra szolgáltatták ki j ö v e d e l m e i k e t ; így az egri püspök jövedelmének feléből kénytelen volt az egri v á r a t jó k a r b a n tartani, az esztergomi é r s e k j a v a d a l m a is t e t e m e s e n csorbult, miután maga a székhely és így a birtokok is török k é z r e ker ü l t e k ; a s z a b a d királyi városok reformácziója alkalmával. a midőn a szabad királyi város volt a patrónus, a plébánia jövedelmek sokkal nagyobbak voltak, mint a mennyi a szerényebb p r o t e s t á n s lelkészi állás szervezetére s z ü k s é g e s v o l t ; a m a buzgó, l e l k e s és tudós férfiak, a kik a reformáczió szellemétől át voltak hatva, mint az anyagi j a v a k iránt kevés érzékkel biró emberek nem sokat törődtek a protestáns lelkészi hivatás szerény anyagi j a v a d a l m a z á s á v a l ; de másrészről a lűvek buzgalma anyagi megélhetésöket biztosította. Nem tagadható, hogy a paróchiális, e g y á l t a l á b a n egyházi vagyonnak v i s s z a s z á r m a z á s a a p a t r ó n u s kezére n a g y anyagi előnynyel j á r t az illető k e g y ú r r a nézve. D e nagy d ő r e s é g volna a z t gondolni, hogy minden egyes esetben, az el világi asitandó egyházi birtokból származó haszonélvezet b i r t a reá a földesurat vagy s z a b a d királyi várost a r r a , hogy hitet cseréljen : hiszen legtöbbnyire az igy világi k é z r e került egyházvagyon egyházi, iskolai és irodalmi czélokra fordíttatott. A

90 p r o t e s t á n s o k k á l e t t s z a b a d királyi városok m a j d mindegyike állit fel gymnasiumot és e z t f e n t a r t j á k a k k o r is, midőn az egyházi vagyont az államhatalom ismét visszaveszi. De a dolgok t e r m é s z e t e s sorrendje is kiz á r j a a m a felfogást, hogy a világi k e g y ú r egyszerűen kegyúri kötelmeitől való megszabadulása czéljából változtatott hitet. Először is seliol sem volt az az eset, hogy valamely város, község vagy egyes ember is máról holnapra t é r t át a p r o t e s t á n s vallásra. Hanem bizonyára a németországi reformmozgalmak hírére, nálunk is hatalmasan hullámzott a közvélemény, a wittenbergi vagy más egyetemről h a z a k e r ü l t i f j a k p e d i g ezen közvéleményt irányították és bízvást f e l t e h e t j ü k , hogy minden szabad királyi városban az értelmiség, a vezetőség tanúsított legtöbb rokonszenvet a h i t ú j í t á s i r á n t ; csak midőn m á r a benső forradalom végbement, kezdődhetett a szerv e z k e d é s i munkálat, melynek áldozatává lett a katholikus egyházi vagyon. A protestáns főúr is csak úgy j u t o t t világi birtokhoz, a mennyiben k e g y ú r v o l t ; ez esetben pedig a birtok j o g s z e r ű s é g e épen a kegyúri birtok t e r mészetéből önkényt következik. Más volna az eset, h a p r o t e s t á n s főurak püspöki vagy k á p t a l a n i j a v a k a t teljesen a maguk j a v á r a foglaltak volna le. Csakhogy ezen birtoklefoglalásnak is mindig meg volt a maga egyéni jellege. Igy More L á s z l ó g a r á z d á l k o d á s a i a veszprémi püspökségen tisztán az ököljog jellegével bírnak, csakhogy More László k a t h o ü k u s főúr volt. Enyingi Török Bálint és Perényi P é t e r az egri és illetőleg a nagyváradi püspöki j a v a k a t csak kormányozták a királyok megbízásából. Az anyagi haszonból való hitcserélés mindig megvolt mindkét hitfelekezet r o v á s á r a

91 vagy j a v á r a , de ezek mindig egyéni beszámítás a l á e s n e k ; de a reformáczió korában való tömeges k e l e t kezése a protestáns gyülekezeteknek minden erőszakoskodás nélkül ment végbe. A j o b b á g y s á g p r o t e s t á n s v a l l á s r a térése épenséggel nem m e n t nehezen a k k o r , ha a földesúr p r o t e s t á n s volt; azon elv, mely N é m e t országon divatozott, cuius regio, eins religio, Magyarországon is divatozott (a milyen a f ö l d e s ú r vallása, olyan a, j o b b á g y é is). Végül még a r r a nézve is kell némi ellenvetést tenni, hogy katholikus részről az ö s s z e s török p á r t f o g á s a l a t t az ausztriai ház ellen i n t é z e t t t á m a d á s o k a t a prot e s t á n s o k n a k t u d j á k be, és igy ebben hallgatag a z o n vád rejlik, hogy a protestantizmus d i a d a l r a jutása mellett a m a g y a r nemzeti egyéniség nem m a r a d t volna meg, hanem a n n a k revén Magyarország t e l j e s e n eltörökösödött volna. E z e n vád is c s a k első t e k i n t e t r e bir némi alappal ; a protestáns k u r u c z török p á r t semmivel sem h a z a fiatlanabb, mint a labancz-osztrák p á r t . Csakhogy i t t még mindig van egy meggondolandó körülmény, és ez az, hogy mindig voltak kurucz katholikusok és labancz protestánsok. A mi pedig m a g á t a dolog l é n y e g é t illeti, a helyzetet, melyet később a protestáns Bocskay, Bethlen, I. Rákóczy György m a g u k előtt t a l á l t a k , nem p r o t e s t á n s álláspontból kifolyó politika t e r e m t e t t e meg. Magát a törököt a katholikus Szapolyai liitta f e l p á r t f o g ó u l : t ö r ö k csapatok t á m o g a t t á k Szapolyait F e r d i n á n d d a l szemben és azon politikát, melynek értelmében egy török f e n h a tóság alatti E r d é l y o r s z á g a m a g y a r nemzeti elemnek

92 m a j d k é t s z á z a d i g f e n t a r t ó j a volt, épen egy katholikus főpap a l k o t t a m e g : Martinuzzi György. Mindezen támadásokban a török segély sohasem volt önálló czél, hanem s z ü k s é g e s r o s s z eszköz. A mai kor láttávolából ítélve meg a XVI. századi helyzetet, bátran mondhatjuk, hogy a kurucz t á m a d á s o k nélkül alig ha m a r a d t volna meg a m a g y a r nemzetiség, sőt h a az egész n e m z e t kurucz l e h e t e t t volna, bizonyára nagyobb erőt f e j t h e t e t t volna lei mind a török, mind az osztrák b e f o l y á s s a l szemben; a H a b s b u r g dynasztiának oly sokat h a n g o z t a t o t t keresztyéni j e l l e g é t illetőleg, melynél fogva a kuruezokat, mint a h i t e t l e n e k k e l czimborálókat közmegbotránkozás t á r gyává a k a r t á k tenni, mondhatjuk, hogy F e r d i n á n d király, csakhogy az ország b i r t o k á b a n maradhasson, nemcsak f e l a j á n l o t t II. S z u l e j m a n n a k Magyarország birtokáért bizonyos évi adót, hanem bizonyos ideig fizetett is. Szapolyairól sem t e h e t j ü k fel botorul, hogy a török iránti n a g y r o k o n s z e n v e vitte volna a török k a r j a i b a . De még Zápolyánál is találunk bizonyos mentséget a r r a vonatkozólag, hogy minden á r o n r a g a s z k o d o t t a trónhoz ; hazafiúi a g g o d a l m a inkább v i s s z a r e t t e n h e t e t t anuak következményeitől, hogy M a g y a r o r s z á g mindenestül a H a b s b u r g o k befolyása alá jusson, mint a t ö r ö k befolyás alá, melyről a valónak megfelelő felfogása alig lehetett, különben nem tudnók elképzelni ama r e t t e g é s é t , melyet érzett, midőn az először segítségére hívott török csapatok ellenségekként viselkedtek az Ausztriához közel eső m a g y a r vidékeken. De az utolsó t á m a d á s , mely az a u s z t r i a i ház ellen van intézve s melynek éltető' lelke s v e z é r e II. Kákóczy F e r e n c z , t e l j e s e n nélkülözi ama körülményeket, melyek

93

miatt katholikus irók a korábbi f e l k e l é s e k e t elitélik. II. Rákóczy F e r e n c z nem csak atyja á t t é r é s e következtében. hanem neveltetése és e g é s z érzülete követk e z t é b e n is teljesen katholikus; török uralom akkor m á r nincs Magyarországon, melyre t á m a s z k o d h a t o t t v o l n a ; olyan hatalmi törekvésekkel sem v á d o l h a t j a őt senki sem, melyeknek czélja lett volna a k á r az erdélyi f e j e delemség megtartása, a k á r a s a j á t főúri h a t a l m á n a k g y a r a p í t á s a , mely v á d a k k a l a k á r Thököly Imre, a k á r E s z t e r h á z y P á l nádor X I X . századi felfogással m é l t á n vádolható. Mégis Rákóczy Ferencz a protestánsok vall á s s z a b a d s á g á t nemcsak soha nem bántotta, h a n e m midőn a protestáns v a l l á s s z a b a d s á g elejtése által k e d vezőbb alkudozási alapot t e r e m t h e t e t t volna m a g á n a k , összeforrottaknak t e k i n t e t t e a p r o t e s t á n s és n e m z e t i szabadságot. Tulajdonképen nem is csak a vallási téren m u t a t kozik amaz ellentét, mely a magyar nemzet és o s z t r á k uralkodóház között fenállott, sőt mondhatjuk ez csak egyik, sőt kisebbszerii ellentét volt. I. F e r d i n á n d k o r á ban nyoma sincs p r o t e s t á n s a l d ö z é s n e k Magyarországon, m e r t akkor előbbre való gond volt az ellenkirály p á r t híveinek minden áron való megszerzése és e g y á l t a l á n az uralom kereteinek megállapítása. A Habsburgok mindenütt ellentétbe helyezkedtek a p r o t e s t a n t i z m u s s a l : Spanyolországban, Németalföldön, Német-, Cseh-, Magyarországon. II. F ü l ö p Spanyolországban a protestántizmussal e g y ü t t a tartományok, városok és rendek szabadságait is megsemmisíti. Azon körülmény, hogy Spanyolországból a p r o t e s t a n t i z m u s ki vnn irtva, annyit is j e l e n t e t t , hogy Spanyolország kor-

94 l á t l a n hatalmú, vagyis a b s o l u t királyság, melyet elemi, megteremteni egész E u r ó p á b a n akkor divatban v o l t ; e divat Maccliiavclli olasz t u d ó s politikus b e f o l y á s á r a vezethető vissza, viszont Macchiavelli a byzanczi és nyűgöt római c s á s z á r s á g p é l d á j á n lelkesedett. A hogy Spanyolországban a király k o r l á t l a n hatalmát helyreállított á k , úgy t ö r e k e d t e k erre a Németalföldön is. I t t sem a katholikus egyház védelme a f ő c z é l : midőn a világi hatalom a r r a vállalkozott, hogy az egyház által kijelölt e r e t n e k e k e t megégeti, egy h a l l g a t a g szövetség értelmében cselekedett. Nemcsak a z o k voltak u g y a n i s az eretnekek. kik egyéni f e l f o g á s u k k a l szembekerültek az egyh á z hagyományos szellemével, hanem azok is, kik vagyon, tekintély vagy befolyás következtében veszedelmesek voltak a h a t a l o m r a nézve. Az inkviziczió igy igen jó eszköz volt a s z a b a d szellem elfojtására, az eretnekség k i i r t á s á r a , a politikai önállóság megfélemlítésére és a k i n c s t á r megtöltésére. De minthogy az ilyen abszolutizmusra való törekvés minden erők megfeszítését feltételezi és gyakran j ő azon helyzetbe, hogy a s a j á t vagy az ellenfél léte k ö z ö t t kénytelen választani, a z eszközökben nem lehet nagyon válogatós, a fődolog, hogy czélra vezessen. E z e n eszközöket m á r megjelölte Macchiavelli az emberi ősterm é s z e t legmélyebb ismeretével, és ez a rettegtetés (terrorismus). Csakhogy e z e n eszköz félrendszabály csak és k é t élű fegyver a k k o r , midőn a r e t t e g é s dermedtségéből felocsúdó ellenfél a k é t s é g b e e s é s vakmerőségével t ö r e k s z i k a csapást v i s s z a a d n i : Macchiavelli t a n a i szerint a legbiztosabban czélra v e z e t ő eszköz a k o r l á t l a n f e j e d e l m i hatalom m e g á l l a p í t á s á b a n az ellen-

95 fél t e l j e s megsemmisítése. így indult meg s N é m e t a l földön, Németországban, Cseh- é s Magyarországban a katholikus vallás védelme a H a b s b u r g o k r é s z é r ő l , m e r t ezen országok mindegyikében a kiváltságait féltő r e n d i s é g a protestantizmus felvételével hatalomban, egységben gyarapodva, mindennemű abszolutisztikus t ö r e k vésnek hatalmas g á t u l szolgálhatott. Először is t e l j e s e n spanyol m i n t á r a a Németalföldön t ű z ö t t össze a H a b s b u r g d y n a s z t i a a rendiséggel, a midőn az e r e t n e k e k e t egyszerűen sommás uton m á g l y a halálra Ítélte : hitelt érdemlő t ö r t é n e t i feljegyzések a l a p j á n vagy 50,000-en égtek el a m á g l y á n ; közbe esik Németországon a schmalkaldeni háború, mely a c s á s z á r i hatalom diadalával végződik (1547.) Csakhogy 5 évvel k é s ő b b a lángeszű Szász Móricz lierczeg a c s á s z á r o n a r a t o t t diadalával a német rendek hatalmával e g y ü t t a protestánsok vallásszabadságát is megmenti; minek folytán Y. Károly c s á s z á r méltóságáról lemondva Spanyolországban és Németalföldön II. F ü l ö p n e k , Németországban 1. Ferdinándnak a d j a át a h a t a l m a t , mely utóbbi egyszersmind Ausztria, Cseh- és Magyarország f e j e delme ls. Azon tényleges helyzet, mely Németországon a p a s s a u i békepontok alapján a c s a t z á r és a f e j e d e l e m vagyis a katholicismus és abszolutizmus közt e g y r é s z t , a rendi szabadság és protestantizmus közt m á s r é s z t létre jött, Magyarországon egy m á s i k tényleges helyzetnek felelt meg, mely szerint a, török Buda elfoglalásával az ország egyrészének b i r t o k á b a helyezkedett, a m á s i k rész, mely egyelőre a k i s k o r ú Szapolyai J á n o s Zsigmond alatt a török szultánt u r a l t a , a későbbi erdélyi fejedelemségnek lön kiindulási p o n t j a és csak a k i s e b b

96 harmadrész volt a Habsburgok kezén. E z e n tényleges helyzeteken úgy Magyarországon, mint Németországon nem igen l e h e t e t t változtatni, mert ama viszonyok megbolygatása Németországon a franczia k i r á l y tényleges b e a v a t k o z á s á t vonta volna m a g a után; Magyarországon pedig a p r o t e s t á n s o k üldözése az erdélyi r é s z e k gyarapodását j e l e n t e t t e volna. Az egész protcstántizmus sorsa most azon h a d j á r a t kimenetelétől függött, melyet II. Fülöp spanyol király a p r o t e s t á n s Anglia ellen intézett. H a II. F ü l ö p ármádiája győz, mindenekelőtt Angliában bukik el a protestántizmus, vele együtt a spanyol németalföld nem t u d j a kivívni s z a b a d s á g á t ; II. F ü l ö p segédk e z e t n y ú j t h a t rokonának a magyar k i r á l y n a k a fejedelmi hatalom és katholicismus helyreállítására Németországon. a mi m a g a után v o n j a a magyar ellenreformátiót és valószínűleg a magyar n e m z e t i jelleg b u k á s á t . Csakhogy II. F ü l ö p nehézkes hadihajóinak t i s z t á n angol nemzeti erővel történt l e g y ő z e t é s e folytán s a r j a d z o t t elő az angol n e m z e t i szabadság és politikai n a g y hatalmass á g ; a d i a d a l m a s angol n e m z e t segítette győzelemre a németalföldi s z a b a d s á g h a r c z o t is. A spanyol Habsburg uralkodó c s a l á d előbbi k u d a r c z a óvatossá t e t t e a németországi H a b s b u r g á g a t . mely óvatosság világosan visszatükröződik I. Miksa politikájában. Magyarországnak a Habsburg dynasztiával szemben, ugyanazon érdekei vannak. mint a z angolnak és németalföldinek a spanyol nagyhatalommal szemben ; c s a k h o g y úgy az angol, mint a németalföldi n e m z e t h a z á n k é n á l sokkal szerencsésebb helyzetben v a n n a k : Anglia egységes, jól szervezett, a veszély pillanatában lelkesedéstől á t h a t o t t népével diadallal verte vissza a s z a b a d s á g á t eltiporni akaró zsarnoki hatalmat.

97 Németalföld pedig· t á m o g a t á s t kapott Franczia-, angol- és Némethontól. Magyarország sokkal súlyosabb helyzetben volt. nemzeti és vallásszabadságát nemcsak a Habsburgokkal szemben kellett megőriznie, hanem a törökkel szemben is, ehez j á r u l még a vész pillanatában az egyenetlenség, visszavonás és a helyzetnek zavaros felismerése. Az egyedüli férfiú, a ki a XVl-ik század első felében öntudatos és a helyzethez m é r t politikát tudott csinálni Magyarországon: Martinuzi György bibornok volt. Már korábban foglalkoztunk azon váddal, mely szerint a Protestantismus mint Németországon, ugy Magyarországon is egyes hatalmi elemek politikai előnyében gyökerezik; hogy t e h á t nem a meggyőződés rokonszenve késztette különösen a fejedelmeket és f ő u r a k a t arra, hogy a reformátiónak hódoljanak, hanem valamely politikai érdek. Elfogadva ezen álláspontot valónak, kérdezhetjük, vájjon a H a b s b u r g uralkodóház katholikus jellegét nem-e valamely politikai érdeknek kell-e tulajdonítani. V. Károly német landskneelitekkel (többnyire sveiczi zsoldosok), kik többnyire protestánsok voltak, 1526-ban Kómát elfoglalta, feldúlta, a pápát pedig menekülésre kényszeritette ; hogyan várhatjuk t e h á t ezen császártól, hogy a pápai erkölcsi támogatást komolyan veszi, midőn nálánál azt senki jobban meg nem a l á z t a ; igen is igénybe veszi és kierőszakolja ezen támogatást, mert a hatalmi szempont, mely szemb e á l l í t j a őt a népek és rendek szabadságával, a p á p a s á g által képviselt erőt a s a j á t érdek körébe a k a r j a vonni. A pápai hatalom, a római császárság és a ren7

98 diség három különféle h a t a l o m ; a p r o t e s t á n t i s m u s a pápaságot t á m a d j a meg é l t e t ő gyökereiben és t e l j e s felbomlással f e n y e g e t i ; a német rendiség a p r o t e s t a n tismust p á r t o l j a és ezzel m e g a d j a neki a politikai tényező j e l l e g é t . A n é m e t rendiséggel szövetkezett p r o t e s t a n t i s m u s e szerint ép oly ellenlábasa a p á p a ságnak. mint a c s á s z á r s á g n a k , minek folytán a pápaság és c s á s z á r s á g e g y m á s t e r m é s z e t e s szövetségesévé lesznek a p r o t e s t a n t i s m u s mint közös ellenség ellen. A k á r hányszor megesik azonban, hogy a k é t szövetséges útjai k ü l ö n irányba v e z e t n e k , ilyenkor azután nem tagadható akár a pápaságnak, akár a császárságnak a közeledése a protestantismushoz. I)e a protestantismus is felismeri a r e n d i s é g b e n legerősebb támaszát, a z é r t a n n a k gyengítését semmi körülmények között nem engedi. A p a r a s z t s á g egy m a g á b a n a szerint hajolt jobbra vagy balra, a mint azt a földesúr megkívánta . Ilyen szempontból m a g y a r á z h a t u n k meg magunknak sok jelenséget, mely különben alig volna érthető. Mindenekelőtt a z t , hogy L u t h e r m i é r t nem támog a t j a az emberi s z a b a d s á g a i k é r t k ü z d ő német jobbá g y o k a t . Virgácsot a s z a m á r n a k ! volt L u t h e r szava, melylyel r á z ú d i t o t t a a p r o t e s t á n s f e j e d e l m e k e t is a s z e r e n c s é t l e n p a r a s z t o k r a . Mikor a X V I I . században Gusztáv Adolf svéd k i r á l y megjelent Németországban és f é n y e s győzedelmeivel a császár h a t a l m á t a tönk szélére j u t t a t t a , a római k ú r i a alig titkolt rokonszenvvel l á t t a benne a c s á s z á r s á g ostorát, mely ellene is g á t a t t á m a s z t o t t a világhatalom b i r t o k á n a k m e g s z e r zésekor. V. Károly pedig, mikor észrevette, hogy a

99 pápa szaván induló tridenti zsinat a legmerevebb mag a t a r t á s t t a n ú s í t j a a p r o t e s t á n s o k k a l szemben, úgy hogy az egyesülés r e m é n y e szétfoszlott, fegyverrel nem t á m o g a t t a a kúriát oly módon, hogy a protestántisinust e r ő s z a k k a l k é n y s z e r i t e t t e volna a katholikus egyházba való visszatérésre és a midőn c s á s z á r i hatalmára t á m a s z k o d v a m e g a d t a a p r o t e s t á n s o k n a k az engedélyt, hogy az ú r v a c s o r á t k é t szín a l a t t vehessék, papjaik pedig nősülhessenek, i t t a császári hatalomnak hatalmas előrenyomulását l á t j u k a p á p a s á g rovására, t e h á t k ö z e l e d é s t a p r o t e s t a n t i s m u s h o z . Mikor pedig Gusztáv Adolf a helyzet m a g a s l a t á n m á r - m á r kinyújtotta k e z é t a császári korona után, m e g i n t protestáns rendek voltak az elsők, k i k a meggyengült császári hatalommal kibékülni t ö r e k e d t e k . Nekik nem kellett hatalmas c s á s z á r , még h a protestáns is. Az ellentét, mely a H a b s b u r g d y n a s z t i a és Magyarország között, m i n d j á r t k e z d e t b e n mutatkozott, azonnal szembeötlővé t e t t e , hogy itt egy mindent központosító, korlátlan h a t a l m ú királyság és rendiszabadságát féltékenyen őriző főnemesség közti ellentétről van szó. P e r é n y i Péter n e m a z é r t f o g a t o t t el és volt börtönben, m e r t lázadó vagy protestáns volt, hanem mivel h a t a l m a s főúr v o l t ; hasonló okból gyilkoltatott meg orozva Martinuzzi. Semmiben sem különbözik ez a h a t a l m a s k o d á s azon e l j á r á s t ó l , melyet II. Szulejman •követett, midőn Enyingi T ö r ö k Bálintot a konstántinápolyi hét toronyba z á r a t t a , vagy II. F ü l ö p Catalonia g r a n d j a i t (főnemeseit) v a s r a v e r e t t e és E g m o n t és Horn grófokat kivégeztette. A

magyar

nemzeti

jelleget kifejező

alkotmány 7*

100 mellőzésének egyelőre meglehetett adni a szint, m i n t h a az alkotmány meg nem t a r t á s á n a k legfőbb oka a törökkel való háborúk mindent megzavaró körülménye v o l n a ; és az országgyűlések érdeme, hogy bár n e m is sérelemként, de a legnagyobb h a t á r o z o t t s á g g a l m u t a t t a k r e á azon e l j á r á s r a , mely nem egyezett meg sem a törvény szellemével, sem betűjével. A nádori szék betöltetlensége, az országgyűlések mellőzése, a p é n z ügynek a szomszéd tartományokkal való közössé t é tele, magyaroknak idegen földön és idegen e l j á r á s szerinti elítéltetése, m a g y a r méltóságoknak i d e g e n e k r e való ruházása, a k a t o n a s á g garázdálkodása, az i d e g e n h a t a l m a k k a l való érintkezés vezetéséből a magyar elemnek teljes k i z á r á s a , már F e r d i n á n d korában k e l t h e t t é k azon aggodalmakat, hogyha ezen v é l e t l e n e k n e k látszó tények r e n d s z e r e s e n ismétlődnek, a m a g y a r állam nemzeti függetlensége teljesen megsemmisül. Örök érdéme ezen országgyűléseknek, hogy bár nem volt elég hatalmuk minden sérelem megszüntetésére, de megemlítették őket, figyelmeztették a királyt, hogy r é s e n állanak és mihelyt alkalom nyilt, tettleg is i g y e k e z t e k a bajokon segíteni. Ε b a j o k egész a l e g ú j a b b időkig nem s z ü n e t e l t e k ; az uralkodóház nem a d t a fel egyeduralmi szándékait, a magyar nemzet nem a d t a fel jogait. A német római c s á s z á r s á g n a k is volt oly k o r szaka, midőn nem t u d t a magát elhatározni, hogy m e lyik p á r t támogatásával é r j e el c z é l j á t : a p r o t e s t á n s rendiséggel-e, vagy pedig a p a p s á g jól szervezett világi hatalmával. E z a korszak Miksa császár k o r s z a k a . Miksa korántsem volt oly ellenesége a p r o t e s t á n t i s m u s -

101 Hak, mint utódai, m e r t egyelőre megfigyelő álláspontot foglalt el, várva, mely körülmények biztosítják egyik vagy másik fél s z á m á r a a győzelmet. Miksa, miként Németországon, úgy Magyarországon is a legnagyobb türelmet t a n ú s í t o t t a az ú j hittel szemben, de ez nem volt sem rokonszenv, sem felekezeti közöny, hanem egyedül azon erőegyensúly, melylyel a két, akkor m á r európai p á r t egymást békére kényszeríti és igy Miksa elég óvatos volt mindkettővel a jó viszonyt el n e m rontani. Azon emberöltönyi időköz, mely I. F e r d i n á n d uralkodása végétől Rudolf u r a l k o d á s a eleje k ö z é esik, körülbelül 1560—1590-ig, képezi a protestantismus fénykorát M a g y a r o r s z á g o n : az e g y e s gyülekezetek megalakultak, egyházi szervezet képződött a s ü r ü n megt a r t o t t egyházi z s i n a t o k o n ; a világi elemek a legnagyobb buzgalmat fejtik ki a p r o t e s t a n s t i s m u s egyházi, iskolai, és irodalmi czéljai t á m o g a t á s á b a n ; ez időszakban már m e g v a n n a k : a b á r t f a i . selmeczi, tasnádi, brassói, temesvári, s á r o s p a t a k i , soproni, nagyváradi p r o t e s t á n s iskolák. E z i d ő s z a k b a n szervezkedik külön a h á r o m prot e s t á n s magyar egyház, az ágostai evangélikus, az evang. r e f o r m á t u s és az unitárius. A szervezkedések ezen három irányba szakadása súrlódások n é l k ü l végbe nem mehetett é s bizonyára a l e g r o s s z a b b gyümölcsöket termette m e g akkor, mikor az ellenreformatió kitűnő szervezői, a j e z s u i t á k egység és e l s z á n t s á g b a n felülmúlták a p r o t e s t á n s egyházakat. Az ágostai evang. egyház f e n m a r a d t különösen a

102 s z a b a d királyi v á r o s o k b a n és az erdélyi szászoknál, a felső m a g y a r o r s z á g i n e m e s s é g és j o b b á g y s á g kebelében : mig a helvét hitvallás az alföld és a dunántul tőzsgyökeres m a g y a r s á g á n á l m a r a d t fenn, ú g y hogy ezen felekezet idő multával m a g y a r vallásúnak nevezt e t e t t . Miként Skócziában, úgy Magyarországon volt a presbyteri egyházszervezet a genfi egyházi és politikai m i n t á r a a nemzeti élettel t e l j e s e n összeforrva. Azzal, hogy a kálvinista g y ü l e k e z e t e k b e n a községi és egyházi szervezet t e l j e s e n összeforrt és azonkívül a l e g t i s z t á b b m a g y a r fajú városok voltak, r e n d k í v ü l nagy ellenállási k é p e s é g e t f e j t e t t e k ki mindazon irányokba, melyek velők szemben ellenségesen l é p t e k fel. A tiszavidéki n a g y és g a z d a g földművelő községek r e f o r m á t u s mag y a r népe k é p e z t e ama k ő s z i r t e t , melyen az abszolitizmus, az elnemzetietlenítő katholizálás m i n d e n ereje megtört. Innen került ki B o c s k a y ama h a j d u n é p e , mely azután nemesi k i v á l t s á g o k a t élveze, h a j s z á l n y i t sem tágított összeforrott p o l g á r i és egyházi intézményeitől és kész t á m o g a t ó j a v o l t mindig a n e m z e t i és p r o t e s t á n s ügynek ; úgy hogy e g é s z mai n a p i g a debreczeni és hajduvidéki m a g y a r s á g képezi a tőről mets z e t t m a g y a r s á g n a k magvát é s őrzi meg a legjellemzetesebb f a j s a j á t s á g o k a t . *

* *

Ne gondoljuk azt, hogy a reformáczió első nagy sikerei után, azokban, kiknek kötelessége v o l t ' a kath. egyház szervezetét megvédeni, csakis gyűlölet, bosszú, hatalmi f é l t é k e n y s é g és üldözési vágy t á m a d t és szenvedélytelen sőt jóindulatú megítélése a korszellemnek

103 ne lett volna. X . Leó pápa az egész m o z g a l m a t nem é r t e t t e meg, különben nem a l k a l m a z t a volna azon eszközöket a mozgalom megszűntetésére, m e l y e k e t tényleg a l k a l m a z o t t ; ele a következő pápák, k ü l ö n ö s e n VI. Adorján, felfogta, hogy a r e f o r m a t i o nem m á s , mint az elposványosodott hitéletnek ú j r a való felébredése, az egyházban l á b r a kapott h i t e t l e n s é g elleni visszahatás, s igy az ellene alkalmazott egyházi átok, hitviták, inquisitió , m á g l y a , szóval k ü l s ő megtorlási eszközök vajmi keveset érnek, hanem épen ellenkezőleg csak megaczélozzák az új hitéleti mozgalom e r e j é t . Ismerj ü k el, hogy mindnyájunkban volt h i b a ! E z e n jelszót a d t a ki a benső u j j á s z e r v e z k e d é s é r e törekvő pápaság és midőn t é n y l e g valódi, benső hitélet k e z d e t t érvényesülni a k a t h o l i k u s egyházban, már n e m volt oka kétségbeesni többé, hanem számithatott a m a z óriási tömegek t á m o g a t á s á r a , kiket á reformátió magasabb értelmiséget igénylő lelkesedése nem volt k é p e s áthatni. A L u t h e r által m e g g y ú j t o t t tüzet a Loyola Ignácz által m e g g y ú j t o t t t ű z z e l kellett oltani· É s siker ű i t ! Mint m i k o r az amerikai ős p u s z t a s á g o k o n tova harapódzó t ű z e t ugy teszik á r t a l m a t l a n n á , hogy az ellenkező oldalon is g y ú j t a n a k tűzet és a hol a kettő összeér, a veszedelem véget ér. A reformátiónak az emberiség t ö r t é n e l m é b e n oly p á r a t l a n mozgalma, a hogy megindult, r o m b a dőléssel fenyegette a pápaságot, nem egészen egy s z á z a d lefol y á s a alatt óriási eredményeket é r t e l : Angliában, Svéd-, Dán-, Norvégországokban az állami i n t é z m é n y e k k e l telj e s e n összeforrott. Németország északi r é s z e teljesen protestáns, F r a n c z i a o r s z á g b a n , Svájczban, Magyarország-

104 ban, az ausztriai t a r t o m á n y o k b a n , Cseh- és L e n g y e l o r s z á g b a n erős k i l á t á s a i vannak a diadalra azon t ö r e k vés által, hogy az államhatalommal összeforrjanak. É s mégis mit látunk ? Azt. hogy a X V I I . században a protestánstizmus e r e j e megbénul, t e r j e s z k e d é s i k é p e s s é g e csökken, a f r a n c z i a p r o t e s t a n t i z m u s vezére a későbbi IV. H e n r i k király a z t m o n d j a : P á r i s birtoka f e l é r egy m i s é v e l ; az észak német államok alig hogy m e g t a r t h a t j á k protestáns j e l l e g ü k e t . A u s z t r i a - , Cseh-, M a g y a r ország, valamint L e n g y e l o r s z á g ú j r a határozottan k a t h o likus államokká lesznek. Mi az o k a ezen j e l e n s é g n e k ? A hatalom birtokosainak külső erő kifejtése a l i g ; m e r t a protestántizmus m i n t benső, hitéleti mozgalom külső fegyverrel el nem t i p o r h a t ó ; h a n e m igenis a k a t h o l i k u s világnak, a p á p a s á g n a k ugyancsak benső egységes ú j r a szervezkedése, mely kemény ellenállásából c s a k h a m a r t á m a d ó l a g lép fel és annál könnyebben veri v i s s z a a protestántizmust. első, előretolt állásaiból, m e r t a protestánsok e t á m a d á s r a nincsenek előkészítve és a katholikus részről ú j r a fellobbanó vallásos é r z ü l e t n a gyobb tömegeket volt képes á t h a t n i és köztük n a g y o b b e g y s é g e t létesíteni, mint a protestánsoknál. Már a tridenti zsinat második ülésszaka a l k a l m á val (1562) a p r o t e s t á n t i z m u s Magyarországon olyan erős. hogy a Nagyszombatban s z é k e l ő esztergomi é r s e k , Oláh Miklós a t r i d e n t i zsinatra képviselőül küldött D r a s kovich György pécsi püspöknek Kolozsvári J á n o s Csanádi és Dudich E n d r e , knini p ü s p ö k n e k azt a d j a u t a s í tásul, hogy minden erejükből h a s s a n a k oda, m i k é p a zsinat engedje m e g a papok n ő s ü l é s é t és az u r v a c s o l'ának két szili a l a t t i k i s z o l g á l t a t á s á t ; a r e f o r m t ö r e k v é s

105 t á m o g a t á s á r a az é r s e k maga is levélben kéri a z s i n a tot, hogy a magyar püspökök indítványait pártolják, mert csak igy hiszi meggátolhatónak a reformatio t e r j e d é s é t Magyarországon. Ε levelében igy szól többek k ö z ö t t : „ B á r a papokká avatandók hittel köteleztetnek a nötlenségre, utóbb mégis sokan nősülnek s midőn őket nejeik elbocsátására kényszeríteni akarja, m i k é n t ezt m á r többeken f o g s á g és elcsapás által meg is ki sért e t t e : készebbek elpártolni az egyháztól, mint megválni nejeiktől. A kehely h a s z n á l a t á t pedig számos f ö l d e s ú r k í v á n j a , kik azután, b á r egyebekre nézve jó k a t h o l i k u sok. p a p j a i k a t is elűzik, ha azt tőlük m e g t a g a d j á k . Igy a z t á n az űr nyája, részben a h á z a s s á g , részben pedig a k e h e l y miatt papjaitól megfosztatván, a f a r k a s o k m a r t a l é k á v á lesz. A K r i s z t u s J é z u s kínszenvedésére k é r ü n k benneteket, szent atyák, adjatok tanácsot, mitévők legyünk e b a j o k és nehézségek között, válaszoljatok k e g y e s e n levelünkre." Az érsek azonban nem é r t e el czélját, m e r t a tridenti zsinaton az olasz és spanyol bibornokok többségben lévén, fogalmuk sem volt a magyar k a t h o l i k u s egyház kényszerhelyzetéről, hanem az enrópai katholik u s egyház helyzetét a s a j á t szempontjukból ítélték meg, a mi minden megalkuvást k i z á r t . E g y másik adat, mely a p r o t e s z t a n t i z m u s nagy előhaladásáról t a n ú s k o d i k E r d é l y b e n , hogy Somlyai B á t h o r y István, a későbbi lengyel király, nem m e r t nyilvánosan misét hallgatni, hanem vadászat ü r ü g y e a l a t t az udvartól távozván, valamely elrejtett templomban h a l l g a t o t t misét és gyónt meg. De bármily általánosan

e l t e r j e d t volt is

a

pro-

106 t e s z t a n t i z m u s Magyarországon, ezidö szerint még erős t ü z p r ó b á t k e l l e t t kiállania, liogy jövője biztosítva leg y e n . Ingadozó helyzetének o k a egyrészt a magyar (református) é s n é m e t (ág. evang.) felekezet közti villongás, m á s r é s z t pedig az államhatalom mindinkább előtérbe nyomuló ellenséges i n d u l a t a v o l t ; ennek az á l l a m h a t a l o m n a k az élén Középeurópában II. Rudolf r ó m a i császár áll, ki már e g é s z e n más álláspontot fogl a l t el a protesztantizmussal szemben, mint a k á r atyja Miksa, a k á r n a g y a t y j a I. F e r d i n á n d . A sors, a nevelés és é l e t I. Rudolf, II. Ferdin á n d és I. Leopold c s á s z á r o k b a n oly u r a l k o d ó k a t alkotott, kiknek k o r m á n y z á s a a l a t t patakokban ömlik a vér, dúló b a r b á r csordák s z á g ü l d j á k be a különben is v é g p u s z t u l á s r a j u t o t t magyar h a z a azon helyeit, hol a z emberi művelődés m e n e d é k e t keresett, a lehető legkülömbözőbb elemek h a r c z a i n a k f o r g a t a g a szánalmas p u s z t a s á g g á t e s z i a csak f é l s z á z a d előtt is virágzó hont. A mi mindenek előtt R u d o l f o t illeti, ő negyedizig u t ó d j a örült J a n k á n a k , A r r a g o n i a i katholikus Ferdinánd é s Castiliai I z a b e l l a leányának. A H a b s b u r g családban időről-időre a z ősanya vére valamely nem r e n d e s élett a n i jelenségben nyilatkozott m e g ; II. F ü l ö p , J a n k a u n o k á j a sohasem mosolygott, 3 5 évet úgyszólván Íróa s z t a l a mellett töltött, tanulmányozva a külföldi diplom a t i a - és belföldi mozgalmakról szóló j e l e n t é s e k e t ; a legcsekélyebb dolgokban is a s a j á t a k a r a t á t akarta érvényesíteni, a szerető apa, a gyengéd f é r j , az ember s z e r e p e az u r a l k o d ó é előtt t e l j e s e n semmivé t ö r p ü l t ; a spanyol f a j pompa kedvelése és komoly külső alaks z e r ű s é g e l e l k é n e k t a r t a l m á t teljességgel b e t ö l t ö t t e .

107 A ki csak gondolatban m e r t ellene szegülni, a kiről csak gyanú forgott fenn, hogy a létező r e n d legcsekélyebb módosítását ó h a j t j a , az mint felségsértő, pártütő vagy e r e t n e k , börtönben, bitófán vagy máglyán lakolt meg m e r é s z s é g é é r t . Rudolf királyfi ezen udvarban nevelkedett. Az udvari fény külső csillogása közep e t t e egy zordon zsarnok rideg környezetében vakbuzgó vagy álszent s z e r z e t e s e k által nevelve, korlátolt értelmi t e h e t s é g és őseitől örökölt nem r e n d e s h a j l a m o k k a l , nem csodálhatjuk, hogy a l a t t a M a g y a r o r s z á g k o r s z a k a i egyik legszerencsétlenebbikét élte át. Vagy ép és r e n d e s elméjűnek t e k i n t h e t j ü k - e azt, ki római császár és háromszoros király l é t é r e királyi p a l o t á j á b a zárkózik, senkit maga elé nem ereszt, mindenféle órát g y ű j t m a g a köré, a r r a a czélra, hogy valami titkor gépezet segítségével h a j s z á l n y i r a azonos j á r á s r a kényszerítse, vagy azon fáradozik, hogy f e l t a l á l j a azon gépet, mely egyszer megindítva mindig j á r , (perpetuum mobile) vagy különféle közönséges anyagokat összekever, lesve, mikor lesz belőle arany, vagy vizsgálja az eget, hogy m e g t u d j a belőlük a s a j á t sorsát. A ki ilyetén foglalkozásai mellett egy szót m e r t szólni, annak fejéhez vágott valami k e z e ügyébe eső tárgyat. Nagy gondja volt továbbá lovaira és a ledérségben v e t e k e d e t t bármely keleti kényúrral. Mint vakbuzgó hitű r a b s z o l g á j a és k é s z eszköze g y o n t a t ó a t y j á n a k , semmiféle kegyetlen a v a g y törvénytelen avagy véres tettől nem r e t t e n t vissza, h a azt hitették el vele, hogy ezzel lelki üdvösségének, hitének, egyházának tartozik. E g y é b i r á n t ilyen fejedelem sem lett volna veszedelem a p r o t e s t a n t i z m u s r a nézve, ha megette nem áll

108 a p r o t e s t á n s e l l e n e s , jól szervezett, egységes és öntudatos e l l e n r e f o n n a t i ó , a j e z s u i t a rendben megtestesülve. A j e z s u i t a r e n d a 16. és 17. században megalakulva és b e f o l y á s a t e t ő p o n t j á r a érve, h a t a l m á t a koron á k viselői csak úgy mint az a l a m i z s n a k é r e g e t ő - s z e g é nyek egyaránt é r e z t é k , b á m u l a t o s és félelmos jelensége az emberi t ö r t é n e l e m n e k . Az ellenkező é r d e k e k áldozatául esve a r e n d úgyszólván a világhatalom birtokában b u k o t t el és t ö r e k v é s e váltakozva vagy ádáz gyűlölet v a g y egekig való m a g a s z t a l á s t á r g y a volt. A történelem ítélőszéke előtt sem az egyik, sem a m á s i k nem jogosult, mert megítéli, hogy egyik is másik is azonos v a g y ellenkező á l l á s p o n t n a k eredménye. I g a z s á g t a l a n o k volnánk a j e z s u i t á k iránt, ha a k á r valamely p á r t é r d e k , a k á r a jog, a k á r az erkölcs szempontjából ítélnők meg őket. Az emberi t e r m é s z e t úgyszólván minden s a j á t s á g a tükröződik vissza a j e z s u i t á k s z e r v e z e t é b e n ; a z é r t volt ez olyan n a g y s z a b á s ú és é r t el annyi sikert, az emberi t e r m é s z e t m i n d e n gyarlósága k é p e z t e gyengülésüket, a miért el k e l l e t t bukniok; nem ellenségeik b u k t a t t á k meg őket, mert e z e k ellen fel voltak kellőkép vértezve, hanem a s a j á t g y e n g e emberi mivoltuk. A Loyola Ignácz vallási vakbuzgó szelleme és a katholikus v i l á g n a k s z o r o n g a t o t t helyzete csak t a l a j volt azon i n t é z m é n y számára, melynek megteremtői Xaveri Szt. F e r e n c z , Lainez, Acjua Yiva v a l á n a k a páp a s á g n a k p á r t f o g á s a mellett. Az ügyefogyott, t u d a t l a n Loyola egész l á n g b u z g a l m a könnyen legyőzhető a k a d á l y l e t t volna azok s z á m á r a , k i k n e k ez útját állotta volna; h a csak az ő szelleme fejeződik ki a rend szervezetében, úgy tán egy szigorú r e n d d e l több lett volna min-

10J> den különösebb következmény nélkül. De a fentebb emiit e t t férfiak közreműködése mellett, sokkal nagyobb szabású, mondhatni az egész emberiségre kiható lön müködésök. A rend ezélja a p á p a s á g érdekeinek k e r e t é b e n a s a j á t érdekeit érvényesíteni, minden más czél ennek r e n d s z e r e s e n alá volt r e n d e l v e ; az i f j ú s á g oktatása, misemondás, egyházi szónoklat, gyóntatás, térítés mind csak eszköz volt a rend h a t a l m á n a k g y a r a p í t á s á r a . A mivel pedig legnagyobb sikert értek el, az a rend szervezete volt: egyeduralmi és katonai. R ó m á b a n székelt az egész rend u. n. generalisa, ki korlátlan hatalommal rendelkezett a rend minden egyes t a g j á v a l : a tagok felebbvalóikkal szemben feltétlen engedelmességgel t a r t o z t a k (tamquam lignum et cadaver) a feltétlen engedelmesség a rendes szerzetesi fogadalmakhoz j á r u l t (szegénység, nőtlenség, a kath. hit terjesztése") A z egyes rendtag szegény illetőleg vagyontalan volt, de a r e n d maga különösen az utolsó időben dúsgazdag. A r e n d figyelmét semmi sem k e r ü l t e ki, a mi a tömeg jóindulatát, a fejedelmek k e g y é t , vagyont, hatalmat, tekintélyt, dicsőséget s z e r e z h e t e t t . Mint paedagogusok (tanitók) a rend czéljává t e t ték az emlékező t e h e t s é g legmagasabb fokú igénybe vétele mellett az ifjú kedélyét a lehető legnagyobb vallási buzgalomra nevelni; az egyéni t e r m é s z e t e t itt is igénybe v e t t é k ; ha az értelmi t e h e t s é g nagyobb volt, mint a kedély mélysége, a vitatkozási ügyességre f e k t e t t é k a fősúlyt. Hogy a legnagyobb e r e d m é n y t elérhessék, minden eszközt a l k a l m a z t a k , a mivel csak hatni lehetett az ifjú kedélyére. Nagy f e g y e l m e t tart o t t a k , növendékeikre éjjel-nappal f e l ü g y e l t e k ; a h i t -

110 vitatkozásbeli ügyességen kiviil leginkább a latin és görög nyelvekben való j á r t a s s á g volt a j e z s u i t á k iskoláinak nagy előnye. A j e z s u i t a iskolákból k i k e r ü l t nemzedék mindenekelőtt hitbuzgó volt, gyűlölte hite ellenségeit, k é s z volt bármely dogma felett vitatkozni és ebben oly ügyességet és szívósságot f e j t e t t ki, hogy az ilyen vitatkozások alkalmával maga a t á r g y mellékessé lett, hanem maga a vitaügyesség lett fődologgá. P r o t e s t á n s o k a t szívesen v e t t e k fel iskoláikba és a nélkül, hogy erőszakot gyakoroltak volna e l h a t á r o z á s a i k r a , az iskolából kikerülve vagy még az i s k o l á b a n katholikusokká lettek. Igy lön k a t h o l i k u s s á E s z t e r h á z y Miklós és P á z m á n P é t e r . A második hathatós eszköz, melylyel képesek voltak a t ö m e g e k h a n g u l a t á r a befolyni, a szószék volt. A j e z s u i t á k gondosan m e g v á l a s z t o t t á k azt, akit a szószékre b o c s á t o t t a k ; ennek a jó szónok minden kellékével k e l l e t t bírnia, úgy hogy a hol j e z s u i t a hitszónoklat t a r t a t o t t , az m á r eleve annyit jelentett, hogy kitűnő szónoklatot fog hallani a közönség. Nem megvetendő és utolsó eszköz volt ez híveik s z á m á n a k gyarapítására, A jezsuiták között nem volt r i t k a s á g az olyan szónok, ki maga is a nép g y e r m e k e lévén, népies f o r d u l a t o k b a n g a z d a g humoros beszédeivel tudott a népre h a t n i . Megválogatták azon embereket is, kik a gyónt a t ó s z é k b e kerültek, ezek finom, udvarias és kellemes emberek voltak, kik körmönfont okoskodással és keresztyénies szelídséggel minden bűnre nézve találtak tanaik a l a p j á n olyan h á t t é r t , hogy vagy teljesen megbocsátották a bűnt, vagy pedig a legkönnyebb peniteu-

111 tiával oldhatták fel. A királyi udvarokba küldött gyóntató atyák egyszersmind diplomaták is voltak és az ilyenek g y a k r a n intézték országok sorsát. A fejedelem lelkiismerete az ő befolyásuk alá került, a gyóntató szék titkai pedig Kómába a generalis tudomására kerülvén, ott könynyü volt a szerint intézkedni. A kiben nagy volt a hitbuzgalom és bátorság, azt elküldték messze országokba vad népek közé a keresztyén hit terjesztése végett, J e z s u i t a hittéritőket látunk Chinában Japánban, Amerikában az indiánok k ö z ö t t ; sok lett közöttük a vértanú, a mi ismét hozzáj á r ú l t a rend dicsőségéhez. Mindebből láthatjuk, hogy a jezsuita r e n d minden kiválóságra s ú l y t fektetett, mindenben közönséges egyén náluk használható volt ugyan, de messze nem vihette, sőt még a rendbe való felvételükkor is nehéz és szigorú próbáknak voltak kitéve. Mikor a z u t á n ilyen szervezet mellett a pápaságnak és fejedelmeknek nélkülözhetetlen eszközeivé lettek a hatalom visszahóditásában, ők maguk is óriási tekintélyre és vagyonra t e t t e k szert. Ezen j e z s u i t a rendet telepitette le Nagy-Szombatban Oláh Miklós esztergomi érsek 1560-ban, és ezen időtől fogva számíthatják Magyarországon az ellenreform atió s i k e r e i t ; illetőleg azon időtől fogva, hogy az általuk nevelt nemzedék kilép az életbe, a mi Rudolf királynak, ki m a g a is a j e z s u i t á k neveltje, trónralépésével egybeesik. Minthogy pedig ugyanezen időben Erdély t r ó n j á r a Báthory Zsigmond személyében hasonlókép a jezsuiták kész eszköze lép, a Protestantismus nehéz válságoknak néz eléje. A jezsuiták a nemzeti

e s z m e ellen nem küzdöttek solia közvetlenül, é r t e is azonban csak annyiban, a mennyiben az ö é r d e k e i k k e l nem ellenkezett, m e r t a j e z s u i t a szervezet nemzetközi volt, ha czéljaik megkívánták, t u d t a k hozzá a l k a l m a z kodni, söt hazafias, n é p s z e r ű viselkedésük g y a k r a n csak előmozdította m a g a s a b b czéljaik elérését. M a g y a r o r s z á g azon két s z á z a d o s harczaiban, melyekben nem csak vallása és n e m z e t i jellege, hanem egyszerűen egész léte volt koczkán, a sokféle tényező, mely egyenkint nem érvényesülhetett, a többiekkel a legkülömbözőbb csoportosulásba lépett. Ε t é n y e z ő k : az abszolutisztikus császárság, jezsuitaság, zsoldos h a d s e r e g , m a g y a r katholikus f ő p a p s á g , m a g y a r rendiség, magyar p r o t e s t a n t i s m u s , török hatalom, erdélyi fejedelemség, s z é k e l y szabadság, a szászok kiváltságai. Mind e tényezőhöz még j á r u l n a k a lengyel király, a p á p a s á g , a német birodalom, sőt még a t a t á r khámok t é n y l e g e s befolyása is. Az e m i i t e t t tényezők egyike v a g y másika csak úgv a r a t h a t o t t sikert, ha a többieket a m a g a erőkifejtésének s z o l g á l a t á b a tudta hozni, a mivel azután a többiek fölé emelkedett. Bizonyos, hogy Rudolffal a korlátlan uralmi h a j l a m , a j e z s u i t á k k a l , a m a g y a r klérussal, a magyar rendiség egy részével szövetkezve a r r a t ö r e k s z i k : a törököt kiverni Magyarországból, E r d é l y t M a g y a r o r s z á g g a l egyesíteni, a m a g y a r r e n d i s é g kiváltságait megszüntetni, oly had- és politikai szervezetet alkotni meg. mely közvetlenül az uralkodón a k van alárendelve, egész M a g y a r o r s z á g b a n a kath. vallás uralmát helyreállítani. egyes

E z t a szándékot teljesen világosan látjuk minden országgyűlés lefolyásából, söt tán nem j á r u n k

113 m e s s z e az igazságtól, ha azt gondoljuk, hogy ama zsoldos német, spanyol vi?gy vallón katona, kit Magyarors z á g b a hozott a kaland- és m a r t a l é k v á g y , midőn a mag y a r p a r a s z t r ó l még a r o n g y o k a t is lehúzta, midőn m a r h á j á t elhajtotta, éléstárát felprédálta, h á z á t felgyújt o t t a , leányát megbecstelenitette, egyszóval földönfutóvá t e t t e , elég jó szolgálatot t e t t Bécsnek m á r ezzel i s ; m e r t az ilyen zsoldost nem k e l l e t t fizetni s azonkívül é p e n azon elemet pusztította, melynek megsemmisülésével az annyira gyűlölt m a g y a r nemesség is elgyengült. Mert hogy fegyelmet l e h e t e t t volna t a r t a n i , azt bizonyítja Mansfeld Károly gróf fővezér p é l d á j a , kiről a z t í r j a I l l é s h á z y : . . . „semmi dúlást, f o s z t á s t tenni nem engedett és csak kicsiny k á r é r t megöleti a német e t . Somorjában, Csallóközben f e l a k a s z t a t o t t egy német e t egy sás k é v é é r t , mit levont volt egy p a j t á r ó l . Ks a n é m e t e k n e k sokszor szóval eleikbe adta. hogy ne l e g y e n e k h á l á d a t l a n o k a m a g y a r o k n a k , kik sok é s nagy o r s z á g o k a t elfogyatták magokkal egyetemben a köröszt y é n s é g m e l l e t t ; és a török őket, a németeket régen k i ű z t e volna az országból, ha magyarok nem lettek volna. Csak egy m a g y a r d r a b a n t n a k is süveget vetett és igen becsüli vala őket." A m a g y a r országgyűlésen felsorolt sérelmekből és azok elintézése módjából fokoz a t o s a n előtérbe lép amaz ellentét, melynek előbb-utóbb a m a g y a r rendiség és a római c s á s z á r s á g k ö z t okvetlenül fegyveres összetűzésben k e l l e végződnie. A k o r l á t l a n s á g r a törekvő bécsi kormány minden módon akadályozza a nádor v á l a s z t á s t , m e r t ennek nemzeti irányú nagy hatalmától oka van t a r t a n i ; a magyar kanczellária és k a m a r a h a t á s k ö r é t úgyszólván teljesen megsemmi8

114 s i t i ; minek folytán, a k ö z i g a z g a t á s és pénzügy t e l j e s e n i d e g e n befolyás alá kerül. A t ö r ö k k e l való alkudozásnál nincs m a g y a r befolyás, t e h á t külső diplomacziailag M a g y a r o r s z á g m á r nem létezik mint számot tevő hatalom. P e r é n y i e l f o g a t á s a óta nem volt r i t k a s á g törvényes í t é l e t nélkül elfogni, börtönbe vetni, j ó s z á g á t elkobozni azon m a g a r nemesnek, ki b e f o l y á s á v a l , tekintélyével, hatalmával, vagyonával á r t a l m á r a lehetett volna az önkénynek. A M a g y a r o r s z á g b a b e h o z o t t zsoldos nem csak a töröknek volt ellensége, ennek sokszor legkevésbbé, h a n e m a m a g y a r n a k , ezt i r t o t t a , pusztította, t e t t e szegénynyé. Mindezekben lehetetlen nem l á t n u n k t e l j e s e n öntudatos, világos tervet a r r a , hogy Magyarországon engedelmes, s z a b a d s á g á t ó l m e g f o s z t o t t , minden önkényn e k hódoló t a r t o m á n y t szervezzenek. S ha ez sikerül, a k k o r M a g y a r o r s z á g ma nem egyéb, mint bizonyos t e r ü let, melynek őslakói valaha m a g y a r u l beszéltek, t e h á t f a j i l a g , nyelvileg, politikai és műveltségi intézményeivel e g y ü t t a népek á r j á b a n e l m e r ü l t ; mint a hogy elmer ü l t a mult s z á z a d b a n a lengyel és n a p j a i n k b a n a tűrök. Örök hálával lehetünk a X V I I . század azon bátor, szívós, önfeláldozó magyar h a z a f i a k iránt, kik az országg y ű l é s e k e n a sérelmeket el nem feledték, a z o k a t nem t ű r t é k , k é s z e b b e k lévén f e g y v e r r e l a kézben meghalni, m i n t a nemzeti halált elősegíteni, t á n egyéneségeik, személyeik anyagi előnyei mellett. Azon súlyos körülmények között, melyekben a m a g y a r nemzeti ügy a 17. s z á z a d elején volt, a prot e s t á n s o k lelkes hazafisága, m e g nem tört erélye, eszélyes és m e r é s z fellépése m e n t h e t t e csak meg m á r máit e l j e s pusztulásától. A j e z s u i t a s á g a s a j á t érdekében

115 a császári hatalommal szövetkezik, a k a t h . klérus nemcsak megalkudott a hatalommal, hanem a n n a k eszközévé is lett. E r r ő l meggyőződhetünk, ha a X V I . századvégi eseményeket figyelemmel k i s é r j ü k . A 16 éves ( 1 5 9 0 — 1 6 0 6 ) török h á b o r ú kezdetén azonnal kitűnik, hogy a k é t harczoló f é l a török és a római c s á s z á r nem t u d n a k egymáson e l h a t á r o z ó diadalt aratni, mig E r d é l y t e l j e s erejével egyik vagy másik félhez nem csatlakozik. Cariglio Alfonz olasz jezsuitának sikerűi B á t h o r y Z s i g m o n d erdélyi fejedelem személyében m e g t a l á l n i azon sarkpontot, melyből bámulatos emberismerettel és p á r a t l a n diplomatiai furfanggal E r d é l y t a császár szövetségébe v o n j a azzal, hogy az erdélyi t ö r ö k párt igazi jezsuita elv s z e r i n t kiirtatik egyszerűen 1 4 erdélyi f ő ú r kivégeztetésével (köztük B á thory Boldizsár, a fejedelem unokatestvére.) A szövetség eleinte diadalmaskodik u g y a n a törökön Gyurgyevónál és a moldvai és h a v a s a l f ö l d i vajdák is belevonatnak a szövetségbe, azonban 1 5 9 5 okt. 22. Mezőkeresztesnél csatát veszítvén Zsigmond, lemond az erdélyi f e j e d e lemségről és Rudolf vévén át a t a r t o m á n y t , benne B á s t a György egy zsoldos h a d segélyével t a r t j a fenn a császár h a t a l m á t oly eszközökkel, m e l y e k élénken emlékeztetnek Alba h e r c z e g r é m u r a l m á r a a Németalföldön. B á s t a f e n t a r t j a m a g á t Erdélyben egyrészt Mihály oláh v a j d á v a l s z e m b e n , majd B á t h o r y Zsigmonddal szemben, ki kétszeri visszalépése u t á n végre véglegesen lemond a fejedelemségről, és f e n t a r t j a magát végre Székely Mózessel s z e m b e n is, kit a brassói csat á b a n konczolt fel h a d á v a l együtt. A h á b o r ú Magyar8*

116 országban egyes v á r a k ostroma körűi mozog f e l v á l t v a , elfoglalják Győrt, F e h é r v á r t , E s z t e r g o m o t , de t a r t ó s túlsúlyra egyik fél sem vergődik. A császárnak az eddigi hadviseléséből mindenesetre E r d é l y birtoka b i z tosítottnak látszik és a törökkel való békealkudozások sikere c s a k azon múlik, hogy a hadviselő felek e g y e s végvárak birtoka f e l e t t nem tudnak megegyezni. Ε pillanat elég kedvezőnek l á t s z o t t már m o s t is a császári önkényuralomhoz csatlakozott j e z s u i t á k és klérusnak, hogy az o r s z á g jogainak megnyirbálása mellett az ellenreformácziót is f o g a n a t b a v e g y é k : Kassán a protestánsok 5 0 év óta b i r t o k á b a n lévő E r zsébet templomát Belgioyoso Barbiano J a k a b bécsi p a rancsra erőhatalommal a protestánsoktól elveszi és a j e z s u i t á k n a k átadja. Miután már k o r á b b a n Sopronból elűzettek a protestáns lelkészek, Magyarországon s e n kinek k é t s é g e nem l e h e t e t t , hogy az ellenreformáczió az egész vonalon meg f o g indulni. E z volt a h a n g u l a t az 1004-iki pozsonyi o r s z á g gyűlés rendeinél is, k i k e t különben is az ö n k é n y u r a lomnak a rendiség ellen intézett m á s i k merénylete is elkeserített. E z I l l é s h á z y István ügye volt. Azzal, h o g y Rudolf c s á s z á r k o r m á n y a jelentéktelen kis v á r o s o k a t királyi városokká t e t t , egyrészt a királyi j ö v e d e l m e k e t uzaporitotta, másrészről pedig kivonván őket a f ö l d e s úri h a t ó s á g alól, e z e k n e k a h a t a l m á t is g y ö n g í t e t t e . Miután a királyi k o r m á n y Bazin és Szt.-György pozsonymegyei városokat, melyek Ilésházy birtokai voltak, igy királyi városokká t e t t e , Illésházy földesúri jogait l á t t a csorbítva és tilakozott az eljárás ellen. T i l t a k o z á s á b a n a király tanácsosai, k i k n e k egyike e z e n a réven I l l é s -

117 liázy szép birtokait a m a g a számára s z e r e t t e volna megszerezni, f e l s é g s é r t é s t láttak és megindították ellene a pört. Minthogy tényleg Illésházy ellen az elfogatási p a r a n c s kiadatott, ez azt meg nem várva, Lengyelo r s z á g b a menekült, birtokait pedig a királyi kincstár c s a k u g y a n le is foglalta. Végül megkoronázta az eddigi t ú l k a p á s o k a t a liires 22-dik törvényczikk. Az 1004. pozsonyi országgyűlés rendei, kiknek többsége p r o t e s t á n s , úgy a kassai templomfoglalás, mint egyéb sérelmekre nézve kérték a királyt, szünt e t n é meg ezen visszaéléseket. Azonban egész váratlanul a 21. czikkben megerősítés végett f e l t e r j e s z t e t t törvényekhez Rudolf egy ú j 22-diket csatolt, melynek értelmében a rendeknek megtiltatik, vállási sérelmeiket országgyűlésen t á r g y a l n i ; a mi annyit j e l e n t , hogy Mag y a r o r s z á g o n a rendi és v a l l á s s z a b a d s á g végórája elérkezett, Nagyon gyengének t a r t o t t á k Bécsben és egyszersmind g y á v á n a k és együgyűnek a magyart, hogy m i n d e n t m e g k o c z k á z t a t t a k , mert h a annak, a mi tényleg beköv e t k e z e t t . csak halvány sejtelmével b i r n a k , bizonyára j o b b a n meggondolták volna a dolgot. S z e r e n c s é r e azonban élt akkoron Szent Jobi v á r á b a n egy férfiú, ki mint honfi, mint p r o t e s t á n s , mint főúr korábbi államférfiúi pályáján a közviszonyokba a legtitkosabb r é s z l e t e k i g beavatva, hosszas meggondolás u t á n elszántan m e r é s z és lángeszű felléptével az önkényuralmat és ellenreformatiót egy c s a p á s s a l megsemmisítette legalább egy időre. Ε gondviselésszerű férfiú — Bocskay I s t v á n . Mint Báthory Zsigmond

erdélyi fejedelem

anyai

118 nagybátyja, ennek g y á m j a és legbizalmasabb t a n á c s adója volt. A fejedelemnek többszöri k ö v e t e volt a bécsi ndvarnál é s midőn M á r i a K r i s z t i e r n á t fejedelme s z á mára megkérte, az e s k e t é s i s z e r t a r t á s alkalmával Bocskay képviselte a f e j e d e l m e t . Midőn Zsigmond fejedelem h a r m a d s z o r is lemondott és a lemondást ú j r a B o c s k a y közvetítette, az új f e j e d e l e m Báthory E n d r e Bocskaynak tulajdonítván t e s t v é r é n e k B o l d i z s á r n a k kivégeztetését, s z á m ű z t e öt és e r d é l y i jószágait lefoglalta. E g y ideig P r á g á b a n élt m i n t Rudolf t a n á c s o s a az erdélyi ügyekben, m a j d D e b r e c z e n vidékére (Kereki, Szent J o b ) jővén, i t t visszavonultan élt. Midőn B á s t a rémulma és Belgioyoso erőszakos e l j á r á s a a h a n g u l a t o t úgy E r d é l y ben mint Magyarországon felizgatta, Bocskay eljöttnek látta az időt, egyelőre titokban a cselekvés t e r é r e lépni. B e t h l e n Gábor, ki mint a Székely Mózes-féle levert felkelés menekültje a temesvári p a s á n á l t a r t ó z k o dott, é r t e s i t é Bocskayt, hogy a t ö r ö k kész t á m o g a t n i Bocskayt, ha Rudolf ellen fegyvert fogna. A z o n b a n Bocskaynak Bethlen G á b o r r a l való levelezése idő e l ő t t tevén nyilvánvalóvá B o c s k a y terveit, ez kénytelen volt előbb a cselekvés t e r é r e lépni, mint előre el volt h a t á rozva. Azon szabad h a j d ú k , kik Belgioyoso szolgálatában állottak, titkon B o c s k a y által megnyerve, Belgioyosót m e g t á m a d t á k , hadát m e g v e r t é k és öt m a g á t m e g s z a lasztották ; Kassát e l f o g l a l t á k és a felső vidéken n é h á n y vár kivételével mindent meghódítottak. Belgioyoso s e g í t ségére B á s t a is kijött Erdélyből, de b á r Osgyán és Edelény mellett m e g v e r t e Bocskay hadait, körös-körül véve ellenséges elemekkel, kénytelen volt a l e g n a g y o b b

119 veszteséggel Pozsonyba visszavonulni, Bocskay a h e l y z e t u r á v á lett.

minek

folytán

A 17. s z á z a d b a n a fejedelem isteni s z á r m a z á s á nak hite. különösen a római császároknál, Rudolf személyében még fokozódott, mihez j á r u l v á n a jezsuita befolyás és a c s á s z á r egyénisége, a t e l j e s e n megváltozott helyzettel szemben oly merev, m e g a l k u v á s t nem ismerő m a g a t a r t á s t tanúsított, hogy az ausztriai uralkodó család f e n á l l á s á t nem csak Magyarországon k o c z k á z t a t t a , hanem a n é m e t t a r t o m á n y o k b a n is, minek a következménye az volt, hogy Mátyás főherczeg nem egészen a s a j á t belső h a j l a m á t követve, Illésházy I s t v á n közvetítésével Bocskayval megkötötte a bécsi b é k é t . A bécsi béke t é n y l e g csak addig j e l e z t e a nemzeti és protestáns v a l l á s s z a b a d s á g diadalát, a meddig a Bocskay által e g y ü t t m ű k ö d é s r e k é s z t e t e t t t é n y e z ő k az ausztriai h á z a t fenyegették, de erkölcsi h a t á s á b a n e béke, mely a m a g y a r törvénykönyvbe beczikkelyeztetett, m á i g is fennáll, m e r t örök t a n ú s á g á u l szolgál annak, hogy a mennyiben ma megváltoztatott körülmények között a protest a n t i z m u s e s e t l e g a nemzeti h a l a d á s szempontjából némelyek által gyanusittatik, a p r o t e s t a n t i z m u s e nemzeti irányú hősi és önfeláldozó fellépése nélkül nemzeti magyar állam ma m á r nem volna. A p r o t e s t a n t i z m u s tehát h a z á j a nemzeti f e n m a r a d á s á é r t vérét á l d o z á ! A bécsi béke és az a z t megelőző mozgalmak azonban a p r o t e s t a n t i z m u s és ellenreformátió közötti harcznak nem b e f e j e z ő k o r s z a k á t k é p e z i k , hanem kezdetét, és a m a g y a r o r s z á g i p r o t e s t a n t i z m u s sorsa n e m egyedül a s a j á t erejétől, k é p e s s é g e i t ő l , szerencséjétől tétetett

120 függővé, hanem s z á m o s r a j t a t e l j e s e n kívül álló tényezőktől, mert a X V I I . század első fele a reformáczió és ellenreformáczió küzdelmének k o r s z a k a — a c s a t a t é r e n . A protestantizmus fellépése és sikeres harezai n e m annyiból m e n t e t t é k meg a nemzeti államot, hogy f e g y v e r e s túlliatalmát tudta ideig-óráig é r v é n y e s í t e n i : h a n e m azért, m e r t a z t a fegyvert, melylyel a protest a n t i z m u s a nemzeti s z a b a d s á g h a r e z o t vívta, kénytelen volt az ellenfél is a l k a l m a z á s b a venni a végett, hogy létjogosultsággal bírhasson. Az ellenreformáczió sikerein e k titka nem a nagyobb f e g y v e r e s túlsúly, sem az a körülmény, hogy n a g y o b b volt a b u z g a l m a ós ügyessége, h a n e m az, hogy a katholikus k i r á l y p á r t t ö r e k e d e t t n e m z e t i lenni. E z e n elemet vitte bele a k ü z d e l e m b e a k a t h o l i k u s k i r á l y p á r t részére E s z t e r h á z y Miklós és P á z m á n y Péter. Minthogy a p á r t k ü z d e l e m e m e korszakban é r t e el t e t ő f o k á t , mindkét p á r t a másik t e l j e s megsemmisülésével t ö r e k e d e t t a s a j á t létét érvényesíteni, megalkuvásról, egymás mellett békés e g y ü t t l é t r ő l ez idő szerint szó sem lehetett, m e r t mindegyik p á r t a m a g a szám á r a követelte azt, hogy jogosnak, igazságosnak elism e r j é k , mig a m á s i k a t h a z a f i a t l a n n a k , sőt törvénytelenn e k tekintette. E s z t e r h á z y Miklós és P á z m á n y P é t e r m a g u k is p r o t e s t á n s o k voltak g y e r m e k k o r u k b a n , de már ő k e t elsodorta a véletlen f o r g a t a g a olyan életkörülmén y e k közé, hogy n a g y t e h e t s é g e i k e t az ellenfél s z á m á r a v o l t a k kénytelenek érvényesíteni. Mint minden forradalmi korszak, ez is csak nagy t e h e t s é g e s e k e t tolt előt é r b e . Bocskay és Bethlen, I l l é s h á z y , de még inkább E s z t e r h á z y és P á z m á n y nem t a r t o z t a k az uralkodó főne-

121 mesi családok sorába, lianem a nagy értelmi, de még inkább nagy a k a r a t i tehetség, mely ezen elősorolt férfiakban meg volt. a küzdők élére álliták őket, ellátva a hűbéri á l l a m s z e r v e z e t t e r m é s z e t é h e z k é p e s t anyagi segédeszközökkel is Ε két n a g y tehetséget, E s z t e r h á z y t és P á z m á n y t a j e z s u i t á k i s m e r t é k fel és r a g a d t á k ki ellenfeleik sorából, készítették el a h a r c z r a és a j á n lották az udvar figyelmébe. Nincs okunk feltenni, hogy ezen férfiak bármelj T ike érzülete ellenére, az ellenp á r t o n r e á j u k várakozó f é n y e s pálya által csábítva, t á n t o r o d o t t volna el hitétől. De bizonyos, hogy ennek a k é t férfiúnak a p é l d á j a is hatott. E s z t e r h á z y a k u r t a nemesnek a fia, ki családja korlátolt anyagi viszonyai következtében a rokonok által n e v e l t e t e t t ; a j e z s u i t á k i s k o l á j á b a n m e g t a n u l t a g y e r m e k ifjú tanítói lángbuzg a l m á n lelkesülni annyira, hogy a s a j á t rokonai, hitsorsosai üldözését t ű r t e inkább, semhogy a kath. hitéről lemondjon. A szerencse is kedvezvén neki, előbb Magócsy F e r e n c z protestáns özvegyét vette nőül, kit a k a t h . hitre téritvén, nagy birtokaival már k a t h . czélokat mozdított e l ő ; majd Thurzó I m r e özvegyével Nyáry Krisztinával lépvén h á z a s s á g r a , a Magócsy, Dersffy, Thurzó, Nyáry-féle j ó s z á g o k a t egyesíti kezében, mihez j á r u l n a k azután a királyilag adományozott birtokok, mint F r a k n ó , Kis-Márton, K a p u v á r , bárói r a n g és zászlósúri méltóság, mint a katholiczismusnak és királyhűségnek j u t a l m a ! Vegyük hozzá azt, hogy E s z t e r h á z y még ügyes, simulékony is volt, a hol ez nagyobb előnynyel j á r t , buzgó, erélyes, sőt indulatos, hol ez jobban volt helyén, ne csodálkozzunk, ha ez a példa, ez a férfiú és a viszonyok a főúri r e n d e t p r o t e s t á n s

hithűségében megingatta és a kath. vallásba visszatérítette. E g y á l t a l á b a n a z t vesszük észre, hogy a protestáns és k a t h p á r t k e z d mindkettő politikai p á r t t á á t a l a k u l n i és egyik is, m á s i k is a szerint gyarapodik vagy fogy, a mint a politikai k é n y s z e r h e l y z e t e k ezt magukkal hozzák. Mikor B e t h l e n Gábor 1619-ben fegyvert fog és a felvidéken hadaival megjelenik, csehekkel, morvákkal, szilézekkel k e z e t fog, a m a g y a r rendek lelkesedéssel r u h á z z á k r e á a királyi hatalmat. Még a dunántúli kath. urai, mint B a t t h i á n y , Erdődy, de még a k a t h . Forgách Zsigmond nádor is a protestáns erdélyi fejedelemnek hódolnak. Mihelyt azonban a b é k e meg van kötve, e s e t l e g a c s á s z á r n a k Németországon k e d v e z a fegyver-zerencse, Magyarországon is hirtelen felhalmozódnak az ellenreformáczió által okozott s é r e l m e k ; a j e z s u i t á k térítenek, templomokat foglalnak, a c s á s z á r emberei a végvárakba n é m e t e k e t helyeznek, a császári k a m a r á t és k a n c z e l l á r i á t törvénytelen t u l k a p á s o k r a ingerlik. Nagy szerencse volt megint az o r s z á g r a Bethlen Gábor egyéni j e l l e m e ; az, hogy egyszerűen sikerrel t á m a d o t t a c s á s z á r r a , magában véve e g y á l t a l á b a n nem biztosította az országnak sem nemzeti, sem vallási f ü g g e t l e n s é g é t , hiszen Csehországban T h u m , Fels és Hchlick f ő u r a k kezdetben még nagyobb sikerrel léptek fel II. F e r d i n á n d d a l szemben ; a c s á s z á r t mint cseh k i r á l y t t r ó n v e s z t e t t n e k nyilvánították, ellenkirályt v á l a s z t o t t a k , a c s á s z á r i a k a t Csehországból kiverték, sőt Bécset o s t r o m o l t á k ! és a vége az volt, hogy a dolgok élükre állíttatván, könynyelmüen e l f o g a d t á k a f e h é r h e g y e n a c s a t á t és midőn ez gyávaság, könynyelmüség, k ö t e l e s s é g m u l a s z t á s kő-

123 v e t k e z t é b e n elveszett, a rémület, k é t s é g b e e s é s oly nagy lön, hogy azonnal feltétlenül meghódoltak akkor, mikor Bethlen G á b o r még le nem győzve, állott hadaival a cseh-morva h a t á r s z é l e k e n és ezzel h a z á j u k a t a bosszutlihegő önkény és ellenreformaczió p r é d á j á u l engedték. Csehország eme sorsa b o r z o n g a t t a a mi f ő u r a i n k a t is, katholikusokká lettek, úgy viselték m a g u k a t , hogy legyőzetés e s e t é n a császári hűségre t é r é s által még megmenekülhessenek a vérpadtól vagy jószágelkobozástól. De a magyar p r o t e s z t a n t i z m u s s o r s a Bethlen Gábor k e z e i b e n sokkal j o b b helyen volt letéve, hogy sem mindent koczkáztatva, mindent l e h e t e t t volna veszíteni. B e t h l e n úgy a háború, mint a külügyi viszonyok mérlegelésében is annyira óvatos, körültekintő, hogy hiúság, indulat, szenvedélyesség s z á m á r a elhatározásaiban n e m igen j u t hely. H a d v i s e l é s e az akkori időkben nem mutat fel oly nagy a r á n y o k a t , mint későbbi s ó g o r á n a k Gusztáv Adolfnak n é m e t o r s z á g i hadj á r a t a , sem oly könynyelmü merészséget mint F r i g y e s cseh király h a d j á r a t a . E n n e k oka B e t h l e n j e l l e m s a j á t ságain kiviil azon sok tényező, melytől Bethlen hadj á r a t a i n a k sikere f ü g g ö t t : a mi rendes h a d s e r e g e volt, zsoldos h a d ; ezek fizetését a p r o t e s t á n s hatalmaktól kapott segélydijakkal f e d e z t e ; többi k a t o n a s á g a mind olyan, mely megbízhatatlan, fegyelmetlen, m e r t a s a j á t politikai é r d e k é é r t harczol, ilyen a m a g y a r megyék felkelő nemessége, melynek soraiban sok volt olyan, a ki nem bizott eléggé Bethlen s z e r e n c s e c s i l l a g á b a n és alkalomadtán sietett átpártolni a királyhoz. A török is veszedelmes szövetséges, sokszor m a g á n a k a török birodalomnak és a birodalmi méltóságviselők érdekei a

124 legélesebb e l l e n t é t b e j u t o t t a k e g y m á s s a l ; a budai, temesvári p a s á k , sőt a Konstantinápolyban székelő n a g y vezér is a bécsi udvar által megvesztegettetve, s a j á t országos érdekeik ellenére a római császár ellen h a r czoló erdélyi f e j e d e l m e k e t gátolták nagyobb és m e r é szebb vállalatok kivitelében, másfelől pedig nem j ó szemmel nézték az érdélyi fejedelmek hatalmának s z e r telen g y a r a p o d á s á t , m e r t ezáltal könnyen veszélyessé válhatott volna m a g á r a a török birodalomra nézve is. Bethlen ö s s z e s e n háromszor t á m a d t a meg II. F e r dinánd császárt, minek folytán három békeszerződés is j ö t t l é t r e : az 1 6 2 1 n i k o l s b u r g i ; az 1624. bécsi és az 1624. szintén bécsi. Mind a három békeszerződés közös a l a p j a a bécsi b é k é n kivűl az 1608, koronázás előtti és utáni törvények, vagyis a nemzeti szabadsággal legnagyobb r é s z b e n azonos p r o t e s t a n s v a l l á s s z a badság. Itt kell felvetni azon k é r d é s t mely a 17. s z á z a d p r o t e s t á n s és nemzeti küzdelmei vezetőinek j e l l e m é t oly színben t ü n t e t h e t n é fel, hogy könnyen azon m e g győződésre j u t h a t n á n k , mely szerint e vezetők nem a s a j á t m e g g y ö z ő d é s ö k e t követték, a midőn p r o t e s t á n s vallásszabadságért f e g y v e r t fogtak, hanem csakis h a t a l m i czélokból, önzésből küzdöttek a császár ellen. Tény az, h o g y B e t h l e n az első bécsi békéje u t á n k ö v e t s é g e t k ü l d ö t t Bécsbe, hogy Czeczilia főherczegnő, II. F e r d i n á n d l e á n y a k e z é t általa m e g k é r e s s e ; a k a t h . vallásravaló á t t é r é s t k i l á t á s b a helyezte, i g é i e t e t t é t e t e t t , hogy II. F e r d i n a n d ellen többé fegyvert nem fog. sőt vele e g y ü t t ki f o g j a űzni a törököt. Thököly I m r e pedig Bécs f e l m e n t e t é s e után, midőn neje Zrínyi I l o n a

1-25 Caraffa császári t á b o r n o k által o s t r o m o l t a t o t t Munkács várában, mostohafia I I . Rákóczy F e r e n c z t a n ú s á g a szerint nejéhez i n t é z e t t titkos levelében nemcsak a r r a nyilatkoztatta magát késznek, hogy á t t é r a kath. vallásra, hanem arra is, hogy lutheránus hitsorsosait r á beszéli, miszerint a k a t h . hitre á t t é r j e n e k : ennek kifolyása volt azután, h o g y Radics E n d r e és Absolon D á vid Munkács v á r n a g y j a i siettették a vár á t a d á s á t a végett, hogy elejét vehessék Thököly ezen s z á n d é kának. Nemkülömben históriai tény az is, hogy Thököly csakugyan már Nikomediában való t a r t ó z k o d á s a k o r a j u z s u i t á k azon b i z t a t á s á r a , hogy v i s s z a fogja m a g y a r országi birtokait k a p u i , valósággal á t is tért a k a t h . vallásra, de midőn meggyőződött, hogy a j e z s u i t á k n a k ezzel m á s czéljok n e m volt, mint hogy erkölcsileg tönkretegyék vele, i s m é t visszatért a p r o t e s t á n s egyházba. E z e k k e l a t é n y e k k e l szemben a protestáns egyház t i s z t a nemzeti j e l l e g e nem hogy veszítene, h a n e m inkább n y e r ; mert bizonyosnak v e h e t j ü k , hogy ha Bethlen Gábor á t t é r é s é v e l a kath. hitre m e g k a p j a I I . F e r d i n a n d leányának kezét, és II. F e r d i n á n d d a l szoros szövetségben a n é m e t protestánsok és a török ellen fordül, akkor arra, a mi Bethlent h a t a l m a s s á és ellenségei előtt félelmessé t e t t e t. i. a magyarországi prot e s t a n t i z m u s r a nem támaszkodhatik többé. Bethlen és Thököly azon korbeli érzületváltozása, melyben a k k o r voltak, melybe a szándékolt illetőleg tényleges vallásváltozás esett, nem lehetett m á r olyan teljes, mint E s z t e r h á z y Miklósé é s Pázmány P é t e r é , a kik i f j ú k o r -

ban, j e z s u i t a befolyás a l a t t lettek k a t h o l i k u s o k k á . Az á t t é r é s B e t h l e n Gábornál a hatalmi k á p r á z a t p i l l a natnyi h a t á s a a l a t t létesült ingadozás l e h e t e t t , mely megvalósulása u t á n sem a p r o t e s t a n t i z m u s n a k , sem a nemzeti fejlődésnek nem á r t o t t volna, mint IV. H e n r i k á t t é r é s e nem á r t o t t sem a hugenottáknak, sem a f r a n czia nemzeti szellemnek. Thököly á t t é r i t é s é n é l a j e zsuitáknak más czélja nem lehetett, mint az á t t é r é s p u s z t a tényének érdeme a r e n d s z á m á r a . Az el vénült, beteg, sorsüldözött Thököly igenis á t t é r t a katholik u s vallásra, m e r t a j e z s u i t á k kegyelmet, birtokainak viszszanyerését, h a t a l m a t és r a n g o t helyeztek számára kilátásba. Az á t t é r é s e után csalódott Thököly vissza is t é r t a p r o t e s t á n s h i t r e és a b b a n is halt meg. Hogy ú g y Bethlennek, mint Thökölynek történelmi j e l e n t ő s é g é t a p r o t e s t á n s nemzeti é r z ü l e t hatása a l a t t k e l e t k e z e t t mozgalom a d t a meg, senki sem t a g a d h a t j a és elenyésző mozzanat, hogy személyeikre n é z v e osztották-e ez é r z ü l e t e t vagy pusztán támaszkodtak-e r e á hatalom szerzés ezé Íjából. Hogy a katholizált R á k ó c z y a k a p r o t e s t a n t i z m u s t a nemzeti szab a d s á g érdekében f e n t a r t a n d ó n a k t a r t o t t á k , f e n t e b b láttuk. Még Rudolf korában, midőn a p r o t e s t a n t i z m u s n a k nem kellett üldöztetésektől tartania, B o c s k a y István mint p r o t e s t á n s ember II. Rudolfnak leghívebb emb e r e : a k a t h . udvarban a protestáns f ő n e m e s befol y á s r a sőt bizalmas s z e r e p r e tud vergődni és Bocskay volt az, ki fejedelmét a török párti f ő u r a k kivégzésénél t á m o g a t j a , Bocskay volt az, ki B á t h o r y Zsigmon-

127 dot lemondásra b i r j a , liogy Rudolf Erdélyt elnyerhesse. Sőt midőn B á t h o r y E n d r e fejedelem k o r á b a n száműzve, és erdélyi b i r t o k a i t veszítve, P r á g á b a n volt. a császárn a k erdélyi ü g y e k b e n legfőbb t a n á c s o s a ; de ugyancsak Bocskay volt az, ki R u d o l f n a k a protestáns vallás ellen irányzott csapásával a m a g y a r n e m z e t e t féltette és a megindult harczban az országos és v a l l á s i sérelm e k e t együtt e m l i t i ; a bécsi békében p e d i g mind a k e t t ő t biztosítani törekszik. Bocskay s z a b a d s á g h a r c z á t ó l Bethlen utolsó tám a d á s á i g 22 év folyt le, ezen idő alatt n é g y ízben k e l l e t t a n e m z e t n e k alkotmánya és v a l l á s á é r t fegyvert fogni. E z t a körülményt nem igazolja e l é g g é sem a m a g y a r nemzet harczias szelleme, sem az erdélyi fejedelmek h a t a l m i vágya, h a n e m kellett lennie olyan oknak, mely m i n t e g y kényszeríti a n e m z e t e t a h a r c z r a ; és ezen ok nem má·*, mint a császári u d v a r politikája, mely nem t u d t a sohasem m e g é r t e n i azt, hogy a mag y a r nemzetnek a s z a b a d s á g a többet ér m i n t puszta szolgai l é t e ; a magyar n e m e s s é g minden pillanatban k é s z a X V I I . s z á z a d b a n ősi j o g a i é r t elvérezni, holott p. az osztrák örökös tartományok népének e s z é b e nem j u t o t t soha jogsérelmekről p a n a s z k o d n i ; a cseh nemzet egyszer letiportatva, soha sem emelte többé fel f e j é t egész a l e g ú j a b b korig. A magyar is ugy a XVI. mint a X V I I I . században s o k k a l nagyobb tulkapást megtorlatlanul hagy, épen csak a X V I I . században oly kényes, hogy a bécsi u d v a r beolvasztási kísérleteinek csak h a n g o z t a t á s a is l á z b a hozza a n e m z e t e t és mindig kész a forradalomra. P e d i g a X V I I . századbeli Magyarország minden idők M a g y a r o r s z á g á n á l gyengébb,

m a g a Bethlen a m a g y a r o k l é t s z á m á t nem becsiili többre 2 milliónál és ez a maroknyi nép s z á m t a l a n sebeiből vérezve is, b ü s z k é n u t a s í t j a vissza a kényelmesebb, de dicstelenebb f e n m a r a d á s t , hanem k é t s é g beesésében a sok ellensége közül, hol az egyik, hol a másikra csap le és viaskodik, nemzeti létét egy-egy pillanatra meghosszabbítva. S ha nincs m e g a magyarban e században ez a korszellem, ha nincs á t h a t v a az a kurucz p r o t e s t á n s m a g y a r nemes ember, jobbágyával együtt azon érzettől, hogy az ügye a legmagasztosabb, a legszentebb ügy, melyért tűrni, sőt elvérezni, halált szenvedni könnyebb, mint m e g t a g a d v a azt, a legnyugodtabban és a n y a g i a k b a n bővelkedve élni; a k k o r a nemzet m a ki volna m á r törölve az élők sorából és meg is é r d e m e l n é sorsát. S ezt Bécsben nem t u d t á k m é g eddig, 100 évi uralkodás után, h a n e m a XVIII. s z á z a d c s á s z á r j a i n a k tanácsosai már t u d t a k annyit, hogy közönséges h a t a l m i eszközökkel a m a g y a r t nem lehet a csehek és örökös tartományok s o r s á r a j u t t a t n i , hanem a magyar nemességet mindenek előtt el kell nemzetietleniteni, a mi a főnemességgel sikerült is, mely k é s z eszköze volt egyideig a nemzet ellen irányuló beolvasztási kísérleteknek. Még a XVII. s z á z a d b a n Bécsben a bécsi, nikolsburgi b é k é k e t sem v e t t é k k o m o l y a n : a békekötés mindig bekövetkezett a k k o r , midőn a fegyveres hatalom gyengesége következtében, a meglevő birtok is koczkán forgott. M u t a t j a e z t az, hogy mindezen b é k é k az első p i l l a n a t r a is a császári ház i s m e r t álláspontjánál fogva túlságos e n g e d é k e n y s é g e t t a n ú s í t a n a k ; m e g a d -

129 nak, aláírnak oly b é k e f e l t é t e l e k e t , melyekről biztosan lehetett tudni, hogy a k o r m á n y azokat n e m akarja teljesíteni. A katholikus p á r t m á r ez időben egyre h a n g o z t a t j a , hogy a p r o t e s t á n s o k v a l l á s s z a b a d s á g á t biztosító b é k é k e t k i c s i k a r t a k n a k tekinti, e z e k n e k a törvénykönyvbe való beczikkelyezését pedig erőszaknak. Mintha bizony lehetne e g y á l t a l á b a n v a l a m e l y háború u t á n beállott oly békéről szó, mely nincs k i c s i k a r v a ; hiszen az e g é s z közönséges adás-vevés t á r g y á t képező árúczikk f e l e t t való alkudozásnál is az á r mindig annak a h a t á r a , hogy felette v a g y a l a t t a a vevő vagy eladó k á r o s o d n é k . A dolog é r t é k é t m e g h a l a d ó á r t csak az ígérheti meg, a ki t u d j a , hogy ugy sem fog fizetni, azután b e v á r j a a viszonyok m á s fejlődését, a midőn kisebb árt is elfogadnak. B é c s r e nézve n e m volt drág á n megfizetve Magyarország birtoka m é g a nikolsburgi békével, különösen mikor tudta, hogy a béke v é g r e h a j t á s á v a l adós fog maradni, de számított r á egész bizonyossággal, hogy eljövend az idő, a midőn a magyar n e m e s s é g jő kényszerhelyzetbe és kénytelen lesz m a g á t k e g y e l e m r e kiszolgáltatni. C s a k h o g y ebben volt a bécsi k o r m á n y c s a l ó d á s a ; nem volt az a szerencsétlenség, az a nyomor, az a veszély, hogy Magyarországon ne lett volna p á r t , ha m é g oly kicsiny is, hogy e g y s z e r ű e n a lét v a g y nem lét koczkázatával fegyvert ne f o g o t t volna a m a g y a r nemzeti szabadságélet gyökerét elvágni t ö r e k e d ő korlátlan egyeduralom ellen. E z e n szívós ellenállás élén még a X V I I . század elején a protestáns erdélyi f e j e d e l m e k állanak ugyan, t á m o g a t v a a p r o t e s t á n s felvidéki n e m e s s é g által, de ez a protestáns, megalkudni nem t u d ó szellem 9

180 t á m o g a t j a a nemzeti v i s s z a h a t á s t akkor is, midőn a mozgalom élén k a t h o l i k u s m a g y a r f ő u r a k á l l a n a k ; midőn n e m volt oly n a g y kilátás a győzelemre, mint Bocskay, Bethlen és Rákóczy G y ö r g y idején. De még ha a k a r t a volna is a királyi k o r m á n y a kötött b é k é k f e l t é t e l e i t — különösen a p r o t e s t á n s v a l l á s s z a b a d s á g o t b e c s ü l e t e s e n v é g r e h a j t a n i , — e g y nagy a k a d á l y l y a l mindig megkellett volna küzdenie é s ezt a k a t h o l i k u s k l é r u s gördítette volna útjába. Hogy azonban mily kevéssé volt komoly szánd é k a a királyi k o r m á n y n a k a nikolsburgi béke á l t a l kiszabott korlátok k ö z ö t t m e g m a r a d n i , mutatják azon felt e r j e s z t é s e k . melyek oly férfiú r é s z é r ő l t é t e t t e k meg, ki személyes é r d e k e i n é l fogva a k i r á l y embere, politikai meggyőződésénél fogva k i r á l y p á r t i , labancz, v a l l á s á r a pedig a legbuzgóbb katholikus. Ε férfiú gr. E s z t e r h á z y Miklós, M a g y a r o r s z á g n á d o r a , — ki már 1638b a n le a k a r t mondani nádori méltóságáról azon számos m e g a l á z t a t á s következtében, melyeket nem anynyira a nádor személye, mint i n k á b b az ország első m é l t ó s á g a volt k é n y t e l e n érezni. Az országgyűlések t a r t á s a is egyre n a g y o b b n e h é z s é g e k b e ütközött, m e r t f á z t a k Bécsben a m a g y a r o r s z á g g y ű l é s e n t á r g y a l á s r a k e r ü l ő kérdésektől, ínég inkább a z o n szellemtől, mely a p r o t e s t á n s nemzeti p á r t o t á t h a t o t t a ; minthogy e szellemmel nyíltan szembeszállni a legtöbb esetben n e m lett volna okos dolog. A l e g e r ő l t e t t e b b ürügyök a l a t t h a l a s z t o t t á k más i d ő r e ; a baj c s a k az volt, h o g y az adó m e g a j á n l á s a k i z á r ó l a g az o r s z á g g y ű l é s j o g a volt. 1642-ben sem a k a r t a k o r s z á g g y ű l é s t tartani, m i n e k folytán Eszterliázy n á d o r egy e m l é k i r a t o t n y ú j t o t t át

131 a királynak, melynek felsorolt sérelmei nem c s a k az ország akkori á l l a p o t á r a vetnek jellemző világosságot, hanem m e g é r t j ü k a királyi katholikus p á r t f e l f o g a s á t az akkori vallási viszonyokat illetőleg. A nádor ilyeneket sorol fel : 1. Sok i g é r t e t e t t . a mi nem teljesíttetett, sok törvény hozatott, mi em foganatosittatik. 2. Külömbség t é t e t i k az önként és kényszerítve adott engedmények között s m e r t a vallásiakat k i z s a roltnak nézik, örökös aggály fogja el a kedélyeket. 3. Törvényszékek t a r t á s á r a az ország felső részeiben 30 év óta nem adott az u d v a r engedelmet. 4. E z é r t k e r ü l oly sok m a g á n ügy az országgyűlésre. Az előleges követutasitások l a s s í t j á k az o r s z á g gyűlés t á r g y a l á s a i t . Az országgyűlések tekintélyét csorbítják azon összejövetelek, miket az egyes megyék sőt kisebb vidékek n e m e s s é g e t a r t az általános o r s z á g o s érdek r o v á s á r a . 5. Az országos főhivatalok nagyvagyonű főnemeseknek adományoztatnak. úgy hogy a t e h e t s é g e s és arravaló emberek belőlük ki vaunak rekesztve. 6. A kormány részéről a hazafiakkal szemben tanúsított, hideg, v i s s z a u t a s í t ó b á n á s m ó d állandó aggodalmat k e l t az o r s z á g b a n . 7. A végvárak elhanyagolása azon gyanút ébreszti, hogy azok gyengeségével a k á r a király, a k á r annak ministerei az o r s z á g g y e n g e s é g é t a k a r j á k k é s z a k a r a t t a l előidézni. Végül ezeket mondja a n á d o r : Nehogy t e h á t a nemzet annyi bajtól elnyomatva, valamire vetemedjék, kéri a királyt, f o r d í t a n á idejének valamely r é s z é t a nemzet ügyeinek elintézésére is. É r d e m e s lesz ő fel9*

132 ségének hozzálátni azon viszony f c n t a r t á s á h o z , melynek f e n m a r a d á s á t ó l f ü g g többi országainak és tartományainak j a v a is. E z t t é v é n ö felsége, megnyerendi a hazafiak szivét s nem a l k a l m a t l a n , hanem kellemes országgűlések lesznek ö f e l s é g e örök dicséretére. Lippai György püspök kanczellárnak még hivatalos tudomása sincs az 1642-ben a törökkel kötött szönyi szerződésről, m i é r t is igy panaszkodik a nádorhoz irott levélében : „A bőrünkben j á r ó dolgokban c s a k véleményt sem k é r n e k a magyaroktól, hanem a hadi tanács azt feleié, hogy mikor resolválva lesz a dolog, a k k o r közlik velünk az állapotot." A n á d o r által felsoroltak kőziil különösen a második p o n t b a n foglalt m e g j e g y z é s érdekelhet bennünket, mely szerint a vallási engedményeket e r ő s z a k k a l kizsaroltnak m o n d j a . Ezen á l l á s p o n t majd egy századon át volt fegyver azon párt k e z é b e n , melynek c z é l j a volt a p r o t e s t á n s o k a t politikai j o g a i k b ó l kiforgatni v a g y legalább is k i r á l y p á r t i a k k á t e n n i ; a mi azonban csak részben sikerült. Még P á z m á n Péter p r í m á s életéből tanulmányozhatjuk a k i r á l y i és fejedelmi, a protestáns és katholikus, a nemzeti és nemzetellenes, a török és n é m e t , a papi és világi elemekből alakuló küzdelmet, melyből teljes veszteséggel a század v é g é n csak a török bukik el, mig a többi tényező kisebb nagyobb változással, részben erősen megingatva a c s a t a t é r e n m a r a d , vagy kénytelen beérni félgyőzelemmel is. Ezen sokféle tényező ugyanazon időben nem k ü z d rendszeres csoportokban egymás m e l l e t t vagy e g y m á s ellen. A pillanatnyi h e l y -

133 zet kényszerítő h a t á s a , jól felfogott államférfiúi számít á s eredménye, önző osztály vagy személyi érdek a l a csony rúgója, s é r t e t t n a g y r a v á g y á s bosszú szenvedélye össze-vissza k a v a r j a ezen pártokat és t é n y e z ő k e t : a mely pillanatban közös erővel küzd kettő egy harmadik ellen, egy negyedik fellépése a három elsőt közös erőf e s z í t é s r e készteti az utóbbi ellen. L á t t u k , mily ellentét m e r ü l föl a királypárti főnemes és első méltóság viselői részéről a király e l l e n ; tudjuk, hogy P á z m á n y P é t e r katholikus főpap létére tisztán a magyar nemzeti szellem megmentése végett egy hatalmas p r o t e s t á n s E r d é l y f e n n á l l á s á é r t küzd a n á d o r ellen; török katonák küzdenek Bethlen t á b o r á b a n , és török p a s á k á r u l j á k el az erdélyi fejedelmeknek B é c s elleni titkos t e r v e i t ; protestáns kurucok küzdenek Bécs a l a t t K a r a Musztafa táborában és p r o t e s t á n s kurucok r o h a n n a k lelkeseu császári hadak élén B u d a v á r b á s t y á i r a ; katholikus főurak a legerősebb oszlopai a H a b s b u r g magyar trónnak és katholikus m a g y a r urak l á z í t j á k a legizzóbb szenvedély hangján a p r o t e s t á n s nemességet, hogy a veszélyezett haza é s vallás érdekében f e g y v e r t fogjanak. A sok p á r t közül az idő, lángész vagy szerencse egyiket sem emelte telj e s e n a másik fölé. A szűkkeblűség és aljasság, a k é tely vagy lelkesedés eg,yikét is, a m á s i k á t is a sok tényezőknek habozóvá t e t t e . De soha nem ingadozott, csak egy-egy pillanatra m e g h á t r á l t : a királyi udvar, a maga egyeduralmi és katholikus czéljainak megvalósít á s á b a n és a királyi M a g y a r o r s z á g északkeleti megyéinek nemessége, mely m e g m a r a d t nemzeti és p r o t e s t á n s n a k akkor is, midőn a Zrínyiek, Battyányiak, E s z t e r h á z y a k , N á d a s d y a k , R á k ó c z y a k á t t é r t e k a katholikus vallásra-

134 politikai o k o k b ó l ; m e g m a r a d t nemzetinek és p r o t e s t á n s n a k akkor is, midőn p a p j a i t a gályákra vitték, előkelő embereit az eperjesi vértörvényszék elé hurczolták, m a j d a XVIII. sz.-ban anyagi előnyöket t ű z t e k ki azok számára, k i k a katholikus vallásra á t t é r n e k . í g y fejlődik ki a z u t á n egy s a j á t s á g o s protestáns szellem, mely egyszersmind teljesen n e m z e t i szellem is. A p r o t e s t á n s iskolában felnevelt m ű v e l t ember igen élénken t a r t o t t a meg emlékezetében hite vértanúit és minthogy ezen v é r t a n u k a t ugyanazon hatalom tiporta le, mely egyszersmind a n e m z e t i s z a b a d s á g vértanúit szaporitá, a protestáns és n e m z e t i ö n t u d a t ezen az úton is teljesen eggyé vált. A X V I I . század első felében m é g mindig túlsúlyban levő p r o t e s t á n s n e m z e t i párt, m e l y E r d é l y i é támaszkodott, 1644-ben vivta utolsó h a d j á r a t á t a bécsi udvar ellen, melynek t ú l k a p á s a i t I. Rákóczy György kiáltványában igy c s o p o r t o s í t j a : 1. A clerns örökös osztrák t a r t o m á n y n y á a k a r j a tenni Magyarországot. 2. Az o r s z á g jövedelmei eltékozoltatnak. 3. A j e z s u i t a szerzet az ország s z a b a d s á g a r o m l á s á r a az evang. religio e l n y o m á s á r a törekszik.. 4. A nádor tekintélye elvétetett. 5. Az evang. s t a t u s t ó l számtalan p a p l a k elfoglaltatott. 6. Az evang. v a l l á s ú a k a tisztségekből k i z á r a t n a k . R á k ó c z y eleintén kedvező viszonyok között fogott fegyvert a császár ellen, különösen minthogy a svédek és f r a n c z i á k erősen szorongatták az u t ó b b i t : teljes leveretését csak ugy k e r ü l h e t t e el a császár, hogy a protestáns dán királylyal a svédeket t á m a d t a t t a meg, a m e g v e s z t e g e t e t t török hatalom p e d i g bénította R á kóczy hadmozdulatait. Az óvatos R á k ó c z y ily körűimé-

nyek között megköti a b é k é t a c s á s z á r r a l Linzben, melyet 164(ί. okt. 22. a k i r á l y a törvénykönyvbe igtatni rendelt. A protestánsok v a l l á s s z a b a d s á g a megint világosan és határozottan ki volt benne mondva. É r d e k e s e k a linzi békének azon pontjai, melyek a 3 hó a l a t t tartandó o r s z á g g y ű l é s r e h a l a s z t j á k a vita t á r g y á t k é p e z ő templomokat, vallási sérelmeket, és a békebontók m e g b ü n t e t é s é r e szabandó b ü n t e t é s t valamint a j e z s u i t á k kitiltására, a szent s z é k e k r e , a hivatalok b e t ö l t é s é r e , az idegen katonák kivezetésére, a m a g y a r ü g y e k kezelésére vonatkozó t á r g y a k is. Hogy e kérdések o r s z á g g y ű l é s r e h a l a s z t o t t a k , oka az, mert az alkudozó f e l e k egyike sem, sem a császár, sem a f e j e d e l e m nem f o g l a l t el a harez é s diplomáczia t e r é n oly előnyös álláspontot, melynél fogva az elősorolt vitapontok az egyik vagy a másik fél érdekéhez és felfogásához képest elintézhetők lettek volna, Nagyjából azonban e körülmény a királynak szolgált előnyére. minthogy a magyar országgyűléseken ez időszerűit a katholikus rendek többségben voltak s igy remélhető volt, hogy a vitás k é r d é s e k eldöntése a király, a katli. p a p s á g , katholikus világi r e n d e k előnyére, a protestáns nemzeti szempontnak pedig rovására fog végbenienni. M i n d j á r t az l(i47-ik év országgyűlésén lehetett látni ezen, a protestánsokra nézve szomorú következményű helyzetet, mert a linzi békeokmány ellen mindenek előtt L i p p a y György esztergomi é r s e k támogatva a klérus és némely katli. rendtől, t i l t a k o z á s á t jelentette be. Pálft'y Pál, országbíró és a király niegbizottainak indítványára azonban a királyi oklevél a következő

136 z á r a d é k k a l f o g a d t a t o t t e l : „Ellen nem állván a k l é r u s és m á s katholikusok óvása, sőt örökre semmi érvényességgel sem bírhatván." Szenvedélyes harcz indult meg a templomok visszaadatása körül i s ; a protestánsok n é g y s z á z a t követelnek vissza, a katholikusok 20-at alig a k a r n a k adni. Draskovich volt horvát bán, most n á d o r , k a r d j á r a csapva, esküszik örök ellenségeskedést a n n a k , ki a kath. vallást bántani m e r i ; a horvát követek e z é r t lelkesen megéljenezik. A nehézségeket ismét a k i r á l y képviselői Khevenhiller és P r i c k l m a y e r hárítják el, a mennyiben 90 templom v i s s z a a d á s á t véleményezik: miben megnyugosznak ;iz evang. rendek. Honnét a k i r á l y n a k ezen engedékenysége és n a g y lelkűsége ? Ne feledjük, hogy a 30 éves háború még nincs befejezve, a b é k e t á r g y a l á s o k W e s t p h á l i á b a n megindult a k ugyan, azonban még mindig nincs kizárva az. hogy a svéd vagy a franczia, vagy épen R á k ó c z y György a linczi béke hiányos v é g r e h a j t á s á t f e g y v e r r e l torolja meg, azután m e g III. F e r d i n á n d , elődjétől is II. Ferdinándtól, utódjától is I. Leopoldtól annyiban külömbözött, hogy v a k b u z g a l m á t nem engedte a n n y i r a a j e z s u i t á k által kizsákmányoltatni. VII.

A protestáns nemzeti párt hanyatlása és bukása. A nemzetietlen kor és a protestantizmus legszomorúbb állapota. A XVII. s z á z a d derekán még erős protestánsnemzeti szellem III. F e r d i n a n d halálától II. J ó z s e f

137 t r ó n r a j u t a s á i g e g y m á s u t á n elveszti legerősebb t á m a szait. úgy hogy á l l a p o t a bizonyos időkben a legkínosabb vergődésnél nem egyéb, mig ellenben az e szellemet rontó körülmények és t é n y e z ő k rendkívüli sikereket k é p e s e k felmutatni. A protestáns nemzeti szellemet bénító körülmények az említett m a j d másfél s z á z a d o s korszakban a k ö v e t k e z ő k : III. F e r d i n a n d halála, I. Leopold trónra lépése, II. Rákóczy György esztelen és szerencsétlen lengyel h a d j á r a t a , mely Erdélyt szorosabban fűzi a törökhöz, a p r o t e s t á n s o k n a k merőben kedvezőtlen küldiplomácziai viszonyai: Németország, h a nevezetes részében protestáns is, de egységes erőkifejtésre k é p t e len államszervezet, Svédország, Anglia és Hollandia rokonszenveznek u g y a n a magyarországi protestantizmussal, sőt a katholikus F r a n c z i a o r s z á g is hatalmi szempontból egyre szítja Magyarországon az elégületlenséget. De ezen államok mind e l e j t i k Magyaroszágot akkor, midőn a s a j á t érdekük ezt így k í v á n j a ; ellenben a H a b s b u r g uralkodó háznak sikerül európai segélylyel kiverni Magyarországból a törököt, a m a g y a r szabad királyválasztási jog helyébe behozni az örökösödési rendet, Magyarországot úgy szervezni, hogy k a tonailag, küldiplomacziailag, pénzügyileg teljesen és tényleg bele olvadt az osztrák n a g y hatalomba és bekövetkezik ama kor 1711—1791-ig a szatmári békétől a II. József császár halálát követő pozsonyi országgyűlésig, mely a m a g y a r n a k é v e z r e d e s történelmében a legnemzetietlenebb egyszermind legönállótlanabb és legdicstelenebb, — legszegényebb. É s a legnemzetietlenebb k o r b a esik egyszersmind a m a g y a r protestantiz-

138 mus legszerencsétlenebb k o r s z a k a is. I. Leopold uralma b e v e z e t é s a következő században valósággal beállott nemzetietlen k o r s z a k h o z : az ö idejében az ellentétek t e l j e s e n kiélesednek és összeütköznek, a nemzet is, az egyeduralom is döntő harcra k é s z ü l ; csakhogy a n e m z e t n e k nem volt szerencséje. M i n d j á r t Leopold u r a l m a elején r e t t e n e t e s , semmivel ki nem pótol ható veszteség é r t e a nemzetet azzal, hogy II. R á k ó c z y György, kiben hiányzik úgy Bocskay. mint Bethlen messzeható államférfiúi éleslátása, politikai é r z é k e és tapintata, kiben nagyobb a vakmerő vállalkozási hajlani és féktelen nagyravágyás, mint a viszonyok a t nyugodtan mérlegelni t u d ó értelmi k é p e s s é g , Erdély politikai tenyleges önállását, hatalmát, g a z d a g s á g á t egy c s a p á s s a l t ö n k r e t e t t e : a lengyel h a d j á r a t t a l . Három η a g y h a t a ! m á s s á g o t zúdított m a g á r a , azzal, hogy a lengyel t r ó n t k e r e s t e : a törököt, a németet és a lengyelt. Még h a minden ponton győz is a svéd nagyhatalom •szövetségében, lehetetlen m a g á t fentartani a három ellenséges nagyhatalommal szemben, még ugy is kénytelen lett volna Erdélyt, a n e m z e t és a protestantizmus ezen j o b b sorsra érdemes t a r t a l é k tőkéjét elfecsérelni; de miután II. Rákóczy György könnyelműségéhez még s z e r e n c s é t l e n s é g is j á r u l t , az események félelmes, megdöbbentő gyorsasággal következnek egymásra. Leopold diplomáciája a svédek ellen D á n i á t mozgósítja, II. R á kóczy György ellen a török szultánt. X. Károly Gusztáv svéd király, kénytelen Lengyelországból kivonulva, Dániával venni fel a harczot, II. Rákóczy György pedig a lengyel és krimi t a t á r h a d között oly veszedelmes két tűz közé szorul, hogy a lengyelekkel megalázó békét

139 köt, hadseregét pedig a t a t á r r a b s á g b a hurcolja. Erdélyben a törők egymásután B a r c s a y , Rhédey es Apaffy-t tevén meg fejedelemnek, a s z a b a d f e j e d e l e m s é g választásától elüti a rendeket, a c s á s z á r is állit fejedelem j e l ö l t e t Kemény J á n o s s z e m é l y é b e n ; de R á k ó c z y is r a g a s z k o d i k fejedelemségéhez ; a török e r é l y e s fellépésének eredménye volt Π . R á k ó c z y György leveretése és e l e s t e ; Kemény J é n o s leveretése és e l e s t e ; Apaffy Mihálynak mint b á b f e j e d e l e m n e k Erdély t r ó n j á r a való j u t á s a és a töröknek k o r l á t l a n rendelkezési j o g a Erdélyivel. De hogy mindez m e n n y i r e megingatta a protestáns nemzeti ügy állását, m u t a t j a az 1662. pozsonyi országgyűlés. Jellemző a helyzetre nézve, hogy az evangelikus r e n d e k a kath. Zrínyi Miklós b á n t k é r t é k fel, jöjjön minél h a m a r a b b az o r s z á g g y ű l é s r e ; tőle v á r v á n nem vallási álláspontjuk elfogadását, hanem a z t , hogy mint lovagias m a g y a r ember t á m o g a t n i fogja ő k e t méltányos és törvényes szándékaik megvalósításában. A vissza katholizálás Leopold u r a l m a kezdetétől f o g v a az erre alkalmas helyeken oly tűzzel folyt a kath. főurak részéről, hogy nem ok nélkül döbbentek m e g a protestánsok az igy megkezdett t é r í t é s e k r e á j u k nézve gyászos következményeitől; ez i d ő s z a k b a n érte el a jezsuita szellem Magyárországon n a g y s z a b á s ú sikereinek legé r e t t e b gyümölcseit; maga az uralkodó, a p a p n a k nevelt H a b s b u r g ivadék mindenben egy nemzetközi politikai kalandorszövetkezet (Montecuculi, Porcia, Lobkovitz, Hocher) j e z s u i t a gyóntató a t y á k , spanyol származású vakbuzgó asszonyok, bizalmas komornyikok kész prédája, ezek felfogása, ízlése, é r d e k e , s z e s z é b e szerint döntött.

140 A t e r m é s z e t t ő l fogva csakugyan j á m b o r , neveltetésénél fogva c s a k u g y a n vallásos, idegrendszerénél fogva félénk t e r m é s z e t ű uralkodó a l a t t hull p o r b a a főnemesség vir á g a , dől romba a protestáns nemzeti Magyarország, vész el a n e m z e t r e és protestantizmusra nézve fontos E r d é l y , lesz k a t h o l i k u s s á és nemzetietlenné a m a g y a r f ő u r a k l e g n a g y o b b része, válik országossá a katholikus p a p s á g s a j á t érdeke. A p r o t e s t á n s nemzeti párt az országgyűlésen elköv e t e t t ugyan mindent álláspontjának érvényesítése végett, de t e l j e s e n eredménytelenül, m e r t a törvényhozásnak csak e g y h a r m a d r é s z e felett r e n d e l k e z e t t . Szuhai Márton, A b a u j megye követe az evangélikus rendek nevében s ü r g e t t e m i n d e n e k előtt a vallási sérelmek orvoslását, míg a k a t h o l i k u s r e n d e k aron űriigy alatt, hogy először is az o r s z á g honvédelméről kell gondoskodni, az evangélikus rendek sérelmeinek t á r g y a l á s á t mellőzni kívánták. Hogy ez ü r ü g y n é l egyéb nem volt, azt számos körülmény t a n ú s í t j a , A k a t h o l i k u s r e n d e k nem m e h e t t e k bele olyan dolgok t á r g y a l á s á b a , melyeknél az ő törvénytelen és sok h e l y ü t t kegyetlen, erőszakos eljárásuk nyilvános megbeszélés, t a l á n szenvedélyes megrovás, sőt m e g t o r lás eszközévé válhatik. E s z t e r h á z y P á l és F e r e n c z , X á d a s d y F e r e n c z . Cziráky Ádám, K é r y Ferencz, E r d ő d y György, Iiévay F e r e n c z , Illésházy Gábor, György és F e r e n c z , B a l a s s a Ádám, Draskovich Miklós, F o r g á c s Ádám, Apponyi I s t v á n és Balázs, Czobor Ádám, D r a s k o vics S á r a . Khuen F r a n c z i s k a , F o r g á c s Mária, B á t h o r y Z s ó f i a ; a főpapok k ö z ü l : Lippay György, Szelepcsény György é r s e k e k Szécsény György, P á l f a i J á n o s püspö-

141 kök, a nagyszombati és trencséni jezsuiták, az elefánti pálosok a patronátusi jog alapján a jobbágy-községeik p r o t e s t á n s lelkészeit elűzték, a templomot és p a p l a k o t lefoglalták, a jobbágyokat a katholikus hitre e r ő s z a k k a l kényszeritették. E z e k világos t é n y e k voltak, m a g u k az érd e k l e t t urak ezt n e m is t a g a d t á k , sőt bizonyos büszkeséggel, szent h a r a g g a l és gúnnyal n é z t é k az evangélikus rendek el nem fojtott, de tehetetlen e l k e s e r e dését. A figyelmesebbek mást is m e g t u d h a t t a k e tényekből, meg a katholikus főrendek beszédének h a n g j á b ó l ; azt, hogy a protestánsok erőszakos térítése előre elkészített terv alapjan, rendszeresen és az u d v a r a k á r hallgatag, akár t i t k o s megegyezése folytán t ö r t é n h e t i k meg. Nézzük m e g csak például E s z t e r h á z y P á l n a k térítéseit. A gróf maga, mint számos sopronmegyei protestáns jobbágy község földesura, személyesen van mindenütt jelen, ő m a g a fenyegeti lelövéssel a borbolyai p r o t e s t á n s papot, h a a templom és paplak k u l c s á t neki át nem a d j a és t e s z i ezt császári dragonyosok kíséretében, a mi csak úgy történhetik meg, ha ezek felsőbb helyről parancsot kapnak, a m a g y a r főúr e császári dragonyosokat a s a j á t protestáns j o b b á g y a i n á l beszállásoltatta és mindaddig a nyakukon t a r t j a , a mig hitöket meg nem t a g a d t á k ; a dragonyos elszállásolás következt é b e n elszegényedett, kétségbeesett jobbágyokat a z u t á n l á t o g a t j á k meg a jezsuiták, és térítik m e g . Az előkelő főúr pedig, Eszterházy P á l ezer meg e z e r jobb á g y a anyagi j ó l é t é t és lelkiismereti s z a b a d s á g á t feldúlva, lábbal t a p o s v a az ország törvényeit, h a z a m e g y valamely várába és ájtatosan végzi i m á j á t , h á l á t adva az égnek e r e t n e k jobbágyai megtérése miatt, vagy

142 buzgalommal irva meg azon könyveit, melyek a magyar szűz Mária t i s z t e l e t nevezetes emlékei. H a m á r a világi urak igy j á r t a k el, mennyivel nagyobb buzgalommal j á r t a k el a főpapok, k i k ezt hivatalos kötelességüknek t a r t o t t á k , az országgyűlésen pedig hivatkoztak a r r a , hogy ők a bécsi, nikolsburgi, linzi békének mindenha ellenmondottak, igy hát az r á j u k nézve nem kötelező, a katholikus f ő u r a k pedig k é r d e z t é k : „Hol van Bocskai, hol van Bethlen, hol van Rákóczy, kik érvényt s z e r e z h e t n é n e k az erölködöknek ? A protestánsok pedig azzal fenyegetőznek, hogy mindig t á m a s z t h a t I s t e n Gedeonokat és Dávidokat, kik a cséplés mellől, juhaik mellől segítségére siethetnek a szorong a t o t t Izraelnek. Négy hónapig erőlködtek a p r o t e s t á n s o k azon, hogy sérelmeik t á r g y a l t a s s a n a k , holott törvényes e l j á r á s és j ó a k a r a t t a l , a tervszerű mellőzés nélkül e g y - k é t hét a l a t t meg l e h e t e t t volna orvosolni ezen s é r e l m e k e t és i n t é z k e d é s e k e t l e h e t e t t volna tenni a k e d é l y e k megn y u g t a t á s á r a , a tervet azonban, a p r o t e s t á n s o k a t teljesen leszorítani a közjog teréről, minden áron, minden eszközzel keresztül kellett v i n n i : Porcia h e r c z e g , csás z á r i f ő u d v a r m e s t e r , a király nevében f e j e z t e ki roszs z a l á s á t a felett, hogy a h a z a ügyét veszélyeztetik k i t a r t á s u k k a l , hogy a király rosz néven veszi tőlük, ha mint evangelikus r e n d folyamodnak a királyhoz, mert az törvényellenes. Hasonlóan m e r e v volt a p r o t e s t á n s o k m a g a t a r t á s a is, m e r t ők meg nem bontják f e l a feliratr a s z á m u k r a v i s s z a küldött királyi leiratot, mely a s t á t u s o k n a k az evangelikus v a l l á s t követő r é s z é h e z volt czimezve.

143 F e l h o z h a t j u k még W e s s e l é n y i F e r e n c z nádor és Zrínyi Miklós horvát bán m a g a t a r t á s á t a protestánsokkal szemben, mint a miből világosan következtethetjük, hogy az 1662-ik országgyűlésen a p r o t e s t á n s nemzeti ügy udvari és papi eselszövény áldozata volt, W e s s e l é n y i nádor, ki mint volt p r o t e s t á n s , udvari politika, hü katholicismus és h á z a s s á g r é v é n , nevet, rangot, méltóságot s z e r z e t t magának, július 18-án Retkes Pál vasi követnek, ki j o g f e l a d á s n a k nyilvánította a nádor és főrendek azon fölfogását, miszerint a protestánsok és katholikusok végezzék el egymásközt b a r á t s á g o s a n viszályaikat a korona bevonása nélkül, igy f e l e l t : „Uram, vagyon három milliót érő jószágom, de íme a kegyelmed kicsinyéhez hozzákötöm, hogy I s t e n engem ú g y segéljen, nem j ő több resolutiótok." Az a W e s s e l é n y i tanúsít ily p r r o t e s t á n s - és nemzetellenes m a g a t a r t á s t , ki két esztendő múlva, a vasvári b é k e megkötése után, M a g y a r o r s z á g egyedüli üdvét a b b a n l á t j a , ha teljesen t ö r ö k k é teszi, n á l a tehát a p r o t e s t á n s ügy elejtése nem meggyőződés, hanem érdek. Sokkal szebb és a m a g y a r kedélyt m é g kétszáz év m u l t á n is felemelőbb azon válasz, m e l y e t Zrínyi Miklós h o r v á t b á n ad a p r o t e s t á n s követeknek, azon alkalomból, hogy otthagyván az országgyűlést, búcsúzni j á r t a k nála. „ É n , igy szól a bán, más valláson vagyok, de kegyelmetek szabadsága az én s z a b a d s á g o m ; a kegyelmeteken e j t e t t sérelem r a j t a m e j t e t t sérelem. Volna bár s z á z e z e r p á p i s t a mellett 100,000 l u t h e r á n u s és százezer kálvinista vitéze a fejedelemnek ők megmentenék együtt a h a z á t . " Oly lelkületnek megnyilatkozása ez a vallási vil-

144 longások közepette, mely a X I X . század szellemének a testvérisült e g y h á z és állam k o r s z a k á n a k e r ő t e l j e s előhírnöke. Hogy a p r o t e s t á n s rendek odahagyják az országg y ű l é s t akkor, ez e g y r é s z t t e h e t e t l e n s é g ü k n e k a jele másfelől a legmerevebb álláspont, a mit p r o t e s t á n s nemzeti párt e l f o g l a l h a t o t t ; m e r t vagy feladja állásp o n t j á t , és akkor beolvad a katholikus, nemzetietlen udvari pártba, v a g y m e g t a r t j a á l l á s p o n t j á t és akkor, h a következetes a k a r maradni e l v e i h e z : a m a g y a r közjog, nemesi kiváltság, nemzeti szellem és p r o t e s t á n s hithez, meg kell t a g a d n i a minden közösséget azon párttal, mely mindezeket f e l a d j a és l á b b a l tapossa. Az események a protestáns nemzeti f e l f o g á s n a k a d n a k igazat és p e d i g sokkal gyorsabban, mint az 1662-iki országgyűlés legvérmesebb királypárti szerepvivői h i t t é k : az 1664-iki török-háború és az a z t követő vasvári béke t a n u l s á g a i még a k i r á l y p á r t nagy r é s z é r e is r e t t e n e t e s e k v a l á n a k : a római c s á s z á r s á g rósz szemmel n é z t e a török elleni h á b o r ú n a k magyar nemzeti erővel való v i s e l é s é t : innét Zrínyi Miklós b á n n a k buk á s a , ki magyar v é r r e l , a nemzet eszével és s z e r e n cséjével, de felelősségével is s z e r e t n é Magyarországot a t ö r ö k iga alól f e l s z a b a d i t n i ; i n n é t a bécsi u d v a r n a k az a féltékeny titkolózása, melynél fogva nem avatott bele a vasvári b é k é b e egyetlen egy magyart sem, innét az a könnyelműség, hogy Magyarország t e r ü l e t é ből, a sz. gotthárdi győzelem d a c z á r a is, a legfontosabb v á r a k a t a t ö r ö k martalékául engedte ; úgy hogy nem jogosulatlan az akkori azon felfogás, miszerint a c s á s z á r szívesen l á t n á , ha egész Magyarország a töröké

145 lenne, hogy azután az egészet tőle visszafoglalva ne lenne kénytelen a m a g y a r alkotmányt tekintbe venni, hanem a töröktől visszahódított o r s z á g o t császári t a r tománynak tekinteni és azt teljesen azon elvek s z e r i n t szervezni, mint a H a b s b u r g család egyébb birtokait. Az aggodalom, hogy a török megfogja hódítani Magyarországot és igy a nemesi rend földönfutóvá leend. vagy pedig alkotmányát veszítve beleolvad m a j d az a u s z t r i a i nagyhatalomba, b í r j a reá a két Zrínyit, W e s s e l é n y i nádort, Nádasdy országbírót, L i p p a y esztergomi é r s e ket, F r a n g e p á n és I. Rákóczy F e r e n e z e t arra, hogy gondoskodjanak a nemzeti s z a b a d s á g f e n n m a r a d á s a módozatairól ; mi v é g e t t összeköttetésbe lépnek a f r a n ezia k i r á l y i j a i , a törökökkel. Apaffy erdélyi fejedelemmel, az északkeleti protestáns nemességgel, melynek közreműködése a siker egyik elengedhetlen f e l t é t e l e volt. A nemzetnek és mondhatni a protestizmusnak s legnagyobb k á r á r a a mozgalom vezetése Zrínyi és Wesselényi halála után a v a t a t l a n és önző kezekbe került. Különben is azon tényezők, a melyeknek e g y ü t t kellett volna a, czél elérése végett munkálkodni, annyira elágazó érdekkörben mozogtak, hogy alig volt közös érintkezési a l a p j o k : azonkívül Zrínyi P é t e r horvát bánnak, Nádasdy Ferencznek, R á k ó c z y F e r e n c z n e k tervei oly kalandosokká és egyszersmind önzőkké váltak. hogy inkább a r r a törekesznek, miszerint m a g u k n a k ideig óráig t a r t ó h a t a l m a t biztosítsanak a török fenh a t ó s á g a alatt, vagy kegydijat a f r a n c z i a király r é s z é ről, semhogy a, m a g y a r nemzeti s z a b a d s á g o t a k a r t á k kivívni; egyúttal oly kevés diplomácziai körültekintéssel intézték dolgaikat, egymás i r á n t oly kevés bizal10

146 m a t t a n ú s í t o t t a k , i n t é z k e d é s e i k oly l a s s ú a k , habozok és fonákok, másfelől m e g i n t oly könnyelműen felületesek és elhamarkodottak, hogy l e h e t e t l e n s é g volt az egész mozgalomból a k á r a protestánsokra, a k á r a nemzeti ü g y r e nézve valami üdvöset várni. Zrínyi és R á kóczy m á r a k k o r birják fegyverkezésre az é s z a k m a g y a r országi p r o t e s t á n s nemességet, midőn a z kész veszedelem v o l t ; Nádasdy és Zrínyi akkor vesznek össze egymással, midőn vagy e g y ü t t előre, vagy együtt h á t r a kellett volna menniök. A f e g y e r e s ellenállásról már akkor m o n d a n a k le, midőn m é g semmi sikere sem volt a fegyveres ellenállásnak. P e d i g a bécsi udvar határozottan félt, m e g volt s z o k v a még a Bocskay-Bethlen és Rákóczy féle felkelések idejéből, hogy ezen t á m a dások jól v a n n a k előkészítve, hirtelen n a g y erővel indulnak m e g és tetemes v é r és pénz áldozatot követelnek, míg v a g y uraikká l e h e t n e k Bécsben, vagy az alkudozás t e r é r e lehet lépni. Ilyesmire l e h e t e t t most is elkészülve a bécsi udvar, m e r t eleinte igen csínján b á n t az elfogott Nádasdyval, sőt Zrínyit is váltig biztatják nem csak bocsánattal, h a n e m azzal is, hogy új méltóságot, p é n z t vagy birtokot f o g kapni. Ε hirtelen engedékenység, mint a t á j é k o z a t l a n félelem biztos jele, azonnal elmúlt, mihelyt l á t t á k Bécsben, hogy itt nem egy jól s z e r v e z e t t és előkészített mozgalomról, hanem csak a nemzeti s z a b a d s á g jelszavaival t ö r t é n t jogtalan visszaélésről lehet szó, a z o n n a l megváltoztatták eljárás u k a t : a rettegéséből felocsúdott g y á v a s á g cl a k a r t tiporni n e m z e t i és vallási szabadságot e g y a r á n t és pedig most gyökeresen és semmi veszélytől nem tartva. A k i k e t e nagy n e m z e t i

szerencsétlenség felelős-

147 Régének t e r h e ért, az összeesküvő f ő u r a k külföldön, Bécsben és Bécsújhelyben állíttatnak törvény e l é ; idegen bíróság mondotta ki felettök a f e l s é g á r u l á s b ű n é t ; és idegen földön porladoznak kivégzett tetemeik. De b á r vétkesek voltak ők könnyelműségök és önzésök miatt, — a nemzet emléke s z a b a d s á g a m a r t y r j a i t tiszteli bennök, a mi egyedül Z r í n y i P e t e r férfiasan bátor, hősies és nemzeti szellemtől á t h a t o t t önvédelmének az eredménye akkor, midőn m á r ki volt köszörülve a hóhér pallos, mely r e á nem s o k á r a l e s ú j t o t t . Hivatkozik a magyar nemes fegyveres ellenállási j o g á r a az arany bulla 31. p o n t j a értelmében, hivatkozik a király esküjére, melyet k o r o n á z t a t á s a előtt tett, hivatkozik arra, hogy a m a g y a r nemes, h a jogaiért f e g y v e r t fog, nem lázadó, mint más alattvaló, h a n e m egyszerűen j o g á v á él. Tény, hogy Zrínyi még oly nemzeti király alatt is mint H u n y a d y Mátyás volt, életével lakol, csakhogy akkor nem m a r t y r j a a nemzetr*ügynek ; igy is csak azért az, m e r t idegen bíróság bélyegzi őt felségsértőnek és lázadónak és mert azon f u r f a n g o s mód, a hogy Zrínyi elfogatása végbement, nem volt méltó egy európai nagy hatalom kormányához. D e h a a Zrinyiféle mozgalom vezetői vértanúi a nemzeti ügynek, sokkal nagyobb m é r t é k b e n azok azon honfiak, kik az összeesküvésben való bűnrészesség miatt először a lőcsei, m a j d a pozsonyi biztosság elé idéztettek. A bécsi udvar nemcsak a császárnak a spanyol nagykövethez k ü l d ö t t üzenetében nyilvánítja szándékát, mely s z e r i n t : „A m a g y a r ügyek jó állapotban v a n n a k (1670. m á j u s 22-én) m e g a k a r o m ragadni az alkalmat, a magyar közügyek másképpeni elintézé10*

148 sére," liancm azzal is, hogy Magyarországgal úgy b á nik, mint legyőzött vagy meghódított tartománynyal : r e t t e g é s b e hozza a lakosságot egyes fóbb emberek kivégeztetésévol, oly embereket kiild ki a biztosságba, kik a hatalom vakeszközei a k á r érdekből, a k á r vallási vakbuzgalomból vagy rosszul felfogott kötelesség érzetből, vagy g y á v a s á g b ó l ; igy a lőcsei b i z t o s s á g t a g j a i : Rottal J á n o s gróf, Heiszter Szigfrid altábornagy, W o l k r a Ottó császári tanácsos, Gubasóczy J á n o s pécsi püspök és E s z t e r h á z y F a r k a s királyi személynök. Az o r s z á g hangulatát a legkínosabb rémületig f o k o z t a fel a n n a k hire, hogy Kassa, E p e r j e s , Lőcse ostromállapotba került, hogy Murány vára k a p u t nyit L o t h r i n g e n ! Ferencz, császári tábornok előtt, hogy Széchy Máriát, W e s s e l é n y i nádor özvegyét a marezona császári t á b o r nok Spork börtönre vetette, hogy W o l k r a Ottó császári tanácsos Wesselényi összes iratait lefoglalta, L e s s e n y e i Nagy Ferenczet, az irományok őrét elfogatta és vérp a d r a v i t e t t e ; W e s s e l é n y i irományainak a lefoglalásával igen sokan m á r nem igen érezték magukat biztonságban és menekültek Erdélybe, száműzetésbe, ha k e l l ; segítséget hozni, h a lehet. Az ország ily viszonyai, a kedélyek ily i z g a l m a i között ült együvé 1670. decz. 3-án Pozsonyban szintén Rottal J á n o s elnöklete a l a t t egy másik biztosság, m e l y nek t a g j a i : Szelepcsényi György ersztergomi érsek, Gubasóczy János, püspök, Forgách Ádám, o r s z á g b í r ó helyettes, Zichi István, pozsonyi kamaraelnök, Majtényi János, királyi személynök és a királyi tábla hét b í r á j a ; ezek felségsértés a l a p j á n a német h a d a k által a- felvidéken elfojtott mozgalmak vezetőit, a mennyiben m á r

149 a hatalom k e z é b e n voltak, jószágvesztésre, kettőt pedig halálra ítéltek. S minthogy a most Golgothára került nemzeti é r z é s n e k legmerészebb és állhatatosabb hívei felvidéki p r o t e s t á n s o k voltak, a katholikus k l é r u s eljöttn e k l á t t a az időt a nemzeti szabadság ellenségeivel kezet fogva, a protestáns vallásszabadságot is megsemmisíteni ; a s z a b a d királyi városok p r o t e s t á n s templomai a katholikusoknak adatnak á t ; a p r o t e s t á n s lelkészek elűzetnek, a protestáns tanintézetek m e g s z ű n n e k ; a h a j d ú városok mindegyikébe katholikus k a p i t á n y t küldenek, mindez természetes k a t o n a s á g nélkül végre h a j t ható nem lévén, épugy mint tiz évvel a z e l ő t t a jobbár gyok r o v á s á r a , most a városi polgárság és a nemesség költségén a császári k a t o n a s á g az országban telelt, a nemességre, szabad királyi városokra adót vetettek ki minden országgyűlési h a t á r o z a t nélkül, s z e s z e s italokra és h ú s r a p e d i g fogyasztási a d ó k a t ; a pozsonyi k a m a r a elnökévé pedig kinevezték Kollonics Leopold, bécsújhelyi püspököt, ki minden habozás nélkül hozzálátott az új adórendeletek kíméletlen végrehajtásához és e g y á l t a l á b a n Magyarországnak az osztrák tartományokb a való pénzügyi beolvasztásához. M a g y a r o r s z á g nyugotí szélein a főurak, megyék és városok zúgolódás nélkül h a j t o t t á k végre a központosító hatalom p a r a n c s a i t : E s z t e r h á z i P á l , mint császári tábornok ostromolja Thököly Istvánt Árva v á r á b a n ; a jogait, életét és vagyonát féltő magyarországi urak és nemesek kibujdosnak Erdélybe, csak egyetlenegy mag y a r n a k van bátorsága, h a nem is szembeszállni, de legalább megmondani a császári kormánynak, hogy nem áll törvényes alapon, hogy ezrek és e z r e k nyomora t e r -

ír.o heli a törvénytelen ú j í t á s o k létrehozóinak lelkiismeretét, hogy az új adózási törvények v é g r e h a j t á s a n e m c s a k nemzetellenes, nem csak kegyetlen, hanem lehetetlen is. Ε férfiú Széchényi György k a l o c s a i érsek, megérdemli, hogy a nemzet j o g a i t és életét lábbal taposó honfi- és p a p t á r s a i közül h á l á s emlékkel l e g y e n iránta a s z e r e n csésebb u t ó k o r ; b á r p r o t e s t á n s szempontból nem szólh a t u n k róla i g y : kötelességének t a r t o t t a ő is horvát zsoldosok segélyével téritgetni a H e g y a l j á t . Az egész vonalon megindúlt erőszakos térítés meghozta gyümölcsét 1672 s z e p t e m b e r é b e n ; az E r d é l y b e menekült bujdosók, bízva a török segélyben is, de telj e s erejéből t á m o g a t t a t v a Apafy Mihály fejedelem által, betörnek Magyarországba, mely alkalommal kitör a korábbi erőszakos t é r í t é s e k elleni v i s s z a h a t á s , k a t h o l i k u s templomokat kifosztanak, f e l g y ú j t a n a k a bujdosók, menekülő lelkészeket és s z e r z e t e s e k e t bántalmaznak, sőt megölnek, mire a katholikus n e m e s s é g Báthory Zsófia munkácsi várába menekül. A szenvedély t e h á t fel volt költvc mindkét részről, m a g y a r a m a g y a r t , k e r e s z t é n y a k e r e s z t é n y t ölte, gyilkolta, minek mindkét félre nézve óriási erkölcsi és anyagi k á r a volt, pusztulván mind a kettő közös kincse, a haza. A bécsi kormány pedig megkoronázza müvét azzal, hogy az összes f ő h a t a l m a t egy újonnan kinevezett kormányzóra Ampringen J á n o s G á s p á r r a ruházza, kit Pozsonyban a határszéli m e g y é k követei, egyes u r a k és nemesek, katholikus főpapok készségesen i k t a t n a k hivatalába. Ε hivatal mellett épségben m a r a d t az esztergomi é r s e k n e k egyházi ü g y e k ben a helytartói h a t á s k ö r e , amit ez ép oly g y ö k e r e s e n a k a r t kiaknázni a katholikus egyház j a v á r a , mint Kol-

lonics k a m a r a elnök a pénzügy, Ampringen k o r m á n y z ó pedig politikai és közigazgatási t é r e n . I g y jöt létre Szelepcsényi elnöklete, és M a j l á t h Miklós királyi ügyigazgató ü g y é s z s é g e alatt azon törvényszék, mely 1 6 7 3 szeptember 25-ére maga elé idézte az evangélikusok h á r o m szuperintendensét és a b á n y a k e r ü l e t 32 evangelikus, valamint egy r e f o r m á t u s lelkészét. A vád igy h a n g z o t t : V á d l o t t a k nemcsak a katholikusokat általában, hanem különösen az uralkodóház valamennyi t a g j á t bálványimádóknak nevezik; a szenteket, a bold. szüzet, a feszületet gyalázó k i f e j e z é s e k k e l i l l e t i k ; gúnyiratokat kovácsolnak, zavarokat, l á z a d á s o k a t idéznek f e l ; az Erdélyből kitörő bujdosókat t á m o g a t t á k , a c s á s z á r külellenségeivel, nevezetesen a törökkel czimb o r á l n a k , a szószékről a népet l á z a d á s r a ingerlik : t e h á t mint istenkáromlok és felségárulók halállal bűnhődjenek. A c s á s z á r azonban kegyelmet gyakorolván, m é g az eredeti Ítélet k i h i r d e t é s e előtt, u t a s í t t a t n a k vádlottak, m o n d j a n a k le a lelkészi tisztről és sem nyilvános helyen, sem titokban szót sem szóljanak a vallásról, m e l y esetben s z a b a d s á g u k a t visszanyerve a hazában m a r a d h a t n a k ; de s a j á t k e z ű a l á í r á s u k k a l ellátott elismervénnyel kell bevallaniok, hogy t.isztökkel visszaéltek, hogy a közrendet háborgatták, hogy e miatt bíróilag e l m a r a s z t a l t a t t a k ; a császártól kegyelmet k é r t e k és M a g y a r o r s z á g b a n m a r a d á s r a engedelmet nyertek, mely kegyelemért hálából az isteni t i s z t e l e t b e nem f o g n a k avatkozni, a hűs é g b e u meg fognak maradui, a gyanúsokat pedig feljel e n t i k ; ha f o g a d á s u k a t megszegik, életök-vagyonukkal r e n d e l k e z h e s s é k a császár." H a vonakodtak a l á í r n i ezen elismervényt, k ö t e l e s e k voltak egy hónapon b e l ü l kiil-

földre vándorolni, annak elismerése mellett, hogy az egy hónapi határidő eltelte u t á n M a g y a r o r s z á g b a n maradók h ű t l e n s é g b e esnek. A harmirczhárom megidézett közül iiarminczkettő részint az első; részint a második elismervényt irta a l á ; egy pedig katholikussá lett. Az így lelkészek nélkül m a r a d t e g y h á z a k n a k nem csak új lelkészeket nem volt szabad választani, söt Ampringen kormányzó a r r a hivatkozik, hogy ö felsége szándéka t ö b b e k e t is száműzni. Midőn e miatt a protest á n s követek a királyhoz felfolyamodnak, ez ügyüket a helytartóhoz utasította. Szelepcsényi pedig azon meggyőződésben. hogy az Ki73-ikihez hasonló módon ezúttal az egész e r e t n e k s é g n e k véget vethet, H>74 márezius 5-ére valamennyi protestáns lelkészt és iskolamestert, mint a Zrinyi-Nádasdy-tele összeesküvés r é s z e s e i t helyhelytartói széke elé idézte. B á r sokan közölük Németországba es E r d é l y b e menekültek, háromszáznál több j e l e n t meg Pozsonyba, közülük 52 helvét hitvallású. A bíróság t a g j a i katholikus püspökök és főbb királyi hivatalnokok, kik jól i s m e r h e t t é k a király f e n t e b b idézett szándékát, v a g y a legjobb esetben s a j á t meggyőződésükből a k a r t a k véget vetni a magyarországi protestantizmusnak. A vádat Vitnyédi két valószínűleg koholt és a budai p a s á n a k egy elferdített, v a g y szintén koholt nyilatkozatára alapították. A korábbi e l j á r á s által csak a felét lehetelt a vádlottaknak m e g f é l e m l í t e n i ; a másik fele sem a halálos ítélettel, sem börtönnel, sem fényes ígérettel r e á bírható nem volt, hogy a k á r bűnösnek v a l l j a magát — a legtöbb m é g névleg sem ismerte Vitnyédit, — a k á r valamely téritvényt irjon alá, melylyel életét, h a z á j á t ,

153 szabadságát megtarthatta ugyan, de a meggyőződésük szerint szent ügynek árulóivá lehettek volna, igy hatvanegyen közülök a nápolyi és trieszti g á l y á k r a küldettek örökös r a b s á g r a . Megengedjük ugyan, hogy itt is, mint mindenütt, a hol politikai és vallásfelekezeti ellenfelek állanak egymással szemben, mint birák és vádlottak, mindkét fél álláspontja a legszélsőbb ellentétig fokozódott és a birák nehéz szívvel voltak következetesek önönmagukhoz, tán nehéz tusát vívott lelkiismeretükben a magukra vállalt szerepből kifolyó kötelességük az emberi érzéssel, de senki sem tagadhatja azt, hogy a protestantizmus legkeményebb elemei, midőn hithűségükért még a halálnál is keservesebb vértanúságot v e t t e k magukra, benső lelkiismereti szilárdsággal nemcsak vallásuknak, hanem nemzeti, hazafias érzésüknek is a legdicsöbb vértanúivá lettek. Megtörhetetlen, haláltól vissza nem döbbenő, vésztől nem borzadó, furfanggal nem alkuvó, magasztos lelkükkel megküzdve minden emberi alacsonysággal, eljárásuk örök tiltakozás volt az ellen, h o g y a magyar törvények ellenére tartottak felettük ítéletet, hogy a nemzeti érzésből kivetkezett szolgalelkek követhették el csak e nemzet- és fajgyilkos visszaélést a bírói és politikai hatalommal, s midőn ma a nemzeti eszme győzedelmes előrehaladásának napjaiban a honfi keserv legnemesebb felbuzdulásával tekintünk vissza a nemzetnek léteért folytatott dicső harczaira, a magyar Protestantismus is büszkén hivatkozhatik ezen vértanúira, kik méltán soroztainak a többi szabadsághős fenséges alakjai mellé. Az eperjesi vértörvényszék áldozatainak sóhaja

154 a R o d o s t ó szikláján megtörő t e n g e r csendes mormog á s a , a budai vérmezőn lesújtó h ó h é r b á r d e n y é s z e t e s s u h a n á s a , az aradi v á r börtönében zordonan megcsörrenő bilincs z a j a a h a z a f i a s érzés h ú r j a i n h a r m ó n i á b a olvad a nápolyi g á l y á k h o z lánczolt protestáns p a p o k elfojtott zokogásával! A hatalom ezen e l j á r á s a a z o n b a n , a mily e m b e r telen, ép olyan meggondolatlan is v o l t ; az e r ő s z a k o s térítés u g y a n még sok hivet s z e r z e t t a katholikus hitnek és a rémület következtében s o k a n lettek l a b a n ezokká, hanem az e l k e s e r e d é s a t ö b b i kuruezok k ő z ö t t oly nagy, hogy nem válogatnak többé semmiféle e s z k ö z ben : török, franczia v a g y erdélyi segélylyel csak be-bo csapnak a királyi m e g y é k b e és hasonlóval viszonozzák a német tábornokok h a j m e r e s z t ő kegyetlenkedéseit az elfogott vagy h a t a l m u k b a került szerzeteseken, világi papokon vagy labanezokon. S t r a s s a l d ó k a s s a i főkapitány, m a g a Leopold császár is kénytelen engedni, egyes ő r s é g e k e t biztosítottak, hogy nem fognak h á b o r g a t t a t n i protestáns vallásuk g y a k o r l a t á b a n . S t r a s s a l d ó is igyekezik elválasztani a protestánsüldözést, a politikai s z a b a d s á g korlátozásától. B a r k ó c z y Fei-encz 1677-ben azt t a n á c s o l j a B é c s b e n , hogy megyénkint l e g a l á b b egy templomban e n g e d j e n e k s z a b a d vallásgyakorlatot. A Bécsbe hívott magyar t a nácsosok, sőt maga Ampringen is a nádori szék méltóságának visszaállítását tanácsolják. De m é g mindig n e m hajolt a b é c s i minisztérium; még erősebb veszélynek kellett jönnie, hogy fonák r e n d s z a b á l y a i n a k más f o r d u l a t o t adjon. A veszély p e d i g nőttön n ő t t : a kurucz p r o t e s t á n s ellenállást Erdélyben

T e l e k i Mihály k ö z b e n j á r á s á r a h a t h a t ó s a b b a n támogatták, söt e végett a francziák r e n d e s szövetséget kötnek ApaíFy Mihály erdélyi fejedelemmel, mindamellett a kurucz-labancz csatározások változó szerencsével folynak. 1678-ban történik, h ó g y Bársony György egri püspök, azon kérdésre, m i k é p lehetne F e l s ő Magyarországot lecsendesíteni, a z t feleli; „a lutheránusokat, kálvinistákat teljeseni k i i r t a n i . " Nem sokkal ezután Hocher, császári kanczellár a többnyire püspökökből álló gyülekezetet szembe lázadónak m o n d t a ; ez volt t e h á t a hála azon magyarok iránt, kik félelemből megm a r a d t a k királypártiaknak. E z évben m á r Teleki Mihály, Apaffy erdélyi f e j e d e l e m főembere, vezére azon kurucz-lengyel hadnak, mely Teleki kiáltványa szerint vallása védelmére csak r é s z b e n , inkább nemesi jogai védelmére fogott fegyvert. Teleki csekély sikerei után a 18 éves Thököly I m r e gróf lép a bujdosók é l é r e és m i n d j á r t kezdetben nagy sikereket a r a t ; a mennyiben Felső-Magyarország nagy részét elfoglalja, ősi várait b i r t o k á b a veszi, a Rákóczy birtokot állandóan fenyegeti és a királypártot is sikerhez j u t t a t j a . Thököly szolgálatai a m a g y a r nemzeti ügy irányában n e m oly közvetlenek, mint a korábbi erdélyi fejedelmeké, hanem egyes egyedül mégis neki köszönhető, hogy a Bécscsel összeköttetésben álló magyar nemesség v e h e t t e ki a bécsi udvar kezéből Magyarország sorsát. A helyzet Bocskay és Bethlen óta n a g y o t f o r d u l t : ezek idején a nemzeti p r o t e s t á n s p á r t t a r t o t t országgyűlést, melynek menetére a z udvar biztosok utján t ö r e k e d e t t befolyást g y a k o r o l n i ; most pedig a királypárti

156 rendek voltak közel országgyűlés tartásához, m e l y r e a fegyverben álló p r o t e s t á n s nemzeti p á r t törekedett befolyást gyakorolni. A nemzeti ügy némi jobbra f o r d u lását j e l z i Ampringen kormányzónak az országból való távozása — a döghaláltól való félelem czimén. Hogy a bécsi u d v a r végre f e l a d t a részben Mag y a r o r s z á g korlátlan k o r m á n y z á s á n a k elvét és o r s z á g gyűlés t a r t á s á r a s z á n t a magát, az a viszonyok k é n y s z e rítő h a t á s á n a k e r e d m é n y e volt: a királypárti f ő u r a k , mint E s z t e r h á z y P á l gróf és Széchenyi Pál kalocsai érsek s ü r g e t t é k az országgyűlést és nádorválasztást, Gubasóczy J á n o s váczi püspök pedig egyenesen és őszintén felhívta a királyt, hogy s z ü n t e s s e meg mindenek előtt a m a z okokat, m e l y e k miatt a k u r u e z harezok származtak é s akkor ö n k é n y t megszűnnek a háború iszonyai. N a g y b a j volt azonban az, hogy a bécsi u d v a r nak a kedélyek m e g n y u g t a t á s á r a t e t t intézkedései nem voltak e g é s z e n őszinték, a császári tábornokok b é k e . szózatai csak u t a s í t á s o k voltak, a Thökölivel f o l y t a t o t t alkudozások czélja c s a k időnyerés volt, az országgyűlés í g é r e t e és t é n y l e g e s m e g t a r t á s a pedig szintén a k é n y s z e r h e l y z e t eredménye. P e d i g 1680 és 1681ben még m e g lehetett volna kötni a békét, még Thököly személyes kívánalmainak a feláldozásával is, h a a kormány kézzel f o g h a t ó jelét a d j a a n n a k , hogy a prot e s t á n s vallás és a nemzet alkotmányos szabadság á t őszintén és minden utógondolat nélkül tiszteletben ó h a j t j a t a r t a n i . De é p e n ezt nem a k a r t a a kormány, ebben m é g a s a j á t párthívei is csalódtak. nem

Az 1681. országgyűlés m e g t a r t a t o t t ugyan, de sikerült a k u r u c z o k k a l békét k ö t n i ; főleg a z é r t ,

m e r t nem b í z h a t t a k azon kormányban, mely kegyelemből megyénként két helyen enged p r o t e s t á n s isteni tiszteletet t a r t a n i , az úgynevezett a r t i k u l a r i s gyülekezetekben ; más részt pedig E s z t e r h á z y P á l személyében olyan nádor választatott, ki a h a t a l o m kész eszközének vált be. N a g y szerencsétlenség volt ez a p r o t e s t á n s nemzeti ügyre csak úgy, mint az udvarra nézve i s ; azok, kik igen könnyen lettek volna m e g n y e r h e t ő k a király számára, a király ellenségeinek t á b o r á b a n kerestek m e n e d é k e t : Thököly és a kuruczok X I V . Lajos é s K a r a M u s t a f a nagyvezér pártfogása f o l y t á n teljesen a török k a r j a i b a vetették m a g u k a t s így 1683-ban B é c s ostromakor Thököly egy kurucz had élén t á m o g a t j a mindenütt a törököket. A p r o t e s t á n s és nemzeti ügy s o r s a az 1863-ban k e z d e t t 16 éves nagy európai háború bonyodalmaiba szövődött bele. Leopold római császárt és még választott m a g y a r királyt nemcsak a s a j á t örökös tartományai, nemcsak a királyi Magyarország t á m o g a t t a , hanem úgy szólván egész Európa, még X I V . L a j o s franczia király is beszüntette támadásait. A k a t h o l i k u s spanyol, olasz fejedelmeken és a p á p á n kivül a p r o t e s t á n s Anglia. Holland, Svédország és B r a n d e n b u r g is küldött pénzt és segély hadakat, a döntő s e g í t s é g dicsősége azonban örök időkre a hős lengyel S z o b i e s z k y J á n o s é lesz. Ha. nincs Szobieszky, az egész Habsburg-monarchia szilánkokra tépődik szét a n a g y török t á m a d á s következtében. Eleinte a magyar k u r u c z o k és E r d é l y a törököt támogatják. 1683. szept.

12. folyt le Bécs

falai

alatt azon

158 döntő csata, melyben nagyjából k é t világrend k ü z d meg e g y m á s s a l : a k e r e s z t és a félhold utolsó félelmes t u s á j a volt ez. A k e r e s z t y é n s é g győzött, a mohamedán török birodalom pedig m o s t már, a v e t t balálos c s a p á s után rohamosan k e z d e t t bomladozni. A protestáns m a g y a r s á g o t is mély örvénybe sodorta magával a t ö r ö k fegyver szerencséjének összeomlása. Thököly nem volt többé komolyan számbavehető politikai tényező, a k u rucz p r o t e s t á n s p á r t megsemmisült, a labancz párt t e l j e s e n felülkerekett. H o g y a kurucz vitézek már 1 6 8 6 ban B u d a ostromában a nádor h a d a i b a n küzdenek, a p á r t t e l j e s elzüllését m á r meg nem akadályozhatta, egyedül Erdélynek 1690-ben bekövetkezett á t p á r t o l á s a a császárhoz volt k é p e s egyrészt E r d é l y számára bizonyos alkotmányos k ü l ö n á l l á s t biztosítani, másrészt p e dig némi ingadozó támaszpontot n y ú j t a n i a m a g y a r nemzeti eszme és a m a g y a r protestantizmus számára is. A n a g y harczok f o r g a t a g á b ó l ú j r a felszínre k e rült nemzeti p r o t e s t a n t i z m u s töredékei már csak e g y igen kényes, törékeny é s bizonytalan t á m a s z t n y e r t e k M a g y a r o r s z á g o n : a királyi kegyelmet. Vagyis Magyarországon addig van csak megtűrve a protestantizmus, a mig ez a királynak t e t s z i k . G y ö k e r e s e n elbánni a protestantizmussal vagyis törvénybe i k t a t n i azt, hogy a protestantizmusnak nincs többé l é t j o g o s u l t s á g a M a g y a r országon, annyit j e l e n t e t t volna, mint vérig sérteni a szövetséges protestáns európai h a t a l m a s s á g o k a t : Angliát, Hollandot. Svédországot és Brandenburgot, m á s r é s z t pedig megvolt az a félelem is, hogy a végleg el nem dőlt világtusában a m a g y a r n a k kétségbeesett erőfeszítése k o c z k á z t a t h a t j a az eddig k v i v o t t sikereket.

159 Az a remény is közel volt, hogy egy végleges kedvező béke után szép csendesen lehet oly intézményeket alkotni, melyek eredménye lesz a protestantizmus fokozatos, észrevétlen, de biztos eltűnése. Az 1681— 1703-ig t a r t ó időközben megint közös s írsra jutott a protestantizmus és a n e m z e t ; az 1687. országgyűlésen az arany bulla 31. p o n t j a elveszti érvényét és vége a szabad k i r á l y v á l a s z t á s n a k ; csak egy lépés kellett még és bekövetkeztek volna a X V I I . század hetvenes éveinek s z e n v e d é s e i ; a beolvasztási elvvel egybekapcsolt p r o t e s t á n s üldözések. E z t a lépést t e t t e meg 1698 és 1703 között Kollonics Leopold bécsújhelyi püspök azzal, hogy pénzügyileg tényleg egy kalap alá hozza Magyarországot az o s z t r á k örökös tartományokkal, minek következtében a sérelmek ismét óriási módon felszaporodnak. A f e n y e g e t e t t nemzeti és v a l l á s s z a b a d s á g védelmére 1703—1711-ig még egy, az utolsó rendi jellegű s z a b a d s á g h a r c z folyik Ausztria ellen. Hogy nem a személyek érdekében, nem a pártoskodási szellemben és a protestánsok ellen vallási v a k b u z g a l m á b a n gyökerezik a magyar s z a b a d s á g h a r e z o k oka, hanem a korlátlan h a t a l o m r a törekvő és elnemzetietlenitő A u s z t r i a és a nemzeti meg vallási s z a b a d s á g á t féltő M a g y a r o r s z á g közötti különben megoldhatatlan ellentétben — ezt bizonyítja azon körülmény, hogy a mozgalom vezetője II. Rákóczy F e r e n c z , daliás ősök hős ivadéka sem születésénél, sem neveltetésénél, sem meggyőződésénél fogva nem volt protestáns, hanem katholikus szülők j e z s u i t á k által nevelt gyermeke, kinek katholikus hitbuzgalma és az udvarhoz való hűsége még ellenségei

160 előtt is minden kétségen felül állott. De m á s r é s z t haz á j a függetlenségét, nemzete, f a j a fenállását vére hullásával, vagyona és h a t a l m a feláldozásával is megvalósító, hazafiasait érző m a g y a r főúr létére kénytelen volt a Kolonics-féle, a nemzeti szabadságot lábbal taposó hatalmi politikára a z o n felháborodással felelni, mely hires kiáltványában e z e n szavakban nyer kifejez é s t : ..Recriidescunt vulnera inelyti regni Hungáriáé." IJjra m e g s a j d u l n a k a n e m e s magyar nemzet sebei.) Ε h a r c z f o l y a m á b a n 1705-ben h a l meg a tisztelői által N a g y n a k n e v e z e t t Leopold, a magyar nemzeti és prot e s t á n s vallási s z a b a d s á g k é r l e l h e t l e n és vaskövetkezetességli ellensége. Utóda I. József alatt némileg változnak a viszon y o k : ellenszenve a m a g y a r nemzet és p r o t e s t á n s vall á s iránt nem oly megcsontosodott. Közeledése a nemz e t álláspontjához l a s s a n - l a s s a n a nemzeti ellenállást h a j t h a t a t l a n és merev á l l a p o t á b a n m e g i n g a t j a ügy, hogy 1711-ben ú j r a létre j ő S z a t m á r o t t a nemzet jog a i t biztositó békeegyesség, mely azonban a protestánsok v a l l á s s z a b a d s á g á t csak ezen általános p o n t b a n : ..Ü felsége a vallások s z a b a d s á g á r ó l szóló törvényeket m e g t a r t a n d j a " é r i n t i ; de mégis volt annyi, hogy a protestánsok legalább bizonyos j o g a l a p r a támaszkodhattak. Az a kor, mely a s z a t m á r i békét nem egész egy századon á t követi, a n e m z e t i eszme szempontjából m é g a török kornál is szerencsétlenebb volt. A török a l a t t sokszor igen élénken a d t a j e l é t a n e m z e t , hogy a r e á m é r t s o r s c s a p á s o k a t érzi és erősen el van szánva a z o k a t elhárítani, felvette a harezot a hódító török

161 ellen ép a császári önkény ellen és nem egyszer fényes bizonyítékait szolgáltatta haza- és s z a b a d s á g szeretetének. Csakhogy a k é t túlnyomó erejű ellenfél együttes és folytonos t á m a d á s a végre is elzsibbasztotta a nemzet e r e j é t akkor, mikor egész Europa e g y ü t t e s támadása Megszabadította a magyart, egyik ellenségétől, a töröktől. Már épen csakis akkora e r e j e m a r a d t , liogy egy utolsó erőfeszítéssel, a II. Rákóczy Eerencz által vezetett szabadsági)arczczal megmentse nemzeti létének utolsó legszükségesebb feltételeit. A mi ezután következett, t e t s z h a l o t t s z e r ű állapot volt, ha beleszúrták eleven testébe a tört. nem érezte azt többé, nem jajdult lel f á j d a l m á b a n , hanem mozdulatlanul maradt. A nemzetalkotó nemességnek egy része, a főnemesség megszűnt a nemzet szerveiében működni, m e r t teljesen odadobta m a g á t olyan czéloknak, eszménynek és életmódnak, melyhez a m a g y a r nemzetnek semmi köze sem volt, A magyar mágnásosztály, melynek egynehány családja volt csak protestáns, még i d e h a z a sem lakott, egyik-másik főúr mégcsak nem is l á t t a M a g y a r o r s z á g o t : külföldön, született, künn nevekedett, otthon Bécsben érezte m a g á t , magyarul nem tudott, műveltsége, jelleme, gondolkozása és érzése m ó d j a merőben idegen volt, csak a h u l l á j á t t e m e t t é k el idehaza a családi sírboltban. A m a g y a r k ö z é p n e m e s s é g m a g y a r volt ugyan, de olyan különös volt a f e l f o g á s a , hogy épen olyanban kereste a nemzeti szellemet, mely elöli, n e m pedig fejleszti ; a külföldieskedő f ő ú r r u h á j á t m a g á r a nem vette, hanem igenis viselte a zsinóros s u j t á s o s m a g y a r r u h á t ; a főúr Ízlésének megfelelő párisi vagy bécsi irodalmi t e r m é k e t be nem vette a t e r m é s z e t e , hanem a helyett 11

162 elővette a deák í r ó k a t és csak az volt a szép, a jó. a mi a z o k b a n volt, a politikában pedig azt hitte, e l e g e t t e s z hazafias kötelességének, mikor örült, hogy a ném e t e t künn valahol B u r k u s o r s z á g b a n , vagy künn valahol Törökországban jól megverték. A mellett a megyei közgyűléseken, a r i t k á n összehívott országgyűléseken d e á k u l t a r t o t t á k b e s z é d e i k e t , e g y m á s között d e á k u l b e s z é l g e t t e k , deákul leveleztek. M a g y a r irodalom, mag y a r művészet, m a g y a r t u d o m á n y o s s á g e g y á l t a l á b a n nem volt, a közép- és felső i s k o l á k b a n szintén latin nyelven adtak elő mindent. Magyar színészetnek híre sincsen : hogy m a g y a r iparos a r e n d e s megszokott mest e r s é g e k e n kiviil finomabb m ü i p a r r a l foglalkozott volna, hogy magyar n e m e s ember r á a d t a volna a f e j é t a r r a , hogy kereskedő legyen, a legnagyobb ritkaságok közzé t a r t o z o t t . A m a g y a r s á g o t általában mindenki a b b a n k e r e s t e , hogy egy h a j s z á l n y i t sem t é r t el elődjei szokásaitól és jellemétől. E z pedig igen nagy b a j volt. ezzel ellenségeivé l e t t ü n k önönmagunknak, m e r t a hal a d á s n a k még a lehetőségétől és reményétől is megfosztva, a külföldi nemzetek minden tekintetben tűis z á r n y a l t a k b e n n ü n k e t és ma is csak nagy erőfeszítéssel is alig tudunk velők lépést t a r t a n i . I g a z ugyan, hogy a m a g y a r n a k ezen b á g y a d t közömbössége, rövidlátó nemzetieskedése a hosszas v é r e s h a r e z o k folytán b e k ö v e t k e z e t t kimerüléssel j á r t e g y ü t t , h a n e m igen könnyen azzal é r h e t e t t volna véget, hogy az európai mivelt n e m z e t e k által minden ponton legyőzve és felülmúlva, összes nemzeti s a j á t s á g a i n k k a l e g y ü t t elmerülünk a nagyobb n e m z e t e k á r j á b a n . Szerencse. hogy a k k o r é b r e d t még ö n t u d a t á r a a n e m z e t ,

163 mikor volt még annyi ereje, hogy a százados mulasztás következtében b e á l l o t t hiányokat pótolja, l a n k a d a t lan erélylyel dolgozzék, alkosson olyan intézményeket, melyek segítségével a l é t é r t való h a r c z b a n helyét megállhatja. Az általános e l e r n y e d é s és kimerülésnek első következménye az volt, hogy midőn a szatmári béke után M a g y a r o r s z á g o t ú j r a kellett szervezni, az országgyűlés többsége, n e v e z e t e s e n a főurak, mindazon intézmények létesítését n e m tudták és nem akarták keresztülvinni, melyek a nemzeti önállóságot, az alkotmány épségét, a helyes hazafias szellemet, a józan és üdvös h a l a d á s t e r e d m é n y e z t é k volna. E z e k helyett az előbb E s z t e r h á z y P á l nádor á l t a l vezetett m a g y a r labancz p á r t a s z a t m á r i béke azon pontjait sem engedte törvényerőre emelkedni, melyek az általános bűnbocsánatra, a k u r u e z o k j ó s z á g a i n a k visszaadására vonatkoztak, mert a z t remélték, hogy a kuruezok őszszes j a v a i t ők fogják adományképen megkapni. Az országgyűlés többségét egyáltalában uem lelkesíti a nemzeties é r z é s : a p a p s á g és f ő n e m e s s é g föltétlenül az udvar érdekével a z o n o s í t o t t a m a g á t , valamint a középnemesség nagyobb r é s z e is. A p o l g á r s á g alig j ö t t tekintetbe, mert összesen csak egy szavazattal volt képviselve, a p a r a s z t s á g pedig mint politikai tényező e g y á l t a l á b a n nem s z á m í t o t t . Erdély, a temesi bánság, Fiume, Dalmáczia, a 16 szepesi v á r o s az anyaország szervezetéből ki v a n n a k zárva, v a l a m i n t a katonai végvidék is. A tiszavidéki nemesség n é h á n y protestáns követének befolyása a t á r g y a l á s m e n e t é r e semmi súlylyal nem bírt, Nem c s o d á l h a t j u k t e h á t , hogy az országit*

164 gyűlés többsége a s z a t m á r i békének a protestáns vallás s z a b a d s á g r a vonatkozó p o n t j á t úgy i k t a t t a törvénybe, hogy a béke szellemével homlok egyenest ellenkezőleg, a p r o t e s t á n s o k a t az 1681. 25. és 26. és az 1688. 21. tv. czikkben foglalt artikularis gyülekezetekre és a királyi kegyelemre utalta. Kijelentetett egyszersmind, hogy a ki a vallási ügyek megvizsgálására kiküldött országos választmány e l j á r á s a által m a g á t sértve érezné, az úgy személyét, mint a vallást illetőleg csak a maga és nem a hitfelekezet nevében folyamodhatik ő felségéhez. A rózsahegyi állítólagos zsinat végzései azzal semmisitt e t n e k meg, hogy a protestánsok a jövőben ő felsége engedélye nélkül ily gyülekezetek t a r t á s á t ó l , kollekták és t e r h e k kirovásától törvényes b ü n t e t é s alatt eltiltatnak. Ε törvény oly állapotba j u t t a t t a a protestantismust, melyet tengődésnél egyébnek nem mondhatunk, m é r t f ö l d e k r e j á r t a k az artikularis gyülekezetbe templomukba, de a z é r t j á r t a k a t e m p l o m b a ; közösen nem intézhették el ügyeiket, de a z é r t S Z Í V Ó S összetartás és testvéri s z e r e t e t volt k ö z ö t t ü k ; létük a l a p j á t a legújabb törvény szerint királyi kegyelem képezte, de a z é r t nem f e l e j t e t t é k el a bécsi, nikolsburgi és linczi békék e t sem, melyek ugyancsak törvénybe voltak iktatva ; papot, tanítót nem l á t h a t t a k el fényes jövedelmekkel, de a z é r t mindig akadt, ember, ki anyagiakban szegényül, de szivében az ügy iránti lelkesedésével magasztos élethivatásnak t e k i n t e t t e a tanítói vagy lelkészi p á lyát. V á r t á k a jobb időket. Mária T e r é z i a király kor á b a n azonban épen nem javult a helyzet. A j á m b o r hitü királynő legjobban a z t szerette volna, ha minden p r o t e s t á n s ember á t t é r n e a katholikus vallásra; sok

K>r, előkelő családot át is t é r í t e t t részint kedvezésekkel, részint vegyes házasságok u t j á n a katholikus vallásra. VEI.

A protestáns nemzeti visszahatás. A szabadelvű eszmék és a protestantizmus. Mária Terézia utóda, II. József a l a t t a protestantisinussal együtt az egész államszervezet új alakuláson ment keresztül. A mig Magyarországon a rendiség és az állam az egymással ki nem egyeztethető e l l e n t é t e k e t t a k a r g a t ták. ideig óráig való intézkedésekkel toldozgatták és 24 ó r á r a való állambölcseséggel beérték, E u r o p a nyugoti országaiban oly e s z m é k kezdtek a gondolkozók körében meghonosodni, melyek a régi r e n d s z e r t megsemmisítéssel fenyegették. Az ú j eszméket röviden szabadelvű eszméknek nevezzük. Nem egy e m b e r találta fel őket, hanem a művelt emberiség fejlődésének szükségképeni mozzanat á t képezik. Bölcsőjük Anglia és F r a n c z i a o r s z á g , hol d a j k á l t á k őket és már meglehetős f e l n ő t t korban vették át őket a németek, és mikor már t e l j e s e n beváltak másutt, a k k o r vettük át mi is. A szabadelvű vagy liberális e s z m é k végczélja röviden a következő: a hódítás e r ő s z a k á n , a születés előjogán, a föld örökölt birtokán alapúló kiváltságok lerombolásával megteremteni azt a l e h e t ő s é g e t , hogy az államok szervezetén belül élő összes emberek ugyanazon s z a b a d s á g , egyenlőség és t e s t v é r i s e g alapján t a r t a n a k igényt az állani minden, a k á r szellemi, a k á r

166 anyagi kedvezményeinek élvezetére. E d d i g a nemesi é s papi r e n d adót nem fizetett, vámot n e m rótt le, m á s törvényszék ítélt felette, személy és vagyonbiztonsága felett különleges intézmények ő r k ö d t e k , az Összes politikai j o g o k a t gyakorolta,· katonáskodnia nem k e l l e t t ; a j o b b á g y n a k önálló földbirtoka nincs, a földesúr b i r tokát megműveli, minden terméséből r é s z t ad a földesúrnak és papságnak, a földesura e g y s z e r s m i n d b ü n t e t ő hatósága, mely még halálos Ítéletet is hozhat, az állami adót ő fizeti, az u t a k a t ő csinálja, a vámot ő fizeti, politikai jogokat nem gyakorol, ellenben katonáskodik. A j o b b á g y s á g emberhez nem méltó l é t é n e k t u d a t á r a nem maga a j o b b á g y s á g é b r e d t , bár é r e z t e az igát és nyögött is a l a t t a , különösen h a kínzói e m b e r t e l e n s é g e is hozzájárult az intézmény f o n á k s á g á h o z , hanem e g y e s nagyeszű és nagyszivű férfiak, kik a m a középkori h ű béri intézményeket vették a legszigorúbb bírálat alá é s egyértelműen pálczát t ö r t e k felette. A szabadelvű eszmék lelkes hirdetői már a m u l t században úgyszólván minden gondolkozó embert megnyertek a maguk számára, nemcsak azok r a j o n g t a k é r t ö k , kiknek érdekében állott a szabadelvű á t a l a k u l á s , h a n e m azok is, kiknek a r o v á s á r a az á t a l a k u l á s n a k végbe k e l lett m e n n i e : a franczia udvari n e m e s s é g elmés g ú n y j a épugy n e v e t t e a régi intézményeket, mint a mily e l k e seredett türelmetlenséggel leste a s z e g é n y jobbágy az á t a l a k u l á s pillanatát. Sok módja volt a szabadelvű e s z mék m e g v a l ó s í t á s á n a k : F r a n c z i a o r s z á g b a n , a hol a n é p egszélesebb rétegei is á t m ig át voltak j á r v a a s z a badelvű eszméktől, egy erőszakos k i t ö r é s b e n , a f r a n c z i a forradalomban nyilatkozott meg a sokáig elnyomott á t -

167 a l a k u l á s v á g y a : Angol országban a törvényhozás meglévő úgyis szabadelvű intézménye e g y é b szabadelvű eszmék fokozatos megvalósításával r á z k ó d t a t á s o k nélkül h a l a d t előre a szabadelvüseg u t j á n . E g y e s o r s z á g o k b a n a r e n d i s é g maga hozott á l d o z a t o k a t a szabadelvűség s z á m á r a , másokban p e d i g a f e j e d e l m e k át voltak u g y a n hatva a szabadelvű eszméktől, c s a k h o g y ezeket a korlátlan egyeduralkodó akaratából és szempontjából a k a r t á k megvalósítani. í g y a k a r t a k e l j á r n i azok, akik az ú g y n e v e z e t t felvilágosodott abszolitizmusnak voltak a hivei; ezek közé t a r t o z o t t II. E r i g y e s porosz király, I L K a t a l i n , orosz cárnő és II. J ó z s e f római c s á s z á r és k o r o n á z a t l a n m a g y a r király is. II. József szabadelvűségét és p e d i g a legnemesebb, lángoló emberies é r z ü l e t e n alapuló szabadelvűségét t a gadni egyebet nem j e l e n t e n e mint a történelmi igazságot és az e m b e r i s é g egyik legkiválóbb, lánglelkű képviselőjének e m l é k é t meggyalázni. Hogy u r a l k o d á s a még sem volt áldásos népeire, hogy czéljai megvalósításában legyőzlietlen akadályok g á t o l t á k , annak o k a az, hogy II. J ó z s e f a meglevő korhadt intézmények e r e j é t kicsinyelte, az u j eszmék erőszakos megvalósításától nem riadt vissza, a történelmi fejlődés lassan érlelő menetét g á t o l t a és a k o r o n á j a alatt egyesitett népek egyéni mivoltát el nem ismerte. E z é r t nem volt I I . J ó z s e f halála az egyet e m e s b e olvadó egyéni erő m a g a s z t o s nyugalma, hanem inkább az egyetemesbe ütközött egyéni erő s z á r n y a s z e g e t t t r a g i k u s vergődése. I I . József felvilágosodott abszolutizmusa m a g y a r á z z a meg a m a g y a r p r o t e s t a n t i z m u s s a l szemben elfoglalt álláspontját. Szabadelvűségénél fogva m e g a d t a a

168 p r o t e s t a n t i z m u s létfeltételeit oly mértékben biztosító türelmi p a r a n c s á t , mtnt elődjei közül egyik sem, de mert a fejedelmi korlátlan hatalom tudata csak úgy hatotta öt át, mint elődeit, nem a történelmi j o g törvényszerűsége, hanem a fejedelem k e g y e l m e volt a protestantizmus létjogosultságának f o r r á s a . Nem a m a g y a r király által összehívott országgyűlés hozta a protestánsok fenm a r a d á s á t biztosító törvényt a régi törvények alapján és czikkelyezte be a törvénykönyvbe, h a n e m a római császár a d o t t ki rendeletet, melyben kijelenti, hogy ö az általa megvont határokon belül birodalma területén a p r o t e s t a n t i z m u s t megtűri. E z az álláspont nem a szabadelvűség, sem a protestantizmus, hanem egyedül a magyar nemzeti szellem sérelme volt. H a a p r o t e s t a n t i z m u s minden megjegyzés nélkül f o g a d j a el a türelmi p a r a n c s o t és a n n a k alacsonys á g a felett egyszerűen n a p i r e n d r e tér, akkor joggal voln a szabad a m a g y a r p r o t e s t a n t i z m u s n a k n e m z e t i jellegét k é t s é g b e vonnunk. Csakhogy oly mélyen g y ö k e r e z i k a m a g y a r nemzet m ú l t j á b a n a p r o t e s t a n t i z m u s , nemzeti és protestáns szellem Magyarországon a n n y i r a egy, és a protestantizmus ennek tudatától a n n y i r a á t volt hatva, hogy a nemzeti szempont sérelmével nem akarta érdekeit megvalósítani, hanem a c s á s z á r h o z intézett f e l i r a t á b a n a m a g y a r nemzeti szempontnak azzal a k a r t érvényt szerezni, hogy r e á mutatott azon országos törvényekre, melyek létét királyi kegyelem nélkül, jogos alapon biztosítják. E z e n állásfoglalásnak I I . József életében semmi eredménye nem lett. Annál

nagyobb

volt

azonban

a

hatása

akkor,

169 midőn I I . József halálával II. Leopold k ö v e t k e z e t t a trónon, a ki é r z ü l e t é r e nézve csak olyan szabadelvű v o l t , a k á r II. J ó z s e f , csakhogy érzéke volt az egyes nemzetek egyéni történelmi l'ejlödése iránt is. A magyar szent koronát B u d á r a hozták rendkívüli nagy ünnepélyességgel, megfelelő pompával helyezték el a királyi vár kápolnájában, az o r s z á g legelőkelőbb ifjús á g a k é p e z t e diszőrségét, o r s z á g g y ű l é s t h i r d e t t e k , mindenki nagy átalakulásokról ábrándozott, hazafias eszmék lelkesítettek mindenkit, király és nemzet egy v o l t : a király letette az alkotmányra az esküt. Mindenki azt hitte, hogy a nemzeti szellem ű j r a é b r e d é s e é s a szabadelvű haladás egymást kiegészítve, a legboldogabb kor h a j n a l a dereng a magyar n e m z e t annyi viszontagság által m e g t é p e t t h a j ó j a felett. A nemzetre felvirradt boldogabb idők a magyar p r o t e s t a n t i z m u s r a is meg h o z t á k azt, a mit s e m diadalmas fegyver, sem törvény, sem vértanúság, sem követk e z e t e s s é g a zivataros időkben el nem é r h e t t e k , annak az elvnek a minden utógondolat nélküli, k i r á l y és nemzeti osszággyűlés által való őszinte elismerését, hogy a m a g y a r protestantizmus jogait a bécsi, nikolsburgi és linzi békekötések alapján a törvénybe czikkelyezett nemzeti a k a r a t biztosítja, b á r a k o r o n a o r s z á g o k r a : Horvát, Dalmát és Szlavonországokra ez nem h a t o t t ki. A vegyes h á z a s s á g o k megkötése, a vegyes h á z a s s á g o k ból származó g y e r m e k e k vallására vonatkozólag sem t u d o t t az országgyűlés elég szabadelvű m e g á l l a p o d á s r a jutniA II. Laopold uralkodása idején oly h a t a l m a s lendületet vett nemzeti szabadelvű sze llem c s a k h a m a r újra k e s e r ű csalódásokra ébredt.

170 Az áldott e m l é k ű II. L e o p o l d király rövid k é t évi u r a l k o d á s után meghalt. Utódát, F e r e n c z királyt sem a szabadelvűség, sem a magyar n e m z e t i szellem n e m lelk e s í t e t t e . söt mindkettővel s z e m b e n tartózkodó hidegség e t tanúsított, m e r t azt hitte, h o g y a nemzeti szabadelvűség döntötte F r a u c z i a o r s z á g b a n is halomra a trónt, és ez a sors v á r j a a trónt Magyarországban is, h a idejek o r á n a nemzeti szabadelvű t ö r e k v é s e k nem k o r l á t o l t a t nak. Állást is f o g l a l t az európai szabadelvűséggel szemben, a midőn a forradalmi és c s á s z á r i , mindig nemzeti alapon álló F r a n c z i a o r s z á g g a l t ö b b mint 20 évig viselt háborút, m á s r é s z t pedig a benső szabadelvű é s nemzeti t ö r e k v é s e k e t megsemmisítette, a hol lehetett, v a g y lega l á b b korlátozta. N e m a k a d á l y o z t a öt ebben az egész európai helyzet s e m : F r a n c z i a o r s z á g , a nemzeti szabadelvűség e tűzhelye, le volt verve, egész E u r o p a az ellene f o l y t a t o t t harezokban teljesen kimerülve és h a t a l m a s erőnyilvánulásra képtelen, a n a g y h a t a l m a k uralkodói p e d i g egymással a legszorosabb szövetségre léptek, hogy bárhol is t ö r j ö n ki egész E u r ó p á b a n n e m z e t i vagy szabadelvű czélokat megvalósítani törekvő mozgalom közös erővel e l f o j t s á k . Igy azután Magyarországon is, mint e g é s z Európ á b a n a szabadelvű eszmék bizonyos mértékig leplezett a k n a m u n k á r a voltak k á r h o z t a t v a , csakhogy elfojtani, megsemmisíteni ő k e t semmiféle rendőri és k a t o n a i rendszabálylyal sem lehetett, m e r t a népek érzületében gyökereztek már. Az eddigiekből is l á t h a t t u k már, hogy I I . József és I I . Lipót szabadelvűsége lényegesen különbözött egymástól ; amazé nemzetellenes, az utóbbi nem az volt.

171 I I . J ó z s e f nemzetellenes szabadelvűsége onnét eredt, m e r t k o r m á n y a alatt a legkülönbözőbb n e m z e t e k egységét a k a r t a létrehozni, mig II. Lipót számolt a koronája a l a t t egyesült különböző nemzetek külön érdekeivel, meglehet csak azért, mert előde szerencsétlenségén okult. Már a n é p e k n é l ily megkülömböztetés b a j o s a n tehető fel, hogy tudniillik a nép szabadelvűsége nemzeti vagy nemzetellenes lehessen. A n é p egészséges szabadelvűsége csakis nemzeti lehet. A protestantizmus, mint láttuk f e n t e b b , II. József nemzetellenes szabadelvüségét nem t á m o g a t t a , ellenben minden erejéből azon volt, hogy s z á z a d u n k harminczas és negyvenes éveinek pártkiizdelmeíben a nemzeti szabadelvűség a l a p j á n álló p á r t czéljai megvalósuljanak. Nemcsak a jól felfogott é r d e k e a p r o t e s t a n t i z m u s n a k p a r a n c s o l t a e szövetséget a rendi országgyűlések ellenzékével, hanem a protestantizmus szelleme i s ; mert a mely pillanatban a p r o t e s t a n t i z m u s a j ó z a n u l újitó törekvéseknek bármely téren ellene szegül, megszűnik l é t j o g o s u l t s á g a i s ; mihelyt a p r o t e s t a n t i z m u s a helyteennek felismert létalapjához konokul r a g a s z k o d i k , megt a g a d j a önönmagát, a protestantizmus s o h a s e m lehet maradi (konzervatív), hanem haladnia kell ! A nemzeti és szabadelvű eszmék h a r c z a a vele ellentétes régi fenálló renddel szemben s o k k a l szélesebb mederben folyt le, hogy sem úgy a n e m z e t i , mint szabadelvű á r a m l a t a j o g s z e r ű határvonalou túlcsapva önönmagában k á r t ne t e t t volna. A s z a b a d e l v ű irányzat józanul romboló és alkotó tevékenysége egy csapat oly törekvésnek vált kiindulási p o n t j á v á , m e l y e k n é l nem leh e t e t t tudni, a rombolás m u n k á j á b a n mely ponton ál 1

meg· s igy épen nem volt tárgytalan a higgadtabb hazafiak aggodalma a társadalmi forradalomtól. Más r é s z t pedig az erős f a j s z e r e t e t és nemzeti érzület visszahatásképen m e g t e r e m t e t t e Magyarországon a nemzetiségi érzületet. A mire a m a g y a r nemzet történelmében p é l d á t majd e z e r esztendőn á t nem találunk, az ellentét a m a g y a r és nem m a g y a r lakosság között, a jelen s z á z a d harminczas éveiben e g y s z e r r e lépett fel, a magyar nemzeti állam nem csekély veszélyeztetésével. Magyarország t á r s a d a l m i , mivelődési és politikai á t a l a k u l á s á n a k nagyon t e r m é s z e t e s következménye volt az. A mikor az 1843/44. o r s z á g g y ű l é s e n a magyar nyelv, mint a nemzeti állam nyelve, a m a g a természetes jogainak élvezetébe lop, a mennyiben a törvényhozás, közigazgatás és k ö z o k t a t á s nyelvévé l e s z , mindazok, a kik e t ö r v é n y m e g h o z á s á t a nemzeti fejlődés minden egyebet pótló k e l l é k é n e k tekintették és a kik a m a g y a r nyelv e r ő s z a kos t e r j e s z t é s é t ő l sem riadtak vissza, bizony a k á r h á n y s z o r túlmentek azon a határon, hol már a nemzeti nyelv j o g a végződik é s a nemzetiségi nyelv s é r e l m e kezdődik. Az ily f a j t a ellentét elkerülésére a z o n b a n mindkét részről a t ü r e l e m , méltányossági érzet, politikai bölcseség oly magas f o k a volna kívánatos, a minőre a j o g a i k r a féltékeny t ö m e g e k sohasem voltak k é p e s e k . Mikor a dunántúli m e g y é k sürgették, hogy az egyházi szószék és az iskola is a nemzeti nyelv t e r j e s z t ő j é v é l e g y e n : a dunántuli evangélikus egyházkerület kiváló superintendense. k i n e k az irodalmi t é r e n is nagy érdemei v a n n a k a nemzeti művelődés megteremtése k ö r ü l : Kiss János, maga volt az, ki az e g y e s e g y h á z k e r ü l e t e -

k e t buzdította a m a g y a r nyelv mentül h a t h a t ó s a b b t á m o g a t á s á r a ; k ő r ú t j a alkalmával a német g y ü l e k e z e t e k lelkészei nem latin, hanem m a g y a r üdvözlő szónoklattal v á r j á k , a lelkész és tanítóknak kötelességévé teszi a m a g y a r nyelv e l s a j á t í t á s á t . A Dunántúl azonban a mag y a r nemzeti é r z ü l e t sem a német, sem a tót protest á n s lakosságban erösebb ingadozásnak sohasem volt kitéve. Kedvezőtlenebb volt azonban a h e i y z e t Felső-Magyarországon. Mikor megkövetelték, hogy minden lelkész és tanító a m a g y a r nyelvet e l s a j á t í t s a , hogy m a g y a r isteni tisztelet t a r t a s s é k ott is, hol a m a g y a r a j k ú hivek elenyésző kisebbségben vannak, hogy a m a g y a r nyelv az iskolában kötelezőleg t a n i t t a s s é k , mindez nemcsak a m a g y a r nyelv ellen, hanem, a mi ennél veszedelmesebb volt, a magyar nemzeti eszme ellen is erős v i s s z a h a t á s t t á m a s z t o t t . A tótok k e z d t é k félteni anyanyelvüket, s mindenképen m e g a k a r t á k azt menteni a k é p z e l t végromlástól, a p r o t e s t á n s középiskolákban tót ö n k é p z ő körök kezdtek alakulni, tót anyanyelvű t a n á r o k vezetése alatt. A hirtelen öntudatra ébredt csekély művelt elem a cseh és orosz irodalmi, majd határozott anyagi és erkölcsi befolyás alatt, minden tót nemzetiségi mozg a l m a t támogatott. E g y evangélikus szuperintendens állott a tót nemzetiségi mozgalom élén, ki folytonosan ostromolta felirataival a helytartótanácsot, k é r v e a tót nemzetiséget sértő nyelvtörvény hatályon kiviil való helyezését A harcz nem m a r a d t meg egy h e l y b e n : a magyar országgyűlés tanácskozó termei, a megyék gyűlései, a protestánsok konventjei e g y r e nagyobb elkeseredéssel visszhangoztatták a n e m z e t i s é g e k ügyét. Midőn

174 még· gróf T h u n Leo, Η cseh f ő ú r egy külföldi lap hasábjain, m e r ő rokonérzésből a tótok iránt, maga Széchényi István gróf pedig a nemzetieskedök elleni e l k e s e r e désében f e l e m e l t é k s z a v u k a t a kérdés t i s z t á z á s á r a , a tót nemzetiségieskedők m é g merészebben t ö r t e k nemzetellenes czéljaik megvalósítására, még kínosabb visszat e t s z é s t i d é z t e k elő a n e m z e t i p r o t e s t á n s e g y h á z a k n á l . E r e z t e az egész p r o t e s t á n s m a g y a r egyház, hogy nemcsak nemzeti jellege, hanem egyszerűen e g é s z léte van koczkára téve az által, ha híveinek e g y r é s z e az önkormányzat leple a l a t t nemzetellenes célok m e g v a l ó s í t á s á r a vetemedik. A nemzetiségieskedők nagyon világosan elárulták, hogy ők a n e m z e t i s é g megmentése végett a magyar n e m z e t i s z a b a d s á g ellenségeivel is h a j l a n d ó k egyezségre lépni tulajdon h a z á j u k ellen. Gr. T h u n L e o ellen sikerrel szállott irodalmi karezba a p r o t e s t á n s magyar P n l s z k y F e r e n c z , ; a felsővidéken elharapódzó nemzetiségi i r á n y erejének megtörése czéljából a k k o r fogamzott meg a nemzeti p r o t e s t a n t i z m u s k e b e l é b e n a protestáns unió eszméje. E r t j ü k az unió a l a t t a magyarországi összes p r o t e s t á n s o k egységes szervezetét, a hitelvi és bizonyos külső s z e r t a r t á s i külömbségek f e n n m a r a d á s a mellett. A mily szép és üdvös eszme volt azonban a p r o t e s t á n s f e l e k e z e t e k n e k nemzeti alapon való egyesülése, oly e l h á r i t h a t l a n akadályokba ütközött a z eszmének megvalósítása. Nagyon is jól é r e z t e ugyanis a felsővidéki nemzetiségieskedők p á r t j a , hogy a protestantizmus minden önkormányzati előnye egy külön czél ápolására elvész s z á m á r a egy erős nemzeti alapon szervezett egyházegyetem k e z é b e n . De m á t r é s z t a tiszta nemzeti érzülettől á t h a t o t t helvét egyház sem m u t a t o t t

valami nagy lelkesedést az unió megvalósításában. Az ige, sajnos, a mai napig sem vált t e s t t é ! P e d i g mennyi szétforgácsolt erő tömörülhetne általa, mennyi különálló testvéri é r z ü l e t egyesülhetne egy mederben a magasztos nemzeti p r o t e s t á n s egyesült eg}diáz a n y a k e b e l é n ! Ha nem sikerült is egy szervezetté tömöríteni a magyarországi p r o t e s t a n t i z m u s t és ennek nevében figyelmeztetni a p r o t e s t á n s nemzetiségieskedőket nem h a z a fias m a g a t a r t á s u k r a , m e g t e t t e azt, bizonyára minden igaz magyar protestáns ember szivében viszhangot keltve, gr." Z a y Károly, evang. főfelügyelő azon levélben, melyet a lőcsei lyceum t a n á r a i h o z intézett, a hol Hlavacsek t a n á r egy szláv önképzőkört vezetett. E g y e b e k között ezeket i r j a : „Azon ápolgató anyai kebel ellen, melynek é l e t ü n k e t , szellemi és anyagi j ó l é t ü n k e t köszönhetjük — dühöngeni, a z t szidalmakkal, ócsárlásokkal, r á g a l m a k k a l fertőztetni, anyanyelvünket, a szabadságnak az értelmiségnek, m a g á n a k a p r o t e s t a n t i z m u s n a k tápelemét elfojtani kívánni ; az észnek, az emberiségnek örök parancsolatit, törvényeink és a k o r m á n y n a k közboldogságunkat eszközlő ezen ügybeni rendelkezéseit kacagva gúnyolni akarni — vétkek főbbike — anyagyilkosság. Megvallom, hogy hazánk ilynemű buzgólkodás kitörését nem várta, ennek közömbös elnézését a műveltség és értelmiség m a g a s a b b fokán álló testületből nem sejdité. El lőn feledve az, hogy a mi más viszonyokban, más helyzetben, szóval m á s színhelyen üdvös, itt végveszélylyel fenyegető. Ne k u t a s s a n a k szláv etymologiákat, mitől sem az egyházra, sem az oktatásr a nem háramolhatik haszon, különben b ú r a fognak felriasztatni az északi ostornak p a t t o g á s a által."

17(1 A szerencse csak az az egy volt, hogy a mily vad, ádáz gyűlölet h a t o t t a á t a nemzetiségieskedők vezetőinek szivét minden ellen, a mi magyar, ép oly nehéz volt ezen szenvedély á t p l á n t á l á s a a n a g y néptömegekre. Mindig m e s t e r s é g e s eszközökre volt szükség, megvesztegetés, szidalmak és durva buzdításokra, hogy a tömeget csak egy egyszerű t ü n t e t é s r e is r á lehessen bírni. A nagy t ö m e g m á r csak müveletlensége és eldurvult anyagias mivoltánál fogva is közömbös volt a vezetők agyrémeivel szemben. A vezetők szivét betöltő szenvedély lángja azon még nagyobb lángból· is táplálkozott részben, mely viszont a m a g y a r nemzeti szellem b a j n o k a i t hevítette és mely ellen Széchenyi István gróf akadémiai b e s z é d é b e n kikelt. Ε láng erejének félreism e r é s e volt a legnagyobb m a g y a r egyik nagyobb téved é s e ; a m a g y a r nemzeti szellem é b r e d é s é t ő a pislogó mécs utolsó f e l l o b b a n á s á n a k számította, melyre a kimerülés és megsemmisülés p u s z t a é j s z a k á j a fog következni. A k é t s é g b e e s e t t r e m é n y t e l e n s é g e nyilt kifejezése diadal volt a nemzetiségieskedők t á b o r á b a n és egyszersmind Széchenyi n é p s z e r ű s é g é t is megingatva, a merészebb, nemzetibb, de többet koczkáztató i z g a t á s n a k is kiindulási p o n t j á v á lett. A küzdelem a nemzeti és nemzetiségi irány között folyt tovább az egyházi és politikai téren, sőt egy p i l l a n a t r a a c s a t a t é r e n is. Folyik a küzdelem ma is és pedig h á l a Istennek b é k é s e b b fegyverekkel és a nemzeti p r o t e s t a n t i z m u s n a k m á r máivégleges diadalával. A magyar rendi országgyűlések nemzeti s z a b a d elvű ellenzékének és a magyar protestanstizmus vállvet e t t küzdelmének gyümölcse az 1848, XX. tvczikkben

177 foglalt azon elv lett, mely szerint a protestáns vallásfelekezet a katholikus vallás felekezettel a viszonosság alapján teljesen egyenjogú. Vagyis az állam egyiknek sem kedvezhet a másik r o v á s á r a ; ha az egyiknek jogokat biztosit, a másiktól ugyanazon jogokat meg nem vonhatja; a mennyiben az egyiknek több joga volna, mint a másiknak, a kellő arányban a másik felekezetet is részesiti kedvezményekben. Tudjuk, hogy az 1848. XX. törvényczikk ma sincs m é g végrehajtva, a mivel azonban épenséggel sincs az mondva, hogy ezért valamely politikai tényezőnek, a protestantizmus irányában tanúsított rosz indulata, vagy épen a protestantizmusnak a gyengesége viselné a felelősséget. Az államintézmények, nagyobb, g y ö k e r e s e b b és fejlődöttebb átalakulása f o g j a csak meghozni a protestantizmusnak a többi vallás felekezetekkel való teijes viszonosságát. Az elv kimondása azonban az 1848-iki törvényhozásnak örök dicsősége m a r a d ! A mint azonban az egész emberiség, úgy az egyes nemzet sem jut a p u s z t a véletlenségből, ingyen az őt boldogító nagy e s z m é k és a velők egybekapcsolt intézmények birtokába. L é t é t és vérét kell koczkára tenni, nagy rázkodtatásokon keresztülmennie, míg egy későbbi ivadék a dicső eredmények háborittatlan birtok á b a léphet. Az angol h á r o m forradalom árán szabadult meg a középkor bilincseiből, a f r a n c z i a a félvilággal szállt csatába nemzeti szabadságát megvédve. A magyar is vérével mosta t i s z t á r a becsületét, mely elvész, ha negyvennyolczadiki nagy vívmányait gyáván dobja oda a nemzeti eszme és szabadság ellenségeinek martalékául. Az 1848/49-iki függetlenségi harcz 12

178 a m a g y a r nemzeti s z a b a d s á g t ü z p r ó b á j a v o l t ; a m a g y a r m e g m u t a t t a , hogy n a g y eszméket nemcsak alkotni, a z o k é r t nemcsak lelkesedni, hanem a z o k é r t vagyont, vért, é l e t é t áldozni, r e t t e g é s t , m e g a l á z t a t á s t , nyomort szenvedni is képes. É s a nemzet lelkesedéséből, véráldozatából, rémületéből. kétségbeeséséből, és f e l t á m a d á s á b ó l kivette az őt megillető r é s z t a nemzetet híven követő protest a n t i z m u s is. A protestánsok lelkesedéséről tanúskodik azon számos pásztorlevél, melyeket p r o t e s t á n s főpapok lelk é s z t á r s a i k h o z és híveikhez intéztek. E z e k egyikéből, melyet H a u b n e r Máté, dunántúli szuperintendens a dunántúli evangelikus lelkészek és tanítókhoz intéz e t t 1848. évi deczember hó 3-án. idézzük a következő sorokat, mint a melyek a m a g y a r o r s z á g i protestantizmus és nemzeti é r z ü l e t tökéletes egybeolvadását a leghivetben tükrözik v i s s z a : „Részemről, főpásztori tisztemnél fogva, különösen k ö t e l e z e t t n e k érzem mag a m a t Titeket, kedves lelkész és iskolatanitó szolgat á r s a i m a t a K r i s z t u s b a n , ma, ádvent 1-sö v a s á r n a p j á n , midőn I s t e n kegyelméből egy új egyházi évet megkezdhetni s z e r e n c s é s e k vagyunk, jelen p á s z t o r i levelem által igazi testvéri s z e r e t e t t e l egytől-egyig fölszólítani, hogy velem e g y e t é r t v e s összefogva megújult erővel e g é s z t e h e t s é g ü n k b ő l iparkodjunk evangélmi k e r e s z t y é n s z e l l e m ü n k e t az á l t a l tüntetni ki, h o g y híveinket Honunk minél lelkesebb polgáraivá, s nemzeti igazságos ü g y ü n k minél h a t a l m a s a b b védőivé t e g y ü k . E z t azon meggyőződésnél fogva kell eszközölnünk, miszerint j e len szeplőtlen j e l l e m ű kormányunk nemes törekvései

179 által édes Magyar hazánknak és evangélmi A n y a s z e n t h á z u n k n a k l e g m a g a s a b b érdekei a n n y i r a egybe vannak olvadva, hogy mindazok, kik h a z á n k ezen é r d e k e i n e k rosszakarói, evangélmi A n y a s z e n t e g y h á z u n k n a k sem lehetnek barátai, — s midőn mi nemzetünk é l e t ügyeit az ilyen r o s s z a k a r ó k ellen é l e t - h a l á l r a védelmezzük, evangélmi A n y a s z e n t h á z u n k i r á n t gyakoroljuk tartozó k ö t e l e s s é g ü n k e t . " Midőn a nemzeti p r o t e s t á n s érzület ily vesékig ható, megrázó s z a v a k b a n n y i l a t k o z o t t meg, n e m csod á l h a t j u k , hogy a protestáns n é p mindenütt a z elsők között foglalt h e l y e t a küzdők sorában, t á r t kebellel r o h a n t a veszedelembe és ezrével a d t a a n é v t e l e n és leghirnevesebb h ő s ö k e t egyaránt. D e adott v é r t a n u k a t is, kik a bitófán, a börtön rideg magányában, a diadalt ülő ellenség g ú n y k a c z a j á v a l szemben, a számkivetés keserves nyomorában, a b u j d o s á s komor b ú b á n a t á b a n egyről nem feledkeztek m e g s o h a : hogy nemz e t é r t , vallásért szenvedték a h a l á l t , a börtönt, a nyomort. R á z g a P á l , pozsonyi evang. lelkészt f e l a k a s z t a t t a a nemzetet megtámadó e l l e n s é g , H a u b n e r Máté, dunántúli szuperintendens 6 évi v á r f o g s á g r a í t é l t e t e t t ; Kolbenheyer Mór, soproni lelkész, elfogatott és csaknem R á z g a s o r s á r a jutott, W i m m e r Ágost, f e l s ő lövői lelkész számkivetésbe volt k é n y t e l e n menni; R a j c s á n y i J á n o s tábori p a p , későbbi soproni t a n á r évekig volt kénytelen itthon bujdosni. A nemzeti ügy bukása m a g a után vonta a prot e s t á n s önkormányzat bukását is. H a y n a u c s á s z á r i teljh a t a l m ú parancsnok rendelete v é g e t vetett a p r o t e s t á n s egyház s z a b a d s á g á n a k . A s z u p e r i n t e n d e n s e k bör12*

180 tőnbe kerültek vagy lemondásra kényszeríttettek, helyettök adminisztrátorokat n e v e z e t t ki az önkényuralom Császári biztos volt jelen a hatóságilag engedélyezett protestáns konventeken, kinek j o g a volt befolyni a tárgysorozat megállapításába, m e g a k a s z t h a t t a a t á r g y a l á s o k a t és f e l f ü g g e s z t h e t t e az egész gyiilést. A nemzetellenes önkényuralom diadala egy j e l e n t é s ű volt a p r o t e s t á n s v a l l á s s z a b a d s á g legszomorúbb k o r s z a k á v a l ! A p r o t e s t á n s o k zöme, miután vezéreik részint börtönben sinlödtek, részint p e d i g szárnyaszegetten magányéletbe voltak kénytelenek vonulni, a protestáns nemzeti érzület megnyilatkozása pedig élet és szabadságvesztéssel j á r t , csak lépésről-lépésre és csakis a kényszernek engedve hűen őrizte meg szivében vallási és nemzeti eszményeit, erőt é s okosságot t a n ú s í t o t t a magyar nemzet és protestantizmus legszomorúbb korszakában és b i z t o s r a várta a borura következő hajnal lassú derengését. Miután a nemzeti ós alkotmányos s z a b a d s á g o t mindenütt letipró Ausztria önkényuralma egyenesen beleütközött a korszellem által követelt történelmi fejlődésbe, csak idő kérdése voit, hogy mikor fog a nemzeti és v a l l á s s z a b a d s á g az önkényuralom nyűge alól szabadulni. 1859-ben az olasz c s a t a t é r e n Ausztria a franczia fegyverek d i a d a l a következtében erejének egy nagy részét e l v e s z í t e t t e ; az általa lekötve t a r t o t t erők egy r é s z e f e l s z a b a d u l t és ellene fordult. A sok elnyomott nép között a m a g y a r ls némi megkönnyebbüléssel sóhajt o t t fel, és a protestánsok is kezdtek reménykedni. Az önkényuralom zordon viharai erejök egy részét az olasz v e r e s é g e k következtében elveszítvén, a magyar

181 nemzeti és a p r o t e s t á n s vallásszabadság a t é l enyhiilet é t megérezve a r e j t e t t völgy védett ölén alig észreveh e t ő riigyeket k e z d e t t fakasztani. Az ideiglenes császári felügyelet nem volt képes az egész vonalon előtörő n y i l v á n u l á s a i t a protestáns nemzeti é r z ü l e t n e k visszat a r t a n i . A f ű s z á l k i s a r j a d á s á t , a szines pillangó megjel e n é s é t , a m a d á r örömteljes d a l á t ki a k a d á l y o z h a t j a meg, h a egyszer a lágy tavaszi szellő l e h e l e t e áradt végig a rónán ! Magának a t é l n e k kell visszajönnie, hogy egy p i l l a n a t r a m e g a k a s s z a a természetet fejlődésében és a mit maga a téli fagy sem képes elpusztitani a szerves fejlődés szünetelésekor, megteszi a hirtelen bekövetkező tavaszi fagy, tönkre téve a k o r á n kifakadt rügyeket. Ilyen v á r a t l a n , meglepő tavaszi fagy volt úgy a nemzeti mint p r o t e s t á n s é r z ü l e t korai megnyilatkozására az 1859. évi szeptember h a v á b a n kiadott c s á s z á r i nyilt p a r a n c s (pátens), melynek c z é l j a volt a magyarhon, Protestantismus és nemzeti e s z m e együttes kifejlődését megakadályozni, a magyar protestantizmus önkormányzati elvét tövéből kitépni, a m a g y a r protestantizmust minden időkre a nemzetietlen önkényuralom folyton meghunyászkodó kész eszközévé lealacsonyítani. Az e czélra alkalmazott eszközök e l é g csábítóak voltak arra, hogy egyik m á s i k protestáns egyes ember v a g y testület merev állásából kimozdulva, hazafias és p r o t e s t á n s érz ü l e t é t az anyagi előnyökért cserébe adja. A pátens az egyes embernek az egyházhoz való viszonyát, az egyházgyülekezetek, az esperességek. egyházkerületek, egyrházegyetem szervezetét és h a t á s k ö r é t , v a l a m i n t az egész protestantizmus jogkörét, a mint ezt a bécsi és linczi

182 b é k é k és az 1790-ki törvények biztosítják, t e r m é s z e t e s e n mindezekre nem hivatkozva, fen a k a r t a tartani, söt még egyéb előnyöket is b i z t o s í t o t t : a lelkészek fizetését javította, külföldön t a n u l ó p r o t e s t á n s ifjak s z á m á r a öszt ö n d i j a k a t adott, a p r o t e s t a n t i z m u s szervezetét o s z t r á k birodalmivá tévén, Horvát-Szlavon-országra és D a l m á t i á r a is kiterjedt a protestantizmus létjoga. H a akadt n é h á n y gyülekezet, mely azonnal a pátens a l a p j á r a h e l y e z k e d e t t , azon n e csodálkozzunk. Az a néhány gyülekezet, mely azt sem tudja szent egyiigyűségében, miről v a n szó, az a neliány lelkész, ki fia s z á m á r a pátens ösztöndijat s z e r z e t t vagy m a g a s a b b fizetési osztályba lépett, az a n é h á n y világi e m b e r , ki a pátens elfogadásával érdemeket hajhászott, az az egyházkerület, m e l y e t a magyar nemzet elleni gyűlölet h a j t o t t a pátens k a r j a i b a és akik összesen e l f o g a d t á k a p á t e n s t — nem t e t t é k ki a protestánsok zömét. Közben az e g y r e erősbödő nemzeti é r z ü l e t is u j a b b és erősebb h a j t á s o k a t hozott l é t r e : k a t h o l i k u s papok és urak, k i k e t nemzeti érzületük hozott egészen közel a protestánsokhoz, buzdították a p r o t e s t á n s o k a t vallásszabadságuk, önkormányzatuk védelmére. E z a p r o t e s t á n s önkormányzat volt az e g é s z magyar nemzeti s z a b a d s á g h a j ó j á n a k a hullámokból kiálló s a r k p o n t j a , ha sikerül azt jól megragadni és szilárd kézzel fogni, ugy s z á r a z r a lehet húzni az egész hajót, az e g é s z nemzeti s z a b a d s á g o t ; h a pedig kisiklik e sarok a kézből és átcsapnak r a j t a a hullámok, u g y a nemzeti s z a b a d ság egész hajója menthetetlenül az önkényuralom hull á m s i r j á b a hanyatlik. Az egész nemzettől t á m o g a t v a a protestantizmus feliismerte k ö t e l e s s é g é t : a nemzeti alap-

183 r a állva, vissza utasította a p á t e n s t , melyet a z u t á n egy 18(10. m á j u s l ő - é n kelt császári leirat visszavont. Nagy és b ü s z k e öröm t ö l t ö t t e el a p á t e n s visszavonása k ö v e t k e z t é b e n a p r o t e s t a n t i z m u s t és az egész nemzetet. Az első fecske m e g j e l e n é s e volt ez a z alkotmányos s z a b a d s á g egén. h a j n a l h a s a d á s az önkényuralom hosszú, borongós é j s z a k á j a után, a p r o t e s t á n s nemzeti érzület friss, üde virágfakadása. Ε k ö z h a n g u l a t sehol szebben és méltóbban nem fejeződött ki, mint az 1860. m á j u s 31. Kőszegen és ugyanez év augusztus 21. Győrött t a r t o t t dunántúli, egyházkerületi közgyűlésen. Mindkét alkalommal a mag a s szárnyalású őszinte lelkesedésnek k ö z p o n t j a a Haubner Máté u j o n a n hivatalába iktatott superintendens személye és az általa képviselt eszme volt. H a u b n e r Máté superintendens a nemzeti s z a b a d s á g h a r c z kitörésekor a pásztorlevelében k i f e j e z e t t fenkölt p r o t e s t á n s nemzeti érzületével, a haditörvényszék előt tanúsított sziklakemény elszántságával, a külföldi várfogsággal szenvedett mártiromságával és az utána következett ingadozó k o r s z a k b a n megnyilatkozott a r a n y t i s z t a jellemével méltó k ö z p o n t j a volt a n e m z e t és protestantizmus óriási lelkesedésének. A nemzet és protestantizmus t a r t o z o t t H a u b n e r n e k lelkesedése ezen elemi kitörésével és b á r ő maga a győri ünnepen k i j e l e n t e t t e : „ E pillanatban. Főtisztelendő, T e k i n t e t e s E g y h á z k e r ü l e t ! boldogabb ember nálamnál széles e v i l á g o n n i n c s e n ! Széles e világon nein tudok m a g a m n a k embert gondolni, a kivel cserélni s z e r e t n é k " , mégis a s a j á t személyét mindig eltudta választani azon eszmétől, melynek ő volt a megszemélyesítője.

184 A politikai s z a b a d s á g egén m é g mindig mutatkozt a k nyugtalanító fellegek, az önkényuralom csak erősebb megpróDáltatások és súlyosabb csapások árán e n g e d t e át a t é r t : a teljes p r o t e s t á n s önkormányzat e s z m é j e é r t kiizdö férfiak, mint R a d ó Lajos, Yay Miklós, b á r ó P r ó n a y G á b o r , Máday K á r o l y és Z s e d é n y i Ede m a g a s z t o s h i t é r z ü l e t ü k egész hevével, törhetetlen jellemük t e l j e s súlyával és mély t u d á s u k összes kincseivel állották meg h e l y ü k e t a hatalom minden c s á b j á v a l és e l r e t t e n t ő börtönével szemben. N e m egy s z e n v e d e t t el .közülük börtönt. E l k ö v e t k e z e t t azonban a nemzeti kibontakozás i d e j e is akkor, midőn a porosz fegyverek a még mindig önkényen alapuló A u s t r i á t a K ö n i g g r ä t z i c s a t á b a n összet ö r t é k . Tudta a m a g y a r nemzet, hogy a mi eddig szer é n y e n kifejezett ó h a j t á s volt, a z u t á n a helyzet által parancsolt szükséggé lett. A történelmi jog folytonosság, az Ausztriával való politikai és n e m z e t g a z d a s á g i közös é r d e k alapján 1867-ben létre j ö t t a kiegyezés, I. E e r e n c z J ó z s e f m e g k o r o n á z t a t o t t M a g y a r o r s z á g alkotmányos kir á l y á v á . a m a g y a r törvényhozás pedig m e g v a l ó s í t h a t t a az 1848-ban m e g k e z d e t t nemzeti-szabadelvű i r á n y ú átalakulást. Könyvünk szűk k e r e t e n e m engedi meg az 1867. utáni törvényhozás eredményeinek tárgyalását, a menynyiben az a p r o t e s t a n t i z m u s r a vonatkozik. Csak azt ó h a j t j u k megemlíteni, hogy I. F e r e n c z J ó z s e f királyunk l e g a l k o t m á n y o s a b b uralkodása a l a t t a protestantizmus a nemzeti s z e l l e m m e l teljesen összeforrva a r r a törekszik, hogy a midőn a maga eszményeit m e g a k a r j a valósítani, sem a nemzeti államnak, sem a

185 tudományos haladásnak, sem az általános fejlődésnek ü t j á t ne állja. Hogy azt tehesse, nagyon üdvös volt az egész p r o t e s t á n s egyháznak újjászervezése az 1891-93. zsiuaton és reméljük, hogy I s t e n segítségével a magyarhoni p r o t e s t a n t i z m u s nemcsak szívben, lélekben, hanem szervezetében is egy l e s z ! A nemzeti eszme, mint minden m a g y a r ember törekvésének végső czélja, egész történelmünkben soha sem j u t o t t a n n y i r a érvényre, mint államiságunk ezer éves f e n á l l á s á n a k ünneplésekor. A millenium az ezeréves múltnak méltó zárókövét képezte. Mindazok, kiknek a m a g y a r nemzeti eszme megvalósítása kötelességében áll, kik e törekvéssel rokonszerveznek, érzületnyilvánitással és komoly munkával j á r n l t a k az ünnepély magasztos erkölcsi s i k e r é h e z ; a kik pedig ellenségei a m a g y a r nemzeti eszmének, csak nehezen r e j t e t t indulatkitöréssel vagy nem őszinte kicsinyléssel leplezték irigységüket és megdöbbenésüket. Nemzeti érzület megnyilatkozásáról lévén szó, a a magyarhoni protestantizmus nemcsak el nem zárkózott a millenáris ünnepségek elől, hanem önszántából lelkesedéssel r a g a d t a meg az alkalmat arra, hogy léteiének nemzeti a l a p j a i r a reámutasson. É s a miért a magyarhoni p r o t e s t a n t i z m u s három évszázadon á t annyi vért áldozott, a miért annyi szó- és tollharcz folyt, a mi u t á n annyi ezer meg e z e r protestáns ember foganat nélkül epedett, azt meghozták az évezredes ünnep alkalmával a hétköznapi salaktól ment fenkölt s z á r n y a l á s ú honfi érzelem erőteljes megnyilatkozásai : a protestáns nemzeti szellem l é t j o g o s u l t s á g á -

186 n a k elismerését m ú l t b a n jövőben e g y a r á n t n e m c s a k a n e m z e t összesége, hanem a k o r o n á s király részéről is. Mert j e l e n t h e t - e a koronás m a g y a r királynak azon e l h a t á r o z á s a , hogy Bocskai I s t v á n és Bethlen G á b o r e m l é k é t szoborral ó b a j t j a megörökíttetni, egyebet, mint hogy nagy uralkodói bölcsesége a protestáns nemzeti e s z m e legkiválóbb bajnokaink a l k o t á s a i t m e g é r t e t t e és a m a g y a r nép szivében irántuk nyilvánuló t i s z t e l e t n e k s z a b a d folyást e n g e d e t t . É s h a j ó s á g o s bölcs k i r á l y u n k jóvoltából Bocskai és Bethlen szobrai állanak, a prot e s t á n s nép ezek l á t t á r a nemcsak régi viharos m ú l t j a dicsőségén fog lelkesedni, hanem erős elhatározás kél szivében, vért és é l e t e t áldozni a z é r t a k i r á l y é r t , ki nemzetét m e g é r t e t t e , kinek szive nemzetéével összeforrt. Nem t u d j u k mit hozz r e á n k a j ö v ő ! E l l e h e t ü n k készülve arra, hogy a p r o t e s t a n t i z m u s n a k is n e m egy h a r c z o t kell m a j d felvennie, hogy m ú l t j a dicsőségéhez méltóan állhassa m e g helyét. Ε h a r c z o k már most is elpre vetik á r n y é k a i k a t és a belőlük való szerencsés kibontakozás egyedül attól f ü g g , megértjük-e a mai kor e s z m e á r a m l a t a i t és i d e j e k o r á n beletudjuk-e illeszteni álláspontunkat az á r a m l a t o k k e r e t é b e . Ε bekövetkező h a r c z o k r a nézve egy nagynevű hitrokonunk már k i a d t a a j e l s z ó t : „Az e g y h á z minden e g y e s tagjától e l v á r j a , hogy kötelességét megteszi." H a igaz lelkiismerettel, t e l j e s elszántsággal és k ö v e t k e z e t e s e n követjük e jélszót, u j a b b diadalunk sem fog s o k á i g k é s n i !

T A R T A L O M : oldal

I. A vallásos érzület mint az emberi természet eredeti sajátsága II. A keresztyén egyház világtörténelmi jelentősége . . III. A keresztyénség jelentősége a magyar n e m z e t szempontjától IV. A reformáczió egyetemes történelmi j e l e n t ő s é g e . . V. A reformáczió magyar nemzeti jelentősége általában VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz VII. A protestáns nemzeti párt hanyatlása és bukása. A nemzetietlen kor és e protesztantizmus legszomorúbb állapota VIII. A protesztans nemzeti visszahatás. A szabadelvű eszmék és a protesztantizmus

3 13 27 42 55

73

136 165

A Lulher-Társaság kiadványainak j e g y z é k e : •1. Gyurátz Ferencz: „Hit oltára" czimü imakönyv II. kiadás. Egyszerű fekete kötésben ΒΘ ki;.(Kapható bőrkötésben és chágrin diszkötésbeu is, 1 frt áO.krlól 4 írtig). '3. Sántlia Károly: „Buzgóság kötwve" czirmi imakönyv 1 t'rt 50 k'·. fekete bőrkötésben 3 frt diágrinbörkötés 4 frt.. 3. (ISSO-ik naptár tót nyelven). (Elfogyott.) I. T ö r ö k József: „Luther Mártqn" életrajza, 40 kr. 5 (1890-iki naptár). (El fogy olt.) ti. K ö r k József: ..Hős Keczer András ev. .vértanú családja" czimü népiratfca. 15 kr. 7. (1891-ik'i napi ár). (Elfogyott.) 8. B e r e c k y S á n d o r : ..Bibliai történetek prot. népiskolák számira képekkel* kötve 40 kr. (Bevezetés czéljából szívesen szolgálunk ingyen mutatvány-példánv'nyat.) 9. Z a t l i u r e c z J ' y A d o l f : ..Evanjelitky rqzpraynik tojek: Nábozenstwo

w prikJadocb zo zwota Svyázók I. 20 kr. 10. Dr. Masznyik E n d r e : |,ßabil Mátyás' Életkép a magyarkjn evangyéüomi prot. egvház üldöztetésének idejéből. 25 kr. 11. F a m l e r G. A.: „Christian Traugott Leidens- und Lebensgascbichte eines ev. Predigers in Ungarn." 30 kr. 12. Gyurátz Ferencz: („Gusztáv Adolf svéd király élete ) 1 frt 80 kr (Elfogyott.) . Ι 13. Keviczky László : „Elbeszélések a magyar reformáczió történ e t é i ü l / ' 12 kr. II. Pálrcay Lajos: ,.Λζ Isten megsegít.il 10 kr, 15. Famler Gusztáv Adolf: ..Gyit vérlíisst die Seinen nicht." 25 kr. Ί;6. H ő r k József: „A nagysárosi vár. ura." 10. kr. 18. F a m l e r Gusztáv Adolf: „ tlocbmuth kommt vor dem Pali." 30 kr. 19". P a y r Sándor: „Fúlni (ieriHy." 30 kr. á0. Sartorius Csepregi: ..Virágok a szentírás kertjéből." 3.0 kr. -j 21. Bierbrunner Gusztáv: ..Mattbiti am "Letzten." 20' kr. 22. Böng'érfi János: „Az árva " 20 kr. 23. Faulik János: „Az ágoslaí hitvallás." 25 kr. ' 24. Keresztyén házi áldás, szép lift^v szianyómatu díszkép, Ára csomagolásul 1 frt 30 kr. 25J Kvati·.'. családi lap III. évfolyam szerkeszli Paulik ·.-- Ára egy ávr$ I frt 2ιϊ. K ö r k József: ,. Fai kasok a juhok között. 30 kr. -27. Krizko Pál: „Mebuieljto.n Fülöp, levele." 10 kr, ι ryy.iriny. 'megjelent német és tót. nyelven is.) Fethes János: „M&Innelrten Kük ν éló'te," Ára 40 kr.

> •!C rrtyiTijfiitortMuTu-r Karut-yr.ftt.