Határon átnyúló gazdasági, kereskedelmi együttműködések erősítése és harmonizálása a szatmári térségben

Határon átnyúló gazdasági, kereskedelmi együttműködések erősítése és harmonizálása a szatmári térségben

Két ország, egy cél, közös siker!


KERESKEDELMI TERV

www.huro-cbc.eu Kereskedelmi Terv – Csengeri Kistérség és Szatmár megye, 2013

1


TARTALOMJEGYZÉK 1

BEVEZETÉS ............................................................................................................................................... 3

2

ÖSSZEFOGLALÓ ...................................................................................................................................... 3

3

ÁLTALÁNOS HELYZET LEÍRÁSA ....................................................................................................... 9 3.1 3.2 3.3 3.4

4

MEZŐGAZDASÁG ................................................................................................................................ 10 TURIZMUS ........................................................................................................................................... 11 LEZÁRT ÉS FOLYAMATBAN LÉVŐ FEJLESZTÉSEK................................................................................. 11 AZ EURÓPAI UNIÓ FEJLESZTÉSI FORRÁSAI .......................................................................................... 13

MARKETING TERV ............................................................................................................................... 17 4.1 4.1.1 4.1.2 4.2 4.3 4.3.1 4.3.2 4.4 4.5 4.6 4.7 4.7.1 4.7.2 4.7.3

IPARÁGI KÖRNYEZET - MEZŐGAZDASÁG ............................................................................................ 17 Az Európai Unió agrárpolitikája .................................................................................................. 17 Magyarország és Románia mezőgazdasági termelése .................................................................. 19 SWOT - ELEMZÉS – MEZŐGAZDASÁG ................................................................................................ 20 IPARÁGI KÖRNYEZET - TURIZMUS ....................................................................................................... 22 Idegenforgalom az EU-ban ........................................................................................................... 22 Magyarország és Románia turizmusa ........................................................................................... 25 SWOT - ELEMZÉS –TURIZMUS ........................................................................................................... 27 VERSENYTÁRS-ELEMZÉS .................................................................................................................... 30 MEGLÉVŐ POTENCIÁLOK A KÉT TÉRSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSÉHEZ ........................................................ 33 JAVASOLT MARKETING TEVÉKENYSÉGEK ........................................................................................... 38 Célcsoportok ................................................................................................................................. 38 Javasolt marketing csatornák........................................................................................................ 38 Javasolt marketing tevékenységek ................................................................................................. 39

5

OPERATÍV TERV .................................................................................................................................... 42

6

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ..................................................................................................................... 52

7

PÉNZÜGYI TERV .................................................................................................................................... 54

Kereskedelmi Terv – Csengeri Kistérség és Szatmár megye, 2013

2


1 BEVEZETÉS A kereskedelmi terv a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 pályázati felhívás keretében beadott pályázati anyag része. A projekt elnevezése:


Azonosítószám:

HURO/1001/222/2.1.2

Projektgazda:

Szatmár Vidék Fejlesztése Nonprofit Kft. 4763 Ura, Tisza tanya Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Magyarország

Projekt tagok:

1, Negresti Oas város Önkormányzata 445200 Negresti-Oas, Victoriei u. 95-97. Szatmár megye, Románia 2, Csengersima Község Önkormányzata 4743 Csengersima, Kossuth u. 62. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Magyarország

A kereskedelmi terv a projekt során elkészített közös helyzetfeltáró tanulmányban, szintézisben meghatározott javaslatok részletes kidolgozása.

2 Összefoglaló A projekt során korábban elkészített közös helyzetfeltárás eredményei alapján javaslatokat dolgoztunk ki, amelyeket a helyzetfeltáró tanulmányok szintézisében foglaltunk össze. A kereskedelmi terv a szintézisében meghatározott javaslatokat mutatja be részletesen kidolgozva. A szintézisben elvégzett elemzés eredményeként megállapítható, hogy a két térség legtöbb közös pontja és erőssége a turizmusban és a mezőgazdasági ágazatban található, ugyanakkor ezen a két területen van számos olyan hiányosság, gyengeség is, amelyek ledolgozása a térségekben működő vállalkozások és gazdasági erők egyre szorosabb együttműködésével elkezdődhet. Ugyanakkor az anyagi-, szellemi- és humán erőforrások koncentrálása erre a két területre tovább növeli a projekt hatékonyságát a célok elérése érdekében. Két szempontból közelíthető meg ennek stratégiai tervezése:


3


-

egyrészt azokat a gazdasági és kereskedelmi területeket, termékeket és/vagy szolgáltatásokat javasolt feltérképezni, amelyek a két térség egymás közötti piacait lefedik, vagyis az egymás közötti kereslet-kínálat helyi megoldása.

-

másrészt ki kell dolgozni és mind a két országban pozícionálni kell a térségekre együttesen jellemző helyi sajátosságokat, terméket vagy szolgáltatást, így kialakítva a helyi specifikus együttes kínálatot.

Mind Szatmár megyében, mind a Csengeri Kistérségben a vállalkozások beindulásának egyik legnagyobb akadálya a tőkehiány, valamint az összefogásban és az együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználásának hiánya az egyes ágazatokban. A mezőgazdaságban meglévő termelésre nincs megfelelő mennyiségű és színvonalú feldolgozói háttér kiépítve, így a termelők ki vannak szolgáltatva a felvásárlóknak. A helyzetet tovább nehezíti, hogy elavult gépekkel, eszközökkel, és mára már korszerűtlen technológiát használva dolgoznak. Bár vannak erre irányuló kezdeményezések és elmozdulások, de jelenleg még hiányzik a szövetkezetekbe, társulásokba való tömörülés, ami megkönnyítené a közös érdekek minél hatékonyabb érvényesítését. Az értékesítési csatornák bővítése szintén sikeresebb lenne egy átfogó, átgondolt és összehangolt tervezés alapján. Ugyanakkor nincsenek kihasználva a térségek helyi keresletei, amely első lépésben azt kívánná, hogy feltérképezzék mind Szatmár megyében, mind a Csengeri régióban a meglévő kínálatot és keresletet és ezeket egymással összehangolják. A turizmusban ugyancsak hiányzik egy átfogó és összehangolt stratégiaalkotás, amely térségi szinten megfogalmazná és irányítaná a szükséges tevékenységeket. Nincs a térségek közös helyi specifikumait megfogalmazó és azokat a külső piacok felé pozicionáló marketing stratégia. Szatmár megye idegenforgalmi szolgáltatásai, szálláshelykínálata jóval magasabb szintű a Csengeri Kistérségben rendelkezésre állónál, de mind a két térségben további fejlesztésre szorulnak, illetve a csengeri részen nagyon sok szolgáltatás még kialakításra vár. A projekt céljai mind a két térségben közösek: 

A vállalkozások számára működési piacok megteremtése, elsősorban a helyi, egymás közötti keresletek, fogyasztói igények felfedezésére és kielégítésére alapozva, másrészt a térségeken kívüli piacokra közös kínálat kialakítása a két térség vállalkozásainak az együttműködésére alapozva.



A munkanélküliség csökkentése a vállalkozások fellendítésén keresztül



A vállalkozások összefogásával hitelképességük javítása, ezáltal a tevékenységeik finanszírozásának könnyebbé és olcsóbbá tétele, valamint külső működő tőke bevonzása.


4


Az együttműködés helyenként már létező formái megtalálhatók, de ezek az elenyészőek. Inkább jellemző, hogy megvannak a gazdasági potenciálok – termékek, szolgáltatások, vállalkozások – de nincs egy közös platform, egy közös hálózat, amely a piaci verseny ésszerű méreteinek fenntartása mellett, az adott gazdasági területen működők tevékenységét összehangolná és menedzselné, hogy ennek eredményeként egy erőteljesebb piaci megjelenést tegyen lehetővé mind a helyi, mind a térségeken kívüli kereslet irányába. A hatékony együttműködés egyik fő alappillére az információ. Alapvető lenne, hogy a vállalkozások, gazdasági társaságok számára elérhető legyen egy olyan információs adatbázis, amely a helyi gazdasági élet főbb szereplőit és azok tevékenységi köreit mutatja be: információ a helyi vállalkozásokról, szolgáltatásokról, termékekről. Az adatbázis tartalmazza azt, hogy melyik vállalkozás mivel van jelen a piacon, illetve másik oldalról: a tevékenységének rentábilisabbá tételéhez milyen helyi kínálat, termék, szolgáltatás járulna hozzá. A rentabilitást éppen az jelentené, hogy a helyben beszerezhető termékeket vagy szolgáltatásokat veszik igénybe egymástól, jelentősen csökkentve így a szállítási költségeket. Nem utolsó sorban ugyancsak a költséghatékonyságot növelné a barter lehetőségek kidolgozása helyi szinten, amely a vállalkozásoknak egyrészt a költségeik csökkentésében, míg tágabb szempontból nézve, a vállalkozások fellendülésén keresztül a foglalkoztatottság növekedésében jelentkezne. A helyzetfeltáró tanulmányok elkészítése során megkérdezett vállalkozások körében nagyfokú érdeklődés és nyitottság volt tapasztalható a térségek közötti együttműködések irányába, így várhatóan a közös platformok és a kapcsolatépítésnek teret adó rendezvények, események kedvező fogadtatásra találnak majd. Célcsoportok A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítését célzó tervezéskor figyelembe vett célcsoportok: Elsődleges célcsoport:

a térségek mezőgazdaságában és turizmusában, vagy ezekhez kapcsolódó szolgáltatási ágakban aktívan tevékenykedő gazdasági társaságok, vállalkozások, gazdálkodók és vállalkozók

Másodlagos célcsoport:

az ágazatok potenciális befektetői az ágazatokban működő potenciális fogyasztói


vállalkozások

tevékenységeinek

5


Javasolt tevékenységek, eszközök Az előzőekben részletezett célok megvalósításának eszközeit és az együttműködés erősítésére, harmonizálására javasolt tevékenységeket a következőkben foglaljuk össze. Az operatív terv részeként a Csenger és a Negresti-Oas – mint testvérvárosok – közötti kapcsolatok erősítésére koncentrálunk a javasolt konkrét együttműködési tevékenységek bemutatásakor. Javaslatok a mezőgazdaságban rejlő kapcsolatok erősítésére: 

Közös tematikus honlap és online adatbázis létrehozása

Azon túl, hogy tartalmazza a két térségre vonatkozó aktuális mezőgazdasági információkat, lényeges eleme a vállalkozói adatbázis kialakítása és működtetése, amely a kereskedelmi kapcsolatok kialakításának egy gyors, hatékony és egyszerű módja. A vállalkozói adatbázis egy élő, interaktív és folyamatosan aktualizálható adatbázis, amelyben lehetősége van a tagoknak, hogy megosszák egymás között a tapasztalataikat, valamint a konkrét termék/szolgáltatás igényeiket-kínálatukat. 

Szakmai napok szervezése mezőgazdasági vállalkozók részére

A szakmai napok egy-egy kiválasztott téma szerint rendezve, 4 alkalommal kerülnének megrendezésre a témában érdekelt vállalkozók részvételével. Az előadásokat a témában szakértő 1-2 meghívott előadó tartja meg. A rendezvények keretében ugyanakkor arra is lehetőség van, hogy közvetlen beszélgetéseken, gyakorlatias témakörökben cseréljenek véleményt a résztvevők, valamint partneri, üzleti kapcsolatokat alakítsanak ki. Lehetőség van a szakmai napok, rendezvények és az előző pontban bemutatott közös honlap és online adatbázis összekapcsolására, így ezek egymást kiegészítve, erősítve fejthetik ki a hatásukat. 

Szakmai cserelátogatások szervezése (2 alkalomx20fő)

A szakmai látogatások arra adnak lehetőséget, hogy a két település mezőgazdaságban érdekelt vállalkozói a gyakorlatban is betekintést nyerjenek egymás gazdálkodási kultúrájába egy – egy helyi példán keresztül. A látogatások alkalmával egy, az adott település gazdálkodására jellemző sikeres vállalkozást, gazdaságot ismerhetnek meg a résztvevők, miközben kicserélhetik és megoszthatják saját tapasztalataikat egymás között. 

Szakmai „kisokos”, avagy mezőgazdasági „arany oldalak” megjelentetése

Egy olyan nyomtatott kiadvány megjelentetése, amely a mezőgazdaságban működő és az ahhoz kapcsolódó vállalkozások adatait és az általuk kínált termékeket, szolgáltatásokat tartalmazzák.


6


A kiadványban az érdekelt vállalkozások, vállalkozók megjelenésére térítésmentesen van lehetőség. 

Gazdaklub (5 alkalom)

Kéthavonta megrendezésre kerülő esemény, amely személyes találkozóra, tapasztalatcserére és partnerség kialakítására ad teret. Javaslatok a turizmusban rejlő kapcsolatok erősítésére: 

A két település és környéke közös, turisztikai célpontjainak és vonzerőinek összegyűjtése és programcsomagok kialakítása, kommunikálása (prospektus, honlap)

Programcsomagok kínálata: A két térséget összefogó turista útvonalak, aktív és passzív kikapcsolódásra lehetőséget adó programok, kulturális, építészeti vagy éppen gasztronómiai értékek megismerésére „felfűzött” programok kialakítása és bemutatása (például: „lazuljon el a Szamos-partján és töltődjön fel az Avas-Országában”, vagy a csengersimai templomok és az avasi skanzen látogatása) 

1-1 megjelenési lehetőség a települések nagyobb rendezvényein

Mind a két településen vannak a lakosság nagyrészét megmozgató rendezvények, falunapok (pl. Csengeri Almanapok vagy kirakodóvásár falunapon, Negresti környékén a Sambra Oilor Fesztivál). A rendezvények meghívott vendég-testvérvárosaként a két település főbb specialitásait képviselő vállalkozások, szolgáltatók bemutatkozhatnak egymásnak. Javasolt marketing eszközök A kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok erősítésére és harmonizálására a következő marketing elemek használatát látjuk a leghatékonyabbnak a fenti célcsoportok és a kitűzött célok elérésében: Online média – Internet, közös tematikus honlap és online adatbázis létrehozása Public Relations - Rendezvények, szakmai napok és cserelátogatások szervezése, amely a partneri kapcsolatok kialakításának egyik legfontosabb eszköze. Nyomtatott média - Szakmai „kisokos” megjelentetése, közös szórólapok és brossúrák Egyéb hirdetési és megjelenési lehetőségek - helyi nyomtatott és online sajtó, helyi kábeltévék. Szervezeti felépítés A projekt lebonyolítására javasolt egy Projekt Koordinációs Központ felállítása, mindkét településen ügyfélszolgálati iroda működtetésével. Az 1 éves időszak alatt 2 fő irányítja és szervezi a projekt főbb lépéseit, valamint 2 operatív munkatárs elvégzi a projekt egyes lépéseihez tartozó tevékenységeket. Kereskedelmi Terv – Csengeri Kistérség és Szatmár megye, 2013

7


Költségek A javasolt projekt összköltsége: 136 744 EUR. A végleges összeg attól függően módosulhat, hogy mely tervezett tevékenységek kerülnek konkrét megvalósításra. A megvalósítások ütemtervét és a részletes költségtervezést a csatolt mellékletek tartalmazzák. Várható eredmények, hatások 

A tematikus honlap és az online adatbázis felállításának és működtetésének eredményeként az interaktív felületet kihasználva legalább 50 vállalkozás lépjen be és rögzítse adatait az adatbázisba.



Az online adatbázis, a szakmai napok, cserelátogatások, gazdaklubok által nyújtott lehetőségeket kihasználva az ezeken résztvevők legalább 10%-ka hozzon létre egymással partneri, kereskedelmi kapcsolatot.



A turizmus támogatására javasolt tevékenységek hatására legalább 15-20%-kal emelkedjen a régió turisztikai szolgáltatásait igénybe vevők száma, az egymás térségeibe látogató turisták száma.


8


3 Általános helyzet leírása A Csengeri Kistérség és Szatmár megye a magyar-román közös határ északi részén helyezkednek el, egymás szomszédságában. Szomszédságuk szoros köteléket alakított ki a történelem során, amelyek napjainkra egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a határon átnyúló közös gazdasági és kereskedelmi fejlődést támogató Európai Uniós irányelvekkel összhangban. A térségekben elvégzett helyzetfeltáró tanulmányokból elkészült szintézis egyértelműen feltárja, hogy a két szomszédos térség sok közös kulturális vonással, hasonló természeti adottságokkal rendelkezik, amelyek gazdasági szempontból egyelőre még alig kihasználtak. Emellett számottevő a közöttük lévő gazdasági-, társadalmi-, szociális- és demográfiai helyzetekből adódó különbség is. A hasonlóságok és eltérések összehangolása és az ezekből adódó lehetőségek kiaknázása a gazdaság és kereskedelem területén a jelen projekt fő célja. A két térség elemzésében arra helyeztük a hangsúlyt, hogy hol vannak azok a pontok, ahol az egyes térség vagy adott esetben mindkét térség erősségei a fennálló lehetőségek kihasználására és gazdasági fejlődéssé alakítására fordíthatók, illetve hol tudják egymást támogatni vagy kiegészíteni a térségekben felmerülő gyengeségek és veszélyek kiküszöbölésében vagy csökkentésében. A szintézisben elvégzett elemzés eredményeként megállapítható, hogy a két térség legtöbb közös pontja és erőssége a turizmusban és a mezőgazdasági ágazatban található, ugyanakkor ezen a két területen van számos olyan hiányosság, gyengeség is, amelyek ledolgozása a térségekben működő vállalkozások és gazdasági erők egyre szorosabb együttműködésével elkezdődhet. Ugyanakkor az anyagi-, szellemi- és humán erőforrások koncentrálása erre a két területre tovább növeli a projekt hatékonyságát a célok elérése érdekében. Összességében levonható az a következtetés, hogy a két térség gazdasági együttműködése még nagyon sok területen kiaknázatlan, így a térségek határon átnyúló közös gazdasági és kereskedelmi tevékenységeinek összehangolása és fejlesztése kedvező eredményeket ígér. Két szempontból közelíthető meg ennek stratégiai tervezése: -

egyrészt azokat a gazdasági és kereskedelmi területeket, termékeket és/vagy szolgáltatásokat javasolt feltérképezni, amelyek a két térség egymás közötti piacait lefedik, vagyis az egymás közötti kereslet-kínálat helyi megoldása.

-

másrészt ki kell dolgozni és mind a két országban pozícionálni kell a térségekre együttesen jellemző helyi sajátosságokat, terméket vagy szolgáltatást, így kialakítva a helyi specifikus együttes kínálatot.


9


A kereskedelmi terv célja, hogy a turizmus és mezőgazdaság területén működő vállalkozások tevékenységeinek összehangolására átfogó képet adjon, megfogalmazza az erre vonatkozó célokat és iránymutatást, konkrét lépéseket adjon a megvalósításhoz.

3.1 Mezőgazdaság A Mezőgazdasági szektor mind a Csengeri Kistérség, mind Szatmár megye gazdasági és kereskedelmi fejlődésében nagymértékű lehetőségeket rejt magában. A mezőgazdasági tevékenység az itt élő emberek életében és ellátásában meghatározó szerepet tölt be. A szektorban való foglalkoztatottságot ugyanakkor a szezonális/alkalmi jelleggel végzett munka jellemzi, valamint az is, hogy magas a be nem jelentett foglalkoztatottak száma ezen a területen. A Csengeri Kistérségben az ágazat alacsony foglalkoztatási mutatói ellenére a mezőgazdaság szerepe kiemelt, mivel a jellemzően alacsony képzettségű lakosok számára hosszabb távon ez a legkézenfekvőbb megélhetési forrás. Mind Szatmár megyében, mind a Csengeri Kistérségben a vállalkozások beindulásának egyik legnagyobb akadálya a tőkehiány, valamint az összefogásban és az együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználásának hiánya az egyes ágazatokban. A mezőgazdaságban meglévő termelésre nincs megfelelő mennyiségű és színvonalú feldolgozói háttér kiépítve, így a termelők ki vannak szolgáltatva a felvásárlóknak. Ez tovább nehezíti azt a helyzetet, hogy elavult gépekkel, eszközökkel, és mára már korszerűtlen technológiát használva dolgoznak. Bár vannak erre irányuló kezdeményezések és elmozdulások, de jelenleg még hiányzik a szövetkezetekbe, társulásokba való tömörülés, ami megkönnyítené a közös érdekek minél hatékonyabb érvényesítését. Az értékesítési csatornák bővítése szintén sikeresebb lenne egy átfogó, átgondolt és összehangolt tervezés alapján. Ugyanakkor nincsenek kihasználva a térségek helyi keresletei, amely első lépésben azt kívánná, hogy feltérképezzék mind Szatmár megyében, mind a Csengeri régióban a meglévő kínálatot és keresletet és ezeket egymással összehangolják. A Csengeri Kistérségben termelt jellegzetes gyümölcsök az alma és a meggy. Az ipari növények közül a napraforgó, burgonya és kukorica termesztése a legelterjedtebb. Szatmár megyében a kukorica, a búza, a napraforgó, valamint a gyümölcsök közül az eper és a szőlő termesztése jelentős. Eper termesztésében első helyen áll országos szinten. Mind Szatmár megyében, mind a Csengeri Kistérségben jók az adottságok és az érdeklődés is megvan a mezőgazdasági tevékenységet kiegészítő, illetve mezőgazdasági alternatív tevékenységek felé. Ez a Csengeri Kistérségben a méhészetek fejlesztését és a méz értékesítését, a gyógynövények termesztését, az erdőgazdálkodásra építő vadászat kialakítását, míg Szatmár megyében az üvegházas termesztés bővítését, mintagazdaságok kialakítását jelenti. Mind a két térség közös elképzelése a biotermékek arányának növelése a termesztett növények között, a mezőgazdasági termékeket felhasználó energia előállítása felé történő nyitás, a népi hagyománnyal rendelkező, kézműves helyi specialitások kialakítása a


10


helyi termékeket feldolgozva. Ezen elképzelések összehangolása és összefogása a forrásokra való pályázatokban sokat ígérő lépés lehet.

3.2 Turizmus Az idegenforgalomba rejlő lehetőségek alacsony kihasználtsága jellemzi mind Szatmár megyét, mind a Csengeri Kistérséget. Ez elsősorban Szatmár megyét érinti érzékenyebben, mivel a turisztikai vonzerők gazdagabb kínálata jellemzi, míg a Csengeri Kistérségben elsősorban a természeti adottságokon (pl. Szamos és partja) alapuló turisztikai vonzerőre lehet építeni. Szatmár megye szálláshely-kínálata jónak mondható, míg a Csengeri Kistérségben a turisztikai lehetőségekhez képest igen alacsony a szállások száma. Csengerben van egy szálloda (34 férőhely) és egy panzió. Üdülőházak és magánszállás-adás nincsenek regisztrálva a kistérségben. A kistérség turisztikai lehetőségeinek minél eredményesebb kiaknázása ennek a gyenge pontnak a mielőbbi megoldását követeli meg, hiszen nem tartható a térségben a fizetőképes kereslet, ha nincsenek meg hozzá a feltételek. A turisztikai adottságok kiaknázásának legnagyobb akadályát jelentik a kapcsolódó szolgáltatások – főleg minőségi – hiányosságai, valamint a térségi összefogás hiánya. Mindkét térségben, de főleg a Csengeri térségben, szükség lenne a szálláshelyek, vendéglátó-ipari kapacitások kialakítására, bővítésére és a promóciós tevékenységek támogatására. Hiányzik egy átfogó és összehangolt idegenforgalmi stratégiaalkotás, amely térségi szinten megfogalmazná és irányítaná a szükséges tevékenységeket. Nincs a térségek közös helyi specifikumait megfogalmazó és azokat a külső piacok felé pozicionáló marketing stratégia. Szatmár megye idegenforgalmi szolgáltatásai, szálláshelykínálata jóval magasabb szintű a Csengeri Kistérségben rendelkezésre állónál, de mind a két térségben további fejlesztésre szorulnak, illetve a csengeri részen nagyon sok szolgáltatás még kialakításra vár.

3.3 Lezárt és folyamatban lévő fejlesztések A határon átnyúló együttműködések idegenforgalmi szektorra irányuló támogatásaira való pályázatoknál a két térség összefogása és együttműködése a források megszerzésének egyik legkézenfekvőbb módja lehet. Ez irányú tevékenységek elkezdődtek már mind a két térségben külön-külön és közös összefogásban is. Ezek jó alapot képeznek a területen működő vállalkozások gazdasági és kereskedelmi tevékenységének összehangolására. A legfontosabb, jelen tervezésre is kiható ilyen irányú projektek a következők: -

„Tavak, ligetek a határmentén”

-

A Magyar- Román határon átnyúló program keretében nagybani piac és hűtőház létrehozása a 49-es főút mellett

-

Barangolás a középkori templomok útvonalán Szatmár megyében és SzabolcsSzatmár-Bereg megyében


11


A két térségben számos olyan projekt is megvalósult, illetve most van folyamatban, amelyek kiegészítik, támogatják a turizmus és a mezőgazdasági ágazatok fellendítését. Az infrastrukturális háttér fejlesztését megcélzó, nemzeti és Európai Uniós támogatáson alapuló projektek, gondolunk itt elsősorban a közúthálózat felújítására és fejlesztésére, nagyban hozzájárulnak az idegenforgalmi ágazat fellendítéséhez. Szatmár megyében a felnőtt- és szakképzési rendszerek átalakítása zajlik annak érdekében, hogy egyre inkább megfeleljenek az Európai Unió által támasztott követelményeknek, ami a gazdaság elvárásain alapuló képzések fejlesztését irányozza elő. -

Az Ömböly (HU) és Szaniszló (RO) közötti határon átnyúló közlekedési kapcsolat visszaállítása

-

Megoldások keresése a Csengersima-Petea határátkelőhely infrastruktúrájának kiaknázására Románia schengeni csatlakozását követően

Fontos megemlíteni még azokat a projekteket, amelyek az egyes régiókban nemzeti szinten zajlanak, de eredményeikkel megalapozzák a határon átnyúló projektek tervezését: -

Az Ecsedi-láp rekonstrukciója – közös természetvédelmi és idegenforgalmi látványosság kiépítése

-

Szatmárnémetiben az Aqvastar gyógyfürdő és üdülőközpont megnyitása

-

Negresti-Oas (Avasfelsőfalu) mellett a Luna-Ses üdülő- és rekreációs központ megnyitása

-

Szatmárnémeti déli elkerülő útjának felújítása, korszerűsítése

-

Szatmárnémeti – Avasfelsőfalu (Negresti Oas) – Turt települések közötti megyei út felújítása, korszerűsítése

Összefoglalva a helyzetfeltárások eredményeit és a jelen helyzetet, a két térség gazdasági együttműködésének erősítését szolgáló lépések a következők: 

A vállalkozások számára piacok megteremtése, elsősorban a helyi, egymás közötti keresletek, fogyasztói igények felfedezésére és kielégítésére alapozva, másrészt a térségeken kívüli piacokra közös kínálat kialakítása az két térség vállalkozásainak az együttműködésére alapozva.



A munkanélküliség csökkentése a vállalkozások fellendítésén keresztül.





12


3.4 Az Európai Unió fejlesztési forrásai A következőkben azokat a fontosabb jogszabályokat és Európai Uniós irányelveket, valamint forrásszerzési lehetőségeket mutatjuk be, amelyek a kereskedelmi tervben meghatározott célok elérésében meghatározó szerepet tölthetnek be. Az Európai Unió minden tagállam számára előírja a nemzeti vidékfejlesztési terv megalkotását az Európai Unió stratégiai iránymutatásai alapján. Magyarország esetében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (2007-2013) tartalmazza a fejlesztések elsődleges területeit, összehangolja azokat az uniós célkitűzésekkel és más szakpolitikákkal, illetve segít a közös agrárpolitika végrehajtásában. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (2007-2013) négy fő tengelyre épül1: I.

tengely: A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása

Elsősorban a humán tőke fejlesztése és a tudás támogatása, illetve a fizikai erőforrások szerkezetváltását és fejlesztését célzó intézkedések és az innováció elősegítése sorolandó a tengely által támogatott programok körébe. 114. intézkedés Tanácsadó szolgáltatás igénybevétele Az intézkedés keretében a mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók számára támogatás adható olyan szaktanácsadói szolgáltatások igénybevételéből származó költségek viseléséhez, amelyek gazdaságuk összteljesítményének javítására, a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartásával összefüggő előírások, valamint a 1782/2003/EK rendeletben meghatározott üzemvezetési követelmények és a munkahelyi biztonságra vonatkozó közösségi előírások megismerésére irányulnak. 121. intézkedés A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése Az intézkedés célja a mezőgazdasági termelés modernizációja, az alkalmazott technológiai szint korszerűsítése. Az intézkedés keretében támogatást lehet igénybe venni építési beruházások megvalósításához, hogy fejlődjön a mezőgazdasági alaptevékenység hatékonysága. Másrészt, az energia-megtakarítás, a környezetvédelem és a hatékonyság növelése céljából magába foglalja az alkalmazott gépek és technológiai berendezések modernizációját, a régi gépek jobb környezeti teljesítményű gépekre való cseréjét, valamint az agrotechnikai és technológiai szint emelését célzó fejlesztéseket. Ezenkívül az intézkedés támogatja az új technológiák, valamint a termelést és az értékesítést elősegítő információs rendszerek bevezetését.

1

Forrás: euvonal.hu


13


II. tengely: A környezet és a vidék állapotának javítása A tengely a következő területeket, illetve fő intézkedéseket foglalja magába: 

Az agrár-környezetgazdálkodási és erdő-környezetgazdálkodási támogatás



A kedvezőtlen adottságú területek és a hagyományos mezőgazdasági táj megőrzése



Beruházási támogatás a környezetvédelmi előírások betartása és a vízgazdálkodás érdekében



Az erdőtelepítés támogatása



A jó minőségű víz egyensúlyi mennyiségének biztosítása



A talajvédelem erősítése

III. tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken, a diverzifikáció ösztönzése Fő célkitűzés a vidéki területeken az életminőség javítása és a gazdasági tevékenységek diverzifikálásának az ösztönzése. A vidéki gazdaság fejlesztése döntő súlyt képvisel a III. tengely intézkedéscsoportjainak keretein belül, a legjelentősebb fejlesztendő területnek minősül. Három fő területet határoz meg: 

A diverzifikáció, a mikro-vállalkozások és a turizmus természeti és kulturális örökségre épülő támogatása



Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és falumegújítás



A helyi kapacitásépítés támogatása

312. intézkedés Mikro vállalkozások létrehozásának és működtetésének támogatása Új mikro vállalkozások létrehozása a vidéki térségekben, illetve működő mikro vállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása és ezáltal a vállalkozói aktivitás, a versenyképesség ösztönzése, új munkahelyek létrehozása, valamint a gazdasági szerkezet fejlesztése. 313. intézkedés Turisztikai tevékenységek ösztönzése A vidéki turizmus formái közül a fenntartható falusi, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatása 321. intézkedés A gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások IV. tengely: LEADER Program A helyi akciócsoportok által elkészített helyi vidékfejlesztési stratégia végrehajtása. A LEADER program a helyi szereplők együttműködését, és tapasztalatcseréjét segíti elő. A IV. Intézkedéscsoport célterületei a következők:


14


1. A helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósítása; 2. Térségek közötti és nemzetközi együttműködések; 3. Helyi akciócsoportok működtetése, készségek elsajátítása, a térség élénkítése

ERFA – Európai Regionális Fejlesztési Alap, 2014-2020 Az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében a fejlettebb és az átmeneti régiókban a nemzeti szinten hozzáférhető forrásainak legalább 80%-át kell energiahatékonyságra és megújuló energiaforrásokra, valamint innovációra és a KKV-k támogatására fordítani. A kevésbé fejlett régiók szélesebb körű fejlesztési szükségleteiknek megfelelően több beruházási prioritás közül választhatnak. Ugyanakkor ezekben a régiókban is legalább az ERFA forrásainak 50%-át kell energiahatékonyságra és megújuló energiaforrásokra, valamint innovációra és a KKV-k támogatására fordítani. Az Európai területi együttműködés a kohéziós politika egyik célterülete, amely keretet biztosít a különböző tagállamok nemzeti, regionális és helyi szintű szereplői közötti tapasztalatcseréhez, valamint a közös problémák megoldását célzó közös cselekvéshez is. A javaslat előirányozza az egyes feladatcsoportokhoz elérhető pénzügyi forrásokat, és meghatározza a tagállamoknak való kiosztás feltételeit. A tervezett felosztás a következő: 

73,24% határokon átnyúló együttműködésre;



20,78% transznacionális együttműködésre; és



5,98% interregionális együttműködésre.

Az Európai Unió fejlesztési stratégiáiban a turizmus nem jelenik meg különálló fejlesztési területként, viszont számos ponton keresztül kapcsolódik a különböző területekhez és intézményrendszerekhez. A turizmus 2010-ben, a lisszaboni szerződés keretében, ún. harmadik szintű kompetenciaként került be jogilag az EU Bizottság hatáskörébe, olyan tevékenységként, amelyek esetében a bizottságnak a szubszidiaritás és arányosság elveit figyelembe véve bizonyos hatásköre van. A szerződés a turizmust olyan területként ismeri el, ahol a Bizottság a tagállamok tevékenységét támogató, kiegészítő, koordináló tevékenységet láthat el. Általános célként a tagországok vonzóbbá tételét fogalmazták meg, mind az Európai Unió, mind a harmadik országok számára, az alábbi fejlesztési irányok mentén2: 1) a turisztikai szolgáltatások fejlesztése (pl. a tömegturizmussal szembeni alternatív formák, infrastrukturális beruházások); 2

Forrás: Turizmusfejlesztés a Regionális Operatív Programokban, EU kiadvány


15


2) a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet ösztönzése (pl. támogatások, határátlépés formalitásainak megszüntetése Schengeni-övezet révén); 3) a turisztikai vállalkozások üzleti-működési környezetének szabályozása (pl. fogyasztó védelem, állami támogatás, hálózati szerveződés); 4) a környezet és a turizmus összehangolt fejlesztése (pl. falusi turizmus, környezetvédelmi támogatások). Magyarországon a turizmus fejlesztésére az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv (ÚMFT) keretén belül különítettek el forrásokat, a Regionális Operatív Programok részeként. Az ÚMFT általános gazdaságfejlesztési irányelvei az alábbiak szerint egyeztethetők össze a turizmus szektor jellemzőivel3: 

Az innovatív gazdasági környezet megteremtése fontos a turizmus szempontjából is, mivel újszerű, a térségben egyedi attrakciók megjelenésével növelhető a kereslet.



A kis- és középvállalkozások foglalkoztatják az ország munkavállalóinak közel háromnegyedét. Azáltal, hogy ezen vállalkozástípus nagy arányban képviselteti magát a turisztikai ágazatban, jelentős szerepet vállal a munkahelyteremtés növelésében.



A turisztikai kínálat bővítése, a különböző infrastrukturális ellátottságok és szolgáltatások összekapcsolása multiplikátor hatásai révén segítik a stabil gazdasági fejlődést.



A falusi turizmus támogatása kiemelt helyen szerepel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjában is: a III. tengely egyik intézkedéseként, amely a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek és marketingjének támogatását teszi lehetővé.

A falusi turizmus támogatása kiemelt helyen szerepel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjában is: a III. tengely egyik intézkedéseként, amely a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek és marketingjének támogatását teszi lehetővé.

3

Forrás: Turizmusfejlesztés a Regionális Operatív Programokban, EU kiadvány


16


4 Marketing terv Jelen kereskedelmi terv a Csengeri Kistérség és Szatmár megye gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak a mezőgazdasági és idegenforgalmi ágazaton belüli erősítésére és harmonizálására kínál megoldási javaslatokat. A marketing tervezés részeként áttekintjük ennek a két iparágnak a jelenlegi helyzetét elsősorban az Európai Unió által megadott irányvonalakat feltérképezve, ezt követően elemezzük a két térség és a versenytársainak tekinthető környezet kínálatát ezekben az iparágakban, majd meghatározzuk a marketing elemeket, amelyek a célok elérését eredményezik.

4.1 Iparági környezet - Mezőgazdaság 4.1.1 Az Európai Unió agrárpolitikája Az Európai Unió tagállamaiban mintegy 14 millió gazda termel. A mezőgazdaság az élelmiszeriparral együtt az összes munkahely 7 %-át és az európai GDP 6 %-át adja4. Az EU egyik alapirányvonala a fenntarthatóság szemmel tartása minden fejlesztési területen. A fenntarthatóság a mezőgazdaság területén úgy valósítható meg, hogy a termelés korszerűsítésével a lakosság élelmiszerszükségletének egyre jobb színvonalon történő ellátása összekapcsolódik a környezet megóvásával, a termelés okozta károk helyreállításával. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája a 2050-ig tartó időszakban a következő főbb kihívásoknak való megfelelést állítja célul: -

az élelmiszertermelésnek globális szinten meg kell duplázódnia, hogy elegendő élelem álljon rendelkezésre a Föld népességének

-

a természeti erőforrások és az éghajlatváltozás fenntartható kezelése

-

az európai vidékről való gondoskodás és a vidéki gazdaság vitalitásának megőrzése

Egyre nagyobb hangsúlyt kap a természeti erőforrásokat körültekintően használó, a környezetvédelmet is előtérbe helyező mezőgazdasági termelés. Mára már a mezőgazdaságban az egyik meghatározó irányvonal a fenntarthatóság. Vagyis a mezőgazdasági termelésnek, miközben a termelés korszerűsítése és versenyképes termékek előállítása a fő célja, biztosítania kell a fenntartható fejlődés lehetőségét. A fenntarthatóság másik megnyilvánulása a mezőgazdaság olyan módon történő fejlesztése, hogy biztosítsa a vidéken élő népesség megtartását, munkahelyek teremtésével a falusi lakosság megélhetését, életminőségének javítását segítve, s egyben ezzel biztosítva a természettel való együttélés harmonizálását, illetve a vidéki kulturális örökség védelmét. Kiemelt figyelmet fordítanak a fiatal gazdák részvételének erősítésére a mezőgazdasági ágazatban, valamint a nehéz gazdasági helyzetben vagy hátrányosabb természeti adottsággal 4

Forrás: A közös agrárpolitika – Partnerség Európa és a gazdálkodók között, Európai Bizottság kiadványa


17


rendelkező vidékek mezőgazdasági termelőinek a megsegítésére. Támogatják továbbá a helyi vagy regionális termékek fogyasztását, miközben fogyasztói oldalon egyre nő a kereslet a hagyományosan előállított specialitások iránt. Ez maga után vonja a kereslet-kínálat átalakulását is a helyi piacokon, vagyis egyre többen értékesítik termesztett zöldségeiketnövényeiket a helyi termelői piacokon. A helyi érték hozzáadását növeli, hogy egyre nagyobb arányban dolgozzák fel a termelők a maguk által megtermelt javakat, vagy helyi szinten létrehozott feldolgozó egységeket alakítanak ki. A mezőgazdasági termelés és a falusi turizmus összefonódása egy új irány, amely a vidéki gazdaság diverzifikációját erősíti és ezáltal egy magasabb életszínvonalat tesz lehetővé. Az Európai Unió közös agrárpolitikájának fő irányvonalai: 

a gazdasági épületek és a gépállomány modernizálása, korszerű technológiák alkalmazása,



környezetbarát gazdálkodási módszereket alkalmazzanak,



megfeleljenek a közegészségügyi, környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak,



gazdálkodásukkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását,



régiójuk ételkülönlegességeit állítsák elő és forgalmazzák,



jobban hasznosítsák az erdőket és az erdős területeket, valamint hogy új felhasználási módot találjanak a termékeiknek például a kozmetikai és gyógyászati ágazatokban vagy az iparművészetben.

Ökológiai gazdálkodás A jövő mezőgazdasági tendenciája az ökológiai gazdálkodás minél szélesebb körben való alkalmazása, bevezetése. Az ökológiai gazdálkodás arra az alapelvre épül, hogy az élelmiszereket a természetes körfolyamatok tiszteletben tartásával állítják elő. Hogy ezt a célkitűzés megvalósuljon, az ökológiai gazdálkodás olyan alapelveken nyugszik, amelyek minimalizálják a környezetre gyakorolt hatását a termelésnek, miközben biztosítják a mezőgazdasági rendszerek lehető legtermészetesebb működését. Az Európai Unió irányelveinek megfelelően, az ökológiai mezőgazdasági ágazat egyre nagyobb teret kap a tagállamok többségében. Ugyanakkor az elmúlt időszakban egyre erőteljesebb a fogyasztó kereslet is az ökológiai termelésben előállított termékek iránt. A biotermékek előállítása már a termesztés során elkezdődik, de ugyanolyan fontos a feldolgozás és az értékesítés folyamán figyelembe venni az ökológiai előírásokat, szabványokat. A mezőgazdaságot érintő másik változás, amely jelenleg is folyamatosan zajlik, az iparági koncentráció általános tendencia a fejlett világban. Ugyanakkor ennek mértéke, üteme és hatása tekintetében jelentős különbségek alakultak ki az egyes gazdasági szektorok között, ez pedig felszínre hozta és megerősítette a konfliktusokat a nagyobb és kisebb méretű gazdasági Kereskedelmi Terv – Csengeri Kistérség és Szatmár megye, 2013

18


egységek közötti kapcsolatban. Különösen igaz ez a zöldség-gyümölcstermelés és az élelmiszer-kiskereskedelem kapcsolatára, mert miközben az élelmiszer-kiskereskedelemben jelentős koncentrációs folyamat zajlott le, a zöldség-gyümölcstermelésben továbbra is domináns szerepük van a kis- és közepes méretű gazdasági egységeknek, illetve kisárutermelőknek.

4.1.2 Magyarország és Románia mezőgazdasági termelése Az Európai Unió által kibocsátott előzetes adatok szerint 2012-ben az EU tagállamainak mezőgazdasági termelése megközelítette a 406 milliárd Eurót. Az elmúlt 10 éves időszakot tekintve megállapítható, hogy a tagállamok közül mind Magyarország, mind Románia mezőgazdasági kibocsátása növekvő tendenciát mutat. A mezőgazdasági kibocsátás alakulása (alapáron5, 2001-2012), millió EUR Ország

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Magyarország

6 099

5 581

6 557

6 116

6 011

6 687

7 843

5 839

6 121

7 760

7 566

Románia

10 100

10 761

13 654

12 853

14 365

14 301

18 192

14 134

15 301

18 048

14 550

Forrás: A magyar Központi Statisztikai Hivatal, Eurostat adatbázis

A mezőgazdasági termelés kibocsátása Magyarországon 24%-kal, míg Romániában 44%-kal magasabb 2012-ben a 10 évvel korábbi termeléshez képest. A rendelkezésre álló adatok szerint a mezőgazdasági termelés Magyarországon 2012-ben a vártnál valamelyest jobban alakult, és a bruttó hazai termék termeléséhez 3,2%-os aránnyal járult hozzá. A tagállamok között Magyarországnak és Romániának is az EU átlaga feletti a növénytermesztés értéke, sőt Románia szinte a legmagasabb kibocsátott értéket tudhatja a magáénak a növénytermesztés terén. A román mezőgazdasági termelést elemezve látható, hogy a romániai mezőgazdasági termelés több mint 16%-os növekedést könyvelt el 2011-ben 2008-as évhez viszonyítva. Ezen belül is a legnagyobb növekedést a növénytermesztés képviseli, ami 2011-ben az összes mezőgazdasági termelés 71%-kát adta.

5

Az alapár a termelő által kapott ár, a termékadók levonása után, amely tartalmazza a termékszubvenciók összegét is. Kereskedelmi Terv – Csengeri Kistérség és Szatmár megye, 2013

19


A román mezőgazdasági termelés alakulása ágazatonként (millió EUR6) Mezőgazdasági ágazat Növénytermesztés

2008

2009

2010

2011

10 515

8 215

9 997

12 751

Állattenyésztés

4 721

5 389

4 691

5 111

Mezőgazdasági szolgáltatások

165

173

128

122

15 401

13 777

14 817

17 984

Összesen

Forrás: Román Statisztikai Hivatal, Románia számokban - 2012

A két ország és benne a két térség adatai alapján megállapítható, hogy a növénytermesztés az egyik sokat ígérő potenciális terület, ahol a határon átnyúló együttműködések erősítése további előnyöket ígér.

4.2 SWOT - elemzés – Mezőgazdaság Szatmár megye és a Csengeri kistérség mezőgazdasági ágazatának kockázatelemzését az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Erősségek

6

Gyengeségek



A magyar nyelv használata nem okoz problémát a romániai oldalon



Barna és zöldmezős beruházásokra alkalmas ingatlanok mindkét térségben



Mezőgazdasági feldolgozásának és csatornáinak hiánya



Mezőgazdaság versenyképessége alacsony, elaprózott birtokszerkezet, korszerűtlen technikai felszereltség



Magas az elvándorlási ráta a fiatalabb és magasabban képzett népesség körében

termékek értékesítési



Mezőgazdasági tapasztalat



Magas a magánkézben lévő, jelenleg nem művelt, de potenciálisan jól művelhető termőföldek aránya



Szatmár megye vezető szerepe az epertermelésben





Nyitottság és érdeklődés az alternatív mezőgazdasági termelés (méhészet, gyógynövénytermesztés, biotermékek,

A térségek mezőgazdasági keresletekínálata nincs összehangolva



Hiányzik a termelők közötti összefogás,

hagyomány

és

Az alkalmazott átváltási árfolyam: 1 EUR=4,35 RON


20


üvegházak, bioenergia), valamint a mezőgazdaságot kiegészítő tevékenységek irányába (feldolgozás, mintagazdaságok, agrárturizmus) 



Csenger a székhelye és központja a Csengeri Többcélú Kistérségi Társulásnak

mind a termelési tevékenység hatékonyabbá tételéhez, mind a közös fellépésben a felvásárlókkal szemben 

Magas a roma lakosság aránya a Csengeri Kistérségben



A Csengeri Kistérségben a piaci alapú szolgáltatások alig vannak jelen

Hátrányos helyzetű kistérségként Csenger kedvezményezett pozíciója a támogatások igénylésében

Lehetőségek 



Veszélyek

Egyre növekvő érdeklődés a bio termékek, valamint a mezőgazdaságot kiegészítő tevékenységek iránt mind a két országban és az európai piacokon is Az öko-, falusi-, rendezvényturizmus folyamatosan növekszik



A gazdasági válság hatására csökkenő befektetői érdeklődés



A környező kistérségek dinamikusabb fejlődése elszívja a potenciális befektetőket és a piacképes keresletet



A mezőgazdasági termelők felhagynak tevékenységükkel, mivel nem tudják a megfelelő mértékben piacra jutatni, értékesíteni termékeiket

aktív-, és népszerűsége



Nagyfokú érdeklődés mind a két térségben a határon átnyúló gazdasági, kereskedelmi és üzleti kapcsolatok iránt



A mezőgazdaságban közös termelésértékesítés alapú integrációk kialakítása



Románia csatlakozása a schengeni övezethez megnyitja és használhatóvá teszi a két térség között azokat a közutakat is, ahol jelenleg nincsen határátkelőhely kiépítve



Csenger testvérvárosi kapcsolata Avasfelsőfaluval (Negresti-Oas) és Tasnáddal, Porcsalma testvérvárosi kapcsolata Batiz-zal (szintén Szatmár megye)

A határon átnyúló gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok támogatásának erősödése az Európai Unió keretein belül


21


A két térség mezőgazdasági ágon jelentkező gyengeségeit tekintve elmondható, hogy a mezőgazdaság versenyképességének kialakítása az elsődleges cél. A meglévő jó adottságok és tapasztalatok, valamint az összefogásban rejlő lehetőségek kihasználásával megteremthető, hogy az ágazat jelentős gazdasági erőt képviseljen. Az egyes térségekben meglévő tapasztalatok kicserélésével növelhető a hatékonyság és a partnerség további területeket nyithat meg a gazdálkodók számára. A térségek adottságainak közös képviselete új piacokat teremthet. Mindehhez első körben a két térség mezőgazdasági ágazatában működő vállalkozások számára teret kell biztosítani az egymás közötti bemutatkozáshoz, valamint a gazdálkodók mellett a feldolgozásban és a mezőgazdasághoz kapcsolódó más ágazatok (pl. élelmiszeripar), szolgáltatások és a feldolgozásban érdekelt vállalkozások képviselőit is be kell vonni a partneri kapcsolatok kialakítására és erősítésére meghirdetett eseményekbe. Az egyes térségekben sikeresen működő vállalkozások számára lehetőséget kell teremteni a termék bemutatására a másik térség gazdasági vállalkozói, mezőgazdasági szolgáltatói előtt, ezzel is biztosítva, hogy kihasználják a helyi piacon jelentkező lehetőségeket. Ezekre konkrét megvalósítási lépések jelen terv későbbi fejezetében, az Operatív Tervben találhatók.

4.3 Iparági környezet - Turizmus 4.3.1 Idegenforgalom az EU-ban A turizmus az európai gazdaság kiemelten fontos ágazata, amely a termékek és úticélok gazdag választékát kínálja. 2012-ben közölt adatok alapján az idegenforgalmi ágazat termeli az Európai Unió GDP-jének több mint 5%-át. Az Európai Unióban mintegy 1,8 millió idegenforgalmi vállalkozás működik, ami a teljes uniós munkaerő 5,2%-át foglalkoztatja7. Az idegenforgalom egyre nagyobb részét képező ökoturizmus és falusi turizmus jelen tanulmány szempontjából is kiemelkedő fontosságúak. A két térség természeti adottságai, valamint gazdag mezőgazdasági hagyományai képezik az alapját annak, hogy az EU idegenforgalmában is egyre jelentősebb ökoturizmus és - a mezőgazdaságot a turizmussal összekapcsoló - falusi turizmus kialakításának helyi lehetőségeit feltérképezzék. Ökoturizmus Napjainkra a turizmus fejlődésében meghatározó irányzattá és a keresleti oldal fő célpontjává vált az érintetlen táj, változatos élővilág és a tiszta környezet kombinációjának igénylése. Ugyanakkor másik irányból megfigyelhető a szabadidő ilyen irányú eltöltésének negatív hatása a környezetre, amely a természeti erőforrások elszennyeződését, az érintetlen természeti környezet mennyiségének csökkenését, az élővilág háborítatlanságának veszélyeztetését és sok helyen a természetes tájkép rombolását jelenti. Az Európai Unió által támogatott egyik fő célkitűzés éppen ezért a turizmus olyan irányokba való további 7

Forrás: www.euvonal.hu


22


fejlesztése, amelyek célul tűzik ki a természetvédelem és a turizmus szempontjainak kiegyensúlyozott érvényesítését. Az ökoturizmus a fenntarthatóság elvének alkalmazása az idegenforgalmi ágazatban. A természet szépsége, gazdagsága, különlegessége, egyedi értékei jelentik az ökoturizmusban az értékesítésre kerülő „termék” alapját. Ez az egyedülálló vonzerő rendkívüli figyelmet és törődést igényel úgy a terület gazdája, mint az oda látogatók részéről. A jól működő ökoturizmus alapjai az alábbiak: 

azoknak az idegenforgalmi és természetvédelmi ismeretekkel egyaránt rendelkező szakembereknek a megléte, akik a szervezést-lebonyolítást végzik,



minőségi szolgáltatás – mivel egyedi és nagy értékű vonzerőről van szó, ezért az erre épülő szolgáltatás is magas színvonalat követel,



megalapozott együttműködések,



alapvető ökoturisztikai infrastruktúra - vagyis a fogadóterület kezelője biztosítja a területen történő vendéglátással, a vonzerő bemutatásával és annak védelmével kapcsolatos alapvető infrastruktúrát,



szabályzat megléte, amelyek biztosítják az ökoturizmus meglétét.

Falusi turizmus – mint a turisztikai termékfejlesztés egyik része A falusi turizmus nem merül ki a szállás és étkezési szolgáltatások biztosításában, hanem tágabb értelemben magában foglalja a hagyományos falusi környezet és életforma megőrzését és kínálatát, a helyi népművészeti értékek, a tájjellegű építészet és a hagyományos mesterségek bemutatására alapozott „élménykínálatot” is. A kedvező természeti adottságok, a szép táj, a vonzó környezet mind-mind segítik a falusi vendéglátás fejlődését. A falusi turizmus kialakításának nem feltétele, hogy a tájegység vagy a település egyedi turisztikai látnivalóval rendelkezzen, viszont a vonzerejét jelentősen megnöveli valami különlegességnek a megléte. Minél szebb és harmonikusabb környezetben fekszik, annál vonzóbb a falusi turizmus részét képező település. Az egyediséget, vonzerőt jelentő előnyök közé tartoznak a jó táji adottságok, mint az erdők, rétek, vízpartok közelsége vagy az érintetlen természet. Ugyancsak turistacsalogató, ha a faluban és környékén bemutatásra kerülnek a népi mesterségek, a hagyományok és helyi specialitások. Ez a helyben lakóknak fontos bevételi forrást kínál, mivel a szálláskínálat mellett a vendégfogadó gazda értékesítheti a saját maga által megtermelt árut, valamint a térségre jellemző egyéb helyi specifikus termékeket is. Az Európai Unió fogalmai szerint egyébként a falusi turizmus kategóriába nem csak a szállásés vendéglátás tevékenységeket sorolja, hanem mindenféle idegenforgalmi tevékenységet, amely vidéki környezetben zajlik. Az EU tagállamai közül Franciaország, Németország, Kereskedelmi Terv – Csengeri Kistérség és Szatmár megye, 2013

23


Ausztria és Spanyolország rendelkezik igen nagy hagyománnyal és tapasztalatokkal a falusi turizmus terén. Közös jellemző, hogy a falusi turizmus legtöbbször a mezőgazdasághoz kapcsolódik (agroturizmus), ez vagy a szállásadó közvetlen termékértékesítését, vagy a térség mezőgazdasági termékeinek felhasználását jelenti. A turizmus és a mezőgazdaság összekapcsolása egyre nagyobb teret hódít a két térség országainak idegenforgalmán belül is. Nagy lehetőségek rejlenek abban, hogy a mezőgazdasági termelő a saját gazdaságában, üzemében bemutathatja az élelmiszerek feldolgozását és előállításának módjait, így biztosítva a látogató számára a természetes és a természetközelség élményét. Ugyanis a tudatos életvitel és táplálkozás abba az irányba tereli a fogyasztást, hogy egyre többen igénylik a termelőtől közvetlen termékvásárlást. Turisztikai célú tömörülések A turizmus iparágon belüli átalakulások (ökoturizmus térnyerése, falusi turizmus hagyományőrzése) következtében egyre nagyobb teret kapnak a klaszter típusú együttműködésen alapuló tevékenységek és képviseletek. A klaszter csoportot, halmazt jelent szó szerinti fordításban, átvitt értelemben vett jelentése gazdasági területre: társulás, egységbe tömörülés, összefogás, szövetkezés. A klaszterben társult tagok gazdasági együttműködésre, azonos üzleti érdekek és célok elérésére hoznak létre szövetséget. A regionális klaszterek az adott térségből fakadó előnyöket használják ki az együttműködésük során, de lehet egy adott ágazat képviselői, szolgáltatói tömörülnek klaszterbe. A gazdasági együttműködés mellett jelen lehet a rivalizálás, vagyis a tagok lehetnek egymás versenytársai, de azt ésszerű mértékben képesek félretenni a közös célok elérése érdekében. Formájukat tekintve a klaszterek lehetnek együttműködési megállapodáson alapulóak, vagy meghatározott szervezeti formát ölthetnek, mint például egyesületek, szövetkezetek vagy gazdasági társaságok. A Szatmár megye és Csengeri Kistérségben együttesen kialakított turisztikai klaszter alapvető célja lehetne, hogy: - a benne részt vevő szervezetek nagyobb gazdasági hasznot érjenek el, mintha önállóan jelennének meg a piacon, - a turizmus alapját jelentő közös természeti értékeket (pl. Szamos-folyó és árterei) együttesen óvják meg és környezettudatosan fejlesszék tovább, - egységes, átfogó rendszerben kínálják a térségek változatos adottságain alapuló turisztikai élményeket, például Csengeri Kistérségben halas-tavak, bicikli-utak a Szamos-partján, Szatmárnémetiben és Tasnádon gyógyfürdő, Negresti Oas-ban rekreációs- és síközpont, - a klaszter élménykínálata az ökológiai értékek mellett a (nép)művészeti hagyományokat és kulturális adottságokat, továbbá a bor-, pálinka- és gasztronómiai kultúrát is integrálja.


24


A klaszter tagjai lehetnek mindazok a befektető és a klaszter céljaihoz kapcsolódó tevékenységet folytató vállalkozások, természetvédő- és civil szervezetek, önkormányzatok, egyesületek, amelyek bármilyen kapcsolatba kerülnek a táj természeti és kulturális környezetével, az ehhez kapcsolódó értékek közvetítésével, illetve az ebben rejlő turisztikai lehetőségek kiaknázásával foglalkoznak. Ilyen szervezetek, társaságok vállalkozások például: 

turisztikai szolgáltatók, vállalkozások, vállalkozók,



turisztikai létesítmények kezelői, fenntartói,



személyszállítással foglalkozó vállalkozások



helyi önkormányzatok,



helyi civil szervezetek a turizmus, természetvédelem, kultúra területén,



utazási irodák, helyi információs irodák



mezőgazdasági termelők, akik a helyi specifikumok gyártását és értékesítését helyezik előtérbe



egyéb helyi, a turizmust kiegészítő szolgáltatásokat, termékeket nyújtó vállalkozások (pl. vendéglátás, szórakoztatóipar)

A klaszter működtetéséhez meg kell találni a legmegfelelőbb formát, valamint ki kell alakítani a működtetéséhez szükséges szakember gárdát.

4.3.2 Magyarország és Románia turizmusa A két térség országainak egymás közötti turizmusát elemezve megállapítható, hogy mind a két országban csökken a külföldről érkező látogatók száma. Ez a tendencia alátámasztja azt az EU által végzett közvélemény-kutatási eredményt8, hogy az emberek 52%-ka tervezi a nyaralását saját országán belül, és csak 33% kapcsolódna ki más európai országokban. Az országokba érkező külföldiek számának alakulása9 (ezer fő)

Összesen ebből Magyarország Összesen ebből Románia

2008 2009 Romániába 8 862 7 575 1 950 1 836 Magyarországra 10 250 9 510 8 079 7 783

2010

2011

7 498 1 735

7 611 1 546

9 058 7 614

8 814 7 575

Forrás: A román és a magyar Központi Statisztikai Hivatal adataiból összeállított tábla

Két fontos megállapítás tehető még a fenti adatok alapján: 8

http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=7299 Magyarország esetében csak az egy éjszakánál többet Magyarországon maradó látogatók számát tüntettük fel. Mivel Magyarország tranzitországnak számít a keletről és délről nyugatra utazók miatt, az összes határátlépések száma jóval nagyobb, mint amennyit a turizmus javára számítani lehet. 9


25




Magyarország látogatottsága nagyobb, mint keleti szomszédjáé, még annak ellenére is, hogy az adatokból kiszűrtük a délről és keletről a nyugati célországokba tartó tranzitutazókat.



A Romániából Magyarországra látogatók száma jóval magasabb, mint a fordított esetben, ami valószínűsíthetően a magyarországi ismerősökhöz, rokonokhoz, illetve a magyar nemzetiségű román állampolgárok anyaországi látogatásának köszönhető.

Magyarországon belül az egyes régiók látogatottságának adatait a 2012-es év és 2008-es év összehasonlításában vizsgáltuk. Az elmúlt 5 év adatai azt mutatják, hogy az ország fővárosa – mint turisztikai célpont – magasan az első helyen áll az összes látogatók, és a Romániából érkezők körében is. A következő két legkedveltebb célpont a Balaton és a Nyugat-Dunántúli régió voltak.

A többnapra Magyarországra látogató külföldiek megoszlása a felkeresett turisztikai régió szerint, országonként (%)

Országok

Budapest

KözépDunavidék

Észak- NyugatÉszakTisza- KözépDélDélBalaton Alföld Dunántúl Magyarország tó Dunántúl Alföld Dunántúl

2008 Románia

29,9

6,6

27,7

EU Mindösszesen

33,7 41,0

2,6 2,6

5,7 6,2

Románia

16,6

3,6

31,3

15,3

5,3

3

1,4

7

5,5

2,9

31,6 26,6 2012

3,6 3,5

15,8 13,7

1,3 1,2

6,5 5,7

2,6 3,4

5,6 5,3

33,3

8,8

0,4

0,3

1,6

3,3

2

EU 32,5 1,8 5,3 34,1 6 Mindösszesen 37,9 2,1 5,5 28,9 5,6 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, STADAT táblákból saját összeállítás

12,1 10,6

0,5 0,6

2,9 2,8

3,3 5,1

7,1 6,7

Tovább elemezve az adatokat azt látjuk, hogy a Romániából érkező látogatók megoszlása ettől eltérő értékeket mutat a célpontok vonatkozásában. Míg 2008-ben a leglátogatottabb célpont a főváros volt, a következő legkedveltebb látogatási helyre az Észak-Alföldi régió került, és csak ezután következett a Nyugat-Dunántúli régió. A tavalyi évben, 2012-ben további változásokat találunk, ugyanis a leglátogatottabb helyre a Nyugat-Dunántúl került, ezt követte sorrendben az Észak-Alföldi Régió, majd feleannyi látogatói aránnyal – messze lemaradva – Budapest. Az Észak-Magyarországi régiót látogatók száma mindössze 5,3%-kot tesz ki a Romániából Magyarországra érkező látogatók számából, viszont növekvő tendenciát mutat: 2012-ben már 8,8% ez az arány. Az Észak-Magyarországi régió látogatottságának értéke ugyanakkor nagyjából hasonló mértékű a Romániából más régiókba érkezők arányával. Románia idegenforgalmáról rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az országba érkező külföldi látogatók legkedveltebb turisztikai célpontja szintén az ország fővárosa volt 2010-ben és a 2011-es években. Kereskedelmi Terv – Csengeri Kistérség és Szatmár megye, 2013

26


Romániába érkező külföldi látogatók számának megoszlása régiók10 szerint (%) 2010 Látogatók száma Bukarest Középső Régió Észak-Nyugati Régió Nyugati Régió Észak-Keleti Régió Dél-Muntenia Dél-Keleti Régió Dél-Nyugat Oltenia Összesen

2011

(fő)

(%)

(fő)

(%)

630 860 228 067 124 683 116 359 68 879 82 329 78 552 16 614 1 346 343

46,86 16,94 9,26 8,64 5,12 6,12 5,83 1,23 100,00

679 507 269 349 143 634 132 798 86 756 86 668 90 451 27 536 1 516 699

44,80 17,76 9,47 8,76 5,72 5,71 5,96 1,82 100,00

Forrás: a Román Statisztikai Hivatal által közzétett kiadvány – Románia turizmusa, 2012

A táblázat adataiból kiderül, hogy az Észak-Nyugati Régió, amelynek Szatmár megye is a része, a főváros utáni második leglátogatottabb régió az országból. Ehhez még hozzá tartozik azonban az is, hogy Szatmár megye turizmusának részesedése Románia Észak-Nyugati Fejlesztési Térségének turista forgalmából mindössze 8%. Vagyis a térségi turisztikai fejlesztés kiemelt fontosságú, hogy a térség kivehesse – az adottságai alapján őt megillető magasabb részesedést a látogatásokból.

4.4 SWOT - elemzés –Turizmus A Csengeri Kistérség és Szatmár megye idegenforgalmi ágazatának SWOT-elemzése: Erősségek 

A magyar nyelv használata nem okoz problémát a romániai oldalon



Szatmár megyében két nagyobb turisztikai célú beruházás valósult meg: Szatmárnémetiben az Aqvastar gyógyfürdő és wellness-központ, Negresti-Oas (Avasfelsőfalu) mellett a Luna Ses elnevezésű rekreációs-, sí- és szabadidő központ



 10

Jelentős kulturális és építészeti értékek megléte, nagyobb számban Szatmár megyében (Adyfalva, Kölcsey szülőfaluja)

Gyengeségek 

Az idegenforgalom szempontjából az utak állapota, a közúthálózatok infrastruktúrája jelentős fejlesztésre szorul



A Csengeri Kistérségben szinte egyáltalán nincs minőségi turisztikai szolgáltatás



Mind a két térségben kevés az idegenforgalmi szakképzettséggel rendelkező munkaerő



Átfogó régió marketing hiánya, az

Gazdag rendezvény- és programkínálat

A Román Statisztikai Hivatal adatai alapján 8 turisztikai régióra vizsgálták az idegenforgalom alakulását.


27


mind a két térségben kulturális rendezvények) 







(falunapok,

A Szamos folyó jelenléte mind a két térségben, természeti környezete (halastavak, árterek, ligetek) kiváló lehetőséget teremtenek a rekreációra, ökoturizmusra Egyre könnyebb és szélesebb körű megközelítés: M3 autópálya közelsége a Csengeri Kistérséghez, nemzetközi utak és repülőtér Szatmárnémetiben Csenger a székhelye és központja a Csengeri Többcélú Kistérségi Társulásnak Mind a két térség gazdag termálvizekben, ezen felül Avasfelsőfalu (Negresti-Oas) környékén számos borvíz-forrás van



Szatmár-Bereg Tájvédelmi Körzet



Hátrányos helyzetű kistérségként Csenger kedvezményezett pozíciója a támogatások igénylésében

idegenforgalom és a turizmus szakmai menedzselése még kiépítetlen 

Csengeri Kistérségben magas a roma lakosság és az alacsony végzettséggel rendelkezők aránya a lakosságon belül



A Csengeri Kistérségben szinte alig van szálláshelykínálat



A térségek lakosai, mint potenciális célcsoport, nincsenek egymás között kihasználva a lehetőségekhez képest



Tőkehiány miatt számos rendezvény, fesztivál nem tud a lehetőségeinek megfelelően továbbfejlődni



Erős a szezonális koncentráció

Lehetőségek

Veszélyek



Az öko-, falusi-, rendezvényturizmus folyamatosan növekszik



Nagyfokú érdeklődés mind a két térségben a határon átnyúló gazdasági, kereskedelmi és üzleti kapcsolatok iránt



Egyre nagyobb teret kapnak és egyre nagyobb a tapasztalat a turisztikai célú klaszterek kialakításában és működtetésében



aktív-, és népszerűsége

Románia csatlakozása a schengeni övezethez megnyitja és használhatóvá teszi a két térség között azokat a közutakat is, ahol jelenleg nincsen határátkelőhely kiépítve



Mind a két térségben alacsonyabbak a bruttó bérek az adott országok átlagainál



Jelentős környezetterhelés a tranzit forgalomnak köszönhetően mind a két térségben



A gazdasági válság hatására csökkenő befektetői érdeklődés



A környező kistérségek dinamikusabb fejlődése elszívja a potenciális befektetőket és a piacképes keresletet


28




Csenger testvérvárosi kapcsolata Avasfelsőfaluval (Negresti-Oas) és Tasnáddal, Porcsalma testvérvárosi kapcsolata Batiz-zal (szintén Szatmár megye)



A térségek megközelíthetősége tovább javul: megépül a csengersimai határátkelőhelyet és az M3-as autópályát összekötő gyorsforgalmi út, Szatmárnémetiben a déli elkerülő út felújítása



A határon átnyúló gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok támogatásának erősödése az Európai Unió keretein belül



A szolgáltatók, valamint a települések és a kistérségek közötti verseny erősödése a partnerség ellen hat, nehezíti az együttműködést



Együttműködés hiánya jellemző a turizmus különböző típusai között (kulturális szféra – turizmus szektor)

A SWOT-elemzésben is egyértelműen látható, hogy Szatmár megye és a Csengeri Kistérség is számos és sokféle turisztikai vonzerővel rendelkezik. Egy kompetens, szakmai turisztikai menedzsment és átfogó stratégiai tervezéssel az egyes térségek turisztikai értékeinek együttes képviselete és az adottságok termékekké kovácsolása mind a két térségre kedvező gazdasági hatással lennének. A hosszú távú célok eléréshez azonban jelentős fejlesztések szükségesek, mivel a meglévő vonzerők többsége jelen állapotában csak mérsékelt érdeklődésre tarthat számot. Gyengeségként jelenik meg továbbá a megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező szakemberek hiánya. Ugyanakkor a térségek adottságainak minél hatékonyabb kihasználásához szükséges a turisztikai vonzerők attrakciókká, turisztikai termékké fejlesztése. A már meglévő turisztikai létesítmények fejlesztése mellett a terület adottságainak hatékonyabb kihasználása érdekében, valamint a turizmus jövedelemtermelő képességének növelése végett szükség van a vonzerők környezetének fejlesztésére is. A turizmus iparágban végbemenő változások és jövőbeni tendenciák, valamint a vizsgált két térség természeti és turisztikai adottságait tekintve a térségek gazdasági együttműködése ezen a területen sokat ígérő. A természeti és turisztikai adottságok a két térségben nagyon széleskörűek (a kulturális értékektől, az építészeten és hagyományok őrzésén át, a sajátos természeti adottságokig), éppen ezért érdemes lenne mindezeket átfogóan képviselni, kihasználva a sokszínűség nyújtotta lehetőséget egy közös képviselet és menedzsment megvalósításán keresztül. Vagyis olyan érdekcsoport, társulás, gazdasági tömörülés kialakítása, amelyben minden érintett érdekei érvényesülnek.


29


4.5 Versenytárs-elemzés A kereskedelmi terv részeként feltérképezzük mindazokat a természeti adottságokat és turisztikai célú vonzerőket, amelyek hatással lehetnek a Csengeri Kistérség és Szatmár megye idegenforgalmának, és így az ahhoz kapcsolódó vállalkozások tevékenységének alakulására. Elsősorban a környező térségek és településekre koncentrálunk, mint potenciális versenytársakra, abban az értelemben, hogy a régióba látogató turisták számára milyen alternatívákat kínálnak. Emellett feltérképeztük a Csengeri Kistérség és Szatmár megye környezetében működő fontosabb turisztikai célú klasztercsoportokat is. A kutatást az online médiában található információk alapján végeztük el. A magyarországi környező térségek turisztikai kínálata, adottságainak feltérképezése A Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő Fehérgyarmaton 2004 óta komplex fürdőgyógyászati egység üzemel. A közel 1000 méter mélyről feltörő 44 C°-os gyógyvíz főként mozgásszervi megbetegedések kezelésére, krónikus nőgyógyászati panaszok enyhítésére alkalmas. 2007-ben a Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő fehérgyarmati székhelye egy Rehabilitációs Központtal is kibővült. A központ a korai rehabilitációs kezeléseket igénylő mozgásszervi, szív-, agyi és egyéb keringési betegeket, valamint a csontműtéten átesetteket és a balesetet szenvedetteket látja el kezeléssel. Mátészalkai termálfürdő A mátészalkai termálfürdő 3 medencével, aktív wellness programokkal és passzív wellness lehetőségekkel (jacuzzi, szauna) szolgálja ki az odalátogatókat. Kiválóan alkalmas fürdőkúrákra, mely elsősorban gyulladásos és degeneratív mozgásszervi betegségek kezelésében alkalmazható. A vásárosnaményi Szilva Termál- és Wellnessfürdő A termálfürdő az emésztőszervi betegségek és az ízületi megbetegedések kezelésére és rekreációs céllal fogadja a vendégeket. Három fedett- és egy nyitott élménymedence áll az üdülők rendelkezésére. A termálfürdő nevében is kapcsolódik a kistérség „specifikumaként” pozícionált turisztikai termékre a szilvára. A Csengeri Kistérség idegenforgalmára befolyással lehetnek még a környező térségek turisztikai vonzerőire építő klaszter típusú csoportosulások is. Ezek közül a legkiemelkedőbbek:


30


Észak-Magyarországi Turisztikai és Innovációs Klaszter11 Elsősorban heves megyei vállalkozások részvételével alakult meg, 2011-ben. Fő célként a közös beszállítói rendszer működtetését és közös termékek kialakítását fogalmazták meg. Igyekeznek megteremteni továbbá a fenntartható turizmus irányát és feltételeit, közös szakképzési- és képzési modellt hoznak létre, valamint munkájuk része a közös marketing és a piac elemzése is. Rendszeres találkozókat szerveznek az együttműködés érdekében és tapasztalatcseréhez. Észak-Magyarországi Bor Klaszter A tömörülésben tokaj-hegyaljai, egri, mátravidéki, bükkaljai borászok vesznek részt; céljuk az ágazat versenyképességének megőrzése. A tömörülésben résztvevők fő célként tűzték ki a borvidékre jellemző borok és borkultúra egységes népszerűsítését és a borturizmus fellendítését. Észak-alföldi Termál Klaszter Egyesület Az Észak-alföldi Termál Klaszter Egyesület 2005. szeptember 22-én alakult meg 18 alapító taggal. Az Egyesület az Észak-alföldi régió területén működő termál- és gyógyturizmusban érintett természetes- és jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok együttműködésére létrehozott szervezet. Legfőbb célja, hogy elősegítse- a termálés gyógyturizmus érdekeltjeinek aktív részvételével az Észak-alföldi régió termál-és gyógyidegenforgalmának fejlődését. Érdemes megemlíteni még a „szatmári szilva”, mint turisztikai attrakcióra felépülő szilvaturizmus projektet, amely a vásárosnaményi Szatmár-Beregi Szilva Út Egyesület és a Szatmár Megyei Agrár, Kereskedelmi és Iparkamara közös, határon átnyúló projektje12. A romániai környező térségek turisztikai kínálata, adottságainak feltérképezése A romániai oldalon a Szatmár megyével határos Máramaros, Szilágy és Bihar megye turisztikai kínálatának főbb nevezetességeit, jellegzetességeit térképeztük fel. Máramaros megye A mai Máramaros megye csak a kisebbik részét tartalmazza az egykori történelmi Máramarosnak, a nagyobbik Kárpátalja része és Ukrajnához tartozik. Gazdag természeti adottságokban és egyediségét a műemlékekké nyilvánított nagyszámú fatemplomok adják, melyek közül 8 templomot 1999-ben a Világörökség részévé választottak. Az építmények fából készültek, hagyományos technikákkal és anyagismerettel. 11

Forrás: http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/eszak_magyarorszagi_turisztikai_es_innovacios_klaszter_elso_eve 12 Részletes információ a honlapon: www.szilvaut.hu Kereskedelmi Terv – Csengeri Kistérség és Szatmár megye, 2013

31


A legfontosabb turisztikai vonzerők: -

fatemplomok: a műemlék templomok közül a barcánfalvi, a budfalvi, a deszei, a jódi, a nyárfási, a sajómezői, a rogozi és a dióshalmi templomok a Világörökség részei.

-

hegymászás, túrázás: Radnai-havasok, Gutin-hegység, Máramarosi-havasok (itt nemzeti park is üzemel)

-

főbb üdülőközpontok: Izvora, Mogosa, Ocna-Sugatag

-

hegyi tavak: fernezelyi-tó, bódi-tó

-

kulturális értékek: a koltói Teleki kastély, Misztótfalva

-

érdekesség: szaploncai vidám temető, máramarosszigeti börtönmúzeum

Bihar megye A megye változatos természeti adottságai a turizmus kínálatának bőségét teszik lehetővé. Megtalálhatóak a gyógyfürdők, a hegyek (Nyugati-Kárpátok részeként), és a népművészeti és építészeti értékekre építő falusi turizmus is. Főbb turisztikai attrakciók: -

hegymászás, túrázás, barlangászás, vadászat, téli sportok: Erdélyi-szigethegység, Bihar-hegység, Béli-hegység

-

gyógyfürdők, üdülőközpontok: Félixfürdő, Püspök-fürdő

-

falusi turizmus és agroturisztikai menedékhelyek: elsősorban a Belényesimedencében, a Sebes-Körös és a Jád völgyében foglalkoznak

-

halas-tavak: Cséffa, Oláhapáti, Nyárszeg, Lesi, Érsemjén, Apátkeresztúr, Albison

-

borászat: Érmihályfalva, Diószeg, Székelyhida, Szentjobb

Szilágy megye A másik két szomszédos megyéhez viszonyítva Szilágy megye természeti adottságai és ezáltal turisztikai kínálata szerényebb. Főbb látnivalók a megyében: a zsibói Wesselényi kastély, a Fadrusz János által készített zilahi Wesselényi szobor, a szilágysomlyói Báthory vár, az almásgalgói Sárkányok kertje. Az online elvégzett kutatás eredményeként megállapítható, hogy Romániában az ÉszakNyugati Régióban nincsen még turisztikai célú társulás, klaszterek IT területen, illetve a megújítható energiaforrások területén alakultak.


32


4.6 Meglévő potenciálok a két térség együttműködéséhez Szatmár megye: Gyógyturizmus, wellness -

Termálfürdők - Szatmár megyében Európai Uniós forrásból finanszírozott nagy beruházás eredményeként 2013 év elején nyitja meg kapuit Szatmárnémetiben az Aqvastar nevű wellness-központ és élménypark, amely a térség turisztikai kínálatának kihagyhatatlan elemét alkotja majd. A strandon kilenc medence működik majd, ahol a wellness és spa szolgáltatásokra, illetve a gyógykezelésekre is nagy hangsúlyt fektetnek majd. A teljes beruházás részeként - hosszabb távon - hotelekkel, kempinggel és az élményfürdővel bővül majd ki a turisztikai központ. Nagykárolynak és Tasnádnak van még nyári szezonban működő strandja, nyitott termálvizes medencékkel.

-

Borvizek, ásványvizek – Az Avasfelsőfalu (Negresti Oas) környékére koncentrálódó borvíz-források hozzákapcsolhatók mind a gyógyturizmus keretében kínált szolgáltatásokhoz, mind a térség rekreációs programjaihoz, mint a kiránduló útvonalak kedvelt célpontjai és pihenőhelyei. Ezek a borvíz-forrás lelőhelyek: Bixad (Bikszádfürdő), Baile Puturoasa (Büdössárfürdő), Valea Mariei (Mária-völgy), Certeze (Avasújfalu).

Rendezvények, programok: Szatmár megye nagyon gazdag kulturális programkínálattal rendelkezik, melyek évek óta egyre szélesebb körű látogatóközönséget vonzanak a térségbe. A legfontosabb rendezvények a megyeszékhelyen és a főbb településeken a következők: -

Partiumi Magyar Napok (Szatmárnémeti) - kulturális és könnyűzenei programok, gasztronómiai fesztivál

-

Szatmárnémeti Városnapok - utcai rendezvények, könnyűzenei és komolyzenei műsorok, gyerekprogramok

-

Nagykárolyi Városnapok - kulturális, könnyűzenei és népzenei műsorok

-

Sorompók nélkül fesztivál - színházi fesztivál

-

Bogdándi Néptáncfesztivál - néptánc, népzene

-

Családi Hétvége (Szatmárnémeti) könnyűzene, gasztronómia

-

Német Kulturális Napok (Szatmárnémeti) - kulturális programok, színház, zene

-

Fényi Lovasnapok - lovas bemutatók

-

családi


vetélkedők,

gyerekprogramok,

33


-

Samfest Rock (Szatmárnémeti) – rockzenei fesztivál

-

Samfest Jazz (Szatmárnémeti) - Jazz-fesztivál

-

Sambra oilor (Negresti-Oas) - avasi hagyományörző fesztivál

-

Kölcsey Ferenc Véndiáktalálkozó (Szatmárnémeti) programok

-

Múzeumok éjszakája (Szatmárnémeti) - múzeumi kiállítások népszerűsítése

-

Nemzetközi Szatmári Zenei Napok (Szatmárnémeti) - komolyzenei fesztivál

-

Nemzetközi Pálinkafesztivál (Szatmárnémeti) - gasztronómia, kultúra

-

Helyi Termékek Vására (Túrterebes) - vásár, képzőművészet

osztálytalálkozók, kulturális

Kulturális turizmus kínálat, építészeti értékek: -

Szatmárnémetiben a Székesegyház (barokk szószék)

-

Dacia /Pannónia/ szálló (magyar szecesszió)

-

tűzoltó torony (nem török minarett)

-

Várdomb utcai zsidó zsinagóga

-

a színház épülete

-

Érmindszenten (Adyfalva) Ady Endre szülőháza

-

Sződemeteren Kölcsey Ferenc szülőháza és szobra

-

Ákoson a román stílusú kazettás mennyezetű templom

-

Erdődön a Petőfi Sándor és Szendrey Júlia emlékhelyek.

Rekreáció- és üdülőközpont: Az utóbbi évek egyik legnagyobb turisztikai célú beruházása az Avasfelsőfalu (Negresti-Oas) melletti mintegy 250 hektáros területen létesített rekreációs- és síközpont. Szatmárnémetitől 60 km-re, Avasfelsőfalutól pedig csak 8 km-re található, a hegyek lábánál, 500 méteres magasságban. A modern üdülőközpontban többek között a következő létesítmények biztosítják a kellemes kikapcsolódást: két sípálya, egy minigolf-pálya, egy motocross pálya, 120 férőhelyes kemping, különféle szórakoztató és sport-létesítmények és kiszolgáló egységek. A legfőbb turista vonzerők Negresti Oas környékén: - Túra útvonalak: 

Luna Ses – Pietroasa-csúcs – 1201 m


34




Tur folyó-völgye – Tampa-hegy – Vraticel turistaház (Valea Turului – Muntele Tampa – Cabana Vraticel)



Büdössár – Kis-hegy, 1012 m (Puturoasa-Muntele Mic)



Sambra Oilor – Varful Brad, 1093 m. A Sambra Oilor ad teret az évente megrendezésre kerüló avasi folklór fesztiválnak.

- az „Avas Országa” Múzeum és Skanzen - Vama, amely a hagyományosan előállított kerámia termékeiről híres - a Negresti-Oas környékén található kolostorok, templomok és a Luna-Ses melletti remetelak - rekreációs övezetek és üdülőközpontok: 

Muzsda-i tó környéke (Mujdeni)



a Mária-völgy-i üdülőközpont



a Calinesti-Oas-i gát



Apa-i tó és környéke

A Csengeri Kistérség főbb turisztikai vonzerői: - Természeti adottságokra épülő 

a Szamos-folyó és a folyóval párhuzamosan, a töltés tetején futó bicikliutak,



Szamos folyó ártéri erdői,



Túr-Szamos közötti zárógát mellett található horgásztavak,



Csengersimai halastavak,



Ecsedi-láp

- Kulturális és építészeti értékek 

a csengeri református templom



a porcsalmai református templom



a komlódtótfalui Becsky-kúria



a szamosangyalosi Domahidy-kastély



a csengeri görög katolikus templom.

Város- és falunapok, rendezvények 

Szatmári Zenei Napok (Csengerben szervezik)



Almanapok



Porcsalmai Zöldalma Napok


35




A tyukodi Tyukorica Fesztivál

A Csengeri Kistérség és Szatmár megye közös turisztikai kínálata a következő helyi sajátosságokra alapozható: 

sokszínű, széleskörű kínálat kis távolságokon belül – a rekreáció különböző formáira és a kulturális élmények sokaságán alapuló „csillagtúra” jellegű programcsomagok alakíthatóak ki



a Szamos-folyó jelenléte mind a két térségben és az ehhez kapcsolódó élmény-jellegű programok kínálata



a szabolcsi és szatmári táj jellegzetességeinek újrafelfedezése és a falusi turizmus keretein belüli kínálata



a kistérség magasabb igényszinttel rendelkező vendégeket vonzó attrakciói a termál és gyógyfürdők (szatmárnémeti Aqvastar, tasnádi fürdő), valamint a rekreációt és tartalmas aktív-pihenést biztosító üdülőközpontok (pl. Negresti-Oas Luna Ses

Fontos, hogy a turisztikai potenciál kihasználása érdekében a települések egy részén elérhetőek legyenek az aktív turizmushoz (víziturizmus, kerékpáros turizmus) szükséges eszközök. A két térség turizmusának eredményes fejlesztése érdekében elengedhetetlen alapkövetelmény a megfelelő marketing-tevékenység minél szélesebb körben való kiterjesztése és alkalmazása. Szatmár megye és a Csengeri Kistérség turizmusában tevékenykedő vállalkozások, gazdasági társaságok együttműködésének céljai: 

a két térség egymás közötti turisztikai célú kommunikációjának erősítése



a térségek közös pozicionálása és a kereslet külső megkeresése



ösztönözni kell a helyben előállított alapanyagok és termékek felhasználását



elsősorban az egészségturizmus, a kulturális, természeti és táji vonzerők és az üzleti turizmus fejlesztésére alapozva növelni a térségek ismertségét és kedveltebb turisztikai desztinációvá alakítani



a turisztikai termékek fejlesztésével komplex kínálat létrehozása a cél, amelyen keresztül jelentős mértékben növelhetők a turizmusból származó bevételek



fontos cél a saját arculat kialakítása és a két térségre közösen jellemző és egymás kínálatát kiegészítő szolgáltatásprofil kialakítása, folyamatos fejlesztése



többnapos programot kínáló, színvonalas szolgáltatás kialakítása az aktív turisztikai ágazatokban


36




a térség adottságait kihasználó turisztikai jövedelemtermelő képesség növekedéséhez



a turisták fogadásához a piaci igényeknek megfelelő színvonalú és összetételű szálláshelykínálatra van szükség. Fontos figyelmet fordítani arra is, hogy a szálláshelykínálat területi eloszlása illeszkedjen a turisztikai célpontokhoz. A komplex szolgáltatás nyújtásához szükséges a megfelelő színvonalú szállások mellett minőségi vendéglátás biztosítása is.

ágazatok

járuljanak

hozzá

a

A turizmushoz kapcsolódó gazdasági együttműködések erősítésének, fejlesztésének várható hatásai: 

együttes fellépés - vonzóbb termékkínálat - nagyobb potenciális célcsoport (például a rekreáció összekötése a kulturális látogatásokkal) – nő a térségbe érkező turisták száma, illetve a változatos programkínálat, programcsomagok a térségben töltött éjszakák számának növekedését eredményezik



nő a turisztikai szektorban foglalkoztatottak száma



közvetett hatás – nő a térségek kereskedelme, helyi termékek új értékesítési csatornája az idelátogató turisták



a helyi lakosok (mind a két térségből), mint potenciális célcsoport, vonzóvá tenni a helybeni turisztikai „fogyasztást”, kommunikálni a helyi értékeket és vonzóvá tenni azt a helyieknek is. Például Szatmár megye gazdag programkínálatát ismertté tenni a Csengeri Kistérségben is, és ezzel felkínálni egy tartalmas és színvonalas minőségi szórakozási, kikapcsolódási és kulturális lehetőséget. Mátészalka, Nyíregyháza messze vannak, a környéken nem jellemző a közelben színházi vagy koncert lehetőségek.

Területek, ahol a két térségben működő vállalkozások tevékenységeinek összehangolása erősíti mindkét térség idegenforgalmának fejlődését: 

A turisztikai szolgáltatások és kínálati programcsomagok fejlesztése o közös turisztikai programkínálat kialakítása – területi és tematikus turisztikai programcsomagok, rendezvények kialakítása o A szálláshely-kapacitás bővítése, fejlesztése o Egyéb turisztikai szolgáltatások kínálatának bővítése pl. vendéglátóhelyek



A turisztikai marketing fejlesztése o Marketingstratégia kidolgozása

készítése,

a

két

térség

egységes

megjelenésének

o A marketing-mix kialakítása és alkalmazása 

A turisztikai műszaki-üzleti infrastruktúra fejlesztése


37


o A környezeti infrastruktúra fejlesztése o Az aktív turizmust támogató infrastruktúra fejlesztése 

Turisztikai vonzerők fejlesztése o A turisztikai vonzerők látogatóbarát fejlesztése o A turisztikai vonzerők környezetének fejlesztése

4.7 Javasolt marketing tevékenységek Ahhoz, hogy a két térségre gazdasági együttműködésének erősítésére vonatkozó tervezések valóban hatékonyak legyenek, nagyon fontos a megfelelő, tudatosan alakított marketingkommunikáció alkalmazása, vagyis a jól megfogalmazott üzenetek időben történő eljuttatása a célcsoportokhoz, a címzettekhez.

4.7.1 Célcsoportok A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítését célzó tervezéskor figyelembe vett célcsoportok: Elsődleges célcsoport:

a térségek mezőgazdaságában és turizmusában, vagy ezekhez kapcsolódó szolgáltatási ágakban aktívan tevékenykedő gazdasági társaságok, vállalkozások, gazdálkodók és vállalkozók

Másodlagos célcsoport:

az ágazatok potenciális befektetői az ágazatokban működő potenciális fogyasztói

vállalkozások

tevékenységeinek

4.7.2 Javasolt marketing csatornák A kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok erősítésére és harmonizálására a következő marketing elemek használatát látjuk a leghatékonyabbnak a fenti célcsoportok és a kitűzött célok elérésében: Online média – Internet, közös tematikus honlap és online adatbázis létrehozása Napjainkban a földrajzi területekhez köthető marketingkommunikáció egyik legfontosabb tere az internet. Nemcsak az egyik leghatásosabb elérési módja a célcsoportnak, de egyben rendkívül költséghatékony is. Public Relations - Rendezvények, szakmai napok és cserelátogatások szervezése


38


Az elsődleges célcsoport (gazdasági társaságok, vállalkozók) és a fő cél (kapcsolatok erősítése, harmonizálása) elérésének másik alapvető eszköze a személyes részvételt és szakmaiságot is biztosító rendezvények szervezése, amely a partneri kapcsolatok kialakításának egyik legfontosabb eszköze. Nyomtatott média - Szakmai „kisokos” megjelentetése, közös szórólapok és brossúrák A nyomtatott anyagok és kiadványok megjelentetése és terjesztése az információ hosszútávon való tárolásának és hasznosításának eszközei. Egyéb hirdetési és megjelenési lehetőségek: Helyi nyomtatott sajtó Csengeri Kistérség:

Csengeri Hírmondó, Kelet-Magyarország

Szatmár megye:

Szatmári Friss Újság, Szatmári Magyar Hírlap, Gazeta de NordVest, Informatia Zilei

Helyi online újságok Csengeri Kistérség:

Szabolcs Online - www.szon.hu, Kelet-Magyaroszág Online www.kelet.hu, Kelet-Magyarország Apróhirdetések www.kmapro.hu

Szatmár megye:

Szatmári Friss Újság – www.szatmar.ro, Szatmári Magyar Hírlap - www.magyar-hirlap.ro, Gazeta de Nord-Vest – www.gazetanord-vest.ro, Informatia Zilei – www.informatiazilei.ro

Helyi kábel tévék Csengeri Kistérség:

Csenger TV

Szatmár megye:

Szatmár TV

4.7.3 Javasolt tevékenységek A Csengeri Kistérség és Szatmár megye gazdasági együttműködésének erősítése az idegenforgalom területén a lehetőségek nagyon sokrétű és nagyon gazdag palettáját tárja elénk. Ezek felvázolása megtalálható ennek a tanulmánynak a Marketing Terv fejezetében, ahol azt is feltérképeztük, hogy milyen irányban lehet elkezdeni a meglévő vagy éppen folyamatban lévő fejlesztések átfogó kiaknázását. Szakmai napok szervezése A turizmusban érdekelt helyi gazdasági társaságok, vállalkozások (pl. szállodák, panziók, éttermek üzemeltetői, önkormányzatok, civil szervezetek képviselői) részvételével megszervezett rendezvény, amelynek fő célja az idegenforgalomban lévő lehetőségek Kereskedelmi Terv – Csengeri Kistérség és Szatmár megye, 2013

39


kiaknázása konkrét lépések meghatározásával és az összefogás, együttműködések kialakításával. A szakmai képviselet kidolgozására lehetne továbbá egy adott témában találkozókat, kiállításokat szervezni, mint például: 

a turizmus régió szintű fejlesztése és menedzsmentje - a két térség turisztikai adottságainak és vonzerőinek feltérképezése, összegyűjtése és a látogatók igényeire szabott programcsomagok kialakítása



a kulturális turizmus alapjainak a kialakítása (pl. Ady-ház, Kölcsey-házak, Móriczház) – a két térség kulturális értékeinek gazdag kínálatára megkeresni a legmegfelelőbb célcsoportokat mind a két országban (pl. iskolák szakmai/kulturális témájú kirándulásai, irodalmi táborok szervezése)



a gyógyturizmusban rejlő lehetőségek kiaknázására átfogó marketing stratégia tervezése – ez a gyógyfürdők, termálstrandok régión kívüli integrált képviseletét, nagyobb beruházások iránti közös pályázást, valamint közös marketing stratégia kialakítását és programok szervezését, meghirdetését jelenti.

A rendezvények keretében standokon és szóróanyagokkal bemutatkozhatnak a turizmusban érdekelt vállalkozások: ki-milyen szolgáltatást kínál, a turisztikai vonzerők bemutatása.

Szakmai napok, cserelátogatások és gazdaklubok szervezése a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő vállalkozások számára A közös eseményeken való személyes megjelenés újabb partnerségek kialakítására, kereskedelmi célú új ismeretségekre ad lehetőséget. A lehetőségek bemutatása és egymás gyakorlati tapasztalatainak a megismerése lendületet adhat a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozóknak és új megvalósítási irányokat mutathat. A közös programok, cserelátogatások egymás tevékenységeinek gyakorlatban történő megismerését és ezáltal az adódó együttműködési lehetőségek felfedezését teszik lehetővé és teret adnak új partnerkapcsolatok kialakítására.

A két térség turisztikai célpontjait és vonzerőit bemutató közös honlap kialakítása és üzemeltetése Akár a szakmai napok eredményeként, akár más forrást használva, egy közös honlap beindítása, amely együttesen tartalmazná a két térség gazdag idegenforgalmi kínálatát. A honlapon tematikus bontásban lehet bemutatni a térségek turisztikai attrakcióit, például: aktív kikapcsolódás és túrázás (bicikli-utak, halas-tavak, Szamos-parti pihenőhelyek, hegyi túraútvonalak az Avasban), gyógyfürdők, gasztronómia túraútvonalak (borút, pálinka-út).

Közös mezőgazdasági témájú honlap és online adatbázis létrehozása Kereskedelmi Terv – Csengeri Kistérség és Szatmár megye, 2013

40


Azon túl, hogy tartalmazza a két térségre vonatkozó aktuális mezőgazdasági információkat, lényeges eleme a vállalkozói adatbázis kialakítása és működtetése, amely a kereskedelmi kapcsolatok kialakításának egy gyors, hatékony és egyszerű módja.

A térségek turisztikai vonzerőire építő programcsomagokat tartalmazó brossúrák, nyomtatványok készítése és terjesztése Közös szórólapok, brossúrák tervezése és gyártása a következők szerinti bontásban: -

kirándulóhelyek, túraútvonalak, üdülőközpontok, gyógyfürdők

-

a kulturális értékek és építészeti látnivalók bemutatása

-

a kulturális események és rendezvények programjainak és időpontjainak összegyűjtése és bemutatása

A szórólapok, brossúrák terjesztésének módja: a két térség idegenforgalmi létesítményeiben (szállodák, panziók, éttermek), az adott turisztikai célpontokon (pl. Ady-ház, Becsky-kúria) és információs központokban.

Közös turisztikai térkép előállítása és terjesztése A főbb turisztikai célpontokat, nevezetességeket, túraútvonalakat és az ezekhez kapcsolódó létesítményeket tartalmazza. Elérhető mind a térségek lakosai, mind a térségeken kívülről érkező potenciális turisták számára. A terjesztés módja: a két térség idegenforgalmi létesítményeiben (szállodák, panziók, éttermek), az adott turisztikai célpontokon (pl. Ady-ház, Becsky-kúria) és információs központokban.

Mezőgazdasági „kisokos” kiadvány megjelentetése A két térség mezőgazdasági ágazatában működő vállalkozások és ahhoz kapcsolódó szolgáltatók adatait, elérhetőségét és a kínált termékek, szolgáltatások leírását tartalmazza.

Turisztikai információs pontok kialakítása Mindkét térségben az idegenforgalom szempontjából legfrekventáltabb településeken információs pontok kialakítása, ahol minden nyomtatott és elektronikus információ beszerezhető, valamint személyes tanácsadást vehet igénybe az idelátogató turista, érdeklődő.


41


5 Operatív Terv Az operatív terv részeként a Csengeri és a Negresti-Oas – mint testvérvárosok – közötti kapcsolatok erősítésére koncentrálunk a javasolt konkrét együttműködési tevékenységek bemutatásakor. Az operatív tervben részletesen bemutatjuk a javasolt tevékenységeket, azok célcsoportjait, az elvárható hatásokat és a megvalósításhoz szükséges anyagi és emberi erőforrásokat. A tervezés 1 éves időtartamra szól, ezen belül a megvalósítás konkrét időszaka annak függvénye, hogy mikor indul a projekt, mely tevékenységek megvalósítására kerül végül sor, és ehhez képest melyik településen milyen eseményhez lehet éppen kapcsolódni. A projekt céljai mind a két térségben közösek: 

A vállalkozások számára működési piacok megteremtése, elsősorban a saját, helyi, egymás közötti keresletek, fogyasztói igények felfedezésére és kielégítésére alapozva, másrészt a térségeken kívüli piacokra közös kínálat kialakítása az két térség vállalkozásainak az együttműködésére alapozva.



A munkanélküliség csökkentése a vállalkozások fellendítésén keresztül




Az együttműködés helyenként már létező formái találhatók, de ezek az elenyészőek. Inkább jellemző, hogy megvannak a gazdasági potenciálok – termékek, szolgáltatások, vállalkozások – de nincs egy közös platform, egy közös hálózat, amely a piaci verseny ésszerű méreteinek fenntartása mellett, az adott ágazatban, gazdasági területen működők tevékenységét összehangolná és menedzselné, hogy ennek eredményeként egy erőteljesebb piaci megjelenést tegyen lehetővé mind a helyi, mind a térségeken kívüli kereslet irányába. A hatékony együttműködés egyik fő alappillére az információ. Alapvető lenne, hogy a vállalkozások, gazdasági társaságok számára elérhető legyen egy olyan információs adatbázis, amely a helyi gazdasági élet főbb szereplőit és azok tevékenységi köreit mutatja be: információ a helyi vállalkozásokról, szolgáltatásokról, termékekről. Az adatbázis tartalmazza azt, hogy melyik vállalkozás mivel van jelen a piacon, illetve a tevékenységének rentábilisabbá tételéhez milyen helyi kínálat, termék, szolgáltatás járulna hozzá. A rentabilitást éppen az jelentené, hogy a helyben beszerezhető termékeket vagy szolgáltatásokat veszik igénybe egymástól, jelentősen csökkentve így a szállítási költségeket. Nem utolsó sorban ugyancsak a költséghatékonyságot növelné a barter lehetőségek kidolgozása helyi szinten, amely a vállalkozásoknak egyrészt a költségeik csökkentésében, míg tágabb szempontból nézve, a vállalkozások fellendülésén keresztül a foglalkoztatottság növekedésében jelentkezne.


42


Az egymás közötti kereskedelem, vagyis a két térség helyi piacainak kereslet-kínálatában rejlő lehetőségek kiaknázásán túl, a másik fő irányvonal a két térség közös megjelenése külső piacokon. A helyzetfeltáró tanulmányok elkészítése során megkérdezett vállalkozások körében nagyfokú érdeklődés és nyitottság volt tapasztalható a térségek közötti együttműködések irányába, így várhatóan a közös platformok és a kapcsolatépítésnek teret adó rendezvények, események kedvező fogadtatásra találnak majd. Javasolt tevékenységek, eszközök Az előzőekben részletezett célok megvalósításának eszközeit és az együttműködés erősítésére, harmonizálására javasolt tevékenységeket a következőkben részletezzük. 

Közös tematikus honlap és online adatbázis létrehozása

A tematikus portál az adott ágazat helyi, a két térségre vonatkozó aktuális információit tartalmazza. A portál lényeges eleme az online adatbázis, amely a két térségből felregisztráló vállalkozások, gazdasági társaságok gyűjteménye. Ugyanakkor egy élő, interaktív és folyamatosan aktualizálható adatbázis is, amelyben lehetősége van a tagoknak, hogy megosszák egymás között: - a tapasztalataikat – véleménycsere, tanácsadás vagy éppen tanácsot kérés - az igényeiket – mi az, amire szüksége lenne és lehetőség szerint a helyi kínálatból szerezné be - a kínálatukat – mi az a termék vagy szolgáltatás, amit ajánl. A rendszer a kialakítását követően önállóan használható lenne. Az oldal fenntartása és a tartalom moderálása kíván meg egy munkatársat. A regisztráció és az adatbázis használata ingyenes a tagok számára. Ugyanakkor a regisztrációban megadott adatok az ágazat vagy adott gazdasági terület átfogó, aktuális és valós adatokon alapuló elemzését és tervezését segítheti elő. A portál reklámfelületként is működtethető lenne, vagyis a két térség aktuális rendezvényeit, programjait, szakmai jellegű tájékoztatásokat rendszeresen közzé lehet rajta tenni. A honlapra mind a Csengeri, mind a Negresti Oas-i települések honlapjáról közvetlen átlinkelési lehetőség kialakítása, illetve – igény esetén – további települések honlapjairól is az elérhetőség/átlinkelés elérhetővé tétele. Elvárt hatás:

A közös érdekeket szolgáló partneri kapcsolatok kialakításának legtöbb esetben az információ hiánya az egyik legnagyobb akadálya. A honlap és a vállalkozói adatbázis ezen akadály feloldásának egy lehetséges módja. Minél nagyobb számban kezdik el használni ezt az információs és partner-kereső eszközt a helyi gazdálkodók, annál nagyobb lesz a várható eredménye.


43


Egy év alatt legalább 50 fős vállalkozói adatbázis felépítése a két térségből. Az adatbázisban való regisztrálás és kapcsolatfelvétel eredményeként a vállalkozók legalább 1015%-ka találhat együttműködő üzleti partnert, hosszabb vagy rövidebb távú kereskedelmi céljaihoz. Felmerülő költségek:

A honlap kialakítása, megtervezése és leprogramozása jelenti a legnagyobb erőforrás igényt. A másik fő költségigény a honlap meghirdetésekor jelentkezik, ez lehet egy személyre szabott megkeresése a potenciális vállalkozóknak a rendelkezésre álló címanyagok alapján, vagy a helyi médiában online vagy offline megjelenés (rádió, kábeltévé csatorna, újság). Ezeken túl számolni kell még a honlap üzemeltetésekor és karbantartásakor jelentkező költségekkel.

Becsült költségigény:



13 221 EUR

Szakmai napok szervezése

A szakmai napok egy-egy kiválasztott téma szerint rendezve, 4 alkalommal kerülnének megrendezésre a témában érdekelt vállalkozók részvételével. Az előadásokat a témában szakértő 1-2 meghívott előadó tartja meg. Ajánlott témakörök: o az alma, meggy és eper - mint a két térség legfontosabb termései – térségek közötti feldolgozását és értékesítését megalapozó együttműködések segítése o a mezőgazdaságban működő kisvállalkozások hatékony menedzselésében segítségnyújtás o korszerű technológiák megismertetése, az biodiverzifikáció felé történő elmozdulás segítése

ökogazdálkodás

és

a

További javasol témák, amelyek a kérdőívezést és a személyes interjúkat feldolgozva a területen működő vállalkozások, szakemberek érdeklődését, jövőbeni terveit tükrözik, azokra az igényekre kívánnak lehetséges megoldásokat, illetve hasznos tudnivalókat, útmutatókat adni: o Sikersztorik és workshop: sikeresen működő gazdálkodások-feldolgozók osztják meg tapasztalataikat és tanácsaikat – mind a két térségből egy-egy jól működő mezőgazdasági vállalkozás vezetője tartana előadást és workshop lehetne azt követően, ahol közvetlen beszélgetéseken, gyakorlatias témakörökben cserélnek véleményt a résztvevők, valamint partnerség kialakítására is adott a lehetőség. Kereskedelmi Terv – Csengeri Kistérség és Szatmár megye, 2013

44


o alternatív mezőgazdasági ágazatok vagy a mezőgazdaságot kiegészítő tevékenységek bevezetésének módjai és az ezekben rejlő lehetőségek o ökogazdálkodás kialakítása és biotermékek termesztése és feldolgozása o mintagazdaságok kialakítása és üzemeltetése – hogyan lehet a mezőgazdasági tevékenységet és a falusi turizmust egymást kiegészítve működtetni egy gazdaság, tanya keretein belül o Erdőgazdálkodás és a benne rejlő lehetőségek - az erdők védőfunkcióinak megtartása és erősítése, a városi és a városkörnyéki erdőkben rejlő lehetőségek kiaknázása. o Gyógy- és aromanövények termesztése és az EU ezekre vonatkozó előírásai, támogatásai – mind a két térség talajadottságai megfelelőek gyógynövények nagy mennyiségben történő termesztésére, az EU jövőbeni agrárpolitikájában kiemelt szerepet kap a mezőgazdasági termelések más iparágakban való feldolgozása és alkalmazása például gyógyszeripar, egészségmegőrzés, szépségipar, valamint fogyasztói oldalról is egyre nagyobb a kereslet a természetes módszerek és alternatív kezelési módszerek iránt. A szakmai napok részeként a résztvevők magukkal vihetik az adott témában megtartott előadás tudásanyagát, valamint bekerülnek a közös helyi mezőgazdasági vállalkozói adatbázisba, ahol a partnerkapcsolatok további kiterjesztésére kapnak lehetőséget. A szakmai napok, rendezvények és az előző pontban bemutatott közös honlap és online adatbázis itt összekapcsolódik és egymást kiegészítve, erősítve fejtik ki a hatásukat. Résztvevők száma:

max. 50-60 fő/alkalom

Helyszín:

Csenger és Negresti Oas vagy Szatmárnémeti helyszínek javasoltak

Célcsoport:

A két térség mezőgazdasági területein működő mikrovállalkozások, kis- és közepes vállalkozások, illetve mezőgazdasági társaságok, termelőszövetkezetek, társulások, akik vagy a termesztésben vagy a feldolgozásban vagy az értékesítésben vesznek részt.

Elvárt hatás:

Egyfelől hasznos és gyakorlatias információk, tudás és tapasztalat átadása a helyi mezőgazdasági szakemberek számára. A lehetőségek megismerése és a gyakorlati tapasztalatok bemutatása újabb lendületet adhat a gazdálkodók vállalkozó kedvének és új megvalósítási irányokat mutathat számukra. Másfelől a közös esemény újabb partnerségek kialakítására ad lehetőségeket, új szakmai ismeretségek és együtt gondolkodás kap teret.


45


Felmerülő költségek:

Szervezés költségei  Helyszínbérlés 4 alkalomra  Meghirdetés – helyi nyomtatott médiában mind a két térségben, helyi gazdálkodóknak Direct Mail kampány  Vendéglátás  Személyi jellegű költség/Bérköltség Meghívott előadók  Szállás és ellátás  Előadói díj

Becsült költségigény: 

31 941 EUR

Szakmai cserelátogatások szervezése (20 fő, 2 alkalom)

A szakmai látogatások arra adnak lehetőséget, hogy a két település mezőgazdaságban érdekelt vállalkozói a gyakorlatban is betekintést nyerjenek egymás gazdálkodási kultúrájába egy – egy helyi példán keresztül. A látogatások alkalmával egy, az adott település gazdálkodására jellemző sikeres vállalkozást, gazdaságot ismerhetnek meg a résztvevők, miközben kicserélhetik és megoszthatják saját tapasztalataikat egymás között. Témajavaslatok:

1, látogatás a csengeri mezőgazdasági termelőknél és feldolgozóknál, ismerkedés és a kapcsolatok erősítésének, az együttműködések lehetőségeinek feltérképezése 2, látogatás a negresti-oas környéki gazdálkodóknál, a helyi specialitások megismerése

Célcsoport:


Elvárt eredmény:

Egymás tevékenységeinek gyakorlatban történő megismerése és ezáltal az adódó együttműködési lehetőségek felfedezése és erre épülő partnerkapcsolatok kialakítása.


46


Egymás térségeinek megismerése és a tapasztalatok cseréje legalább 3-4 üzleti lehetőség, partnerség kialakítását eredményezheti, de ez lehet sokkal nagyobb szám is, az érdeklődők és résztvevők számától és nyitottságától függően.


Utazás költségei – biztosítani kell a jelentkezők számára az odavissza utazást egymás településeire Szervezés költségei Igény esetén tolmácsolási költség felszámolása.




2 919 EUR

Szakmai „kisokos”, avagy mezőgazdasági „arany oldalak” megjelentetése (40 oldalas kiadvány)

Egy olyan nyomtatott kiadvány megjelentetése, amely a mezőgazdaságban működő és az ahhoz kapcsolódó vállalkozások adatait és az általuk kínált termékeket, szolgáltatásokat tartalmazzák. A kiadványban az érdekelt vállalkozások, vállalkozók megjelenésére térítésmentesen van lehetőség. A kiadványba bekerülni a következő módokon lehetséges: 

Online, a közös mezőgazdasági honlapon az erre kialakított felületen,



a projekt keretében működtetett információs irodákban,



a szakmai napok részeként, minden alkalommal a „kisokos”-ban való megjelenéshez is lehet regisztrálni, illetve a szándékot jelezni és ezt követően személyes megkeresés során egyeztetik a megjelenést



az elérhető címanyagok alapján személyes megkeresés során felveszik a kapcsolatot a gazdálkodókkal, vállalkozókkal és egyeztetik a megjelenéseket. A személyes megkeresések emberi erőforrás igénye: 2 fő a Csengeri Kistérségben – 3 fő Szatmár megyében.

Célcsoport:



47


Terjesztés, elérhetőség:

A kiadványban szereplő vállalkozók a térségeik Projekt Információs Irodáiban vehetik át a saját példányukat. A fennmaradó példányok ugyanitt érhetőek el a további érdeklődők számára is. A megjelenést követően egy médiamegjelenés biztosítása mind a két térségben a kiadványról, kinek szól és mi a célja, valamint hogy hol vehető át. A meghirdetés a két térség 1-1 nyomtatott napilapjában, illetve 1-1 online hirdetés elhelyezése a két helyi elektronikus sajtó oldalain.


a megjelenéseket szervezők bérköltsége (5 fő) kiadvány tervezése, összeállítása és a nyomdai munkálatok költségei online regisztráció lehetőségének kialakítása a kiadvány meghirdetése




14 016 EUR

Gazdaklub (5 alkalom)

Kéthavonta megrendezésre kerülő esemény, amely személyes találkozóra, tapasztalatcserére és partnerség kialakítására ad teret. Célcsoport: A két térség mezőgazdasági területein működő mikrovállalkozások, kis- és közepes vállalkozások, illetve mezőgazdasági társaságok, termelőszövetkezetek, társulások, akik vagy a termesztésben vagy a feldolgozásban vagy az értékesítésben vesznek részt. Javasolt helyszín:

minden alkalommal a mezőgazdaság egy-egy al-ágazatát képviselő vagy abban az adott alágazatban valamilyen vonatkozásban résztvevő település adna helyszínt a rendezvénynek. Ezzel lehetőséget kapnak, hogy a vendég gazdálkodókkal, vállalkozókkal megismertessék a saját helyi specialitásokat. Például: Halmi - eper szezonban, Csenger – almaszezonban, Negresti-Oas, Szatmárnémeti, Tyukod.

Elvárt eredmény:

Egymás tevékenységeinek gyakorlatban történő megismerése és ezáltal az adódó együttműködési lehetőségek felfedezése és erre épülő partnerkapcsolatok kialakítása. Egymás térségeinek megismerése és a tapasztalatok cseréje legalább 3-4 üzleti lehetőség, partnerség kialakítását


48


eredményezheti, de ez lehet sokkal nagyobb szám is, az érdeklődők és résztvevők számától és nyitottságától függően. Felmerülő költségek:

Szervezés költségei  Helyszínbérlés, meghirdetés (6 alkalom)  Személyi jellegű költség/Bérköltség


5 872 EUR

Javaslatok a turizmusban rejlő kapcsolatok erősítésére 

A két település és környéke közös, turisztikai célpontjainak és rendezvényeinek összegyűjtése és programcsomagok kialakítása, kommunikálása - szórólap, honlap

Programcsomagok kínálata: A két térséget összefogó turista útvonalak, aktív és passzív kikapcsolódásra lehetőséget adó programok, kulturális, építészeti vagy éppen gasztronómiai értékek megismerésére „felfűzött” programok kialakítása és bemutatása. Javaslatok programcsomagokra: 1, Lazuljon el a Szamos-partján és töltődjön fel az „Avas Országában” 

A programcsomag a kikapcsolódás aktív és passzív formáira ad kínálatot.



Rekreáció és kikapcsolódás: a csengersima közelében található halastavakon horgászat,



Kirándulás, túrázás (trekking): a negresti környékén található hegyekben

2, a csengersimai templomok és az avasi skanzen látogatása A kialakított programcsomagok kommunikálása kétnyelvű prospektuson, és egy erre a célra létrehozott közös kétnyelvű turisztikai célú honlapon javasolt. A prospektusokat mind a két térség főbb intézményeiben (posta, önkormányzat) és a lakosság által látogatott főbb helyeken, valamint a turisztikai helyeken kihelyeznék. A honlap elérhetősége a prospektusokon is fel lenne tüntetve.

Elvárt hatás:

Erősödik a két település közötti idegenforgalom, nő a turisták száma és az itt töltött vendégéjszakák száma. Az első évben ennek mértéke legalább 20-30%.


49


Az egymás közötti idegenforgalom erősödése pozitívan hat a települések turisztikai szolgáltatási területein működő vállalkozások tevékenységére. A települések közötti kapcsolatok erősödése egy meghatározóbb jelenlétet tesz lehetővé a két település térségeinek idegenforgalmi kínálatában, például a turisztikai adottságaikat összekapcsoló termékcsomagokon keresztül („Lazuljon el a Szamos-partján és töltődjön fel az „Avas Országában”) Felmerülő költségek:

Személyi jellegű költségek – szakemberek a programcsomagok kialakítására Hirdetések egymás településein, térségeiben – közös szórólap Közös turisztikai honlap kialakítása




5 900 EUR – prospektus, 13 087 EUR – honlap

1-1 megjelenési lehetőség a települések nagyobb rendezvényein

Mind a két településen vannak a lakosság nagyrészét megmozgató rendezvények, falunapok (pl. Csengeri Almanapok vagy kirakodóvásár falunapon, Negresti környékén a Sambra Oilor Fesztivál). A rendezvények meghívott vendég-testvérvárosaként a két település főbb specialitásait képviselő vállalkozások, szolgáltatók bemutatkozhatnak egymásnak. Elvárt hatás:

A települések egymás közötti bemutatkozása lehetőséget ad a megismerkedésre, az ágazatban vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatásban működő vállalkozások bemutatkozási lehetőséget kapnak mind a potenciális fogyasztók/nagyközönség előtt, mind a másik település/térség vállalkozói előtt

Felmerülő költség:

a rendezvények szervezésének költségei tolmácsolási és fordítási költségek (igény esetén)


8 725 EUR



Projekt Koordinációs Központ

A feladatok menedzselésére és lebonyolítására javasolt egy Projekt Koordinációs Központ felállítása, mindkét településen ügyfélszolgálattal, amelyek az 1 éves időszak alatt irányítják és szervezik a lebonyolítást. Ennek becsült költségigénye: 34 027 EUR


50




Projekt „beharangozó”

A projekt elindulásakor javasolt egy nagyobb média-megjelenéssel számolni. A projekt „beharangozó” média-megjelenésének főbb céljai:  tájékoztatást ad a projekt céljáról és tervezett főbb lépéseiről,  meghirdetésre kerül a mezőgazdasági témájú honlap és az interaktív adatbázis, valamint a projekt weblap-címének közzététele  az elérhetőségek megadása a kapcsolatfelvételhez Becsült költségigény:

7 036 EUR

Az 1. számú melléklet tartalmazza a felsorolt együttműködési tevékenységek 1 évre lebontott ütemtervét. Az egyes tevékenységek és a hozzájuk rendelt költségek alakulását 1 évre lebontva a 2. számú melléklet tartalmazza. Az egyes tevékenységek során felmerülő költségek tételes részletezését a 3. számú melléklet mutatja be.


51


6 Szervezeti felépítés A kereskedelmi tervben javasolt tevékenységek megvalósítását a projektgazda, valamint a projektben közreműködő két partner menedzseli és felügyeli.

Projektgazda:

Szatmár Vidék Fejlesztése Nonprofit Kft. 4763 Ura, Tisza tanya Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Magyarország

Projekt tagok:

1, Negresti Oas város Önkormányzata 445200 Negresti-Oas, Victoriei u. 95-97. Szatmár megye, Románia 2, Csengersima Község Önkormányzata 4743 Csengersima, Kossuth u. 62. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Magyarország

Az operatív feladatok végrehajtására javasolt egy Projekt Koordinációs Központ felállítása, mindkét településen ügyfélszolgálat működtetésével, az alábbiak szerint: Projekt Koordinációs Központ felállítása (1 évre tervezve) Helyszínek:

Csengeri Önkormányzat keretén belül elkülönített iroda, Negresti Oas-i Önkormányzat keretén belül elkülönített iroda

Tevékenység:

A projektben elfogadott és vállalt, az együttműködéseket erősítő és harmonizáló tevékenységek szervezése, menedzselése és lebonyolítása Az érdeklődő információnyújtás

vállalkozók,

gazdálkodók

számára

A projekt során felmerülő adminisztrációs, jelentési és elszámolási kötelezettségek lebonyolítása A térségek képviselete a különféle fórumokon A projektekben érdekelt tagtelepülések, vállalkozókkal való folyamatos kapcsolattartás Információ nyújtása a szolgáltató iroda tevékenységekről és azok eredményességéről

szervezetek, által

végzett

Adatbázis felállítása és karbantartása


52


A rendszeres szakmai találkozók szervezése, meghirdetése és lebonyolítása Erőforrás igény:

1-1 fő menedzsment a két térségből, akik irányítják, szervezik, átfogják az egész tevékenységet 1-1 fő az irodák működtetésére és a feladatok lebonyolítására

Beruházás igény: (eszközbérlés)

az irodák felszerelése elektronikus eszközök biztosítása (számítógép, mobiltelefon)


53


7 Pénzügyi Terv A pénzügyi terv az Operatív Tervben felvázolt tervezés, javasolt tevékenységek és becsült felmerülő költségeik alapján készült. A projekt pénzügyi tervezése az indításának időpontjától számított egy éves időszakot fedi le, és a javasolt tevékenységek költségeinek tervezését mutatja be. Költségek tervezése (1 évre vonatkozóan) Kiadások költségnemek szerint

EUR

Marketing jellegű anyagok

4 155

Üzemletetéshez kapcsolódó anyagok

4 497

Anyagköltségek összesen

8 651

Marketing jellegű szolgáltatások

65 610

Üzemeltetéshez kapcsolódó szolgáltatások

28 758

Szolgáltatások költségei összesen

94 368

Személyi költségek

31 208

Személyi költségek

31 208

Egyéb felmerülő költség és tartalék

2 517

Egyéb felmerülő költség és tartalék

2 517

Mindösszesen

136 744

A javasolt projekt összköltsége: 136 744 EUR. A végleges összeg attól függően módosulhat, hogy mely javasolt tevékenységek kerülnek konkrét megvalósításra. A projekt beindításának első lépése a Projekt Koordinációs Központ felállítása, mindkét településen ügyfélszolgálat működtetésével. Az 1 éves időszak alatt 2 fő irányítja és szervezi a projekt főbb lépéseit, valamint 2 operatív munkatárs elvégzi a projekt egyes lépéseihez tartozó tevékenységeket. A projekt elindulásakor javasolt egy nagyobb média-megjelenéssel számolni. A projekt „beharangozó” média-megjelenésének főbb céljai:  tájékoztatást ad a projekt céljáról és tervezett főbb lépéseiről,  meghirdetésre kerül a mezőgazdasági témájú honlap és az interaktív adatbázis, valamint a projekt weblap-címének közzététele  az elérhetőségek megadása a kapcsolatfelvételhez Ezen felül még további két tevékenységnél javasolt a helyi sajtóban (nyomtatott és online) hirdetések megjelentetése: az egyes szakmai napok időpontjának és programjának Kereskedelmi Terv – Csengeri Kistérség és Szatmár megye, 2013

54


közzétételére, illetve a mezőgazdasági témájú szakmai „kisokos” elkészítéséről és a benne való megjelenés feltételeiről szóló tájékoztatás esetében. A mezőgazdasági szakmai „kisokos” összeállításában a projekt iroda munkatársain kívül további 5 fő külsős szervező munkatárs költségeivel számoltunk, akik fő feladata a potenciális vállalkozók megkeresése és a kiadványban való megjelenés egyeztetése. Az elkészült honlapok ismertségét és látogatottságát a honlapok elérhetőségének megadásával és linkelési lehetőségek kialakításával lehet növelni a fontosabb helyi tartalomszolgáltatók oldalain, szakmai gyűjtőoldalakon. Ezek várható költségeit a honlapok meghirdetése címszó alatt terveztük be. Az egyes tevékenységek és a költségeik éven belüli eloszlását a csatolt 2. számú melléklet tartalmazza. A költségek részletes tervezését a 3. számú melléklet mutatja be. A projekt személyi jellegű költségei a projektet irányító menedzsment számára megajánlott tiszteletdíjakat, valamint az irodák működtetését és a kapcsolódó feladatokat ellátó 2 fő bérjellegű költségeit tartalmazzák. Ide tartoznak ugyanakkor a szakmai rendezvények felkért előadóinak díjai is. A szolgáltatások költségei tartalmazzák az egyes tevékenységekhez tartozó marketing jellegű költségeket (például a médiában való hirdetések), a honlapok tervezésének és üzemeltetésének költségeit, a javasolt rendezvények szervezésének és lebonyolításának költségeit, valamint olyan egyéb, az üzemeltetéshez kapcsolható költségeket, mint például a fordítások költségei, a meghívott szakmai előadók utazásának és ellátásának költségei, vagy a cserelátogatásokhoz kapcsolódó szállítási és ellátási költségek. Az anyagjellegű költségek elsősorban a hirdetések és kiadványok megjelenéséhez kapcsolódó munkálatok és a projekt iroda működtetéséhez kapcsolódó költségeket jelentik. Az egyéb felmerülő költségek az előre nem látható események finanszírozására képzett tartalékok.

Várható eredmények, hatások: 

A tematikus honlap és az online adatbázis felállításának és működtetésének eredményeként egy legalább 50 vállalkozás adatait tartalmazó adatbázis, interaktív felülettel.



Az online adatbázis, a szakmai napok, cserelátogatások, gazdaklubok által nyújtott lehetőségeket kihasználva az ezeken résztvevők legalább 10%-ka hozzon létre egymással partneri, kereskedelmi kapcsolatot.



A turizmus támogatására javasolt tevékenységek hatására legalább 15-20%-kal emelkedjen a régió turisztikai szolgáltatásait igénybe vevők száma, az egymás térségeibe látogató turisták száma.


55


FORRÁSJEGYZÉK http://szatmarmegye.szatmar.ro www.csenger.hu www.negresti-oas.hu http://www.szatmarikisterseg.hu http://www.nord-vest.ro/ http://www.mdrl.ro/ http://www.runv.ro http://www.euvonal.hu http://www.cb-forum.eu http://www.vati.hu www.europa.eu http://www.romanianmonasteries.org/ro/maramures http://www.ksh.hu http://statistici.insse.ro http://www.termeszetvedelem.hu http://umvp.eu www.turizmusonline.hu http://mek.oszk.hu http://videkstrategia.kormany.hu http://europa.eu http://www.magyar-hirlap.ro http://tourism-cluster-romania.com http://szbkorhaz.hu http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tag00102.html http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/tourism/index_en.htm http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=227 http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=7299 www.itthon.hu www.turizmusonline.hu http://www.mdrl.ro/_documente/publicatii/2007/brosura_hg.pdf http://www.management.ase.ro/reveconomia/2008-1/4.pdf http://www.szilvaut.hu http://www.nord-vest.ro/ http://www.frissujsag.ro http://www.kelet.hu http://www.szon.hu http://videkstrategia.kormany.hu/ http://szatmarmegye.szatmar.ro/url/rendezvenyek http://szbkorhaz.hu/korhaz/bemutatkozas/ http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/videkfejlesztesert-felelosallamtitkarsag/hirek/ Központi Statisztikai Hivatal kiadvány – Mezőgazdaság, 2012 Központi Statisztikai Hivatal kiadvány – Jelentés a turizmus 2011. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal kiadvány – Turizmusfejlesztés a Regionális Operatív Programokban Román Statisztikai Hivatal kiadvány – Románia számokban, 2012 Román Statisztikai Hivatal kiadvány – Statisztikai évkönyv, 2012 Kereskedelmi Terv – Csengeri Kistérség és Szatmár megye, 2013

56

Határon átnyúló gazdasági, kereskedelmi együttműködések erősítése és harmonizálása a szatmári térségben

Recommend Documents