A REGIONAL COOPERATION MANAGEMENT 2014 PROJEKT ÉS AZ AUSZTRIAMAGYARORSZÁG HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 20072013 KÖZÖS SZAKMAI KONFERENCIÁJA „HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG 20142020 – JÖVŐBENI TÉMÁK ÉS LEHETŐSÉGEK“
2013. április 03., szerda 09.30-16.00 óra
HOTEL SOPRON 9400 Sopron, Fövényverem u. 7.
1. oldal
A rendezvény háttere A rendezvény a RECOM HU-AT 2014 és az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 közös szervezésében valósult meg. Célja, a következő programozási időszak súlypontjainak és prioritásainak régiós stakeholderekkel való egyeztetése volt, hogy ezáltal a lehetséges kedvezményezettek a prioritások kiválasztásának részesei lehessenek.
Célok és tematikus fókusz A délelőtt folyamán Ernst Holzinger (Osztrák Köztársaság Szövetségi Kancelláriahivatal IV/4. Osztálya) előadásában felvázolta a határon átnyúló projektek európai kereteit. A programozási folyamat szakértői, Hannes Schaffer (mecca) és Lunk Tamás (Vital Pro Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft.) a következő programozási időszak súlypontjairól és prioritásairól beszéltek, melyek a későbbiek során részletesen is megvitatásra kerültek. A délutáni program munkacsoportjai a jövőbeli program lehetséges prioritásai alapján kerültek kialakításra, résztevőit a meglévő RECOM tematikus hálózatok szervezetei és egyéb érdeklődő szervezetek, intézmények alkották. A 20-35 fős csoportok résztvevői a határ két oldaláról érkeztek. A moderátorok bevezetőit követően a következő három kérdés került az egyes csoportokon belül megvitatásra: • • •
Egyértelmű-e a prioritás tartalma? Kiegészítések, javaslatok? Melyek a prioritás fő kihívásai? – Ezekre melyek a lehetséges válaszok határon átnyúló szemszögből? Lehetséges tevékenységek és projektjavaslatok – üzenetek a programozó csoport számára
Résztvevők A konferencia közel 200 osztrák és magyar résztvevője a 2014-2020-as Program szempontjából releváns szervezetekből, intézményekből tevődött össze. Az adminisztratív szintet képviselő intézmények és a programozócsoport tagjai mellett jelen voltak a RECOM hálózat tagjai, a projektek képviselői és egyéb téma iránt érdeklődő szervezetek. A résztvevők egyetértettek abban, intenzív párbeszéd nélkül fennáll a konzisztens és logikusan felépített pragmatikus finanszírozási eszköz perspektíva nélkül.
hogy a programozás és a megvalósítói szint közötti veszélye annak, hogy a következő Program, vagy bár lesz, de megvalósítók nélkül marad, vagy csak egy lesz a határtérség kívánalmaihoz, határon átnyúló
2. oldal
Program 09:30_Regisztráció 10:00-12:00 _ Európai keretrendszer és a következő programidőszak prioritásai • Köszöntő - Breznovits István (Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.), Tatjana Paar (Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Irányító Hatósága), Andreas Weiß (Regionalmanagement Niederösterreich, RECOM Vezető Partner) • A határon átnyúló projektek európai uniós keretei - Mag. Ernst Holzinger (Osztrák Köztársaság Szövetségi Kancelláriahivatal IV/4. Osztálya) • Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020-as programidőszak lehetséges súlypontjai és prioritásai - Hannes Schaffer (mecca Consulting), Lunk Tamás (Vital Pro Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft.) • A regionális kihívások _ Regionális fejlesztési súlypontok és stratégiák – elemzések, dokumentumok és folyamatok - Programterület osztrák oldala: DI Karl Reiner (ÖAR Regionalberatung GmbH), Programterület magyar oldala: Győrffy Gábor (NyugatPannon Nonprofit Kft.) • Kérdések és válaszok 12:30-13.30 _ Ebéd 13:30-15:00 _ Regionális kihívások A prioritások és lehetőségek valószínűségének vizsgálata. Hogyan dolgozzunk egy jövőbeni keretrendszerben? Megfelelőek a regionális stratégiák? • •
• • •
1.WS: Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése, beleértve a környezet, forrás- és energiahatékonyság témáját Moderátor: Dr. DI Hannes Schaffer - mecca Consulting 2.WS: A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása, beleértve a fenntartható közlekedés és mobilitás témáját Moderátor: Polgár Tibor - Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. 3.WS: Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása, beleértve az oktatás, képzés és munkaerőpiac témáját Moderátor: Leo Baumfeld - ÖAR Regionalberatung GmbH 4.WS: A KKV-k versenyképességének fokozása, beleértve a kutatás és innováció (beleértve a KKV-k innovációja) témáját Moderátor: Győrffy Gábor - Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. 5.WS: Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése Moderátor: DI Karl Reiner - ÖAR Regionalberatung GmbH
15:00-16:00 _ Összefoglalás: Üzenetek megfogalmazása a Program és a régiók számára, következő lépések
3. oldal
1.WS: Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése (6. prioritás), beleértve a környezet, forrás- és energiahatékonyság témáját Moderátor: Hannes Schaffer, mecca Consulting
Általános információk A munkacsoportot 20 résztvevő alkotta. A résztvevők kétharmada Ausztriából, egyharmada Magyarországról érkezett. A csoport résztvevői közt voltak programozócsoport tagok, RECOM hálózati tagok, programszervek képviselői, valamint olyan szervezetek, melyek más határon átnyúló programokban is aktívan részt vesznek. Majdnem minden résztvevőnek volt már ETE projekt tapasztalata. Kérdés: Egyértelmű-e a prioritás tartalma? Kiegészítések, javaslatok? A csoportban egyetértés volt azon tekintetben, hogy a kiválasztott beruházási prioritások kellő mozgásteret és lehetőséget hagynak az egyes projektelképzeléseknek. A csoport számára a legfontosabb kiindulópont az „Erőforrások fenntartható felhasználása” volt. A 6.c) beruházási prioritás teret enged a kockázatmegelőzés és az árvízvédelem témájú kezdeményezéseknek (pl. a Lajtán, Rábán). A 4.c) beruházási prioritás kiegészítésre kellene, hogy kerüljön az „energiatárolás és elosztás” témájával. Azok a területek, melyekre fókuszálni kellene, vastagon kiemelésre kerültek:
1.
6.b) A vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási igényeinek kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében 6.c) A kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése 4. oldal
6.d)A biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, talajvédelem és- helyreállítás, és az ökoszisztemaszolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA 2000-t és a zöld infrastruktúrákat is 6.f) Innovatív technológiák támogatása a környezetvédelem és az erőforráshatékonyság fokozása érdekében a hulladék- és vízgazdálkodási ágazatban, a talajvédelem területén és a légszennyezettség csökkentése érdekében
Nagy jelentőséget tulajdonítottak a résztvevők a környezetvédelem területén a képzés és továbbképzés témájának. Kérdés: Melyek a prioritás fő kihívásai? – Ezekre melyek a lehetséges válaszok határon átnyúló szemszögből? A csoport meglátása szerint a határtérségben nagy együttműködési potenciál rejlik a Víz Keretirányelv, az Árvízi Irányelv, és a Hulladék Keretirányelv közös megvalósítsa tekintetében. Ezek megvalósítása nemzeti szintű feladat, a közös erőfeszítések egyesítik az erőforrásokat. 2.
A jelenlegi programperiódusban kevés a magyar vezető partnerrel rendelkező projekt. A magyar résztvevővők véleménye szerint ezt a kevés tapasztalat és a kis számú lehetséges projektgazda indokolja. A résztvevők véleménye azonban egységes volt azzal kapcsolatban, hogy ez a helyzet sokat javult. A projektek közös megvalósításának nehézségeként értékelte a csoport a nagy adminisztrációs különbségeket a központilag kormányzott Magyarország és a föderalisztikus Ausztria között. Kérdés: Lehetséges tevékenységek és projektjavaslatok – üzenetek a programozó csoport számára A jövőbeni projektek jobb lebonyolítása érdekében biztatták a résztvevőket annak átgondolására, hogy mit tehetnek a projektgazdák, annak érdekében, hogy a tevékenységeik megvalósítását az adminisztráció is gyorsabban lekövethesse. Ehhez a szerződéskötéstől a projektzárásig tartó projektciklust a következő szakaszokra kellene osztani: benyújtás, projektkiválasztás, projektmegvalósítás, projektellenőrzés és projektzárás. Ezen modulok gyenge pontjait mind az adminisztratív oldal, mind a projektmegvalósítói oldal elemezhetné, és azokra javító szándákkal módosítási javaslatokat tehetne. 3.
A programozó csoport által a 4-es és 6-os beruházási prioritások tervezett integrációjára inkább kritikusan tekintett a csoport. A résztvevők véleménye szerint a 6.f) beruházási prioritás (Innovatív technológiák támogatása a környezetvédelem és az erőforráshatékonyság fokozása érdekében a hulladék- és vízgazdálkodási ágazatban, a talajvédelem területén és a légszennyezettség csökkentése érdekében) elegendő teret ad a 4.a), 4.c) és 4.f) beruházási prioritások integrálására. Jövőbeni prjektek lehetséges témájaként a következő ötletek hangzottak el: •
Szigetelőanyagok hazai erőforrásokból 5. oldal
• •
Energia-önellátás („300-as ház“, „365-ös ház“, Smart régiók, energieamodellrégiók, energiamegbízott a magyar települések számára) A résztveveők nagy jelentőséget tulajdonítottak a környezetvédelem területén a képzésnek és továbbképzésnek. Projekt továbbfejlesztési lehetőséggel a „0 Waste Academy“
6. oldal
7. oldal
2.WS: A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása (7. prioritás), beleértve a fenntartható közlekedés és mobilitás témáját Moderátor: Polgár Tibor, Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
A munkacsoport munkájában kb. 25 fő vett részt. A résztvevők határon átnyúló projektek partnerei, RECOM hálózati partnerek és programozó csoport képviselői voltak. 1. Kérdés: Egyértelmű-e a prioritás tartalma? Kiegészítések, javaslatok? A munkacsoport közös véleménye: • •
Kisméretű infrastrukturális beruházások a 7/b Szoft intézkedések (tervek, tanulmányok, közlekedési szolgáltatások, ökomobilitás stb) pedig a 7/ b,c,d beruházási prioritásnak megfelelnek, további kiegészítés nem szükséges.
2. Melyek a prioritás fő kihívásai? – Ezekre melyek a lehetséges válaszok határon átnyúló szemszögből? Közös diszkusszió megállapításai konszenzussal: Keretfeltételek: • •
AT: korlátozott számú potenciális projektgazda jellemzi a prioritást, A beruházási igényekhez képest erősen korlátozott várható költségvetés a programban 8. oldal
•
Jó alapot jelentenek az AT-HU program eddigi története, projektjei, partnerségei a következő időszakhoz (pl. GREMO)
1. Kihívás: Rendszerszerű megközelítés megvalósítása a határmenti közlekedés-fejlesztésben. Logikailag ide tartozó kihívások: a. Kihívás: Szűk keresztmetszetek feloldása: a munkacsoport közös véleménye, hogy kisméretű, a rendszerszerű megközelítésbe illeszkedő infrastruktúrafejlesztéseket támogatni kell a programban b. Kihívás: GREMO projektben azonosított intézkedések megvalósítása c. Kihívás: Koordináció: Fejlesztések, közlekedés-szervezés ill. a közlekedés-szervezés hátterének harmonizálása: adatbázisok, információs és menedzsment rendszerek 2. Kihívás: Stabil határon átnyúló közlekedési kapcsolatok megteremtése, regionális központok jobb elérhetősége a. Kihívás: Tömegközlekedési kapcsolatok fejlesztése b. Kihívás: Dolgozók, diákok ingázása c. szűk keresztmetszetek feloldása, Gremo intézkedések, mint fent 3. Kihívás: Közlekedési attitűdök átalakítása a tömegközlekedés, ökomobilitás irányába 3. Kérdés: Lehetséges tevékenységek és projektjavaslatok – üzenetek a programozó csoport számára Közös diszkusszió megállapításai konszenzussal: 1. Ágfalva-Schattendorf-Loipersbach kapcsolat fejlesztése (javasolta: Schattendorf) 2. Mosonmagyaróvár-Sopron kapcsolat fejlesztése Pamhagenen keresztül - tömegközlekedési relevanciával (javasolta: Kisalföld Volán) 3. Határon átnyúló utas tájékoztatási rendszerek - az egyes közlekedési kínálatok rendszerszerű összekötése 4. GYSEV: Intermodális csomópontok, P+R központok fejlesztése, AT rendszerekkel való összekötése 5. GYSEV: Közös Közlekedési Szövetség kialakítása 6. Kerékpáros közlekedés: a. GREMO projektben azonosított intézkedések megvalósítása b. EuroVelo hálózat részeinek, ill. hozzá való kapcsolódás fejlesztése c. Településközi alapvető kapcsolatok fejlesztése d. NextBike (NÖ, BGLD) hálózat kiterjesztése 7. Vasút: a. Pilotprojekt: Bécs-Eisenstadt-Jennersdorf-Szentgotthárd (-Körmend-Güssing tömegközlekedési bekötésével) b. Pamhagen – Fertőszentmiklós – Neusiedler See Bahn ??? –nem alakult ki egyértelmű közös álláspont a munkacsoportban c. Szombathely-Oberwart – tervezési tevékenység d. Sopron-Eberfurt - tervezési tevékenység e. Szombathely –Oberpullendorf - tervezési tevékenység??? –nem alakult ki egyértelmű közös álláspont a munkacsoportban, AT számára csak hosszú távon cél.
9. oldal
10. oldal
3.WS: Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása (11. prioritás), beleértve az oktatás, képzés és munkaerőpiac témáját Moderátor: Leo Baumfeld, ÖAR Regionalberatung GmbH
Általános információ A csoport munkájában kb. 35-en vettek részt. A hozzászólások alapján a vitában több osztrák, mint magyar résztvevő vett részt. A résztvevők közül kb. 6-an a programelőkészítésben személyesen is részt vesznek. A csoportot a nagyságának megfelelően az érdekek és érdeklődési területek sokszínűsége jellemezte. 1. Kérdés: Egyértelmű-e a prioritás tartalma? Kiegészítések, javaslatok? A műhelymunka kezdetén a résztvevők csalódásukat fejezték ki amiatt, amiért sem a munkaerőpiac, sem a képzés nem jelenik meg önálló tematikus célként. Emellett azonban elhangzott, hogy a munkaerőpiac és a képzés témája, horizontális témaként minden más tematikus célba integrálható, ezen túl pedig más alapokból (p.l.: ESZA), programokból is támogatható. A szoft-témák azoban ezen prioritásban is helyet kaphatnak. A tematikus cél értelmezésére vonatkozó kérdések tisztázását követően pár, a témát érintő kihívásról esett szó. 2. Kérdés: Melyek a prioritás fő kihívásai? – Ezekre melyek a lehetséges válaszok határon átnyúló szemszögből?
11. oldal
Elsőként a két ország különböző jogi háttere került megemlítésre a kihívások között, melynek a regionális és helyi szintű együttműködésekre jelentős kihatása van. Ezzel kapcsolatosan meg kell várni az új struktúrák kialakulását (elsősorban Magyarországon), hogy tisztábban láthassunk. Épp azok a hivatalok működnek rutinokkal, melyek a térségi szereplők számára kockázatkerülő karakterrel bírnak (kell, hogy bírjanak). Ebbe a helyzetbe az új rutinok bevezetéséhez a 11. prioritás esélyt jelenthet, lépésenként új lehetőségek nyitására. A résztvevők megjegyezték, hogy jelenleg mind az iskolai, mind az iskolán kívüli területen hiányzik a tapsztalatcsere, ezért nagy kihívást fog jelenetni egy tapasztalatcserén túlmutató közös fejlesztési projekt létrehozása és megvalósítása. Épp ehhez kíván az új program hozzájárulni , mely nem implicit hatást elérő tapasztalatcseréket támogató alapfinanszírozás lesz, hanem sokkal inkább offenzíven, eredmények elérésére kíván törekedni. 3.Kérdés: Lehetséges tevékenységek és projektjavaslatok – üzenetek a programozó csoport számára Lehetséges tevékenységekként a következő területek kerültek megnevezésre: •
Mivel a nyelv továbbra is akadályát képzi az együttműködéseknek, olyan kezdeményezéseket kellene támogatni, amelyek segítenek ezen korlát leépítésében, emellet túllépnek egy egyszerű nyelvi képzésen.
•
Az európaszerte modellként elismert duális képzési rendszert, mely erősíti a szakmai orientációt és egyben átjárást tesz lehetővé a magasabb szintű szakmai képzés felé, a figyelem központjába kellene helyezni. A képzést és továbbképzést határon átnyúlóan jobban intézményesíteni kellene. A cél egy munkapiaci igényeknek megfelelő képzési rendszer kialakításához való hozzájárulás lenne.
Végezetül megemlítésre került a kisprojekt alap lehetősége, melynek megvílósíthatósága azonban az eddigi tapasztalatok alapján kétséges.
12. oldal
13. oldal
4.WS: A KKV-k versenyképességének fokozása (3. prioritás), beleértve a kutatás és innováció (beleértve a KKV-k innovációja) témáját Moderátor: Győrffy Gábor, Nyugat-Pannon Terület és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
Résztvevők száma: kb. 30-35 fő, nagyjából 2/3-os arányban osztrák többség. Mik azok a területek, amelyekre a közös együttműködések során a program nem adott keretet? Mi nem volt lehetséges? -
-
Megfelelő cégek hiánya az ETE során (példa: osztrák Állatorvosi Egyetem: eredetileg egy magyar céggel voltak szoros kapcsolatban, de a cég „kiszállt” a projektből, mert az a cég számára nyereséggel járt volna, így egy egyetemmel sikerült partnerséget kialakítani.) Igény a képzésre (Szentgotthárd polgármester: a nagyvállalati érdekek irányítják a KKV-kat, mely a képzésekre és a munkaerőre is hatással van. Ezek a képzések általában drágák, így a szakiskolák és a KKV-k számára megfizethetetlen. Fontos megjegyezni, hogy a megfelelő minőségű képzésre nincs is igény a KKV szektor részéről.
A tapasztalatok alapján van-e olyan terület a program eljárásrendjében, változást/változtatásokat igényel? Van-e konkrét ajánlás a program részére? -
ami
A program jelenleg nyomon követő és szankcionáló, nem pedig tanító/mentoráló jellegű (az ellenőrzés valóban fontos, de az is, hogy „hol húzzuk meg a határokat”.) Sokszor változó szabályozási és elszámolási környezet
14. oldal
-
-
Az állandósuló adminisztratív munka növekszik (a valós, tartalmi elemekre már kevés kapacitás jut.) Egyszerűsítés (költségvetés, ajánlatkérés, elszámolás, kifizetés tekintetében mindenképp.) Előleg/Cash flow kérdése? Speciális, esetenként drága képzések finanszírozására lesz lehetőség? (a nemzetközi piacokon való részvétel, kijutás támogatandó tevékenység, így esetleg egy osztrák képzési rendszerben való részvétel támogatandó lehet.) Eddig volt olyan támogatás, ami a KKV-k közvetlen gazdasági támogatására irányult. A következő időszakban lesz rá lehetőség? (Sabine Zimmermann: Nehezen elképzelhető.) Egy jobb, hatékonyabb szabályozási rendszer létrehozása Van olyan támogatás, amelya K+F infrastruktúra-fejlesztésre és képzésekre is irányul? Vállalatok számára szemináriumok szervezése
Mik jelenhetnek meg a következő periódusban? Mik a legnagyobb kihívások a gazdaságfejlesztés számára a következő 7 évben a határtérségben? -
-
-
-
Óriási gazdasági/fejlettségbeli különbségek figyelembe vétele (problémát jelentett, hogy ugyanazt akarta, ugyanaz a tartalom volt a határ mindkét oldalán, és ez irreális. Ezeket a különbségeket igenis figyelembe kell venni!) A K+F tevékenységek és a KKV-k praktikus „egymásra találása” (gyakran túl magasra teszik a lécet a KKV-k a K+F tevékenységeket illetően.) Az ETE program valódi minőségi értéktöbbletének megtalálása (hogy a pályázni vágyók valóban a megfelelő kapacitásokkal, és érdekekkel pályázzon az ETE programon belül. Tehát fontos, hogy tisztában legyenek azzal, hogy a program milyen többletértéket tud nyújtani, mint a mainstream projektek. Ehhez fontos még megjegyezni, hogy egy területi egységen belül a programok szinte „versenyeznek” egymással, így fontos lenne meghatározni az ETE program specializációját, értéktöbbletét, előnyeit a pályázók számára. Egy osztrák fél szerint az ottani KKV-k közül mindössze kb. 5% képes az ETE programokra pályázni, mert a többi túl kicsi, vagy a technológiai/fejlettségbeli különbségek miatt nem tud megfelelő pályázatban részt venni. Ez alapján felmerül a kérdés: nem a 95%-ot kellene jobban támogatni? Hiszen ez a 95% fejlődése magával „húzhatná”a többi KKV fejlődését. Bécs szemszögéből fontos lenne a „territoriális nézet”, azaz hogy nagyobb városok összefogásával –Győr és Bécs pl.fejlesztéseket véghezvinni, így a nagyvárosi körzet fejlődése húzza magával a rurális területek fejlődését.) Hálózati alapú fejlesztések harmonizációja a megfelelő közvetítő szervezetek/emberek segítségével (nem csak a saját üzleti érdekek figyelembe vétele, hanem a hálózati fejlődés fontos. Ugyanez igaz a területi szintekre is, ne csak a saját terület, hanem a programterület is fejlődőképes legyen. A folyamatokban fontos szerepet kell kapnia a megfelelő közvetítő szervezeteknek.) A vállalatok tényleges igényeinek a felmérése A már meglévő infrastruktúra hatékony felhasználása (sok esetben már a partnerségek, hálózatok is kialakultak, illetve fontos a folyamatosság is- pl. többéves finanszírozás.) Innováció, mint fogalom tisztázása (mi számít innovációnak a KKV-k számára? Képzések? Ipari parkok együttműködése? Új módszerek kidolgozása/ vagy azok átvétele? Az innovatív
15. oldal
-
KKV-k felkeresése és bevonása a folyamatokba, ők -vagy a velük kapcsolatot tartó közreműködő szervezetek- mintegy innovatív bázist alkotva akár tanácsokat adhatnak stb.) ún. „harmadik piac” szerzése (a partnerek piacra való közös termelése) Ez a tematikus prioritás (3.) teret adhat az alkalmazott kutatásoknak
Yvonne Brodda kiegészítése az emlékeztetőhöz: 1.Kérdés: Egyértelmű-e a prioritás tartalma? Kiegészítések, javaslatok? Az egyetemek és kutatóintézetek innovációs tevékenységének támogatása mellett a kis- és közép vállalkozások támogatása is szükséges (pl.: vállaltok közötti tudástranszfer keretében, ahol akár egészen egyszerű dolgokról is lehet szó, melyek a vállakozás számára nagy változást jelenthetnek) • A 3. prioritásba a vállalatok csak akkor kerülnek közvetlenül bevonásra, ha a határon átnyúló együttműködés egyértelműen azonosítható. Az új program is elsősorban a gazdasági egyesületek szintjén történő együttműködések továbbfejlesztésének támogatásáról szól (pl. a turizmus területén pl. a régiómarketing belefér, de a vállalatok közvetlen reklámja a versenyszabályok miatt már nem). • A programban az alapkutatás nem támogatott tevékenység, támogatott viszont az alkalmazott kutatás, amelynek közvetlen hasznosulása van a régióban. Ezen túlmenően – ahogy eddig is – támogathatóak lesznek az egyetemek és a kutatóintézetek együttműködései – tehát nem csak kis és közép vállalkozásokhoz kapcsolódó-, ill. innovációs témákkal. • Amennyiben egy erős bilaterális, regionális haszon azonosítható, abban az esetben kutatási infrastruktura feljesztés is támogatható? (De semmi olyan, ami a 7. Keretprotgramba tartozik.) 2. Kérdés: Melyek a prioritás fő kihívásai? – Ezekre melyek a lehetséges válaszok határon átnyúló szemszögből? • •
•
A vállalkozásoknak tisztán kell látniuk, hogy az ETE progam mivel tud hozzájárulni a vállalkozások versenyképességéhez. Más esetben nem fognak magukra vállalni az adminisztratív terhet. Melyek a valós együttműködési szükségleteik a vállalkozásoknak? A szükségletek nagyon különbözőek, különösen magyar és osztrák oldali összehasonlításban. Ezzel kapcsolatban a létező gazdasági platformok és a helyi gazdasági egysületek sokat segíthetnek (a projektfejlesztésben): ők általában tisztában vannak vele, hogy melyik régiónak milyen vállalatokra van szüksége, ill. hogy melyek a vállalatok szükségletei. Ezen okból kifolyólag az intermediáris intézmények közötti együttműködések kiterjesztését és tartalmi továbbfejlesztését kellene támogatni. A projektek megvalósítása során az a probléma lépett fel, hogy bár ésszerű, de adminisztratív oldalról problémás egy létező klaszter minden vállalkozásának megszólítása, ha az a programterületen kívülre nyúlik.
3. Kérdés: Lehetséges tevékenységek és projektjavaslatok – üzenetek a programozó csoport számára 16. oldal
Fontos lenne • a szakemberek képzése, továbbképzése, mivel annak piaci ára a kis- és középvállalkozások számára sokszor megfizethetetlen • azon képzési formák támogatása, amely Magyarországon még nem létezik • gazdasági területen az intézményesített infrastruktúra (gazdasági egyesületek stb.) és a kis- és középvállalkozás hálózatok támogatásának a folytatása; ezeket határon átnyúlóan jól kellene koordinálni a vállalatok jobb elérhetősége érdekében • a határon átnyúló együttműködést igénylő területek felmérése, know-how és szereplők szempontjából, a megfelelő emberek közötti kapcsolatok megteremthetősége érdekében. Ebbe többet kellene invesztálni, és a Programnak is pro-aktívnak kellene lennie.
17. oldal
18. oldal
5.WS: Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése (6. prioritás) Moderátor: Karl Reiner, ÖAR Regionalberatung GmbH
Általános információ A munkacsoportot 25 résztvevő alkotta. A résztvevők negyede Magyarországról érkezett. Majd minden résztvevő rendelkezett már tapasztalattal az ETE projektek területén. A csoprotban sok aktív, érdeklődő szervezet vett részt. Az 5. munkacsoport különleges volt abból a szempontból, hogy abba elsősorban a turizmus és a környezetvédelem területéről kerültek szereplők meghívásra. A turizmus a 2014+ időszakban azonban nem szerepel súlyponti témaként. A „Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése“ tematikus céllal elsősorban az 1. munkacsoport foglalkozott. Az 5. munkacsoport célja annak szétválasztása és megvitatása volt, hogy adott témák közül, mely tevékenységek támogathatóak, ill. hogy azok melyik tematikus célhoz tartoznak. 1. Kérdés: Egyértelmű-e a prioritás tartalma? Kiegészítések, javaslatok?
A bevezető vitát követően gyorsan világossá vált, hogy a turizmus témák többsége nem illeszkedik közvetlenül a 6. prioritás témáihoz. Az osztrák Lebensministerium egy képviselője erre többször is felhívta határozottan a figyelmet.
19. oldal
2. Kérdés: Melyek a prioritás fő kihívásai? – Ezekre melyek a lehetséges válaszok határon átnyúló szemszögből?
Alapvető kihívást fog jelenteni, hogy a turisztikai tevékenységek hol találják meg a helyüket az új programban. Keresztmetszeti témaként különböző tematikus célhoz is integrálható: Így a vállalati energiahatékonyság a 3. tematikus célhoz (KKV-k versenyképességének fokozása); a természeti környezetgazdálkodás a natur-/nemzeti parkokban a 6. tematikus célhoz (Környezetvédelem és erőforrások hatékonyságának elősegítése); a kulturális örökséghez kapcsolódó tevékenységek; fenntartható turisztikai mobilitás a 7. tematikus célhoz (A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása); stb. Ez tehát azt jelenti, hogy az elhangzott témák nem speciálisan a 6. prioritás alá tartoznak. Elvárás, „okos“, jó projektek fejlesztése, melyek az eddig megvalósult határon átnyúló projektek tapasztalatait is felhasználják. A magyar tapasztalatok alapján, a meglévő/folyamtban továbbfejlesztésére, javítására is szükség lenne.
lévő
kezdeményezések
A természeti és kulturális örökség területén meglévő kínálat határon átnyúló módon kevésbé került ezidáig hasznosításra, ezen kínálat és potenciál erőteljesebb kommunikációja jövőbeli kihívásnak tekintendő. 3. Kérdés: Lehetséges tevékenységek és projektjavaslatok – üzenetek a programozó csoport számára
A turisztikai tevékenységek/infrastruktúra „transzfer eszköz“-nek is tekinthetőek a természeti/kulturális adottságok tudatosításának a támogatásához, mind a lakosság, mind a határtérségbe látogatók számára. Ezzel pozitív hozzájárulás teljesíthető a környezetvédelemhez: pl.: határon átnyúló kerékpárutak/kerékpárkölcsönzőrendszerek (pl.: „Nextbike“), hosszútávú túraútvonalak. •
A határon átnyúló kultúra és történelem (iron curtain trail/green belt“; római kor) jövőbeni potenciálként vsló használata
•
A Natur-Kulinarium projekt: jó kiindulópont, magyar oldalon még szükséges jobban kifejleszteni, stratégiára van szükség
•
Fenntartható kezdeményezések mobilitás témában: a tapasztalatokból tanulni > tapasztalatokat átadni; e-mobilitásban (E-Bike) gondolkodni; közösségi közlekedési kínálatokat, amennyiben lehetséges szabadidős programokhoz kapcsolni (pl.: túralehetőségek autó nélkül)
•
Ötleteket más programrégióktól átvenni , pl.: világörökségprojektek
•
Temészeti környezetgazdálkodással kapcsolatos kezdeményezések (a meglévőre lehet építeni > határon átnyúló nemzeti parkok, natúrparkok, határon átnyúló natúrparkhálózat)
20. oldal
•
„Határon átnyúló desztináció“ víziója
További témaként került emltésre az ifjúság, képzés és kutatás, valamint a meglévő (GIS) adatok hasznosítása. Megjegyzés: Osztrák oldalon a STRAT.AT 2020 keretében elkészült egy Turizmus Állásfoglalás (Gazdasági Családés Ifjúságügyi Minisztérium, 2013. február): „Az EU támogatások tervezett tematikus céljai, elsősorban a kutatás, technológiafejlesztés és innováció, a kis- és középvállalkozások versenyképesége, váltás egy alacsony CO2 gazdaságra, környezetvédelem és erőforráshatékonyság, megnevez emellett startégiai területeket, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a turizmusgazdaság fejlesztés szempontjából. “… A jövőben az értékesítés és a kínálatfejlesztés során a modern technológiák használata, valamint a természetes erőforrások fenntartható hasznosítása a szállásolás és turisztikai infrastruktúra esetében erőteljesebb jelentőséggel fog bírni. A jobb energiahatékonyság és CO2 csökkentés célok, melyek segítenek a turisztikai szolgáltatóknak a költségeik csökkentésében, és emellett hozzájárulnak a kínálatuk minőségének emeléséhez, valamint a regionális erőforrások, pl.: megújuló energia használatának elterjedéséhez.“
21. oldal
22. oldal
23. oldal
