EURÓPAI PARLAMENT
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG PARLAMENTJE
EURÓPAI UNIÓ- HORVÁTORSZÁG PARLAMENTI VEGYES BIZOTTSÁG
Harmadik ülés 2006. március 20. hétfő, és 2006. március 21. kedd DUBROVNIK JEGYZŐKÖNYVTERVEZET Oldal 1. A napirendtervezet elfogadása......................................................................................... 2 2. A 2005.10.4-5-én Brüsszelben tartott második ülés jegyzőkönyvének jóváhagyása ……………………………………………………………………………………….............. 2 3. A csatlakozási tárgyalások jelenlegi helyzete (vizsgálati folyamat) és az EU és Horvátország közötti kapcsolatok (a horvát kormány, az EU Tanács hivatalban lévő elnöksége és az Európai Bizottság képviselőinek jelenlétében).….................................................................... 4.
2
Politikai kritériumok a menekültek hazatérése, és a kisebbségek helyzete Horvátországban.......................... 7
5. Előcsatlakozási támogatások a 2005-ös és 2006-os évben................................................ 5 6. A privatizációs folyamat Horvátországban….................................................................... 5 7. Regionális együttműködés és határon átnyúló tevékenységek (a EU Régiók Bizottságának és a horvát helyi közigazgatási szervek képviselőinek részvételével)........................... 6 - 9 8. Az EU-ban folyó viták az Alkotmányszerződés lehetséges jövőjéről és 2007-2013 pénzügyi kilátásairól. .................................................................................. 10 9. A nyilatkozat elfogadása.................................................................................................... 11 10. Bármely más ügy................................................................................................................ 11 11. A következő ülés helyszíne és időpontja........................................................................... 11
PV\631012HU.doc
PE 366.226
külső fordítás
HU
HU
________________ 2006.08.30. KM/SMZ
PV\631012HU.doc
2/17
PE 366.226
külső fordítás
HU
Az ülés 2006. március 20-án 15.10.-kor nyílt meg Gordan JANDROKOVIC, a horvát küldöttség elnöke, és SCHMITT Pál, az EP küldöttség elnöke társelnöklete alatt. JANDROKOVIC úr nyitotta meg a harmadik EU- Horvátország parlamenti vegyes bizottság ülését, valamint köszöntötte a résztvevőket és a vendégeket. Hangsúlyozta e vegyes bizottság fontosságát, mely a Horvátország – EU kapcsolatok fontos időszakában történik. SCHMITT úr szintén köszöntötte a résztvevőket. Megemlékezett az elmúlt évek hatalmas fejlődéséről Horvátországban, és hangsúlyozta, hogy a 2005. október 3-án kezdődött EU csatlakozási tárgyalások új fejezetet nyitottak az EU és Horvátország kapcsolatában. 1.
A napirendtervezet elfogadása
A napirend elfogadásra került, miután megegyezés született arról, hogy a 4. napirendi pontot a második ülésszakon tárgyalják. 2.
A 2005.10.4.-5-én Brüsszelben tartott második ülés jegyzőkönyvének jóváhagyása
A jegyzőkönyv elfogadásra került. 3. A csatlakozási tárgyalások jelenlegi helyzete (vizsgálati folyamat), és az EU és Horvátország közötti kapcsolatok (horvát kormány, az EU Tanács hivatalban lévő elnöksége és az Európai Bizottság képviselőinek jelenlétében) GRABAR-KITAROVIC asszony, a Horvát Köztársaság külügyi és európai integrációs minisztere a horvát kormány nevében köszöntötte az egybegyűlteket. A miniszter hangsúlyozta az EU csatlakozási folyamat fontosságát országa számára. A horvát kormány elkötelezte magát a csatlakozási feltételek mindegyike mellett. Ez a lakosság érdeke is egyben. Különleges fontosságú volt az közigazgatási és jogi reform, a korrupció elleni harc, a menekültek hazatérése és a kisebbségek jogai. A menekültek hazatéréséről a miniszter elmondta, hogy a tervek szerint az erről intézkedő kormányzati program a 2006. év végéig befejeződik. Grabar-Kitarovic miniszter szintén üdvözölte a jobb együttműködést és integrációt a régióban. Megjegyezte azonban, hogy az EU-hoz való közeledés egyéni folyamatát egyéni érdemekre kell építeni. Horvátország érdekelt az egész dél-kelet európai régió politikai és társadalmi stabilitásában. Az ICTY-vel (A korábbi Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Törvényszék) való együttműködés fontos Horvátország számára. Ezt bizonyította az új horvát igazságügy-miniszter néhány héttel ezelőtti látogatása is az ICTY-nél. A miniszter elégedettségét fejezte ki a „vizsgálati” folyamat gyorsasága és minősége fölött a csatlakozási tárgyalások tavaly októberi hivatalos megnyitása után, továbbá az Európai Parlament és a Tanács segítő hozzáállása fölött. Horvátország jelentősen növelte felvevőképességét az előcsatlakozási támogatás fogadására, és felkészült a 2007. év új eszközeinek fogadására. Pierre MIREL úr, az Európai Bizottság igazgatója bemutatta a csatlakozási tárgyalások tavaly október 3-i hivatalos megnyitása óta tett lépéseket, és a PVB előző 2005. október 4-i ülését. A 35 fejezet fele volt ekkor a vizsgálati folyamatban. Az első néhány vizsgálati fejezet már lezárásához közeledett a Tanácsban, mint a tudományról és kutatásról szóló 25. fejezet. Mirel úr elutasította azon félelmeket, hogy Horvátországot megkötik az EU Törökországgal PV\631012HU.doc
3/17
PE 366.226
külső fordítás
HU
való kapcsolatai. A vizsgálati folyamat rutin feladat, ahogy az a korábbi bővítésekkor is volt. Magyarország esetében például egy éves vizsgálat előzte meg a tulajdonképpeni tárgyalások megkezdődését. Mirel úr részletesen elmagyarázta a folyamatot és a vizsgálat ütemezését és az utólagos tárgyalásokat. Értékelte a horvát tárgyaló csoport felkészültségének magas színvonalát és minőségét. Magas érzékenység mutatkozott a horvát oldalról még a problematikus ügyekkel kapcsolatban is. A bizottság képviselője különösképpen hangsúlyozta Horvátország megvalósítási és befogadó képessége további fejlesztésének szükségességét, az EU vívmányainak befogadásában és programjainak betartásában. A csatlakozás politikai kritériumait sem szabad szem elől téveszteni, elsősorban a jogi reformot és a korrupció elleni küzdelmet, továbbá az ICTY-nal való együttműködést. Általános értelemben a stratégiákat és programokat most cselekvéssé és megvalósítássá kell tenni. A gazdaságban Horvátországnak fokoznia kell a reformokat, hogy a jövőben teljesen versenyképes lehessen az EU piacán. Valóban komoly előrelépések történtek eddig, például a pénzügyi konszolidáció és az egészségügyi ellátás reformja ügyében. Bár az állami intervenció és részvétel magas szintje a gazdasági tevékenységekben továbbra is aggodalomra ad okot. A magánbefektetések elengedhetetlenek voltak a gazdaság fejlődéséhez. Ugyanez vonatkozik a régió más országaival való kereskedelem és együttműködés további fejlődésére. Sajnálkozását fejezte ki a horvátországi, a Bizottság azon javaslatára tett, részben negatív reakciókkal szemben, hogy a régióban szabad kereskedelmet valósítsanak meg. A bizottság most hajlott azon kezdeményezés felé, hogy terjesszék ki a CEFTA-t (Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás) a többi dél-kelet európai országra is. Nem az egyedi keretrendszeren volt a hangsúly, hanem a szabad kereskedelem és a regionális együttműködés erősítésének és terjesztésének elvén. Végül Mirel úr a Tanács által 2006 februárjában elfogadott csatlakozási partnerségre utalt, mely megállapítja a célokat és prioritásokat a Bizottság legutóbbi éves jelentése alapján. A teljesítendő értékek immár világosak, és ezek elérésének felelőssége Horvátország kezében van. Helga KONRAD asszony, a horvátországi osztrák nagykövet a tanács hivatalban lévő elnökségének nevében szólva említést tett a vizsgálat jó előrehaladásáról. A bizottság már lezárt hét fejezetet, és az osztrák elnökség végére már 23 fejezet végére kerül pont. A tudomány és kutatás fejezet hamarosan, a tényleges tárgyalások megkezdésére kész lesz. Az elnökség terve az volt, hogy lehetőleg kezdjenek meg és fejezzenek be 2 fejezetet június végéig. A siker kulcsa Horvátország előrehaladása volt a kritikus területek mindegyikén, amint azt a Bizottság legutóbbi éves jelentése kiemeli, ideértve a közigazgatási és jogi reformot, a kisebbségek jogait, a verseny- és állami támogatásokat. A nagykövetasszony szintén felvetett egy az EU-ban éppen vitás kérdést a „bővítés kifáradásáról”, és a bevándorlástól és a szervezett bűnözéstől való félelemről. E félelmek eloszlatásának az a legjobb útja, ha sikereket érnek el azokon a területeken, melyek a legnagyobb aggodalmat okozták mind Horvátország, mind a jelenlegi EU tagállamok lakossága számára, ideértve például a korrupció elleni harcot, és a környezetvédelmi szabványok fejlesztését. A nagykövetasszony szintén hangsúlyozta az emberek közötti kapcsolatok fejlesztésének fontosságát. A vitát PUSIC asszony közbeszólása nyitotta meg, aki említést tett Horvátország és az Európai Parlament közös céljáról, az EU Horvátország felé való bővítésében. Ebben a kontextusban Horvátország a legszigorúbb csatlakozási kritériumokat fogadta el, és kész teljesíteni minden fontos követelményt. Ez polgárainak érdeke. Mindazonáltal Pusic asszony nagyobb szükségét látta Horvátország eddig elért eredményei megfelelő elismerésének. Pusic asszony beszámolt a vizsgálati folyamatot figyelő speciális parlamenti bizottság munkájáról. Részletesen beszélt néhány vizsgálati fejezet egyedi előrehaladásáról és sajnálkozását fejezte PV\631012HU.doc
4/17
PE 366.226
külső fordítás
HU
ki az igazságügyről és az alapvető jogokról szóló fejezet (23. fejezet) vizsgálatának elhalasztásával kapcsolatban. Hangsúlyozta az áttekinthetőség fontosságát Horvátország számára, ami a tárgyalások végső céljához visz. Ami kétségkívül a teljes jogú EU tagság. MIREL úr az Európai Bizottság részéről reagált Pusic asszony gondolatára az igazságügyről és az alapvető jogokról szóló fejezet vizsgálatának elhalasztásáról. Ez a korábbi bővítésekhez képest egy új fejezet (23. fejezet), amikor az alapvető jogok egy sokkal általánosabb a hozzáférés politikai kritériuma részeként szerepelt az EU-Sz 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően. Szükséges volt a vonatkozó EU jogszabály, esetjog, és a lehetséges vizsgálati értékek további pontosítására. Így a halasztás technikai okok miatt történt. DALIC asszony, államtitkár és horvát helyettes vezető tárgyaló, tovább taglalta a vizsgálati folyamat részleteit. Ő is kiemelte azokat az igazgatási szerveket a kormányban, melyek részt vettek a folyamatban. Összességében a horvát tárgyaló szervezetek 1600 főt számlálnak, amelyből 890 a társadalom minden részéből kerül ki, ideértve az egyetemeket, a szakszervezeteket, az ipart stb. A kormány a legmagasabb minőségű, átlátható és demokratikus tárgyalási folyamatra törekszik, melyet a népesség teljes mértékben megért. Dalic asszony maximális átláthatóságot kért az EU-tól a vizsgálati értékek meghatározásában. JANDROKOVIC úr a horvát parlament szerepéről beszélt a vizsgálati és tárgyalási folyamatokban, amely a legnagyobb fontossággal bírt a törvénykezés, ellenőrzés, és a nagyközönség informálása terén. A kormány és a parlament közötti együttműködés és kommunikáció kiváló volt. Hangsúlyozta azt a tényt az EU vívmányokkal való összehangolódás már korábban megkezdődött a stabilizációs és társulási megállapodás keretében a parlament igen aktív szerepvállalásával. **** Az ülés szünetelt 16.45-től 17.20-ig **** A megbeszélés SWOBODA úr beszédével folytatódott, aki a március 16-i, az EU bővítéséről szóló legutóbbi EP állásfoglalásra reagált, Elmar Brok jelentése alapján. Sérelmezte, hogy némelyik média helytelenül interpretálta ezt a szöveget. Semmi kétség sincs a Horvátország és a Nyugat-Balkán csatlakozási kilátásai iránti további elkötelezettség felől. Minden országnak a maga útján kell előrehaladnia egyéni érdemei alapján. Horvátország előrelépése az európai integráció felé példát adhatna a régió többi állama számára. Mindazonáltal ez nem mindig teszi könnyebbé az EU számára, hogy tárgyalásokat folytasson Horvátországgal. Ugyanakkor az EU saját befogadási kapacitása is fontos kérdés marad. Horvátország előkészületeivel kapcsolatban Swoboda úr hangsúlyozott néhány különösen fontos pontot: a menekültek hazatérését, ez esetben már szükséges lenne befejezni a folyamatot, biztosítva a visszatérést, amennyiben lehetséges, vagy kompenzációt adva a menekülteknek javaikért, az egyedi esettől függően, igazságügyi reformot, ami szintén kapcsolódik a tulajdon és befektetés jogbiztonságához, ami alapvető a gazdaság számára, az együttműködést az ICTY-vel és a privatizációt. JANDROKOVIC úr megköszönte Swoboda úrnak az EP állásfoglalás tisztázását, és hangsúlyozta, hogy Horvátország célja valóban az EU tagság. POSSELT úr, aki az EP külügyi bizottság horvátországi árnyékreferensi minőségében is szólt, egyetértett Swoboda úrral, és hangsúlyozta, hogy az EP EPP csoportja szintén PV\631012HU.doc
5/17
PE 366.226
külső fordítás
HU
megjelentetett egy magyarázó nyilatkozatot az állásfoglalás elfogadását követően, mely hangsúlyozta Horvátország EU tagjelölt státuszát. Posselt úr személyes megjegyzésként hozzáfűzte, örülne Horvátország 2009-es csatlakozásának, mivel ezt 2004-ben Szlovénia és Magyarország felvételekor nem volt alkalma elmondani. Bármi történjék is, Horvátország csatlakozási folyamatát semmiképpen sem lehet Törökország kilátásaihoz, vagy előrehaladásához kötni. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni az EU-ban általános bővítési kifáradást. Horvátország esetétől eltekintve szükség lehet a további bővítés felfüggesztésére, ha az EU maga nem végzi el a házi feladatát. Ezt világosan kijelentette az EP nemrégi vitáján Margie Sudre, a francia delegáció vezetője az EPP csoportban. HORACEK úr elmondta, hogy az ő csoportja az EP-ben a Brok jelentés ellen szavazott, pontosan annak széles értelmezhetősége miatt. Máskülönben 99%-ban egyetért Posselt és Swoboda Urakkal. Horacek úr szerint az EU „kész lesz a fogadásra”, amikor Horvátország kész lesz csatlakozni. Szeretné, ha ez a 2009-es EP választás előtt történne meg. De, hogy ezt a célt elérje, Horvátországnak siettetnie kell a reformokat, nem szabad az EU nyomására várnia. EBNER úr sajnálatát fejezte ki a Brok jelentés eltérő értelmezése miatt, annak elfogadása után. Ennek semmi alapját nem látja, hiszen a szöveg egyértelmű különbséget tett Horvátország és a többi nyugat balkáni állam között, amint azt Brok úr világosan leírja. MEIJER úr komoly aggodalmát fejezte ki Bulgária és Románia csatlakozási folyamata során mutatkozó bármely problémával kapcsolatban, mely hatással lehet Horvátország csatlakozási kilátásaira. Ez különösen kritikus kérdés a jelenlegi általános bővítési kifáradás fényében, a Törökországgal való összekeverés- és a munkanélküliség félelme miatt. MALMSTRÖM asszony hangsúlyozta, hogy a kinyilvánított EU követelményeket Horvátország és a Nyugat Balkán országok jövőbeni csatlakozása vonatkozásában be kell tartani. Semmiféle tárgyalás Európa jövőbeni határairól nem segít ebben. Az EU határai kontextuálisak és értékalapúak. MIMICA úr jelezte, hogy bármely homályos üzenet az EU részéről veszélyt jelenthet, csökkentheti a reformok iránti elkötelezettséget és a hatékonyságot a horvát oldalon, és emellett sértené a horvát közvéleményt. A március 16-i EP állásfoglalás valóban széles teret adott az értelmezéseknek, de ő maga azt úgy olvasta, ahogy Posselt és Swoboda Urak: ha Horvátország minden kritériumnak megfelel, csatlakozni fog az EU-hoz, függetlenül az EU alkotmányos felépítésétől és befogadó-kapacitásától. 5.
Előcsatlakozási támogatások a 2005-ös és 2006-os évben
MIMICA úr hangsúlyozta az EU előcsatlakozási támogatásainak fontosságát, mely kiegészíti Horvátország saját forrásait és igyekezetét a csatlakozási folyamatban, a jogszabályi igazodásban, és a közigazgatási felkészülésben. Ez fontos része az EU strukturális és kohéziós alapjaiból való részvételhez szükséges kapacitás növelésének. Mimica úr bemutatta a tárggyal foglalkozó szervezetek alapításának és működésének néhány részletét a horvát közigazgatásban. A horvátországi adottságok a CARDS program idején jelentősen fejlődtek. A decentralizáció szépen haladt előre. Mimica úr elmondta, hogy a CARDS program keretében Horvátország minden lakosa után évente 15 euróhoz jutott hozzá, és az ISPA és SAPARD programok keretében együttesen 30 euró/fő/év-hez. Horvátország is megpróbált prioritásokat PV\631012HU.doc
6/17
PE 366.226
külső fordítás
HU
megfogalmazni, például az ISPA keretrendszerében, két nagy projekt éppen folyamatban volt, egyik a vasútról a másik a hulladékgazdálkodásról. Horvátország számára a decentralizáció az EU alapok felhasználásában is fontos volt. Az új előcsatlakozási eszköz idején, azaz 2007-től Horvátország az összegek jelentős növekedését reméli. DEGERT úr, az Európai Bizottság horvátországi küldöttségének vezetője, hangsúlyozta, hogy a támogatás eddigi szintje is már elég tekintélyes volt, és az éves támogatás több mint megduplázódott összességében 60 millió euróról 140 millió euróra. A jövőben ezeknek az alapoknak a kezelése lényegében a horvát hatóságok felelőssége lesz. Degert úr szavai szerint a Bizottság elégedett volt a tárggyal foglalkozó közigazgatási szervek kapacitásával és munkájával.
6.
A privatizációs folyamat Horvátországban
MATUSIC úr körvonalazta a Horvátországi privatizáció állapotát és előrehaladását a korai 90-es évektől kezdve. Ez valóban kritikus ügy volt Horvátország fejlődésében, és eredményei a gazdasági teljesítmény vonatkozásában az EU-hoz való csatlakozási kilátásaira is hatással vannak. Matusic úr szerint nincs általános modell, amit használni lehetne. Jelenleg Horvátország különböző módszereket használ, mint például a PPP-ket (köz- és magánszféra együttműködés) és nagyobb publicitást igyekszik adni a privatizációs eljárásoknak, az Interneten és e-mailen keresztül. VUJIC úr megjegyezte, hogy a privatizáció fontos eleme volt a szabad piac bevezetésének a horvát gazdaságban. Mindazonáltal enyhe szkepticizmusát fejezte ki a tiszta szabad piac modellel kapcsolatban, különösen amennyiben azt a társadalombiztosítási rendszerben kívánják alkalmazni. A társadalombiztosítás fontos kérdés a horvát polgárok számára, és a problémák ezen a területen szintén némi EU szkepticizmushoz vezettek, a fiatalok körében is. Vujic úr szerint Horvátországnak nem csak a befektetőit kell védenie, hanem a polgárait is. MEIJER úr megkérdezte, mi volt a horvát privatizációs politika fő filozófiája: pusztán az EU követelményeinek próbált megfelelni Horvátország, vagy mélyen meg van győződve a privatizáció előnyeiről? Érdeklődött, hogy az ország esetleg tovább ment, mint az EU. A „köztulajdon” és a „társadalmi tulajdon” egyértelműen elfogadott fogalmak az EU országokban néhány gazdasági szektorban. SCHMITT úr felvetett egy témát, mely EU polgároktól kapott levelekből jutott a tudomására. Egy törvénytervezetről volt szó a turisták földjeiről. Megkérdezte, hogy pontosan mit terveznek. MATUSIC úr világossá tette, hogy nem a turisták földjeinek nemzeti kisajátításáról van szó. A tervezett törvény csak azokat a földeket érinti, melyek tulajdonjoga még az állam kezében van, míg a rajta található szállodát vagy más építményt már privatizálták. A tervezett törvény második olvasata még a parlament előtt van.
PV\631012HU.doc
7/17
PE 366.226
külső fordítás
HU
ANTICEVIC MARINOVIĆ asszony elmondta, hogy volt néhány félreérthető megfogalmazás ebben a törvénytervezetben, melyekről a parlamentben még vita folyik. Ezek kiigazításra kerülnek. SWOBODA úr hangsúlyozta, hogy senki sem akarja kétségbe vonni a magántulajdont általánosságban. De mindig meg kell fontolni, hol van az államnak, mint tulajdonosnak fontos szerepe. Természetesen a turizmus területén nem ez a helyzet. A turizmus területe éppen hogy ideális az egyéni befektetők vonzására. A jelenlegi törvénytervezet valódi aggodalomra adott okot azoknak a befektetőknek, akik már beindították vállalkozásukat, és most befektetésük tulajdonképpeni alapjait érintő lehetséges problémák merülhetnek fel. MIREL úr az Európai Bizottságtól megjegyezte, hogy a privatizációról szóló vita nem ideológiai volt. A magánbefektetés egyértelműen a leghatékonyabb módja sok gazdasági szektor szerkezetátalakításának és modernizálásának. Az állami tulajdonú vállalatok fenntartása a források pazarlása volt. Ezt a pénzt sokkal hatékonyabban fel lehet használni az oktatásban, tudományban, kutatásban stb. A Bizottság legutóbbi Horvátországról szóló haladási jelentésében kérte a kormányt, hogy gyorsítsa fel a privatizációs folyamatot. 7. Regionális együttműködés és határon átnyúló tevékenységek (a EU Régiók Bizottságának és a horvát helyi közigazgatási szervek képviselőinek részvételével) (I. RÉSZ) Jandrokovic társelnök úr felkérte a vendégeket az EU Régiók Bizottságától és a horvát helyi és regionális szervektől, hogy vegyenek részt e napirendi pont tárgyalásában. OBERSNEL úr, a horvát városok és önkormányok szövetségének elnöke és Rijeka polgármestere, bevezető előadást tartotta a horvát önkormányzatok helyzetéről, és ebben a sokrétű együttműködési rendszerekről. Beszámolt arról, hogy 2005-ben új önkormányzati törvény lépett életbe. Ez a törvény többek között bevezette a „nagyváros” megjelölést, melyek nagyobb önállóságot kapnak jó néhány hatáskörben. A fiskális ügyek további decentralizációja várható a későbbiekben. Obersnel úr hangsúlyozta, hogy ez magasabb szintű felelősséget kíván a helyi hatóságoktól is. Beszámolt arról is, hogy egy tervezett új törvény lehetővé tenné a polgármesterek közvetlen választását. Ez az önkormányzatiság további fejlődéséhez vezetne Horvátországban. Az ő szövetsége egyértelműen támogatná ezt a fejlődést. A következő önkormányzati választás 2009-ben lesz Horvátországban. *** Az ülés 18.50-kor zárult, és másnap folytatódott 8.15-től. *** Megegyezés született arról, hogy a tárgyalást a 4. napirendi ponttal kezdjék, majd a 7. ponttal folytassák a vitát. 4.
Politikai kritériumok - a menekültek hazatérése, és a kisebbségek helyzete Horvátországban
PV\631012HU.doc
8/17
PE 366.226
külső fordítás
HU
PUPOVAC úr vezette fel ezt a napirendi pontot, áttekintést adott a menekültek hazatérésével, és a kisebbségek helyzetével kapcsolatos problémák széles köréről. Horvátország még szenved attól, hogy túl későn kezdett egy kisebbségi politika megvalósításába. Az egyik központi probléma a házak és lakások korábbi tulajdonosainak bérlői jogosultságával kapcsolatos. Mintegy 15000 ember várt még megfelelő otthonra, hogy visszatérhessenek saját lakásukba, vagy valamely alternatív megoldásra. Ez kétségkívül alapvető feltétele hazatérésüknek. Míg az előző kormány elsiklott e probléma mellett, az új koalíció komolyan felvállalta azt. Szükségessé vált ezeket a problémákat viszonylag rövid idő alatt megoldani, a szükséges költségvetés biztosításával együtt. A menekültek immár 10 éve várakoznak. Egy másik jelentős probléma volt e vidékek nehéz gazdasági helyzete és magas munkanélkülisége. A hazatértek közül jelenleg csak 6-7%-nak van munkája. Pupovac úr beszámolt néhány erőszakos cselekményről is, melyek az elmúlt évben történtek. Mindazonáltal kifejezte reményét, hogy együttes erőfeszítésekkel a jövőben el lehet kerülni ezeket a problémákat. Pupovac úr említést tett a különböző etnikai csoportból való háborús bűnösök büntetéseiben mutatkozó jelentős ellentmondásról. A kisebbségi politikával kapcsolatban, Pupovac úr általánosságban sok pozitív lépést látott. Az utóbbi három évben kisebbségi tanácsok kezdték meg működésüket helyi és regionális szinten, bár néhány esetben még a megfelelő jogosultságok és pénzügyi erőforrások nélkül. Miután Pupovac úr rámutatott a még mindig alacsony kisebbségi reprezentációra az igazságügyben, a rendőrségnél és a helyi hatóságoknál, aggodalmát fejezte ki a nagy pártok körében tapasztalható azon tendenciával kapcsolatban, hogy a választások közeledtével hajlandónak mutatják magukat a kisebbségi reprezentációról szóló jogszabály módosítására. Ez a kisebbségi jogok megkurtításához vezethet. A kisebbségi képviselők választásának joga a Horvát Alkotmányon alapul, mint a pozitív diszkrimináció része. Összességében a horvát közvélemény egyre inkább tudatában van a kisebbségi ügyeknek és előrelépéseknek, ez nap mint nap tapasztalható. De néhány ellenkező tendenciát sem lehet figyelmen kívül hagyni. POSSELT úr méltányolta a kisebbségek jogainak védelmében történt előrehaladást és politikai akaratot, a jelenlegi kormányzati koalíció részéről. Fontos jelzés volt, hogy egy kisebbségi part is része a hivatalban lévő kormánykoalíciónak. Ugyanakkor problémák is vannak, különösképpen a közigazgatás és az igazságügy a menekültek és kisebbségek felé történő viszonyulásában. Saját javaslatát idézve egy „tisztító ház” intézmény felállítását vetette fel, melyhez mindenféle kérdéssel és problémával lehetne fordulni. Posselt úr emlékeztetett arra, hogy a gazdasági problémák minden menekültet érintenek, azokat a horvátokat is például, akik visszatértek a vukovari régióba. Általánosságban a menekültek hazatéréséről Posselt úr regionális megközelítést javasolt, és az érintett államok szoros együttműködését. Végül Posselt úr emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi jogok néhány EU tagállamban sem valósulnak meg tökéletesen, távolról sem. Fontos, hogy a kisebbségi jogok esetében minimum szabványokkal számoljunk. Üdvözölte, hogy Európa tervezett alkotmánya elsőként rendelkezik erről. „ ZUBOVIC úr beszámolt a jelenlegi horvát kormány hatalmas erőfeszítéseiről, hogy megoldja a menekültek hazatérésének problémáját, szorosan együttműködve a régió többi országával és nemzetközi szereplőkkel, mint az ENSZ és az EU. A szarajevói nyilatkozat Horvátország, Bosznia-Hercegovina, és Szerbia-Montenegró kormányától pozitív lépés volt az ügyben. Ez célul tűzte ki a probléma megoldását 2006 végéig. Horvátország eddig a pillanatig jelentős költségevetési forrást biztosított, különösen a lakások visszaadására, újjáépítésére, és javítására. Zubovic úr szavai szerint még körülbelül 5000 család bérlői jogait kell megoldani. A cél megfelelő körülményeket biztosítani a menekültek hazatérésére, melybe beletartozik a megfelelő infrastruktúra, villany, iskolák stb… A kisebbségek jogairól Zubovic úr PV\631012HU.doc
9/17
PE 366.226
külső fordítás
HU
megjegyezte, hogy ezek a régiók és önkormányzatok szintjén gyakorolhatók leginkább. Horvátország betartja az Európa Tanács vonatkozó keretegyezményét. A kormány kisebbségi oktatási projektek indítását is tervezi. DEGERT úr hangsúlyozta, hogy a menekültek hazatérése az egyik fő probléma volt, melyet az Európai Bizottság legutóbbi Horvátországról szóló haladási jelentése felvetett, amint a csatlakozási partnerség is. De méltányolta az elért eredményeket. Bár 8400 család kérelme volt még függőben. A teljes visszatérés céldátuma, 2006 vége, irreálisnak tűnik, hiszen további szükség van a közigazgatási és költségvetési források fejlesztésére. Degert úr hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a visszatérés fenntarthatóságának alapjai fejlesztésre kerüljenek, a többségében háború sújtotta övezetekben. Elmondta, hogy a nehéz gazdasági és szociális helyzet e területek minden lakosát sújtja, nem csak a hazatérő menekülteket. A kisebbségek jogaival kapcsolatban a Bizottság küldöttségének vezetője üdvözölte a jó jogi keretrendszert, ám emlékeztetett, hogy gyakorlati értelemben sokkal jobb megvalósításra van szükség, ezen belül világosabb útmutatásokra az igazgatás számára, és a közszolgálatokban ill. a rendőrségben több kisebbségi személy toborzására. Az elmúlt év erőszakos cselekményeivel kapcsolatban, melyek közül néhány végzetesnek bizonyult, Degert úr kérést intézett a horvát hatóságokhoz, hogy a legteljesebb mértékben kötelezzék el magukat a vádemelés és a büntető eljárás mellett. MATUSIC úr jelezte, hogy a következő kormányzati szintű találkozó Szerbia-Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Horvátország között március 31-én Szarajevóban lesz, témája a visszatérési folyamat meggyorsítása érdekében történő intézkedések jóváhagyása lesz. PUPOVAC úr megjegyezte, hogy a Horvátország, Bosznia-Hercegovina, és SzerbiaMontenegró kormányának szarajevói nyilatkozata ellenére, melynek megvalósítása nem működött jól, úgy tűnik, hogy a horvát hatóságok jóval nagyobb erőfeszítéseket tesznek, és forrásokat biztosítanak a horvát menekültek Bosznia-Hervegovinából való hazatérésére, mint a szerbek visszatérésére. Ezeknek a horvát menekülteknek minden ösztönzésük meglehetne, hogy Horvátországban maradjanak. Szintén beszámolt a szerb kisebbség képviselőinek azon igyekezetéről Horvátországban, hogy meggyőzzék a szerb kormányt, hogy fejlesszék a horvát kisebbség jogait Szerbia-Montenegróban, ezen belül kapjanak helyet a parlamentben is. Összességében a horvát kisebbségi politika a megfelelő irányban halad, de jó eredményekkel járna, ha nem rejtegetné mindenki a problémákat, nem söpörnék azokat a szőnyeg alá. JANDROKOVIC úr visszautasította a horvát menekültek Bosznia-Hercegovinából való hazatérését célzó intézkedések kritikáját, ezen belül a második generációt érintőkét, hangsúlyozta, hogy ezeket az embereket kiutasították a Szerb Köztársaságból, és nem volt hova menniük. Rövid vita következett Pupovac és Jandrokovic úr között egy közismert karate edző sorsáról, akit állítólag szerb származása miatt zártak ki a Horvát Karate Szövetségből. PUSIC asszony megjegyezte, hogy a vita összességben a kisebbségi jogok ügye iránti érzékenység magas szintjét mutatta, és bizonyította, hogy ez valóban még folyamatban lévő ügy. SCHMITT úr hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Horvátország minden polgára otthon érezze magát az országban. A lakhatásról és oktatásról szóló intézkedések magától értetődően részét képezik egy hiteles kisebbségi politikának. PV\631012HU.doc
10/17
PE 366.226
külső fordítás
HU
7. Regionális együttműködés és határon átnyúló tevékenységek (a EU Régiók Bizottságának és a horvát helyi közigazgatási szervek képviselőinek részvételével) (II. RÉSZ) COSIC úr körvonalazta a regionális együttműködés fő elemeit, előrehaladását és kilátásait. Hangsúlyozta a szorosabb gazdasági együttműködés és a szabad kereskedelem fontosságát a regió országai között, továbbá a biztonsági ügyekben történő együttműködést, mindazonáltal megjegyezte, hogy úgy tűnik az EU bizonyos körei a megerősített regionális együttműködést mint az EU tagság kilátásának alternatíváját támogatják. Cosic úr szerint inkább a csatlakozás világos kilátása segíthetné a regionális együttműködés megerősítését. Üdvözölte a CEFTA tagság kiterjesztésének gondolatát, mint a szabad kereskedelem keretét. Más együttműködési kezdeményezések és projektek is épp ilyen bíztatóak, mint néhány energia és közlekedési megállapodás jegyzőkönyv. Ezek az EU hasznára is lesznek, mivel az energiaellátás folyosóinak diverzifikálását tartalmazzák. További munkahelyek létrejöttét is elősegítik a régióban. Végül Cosic úr hangsúlyozta az integrált határigazgatási és határfelügyeleti együttműködés fejlesztésének fontosságát, ezen belül az ehhez kapcsolódó technológia megvásárlását és használatát, mivel a régió még mindig jelentős folyosó az illegális közlekedés számára. Az általános politikai együttműködést is fejleszteni kell a régió országai között. PUSIC asszony szintén támogatta a CEFTA kiterjesztését, és a gazdasági és kereskedelmi együttműködés fejlesztésének szükségességét a régióban. Ez egyértelmű és hasznos Horvátország számára. Mindazonáltal megállapította, hogy a regionális együttműködés kifejezés némileg ellentmondásossá vált Horvátországban az EU tagságról folyó viták kontextusában. Horvátország egy főre jutó bevételei átlagosan 7-szer magasabbak, mint a régió többi országában, ugyanakkor, belső szinten jelentős költségvetési hiánnyal küzd, stratégiák kialakítására van szükség, hogy csökkenjenek ezek az egyenlőtlenségek. PAHOR úr hangsúlyozta, hogy EU részről nem szabadna úgy beszélni a regionális együttműködésről, mint az EU tagság helyettesítőjéről. Szlovénia is igen érzékenyen reagált erre a témára a múltban. SUICA asszony, Dubrovnik polgármestere, illetve a horvát városok és önkormányzatok szövetségének elnökhelyettese körvonalazta a mediterrán régió különböző országaiban az önkormányzatok közötti kiváló együttműködést, ezen belül EU tagállamokkal mint Olaszország, Görögország és Szlovénia. A jövőben fontos határon átnyúló projektek jelenhetnek meg az együttműködésben, például a közlekedés területén. ISKRA úr a Régiók Bizottságának tagja, értékelte a lehetőséget hogy a RéB tagjai részt vehetnek a PVB ülésen. Bemutatta a RéB egy Horvátországról szóló 2005-ös tárgyalásának eredményeit, és a RéB tárgyhoz tartozó álláspontját. Bátorította a horvát önkormányzatokat, hogy folytassák a más országok önkormányzataival való szoros együttműködést. Aktív szerepet vállalhatnának az előcsatlakozási folyamatban is, ideértve a helyi hatóságok képzésének fejlesztését. Mind a horvát kormánynak, mind az EU-nak dolgoznia kell, hogy az önkormányzatok számára megfelelő költségvetési forrásokat biztosítsanak. Beszámolt róla, hogy a RéB speciális munkacsoport felállítását tervezi Horvátországban, melyet Gottardo úr elnökölhet. Iskra úr bejelentette azt is, hogy a RéB a horvát helyi hatóságok közreműködésével a kisebbségekről szóló szemináriumot szervez, legközelebb május 16-án. PV\631012HU.doc
11/17
PE 366.226
külső fordítás
HU
SWOBODA úr szintén egyértelműsítette, hogy a dél-kelet európai országok közötti regionális együttműködésről nem szabad úgy gondolkodni, hogy ezeket egy csokorba fogva csatlakozásukat egy későbbi időpontba helyezzük, vagy hogy ez helyettesíti az EU tagságot. A megerősített regionális együttműködés nem képezheti, nem szabad hogy bármilyen akadályát képezze az EU csatlakozásnak. A legjobb út, az ő véleménye szerint, hogy olyan regionális együttműködést alakítsanak ki, melyben EU és nem EU tagállamok egyaránt részt vesznek önkéntes alapon. Egy jegyzék készítését javasolta a már létező regionális együttműködési megállapodásokról, hogy eloszlassák azt a nézetet, hogy e régió országai vonakodnak együttműködni egymással. MIMICA úr egyetértett ezzel a gondolattal, de megjegyezte, hogy egy ilyen lista nagyon hosszú lenne, mivel a regionális együttműködés máris igen erős. Ő is javasolta, hogy Horvátországnak csatlakoznia kéne az Euro-mediterrán együttműködéshez. Mimica úr telejs mértékben visszautasította, hogy a régió nem EU-tagországaiból önálló vámuniót hozzanak létre. Ennek semmi értelme nem lenne, amikor Horvátország EU taggá válása felé tekint. 8. Az EU-ban folyó viták az Alkotmányszerződés lehetséges jövőjéről és 2007-2013 pénzügyi kilátásairól MIMICA úr hangsúlyozta e belső EU vita fontosságát Horvátország számára, hiszen arról a kérdésről szólt, hogy Horvátország milyen EU-hoz fog csatlakozni. Ezért Horvátországot szorosan be kell vonni a megbeszélésekbe. Az eredménynek egy jobban működő EU-nak kell lennie mind intézményi mind költségvetési értelemben, mely nyitott és kész a további bővítésekre. A pénzügyi kilátások Horvátország csatlakozási naptárára való hatásáról megjegyezte, hogy a múltban is úgy volt, hogy az új tagállamok csatlakozásukkor nem tudták előre megjósolni a hosszú távú pénzügyi folyamatokat. Ezért nem lehet kérdés, hogy Horvátország 2013 előtt csatlakozhat. Ezt az üzenetet egyértelműbbé kell tenni. MALMSTRÖM asszony megjegyezte, hogy az Alkotmány vitája sok kérdést vetett fel, és kevés választ adott. Az egyezmény komoly eredményeket hozott, de a franciaországi és hollandiai népszavazáson elutasították, bár ő úgy látja, a közvélemény viszonylag széles rétege mellette van. Ugyanakkor 14 állam már ratifikálta a tervezett Alkotmányt. Malmström asszony úgy látja, valamivel több időre van szükség a „reflektálásra”. Utalt egy az EP és az osztrák parlament által közösen szervezett vitára Európa jövőjéről. A sok kihívás és nehéz körülmények ellenére Karl Poppert idézte: „az optimizmus kötelesség”. Zárásképpen a tárgyalások jelenlegi helyzetéről beszélt pénzügyi szempontból. PAHOR úr elég pesszimista emberként írta le magát. A „reflektálás időszaka” mindeddig nem sok eredményt hozott. Ugyanakkor nehéz elképzelni további EU bővítést egy hatékonyan működő EU nélkül. Mindazonáltal világos különbségtételre szólított fel az EU befogadóképességéről szóló vitában Horvátország és Törökország között. MEIJER úr megjegyezte, hogy a legtöbb tagállamban nem született megállapodás a Szerződésről. A nyilvános vita már a tervezett Szerződés bemutatása előtt is elmaradt, és Meijer úr erős kétségét fejezte ki Malmsrtöm asszony azon megállapítása felől, hogy az Alkotmányt a közvélemény széles rétege támogatja. PV\631012HU.doc
12/17
PE 366.226
külső fordítás
HU
EBNER úr osztotta Mimica úr aggodalmait és álláspontját a pénzügyi kilátásokról és azok lehetséges hatásáról Horvátországra. Világos üzenetnek kell érkeznie az EU-tól Horvátország csatlakozási kilátásairól. Egyértelműen ki kell mondani, hogy Bulgária, Románia és Horvátország csatlakozni fog. Más országok csatlakozása egy az EŰ befogadó képességéről szóló szélesebb vita részét fogja képezni. A további bővítésekről és a tervezett alkotmányról folyó vitában Ebner úr a terminológia szerencsétlen összezavarodását látja, és a polgárok felé történő világos kommunikáció hiányát. A legutóbbi bővítés után, melyet szintén nem kommunikáltak megfelelően az EU-15-ök polgárai számára, az „alkotmány” kifejezés rosszul került megválasztásra. Ez valójában inkább megint egy Szerződés. Kevés teret látott a manőverezésre a francia választások előtt. DEGERT úr az Európai Bizottságtól megjegyezte, hogy az EU-ban az „alkotmányos krízisről” folyó vita Horvátországban is frusztrációhoz vezetett. Azzal kapcsolatban, hogy Horvátország része lesz-e a következő hosszú távú pénzügyi terveknek, vagy sem, Degert úr ebben semmiféle alapvető problémát nem látott. A csatlakozás esetében bármely későbbi szinten történhetnek módosítások. PUSIC asszony megkérdezte, hogy kötelezik-e a többi EU tagállamot is, hogy népszavazást tartsanak az Alkotmányszerződés elfogadása előtt, és megjegyezte, hogy rengeteg különbség van a tagállamok között, parlamentjeik hatáskörét tekintve. 9.
A nyilatkozat elfogadása
Az előzetes közös nyilatkozat megvitatásra került, majd a módosítások alkalmazását követően a későbbiekben egyhangúlag elfogadták. 10.
Egyéb kérdések
Nem volt. 11.
A következő ülés időpontja és helye
A PVB következő ülésének helyszínéül és időpontjául az alábbiakat nevezték meg: Brüsszel, 2006. október 3-4. **** Az ülés 11.15-kor lezárult. ****
PV\631012HU.doc
13/17
PE 366.226
külső fordítás
HU
BILAG/ANLAGE/ΠΑΡΑΡΤΗΜΑ/ANNEX/ ANNEXE/ALLEGATO/BIJLAGE/ANEXO/BILAGA DELTAGERLISTE/ANWESENHEITSLISTE/ΚΑΤΑΣΤΑΣΗ ΠΑΡΟΝΤΩΝ/RECORD OF ATTENDANCE/LISTA DE ASISTENCIA/LISTE DE PRESENCE/ELENCO DEI PRESENTI/PRESENTIELIJST/LISTA DE PRESENÇAS/LÄSNÄOLOLISTA/DELTAGARLISTA
Til stede
Formandskabet/Vorstand/Πρoεδρείo/Bureau/Ufficio di Presidenza/Mesa/Puhemiehistö/J.L. Presidium: (*) Per Stenmarck SCHMITT (P) (1,2), MALSMTROM (VP) (1,2), PAHOR (VP) (1,2)
Anwesend
Medlemmer/Mitglieder/Μέλη/Members/Diputados/Députés/Deputati/Leden/Deputados/jäsenet/ Ledamöter: ANDREJEVS (1,2,), EBNER (1,2), HORACEK (1,2), MEIJER (1,2), POSSELT (1,2),
Παρόvτες Stedfortrædere/Stellvertreter/Αvαπληρωτές/Substitutes/Suplentes/Suppléants/ Membri supplenti/Plaatsvervangers/Membros suplentes/Varajäsenet/Suppleanter: Present Presentes Présents Presenti Aanwezig Läsnä Närvarande
Art. 153,2 Art. 166,3 Art. 162.6 Endv. deltog/Weitere Teiln./ Συµµετείχαv επίσης/Also present Participaron igualmente/ Participaient également/ Hanno partecipato altresiτ/ Andere deelnemers/ Outros participantes/ Muut osallistujat/ Dessutom deltog
SWOBODA (1, 2)
(Dagsorden/Tagesordnung Pkt/Ηµερήσια ∆ιάταξη Σηµεί/Point OJ/Punto OG/Agenda Punt/Ordem do diapunto/punto orden del dia/ Esityslista Kohta/Föredragningslista punkt): * (P) =Formand/Vorsitzender/Πρόεδρoς/Chairman/Président/Presidente/Voorzitter/Presidente/Puhemies/Ordförande (VP) =Næstform./Stellv. Vorsitz./Αvτιπρόεδρoς/Vice-Chairman/Vice-Président/Vicepresidente/Varapuhemies Ondervoorz./Vice-Pres./Vicepres/Vice ordförande. Til stede den/Anwesend am/Παρώv στις/Present on/Présent le/Presente il/Aanwezig op/Presente em/Presente el/Läsnä/Närvarande den. (1) 20.3.2006 (2) 21.3.2006
PV\631012HU.doc
14/17
PE 366.226
külső fordítás
HU
Efter indbydelse fra formanden/Auf Einladung d. Vorsitzenden/Με πρόσκληση τoυ Πρoέδρoυ/At the invitation of the Chairman/Por invitación del presidente/Sur l'invitation du président/Su invito del presidente/Op uitnodiging van de voorzitter/A convite do presidente/Puhemiehen kutsusta/ På ordförandens inbjudan: Mrs. GRABAR-KITAROVIC, Minister of Foreign Affairs and European Integration of Croatia, Mrs DALIC, State Secretary, Head of the Central State Administrative Office for the Development Strategy of the Government of Croatia and Deputy Chief Negotiator, Mr KUSEN, Assistant Minister for the EU and European co-operation in the Ministry of Foreign Affairs and European Integration, Mr BARICEVIC, Ambassador of Croatia to the EU, Representatives of the Committee of the Regions : Mr ISKRA (Sweden/PPE), Mr. SOVIC (SI/PSE), Mr SPACCA (IT/ALDE), Mr CZERNECKI (PL/UEN-EA), Representatives of the Croatian authorities: Mr OBERSNEL, President of the Association of Croatian municipalities, Mr BAGARIC, President of the Association of Croatian regions, Mrs SUICA, Mayor of Dubrovnik, Mr MILETIC, President of the region of Dubrovnik. Radet/Rat/Συµβoύλιo/Council/Consejo/Conseil/Consiglio/Raad/Conselho/Neuvosto/Rådet: (*) Mrs KONRAD, Ambassador of Austria to Croatia, on behalf of the Presidency-in-office of the Council, Kommissionen/Kommission/Επιτρoπή/Commission/Comisión/Commissione/Commissie/Commissão/Komissio/ Kommissionen: (*) DEGERT, MIREL, JONES
Andre deltagere/Andere Teilnehmer Επίσης Παρόvτες/Also present Otros participantes/Autres participants/Altri partecipanti Andere aanwezigen/Outros participantes Muut osallistujat/Övriga deltagare Gruppernes sekretariat Sekretariat der Fraktionen Γραµµατεία τωv Πoλ. Οµάδωv Secretariat political groups Secr. de los grupos politicos Secr. groupes politiques Segr. dei gruppi politici Secr. van de fracties Secr. dos grupos politicos Puolueryhmien sihteeristö Gruppernas sekretariat
PPE-DE PSE ALDE Verts/ALE GUE/NGL UEN EDD
WORUM CLARKE
.
Cab. du Président Cab. du Secrétaire Général Generaldirektorat Generaldirektion Γεvική ∆ιεύθυvση Directorate-General Dirección general Direction générale Direzione generale Directoraat-generaal Direcção general Contrôle financier Service juridique Pääosasto Generaldirektorat Udvalgssekretariatet Ausschußsekretariat Γραµµατεία επιτρoπής Committee secretariat Secretaria de la comisión Secrétariat de la commission Segretariato della commissione Commissiesecretariaat Secretaria de comissão Valiokunnan sihteeristö
PV\631012HU.doc
I II III IV V VI VII VIII
STOKELJ, MECKLENBURG
MAZZI -ZISSIS
15/17
PE 366.226
külső fordítás
HU
Utskottssekretariatet Assist./Βoηθός * (P) (VP) (M) (F)
WHITTALL, ESCOFET
=Formand/Pres./Πρόεδρoς/Chairman/Président/Voorzitter/Puhemies/Ordförande =Næstform./Vize-Pres./Αvτιπρόεδρoς/Vice-Chairman/Vice-Président/Ondervoorz./Vice-pres/Varapuhemies/Vice ordförande. =Medlem./Mitglied/Μέλoς/Member/Miembro/Membre/Membro/Lid/Membro/Jäsen/Ledamot =Tjenestemand/Beamter/Υπάλληλoς/Official/Funcionario/Fonctionnaire/Funzionario/Ambtenaar/ Functionário/Virkamies/Tjänsteman
PV\631012HU.doc
16/17
PE 366.226
külső fordítás
HU
MEMBERS OF THE DELEGATION OF THE CROATIAN PARLIAMENT TO THE CROATIA – EU JOINT PARLIAMENTARY COMMITTEE who participated at the 3rd meeting of the JPC, Dubrovnik, 20 – 21 March 2006 Members: Chairman: 1. Mr GORDAN JANDROKOVIĆ, HDZ (Croatian Democratic Union) Deputy Chairman: 2. Mr KREŠIMIR ĆOSIĆ, HDZ(Croatian Democratic Union) 3. Mr NEVEN MIMICA, SDP (Social Democratic Party) Members: 4. Mr FRANO MATUŠIĆ, HDZ (Croatian Democratic Union) 5. Mr MARIO ZUBOVIĆ, HDZ (Croatian Democratic Union) 6. Mrs INGRID ANTIČEVIĆ MARINOVIĆ, SDP (Social Democratic Party) 7. Mr ANTE MARKOV, HSS (Croatian Peasant Party) 8. Mr ANTUN VUJIĆ, SDP (Social Democratic Party) 9. Mrs VESNA PUSIĆ, HNS (Croatian People’s Party) 10. Mr MILORAD PUPOVAC, SDSS (Independent Democratic Serbian Party) 11. Mr MIROSLAV ROŽIĆ, HSP (Croatian Party of the Right) Representatives of the Croatian Government participating at the 3rd JPC: 1. Mrs Martina DALIĆ, State Secretary, Head of the Central State Administrative Office for the Development Strategy of the Government of Croatia and the Deputy Chief Negotiator 2. Mr Damir KUŠEN, Assistant Minister for the EU and European co-operation in the Ministry of Foreign Affairs and European Integration 3. Mr BRANKO BARICEVIC, Ambassador of the Republic of Croatia to the EU Staff from the Croatian Parliament: 1. Mrs GORDANA GENC, Secretary of the Delegation 2. Mrs VESNA LONCARIC, Secretariat of the Delegation 3. Mrs MAJA KIS, Secretariat of the Delegation
PV\631012HU.doc
17/17
PE 366.226
külső fordítás
HU