HARGITA MEGYEI TURISZTIKAI KÖZPONTOK FORGALMÁNAK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSA. Dombay István 1 Magyari S. Zsolt 2. Hargita megye rövid ismertetése

Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.

HARGITA MEGYEI TURISZTIKAI KÖZPONTOK FORGALMÁNAK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSA Dombay István1 – Magyari S. Zsolt2 Hargita megye rövid ismertetése Földrajzi fekvése Hargita megye Erdély keleti részén található, a Keleti-Kárpátok központi részében. Keleten a Gyergyói-havasok, a Nagy Hagymás és a Csíki-havasok, nyugaton pedig a Kelemen-Görgény-Hargita vulkáni vonulata és az Erdélyi-fennsík keleti pereme határolják. A megyének nagyjából háromszög alakja van, és a határai általában a vízválasztókat követik. Az említett hegyvonulatok között két nagy medence található: a Gyergyói-, és Csíki medencék. Ezek alkotják a hajdani Csíkszéket. A Hargita havasok nyugati lejtőin, a Homorod és Vargyas völgyei között, a Nagy- és Kis Küküllők felső szakasza mentén a régi Udvarhelyszék található. Északon a valamikori Marosszékkel, míg déli irányban Kovászna megyével, a régi Háromszékkel áll kapcsolatban. Románia egész területét véve figyelembe, Hargita megye szinte az ország központi részén fekszik. Területe 6639 km2, ez pedig az ország 2,8%-át teszi ki. Terület alapján a 13. az ország megyéi között. Domborzati szempontból három tájegységet különböztetünk meg: - 2000 m-es magasságig emelkedő hegységeket; - 800 m-es átlagmagasságú dombságok; - 400-800 m-es magasságban található hegyközi medencék. Éghajlata A domborzati formák lépcsőzetes megoszlása és a hegyvonulatok merőleges fekvése a nyugati szelekkel szemben különleges éghajlati viszonyok kialakulásához vezettek. Az évi átlaghőmérséklet –2 és 1 C fok között ingadozik a Kelemen havasok csúcsain és 8-10 C fok között a hegyközi medencékben. A legmagasabb hőmérsékletet, 36,5 C fokot Székelyudvarhelyen mérték 1952-ben. A legalacsonyabb értékeket Gyergyószentmiklóson: – 35,5 C fokot (1929-ben) és Gyergyóalfaluban: –38 C fokot (1963-ban) mérték. A legalacsonyabb és a legmagasabb hőmérsékletek közötti különbség 74,5 C fok, ami a megyének tipikus kontinentális éghajlati jelleget tulajdonít. Télen, a gyergyói és csíki medencékben gyakoriak a hőmérsékleti inverziók Ezek tavasszal a késői, míg ősszel a korai fagyokhoz vezetnek. A medencékben a fagyos napok száma elérheti a 160-165 napot, a magas hegységekben ez 6-7 hónapig is eltarthat. A csapadék megoszlását, amint már említettük, a hegyvonulatok merőleges elhelyezkedése a nyugati szelekkel szemben befolyásolja. Ezért a megye nyugati felében átlagosan 200 mm-el több csapadék hull, mint a medencékben. Pl. 723,5 mm Etéden (Udvarhelytől északra), 540 mm Csíkszeredában. Az évi megoszlást illetően, megkülönböztetünk egy nyári maximumot (május- szeptember), június a legcsapadékosabb, átlagosan 90-100 mm. Télen az átlagos csapadékmennyiség 70-120 mm.

1 2

Dombay István, egyetemi adjunktus, Babes – Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár, Földrajz Kar Magyari Sáska Zsolt, gyakornok, Gyergyószentmiklósi Egyetemi Jogú Főiskola

1

Dombay Lajos – Magyari S. Zsolt: Hargita megyei turisztikai központok…

A domborzattól és az általános légkörzési viszonyoktól függően a szelek főleg a megye nyugati részén erősebbek (a vulkáni fennsíkon), a hegyközi medencékben a szélcsend az év 61%-ra jellemző. Ezen éghajlati adottságok miatt a megye Románia „Északi Sarka” jelzőt kapta. Hargita megye turisztikai adottságai Figyelembe véve a megyében előforduló természeti elemeket, pl. a táj egyedisége (vulkáni formák, karsztjelenség), az ásványvizek és kénkigőzölgések (mofetták) gyógyító hatását, a helytörténetet, meséket, joggal mondhatjuk azt, hogy e vidék az idegenforgalomra született. Mindezen kívül itt található a mesés Szent Anna tó és az egyedi Gyilkos tó. Az első, idegenforgalomra vonatkozó feljegyzések az 1820-as évekből származnak, amikor Tusnád fürdőn megalakul az első gyógyközpont a hozzá tartozó szórakoztató elemekkel együtt. Mindezt figyelembe véve, nyugodtan állíthatjuk azt, hogy Hargita megye gazdasági fellendülésének igazi lehetőségét az idegenforgalom jelenti. E gazdasági ágazat fejlődéséhez nemcsak természeti és antropikus forrásokra, hanem szakképzett munkaerőre is szükség van. Ezzel kapcsolatosan egy néhány demográfiai adatot sorolunk fel. Az 1998. január 1-i népszámláláskor a megye lakosságának száma 342.939 volt. Ebből 170.834 férfi és 172.105 nő. A lakosság száma alapján országos viszonylatban Hargita megye a 33., míg az elfoglalt lakosságszám szerint a 31. helyen áll. Nemzetiségi összetétel alapján a helyzet a következő: 84,7% magyar, 14,05% román, 1,10% roma, 1,15% más nemzetiségű. Lakhely szerint a megye lakosságának 45,36%-a városon él és 54,63%-a pedig falun. Figyelembe véve dolgozatunk témáját a következő turisztikai központokra fektettünk hangsúlyt: Gyilkos tó, Tusnád fürdő és Marosfő. A kiválasztott turisztikai településekre az idegenforgalom különböző típusai és formái jellemzőek. Természeti vonzó források A következőkben azon természeti elemeket mutatjuk be röviden, amelyek a kijelölt idegenforgalmi települések vonzó hatását alakították ki. A Hagymás hegység abban különbözik a környező tájegységektől, hogy itt a földtörténet középkorából (mezozoikum) származó, zömében mészköves üledék halmozódott fel, amelyen változatos domborzat alakult ki. Ez a hatalmas mészkő- összlet a Keleti-Kárpátok hosszában, ÉÉNy-DDK irányú, teknőszerű bemélyedésben (geoszinklinális), a prekámbriumra jellemző átalakult (metamorf) őskőzetekre rakódott le a mezozoikum tengereiből. A Gyilkos tó körül (főleg a tó déli és nyugati részén), a Gyilkos-kő aljában, a középső triászban képződött dolomitokra és dolomitos mészkövekre települő vöröses, fehéres-sárgás mészkő a jellemző. A Gyilkos tó környékének és a Békás-szoros nagy sziklafalainak rétegsorai a felső jura időszakában alakultak ki és ezek a leggazdagabbak kövületekben. Közülük nagyon sok csak ezen a helyen fordul elő. A vidék legjellemzőbb képződményei a jura időszak végén alakultak ki. Homogén szürkésfehér korallmészkő alkotja a Gyilkos-kő, Kis –Cohárd és a Csíki-Bükk tömegét. A kréta időszak képződményei alkotják az Oltár-kő és a Bardócz-kő rétegeit. A KisBékás torkolatától a szoros végéig húzódó és a Kis-Békás szorosát alkotó sziklafalak szintén az alsó kréta korban alakultak ki. A térség keleti részét a flis övezet krétakori kárpáti homokkő rétegei jellemzik. A kréta időszak végén, a hegyképző erők hatására kiemelkedett, vagy megsüllyedt területek mentén hatalmas törésvonalak keletkeztek, amelyekbe később bevágódtak a folyók, kialakítva a mai völgyeket. A Békás harántvölgye is egy ilyen törésvonal mentén alakult ki.

2


A Békás–szoros a Keleti–Kárpátok legszebb, legmonumentálisabb szurdokvölgye. A tektonikus eredetű szurdokvölgy 5 km hosszú. Az Oltár–kő nyugati lábánál, nagy dübörgéssel, vízeséseken keresztül, a vidék legszebb, még érintetlen sziklaszorosának, a Lapos–szurdoknak bejáratán keresztül ömlik a Lapos pataka a Békás patakba. A Lapos patak választja el a Kupás havast a Bardócz–hegy tömbjétől. A Nagy Szerpentin alatt a Mária–kő és a Bardócz fal néhány méterre közelítik meg egymást. Ez a szűkület a Pokol kapuja, ami után a Pokol tornáca következik. A szorosnak ezt az enyhén kiszélesedő részét a Fekete–torony elnevezésű sziklaszirt zárja le. A kiszélesedés alsó részétől egy ösvény indul, amely a Fekete–barlang 15 m magas, 3 m széles bejáratához vezet. A barlang bejáratától gyönyörű rálátás nyílik az Oltár–kőre. A barlang 25 m után leszűkül, 10 m után elzáródik. A Kis–Békás beömlése előtt a Békás patakon egy befejezetlen híd van. Itt akarták kikerülni a Pokol torok meredek lejtőjét, de befejezését a II. világháború megakadályozta. A Magyarok hídjának nevezett befejezetlen hídtól balra emelkedik a Bardócz fal hatalmas boltozatokkal díszített sziklaéle, az Őrtorony. A Kis–Békás patak beömlésénél kezdődik a Pokol torka. A 800 m-es szakasz a szoros leglátványosabb része, amit jobbról a Szurdok–kő, balról a Bardócz párkányok vesznek közre. A szoros alsó részén egy híd vezet át a patak bal partjára. A híd fölött balra a Vízesés–barlang bejárata látszik. Az igen szűk járatú, 69 m hosszú barlangot csak kúszva lehet meglátogatni, szárazság idején. A hídtól jobbra ösvény vezet a Békás–szoros legnagyobb karsztforrásához, a Mária–forráshoz. A Mária–forrás és a híd között még látszanak a patak medrének jobb partján azok a kőüst maradványok, amelyet a víz örvénylő, koptató munkája formált ki hosszú évezredek folyamán. Ezeket az útépítés alkalmával tönkretették. A Mária–forrás alatt balról a sekély vizű Bardócz pataka csordogál egy kőüst soron át, amelyek úgy tűnnek, egy csatornaszerű völgyben. Innen lefelé a szoros fokozatosan kitágul és a Békás patak rohanása is megszelídül. A fenyvesek lassan átadják helyüket a lombhullató fáknak. Miután elhagyjuk a Békás–szoros sziklarengetegét, 2,5 km után feltűnik a Munticsel csipkézett mészkőgerince. Az észak–dél irányú, 3 km hosszú, 90 hektárnyi sziklazónát – tekintettel a geológiai, őslénytani és botanikai értékeire – 1971-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították. A Kis – Békás szorosa: a Békás patak felső szakaszának legnagyobb mellékága a Kis– Békás pataka. A Ter–kő nyerge alatt ered, 20 km hosszú, északi irányú, széles völgyben folyik. Az utolsó két kilométeres szakaszt a Békás szorossal vetekedő ikertestvéreként emlegetett szoroson keresztül teszi meg. A Kis–Békás–szorosa hamarabb vált ismertté, mert a múlt század végén a szoros alsó részét cölöp sorra és sziklafalak közé ékelt keresztgerendákkal fedték le, amelyen a kitermelt fát juttatták le. A kitermelés kevés ideig működött, a század elején már csak a korhadozó gerendák maradtak meg. A kis–békási csatorna gazdasági hasznosítása azon kevés kivétel közé tartozott, amely nem torzította a szorost, és eredeti szépségében hagyta az utókorra. A Gyilkos–tó aránylag fiatal képződmény, 1837-ben keletkezett természetes völgyzáródás útján. A Gyilkos–hegy ÉNy-i lábánál felhalmozódott hatalmas mennyiségű sziklatörmelék egy hosszantartó esőzés következtében lecsúszott és elzárta a völgyet. A tavat északon a Nagy–Cohárd (1504 m) és a Kis–Cohárd (1344 m), dél–keleten a Csíki–Bükk (1264 m), dél–nyugaton a Ló–havas (1585 m), míg nyugaton a Kis–havas (1625 m) hegylábai határolják. A látogatót a Kis–Cohárd meredek mészkőfalai és az előtte elterülő, fenyőcsonkokkal teletűzdelt tó tájképe fogadja, amely csak bevezetés a környék csodálatos, lélegzetelállítóan szép sziklarengetegébe. Az idelátogatók csakis felső fokon emlegetik a tájat: „Még az is, ki felső Olaszország nagyszerű és Svájcnak ünnepelt tavait látta, bámulattal fog e látvány előtt

3


megállni. Nagyobbszerübb tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat nem rejtenek a havasok keblökben.” (Orbán Balázs – Székelyföld leírása) A tó neve az idők folyamán többször is változott. Eredeti neve Verse–tó a hasonló nevű patak mintájára, amely a nevét a tó déli és nyugati oldalán található vörös színű triászkori mészkőről kapta. A Gyilkos–tó nevet Orbán Balázs viszi be a köztudatba 1864-ben. Nevét a Gyilkos hegy elnevezése után kapta, ami jóval régebbi a tó keletkezésénél (1773-ban említik, mint a Lázár grófók birtokát, Gyilkos nevű havas formában). A monda kapcsolatba hozza a veres és gyilkos jelzőket azzal a mondával, ami szerint a megcsúszott hegy maga alá temette a völgyben legelésző nyájat pásztorostól, kutyástól és a felszivárgó vér még sokáig vörösre festette a tó vizét. Egy másik monda szerint, egyszer egy garázdálkodó zsivány elrabolta a ditrói vásárból Ferenc Anikó nevű szépséges hajadont, akit a Kis–Cohárd sziklái közé rejtett. A leány a hegyek szelleméhez könyörgött és hívta segítségül. A hegy szelleme meghallgatta Anikó könyörgését és elvezette a sziklafalak közül. Az ijedségből magához tért rabló akkorát vágott egy vasdoronggal a sziklára, hogy az megremegett és legurult a sziklatörmelék elzárta a völgyet, maga alá temetve mindent. Csomád–Büdös térség. A Kárpátkoszorú ívének peremén, az Erdélyi–medence északi és keleti határán a neogénben heves hegyképző mozgásoktól kísérve hosszú, vulkáni eredetű, új hegylánc, a röviden Kelemen – Görgény – Hargita vonulatnak nevezett övezet keletkezett. Ennek legfiatalabb és egyben befejező részei, a Csomád – Büdös – Málnásfürdő háromszögben találhatók A Csomád egyetlen nagy vulkáni építmény, két nyitott kráterrel: a Szent Anna – tóval és a Mohossal. A Büdös- és Bálványos–hegy vulkáni szerkezetét egy-egy dagadókúp létrejötte alakította ki. Ezek peremi részei lemorzsolódtak. A Büdös–hegy esetében a gyors lemorzsolódáshoz a külső erőkön kívül a hidrotermális utóműködés és a szolfatárás gázömlések kőzetbomlasztó hatása is hozzájárult. Dagadókúpok, vulkáni dugók (neck) keletkeztek a Csomád nyugati és keleti peremén is, amelyeket leginkább a Szurdok, a Vártető, a Nagy és Kis Haram illusztrálnak. Teljesen külön áll a Csomád déli részénél lefutó Zsombor- patak bal oldalán lévő Nagy Hegyes dacitos dagadókúpja. A Dél–Hargita utolsó vulkáni építményei az Olt árkától nyugatra a Kis és a Nagy Murgó valamint a málnásfürdői Lüget – amelyek kőzetanyaga eltár a Csomád – Büdös kőzeteitől. A tárgyalt térség felépítése azonos. Mind a Csomád, mind a Büdös és a Bálványos valamint nyugatra a Dél–Hargita szép különálló kúpjai mindannyian áttörték a magmakamrák fölött levő alsó krétakori kárpáti homokkő- összleteket, az u.n. kárpáti fliss rétegeit. Közülük csak a Csomád fejlődött ki teljesen, azaz ért el a vulkáni tevékenység kitörési fázisáig, kiszórva kürtőjéből először a piroklasztikus törmelékanyagot (vulkáni hamu, horzsakő, lapillik, vulkáni bombák, stb.), majd befödve ezt egy andezit vagy dacitlávából álló vékony takaróval. A vulkáni anyagok csak részben takarják a krétakori talapzatot, amely a Bodoki– hegység északi részén a Bálványosi–medence aljában, a Nagy Murgó déli vállán a Hatód– tetőn, vagy Málnás fürdő Somosnak nevezett dombvonulatában mindenhol megjelenik a felszínen. Maga a Bodoki – hegység szintén teljes hosszában krétakori üledéksorból áll. A természetvédelmi területek a helyszínen térkép segítségével megközelíthetők, de meglátogatásuk vezető nélkül nem ajánlott A Csomád–Büdös régió legfontosabb természeti ritkaságait a Szent Anna krátertó, a Mohos és a Buffogó lápok, a Büdös hegyi és a Jajdon–völgyi gázemanációk és számtalan különleges összetételű borvízforrás alkotják. A Szent Anna–tó és a Mohos. A Csomád ölében rejlő ikerkráter közül a Szent Anna–tó tölcsére a fiatalabb, amely Közép–Európa egyedüli épen maradt vulkáni építménye. Alakja

4


óriási festőpalettára emlékeztet. Tengerszint fölötti magassága 944 m. Meredek kráterfalak veszik körül, amelyek fontosabb csúcsai: a Nagy Csomád (1301 m), a Kis Csomád (1238 m), a Taca (1174 m), a Tó bérce és a Kövesponk (1131 m). A tó szelvénye szabálytalan tölcsér alakú, amelynek legmélyebb pontja (7, 20 m) a kráter délkeleti részén található. A Szent Anna tónak nincs forrása és levezető árka, a légköri csapadék táplálja. Vize lassan szivárog át a déli kráterfal közepén, ahol időszakos források alakjában bukkan elő a Zsombor patak jobb oldalán. Ásványisó tartalma nagyon kicsi alig 0,002 g/l. Területe 19,5 ha, kerülete 1,73 km, köbtartalma 786 000 köbméter víz, hosszabb (ÉK-DNy) tengelye 620 m, kisebb tengelye 465 m. Állatvilága szegényes. A tó északi és nyugati peremén igen megindult a feltöltődés, fenekét vastag iszapréteg borítja. Az első említések 1349-ből származnak. Nevét a frissen kereszténnyé vált székely bányásznéptől nyerte, akik Szent Annát, Szűz Mária édesanyját védőszentjükként tisztelték a vidéken. Régi búcsújáróhely, partján kis kápolna emelkedik. Hagyományos búcsúja Anna napján, július 26-án van. A Mohos tőzeglápot a Szent Anna tótól egy széles nyereg választja el. Rajta foglal helyet a menedékház, a kemping és a Bükszádról feljövő aszfaltozott műút (1065 m). A Mohos a Csomád északi részét foglalja el, 100 m-rel magasabban fekszik, mint a Szent Anna –tó. Négyszer akkora, mint kisebb testvére, területe 80 ha. Gyors elöregedéséhez az erózión kívül az is hozzájárult, hogy a fiatalabb Szent Anna-tó krátere az első kitörési fázisokban sok törmelékanyagot zúdított a Mohosba. A Mohost észak felé a Veres patak csapolja le, amely átvágta a laza törmelékanyagból felépült kráterfalat. Szakadékvölgye a horzsakő és a vulkáni bombák lelőhelye. A hajdani összefüggő vízfelületből mára csak 15 tószem maradt. A hirtelen megindult kiszikkadáshoz a századelő mesterséges lecsapolási kísérletei is hozzájárultak. Az elmocsarasodott tó a négy egymást követő pleisztocén kori eljegesedés hatására oligotróf láppá alakult, jellegzetes tundrai arculattal, számos ritka maradványnövény fajjal. A kb. 3 millió köbméterre becsült tőzeg évezredek alatt elhalt tőzegmohák sokaságából halmozódott fel. Reliktum növénytársulása 20 fajta tőzegmohából, tőzegrozmaringból (Andromeda polifolia), tőzegáfonyából (Vaccinum oxycoccus), a rovarevő harmatfű három válfajából (Drosera rotundifolia, obovata, anglica), a mámorka (Empetrum nigrum), a gyapjúsás (Eriophorum vaginatum), a vörös áfonya (Vaccinum vitisidea), a fekete áfonya (Vaccinum uligiosum) és törpefenyők, csenevész nyírfák társulásából áll. Az ásványvizek (borvizek) főleg Tusnád fürdő környékén jelentősek, ezeket a gyógyászati turizmusban használják fel. A vulkáni domborzat és a kitörési termékek réteges szerkezete (lávák, piroklasztikumok, vulkáni hamu), a felszínalatti vizeknek jelentős ásványisó tartalmat biztosítanak. A felszínalatti vizek áthaladnak ezeken a kőzeteken, majd ásványvíz alakjában a felszínre kerülnek. Gyakran CO2-vel kerülnek kapcsolatba, amely nagy mélységből tör a felszínre a kéregrepedések mentén. Az Olt mentén előforduló források vizének elemzése, vegyi és hőmérsékleti különbségeket mutatott ki. Az Olt jobb partján előfordulók szénsavasak, bikarbonátosak, meszesek és ásványi tartalmuk 0,2 g/l. Ezek a felszínről beszivárgott vizek, amelyek átmossák a vulkáni agglomerátumokat és az andezit lávákat. Ezekkel ellentétben az Olt bal partján találhatók ásványi sókban gazdagabbak (5 g/l) és változatosabbak (klórosok, vasasak, szénsavasak), hőmérsékletük eléri a 20-30 C fokot (mezotermálisak). Nagyobb mélységekből származnak és vízhozamuk gazdagabb. Nincs

5


kizárva, hogy ezek táplálásához a Szent Anna-tó is hozzájárulna. A tó vize ugyanis szivárgás során piroklasztikumokon halad át. Az ásványvizek gyógyhatása. A Tusnád fürdő környéki ásványvizek számos betegség gyógyítására használhatók: idegrendszeri-, szívérkoszorú-, emésztési-, belső elválasztású mirigyek betegségei. Külső kezelésre az Ilona forrás mezotermális vizeit használják. Ivókúrára még az 1,2,3 és 4-es források vize alkalmas. Annak ellenére, hogy számos ásványvízforrás található (szinte 50), alig 6-ot használnak külső és belső kezelésre. A turisztikai forgalom elemzése Hargita megyében Turisztikai infrastruktúra Az elsődleges elszállásolási központok (szálloda, motel, camping) illetve menedékházak, táborok aránya változatlan az utóbbi négy évben (1996-99), Ezzel szemben a panziók száma erőteljes növekedést mutat. Érdekes, hogy a hagyományos elszállásolási központok (pl. villák) száma csökken (1 sz. ábra). A befogadóképességet illetően nagy a csökkenés a villák esetében. A magyarázat ezek állagának nagymértékű romlása, illetve a tulajdonjog tisztázatlan helyzete (2,3,4 sz. ábrák). A befogadóképesség azt mutatja, hogy a szálloda, motel, villa és panziók a legjelentősebb elszállásolási központok. A magyarázat a turizmus típusban (gyógyturizmus, tranzit-turizmus) és az éghajlati adottságokban keresendő. A turisztikai áramlat A turisták száma és az éjszakázások alakulása nagyon érdekes. Míg a turisták száma az 1999-2000-es években csökken, addig az éjszakázások száma nő. Ez a jelenség annak köszönhető, hogy fejlődött a gyógyturizmus jellegzetes infrastruktúrája. Ugyanez figyelhető meg a külföldi turisták esetében is (5,6 sz. ábrák). A 2000-es évben a turisták igényei az elszállásolási helyeket illetően átcsoportosulnak, azaz főleg a szállodák keresettek. A villák iránti érdeklődés csökken az előbb említett okok miatt (7,8,9,10,11,12 sz. ábrák). Az átlagtartózkodási idő a belföldi turisták esetében 15%-al míg a külföldiekében 19%-al nőtt (6. ábra). Évek 1999 2000

Átlagos tartózkodási idők (nap) belföldi turisták esetében külföldi turisták esetében 3,8 2,2 4,3 2,6

összesen 3,5 4,1

A belföldi és a külföldi turisták forgalmának aránya az 1999-2000-es időszakban csökkent. Szálláshelytípus Hotel Motel Menedékház Camping Villa Panzió Tábor

6

1999 belföldi külföldi 54 69 5 13 2 1 14 7 25 10 0 0 0 0

2000 belföldi külföldi 54 67 4 16 1 0 16 4 19 4 4 9 2 0


Ezt a hazai lakósság vásárlóerejének csökkenése és az árak emelkedése okozta. A külföldiek aránya az említett években stagnál. Az alábbi táblázat a belföldi és külföldi turisták szálláshelyigényeinek százalékos eloszlását tartalmazza (13.,14.,15.,16. és 17. ábra). A szálláshelyek kihasználtsága átlagban véve emelkedik. Habár a villák száma csökken a működők kihasználtsága nő (18. ábra). Ezt azzal magyarázzuk, hogy azokban az esetekben ahol tisztázódtak a tulajdonjogok, befektetéseket eszközöltek, javítva a szolgáltatások minőségén. Szálláshely típusok Hotel Motel Menedékház Villa

Kihasználtság változása (%) +12,5 +4,9 +1,9 +22,3

Turisztikai forgalom elemzése Gyilkos-tó település és Tusnád fürdő esetében Azért, hogy helyi szinten is érzékeltetni tudjuk az idegenforgalom alakulását külön tárgyaljuk a Gyilkos-tó települést. Turisztikai infrastruktúra Elszállásolási központok Jelen időszakban 3 típusú elszállásolási egység létezik: villa, menedékház és házikó. Egységtípus Villa Menedékház Házikó

Darab 7 1 1

Kategóriák szerinti eloszlásban a következők (19. ábra): Kategória 3 csillagos 2 csillagos 1 csillagos nem kategorizált

Egységtípus villa villa villa villa villa házikó villa menedékház

Elnevezés Turist California Napsugár A Napsugár B Turist 17 Cohárd

A befogadóképesség Az elmúlt időszakban (1997-2001) a szobák és ágyak száma változatlan és a következő módon oszlik meg (20. ábra): Szobák Ágyak

Napsugár villa 38 86

Cohárd menedékház 26 89

Többi villák 138 316

Házikó 106

7


A létező szálláshelyek esetében lényeges szempont lehet annak kényelmessége, melynek egyik alapvető mutatója a szobákban elhelyezett ágyak száma. A következő táblázat ezt próbálja kimutatni. Napusugár villa Cohárd menedékház Többi villák Házikó

Átlag ágyszám 2,2 3,4 2,2 106

A turisztikai áramlat A turista forgalom maximális értéket 1998-99-ben mutat, ezzel szemben az éjszakázások száma csökken (21. és 22. ábra). Ugyanezt bizonyítja az átlagtartózkodási idő (31. ábra) és a kihasználtság (33. és 34. ábra) is, amely drasztikusan csökken. Tehát a Gyilkos-tó esetében hovatovább a tranzit jelleg erősödik. Évek 1997 1998 1999

Átlagtartózkodási idők (nap) belföldi turisták esetében külföldi turisták esetében 18,2 4,0 3,4 3,2 2,5 2,0

összesen 13,4 3,5 2,5

A külföldi turisták száma enyhe emelkedést mutat, míg a belföldieké az 1998-ban elért csúcspont után esésben van (32. ábra). A villák közül a Napsugár esetében figyelhető meg a nagymértékű csökkenés (35. és 36. ábra) (tulajdonjog tisztázatlan helyzete), míg a magán villák esetében nő a kihasználtság a szolgáltatások minőségének javulása miatt (23., 24., 25., 26., 27., 28., 29. és 30. ábra). A statisztikai adatokon kívül, két település esetében (Tusnád fürdő és Gyilkos-tó) kérdőívek adatit dolgoztuk fel. Ezekben a közvetlen beszélgetés módszerét alkalmaztuk. A célunk az volt, hogy felmérjük a turisták személyes véleményét a két település esetében. A belföldi turisták szerkezetében mind a két esetben a Hargita megyeiek vannak túlsúlyban (37. és 38. ábra). Tusnád fürdő esetében jelentős az ország más megyéiből érkezett turisták száma is. Ez azt bizonyítja hogy a település megtartotta országos jelentőségét; a Gyilkos-tónak csak regionális fontosság tulajdonítható (42. és 43. ábra). Mindkét esetben megfigyelhető a szomszédos megyékből érkező turisták jelentős aránya (39., 40. és 41. ábra). Az átlagéletkor megoszlása a két település turistái közt nagyon érdekes. Míg a Gyilkostónál ez 33 év, addig Tusnád fürdő esetében 46 év. Ezek az adatok a turizmus típusokat és formákat határozzák meg. Az elsőnél főleg a túrázás, sportolás mint forma és tranzitturizmus mint típus jellemző. A másodiknál a gyógy-turizmus és a túrázás (44., 45., 46. és 47. ábra). Mindkét esetben a gyalogturizmust a környéken található természeti vonzó források befolyásolják. A tartózkodási idő. Tusnád fürdőn 11 nap, a Gyilkos-tónál 5,6 nap. Ez is az utóbbi tranzit jellegét hangsúlyozza ki. Az átlagtartózkodási időt felbontva az először járó turisták és a visszatérők közt észrevehető Tusnádon fürdő esetében a nem számottevő különbség. Ez a turisták bizalmát és elégedettségét tükrözi (54. ábra). A turisták elégedettségi foka nagyon fontos szubjektív tényező. A szubjektivitás ellenére figyelembe kell venni ezeket, mert visszajelző szerepet játszik az idegenforgalmi tevékenységben. Ez mutatja meg a turizmus pozitív és negatív oldalait egy bizonyos helyen. Tusnádon az elégedettségi szint 90% a Gyilkos-tónál 70% (48. és 49. ábra). A magyarázat a szolgáltatások, a turisztikai kínálat minőségében valamint az infrastruktúra

8


hiányosságában rejlik (50. és 51. ábra). Ez utóbbi főleg a Gyilkos-tóra érvényes ahol a megkérdezettek 58%-a elégedetlen az infrastruktúrával (52. és 53. ábra). Következtetések A Gyilkos-tó és Tusnád fürdő települések esetében több száz kérdőívet dolgoztunk fel. Ezeknek alapján néhány következtetést vonhatunk le: 1. A turisták javarésze az infrastruktúra hiányosságait emeli ki. Itt gondolunk úgy a jellegzetes turisztikai, mint az általános infrastruktúra elemire (pl. közlekedési utak minősége, távközlés, pénzinzétek, a Gyilkos-tó esetében a település és Gyergyószentmiklós közötti kapcsolat hiánya stb.); 2. a szolgáltatások minősége szintén számos kifogás alapja; 3. mindkét település esetében, a kínálat szegényes; 4. a feldolgozott adatok alapján az idelátogató idegen turisták számát főleg magyarországiak és osztrákok teszik ki; 5. a Gyilkos-tó településen az átlagos tartózkodási idő csökkenése a turizmusnak tranzit jelleget adott. Ezt a jelenséget még a szolgáltatások és kínálat hiányosságával is magyarázzuk; 6. a turisztikai forgalom csökkenésének egy másik jelentős oka a romániai átlagbérek csökkenés, az infláció ami végül is a lakóság vásárló erejének csökkenéséhez vezet. Sajnos az energiahordozók magas árai miatt a szolgáltatások ellenértékei is magasak, de a megfigyelések alapján a gyakran magas árakat csak az „azonnali haszon” utáni vággyal magyarázhatjuk. Javaslatok A következőkben néhány javaslatot próbálunk tenni a begyűjtött adatok alapján: 1. az infrastruktúra általános javítás és bővítése; 2. a kínálatok változatossá tétele. Mindkét esetben új turizmus formákat lehet bevezetni, a természeti és emberi forrásokat véve figyelembe pl. lovasturizmus; kerékpárturizmus; gyalogturizmus – ennek fejlesztésére térképek készítése, a hegyi ösvények újrafestése szükséges –; a kulturális turizmus – mint típus – fejlesztése is szükséges és lehetséges, figyelembe véve az antropikus források változatosságát (ilyen jellegű prospektusok készítése fontos); sportturizmus; faluturizmus; ökoturizmus; 3. a külföldi turisták nemzetiségi megoszlását véve figyelembe a számukra megfelelő szolgáltatásokat és kínálatokat kell biztosítani. A kérdőívek és a statisztikai adatok feldolgozása után egy, szerintünk általánosan alkalmazható előrejelzési módszert dolgoztunk ki. Ez a módszer 3 alkotó elemre támaszkodik: reálbér, szolgáltatások száma és minősége. Ez azért hasznos, mert egyszerre ábrázolja az ország gazdasági helyzetét és a helyi adottságokat. Az elemzés a következő lépések sorozatára alapszik: 1. Felmérések alapján el kell készíteni a turisztikai költségek grafikonját a reálbérek függvényében. Az interpolálás után kapott exponenciális görbe jellemzi a költségek változását. f(Ab)=Tk. Rb1 Tk At × × Rb0 Ab

9


Ab – átlagbér Tk – turisztikai költségek At – átlag turistaszám Rb1 – reálbér az adott években Rb0 – reálbér az előző évben (években) 2. A turisztikai egységek által nyújtott szolgáltatások számát kell ábrázolni a kihasználtság függvényében. Az interpoláció után kapott exponenciális görbe jellemzi az új szolgáltatások bevezetésének időszerűségét. f(Lsz)=Kh. (%) At K

Usz K Kh Lsz

Lsz – létező szolgáltatások száma Kh – a szolgáltatások kihasználtsága %-ban At – átlag turistaszám Usz – új szolgáltatások száma 3. A turisták visszajelzése alapján el lehet készíteni az elégedettségi mutató változását.

At

( Em1 ≥ Em0 ) Vta Em0

At – átlag turistaszám Em1 – elégedettségi mutató az adott évben Em0 – elégedettségi mutató az előző évben Vta – visszatérő turisták aránya az elmúlt évben Ez a három módszer külön-külön jellemzi az idegenforgalmat befolyásoló legfontosabb tényezőket. Együttes alkalmazásuk esetén számításba kell venni az estleges átfedéseket, ezért javasolt ebben az esetben a maximális növekedés figyelembevétele. Irodalom Cocean Pompei, Dezsi Ştefan, Prospectare şi geoinformare turistică, Cluj Napoca, 2001 Dombay István, Staţiuni Balneo-Climaterice de interes local în jud. Harghita, „Dimitrie Cantemir” Ökológiai Egyetem, Marosvásárhely - RO, 1998 Dombay István, Az Idegenforgalom Földrajza, fordítás a „Geografia Turismului” c. könyv után, szerző prof. dr. Pompei Cocean 1994, Szeged Dombay István, Cadrul natural şi turismul în staţiunea Lacul Roşu, „Dimitrie Cantemir” Ökológiai Egyetem, Marosvásárhely – RO, 2000 Mundurócz Györgyné, Grham Stone, Turizmus. Elmélet és gyakorlat, Budapest, 1996 Petcu Nicoleta, Statistică în turism. Teorie şi aplicaţii,Cluj Napoca, 2000 ***, Ghid tursitic. Judeţul Harghita, Miercurea Ciuc, 1973 Institutul Naţional de Statistică şi Studii Economice, Numărul de turişti şi excursionişti beneficiari ai turismului ordganizat de către agenţii de turism în trimestrul IV şi anul 2000, Bucureşti 2001 Institutul Naţional de Statistică şi Studii Economice, Sosiri şi înnoptări în structurile de primire turistică cu funcţiuni de cazare turistică. Trimestrul IV şi anul 2000. Bucureşti 2001

10


Hargita megyei elszállásolási egységek számának változása 1996-1999 között

300 200 100 0 1996

Hotel

1997

Motel

1998

Menedékház

Camping

1999

Villa

Tábor

Panzió

ábra 1.

A turisztikai egységek befogadóképességének változása 5000 4000 3000 2000 1000 0

Hotel

Motel

Menedékház

Camping 1999

Villa

Tábor

Panzió

2000

ábra 2.

11


A turisztikai befogadóképesség megoszlása egységtípusonként a 2000-es évben

A turisztikai befogadóképesség megoszlása egységtípusonként az 1999-es évben 15%

7%

24%

30%

25% 4% 7%

38%

Hotel

Motel

12%

Menedékház

Camping

4% 2%

15%

Villa

Tábor

Hotel

Motel

17%

Menedékház

ábra 3.

Camping

Villa

Tábor

ábra 4.

Turistaszám és éjszakázások változása

Átlagtartózkodási idő változása

365000 360000 355000 350000 345000 340000 1999 Turisták száma

ábra 5.

12

2000 Éjszakázások száma

éjszkázások száma

turistaszám

5 98000 96000 94000 92000 90000 88000 86000 84000 82000

4 3 2 1 0 1999

2000

Belföldi

ábra 6.

Külföldi

Összesen

Panzió


Turisták eloszlása szálláshelytípusonként

100000 80000 60000 40000 20000 0

1999 Hotel

Motel

2000 Menedékház

Camping

Villa

ábra 7.

Szálláshelyentípusonkénti eloszlás 1999-ben

Szálláshelytípusonkénti eloszlás 2000-ben

17%

23% 15% 56%

13% 2% 6%

Hotel

Motel

Menedékház

ábra 8.

Camping

Villa

61%

1% 6%

Hotel

Motel

Menedékház

Camping

Villa

ábra 9.

13


Éjszakázások megoszlása szálláshelytípusonként

350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0

1999 Hotel

Motel

2000 Menedékház

Camping

Villa

Tábor

ábra 10.

Éjszakázások szálláshelytípusonkénti megoszlása 1999-ben

Éjszakázások szálláshelyenkénti megoszlása 2000-ben

22%

27%

9%

59% 1%4%

Hotel

Motel

Menedékház

ábra 11.

14

Camping

Villa

7% 0% 4%

Hotel

67%

Motel

Menedékház

ábra 12.

Camping

Villa


A belföldi és külföldi turistaforgalom változása 100000 80000 60000 40000 20000 0 1999

2000 Belföldi

Külföldi

ábra 13.

A belföldi és külföldi turisták száma 1999-ben 50000 40000 30000 20000 10000 0

Hotel

Motel

Menedékház Belföldi

Camping

Villa

Külföldi

ábra 14.

15


A belföldi és külföldi turisták száma 2000-ben 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0

Hotel

Motel

Menedékház

Camping

Belföldi

Villa

Tábor

Panzió

Külföldi

ábra 15.

Külföldi túristák szálláshelyeinek aránya 1999-ben

1%

7%

Külföldi túristák szálláshelyeinek aránya 2000-ben

0% 9% 4% 4% 0%

10%

16%

13%

67% 69%

Hotel

Motel

Menedékház

ábra 16.

16

Camping

Villa

Hotel

Motel

Menedékház

Villa

Tábor

Panzió

ábra 17.

Camping


A szálláshelyek kihasználtságának változása 50 40 30 20 10 0 1999 Hotel

Motel

2000 Menedékház

Villa

Átlag

ábra 18.

Elszállásolási egységek aránya kategóriánkként

13%

25%

*** ** 25%

*

37%

ábra 19.

17


A szobák és ágyak megoszlása 350 300 250 200 150

0

Házikók

ágyak Többi villák

50

Cohárd menedékház

szobák

Napsugár villa

100

ábra 20.

Turisták száma

Éjszakázások száma 30000

9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

25000 20000 15000 10000 5000 0 1997

1998

ábra 21.

18

1999

1997

1998

ábra 22.

1999


Turisták eloszlása a szálláshelyeken

Szálláshelyenkénti eloszlás 1997-ben

10000 8000

11% 9%

37%

6000 4000 2000 0

43% Házikó

Cohárd mh. 1997

Napsugár Többi villa v.

1998

1999

Házikó

ábra 23.

12%

42%

Cohárd mh.

Napsugár v.

ábra 25.

Többi villa

Szálláshelyenkénti eloszlás 1999-ben

4%

50%

Házikó

Napsugár v.

ábra 24.

Szálláshelyenkénti eloszlás 1998-ban

4%

Cohárd mh.

Többi villa

55%

Házikó

5%

28%

Cohárd mh.

Napsugár v.

Többi villa

ábra 26.

19


Éjszakázások megoszlása szálláshelyenként

Éjszakázások megoszlása 1997-ben

30000

8%

25000

10%

34%

20000 15000 10000 5000 0

48% Házikó

Cohárd Napsugár Többi villa mh. v. 1997

1998

1999

Házikó

ábra 27.

Cohárd mh.

Napsugár v.

Többi villa

ábra 28.

Éjszakázások megoszlása 1998-ban

Éjszakázások megoszlása 1999-ben

9%

12%

Átlagtartózkodási idő változása 11%

20

5%

A belföldi és külföldi turistaforgalom változása

40%

53% 10000

15

37%

33%

8000 6000

10

4000 5

Házikó

Cohárd mh.

Napsugár v.

Többi villa

0

20

2000

Házikó

Cohárd mh.

Napsugár v.

Többi villa

0 1997

1998 Román

Külföldi

1999 Összesen

1997

1998 Belföldi

1999 Külföldi


ábra 31.

ábra 32.

Kihasználtsági mutató változása

A kihasználtsági mutató változása szállástípusok szerint

14 16 14 12 10 8 6 4 2 0

12 10 8 6 4 2

1997

0 1997

1998

1999

Házikó

1998

1999

Menedékház

Villa

21


Belföldi és külföldi turistaforgalom eloszlása 1997-1999 között

4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500

Többi villa Napsugár v. Cohárd mh.

0 Belföldi Kölföldi Belföldi 1997 Kölföldi Belföldi 1998 1999

Házikó

Cohárd mh.

Kölföldi

Napsugár v.

ábra 35.

22

Házikó

Többi villa


Külföldi turisták elszállásolási igényeinek változása

1500 1000 500 0 1997

Többi villa Napsugár v. 1998

1999

Napsugár v.

Többi villa

ábra 36.

23


Belföldi turisták megyék szerinti eloszlása (Gyilkos-tó) CS 1% CT 1%

CJ 1%

GR 1% SM 1%

BR 1% AR 1%

TL 1% PH 2% BT 2%

TM 4%

HR 33%

SV 4% NT 4% MM 4% BH 4% GL 5% B 8%

BC 5% VS 6%

MS 6%

ábra 37.

24

IS 6%


Belföldi turisták megyék szerinti eloszlása (Tusnád fürdő) AR 1% VL 2%

BZ 1%

VR 2%

SM 1% SV 1% VS 1%

MM 2%

HR 13%

MH 2% IS 2% HD 2% BH 2% TM 3%

B 12%

DB 3% BC 3% AB 3% PH 3%

MS 6%

GL 3% SB 6%

CV 3% BV 3% DJ 4%

AG 5% CJ 4%

NT 5%

CT 5%

ábra 38.

25


ábra 39 – A Gyilkos-tó turistái megyék szerint (piros: jelentős számu turista; narancs; kevés turista; rózsaszín: nincs turista)

26


ábra 40 – Tusnád fürdő turistái megyék szerint (piros: jelentős számu turista; narancs; kevés turista; rózsaszín: nincs turista)

27


ábra 41 – összehasonlítás a Gyilkostó és Tusnád fürdő turistáinak származási helyéről (piros: Gyilkos-tó; zöld: Tusnád fürdő)

28


Turisták aránya távolságkategóriák szerint (Gyilkos-tó)

Turisták aránya távolságkategóriák szerint (Tusnád fürdő)

20%

30% 46% 54%

34%

16%

<100 km

100-250 km

>250 km

<100 km

ábra 42.

100-250 km

>250 km

ábra 43.

Turisták aránya foglalkozás szerint (Gyilkos-tó)

23% 42%

Turisták aránya foglalkozás szerint (Tusnád fürdő)

12% 33% 20%

31%

4%

diák

értelmiségi

nyugdíjas

ábra 44.

más

35%

diák

értelmiségi

nyugdíjas

más

ábra 45.

29


Tartózkodási ok (Gyilkos-tó)

0%

12%

Tartózkodási ok (Tusnád fürdő)

20%

29%

88%

turizmus

kezelés

51%

nem turisztikai tev.

ábra 46.

turizmus

kezelés

nem turisztikai tev.

ábra 47.

Elégedett? (Gyilkos-tó)

Elégedett? (Tusnád fürdő)

10%

30%

70%

igen

nem

ábra 48.

30

90%

igen

ábra 49.

nem


Mi miatt elégedetlen? (Gyilkos-tó)

Mi miatt elégedetlen? (Tusnád fürdő)

6%

árak

15%

94%

85%

kiszolgálás/körülmények

árak

ábra 50.

kiszolgálás/körülmények

ábra 51.

Mi az amin javítani kellene? (Gyilkos-tó)

Mi az amin javítani kellene? (Tusnád fürdő)

5%

8% 37%

40%

58% 52%

árak

kiszolgálás

ábra 52.

infrastruktúra

árak

kiszolgálás

infrastruktúra

ábra 53.

31


Átlag tartózkodási idő 14 12 10 8 6 4 2 0

Gyilkos-tó

Tusnád fürdő

először

többször

ábra 54.

Látogatások gyakorisága távolságtól függően (Gyilkos-tó) 100

120

80

100 80

60

60

40

40

20 0

20 <100 km

100-250 km először

többször

ábra 55.

32

Látogatások gyakorisága távolságtól függően (Tusnád fürdő)

>250 km

0

<100 km

100-250 km először

ábra 56.

többször

>250 km


Tartózkodási ok (Gyilkos-tó)

Tartózkodási ok (Tusnád fürdő)

100%

100%

80%

80%

60%

60%

40%

40%

20%

20%

0%

0% diák

értelmiségi nyugdíjas turizmus

kezelés

ábra 57.

más

más

diák

értelmiségi nyugdíjas turizmus

kezelés

más

más

ábra 58.

33

HARGITA MEGYEI TURISZTIKAI KÖZPONTOK FORGALMÁNAK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSA. Dombay István 1 Magyari S. Zsolt 2. Hargita megye rövid ismertetése

Recommend Documents