Hargita Airport Légi forgalmi igény felmérés Hargita Megye Tanácsa létre szeretne hozni egy kis regionális repteret Csíkcsicsó és Csíkszereda határában. A reptér üzemeltetéséhez fontos, hogy légi utas- és áruszállításban érdekelt lakosok és vállalkozók vegyék igénybe a reptér adta szolgáltatásokat. Arra voltunk kíváncsiak, hogy Hargita megye lakosságának, illetve cégeinek mekkora az igénye a légi szolgáltatások iránt. Az igényfelmérést az Energiatakarékossági Közszolgálat végezte el egy online kérdőíves felméréssel. Az adatfelvétel 2015. Február 2-15 közötti periódusban történt. A kérdőívezés módszertana egyszerűen elérhető alanyokra hagyatkozó mintavétel, melynek hátránya, hogy mivel nem a teljes népesség rendelkezik internet-hozzáféréssel, így a következtetéseket fenntartásokkal kell kezelni. A kérdőíveket egy online platformon lehetett kitölteni, a kérdőív terjesztése email listákon, közösségi oldalakon, online médiában, a Hargita Megyei Tanács és alintézményeinek a weboldalain történt. Ki lehet jelenteni, hogy sikerült elérni a reptér vonzás körzetében élőket. Az online kérdőívet 952 személy töltötte ki. Ezek demográfiai adatait az alábbi grafikonok ábrázolják. A válaszadók 60%-a férfi, 40% nő. Korcsoportos felbontás szerint 42% 25-35 év közöttiek, 25% 35-50 év közötti, 18% 18-25 év közötti, 10% 5065 év közötti. Iskolai végzettség szerint a válaszadók majdnem fele (45%) egyetemi végzettséggel, 31% érettségi diplomával, 15% doktori titulussal, 7% szakiskolai végzettséggel és 2% általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Foglalkozásukat tekintve a megkérdezettek 38% szellemi munkát végzett beosztott, 18% vállalkozó, 15% fizikai munkát végző beosztott, 14% alkalmazott vezető beosztással, 12% tanuló és mintegy 3% munkanélküli. A válaszadók majdnem egynegyedének (23%) a havi jövedelme 1100-1500 lej között van, 22% 1500-2500 lej között, 19% 700-1100 lej között, 13% 2500-5000 lej közötti, illetve ugyanennyi a 700 lej alatti jövedelemmel rendelkezőek aránya.
1
40.00 35.00 30.00 25.00 % 20.00 15.00 10.00 5.00 0.00 Egyáltalán Évente egy Évente nem több
Havi
Heti
Napi
Ábra 1: Milyen gyakran utazik külföldre?
Arra voltunk kíváncsiak, hogy a válaszadók milyen alkalomból és milyen gyakran utaznak külföldre. Elmondható hogy a válaszadók többsége - 33,64%-a évente egyszer elhagyja az országot, alig kevesebb, 33,23% azoknak a válaszadóknak az aránya, akik évente többször hagyják el az országot. A harmadik legnagyobb kategóriában vannak azok akik nem szoktak külföldre utazni, ezek aránya 26,72%. Azt is megvizsgáltuk, hogy milyen alkalomból utaznak külföldre a válaszadók. Évente egy alkalommal 56,52%-ban nyaralni utaznak a kérdőívet kitöltők. Az évente több alkalommal utazók esetében már nagyobb az eloszlás, a leggyakrabban a családtag vagy rokont meglátogatását adták meg indoknak, de jelentős aránnyal bír a nyaralás és a munka is. Heti és napi rendszerességgel munka vagy üzletkötés kapcsán utaznak a legtöbben.
2
100% 90% Családtag vagy rokon meglátogatása
80% Részarány
70%
Tanulás
60% 50%
Nyaralás
40% 30%
Munka
20% 10%
Üzletkötés, workshop szemináriumi részvétel
0% Egyáltalán Évente egy nem
Évente több
Havi
Ábra 2: Milyen gyakran utazik külföldre?
Horvátország 2% Görögország 2% Svájc
Egyéb 13%
2% Svédország 3% Franciaország 3% Olaszország 5%
Magyarország 41% Ausztria 7% Anglia 9% Németország 13% Ábra 3: Melyek a leggyakoribb célországok?
A válaszadók szabadon jelölhettek meg több kedvelt úti célt. A leggyakoribb célország egyértelműen Magyarország. Az ábrára a nagy változatosság miatt csak az első tíz országot tüntettük fel. Magyarországot követik sorrendben: Anglia, Ausztria, Franciaország, Svédország, Svájc, Görögország, Horvátország. Az egyéb kategóriából ki lehet emelni az Amerikai Egyesült Államokat, Bulgáriát, Spanyolországot, Belgiumot és Hollandiát, mint gyakran megjelölt célországok.
3
100 90 80 70 %
60
Autó
50
Busz
40
Vonat
30
Repülő
20 10 0 0 – 300 km
300 – 600 km
600 - 1000 km
1000 km felett
Ábra 4: Az alább felsorolt utazási távolságoknál melyik közlekedési lehetőséget részesíti előnyben
Megvizsgáltuk hogy melyik közlekedési eszközt részesítik előnyben különböző távolságok esetében a válaszadók. A távolság növekedésével megfigyelhető egy folyamatos csökkenés az autóhasználatot illetően, valamint egy folyamatos emelkedés a repülés esetében. A busz és a vonat a több mint 300 kilométeres utazások esetében mutatott növekedést, de az 1000 kilométeres utazások esetében már nagyot zuhant. Az 50 százalékos küszöböt a 600 kilométernél nagyobb utazások esetében lépi át a repülés támogatottsága. Kényelem 13%
Egyéb 3%
Gyorsaság 50%
Ár 34%
Ábra 5: Melyik szempont a legfontosabb külföldi utazásai során?
A kérdőívet kitöltők 74%-a használta már a légi közlekedést. A válaszadók fele a gyorsaságot tekinti a legfontosabb szempontnak a külföldi utazásai megtervezésénél, ezt követi az ár.
4
Egyéb 2%
Egyedül 24% Családdal 45%
Barátokkal 19%
Kollégákkal 10% Ábra 6: Kivel szokott utazni?
800 Egy kisreptér létrehozása katasztrófavédelmi szempontból is jelentős befektetés lenne
700
Válaszadók száma
600
Életmentés, sürgősségi esetekben hatékonyabb szállítási lehetőséget biztosítana
500 400
Elérhetőbbé tenné a régiót, megkönnyíteni a helyiek utazásait
300 200 100
Felgyorsítaná a megye áruforgalmát
0 Egyáltalán Inkább nem Inkább igen Teljes nem mértékben
Ábra 7: Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel?
Kíváncsiak voltunk, hogy katasztrófavédelmi, életmentési, megközelíthetőségi és áruforgalmi szempontból mennyire tartják fontosnak a reptér létesítését. Legtöbben a régió elérhetősége szempontjából tartják fontosnak a reptér létesítést, ezt követi az életmentés, az árú szállítás és a katasztrófa elhárítás.
5
Támogatom Támogatom, igénybe venném a szolgáltatásokat Semleges Nem támogatom Nem venném igénybe a szolgáltatásokat Egyéb 0.00 10.00 20.00 30.00 40.00 50.00 60.00 70.00 80.00 % Ábra 8: . Mi a véleménye arról, hogy Csíkcsicsóban létre szeretnének hozni egy repülőteret bel, és külföldi szállításra, mely a térséget szolgálná ki?
A kérdőívet kitöltők több, mint 80%-a támogatja és igénybe is venné a reptéri szolgáltatásokat, csupán 3% nem támogatja a kezdeményezést. Ki lehet jelenteni, hogy a térség lakossága egyértelműen pozitívan tekint a kezdeményezésre. 80 70 60 50 % 40 30 20 10 0 100-150 RON
150-200 RON
200-250 RON
250-300 RON
Budapest
300-350 RON
350-400 RON
400-500 RON
Bukarest
Ábra 9: Mennyit költene megközelítőleg egy repülőjegyre Csíkszereda és Budapest illetve Csíkszereda és Bukarest között?
Egy repülőjegyre Budapest és Csíkszereda útvonalon értelemszerűen többet költenének az emberek mint Bukarest és Csíkszereda útvonalon. Budapestre Hargita megyéből heti 42 autóbuszjárat indul átlag 120-RON-os jegyárral és 14 vonatjárat indul átlag 220-RON-os jegyárral. Bukarestbe vonattal már 80 RON-ért el lehet jutni. 6
Budapest Kolozsvár Bukarest Konstanca Marosvásárhely Nagyvárad Temesvár Szeben Arad Szatmár Nagybánya Tulcsa Jászvásár Bako Krajova Szucsáva
Ábra 10: Melyik járat lenne a leghasznosabb ön számára?
Megvizsgáltuk azt, hogy milyen járatok lennének a leghasznosabbak a Hargita megyei lakosoknak. Lehetett választani az összes lehetséges romániai reptérrel rendelkező város, valamint Budapest között. A válaszadók négyféleképpen válaszolhattak az egyes úti célokat illetően: egyáltalán nem, inkább nem, inkább igen, teljes mértékben. Ezeket a válaszokat súlyoztuk, 0, 1, 1,5, 2 pontokkal, majd támogatottság és szerinti sorrendbe helyeztük a járatokat. Budapest egyértelműen a legfontosabb úti cél, ezt követi Kolozsvár és Bukarest.
Vállalkozói szokások A Hargita megyei vállalkozók közül 180-an töltötték ki a kérdőívet. Az ők esetükben arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire kiterjedt üzleti kapcsolatokkal rendelkeznek és mekkora az áruszállítási igényük.
7
80.00 70.00 60.00 50.00 % 40.00 30.00 20.00 10.00 0.00 Egyáltalán Évente egy nem 0-300 km
Évente több
300-600 km
Havi
600-1000 km
Heti
Napi
1000 km felett
Ábra 11: Milyen gyakoriságúak az üzleti kapcsolatai igényelte személyes találkozások partnerei között éves szinten?
Megfigyelhető, hogy a távolság növekedésével csökkent az üzleti kapcsolatok gyakorisága, ha figyelembe vesszük azt, hogy az eddigi eredményeink alapján 600 kilométernél nagyobb távolságok esetében nőtt jelentősen azok száma akik repülővel utaznának, ezt a zöld és a lila oszlopok ábrázolják. A válaszadók több mint 30%-a évente egyszer és alig kevesebb mint 30%-a évente többször kell személyesen találkozzon üzleti partnereivel nagyobb távolságból mint 600 km. 80 70 60 50 % 40
20 10 0
69
65
30 36
34 13
7 Naponta
Hetente
Havonta
Évente párszor
Évente egyszer
Ábra 12: Cége rendszeresen vesz igénybe külföldi/belföldi áruszállítást?
8
Egyáltalán nem
Biztonság 15% Gyorsaság 43%
Ár 42%
Ábra 13: Melyik a legfontosabb szempont az áruszállítási szolgáltatás szempontjából?
Hasonlóan az utasforgalomhoz, az áruszállítás esetében is a legfontosabb célország Magyarország, a válaszadók 30%-a jelölt meg magyarországi várost áruszállítási célként.
Budapest 27%
Egyéb 39%
Bukarest 15% Marosvásárhely 4%
Brassó 5%
Kolozsvár 10%
Ábra 14: Melyik az öt leggyakoribb útvonal amelyet használ az áruszállításra belföldön és külföldön egyaránt?
9
Ausztria 3%
Egyéb 14%
Olaszország 6%
Románia 39% Németország 8%
Magyarország 30%
Ábra 15: Melyik az öt leggyakoribb útvonal amelyet használ az áruszállításra belföldön és külföldön egyaránt?
Naponta 1%
Hetente 7%
Havonta 19%
Egyáltalán nem 25% Évente egyszer 11%
Évente párszor 37%
Ábra 16: Milyen gyakorisággal venne igénybe a légi áruszállítást?
A reptér fenntarthatósága és nyereségessége szempontjából egy fontos kérdés az, hogy milyen gyakorisággal vennék igénybe a vállalkozók a szolgáltatást. A válaszadók 1%-a utazna naponta, 7%-a hetente és mintegy 19%-a havonta.
Összefüggések keresése Svájc és Anglia a fizikai munkát végzők esetében népszerűbb.
10
100%
Megjelölt célország aránya
90% 80% Egyéb
70%
Horvátország
60%
Görögország
50%
Svájc
40%
Svédország
30%
Franciaország
20%
Olaszország
10%
Ausztria
0%
Anglia Németország Magyarország
Foglalkozás Ábra 17: A foglalkozás és a célország közötti összefüggések vizsgálata
Megfigyelhető egy emelkedésével.
enyhe
csökkenés
11
Magyarország
esetében
jövedelem
100%
Megjelölt célország aránya
90% 80%
Egyéb
70%
Horvátország
60%
Görögország
50%
Svájc
40%
Svédország
30%
Franciaország
20%
Olaszország
10%
Ausztria Anglia
0%
Németország Magyarország Jövedelem Ábra 18: A jövedelem és a célország közötti összefüggések vizsgálata
Részarány
Az üzletkötés, workshop szemináriumi részvétel alkalmából megfigyelhető, hogy a kiutazások száma gyakorisága nő a vállalkozók esetében. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Munkanélküli Vállalkozó Alkalmazott - vezető beosztás Alkalmazott - szellemi munka Alkalmazott - fizikai munka Tanuló
Gyarkoriság Ábra 19: Üzletkötés, workshop szemináriumi részvételek gyakorisága foglalkozások szerint
Megfigyelhető, hogy a jövedelem növekedésével nő a nyaralások gyakorisága, valamint hasonlóképpen az alacsonyabb jövedelműek esetében csökken a külföldi 12
nyaralások száma. A heti és napi oszlopokat nem érdemes figyelembe venni, mert kevesen jelölték meg ez a válaszlehetőséget, így nagy arányú az eltolódás. 100% 90% 80% Részarány
70%
5000<
60%
2500 - 5000 RON
50%
1500 - 2500 RON
40%
1100 - 1500 RON
30% 20%
700 - 1100 RON
10%
>700 RON
0% Egyáltalán nem
Évente egy
Évente több
Havi
Gyarkoriság Ábra 20: Nyaralások gyakorisága jövedelem szerint
Tanulás céljából, mint ahogy azt vártuk a fiatalabb generáció utazik külföldre a leggyakrabban. 100% 90% 80%
Részarány
70%
65+
60%
50-65
50%
35-50
40%
25-35
30%
18-25
20%
>18
10% 0% Egyáltalán nem
Évente egy
Évente több
Gyarkoriság Ábra 21: Tanulás miatti kiutazások aránya életkor szerint
13
Havi
Összefoglaló Hargita Megye jelenleg nem elérhető légi úton, a legközelebbi nemzetközi repterek két órányira vannak Marosvásárhelyen (153 km) és Bákóban (140 km). Brassóban van egy reptérépítési projekt, ami szintén két órányira van a megyeszékhelytől. Bákóból nem lehet Magyarországra repülni, onnan főleg Angliába, Németországba és Olaszországba indulnak járatok. Marosvásárhelyről heti két járat indul Magyarországra, egy szombat a másik kedd délután, egyik sem a legmegfelelőbb az üzleti szféra számára. A repterek létesítése szempontjából 100 km-es vonzáskörzetet szoktak vizsgálni. Tekintve, hogy a közelben levő, közös vonzáskörzettel rendelkező reptereknek más vagy nem ideális a járatainak az összetétele, nem tekintünk rájuk mint konkurenciára. A felmérésben a Hargita Airport vonzáskörzetében élő embereket céloztuk meg egy online kérdőív segítségével. Az online kutatás elérhető alanyokra támaszkodott, ami kizárja a kutatás reprezentativitását (a megyei lakosok közül nincs mindenkinek internet hozzáférése), vagyis nem tudunk megyei szintre általános megállapításokat megfogalmazni. Ahhoz, hogy reprezentatív legyen egy ilyen kutatás a válaszadók több változó mentén - pl. kor, nem, lakóhely szerint le kellett volna képezzék az összlakosságot. A kérdőívet két hét alatt 952 személy töltötte ki, többségükben egyetemet végzett 25 és 50 év közötti szellemi munkát végző alkalmazottak, 11002500 RON közötti jövedelemmel. Figyelembe véve az ebben a témában megjelent tanulmányokat1, melyek megállapítják, hogy nagyobb az igény a légi forgalom iránt a magasabb jövedelemmel rendelkező, aktív lakosok körében, kijelenthetjük, hogy a kérdőívet kitöltők többsége potenciális reptér használó. A megye lakossága 2013-ban 310366 volt, ebből 134200 a foglalkoztatott, a nettó átlagbér 1127 RON. Kiemelt figyelmet fordítunk a Budapestre, a válaszadók nagy része ezt jelölte meg mint legfontosabb célállomást. Tudjuk, hogy Hargita megyéből hetente 42 menetrendszerinti buszjárat indul Budapestre. Hogyha átlag egy járaton 35 utassal számolunk, akkor évente megközelítőleg 70560-an utaznak Budapestre busszal. Átlagosan egy oda út ára 120 lej. Csíkszereda Budapest útvonalon napi 2 járat közlekedik, egy napi 10-es átlaggal éves átlagban hozzávetőlegesen 6720 utast jelent. A 18 és 50 év közötti korosztály (ebből a korosztályból töltötték ki a legtöbben a kérdőívet) 76%-a teljes mértékben támogatná és hasznosnak tartaná egy Budapest Csíkszereda járat indítását – a statisztikai adatok szerint Hargita megye lakosságából ebbe a korcsoportba összesen 106000 esik bele. 1
A Budapest Liszt Ferenc nemzetközi reptér térségének integrált térségfejlesztési terve - 2o14, Város Teampannon KFT
14
Ha figyelembe vesszük, az előző bekezdésnél a hipotetikus számítást, és azt hogy ehhez a 77280 utashoz egy jelentős autós forgalom is társul, amit igazol a 4-es ábra, éves szinten elviekben egy 100000-es nagyságrendű utasforgalomról lehet beszélni Budapest és Hargita megye között. Az más kérdés, hogy ennek az utas számnak mekkora hányadát érdekelné a légi utazás. A válaszadók fele a gyorsaságot jelölte meg a legfontosabb szempontnak, ez a repülés szempontjából előnyös, de rögtön utána második helyen szerepel az ár (34%), ami jelentősen befolyásolja az utas számot. Erre vonatkozó információkat a 9-es ábrán lehet látni. 100 - 150 RON közötti jegyárat a válaszadók 100%-a fizetne egy repülőjegyért, ez lecsökkenne 68%-ra 150200 RON-os jegyár esetében, valamint 31%-ra 200-250 RON-os jegyár esetében. A jegyek árát a légi társaságok szabják meg az üzleti tervük alapján, a végső utas szám ez alapján fog változni, a jegy árától függően elviekben maximum egy évi 100000-es nagyságú utas számmal lehet számolni. A helyi lakosok utazási szokásai mellett figyelembe kell venni, a turista forgalmat is. 2013-as évben 87345 belföldi turista, 25827 külföldi turista látogatott a megyébe, összesen 319585 vendégéjszakát generálva. A légi áruszállítás kis méretű, könnyű, nagy értékű termékek esetében indokolt, mint például az elektronikai ipar. Ez nem jellemző a vidékre. A környék iparára a legjellemzőbb az élelmiszeripar, a faipar és a fémipar, egyikre sem jellemző a légi áruszállítás. Általánosságban elmondható, hogy a légi áruszállítás sokkal koncentráltabb mint az utasforgalom, a világ 30 legnagyobb reptere a légi teherforgalom 90%-át bonyolítja le. A repülőtereknek fenntartásának az alapja az utasforgalom fenntartása, az ezzel kapcsolatos forrásokból származik a repterek legtöbb bevétele (éttermek, parkolójegyek eladása, stb.), ezért az elsődleges cél az utasforgalom biztosítása. A vállalkozók egy része(37%) jelezte, hogy évente többször venne igénybe légi áruszállítást. Tekintve, hogy a mintavételezés nem reprezentatív, nem lehet ezt az adatot kiterjeszteni a megye vállalkozóira. Fontos adat azonban, hogy Magyarország a legfontosabb célország áruszállítás szempontjából is. Nem elképzelhető, hogy egy külön járat gazdaságos legyen csak áruszállítás által, de mindenképp egy plusz jövedelmet generálhat a légi teherforgalom az utasforgalom kiegészítéseként. A megyében 7281 kis és középvállalkozás van illetve 19 nagyvállalkozás.
15
