Harcolnia kellett a tartományurakkal-1312, Rozgony: legjelentősebb győzelem az Abák ellen

Történelem 6. osztály I. Károly "kincses" Magyarországa 1) I. Károly trónra kerülése Anjou Károlyt háromszor koronázták meg. I.Károly (1301-1308-1342) Harcolnia kellett a tartományurakkal-1312, Rozgony: legjelentősebb győzelem az Abák ellen. 2) I. Károly gazdasági intézkedései: - bányabér: a bányászok fizették a kincstárnak Ennek 1/3-át kapták a földesurak+ bányászati jogot kaptak és megtarthatták birtokaikat. (A világ ezüsttermelésének negyede, aranytermelésének egyharmada Magyarországról származott.) - nemesfém-monopólium: nemesfémmel csak a király kereskedhetett, kötelező volt vert pénzre beváltani az ércet, a pénzváltást csak a királyi kamara végezhette - kapuadó: a jobbágyháztartások fizették, ha kapujukon átfért egy megrakott szénásszekér - harmincadvám: határátlépéskor az áru értékének 1/30-ad részét kellett befizetni a kincstárba - rendkívüli hadiadót vetett ki háború idején - bérbe adta a királyi földeket Liliomos aranyforintot veretett firenzei mintára+ezüstgarast 3) I. Károly külpolitikája és hadserege - Elfoglalta Boszniát, Szerbiát - 1335: visegrádi királytalálkozó János cseh Kázmér lengyel király szövetsége Bécs ellen: Károly magyar - új kereskedelmi utak kidolgozása - béke 50 évre - lengyel trónöröklés (Károly fia lesz a király) Banderiális hadsereget állított fel (saját zászló alatt vonuló főúri sereg).

Nagy Lajos törvényei és jelentősége 1) Az 1351. évi törvények Az Aranybulla megerősítése - Ősiség törvénye: ha egy nemesi család kihal, a birtok visszaszáll a királyra. A birtok csak rokonra hagyható, nem lehet eladni vagy elajándékozni. - Kilencedtörvény: a jobbágyoktól kötelező beszedni a kilencedet. Ellenkező esetben a király szedi be. - Úriszék: a főnemesek bíráskodhattak jobbágyaik felett. - Pallosjog: a bárók halálos ítéletet is hozhattak. - "Egy és ugyanazon szabadság elve": a nemeseket ugyanakkora jogok illetik meg, bármekkora is a vagyonuk. 2) Nagy Lajos jelentősége 15 ezer falu, 550 mezőváros volt Lajos idején A 14. század 2. felére kialakult a jogilag egységes jobbágyság: - egységesen adóztak, de életszínvonaluk eltérő volt. - a jobbágytelket örökíthették - szabadon költözködhettek - a földesúr bíráskodott felettük Földtulajdona csak a nemeseknek lehetett. Országunk európai nagyhatalom lett, de Lajosnak nem született fia. Mária Magyaro., Hedvig Lengyelo. trónját örökölte.

Mátyás reneszánsz udvara 1) Gazdaságpolitika és kormányzás Mátyást igazságos, jó királynak tartjuk, pedig ő vetette ki a legnagyobb adókat. DE! Megvédte a jobbágyokat a földesuraktól. Miből áll a kincstár jövedelme?  a jobbágyok adója  a bányák jövedelme  a kereskedelem Mátyás adóreformja:  harmincadvám helyett koronavám: az áru értékének 5%-a  kapuadó helyett füstpénz: családonként  rendkívüli hadiadó: évi egy aranyforint  +bányabér, sóadó, a pénzverés bevétele Mátyás jövedelme évi 700 000 forint volt Hatalmának másik pillére a zsoldos sereg volt, a harmadik a képzett hivatalnokréteg, akik Mátyáshoz voltak hűségesek, mert ő emelte fel őket. Egy újabb kancelláriát is felállított. 2) A képzőművészet fejlődése Mátyás kőfaragókat, ötvösöket, költőket, művészeket hívott udvarába, támogatta a kultúra fejlődését.

Reneszánsz udvara létrehozásában sokat segített felesége, Aragóniai Beatrix királyné.  visegrádi palota és az udvari kút  a Corvina könyvtár Budán (2500 kötet)  1473-ban Hess András nyomdát alapított Budán

A nagy földrajzi felfedezések 1) Első felfedezők:  Diaz (portugál): eljutott Afrika legdélibb pontjára  Vasco da Gama (portugál): Afrika megkerülésével ment el Indiába  Kolumbusz (itáliai): 1492. augusztus 3-án partot ért az Újvilágban. Mai nevét Amerigo Vespucci földrajztudósról kapta. 2) 1492 az újkor kezdete! Magellán (portugál) hajói 1519-22 között megkerülték a Földet, így bebizonyították, hogy az valóban gömb alakú. A felfedezések hatása az európai népekre 1) A világ első felosztása   

új világkereskedelmi útvonalak alakultak ki a hajók több árut szállíthattak, mint a karavánok a kereskedelem miatt kiéleződtek az ellentétek Anglia, Spanyolország, Portugália és Franciaország között felosztották egymás között a gyarmatokat. 2) A világgazdaság kialakulása     

összekapcsolódtak a Föld különböző térségei textilből áruhiány keletkezett olyan műhelyek kellettek, ahol olcsón, nagy tömegben állították elő az árut ezek voltak a manufakturák, amelyek egyre több munkást foglalkoztattak az angol birtokokon juhnyájakat tenyésztettek a parasztok a városokba áramlottak

Manufaktura: tőkés ipari üzem. A tulajdonosé a műhely, a szerszámok, a nyersanyag, a késztermék. Bérmunkásokat alkalmaz - gyakran nőket, gyerekeket. Munkamegosztást alkalmaztak, mindenki csak egy kis részét ismerte a gyártásnak. Gyorsan, olcsón, sok árut állítottak elő, elfogadható minőségben. A tőkések pénzt, vagyis tőkét fektettek be, majd részesedtek a haszonból. A kereskedelem világméretűvé vált, kialakult a világgazdaság.

A reformáció A 16. század elején az egyház válságba került:  az alsópapság tudatlan volt  a főpapok korruptak  pénzért árulták a bűnbocsánatot (búcsúcédulákkal) Ezek ellen emelte fel szavát Luther Márton egyetemi tanár. 1517. október 31-én kitűzte 95 pontból álló hittételét a wittenbergi vártemplom ajtajára:  aki hisz, bűnbocsánatot nyer  nincs szükség, gyónásra, papokra, szerzetesekre, a szentek tiszteletére  elítélte a papi nőtlenséget, az egyház gazdagságát  anyanyelvi bibliára és istentiszteletekre van szükség Ez volt a reformáció kezdete. A három részre szakadt Magyarország 1) Mohács után A szultán rövid harc után kivonult az országból. Folyt az ellenségeskedés a két király, I. Ferdinánd és I.(Szapolyai) János között. Fráter Györgynek köszönhetően viszont megkötötték a váradi békét 1538-ban: a gyermektelen János trónja majd Ferdinándé lesz. De! Jánosnak halála előtt fia született, ezért megszegte a békét. Ferdinánddal szemben Izabella királyné behívta a törököt, aki 1541-ben csellel elfoglalta Budát. Az ország három részre szakadt!

Erdély aranykora Bethlen Gábor idején 1) Bethlen Gábor, a nagyfejedelem: Rendbe tette a gazdaságot és a hadsereget, majd erős központi hatalmat teremtett.  kincstári birtokok visszavétele  bányák, vámhelyek nyitása  monopóliumok: csak az ő emberei kereskedhettek sóval, mézzel, viasszal, arannyal, bőrrel, marhával stb.  fellendült a kereskedelem és a kézműipar  mestereket, tudósokat, művészeket hívott Erdélybe  a tehetséges fiatalok külföldön tanulhattak  fejedelmi udvart épített Gyulafehérváron 2) Bethlen külpolitikája  Részt vett a 30 éves háborúban, szövetségre lépett a cseh rendekkel a Habsburgok ellen.  Sikeres csatái után felajánlották neki a koronát, de nem fogadta el.  Feleségül vette Brandenburgi Katalint.  Megszilárdította Erdély önállóságát.  Hét vármegyét csatolt Erdélyhez.  De nem sikerült egyesíteni a Királyi Magyarországgal. 3) A nagyfejedelem öröksége, utódai  Nyomda, könyvtár, reneszánsz paloták, templomok épültek.  I. Rákóczi György alatt folytatódott az aranykor. Felesége: Lorántffy Zsuzsanna.  II. Rákóczi György sikertelenül harcolt Lengyelországban, büntetésül a török megtámadta Erdélyt.

II. Rákóczi Ferenc élete és szabadságharca 1) Rákóczi Ferenc ifjúsága Borsiban született. Nevelői: Zrínyi Ilona, Báthory Zsófia, Thököly Imre. Munkács eleste után elszakították anyjától, jezsuiták nevelték, Habsburg szellemben. 2) A szabadságharc kezdete  Esze Tamás 1703-ban fordult Rákóczihoz  Brezáni kiáltvány: a szabadságharc kezdete - 1703. május 6.  Jelszó: ,,Cum Deo pro patria et libertate!"  Sikerek - a franciák is megtámadták a Habsburgokat  Egyesítették a nemesek és a bujdosó kurucok seregét  1704: Rákóczit fejedelemmé választották 3) A kuruc állam  A csatlakozók mentesültek az adók alól  Az irányító szerv az Udvari Tanács lett  Bevezették a libertást (rézpénz)  Nőtt a zsoldosok száma  Ruha-és fegyverkészítő üzemeket állítottak fel  Katonai sikerek  DE! A Habsburgok legyőzték a Napkirályt. 4) A szabadságharc csúcspontja és bukása  1705, szécsényi országgyűlés: Rákóczi vezérlő fejedelem lett  Két év múlva iktatták be, de Erdély addigra Habsburg kézen volt  Bottyán János elfoglalta a Dunántúlt  1707, ónodi ogy.: a Habsburg-ház trónfosztása, a közteherviselés megszavazása  DE! A francia pénzek elfogytak  1708, Trencsény: súlyos magyar vereség  1708, sárospataki ogy.: a harcoló jobbágyok felszabadítása  Ez növelte az ellentéteket  1710, romhányi csata: újabb vereség  1711: Rákóczi Lengyelországban találkozott Nagy Péter cárral  Közben Károlyi Sándor 1711. április 30-án Szatmáron békét kötött a Habsburgokkal  Másnap a majtényi síkon a kurucok letették a fegyvert  A szabadságharc elbukott A felvilágosult önkényuralom. Mária Terézia 1) Mária Terézia trónra kerülése (1740-1780) Osztrák örökösödési háború. Oka: a porosz Nagy Frigyes megtámadta a trónt. A magyar nemesek segítették a királynőt. Cserébe Mária Terézia megerősítette az adómentességüket, megmaradhattak a magyar hivatalok. Szilézia kivételével visszafoglalták az elvett területeket. 2) Mária Terézia rendeletei A királynő nem a magyarok, hanem az egész birodalom érdekét nézte.  Kettős vámrendelet: a cseh és osztrák iparcikkeknek kedvezett. Nekünk az éléskamra szerepét szánta.



Úrbéri rendelet vagy urbárium, 1767: Meghatározták a jobbágytelek nagyságát és szabályozták a jobbágyterheket: =52 nap igás vagy 104 nap gyalog robot =kilenced =tized =évi egy forint a telek után =ajándék Cél: a jobbágy be tudja fizetni az állami adókat.  Tanügyi reform=Ratio Educationis, 1777: =a vallás mellett természettudományokat, mezőgazdasági ismereteket is oktattak =tankötelezettség 6-12 éves korig =egységes tankönyvek, tanfelügyeleti rendszer, tankerületek =megindul az iskolaépítés, állami tanítóképzés  Egészségügyi rendelet: diplomás orvost, bábát kell alkalmazni  Árvaházak felállítása - kötelező volt szakmát tanulni. Szegényházak a magatehetetlen szegényeknek.

II. József, a kalapos király (1780-1790) 1) II. József, a türelmetlen uralkodó  erős, központosított birodalmat akart  ő is felvilágosult uralkodó volt  figyelmen kívül hagyta a nemzeti hagyományokat  nem koronáztatta meg magát  rendeletekkel kormányzott (10 év alatt 6000 rendeletet hozott) 2) A kalapos király rendeletei  türelmi rendelet: ebben biztosította a szabad vallásgyakorlást a nem katolikusok számára is; feloszlatta a tanítást vagy gyógyítást nem végző szerzetesrendeket  jobbágyrendelet: szabad költözködést és végrendelkezést engedélyezett; mesterséget tanulhatott, nem lehetett megbotozni Nyelvrendelet: államnyelvvé tette a németet (közigazgatás, bíráskodás, oktatás nyelve); terjed a magyar ruha, beszéd, tánc, színdarabok  megszűntek a megyegyűlések, az országot 10 kerületre osztották fel  Cél: a nemesi vármegyék gyengítése  A nemesség adóztatásának előkészítése: nemesi földek felmérése, népszámlálás, házszámok  megjelent a magyar nevű sajtó  A nem nemesek is viselhettek hivatalt. Cél: tanult, hűséges hivatalnokréteg 3) A nevezetes tollvonás  Halálos ágyán visszavonta rendeleteit - a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével.  Oka: rémület a nemességtől, a porosz és török előrenyomulástól.

A mezőgazdasági és az ipari forradalom 1) A mezőgazdaság forradalma  a gazdasági változások Angliában kezdődtek  a nyomásos gazdálkodást felváltotta a vetésforgó és az istállózó állattartás  új fajtákat kezdtek tenyészteni  a békés korszak népességnövekedéssel járt 2) Az ipari forradalom kezdete  az ipar, és ezen belül a gépek robbanásszerű fejlődésbe kezdtek  feltalálták a szövő-és a fonógépet  James Watt a gőzgép feltalálásával forradalmasította az ipart  az üzemekben, közlekedésben, mezőgazdaságban, bányászatban a gőzenergia lett a legfőbb erőforrás  Fulton feltalálta a gőzhajót, Stephenson a gőzmozdonyt 3) Gyárak és gyárvárosok  szén-és vasbányák nyíltak  kohók, vasgyárak épültek  kialakult a gépgyártás, feltalálták a szerszámgépeket  mindenütt bérmunkások dolgoztak  az emberek gyárvárosokban éltek

A reformkor nyitánya 1) A reformkor kezdete Magyarországon A nemesek egy része ráébredt, hogy a forradalmat csak változásokkal, reformokkal lehet elkerülni, pl. gróf Széchényi Ferenc, megalapította a Nemzeti Múzeumot és Könyvtárat. A reformkor 1848-ig tartott. 2) Széchenyi István gróf a) Széchenyi családi háttere és ifjúkora Főnemesi családból származott. A napóleoni háborúk után bejárta Európát. Hazatérve hazánk felemelkedésén munkálkodott. Egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalakítására. b) Széchenyi reformprogramja  Művei: Hitel (1830), Világ, Stádium  robot helyett bérmunka  az ősiség törvényének eltörlése: ezzel a nemes is eladhatja földjét, a birtokra hitel vehető fel  közteherviselés: a nemes is adózzon  az OGY. hozza meg a polgári átalakulás törvényeit  Magyarország maradjon a birodalom része  az átalakulás motorja az arisztokrácia legyen

c) Gyakorlati alkotásai  MTA – a művelődés fejlesztése „A nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik”  Lánchíd  gőzhajózás a Balatonon és a Dunán  óbudai hajógyár és téli kikötő  folyószabályozás  selyemhernyó-tenyésztés  gőz hengermalom  kaszinók  lóversenyzés (A lovakrul)  mezőgazdasági egyesületek alapítása  „Budapest” gondolata 4) Széchenyi hatása - megindul a polgárosodás - sokan olvassák, sokan ellenzik, Bécs gyanakszik - Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezi, bár vitázik vele.

Kossuth Lajos politikai pályája 1) Pályakezdés  Monok, vagyontalan köznemesi család  jogi végzettség  távollévő főnemest helyettesít az ogy.-en  Országgyűlési Tudósítások: feljegyzések az ülésekről 2) A bécsi udvar megtorlásai: V. Ferdinánd kancellárja, Metternich herceg lecsapott az ogy.-i ifjakra 3) Kossuth a haladók élén: a Pesti Hirlap szerkesztőjeként megújította az újságírást, bevezette a vezércikket 4) Kossuth programja:  nemzeti érdekegyesítés: béküljön ki a nemes és jobbágy  jobbágyfelszabadítás kötelező örökváltsággal  nemesi kiváltságok felszámolása, jogegyenlőség  a magyar nyelv ügye A magyarokéval együtt nőtt a nemzetiségek öntudata, a nemesek ezzel nem tudtak mit kezdeni. 5) Védegylet: aki belép, hat évig nem vásárol olyan külföldi árut, amit hazánkban is gyártanak Megindult a közlekedés fejlődése: Pest-Vác, Pest-Szolnok vasútvonal 6) Széchenyi és Kossuth vitája: csak politikai ellenfelek voltak, nem ellenségek

A Batthyány-kormány megalakulása 1) Az áprilisi törvények Felelős miniszterelnök: gróf Batthyány Lajos. A 31 pontos törvényt 1848. április 11én hagyja jóvá a király:  alkotmányos királyság  független felelős magyar minisztérium  kilenc miniszter, 377 képviselő  évenkénti ogy. Pesten  népképviseleti ogy.  20 év feletti büntetlen férfiak választhatnak - 9% kapott választójogot  Mo. és Erdély egyesítése  közös teherviselés  kötelező jobbágyfelszabadítás  ősiség eltörlése  hitelintézet felállítása  egyenjogúság  szabad sajtó  nemzeti őrsereg  háromszínű lobogó és magyar címer 2) Jobbágyfelszabadítás A föld a jobbágy tulajdona lett, de sokaknak nem jutott föld. 3) Nemzetiségi politika Mivel a nemzetiségek ugyanolyan jogokat kaptak, mint a magyarok, nem lehetnek ettől eltérő követeléseik. 4) Első népképviseleti ogy.: 1848. július  önálló magyar hadsereg  új bankjegy  42 millió forintos hitel és 200 ezer újonc Kossuth javaslatára V. Ferdinánd egyiket sem szentesítette

A magyar szabadságharc kezdete 1) A kormány lemondása A császár győz Itáliában vissza akarja állítani régi hatalmát 1848. aug.:Mo. nem állíthat fel hadsereget, nem folytathat önálló külpolitikát a kormány lemond

Országos Honvédelmi Bizottmány alakul Elnöke: Kossuth Lajos toborzó körút, fegyver-és lőszergyártás, egyenruha, felesketés

2) Az udvar első támadása 1848. szeptember 11.: Jellasics horvát bán átlépi a Drávát (35 ezer fő) Tűzkeresztség: Pákozd-Sukoró, szeptember 29. magyar győzelem (Móga János) A bán fegyverszünetet kér és megszökik. A segédcsapatok Ozoránál leteszik a fegyvert. Kossuth Görgei Artúrt bízza meg a honvédcsapatok irányításával. Ettől kezdve beszélünk szabadságharcról. 3) Bécsi forradalom: 1848. október 6. A pákozdi győzelem hírére Bécsben felakasztják a hadügyminisztert (Latour) Várják a magyar csapatokat. De! A magyarok három hétig haboznak a határon. Kossuth utasítására végre elindulnak. október 30., Schwechat: vereség Bécs alatt Másnap leverik a bécsi forradalmat is.

Az udvar fegyveres támadása hazánk ellen 1) Ferenc József trónra lépése - 1848. dec.  18 évesen lett császár az alkalmatlan V. Ferdinánd helyett  semmisnek tekintette az áprilisi törvényeket  megindította a támadást hazánk ellen  Windischgatz elől Görgey visszavonult, feladta a Dunántúlt és a fővárost, de megmentette a csapatát  a kormányhivatalok Debrecenbe, a fegyvergyárak és hadianyagraktárak Nagyváradra költöztek 2) Az erdélyi hadművelet  a császáriak kiszorították a magyarokat  csak Háromszék maradt magyar kézen (Gábor Áron)  Kossuth Bem Józsefet nevezte ki az erdélyi hadak élére  megfordította a csata menetét  A váci kiáltvány 3) A hadiipar fejlesztése Kossuth vállalta magára ennek megteremtését, mindenre maga felügyelt.