Harangszó
A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET GYÜLEKEZETI LAPJA
● 2007. SZEPTEMBER XVIII. ÉVFOLYAM 17. SZÁM
GYANTA
HETEDIK KÜRTSZÓ
A hetedik református angoltábor Fapados
mennyország
segítségére vannak azok a fiatalok, akik minden évben az Amerikai Egyesült Államokból és Kanadából érkeznek a gyülekezetbe és önkéntesként foglalkoznak a táborozó és helybéli fiatalokkal, gyermekekkel. A foglalkozások sokrétûek, és az angol nyelv oktatásán kívül hangsúlyt fektetnek a közös bibliatanulmányozásra is. A tábori programban ezen kívül közös sportolás, délutánonként fürdés, kézmûves foglalkozások és még sok egyéb megtalálható, melyek közben sok barátság születik. A tábornak minden évben van egy jelmondata, mely kapcsolódik a különbözõ foglalkozásokhoz, a bibliai történetekhez melyet közösen tanulmányoznak a táborozó fiatalok. Az idei jelmondat a következõ volt: Hitben járva (Walking in faith). Ennek szellemében folytak a reggeli és esti áhítatok, a nyelvtanulás, a biblia-tanulmányozás. De nem csak ezek az alkalmak, hiszen a személyes beszélgetések, a közös éneklések a tábortûz körül mind annak bizonyítékai, hogy mind a gyülekezetbe érkezõ angol anyanyelvû fiatalok, mind a táborozók más dolgokat tartanak fontosnak, mint a keresztyén értékeket nem ismerõ, vagy azokat hanyagoló, egyes esetekben elutasító számtalan fiatal és nem csak fiatal szerte a világon.
Jézus örökzöld példázatából újra és újra kinőnek a földet vettem, jószágot vettem, frissen házasodtam mai kifogásai. Istentiszteleteinkről hiányzó testvéreink sűrű sajnálkozással kérik is a kimentésüket. A sokra igyekvés-megélhetés mentségei mellett teljesen más jelenségekre is felfigyelhetünk. Háziasszonyok a vasárnapi ebéd főzése közben rendszeresen nézik-hallgatják a televíziós istentiszteletet. Még szebb is mint a miénk - mondják -, ha egy kis tüskét akarnak szúrni pásztoruk szívébe. Többnyire a Hit Gyülekezetének megasztár prédikációival nyugtatgatják lelkiismeretüket. – De hát mit mondanak? – Azt nem tudom, de nagyon szépen mondják… Vándormisszionáriusok korát éljük. Afrika messze van, egyszerűbb a több évszázados egyházak tagjaiból halászni. Jönnek a „drága testvérek” - nyakkendős eleganciával, aktatáskában a Bibliával, csomagokkal megtérésre inteni azokat, akik ősi református egyházukban nem találják a helyüket. Együgyű szentek lesznek, némelyek szerint egyetemet végző lelkészük nem is tud prédikálni. Aztán a megtértek kitértek lesznek. Lám, mire képes az a Jehova vagy a Szent Szellem… De nyomára bukkanhatunk annak is, hogy éppen református lelkészi támogatással jutottak el a nagy felismerésre, hogy nem kell templom, és csak kis közösségekben jelenik meg az Úr… Azoknak a halálig hűséget, engedelmességet és áldozatra készséget fogadó atyafiaknak, akiknek a konfirmáció után soha nem volt idejük gyülekezetükben bármiben is részt venni. Az egyik gyülekezet egyik családjában pedig enyhe gúnnyal állapították meg, nem kell itt már templomba menni, úgyis jön a pap, minden hónapban a nyakunkon van. Pedig csak a családlátogatást próbálta komolyan venni. És hosszú a sor… Kedves bibliás testvéremmel beszélgettünk valamikor. Tudja tiszteletes, én is úgy gondoltam, az a maguk dolga, hogy a századik bárány után is elmenjenek és a sántát vállukra vegyék. De mintha túl sok lenne a sánta mostanában?! Hitvallásos ragaszkodásunkban, gyülekezeti-közösségi tudatunkban mindenképpen. Magánüdvösség, fapados mennyország temetéskor pedig mindenkinek kijár. Az ítélet viszont még ezután következik. Félelmetes intelmet tanultam: aki ma az egyházat bomlasztja, az a pokol kapuit nyitogatja.
FOLYTATÁSA A 4. OLDALON
BERECZKI ANDRÁS
Harmincnégy fiatal résztvételével zajlott le Gyantán a református angoltábor, melyet idén Tőkés László püspök is megtisztelt jelenlétével
A jobb idõket is megélt Gyanta, mely Nagyváradtól mintegy 40 kilométerre található, a Fekete-Körös partján, nyár közepén adott otthont a már hagyományosnak számító angoltábornak, mely hét éve minden nyáron megrendezésre kerül. Teológus hallgatóként, már második alkalommal, nyári szolgálatom egy részét itt töltöttem. Különösen nagy élmény volt ez, hiszen anyai nagyszüleim itt élnek, és a gyantai gyülekezetben részesültem annak idején a keresztség sákrámentumában. Az elsõ tábor ötlete és megszervezése Soós József Tamás lelkipásztornak köszönhetõ, aki azóta is minden évben arra törekszik, hogy az itt táborozó fiatalok minél jobban érezzék magukat és hitben épülve térjenek haza, ráadásul az egyre inkább elöregedõ gyülekezet is erõt meríthet a fiatalok bizonyságtevéseibõl. És mivel a faluban élõ gyermekeknek és a nagyszülõknél vakációzó unokáknak is minden nap valamilyen foglalkozást szerveznek kitûnõ gyülekezetépítõ alkalmak is ezek. E munkában a lelkipásztor
2 „És lõn azon napokban, amikor a bírák bíráskodának, éhség lõn a földön. És elméne egy férfi a Júda Bethlehemébõl, hogy Moáb mezején tartózkodjék; õ meg a felesége, és a két fia. A férfi neve Elimélek és felesége neve Naómi; két fiuk neve pedig Mahlon és Kiljon; efrataiak, a Júda Bethlehemébõl valók. És eljutának Moáb mezejére, és ott valának. Meghala pedig Elimélek a Naómi férje, és marada õ és az õ két fia. A kik Moábita leányokat võnek feleségül; az egyiknek neve Orpa, és a másiknak neve Ruth. És ott lakozának közel tíz esztendeig. Meghalának õk is mind a ketten, Mahlon is, Kiljon is, és marada az asszony az õ két fia és férje nélkül.” Ruth 1,1-5 Ruth könyvének elsõ versei egy külföldre kitelepedõ, emigráló családról szólnak. Egy tiszta, hithû zsidó férfi feleségével, két fiával elköltözik õsi otthonából, Betlehembõl, Moáb földjére, hogy ne haljanak éhen, hogy túléljék az éhínséget. Elimélek tulajdonképpen családját szeretõ és meg-
Harangszó
A LÉLEK CSENDJE
Egyedül maradni mentõ férj, apa, nem szívesen adta fel a családi fészket, örökséget, azt gondolta, hogy neki kell megmentenie családját az éhhaláltól, még ha az Isten által megátkozott Moáb földje volt a legközelebbi szomszéd ország, ahová menekülhetett. Nehéz döntés volt ez az áttelepülés, de a családért hozott áldozat és elhatározás volt ez, kockázatos, de a túlélés reményét és lehetõségét rejtette. Elimélek helyesen döntött? Isten áldása volt ezen a döntésen? Javára vált-e Elimélek és családtagjai számára a Moáb földjén való kenyérkeresés? Ma is kérdez az Ige tükre, jól döntenek a családfõk, amikor idegen kenyérért családostól áttelepülnek? Megkérdezik-e az emigrálók, hogy Isten mit szól az elvándorláshoz? Tudunk-e Isten nélkül helyesen dönteni? Elimélek és családja életben maradást keresett idegen földön, szinte rögtön halállal találkoztak, hisz Elimélek alig az áttelepülés után meghalt. Tíz év múlva, miután az özvegy Naómi két fia is vegyes házasság révén kirepült a szülõi fészekbõl, meghaltak. Naómi, a feleség, az édesanya boldog élet helyett és bõséges kenyér mellett fájdalmat, szenvedést, lelki összetörést, egyedüllétet talált az idegenségben.
HISZEM ÉS VALLOM
A törvény tükre Ismerkedni ma már mindenhol lehet: utcán, színházban, klubokban, interneten. Persze szinte soha senki nem tárja fel igazi énjét, nehogy már az elsõ benyomás negatív legyen róla. Barátság kialakulásakor csak a vasárnapi arcunkat hozzuk fókuszba, majd ezt követõen, hetek, hónapok, évek múltával bemutatjuk hétköznapi arcunkat is. És ilyenkor döbbenünk rá, hogy milyen kitünõ színészi tehetséggel takartuk el eredeti énünket, védve önmagunkat mások esetleges rossz kritikájától. Csakhogy ezt a színpadi játékot el lehet játszani sok ember elõtt, de nem Isten elõtt. Törvényének tükrét állítja naponta elénk, de benne nem egy mosolygós, derûs arc látható. Inkább a szégyenérzet kiváltotta, szomorúságba burkolózott, megtört emberi arc tekint vissza ránk. A lélek õszinte arca ez! Keserûségének oka, hogy naponta kényszerül szembesülni azzal, hogy mennyire törvényellenesen él, és ez nyomorúságba sodorja. Jól fogalmaz a Káté harmadik kérdéseválasza: Honnan ismered meg a te nyomorúságod? Isten törvényébõl. Abból a törvénybõl, ami létezik ugyan, de áthágjuk. Ám még így is azt mondjuk, hogy mi teljesen jók vagyunk, csak a többiek bûnösök, rosszak, igazságtalanok... Hadd említsek meg itt egy rövid történetet: az 1930-as években bekerítették a rendõrök New York egyik legvérengzõbb rablógyilkosát. A fel-
szólításra nem adta meg magát. A tûzpárbajban 12 rendõrt megölt, végül õ is halálos sebet kapott. Mielõtt meghalt volna, egy papírra a vérével ráírta: Én jó ember voltam! Még õ is meg volt gyõzõdve arról, hogy jó volt, aki semmiben nem hibázott, csak belekeveredett némi bûnténybe. Isten törvénye az, amihez viszonyíthatom magam ebben a földi életben. Nem azért van, mert megszorítani kíván, hanem mert utat akar mutatni vele! Olyan utat, amin járni lehet, hogy boldogan élhessünk. Nem ezt szeretnénk? Ez a törvény nem olyan, amit a köznapi embernek nem lehetne betartania. Mert a Heidelbergi Káté 4. kérdése: Mit követel tõlünk Isten törvénye? Felelet: Megtanít arra minket Krisztus Urunk röviden Máté evangéliuma 22. részének 37-tõl 40-ig terjedõ
Sok csalódott, magát egyedül érzõ honfi és hittestvérünk él napjainkban is külföldön, akik élet helyett halált találtak, boldog élet helyett boldogtalanságot kaptak. A bírák korára, a honfoglalás utáni idõkre, az volt jellemzõ, hogy „ki-ki azt cselekedte, amit jónak látott“, azaz istentiszteleti, társadalmi és erkölcsi téren nem az volt a jellemzõ, hogy Isten mit tart jónak, miben kell és hogyan Neki engedelmeskedni, hanem az, hogy kinek mi esett jól, ki mit látott jónak, azt és úgy tette. Elimélekre is, noha neve azt jelzi, hogy Istent élete királyának tartotta, mégis ráragadt a divatos „korhangulat“, „kóros közgondolkozás“, s noha mint felelõs férj és apa döntött, és nehéz szívvel hagyta el Betlehemet, mégsem számolt azzal, hogy Moábon (5Móz 23,5) Isten átka áll, s nem erre az idegen földre kellett volna letelepedni. Mi milyen mérce, értékrend szerint döntünk? Ki a jó, mi a jó számunkra? Ránk ragad-e a divatos, kóros közgondolkodás, amely nem figyelmeztet arra, hogy nem minden emberi, földi gondolaton és helyen van Isten áldása, van ahová nem szabad menni, mert az Moáb földje, amin Isten átka van. BALÁZSNÉ KISS CSILLA
verseiben: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl és teljes elmédbõl. Ez az elsõ és nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták. Jézus Krisztus a törvény tanára. A tananyagot leadja elméletben, bemutatja gyakorlatban, de számon is kéri, sõt az elsajátítás függvényében osztályzattal minõsíti. Megtanítja miként kell szeressem Életem Urát! Mondhatnám: de én most is szeretem! Vajon, teljes szívbõl érzem ezt? Vagy csak ingyen ajándékaiért szeretem? Félõ, hogyha csak az utóbbinak lelkülete él bennem, akkor az elsõ kellemetlenebb eseménynél: megbetegedésnél, balesetnél, gyásznál, szegénység idején, megvetem Istenemet és tagadom nevét. Aki szitkozódik, nem szereti Gondviselõjét! Mert akit igazán szeretünk, azt nem tudjuk gyalázni, hanem mindig kedvességgel említjük. Mindannyiunknak szüksége van arra, hogy a Szentlélek naponta szülje újjá hitünket, hogy végre értelemmel feltöltött valódi érzelmet tanúsíthassunk Teremtõnk irányába, aki úgy szerette ezt a világot, hogy az Õ egyszülött Fiát adta érte. Nem nehéz az elsõ nagy parancsolatot betartani. Alázatosság és akarat kell hozzá. Megvannak-e ezek bennem? ORBÁN LEVENTE
Harangszó
3
ALBIS
Felújították az Árpád-kori műemlék templomot Albis református népe, hálaadó istentiszteletre gyûlt össze, a belsõleg felújított gyönyörû templomba, augusztus második vasárnapján. Az érmelléki tájegység legrégebbi mûemlék temploma nyerte el a hozzá illõ és méltó belsõjét, nem kis áldozat, fáradság árán. A helybéliek és az innen elszármazottak, vendégek, zsúfolásig megtöltötték az Árpádkori templomot. Az Egyházkerület köszöntését Csomay Árpád generális direktor tolmácsolta, aki a Jel 3,18-22 alapján hirdette Isten Igéjét. Ahogyan egykor Laodicea, úgy itt, az Érmelléken, Albis tehetõs település, híres templomáról, turulmadaras emlékmûvérõl, Irinyirõl és káposztájáról. Vajon lelkileg is gazdag? Lehet-e most önmagával elégedett, ha templomára tekint? Isten szolgája arra figyelmeztette az ünneplõket, hogy a templom külsejének rendbetételén túl az igazi cél a közösségépítés. Az igei üzenet elhangzása után Dénes Béla helybeli lelkipásztor köszöntötte a gyülekezetet és megköszönte mindenkinek a helytállást, a teherhordozást, az önzetlen szolgálatot. Balázsné Kiss Csilla, mint albisi származású lelkipásztor köszöntötte az ünneplõket a Máté 6,19-21 alapján. Az albisiak és az innen indult és ide hazaérkezõ albisi származásúak gyûjtsenek mennyei kincseket, keressék a templomban elrejtett kincset, de nem a földit, hanem a lelkit, mennyeit. Kincs a templom, az élõ gyülekezet, a szülõföld iránti hûség, a szeretet. Az a jó befektetés életünkben, amikor pénzünket, idõn-
Az albisi fiatalok, Hermán Csaba kántor vezetésével, ifjúsági énekkel dicsérték Istent
Szeretettel várjuk szerzőink, tudósítóink, külmunkatársaink beszámolóit, írásait, híreit és rövid szöveggel kísért fotóit, e-mail-ben (
[email protected]) vagy levélben (Harangszó, 410001, Oradea, str. Moscovei nr 14). Köszönettel: a szerk.
ket, energiánkat Isten országába, a mennyei kincstárba fektetjük. A magyarkéci református gyülekezet kórusának szolgálata után, Mike Pál olvasta fel a Zsolt 78,3-11 és Lukács 19,40 igeverseit, s biztatta a gyülekezetet arra, hogy mint tanítványok ne hallgassák el az evangéliumot, mert akkor a kövek fognak kiáltani, rólunk ne a kövek beszéljenek, az egyház-
Az ünneplő gyülekezet. Hálaadó istentisztelet Albison
ról ne a kövek szóljanak, hanem életvitelünk, családunk, lelkünk, munkánk tisztasága. Az albisi fiatalok egy csoportja Hermán Csaba kántor vezetésével három ifjúsági énekkel dicsérte Istent, Hermán Anita pedig Wass Albert versét szavalta el, ezzel a rövid, de színvonalas mûsorral biztatta a fiatalság a gyülekezetet arra, hogy becsületes és igaz magyarokként, keresztyénekként éljenek itt, az Isten-adta földön. A Szózat eléneklése után a templomkertben a helyi gyülekezet, az önkormányzat és az RMDSZ képviselõi koszorúzták meg a világháborús emlékmûvet. A felemelõ ünnepség végén elénekeltük a Himnuszt, s azzal a gondolattal indultunk haza, hogy harcolni hazánkért, becsületes életért nem fegyverekkel kell, de tudással, tiszta kézzel, imádságos lélekkel és sokszor – amint ez tavasszal volt – aláírásunkkal, Isten ránk bízott ügyének kitartó támogatásával meghátrálás nélküli, igaz, törvényes, becsületes képviseletével. BALÁZSNÉ KISS CSILLA
GYÜLEKEZETI HÍRMONDÓ
Jankafalva Háromszáz év után, ismét ott lakó, parókus lelkésze van - a Diószegtõl 3, Nagyváradtól pedig 30 kilométerre lévõ - Jankafalvának, Úri Imre segédlelkész személyében. – Mióta szolgál a településen és milyen tervekkel érkezett? – 2006. szeptemberétõl vagyok kinevezve segédlelkésznek Bihardiószegre. Szolgálataimat Bihardiószegen, Jankafalván és Kisjankán végzem. 2006. októbere óta a jankafalvi parókián lakom. Ezzel 300 év után, az elsõ Jankafalván lakó lelkész vagyok. Terveim között elsõsorban a gyülekezet önállósodási folyamatának befejezése és az önálló gyülekezet építése, fejlesztése szerepel. – Dióhéjban mit érdemes tudni a gyülekezetrõl? – 1690-ben, a török-idõkben pusztult el az õsi templom, melybõl egy kis keresztelési medence maradt csupán. Az egyik harangot Diószegre menekítették, a másikat a mocsárban rejtették el. Sokáig Diószegre jártak templomba a jankai emberek. Voltak idõszakok amikor a diószegi lelkészek istentiszteleteket tartottak a jankafalvi iskolában, a második világháború után ez tilos volt. Az 1990-es években a lelkes közösség nekifogott az új templom felépítéséhez, mely majdnem ugyanott áll, ahol az elõzõ volt. Felszentelése 2001-ben volt, és azóta is hívogatja harangjával magához a falu lakóit, és dísze a településnek. – Ami a külsõt illeti: takaros szép temploma van a gyülekezetnek. Mi jellemzi az eklézsia lelki életét?
A település dísze, a 2001-ben felszentelt református templom
– Bár abszolút számban kicsiny közösség a jankafalvi gyülekezet, biztató azonban, hogy viszonylag sok a gyerek. Iskolakezdéskor hat konfirmandussal fogjuk megkezdeni a Heidelbergi Káté tanulását és a konfirmációra való felkészülést. Vallásórára pedig átlagban tíz gyermek szokott járni. Ez reménységet ad a gyülekezet jövõjére nézve. – Mivel telt a nyár és mit terveznek az év következõ idõszakában? – A nyár elején össze kellett hangolni a munkát a diószegi segédlelkészi, a második lelkészképesítõ vizsgára való felkészüléssel, illetve a jankafalvi gyülekezet ügyeinek intézésével. Jankafalva most már önálló jogi személyi státussal rendelkezik, saját pénzügyi nyilvántartási számmal. Holland testvérgyülekezetünk segítségével a parókia tetõzetét szeretnénk felújítani. Távlati tervek között szerepel a gyülekezet tulajdonában lévõ néprajzi értéket képviselõ pinceház felújítása is. FÁBIÁN TIBOR
4
Harangszó
Cselekedni az Igét A gyülekezetek missziói életébe szeretne belelátni, segítséget nyújtani, bátorítani Vinczéné Pálfi Judit missziói elõadó-tanácsos, aki mintegy két hónapja tölti be tisztségét. – Kérem, röviden vázolja, mit tartalmaz az Ön feladatköre? – A missziói elõadó-tanácsos tisztsége az egyház és az egyházkerület missziói tevékenységét foglalja magába. Ez az alapokat jelenti, lebontva egészen a gyülekezetekre. A gyülekezet missziói életében megtalálhatók a különbözõ szervezõdések, rétegzõdések, úgy mint: nõszövetség, ifjúsági- és gyermekmunka, az idõsekkel való foglalkozás. Röviden így tudnám összefoglalni a munkakörömet. Ezt szeretném átlátni egyházkerületi „magaslatról”. Szeretnék a gyülekezetek legaprólékosabb életébe belelátni, segíteni és útmutatót adni, ott ahol erre szükség van. Ahol pedig jól megy a munka és élet van, ott tovább bátorítani. – Hogyan lehet azokban a gyülekezetekben segíteni, ahol kevésbé mûködik a missziói tevékenység? – Lehet kemény, amit mondok, de ez mindig a megfelelõ embertõl, a megfelelõ helyen függ. Azt nem mondhatjuk, hogy misszió nincs egy gyülekezetben, hiszen, ha megszólal az Ige, az már misszió. Az Ige pedig minden gyülekezetben megszólal, valamilyen szinten. Abban a gyülekezetben, ahol az Ige a lelkésznek és a munkatársainak köszönhetõen cselekvéssé is átminõsül, ott már valóban van misszió. Azokban a gyülekezetekben, ahol a misszió nehézkesen mûködik, látogatások által szeretnék segíteni. Mivel alig több, mint két hónapja kezdtem meg szolgálatomat ezen a téren, teljes rálátásom még nincs a gyülekezetek életére, mozgására. Saját tapasztalatom az, hogy a gyülekezet idõszakonként különbözõ generációkat termel ki magából. Nagyvárad-Csillagvároson például öt évig nem volt ifjúság, most azonban egy 20-25 tagot számláló IKE-csoporttal rendelkezünk. Amikor a lelkipásztor és a munkatársai azt látják, hogy növekvõben van az ifjak száma, akkor érdemes elindulni az ifjúsági munka fejlesztésében, az ifjak megszólításában és tevékennyé tételében a gyülekezetben. – Júniustól tölti be hivatalát. Könnyen mondott igent a felkérésre? – Nem, közel egy hónapba tellett, amíg a férjemmel igent mondtunk erre az állásra, hiszen ezt nem én egyedül vállaltam, hanem az öttagú család is velem együtt. Bár nehezen mondtunk igent, de nagy szeretettel szeretném végezni ezt a szolgálatot. – Annyi már kiderült, hogy Önben három gyerekes édesanyát és nagyvárad-csillagvárosi lelkészt is tisztelhetünk. Mit tart még fontosnak elmondani magáról, hogy személyét egy kicsit jobban megismerjék a gyülekezetek? – Tehát feleség, édesanya és lelkipásztor vagyok. Pásztorál-pszichológiai végzettséggel is rendelkezem, most éppen bibliodrámát tanulok, hogy a nõi csoportokban ezáltal is közelebb hozzam az emberekhez az Isten Igéjét a 21. században. Ezen kívül
Vinczéné Pálfi Judit: feleség, édesanya és lelkipásztor
Bihar megyei koordinátora vagyok a Romániai Keresztyén Nõk Ökumenikus Fóruma nagyváradi régiójának. Van egy alapítvány a gyülekezetünk mellett, melynek elnöke vagyok. Ennek keretében idõsgondozást végzünk, tehát civilben, amikor befejezem az irodai munkámat, a gyülekezetünkhöz tartozó idõseket látogatom. Amikor éppen nincs asszisztensnõ, elvégzem a vérnyomás- és vércukorszint-mérés teendõit is. – Misszióval, missziói tevékenységgel kapcsolatos tanácsokért, segítségért fordulhatnak-e
A HETEDIK REFORMÁTUS ANGOLTÁBOR FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL
A tábor jó hangulatát és sikerét szemlélteti az is, hogy van olyan fiatal, aki már két vagy három éve visszatér, vagy hogy a szálláshelyek háromszorosára is lenne igény. Minden évben vannak fiatalok akik fáradtságot nem kímélve eljönnek több ezer kilométer távolságból egy 250 lelkes gyülekezetbe, számukra teljesen idegen és ismeretlen vidékre, ismeretlen kultúrájú és nyelvû emberek közé, azért hogy bizonyságot tegyenek hitükrõl és fiatalokkal, gyermekekkel fogalkozzanak. Mindezt azért, mert az Úr Isten arra indította õket, hogy így tegyenek. Azért mert õk hitben járnak, és azt szeretnék, hogy minél többen így tegyenek. A tábor a tavaly és idén egyaránt olyan alkalom volt, mely személy szerint erõt adott. Erõt leendõ hivatásomhoz, az emberekkel való munkához. A távolról érkezett egyetemistákkal - akik közül az egyik teológiai tanulmányokat szeretne folytatni - sokat beszélgettem. Ezekbõl a beszélgetésekbõl nem csak õk, hanem én is sokat tanultam, hitben erõsödtem. Kölcsönösen megismertük egymás kultúráját, nyelvét vagy azt, hogy milyen a gyülekezeti élet náluk és ná-
önhöz gyülekezeti tagok, lelkipásztorok, presbiterek? – Mindenképpen fordulhatnak, sõt el is várom, hogy akinek problémája, kérdése van keressen meg. Konkrét példát most nem mondanék, mivel nem tudom, milyen missziói munkára szánná egyik vagy másik gyülekezet magát, azonban, ha valaki jön egy kéréssel, meghallgatom, ha van hozzá ötletem, megbeszéljük. Senki sem menne el üres tarisznyával. Elég sok tapasztalat gyûlt össze bennem az eddigi sokrétû gyülekezeti munkám során, illetve a tíz éves ökumenikus nõi körökben való tevékenységem nyomán, amelyeket szeretnék tovább adni. A misszió számomra azt jelenti: munka, azt is jelenti: szolgálat, végeredményben: állandó cselekvés! És ez a nehéz. – Hogyan tud az egyház megfelelni a misszió, a Krisztusról szóló tanúságtétel feladatának, ebben a mai elvilágiasodott, globalizált, értékvesztõ társadalomban? – Általában mindenki azt keresi, hogyan feleljen meg a világnak, mindenki új formákat és új tartalmat keres. Én nem szeretném a tartalmat megváltoztatni, a református egyháznak úgy érzem, arra van szüksége, hogy a formáról gondoskodjon, illetve annak a bibliai Igének a kivitelezésérõl, amelyet Jézus Krisztus mond a Máté 28,19-ben, amikor így szól a tanítványokhoz: elmenvén, tegyetek tanítványokká minden népeket. Tehát egy dologról szól a misszió, egy dologról szól a Krisztus követése: hogy az Igét, amit olvasunk, cselekedjük meg. FÁBIÁN TIBOR
lunk. Öröm volt látni a sok gyermeket és hallani a gyermekzsivajt egy olyan iskolaudvaron, ahol tanítási idõszakban alig játszik pár gyermek a tanórák közötti szünetekben. Öröm volt látni, ahogy kicsi és nagy, magyarul és angolul, önfeledten énekli a templomban a foglalkozások alkalmával tanult énekeket a záróistentiszteleten. Öröm volt, hogy az a gyermek, aki nehezen illeszkedett be a tábor kezdetén a többiek közé, egy hét elteltével úgy tért haza, hogy új barátokat szerzett. És öröm volt az is, hogy az a fiatal, aki egy lelkigondozói beszélgetés alkalmával elmondta, hogy nem tud imádkozni, õ maga kulcsolta fohászra kezét és mondta el hangosan az egyik esti áhítat alkalmával a bevezetõ imádságot. Ezek mind olyan pillanatok és emlékek, melyek megerõsítik azt, hogy „az Úr csodásan mûködik”, azt hogy Isten jelen van mindenhol - nyelvtõl, kultúrától és földrajzi meghatározottságtól függetlenül, és hogy hitben járva rá kell jönnünk, nincs különbség ember és ember között, hiszen mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Viszont a mi felelõsségünk, hogy utódaink is megismerjék az Igét, és azon keresztül az Úr Istent. Erre pedig nagyon jó lehetõség egy a fentiekben ismertetett tábor. RÁKSI LAJOS ISTVÁN teológiai hallgató
Harangszó
PRESBITERI SZÖVETSÉG
5
„A presbitérium a gyülekezet idegrendszere kell legyen!“
Emlékezetes presbiterek
MÜLLER DEZSÕ
Fogadj szívedbe
ID. DR. GYÖKÖSSY ENDRE (1880-1957) A mindannyiunk által jól ismert és nagyrabecsült „Bandi bácsi” - dr. Gyökössy Endre lelkipásztor - sem volt mindig „Isten öreg bojtárja”. Idõskori vallomásai kezdetén mondja: Egész gyermekkoromon átsugárzó, legmeghatározóbb emlékem: Apám mély vallásossága. Sosem felejtem el, mindig nyakában, vagy ölében vitt el a rákospalotai templomba... Öt-hat éves koromban természetesen nemigen értettem a prédikációt. De azt láttam, hogy Apám szeme könnyes, meg van hatva, és közben simogatja a fejemet. Az õ ölében azt is megszoktam, hogy „ott vagyok” a templomban.” Különös hatást gyakorol a mai olvasóra az, ha valaki következetesen nagybetûvel írja az „apa” szót. Ez „gyanús”. (Egyrészt azért, mert a hivatalos rangra emelt levitézlett ateista eltévelyedés az apák és a család trónfosztását tûzte ki célul - Isten „trónfosztásával” párhuzamosan. Másrészt a szerelem „szabadsága” hivatalos meghirdetésével feljogosította a nemzõket arra, hogy megszökjenek a szülõi felelõsség elõl. A munkahelyeken nagybetûkkel is kiírt elvtársi bölcselem szerint: „Asszony szülje a gyermeket, a nevelés az állam dolga.” Tehát ha valaki megbecsüléssel ír az Apáról, ki kell nyomozni, mivel adott okot az illetõ a tiszteletteljes szeretere?...) Ifjú dr. Gyökössy Endre lelkipásztor, professzor rövid idézetben megvallja, hogy mi mindent köszönhet a MÁV igazgatóhelyettes, író-költõ, majdan 1952-ben kitelepítésre ítélt és nyugdíjától is megfosztott egykori kormányfõtanácsosnak. Id. Dr. Gyökössy Endre a százezernyi MÁV-dolgozó családjának, gyermekeinek ügyét szervezte. Ezzel az ország ifjúsága fontos hányadának a gondját viselte. Megszervezte a vasutas árvák felnevelésének biztosítását. Mivel a vasutas bakterházak távol esnek a településektõl, gondoskodott a vasutas gyermekek taníttatásáról. Nevelõotthonokat hozott létre Kaposvárott, Szegeden, Szatmárnémetiben. Itt olyan személyzetet hozott össze, mely képes volt az édesapa és édesanya hiányát pótolni. Minden egyéb szakmai oktatásügy is hozzá tartozott. Gondoskodott a MÁV-dolgozók kiképzésérõl, továbbképzésérõl is. Id. Gyökössy Endre küldetéses írónak tartotta magát. Az irodalom legnehezebb részét vállalta: az ifjúsági irodalmat. 34 regénye és verses kötete jelent meg. Cikkei megszámlálhatatlanok. Könyvtáraktól, magánosoktól próbáltuk elkérni ifjúsági regényeit. Eredménytelenül! Még a család sem rendelkezik ilyenekkel... - Hová lettek? - A kommunista politikai rendõrség, a hírhedt ÁVO házkutatásaitól rettegve múzeumba adták be. A közkönyvtárakból pedig zúzdába vitték õket. Ahol gyilkosok az eszményképek, ott az ifjúságnak is ezt a szerepet szánják a vérgõzös „világforradalomban”. Az olyan ifjúsági regények, melyek igaz szeretetre, felelõsségre, tiszta életre, küldetés-
Amíg fénylik a hold a hullámzó égen amíg fölbuzognak a hegyek serényen Amíg a fák lombjai jözt kitárul az alkony amíg fölcsahol a visszhang szilárd kõsziklákon
teljesítésre, hitre tanítanak ilyen felfogás mellett: ellenségesek. S hogy az író se fertõzzön tovább, kitelepítették Budapestrõl. Ennyi feladat mellett református egyházunk többszörös tisztségviselõje. Lakóhelyén és kitelepítettsége helyszínén is presbiter. Rákospalotán két templomot is építtetett. Mindkettõ a magyar református templomépítészet remeke. Az anyagi alapot is nagyrészt õ teremtette elõ. Legszebb presbiteri szolgálatának az ifjúság gondozását tekintette. Nem egyszerûen egy szervezet „utánpótlásáról” gondoskodott, hanem megtanította az ifjúságot a személyes boldogulás titkára, s annak megvalósítására. Pósa Lajos utódaként szerkesztette az Én újságom címû gyermeklapot. Számos versét megzenésítették és országszerte dalolták. Mûveinek szomorú sorsa arra figyelmeztet, hogy egy helyre össze kellene gyûjteni egy-egy példányt az egyházban. Amelyek 70-80 esztendõ után is aktuálisak, azokat újra ki kellene adni. A mai gyilkosságoktól, hisztériás szexuális jelenetektõl, erõszaktól hemzsegõ irományok és videók világában égetõ szükség lenne az igaz szeretet, barátság, hûség, felelõsség, hivatás megismertetésére. A narkotizmus katasztrofális elterjedése és a töméntelen fiatalkori öngyilkosság az egészséges, szép tanítás hiányát tanúsítja! A presbitereket arra is emlékezteti idõs dr. Gyökössy Endre hamu alatt is parázsló életmûve, hogy legyen felelõsségünk tárgya a magyar ifjúság életretámasztása, megsegítése, a legkisebb egyházközségben is. Elevenítsük fel ismét azt az õsi gyönyörû gyakorlatot, hogy gyermektelen idõsek kellõ idõben végrendelkezzenek az egyház ifjúsága javára! Nagy tévedésben vannak azok, akik azt mondják: „Ilyen a mai ifjúság! Rockzenét, diszkót igényelnek. Ilyenekkel csak felesleges és reménytelen versengésbe kezdenek a sötétség fiaival.“ Arra van szükség, hogy mi is „ölünkben vigyük” Isten színe elé ifjúságunkat. PAPP VILMOS
Amíg megszeppent folyók hömpölyögnek csendben amíg elmerül a kín is sekély vizükben S míg élni tudok buzgón itt lenn fogadj fogadj szívedbe, Isten.
Szilánkok „... a Bor és Kenyér metamorfózisa, tehát a kereszténység nagy jelképe csak a mediterrán kultúra termőtájain születhetett meg, ahol valóban volt bor és kenyér. Országokban, ahol nem esznek kenyeret és nem isznak bort, ahol rizzsel táplálkoznak, vagy banánfa gyümölcséből főznek italt, már csak azért sem történhetett meg a kereszténység, mert a föld nem termett hozzá kellékeket.” *
*
*
„Ady még a percemberkéket szidta. Időérzékünk megváltozott: ma, az atomrakéták korában már a másodpercemberkék villódznak mindenfelé.” *
*
*
„... a rendezés, Isten rendezése elgondolkoztat. Végül minden nagy dolog így történik az életben. Az ember tervez, s egy napon csengetnek és behoznak a szobába valamit, amit álmaiban sem mert remélni... Bizonyos, a halál is így érkezik majd. De az élet is így érkezik. Minden, ami értelme az életnek.” MÁRAI SÁNDOR
6
Harangszó
Gyermek- és ifi rovat
Kedves gyerekek! Lassan vége felé halad a vakáció, igyekezzen hát mindenki kihasználni jól a megmaradt idõt. Ha már visszajöttetek a nyaralásból, ássuk bele ismét magunkat õseink történelmébe. Erre az alkalomra, nem állítottam össze történetet, hanem László Gyulának az Anonymustól vett történetét vettem alapul. Ezen kívül még rejtvényekkel, érdekességekkel is kedveskedek. KURTA-TŐTÖS BEÁTA
[email protected]
Játsszunk, de mit? Látom, amit te nem Ha esõs idõ van és nincs mit játszani, derülj fel ezzel a játékkal. A szobába belépve egyikõtök így kiáltson fel: - Én látom azt, amit te nem és amit látok, az piros (vagy nem piros, más színû, formájú stb.) a többiek kérdéseket tegyenek fel neki, amelyek a tárgy tulajdonosára vonatkozhatnak. A kérdezett úgy fogalmazza meg a válaszait, hogy a többiek nehezebben jöjjenek rá. Aki rájön, az vállalkozhat az elõbbi szerepére.
Hárman vagyunk, mesterségünk címere... Vonuljatok hárman egy külön helyiségbe, és válasszatok mesterséget. Az egyik válassza a mester, a másik a segéd, a harmadik pedig az inas szerepét. Az a feladatotok, hogy az illetõ mesterséget jellemzõ mozgásokat, zajokat stb. úgy utánozzátok, hogy abból a játékot kísérõ közönség kitalálhassa, mi a mesterségetek, és ki közületek a mester, a segéd és az inas. Aki elsõnek kitalálja, választ két társat és folytatódik a játék.
Dominó Elbolondítós játék, amelyhez kell egy csomag dominó. A játékvezetõ, aki persze te leszel, kijelenti, hogy kitalálja ki milyen követ húzott a zsákból. Mondd neki, hogy szorozza meg az elsõ számot 5-tel, adjon hozzá 3-at, szorozza meg 2-vel, és adja hozzá a második számot. Amikor az eredményt megkaptad vonj ki belõle 6-t és egy kétjegyû számot kapsz, melynek a két tagja mindig a két dominószám. Tegyünk egy próbát! A két szám a dominón a 3 és 6. (3 X 5 + 3) X 2 + 6 = 42; 42 - 6 = 36 Jó játékot!
Álmos és Árpád Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok idõ múltán Mágóg király nemzetségébõl való igen nemes vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentü-mogyerben Õnedbelia vezérnek Emes nevû leányát. Ettõl fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévõ anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva, teherbe ejtette õt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhébõl forrás fakad, és ágyékából dicsõ királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. … A hungárusoknak igen vitéz és a hadi viszontagságokban felette hatalmas nemzete, mint fentebb mondottuk, eredetét a szittya nemzetbõl vette, amelyet saját nyelvén dentü-mogyernek neveznek. És az a föld túlon-túl megtelt az ott született népek sokaságával, annyira, hogy övéit már sem táplálni, sem befogadni nem tudta, mint fentebb mondottuk. Ezért akkor a hét fejedelemi személy, akit mind a mai napig hétmagyarnak hívnak, a helyszûkét tovább nem tûrhetvén, tanácsot tartott, és késedelem nélkül fegyverrel, haddal igyekezett módját ejteni, hogy szülõföldjét elhagyja, s olyan földet foglaljon el magának, amelyen laknia lehet. Akkor a választásuk arra esett, hogy majd Pannónia földjét keresik fel. Errõl ugyanis a szállongó hírbõl azt hallották, hogy az Attila király földje, akinek az ivadékából Álmos vezér, Árpád apja származott. Ámde a hét fejedelmi személy közös és igaz értelemmel belátta, hogy a megkezdett útnak végére nem
Árpád fejedelem vezérei körében
járhat, hacsak vezér és parancsoló nem lesz felette. Tehát a hét férfiú szabad akarattal és egyetértéssel vezérül és parancsolóul választotta magának Álmost, sõt fiai fiainak is, […] akik az õ nemzetségébõl származnak. […] Akkor közakarattal Álmos vezérnek ezt mondták: »A mai naptól kezdve téged vezérünkké és parancsolónkká választunk, s ahová a szerencséd visz, oda követünk téged.« … Álmos vezér és fõemberei pedig elfogadván az oroszok tanácsát, igen biztos békét kötöttek velük, minthogy az orosz vezérek, hogy a székûkbõl el ne kergessék õket, kezesül adták fiaikat […] számtalan ajándékkal együtt. Akkor Halics vezére elrendelte, hogy kétezer nyilas és háromezer paraszt járjon elõttük, s a Havas-erdõn át a hungi határig utat készítsen nekik. Egyszersmind összes barmaikat megrakatta élelemmel meg más szükségessel, s ennivaló szarvasmarhát szintén igen sokat adott ajándékba. Akkor a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondanak és az a hét kun vezér […] rokonságukkal meg férfi- és nõcselédeikkel egyetemben az oroszok tanácsára és segítségével útra keltek Pannónia földjére. … Aztán Álmos vezér és övéi bevonulva Hung várába, a halhatatlan isteneknek nagy áldozatokat mutattak be, és négy napig tartó lakomát csaptak. A negyedik napon pedig Álmos vezér tanácsot tartván és övéit mind megesketvén, még életében vezérré és parancsolóvá tette fiát, Árpádot. Ezért hívták Árpádot Hungvária vezérének; összes vitézeit pedig Hungról hungvárusoknak nevezték el az idegenek nyelvén, és ez az elnevezés mostanáig él az egész világon. (Anonymus; László Gyula: A honfoglaló magyarok)
Rejtvény A körcikkekben kívülrõl haladunk a közepe felé, s a megfejtés után a külsõ sorban egy, a történetben szereplõ földrajzi név válik olvashatóvá. 1. Hajadon leányok viselték a fejükön 2. Kipling farkasvezére 3. Ezt kell teljesíteni a gyárban 4. Kis hûlés 5. Ide járnak a gyerekek az iskola elõtt 6. ... veszett, eltûnt 7. Itt dolgozik a titkárnõ 8. Íz, zamat
1 8 2 7 3 6
4 5
Harangszó
7
TOLLVONÁS
FIRKA
A rossz anglikán példa A mai keresztyének mintha elszoktak volna attól, hogy egy-egy sarkalatos ügy után a végén elválnak az egy nyájhoz tartozók útjai. Az anglikán egyházban 2003 novemberében kezdõdött minden. Vagy talán korábban, mindenesetre az amerikai Gene Robinson lelkész személyében akkor szenteltek fel elsõ ízben homoszexualitását nyíltan vállaló püspököt. Az eset a szakadás veszélyét idézte elõ a világ 77 milliós anglikán közösségében. A vita középpontjában nem is annyira a rebellis amerikaiak, mint Rowan Williams canterbury érsek áll, aki sokak szerint túlságosan megengedõ a homoszexualitás ügyében. Nem olyan régen a Daily Telegraph adta hírül, hogy legalább hat anglikán érsek tervezi önálló egyház létrehozását, azokkal a hívõkkel együtt, akik elutasítják az érsek liberálisabb irányzatát. Néhány héttel ezelõtt Yorkban tanácskoztak az anglikánok, hogy megakadályozzák az egyházszakadást, de jelenleg úgy tûnik, csekély eredménnyel. Nem valószínû, hogy éppen a homoszexualitás tematizálása bontaná meg az egységet bármelyik magyarországi vagy romániai egyházban. Mindazonáltal ezt az eshetõséget sem zárhatjuk ki, hiszen a szokásos történelmi megkésettség mi-
att alighanem elõtte állunk még a teljes körû társadalmi vitának. Azt azonban már most sem haszontalan leszögezni: felénk egyetlen történelmi egyház sem tartja természetesnek a homoszexuális kapcsolatokat, így feltehetõen hivatalosan elismert házasságkötésre vagy papszentelésre sem kerülhet sor. A részletes teológiai, erkölcsi, jogi érvek kifejtése helyett érdemes egy pillanatra elidõznünk az egyházi kommunikációnál. Néhány évvel ezelõtt nagy vihart kavart a Károli Gáspár Református Egyetemen tanuló homoszexuális diák esete. Nem sokkal az eset után Bölcskei Gusztáv református püspök így nyilatkozott: „Tanulsága volt az ügynek, hogy a sajtóhírek hatására védekezésre kényszerültünk. Meg kell fogalmaznunk önmagunk számára, hogy kik vagyunk, mit akarunk, és ezt kétségkívül hatékonyabban kell megjelenítenünk a médiában is.“ Való igaz, ez volna az elsõrendû feladatunk. Hiszen nemcsak az anglikán típusú megosztottság, de a társadalmi párbeszéd üressége is riasztó tünet lehet, és felettébb kártékony az egyház mûködésére.
TALLÓZÓ
SZENTESI ZÖLDI LÁSZLÓ
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
Wass Albert életműve és élete A kortárs magyar írófejedelem születésének 100. és halálának 10. évfordulóján a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára pályázatot hirdet Wass Albert életmûvének és életének feldolgozására. A négy kategóriában kiírt pályázat mindegyikén lehet pályázni ismeretterjesztõ dolgozattal, tudományos igényû tanulmánnyal, vagy irodalmi értékekre törõ szépprózai, illetve lírai, valamint képzõmûvészeti alkotásokkal. A terjedelem egyik mûfajban sem megszabott. Az ajánlott témákon kívül a pályázók bármilyen egyéb témát kifejthetnek. A Bíráló Bizottság a kategóriák elsõ három helyezettjeinek oszt díjat. A legszínvonalasabb és arra érdemes pályamunkákat megjelentetésre ajánlja, közzétételüket segíti, elegendõ képzõmûvészeti alkotás beérkezése esetén, azokat kiállításon mutatja be. Elsõ kategória - Alsó és középfokú oktatásban részt vevõ tanulók számára ajánlott témák: Wass Albert életútja; Olvasmányélményem Wass Albert egyik mûve alapján.”; Egy Wass Albert-vers elemzése; „Mit jelent számomra az író Wass Albert?” Második kategória - A felsõoktatásban résztvevõ diákok számára ajánlott témák: Wass Albert helye a mai magyar irodalomban; Próza, líra és dráma a Wass Albert-életmûben; Nemzeti sorskérdéseink Wass Albert írásaiban; Újabb életrajzi és bibliográfiai adatok
Wass Albert munkásságához. Harmadik kategória - Korosztályhoz és képzettséghez nem kötött szerzõk számára ajánlott témák: Wass Albert mûvelõdéspolitikai missziója; Regény, elbeszélés, zsurnalisztika Wass Albert munkásságában; Wass Albert hazai fogadtatása az ezredfordulón; A 20. századi magyar történelem a Wass Albert-életmû tükrében. Negyedik kategória - Bármely mûfajú, anyagú képzõmûvészeti alkotás: Illusztrációk Wass Albert mûveinek alakjaihoz, témáihoz; Egy Wass Albert - mû üzenetének megfogalmazása; Tervek Wass Albert emlékhelyek létesítéséhez; Wass Albert-ábrázolás. A dolgozatot jeligésen kérjük beadni és zárt borítékban mellékelni a szerzõ nevét és címét. A zárt borítékra csupán a jeligét kérjük ráírni. Cím: Sárospataki Nagykönyvtár H - 3950 Sárospatak, Rákóczi út 1. Felvilágosítás: Kiss Endre József, T/Fax : +3647/311-057, +3547/314-119. E-mail:
[email protected] Leadási határidõ: 2007. december 31. Eredményhirdetés a Kollégium dísztermében lesz, az író születésének centenáriumi ünnepén, 2008. január 8-án.
Tud-e Isten asztalt teríteni a pusztában? Erre a kérdésre a legcsattanósabb válasz a megterített úrasztala, rajta a mi Urunk Jézus érettünk megtöretett testének és kiontott vérének jegyei. Dr. Molnár Miklós Terített asztal a pusztában címen ír a Presbiter júliusi-augusztusi számában. A Magyar Református Presbiteri Szövetség lapja idén kéthavonta jelenik meg. A 16 oldalas kiadványban több tudósítás található anyaországi presbiteri konferenciákról és találkozókról. Hegyi-Füstös István, Gyülekezeti életjelek címû írásában a szeretetvendégség, az irodalmi délutánok és az iratterjesztés lehetõségét, illetve szolgálatát ajánlja a presbiterek, gyülekezeti tagok figyelmébe. A XX. századi „gályarab”-prédikátorok címet viselõ sorozatban dr. Z. Elek Béla (1915-1999) munkásságát, politikai meghurcoltatását ismerteti dr. Papp Vilmos. A Délvidékre két cikk erejéig is kitekint a lap: Kiss Antal bácskossuthfalvi lelkészre emlékezve, valamint egy református értelmiségi fórumról tudósítva. A lap idei negyedik számából azt is megtudjuk, hogy augusztus végén tizedik országos konferenciáját tartotta a Magyar Református Presbiteri Szövetség Tahiban.
8
Harangszó
HÍRVIVŐ PÁRBESZÉD VAGY KIRAKATPOLITIKA? Mintegy 2500 egyházi és világi résztvevõre számítanak a szeptember 4-9. között Nagyszebenben zajló 3. Európai Ökumenikus Nagygyûlésen. A résztvevõk az egyházak közti párbeszéd kiterjesztését tûzték ki célul, ezért esett a választás idén egy ortodoxtöbbségû országra. A találkozó további célja, hogy „adja vissza a földrész keresztyéneinek a bizalmat abban a lehetõségben, hogy az evangélium szerint éljenek a szekularizáció által meghatározott kultúrában.” Az elsõ ökumenikus nagygyûlést 1989-ben Bázelben, a másodikat pedig 1997-ben Grazban tartották. Lapzártakor még nem tudni, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) részt vesz-e az idei nagygyûlésen, s ha igen, milyen módon kíván protestálni az évek óta húzódó sportpályájaügyben. Tõkés László egy korábbi sajtóértekezletén kifejtette: semmi értelmét nem látja elmenni és csupán mímelni az ökumenét, a testvériséget, miközben a váradi ortodox egyház megfosztja a református iskolát a tulajdonától. Szeretnénk felhívni a világ figyelmét, hogy nem folytatható a Ceauºescukort idézõ ökumenikus kirakatpolitika hangsúlyozta a KREK püspöke. SPORTPÁLYA-ÜGY: a legfelsõbb bíróságra idézték a reformátusokat. A két és fél éve tartó vallási és etnikai jellegû konfliktus Bukarestben folytatódik. A váradi Szentháromság Ortodox Egyházközség ugyanis „illetéktelen behatolás” miatt feljelentette Tõkés Lászlót és munkatársait. Közben már az Alkotmánybírósághoz került a sportpálya visszaszerzéséért folytatott per. Mint is-
ORSZÁG, VILÁG KOLOSTORBA VONULÓ NÉMET MENEDZSEREK. Egyre több menedzser vonul rövidebb-hosszabb ideig evangélikus-protestáns kolostorba Németországban, a mindennapi nyüzsgés elõl. Az országban 33 protestáns kolostor és apátsági épület van, még a reformáció idejébõl. Margot Käßmann hannoveri tartományi püspöknõ becslése szerint, az elmúlt évben közel 200 ezer látogatója volt a kolostori csend-szemináriumoknak. Nagy cégek nem ritkán elõ is írják menedzsereiknek és vezetõiknek a továbbképzésnek ezt a kolostori formáját. JOBB VOLT A KERESZTYÉNEKNEK SZADDAM IDEJÉN? Bár Irakban demokratikus kormány mûködik, a keresztyének biztonságosabb és védettebb körülmények között éltek a korábbi iraki diktátor idején állítja Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának új elnöke. A bíboros úgy véli: az ország a síiták és a
Harangszó A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Gyülekezeti Lapja Megjelenik kéthetente.
meretes, a városi tanács elvette a református gimnázium sportpályáját és a szomszédos ortodox egyházközségnek adta. Emiatt, többszáz magyar diák maradt sportolási lehetõség nélkül.
kia falai üvegbõl vannak”), szomorú tapasztalat, hogy egyre nõ a válások száma a lelkészcsaládokban (is), sokan kerülnek lelki válságba, párkapcsolatok romlanak meg a szolgáló élet különbözõ szakaszaiban. Ezért látta idõszerûnek a tanfolyam elindítását a szervezõ Soósné Szebeni Noémi lelkipásztor, a Romániai Keresztyén Nõk Ökumenikus Fórumának elnöke. KÁNTOR KATALIN
Ne lopj! A városi önkormányzat évek óta diszkriminálja a váradi református diákok sportoláshoz való jogát.
SZÁZÉVES A MAGYAR REFORMÁTUS LELKÉSZEGYESÜLET. A szervezet megalakulását Vizsolyban ünneplik, szeptember 18-án. A Magyar Református Lelkészegyesületek Szövetsége nyári konferenciáját Szilágycsehben tartották augusztus folyamán. A résztvevõk nyilatkozatban támogatták Tõkés László európai parlamenti képviselõ-jelölését, valamint szorgalmazták az erdélyi magyarság egységes EP-képviseletének létrejöttét. PAPNÉKÉPZÉS CSEREFALVÁN. A lelkészfeleség énképe, a lelkészfeleség a családban, a lelkészfeleség a gyülekezetben - erre a három témakörre összpontosított a lelkipásztorok feleségei számára szervezett nyári képzés a Maros megyei Cserefalván. A lelkipásztor-család élete modell-értékû („A paró-
szunniták közötti polgárháború felé sodródik, amely a keresztyéneket sem kíméli. BIZÁNCI KORBÓL SZÁRMAZÓ TEMPLOMOT TÁRTAK FEL TIBÉRIÁSBAN. A templom mozaikjai és feliratai keresztyén motívumokat tartalmaznak. A jeruzsálemi Héber Egyetem egyik tudósa, Leah Di Signi megfejtette a szavak egy részének értelmét: „Urunk Jézus oltalmazza szolgád lelkét“. Egy másik mozaikon egy nagy kereszt van, körülölelve görög betûkkel: az alfával és az ómegával. Az izraeli régészek becslése szerint a templom a 4-5. századból származhat. Ez a legrégebbi a Tibériásban megtalált templomok közül. BIBLIA ÚJSÁGMELLÉKLETKÉNT? Az egyik amerikai bibliatársulat többszázezer Bibliát akar vasárnapi újságok mellékleteként szétosztani. Különféle egyházi és keresztyén csoportok élesen bírálják a terjesztésnek ezt a módját, mivel az túl költséges és nem eléggé céltudatos. A Colorado Állam-
TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS SKÓCIÁBA. A Nagyvárad-Olaszi gyülekezet tagjai tavaly Olaszországot keresték fel, idén pedig úgy döntöttek, hogy az európai kultúra egy sajátos részét, a kelta kultúra Skóciában lévõ maradványát szeretnék megismerni, szeptember elsõ tíz napján. A résztvevõk háromnégy órából álló kurzussal készültek az útra. Egy 52 oldalas füzetet is kiadtak, melyben az út minden látnivalója szerepel, sõt az ország múltjával, történelmével, keresztyénségével is foglalkozik. A tanulmányi kirándulásokat a gyülekezetépítés sajátos módjaként fogjuk fel - mondta lapunknak Veres Kovács Attila lelkipásztor. BÁTHORY-DÍJ A HATÁRON TÚLI MAGYAR FELSÕOKTATÁS VISSZAÁLLÍTÁSÁÉRT, TÁMOGATÁSÁÉRT. A Magyar Tudományos Akadémia épületében adták át, augusztus végén a Báthory-díjakat. A határon túli magyar felsõoktatás visszaállításáért, támogatásáért Csányi Sándor, Baldauf László, gr. Degenfeld Sándor, Széles Gábor, Göran Lindblad, Nagy Elek, Németh Zsolt, Vizi E. Szilveszter, Schöpflin György, Komlóssy József, Kónya-Hamar Sándor, Kozma József, Almássy Kornél és Balázs Sándor vehette át a kitüntetést.
ban található bibliatársaság vezetõi hangsúlyozták, hogy a Biblia nélkülözhetetlen útmutató „eltévelyedett társadalmunk számára“, ezért folyamodnak ehhez a nem mindennapi terjesztési módhoz. AZ EGYHÁZAK VEGYÉK KOMOLYABBAN A SZCIENTOLÓGIÁT! A protestáns szektakutató, Thoma Gandow véleménye szerint, az állam és a média lebecsüli a szcientológiát. „Tudomásul kell vennünk, hogy a szcientológia esetében a totalitarizmus egyik formájával van dolgunk“ - mondta a Német Rádiónak a Berlin-Brandenburgi Protestáns egyház szektaszakértõje. A belügyi szervek konferenciái évek óta úgy tekintenek a szcientológiára, mint új politikai szélsõségre. Az egyházaknak behatóbban kellene ezzel a jelenséggel foglalkozniuk, hiszen „a szcientológia a nemzeti szocializmushoz hasonlóan komoly veszélyt jelent a vallásszabadságra“ - hangsúlyozta Gandow. reformatus.hu
Felelős szerkesztő: Fábián Tibor. Olvasószerkesztő: Babes Ardai Erika. Tördelőszerkesztő: Kraftsikné Petrikó Ildikó. Rovatvezetők: Balázsné Kiss Csilla, Kurta Tőtös Beáta, Muhari István, Orbán Levente. Szerkesztőség és levélcím: Harangszó, 410001, Oradea, str. Moscovei nr 14. Tel.: 0259/434-664 Tel/Fax: 416-067. E-mail:
[email protected] A terjesztés, a lelkészi hivatalokon keresztül történik. A lapban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontját tükrözik. Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Készült a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szenczi Kertész Ábrahám nyomdájában.
