Hangyaboly vagy mátrix? metaforák a rehabilitációs team körül

TEAMMUNKA

Hangyaboly vagy mátrix? – metaforák a rehabilitációs team körül Őrley Zita Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest, Hemiplégia Rehabilitációs Osztály, Agysérültek Rehabilitációs Osztálya Az egészségügyi teammel kapcsolatban számos kutatás, tanulmány olvasható. A szakirodalom kitér a team sikerességének és sikertelenségének okaira, csoportmodellek segítségével vázolja a különböző teamtípusokat, rávilágít a jól működő team előnyeire. Azonban azzal ritkán foglalkozik, hogy maga a team hogyan vélekedik saját magáról, hogyan definiálja önmagát, mit jelent a team azoknak, akik alkotják. Valamint, arra is ritkán keresi a választ, hogy az egyes teamtagok hogyan látják a teamben önmagukat és egymást. Ilyen kérdések és gondolatok mentén indult el egy kvalitatív módszertant alkalmazó kutatás az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet egyes teamjeiben. A vizsgálat során egy mondatbefejezési kérdőívben kérdeztünk rá a rehabilitációs teamre és az egyes rehabilitációs szerepkörökre (orvos, ápoló, mozgásterapeuta), majd a metaforaelemzés módszerével dolgoztuk fel az eredményeket. A válaszok alapján igen változatos kép alakult ki a teamről és az egyes szakmacsoportokról. Az orvosok esetében a válaszok többsége a teamben betöltött vezető szerepre utalt. A mozgásterapeuták és ápolók esetében a válaszok főként a feladatkört, illetve a pácienssel történő munkát hangsúlyozták. A vizsgálat során a team szerkezetét, dinamikáját, sokszínűségét ismerhettük meg közelebbről. Kulcsszavak: rehabilitációs team, metafora, kvalitatív vizsgálat, teamszerepek

Ant farm or matrix? – metaphors around the rehabilitation team There are lots of researches and papers on the subject of healthcare teams. Some studies discuss the causes of success and failure of teams, outlining different team types and highlights the benefits of a well-functioning team. However, these studies rarely focus on what the team says about itself, how it defines itself and what does it mean for its members. It is not a widely researched subject how individual team members see themselves and each other in teams. A qualitative research has been conducted with such questions and thoughts in a couple of teams of the National Institute of Medical Rehabilitation (Budapest, Hungary). With a sentence completion questionnaire team members were asked about the rehabilitation team and individual rehabilitation roles (physicians, nurses, physical therapists). We used metaphor analysis to process the answers. The responses described various images of professions and groups. The majority of the responses referring to physicians indicated a team leadership role while answers referring to physical therapists and nurses emphasized the position and work with patients. The analysis revealed insights about team structure, team dynamics and team diversity. Keywords: rehabilitation team, metaphor, qualitative study, team roles

Rehabilitáció 2016; 26(2): 88–93.

Levelezési cím: ŐRLEY ZITA, OORI, 1528 Budapest, Szanatórium u. 19., e-mail: [email protected]

A 88

z egészségügyi munkafolyamatokra, ezen belül a rehabilitációs munkára fokozottan jellemző a teammunka, a csapatban történő gondolkodás és

munkavégzés. A rehabilitációban részt vevő személynek (páciensnek) olyan komplex szükségletei lehetnek, amelyeket csak egy különböző szakemberekből álló, különbö-

Rehabilitáció 2016; 26(2): 88–93.

ző tevékenységekre specializálódott csoport képes biztosítani. Az egyének által közvetített tudásnak köszönhetően a csoportos munkavégzés hatékonysága, eredménye megsokszorozódik. Közös döntéseket hoznak, aminek következménye a közös felelősségvállalás és az aktív részvétel. Egy jól működő csapatban az egész többé válik, mint a részek összessége. Így válhat hatékonyabbá a teammunka az egyéni, szeparált munkavégzésnél.4 A teamtagok minden esetben hatással vannak a csoportra, és a team is hatással van az egyénekre. A teameket folyamatos mozgás, változás, formálódás jellemzi. A teammunka sikeres megvalósulásakor a csoporttagok szerepe tisztázott, mindenki tudja a saját feladatát, kompetenciahatárait és eltérő nézőpontokból vizsgálja a pácienssel kapcsolatos teendőket. A teamek működése különböző csoportmodellek alapján jellemezhető.9 A teamtagok ezek alapján eltérő módon értékelhetik saját és mások helyzetét a teamen belül. Az alapmodellek aszerint változnak, hogy milyen a teamtagok egymáshoz fűződő viszonya. Az orvosi modellben az orvosnak irányító szerepe van, a többi szakember követi az utasításait, a páciens pedig csak ritkán jelenik meg mint döntéshozó. A multidiszciplináris team intenzívebb csoportközi kommunikációval működik, míg az interdiszciplináris team struktúrája teljes jogú mellérendelésen alapszik. A transzdiszciplináris team esetében a szakterületek közötti (akár intézményközi) együttműködés fokozottan valósul meg, a páciens intenzív bevonásával. Behm és Gray1 tanulmányában olyan kutatásokat is ismertet, melyek eredményei rámutatnak a jól működő interdiszciplináris team előnyeire (pl. nő a betegelégedettség, csökkennek a kiadások, rövidül a betegellátás ideje, nő a teamtagoknak a munkájukkal kapcsolatos elégedettsége), valamint rávilágítanak arra, hogy mekkora jelentősége van a közös döntéshozatalnak, a minden teamtag számára érthető kommunikációnak, valamint a fejlett érzelmi intelligenciának.

Team a teamről – kutatási stratégiák – előzmények A szakirodalom bőséges anyaggal szolgál az egészségügyi team fogalmával, a teammel kapcsolatos kutatásokkal kapcsolatban. Azonban olyan vizsgálat, amely arra kíváncsi, hogy az egészségügyi team hogyan látja magát a teamet, illetve azt a teamet, melyben dolgozik, csak elvétve akad. A teamet mint önmagára reflektáló entitást vizsgálni nehéz feladat. Ebből a nem mindennapi szemszögből egy kvalitatív stratégia segítségével, a metaforagyűjtéssel vizsgálta a teamet Drinka és Miller.3 A kutatókat az foglalkoztatta, hogy a teamben részt vevő, különböző személyiségű és eltérő élettapasztalatokkal rendelkező teamtagok milyen

elvárásokkal és teamtapasztalatokkal rendelkeznek. Vizsgálatukban arra keresték a választ, hogy a dolgozóknak milyen metafora (illetve sportolással kapcsolatos metafora) jut eszükbe, ha az egészségügyi teamre gondolnak. A teamtagok válaszai változatosak voltak, volt aki egy nagy gépezethez (melyben a részek működtetik az egészet) vagy az atlétikához (ahol mindenki más versenyszámban küzd a közös győzelemért), más a bowlingozáshoz (valaki valakit mindig felborít) vagy a hátvédekhez (arra utalva, hogy kevés a cselekvő csatár) hasonlította a teamet. Drinka és Clark később azt is bemutatták, hogy a különféle metanyelvi stratégiákkal (metafora, tartalomelemzés, rajzolás) hogyan lehet felfedni a team mélyebben rejlő konfliktusait, aktuális állapotát.2 Ezeket a módszereket csoportdinamikai tréningeiken használták annak érdekében, hogy elősegítsék a team egészséges működését. Rejtett, indirekt módon kérdezték meg a teamtagoktól, hogy hogyan látják saját magukat a teamben. A fent említett metaforavizsgálat mellett interjúk tartalomelemzésével pontosabb képet kaptak a tudatosan vállalt, illetve a burkoltan megfogalmazott, rejtett tartalmakról, amelyek a teamtagokban megjelentek a saját munkájukról.

Kvalitatív vizsgálat: A metaforavizsgálat mint kutatási módszer Mint láthattuk, a metafora felhasználása a tudományos kutatásokban nem új keletű. A hagyományosan irodalmi, költői nyelvhasználat részeként elemzett metafora egy hasonlóságon alapuló tömör szókép, melynek kifejtése a hasonlat. Két dolog vagy fogalom közötti közös tulajdonság alapján jön létre. Az analógiás gondolkodás teszi lehetővé megértését és létrehozását. A különböző tudományterületek eltérő elméletek mentén vizsgálják. A jelen kutatásban a kognitív nyelvészet metaforaelméletét alkalmaztuk. Eszerint a nyelvben, a nyelvi folyamatokban tükröződnek a kognitív folyamatok, a nyelvhasználó világról szerzett tapasztalatai, ezáltal a nyelvhasználat megfigyelésével lehetőség nyílik az illető világgal való kapcsolatának megismerésére. A metaforaalkotás során a gondolatok sokkal árnyaltabb, részletesebb képi formában jelennek meg, a metaforaelemzés pedig olyan folyamatok feltárását is lehetővé teszi, amelyek még a tudattalanban zajlanak, megelőzve a tudatosulást, a fogalomalkotást. A metafora képes a láthatatlan, kimondhatatlan jelölésére, ami az egyén belső világát tükrözi.7 A metaforaelemzés a kvalitatív kutatási módszerek egyik stratégiája. Egy korábbi tanulmányban már bemutatásra került a metaforavizsgálat módszere, melyet sikeresen alkalmaztunk afáziás személyek körében.5 Az akkori vizsgálat azt mutatta be, hogy miként gondolkodnak az afáziás személyek saját afáziájukról, az afáziásságról. Az alábbi kutatás is Vámos Ágnes Metafora a pedagógiában című könyvének módszertanát követi.8

Őrley Zita: Hangyaboly vagy mátrix? – metaforák a rehabilitációs team körül

89

A jelen vizsgálat témája a rehabilitációs team volt. A metaforaelemzés módszerével azt próbáltuk felderíteni, hogy a team hogyan definiálja önmagát, és az egyes teamtagok milyennek látják saját magukat és egymást a csoportban. Metaforákat gyűjtöttünk teamtagoktól a teamről, valamint rákérdeztünk az orvos, az ápoló és a mozgásterapeuta (mint a rehabilitációs teamben leggyakrabban megjelenő szakemberek) szerepére. Ezek szerint a célfogalmak, melyekre a metaforákat gyűjtöttük, a következők voltak: rehabilitációs team, orvos, ápoló, mozgásterapeuta. A kutatásban részt vevő személyektől (teamtagok) azt kértük, hogy fejezzék be az alábbi mondatokat, majd indokolják meg, miért az adott mondatbefejezést használták. A mondatok a következők voltak: A rehabilitációs team olyan, mint egy/a…; A rehabilitációs teamben az orvos olyan, mint egy/a…; A rehabilitációs teamben az ápoló olyan, mint egy/a…; A rehabilitációs teamben a mozgásterapeuta olyan, mint egy/a… A metaforákat a hozzájuk kapcsolodó magyarázatok segítségével rendszereztük, a jelentésükben (jelentéstartományuk alapján) kapcsolódó fogalmakat halmazokba soroltuk. Az egyes halmazok forrásfogalmának meghatározása után azok között is kerestük a kapcsolódást, így végül megkaptuk az egyes célfogalmak fogalmi metaforáját, melynek segítségével következtetéseket lehetett levonni a célfogalomra vonatkozóan. Egyetlen tömör fogalmi metaforát egyik esetben sem sikerült találni, ezért a fogalmi metaforákat a forrásfogalmakból származó körülírással helyettesítettük (1. ábra).

nem volt kötelező és anonim módon zajlott. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy minden válasz jó válasz, és több mondatbefejezést is írhatnak. Voltak, akik elvitték a kérdőívet és később adták le, de többségében mindenki helyben, kb. 15 perc időráfordítással válaszolt a kérdésekre. Az adatokat öt rehabilitációs osztály teamtagjai szolgáltatták. A kérdőíven megkérdeztük, hogy az illető hány éve dolgozik a rehabilitációban és mi a foglalkozása. Az adatokat a következő szakmák képviselői adták: ápoló (16 fő), ergoterapeuta (1 fő), gyógytornász, konduktor (27 fő), logopédus (2 fő), orvos (11 fő), orvosírnok (1 fő), pszichológus (6 fő), szociális munkás (2 fő) (6 fő nem válaszolt a kérdésre). Összesen 72 kérdőívet töltöttek ki a kollégák. A válaszadók a rehabilitációban átlagosan közel 8 éve dolgoztak. A legtöbb mondatbefejezés a metaforaalkotás kritériumainak megfelelt. Azokat a válaszokat, melyek nem metaforát, hanem valamilyen magyarázatot, definíciót tartalmaztak, nem vettük bele az elemzésbe. A válaszokat számítógépen összesítettük, a magyarázatokkal együtt. A táblázatban jelöltük azt is, hogy mi az illető foglalkozása, hogy esetleg azt is feltárjuk, hogy az egyes szakmáknál megjelenik-e valamilyen közös fogalmi metafora. A táblázat elemeit csoportosítottuk, a forrástartományokat pedig minél tömörebb, kifejezőbb mondatokba sűrítettük.

Az elemzés eredményei 1. A rehabilitációs team olyan, mint egy/a...

A kutatás menete Az adatokat kérdőív segítségével az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet egyes osztályainak teamülésein gyűjtöttük, ahol személyesen megkértük a kollégákat, hogy szánjanak pár percet a mondatbefejezésekre és a magyarázatokra. A kérdéseket írásban kapták, a kitöltés

forrásfogalom 1.

Először a rehabilitációs team metaforáit csoportosítottunk. A 72 válaszból 64-et tudtunk értékelni. A halmazokba sorolás után öt forrástartományt alkottunk (2. ábra). A legtöbb válasz (29) a csapat forrástartományba volt sorolható. Ezen belül a különböző magyarázatok szerint tovább lehetett finomítani a csoportosítást. A válaszok

csapat (29)

forrásfogalom 2.

újítás (3)

család (25)

fogalmi metafora (mondatok)

forrásfogalom 3. 1. ábra. A metaforák rendszerezése

90

útkeresés (3)

rész-egész (4)

2. ábra. A „rehabilitációs team” forrásfogalmai

Rehabilitáció 2016; 26(2): 88–93.

egy része az emberek által szervezett csapatra (csapat, hadsereg, osztály), míg másik része az állat- és növényvilág ösztönös szerveződéséből alakuló csapatra utalt (hangyaboly, méhkas, horda, virágos kert). A magyarázatok alapján a csapat forrástartomány elemeit a közös cél, az egymásra figyelés, az együttműködés és a tagok között fennálló valamilyen kapcsolat jellemezte. Megjelentek pozitív és negatív érzelmek is („a tagok összessége nélkül nem működik, fejlődik”; „képes a célért, sikerért dolgozni, de vannak széthúzások”). Érdekes volt, hogy találtunk eltérő magyarázatokat ugyanarra a fogalomra vonatkozóan (hangyaboly: „minden résztvevője a saját területének legnagyobb tudását igyekszik beletenni, szorgalmasan, kis lépésekkel valami nagyot alkotnak”; „van egy királynő, ő irányít mindent, a többiek meg dolgoznak”). A második legnagyobb forrástartomány (25) a család címkét kapta. Ebben a halmazban is megjelentek az eltérő értelmezések. A válaszok és magyarázatok között szerepeltek: kis család/nagy család („megvannak a szerepek és a feladatok és egy cél érdekében együtt dolgoznak”; „viták és párbeszédek váltják egymást, mint egy 100 éves házasságban”), hol olasz, hol német család („a vehemencia és a munka együtt jelenik meg”). A család forrástartomány magyarázataiban általában szerepelt az egymásra utaltság, az összetartás és egymás segítése, valamint az a tény, hogy a tagok sok időt töltenek együtt és olykor viták, súrlódások is tapasztalhatók. A két nagy halmazon kívül három kisebbet is el lehetett különíteni a jelentéstartományok alapján. Ez a három csoport nagyon eltérő, árnyalt képeket tartalmaz a teammel kapcsolatban. Az egyik az újítás. Ez a forrástartomány három választ tartalmaz: a restaurátor, a trambulin és az új élet kezdete. Mindhárom kép magyarázata arra utalt, hogy a team újjá varázsolja a régit, elrugaszkodási lehetőséget teremt. A második kis forrástartomány a rész-egész nevet kapta. Ebbe a halmazba a kerékpár, az óramű, a gestalt és a zenekar válaszok kerültek. Ezeknek a képeknek a magyarázatában megfogalmazódott, hogy az egész több, mint a részek összessége. Végül a harmadik kis elemszámú halmaz az útkeresés címkét kapta. Ide került a vidámpark, az útkeresés és a mindennapi élet metafora. Ezek arra utaltak, hogy a teamben nagy a nyüzsgés, folyamatos az útkeresés, hasonlóan a mindennapi élethez. A teamről alkotott metaforák forrástartományainak közös metszetét, fogalmi metaforáját egy mondatba sűrítettük. A válaszok alapján így az alábbi meghatározást kaptuk a rehabilitációs teamről a megkérdezett teamtagoktól: A rehabilitációs team olyan, mint egy családként működő csapat, melynek egésze eredményesebb, mint elemeinek összessége, s amelynek célja, hogy a megújulás felé segítse a rehabilitációban részt vevő személyt a labirintusban.

A vizsgálat második részében a teamben leggyakrabban megtalálható szakemberekre kérdeztünk rá.

2. A rehabilitációs teamben az orvos/ápoló/ mozgásterapeuta olyan, mint egy/a… 2.1. Az orvos Ebben a kategóriában 66 értékelhető válasz érkezett. A válaszokat három forrástartományba soroltuk: vezető, tag, gyógyító (3. ábra). A vezető volt a legnagyobb halmaz (57 válasz), mely több részhalmazból tevődött össze. Ebben az orvos úgy jelent meg • mint irányító (48 válasz) (pl. karmester, kapitány, légiirányító, hadvezér), akinek a feladata az összehangolás, a tagok összetartása. Ebben a halmazban olyan vezetői képek születtek, mint például a karmester, aki engedi érvényesülni a tagokat, a méhkirálynő, aki irányítja a szorgos méheket, vagy az órás, aki beállítja az órát, aztán nézi, hogyan működik. A nap, ami föntről felügyeli a kertet, illetve a bíró, akinek a szavát senki sem írja felül, már egy kicsit eltávolodik attól a vezetői képtől, melynek célja az összehangolás, azonban ugyanúgy a vezetői, irányítói szerepet sugallja; • mint szülő (9 válasz) (pl. anya, apa), aki mindenkit meghallgatva irányít, és meghozza a végső döntést, és akire a csoport tagjai felnéznek. Az orvos szerepére érkezett hat olyan válasz amelyben az orvos mint egyenrangú fél jelent meg. Ez a halmaz a tag elnevezést kapta. A gyógyító kategóriába pedig az a három válasz került, amelyek az orvos munkáját emelték ki. A fogalmi metaforának a karmester szót választottuk (ez magában foglalja a vezető és a tag jellemzőit is), melyhez a gyógyító jelzőt kapcsoltuk: Az orvos a rehabilitációs teamben olyan, mint egy gyógyító karmester. irányító (48)

gyógyító (3)

szülő (9)

tag (6) 3. ábra. Az „orvos” forrásfogalmai

Őrley Zita: Hangyaboly vagy mátrix? – metaforák a rehabilitációs team körül

91

2.2. Az ápoló Az ápolókra érkezett mondatbefejezésekből 67 értékelhető válasz született. A válaszokat az alábbi forrástartományokba soroltuk (4. ábra). Az ápoló a rehabilitációs teamben olyan, mint egy • anya – ezek a válaszok (28) a biztonság megteremtését, a védő, óvó, segítő szerepét látták az ápolóban (anya, tündér, védőháló); • mellékszereplő – ezek a válaszok (19) hangsúlyozták, hogy az ápolók a háttérben dolgoznak, de egyformán fontos tagjai a teamnek (segítő, háttérzenész, staff ); • őrszem – ebbe a kategóriába 13 válasz került. A válaszok arra utaltak, hogy az ápoló folyamatosan figyel, szorgalmasan dolgozik (hangya, méh, szem); • kis alkatrész – a 7 válasz arra utalt, hogy az ápoló alárendelt szerepben vesz részt a team munkájában (mostohagyerek, kisegítő személyzet, ébresztő funkció az órán). A válaszok alapján az alábbi fogalmi metafora mondatát alkottuk: A rehabilitációs teamben az ápoló olyan, mint egy anya: hol látható, hol láthatatlan, folyamatosan dolgozik, figyel, és ha kell, segít.

• edző (11 válasz) – ebben a képben a mozgásterapeuta keményen megdolgoztatja a beteget (tornatanár, hajcsár, végrehajtó); • motor (10 válasz) – fontos szereplője a teamnek (alappillér, pedál, kulcsfigura); • méh (7 válasz) – a mozgásterapeuta állandó mozgásban van, folyamatosan dolgozik (szárnyashangya, méh, óriáskerék); • ugródeszka (7 válasz) – valaki, aki mozgásba hozza, elindítja a beteget (szél, mozgatórugó, ugróháló). A válaszok alapján a következő fogalmi metafora mondatát kaptuk: A rehabilitációs teamben a mozgásterapeuta olyan, mint egy zongorista keze, ami állandóan mozgásban van, és mozgásba hozza a billentyűket, hogy megszólaljon egy-egy harmónia.

Megbeszélés

A mozgásterapeuta metaforái igen sokrétűek voltak. Összesen 6 forrástartományt különítettünk el (5. ábra). A mozgásterapeuta a rehabilitációs teamben olyan, mint egy • zenekari zenész (17 válasz) – a magyarázatok alapján az egyenrangúságot lehet kiemelni, mint összekötő motívumot (testvér, csapatjátékos, zongoraművész); • mankó (12 válasz) – olyan szakember, aki biztonságot nyújt a betegnek (mankó, anya, kötél);

A kutatásban használt módszer velejárója, hogy nem adhat egyértelmű, objektív válaszokat, definíciókat. A metaforák csoportosításakor, a forrástartományok és a fogalmi metaforák megalkotásakor jelen van az elemzést végző személy szubjektivitása. Azonban mindenképp elgondolkodtató, érdekes eredmények születtek. A teamre érkezett válaszok nagy része a teamet, mint valamilyen szervezett csoportosulást, a megvalósulás formájában értelmezte. Ez a megközelítés sok árnyalt metaforát tartalmazott, pozitív és negatív érzelmeket sugalló válaszokat is találtunk (hadsereg, horda, virágos kert). A család forrásfogalom még több érzelmet hozott a felszínre. Ez a forrásfogalom a team összetartását hangsúlyozta, mely olyan erős, hogy a viták is beleférnek a hétköznapokba. A kisebb forrástartományok pedig a teamet mint élő szervezetet definiálták, valamint annak működésére (az egész több, mint a részek összessége) és feladatára (megújítás) mutattak rá.

anya (28)

zenekari zenész (17)

2.3. A mozgásterapeuta

ugródeszka (7) kis alkatrész (7)

mankó (12)

mellékszereplő (19) méh (7)

őrszem (13) 4. ábra. Az „ápoló” forrásfogalmai

92

edző (11)

motor (10) 5. ábra. A „mozgásterapeuta” forrásfogalmai

Rehabilitáció 2016; 26(2): 88–93.

A három szakma metaforái is változatos definíciókat adtak. A legegységesebb válaszok az orvos szerepére vonatkozóan érkeztek. A team szinte egyhangúlag a vezető metaforáját kapcsolta a szerephez. Olyan képet festett az orvosról, mint aki része a teamnek, de kiemelkedik belőle, döntést hoz és irányít. A teamtagok pozitív, negatív és semleges érzelmi töltetű magyarázatokat is adtak a szerepkörrel kapcsolatban. Pozitív élményekre utalt például, hogy az orvos mint vezető összefogja a csapatot, negatív tapasztalatokra pedig például az, hogy az orvos szavát nem lehet felülírni (bíró). Az egyenrangú fél csak hat válaszban szerepelt, míg a feladatkörre vonatkozóan három válasz érkezett. Az ápoló szerepével kapcsolatban már sokkal inkább megfigyelhető volt, ahogy kettéválnak a feladatkörre/ munkakörre és a teamben betöltött szerepre vonatkozó metaforák. A szorgalmas őrszem és a gondoskodó anya az ápoló munkájával, feladatkörével kapcsolatos képeket hozta, míg a kis alkatrész és a mellékszereplő már a teamben betöltött szerepet, az alárendeltséget, valamint az egyenrangú félként történő háttérmunkát jelenítette meg. A mozgásterapeutánál is hasonló kettősség figyelhető meg: a metaforákban megjelent a szakma feladatköre (edző, mankó, ugródeszka, méh), illetve a teamben betöltött helye (az egyenrangú zenekari zenész és a kulcsfontosságú motor). A vizsgálat további elemzési lehetőségeket is felvet. Érdekes lenne feltárni, hogy az egyes szakmacsoportokról a team többi tagja miként vélekedett, illetve hogy a teamcsoportok saját magukra vonatkozó válaszai milyen fogalmi metaforát adnak. Ez utóbbi feltárásához az elemszám kevésnek bizonyult. Nem alakult ki saját definíció, csoportkép a metaforákból, az egyes szakmák képviselői pedig eltérő létszámban vettek részt a vizsgálatban. Az eredményeket abból a nézőpontból is megvizsgáltuk, hogy vajon differenciálódnak-e a válaszok a

rehabilitációban eltöltött idő alapján; kirajzolódnak-e a rövidebb, illetve a hosszabb ideje rehabilitációs teamben dolgozó szakemberek csoportjára jellemző fogalmi metaforák. Az elemzés alapján ilyen jellegű különbségeket nem találtunk. A válaszok sokszínűek voltak minden „rehabilitációs életkorban”. A teamben sokan sokféleképpen vagyunk jelen. Máshogy látjuk, tapasztaljuk, észleljük a környezetünket. Más és más benyomások érnek minket, közben reagálunk egymásra, a teamre, és a team is reagál ránk. Vannak helyzetek, amikor fél szavakból is értjük egymást és van, hogy nem jól értelmezzük egymás reakcióit és elbeszélünk egymás mellett. A metaforák sokszínűsége megmutatta, mennyire különböző szerepekben látjuk egymást és önmagunkat, illetve egy kis betekintést engedett abba, hogy hogyan és hányféleképpen lehet jelen egy teamtag a teamben. Az elemzés során izgalmas volt látni, hogyan fogalmazzák meg a teamet és egy-egy szakmát a team tagjai. A válaszok a tanult, rögzült definíciók, az élettapasztalatok és vágyak keverékei. Talán van, aki felismeri magát mások válaszaiban, vagy azonosul, egyetért valamelyik metaforával vagy fogalmi metaforával. A szakirodalomban vázoltak szerint egy-egy ilyen vizsgálat eredményeinek megfelelő felhasználása, az eredmények megbeszélése hozzájárulhat a csapatépítéshez, a tagok és a team jobb megismeréséhez.

Köszönetnyilvánítás Köszönöm dr. Putz Miklósnak a kutatás előkészítésében nyújtott segítségét, valamint minden, a vizsgálatban részt vevő teamtagnak, hogy gondolatait megosztotta velünk. A kutatás első eredményei az ORFMMT XXXIII. Vándorgyűlésén kerültek bemutatásra előadás formájában.6

IRODALOM 1. Behm J, Gray N: Interdisciplinary Rehabilitation team. In: Mauk K: Rehabilitation Nursing. Jones & Bartlett Learning, 2012; 51-62. 2. Drinka TJK, Clark PG: Health care teamwork: interdisciplinary practice and teaching. Greenwood Publishing Group, 2000. 3. Drinka TJK, Miller TF: Methaphorical views of health care teams: a preliminary study. Inerdisciplinary health care teams: proceedings of the sixteenth annual conference. Chicago, Illinois, 1994. 4. Kullmann L, Verseghi A: Etikai kérdések a rehabilitációs medicinában. Rehabilitáció 2013; 23(1-2): 2-15.

5. Őrley Z: Az afázia metaforája. Rehabilitáció 2011; 21(2-3): 59-63. 6. Őrley Z, Putz M: Hangyaboly vagy mátrix? – metaforák a team körül. Rehabilitáció 2014; 24(2-3): 97. 7. Vámos Á: A metafora felhasználása a pedagógiai fogalmak tartalmának vizsgálatában. Magyar Pedagógia 2001; 101(1): 85-108. 8. Vámos Á: Metafora a pedagógiában. Oktatási-módszertani Kiskönyvtár, Gondolat, 2003. 9. Vekerdy-Nagy Zs: A rehabilitációs team. In: Vekerdy-Nagy Zs (szerk.): Rehabilitációs orvoslás. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2010; 43-47.

Őrley Zita: Hangyaboly vagy mátrix? – metaforák a rehabilitációs team körül

93