01-64 Madrid beliv tordelt:01-33 Roma beliv tordelt
9/8/10
5:49 PM
Page 1
HANGOS ÚTIKÖNYV § KEDVENC VÁROSOM
MADRID SAJÁT IDEGENVEZETÔVEL Magyar hangja: KOVÁTS KRISZTA
CD-melléklet
K O S SU T H K I A D Ó , 2 01 0
01-64 Madrid beliv tordelt:01-33 Roma beliv tordelt
9/8/10
5:49 PM
Page 2
01-64 Madrid beliv tordelt:01-33 Roma beliv tordelt
3
9/8/10
5:49 PM
Page 3
KEDVES MADRIDI ÚTITÁRSAIM!
A világ bármely városába szívesen elutazom, nyughatatlan lélek vagyok, mindig mindenre kíváncsi. De Madrid az más, Madrid nagy szerelem. Mert életem és munkám meghatározói, a színház és a zene, ebben a városban nemcsak otthon vannak, hanem lételemei az itt élôknek. Így itt én is otthon érzem magam. Madrid a zene, a tánc és a teátrális viselkedés fôvárosa. Mintha egy nagyra nôtt színpad kulisszái közt járnánk, úgy keresztezôdik a letûnt korok világa a modern nagyvárosi élet ritmusával. Minden mozog, minden lüktet. Talán nincs is olyan tér, ahol ne találkozhatnánk zenészekkel, táncosokkal, utcai mutatványosokkal, rögtönzött színházi bemutatókkal. S ahol mûvészet van, ott mindig van közönség. Itt megtanulhat az ember mosolyogni és tapsolni, és meg is próbálhatja magát az énekesek vagy a táncosok sorában. Talán sehol a világon nem láthatjuk azt, hogy a munkából hazafelé tartók egy forgalmas útkeresztezôdésben megállva ott ragadnak a sarkon éneklô vagy táncoló elôadókat nézni, kiszakadnak térbôl és idôbôl és önfeledt mosollyal élvezik a zenét. Életöröm és boldogság fénylik az arcukon. Tizenévesen nem tudtam eldönteni, hogy karvezetô legyek-e inkább vagy színésznô. Indultam szavalóversenyeken – többször eljutottam televíziós döntôkig, Kazinczy-díjat nyertem –, de közben énekeltem a rádió gyermekkórusában is sôt, zongorát és összhangzattant is tanultam. Mindent akartam, így inkább mindkettô lettem. Aztán színész és rendezô. Az egyik elsô önálló darabom éppen egy spanyol szerzô, Calderón mûve. A világ nagy színháza címû játék hatalmas vízió – az emberi sorsról, a bölcsôtôl a sírig. Mindenki jó szerepre vágyik. A Király és a Szépség „fel van dobva”, de a Szegény és a Paraszt morgolódik, amikor megkapja a példányt. Végül belépnek az élet színpadára, de a játék végeztével vissza kell adniuk szerepüket. Az Alkotó pedig egyenként értékeli, jutalmazza és bünteti ôket. Csakhogy ez nem próba, itt nincs ismétlés, az elôadás maga az Élet volt. Calderón szeretettel és iróniával mutatja be, ki hogyan akar megfelelni feladatának az élet színpadán. Szerepeiben magunkra és másokra is ráismerhetünk, Madridban ez különösen igaz. Szeretettel és örömmel kalauzolom el önöket e város izgalmas és nevezetes látnivalóihoz. KOVÁTS KRISZTA
01-64 Madrid beliv tordelt:01-33 Roma beliv tordelt
9/8/10
5:49 PM
Page 4
TARTALOM
4
16
11
23
MADRID AZ ÉVSZÁMOK TÜKRÉBEN 6 AMIT MINDENKI SZÍVESEN FELKERES 8 AZ ÓVÁROS DÉLI RÉSZE 10 AZ ÓVÁROS DÉLI RÉSZÉNEK TÉRKÉPE 15
A KIRÁLYI PALOTA ÉS KÖRNYÉKE 16 36 A PUERTA DEL SOLTÓL KELETRE ÉS ÉSZAKRA 22 A BELVÁROS KÖZÉPSÔ RÉSZÉNEK TÉRKÉPE 27
A CIBELESTÔL DÉLRE 28
01-64 Madrid beliv tordelt:01-33 Roma beliv tordelt
9/8/10
5:49 PM
Page 5
TARTALOM
5
28
A PRADO ÉS A RETIRO 34
46
53
A RETIRO TÉRKÉPE 39
RASTRO 40 A RASTRO TÉRKÉPE 45
A SZÓRAKOZTATÁS FELLEGVÁRAI 46 KIRÁNDULÁSOK MADRIDBÓL 49 TOLEDO ÓVÁROSÁNAK TÉRKÉPE 55
MAGYAR VONATKOZÁSOK 56 AMIT JÓ TUDNI EGY TURISTÁNAK 57 MP3 HANGFELVÉTEL TARTALMA 64
50
01-64 Madrid beliv tordelt:01-33 Roma beliv tordelt
MADRID AZ ÉV SZÁ MOK TÜK RÉ BEN
9/8/10
5:49 PM
Page 6
6
Kr. e. 25 000 Paleolit település a Manzanares partján. Kr. e. 10 000 Neolit település a mai Madrid területén. Kr. e. 12–10. század Vaskori település, kôfalakkal, erôdítménnyel. 756–788 Az ibériai Omajjád-dinasztia megalapítója, I. Abdar-Rahman, hosszú küzdelmek után egyesítette a félsziget arab részeit. Halála után felbomlott az egység. 822–852 II. Abdar-Rahman uralkodása alatt városfalrendszer épül. 852 I. Mohammed (852–886) megalapítja Mayrit városát. 932 II. Ramiro, León királya seregével lerombolja a városfalat, elfoglalja és kifosztja Madridot. 1047 Az elsô kasztíliai uralkodó, I. Ferdinánd seregei pusztítják a várost. 1083-ban VI. Alfonz, Kasztília királya visszahódítja a várost az araboktól. 1152 Madrid elsô városi kiváltságlevele (az adományozó: VII. Alfonz). 1202 VIII. Alfonz városi szabadságlevele. (Szabályozza például a szakállviselést, a káromkodást és a fegyverviselést.) 1309 IV. Ferdinánd Madridba hívja össze a kasztíliai rendi gyûlést, a cortést. 1346 XI. Alfonz városháza alapítására felhatalmazó kiváltságot adományoz, és megalapítja Madrid elsô közoktatási intézményét, az Escuela de Gramáticát. 1369 A Trastamara-dinasztia uralkodásának kezdete. II. Henrik megnagyobbítja az Alcázart. 1465 IV. Henrik „nagyon nemes és nagyon királyi” címet adományoz a városnak. 1474 Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd elfoglalja Madridot, és ide költöztetik a kincstárat. 1480 Az inkvizíció megkezdi mûködését. 1492 A városból elûzik a zsidó származásúakat. 1516–1555 I. Károly (V. Károly néven német-római császár) uralkodása: a spanyol királyság élére Habsburg uralkodó kerül. 1561 II. Fülöp Madridba teszi át a királyi udvart; felépítteti az Escorialt (1563–1584). 1606-tól Madrid a spanyol királyság fôvárosa. 1609 A moriscosok (áttért muzulmánok) kiûzése Madridból. 1625–1635 IV. Fülöp fallal véteti körül a várost (ez a negyedik városfal).
01-64 Madrid beliv tordelt:01-33 Roma beliv tordelt
9/8/10
5:49 PM
Page 7
MADRID AZ ÉV SZÁ MOK TÜK RÉ BEN
7 1700–1713
A trónt Fülöp, Anjou hercege szerzi meg: a spanyol királyság Bourbon-uralom alá kerül. 1759–1788 III. Károly uralkodása: Madrid egyik virágkora. A minisztériumok, a Prado, a Csillagvizsgáló, a Nyomda, a Lovarda, a Banco de España elôdje, valamint kórházak, iskolák, közvilágítás és a rendôrség létrehozása. 1767 A jezsuiták kiûzése Spanyolországból. 1804 A nagy földrengés. 1808 IV. Károly lemond a trónról, Madrid francia uralom alá kerül. 1808–1814 Függetlenségi háború a francia megszállás ellen. (A trónon Napóleon testvére, Joseph Bonaparte ül.) 1814 VII. Ferdinánd uralkodásának kezdete: a Bourbon-ház visszatér. 1919 Az elsô földalatti vasút megnyitása. 1923 Primo Rivera diktatúrája 1936 A Nemzeti Front gyôz a választásokon. Franco tábornok vezetésével felkelés tör ki, amely polgárháborúba torkoll. 1936–1939 A spanyol polgárháború. 1939–1975 Franco uralma. 1960-as évek Bevándorlók tömege érkezik Madridba, ezért hatalmas építkezések zajlanak a város peremén. 1975 Franco halála, a Bourbon I. János Károly megkoronázása 1981 Sikertelen katonai puccskísérlet Madridban. 1986 Spanyolország csatlakozik az Európai Unióhoz. 1992 Madrid „a világ kulturális fôvárosa”. 2004. március 11. Az Al Kaida terroristái idôzített bombákat helyeznek el három madridi vonaton. A merénylet több mint 200 halálos áldozatot követel. Puerta de Alcalá
Escorial-könyvtár
01-64 Madrid beliv tordelt:01-33 Roma beliv tordelt
AMIT MINDENKI SZÍVESEN FELKERES
Az Almudenakatedrális Madrid egykori mecsetje helyén áll Az elegáns üzletekkel szegélyezett Gran Viá Madrid „ fôutcája”
A spanyol fôváros egyik nevezetessége: a Torres Kio egymás felé „ dôlô” ikertornyai
9/8/10
5:49 PM
Page 8
8
01-64 Madrid beliv tordelt:01-33 Roma beliv tordelt
9
9/8/10
5:49 PM
Page 9
AMIT MINDENKI SZÍVESEN FELKERES
A múlt látványos emléke a bikaviadalok arénája: Las Ventas
Az Estanque, a Retiro csónakázótava romantikus találkahely
Az AZCA negyed épületei, háttérben a Torre Picasso magasodik
Convento de las Delcalzas Reales – királyi ferences rendi kolostor
01-64 Madrid beliv tordelt:01-33 Roma beliv tordelt
AZ ÓVÁROS DÉLI RÉSZE
CD tartalom: 64. o.
5:49 PM
Page 10
10
városa. Területe: 587 km². Lakóinak szá ma az elôvárosokkal együtt megközelíti a 4 milliót – az Európai Unió harmadik legnépesebb városa. A fôvárost északra, északkeletre körülbelül 50 kilométerre a Sierra de Gua darrama és a Sierra de Gredos, dél felôl a Toledói-hegyek, délkeleten és keleten pedig a La Mancha-fennsík határolja. Éghajlata mediterrán, 24 fokos nyári átlaghômérséklettel.
a
BEVEZETÔ Madrid Spanyolország fôvárosa, tartományi székhely, helyi közigazgatási központ, az ország mértani középpontjától néhány kilométer választja el – többszörösen is igaz tehát rá, hogy az ország szíve. Az Ibériai-félsziget közepén fekszik, ÚjKasztília síkságán, a Mezeta fennsíkján. A várost a Manzanares folyó szeli át, tengerszint feletti magassága 665 méter – Európa legmagasabban fekvô fô-
9/8/10
Térkép a 15. oldalon
kék útvonal
Madrid címerállata, az eperfáról legelészô medve
Délelôtti napsütésben a Gran Via
Madrid városának nyüzsgô, az európai nagyvárosokhoz hasonló és attól eltérô életét az óváros déli részének bejárásával ismerhetjük meg. Kiindulópontunk a Puerta del Sol, a Nap Kapujának tere. Ezen a téren áll Madrid városának címerállata, az eperfáról legelészô medve, s itt magasodik a város fölé a Tio Pepe emblémája.
A hangos és zsúfolt tér turisztikai és bevásárlóközpont. Az év minden napján hatalmas tömeg lepi el, még éjjel is, amikor utcazenészek és mutatványosok szórakoztatják a közönséget. Szilveszterkor – régi szokás szerint – itt fogyasztják el a szerencsét hozó szôlôfürtöt. A tér íves oldalán üzletek, szállodák és bankok sorakoznak. A déli oldal legnevezetesebb épülete a vöröstéglás Casa de Correos, a Postapalota, amelyet II. Károly megrendelésére 1768-ban kezdett építeni Jacques Marque.
01-64 Madrid beliv tordelt:01-33 Roma beliv tordelt
9/8/10
5:49 PM
Page 11
AZ ÓVÁROS DÉLI RÉSZE
11
múzeumra: a kirakatokban és a pultok fölött megszámlálhatatlan menynyiségû és típusú sonka látható.
§ JÓ TUDNI A majdnem szabályos félkör alakú tér Madrid és egész Spanyolország szimbolikus középpontja, hiszen itt található a nulladik kilométert jelzô kôtábla, amelytôl a távolságokat mérik, emellett a madridi utcák számozása is a térhez közelebb esô utcavégnél kezdôdik.
Utunkat folytassuk a Calle Mayoron át a Plaza Mayor felé. A Calle Mayor a belváros fôutcája. Balra vagy jobbra kanyarodva szûk sétálóutcák nyílnak üzletekkel, éttermekkel, sörözôkkel és az elmaradhatatlan Museo del Jamónokkal. A név ellenére ne számítsunk
Boltíves átjárón juthatunk a Plaza Mayorra, a kulturális és társadalmi élet másik központjához. A teret körülvevô épületek egy kiszáradt tó helyén épültek a középkori Madrid határán kívül, a tér eredeti neve is ezt tanúsítja: Plaza de Arrabal – Külvárosok tere. Régen piac mûködött itt. A Plaza Mayor története egybeforrt Madrid újkori történetével. Ünnepségek, bikaviadalok, kivégzések, párbajok helyszíneként szolgált, és itt hirdették ki az új uralkodók trónra lépését is. A tér
A Postapalota
Museo del Jamon
A Casa de la Panaderiá épülete a Plaza Mayoron, az elôtérben III. Fülöp lovas szobra
közepén áll III. Fülöp hatalmas bronz lovas szobra, amelyet a tér átadásának napján avattak fel. A mindig népes találkozóhely egyben kulturális központ, ahol rendszeresen tartanak színházi elôadásokat, koncerteket, szabadtéri kiállításokat, karácsonyi vásárokat. Kedvelt helye a vásári mutatványosoknak, utcazenészeknek és a manapság divatos „élô szobroknak”.
III. Károly lovas szobra a Puerta del Solon
