Hálózatvezérlés a számítógép-hálózatokban KOVÁCS O S Z K Á R Telefongyár
ÖSSZEFOGLALÁS
KOVÁCS
A cikk a számitógép-hálózatok üzemeltetésével kapcsolatos kérdések kel loglalkozik. Az elméleti alapfogalmak definiálása után bemutatja, hogy a számítógép-hálózatok által nyújtott szolgáltatások minősége és az üzemeltetési technika hatékonysága között milyen kapcsolat áll fenn. Végül összefoglalóan ismerteti és összehasonlítja a piacon jelenleg forgalmazott hálőzatvezérlési eszközöket. 0 » )
1. A hálózatvezérlés szükségessége A számítógép-hálózatok fejlődése napjainkban új szakaszba érkezett. A kezdeti s t á d i u m o n t ú l j u t v a az a l k a l m a z á s egyre szélesedik. Ezzel p á r h u z a m o s a n a gyakorlati alkalmazás számos tapasztalatot nyújt, ugyanakkor új p r o b l é m á k is felmerülnek. A hálóza tok üzemeltetésével, f e n n t a r t á s á v a l kapcsolatos kér dések a figyelem k ö z é p p o n t j á b a kerültek. A tapasztalatok ugyanis azt m u t a t j á k , hogy a h á lózatok á l t a l n y ú j t o t t szolgáltatásokkal szemben olyan e l v á r á s o k a t t á m a s z t a n a k , melyek kielégítése primer m ó d o n nem biztosítható. A hálózat elérhető ségének m é r t é k é r e (a rendelkezésre állás valószínű ségére) például számos gyakorlati esetben a 99%-os érték sem megfelelő. Mindezek a k ö r ü l m é n y e k indokolják a hálózatok üzembiztonságával, üzemvitelével kapcsolatos kér dések b e h a t ó vizsgálatát. A számítógép-hálózatok alkalmazása terén nagy tapasztalatokkal rendelkező országokban az elmúlt években megjelentek a h á l ó z a t vezérlésre alkalmas eszközök, és forgalmuk l á t v á n y o s a n emelkedik. (1. táblázat.) Adatátviteli berendezések forgalma Nyugat-Európá ban (1) 1. táblázat. 1986.
1981.
Modemek Programozható koncentrátorok Hálózatvezérlő rendszerek Egyéb
Érték MUSD
Piaci arány
241,9
Piaci arány
82,3
458,6
75,1
189,6
7,3
2,5
2,6
0,4
35,6
8,7 0,9
3,0 0,3
29,6 6,6
4,8 1,1
341,1 723,1
Össz. piaci forgalom 293,8
Beérkezett: 1983. I X . 15.
78
- kedési index
Érték MUSD
%
609,8
%
%
207,6
OSZKÁR
1971-ben szerezte meg mérnöki oklevelét a BME Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Szakán. A Telefongyárban helyezkedett el, ahol adatátviteli modemekhez aktív RC szűrőket tervezett, majd
távíró hálózatokon üze melő adatátviteli berendezések fejlesztését vezette, Több cikke jelent meg az aktív RC hálózatok toleranciaszintéziséről és a távíró típusú hírközlő hálázatok adatátviteli alkalmazásáról.
A felhasználók és az üzemeltetők felismerték, hogy a hálózatvezérlés alkalmazása által nyert többlet teljesítmény (szolgáltatási színvonal javulás) oly m é r t é k ű , hogy a felmerülő költségtöbblet befektetése feltétlenül gazdaságos. Egyes szakirodalmi források szerint ez a t ö b b l e t az összköltség 14%-át is elérheti. H a z á n k b a n a számítógép-hálózatok elterjedése a kezdetnél tart. A jelenlegi helyzetben fontos kér dés, hogy a közeljövőben v á r h a t ó a n kiszélesedő hazai gyakorlati alkalmazásra az üzemeltetők és a felhasználók jól felkészüljenek. Ehhez kíván segít séget n y ú j t a n i ez a cikk.
2. Fogalommeghatározások 2.1. A
hálózatigazgatás
Az eddig létesült nyilvános vagy magánhálózatok nál megfigyelhető, hogy az üzemeltető szervezet az igazgatási, üzemviteli funkciók ellátására önálló szervezetet hoz létre. A hálózat a felhasználóknak szolgáltatásokat nyújt, nem t e k i n t h e t ő t i s z t á n műszaki létesítménynek. A hálózatigazgatás a felhasználói követelmények minél tökéletesebb kielégítése érdekében a hálózat működésének minden a s p e k t u s á t e célnak rendeli alá. Működése során közgazdasági, jogi stb. kérdé sekkel foglalkozik. 2.2. A
hálózatvezérlés
A hálózatvezérlés lényegében a hálózatigazgatás m ű s z a k i kiszolgáló a p p a r á t u s á n a k t e k i n t h e t ő . Funk ciója k e t t ő s : — A hálózat m ű s z a k i á l l a p o t á t a lehető legmaga sabb szinten tartja. — A hálózatigazgatással információs kapcsolat ban van. Híradástechnika
XXXV.
évfolyam 1984. 2. szám
3. A hálózatvezérlés és a szolgáltatás minősége A hírközlő hálózatok által n y ú j t o t t szolgáltatások minőségét a szakirodalomban általánosan is definiál t á k [2]. A megállapítások általánosságuknál fogva az a d a t h á l ó z a t o k r a is értelmezhetők, jóllehet az egyes hírközlő h á l ó z a t t í p u s o k esetében a felhasználói köve telmények különbözőek lehetnek. A hálózat üzemeltetése során legfőbb cél a kieső üzemidő a r á n y á t (Down Time Ratio) minimális érté ken tartani. Ez a p a r a m é t e r a szolgáltatás minőségét jól jellemzi, és az alábbi m ó d o n h a t á r o z h a t ó meg: DTR = Felhasználó
Felhasználó
Felhasználó
DTR
kieső üzemidő hibamentes üzemidő + kieső üzemidő
értéke a következő m ó d o n is k i s z á m í t h a t ó :
ÍH92ED 1. ábra. A hálózat vezérlés és a hálózat kapcsolata
(3.1.)
(3.2.)
információs ahol n: egy év alatt b e k ö v e t k e z e t t h i b á k száma, L : az egyes h i b á k által okozott kieső üzemidő. ;
A funkciókból l á t h a t ó , hogy azok ellátásához a hálózatból nyert adatokra van szükség. Ezek mérés, vizsgálat útján n y e r h e t ő k . A mérés a hálózatvezér lésnek nem egyetlen funkciója, nagy fontossága m i a t t ez a legalapvetőbb részfunkció. A hálózatigazgatás, -vezérlés és -mérés viszonyát, valamint ezek egymás közti és m a g á v a l a h á l ó z a t t a l fennálló információs k a p c s o l a t á t az 1. á b r a mutatja. A hálózatvezérlés t e h á t működése során a háló zatból származó adatokat összegyűjti. Ezek egy ré szét t o v á b b í t j a a hálózatigazgatás részére, másik részét azonban saját maga dolgozza fel, és m ű ködése során hasznosítja. A hálózatigazgatás u t a s í t á s a i n a k végrehajtását a hálózatvezérlés koordinálja. Ennek során adatokat g y ű j t mérések ú t j á n , vagy u t a s í t á s o k a t t o v á b b í t a h á l ó z a t felé. Az ilyen u t a s í t á s a h á l ó z a t valamely p a r a m é t e r é n e k m e g v á l t o z t a t á s á t eredményezi (pl. átkonfigurálás, azaz a forgalom számára új ú t v o n a l biztosítása, vagy erőforrások indítása, leállítása stb.). Vannak olyan esetek is, amikor a hálózatvezérlés saját h a t á s k ö r é b e n intézkedik, a hálózatigazgatástól nem kap semmiféle u t a s í t á s t , esetleg utólag informál ja azt (pl. meghibásodás észlelése, diagnosztizálás, hibaelhárítás). A hálózatvezérlés információs kapcsolatai t e h á t a következőkben foglalhatók össze:
H a L , á t l a g á t használjuk, a (3.2.) összefüggés a k ö vetkező alakban í r h a t ó fel: DTR=n-L
1
8760
(3.3.)
A (3.3.) összefüggésből l á t h a t ó , hogy DTR mini mális értéke az n-L szorzat minimális értékével érhe t ő el. Ez biztosítja a legkedvezőbb viszonyokat. A szorzat k é t tényezője azonos súllyal szerepel, t e h á t egyformán fontos. Az n tényező értéke a megbízhatósággal a r á n y o s . Ennek minimalizálását a szakirodalom b e h a t ó a n t á r gyalja. Megjegyzendő, hogy egy bonyolult hálózat m e g b í z h a t ó s á g á n a k megtervezésénél nemcsak áltálános elektronikai megbízhatósági kérdések merülnek fel, hanem a rendszer eredő m e g b í z h a t ó s á g á n a k kér dései is [ 3 ] . A második tényező ( L ) értéke a DTR p a r a m é t e r nagyságára a rendszer eredő megbízhatóságával azo nos m ó d o n hat. Az átlagos kieső üzemidő minimali zálása a h á l ó z a t megfelelően h a t é k o n y vezérlésével érhető el, annak t e h á t ez egyik fő feladata. A meg felelően h a t é k o n y hálózatvezérlés kialakítása adott esetben optimalizálási feladatot jelent, mivel a h a t é konyság és a gazdaságosság egymásnak ellentmondó szempontok lehetnek.
4. Néhány jelenlegi vezérlési rendszer jellemzése — adatgyűjtés a hálózatból, — a hálózat működésének befolyásolása, — adatszolgáltatás a hálózatigazgatás felé. Ezek az információs kapcsolatok egy szabályzó rendszert jellemeznek, melyben a hálózatból mint szabályzott folyamatból nyert információt a hálózat vezérlés és -igazgatás feldolgozza, és ennek megfelelő en a hálózat m ű k ö d é s é t befolyásolja. A z információ feldolgozási funkció a hálózatvezérlés és a hálózat igazgatás k ö z ö t t megoszlik. Híradástechnika
XXXV.
évfolyam 1984. 2. szám
Számítógép-hálózatok vezérlésére szolgáló eszközök a 70-es évek közepén kerültek kereskedelmi forga lomba. Ma m á r számos g y á r t ó foglalkozik ezzel az üzletággal. A piacon levő t e r m é k e k viszonylag bő v á lasztéka lehetőséget ad bizonyos klasszifikációra. H á r o m fő csoport k ü l ö n b ö z t e t h e t ő meg: — vizsgáló eszközök, — hálózatvezérlő rendszerek torok), — sof tware monitorok.
(hardware
moni
79
Adatátviteli berendezések 2.
Adatanalizátorok műszaki adatai
táblázat
I—«
o oo
S J w
1024 CRT
külső CRT
1024 CRT
óra, V 25
+
512 CRT
23MB IEC busz
+
+
2
«
H- +
E P I S O L V E R 400 (A2M) EPICOM
1640B Hewlett Paekard
D I A 1—30 Trend
o o o>
Step 21 Dataproducts
|
+ +
DA—10 Wandel und öoltermann
8
+
+
+
<M O)
50
•3 Jh cöo ng a& o a
++
+
+
+ +
+
+
+
+
++
+ +
++ +
^
+
+
+ + +
+
+
++
+ + +
+
+ + +
00
64 AT LED
. ,
++
16k PROM 16k RAM 512 CRT LED
Ja
s > 00
TŰ
+
+
24k ROM 32k RAM CRT; LED
T-H
Encore 100 Digitech
+
1000 CR
o
+
Datascope D601 SPECTRON
9600 távíró
+
<ü
a p c -D 60 S) 60 >, *c& NŐ *03 bl)
480 CRT
o g
56k
185 Racal-Milgo
á
T§ ?! Ö 'Q
64k
n
i
3k
O
802 A Haloyon
« Sí
IEC busz
« Í5 r3 ^
ü t-i Q
•a o
§1 a |
Hangszóró Videó, V 24
-2-.S
külön V 24
Típus Gyártó
+
+++ +
+
++
T-4
§
+ +
p-t
O
< ;
++§
+
80
+++
IEC busz
a
+
M
CRT
4965 A Hewlett Paekard
128k
1
T E 92 Tekelec
Híradástechnika
+
+
XXXV.
+ +
évfolyam
+ + +
+
1984. 2. szám
4.1. Vizsgáló
eszközök
A vizsgáló eszközök igen sok fajtája létezik, melyek funkciói is széles területet fednek le. A z eszközök rendszerint önálló konstrukciójú műszerek, melyek mérőrendszerbe (hardware monitorba) való beépí tésre is alkalmasak. Nem r i t k a a h o r d o z h a t ó kivitel. A vizsgáló eszközöket funkciójuk alapján h á r o m csoportba lehet besorolni: 4.1.1. A közvetlenül a hírközlő vonalakat vizsgáló esz közök alapvetően analóg funkciókat l á t n a k el, a ha g y o m á n y o s távközlési mérőműszerek speciális t í p u sainak tekinthetők. A leggyakrabban vizsgált para méterek: — — — — — — — —
amplitúdó karakterisztika, csoportfutási idő karakterisztika, fázis dzsitter, alapzaj, impulzus zaj, fázis ugrás, amplitúdó ugrás, frekvencia elcsúszás,
Egyes korszerűbb típusok t ö b b p a r a m é t e r vizsgála t á r a is alkalmasak, jellemzőjük a nagyfokú automa tizáltság (pl. Wandel und Goltermann D L M — 4 ) . 4.1.2. A vizsgáló eszközök második csoportja a vonal csatlakozó (DCE) és az adatvég-berendezés (DTE) k ö z ö t t i interface-re csatlakozik, m ű k ö d é s ü k alap vetően digitális. A legegyszerűbb készülékek az interface egyes pontjainak á l l a p o t á t egyszerűen csak kijelzik, t ö b b nyire világító diódákkal. Ezek a készülékek csaknem minden esetben telepes táplálásúak. A digitális jelek átvitelének p á r a m étereit vizsgáló műszerek a h a g y o m á n y o s távírótechnikai műszerek kel azonos m ó d o n m ű k ö d n e k , a távírótechnikai tor zítások egyes fajtáit mérik. Ide tartoznak a s t a r t stop rendszerű átvitel p a r a m é t e r e i t vizsgáló készü lékek is. Az a d a t á t v i t e l i összeköttetések vizsgálatára kidolgozott szabványos eljárások a b i t h i b a a r á n y t és b l o k k h i b a a r á n y t vizsgálják. A vizsgálatoknál a CCITT V.52 Ajánlás által definiált álvéletlen jel sorozatot használják. Egyes típusok a digitális j e l mélyebb analízisét is lehetővé teszik. Állítható a hibakritérium (adott küszöbértéknél nagyobb indi viduális torzítás), a fel- vagy lefutó élek figyelmen kívül h a g y h a t ó k stb. (pl. Trend N o . 1—4). 4.1.3. A mikroprocesszor technika fejlődése komplexebb funkciók megvalósítását is lehetővé tette. Vizsgál h a t ó v á v á l t egy műszerrel az adatkapcsolati, illetve a hálózati rész is. A táv-adatfeldolgozásnál gyakran nehézséget okozó e g y ü t t m ű k ö d é s i h i b á k vizsgálata k ö n n y e b b é válik. A z ilyen műszerek elnevezése m é g kialakulóban van. A leggyakoribb elnevezések: Híradástechnika
XXXV.
évfolyam 1984. 2. szám
— adat oszcilloszkóp (data scope), — adat figyelő (data monitor), — adat analizátor (data analyser). N é h á n y forgalomban levő t í p u s főbb adatait a 2. t á b l á z a t foglalja össze. 4.2. Hálózatvezérlő
rendszerek (hardware
monitorok)
A fent leírt eszközök felhasználásával valamint új elemek segítségével kisebb és közepes távadatfeldol gozó hálózatok számára vezérlő rendszer a l a k í t h a t ó k i . A szakirodalomban esetenként hardware monitor k é n t e m l í t e t t rendszerek fő vonása, hogy a hálózat elemeitől független hardware elemekből vannak fel építve. A z ilyen rendszerek felépítése általánosság ban a 2. á b r a alapján í r h a t ó le. Az á b r a bal oldalán függőleges i r á n y b a n a hálózat a d a t á t v i t e l i összeköttetéseinek egy-egy szakasza fut. A hálózatvezérlő rendszer az a d a t ú t b a i k t a t o t t le ágazás segítségével kapcsolódik a hálózathoz. Leg gyakoribb a DTE/DCE interface-ről t ö r t é n ő leága zás. Az átkonfiguráló eszköz kapcsoló funkciót l á t el. A m e g h i b á s o d o t t vonalszakasz vagy vonalcsatlakozó ^DCE) k i i k t a t á s á r a , behelyettesítésére szolgál. A k o n c e n t r á t o r o k a vonalak k ö z ö t t i szelekciót végzik. A vezérlőegység és perifériái, valamint az operátori kezelő egység általános számítástechnikai funkció k a t l á t n a k el. A gyakorlatban az á b r á n ábrázolt részegységek közül adott esetben egyeseket elhagy nak, m á s o k a t összevonnak (pl. bizonyos rendszerek kel csak digitális mérések végezhetők, m á s u t t a mérőműszer, a vezérlőegység és perifériái egybe épültek). A megvalósított funkciók igen változatosak. Az adatforgalom és a hálózatvezérlő rendszer kölcsön h a t á s á t tekintve a funkciók k é t csoportba o s z t h a t ó k : — az adatforgalmat nem zavaró (non interfering), — az adatkapcsolatot megszakító funkciók. Ez u t ó b b i a k n a k is k é t fajtája lehetséges a t t ó l füg gően, hogy az a d a t á t v i t e l i összeköttetés mely részé nek vizsgálatáról van szó. Eszerint: — T e r m i n á l szimulációról beszélünk, amikor az összeköttetésbe a hálózatvezérlő rendszer a t e r m i n á l helyébe lép be, és a hálózat (számító gép) i r á n y á b a k o m m u n i k á l . — Számítógép szimuláció esetén az előbbi fordí t o t t j á r ó l van szó, amikor a t e r m i n á l és a háló zatvezérlő rendszer áll egymással k o m m u n i k á ciós kapcsolatban. N é h á n y forgalomban levő hálózatvezérlő rendszer és hardware monitor fontosabb adatait foglalja össze a 3. t á b l á z a t . A figyelési (monitor) funkció mindegyik rendszer nél m e g t a l á l h a t ó . Ez t ö b b n y i r e egybeépül egy riasz tási rendszerrel. A riasztást kiváltó események előre p r o g r a m o z h a t ó k , á l t a l á b a n egy megadott készletből kiválasztva. Tipikus funkció az eseményszámlálás. A megszám lálandó események előre p r o g r a m o z h a t ó k . A fejlet tebb rendszerek a hálózat különböző pontjait vizs gálva egyidejűleg többféle esemény számlálására k é pesek.
81
3. táblázat
Hardware monitorok műszaki adatai
-a I^ § Típus Gyártó
ü
.0 1?3
03
OS M .
N
"3
'03 , C
Is
f
03
-O •* "5 V, -s .8 •5 « « - • -t-5 ^
ti) a)
v
d
a í> í> « gr r-.,^ -ce >> 3
l»j
S
c
3
I-
f n J
3
•
oWaaiz; "
Network processor 4200 Halcyon
CO
M
DNCS 400 Codex
Netcon—5 General Datacom
Mass + T—bar
03
2 03
a,
10
o
++
CMS 2000 Racal—Milao
Dyna—Patch Dynatech
+
4-4-
Network Measurement Machine Nat. Bureau of Standards
R T A 1387 I I Dataeomm Management Sciences Inc.
o
H
CM O
+
4- + " +
3
03
a
Ü
++
«=3
IN 10
1
+ + •
++
o
+
++
++
++
E-t 03 O
+
++
++
++
H P3 O
ffl a
+ +++
+ + + +
+ +++
H 03 +
4-4-4-
o
+ 4
Q Q
O o
o
H 03
+
+ 4-
4-
o
03
NOS—100 Atlantic Research
4-4-4-4-
O
+++ +
03
P MBC—1230 /ICT7—1400 Tech— Nel
DNE—2000 Wandel und Goltermann
82
o • 4-
+
o
+ 53 031 g
+ -I-
Híradástechnika
+ + +
XXXV.
+ 4-
+
+ ++
évfolyam 1984. 2. szám
DTE jazó Leoga eszközök özök
DTE DTE
f] Lr
Digitális mérő es szimulátor funkciók
Koncent rátor
Operatőri kezelő O—D e g y s é g
Á t k o n f i g u r á l ó eszköz
DCE
DCE
DCE DCE
<3
Vezérlő egység
D
O — 0 Periteriak
3- ~t> Egyéb Leágazó eszközök
interfész
5 ív
Hírközlő
Analóg meresi funkciók
Koncent rátor
vonalak
2. ábra. Hardware monitor általános felépítése
Az átkonfigurálás t ö r t é n h e t manuálisan vagy auto matikusan. Az átkonfiguráló és a leágazó eszközök gyakran egybeépülnek. Igen elterjedt az interface „ t o l d á s i " technika, melynek alapeleme*a 3. á b r a sze r i n t i [4]. Ennek segítségével a figyelés, a terminál szimuláció a számítógép szimuláció és az átkonfigu rálás manuálisan végezhető el. Ehhez toldó kábelekre van szükség. A z elrendezés a régi kézi kapcsolásos távbeszélő-központokra emlékeztet. A 3. t á b l á z a t b a n f e l t ü n t e t e t t rendszer által fel ügyelt jellemzők köre eltérő. Legegyszerűbb esetben a DTE/DCE interface egyes pontjainak á l l a p o t á t jelzik k i (fizikai szint). A v e t t és adott üzenetek kijelzése és tárolása is általánosan elfogadott. Ez az ü z e m m ó d az adatkapcsolat-vezér lési eljárástól (protokolltól) függ. A f e l t ü n t e t e t t rend szerek többsége többféle szabványos protokoll sze r i n t is képes m ű k ö d n i . Gyakori szolgáltatás a karak ter orientált eljárásoknál, hogy a vezérlő karakterek a kijelzésből és a rögzítésből k i z á r h a t ó k . Ú j d o n s á g n a k számít a válaszidő mérés. Ennek so r á n a párbeszédes rendszerekben az adott és a v e t t üzenetek k ö z ö t t eltelt időt mérik. Az u t ó b b i időben megjelentek a csomagkapcsolt h á l ó z a t o k b a n is a l k a l m a z h a t ó rendszerek. Ezeknél a vizsgált ponton á t h a l a d ó csomagok kijelzése is m e g t ö r t é n i k , ezzel lehetővé válik t ö b b e k k ö z ö t t a sorrend vizsgálata. Híradástechnika
XXXV.
évfolyam 1984. 2. szám
A hálózatvezérlő rendszerek funkcióinak második csoportja során az a d a t á t v i t e l i összeköttetésbe vala melyik komponens helyett a mérőeszköz lép be. Leg alacsonyabb szinten az analóg mérések, valamint a különféle t o r z í t á s - és h i b a a r á n y m é r ő funkciók m ű ködnek. Ezek rendszerint az összeköttetés túlsó állomásáról t ö r t é n ő jelvisszahurkolási funkcióval párosulnak. A hurokképzés vezérlése lehet m a n u á l i s vagy automatikus. Az automatikus vezérlés esetében a vonalcsatlakozók (DCE) hurokba vezérlése jelenleg egyedi eljárásokat alkalmaznak. A CCITT V.54 Aján-
DT^E vonal
DCE
anya COMPUTER apa
író
MODEM MONITOR KIJELZŐK
Interfész toldó modul
I
3. ábra, Interface toldó modul
83
lás ú j a b b a n erre is ad eljárást, ú g y , hogy v á r h a t ó a n a hurokvizsgálatok automatikus vezérlése egységesebb lesz. A fejlettebb hálózatvezérlő rendszerek a figyelési, diagnosztizálási és átkonfigurálási mozzanatok auto matizálása folytán az operátori pultról a hálózat „szerkesztésére" is lehetőséget n y ú j t a n a k . A pilla natnyi hálózat konfigurációt rendszerint valamilyen mágneses a d a t h o r d o z ó n tárolják.
A software monitorok közös tulajdonsága, hogy a h á l ó z a t o t m ű k ö d t e t ő software-rel (a csomóponti vagy host számítógépekben) közösen m ű k ö d n e k . I l y módon a vizsgált és a vizsgáló rendszer független sége csak bizonyos korlátozásokkal érvényesül. Ele gendő csak a riasztási és a megszakítási rendszer öszszeegyeztetési nehézségeire gondolni. Ezzel ellentét ben viszont olyan vizsgálatokra is m ó d nyílik, melyek elvégzése gazdaságosabb, mint hardware realizáció esetén.
4.3. Software monitorok
T o v á b b i közös tulajdonság, hogy a software moni torok nem befolyásolják a hálózat működését, csak passzív figyelést végeznek.
A hálózatvezérlésnek ennél a megközelítésénél fizi kailag elkülöníthető hardware elemek nem jelennek meg. A hálózatvezérlési funkciókat a h á l ó z a t progra m o z h a t ó elemeinek software-jében realizálják. A vizsgált p a r a m é t e r e k köre a hardware monitoro kétól á l t a l á b a n eltér. A legtipikusabbnak t e k i n t h e t ő funkciók: — válaszidő mérés (párbeszédes k o m m u n i k á c i ó üzenetei k ö z ö t t i idő), — vonalkihasználás elemzése (csúcsterhelés ide jének m e g h a t á r o z á s a , bevitel és k i v i t e l a r á n y a stb.), — erőforrások terhelésének vizsgálata (igénybe vételi idő részaránya), — üzenetek elemzése (egyes típusú üzenetek gya koriságának meghatározása). Az egyes t e r m é k e k e t a 4. t á b l á z a t sorolja fel [ 5 ] , [6]. 4, táblázat. Software monitorok Azonosító
CIOS NPA NCOF NPDA OMF ARTEMIS
84
Megnevezés
Forgalmazó
Customer Information Control System IBM Network Performanoe Analyser IBM Network Communications Control Facility IBM Network Problem Determination Application IBM Generalized Monitoring Facility Honeywell SIEMENS
IRODALOM [1] „Modems, multiplexers, programmable concentrators and network control systems markét in Europe". Frost and Suliivan L t d . London. [2] „General network planning handbook". CCITT Special Autonomous working Party No. 3. Report GAS 3 No. 1 - E - N o . 1 4 - E . [3] Olier, C. Vernon,J.: „ A n architectural approach to network management". Communications Inter national Vol 7. No. 9. p. 2 6 - 2 9 . [4] „Weingarten, R. A.: „ A n integrated approach to centraiized Communications network manage ment". I B M Systems Journal V o l . 8. No. 4. p. 484-506. [5] Terplan, K.: „Leistungsmessung in Reclmernetzen" Informatik-Fachberichte Vol. 41. p. 1 — 13. Springer Verlag, 1981. [6] Jones, D. R.: „Network management and cont r o l " . Communications Engineering International V o l . 3. No. 6. p. 9 - 1 1 . [7] Wilton, C. T.: „Supervising on-line networks". Telecommunications Vol. 14. No. 7. p. 35. [8] Damanda, K.: „Network control for the data Communications manager". Telecommunications Vol. 14. No. 12. p. 3 9 - 4 2 . [9] Terplan, K.: „Netztransparenz durch Monito r é n " . Online V o l . 23. No. 3. p. 184-188. [10] Gommlich, H.: „Messtechnik and der Datenschnittstelle". NTZ V o l . 34. No. 8. p. 514-523.
Híradástechnika
XXXV.
évfolyam 1984. 2. szám
