Hálózat a Kultúráért, Művészetért Egyesület
módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA
2006. április 12.
1
A Hálózat A Kultúráért, Művészetért Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) Közgyűlése a szervezet Alapszabályát az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével az alábbiak szerint állapítja meg: I. Általános rendelkezések 1. § Az Egyesület neve: Hálózat a Kultúráért, Művészetért Egyesület 2. § Az Egyesület székhelye: 1043 Budapest, Erzsébet utca 36. IV./23. 3. § Az Egyesület működési területe: az ország egész területe. 4. § Az Egyesület önálló jogi személy. 5. § Az Egyesület bélyegzője: kör alakú, szélén körkörösen az egyes művészeti ágakra utaló kis kerek ábrákkal, közepén kiemelve az Egyesület nevének kezdőbetűivel, alatta az Egyesület címe,telefonszáma. II. Az Egyesület céljai és feladatai 6. § Az Egyesület a hivatásos előadóművészek (zenészek, táncosok, énekesek, színészek) fotósok és képzőművészek megsegítésével foglalkozó kulturális és közművelődési szakemberek országos érdekképviseleti, érdekvédelmi társadalmi szervezete. 7. § (1) Az Egyesület fő céljai: a) A magyar kulturális értékek védelme, ápolása, közkincs megismertetése, b) annak elősegítése, hogy a felnövekvő nemzedék számára természetessé váljék a nemzeti kultúra ismerete, ápolása, és a hagyományok megőrzése, c) kiállításokkal és előadásokkal elősegíteni az érintett művészeti ágak és a művészek elismerését, d) a hivatásos előadói engedéllyel (diploma, oklevél) rendelkező művészek védelme az „amatőrökkel” szemben, a szakma elismerése érdekében, e) a kisebbségi és a közoktatási, közművelődési törvények szellemében munkálkodni, a művészek felemelkedése, elismerése érdekében média segítségével is, f) a roma származású diákok tanulásának, fejlődésének támogatása, g) Újpesten élő roma származású állampolgárok beilleszkedésének elősegítése a társadalomba. (2) Az Egyesület célja az Újpesti Művészegyüttes létrehozása. Ennek keretében: a) népi zenekar működtetése, b) táncház kialakítása, c) nótakör megalakítása, d) szimfonikus- és kamarazenekar, valamint kamaracsoportok megalakítása, koncertek szervezése, e) képzőművészeti és fotószakkör működtetése, f) színjátszó csoport létrehozása (operett, musical, színpadi színjáték), g) nosztalgiaestek (a nyugdíjasok szórakoztatására) és teadélutánok, ismerkedési estek szervezése .
2
8. § Az Egyesület feladatai ellátása érdekében: a) rendszeresen és folyamatosan elemzi és vizsgálja a művészek helyzetét, értékeli képviseletének és érvényesítésének lehetőségeit, b) helyi-, fővárosi-, illetve országos szinten figyelemmel kíséri a nemzeti kultúránk megőrzésének és továbbadásának helyzetét, c) ösztönzi és szervezi a társadalmi élet kultúráját, d) elősegíti a művészek érdekeiben fellépni kívánó személyek, művészi szervezetek és közösségek együttműködését, támogatja, ösztönzi és nyilvánosságra hozza törekvéseiket és azok eredményeit, 9. § Az Egyesület távlati céljai: a) sportolási lehetőség biztosítása az egészség megőrzése érdekében, b) ifjúságvédelmi- és bűnmegelőzési tanácsadás, c) jogi tanácsadás, d) egészségügyi tanácsadás, e) kiállítások, külföldi vendégek meghívása az Egyesület műsoraira, f) külföldi vendégszereplések szervezése, g) oktatás (a lapfokú számítógépes ismeretek elsajátítása, nyelvvizsgára való felkészítés). 10. § Az Egyesület egyéb munkafeladatai: a) a magyar és más nemzetiségű művészek együttműködésének ösztönzése, b) a művészek helyzetére vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és terjesztése, c) a művészetek fejlődését, körülményeit javító vállalkozások ösztönzése, erkölcsi és anyagi támogatása, illetve működtetése, 11. § Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében szervezi tagjainak tevékenységét, megfelelő kereteket teremt tagjai személyes és anyagi felajánlásainak megfelelő felhasználásához. 12. § Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében együttműködik más hasonló célkitűzéseket megfogalmazó szervezetekkel.. 13. § Az Egyesület a tevékenységét nyilvánosan végzi, a tevékenységéről az internet útján rendszeresen tájékoztatja az érdeklődőket. III. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése 14. § (1) Az Egyesület tagja lehet minden olyan magánszemély, aki az Egyesület Alapszabályában foglaltakat elfogadja, az Egyesület célkitűzéseivel egyetért. (2) Tiszteletbeli taggá választható az a személy, aki az Egyesület tevékenységében nem kíván folyamatosan részt venni, de tevékenységével, illetve adományaival elősegíti az Egyesület céljainak megvalósítását. Tiszteletbeli tag jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is lehet. (3) A tagsági viszony létesítéséhez írásbeli belépési nyilatkozat benyújtására és az elnökség elfogadó határozatára van szükség. Az elnökség felvételt megtámadó határozata ellen a közléstől számított 15 napon belül a Közgyűléshez lehet fellebbezni. (4) A tiszteletbeli tagságról az Elnökség dönt.
3
(5) Az Egyesület tagjairól nyilvántartást kell vezetni. 15. § (1) A tagsági viszony megszűnik: a) a kilépés Elnökség részére történő írásbeli bejelentésével, b) a tagdíj tartós (egy évet meghaladó) indokolatlan nemfizetésével, c) a tag halálával, d) a tag kizárásával. (2) A tagsági viszony (1) bekezdés b) pontja szerinti megszűnését – a fizetésre történő írásbeli felszólítás eredménytelensége esetében – az Elnökség állapítja meg, döntésével szemben a közléstől számított 15 napon belül a Közgyűléshez lehet fellebbezni. (3) A tagot akkor lehet kizárni az Egyesületből, ha tevékenységével tartósan veszélyezteti az Egyesület céljainak megvalósítását. A tag kizárását bármely elnökségi tag kezdeményezheti, az eljárás megindításáról az Elnökség dönt. Az eljárás megindításáról az eljárás alá vont tagot írásban – bizonyítható módon - értesíteni kell, az értesítésben tájékoztatni kell az érintettet az eljárás megindításának okáról, valamint az eljárásban őt megillető jogokról. Az eljárás alá vont tag részére legalább 8 napot kell biztosítani arra, hogy védekezését írásban előterjessze. Az eljárás alá vont tagot – kérelmére – az eljárás során személyesen is meg kell hallgatni. A kizárásról az Elnökség dönt, döntésével szemben a közléstől számított 15 napon belül a Közgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezést a soron következő közgyűlés tárgyalja. A kizáró határozatot indokolni kell. Az Elnökség határozatát az eljárás alá vont taggal – a határozat meghozatalától számított 8 napon belül – írásban, bizonyítható módon kell közölni. IV. A tagok jogai és kötelezettségei 16. § Az egyesületi tag jogai: a) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, b) választhat és választható az Egyesület szerveibe, c) a közgyűlésen szavazati és tanácskozási joggal részt vehet, d) az Egyesület céljai és feladatkörébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezheti, az Egyesület vezető szervei részére javaslatokat és indítványokat tehet, e) az Egyesülettől érdekvédelmet kérhet, f) tagsági jogainak sérelme esetén panasszal fordulhat az Egyesület szerveihez. 17. § (1) Az Egyesület tagja köteles: a) az Egyesület tevékenységében lehetőségeihez képest részt venni, közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, b) tisztségbe történő megválasztása esetében ezt a legjobb képességei szerint ellátni, c) megtartani az Egyesület Alapszabályának rendelkezéseit, d) a vállalt tagdíjat rendszeresen megfizetni. A tagdíjat negyedévente, a tárgynegyedév első hónapjának végéig kell megfizetni készpénzben vagy postai úton.
4
(2) A fizetendő tagdíj legkisebb mértékét a Közgyűlés határozza meg, a tag ennél magasabb tagdíj fizetésére is kötelezettséget vállalhat. 18. § (1) A tiszteletbeli tag az Egyesület rendezvényein és tanácskozási joggal a Közgyűlésen részt vehet, kezdeményezéseket és javaslatokat tehet, de szavazati joggal nem rendelkezik, illetve tisztségre nem választható meg. (2) A tiszteletbeli tag tagdíj fizetésére nem köteles. (3) A jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogaikat képviselőjük útján gyakorolhatják. (4) A tiszteletbeli tag a tevékenysége során az Egyesület céljainak és Alapszabályának tiszteletben tartásával köteles eljárni, a 17. §-ban szabályozott egyéb kötelezettségek nem terhelik. V. Az Egyesület szervezete és működése 19. § Az Egyesület szervei: a) Közgyűlés b) Tagozatok c) Elnökség d) Ellenőrző Bizottság A Közgyűlés 20. § (1) A Közgyűlés az Egyesület legfelsőbb vezető szerve. A Közgyűlés a tagok összességéből áll. A Közgyűlés tevékenységében valamennyi tag jogosult részt venni. (2) A Közgyűlés kizárólagos döntési jogkörébe tartozik: a) az Alapszabály megállapítása, módosítása, b) éves költségvetés (pénzügyi terv) meghatározása, az előző évi gazdálkodásról szóló beszámoló elfogadása, c) az Elnökség évi beszámolójának elfogadása, d) az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén felosztásának kimondása, e) nyílt szavazással megválasztja az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság tagjait, az Egyesület elnökét és tisztségviselőit, valamint az Ellenőrző Bizottság elnökét, f) az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság, illetve egyes tagjainak visszahívása, az elnökségi és ellenőrző bizottsági tagok lemondásának tudomásul vétele, A visszahívásra csak akkor kerülhet sor, ha az érintett a tevékenységével veszélyezteti az Egyesület céljainak megvalósítását, illetve a választott tisztségéből eredő feladatait tartósan nem végzi el. g) a tagdíj legkisebb mértékének meghatározása, h) az Egyesület előző évi tevékenységének értékelése, a következő év feladatainak meghatározása, i) elfogadja az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát, amely nem lehet ellentétes az Alapszabállyal. j) a másodfokú eljárás lefolytatása a jelen Alapszabályban meghatározott ügyekben. (3) A Közgyűlés napirendre tűzhet és megtárgyalhat minden az Egyesületet érintő kérdést.
5
21. § (1) A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri. (2) A Közgyűlésre a tagokat írásbeli meghívó útján kell meghívni, amelynek tartalmaznia kell a Közgyűlés helyét és időpontját, valamint tervezett napirendjét. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint a fele jelen van. (3) Ha a Közgyűlés azért határozatképtelen, mert - a szabályszerű meghívó ellenére – a jelen lévő szavazásra jogosult tagok száma nem éri el a szükséges mértéket, az ülést vezető elnök e tényt megállapítja, majd az ülést bezárja és egyúttal harminc perc elteltére a Közgyűlést szóban újra összehívja. Az ily módon összehívott Közgyűlés a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes. A jelen bekezdés szerinti megismételt Közgyűlés – a fentieken túlmenően – csak akkor határozatképes, ha a határozatképtelenség következményeire és a megismételt Közgyűlés megtartásának szabályaira az eredeti közgyűlési meghívóban a tagok figyelmét pontosan felhívták. (4) A Közgyűlés nyilvános. (5) A Közgyűlést az esetenként megválasztott levezető elnök vezeti. (6) A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazni csak személyesen lehet. Szavazategyenlőség esetében a levezető elnök szavazata dönt. A Közgyűlés többségi szavazással titkos szavazást is elrendelhet. (7) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a levezető elnök és két jelenlévő tag, mint hitelesítő ír alá. A Tagozatok 22. § (1) A Közgyűlés egyes művészeti ágak, illetve egyes tevékenységek szerint a feladatok összehangolására tagozatokat hozhat létre és nyílt szavazással megválasztja azok vezetőit. (2) A tagozat nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel, tevékenységét a Közgyűlés és az Elnökség irányításával látja el. Tevékenységéről évente beszámol a Közgyűlésnek. (3) A tagozatok saját működésül rendjét a Működési szabályzatukban rögzítik, amely nem lehet ellentétes az Alapszabállyal. Az Elnökség 23. § (1) Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. (2) Az Elnökség tagjai: a) az Egyesület elnöke, b) 2 alelnök, c,) főtitkár, d) titkár, e) gazdasági vezető, f) koordinátor (programszervező). (3) Az Elnökség tagjait az adott tisztségre történő megválasztással a Közgyűlés az Egyesület tagjai közül választja meg nyílt szavazással négy éves időtartamra. Az Elnökség tagjai az Egyesület tisztségviselői. (4) Az Elnökség feladatai: a) a Közgyűlés határozatainak végrehajtása, b) az Egyesület munkájának szervezése és irányítása,
6
c) a tagok szociális helyzetének figyelembevételével tagdíjkedvezmény engedélyezése, d) más szervezetekkel való együttműködési megállapodás megkötése, e) döntés minden olyan egyéb az Egyesületet érintő kérdésben, amely nem tartozik az Egyesület más szervének a kizárólagos hatáskörébe. (5) Az Elnökség a tevékenységét éves munkaterv alapján végzi. Az Elnökség tevékenységéről rendszeresen beszámol a Közgyűlésnek. 24. § (1) Az Elnökség havi rendszerességgel ülésezik. Az Elnökség üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök hívja össze és vezeti. Az ülést össze kell hívnia, ha azt az Elnökség bármely tagja kezdeményezi. (2) Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. Az elnökségi ülés nyilvános, zárt ülés csak akkor tartható, ha azt a személyiségi jogok védelme, vagy az adatvédelmi törvény előírásai indokolják. (3) Az Elnökség a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. (4) Az Elnökség üléséről emlékeztetőt kell készíteni, amely tartalmazza a meghozott határozatokat. Az Ellenőrző Bizottság 25. § (1) Az Ellenőrző Bizottság az Egyesület felügyelő szerve. (2) Az Ellenőrző Bizottság 3 tagból áll. Az Ellenőrző Bizottság tagjait és tagjai közül az elnökét a Közgyűlés az Egyesület tagjai közül választja meg nyílt szavazással négy éves időtartamra. (3) Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki az Elnökség tagja, illetve az Egyesület elnöke. 26. § (1) Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. (2) Az Ellenőrző Bizottság tagja az Egyesület vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. (3) Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. (4) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Ellenőrző Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult. (5) Az Ellenőrző Bizottság tevékenységéről rendszeresen beszámol a Közgyűlésnek. (6) Az Ellenőrző Bizottság negyedévi rendszerességgel ülésezik. Az Ellenőrző Bizottság üléseit az elnöke, akadályoztatása esetén az általa kijelölt bizottsági tag hívja össze és vezeti. A napirendet a tagokkal nyolc nappal az ülés előtt írásban kell közölni. Az ülést össze kell hívnia, ha azt bármely tag kezdeményezi. Az ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. Az ülés nyilvános, zárt ülés csak akkor tartható, ha azt a
7
személyiségi jogok védelme, vagy az adatvédelmi törvény előírásai indokolják. Az Ellenőrző Bizottság a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az ülésről emlékeztetőt kell készíteni, amely tartalmazza a meghozott határozatokat. A Tisztségviselők 27. § (1) Az Egyesület elnöke: a) képviseli az Egyesületet harmadik személyekkel szemben, illetve bíróságok és más hatóságok előtt, b) gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek végrehajtásáról, c) szervezi és intézi az Egyesület ügyeit, d) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket részére a Közgyűlés vagy az Elnökség meghatároz. (2) Az Egyesület képviselője az elnök. Az Egyesület nevében aláírásra az elnök jogosult. (3) A banki jogot az elnök és a főtitkár vagy az elnök és a gazdasági vezető együttesesen gyakorolja, a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében a főtitkárt és a gazdasági vezetőt is képviseleti jog illeti meg. (4) Az elnök tevékenységéről rendszeresen beszámol az Elnökségnek. (5) Az elnököt akadályoztatása esetén az Elnökség által kijelölt alelnök helyettesíti. 28. § (1) Az alelnökök folyamatosan felügyelik és koordinálják a tagozatok tevékenységét. Az alelnökök közötti munkamegosztást az Elnökség határozza meg. (2) A főtitkár irányítja az Egyesület munkaszervezetét és – az Elnökkel egyetértésben – gyakorolja a munkáltatói jogokat. (3) A titkár feladata az Egyesület adminisztratív tevékenységének irányítása. (4) A koordinátor feladata a műsorok szervezése ,a tagozatvezetőkkel és a főtitkárral való kapcsolattartás. (5) A tagozatvezetők feladata a műsorokra való felkészítés és a tagozati munka irányítása,szervezése. (6)A tisztségviselők részletes feladatait az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. VI. Az Egyesület gazdálkodása 29. § (1) Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból és más befizetésekből, továbbá magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. (2) Az Egyesület – célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, azonban az Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem végezhet. (3) Az Egyesület vagyona pályázatokon való részvétellel is gyarapítható. (4) Az Egyesület tisztségviselői feladatukat díjazás nélkül látják el. Indokolt készkiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak. 30. § A gazdasági vezető kezeli az Egyesület rendelkezésére álló pénzeszközöket, elkészíti az Egyesület pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót. A gazdasági vezető a tevékenységét az elnök irányítása mellett végzi.
8
31. § Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében pályázatokat írhat ki és ösztöndíjat adományozhat. VII. Záró rendelkezések 32. § Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. 33. § (1) Az Egyesület megszűnik a) feloszlással, b) más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, c) feloszlatással, d) megszűnésének megállapításával. (2) Az Egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – a megmaradó vagyonát a közgyűlés által meghatározott másik hasonló célkitűzéseket megfogalmazó társadalmi szervezet támogatására kell fordítani. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. Ha az Egyesület feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. 34. § A jelen Alapszabályban nem érintett kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve, valamint a társadalmi szervezetekre vonatkozó egyéb szabályok rendelkezései az irányadók.
Budapest, 2006. április 12.
…………………………………. Farkas József elnök Ellenjegyezte:
…………………………………. Dr. Kató Balázs ügyvéd
9
