MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a
„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája
Kónya Pál A vízellátás, és vízszállítás elméleti és gyakorlati kérdései katasztrófahelyzetekben Theoretical and Practical Issues of Water Supply and Water Transportation in Disasters
Budapest, 2011. november 10.
545
Absztrakt A megfelelő mennyiségű és minőségű víz nélkülözhetetlen a földi élethez. A katasztrófahelyzeti vízellátás, vízszállítás feladatai meglehetősen szerteágazóak, és a védekezés valamennyi szakaszát felölelik. A tanulmány a vonatkozó nemzetközi és hazai szabályzók feldolgozásával kíván átfogó képet nyújtani a katasztrófahelyzetekben felmerülő vízellátás feladatainak megszervezéséhez.
Kulcsszavak (Keywords): -
víz ivóvíz vízellátás víztisztítás katasztrófa elhárítás szállítás
– – – – – –
water drinking water water supply, water distribution water purification disaster response transportation
BEVEZETŐ Napjaink híradásaiban szinte alig marad ki nap, amikor ne esne szó valamilyen jellegű katasztrófáról. Legutóbb például a japán, és törökországi földrengésekről, vagy a thaiföldi árvizek pusztításáról hallhattunk megdöbbentő híreket. Ezen katasztrófák felszámolása komplex folyamat, melyből egy szakterületemhez közel álló részelemet, a vízellátás, és vízszállítás problémakörét szeretném jelen tanulmányban megvizsgálni. A téma aktualitását a gyakori, és különböző katasztrófahelyzeteken kívül a Föld lakosságának növekedése is adja, hiszen az élet fenntartásához elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű víz. A kutatásom során nem találkoztam olyan átfogó jellegű magyar művel, mely összefoglalta volna a katasztrófák elhárítása során jelentkező vízellátási, és vízszállítási feladatok elméleti és gyakorlati kérdéseit, így jelen tanulmány megírásának egyik célja, hogy ezen kérdéseket rendszerezett módon bemutassa. A téma kifejtése során röviden kitérek a víztisztítás mobil eszközeire, módjaira, illetve a vízszállítás
során
használt
főbb
eszközök
bemutatására
is.
A
kutatás
során
áttanulmányoztam a hazai védelmi szervek eszközeit, módszereit, valamint a Sphere
546
kézikönyv1, és a WHO vonatkozó idegen nyelvű ajánlásait2 is. A tanulmány megírásának célja továbbá, hogy feltárjam azokat a sajátosságokat, amelyekkel a katasztrófavédelmi szervek jelentősen segíthetik a mentési munkálatokat, megelőzve a további egészségügyi problémákat, és a járványok kialakulását. Bár veszélyhelyzetekben történő vízellátás és vízszállítás nem csak az ivóvízre – hanem az ipari vízre, vagy pl. szennyvízelvezetésre – is vonatkozhat jelen dolgozat terjedelmi korlátai miatt elsősorban a lakossági ivóvíz ellátás problémakörével fogok foglalkozni.
1. A VÍZ JELENTŐSÉGE 1.1 A víz jótékony hatásai Az emberi szervezet túlnyomó része vízből áll. Szükségünk van rá, az agy, az ízületek, és az emésztőrendszer, azaz tulajdonképpen valamennyi sejtünk megfelelő működéséhez. Az ember élelem nélkül akár hetekig is képes életben maradni, víz nélkül azonban csupán néhány napig. A megfelelő folyadékmennyiség hiányában az emberi szervezetben megnő a sókoncentráció, mely tünetei súlycsökkenés, cserepes ajkak, és gyengeség. A testtömeghez viszonyított 10 %-nyi folyadékvesztés testi és szellemi zavarokkal jár, 15-20%-os veszteség pedig már halált is okozhat.3 A közvetlenül elfogyasztott ivóvízen kívül vízre van szükség az alapvető higiénia és tisztálkodás biztosításához, de vízre van szükségük az állatoknak, és a növényeknek is, így az élet fennmaradásához a Földön elengedhetetlen a víz.
1
Sphere, Humanitarian Charter and Minimum Standards in Disaster Response: The Sphere Project Handbook 2011 (Egységes emberi jogi karta, és a katasztrófa elhárítás minimális szabványai, Kézikönyv, 2011., pp. 1-395. ISBN 978-1-908176-00-4). 2 B. Wisner és J. Adams: Environmental health in emergencies and disasters: a practical guide. (Környezeti egészségvédelem veszélyhelyzetekben és katasztrófák során. Kézikönyv, World Health Organisation, Malta, 2003., pp. 1-272. ISBN 92 4 154541 0 3 Forrás: Új Akadémiai Kislexikon, „kiszáradás” címszó
547
1.2 Vízzel kapcsolatos tények4 Bár a Föld felszínének 2/3-át víz borítja a vízkészlet 97,5%-a tengervíz, és a fennmaradó mindössze 2,5%-ot teszi ki az édesvíz. A helyzetet tovább nehezíti, hogy édesvíz 2/3-a szilárd halmazállapotú (jég), így elmondható, hogy a közvetlenül felhasználható édesvíz mennyisége meglehetősen kevés. Ráadásul ez a csekély édesvízkészlet sem oszlik el egyenletesen a bolygón, így a csapadékhiány, valamint a környezetszennyezés, és a katasztrófák következtében a Föld számos pontján lépnek fel vízhiányok. A Föld lakossága 2011 októberében várhatóan eléri a hétmilliárdot, azonban populáció mindössze 20%-a van vezetékes ivóvízzel ellátva, és több mint egymilliárd ember nem jut naponta elegendő vízhez. Az édesvízkészlet 8 százalékát a háztartások, 22 százalékát az ipar, 70 százalékát pedig a mezőgazdaság használja. A vízfogyasztás mértéke globális szinten 20 évente megkétszereződik. A megnövekedett vízfogyasztást az urbanizáció, és az ipari fejlődés is elősegíti, így a növekedés ütemét a populáció növekedésével együtt prognosztizálva 2025-re a vízigény átlagosan 56%-kal haladja majd meg az ellátás szintjét. A fejlődő országokban jelenlévő 37 legveszélyesebb betegség közül 21 köthető össze a nem megfelelő minőségű ivóvíz fogyasztásával, illetve a csatornázás hiányával. A földön közel kétmilliárd fő él csatornázás nélküli településeken. A szennyezett víz következtében kialakuló betegségek pedig évente 5 millió ember – túlnyomó részben kisgyermek – halálát okozzák világszerte. Az ENSZ becslése alapján 2025-re közel 50 országban lesz vízhiány, mely a világ népességének mintegy 30%-át érinti majd.
1.3 Katasztrófahelyzetek, és a víz kapcsolata Bár az előző oldalak a víz jótékony hatásait hangsúlyozták, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ez a természeti elem nagyon sok katasztrófa okozója is. Jelen tanulmány során a katasztrófa, vagy katasztrófahelyzet olyan eseményt jelöl, mely
4
Az adatok a WWO (World Water Organisation) által összgyűjtött eredményeken alapulnak, melyek forrásai többek között USAID tanulmányok, az Economist, illetve a Global Development Research Center által kiadott publikációk voltak. Forrás: Water Facts & Water Stories from Across the Globe http://www.theworldwater.org/water_facts.php (Letöltve: 2011.10.28)
548
meghaladja a felszámolására rendelt szervezetek képességeit, és speciális intézkedések meghozatalát, valamint erőforrások bevetését igényli. A katasztrófák több módon is csoportosíthatók. Kiváltó ok, és eredet szerinti felosztásban lehetnek civilizációs, illetve természeti jellegűek5. A civilizációs jellegű katasztrófák közé sorolhatók, a teljesség igénye nélkül a háborúk, járványok, a nagyméretű közlekedési, vagy az ipari balesetek. A természeti katasztrófákat pedig, nevükből is következtethető módon, szélsőséges természeti jelenségek idézik elő, mint például árvizek, földrengések, hurrikánok, aszályok, stb. Mindenféle katasztrófahelyzetben elmondható azonban, hogy valamilyen szinten érintik, illetve kihatással lehetnek a vízellátó rendszerekre, vagy azok forrására, melyek sérülése, és szennyeződése esetén elsődleges fontosságú a megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvízellátás biztosítása. Ellenkező esetben a kezdeti katasztrófán felül hamarosan egy egészségügyi krízissel is számolnunk kell.
2. VÍZELLÁTÁS, VÍZSZÁLLÍTÁS 2.1 Bevezető Az ENSZ 2010. július 28-án – mondhatni kissé megkésve – felvette az alapvető emberi jogok közé a vízhez való hozzáférés jogát. A vízhez való jog mint emberi jog kapcsán a határozat említést tesz az ivóvízhez való jogon kívül a higiénikus illemhelyekhez való jogról is. A vízhez való jog alapvetően az alábbi három fő emberi alapszükséget köré csoportosítható:
az
ivóvíz,
az
emberi
higiéniás
szükségletekhez,
tisztálkodási
lehetőségekhez szükséges víz, valamint az élelmiszerek előállításához szükséges víz. Ezen alapszükségleteken felül megemlítendő még az öntözésre használatos, illetve az ipari célokra felhasznált víz. Bár az ENSZ határozata hiánypótló volt, a vízhez, illetve a megfelelő minőségű vízhez való jog már régebben, több jogszabály, és irányelv formájában is megfogalmazódott szerte a világban. Ezek részletes taglalása nem fér bele jelen tanulmány kereteibe, így itt most csak egy humanitárius szabványkönyvet (Sphere), az Európai Uniós, illetve a magyarországi szabályozást emelném ki. A Sphere Project, egy humanitárius szervezetek által 1997-ben elindított kezdeményezés, mely azzal a céllal alakult, hogy együttműködő partnereket toborozzon, illetve a partnerek tapasztalatai alapján kidolgozza a katasztrófák elhárítása során előírt
5
Lásd: Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. 1.2.3 pontja. ZMNE, Budapest, 2009. p. 25. ISBN: 978963-7060-66-3
549
minimálisan szükséges eljárásrendet szabályozó előírásokat. A kezdeményezéshez több mint 80 országból már több mint 400 szervezet csatlakozott. A Sphere szabványokat tartalmazó kézikönyvet először 1998-ban adták ki, a jelenlegi hatályos harmadik kiadás idén jelent meg6. A Sphere kézikönyv egyik oldalról kimondja, hogy minden embernek joga van krízis, vagy katasztrófa esetén is a méltóságteljes élethez, a biztonsághoz és a segítséghez, másik oldalról előírja, hogy a humanitárius szervezeteknek mindent meg kell tenniük, hogy enyhítsék a szenvedést. A vízellátás kérdéskörével a kézikönyv negyedik fejezete a 79-131. oldalig – meglehetősen nagy terjedelemben – foglakozik. A vízellátás szabályozására vonatkozó első szabványok kidolgozása már 1975-ben megkezdődődött Európában. Az Európai Unió Tanácsa az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelvet 1998. november 3-án fogadta el7. Az Unió 2000/60/EK irányelve a Víz Keretirányelv, mely a tagországok számára előírt különböző harmonizációs intézkedéseket határoz meg, és fontos határidőket ír elő 2015-ig. Ezen irányelven alapuló intézkedések fogják meghatározni a vízellátás és a vízelvezetés műszaki, és gazdasági feladatait az elkövetkező években. A 2002-ben Johannesburgban megtartott világtalálkozón az EU elfogadta a „Vízügyi Kezdeményezés” (EUWI) programját, mely integrált módon közelíti meg a vízkészlet-gazdálkodás kérdését, elősegítve ezzel a különböző állami, és civil szerepvállalók konstruktív részvételét. Az EU jelenleg is számos vízgazdálkodással kapcsolatos programot támogat világszerte. Fontos megemlíteni még az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló 2007/60/EK irányelvet, mely a tagországok számára kötelezővé teszi az árvízkockázatok értékelését és kezelését, és meghatározza az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében hozandó intézkedések kereteit, melybe a vízbázisok8 védelmének tervezése is beletartozik. A vonatkozó magyar jogszabályok közül a dolgozat témája szempontjából két legfontosabb az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló
6
Elérhető elektronikus változatban az alábbi címen: http://www.sphereproject.org/component/option,com_docman/task,doc_download/gid,466/Itemid,203/lang,e nglish/ (Letöltve: 2011.10.29) 7 http://eurlex.europa.eu/Notice.do?mode=dbl&lang=en&ihmlang=en&lng1=en,hu&lng2=bg,cs,da,de,el,en,es,et,fi,fr,hu ,it,lt,lv,mt,nl,pl,pt,ro,sk,sl,sv,&val=226566:cs&page= (Letöltve: 2011.10.29) 8 A vízbázis: vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, vagy arra kijelölt terület vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a meglévő, illetőleg a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt. (A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény.)
550
201/2011 (X. 25) és az ennek módisításáról szóló 47/2005 (III. 11.) Kormányrendelet, illetve a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet. A vízminőségről szóló magyar jogszabályok az EU irányelvekhez alkalmazkodva előírják, hogy az ivóvíz akkor alkalmas emberi fogyasztásra ha: • • • • •
• •
színtelen; szagtalan; kellemes ízű; hőmérséklete: 8 – 12 °C; nem tartalmaz – kórokozó mikroorganizmusokat; – mérgező anyagokat; – lebegőanyagot, vagy egyéb zavarosságot okozó anyagot; – kellemetlen szagot vagy ízt okozó anyagot; nincs nagy sótartalma, vagy szerves anyag tartalma; valamint enyhén lúgos kémhatású9.
Az ivóvíz kapcsán fontos megjegyezni, hogy az 1970-es, 80-as években kialakított magyar vízminőségre vonatkozó szabványok a WHO ajánlásai alapján készültek, melyeken az EU irányelvek szigorítottak, így hazánkban jelenleg bizonyos helyeken (katasztrófahelyzet nélkül is) problémát okoz az arzén, az ammónium-ion, a vas és a mangán határértéke az ivóvízben.
2.2 Alapfogalmak A vízellátás alatt tulajdonképpen a lakosság, vagy a fogyasztók megfelelő mennyiségű és minőségű vízzel történő ellátása értendő. Más megfogalmazásban: „A vízellátás célja és feladata a közszükségleti, a szociális, az egészségügyi, a technológiai és a tűzvédelmi vízigények biztosítása.10” A vízellátás megvalósulhat pontszerűen (pl. fúrt kút), vagy komplex (több fogyasztót kiszolgáló) rendszer keretében. A vízellátó rendszerek lehetnek helyiek, regionálisak, vagy nagytérségi rendszerek. A jól működő országokban, így hazánkban is, a vízellátás állami feladat, melyet különböző közműszolgáltatók látnak el. Ezek a jogszabályok részletesen előírják a szolgáltatók kötelességeit, a biztosítandó vízmennyiségi normákat, illetve meghatározzák a minimális ellátás biztosításához szükséges feladatokat is hálózat kimaradás esetén. A fejlődő országok azonban gyakran 9
Tartályokban forgalmazott vízben a minimális pH érték 4,5; szénsavval dúsított vízben még alacsonyabb lehet. Olyan vízműveknél, ahol klórozással fertőtlenítenek, a pH értéke a 8,5-öt nem haladhatja meg. (Lásd: 1. számú melléklet a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelethez) 10 Dr Darabos Péter- Mészáros Pál: Közművek. Jegyzet, kézirat. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2004. p. 13
551
szorulnak nemzetközi segítségre a vízellátás, illetve víztisztítás terén, mivel általában nincs elegendő szakember a tervezéshez, szűkösek a források, és a lakosság sem képes rendszeresen fizetni a közüzemi számlákat. A vízszállítás, vagy víz elosztás kifejezések arra a folyamatra vonatkoznak, ahogyan a víz a lakossághoz (fogyasztókhoz) eljut. Ez lehet vezetékes (zárt) rendszerben, elosztó pontokon keresztül tartálykocsiból, vagy előre csomagolva, palackozva biztosított. A vízelosztó (szállító) rendszer elemei közé tartoznak a szállító vezetékek, a szállításhoz szükséges nyomást biztosító szivattyúk, a víztornyok, valamint a víz tárolására szolgáló létesítmények, és egyéb mobil eszközök.
3. VÍZELLÁTÁSSAL, VÍZSZÁLLÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATOK 3.1 A katasztrófa elhárítás időszakai A vízellátással, vízszállítással kapcsolatos katasztrófavédelmi feladatok nem csupán a katasztrófák idején keletkeznek. A katasztrófa elhárítás feladatai alapvetően három fő, egymástól jól elkülöníthető időszakra bonthatók, melyek körforgás-szerűen követik egymást: a) a felkészülés, megelőzés időszaka; b) a védekezés időszaka; c) a helyreállítás időszaka. A különböző időszakokhoz tartozó feladatok csak akkor hajthatók végre eredményesen, ha a szükséges erőforrások rendelkezésre állnak, valamint azoknak időben, és megfelelő mennyiségben történő eljuttatását a logisztikai támogatók biztosítják. (Dr. Hornyacsek, 2011.) Ezen időszakok mindegyikében jelentkeznek vízellátással kapcsolatos feladatok,
melyekkel
a következő fejezetekben foglalkozom
részletesebben.
A
katasztrófahelyzeti vízellátó tevékenység folyamatábráját az 1. mellékletben foglaltam össze.
3.2 A felkészülés, megelőzés időszakának feladatai Mint, ahogyan a védelmi tervezés egyéb elemeit, a vízellátás védelmét is előre meg lehet tervezni, illetve a meglévő vízbázisok, és ellátó rendszerek karbantartásával csökkenthető a katasztrófák során fellépő egészségügyi kockázat.
552
A tervezés
szempontjából fontos különbséget tenni a nagy kiterjedésű vezetékes (pl. nagyvárosi) ellátó rendszerek, valamint a pontszerű, vagy lokális ellátó rendszerek között. A különbségtétel alapja elsősorban nem a rendszerek mérete, hanem azok technológiai fejlettsége, illetve az, hogy ezek karbantartása, védelme és üzemeltetése intézményes keretek között valósul-e meg. Bármilyen is a vizsgált terület, a felkészülés időszakában fel kell tárni azokat a kockázati tényezőket, amelyek a vízbázisokat veszélyeztethetik. A vízbázisok, – bár többféle károsító, vagy beszennyező hatású kockázat fenyegeti őket – bizonyos mértékben védetté tehetők, a katasztrófák hatásaival szemben. Az kockázatok közé tartoznak az áradások, melyek során egyes vezetékeket elmoshat a víz, az ásott kutak, vagy csápos kutak beszennyeződhetnek. A vezetékes rendszerek főként földrengések (rétegtörés), földcsuszamlások, és civilizációs katasztrófák során sérülhetnek. A mélyfúrású kutak, ásott kutak különösen háborús és terrorcselekmények során szennyeződhetnek szabotázs esetén, vagy a beléjük kerülő holttestek, illetve vegyi vagy nukleáris szennyező anyagok miatt. Minden vízellátás valamilyen forrástól indul, így a vízforrás (vízkészlet) védelmének biztosítása az elsődleges. A kockázatok felmérése után el kell készíteni az ezek kezelésére vonatkozó tervet, figyelembe véve a többi lényes szempontot is, mint például a vízminőség biztosítása, vagy a fogyasztó, és vízellátó pont közötti maximális távolság, valamint a felmerülő eszköz és erőforrás igény. Fel kell készülni olyan esetekre is, melyek a lakosság kitelepítésével járnak. A számításba vehető befogadó helyek kiválasztása, vagy az ideiglenes táborok létesítése esetén mind gondolni kell a vízellátás problémakörére. A felkészülés időszakában kell gondoskodni például a kutak felmenő falának megmagasításáról, a kutak, és létesítmények körülötti védőterület kijelöléséről, ezen területek elkerítéséről, vagy őrzéséről is. Be kell szerezni a védekezéshez, helyreállításhoz szükséges vegyszereket, eszközöket, anyagokat (beleértve a tartalék áramforrásokról, és üzemanyag készletekről való gondoskodást is). Gondoskodni kell mindezek őrzéséről, és állagmegóvásáról is. A legcélszerűbb az lenne, ha egy új vízellátó létesítmény helyének megválasztásakor, és a tervezés korai szakaszában is már elsődleges szerepet kapnának a védelmi szempontok. A mobil vízszállító, és víztisztító eszközöket, (tartálykocsik, utánfutók) is megfelelően karban kell tartani. Ezen tároló eszközök mechanikai tisztítását legalább évente egyszer, a fertőtlenítését (tartály, tartozékok) rendszeres használat esetén hetente, időszakos használat esetén minden használatbavétel előtt végre kell hajtani. A tisztítási folyamat része a vízkőlerakódások eltávolítása a tartályból, valamint az összes csővezeték, 553
és csatlakozás alapos megtisztítása. A tisztítást követően előírt időközönként végre kell hajtani a tartályok fertőtlenítését, illetve a tárolt víz laboratóriumi vizsgálatát is. A mintákat hűtve kell tárolni, és 24 órán belül meg kell vizsgálni. A bakteriológiai vizsgálathoz minimum három nap szükséges, fertőzés kimutatása esetén pedig további egy nap annak pontos beazonosításához. Ezen időintervallumokat, illetve feladatokat mind szem előtt kell tartani, ahhoz, ha egy mobil eszközt szeretnénk időben alkalmazni. Az eszközök karbantartásának szabályozására az egyes védelmi szervek külön szigorító intézkedéseket is kiadhatnak.11
1. sz. fotó: Tartálykocsis ivóvízellátás12
Készítette: MTI/Kovács Tamás A vízellátás védelméhez kapcsolódó megelőzési feladatok közé sorolható végül, de nem utolsó sorban a lakosság felkészítése is. Hol vannak alternatív vízlelőhelyek? Melyek használhatók közvetlen fogyasztásra, és melyek csak fürdésre, vagy öntözésre? Ezen kérdéseket is célszerű a polgári védelmi felkészítés során tisztázni.
11
A Magyar Honvédségben alkalmazott vízszállító eszközök karbantartásának és használatbavételeinek szabályozásával a 21/400 nyilvántartási számú HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség által 2009-ben kiadott útmutató foglalkozik részletesen. 12 Sipos Géza: Mennyi ivóvize van még Magyarországnak? Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20110519-milyen-az-ivoviz-mennyisege-es-minosege-hosszu-tavuvizgazdalkodasi-strategia.html?SYSref=NONE&cmnt_page=1 (Letöltve:2011.10.19)
554
3.3 A védekezés (reagálás) időszakának feladatai A vízellátó rendszereket ért katasztrófák során, ha nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű ivóvíz, az elsődleges prioritás, a megfelelő vízmennyiség biztosítása, illetve a vízforrások védelme a szennyeződéstől. A vízellátó rendszereket ért károsító hatások WHO felosztása13 szerint lehetnek: lokális, vagy pontszerű ellátórendszereket érintő, rövid lefolyású katasztrófák; városi, vagy központosított rendszerek érintő, rövid lefolyású katasztrófák; kitelepítéssel járó rövid lefolyású katasztrófák; kitelepítéssel járó, elhúzódó katasztrófák. A Sphere kézikönyv ajánlása szerint személyenként a lehető leghamarabb, naponta minimum 15 liter tiszta vizet kell biztosítani, azonban az azonnali reagálás időszakában ez a mennyiség ideiglenesen 7 liter/nap/főre is lecsökkenthető14. Az elsődleges feladatok közé tartozik továbbá a kialakult helyzet megfelelő elemzése, és értékelése is. A katasztrófahelyzetekben történő vízellátásnak a fokozatosság elvére kell épülnie. Ha a vízbázis, illetve az ellátó rendszer nem sérült, vagy szennyeződött, akkor elegendő a vízminőség folyamatos monitorozása. Ha a forrás szennyeződik (pl. árvíz) lokális hálózat rövid idejű szennyeződése esetén a vételezett vizet klórozni kell, illetve alternatív vízellátásról kell gondoskodni, amíg az elsődleges forrás megfelelő fertőtlenítése végbe nem megy. Az első kezdeti javítások körébe tartozhat lokális rendszereknél a szivattyúk, sérült csőszakaszok pótlása, a forrásfoglalások megjavítása, vagy a sérült tárolók elasztikus, vagy acéltartályokkal történő kiváltása.
2. sz. fotó: Elasztikus ivóvíztároló „hagymatartályok”15
Készítette: ismeretlen szerző 13
B. Wisner és J. Adams: p. 94. Water Manual for Refugee Situations (UNHCR, 1992, p.160) 3. fejezet. 15 http://www.sei-ind.com/products/onion-tank 14
555
Városi, nagy kiterjedésű területek vízellátó hálózatainak sérülésekor tömegek válhatnak egyik pillanatról a másikra veszélyeztetetté, mivel a városi, nagytérségi hálózatok általában centralizáltak, a lokális rendszerekhez képest technológiájuk sokkal összetettebb, valamint alternatív vízforrások csak ritkán érhetők el. A nagytérségi hálózatoknál a legsérülékenyebbek az egyes házakon belül található csővezetékek, az áramkimaradás miatt leálló vezérlőrendszerek, elektromos szivattyúk, illetve a víztisztító, és vízkezelő telepek. Egy katasztrófa bekövetkezésekor először azonosítani kell az érintett területet, különös tekintettel azon területekre, melyek ellátása alternatív vezetékes rendszerrel nem biztosított. Különös gonddal kell eljárni, ha az érintett területen kórház, vagy börtön is található. Városi tartálykocsikkal,
katasztrófák vagy
esetén
palackozott
azonnali (zacskózott)
vízellátást víz
szükséges
formájában
a
biztosítani felhalmozott
tartalékokból. Alternatív vízellátó forrásként felhasználhatók a közelben található tejipari, vagy üdítőipari vállalatok, de akár úszómedencék (tisztított) vize is.
3. sz. fotó: Előrecsomagolt vízellátás16
Készítette: MTI/Vajda János
16
Sipos Géza: Mennyi ivóvize van még Magyarországnak? http://www.origo.hu/tudomany/20110519-milyen-az-ivoviz-mennyisege-es-minosege-hosszu-tavuvizgazdalkodasi-strategia.html?SYSref=NONE&cmnt_page=1 (Letöltve:2011.10.19)
556
Forrás:
A javítások megkezdésekor szükség lehet a vízhasználatot korlátozó intézkedések, vagy fejadag normák bevezetésére is. A katasztrófa elhárítására létrehozott szervezetnek fel kell mérnie az esetleges kockázatokat, és meg kell határoznia az ellátás prioritási sorrendjét. Amennyiben a vízhasználatra fejadag normák kerülnek bevezetésre, rendkívül fontos ezt megfelelően kommunikálni a lakosság felé, egyrészt, hogy megértsék, miért van erre szükség, másrészt azért, hogy tudják, hogyan vehetik mindezt igénybe. A nagyvárosi rendszerek sérülésével járó vízellátási gondok kezelésére kiváló példaként hozható fel az 1991-es földrengés után Puerto Limón (Costa Rica) városában kialakult helyzet megoldása. Puerto Limón, az Atlanti Óceán partján fekvő kikötőváros vízellátását a Banano folyó biztosította, mely a földrengés után kialakult földcsuszamlás következtében megtelt hordalékkal. A földrengés után 8 órával az állami kezelésben lévő szolgáltató mérnökei egy kettős elhárítási tervet dolgoztak ki a 40 000 főt számláló város vízellátásának biztosítására. Felvették a kapcsolatot a San Joséban található üdítőgyár vezetőivel, akik beleegyeztek, hogy a gyárat teljesen átállítják kétliteres vizes palackok töltésére. A földrengés után 18 órával meg is érkezett az első vízszállítmány. Az első három nap alatt a helyi szolgáltató 130 000 liter ivóvizet osztott szét a városban. Mindeközben a mérnökök kerestek egy, a földrengés által nem érintett vízfolyást a vízmű közelében, felduzzasztották, kiépítettek egy ideiglenes csőhálózatot a vízműig, majd a tisztított vizet tartálykocsikkal hordták szét a városban. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a megrongálódott hálózat javítása is. 60 nap után 120 csőtörést javítottak ki a fő víznyomócsövön, és a szolgáltatás már napi 6 órában biztosítható volt. 90 napon belül több száz javítást végeztek el a hálózaton, helyreállt a szolgáltatás, valamint új kutakat is ástak a folyó mentén, illetve a földrengés által nem sújtott területeken a redundáns vízkészlet biztosítása érdekében. A rövid lefolyású, de a lakosság kitelepítésével járó katasztrófák kezelése előzetes felkészülést igényel, ez azonban természetesen nem mindig valósítható meg. Meg kell szervezni, hogy a kitelepített személyek a vonulási útvonalon, valamint a befogadó pontokon is megfelelő ivóvízzel legyenek ellátva. Ilyen esetekben a vízellátásra legalkalmasabb módszerek (vezetékes ellátás hiányában) az ideiglenes ellátási módszerek: a vízszállító teherautók, utánfutók, és a palackozott vízellátás, mely jelentős logisztikai szervezést igényel. Az elhúzódó, kitelepítéssel járó katasztrófák esetén előfordulhat, hogy ideiglenes táborokat is kell létesíteni. Ezek megtervezése nagyobb gondosságot igényel, azonban általában hosszabb idő áll rendelkezésre a tervezésre. Itt különféle mobil víztisztító 557
rendszerek is telepíthetők az ellátás biztosításához. Erre a legalkalmasabbak a fordított ozmózis elvén működő víztisztító berendezések, mint amilyeneket a Magyar Köztársaság honvédelmi
katasztrófa-elhárítási
rendszerébe
kijelölt
víztisztító-szállító
csoport
(VTSZCS) is alkalmaz. A magyarországi katasztrófahelyzetek felszámolására kijelölt VTSZCS a feladatát vízszállító utánfutókkal és ZENON 2,5 típusú mobil víztisztító berendezéssel látja el, mely kapacitása 0,25 m3/óra, és gyakorlatilag bármilyen – akár ABV harcanyagokkal szennyezett – vízből, is képes megfelelő minőségű vizet előállítani. A Magyar
Honvédség,
a
fenti
berendezésen
kívül
rendelkezik
nagyteljesítményű
víztisztítókkal, és mobil ivóvíz csomagoló berendezéssel is, mely a tisztított, vagy a vezetékes vizet zárt rendszerben képes 0,5 vagy 1 literes kiszerelésben csomagolni. A csomagoló berendezés kapacitása napi 120 m3. Ez a víztisztító és csomagoló képesség egyedülállónak számít a NATO-ban is, hiszen akár még sivatagi körülmények között is képes biztosítani egy 34 000 fős város vízellátását17. Valamennyi katasztrófahelyzetben, de főként a tábori elhelyezésnél, nagy hangsúlyt kell fektetni az emberek felkészítésére. Meg kell tanítani, hogy hogyan tisztíthatják, illetve, hogyan tárolják a vételezett vizet otthonaikban. A vízellátó pontok helyeit és számát úgy kell megválasztani, hogy háztartásonként ne kelljen az embereknek 500 méternél (Magyarországon az előírás 300 m) nagyobb távolságba gyalogolnia, illetve, hogy ne kelljen 30 percnél hosszabb ideig sorban állnia a vízért. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy az egy vízforráshoz rendelhető maximális létszám ne haladja meg az alábbi értékeket18: 250 fő/csap, 7,5 liter/perc átfolyás mellett 500 fő/kézikút, 17 liter/perc átfolyás mellett 400 fő/kút (ásott kút, melyet egyszerre csak egy ember tud használni), 12,5 liter/perc vízhozam mellett. Természetesen a fenti adatok csak irányszámok, melyeket rugalmasan kell kezelni, hiszen a minimális feltételek megteremtése korántsem jelenti azt, hogy a biztosított víz mindenki számára elegendő. A vízfogyasztást több tényező is befolyásolhatja, mint például a klíma, az egyéni fiziológiai adottságok, valamint a szociális, kulturális normák is. A továbbiakban szeretném egy táblázatban összehasonlítani a Sphere kézikönyv, és a WHO ajánlásait a magyar hatályos víznormákkal (az MI 10-158-1:1992 jelű műszaki irányelv, és a 38/1995. (IV. 5.) Kormányrendelet alapján, lásd 1. sz. táblázat). 17
Dr. Szabó Sándor – Dr. Kovács Tibor – Dr. Kovács Zoltán: Korszerű műszaki technikai eszközök II. in: Bolyai Szemle, 2007/2. szám. Budapest: 2007. p. 226. ISSN: 1416-1443 18 The Sphere Project Handbook 2011. p. 99
558
Fogyasztó, fogyasztás célja A túléléshez szükséges minimum (ivóvíz+élelem): Alapvető higiéniához szükséges menny.: Főzéshez szükséges minimális menny.: Ajánlott napi víznorma
Sphere-2011 ajánlás
WHO ajánlás
Hatályos követelmény
2,5-3 liter/nap
10-30 liter/fő/nap
2-6 liter/nap
100-200 liter/fő/nap
3-6 liter/nap
3-5 liter/fő/nap
4-7 liter/fő/nap
7,5-15 liter/fő/nap
15-20 liter/fő/nap
150-300 liter/fő/nap 10-50 liter/fő/nap 300-600 liter/ ágy/nap
5 liter/járóbeteg Egészségügyi központok, kórházak
40-60 liter/fekvőbeteg/nap A mosatásra, öblítéses WC-khez, stb. ezen felüli mennyiségre is szükség lehet. 60 liter / beteg / nap Kolera központok 15 liter / ápoló / nap Terápiás élelmezési 30 liter / fekvőbeteg / nap központok 15 liter / ápoló / nap 15 liter / fő / nap ha a tartózkodás 1 napnál nem hosszabb Recepciók / Tranzit központok 3 liter / fő / nap, ha a tartózkodás csak a nappalra korlátozódik 3 liter / diák / nap fogyasztásra, és Iskolák kézmosásra (A WC használatra szánt vízmennyiség nélkül.) 2-5 liter / használó / nap Mecsetek mosakodásra, és fogyasztásra 1-2 liter /fő / nap kézmosásra Nyilvános (gravitációs) WC 2-8 liter /fülke/nap tisztításra 20–40 liter / használó / nap a csatornahálózatba kötött WC csészék után Vízöblítéses WC 3–5 liter / használó / nap, vízöblítéses-guggolós típusú WC Bidék 1–2 liter / fő / nap
40-60 liter/fő/nap
150 liter/nap/ tanterem 5 liter / látogató
20-40 liter/fő/nap
30-60 liter/nap/fő
30 liter /tehén, vagy teve/nap Háziállatok 15 liter/nap 5 liter / kistestű állat / nap kecske vagy kisebb állat 1. számú táblázat: Minimális és hatályos víznormák összehasonlítása Készítette: a szerző 20–30 liter / nagy vagy közepes méretű állat / nap
559
Mint az 1. számú táblázatból kitűnik, a katasztrófahelyzetekben biztosítandó minimális vízmennyiségek tekintetében nincs nagy eltérés a WHO, és a Sphere ajánlásai között. A jelenlegi „pazarló” életvitelünket azonban jól szemlélteti az az éles kontraszt, amely a minimálisan szükséges mennyiség, és a műszaki irányelv számadatai között fennáll.
3.4 A helyreállítás időszakának feladatai A helyreállítás feladatai a kárfelméréssel kezdődnek. A helyreállítás időszakában az elsődleges cél nem a meglévő rendszer fejlesztése, hanem az eredeti állapot visszaállítása. A víznyomó fővezetékek helyreállításhoz legalkalmasabbak a lágy illetve a kemény PVCből készült átlagosan 75-150 mm átmérőjű csövek. A tekercsben szállított polietilén csövek – bár a PVC csöveknél drágábbak – rendkívül könnyen fektethetők. Az új csővezetékeket be kell ásni, ha pedig szükséges védőcsőben kell elvezetni őket. A fővezetékről leágazó csövek általában 32-50 mm átmérőjűek legyenek. Az ideiglenes rendszerek kiépítésénél, főként táborokban, gondoskodni kell a tűzivíz vételezési lehetőségről is.
4. sz. fotó: Szabályosan tárolt csövek közmű-helyreállításhoz
Készítette: ismeretlen szerző19
19
Water Supply System in Osaka, Japan. http://nett21.gec.jp/GESAP/themes/themes5_5.html (Letöltve: 2011.10.29)
560
Valamennyi javított, vagy újonnan fektetett vezetéket használat előtt fertőtleníteni kell, illetve gondoskodni kell arról, hogy az ivóvíz vételezési helyen ne végezzenek semmilyen tisztítást (pl. edények mosogatása). Folyamatosan ellenőrizni kell a biztosított (szállított) víz klórtartalmát, csíraszámát, azaz a megfelelőségét. A katasztrófák felszámolásának utolsó mozzanata a kiépített ideiglenes rendszerek, elosztó pontok, táborok bontása. Ez legalább olyan mérvű logisztikai feladat, mint maga a kiépítés. A megtervezett, és szakszerű bontás nemcsak költséghatékony, hanem biztosítja azt is, hogy a felhasznált anyagok nagy részét újból fel lehessen használni.
561
4. ÖSSZEGZÉS Jelen tanulmányban megvizsgáltam a veszélyhelyzeti vízellátás, és vízszállítás elméleti és gyakorlati problémakörét a vonatkozó nemzetközi, és hazai irányelvek, és törvények alapján. A bevezetésben és az első fejezetben egy rövid áttekintéssel alapoztam meg a téma jelentőségét és időszerűségét. Úgy vélem sikerült rámutatni arra, hogy a vízellátás és vízszállítás rendkívül összetett feladat, mely elengedhetetlen része a logisztikai tervezésnek a katasztrófák következményeinek felszámolásakor. A kutatás során megállapítottam, hogy bár a vezetékes ivóvíz-szolgáltatás minimumára, és az ivóvíz előírt minőségére létezik jogi szabályozás, a hazai törvények, és szakirodalom nem térnek ki a katasztrófahelyzetekben biztosítandó minimális normákra. További feldolgozást igényel az eszközök, és csővezetékek fertőtlenítési módjainak részletezése, a vízminőség tábori körülmények közötti ellenőrzési módjainak bemutatása valamint az egyes vízkivételi műtárgyak, vízbázisok védelmének, megerősítésének és helyreállítási módjainak bemutatása. Ezeket – a Sphere kézikönyvhöz hasonló módon – különböző szakterületenként akár egységes irányelvként, vagy szakutasításként is célszerű lenne kidolgozni. Véleményem
szerint
a
magyar
katasztrófavédelmi
szervezetek
kellő
felkészültséggel rendelkeznek az előforduló hazai krízishelyzetekben jelentkező vízellátási problémák kezelésére, azonban hasznos, ha a védelmi szakemberek ismerik a nagy kiterjedésű, vagy elhúzódó katasztrófák kezelésére vonatkozó eljárásrendet is, hisz ezen ismeretek elengedhetetlenül fontosak a nemzetközi válságreagáló műveletekben szolgáló személyek számára.
562
1. számú melléklet: Általános irányelvek vízellátó rendszerek tervezéséhez katasztrófahelyzetben20
20
Készítette és fordította a szerző a WHO által kiadott „Environmental health in emergencies and disasters: a practical guide” (Környezeti egészségvédelem veszélyhelyzetekben és katasztrófák során. Kézikönyv) alapján. pp. 101-102.
563
Általános irányelvek vízellátó rendszerek tervezéséhez katasztrófahelyzetben (folytatás az előző oldalról)
564
FELHASZNÁLT IRODALOM B. Wisner és J. Adams: Environmental health in emergencies and disasters: a practical guide. (Környezeti egészségvédelem veszélyhelyzetekben és katasztrófák során. Kézikönyv). World Health Organisation, Malta, 2003., pp. 1-272. ISBN 92 4 154541 0 Dénes Kálmán: Ideiglenes katonai táborok közműveinek tervezése, különös tekintettel a válságreagáló műveletekre és a környezetvédelemre PhD értekezés. ZMNE Katonai Műszaki Doktori Iskola, Budapest, 2011. pp. 1-156. Dr Darabos Péter- Mészáros Pál: Közművek. Jegyzet, kézirat. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2004. pp. 1-243 Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE, Budapest, 2009. p. 25. ISBN: 978-963-7060-66-3 Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében, A települések katasztrófa-elhárítási feladatai, a végrehajtáshoz szükséges helyi védelmi képesség alapvető területei, azok kialakításának folyamata. „Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. p. 47. ISBN: 978-963-08-2606-8 Dr. Szabó Sándor – Dr. Kovács Tibor – Dr. Kovács Zoltán: Korszerű műszaki technikai eszközök II. in: Bolyai Szemle, 2007/2. szám. Budapest, 2007. p. 226. ISSN: 1416-1443 Giczi István: Vízellátás katasztrófahelyzetben. in: Hadmérnök V. évfolyam, 2. szám-2010 június. ZMNE Budapest, 2010. pp. 127-137. ISSN: 1788-1919 Sipos Géza: Mennyi ivóvize van még Magyarországnak? Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20110519milyen-az-ivoviz-mennyisege-es-minosege-hosszu-tavu-vizgazdalkodasistrategia.html?SYSref=NONE&cmnt_page=1 (Letöltve:2011.10.19) Sphere, Humanitarian Charter and Minimum Standards in Disaster Response: The Sphere Project Handbook 2011 (Egységes emberi jogi karta, és a katasztrófa elhárítás minimális szabványai, Kézikönyv, 2011., pp. 1395. ISBN 978-1-908176-00-4). Water Manual for Refugee Situations UNHCR, 1992, p. 160. Forrás http://postconflict.unep.ch/liberia/displacement/documents/UNHCR_Water_Manual_Refugee_Situations.pdf Water Facts & Water Stories from Across the Globe http://www.theworldwater.org/water_facts.php (Letöltve: 2011.10.28) Water Storage Pillow Tank – SEI Industries Ltd. http://www.sei-ind.com/products/onion-tank Water Supply System (Letöltve: 2011.10.29)
in
Osaka,
Japan.
565
http://nett21.gec.jp/GESAP/themes/themes5_5.html
