MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a
„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája
Tóth Renáta A civil szervezetek lényege és szerepük a katasztrófák során, a vörösiszap-katasztrófa példáján keresztül The NGOs essence and their role in the disasters, trough the example of the red mud disaster
Budapest, 2011. november 10.
1708
―Időt kell szakítanod embertársaidra, tégy valamit másokért, ha még oly apróságot is — valamit, amiért fizetséget nem kapsz, csupán a kitüntető érzést, hogy megtehetted.‖ (Albert Schweitzer)
BEVEZETŐ Míg évszázadokon, évezredeken keresztül az emberiség csupán a természeti katasztrófák hatásai fenyegették, a XX. században és új évezredünkben hihetetlenül megnőtt földünk népességének civilizációs katasztrófák általi veszélyeztetettsége. Az ipari, majd a tudományos technikai forradalom eredményeképpen lakott területeken és azok közelében
hatalmas
ipari
központok
alakultak
ki.
Ezek
az
ipari
központok
tevékenységének többsége veszélyes, munkájuk eredményeként a környezetre káros, mérgező vegyi anyagokat tárolnak, dolgoznak fel, és forgalmaznak, logisztikai tevékenységük során ezek szállítására is sor kerül. Mindezen folyamat során egy aprónak tűnő technikai zavar is nagymérvű ipari katasztrófa okozója lehet. Napjainkban egyre több katasztrófával kell szembenéznie az emberiségnek, melyek következtében károk
1709
keletkeznek a környezetben, az anyagi javakban, de a legnagyobb veszteség, ha az emberi élet is veszélybe kerül. A lakosság és az anyagi javak védelme minden állam alapvető kötelessége. Milyen módon lehet megvédeni a lakosságot? Erre a kérdésre az adott válasz minden esetben más és más. Előfordulnak olyan események, amikor a lakosság védelmének egyetlen lehetősége az, hogy kivonják őket a veszélyeztetett területről, más esetben viszont egyenlő az egyéni védelem megvalósítása védőeszközökkel. A történelem során azonban voltak és vannak olyan események, így a katasztrófák között is néhány, amelyek hatásai ellen összetett védelemre van szükség. Az összetett védelmi tevékenység során szükség lehet a hivatalos mentőerők bevetése mellett a civil-és humanitárius szervezetek segítségnyújtására is. A hatékony munka ugyanakkor csak a hivatásos valamint a civil-és humanitárius szervezetek széleskörű együttműködésen keresztül valósítható meg. A civil szervezetek rendszerei és szolgáltatásai nem helyettesítik az állami rendszereket, hanem támogatják azt, további erőforrásokat biztosítanak ahhoz, és az önkéntes munka által elősegítik a társadalom bevonását a közös ügyekbe. Úgy vélem hazánkban is előre lépést jelenthet ennek felismerése. 2010. október 4-én Magyarország eddigi legnagyobb ipari katasztrófája történt, amikor a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. területén az iszaptározó 10. kazettájának gátja átszakadt. A kiömlő vörösiszap körülbelül 10 km2-es területet öntött el. A katasztrófa következtében tíz ember veszítette életét, százötvenen megsérültek, több száz ház vált lakhatatlanná, és több mint tíz négyzetkilométernyi területet öntött el a vörösiszap.
A téma választás indoklása, aktualitása Napjainkban folyamatosan emelkedő természeti csapások száma igen komoly tervezési, szervezési és végrehajtási feladatokat rónak, az erre szakosodott hivatalos szervezetekre. A manapság bekövetkező katasztrófák során a segítség nyújtás sok esetben elképzelhetetlen a hivatásos és a civil erők összevont segítsége nélkül. A kérdés tehát, hogy fel tudunk-e készülni a veszély helyzetekre, és hogy tudjuk-e optimalizálni a károk, veszteségek mértékét. Nem elég kiváló szervezeteket létrehozni, mert a világon egy állam sem képes egyedül állami forrásokból finanszírozni a katasztrófák felszámolásának ügyét, így Magyarország sem, tehát szükség van más erők bevonására is.
1710
A vörösiszap-katasztrófa az emberek számára világossá tette, hogy kizárólag összefogással és együttműködéssel tudnak kilábalni belőle. Bizonyította, hogy a hivatásos szervek mellett a civil szervezetek, hivatalok, vállalkozások stb. szerepe is jelentős volt. Témám, hogy a civil-és humanitárius szervezetek hogyan és milyen módon járultnak hozzá a katasztrófa következményeinek felszámolásához.
A kutatás célkitűzései Bemutatom milyen intézkedések, megállapodások születtek a hivatásos és a civil szervek között az együttműködés érdekében. Vizsgálom a helyszínre érkező főbb szervezeteket és azok együttműködési rendjét, a közös tevékenység pontjait. Javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy a civil szervezetek eszközrendszere, hogyan és milyen módon vonható be a katasztrófák következményeinek felszámolási folyamatába. Feltárom a civil szervezetek általános felépítését, és a veszélyhelyzetekben való alapvető tevékenységeiket, feladataikat. Értékelem a segítségnyújtás önkéntességre alapuló módszerét, szerepét a katasztrófavédelemben, bemutatom a laikus segítségnyújtók tevékenységének gyakorlati alkalmazását.
A kutatási módszerek Részt vettem a témához kapcsolódó helyi megbeszéléseken, szakmai fórumokon, Konzultáltam katasztrófavédelemmel, foglalkozó szakemberekkel, a mentésben résztvevőkkel, Elemeztem a civil szervezetek és a katasztrófavédelem jelentéseit, tapasztalatait. Tanulmányoztam a témával kapcsolatos fellelhető írott és elektronikus szakirodalmat. Ezek eredményeit analizáltam, majd szintetizáltam a témának megfelelően. Törekedtem arra, hogy a megállapításaimat a gyakorlattal is alátámasszam.
1711
Az alábbi hipotéziseket fogalmaztam meg: Napjaink nagy tömegeket érintő természeti csapásait látva feltételezhetjük, hogy a világ hivatásos katasztrófavédelmi szervezetei és a civil humanitárius szervezetek felkészültek az azokra való reagálásra. Az eredmény és a hatékonyság feltétele a tervszerű zökkenőmentes együttműködés az érintett szervezetek között; A Katasztrófavédelem, a hivatásos és önkéntes tűzoltóságok, a honvédség, a rendőrség valamint a civil-és humanitárius szervezetek azon dolgoztak, hogy a katasztrófában
érintett
emberek
szenvedését
mihamarabb
enyhítsék
és
visszaállítsák eredeti életvitelüket, erre speciális munkamódszereket alkalmaznak, amelyek sok területen átfedik egymást; Feltételezem, hogy a civil szervezetek minden olyan erővel, eszközzel, és képességgel rendelkeznek, amelyek a katasztrófák során alkalmassá teszik a segítség végrehajtásában való közreműködését.
1. A vörös iszap-katasztrófa kialakulása, eseményei Magyarország
eddigi
legnagyobb
ökológiai
következményekkel
járó
ipari
katasztrófája történt, amikor egy magántulajdonban lévő vállalat a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. területén az iszaptározó 10. kazettájának gátja átszakadt. A tározóból elsősorban a vörösiszapot fedő hatalmas mennyiségű iszapos víz folyt ki. A leülepedett, sűrű vörösiszap 96-98 százaléka az első becslések szerint a tározóban maradt. A baleset 2010. október 4-én 12:05 és 12:25 perc között történt a Mal Zrt. Ajkai Timföldgyára 10-es zagytározójának északnyugati sarkánál. A kutatások szerint a gát nem pillanatszerűen szakadt át, hanem 12:05 – 12:25 között folyamatosan. A kiömlő, mintegy 600–700 000 m3-nyi, 7-8 százalék iszaptartalmú lúg, körülbelül 10 km2-es területet öntött el, Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely, Tüskevár, Apácatorna és Kisberzseny települések mélyebben fekvő részeit. Az iszap 3-6 perccel a gátszakadást követően öntötte el a 750 m-re lévő első kolontári lakóházakat, 14 órára átvonult a településen, 13.20-kor érkezett meg Devecserbe.
1712
Somlóvásárhelyen 15 órakor jelent meg (a patak gyakorlatilag fél órával előbb ért oda, mielőtt az elöntések megjelentek- Devecserben és Somlóvásárhelyen már volt egy kis idő a reagálásra) A kiömlő vörösiszap 800 hektárnyi területet öntött el, majd e terület nagysága 1016 hektárra nőtt. A legnagyobb pusztítást a tározóhoz közel található falvakban, Devecseren (lásd: 1. számú ábra) és Kolontáron okozta. Az árhullám helyenként két méter magasra is csapott, illetve torlódott fel. A katasztrófa következtében tíz ember veszítette életét, százötvenen megsérültek, több száz ház vált lakhatatlanná, és több mint tíz négyzetkilométernyi területet öntött el a vörösiszap. Korzikán, 1972-ben 2500 t vörösiszap ömlött a Földközi-tengerbe, Buffalo Creekben 1972-ben 500 000 m-es3, szürke-iszap tározó gátja szakadt át, 125 ember halt meg, Spanyolországban 1998-ban az Aznál-collar bánya baleseténél 5 millió m3 iszap-sár került a folyóba, de hasonló eset még nem történt a hazai timföldgyártás történetében. Ismerjük meg a további eseményeket!
1. sz. ábra: A vörösiszappal elöntött Devecser Készítette: Patik Zoltán, saját képe
1713
1.1. Az eseménysor leírása, az OKF1 honlapján található helyzetjelentések alapján A vörösiszap-katasztrófa megmutatta, hogy a tűzoltók, polgári védelmisek, rendőrök, honvédek, mentők képesek csapatban dolgozni. (lásd: 2. számú ábra) A tűzoltók 8 perc alatt értek a helyszínre és megkezdték az emberek mentését. Riasztották a szükséges erőket, meghatározták az esemény fokozatát, és elindították a teljes alkalmazásba helyezést. Azonnal a helyszínre utazott a belügyminiszter Pintér Sándor és Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság igazgatója, majd 1,5 óra alatt felállt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság irányító törzse a helyszínen, és megkezdte működését a Helyi Védelmi Bizottság. Megkezdték a mentéshez szükséges legfontosabb feladatok végrehajtását, majd a mentést.
2. sz. ábra: A mentésben résztvevő beavatkozó erők Készítette: Glogovcsán Nikola, forrás:2 Az átszakadt tározóból kiömlő vörösiszap Tüskevár, Kolontár, Kisberzseny, Somlóvásárhely, Apácatorna, Devecser és Somlójenő településeket érintette. A helyszínre érkezett szakemberek nagy erőkkel dolgoztak, 18 eszközzel 70 tűzoltó, autókkal és helikopterrel több száz rendőr, 10 eszközzel 100 katona, valamint 11 mentőautó, 2 tömeges baleseti egység, 20 civil, 3 Vegyi Felderítő Csoport egység, műszaki mentő egységek. 1 2
www.okf.hu (2010-04-07) http://www.naplo-online.hu/cimlapon/20101208_naptem (2011-04-06)
1714
Tájékoztatták a lakosságot a kiömlött iszap nehézfém tartalmáról, ami a légutakba és az emésztőrendszerbe kerülve mérgező hatású. Megkérték az embereket, hogy a vörösiszappal érintkezésbe került testfelületeket bő vízzel mossák le, a szembe és szájba került iszap esetén azonnal forduljanak orvoshoz, a szennyezett ruházatot pedig mindenki távolítsa el magáról. A Rendőrségtől kapott információk alapján eddig egy személy életét vesztette, hárman eltűntek, 10 főt szállítottak kórházba, ebből 2 személynek súlyosak a sérülései. 17:00
OSSKI
(Országos
„Fréderic
Joliot-Curie‖
Sugárbiológiai
és
Sugáregészségügyi Kutató Intézet) szakemberei méréseket végeztek a helyszínen, a mérésekből kapott információk alapján azonnal tájékoztatniuk kellett a lakosságot. Az emberi életre és egészségre káros sugárveszély nem állt fenn. A tűzoltók magas nyomású berendezésekkel tisztították a területeket. A mentőerők 80 sérültről szereztek információt, amelyből 54 fő került kórházba, ebből 4 főnek voltak súlyos sérülései, 2fő halott, 25 fő sérült került Budapestre kórházba, a sérültek szállítása folyamatos. Kolontár településen volt a helyzet a legsúlyosabb. 19:15 Az eddig kitelepített lakosság elszállásolására a megyei polgárvédelmi szakemberek
egy
500
fő
befogadására
alkalmas
helyszínt
rendeztek
be.
A
katasztrófavédelem Krízis Intervenciós Teamje 4 fővel a helyszínen dolgozott azon, hogy az érintett lakosság részére megfelelő pszicho-szociális segítséget tudjon nyújtani. 20:30 A beérkezett információk alapján a mentőszolgálat eddig 113 fő sérültet kezelt, ebből 73 főt kórházba kellett szállítani, valamint 40 fő saját felelősségére távozott. A mentési munkálatok alatt 8 fő tűzoltó elsőfokú égési sérüléseket szerzett. Az akut veszélyhelyzet megszűnt, a következő lépésben az eredeti helyzet visszaállítását kellett megkezdeni, illetve kideríteni, hogy kik felelősek a katasztrófáért. A lakosságot megkérték hogy tartózkodjanak a vízzel való érintkezéstől. 21:00 Az eltűnt személyek száma 7 főre emelkedett, egy rendőr is a sérültek között van, őt kórházba kellett szállítani. Az elöntött területek haszonállatai nagy többségében elpusztultak, felhívták a lakosság figyelmét, hogy az elhullott állatokkal való érintkezést lehetőség szerint kerüljék el. 21:30 Az érintett területek ivóvíz ellátása biztonságos, mivel a környéket nem ásott kutak, hanem vezetékek látják el ivóvízzel, a víz fogyasztása tehát megengedett. A sérültek száma 120 főre emelkedett, ebből 44 sérültet a helyszínen láttak el a mentők, 74 sérültet pedig kórházba szállítottak. A helyszínen 6 mentőegység maradt 3-3 Devecseren és Kolontáron. 1715
22:00 A helyszínen segítséget nyújtó beavatkozó állomány, illetve a lakosság részére, a pihenés érdekében a katasztrófavédelem 250 főre fekvőhelyet szállított a kárterületre. A lakosság védelmének ellátásához 250 esővédő ruhát, 500 pár kesztyűt, 500 db védőszemüveget, 300 csizmás védőnadrágot, 500 munkaruhát, 1500 db fáklyát, és 10 világító készletet szállított a katasztrófavédelem. Devecseren a befogadóhely kínálta lehetőséggel 31 fő élt. Az adott nap eseményeiből látható volt, hogy az esemény rendkívüli károkat okozott, és ezzel a mértékkel sem a lakosság, sem a mentőerők nem számoltak. Vizsgáljuk meg, mi az a anyag, ami ezt okozta, és milyen egészség-károsító hatása van! 1.2. A vörös iszap keletkezése, hatása A fokozottan veszélyes hulladékok osztályába tartozik. A környezetvédelmi szakemberek a II. veszélyességi kategóriába sorolták. Magyarországon az évente termelt veszélyes hulladék 25–35 százaléka az alumíniumgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszap, ami a lúgos kémhatása miatt fokozottan veszélyes hulladék. A vörösiszap többféle fémvegyület elegye, a timföld gyártásának mellékterméke. A bauxitból timföldet, majd pedig abból alumíniumot gyártanak. Az alumíniumgyártás során a bauxitot porrá őrlik, majd magas hőmérsékleten és nyomáson erős lúggal reagáltatják, hogy kioldódjanak az alumíniumvegyületek. Az így létrejött aluminátlúgot ülepítéssel és szűréssel szétválasztják a fel nem oldott, nagy vastartalmú a vörösiszaptól. Egy tonna timföld előállításával 1,5-2 tonna vörösiszap keletkezik. A vörösiszapot átmossák, és igyekeznek visszanyerni belőle a lúg jelentős részét, hogy újra felhasználják.3 A maradék vörösiszap azonban erősen lúgos állapotban kerül a tározókba. Magyarországon
az
évente
termelt
veszélyes
hulladék
25–35
százaléka
az
alumíniumgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszap. Az ajkai vörösiszap a Mal Zrt. közleménye szerint 40-45 százalék vas-oxidot tartalmaz, emellett egyéb fémvegyületeket is: 10-15 százalék alumínium-oxidot, 10-15 százalék szilícium-dioxidot, 6-10 százalék kalcium-oxidot, 4-5 százalék titándioxidot és 56 százalék kötött nátront. Ezek az anyagok nem ártalmasak. Ezek mellett lehetnek még benne toxikus fémek is, de ezek talajba kerülő koncentrációja az Országos 3
Vörösiszap-katasztrófa, előzmények, védekezés, helyreállítás. Balatonföldvár, 2011. Március 16-18. Jáger László előadás.
1716
Kirendeltség-vezetők
konferenciája
Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatója szerint a határérték alatt van. A vörösiszap tehát az erős lúgos kémhatása miatt veszélyes. Az iszap pH-ja 13, ami a tömény hypo pHjának tízszerese. A nátrium-hidroxiddal ki nem oldott, maradék szilárd anyag erősen lúgos marad, a pH-ja általában 10–11 közötti, a 12-t csak néhány esetben éri el. Ha a pH érték ennél nagyobb, akkor egyértelmű, hogy a vörösiszapot nem mosták át a szokásoknak megfelelően, a nátrium-hidroxid visszanyerése és hasznosítása érdekében. Eredeti nedvességtartalma 40–45 százalék ebben az állapotában még szivattyúzható, így engedik ki a tározó részmedencéibe. Víztartalmát még hosszú ideig nem veszíti el, emiatt a plasztikussági határ közeli vagy a feletti állapotban van. Folyósódásra hajlamos, és a meggyengült gátszakaszokon csuszamlások vagy rogyások esetén az esővízzel feldúsított zagy akár nagyobb távolságra is kifolyhat a tározótérből. 1.3. Előállítása Az alumíniumgyártás első lépése a timföld (Al2O3) előállítása. Erre a Bayer-féle finomítást alkalmazzák. Ennek lényege, hogy a bauxitban lévő alumíniumásványok alumínium tartalma lúgokban kioldódik, míg a többi fém túlnyomó többségének oxidja nem oldható. Ezt a kioldást forró, tömény NaOH oldatban végzik. után szűrik az oldatot, a vízben oldhatatlan szilárd maradék a vörösiszap. A vörösiszap elsősorban vízben oldhatatlan Fe2O3-ot, TiO2-ot, szilikátokat és Al2O3 maradékot tartalmaz. Nevét a színéről kapta, a vörösiszap a benne lévő Fe2O3 miatt vörös színű. Mivel a vörösiszapban a szűrés után is marad nedvességnyom, és így NaOH is marad a leszűrt szilárd anyag mellett, ezért a nedves vörösiszap pH-ja erősen lúgos. Tárolás előtt a vörösiszap lúgtartalmát kimossák, visszanyerik vagy az iszapon levő folyadékfázist az előírásoknak megfelelő pH értékig semlegesíteni lehet. A tiszta ([Al(OH)]4−-tartalmú) szűrletet lehűtik, kicsapják az Al(OH)3-ot majd ezt hevítve nyerik az Al2O3-ot, a timföldet. Az Al2O3-ból (Hall-Héroult-eljárás) elektrolízissel állítják elő az alumíniumot. A tiszta alumínium mellett nagy mennyiségben CO2 is keletkezik, mivel szén elektródok alkalmazásával hajtják végre az elektrolízist. (lásd: 3. sz. árba)
1717
1.4. A Bayer-féle körfolyamat Az bauxitot, az alumínium legfontosabb ércét, 1821-ben fedezte fel Louis-Alexandre Berthier francia kémikus. A Bayer-eljárást Karl Joseph Bayer találta fel, ami azt jelentette, hogy a bauxitot nátronlúggal tárja fel. 1892-ben szabadalmaztatta, ezzel elősegítette az ipari termelés lehetőségét. Jelenleg a világ a timföldtermelésének 90 százalékát a Bayer-ről elnevezett módszer alkalmazásával állítják elő. A Bayer-eljárás során a felhasznált lúgot a takarékosabb műveletvégzés érdekében körfolyamat-szerűen használják fel:
3. sz. ábra: A vörösiszap előállítása Készítette: Az ELTE Kémiai Intézete, forrás:4 1. Bauxit törése, aprítása 2. Beállítás 3. Kovasavtalanítás 4. Feltárás 5. Vörösiszap elválasztása 4
http://vorosiszapkarosultak.info/vorosiszap-informaciok/elte-kemiai-intezet-kislexikonja-a-voeroesiszapkatasztrofaval-kapcsolatos-fo (2011-03-27)
1718
6. Kikeverés 7. Kalcinálás5 Az alumíniumgyártás során alkalmazott Bayer-eljárás azon alapul, hogy a bauxitércben lévő alumínium-oxid hidrátok lúgoldatokban, oldhatósága a hőmérséklet és a lúgkoncentráció függvényében nagymértékben változik. Az eljárás részfolyamata a feltárás, amelynek lényege, hogy a megőrölt bauxitból katalizátor jelenlétében, nátronlúggal, magas hőfokon kioldják annak alumíniumtartalmát, majd a lehűtött, ülepített oldatból a kikeverés folyamatában alumínium-hidroxidot kristályosítanak, és bepárlással marónátront nyernek vissza.6 (lásd: 4. sz. ábra) A bauxitércből visszamaradó egyéb ásványok elegye erősen lúggal szennyezett veszélyes hulladék, ez a vörösiszap.
5 6
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bayer-elj%C3%A1r%C3%A1s (2011-03-28) http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6r%C3%B6siszap (2011-03-28)
1719
4. sz. ábra: A Bayer-eljárás folyamatábrája Készítette: Szalax, forrás7 1.5. A Mal technológia váltása Magyarországon az alumínium előállításához a nedves technológiát alkalmazták. Ezzel a technológiai folyamattal gyártott alumínium melléktermékeként keletkező 7
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Bayer_eljaras.jpg&filetimestamp=20080808060553 (2011-10-18)
1720
vörösiszap 70%-ban nedvesség és mindössze 15%-ban szárazanyag tartalmú. A melléktermékként keletkező vörösiszap nagy nedvesség tartalma miatt lehetett a katasztrófa egyik okozója. A timföldgyárnak az 1942-től használt nedves technológiáról száraz tárolásra való átállásra a szakértők szerint 6-8 hónapra lett volna szüksége. A Mal a nedves technológia használatára 2011. február 11-ig kapott engedélyt, az új környezethasználati engedélyt csak a technológiaváltás után kaphatta meg. A 2010-es év végéig ki kellett dolgoznia a száraztechnológia-váltásra vonatkozó terveit, és az új technológiát mihamarabb bevezetni. Az új technológia bevezetésének feltételeit 2010. októberében megvizsgálták, majd megkezdték azok kialakítását. Novemberben megrendelték a száraz technológiához szükséges szűrőberendezéseket, amik 2011. február közepéig meg is érkeztek.8 2011. Február 28.-án a tervek szerint a timföldgyár megkezdte az addig használt nedves technológiáról való átállást a száraz tárolásra, amelyben már nem keletkezik folyékony zagy. A gyárban levágták és behegesztették a folyékony iszap kivezetésére használt csöveket, ezzel megakadályozva az esetleges visszaállást a régi technológiára. A technológiaváltás első szakaszában, egy 1100 négyzetméteres helységben egy nyomószűrő üzemel, amin az áthaladó vörösiszapot gipsszel semlegesítik. Második lépésben a szűrést egy kamrás nyomószűrővel hajtják végre, ezt követően teherautókkal szállítják el a melléktermékként keletkező földnedves anyagot a tározókba. A harmadik lépésben nyomószűrő beszerelését követően, már a gipsszel való semlegesítés is elhagyhatóvá válik. Az új technológia melléktermékét a Mal egyrészt ideiglenesen az üzem területén tárolja, majd pedig teherautókkal elszállíttatja a 10-es kazettába. A tározókba kerülő anyag az eddigi mindössze 15 százalékkal ellentétben, 55 százalékban szárazanyag tartalmú lesz. A Mal-nak a váltás 550 millió forintjába került, de a termelést nem kellett szüneteltetnie.9 Több országban is használják már a száraz technológiát, aminek során kevesebb vörösiszap termelődik, és a nedvességtartamát 25 százalékra lehet csökkenteni, az iszapos víz lúgossága, pedig 13pH-ról 10 pH alá csökken. A szárazanyagtartalom megnövelésével az iszap kisebb helyet foglal, valamint kisebbek a környezeti kockázatai is. A nedves technológiában, az iszaptározókba kerülő vörösiszap nedvességtartalma 70 százalékos. A MAL Zrt. katasztrófa utáni feladatai közé tartozott a IX. és X. számú tározóinak vizsgálata, tervezése, új befogadó tározó kiépítése.
8 9
http://index.hu/belfold/2011/02/28/techonologiat_valtott_a_mal_zrt./ (2011-10-25) http://www.naplo-online.hu/iszapkatasztrofa/20110228_mal_technologiavaltas (2011-10-23)
1721
Elemezve a dokumentumokat, megállapítható, hogy 2011. május 30-ig az alábbi feladatok végrehajtása történt meg: az előmunkálatok keretében a gátszakadás modellezése, a teljes terület geodéziai felmérése, a kazetták állapotvizsgálata; a lokalizációs töltés vizsgálata során stabilizált út kiépítése, savazó rendszer kiépítése, elöntött területekről a bontási törmelék elszállítása; a X. kazetta vizsgálata során a sérült kazetta vizsgálata, helyreállításának tervezése, szervizút kiépítése, csapadék és csurgalékvíz- kezelő műtárgyak tervezése, kivitelezése; a IX. kazetta állapotvizsgálata, javítása; a X/a kazettánál állapotvizsgálat, szondázás, altalaj vizsgálata, tervezés, feladatok végrehajtása (bélelés, megtámasztás), monitoring rendszer felülvizsgálata, bővítése.10 A jövőben a katasztrófák elkerülése érdekében illetve azok bekövetkezése utáni gyors segítségnyújtás érdekében, gyáraknak meg kellene határozni, hogy a gyártási folyamat milyen veszélyekkel jár. Minden veszélyes üzemnek meg kellene alkotnia egy védelmi tervet, illetve egy vészforgatókönyvet, amiknek tartalmaznia kellene hogy katasztrófa bekövetkezése esetén mely védelmi szerveket kell értesíteni, milyen eszközökre, anyagokra lenne szükség a gyors beavatkozáshoz. Ebben a fejezetben ismertettem a vörösiszap-katasztrófát, a katasztrófa okozta károkat, az azonnali mentésben résztvevő szerveket. Bemutattam a vörösiszapot, valamint a vörösiszap előállításának folyamatát, és a Mal Zrt. Technológia-váltását. Megállapítható, hogy a katasztrófa bekövetkezése után a helyszínre érkező első mentőerők rögtön elkezdték a mentést, valamint azonnali szakszerű segítséget tudtak nyújtani a
10
http://vedelem.hu/index.php?pageid=hirek_reszletek&hirazon=994 (2011-10-24)
1722
bajbajutottaknak. A katasztrófa bekövetkezésében jelentős szerepet játszott a Mal Zrt. felelőtlensége, hiszen a zagytározókat nem ellenőrizték és felügyelték megfelelően, valamint az esetleges vészhelyzet bekövetkezésére nem voltak megfelelően felkészültek, nem rendelkeztek semmiféle vészforgatókönyvvel.
5. sz. ábra: Devecseren segédkező katonák Készítette: Patik Zoltán, saját képe
2. Hazai humanitárius- és civil szervezetek A vörösiszap-katasztrófa károkozásának felszámolásában, a következményeinek helyreállításában, valamint a lakosság gyors és szakszerű ellátásában, a hivatásos szervek mellett
(pl:
Országos
Katasztrófavédelem,
1723
Magyar
Honvédség,
Rendőrség,
Mentőszolgálat) nagy szerepet játszott a hazai humanitárius és civil szervezetek, és az általuk toborzott önkéntesek részvétele. 2.1. A civil szervezetekről általában Mindennapi életünk elképzelhetetlen lenne civil szervezetek nélkül. Persze nem csak arról van szó, hogy az utcákon, újságokban, hirdetésekben lépten-nyomon az adónk 1%-át kérő felhívásokkal találkozunk. Ha jobban megnézzük, alapítványok segítik a gyermekek iskoláját, a kórházak életmentő műszereinek beszerzését, egyesületek védik kedvenc állataink
életét,
szerveznek
közös
túrákat,
nyugdíjas
klubbot,
táborokat
a
szenvedélybetegek számára, vagy éppen önkéntesek építik a község járdáját, viszik a gyógyszert a rászorulóknak. A civil szervezetek kulcsszerepet játszanak a települések fejlesztésében, jó eredményt tudnak elérni olyan szociális, egészségügyi és környezetvédelemmel kapcsolatos területeken, amelyeket a kormányzati szektor tevékenységei nem fednek le teljes mértékben. Lehet neves intézmény, vagy egyszerűen a község barátainak köre. Szervezeti formájukhoz hasonlóan tevékenységük is szerteágazó. A civil szervezetek alatt értjük az időnként a civil társadalom képviseletében fellépő szervezeteket, máskor pedig csupán az önkéntes alapon működő szervezeteket.
2.2. Non-profit szervezetek helyzete Magyarországon a bíróságok több mint 47 ezer civil non-profit szervezetet tartanak nyilván. E szektor összbevétele 2002-ben elérte a 600 milliárd forintot, amelyeknek közel 30%-a költségvetési eredetű forrás. Ez a költségvetési eredetű bevétel azonban nem csak a szó klasszikus értelmében vett civil szervezetek támogatását szolgálja, hisz ennek 40%-a a szektor 5,4%-át jelentő - állami szervek és önkormányzatok által alapított közalapítványokhoz, közhasznú társaságokhoz és köztestületekhez kerül. A civil szervezetek állami, önkormányzati eredetű bevételekhez a közfeladatok ellátása átvállalásához kötődő normatív támogatások, pályázati támogatások és egyedi elbírálású támogatási keretek útján, valamint a személyi jövedelemadó 1%-ok felajánlása során jutnak. Ezek a források elsősorban programok és konkrét tevékenységek támogatását teszik lehetővé.
1724
2.3. A civil szervezetek legfontosabb jellemzői11 A civil szervezetek különböző féle céllal szerveződnek, különböző a szervezetük, de vannak alapvetően közös vonásaik. Ezek a következőek.
-
az intézményesültség
-
a függetlenség
-
a profitszétosztás tilalma
-
az önkormányzatiság és
-
az önkéntesség.
A hivatalos meghatározás szerint: civil szervezetek a 2003. évi L. törvény 14. §-a alapján az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján alapított, jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezetek, szövetségek – a pártok, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, biztosító egyesületek és egyházak kivételével - valamint az 1959. évi IV. törvény alapján létrejött jogi személyiséggel rendelkező alapítványok (a közalapítványok kivételével)12 2.4. Civil társadalom és a non-profit szektor fogalma, jellemzői13 Civil társadalom az állampolgári kezdeményezések, szerveződések, mozgalmak együttese. A rendszerváltást követően jelentős szerepet vállaltak a lakosság szervezésében, segítésében. Légyegük a profitorientált tevékenység elvetése.
A non-profit szektor szervezeteinek jellemzői: céljuk nem a profitszerzés és annak elosztása (profitjukat nem oszthatják fel); a kormányzati szektortól szervezetileg elkülönültek, nem költségvetési szervek; 11
http://www.szmm.gov.hu/civil_tananyag/tananyag/civil_program/docs/breiner_tanulmany.pdf (2011-1022) 12 Kelemen: A civil szektor Magyarországon –In: 2005. Kovách: A civil szervezetek és a területfejlesztési politika 3. old. 13 http://www.szmm.gov.hu/civil_tananyag/tananyag/civil_program/docs/breiner_tanulmany.pdf (2011-1022)
1725
önálló jogi személyiséggel rendelkeznek; önkéntességi, öntevékenységi, jótékonysági alapon működnek; közjót szolgálják és nem követnek pártpolitikai célokat. A non-profit szektor típusai az egyesület, a köztestület, az alapítvány, a közalapítvány és a közhasznú társaság. Céljaikat tekintve is vannak közös vonásaik. (lásd 6. sz. ábra)
6. sz. ábra: A non-profit szervezetek típusai Készítette: Tóth Renáta 2.5. A civil szektor és a civil társadalom A civil szektor tágabb jelentéssel bír, amely alatt a non-profit és más nemkormányzati szervezeteket értjük, intézményi formájuktól függetlenül. Idetartozó fogalom még a civil társadalom, amely a három közül a legtágabb jelentésű. A civil szektor tagjain kívül a társadalom valamennyi tagját ideértjük, akik bármilyen közösségi tevékenységben részt vesznek, önszerveződő módon, állami, politikai tevékenységtől független, autonóm, intézményesült vagy nem formális szervezeteket hoznak létre, és többnyire önkéntes munkával működtetik azokat. Legfontosabb feladata a közszféra és a magánszféra közötti közvetítés. A civil szektor társadalmi szerepe nem vitatható.14
14
http://www.szmm.gov.hu/civil_tananyag/tananyag/civil_program/docs/breiner_tanulmany.pdf (2011-1022)
1726
A civil szféra különböző elnevezései ugyan más-más sajátosságot emelnek ki, de mindezek együttesen határozzák meg a szektor jelentőségét, társadalmi szerepét: -
civil
szervezetek:
az
állampolgári
kezdeményezések
fontosságát
hangsúlyozza; -
non-profit szervezetek: társadalmi, illetve a társadalom csoportjainak közös szükségletei kielégítésére létrejövő autonóm szervezetek profitszerzési cél nélküliségét hangsúlyozza.
-
nem-kormányzati szervezet - NGO (non-governmental organization), az államtól és a politikától való elhatárolódást emeli ki, a nemzetközi gyakorlatban használatos;
-
civil társadalom: a társadalmi önszerveződések, az önkéntesség, a társadalmi-közösségi kezdeményezések jelentőségét emeli ki;
-
civil szektor: a civil szervezetek, szerveződések önálló szektorként való megjelenését hangsúlyozza.15
Civil szervezetek társadalmi szerepe Egy társadalom demokratikus működésének elemzésekor mindig fontos szempont a civil társadalom, a civil szervezetek, a különböző állampolgári kezdeményezések szerepének, működésének vizsgálata. A demokrácia működésének egyik fontos dimenziója, hogy az állampolgárok milyen módon, milyen szervezeteken keresztül képesek kielégíteni azon igényeiket, melyekkel sem a kormány, sem az üzleti élet intézményei nem foglalkoznak, vagyis milyen fejlett a részvételi demokrácia. Ezek az igények sokszor olyan feladatokat jelentenek, melyeket a harmadik
szektor hatékonyabban tud
ellátni, gyakran pedig
olyanok, melyek
természetüktől fogva a civil társadalom tevékenységi körébe tartoznak. Sokszor együttműködnek ezek a szervezetek a kormányzati intézményekkel, más esetekben, pedig éppen ellenkezőleg, az a feladatuk, hogy figyeljék, kritizálják azok tevékenységét az állampolgárok érdekében. Magyarországon – akárcsak a régió többi országában – a rendszerváltás után ugrásszerűen megnőtt a civil társadalom szerepe. A bejegyzett közel 70 ezer civil szervezet jelentősége felértékelődött. A civil szervezetek nagyon fontos, olyan jellegű feladatokat látnak el, melyeket a kormányzat nem tud elvégezni. Hosszú távon a 15
http://www.szmm.gov.hu/civil_tananyag/tananyag/civil_program/docs/breiner_tanulmany.pdf (2011-1023)
1727
szektorok együttműködése vezethet el a mindenki számára kielégítő társadalmi működéshez. Ehhez azonban elengedhetetlen a civil szervezetek megerősödése, kapacitásuk növelése, szakemberek képzése és együttműködések kialakítása. Ezeket a célokat szem előtt tartva alakulnak ki az állam, a közigazgatás és a civil szervezetek együttműködését segítő programok. A civil szervezet kifejezés szinonimái A civil szervezetek szinonimájaként használatos a non-profit szervezetek kifejezés, amely „azon társadalmi és gazdasági szervezeteket jelenti, amelyek nem államiak, nem profitorientáltak, és amelyeket bizonyos fokú intézményesültség, önkéntesség és a közjó szolgálata jellemez,…‖16 Hasonló értelemben használt a nem-kormányzati NGO (nongovernmental organization) kifejezés is.
2.6. Civil szervezetek formái és tevékenységei17 A szektor intézményei az alábbiak: -alapítványok, -közalapítványok, - egyesületek, - szövetségek, - gazdasági és szakmai érdekképviseletek, - köztestületek, - klubok, körök, önsegélyző csoportok, - tömegszervezetek, - közhasznú társaságok. A szervezetek formai gazdagsághoz a tevékenységi területek legalább ekkora változatossága társul. Működési területeik - többek között - a nemzetközi kapcsolatoktól kezdve a jogvédelmen és a polgárvédelmen keresztül a már hagyományosnak számító szabadidős és sport, illetve oktatási, kulturális, szociális területekig terjedtek. 2005-ben az alapítványok 60%-a három: az oktatási (32%) a szociális (15%) és a kulturális (13%)
16
2003. Baranyi és társai: Mit érdemes tudni?, 11. old. http://www.szmm.gov.hu/civil_tananyag/tananyag/civil_program/docs/breiner_tanulmany.pdf (2011-1022) 17
1728
területeken tevékenykedett. A társas civil szervezetek 26%-a szabadidős, 18%-a pedig a sport területén dolgozott. A következő legnépesebb csoportot az érdekképviseletek jelentették.18
A tevékenységek csoportosítása A civil szervezetek tevékenységeinek csoportosítására több rendezési elv is született. Az egyik ilyen nemzetközileg elfogadott felosztás a Non-profit Szervezetek Nemzetközi Osztályozási Rendszere (ICNPO), a másik általánosan használt rendszerezés a civil szervezetek domináns tevékenységeit, illetve elsődleges funkcióikat veszi alapul. Érdemes megemlíteni egy harmadik elvet is, amelyben talán jobban kifejeződnek a civil szervezetek mai szerepei. Ez a tipizálás funkcionális megközelítésben öt dimenzió mentén 7 szervezettípust határoz meg, egy teljesen új szempontú, az eddigieknél komplexebb osztályozási rendszer felállításával. 19 2.7. A civil szféra szerepe, feladatai és jelentősége A hagyományos meghatározás szerint a gazdaság két szektorból áll: a piaci és az állami szektorból. Napjainkban azonban már háromszektorú gazdaságról beszélünk, ahol a korábbi két szektor közé ékelődve helyet követel magának egy harmadik szektor, a civil szféra. A másik két szektortól elsősorban 1. a profitszétosztás tilalma 2. a működési autonómia és 3. az intézményesültség különbözteti meg. A lehatárolást jelentő három legfontosabb kritérium már sokat megmutat a szektor szerepéből. Legszembetűnőbb talán az a kiegyensúlyozó szerep, amelyet a másik két szektor között betölt, s nem is annyira gazdasági, mint inkább társadalmi szereplőként. Bár az egyes szervezetek tevékenységeikkel általában egy adott csoport hétköznapi igényeit szolgálják ki, összességükben mégis jelentős társadalmi-gazdasági funkciót töltenek be.20 (lásd: 7. sz. ábra)
18
2007. KSH. A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2005-ben; - In: Statisztikai tükör 2007/15. http://www.szmm.gov.hu/civil_tananyag/tananyag/civil_program/docs/breiner_tanulmany.pdf (2011-1018) 20 http://www.szmm.gov.hu/civil_tananyag/tananyag/civil_program/docs/breiner_tanulmany.pdf (2011-1023) 19
1729
7. sz. ábra: A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkában Készítette: nincs megnevezve, forrás:21 A civil szektor szerepei és funkciói A civil szektor szerepét elemezve megállapítható, hogy több területen mozognak. Főbb szerepeik a következő: -
a közszféra és a magánszféra közötti közvetítés,
-
a társadalmi kontroll biztosítása,
-
társadalmi, szakmai csoportosulások érdekképviselete,
-
a társadalom önszerveződési igényeinek kielégítése, a közjó szolgálata.
Kuti Éva22 a fenti szerepek részletesebb kifejtését adja, amely szerint az több szerep és funkció különböztethető meg. Társadalmi jellegű szerepek és funkciók
21
http://www.segelyszervezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1092&Itemid=291&lang= hu (2011-10-23) 22 Kuti: Hívjuk talán nonprofitnak. Budapest : Nonprofit Kutatócsoport, 1998 93. old. ISBN 963 8139 02 1
1730
A civil szervezetek, mint a civil társadalom intézményei – Jogrendszer által intézményesített civil kezdeményezések és szerveződések változatos formái, amelyek közvetítő szerepet töltenek be az állam és polgárai között, ami által fontos társadalmi feladatot látnak el: -
társadalmi szükségletek kielégítésének eszközei, kezelői;
-
állampolgári viselkedésre ösztönöznek,
-
védelmezik az állampolgárok nyelvi, kulturális, etnikai identitástudatát,
-
szolgáltatásai alternatívát jelentenek az állami közfeladat ellátása mellett,
-
kontroll mechanizmusokat hoznak létre. 23
Ebben a fejezetben jellemeztem a civil szervezeteket, a civil szervezetek működését, feladatkörét, formáit és tevékenységét. Ennek kapcsán megállapítottam, hogy a civil szervezetek
célja
a
profitszerzés
nélküli
öntevékenységi,
jótékonysági
alapú
segítségnyújtás. Anyagi forrásaikhoz a civil szervezetek állami, önkormányzati eredetű bevételekhez, normatív támogatások, pályázati támogatások, egyedi elbírálású támogatások útján, valamint a személyi jövedelemadó 1%-ok felajánlása során jutnak. Részleteztem a civil
szféra szerepét és jelentősségét a társadalomban. Ennek kapcsán megállapítható, hogy a civil szféra az állampolgári kezdeményezések, szerveződések, mozgalmak együttese, lényegük a profitorientált tevékenységek elvetése.
3. A civil szervezetek részvétele a vörösiszap- katasztrófa következményeinek felszámolásában A vörösiszap- katasztrófa következményeinek felszámolásában több civil-és humanitárius szervezet vett részt pl: Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Magyar Ökumenikus
Segélyszervezet,
Magyar
Máltai
Szeretetszolgálat,
Református
Szeretetszolgálat, Magyar Karitász. Munkájukat egy általam választott szervezetnek a tevékenységén keresztül érzékeltetem. Ez a civil szervezet a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet.
23
http://www.szmm.gov.hu/civil_tananyag/tananyag/civil_program/docs/breiner_tanulmany.pdf 4. oldal (2011-10-22)
1731
3.1. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Az 1991-ben alakult Magyar Ökumenikus Segélyszervezet ma Magyarország egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert segélyszervezete (kiemelkedően közhasznú szervezet). Alapítói a Magyarországi Református Egyház négy egyházkerülete, a Magyarországi Evangélikus Egyház három egyházkerülete, valamint a metodista, unitárius és ortodox egyházak. Munkájára a pártatlanság, függetlenség és semlegesség, a nemzetközi humanitárius és fejlesztési elvekhez való ragaszkodás a jellemző. Missziós tevékenységet nem végez. Jól példázza ezt az a működési alapelv, amelyet Segélyszervezetünk magáénak vall. Szükséghelyzetekben nemre, nemzetiségre, vallásra és világnézetre való tekintet nélkül kíván segítséget nyújtani. További célja, hogy kivizsgálja a szükséghelyzetet teremtő okokat és közreműködjön azok mielőbbi felszámolásában.24 Vizsgáljuk meg a tevékenységét. Hazai szociális és fejlesztő tevékenység 1992. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit a Segélyszervezet első magyarországi szociális intézménye Budapest XIII. kerületében. Az intézmény elsődleges célcsoportjai közé azok az egyének és családok tartoztak, akik a rendszerváltás következtében munkájukat és lakhatásukat vesztették, s ezáltal mindennapi megélhetésük került veszélybe. A Központ által nyújtott szolgáltatások között megtalálhatók voltak a természetbeni segítségnyújtás különböző formái (szociális konyha működtetése, ruha- és élelmiszerosztás,
stb.), illetve
a
személyre
szabott
szociális
munka,
valamint
munkaközvetítés alaptevékenységei is. Az első budapesti szociális intézményt rövid időn belül 2 másik kelet-magyarországi központ megnyitása követte (Miskolcon és Debrecenben), melyek a fővárosi központhoz hasonló szolgáltatásokat nyújtottak az adott városokban. 1996-ban a Segélyszervezet figyelmének középpontjába a hátrányos helyzetű családok és gyermekek kerültek. 1996-ban kezdte meg működését Budapest XXIII. kerületében, Soroksáron a Segélyszervezet Családsegítő szolgálata, mely 1998-tól a családsegítés mellett a Gyermekjóléti szolgálat feladatkörét is felvállalta. 1998 egy másik
24
http://www.segelyszervezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=49&Itemid=71&lang=hu (2011-10-19)
1732
területen is fontos dátum a szervezet életében, hiszen ekkor nyílt meg – az országban az elsők között - a Segélyszervezet első családok átmeneti otthona Miskolcon. Az ezredforduló után a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet hazai szociális munkája mind területileg, mind pedig szakmailag ugrásszerű fejlődésnek indult: Új központok nyitották meg kapuikat az ország több területén, illetve új, modell értékű programok kezdték meg működésüket, mint pl. a szenvedélybetegségek kezelésével, megelőzésével kapcsolatos „Tűcsere és methadon‖ programok. 3.2. Segítségnyújtás A Segélyszervezet munkatársai még a katasztrófa napján a helyszínre vonultak, hogy a kitelepített lakosok szükségleteit felmérjék, és azonnali gyorssegélyben részesítsék, amire egy 5 millió forintos gyorssegélykeretet nyitott meg az iszapömlés következtében károsult családok megsegítésére. A Devecseren segédkező munkatársak megkezdték az ideiglenes szállásokra telepített családok ellátását élelmiszerrel (pl: konzervek, tej, kenyér, szalámi stb.) valamint higiénés eszközökkel. Október 9-én újabb gátszakadásra lehetett számítani, ezért Kolontár község teljes lakosságát kitelepítették, és a családokat az ajkai sportcsarnokban helyezték el. A Segélyszervezet munkatársai 100 női, és 100 férfitisztálkodási csomagot osztottak ki személyesen a Kolontárról kitelepített családok részére az Ajkai Sportcsarnoknál. A tisztálkodási csomagok összeállításában és kiosztásában az ajkai evangélikus gyülekezet önkéntesei is részt vettek. Az egységcsomagok wc-papírt, papír zsebkendőt, tusfürdőt, sampont, fogkefét, fogkrémet, kézfertőtlenítőt, borotvát és borotvahabot tartalmaztak. A szervezet a kisgyermekes családok részére különleges csomagot állított össze, ami többek között tartalmazott pelenkát, babaszappant, bébiételt, és törlőkendőt. A segélycsomagok kiosztása mellett a munkatársak felmérték a károkat, hogy a továbbiakban megfelelően segítséget tudjanak nyújtani az ingóságok pótlásában, és az ingatlanok helyrehozatalában. Az Ökumenikus Segélyszervezet 2010. október 21-én együttműködési megállapodást kötött Kolontár község önkormányzatával, mely kiterjedt a településen tervezett humanitárius és helyreállítási projektek egyeztetésére, az információk átadására, továbbá a településre érkező civil szervezeti segítségnyújtás koordinálására. A megegyezés értelmében a Segélyszervezet területi irodát nyitott Kolontáron, melynek feladata a humanitárius és fejlesztési munka helyszíni irányítása, a felmérések 1733
végrehajtása, a segélyszállítmányok kiosztása, a helyszínen dolgozó szervezetekkel történő koordináció, valamint a hosszú távú rehabilitációs és fejlesztési projektek kidolgozása, megvalósítása volt. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Kolontár Község Önkormányzatának felkérésére közreműködött az önkormányzathoz beérkezett természetbeni adományok nyilvántartásában, kiosztásában.25 3.3. Adománygyűjtés Az Ökumenikus Segélyszervezet a katasztrófa után adománygyűjtésbe kezdett, országos felhívással fordult a lakossághoz, hogy támogassák humanitárius munkájukat, felhívással fordul a cégekhez, hogy nagyobb felajánlásokkal támogassák a bajbajutottakat. A Segélyszervezet létrehozott egy számlaszámot, ahol on-line lehetett adományozni, valamint egy telefonszámot, amin az adományozók kérhettek csekket a vörösiszap miatt kitelepített családok támogatásához. A felhívásukra rengeteg segély, felajánlás és adomány érkezett. A Segélyszervezet, a károsultakat segítő tárgyi adományokon túl nagy hangsúlyt fektetett a károsultakkal való személyes kapcsolattartásra, az egyéni segítőbeszélgetésekre. A helyszínen tartózkodó munkatársak folyamatosan nyomon követték a kitelepítettek mindennapjait és a felmerülő szükségletek, valamint a szerzett tapasztalatok alapján alakították ki a segélyszervezet rövid-, közép- és hosszú távú segélyezési programját. A katasztrófát szenvedett térség települései közül az Ökumenikus Segélyszervezet Kolontár község teljes körű segélyezését vállalata fel. Ez a magánszemélyeknek és a közösségnek való segítségnyújtás olyan formáit, területeit foglalja magában, amelyek nem részei az állami kártalanításnak.26 Rendkívüli gyorsasággal, már a katasztrófa másnapján 10 ezer tusfürdőt ajánlott fel és szállított ki a Weleda Magyarország a Segélyszervezeten keresztül, a kárterületen dolgozó munkaerők megsegítésére. A felajánlott higiénés eszközök és élelmiszer segélyszállítmányok után, a takarításhoz nélkülözhetetlen eszközöket pl: lapátot, vödröt, gumikesztyűt, gumicsizmát, felmosórongyot stb.. osztottak ki a Segélyszervezet dolgozói az iszapkárosult lakosságnak (lásd: 8. sz. ábra). A takarításhoz szükséges eszközök
25 26
http://issuu.com/segelyszervezet/docs/okumenikus_vorosiszap/1 (2011-10-24) http://issuu.com/segelyszervezet/docs/okumenikus_vorosiszap/1 (2011-10-24)
1734
költségeit, az első adományozó cég, a British American Tobacco 600 ezer forintos támogatása fedezte.
8. sz. ábra: A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa Kolontáron Készítette: nincs megnevezve, forrás:27 A kárelhárítási munkálatok közben jelentkező egészségügyi kockázatot figyelembe véve a GlaxoSmithKline Kft. felajánlásával az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai 90 ezer darab, 30 millió forint értékű speciális, egyszer használatos négyrétegű szájmaszkot osztottak szét a településen maradt, illetve a településre visszatérő kolontári lakosok számára. A maszkok virucoat technológiával ellátottak, funkciójuk hogy megvédjék viselőjüket a levegőben terjedő vírusrészecskéktől. Az Ökumenikus Segélyszervezet 2010. november közepén hathetes adománygyűjtési akciót indított a Szerencsejáték Zrt.-vel együttműködve. Ennek keretében az ország száz nagyobb lottózójában helyezett el pénzadománygyűjtő perselyt a Segélyszervezet. Az akció december 10-én ért véget, ekkor a Segélyszervezet munkatársai összesítették az összegyűlt pénzadományokat, aminek végeredményeként a vörösiszap okozta károk 27
http://www.segelyszervezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1095%3Aegymilliosgyorssegely-devecserre&catid=143%3Avoeroesiszap&Itemid=291&lang=hu (2011-10-22)
1735
enyhítésére 728 ezer forint gyűlt össze. A befolyt összegen felül a Szerencsejáték Zrt. dolgozói között szervezett tárgyi- és pénzadománygyűjtéssel valamint további 10 millió forint gyorssegéllyel támogatta az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját.28 A Sága Foods feldolgozott pulykahúsból készült élelmiszerrel segítette a vörösiszap által elöntött települések lakóit. A magyar húspiac egyik meghatározó szereplője a Magyar Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül annyi Füstli virslit és különböző felvágottat juttatott a helyszínre, amely mintegy 17 000 ember egyszeri étkezéséhez volt elegendő. 29 A Sága ezen felül belső adománygyűjtésbe kezdett, azokból a használati cikkekből, amikre a károsultaknak leginkább szüksége lehet, ezeket a cég később szintén eljuttatta a vörösiszap károsultak részére. Az Ökumenikus Segélyszervezet koordinálta, szervezte, a kárelhárítási munkálatok kezdeti szakaszában nagy létszámban a helyszínre érkező, a területek megtisztításában segédkezni kívánó önkéntes csoportok munkáját. A munkálatokhoz szükséges védőruhákat és felszereléseket adományozói felajánlásoknak köszönhetően a Segélyszervezet biztosította az önkénteseknek. A szervezet több alkalommal részt vett az önkéntes segítők élelmezésében is. Megkezdte együttműködését a Nagyvázsonyi önkormányzattal. A település biztosította a helyiséget a Segélyszervezet kezdeti koordinációjához, önkénteseik részt vettek a helyreállítási munkálatokban, a település polgármestere gépkocsit ajánlott fel a Segélyszervezetnek, valamint lakossági adománygyűjtést szervezett, aminek hatására 3 mikrobusznyi segélyszállítmány továbbítottak az iszapkatasztrófa károsultjainak részére. 2011. március 23-án vehette át a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálattól a 33 vörösiszap károsult kolontári család az ingóságpótlásra használható 2 millió forint értékű utalványt. A támogatás a Nemzeti Segélyvonal számának hívásával összegyűlt, és a Nemzeti Összefogás Alapítvány gyűjtése során befolyt összegből származott. A 2 millió forintos utalvány beváltható a Segélyszervezettel szerződést kötött helyi és környékbeli vállalkozók üzleteiben, bútorra, építőanyagra, háztartási készülékekre, kertészeti felszerelésekre, valamint számítástechnikai eszközökre.
28
http://www.segelyszervezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1182%3Alottozokbangyjtoett-adomanyt-voeroesiszap-karosultak-szamara-az-oekumenikussegelyszervezet&catid=143%3Avoeroesiszap&Itemid=291&lang=hu (2011-10-19) 29 http://www.segelyszervezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1107%3Aelelmiszertadomanyoz-a-voeroesiszap-katasztrofa-karosultjainak-es-oesszefogasra-oesztoenoez-a-saga-foodszrt&catid=143%3Avoeroesiszap&Itemid=291&lang=hu (2011-10-19)
1736
Az utalványok kiosztását megelőzően, a Segélyszervezet munkatársai felmérést végeztek, amelynek során házról házra a családok szükségleteit felmérve végeztek kutatást, és állítottak össze egy listát. A kárfelmérést követően a települések önkormányzataival, és a támogatókkal is szerződést kötöttek. A 3B Group cég a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampány során két hónapon keresztül minden – a weboldalon keresztül - újonnan megkötött GFB után 1000 forintot ajánl fel a károsultak számára. Az összegyűlt pénzből a 3B Group és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet közösen iskolabuszt vásárolt a kolontári általános iskolának. A helyszíni kárfelmérések alapján összeállított egy listát, a visszapótlandó legszükségesebb ingóságok listáját, amit továbbított a Siemens Zrt. és az Osram Kft. részére. A lista alapján a két cég 2011. augusztus 23-án 3.5 millió forint összértékű adományt ajánlott fel. A Siemens Zrt. dolgozói maguk kezdték meg az adománygyűjtést, majd pedig az így összegyűlt összeget a Siemens Zrt. megháromszorozta, ezzel részt vállalva a katasztrófa utáni segítségnyújtásban. A kolontári Táncsics Mihály Általános Iskolának a Siemens Zrt. összesen 30 darab hűtőszekrényt, fagyasztót, tűzhelyet, mikrohullámú sütőt adományozott, valamint az Osram Kft. 680 darab energiatakarékos világítótestet adott át Devecser és Kolontár, közintézményei
és
önkormányzatai
valamint
a
károsult
családok
részére,
a
szükségleteiknek megfelelően. (lásd: 9. sz. ábra) A település ezekkel az adományokkal ugyan el nem felejtheti a tragédiát, de az élet újjászervezését, és az újrakezdést megkönnyítheti a lakosság számára.
1737
9. sz. ábra: A Siemens Zrt. és az Osram Kft. adománya Készítette: nincs megnevezve, forrás:30 3.4. Helyreállítási munkálatok A Segélyszervezet a katasztrófa utáni kárfelszámolásban végzett gyorssegélyezésen felül több alkalommal szervezett önkénteseket az iszappal elöntött településekre. A XI. kerületi önkormányzat és a Vodafone Humanitárius Alap támogatását igénybe véve a szervezet közel fél éven át segítette tartós élelmiszereket tartalmazó csomagokkal a kolontári károsult családokat. A megközelítőleg 20 ezer forint értékű csomagok összeállításában és kiosztásában a Vodafone önkéntesei több alkalommal is segítettek. A Segélyszervezet különböző cégek támogatását igénybe véve, havi rendszerességgel osztott higiénés eszközöket tartalmazó csomagokat a lakosoknak, illetve támogatást nyújtott a települések általános iskolájának és a diákoknak. 2011. február 17-én a Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt. (BÁV) a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet segítségével átadta az 1.4 millió forintos adományból vásárolt, a térség védőnői szolgálatának korszerűsítéséhez szükséges egészségügyi felszereléseket. Az adomány fele a Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt. ősszel meghirdetett aukcióján gyűlt össze, amit a BÁV megduplázott, és így alakult ki a közel másfél millió forintos végösszeg. Az adomány részét képezik többek között a vércukorszintmérő, vérnyomásmérő, látásvizsgáló eszközök, csecsemőmérleg, magzati szívhangvizsgáló készülékek, valamint az adminisztrációs feladatok ellátásához szükséges számítógép és multifunkcionális nyomtató. Jelenleg is folyó munkálatok Az iszapömlés után a területen dolgozó öt nagy magyar segélyszervezet (Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Karitász, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Református Szeretetszolgálat) a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet kezdeményezésére 2010. október 28-án létrehozta a Civil Humanitárius Koordinációs Központot. A Koordinációs Központ célja összehangolni a vörösiszap károsultakat támogató segélyszervezetek humanitárius munkáját.
30
http://www.segelyszervezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1499%3Aadomanykolontar-es-devecser-koezoessegi-intezmenyeinek&catid=143%3Avoeroesiszap&Itemid=291&lang=hu (2011-10-22)
1738
A Központ létrejötte után a segélyszervezetek megállapodtak a humanitárius segélyezések összehangolását, és a segélyszervezetek együttműködését illetően. Az együttműködést ez által kiterjesztették az élelmiszerek kiosztására, a természetbeni adományok, a higiéniai és egyéb szerek osztására, az egészségügyi ellátásra, az elszállásolásra, az ingóságpótlásra, valamint a hosszabbtávú újjáépítési és fejlesztési projektek koordinálására. A koordinációs központ létrejötte és annak munkájában részt vevő civil szervezetek összefogása egyedülálló és példaértékű a magyarországi humanitárius segélyezés történetében. Az eredményes együttműködés kiterjedt a katasztrófavédelmi hatóságokkal és az önkormányzatokkal végzett munkára is. Február 9-én az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete adta át a munkatársai által összegyűjtött, 23 millió forintos adományát a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek. Az adománynak köszönhetően a Segélyszervezet megkezdhette a kolontári művelődési ház felújításában és korszerűsítésében való együttműködést. Nem csak külső és belső felújítást terveztek az épületen, hanem a fűtésrendszert és a szigetelést korszerűsítését, napkollektorokat felszerelését, új fény és világítástechnikai eszközök beszerelését, valamint elérhetővé tenni a művelődési ház valamennyi szolgáltatását mozgáskorlátozott látogatók számára is. Az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai mellett az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének munkavállalói is kiveszik részüket a közösségi ház felújítási munkálataiban. Az Ökumenikus Segélyszervezet több mint 240 millió forint összértékben végrehajtott segélyprogramjának részét képezi az a Kolontár területén létrehozandó környezetvédelmi tanösvény, melynek egyik stációja a 2011. október 4-ére, a vörösiszapkatasztrófa egy éves évfordulójára elkészült emlékhely. (lásd: 10. sz. ábra) A létesítmény egy fogadóépülettel és több stációval (például a katasztrófa képeit bemutató galéria egy meghagyott károsult pajtában) várja majd az érdeklődőket, turistákat s nem utolsó sorban az iskolás korosztályt, akár osztálykirándulás akár rendhagyó tanóra keretében érkeznek oda. Az
alapinformációkat
többnyelvű
kisfilm
és
interaktív,
audiovizuális
szemléletformáló eszközök nyújtják, a tematikát, pedig kilenc további állomás dolgozza föl
1739
többek kötött az emlékezés, az ember és környezete kapcsolata, személyes felelősségünk és az elkerülhető természeti károk témakörében. 31
10. sz. ábra: A leendő kolontári környezetvédelmi tanösvény Készítette: nincs megnevezve, forrás:32 Az Ökumenikus Segélyszervezet a tragédia óta eltelt egy évben közel negyedmilliárd forint értékben nyújtott segítséget a vörösiszap- katasztrófa károsultjainak. Elsődleges segélyezési területe a humanitárius szervezetek közti koordináció értelmében Kolontárra összpontosult. Itt a gyorssegélyezés mellett kiemelten kezelte a magánszemélyek támogatását, de nagy hangsúlyt helyezett a közösségi és fejlesztési projektekre is.
31
http://www.segelyszervezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1516%3Aemlekhelyetes-tanoesvenyt-epit-kolontaron-az-oekumenikussegelyszervezet&catid=143%3Avoeroesiszap&Itemid=291&lang=hu (2011-10-23) 32 http://www.segelyszervezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1516%3Aemlekhelyetes-tanoesvenyt-epit-kolontaron-az-oekumenikussegelyszervezet&catid=143%3Avoeroesiszap&Itemid=291&lang=hu (2011-10-23)
1740
Ebben a fejezetben mutattam be a civil szervezetek részvételének fontosságát és szerepét a vörösiszap- katasztrófa következményeinek felszámolásában. Ennek kapcsán megállapítható, hogy a szervezetek munkatársai a helyszínre érkezve felmérték a károkat, hogy a továbbiakban megfelelő segítséget tudjanak nyújtani a károsultaknak a segélycsomagok kiosztása mellett, az ingóságok pótlásában, és az ingatlanok helyrehozatalában. Egyezséget kötött Kolontár önkormányzatával, ennek értelmében a Segélyszervezet területi irodát nyitott a községben, melynek feladata a helyszínen dolgozó szervezetekkel történő koordináció, az önkormányzathoz beérkezett természetbeni adományok nyilvántartása, a segélyszállítmányok kiosztása, valamint a hosszú távú rehabilitációs és fejlesztési projektek kidolgozása, megvalósítása volt. Részletesen jellemeztem a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet adománygyűjtési folyamatait, a helyreállítási munkákban való együttműködését, valamint a dolgozóik és az önkénteseik szerepvállalását a katasztrófával sújtott területeken. Ennek kapcsán a legfontosabb tevékenységei az adománygyűjtések szervezésében, a beérkezett felajánlások kiosztásának
lebonyolításában,
valamint
a
helyreállítási
munkálatokban
való
résztvállalással foglalható össze. A szervezet jelenleg is folyó helyreállítási munkálatai közé tartozik a Kolontáron létrehozandó környezetvédelmi tanösvény, valamint a kolontári művelődési ház felújítási és korszerűsítési munkálatai.
ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉSEK JAVASLATOK Napjainkban sajnos egyre gyakrabban van szükség a katasztrófák megelőzésére, vagy a károk felszámolására. A hivatásos, állami szervezetek mellett egyre nagyobb szükség van, és egyre nagyobb szerepet is kapnak a civil és humanitárius szervezetek. Ennek kapcsán megállapítottam, hogy a civil szervezetek célja a profitszerzés nélküli öntevékenységi, jótékonysági alapú segítségnyújtás. Anyagi forrásaikhoz a civil szervezetek állami, önkormányzati eredetű bevételekhez, normatív támogatások, pályázati támogatások, egyedi elbírálású támogatások útján, valamint a személyi jövedelemadó 1%-ok felajánlása során jutnak. Részleteztem a civil szféra szerepét és jelentősségét a társadalomban. Ennek
kapcsán megállapítható, hogy a civil szféra az állampolgári kezdeményezések, szerveződések, mozgalmak együttese, lényegük a profitorientált tevékenységek elvetése. A vörösiszap katasztrófát követően a civil szervezetek és magánszemélyek tömegesen jelentkeztek a kárhelyszínen, munkájukkal a kutatás, mentés, kárelhárítás,
1741
mentesítés és ellátás területén nyújtottak jelentős támogatást a hivatásos szerveknek. Egyértelműen kijelenthető, hogy a katasztrófát követő beavatkozások hatékonyak voltak. Részletesen jellemeztem a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet adománygyűjtési folyamatait, a helyreállítási munkákban való együttműködését, valamint a dolgozóik és az önkénteseik szerepvállalását a katasztrófával sújtott területeken. Ennek kapcsán a legfontosabb tevékenységei az adománygyűjtések szervezésében, a beérkezett felajánlások kiosztásának
lebonyolításában,
valamint
a
helyreállítási
munkálatokban
való
résztvállalással foglalható össze. A szervezet jelenleg is folyó helyreállítási munkálatai közé tartozik a Kolontáron létrehozandó környezetvédelmi tanösvény, valamint a kolontári művelődési ház felújítási és korszerűsítési munkálatai A segélyezési tevékenység összehangolása érdekében egy Civil Humanitárius Koordinációs Központot hoztak létre a vezető magyarországi karitatív szervezetek, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium együttműködésével. A központ folyamatosan összehangolta a segélyszervezetek munkáját. A helyszíni feladatok irányítására –mint láttuk - 2010. november 5-én Devecseren, a helyszíni Operatív Törzs bázisán Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központot hoztak létre, melynek tevékenységét a BM OKF főigazgatója működési rend kiadásával szabályozta.33 Ennek keretében az állam felmérte a károsodott lakóépületeket, majd az önkormányzatok, és a karitatív szervezetek bevonásával gondoskodott a fedél nélkül maradt lakosság ideiglenes elhelyezéséről és ellátásáról. Magyarországon soha nem volt még példa ilyen jellegű katasztrófára, és ökológiai pusztításra, mint amelyet a vörösiszap-ömlés okozott. A váratlanul bekövetkezett katasztrófahelyzet ellenére a Katasztrófavédelem rendszere gyorsan és jól reagált a történtekre, valamint sikeresen együtt tudott működni a helyszínre érkező civil- és humanitárius szervezetek munkatársaival. A Katasztrófavédelem, és a hivatásos szervek a civil szervezetekkel együttműködve azon dolgoztak, hogy enyhítsék a katasztrófában érintett lakosság veszteségeit, erre speciális munkamódszert alkalmaztak, amely
más
országoknak is mintaként szolgálhat hasonló esetekben. Feltételezéseim helytállóak voltak, miszerint a civil szervezetek rendelkeztek minden olyan megfelelő erővel, képességgel és eszközzel, amivel a kialakult katasztrófahelyzetben segíteni tudták a hivatalos szervek munkáját.
33
http://vedelem.hu/index.php?pageid=hirek_reszletek&hirazon=994 (2011-10-24)
1742
Megállapítható, hogy az újjáépítési feladatok mellett figyelmet kellett fordítani a munkafolyamat során szerzett tapasztalatok értékelésére. Meg kell vizsgálni, hogy milyen szemléletváltásra van szükség a kockázatelemzési gyakorlatban ahhoz, hogy a hasonló események a jövőben elkerülhetőek legyenek. A kutatás során néhány javaslat is felmerült bennem a fenti témával kapcsolatban. Ezek a következők:
Javaslatok Javasolt lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a hivatásos szervek, és a civil szervezetek közötti együttműködésre. Együttműködési tervek kidolgozására lenne szükség, amik a katasztrófahelyzetek bekövetkeztével azonnal alkalmazhatóak lennének, ezzel elősegítve a könnyebb együttműködést a szervezetek között, valamint a minél gyorsabb és hatékonyabb beavatkozást. A hivatásos állomány körében népszerűsíteni és tudatosítani kellene a civil szervezetek és önkéntesek munkáját, valamint azt hogy az önkéntesek és a humanitárius szervezetek nem konkurenciát, hanem valós segítséget jelentenek. Javasolnám továbbá a katasztrófa következtében sérült emberek segítésének érdekében több pszichológiai szakember alkalmazását. Javaslat a felhasználásra Katasztrófa védelmi szervek Civil- és humanitárius szervezetek Polgárvédelmi szervezetek Tűzoltóságok
Dolgozatomat Ernest Hemingway szavaival zárom, mely szerint: „Ami történt megtörtént, most már arra kell gondolnunk, hogy mi a dolgunk.‖ /Ernest Hemingway/
1743
FELHASZNÁLT IRODALOM Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2009 Kiadó: KSH Megjelenés éve: 2 011 Oldalszám: 267 Kelemen: A civil szektor Magyarországon – In: 2005. Kovách: A civil szervezetek és a területfejlesztési politika 3. old. Kuti: Hívjuk talán nonprofitnak. Budapest : Nonprofit Kutatócsoport, 1998 93. old. ISBN 963 8139 02 12003. Baranyi és társai: Mit érdemes tudni?, 11. old. 2007. KSH. A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2005-ben; - In: Statisztikai tükör 2007/15. Breiner: A közigazgatás és a civil szervezetek kapcsolata http://www.szmm.gov.hu/civil_tananyag/tananyag/civil_program/docs/breiner_tanulmany.pdf (letöltve: 2011-10-18) Mátételki András: A katasztrófavédelem gigászi küzdelme a vörösiszappal http://www.naploonline.hu/cimlapon/20101208_naptem (letöltve: 2011-04-06) http://vorosiszapkarosultak.info/vorosiszap-informaciok/elte-kemiai-intezet-kislexikonja-a-voeroesiszapkatasztrofaval-kapcsolatos-fo (letöltve: 2011-03-27) Újhegyi Katalin – Dr. Tóth Ferenc pv. Ezredes: A vörös iszap beavatkozás és a katasztrófa felszámolásának fázisai http://vedelem.hu/index.php?pageid=hirek_reszletek&hirazon=994 (letöltés: 2011-10-24) Magyar Ökumenikus Segélyszervezet: Élelmiszert adományoz a vörösiszap katasztrófa károsultjainak és összefogásra ösztönöz a Sága Foods Zrt. http://www.segelyszervezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1107%3Aelelmiszertadomanyoz-a-voeroesiszap-katasztrofa-karosultjainak-es-oesszefogasra-oesztoenoez-a-saga-foodszrt&catid=143%3Avoeroesiszap&Itemid=291&lang=hu (2011-10-19) Magyar Ökumenikus Segélyszervezet: Emlékhelyet és tanösvényt épít Kolontáron az Ökumenikus Segélyszervezet http://www.segelyszervezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1516%3Aemlekhelyet-estanoesvenyt-epit-kolontaron-az-oekumenikussegelyszervezet&catid=143%3Avoeroesiszap&Itemid=291&lang=hu (2011-10-23) Bayer-eljárás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bayer-elj%C3%A1r%C3%A1s (letöltve: 2011-03-28) Magyar Ökumenikus Segélyszervezet: Bevezető http://www.segelyszervezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=49&Itemid=71&lang=hu (letöltve: 2011-10-19) Vörösiszap: http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6r%C3%B6siszap (letöltve: 2011-03-28) Magyar Ökumenikus Segélyszervezet: Egymilliós gyorssegély Devecserre http://www.segelyszervezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1095%3Aegymilliosgyorssegely-devecserre&catid=143%3Avoeroesiszap&Itemid=291&lang=hu (letöltve: 2011-10-22) Magyar Ökumenikus Segélyszervezet: Vörösiszap Katasztrófa http://www.segelyszervezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1092&Itemid=291&lang= hu (letöltve: 2011-10-23)
1744
Magyar Ökumenikus Segélyszervezet: Az Ökumenikus Segélyszervezet beszámolója a 2010-es vörösiszap katasztrófa károsultjainak megsegítéséért végzett tevékenységéről http://issuu.com/segelyszervezet/docs/okumenikus_vorosiszap/1 (letöltve: 2011-10-24) Index: A Mal Zrt. technológiát váltott http://index.hu/belfold/2011/02/28/techonologiat_valtott_a_mal_zrt./ (letöltve: 2011-10-25) Németh F. Bernadett: Már csak szárazon- Hetven év után technológiát váltott a Mal http://www.naploonline.hu/iszapkatasztrofa/20110228_mal_technologiavaltas (letöltve: 2011-10-23)
Nyitó ábra: http://www.segelyszervezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1092&Itemid=291&lang= hu 1.
sz. ábra: Patik Zoltán, saját képe
2.
sz. ábra: http://www.naplo-online.hu/cimlapon/20101208_naptem (letöltve 2011-04-06)
3.
sz. ábra: http://vorosiszapkarosultak.info/vorosiszap-informaciok/elte-kemiai-intezet-kislexikonja-avoeroesiszap-katasztrofaval-kapcsolatos-fo (letöltve: 2011-03-27)
4.
sz. ábra: http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6r%C3%B6siszap (letöltve: 2011-03-28)
5.
sz. ábra: Patik Zoltán, saját képe
6.
sz. ábra: Tóth Renáta, saját képe
7.
sz. ábra: http://www.segelyszervezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1092&Itemid=29 1&lang=hu (letöltve: 2011-10-23)
8.
sz. ábra: http://www.segelyszervezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1095%3Aegymill ios-gyorssegely-devecserre&catid=143%3Avoeroesiszap&Itemid=291&lang=hu (letöltve: 2011-1022)
9.
sz. ábra: http://www.segelyszervezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1499%3Aadoma ny-kolontar-es-devecser-koezoessegiintezmenyeinek&catid=143%3Avoeroesiszap&Itemid=291&lang=hu (letöltve: 2011-10-22)
10. sz. ábra: http://www.segelyszervezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1516%3Aemlekh elyet-es-tanoesvenyt-epit-kolontaron-az-oekumenikussegelyszervezet&catid=143%3Avoeroesiszap&Itemid=291&lang=hu (letöltve: 2011-10-23)
1745
