MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a
„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája
Bodó Szabolcs százados A Magyar Honvédség polgári védelmi és katasztrófavédelmi feladatai Civil defense tasks of the Hungarian Defence Forces
Budapest, 2011. november 10.
1148
Absztrakt A dolgozat kísérletet tesz arra, hogy összefoglalószerűen bemutassa a Magyar Honvédség polgári védelmi és katasztrófavédelmi feladatait. A dolgozat nyelvezete igazodik a katonai szakzsargonhoz nem szokott közönség igényeihez, számukra megkönnyítendő a dolgozat egy rövid „képbe állítással” kezdődik, ami rávezeti az olvasót, azokra a részekre, amelyeket nem vagy csak nagyon nehezen lehet átültetni civil, olvasmányos formára. Ismerteti a nagyobb feladatokat, konkrét eseményekkel színesíti azokat. A dolgozat utolsó harmadában arra próbál magyarázatot találni, hogy a polgári lakosság részéről való tájékozatlanság a Magyar Honvédség feladatait illetően pusztán kommunikációs hiba és / vagy valami másra eredeztethető vissza. A dolgozat szerzőjének nem titkolt célja, tanulmánya elkészítésével, hogy meggyőzze azokat a kérkedőket arról, hogy a Magyar Honvédség nem csak egy, a magyar adófizetők pénzén „élősködő”, csak a háborús körülmények között hasznos szervezet, hanem egy minden körülmények között bevethető, hatékony, mindig a polgári lakosság érdekében szolgálatot teljesítő szerv. Ajánlom mindenki számára, aki az előbbi gondolatvilágban éltek eddig a katonák létjogosultságával kapcsolatban, illetve azoknak is, akik nem.
Kulcsszavak: katasztrófavédelem, Magyar Honvédség, katasztrófa, polgári védelem Keywords: disaster, Hungarian Defence Forces, catastrophe, civil defence
1149
1. A tanulmány lényegének bemutatása Az írásmű címe, típusa: A Magyar Honvédség polgári védelmi és katasztrófavédelmi feladatai, esszé
Kulcsszavak: Katasztrófavédelem, polgári védelem, Honvédség, árvíz, hómentés Bevezető gondolatok, a téma aktualitása: A Magyar Honvédség alaprendeltetését különböző jogszabályok határozzák meg. A klasszikus katonai feladat, az ország fegyveres védelme mellett, talán a legfontosabb a katasztrófák bekövetkeztében végzett vagy a katasztrófák kialakulását közvetlenül megakadályozó tevékenységek. Ez a nem annyira közismert, de mindenképpen aktuálisabb, könnyebben előforduló alapfeladat végrehajtása nem a kialakult helyzetben kezdődik, hanem egy nagyon jól kidolgozott és begyakorolt sémák szerint kerül a konkrét feladathoz igazításra. Ezeket az előre eltervezett, begyakorolt rendszereket próbálom bemutatni, annak érdekében, hogy a katonai szervezetek életére kevéssé rálátók is megtapasztalhassák, hogy a Magyar Honvédség nem csak egy, az adófizetők pénzéből fenntartott nonprofit szervezet, hanem egy olyan szerv, amely a katasztrófáktól és problémáktól mentes időszakokban is azon dolgozik, hogy baj esetén a leghatékonyabban, a leggyorsabban,kellő erővel, eszközzel és szaktudással reagáljon a kialakult helyzetre a polgári lakosság érdekében. Feldolgozás célkitűzései: Bemutatni a Magyar Honvédség polgári védelmi és katasztrófavédelmi feladatait, kiemelt hangsúlyt adva a megelőzés időszakára. Feldolgozási, kutatási módszerek: Irodalomkutatás Ismertetés Elemzés
1150
Hipotézisek Összefoglalni azokat a feladatokat, amelyek a Magyar Honvédségre vonatkoznak a polgári védelemben és katasztrófavédelemben Megvizsgálni, hogy a polgári lakosság miért nem lát rá megfelelő mértékben az ilyen irányú feladatokra Meghatározni a feltárt hiányosságok kiküszöbölésének egyes lehetőségeit Az írásmű fejezetei tartalmának rövid bemutatása: 1. Áttekintés, magyarázat: Ebben a fejezetben be kívánom mutatni, a többi fejezet jobb megértésének érdekében, a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi és polgári védelmi feladataiban előforduló fogalmakat, definíciókat, valamit a legmeghatározóbb jogszabályi forrásokat. 2. A nagy valószínűséggel bekövetkező feladatok Ebben a fejezetben ismertetem azokat a megelőző feladatokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy egy nagy valószínűséggel bekövetkező katasztrófák esetében milyen tevékenységet végeznek a Magyar Honvédség alakulati. Ebben a fejezetben fogom részletezni az árvízvédelmi feladatokat és a téli időjárás viszontagságaiból adódó feladatokat. 3. A közepes valószínűséggel bekövetkező feladatok Ebben a fejezetben vázolom az általam közepesen valószínűséggel bekövetkező katasztrófák elleni feladatokat. Ebben a részben az ipari, nukleáris és a bizonyos veszélyhelyzeti szintet elérő közlekedési balesetekben végzett feladatokról fogok néhány gondolat megosztani. 4. A kis valószínűséggel bekövetkező feladatok Az általam kis eséllyel bekövetkező katasztrófákban végzett honvédségi feladatokkal fogok foglalkozni, mint például a járványok és a tömeges migrációból adódó feladatok. 1151
5. Kommunikációs kérdések Arra próbálok magyarázatot találni, hogy a Magyar Honvédség tevékenységére miért nincs rálátása a lakosságnak, és hogy mit kéne tenni a szervezetnek ennek javítása érdekében.
1152
1. fejezet Bevezetés, áttekintés, magyarázat A Magyar Honvédség alapfeladatait az 1949. évi XX. törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya határozza meg (továbbiakban Alkotmány), amely csak nagyvonalakban említi meg a rendeltetést és a fő feladatokat. Az Alkotmány irányvonalainak „aprópénzre váltását” van hivatva szolgálni a 2004. évi CV törvény (továbbiakban Honvédelmi törvény). E két nagyobb fontos törvény határozza meg a Magyar Honvédség számára, hogy az ország fegyveres védelme mellett a másik nagyon fontos feladata a Magyar Köztársaság területén bekövetkezett, illetve várhatóan bekövetkező katasztrófákban való tevékenység, illetve a megelőzésben nyújtott segítség. Mielőtt a konkrét katasztrófavédelmi feladatok csoportosítására és részletezésére rátérnék, hasznosnak tartok egy-két fogalmat, definíciót letisztázni, pontosítani. Először is a polgári védelmi feladatok és a katasztrófavédelmi feladatok közötti kapcsolatról kívánok szólni. A későbbiekben az általam csoportosított feladatoknál, majd jól kivehető lesz, hogy a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi és polgári védelmi feladatok között nem tesz különbséget, legalábbis olyan szinten nem, hogy nem kezeli külön őket. Abban a szituációban ahol katasztrófavédelmi feladatokra alkalmazzák vagy készítik fel a csapatokat, ott felkészülnek arra is, hogy polgári védelmi feladatokat is el kell látniuk. Ennél fogva nem látom értelmét, hogy e két fogalmat külön kezeljük, legalábbis az általam használt csoportosítások során. A Magyar Honvédség katasztrófa alatt „a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.”1
1
Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj Katasztrófavédelmi Alkalmazási Terve 1.4.2
1153
A
katasztrófák
osztályozásánál
a
Magyar
Honvédség
Ludovika
Zászlóalj
Katasztrófavédelmi Alkalmazási (továbbiakban MH LZ KAT) tervét vettem alapul. Ebben a szépen
kidolgozott
hadműveleti
okmányban
a
katasztrófákat
a
következőképpen
csoportosítják: a. Természeti (elemi) csapásokkal összefüggő (vizek áradása, rendkívüli időjárási helyzet, földrengés) katasztrófák; b. nukleáris tevékenységgel összefüggő katasztrófák, ezen belül hazai nukleáris,
illetve
radioaktív
anyagokat
tartalmazó
és
tároló
létesítményeknél, a nukleáris és radioaktív anyagok szállításakor, az ország
területén
kívül
és
nukleáris
energiaforrással
rendelkező
űrobjektumok földre való visszatérésekor bekövetkező katasztrófák; c. ipari, vegyipari anyagok alkalmazásával összefüggő katasztrófák; d. veszélyhelyzeti szintet elérő közlekedési balesetek (légi, közúti, vasúti, vízi); e. humán járványügyi katasztrófák; f. tömeges migráció által okozott humanitárius katasztrófák.2 A dolgozatomban az itt felsorolt katasztrófákat én a bekövetkezés valószínűsége szerint próbálom kategorizálni, így három csoportot fogok, majd létrehozni: A nagy valószínűséggel bekövetkező katasztrófák esetén végzett feladatok A közepes valószínűséggel bekövetkező katasztrófák esetén végzett feladatok A kis valószínűtlenséggel bekövetkező katasztrófák esetén végzett feladatok Mielőtt azonban erre rátérnék meg kívánom említeni a Magyar Honvédségnek azt e rendszerét, amely a katasztrófákkal, a katasztrófavédelemmel és az azokkal kapcsolatos feladatokkal foglalkozik. A Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer (továbbiakban HKR) értelmezéséhez szintén az MH LZ KAT vettem segítségül: Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer: a honvédelmi ágazat által működtetett ideiglenes, célorientált szervezet, amely az országos katasztrófavédelmi rendszer részeként,
a
szerencsétlenség
2
honvédelmi
ágazaton
megelőzésére,
a
belüli
katasztrófahelyzet,
veszélyeztetett
Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj Katasztrófavédelmi Alkalmazási Terve 1.4.3
1154
személyi
súlyos
állomány,
vagyontárgyak megóvására, mentésére, valamint az MH erőinek, eszközeinek bevonását igénylő ágazaton kívüli katasztrófák károsító hatásai elleni védekezéshez és a nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtáshoz való hozzájárulás érdekében kerül létrehozásra.3 Ez tehát, egy olyan rendszer, amely részletesen meghatározza a Magyar Honvédség egyes alakulatainak, hogy az egyes katasztrófák bekövetkezéséig milyen elemeket, milyen csoportosításokat alakítsanak ki, milyen intézkedéseket foganatosítsanak és, hogy milyen kiképzési feladatokat hajtsanak végre a hatékonyság érdekében. A Magyar Honvédség kiemelkedő feladatként kezeli az ilyen jellegű feladatok, ezért ezeket az elemeket folyamatos (heti) pontosításokkal és ellenőrzésekkel tartják mindig aktualizált állapotban. A HKR által meghatározott feladatok, csoportosítások készenléti rendszerben, illetve készültségi módszerrel látják el az alakulatok. Ehhez különböző időszakokra kell lebontani a katasztrófavédelmi feladatokat: a. Felkészülés-megelőzés időszaka: A katasztrófahelyzettől, illetve bekövetkezésének veszélyétől mentes időszak, amikor a védekezésben részt vevő szervezetek katasztrófavédelmi feladataik közül csak a felkészítést, kiképzést, begyakorlást hajtják végre. b. Védekezés időszaka: Azon időszak, amikor a katasztrófa illetve annak veszélye miatt a károk keletkezésének megelőzése, elhárítása, vagy a következmények felszámolása szükségessé teszi az MH bevonását, a HKR egészének vagy elemeinek aktivizálását. c. Helyreállítás időszaka: A közvetlen életveszély és a vagyontárgyak megrongálódásának időszakát követő állapot, melynek során a hosszú távú következmények felszámolása és az eredeti helyzet visszaállítása történik.4 A felkészülés időszakában történnek meg a már említett pontosítások, módosítások, áttervezések. Ebben az időszak kapják meg a végrehajtók a feladatokat, dolgozzák ki a konkrét feladatokat és gyakorolják be azt, hogy az egyes esetekben mit, mikor, hogyan, kivel hajtsanak végre. Ez az az időszak, amely a polgári lakosságtól elzártan történik, így nem
3 4
Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj Katasztrófavédelmi Alkalmazási Terve 1.4.1 Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj Katasztrófavédelmi Alkalmazási Terve 2.1
1155
nyílik lehetőség arra, hogy széleskörű ismereteket nyújtson a Magyar Honvédség feladatairól. A hipotézisemben is már felvetett, és általam egy a témának külön fejezetet szánt, részletesebben kifejtett probléma, az ebben az időszakban végzett feladatokról való kommunikáció hiánya. De erről, majd a későbbiekben. A védekezés a konkrét feladat végrehajtást jelenti. Ez az az időszak, ami általában nagyon jól van kommunikálva, ez az az időszak, amely során a polgári lakosságban csökken a Magyar Honvédség iránti bizalmatlanság. Ezzel is szintén foglalkozni fogok a már említett kommunikációs fejezetben. Ennek az időszaknak nagyon erős pszichológia hatása is van a végrehajtókra is. Általában a demotivált katonák, egy ilyen feladat végrehajtása során és végrehajtása után „új életre” kelnek, ezáltal biztosítva újra a felkészüléshez szükséges lendületet. Ez a megállapítás egy külön dolgozatot megérne, de most nem szeretném az eredeti elképzelésemet félrevinni. A helyreállítás időszaka a visszarendezésről szól. Katonai nyelven az „eredeti állapot visszaállítása” során történnek meg a különböző anyagi elszámolások, cserék végrehajtása, tapasztalatok feldolgozása. A végrehajtói szinten szabadságolások történnek meg, valamint a megérdemelt jutalmazások. Ezek a jutalmazások sajnos az utóbbi időben egyre inkább erkölcsi, mint anyagi természetűek. Ennélfogva a már említett motivációs tényező erősen visszacsökken. Nem minthogyha az erkölcsi elismerés nem jelentene a katonának semmit, azonban találó az egyik volt legénységi állományú beosztottam megfogalmazása miszerint „a plecsnivel nem tudok cipőt venni a gyerekemnek”
5
Szintén nem akarom félrevinni a
dolgozatomat, azonban fontosnak tartottam megemlíteni. A megelőzés időszakában a kritikus pont az átállás az „éles” helyzetre. Ennek a érdekében az alábbi tevékenységi sort hajtja végre a Magyar Honvédség: a. A HKR vezető szerveinek aktivizálása. b. A végrehajtó erők riasztása. c. A HKR-be kijelölt erők és eszközök alkalmazásának biztosítása. d. A HKR-be kijelölt erők pihentetésének, váltásának, kivonásának és az eszközök karbantartásának megszervezése. e. A
katasztrófák
elhárítását
végrehajtó
állomány
élet,
és
munkakörülményeinek biztosítása, különös tekintettel a munkavégzés során betartandó munkavédelmi-, környezetvédelmi és általános biztonsági rendszabályok betartásának folyamatos ellenőrzésére.
5
K. Z. szakaszvezető 2004
1156
f. Részvétel a katasztrófák hatásai elleni védekezésben.6 A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bekövetkezett vagy várhatóan bekövetkező katasztrófák esetén aktivizálják az addig csak „papíron” szinten tartott elemeket. Ezt a Magyar honvédség riasztási rendszerén aktivizálják, és meghatározott normaidőn belül gyakorlatba is működésbe lép az addig csak tervek formájában működtetett rendszer. Nem célom az árnyoldalak eltitkolása, ezért ez a valóságban szinte mindig újratervezéssel kezdődik. Újratervezésre kerülnek, a konkrét helyzethez igazítva a tervekben foglalt csoportosítások, mind személyi, mind technikai vonatkozásban, azonban – és ez a Magyar Honvédség felkészültségét bizonyítja – ezek az újragondolt elképzelések mindig nagyon hatékonyan történnek meg. A feladat végrehajtásához szükséges logisztikai biztosítás is nagyon gyorsan aktivizálódik. A végrehajtás időszakában ezek után a feladat végrehajtása következik. A több fronton végrehajtott feladatok irányítására van hivatva a vezető szervekből létrehozott Operatív Csoport (továbbiakban OPCSOP). Az együttműködő szervekkel való gyors és eredményes együttműködés érdekében kijelölésre és kiküldésre kerülnek az összekötő tisztek. Most, miután letisztáztam néhány alapfogalmat, megismertettem a háttérrel az olvasót, rátérek
a
Magyar
Honvédség
katasztrófavédelmi
feladatainak
általam
elgondolt
csoportosításának részletezéséhez. Mint már említettem a katasztrófák bekövetkeztének valószínűsége szerint kategorizálok. A nagy valószínűséggel bekövetkező katasztrófák csoportjába tettem azokat a katasztrófahelyzeteket, amelyeket úgy ítéltem meg, hogy 3 – 5 éven belül szinte biztos, hogy be fog következni. Az ilyen események általában természeti eredetűek, tehát a társadalomnak nincs közvetlen befolyása. Ide sorolom a Magyar Honvédségnek az árvízvédelmi feladatait, a téli rendkívüli időjárásból adódó feladatokat (amelyet nagyon leegyszerűsítve, de a katonák csak hómentőnek hívnak). A második csoportba a közepes valószínűséggel bekövetkező katasztrófák során végzett feladatokat tettem. Ezt úgy definiálnám, hogy csak abban az esetben következik be az ilyen jellegű katasztrófa, hogyha emberi mulasztás vagy valami rendkívüli, előre nem látható esemény következik be. Ide sorolom az ipari, nukleáris és a valamilyen oknál fogva különösen veszélyes és nagymértékű közlekedési baleseteket. A harmadik csoportba azokat a katasztrófatípusok és az miattuk végzett feladatokat tettem, amelyeknek kiváltó okai politikai vagy társadalmi jellegűek. Mivel ezek előfordulására én még személyesen sem tapasztalatot
6
Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj Katasztrófavédelmi Alkalmazási Terve 2.1.2
1157
nem szereztem, sem hallomásból nem ismerek jelentősebb a Magyar Honvédség működésére is kihatással bíró esetet, a kis valószínűséggel bekövetkező katasztrófáknak neveztem el.
2. fejezet A nagy valószínűséggel bekövetkező katasztrófákban végzett feladatok A
nagy
valószínűséggel
bekövetkező
katasztrófák
csoportjába
azokat
a
katasztrófahelyzeteket sorolom, amelyre a bekövetkezésére, illetve elmaradására a társadalomnak nincs befolyása. Az ilyen jellegű katasztrófahelyzetek általában természeti jellegűek. A tudomány mai állása szerint már képes az időjárást és a természet működését befolyásolni7, ebben a dolgozatban ezt még nem vettem figyelembe. Az ilyen természeti jellegű katasztrófák, általában 3-5 éven belül biztos, hogy bekövetkeznek, tehát a Magyar Honvédségre is jelentős hatásuk van. Az 3 – 5 éves ciklusok a 13 éves katonai pályafutásom során szerzett tapasztalataimból állapítottam meg. Nevén nevezve ezeket a természeti jellegű katasztrófákat az árvízvédelemmel kapcsolatos és téli időjárás viszontagságaiból adódó feladatokra gondolok. A Magyar Honvédséget is érintő árvízvédelmi feladatok, az 1998-tól íródó katonai pályafutásom alatt 1999, 2002, 2006, 2010 években voltak. A ciklikusságot nyílván nem lehet szabályként kezelni, de annyi azért megállapítható, hogy azok a katonák, akik 5 évig folyamatosan szolgálnak, és missziós tevékenység nem befolyásolja ezt az időszakot, akkor nagy valószínűséggel részt fog venni árvízvédelmi feladatokban. 2.1 Árvízvédelmi feladatok A Magyar Honvédség az árvízvédelmi feladatok eredményes és hatékony végrehajtása érdekében az alábbi tevékenységet végzi: A megelőzés időszakában a HKR által meghatározottaknak megfelelően létrehozzák a különböző csoportosításokat, amelyeket olyan szintre hoznak, hogy egy konkrét esemény bekövetkeztében a legkisebb mértékben kelljen azokat újraszervezni. Ennek szemléltetésére a már többször említett MH LZ KAT hoztam segítségül. Ebben foglaltaknak megfelelően ez az alakulat az alábbi elemeket működteti papíron:
7
Ld. 2008 Pekingi Olimpia, felhők működésének szabályozása az esőmentes versenyek érdekében
1158
a.
Operatív Csoport;
b. Összekötő tisztek; c. Katasztrófavédelmi Operatív Részleg (továbbiakban: KOR); d. Védelmi és romeltakarító kézi munkát végző csoport (továbbiakban: VRKMCS);8 Ezek az elemek a megelőzés és felkészülés időszakában az ún. HKR tervekben nevesítve vannak, amelyeket heti koordináció formájában pontosítanak. A pontosításokat úgy kell végrehajtani, hogy az esetlegesen éles helyzetben való megfelelést ne befolyásolja semmilyen külső körülmény. Így figyelembe kell venni az esetleges vezényléseket, egészségügyi problémákat, missziós tevékenységet. A kiképzési terveket úgy kell alakítani, hogy az árvízvédelmi feladatok során végzett tevékenység begyakorlásra kerüljön. Ennek az helyzetnek a bekövetkeztét, illetve annak valószínűségét jelzi, hogy ezen feladatok szabálytalan időközönként, de legalább évente ellenőrzésre kerülnek az elöljáró katonai szerv részéről. Az OPCSOP tevékenységéről már korábban szóltam. Összetétele: a. b. c. d.
1 fő parancsnok (tiszt), 1 fő parancsnok-helyettes (tiszt vagy tiszthelyettes), 1 fő tervező beosztott, 1 fő adatfeldolgozó,9
A VRKMCS a végrehajtó szervezet a katasztrófavédelmi feladatokban. Összetétele a Ludovika Zászlóalj vonatkozásában: a. b. c. d. e. f.
1 fő parancsnok (tiszt); 1 fő parancsnok-helyettes (tiszt vagy tiszthelyettes); 1 fő ellátó tiszthelyettes; gépjárművezetők (szükség szerint); 1 fő IV. évf. katona (továbbiakban: katona) pk.-i segítő; 50 fő katona (feladat végrehajtó); (6x7 fő I-II:évf. katona végrehajtó) (6x1 fő II-III. évf. katona rpk.) (2x1 fő III. évf. katona szpk)10
A megelőzés és felkészülés időszakában elvégzett feladatok után, a sikeresség másik eleme, a konkrét eseményekre való gyors, minél kisebb mértékű újratervezés. Amennyiben a tervekben foglaltakat csak kis mértékben kell átalakítania valós eseményhez, akkor 8
Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj Katasztrófavédelmi Alkalmazási Terve 5.3
9
Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj Katasztrófavédelmi Alkalmazási Terve 5.3.1 Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj Katasztrófavédelmi Alkalmazási Terve 5.3.4.6
10
1159
mindenképpen sikeres felkészülésről beszélhetünk. Ez sajnos nem mindig sikerül, azonban a fent említett módon. Erre példaként tudom felhozni a 2006-os árvízi eseményeket. Az akkori szolgálati helyemen (konkrét nevét szándékosan nem említem) a következőképpen zajlottak le az események: A felkészülés során a fent említett módon meg voltak tervezve, szervezve a különböző csoportosítások. A kijelölt erők fel lettek készítve a feladatok ellátására. 2006 áprilisában a Dunán lezajló árhullám miatt aktivizálták a HKR-be bevont erőket. A tervekről a valós helyzetre való átállás jegyében, nem a már említett kis újraszervezés történt meg, hanem a korábbi elgondolás elvetése és egy új kialakítása. Ez a gyakorlatban úgy zajlott le, hogy a riasztás vétele után az alakulat teljes személyi állományát különböző módszerekkel kiértesítettek és összevonták őket a laktanyában. Az állomány egy része telefonon lett kiértesítve, volt, akit a laktanya környékén található vendéglátó ipari egységekben „gyűjtöttek be”, volt, akit 24 órás szolgálatuk után a laktanya kapujában állítottak meg. Riasztás után kb. 6 órával a laktanyában volt a személyi állomány kb. 70 %-a, amelyből újra lettek szervezve a csoportok. A tervekben szereplő raj szintű csoportosítások helyett szakasz erejű (kb. 40 fő) csoportokat hoztak létre önálló logisztikai elemekkel. Ezek után meghatározásra került a váltások rendje 3 helyszínen, biztosítva ez által a folyamatos munkavégzést 12-12 órás rendszerben. Az ár levonulása után (5 nap) visszavonták az erőket a laktanyába, ahol visszaállt az alap készenléti helyzet, az eredeti, tervekben foglalt csoportosításokkal (raj szintű). Ez annak ellenére történt, hogy a meteorológia előrejelzések egy még nagyobb árhullám levonulását diagnosztizálták a Tiszán. Pár napra rá a fenti esemény sor ismétlődött meg, igaz már sokkal gördülékenyebben. A Tiszáról visszavonva szintén az eredeti elgondolásra állt vissza az alakulat. Hosszú távon, azonban azt gondolom, hogy az ott szerzett tapasztalatok megmutatkoztak a tervekben. Erre lehet talán példa a 2006-os valós végrehajtás során kialakított csoportosítások és a LZ HKR-be felajánlott VRKMCS-k közötti hasonlóság (létszám, önálló logisztikai elem stb.).
1160
11
2.2. A rendkívüli téli időjárás okozta viszontagságok által okozott katasztrófahelyzetek A rendkívüli téli időjárás okozta viszontagságok által okozott katasztrófahelyzeteket a katonai köznyelv csak hómentőként emleget. Ez alatt azt a szituációt értjük, amelyben az extrém téli időjárás és a hó településeket zár el a külvilágtól, veszélyeztetve az ott lakó polgári lakosság életét (élelmezési utánpótlás hiánya, egészségügyi ellátás hiánya stb.). Ebben a katasztrófahelyzetben a Magyar Honvédségnek nem a nagy létszáma miatt kell feladatot végrehajtani, hanem a speciálisan kialakított különleges járművek képességeit kell használni. Ezek az, elsősorban lánctalpas eszközök, azok, amelyek Magyarországon nem, vagy csak korlátozottan állnak más szervezeteknek a rendelkezésére. Szintén megoldás lehet ilyen szituációkban a légi járművek használata, azonban az ilyen időjárási viszonyok között általában korlátozott a mozgási lehetősége. A hómentőre kijelölt erők és eszközök felkészítésre külön terv készül. Általában az év október hónapjában (mindenképpen a tél beállta előtt) ún. téli igénybevételre való felkészítést (TIF) kell végrehajtani. Ennek keretén belül minden technikai eszköznél általános karbantartást kell végrehajtani (ellenőrzés, utánállítás), valamint speciális karbantartást kell végrehajtani (kerekes eszközöknél téli gumi felszerelése, fagyálló folyadék ellenőrzése, 11
11
www.biztonságpiac.hu 1161
szükség esetén cseréje). Az így felkészített technikai eszközök mellett a személyzet felkészítését is tervezni kell. Speciális (téli) időjárási viszonyok közötti vezetési gyakorlatok tervezésével, szervezésével és végrehajtásával az esetleges éles helyzethez közeli szituációk leküzdését lehet gyakoroltatni. Kockázatot jelent ezen a téren, hogy a Magyar Honvédség rendszeréből kivontak számos lánctalpas technikai eszközt (BMP – 1 gyalogsági harcjármű) és a helyettük rendszeresített eszközök (BTR 80 és BTR 80/A páncélozott szállító harcjármű) nem olyan hatékonysággal tudják ellátni ezt a feladatot. Másik probléma, hogy a másik komolyabb lánctalpas eszköz (T72 közepes harckocsi) a harckocsizó fegyvernem leépítése miatt van kisebb számban a Magyar Honvédség rendszerében. Ezen eszközök csökkentésével a HKR erők képessége is komoly kárt szenvedett. Téli időjárás okozta katasztrófák szemléltetésre is a saját katonai pályafutásomból említek meg egy esetet. 2003 telén az ország egyik hótól elzárt településére aktivizálták az alakulatomtól készenlétben lévő erőket. A BMP – 1 gyalogsági harcjárművel rendelkező csoportosítás 4 napig tevékenykedett a körzetben. Ezalatt élelmiszer utánpótlást biztosított az elzárt településnek, orvot vitt a csapat szülő nőhöz, a elhunyt idős nőt vitt az elzárt településről a közeli nagy városba.
12
12
www.regiment.hu 1162
3. fejezet A közepes valószínűséggel előforduló katasztrófák elleni védekezés Ebben
a
fejezetben
az
általam
közepes
valószínűséggel
előforduló
katasztrófahelyzetek elleni védekezés címén végrehajtott katasztrófavédelmi és polgári védelmi feladatokat fogom kifejteni. Mint már említettem ezt a csoportosítást úgy definiálnám, hogy valamilyen emberi mulasztás vagy előre nem várható probléma hatására kialakult helyzet során fellépő katasztrófák összessége. Tekintettel a „nem várható” jellemzőre, nem lehet tudatosan felkészülni. A megelőzés és felkészülés időszakának sikeressége abban rejlik, hogy minél szélesebb körű feladatrendszert határoz meg számára a honvédelmi vezetés, valamint a gyors reagálást kíván meg a végrehajtói szinttől. Ebben a kategóriában nem lehet az árvízi résznél említett újratervezési fázist időben elnyújtani, ezért általában az ilyen típusú katasztrófahelyzetek megoldására felajánlott erők legalább egy készenléti fokozattal magasabban működnek a megelőzés időszakában is. Az egy fokozattal magasabb készenléti fokozat hatására riasztástól számítva 6 órán belül képes a kijelölt alegység megindulni a katasztrófa helyszínére, és ott képes 3 napig tevékenykedni. Ehhez az anyagok, felszerelések összekészletezésére van szükség, az állományt pedig fel kell készíteni. Erre a célra alkalmazza a Magyar Honvédség az ún. Közúti Szállítású Készenléti Szakaszt (továbbiakban KSZKSZ), illetve a Légi Szállítású Készenléti Szakaszt. Dolgozatomban a KSZKSZ szolgálatról teszek említést részletesebben, mint a olyan szolgálatról, amely mind a korábbi, mind a jelenlegi alakulatomnál is egy működő készenléti szolgálat volt. A KSZKSZ szolgálat, tartalmában és rendeltetésében egy nagyon régi készenléti szolgálat. A szárazföldi csapatoknál korábban Gépkocsizó Ügyeletes Alegységnek (GK. ÜGYAL.), majd Közúti Készenléti Alegységnek (KKA) hívták. Jelenleg KSZKSZ néven működtetett szolgálat az előre nem látható események gyors megoldására hozták létre, 6 órás indulási készenléttel. Ez azt jelenti, hogy heti váltással ki van jelölve egy szakasz erejű alegység, akik a riasztástól számítva a 6. órában meg tud indulni 3 napi felszereléssel a kijelölt helyszínre, és ott leváltásig képes feladatot végrehajtani. Mindezek biztosítására az állománynak egy meghatározott felkészítésen kell részt venni, amely évente 5 napot jelent. Emellett a szolgálatba lépés előtt egy 1 napos ismétlő foglalkozáson kell részt venniük. A felszerelés és az anyagok kikülönítve és összekészletezve kell tartani a kijelölt raktárakban. Riasztást követően az állomány kiértesítése, laktanyába való visszaérkezése, anyagok felmálházása, a feladattisztázása, ellenőrzések végrehajtását követően a 6. órában meg kell
1163
indulni a helyszínre. A KSZKSZ szolgálatot rendeltetéséből jól látszik, hogy milyen jellegű feladatokra lehet bevetni: Terrorcselekmény, szabotázs, merénylet, bombarobbantás, vagy annak közvetlen veszélye, ill. ezekkel való fenyegetés (terrorcselekmények) esetén közvetlen részvétel a veszélyeztetettség megelőzése, elhárítása, vagy következményeinek csökkentése céljából foganatosított rendszabályok végrehajtása érdekében. Készenlét őr- és készültségi szolgálati terv végrehajtása Közreműködés polgári védelmi feladatok ellátásában Elemi
csapás,
ipari
szerencsétlenség,
tűzveszély,
vagy
közérdekű
üzem
megzavarásában illetve jelentős mértékű katasztrófa esetén a segítségnyújtásban való részvétel Készenlét keresési és kutatási feladatok végrehajtásában való részvételére Részvétel humanitárius segítségnyújtásban Ebben a csoportba sorolom az ipari, nukleáris és az egy kritikus szintet meghaladó közlekedési (közúti, légi, vízi) baleseteket. Magyarországon a nukleáris baleseteket leszámítva sajnos volt példa mindegyikre, ahol a Honvédség gyors beavatkozására a előbb említett készenléti szolgálatok miatt volt lehetőség. 3.1. Ipari katasztrófák Szemléltetésképpen az ipari katasztrófákra példa (bár jogi értelemben nem volt katasztrófahelyzet, csak veszélyhelyzet) a 2010-es kolontári vörös iszap helyzet. A Magyar Honvédség a baleset bekövetkezés után 22 perccel már aktivizálta azt a katasztrófavédelmi rendszert, amely a gyors beavatkozáshoz szükséges. A gátszakadás után a 6. órában, már a helyszínen tevékenykedtek az első katonai alegységek13. Ez a fent részletezett riasztási rend szerint, azt jelentette, hogy abban az időpontba, amikor kb. laktanyákból meg kellett volna indulni a kijelölt helyszínre, arra az időpontra már a menetet is végrehajtották. Ez nyílván a közelben diszlokáló alegységek (Veszprém, Várpalota, Székesfehérvár) készenléti alegységeit jelenti, de mindenképpen elismerésre méltó teljesítmény a meghatározott normákon jelentősen belül lévő tevékenység. A kezdeti gyors reagálású végrehajtásban résztvevők, a sorok rendezése után folyamatosan felváltásra kerültek, és őket visszarendelték laktanyáikba. 13
www.honvedelem.hu
1164
14
3.2 Nukleáris katasztrófák Nukleáris katasztrófára szerencsére hazánkban még nem volt példa. Azonban nem szabad elfelejteni a csernobili katasztrófát, amely a tágabban értelmezett környezetünkben zajlódott le. Szűkebb értelemben véve, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy Magyarországon működik egy aktív atomerőmű Pakson, valamint több a Kárpát medencében. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a kísérleti atomreaktorokat (MTA) sem. Bár ezek a reaktorok nagyon szigorú ellenőrzéseken kell átesniük (ún. stressz teszt), amelyeket csak tovább szigorított a közeli fukushimai atomreaktor katasztrófa. A Magyar Honvédségnek, ezeknek a reaktoroknak a közelsége mindenképpen olyan kockázati tényező, amire készülni kell. Az ilyen jellegű katasztrófák esetén a Magyar Honvédség speciális vegyi védelmi
alakulatai
érintettek
(hasonlóan
a
vörösziszap
ömlésnél),
azonban
a
helyszínbiztosításban és egyéb polgári védelmi feladatok (kiürítés, kitelepítés) ellátásában más alakulatok is. Szemléltetésképpen Európa atomerőműveinek elhelyezkedését szúrtam be a dolgozatomba, jól kifejezve ezzel a kockázatok nemzetközi voltát.
14
www.honvedelem.hu
1165
15
3.3 Közúti, légi, vízi közlekedési katasztrófák Azokban a közlekedési balesetekben, amelyek egy bizonyos veszélyességi szintet meghaladnak, a szakközegek a Magyar Honvédség speciális és általános képességeit is igénybe vehetik. Ezek elsősorban logisztikai jellegű vagy speciális képességekre épülő támogatás, és mindenesetben a mentés irányítását végrehajtó szervezet alárendeltségében végzik. Erre való szemléltetésemre, a 2006-os hejcei katonai repülőgépbaleset hoztam segítségül. 2006. január 19.-én 19.38 perckor, szlovák békefenntartó katonákat szállító repülőgéppel 19:38 perckor megszakadt a légi irányításnak az összeköttetés. A Magyar Honvédség kutató mentő szolgálata riasztást kapott a felderítés végrehajtására. Ezt miután végrehajtották, és a kellő
információt
nyújtották
Az
Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóságnak
(továbbiakban: OKF), a konkrét mentésben nem kaptak szerepet. A következő feladat a gép roncsainak, valamint a halottak elszállításának megszervezése és végrehajtása volt.
15 16
http://www.mokkka.hu/drupal/node/6798 Nagy Sándor pv. ezredes: Szlovák katonai repülőgép balesete Hejcén, tanulmány 2006. 03. 15
1166
16
17
4. fejezet A kis valószínűséggel előforduló katasztrófák elleni védekezés Ebbe a kategóriába azokat, katasztrófahelyzeteket tettem, amelynek bekövetkezésére, véleményem szerint a legkisebb a valószínűség. Az olyan szintű járványok, amelyek már nagy mértékben veszélyeztetik a polgári lakosság életét és a polgári egészségügyi szervek nem tudják megfelelően kezelni a helyzetet, a Magyar Honvédség beavatkozását igényelheti. Az Magyar Honvédség egészségügyi képességei lehetővé teszik egy ilyen nagy méreteket öltő járvány kezelését, amelyhez különböző szak fel- és továbbképzések, valamint a komoly egészségügyi infrastruktúrával tud hozzájárulni. Az Állami Egészügyi Központ, katonai terminológiában, katonai szakkategóriába Rolles IV –es besorolású, amely azt jelenti, hogy a NATO feladatokban megsérült katonák ellátása, utógondozásában vállal komoly feldatot. Ennél fogva egy a polgári lakosságot sújtó járvány idején képes szakszerű segítséget nyújtani. A katonai közeget érintő feladatok közül, erre a helyzetre vonatkoztatva, logisztikai, elhelyezési és szállítási feladatok jöhetnek számításba. A Magyar Honvédség békébe is rendelkezik olyan készletekkel, amelyet egy ilyen katasztrófahelyzetté nyilvánított szituációban is segítségül szolgálhat a közvetlen irányítást végző szervezeteknek. A másik ilyen jellegű helyzet a tömeges migráció esetén végzett, végezhető feladatok. Erre az esetre is a logisztikai jellegű és elsősorban azon belül is elhelyezési és ellátási feladatokban tud segítséget nyújtani a Magyar Honvédség.
17
Nagy Sándor pv. ezredes: Szlovák katonai repülőgép balesete Hejcén, tanulmány 2006. 03. 15
1167
5. fejezet Kommunikáció kérdése A tanulmány megírása előtt, tapasztalataim szerint a következő kép élt, él a polgári lakosság egy jelentős többségében: „a Magyar Honvédség az adófizetők pénzén élősködő szervezet” „Mit csinálnak a katonák azzal a sok pénzzel?” „nem hasznos szervezet”, „csak háborúban hasznos, most pedig nincs háború” „25 év után nyugdíjba mennek és nem is csinálnak semmit” stb. Az a tapasztalatom és a feltevésem, hogy Magyar Honvédség iránti bizalmatlanság a nem megfelelő kommunikációs és PR tevékenységből fakad. Az előző fejezetekben kifejtettem mindazon tevékenységeket, amelyet a Magyar Honvédség békeidőben (megelőzés és
felkészülés időszakában) végez, annak
érdekében, hogy valamilyen esemény
bekövetkeztében gyorsan és hatékonyan tudjon cselekedni. Ezen tervezési és kiképzési feladatok jelentősek, de kevésbé látványosak. A sorkatonai szolgálat eltörlésével (szüneteltetésével) egyre nő azon személyek száma, akiknek az „Angyalbőrben” c. sorozat megnézésén túl semmilyen kapcsolatuk nincs a Magyar Honvédséggel. Belőlük fejlődik ki az a réteg, amely a fejezet elején megemlített néhány gondolatot emlegetni szokták. A Magyar Honvédséghez
hasonló,
„egyenruhás”
szervezeteknél
nagyon
jól
működik
az
a
kommunikációs és PR tevékenység, amely a felkészülés időszakát „adja el” a polgári lakosság irányába. Ez nyílván a polgári lakosság megnyugtatására szolgál, de a szervezettel szembeni bizalmat is jelentősen növeli. Nincs olyan katasztrófavédelmi gyakorlat, amelyre a polgári sajtó ne kapna meghívást, és az országos médiákban ne jelenne meg róla legalább egy rövid kis cikk. Ennek köszönhetően Magyarországon a legnagyobb tisztelet és bizalom a tűzoltók irányában van (teljes joggal!). A Magyar Honvédségben a 90-es és a 2000-es évekre volt jellemző (korábbiakról nincsenek információim, de elképzelhető, hogy akkor is), hogy „bezárkózott” a külvilág, a polgári társadalom elől. A sajtó bármilyen kiképzési rendezvényen kizárólag a katonai sajtót jelentette, amely a szakhírlapok számára készítettek cikkeket. Ezeket folyóiratokat azonban az előbb említett réteg nem igazán forgatja, nem kap belőle kellő információt. A jelenlegi honvédelmi vezetés tette meg az első lépéseket az irányba, hogy nem elég valamit végrehajtani, azt el is kell tudni adni. Ennek érdekében a Honvédelmi
1168
Minisztérium fejlesztésre kerültek a kommunikációk és PR képességek, így manapság már főosztály szintű szervezet működik. A 2000-es évek közepétől kezdődően kezdték megszervezni a „Bevetési Irány” gyakorlatokat a Magyar Honvédség képességeinek a bemutatására. Jelzésértékű lehet az személyügyi lépés is, hogy a Magyar Honvédségben PR tevékenységben úttörőnek számító szolnoki helyőrség alakulatainak, akkor középvezetői szinten szolgáló parancsnokai jelenleg a különböző alakulatok parancsnoki beosztásait töltik be. Javaslataim erre vonatkozóan nagyon egyszerű: tovább kell folytatni az ez irányú (kommunikációs) fejlesztéseket, úgy hogy, azért a „ló túlsó oldalára se essünk át”, nem szabad, hogy a napi tevékenységünket pusztán ehhez igazítsuk. Mindezek előtt, azonban továbbra is úgy kell ellátnia a feladatokat, hogy szükség esetén a polgári lakosság számíthasson a Magyar Honvédség segítségére. Összegzés Dolgozatomban
a
Magyar
Honvédség
katasztrófavédelmi
feladatainak
összefoglalásával próbáltam bemutatni a katonák katasztrófavédelmi és polgári védelmi feladatait. Voltak részek, amelyeket részletesebben, voltak, amelyeket csak megemlítés szintjén érintettem. Dolgozatom végén arra is kísérletet tettem, hogy nagyon röviden elemezzem a kényes kérdést, hogy miért nincs megfelelően kezelve a polgári lakosság részéről a Magyar Honvédség tevékenysége. A bennem megfogalmazott gondolatokat remélem sikerült a polgári olvasók számára is érthetően megfogalmazni, és amennyiben van olyan olvasó, aki ennek hatására megváltoztatja a korábbi véleményét, vagy legalább utána olvas a kérdésnek, akkor azt külön sikerként könyvelem el. Számomra dolgozat megírása külön hasznos volt, mivel a diplomamunkámat hasonló témakörben, a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszerről írom.
1169
Felhasznált irodalom: Az 1949. évi XX. törvény 2004. évi CV törvény A Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj Katasztrófavédelmi Alkalmazási Terve Nagy Sándor pv. ezredes: Szlovák katonai repülőgép balesete Hejcén,tanulmány, 2006 A Magyar Polgári Védelem fejlesztésének szükségessége, lehetséges iránya, a NATO tagság, a Magyar Honvédség korszerűsítése és a hazai katasztrófavédelmi rendszer helyzetének tükrében ZMNE, 2000. Cziva Oszkár: A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek hazai együttműködésének lehetőségei természeti és ipari katasztrófák felszámolásakor, fejlesztési lehetőségek a katasztrófavédelmi törvényhatályba lépése előtt PhD értekezés Budapest, 1999. Dr. Tóth Rudolf: A védelem komplex rendszere, kapcsolata a polgári védelemmel Sztanek Endre: A Magyar Honvédség egyes sajátos feladatai (őrzés-védelem, polgári védelem, katasztrófaelhárítás) a törvényi szabályozás tükrében Kandidátusi értekezés 1994.
1170
