Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a

„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája

Antal Örs Magyarország földrengés-veszélyeztetettsége, lakosságvédelmi feladatok földrengés esetén Earthquake hazards of Hungary and population protection tasks in case of an earthquake

Budapest, 2011. november 10. 152

BEVEZETŐ

A tanulmány során komplex betekintést nyerhetünk földünk egyik legpusztítóbb természeti jellegű katasztrófájának, a földrengések Magyarországra vonatkozó veszélyeire, továbbá a hazánkra vonatkozó azon polgári védelmi feladatokba, amikkel a káresemény hatásai enyhíthetőek. A közelmúltban történt, és az egész világot megdöbbentő és összefogásra késztető, Haitin és Japánban pusztító földrengések és az őket követő szökőárak hatalmas anyagi károkat és több tízezer ember halálát okozták, további jelentős tömegek vesztették el otthonukat. A legpusztítóbb csapást a földrengés okozta szökőár jelentette, ami hazánkban, földrajzi elhelyezkedéséből kifolyólag elképzelhetetlen, azonban mégis sok más európai országhoz hasonlóan számos vizsgálat és mérés kezdődött egy lehetséges intenzívebb földrengés által okozható károk számbavételével, illetve a kritikus infrastruktúra földrengésállóságának felülvizsgálatával. Földrajzkutatási tényekre alapozva hazánk közepesen veszélyeztetett a földrengésektől, mégis infrastruktúrálisan és lakosságfelkészítési tervekkel fel kell készülni egy esetleges csapás hatásaira és a károk megelőzésére, illetve csökkentésére, mivel a hazánk, és a szomszédos országok katasztrófa történetét áttekintve, számos nagy kárt okozó rengés jelezte, hogy számolni kell a veszéllyel. „Jobb félni, mint megijedni” alapon, a megfelelő kríziskezelő tervek és intézkedések hiányában egy váratlan földrengés komoly krízishelyzetet idézhet elő. Témaválasztásomban domináns szerepet játszott a természeti katasztrófák iránti érdeklődésem, illetve az elmúlt évek jelentős földrengés eseményei. Célkitűzések A tanulmány elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet, és a földrengések jellemzőinek megismerésével képet adjon arról, hogy hosszútávon jó eséllyel nem kell az ország működését veszélyeztető földrengéssel számolni, azonban mi van, ha mégis a szokottnál nagyobb földmozgás következik be. Kérdésként merül fel, hogy mennyire van erre az ország és a lakosság felkészítve. Fontos továbbá, hogy melyek azok a veszélyes technológiával üzemeltetett létesítmények, amelyek tervezésénél figyelembe kell venni az esetleges fokozottabb földmozgásokat. A földrengések veszélyeinek feltárásához elengedhetetlen az alapfogalmak tisztázása, illetve a rengések általános jellemzői a kiváltó okok figyelembevételével. 153

Emellett vizsgálni kell, hogy mik azok a földrajzi paraméterek, amik egy adott zónát kiemelten

vagy

kevésbé

veszélyeztetettnek

predesztinálnak.

Hazánk

történelmi

földrengései, illetve a környező országokban mért pusztítások számos formában rögzítve vannak, amik megkönnyítik a kutatást, valamint irányt adnak, hogy milyen jellegű károkra kell felkészülni. A tanulmány feldolgozása tehát alapvetően írott sajtó és földrengés kutatási prezentációkon alapul, illetve a kidolgozás során nagy segítséget nyújtottak a GeoRisk földrengés kutatóintézet felmérései és szakembereinek kiadványai.

1. A FÖLDRENGÉSEK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE

1.1. Alapfogalmak A téma kifejtéséhez elengedhetetlen néhány, a megértéshez fontos fogalom és kifejezés tisztázása. A földrengés bekövetkeztével előforduló folyamatokat jól érthetően foglalja össze a Larousse Enciklopédia, amely szerint a földrengés1 „a földkéreg alól, bizonyos mélységből kiinduló, a felszínre tartó változó erejű megrázkódás”. A lexikon kitér továbbá arra is, hogy a rengéseket az esetek túlnyomó többségében a földkéreg egyensúlyának hirtelen bekövetkező felborulása váltja ki. A tanulmány során többször fog előkerülni a szeizmicitás kifejezés, ami leegyszerűsítve a földmozgást jelenti, illetve a szeizmológia2, ami a „geofizikának a földrengések megfigyelésével, regisztrálásával és értékelésével foglalkozó ága”. A „földrengések mélységbeli kipattanásának helye” a hipocentrum3, vagy másnevén rengésfészek, amely a földfelszínre gyakorolt hatását az epicentrumban3, vagyis a rengésközpontban fejti ki, amely a „Föld középpontja és a rengésfészek közötti képzeletbeli egyenes földfelszíni döféspontja”. A rengések erősségének pontos megállapítása a műszeres mérések alapján vett mérőszámmal, a magnitúdóval fejezhető ki. Meghatározása a rengés epicentrumának ismeretében, a rengéshullám amplitúdója alapján történik. A földrengések erősségének és pusztító hatásának vizsgálata különböző skálák alapján történik. A legelterjedtebb mérési módszer a felszabaduló energia mértékén alapuló, 9 magnitúdóig terjedő Richter-skála. Gyakori továbbá a 12 fokozatú Mercalli-

1

Magyar Larousse Enciklopédia I. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, ISBN: 9630558572 Magyar Larousse Enciklopédia III. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, ISBN: 9630567482 3 Dr. Pócsmegyeri Gábor adjunktus, katasztrófaföldrajz egyetemi előadás jegyzet, Geoinformációs Tanszék, ZMNE 2

154

Cancani-Sieberg (MCS) skála is, ami a földmozgás hatásaként bekövetkezett környezeti károkat osztályozza. Volt szocialista országokban előfordult még a MedvegyevSponhauser-Karnik (MSK) 23 fokozatú skála is, azonban napjainkban nem használatos. 1992 óta, az európai országokban az Európai Makroszeizmikus Skálát (EMS) is használják, az MCS és az MSK skálákból kifejlesztve. 1.2. A földrengések keletkezése A földrengések túlnyomó többségét (kb. 85%-át) szerkezeti rengésként lehet azonosítani, vagyis a lökéshullámokat a földkéregben felgyülemlett energiák „kipattanása” fejti ki. A pusztítás mértékét tekintve a szerkezeti rengések okozzák a legtöbb kárt. A rengések kialakulása valamilyen külső behatásra is történhet, mint a vulkánkitörések következményeképpen (esetek kb. 7%-a), amikor a kitörés energiájának egy jelentős része rugalmas hullámokká alakul át. A vulkanizmushoz hasonló módon okozhatnak rengéseket a különböző beszakadások vagy beomlások (3%) (pl. magma kamrák vagy barlangok beszakadása). A felsorolt főbb kiváltó okok mellett a földrengések keletkezését befolyásolhatják még a talajra ható mesterséges behatások (pl. robbantás, járművek rezgései), illetve az erózió és a klímaváltozás is.3 1.2.1. Rengéshullámok fajtái A földrengések folyamán keletkezett rugalmas rengéshullámok két fő csoportját különböztetjük meg:4 a térhullámokat, amelyek a Föld belsején is keresztülhatolhatnak és a felület hullámokat, amelyek csak a felszín mentén tudnak terjedni. A térhullámokat tovább bonthatjuk a következő képpen: longitudinális (primer, P) hullámokra [1.ábra], amelyek hosszanti irányba fejtődnek ki a kőzeteket összepréselő és kitágító rezgőmozgást követően, és transzverzális (secunder, S) hullámokra [2.ábra], amik a haladás irányára merőlegesen fejtődnek ki, folyadék közegben nem terjednek. A rengéshullámok másik fő csoportjának, a felületi hullámoknak is két fajtája ismeretes:

4

HUN-Reng, Magyarország Földrengési Információs Rendszer, GeoRisk Kft., Földrengéshullámok

155

az ellipszis alakú pálya mentén mozgó Rayleigh-hullámok (R) [3.ábra], és a vízszintes eltolódásokért felelős Love-hullámok (L) [4.ábra].

1. ábra: A „P” hullámok terjedése

2. ábra: Az „S” hullámok terjedése

3. ábra: Az „R” hullámok terjedése

4. ábra: Az „L” hullámok terjedése

Képek forrása: HUN-Reng

1.3. A földrengések előfordulása, veszélyeztetett zónák Alapvetően a jelentős szeizmikus aktivitással bíró területek eloszlása keskeny, hosszanti zónákban jelenik meg. A Földön előforduló földrengések csaknem 70%-a a Csendes-óceánon található Cirkum-Pacifikus övezetben fordul elő. A Földközi-tenger térségéből Indonézia felé húzódó Alp-Himalája öv a rengések 15%-át rejti magában, míg a harmadik jelentős zóna, az óceánközépi hátságok 7%-os tartománnyal rendelkeznek. A fennmaradó 8% jelenti a Föld más részein, így a Közép-Európában is kialakuló földrengéseket,

azonban

a

legnagyobb

intenzitással

és

pusztítással

rendelkező

földmozgások az említett három zóna valamelyikében jelentkezik. A hosszanti szeizmikus zónák kialakulásának oka, hogy ezek kőzetlemez határok vonalán terülnek el, és a lassú

156

folyamatok során bekövetkező kisebb lemezmozgások által felszabaduló, felgyülemlett energia ezeken a területeken fejti ki leggyakrabban hatását.5 A következő diagram [1. grafikon] mutatja, hogy az erősebb intenzitású földrengések gyakorisága évente különböző, számuk logikusan a magasabb magnitúdó felé csökken. Jól látható, hogy a Richter-skála szerinti 8-as erősségnél intenzívebb földrengés nagyon ritka, sokévente egyszer fordul csak elő. Az eddigi tapasztalatok szerint a Magyarországon előforduló, a lakosság által érzékelhető rengések a kicsi (4-4,9M) és nagyon ritkán a közepes (5-5,9M) tartományba esnek. Utoljára 1763-ban mértek 6-os magnitúdónál erősebb földrengést hazánk területén.

1. grafikon: A lakosság által érzékelhető, károkat okozható földrengések a világon Készítette: a szerző, Budapest, 2011, a GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda felmérése alapján 1.4. Előrejelzési és megfigyelési módszerek Az előrejelzési módszerek a különböző földrengés zónáktól és földrajzi adottságoktól függően eltérnek. A különösen veszélyeztetett területeken a tudósok folyamatos méréseket végeznek

a

Föld

mágneses

terének

változásaiban,

a

szeizmikus

aktivitás

rengéshullámainak sebességében és a talajszint fizikai változásaiban. Egyes távol-keleti 5

Oracle Thinquest, A Földrengések miértjei

157

országokban az állatok viselkedését is figyelik. A fejlett technológiai és kutatási módszerekkel sem lehet azonban megbízható előrejelzéseket adni, amit számos eset be is bizonyított, azonban a kockázat és a bekövetkezés valószínűségének meghatározása nagyban hozzájárulhat a későbbi károk enyhítésére.6 A földrengések megfigyeléséhez és vizsgálatához műszeres regisztrálás szükséges, ami szeizmográffal történik. Működési elvét tekintve, a szeizmográf a talajmozgás időbeli változásait méri és regisztrálja Newton I. törvényén, a tehetetlenségi törvényén alapulva. A korszerű mérőberendezések már a legminimálisabb elmozdulást is képesek mérni. Hazánk veszélyeztetettségének vizsgálatára előtekintve, a következő ábrán [2. grafikon] az ezredfordulóig előfordult magasabb erősségű földrengések vannak megjelölve a szeizmikus aktivitási energia függvényében. A lépcsők a felszabadult földrengési energia nagyságát jelölik, ebből kifolyólag a vízszintes szakaszok pedig a nyugalmi állapotot. A módszerrel megjósolható egy jövőbeli földrengés körülbelüli várható időpontja, úgy, hogy ha a vízszintes lépcső nyugalmi szakasza eléri az alsó korlátegyenest, akkor a metszéspontra vonatkozó dátum környékén földrengés várható. A grafikon szerint 20152018 környékén várható egy intenzívebb földmozgás, viszont ezen némileg módosít a 2011-es oroszlányi epicentrumú rengés.

2. grafikon: Energia kumulációs földrengés előrejelzés Magyarország területére 6

HUN-Reng, Magyarország Földrengési Információs Rendszer, GeoRisk Kft., Földrengések előrejelzése

158

Készítette: Dulácska Endre Forrás: Magyar Tudományos Akadémia lapja, 1999

2. MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉS VESZÉLYEZTETETTSÉGE

A következő fejezetben kapunk ismereteket a múltbéli, hazánkban előfordult és károkat okozó földrengésekről, illetve arról, hogy mekkora mértékű veszélyeztetettséggel kell nekünk, magyaroknak számolni, és ennek a veszélynek a mértékei milyen összefüggésben vannak a történelmi földrengésekkel. 2.1. Az ország területének szeizmicitása A Kárpát-medence térségének és környezetének lemezmozgásait az Afrikai és az Európai lemez ütközése határozza meg. Az Afrikai-lemez északi irányba túlnyúlik a Földközi-tengeren és részét képezi az Adriai-tenger alatt fekvő lemezblokk is, aminek mozgása határozza meg az Alpok, az Appenninek, a Kárpát-medence és így hazánk földmozgásaiért is felelős tektonikai folyamatokat.7 A régiót érintve intenzív szeizmikus tevékenység a délkeleti Kárpátokban és Kárpátalján tapasztalható, amit az 1977-es Richter-skála szerinti 7,2-es erősségű romániai rengés alá is támaszt. A ’77-es katasztrófa, az epicentrumtól messze, főként Bukarestben és Bulgáriában okozott hatalmas pusztítást. Hazánk területére nem jellemzőek az erős szeizmikus tevékenységek illetve földrengések, mégis néhány esetben akár 5-6 magnitúdójú rengés is tapasztalható volt. Ezen földmozgások előfordulása teljesen rendszertelen területi eloszlásban következik be, egyes régiók azok, ahol folyamatos erősebb szeizmikus intenzitás mérhető. Ilyen például Komárom, Dunaharaszti, Mór és Eger térsége, amint az ország szeizmikus zónatérképén [5. ábra] is látható. A világos barnával jelölt területeken mérhetőek a leggyakoribb rengések, főként a Balatontól északra fekvő, Berhida-Mór-Komárom vonal, ahol számos magasabb magnitúdójú földmozgást tapasztaltak és mértek az elmúlt évszázadok során. A hazánk területén kialakult földmozgásokra jellemző, hogy általában az epicentrumban 7

Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Kiszely M..: A Pannon-medence szeizmicitása, Földtani Közlöny, 2002, 132/különszám

159

érezhetőek a legnagyobb mértékben, ebből kifolyólag itt is fejtik ki maximálisan károsító hatásaikat.

5. ábra: Magyarország szeizmikus zónatérképe Készítette: Tóth et al, 2006 Forrás: GeoRisk Földrengéskutató Intézet 2.1.1. Hazánk nevezetes földrengései Történelmünk során 32 jelentős kárt okozó földrengést regisztráltak. Ezek közül is a legerősebb az 1763. június 28-i komáromi epicentrumú, Richter-skála szerinti 6,3 magnitúdójú rengés volt. A pusztítás mértékét jól mutatja, hogy Komárom egyharmada teljesen romba dőlt 63 halálos áldozatot és több mint 120 sérültet vonva maga után. A térséget évtizedekkel később is számos intenzívebb rengés rázta meg. A komáromi esethez hasonlóan rendkívül jelentős épületkárokat okozott az 1810-es, 5,4-es erősségű Mór környéki földrengés és annak utórengései. A bodajki jegyző, aki a katasztrófa bekövetkezésénél éppen Mór legmagasabb tornyán tartózkodott, így írta le az eseményeket: „Elsőbben is maga körül és alatta mindent egyik oldalról a másikra hullámos mozgásban rémülten látott inogni, majd ezen mozgás ismét függőleges mozgássá változott, minek folytán minden, amit látott, föl alá mozgott. Mindez még semmi kárt nem

160

okozott, de azután a rögtön erősödő földmozgásra az épületek előtte összeroskadtak”.8 A korabeli technológiai lehetőségeket jól szimbolizálta, hogy egy csákvári kertész ötlete nyomán egy csengőt szereltek fel, amit folyamatosan figyelt valaki. A csengő egy hónap leforgása alatt több mint ezer alkalommal jelzett kisebb-nagyobb utórengéseket. Több mint száz évvel a móri események után, 1911-ben Kecskemétet is erős, 5,6-os magnitúdójú földmozgás rázta meg, ami Győrtől egészen Szegedig is érezhető volt, sőt még Zágrábban is észlelték. Kecskeméten az épületek egynegyede összedőlt, személyi sérülés azonban mégsem történt. 1925. január 31-én Egerben is 5-ös erősségű földrengés volt mérhető. A gyors lefolyásnak köszönhetően súlyos személyi sérülés itt sem történt, viszont alig maradt ép épület a térségben. A Dunaharasztiban „kipattant” 1956-os rengés [6.ábra] ismét halálos áldozatokat is követelt; két lakos halt meg a szomszédos Taksony városában. A pusztítás mértéke megint szinte totális mértékű volt, és jó pár évig erőteljesebb szeizmicitás volt mérhető a térségben, Budapestet is beleértve.

8

Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Bus Z., Kiszely M., Czifra T.: Magyarországi földrengések évkönyve, 19952010, GeoRisk

161

6. ábra: A taksonyi templom, a dunaharaszti epicentrumú földrengés után Forrás: Ismeret Virtus, tudományos ismeretterjesztő on-line lap

Csaknem 30 évet kellett várni a következő intenzívebb eseményre. 1895 nyarán Berhidán mértek 4,9-es erősségű rengést, ami annyiban nem volt meglepő, hogy a térség az ország legmagasabb szeizmikus aktivitásával „büszkélkedhetett”. Az anyagi kár ezúttal is jelentős volt, de a dunaharaszti vagy egri katasztrófához képest jóval enyhébb.9 Utoljára 2011. január 29-én volt tapasztalható erős földmozgás hazánk területén, amikor 4,7-es magnitúdójú rengés alakult ki Oroszlányban. A nagyon rövid lefolyású földmozgás a fővárosban is erősen érezhető volt. A magasabb intenzitás és gyors lefolyás azzal volt magyarázható, hogy a rengés hipocentruma a felszínhez közel, kb. 5000 méter mélységben volt. Ahogy a nagyobb földrengéseket időrendbe alapul vett grafikon is mutatja [3. grafikon], az elmúlt évtizedekben azok mértéke és száma, ha minimálisan is, de csökkenő tendenciát mutat. Látni fogjuk azonban, hogy ezek az adatok nem adhatnak okot nagyobb nyugodtságra.

3. grafikon: Hazánkban előfordult intenzív földrengések Richter-skála szerinti erőssége Készítette: a szerző, Budapest, 2011

162

2.2. Az itthoni veszélyeztetettség mértéke A Kárpát-medence alacsony szeizmikus aktivitása és az előrejelezhetőség hiánya miatt az ország földrengés veszélyeztetettségének mértékének meghatározásához a felsorolt katasztrófa eseményekre lehet legfőképpen támaszkodni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem kell a jövőben sem tartani az ország működését veszélyeztető földrengéstől, mégis a korábbi 5-ös Richter-skála szerinti erősséget meghaladó rengések és azok pusztításainak mértéke alátámasztják azt, hogy indokolt a lakosság felkészítése és az állandó megfigyelési tevékenység, valamint a veszélyeztetett kritikus infrastruktúrák (pl. a Paksi Atomerőmű) földrengés-biztonsági követelményeinek figyelembe vétele és állandó vizsgálata. Az eddigi regisztrált, és az emberek számára is érezhető rengések tudatában körvonalazódott, hogy kb. 40-50 évenként lehet számítani jelentős, a lakosságot is tömegesen veszélyeztető földrengésre Magyarországon. Ha a berhidai esethez tekintünk vissza, akkor az eddigiekkel megalapozott feltételezés szerint 2030 körül várható egy újabb nagy erejű katasztrófa. A különösen veszélyeztetett ország területek ismeretében, tudjuk, hogy a veszélyhelyzet kezelésre fordított erőforrásokat hova kell koncentrálni.

3. LAKOSSÁGVÉDELMI FELADATOK 3.1. Megelőzés Mivel a fejlett technológiai háttér ellenére a földrengések előrejelzése bizonytalan, a megelőzés a rengés romboló hatásának mérséklését jelenti elsősorban. Ennek részeként, az egész világon a leghatékonyabb kármegelőzési eljárásnak bizonyult az épületek és különböző létesítmények - helyi veszélyeztetettség figyelembe vétele mellett - statikai szerkezetének földrengés állóságának biztosítása. Erre jó példa a 2011. március 11-i Richter-skála szerinti 9-es értéket meghaladó erősségű japán földrengés, ahol a megfelelő építési technológiának köszönhetően az épületek szerkezetében csak a legritkább esetben keletkezett komoly kár. Az, hogy ennek ellenére óriási pusztítást szenvedett el a „felkelő nap országa”, a földrengés másodlagos hatásaként jelentkező szökőárnak volt köszönhető, ami ellen nem létezik technológiai eljárás. Hazánk ilyen szempontból szerencsésnek mondható, mivel a jelentős törésvonalak nagy távolsága miatt nem kell számolni hasonló intenzitású rengéssel, és a földrajzi adottságok miatt szökőárral sem. A tapasztalatok alapján bebizonyosodott, hogy a tégla- és betonépítésű lakóházak vesztik el teherbírásukat leghamarabb és dőlnek össze földrengés esetén. Célszerű ezért az építkezéseknél a

163

rugalmasabb anyagok, mint az acél vagy akár a fa használata, Japánban is a lakóházak többsége acél könnyűszerkezetes megoldással épült [7.ábra].

7.ábra: Könnyű acélszerkezetes lakóházak Japánban Forrás: Viahouse A konstrukciós technológiát tekintve létezik a rezgésálló megoldással épített ház, amikor a rugalmas teherbíró szerkezetek kerülnek beépítésre. Másik opció a földrengés szigetelés, mely esetben a talapzatba beépített acélszerkezet biztosítja a szeizmikus energia elnyelését. A különböző konstrukciós megoldásoknál fő szempont, hogy a talapzatot és az alapozást nem szabad egybeépíteni, mivel így a rezgések direkt átadódnak a ház szerkezetére. A különböző építményekre vonatkozó földrengés állósági követelményeket tartalmazza a Eurocode 8 Európában bevezetett szabványcsomag. 3.1.1. A Eurocode 8 A szabványcsomag alapelve hogy az adott épület típust olyan földrengésre kell tervezni, ami 50 év leforgása alatt 10%-os valószínűséggel fordulhat elő. A teherbírási követelmények alapján az építmény nem dőlhet össze a rengéstől, egyes épületeknek pedig a károsodási mértéke is meg van határozva. Ez esetben az épületszerkezet nem

164

amortizálódhat jelentősen egy olyan földmozgás esetében, amelynek előfordulási lehetősége 10 év leforgása alatt 10%. A szabályozás három fő célja a következő:9 az emberi életek megóvása, a károk mértékének csökkentése, és a a kiemelt fontossággal rendelkező építmények funkciójának védelme. A Eurocode 8 alapján a földrengésálló szerkezetek tervezésének alapja a tervezési válaszspektrum, amely egy adott frekvencián várható szeizmikus aktivitás hatását a frekvencia függvényében adja meg. A válaszspektrum meghatározása 4 lépésből tevődik össze:10 1. az építési terület szeizmikus zóna besorolásának meghatározása (pl. a szeizmikus zónatérképről) 2. a talaj típusának és talajmechanikai jellemzőinek meghatározása (A,B,C,D,E, S1,S2) 3. szeizmikus együtthatók meghatározása 4. válaszspektrum kiértékelése és grafikonos ábrázolása A kiértékelésnél a válaszspektrum függőleges és vízszintes összetevőjét is meg kell határozni, mivel földrengéskor a gyorsulásnak vertikális és horizontális (általában ez a pusztítóbb) komponense is van. A megelőzési tevékenység másik fő feladata a mentéshez és a veszélyhelyzet kezeléséhez szükséges logisztika megteremtése és készenlétben tartása. A magasabb szeizmikus aktivitással rendelkező települések vezetősége és az illetékes védelmi bizottságok a meglévő eszközrendszert és kidolgozott riadó és mentési terveket „próbariasztásokkal” és gyakorlatokkal tudják fejleszteni. A megelőzést nagyban elősegítené a különösen földrengés veszélyeztetett régiókban a tájékoztatás kiszélesítése, így katasztrófavédelmi szakemberek tarthatnának rövid előadásokat iskolákban és más oktatási intézményekben a védekezés és menekülés lehetőségeiről és helyes módjáról.

9

Készház Portál: Drágább lesz az építőipar a földrengések miatt. Az új szabvány már életbe lépett, 2011.02.02 10 HUN-Reng, Magyarország Földrengési Információs Rendszer, Georisk Kft., Dr. Tóth László, Mónus Péter, Dr. Győri Erzsébet: Magyarország földrengés veszélyeztetettsége

165

3.2. Elsődleges hatások elleni védekezés A földrengés első hatásaiként a lökéshullám által bekövetkezett rombolás jelentkezik. Leggyakoribb esetben ilyenkor a közvetlen életveszélyt jelentő, épületek romosodása következik be. Emellett különböző omlások és áradások is súlyosbíthatják a helyzetet, de fel kell készülni a közmű- és közlekedési hálózatok sérülésére és üzemzavarára is. A mentési és veszélyhelyzet kezelési feladatok a következők:11 kárterület felmérése, tűzoltás, életmentés, egészségügyi ellátás biztosítása, kiemelten a romok alóli mentés, a mentésben résztvevő alakulatok biztonságos mozgásának biztosítása, ABV (atom, biológiai, vegyi,) védettség biztosítása, közműrendszer helyreállítása, anyagi és kulturális javak védelme, alapvető életfeltételek biztosítása és fenntartása, a mentéshez szükséges logisztikai háttér megteremtése. A mentési munkálatoknál kiemelt fontossággal bír a kárterület megfelelő felmérése, főként jelentős romhatás bekövetkezte után. A hatékony veszélyhelyzet kezeléshez szükséges a mentés irányának és a prioritások meghatározása, valamint a mentést végző alakulatok megfelelő összehangolása. A kritikus, romok alóli mentés összetett feladat és jelentős gyakorlati tapasztalatot igényel. Dr. Hornyacsek Júlia pv. őrnagy szerint a romokból való mentést12 „úgy kell végrehajtani, hogy a romok mozgatása ne okozzon további sérüléseket az alattuk rekedtek számára, valamint gondoskodni kell a mentőerők védelmét szolgáló kitámasztások, aládúcolások elvégzéséről is.” 3.3. Másodlagos hatások elleni védekezés A földrengés másodlagos hatásaiként főként a földmozgásnak köszönhetően kialakult természeti jelenségeket értjük. A legismertebb és egyben legpusztítóbb másodlagos hatásként követhetik a földrengéseket szökőárak. Ismét elmondható, hogy hazánkban

nem

fordulhatnak

elő,

viszont

számolni

lehet

kisebb-nagyobb

földcsuszamlásokkal. Főként sűrűbben lakott, vagy ipari területeken jellemző másodlagos 11

Dr. Hornyacsek Júlia: Földrengés! Fel vagyunk készülve? Hadmérnök on-line tudományos kiadvány, VI. évf. 1. szám, 2011. március 283. o 12 Dr. Hornyacsek Júlia: Földrengés! Fel vagyunk készülve? Hadmérnök on-line tudományos kiadvány, VI. évf. 1. szám, 2011. március 284. oldal

166

hatás a tűz, aminek keletkezéséhez és gyors terjedéséhez nagyban hozzájárulhat a gáz- és olajvezetékek sérülése vagy törése. A földrengés másodlagos hatása igen súlyos esetben lehet vegyi katasztrófa (vegyi üzemek, vagy veszélyes anyagokat tároló létesítmények esetében) illetve nukleáris katasztrófa (Paksi Atomerőműben kialakult vészhelyzet) is. A közmű- és közlekedési hálózatok használhatatlanná válása esetén számos további, lakosságot veszélyeztető tényező léphet fel (pl. egészségügyi és élelmiszer ellátás, és a mentésben résztvevő alakulatok akadályozása). A védekezés elsősorban a létesítményekre vonatkozó

szigorú

biztonsági

előírások

betartásával,

és

földrengés

központú

felülvizsgálatával valósulhat meg. 3.4. A mentésben résztvevő erők, szervek A katasztrófa bekövetkezte utáni mentési és kárelhárítási tevékenység magas szintű összehangoltságot igénylő, komplex feladat. Mivel a mentésben szerepet vállaló erők között a rendvédelmi és egészségügyi ellátásért felelős szervek és a honvédség mellett civil szervezetek és önkéntesek is nagy erőkkel lehetnek jelen, kiemelt szerep hárul a mentési munkálatokat irányító személyekre. A mentés különböző szinteken való koordinálására vonatkozó szabályozást a 196/1996. (XII. 22.) Kormányrendeletben írtak foglalják össze, az alábbi irányításért felelős személyeket vagy szervet megállapítva:13 A Kormány, amely összehangolja a minisztériumok és a központi államigazgatási szervek mentéssel kapcsolatos tevékenységét és dönt a tartalékok igénybevételéről. A Katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter koordinálja a mentési feladatok ellátásnak megszervezéséért. Területi szinten a mentést a megyei közgyűlés elnöke - a megyei (fővárosi) védelmi bizottság közreműködésével irányítja. A mentési tevékenységet helyi, azaz települési vagy kerületi szinten a polgármester irányítja közvetlenül. A mentésben közreműködő szervek (más ország segítséget nyújtó polgári védelmi szervezetét

kivéve)

a

számukra

meghatározott

feladatot

saját

szervezeti

alárendeltségükben, egymással együttműködve látják el. A védekezésben, vagy, ahogy a 13

196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet a mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól

167

törvény fogalmaz, a következmények felszámolásában, a katasztrófa méretétől és jellegétől függően részt vesznek az alábbi erők: 14 polgári védelmi szervezetek, hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, állami meteorológiai szolgálat, állami mentőszolgálat, az egészségügyi államigazgatási szerv, különböző önkéntes társadalmi szervezetek, civil és a kárelhárításra létrehozott köztestületek, és az állami szervek és az önkormányzatok. A nem természeti katasztrófák esetében, a mentésre kötelezhető még annak okozója is. Egy esetlegesen hazánk területén kipattanó, súlyos károkat okozó földrengés esetén, a kárfelmérést megelőzően, a gyorsreagálást végrehajtó elsődleges kivonuló erőként szerepel: a tűzoltóság, a mentőszolgálat, a rendőrség, a katonaság, hivatásos polgári védelmi szervek, és a veszélyes ipari üzemek saját védelmi beavatkozó szervei.

ÖSSZEGZÉS

Az elmúlt 250 év magyarországi földrengés katasztrófái jó kiinduló alapnak számítottak a veszélyeztetettség mértékének és a különösen „aktív” ország régiók felmérésében, valamint az előfordulható károk megbecslésében is. Mindezek ismeretében,

14

1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

168

és Földünk tektonikai jellegét is vizsgálva, reális az a megállapítás, hogy Magyarország területe közepesen veszélyeztetett a földrengésektől, azonban mégis indokolt az elővigyázatosság és a készültség, amit főként a szeizmikusan aktívabb országrészekre kell fókuszálni. A világ számos földrengés katasztrófa eseménye kapcsán bebizonyosodott, hogy a kármegelőzés egyik kulcsa az építkezési technológiában van. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden tégla és vasbeton szerkezetes épületet le kell bontani rugalmasabb, könnyűszerkezetes házakra cserélve, mert ez kivitelezhetetlen. Azonban, a jobban veszélyeztetett településeken, mint Komárom, Mór, Nagykanizsa, és a fővárost keleti szomszédságában fekvő falvak és városok, a Eurocode 8 európai szabványcsomag szerint megfogalmazott földrengés állósági követelményeket mindenképp figyelembe kell venni főként középületek, hidak és veszélyes technológiával dolgozó ipari létesítmények esetén. Utóbbiakat, ahogy az egri vagy a kecskeméti eset is bizonyította, az egész ország területére figyelembe kell venni, a már felépült létesítmények felülvizsgálata mellett. A megfelelő tűzvédelmi és egyéb biztonsági előírások betartása mellett a magyar településekre és azok lakóira elsősorban a földrengés elsődleges hatásaként jelentkező romosodás jelenti a legnagyobb veszélyt. A káresemény bekövetkezését követően a beavatkozás kulcsfontosságú része a kárterület megfelelő felmérése, és az ezen alapuló hatékony koordinálása a beavatkozó erőknek. A katasztrófa elhárításban jelenleg érintett szervezetek és erők szerepvállalása tisztázott az egyes szinteken, azonban jelentős földrengéssel járó éles helyzetben a megfelelő hatékonyság és hierarchia kérdésessé válhat, amit egyéb katasztrófa területen (pl. árvíz helyzet kezelés) fellépő hiányosságok igazolnak.

IRODALOMJEGYZÉK

1. Magyar Larousse Enciklopédia I. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, ISBN:9630558572 2. Magyar Larousse Enciklopédia III. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, ISBN: 9630567482 3. Dr. Pócsmegyeri Gábor adjunktus, katasztrófaföldrajz egyetemi előadás jegyzet, Geoinformációs Tanszék, ZMNE, Letöltés: 2011.10.21. 4. HUN-Reng, Magyarország Földrengési Információs Rendszer, GeoRisk Kft., Földrengéshullámok, Letöltés:2011.10.21. 169

http://www.foldrenges.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=11:fo eldrengeshullamok&catid=1:altalanos-fogalmak&Itemid=23 5. Oracle Thinquest Oktatási adatbázis Letöltés: 2011.10.21. http://library.thinkquest.org/03oct/00904/attek_miert.htm 6. HUN-Reng, Magyarország Földrengési Információs Rendszer, Georisk Kft., Földrengések előrejelzése Letöltés: 2011.10.21. http://www.foldrenges.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=19:afoeldrengesek-elrejelzese&catid=1:altalanos-fogalmak&Itemid=23 7. Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Kiszely M..: A Pannon-medence szeizmicitása, Földtani Közlöny, 2002, 132/különszám 8. Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Bus Z., Kiszely M., Czifra T.: Magyarországi földrengések évkönyve, 1995-2010, GeoRisk - MTA GGKI, Budapest, ISSN: 1589-8326 9. Készház Portál: Drágább lesz az építőipar a földrengések miatt. Az új szabvány már életbe lépett, 2011. február 2., Letöltés: 2011.10.22. http://kp.hu/dragabb-lesz-az-epitoipar-a-foldrengesek-miatt-az-uj-szabvany-mar-e letbelepett 10. HUN-Reng, Magyarország Földrengési Információs Rendszer, Georisk Kft., Dr. Tóth László, Mónus Péter, Dr. Győri Erzsébet: Magyarország földrengés veszélyeztetettsége, Letöltés: 2011.10.22. http://www.foldrenges.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=94:m agyarorszag-foeldrenges-veszelyeztetettsege&catid=5:geofizika&Itemid=7 11. Dr. Hornyacsek Júlia: Földrengés! Fel vagyunk készülve? Hadmérnök on-line tudományos kiadvány VI. évf. 1. szám, 2011. március, Letöltés: 2011.10.22. http://hadmernok.hu/2011_1_hornyacsek.php 12. Dr. Hornyacsek Júlia: Földrengés! Fel vagyunk készülve? Hadmérnök on-line tudományos kiadvány VI. évf. 1. szám, 284. oldal 2011. március, Letöltés: 2011.10.22. http://hadmernok.hu/2011_1_hornyacsek.php 13. 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet a mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól

170

14. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

ÁBRÁK FORRÁSAI

1.-4. ábra: A hullámok terjedése, HUN-Reng, Magyarország Földrengési Információs Rendszer, GeoRisk Kft., Földrengéshullámok, Letöltés: 2011.10.22. http://www.foldrenges.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=11:f oeldrengeshullamok&catid=1:altalanos-fogalmak&Itemid=23 2. grafikon: Energia kumulációs földrengés előrejelzés Magyarország területére Készítette: Dulácska Endre, Magyar Tudományos Akadémia lapja, 1999, Letöltés: 2011.10.22. http://epa.oszk.hu/00700/00775/00001/1999_01_11.html

5. ábra: Magyarország szeizmikus zónatérképe Készítette: Tóth et. al., GeoRisk Földrengéskutató Intézet, 2006, Letöltés: 2011.10.22. http://www.georisk.hu/Maps/maps.html 6. ábra: A taksonyi templom, a dunaharaszti epicentrumú földrengés után Ismeret Virtus, tudományos ismeretterjesztő on-line lap, Letöltés: 2011.10.22. http://ismeret.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=45007 7. ábra: Könnyű acélszerkezetes lakóházak Japánban Viahouse építészeti weblap, Letöltés: 2011.10.22. http://www.viahouse.com/home-architecture-tag/earthquake-resistant-homes/

171