MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a
„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája
Timmer Alexandra Polgári lakosság katasztrófahelyzetre történő felkészítése
Budapest, 2011. november 10.
1475
1. Bevezető
gondolatok,
a
lakosság
veszélyhelyzetekre
történő
felkészítésének aktualitása "minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben" (Részlet a katasztrófavédelmi törvényből)
Életünk során számos veszélynek vagyunk kitéve, nem kell nagyban gondolkodnunk, elég, ha a mindennapi életünk tényleges és potenciális veszélyeivel szembesülünk. Ez nem azt jelenti, hogy állandó félelemben kell élnünk, azonban nem kell, hogy a veszélyhelyzetek felkészületlenül érjenek minket. Napjainkra a társadalmi kultúránk kevesebb figyelmet fordít a katasztrófahelyzetekre történő felkészülésre, illetőleg annak szükségességét is sok esetben figyelmen kívül hagyjuk. Sajnálatos módon ennek ellenére veszély folyamatosan fenyeget bennünket. A mindennapi élet veszélyhelyzetein kívül beszélhetünk civilizációs és természeti katasztrófákról, melyek szintén életünk szerves részét képezik, bármennyire is igyekszünk nem odafigyelni rájuk. Az állampolgároknak tisztában kell lenniük a lakóhelyük környékén található veszélyforrásokkal, továbbá egy esetleges katasztrófahelyzet bekövetkezése esetén követendő magatartásformákkal saját életük, családjuk és lakókörnyezetük megóvása érdekében. Katasztrófák esetén az emberi élet, egészségünk, anyagi javaink, alapvető ellátásunk, valamint természeti környezet kerül veszélybe, illetőleg károsul olyan mértékben, hogy a veszélyhelyzet elhárítása, illetőleg a következmények felszámolása meghaladja ezen feladatok végrehajtására létrehozott szervek kapacitását. Ilyen esetekben különleges intézkedések bevezetetésére kerül sor, valamint a szervek, szervezetek, állampolgárok jól szervezett, egységes irányítás alatt történő együttműködése válik szükségessé.
1476
A mindennapi élet veszélyeire, valamint a nagyobb horderejű katasztrófákra a lakosságot fel kell készíteni, annak érdekében, hogy a váratlan helyzetekben gyorsan és megfelelően
cselekedjen,
valamint
együttműködjön
a
megelőzés,
kárelhárítás,
kárfelszámolás érdekében. Az állampolgárok azért nincsenek tisztában teendőikkel, mert nem történt meg előzetes felkészítésük a kialakult veszélyhelyzetekre. Ennek okán szükségessé vált mind a szakmai, mind pedig a lakossági felkészítés, oktatás a katasztrófahelyzetek megfelelő módon történő kezelése érdekében.
1477
2. Katasztrófák típusai Ahhoz, hogy megértsük a lakossági felkészítés szükségességét tisztáznunk kell, hogy mi is az a katasztrófa, katasztrófahelyzet esetén ki irányítja a munkálatokat a védekezés és a kár felszámolás során, továbbá melyek a katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő szervek, szervezetek és erők, illetőleg lényeges annak ismerete, hogy milyen típusú veszélyhelyzetekre kell felkészülnünk.
A katasztrófavédelem fogalma:” a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, a katasztrófa sújtotta területen az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.”1 A katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés nemzeti ügy, így a veszélyhelyzetek elleni védekezés irányítása állami feladat, melyet a belügyminiszter, a Kormány, a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB), a miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetői, a megyei, fővárosi és helyi védelmi bizottságok, a megyei közgyűlés elnökei - Budapesten a főpolgármester-, valamint a polgármesterek végzik. A védekezést és a következmények felszámolását a polgári védelmi szervezetek, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Mentőszolgálat, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, az önkéntesen részt vevő társadalmi szervezetek, a civil és az erre a célra létrehozott köztestületek, önkormányzatok és az állampolgárok végzik. A civilizációs katasztrófák következményeinek felszámolása esetén résztvevőként tartjuk számon azok okozóját is. 1 1999. évi LXXIV törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 3. §
1478
1. számú kép: Polgári védelem széleskörű munkássága2 A katasztrófavédelem hivatásos központi szervei a Belügyminisztérium és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, amelyek alárendeltségében helyi szervként polgári védelmi kirendeltségek és irodák működnek. A katasztrófavédelem feladatai az alábbiak: -
a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra,
-
a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítása,
-
a figyelmeztetés, a tájékoztatás, a riasztás,
-
az egyéni védőeszközökkel történő ellátás,
-
az óvóhelyi védelem,
-
a lakosság kimenekítése és kitelepítése,
-
a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különlegesen víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) védelme,
-
az elsötétítés, a fényálcázás,
2 Forrás:http://www.hegyvidek.eu/intezmenyek/hivatalok-hatosagok/polgari-vedelem 2011.04.03.
1479
-
a kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, mentesítés és a fertőtlenítés, illetőleg az ezzel összefüggő ideiglenes helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések,
-
a polgári védelmi tervezés, szervezés,
-
a szakhatósági tevékenység ellátása,
-
a települések veszélyeztetettségének felmérése,
-
közreműködés a lakosság légi riasztásában, a kulturális javak védelmében, a vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott feladatinak ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, továbbá a tűzoltásban, illetőleg
a
nemzetközi
szerződésekből
adódó
tájékoztatás
és
kölcsönös
segítségnyújtás feladatainak ellátásában. -
helyreállításban való közreműködés
2.1 Civilizációs katasztrófák, veszélyhelyzetek „A civilizációs eredetű katasztrófák az emberi tevékenységgel összefüggésben, helytelen emberi beavatkozás, mulasztás, figyelmetlenség, vagy technikai, technológiai hibák hatására következnek be. Egyet kell értenünk azzal a megállapítással, miszerint:”3„Ebbe a kategóriába azok a katasztrófák sorolhatók, amelyek kialakulásának előfeltétele a civilizáció léte, a tudomány, a technika, az ipari és mezőgazdasági termelés, a közlekedés és a szállítás meghatározott szintje.”4 Civilizációs katasztrófa esetén a veszély forrásai lehetnek a veszélyes anyagokat felhasználó, feldolgozó, illetőleg tároló ipartelepek. Emellett tisztában kell lennünk azzal a ténnyel is, hogy ezen üzemekhez, illetőleg üzemekből a veszélyes anyagok szállítása közúton, vasúton, belvízen és levegőben történik. ( A közúton történő szállítást az ADR, a vasútit a RID, a belvízit az ADN, levegőben történő szállítást pedig az ICAO szabályozza.) A veszélyes anyagokat használó üzemek veszélyes anyagokat termelnek, melyek további szállítása, tárolása megfelelő körültekintést igényel. 3 Dr. Hornyacsek Júlia őrnagy egyetemi docens, PhD: POLGÁRI VÉELEM. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest 2009 4 Kovács Antal - Buzás Tibor: Polgári védelmi ismeretek alapismeretek, önkormányzatok és polgári védelmi szervezetek felkészítési segédlete, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Polgári Védelmi Szövetség, - Szolnok,
1480
Életünk különböző területein használunk veszélyes anyagokat. Gondoljunk csak a mezőgazdaságra, ahol nagy mennyiségben fordul elő műtrágya és növényvédő szer, melynek tűz esetén keletkező bomlástermékei mérgezőek, vagy akár az élelmiszeriparra, ahol a hűtéshez ammóniát használnak, mely mérgező és maró hatású. Nem kell nagyban gondolkodnunk és rájövünk, hogy a hétköznapi életünk során is találkozunk veszélyes anyagokkal. A fertőtlenítésre használt ammónia és klór, a háztartásban alkalmazott propánbután tartályok - melyek jelentős tüzet okozhatnak -, valamint a műanyagok égetése során felszabaduló gázok is mind-mind veszélyforrások. A lakosságnak tisztában kell lennie az általuk alkalmazott anyagok veszélyes hatásaival, illetőleg a probléma bekövetkezésekor teendő intézkedésekkel. Az alábbi hatásokra kell felkészülnünk: -
Mechanikai hatások: a robbanás lökéshulláma az épületekben károsodást, valamint az emberekben sérüléseket okozhatnak
-
Tűz, hősugárzás és hideg hatása: az anyagok egy része tűzveszélyes, melyek égésük során égési sérüléseket okozhatnak és más anyagokat is meggyújthatnak. A cseppfolyós- és mélyhűtött cseppfolyós gázok fagyási sérülést, a mélyhűtött cseppfolyós gázok légszomj érzése nélkül fulladást okozhatnak.
-
Mérgező, maró hatású anyaggal szennyezett levegő belégzése: a kiszabadult anyag a levegőben jelentős távolságra is eljuthat. Belégzése egészségkárosodást, illetőleg halált okozhat, továbbá szennyezett étel lenyelése esetén, az a nyálkahártyán keresztül okozhat mérgezést.
-
Személyek ruházatának, tárgyainak, bőrfelületének, környezetének szennyeződése útján is válhat ki megbetegedést Egyes veszélyes anyagok bőrön keresztül is felszívódhatnak,
2.1.1 Veszélyes anyagok szállítása A tehervagonokon, teherautókon, tartálykocsikon feltétlenül jelezni kell, ha veszélyes anyagok szállítását végzik. Ezen esetekben egy, vagy több 30x40 cm nagyságú narancssárga táblát helyeznek a jármű elejére és hátuljára is. Amennyiben a kihelyezett táblán nincs szám, akkor a gépjármű darabos árut szállít, illetőleg többféle veszélyes anyag található rajta.
1481
Ha tartályban gáz, folyadék szállítása történik, akkor számozott sárga táblát tesznek rá. A tábla alapszíne narancssárga, fekete szegéllyel, amit középen egy vízszintes fekete vonal választ el. Felső részén a veszélyt jelző szám, alsó részén a szállított anyag négyjegyű jelzőszáma áll. A táblára írt első szám a főveszélyt, a második és a harmadik szám a további veszélyeket jelzi. A fentiekben említett sárga téglalapba foglalt, veszélyt jelző számok jelentése: 2- gázkiszabadulás 3- folyékony anyag 4- gyúlékony, szilárd anyag 5-oxidáló hatású 6- mérgező hatású 7- radioaktivitás 8- maró hatás 9- heves reakció veszélye Ha az első számot megkettőzik, az az adott számot jelentő veszély erősségére utal. A számok előtti „X” azt jelenti, hogy az anyag veszélyes módon reagál vízzel, így az ilyen járművet tűz esetén vízzel oltani tilos, éppen ezért lényeges, hogy a tűzoltók ismerjék a szóban forgó jelzést. Az említett számozott jelzésen túlmenően egyéb jeleket tartalmazó táblákat is találhatunk a teherautókon, melyeket bárcáknak hívjuk. A bárcák használata nemzetközi előírás. Ilyen táblák például: -
a csúcsára állított piros négyszög, benne lánggal, mely tűzveszélyes anyag, illetve gyúlékony folyékony anyag jelenlétét jelzi;
-
a csúcsára állított piros négyszög piros csíkokkal, benne láng: tűzveszélyes, gyúlékony anyagot jelöl;
-
csúcsára állított sárga négyszög, benne halálfej mérgező anyagot jelent;
1482
-
csúcsára állított sárga négyszög, benne láng pedig vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagtartalmat jelez;
-
míg a csúcsára állított kék négyszög, benne lánggal gyújtóhatású anyagot jelent.
Teendők veszélyes árut szállító jármű baleseténél: -
A járművet le kell állítani;
-
értesíteni kell a mentőket, rendőrséget, tűzoltókat;
-
nem szabad a veszélyes anyaghoz érni;
-
a helyszínt le kell zárni;
-
a sérülteket pedig ki kell menteni a széliránnyal szemben
2.1.2 Radioaktív katasztrófák Radioaktív sugárzás esetén a veszélyt a balesetkor levegőbe kerülő por, szennyeződés jelenti, mely az ember szervezetébe lélegzés, vagy táplálkozás útján jut be és okoz károsodást. A legjobb védelmet a sugárzás ellen egy célirányosan kialakított óvóhely jelenti, melynek gázzáró ajtaja és szűrőkkel ellátott szellőző berendezése és saját, védett kútja van. 2.1.3 Tűzesetek okozta veszélyhelyzetek Napjainkban, mind az előző évszázadokban a tűz jelentős károkat okoz, főleg az erdő-és lakástüzek folyamán. A lakóházakban keletkezett tüzek leggyakoribb okai a szabályok figyelmen kívül hagyásából adódnak. Elsősorban a dohányzás, nyílt láng, az elektromos áram és a tüzelőberendezések szabálytalan használatából, de az is előfordulhat, hogy már az épület tervezésénél, létrehozásánál elkövetett tűzvédelmi szabálytalanság okoz tűzesetet. Ezért elengedhetetlen, hogy a lakosság ismerje a lakóépületekkel kapcsolatos legalapvetőbb tűzvédelmi előírásokat. A tűzvédelmi előírásokat és szabályokat különböző jogszabályok, rendeletek rögzítik, melyek közül elsősorban maghatározó az Országos Településrendezési és Építési
1483
követelményekről szóló rendelet (OTÉK), valamint az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ). Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat az anyagokat, létesítményeket, szabad tereket tűzveszélyességük alapján az alábbi tűzveszélyességi osztályokba sorolja: -
A - Fokozottan tűz-és robbanásveszélyes
-
B - Tűz- és robbanásveszélyes
-
C - Tűzveszélyes
-
D - Mérsékelten tűzveszélyes
-
E - Nem tűzveszélyes Ezen tűzveszélyességi osztályok határozzák meg a tűzvédelmi előírások mértékét,
mennyiségét, milyenségét. Lakó-és azok melléképületeinek elhelyezésénél mindig biztosítani kell a szükséges tűztávolságot a tűzátterjedés elkerülése érdekében. Amennyiben az nem biztosított, akkor tűzfalas elválasztást kell kialakítani. Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést használjunk. Az éghető gázzal és tűzveszélyes folyadékkal üzemeltetett tüzelő-, illetőleg fűtőberendezés működtetése alatt a megfelelő felügyeletről gondoskodni kell, annak működését ismerő személyre kell bízni. A kémények, tüzelő- és fűtőberendezések felülvizsgálatát évente kötelező elvégeztetni. Az építmények villamos berendezéseit központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. Lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval is lekapcsolható. A leggyakoribb probléma általában a vezetékek túlterhelése, mely hőképződéshez, a vezeték melegedéséhez vezet. A villamos vezetékek tűzvédelmi felülvizsgálatát lakóházak esetén is 9 évenként kötelező elvégeztetni, mivel a túlterhelés és a vezetékek felmelegedése tűz kialakulását eredményezheti.
1484
2.1.4 Humán járványok A fertőző betegségek elterjedését és szerepét jelentősen befolyásolja a migráció felgyorsulása, nyitott határok, a szociális helyzet romlása, a hajléktalanok tömeges megjelenése, az éhínség, nyomor. Az utóbbi években a H5N1 illetőleg H1N1 típusú influenza járvány okozott problémát, azonban az illegális migráció okán a távoli országokban fellépő megbetegedések is bejuthatnak hazánkba. Olyan megbetegedésekre is számítanunk kell, melyek már nem jellemzők országunkra, illetőleg melyek tekintetében rendelkezünk védőoltással, – például a TBC - melyet kötelezően, gyermekkorunkban megkapunk.
2.1.5 Tömeges méretű migráció A tömeges méretű migráció nem csak a járványok terjedését eredményezi, hanem gazdasági, politikai és demográfiai hatásai is vannak. Hazánk az illegális migráció tekintetében idáig általánosságban tranzit országként játszott szerepet, azonban a veszély továbbra is fennáll, hogy egyre inkább célországgá váljunk. Az illegális migráció mellett veszélyforrás továbbá az illegális kereskedelem, a fegyver-, a kábítószer- és az embercsempészet, amelyek közvetlen fenyegetést jelentenek biztonságunkra.
2.2 Természeti veszélyeztetettség, katasztrófák 2.2.1 Árvíz és belvíz Árvízről akkor beszélünk, ha a folyó vízszintje a medret meghaladó mértékben emelkedik, majd a víz kilép medréből és elárasztja a vidéket. Keletkezhet hóolvadásból, jégtorlódásból és tavaszi vagy nyári esőzésből. Bekövetkezése esetén a lakosság kitelepítése, a kimenekítés, valamint az ebből adódó elhelyezési, majd visszatelepítési feladatok elvégzése válhat szükségessé. A kitelepítés, kimenekítés történhet egy településen belül, települések között, országhatáron belül, nemzetközi viszonylatban, országhatáron túl.
1485
A magas talajvíz és intenzív esőzés hatására elhúzódó belvízi elöntés alakul ki a települések mélyebben fekvő részein, melynek hatására az épületek falai feláznak, ezáltal pedig gyorsítják annak amortizációját. A belvíz azonban nemcsak az épületek ellensége, hanem a szántóföldeket is használhatatlanná teszi, megakadályozza a termelői tevékenységet. Mindemellett a belvízek elősegítik az ivóvíz- és talajszennyezés elterjedését, melyet az ipari és mezőgazdaságban használt vegyi anyagok okoznak.
2.számú kép: Árvízi védekezés5
2.2.2 Szélsőséges időjárás A természeti eredetű katasztrófák sorában hatalmas károkat okozhatnak a szélsőséges meteorológiai és az ezzel összefüggő hidrológiai, a geológiai-szeizmológiai eredetű káreseményeket. A legjellemzőbbek rendkívüli időjárás: szélviharok, viharok, rendkívüli téli havazások, hóviharok, hó lavinák, belvíz.
5
Forrás:http://www.szabolcsvonulas.hu/hirek/polgari-vedelmi-gyakorlatot-tartottak-tiszavasvariban-3127,
2011.04.03
1486
2.2.2.1 Szélvihar Szélvihar az elektromos távvezetékeket, a vasúti elektromos felsővezetékeket, a távközlési légvezetékeket és a vasúti biztosítórendszereket, továbbá a különböző gazdasági- és lakóépületeket károsíthatja. 2.2.2.2 Nagy mennyiségű csapadék A hirtelen lehullott nagymennyiségű eső formában lehulló csapadék főleg a városok régi építésű belterületén okoz elöntéseket, de egyéb területeken is okozhat károkat: átereszek, kisebb hidak károsodása, közművek rongálódása. Felhőszakadás – 15-20 mm csapadék egy órán belüli lehullása - főként nyári időszakban fordul elő, gyakran viharos szél kíséretében és viszonylag kis területen. Felhőszakadás alkalmával az épületek alagsori helyiségeit elönti a víz, az elárasztott alagsori helyiségekben, mélyen fekvő területeken tárolt veszélyes anyagok eláznak, nagyobb területen mérgezik, szennyezik a környezetet. A kis keresztmetszetű csatornahálózat képtelen elvezetni a csapadékvizet így a mélyebben fekvő közterületeken felgyűlik a víz, a föld alatt vezetett közművezetékek meghibásodhatnak, ezáltal szennyvíz kerülhet a mélyebben fekvő területekre, fertőzötté válhat az adott terület. Téli időszakban a nagymennyiségű hó úttorlaszokat képez, így akadályozza a közlekedést, az áruszállítást, ezáltal pedig a gazdasági és társadalmi élet megbénulását okozhatja. Nagy mennyiségű hó leesése esetén az említett útakadályokon kívül az épületek tető-és födémszerkezet leszakadhat, az elektromos-, távbeszélő- és távhővezetékek leszakadhatnak. A hó akadályozza a mentőerőket vonulásukban, ami miatt betegek és sérültek nem jutnak időben segítséghez, továbbá a tűzoltási és műszaki mentési feladatokat is gátolja, nehezíti. A lakosság nem jut a szükséges árucikkekhez, ellátási nehézségek, zavarok lépnek fel, emellett a megrongálódott közművek miatt további veszélyek és gazdasági károk keletkeznek. A hóesés miatt kialakuló rossz látási- és útviszonyok súlyos közlekedési baleseteket okozhatnak. A hófúvások településeket zárhatnak el a külvilágtól, járművek akadhatnak el az utakon. Az elakadt járművekben az utasok testhőmérséklete erősen lehűl, fagyási sérüléseket szenvedhetnek. Továbbá az elektromos áram felhasználásának növekedése, esetleg ráfagyott jégréteg miatt átmeneti zavarok keletkezhetnek az áramszolgáltatásban. Amikor a téli időszakban enyhébb léghullámok érkeznek, csak a 1487
légkör fölső rétegei melegszenek fel, míg a talaj és a talaj-közeli levegő hőmérséklete még fagypont alatt marad. Ez ónos eső kialakulásához vezethet, ami a síkosság legalattomosabb fajtáját okozza. Már kevés mennyiségű eső esetén is néhány perc alatt tükörsima jégpáncél vonja be a felszínt. Ezekben az esetekben körültekintően és fokozott óvatossággal közlekedjünk gyalogosan és gépjárművel is. Tartós és intenzív ónos eső idején villanyvezetékek szakadhatnak le, és faágak is letörhetnek a rájuk rakódó jég súlya alatt. 2.2.3 Földrengés Földrengésről akkor beszélünk, ha a föld felszínén és belsejében mozgások, hullámzások keletkeznek. A földrengések erősségét a Richter-skála (9 fokozat) és a Mercali skála (12 fokozat) szerint adják meg. A földrengés kiinduló, központi helyét epicentrumnak nevezzük. A világon két földrengési öv van: a Csendes-óceáni, és a Földközi-tengeren át Ázsiáig húzódó öv, mely övek szélessége néhány száz, hosszúsága több ezer km.
1. számú ábra: Magyarország földrengés veszélyeztetettsége, szeizmikus térképe6
6Forrás:http://pvsiklos.hu/veszelyhelyzetek/foldrenges/&docid=qZfiIBih6vW44M&imgurl=http://pvsiklos.h u/kepek/folrenges_map.jpg&w=500&h=320&ei=T3ytToSwGMjCswa1z4DfDw&zoom=1&iact=hc&vpx=51 4&vpy=145&dur=4439&hovh=180&hovw=281&tx=169&ty=104&sig=111930203762508320338&page=1 &tbnh=106&tbnw=165&start=0&ndsp=19&ved=1t:429,r:2,s:0 , Polgári védelmi Kirendeltség: Siklós 2011.10.30
1488
3. Lakossági felkészítés katasztrófa-és veszélyhelyzetekre 3.1 A lakosság felkészítése, tájékoztatása A katasztrófák hatása elleni védekezésre történő polgári védelmi felkészítés a munkaviszonyban állók tekintetében a munkahelyükön, a munkaviszonnyal nem rendelkezők részére pedig lakossági tájékoztatással, tömegkommunikációs eszközökkel, kiállítások, bemutatók által történik. Az ifjúság felkészítésére versenyek, pályázatok, táborok, kiállítások segítségével kerül sor. A polgári védelmi felkészítés, tájékoztatás során a lakosságot meg kell ismertetni: -
a lakóhelye, közvetlen lakókörnyezete, munkahelye veszélyforrásaival
-
a riasztás, tájékoztatás formáival, jelzéseivel
-
a védekezés lehetőségeivel
-
a katasztrófa bekövetkezése esetén a követendő magatartási szabályokkal
-
a kimenekítés, kitelepítés tervezett rendjével
-
az ön- és kölcsönös segélynyújtás legfontosabb tudnivalóival.
3.2 A lakosság riasztása, vészjelzések típusai A polgári védelem lakossági riasztó rendszerének rendeltetése, a lakosság gyors, megbízható riasztása, értesítése, tájékoztatása a katasztrófáról. „A riasztás történhet elektromos szirénával, a tájékoztatás pedig hangosbemondó segítségével, rádió, televízió útján és egyéb helyi eszközökkel. A településeken elektromos- és kézi szirénák állnak rendelkezésre a lakosság személyi- és vagyonbiztonsága védelmére. Az elektromos sziréna természeti, vagy ipari katasztrófa, illetve légitámadás esetén minden állampolgárnak szóló rövid, jól hallhatóan figyelmeztető jelzést ad. A szirénajelzést követően, illetve olyan helyeken, ahol a sziréna hangja nem hallható, hangosbemondó, mozgó hangosbeszélő útján tájékoztatják a lakosságot a katasztrófáról, a szükséges tennivalókról, a követendő magatartási szabályokról. „ 7 7 Százhalombatta Székhelyű Polgári Védelmi Kirendeltség honlapja: http://pv.battanet.hu/pv1.htm#5, 2011.10.08
1489
KATASZTRÓFA RIADÓ: Jelentése: VESZÉLY! 120 másodpercig tartó, váltakozó hangmagasságú, folyamatos szirénahang jelzi a közvetlen veszélyt. Ekkor el kell hagyni az utcákat, a közterületeket és menedéket kell keresni. VESZÉLY ELMÚLT JELZÉS
Jelentése: A VESZÉLY ELMÚLT! 2 x 30 másodpercig tartó, egyenletes hangmagasságú szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel, amely jelzi a veszély elmúltát.
2.számú ábra: Lakossági riasztás 8 LÉGIRIADÓ: 3x30 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú szirénahang, 30 másodperces szünetekkel.
3.számú ábra: Légiriadó- Ezt halljuk, ha lakókörnyezetünkben ipari vagy természeti katasztrófa történt9 8 Forrás: Százhalombatta Székhelyű Polgári Védelmi Kirendeltség honlapja:http://pv.battanet.hu/pv1.htm#5
1490
4.számú ábra: Ezt halljuk, ha az országot, vagy a laphelyünket légiriadó fenyegeti10
5.számú ábra: Ezt a jelzést halluk, ha a veszély elmúlt, vagy a fenyegetettség megszűnt11
6.számú ábra: Ellenőrzés jelzése (morgató próba): Felfutó hangjelzés 1x 6 másodpercig. Ezt a jelzést hallja a “morgató” próbák végrehajtásakor.12
9-12 Az ábrák forrása: http://w3.enternet.hu/pvsarvar/html/lakossagfelkeszites.html. A hangjelzések a
1491
megjelölt honlapon meghallgathatók. 2011.10.08.
3.3. Veszélyhelyzetek, katasztrófák esetén a lakosság teendői 3.3.1. Árvíz esetén követendő alapvető magatartási szabályok - Kapcsolja be a rádiót, TV-t, figyelje a külső tájékoztatásra, hangosbeszélőre, szirénára, informálja szomszédjait is. -
Csak segélykérési céllal telefonáljon, feleslegesen ne foglalja le a vonalat.
-
Ha elrendelték a kitelepítést, kövesse a kiadott utasításokat.
-
Készítsen túlélő-csomagot, melyet hátizsákban vagy válltáskában vigyen, hogy kezei
szabadon maradjanak. -
Zárja el és kapcsolja ki a gázt, villanyt, vizet, ha elhagyja a lakást, és zárja be az ajtókat,
ablakokat is. -
Öltözzön rétegesen, illetve kényelmesen.
-
A megadott gyülekezőhelyet gyalog közelítse meg!
-
Csoportosan közlekedjen, hogy segíthessenek egymáson!
-
A megáradt vízben ne menjen bele, csak ha nincs más lehetősége.
A fenti magatartásszabályokból a szerint kell választania, hogy el tudja-e hagyni az épületet, amelyben tartózkodik, vagy sem.
3.3.2 Ipari balesetek, veszélyes anyagokat szállító járművek balesete esetén teendő lakossági intézkedések A veszélyes anyagokat alkalmazó, előállító, tároló ipari létesítményben, illetőleg veszélyes anyagot szállító járművel kapcsolatban bekövetkezett baleset esetén, annak következtében a föld mélyébe, a felszíni és a felszín alatti vizekbe, illetőleg a levegőbe jutó veszélyes anyagok esetén. Ezen esetekben közvetlen veszélyt a levegőben terjedő gázok jelentik, melyekre az alábbi módon kell felkészülnünk és az alábbiak szerint kell cselekednünk személyünk és embertársaink védelmében.
1492
A mérgező anyag levegőben történő terjedése esetén:
-
vigye be a kint maradt dolgait és a háziállatokat, majd figyelmeztesse a szomszédjait a közelgő veszélyről,
-
gondoskodjon arról, hogy a gyerekek és a segítségre szoruló személyek biztonságban legyenek, keressen védelmet otthon vagy más megfelelő helyen,
-
menjen a magasabb szinten lévő helyiségbe, melyek nem a veszélyforrás felé néz, csukjon be minden ajtót és ablakot, valamint kapcsolja ki a szellőztetést, akadályozza meg a külső levegő beáramlását, ellenőrizze a kéménynyílásokat, szigetelje a nyílászárókat ragasztószalaggal,
-
a repülő törmelékek, esetleges tűz miatt húzza le a redőnyöket,
-
kapcsolja be a rádiót, vagy a televíziót, hogy értesüljön az aktuális körülményekről
-
Szilárd falú helyiségekben keressen
-
Ne hívja a védelmi szolgálatokat tájékoztatásért, ne telefonáljon feleslegesen.
-
Ha a baleset során éghető gáz szabadult ki, vagy arra gyanakszik, akkor azonnal kapcsolja ki az áramot a robbanásveszély miatt
A fentieken túl minden esetben kövesse a hatóságok által kiadott utasításokat. A mérgező levegő áthaladása után: -
Várja meg, a veszélyhelyzet szirénajelekkel történő feloldását, melyet a televízión, a rádión vagy hangos beszélőn tesznek meg, csak azt követően szellőztesse ki a helyiségeket.
-
Tartsa be a helyi hatóságok utasításait (rádió, televízió, nyomtatott sajtó, röplapok, közvetlen levél, hangosbeszélő).
-
Az állatokat hagyja az istállóban, illetőleg ne táplálja azokat helyi takarmánnyal addig, míg a feloldást meg nap kapta.
1493
Ha olyan mérgező felhő haladt át, melyből szennyeződés ülepedett ki a talajra vagy más felületre, a tisztaság nagyon fontos: -
Mielőtt belépne otthonába, vegye le cipőjét.
-
Nedves ruhával tisztítsa meg a padlót, a fűtő radiátorokat, a lámpákat és hasonlókat. Mossa le az ablakokat és az ablakpárkányokat, tisztítsa meg habbal és porszívóval a szőnyegeket. Csak mikroszűrős porszívót szabad használni.
-
Vízsugárral mossa le a házat és a környező területet (behajtókat, lépcsőket, erkélyeket, teraszokat és hasonlókat)
-
Takarítás során ne verje fel a port
-
Ne egyen otthon termett gyümölcsöt és zöldséget.
-
Csak vákuumcsomagolású élelmet fogyasszon, dobja el azt az élelmiszert, mely szennyeződhetett.
-
Vigyázzon, hogy a kisgyermekek ne vegyenek szennyezett tárgyakat szájukba (különösen szabadtéren).
3.3.3. Sugárveszély esetén teendő intézkedések Továbbiakban fontos tisztáznunk, hogy a civilizációs katasztrófák közé tartozik még a sugárveszély is. Az embert mindig éri természetes sugárzás. Ez egyrészt a földben lévő természetes sugárzó anyagok, másrészt a Földünket érő kozmikus sugárzás okozza, mely így van évezredek óta. Ez a típusú sugárzás nem okoz károsodást szervezetünkben, viszont a civilizációs fejlődésünkből adódó sugárveszélyes szállítmányokkal történő balesetek veszélyt jelentenek. A
mindennapi
életünkben
az
atomerőművekben
bekövetkező,
valamint
sugárveszélyes szállítmányokat érintő balesetek által érhet bennünket sugárzás, azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy bár jelenleg nem áll fenn háborús helyzet, atomfegyverek alkalmazására is bármikor sor kerülhet, mely szintén potenciális veszélyforrás. A bekövetkező veszélyhelyzetekre szükséges a védelmi intézkedések megtétele, tekintettel arra, hogy az atomerőművek az energiaellátás rendszerének fontos részét
1494
képezik. Annak ellenére, hogy a szakemberek nagy gondot fordítanak az erőművek biztonságára, mégis előfordulhatnak balesetek, melyek általában emberi mulasztás okozta meghibásodások folytán következnek be. Mindemellett figyelembe kell vennünk, hogy nem csak hazánkban, hanem bolygónk különböző területein is találhatók még atomerőművek, melyek szintén veszélyforrást jelentenek ránk nézve. Lakossági intézkedések egy bekövetkezett sugárszennyeződés esetén: -
fontos a szennyeződött élelmiszer forgalomba hozatalának megtiltása, kizárólag szennyeződésmentes élelmiszereket fogyasszon, élelmiszerek otthoni tárolása szükséges
-
szüntesse meg a haszonállatok szabad tartását, etetésüket szennyeződésmentes takarmánnyal oldja meg
-
mentesítsen a lakásba való belépés előtt, szigetelje a nyílászárókat, lakást csak a szükséges esetben hagyja el, védett helyiségekben tartózkodjon,
-
kövesse a hatóság utasításait Amennyiben a baleset következtében veszélyes méreteket ölt a sugárszennyezettség,
a lakók riasztása megtörténik, azonban nagy területet érintő veszély esetén a mentőalakulatok megérkezéséig akár órákat is várni kell, amíg az alábbi szabályok betartása célszerű: -
kapcsolja be a rádiót, vagy a TV-t
-
kövesse az abban elhangzó utasításokat
-
értesítse a szomszédjaikat
-
arra az esetre, ha el kell hagyni lakóhelyét, állítson össze kézipoggyászát
-
a rádióval együtt menjen a pincébe, vagy a lakás legfelső helyiségébe
-
folyamatosan figyelje a hangszórós gépkocsik közleményeit.
-
őrizze meg a nyugalmát, ne hívja fölöslegesen a mentési szerveket, mert azzal az életmentő hívásokat akadályozhatja.
1495
Veszélyhelyzetben a radioaktív sugárzás hatásait az ajtók és ablakok tömítésével, nyílászárók kívülről történő földdel való feltöltésével, zsilip kialakításával a lakásban, ill. pincében (pl. előszoba vagy zárt terasz) is jelentősen lehet mérsékelni. Az így kialakított védett helyiséget csak feltétlenül szükséges esetben és rövid időre hagyja el, melynek alkalmával
használjon
szükség-védőruhát
(kapucnis
anorák,
overall,
esőkabát,
gumikesztyű, csizma) és szükség-légzésvédő eszközt (nedves többrétegű kendő a száj és orr elé kötve). A védett helyiségbe visszatérés előtt a zsilipben vegye le a felsőruházatot. Mosakodjon meg alaposan szappannal, melynek során ügyeljenek arra, hogy eközben ne jusson víz a szembe, orrba, fülbe, szájba.
3.3.4 Napokig tartó hóesés esetén teendő intézkedések -
Igyekezzen fedett helyen maradni, ne menjen sehova, ha mégis el kell mennie, öltözködjön rétegesen
-
ha mégis elhagyja a fedett helyet vigyen magával elegendő élelmiszert és meleg ruhát
-
Ha elakad, próbáljon jelzéseket adni, hogy észrevegyék, és ne aludjon el, mert megfagyhat, próbálja meg tornával elűzni az álmosságát. A hidegre leginkább az orr, a fülek, az áll, a kezek és a lábak érzékenyek, melyeket dörzsöléssel melegíthetünk.
-
Ha védett helyre értünk, a fagyott részeket ne tegyük a meleg fűtőtesthez, hanem langyos vízbe téve lassan mozgassuk, masszírozzuk.
-
A gyerekek ne kóboroljanak a hóban, mert beszakadhatnak egy nagyobb hókupacba és megfagynak.
Rendkívüli téli időjárás, hóvihar esetén fel kell készülni az átmeneti áram- illetve energia kimaradás esetére is, melynek vonatkozásában az alább eshetőségekre kell figyelmet fordítanunk:
1496
-
A gázszolgáltatás ideiglenes kimaradása esetén ne hagyja nyitva a fűtőkészülék elzárócsapját
-
Hagyományos tüzelőberendezés használata esetén különös figyelemmel kell lenni a tűzmegelőzésre, füstelvezetésre.
-
Azokat a PB gázzal üzemelő fűtőkészülékeket, amelyek nincsenek a kéménybe kötve, vagy az égéstermékek szabadba történő kivezetése más módon nem megoldott, soha ne üzemeltesse folyamatosan zárt térben. A helyiség nagyságától és a fűtési fokozattól függően legalább egy-másfélóránként szellőztetni kell a helyiséget, ellenkező esetben a felgyülemlő égéstermékek mérgezést okozhatnak.
-
Gondoskodjon világítóeszközökről, valamint tartson üzemképes állapotban egy elemről működtethető rádiót, és biztosítson hozzá tartalék elemeket.
-
Tároljon otthonában egy hétre elegendő élelmiszert az egész család számára.
-
Legyenek otthon alapvető gyógyszerek, kötszerek, ha csecsemő van a családban, számára tápszerek.
-
Csak a legszükségesebb telefonhívásokat bonyolítsa le, ne terhelje feleslegesen a hálózatot, mert azzal akadályozhatja a sürgős, segélykérő hívások fogadását.
Amennyiben a szélsőséges időben az utazás elkerülhetetlen, az alábbi tanácsokat fogadja meg: -
ne utazzon egyedül, csak akkor induljon útnak, ha meggyőződött arról, hogy az úti célját biztonságosan eléri, illetőleg visszautazása is lehetséges
-
utazáshoz öltözködjön rétegesen, vigyen magával vízhatlan ruhát, illetve szerelkezzen fel meleg kávéval vagy teával,
-
Gépkocsival csak annak kifogástalan műszaki állapota esetén, illetőleg a téli közlekedéshez szükséges felszereléssel induljon útnak. Az útra lehetőleg ne egyedül menjen és vigyen magával meleg takarót, elektromos kézilámpát, meleg italt és legalább egy napi élelmiszert.
1497
-
Úgy válassza meg öltözékét, hogy a jármű elakadása esetén gyalog is képes legyen folytatni útját.
-
Amennyiben hosszabb időt kénytelen álló gépjárművében tartózkodni, a motor járatásával fűtheti az utasteret, de ebben az esetben legalább tíz-tizenöt percenként szellőztessen, mert az álló jármű utasterébe kipufogó gázok szivároghatnak, amelyek rosszullétet, halált okozhatnak.
-
Alkoholt soha ne fogyasszon a hideg elleni védekezés céljából, mivel csak kezdetben élénkíti, utána azonban csökkenti a fizikai teljesítőképességet, fáradságot,
bágyadtságot
okoz,
illetve
gátolja
a
helyzetfelismerő-
és
ítélőképességet, amely ilyen helyzetben életveszélyes lehet.
3.3.5 Szélvihar bekövetkezése esetén teendő intézkedések -
Igyekezzen minél hamarabb védett helyre menni, haladjon az épületektől távol – a tetőkről leszakadó cserepek miatt, továbbá kerülje a fákat, melyek kidőlhetnek valamint útközben ne érintse meg a leszakadt villanyvezetékeket. Emellett védje az arcát és a szemét a portól és a lehulló cserépszilánkoktól.
-
Próbáljon meg a kerítésbe kapaszkodva haladni, hogy ne tudja a szél nekilökni az épületeknek.
-
Otthonában zárjuk be az ajtókat, ablakokat.
-
Számítson áramszünetre a vihar folytán megrongálódó villanyvezetékek miatt, és készítsen elő elemlámpát.
3.3.6 Tűz keletkezése esetén teendő intézkedések 3.3.6.1 Lakóházak tűzvédelme A lakóházakban keletkezett tüzek leggyakoribb okai a használati szabályok figyelmen kívül hagyása: a dohányzás, nyílt láng, az elektromos áram és a tüzelőberendezések szabálytalan használata.
1498
A lakóházakban bekövetkező tűzesetek elkerülése érdekében: -
Soha ne dohányozzon az ágyban, mert az éghető anyaggal érintkező parázs lángra kap, csak éghetetlen anyagú hamutartóba hamuzzon, továbbá égő cigarettát ne tegyük le a lakás különböző pontjain.
-
Szén és fatüzelésű kályhával csak jól szellőztetethető szobában szabad fűteni. Faés széntüzelésű kályhák előtt mindig legyen parázsfogó tálca, kályhaellenző. A tüzelőanyagokat soha ne tároljuk a kályha közvetlen közelében. A fűtőtestek közvetlen közeléből távolítsa el a bútorokat, a függönyöket, és az egyéb éghető anyagokat. A kályhákat, kandallókat rendszeresen tisztítani, és a kéményeket ellenőriztetni
kell.
PB
gázzal
üzemelő
berendezéseket
talajszint
alatti
helyiségekben tilos használni. Az elektromos fűtőtestet közvetlenül a fali konnektorba kell csatlakoztatni, tilos hosszabbítót használni, használat után áramtalanítani kell. -
Az ételt felügyelet nélkül soha ne hagyja a tűzhelyen. Az éghető anyagokat távolítsa el a tűzhely közeléből, használat után áramtalanítsa. Ha gázszagot érez, ne csengessen illetve kapcsoljon villanyt, mert az robbanás-illetve tűzveszélyes. Ennek elkerülése érdekében azonnal szellőztessen és áramtalanítsa a lakást.
-
Az öngyújtót és a gyufát tartsa távol a gyerekektől. Meg kell tanítani nekik, hogyan kérjenek segítséget tűz esetén. Mindemellett a gyerekeket ne hagyja egyedül a lakásban, továbbá minden esetben győződjön meg a fűtőberendezések biztonságos, üzemszerű működéséről.
-
Legyen tűzoltó készülék a lakásban, a garázsban és az autóban. Ha bent rekedtünk az égő lakásban, vizes törölközőkkel zárjuk le a füst útját az ajtónyílásokon.
-
Legyen menekülési tere a családnak, melyet minden családtag ismer. Baj esetére jelöljön ki egy találkozóhelyet a családnak a lakáson kívül. Soha ne menjen vissza az égő házba. Tartson készenlétben, elemlámpát, hogy szükség esetén kéznél legyen. A segélyhívó számát tartsa a telefon közelében. Minden eloltott, illetve beavatkozás nélkül elaludt tüzet is be kell jelenteni a
területileg illetékes tűzoltóságon, melyet a 105-ös hívószámon tehet meg. Ekkor jelölje meg a tűzeset pontos helyét, mi ég, mit veszélyeztet a tűz, van-e életveszély, illetőleg a
1499
nevét, telefonszámát. ezen kívül minden olyan információról számoljon be, melyet fontosnak tart a tűzeset vonatkozásában.
3.3.6.2 Környezetünk tűzvédelme
Tűz nem csak a lakhelyünkön, illetve üzemek területén keletkezhet, hanem a természetben is. Fontos, hogy tisztában legyünk a környezet értékeivel és óvjuk meg a tűz okozta károktól. Az erdők védelme érdekében megfelelő gondot kell fordítanunk a megelőzésre. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyermekeink tudatos környezetmegóvó nevelésére. Nézzük meg mit tehetünk az erdőtüzek keletkezése, terjedése és a jelentős károk megelőzése érdekében, mely közös érdekünk, ha szeretnénk, hogy gyermekeink is részesei lehessenek a természet csodáinak: -
Ne dobjuk el az égő dohányárut!
-
Csak a kijelölt tűzrakó helyen gyújtsunk tüzet!
-
Gondoskodjunk a tűzrakó hely biztonságos eloltásáról!
-
A tűzvédelmi előírásokat, szabályokat minden esetben tartsuk be!
3.4 Veszélyhelyzetekre történő felkészülés, valamint annak bekövetkezése esetén történő hatósági intézkedések által irányított lakossági tevékenységek Veszélyhelyzetek és katasztrófák a világban bárhol, bármikor előfordulhatnak. Valószínűsége nagyban függ a térség veszélyeztetettségétől, továbbá a mindennapok során is adódhatnak különböző veszélyhelyzetek: közlekedési balesetek, üzemi balesetek, sportbalesetek, természeti katasztrófák - árvíz, tűzvész, jégeső, földrengés, szélvihar stb. technikai, (technológiai) katasztrófák - robbanás, tűzvész, mérgezések, társadalmi katasztrófák - betegségek, járványok, háborúk, terrorizmus -, melyekre célszerű felkészülni.
1500
3.4.1 A felkészülés A veszélyhelyzetekre történő felkészüléshez tartozik, ha legalább 1 hétre elég élelmiszert tartunk otthonunkban. Ez több szempontból is ajánlatos. Előfordulhat, hogy egy hétig valamilyen esemény - katasztrofális méretű havazás, járhatatlan utak, árvíz, áramszolgáltatás, fűtés hosszabb kiesése, földrengés, illetve minden olyan esemény, ami az egészséget és az életet fenyegeti - folytán elzártak leszünk a külvilágtól. Az élelmiszereken kívül ajánlatos gyógyszerekkel, szükséges főző - (kemping gázfőző, petróleummelegítő), világító eszközökkel (zseblámpa, akkus lámpa), valamint tisztálkodó és tisztító szerekkel is felszerelkeznünk.
„Célszerű tartalék élelmiszermennyiség egy személyre: 0,5 kg liszt, 1 kg vákuumcsomagolt kenyér, 0,5 kg rizs, 1,5 kg burgonya, 1,5 kg száraztészta, 6 adag leveskocka vagy leves por, 1 csomag keksz, 0,5 kg cukor, 0,5 kg só, 2 üveg befőtt, 6 db készételkonzerv, 4 db húskonzerv, 2 db halkonzerv, 0,5 liter étolaj, 5 db tojás, 1 liter tartós tej, 6 db májkrém, 1 db gombakonzerv, 0,5 liter citromlé, 0,25 kg vaj és zsír, 0,25 kg füstölt kolbász, 0,25 kg sajt, 1 üveg lekvár (méz), illetve kávé, tea, kakaó, fűszerek egyéni igény szerint, ezen kívül ásványvíz, édesség, bébiételek szükség szerint.”
13
A fentiekben felsorolt élelmiszerek sokáig eltarthatók. Hűtést nem igényelnek. 3.4.2 Általános magatartási szabályok rendkívüli események bekövetkezésekor Először is maradjon nyugodtan, azon a helyen ahol van, semmiképp ne rohanjon ki a szabadba, amíg az elengedhetetlenül nem szükséges. Ha erre mégis sor kerül, akkor védje magát az esetleg lehulló tárgyak ellen. Az épület szilárd belső helyiségeiben keressen menedéket, kerülje a dőlésveszélyes tárgyak, ablakok közelségét. Autóval is lehetőleg távol a dőlő tárgyaktól álljon le. -
Ne használjon nyílt lángot! Ha tűz keletkezik, próbálja azonnal eloltani, lokalizálni!
-
Kapcsolja be a rádiót, TV-t, figyeljen a külső tájékoztatásra, hangosbeszélőre, szirénára, informálja a szomszédokat is!
13 Százhalombatta Székhelyű Polgári Védelmi Kirendeltség honlapja: http://pv.battanet.hu/pv1.htm#5
1501
-
Csak segélykérési céllal telefonáljon!
-
Készítse össze azon tárgyakat, értékeket, élelmiszereket, gyógyszert, ruhát, amit magával szeretne vinni, de a csomag lehetőleg ne haladja meg a 20 kg-ot. A csomagot hátizsákban, vagy válltáskában vigye, kezei maradjanak szabadon.
-
Öltözzön rétegesen, kényelmesen, nadrágot, sapkát is vegyen magára
-
Mielőtt elhagyja lakhelyét, zárja el illetve kapcsolja ki a gázt, villanyt, vizet, a nyílászárókat zárja be! Védje a fejét, arcát, szemét és szükség esetén a szabad bőrfelületet is! Nedves ruhával védekezzen a gázok és a füst ellen.
-
Csoportosan közlekedjen, hogy segíthessen másokon!
-
A liftet ne használja, autóját állítsa le!
-
Ne hallgasson a rémhírekre, ne terjessze azokat!
-
Kövesse a katasztrófavédelem illetékesei által adott utasításokat! A megadott gyülekezőhelyet gyalog közelítse meg! Ott várja meg a további utasításokat. Bízzon azokban, akik felkészültek a védelmére, és önért is vállalják a veszélyt!
3.4.3 Lakosság kitelepítés, illetőleg kimenekítése Olyan
események
következtében,
amikor
az
érintett
terület
ideiglenesen
lakhatatlanná válik, illetőleg további ott tartózkodás emberi életet- és egészséget veszélyeztet, a lakóknak el kell hagyniuk lakóhelyüket a veszély idejére, illetőleg amíg a terület újra lakhatóvá válik. Kimenekítésre illetőleg kitelepítésre akkor van szükség, ha baleset következtében sugárszennyezett terület alakul ki, vagy ipari és közlekedési katasztrófa következtében mérgező anyagok jutnak a levegőbe, illetve abban az esetben, ha fegyveres konfliktus terjed át az adott területre. Lakóhely elhagyása történhet előzetes értesítés és felkészülés után, vagy anélkül attól függően, hogy a veszély előre jelezhető, vagy sem. Ha nem áll rendelkezésre saját jármű, mellyel elhagyhatjuk ilyen esetekben lakóhelyünket, akkor korlátozva van, hogy milyen mennyiségű, méretű személyes tárgyat lehet a szállításhoz biztosított járművön magunkkal vinni.
1502
Ennek egy célszerű változata az alábbi: -
Személyi okmányok, értéktárgyak.
-
2-3 napra elegendő élelem, legalább 1 liter ivóvíz.
-
tisztálkodó eszközök, legfontosabb gyógyszerek.
-
váltás fehérnemű, lábbeli, ruházat, takaró, pléd, illetőleg gumimatrac. Csomagunk súlya ne haladja meg a 20 kg-ot. A gyermekek ruházatára írjuk, vagy
varrjuk fel nevüket, születési évüket és lakóhelyüket, elérhetőségünket. A lakásból való távozás előtt kapcsoljuk ki, illetve zárjuk el a villany, víz és gázvezetékeket és oltsuk el a kályhában égő tüzet. Mindenképpen jelentkezzünk a gyülekező helyeken, annak érdekében, hogy tudják ki hagyta el a települést. A hátrahagyott értékek őrzéséről a hatóságok gondoskodnak. Az elhelyezés a veszélyzónától távol eső településeken történik meg, ahol sok ember elhelyezésére alkalmas intézményekben történik az elhelyezés. Ilyen lehetőség kevés településen adott, így családoknál, lakóházakban történő elhelyezésre is sor kerülhet. A rendkívüli események felszámolása és káros hatásainak mérséklése érdekében teendő intézkedések sorrendje: -
Megelőzés – előrejelzés, veszélyelemzés, hatásvizsgálat, katasztrófavédelmi tervezés, felkészítés, védelmi rendszabályok és ellenőrzés.
-
Kármérséklés – riasztás, tájékoztatás, lokalizálás, kimenekítés, életmentés, értékmentés.
-
Műszaki felderítés, kárelhárítás, üzemzavar elhárítás, kárstabilizálás.
-
Károsultak részére gyors segítségnyújtás, átmeneti ellátás és elhelyezés.
-
Ideiglenes helyreállítás, közműkiváltás, szükséglétesítmények létrehozása.
-
Eredeti helyzet visszaállítása.
-
Tapasztalatok értékelése, hasonló esetek elkerülésére teendő intézkedések, végleges helyreállítás.
1503
3.4.4.Visszatelepítéssel kapcsolatos tudnivalók A lakosság csak a veszély elmúlását követően térhet vissza lakhelyére, melynek megállapítása katasztrófavédelmi szakemberek feladata. A szervezetten kitelepített lakosság visszatelepítését szintén szervezett tevékenység alapján végzik. Az orvosok által javasolt védőoltások beadatása mindenképpen célszerű. A lakóhelyek biztonságosságának megállapítása érdekében szakemberek segítsége szükséges, főként, ha az épületen repedéseket, töréseket látunk. az omlásveszély elkerülése érdekében szakemberek alkalmazása szükséges. Az állati tetemek és szemét elhordása szintén a szakemberek feladata. A vezetékes víz használata csak a hatóságok engedélye alapján célszerű, mert fertőző lehet, a kutak vize azonban ilyenkor nagyon sokáig alkalmatlan emberi és állati fogyasztásra egyaránt. Ahogy a kitelepítés alkalmával, úgy a visszatelepítés során is a hatóságok tájékoztatása illetve utasítása a követendő.
1504
4. Az oktatás jelentősége, módszerei "Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben." 14 A Katasztrófavédelmi törvény 19. §-a az önkormányzat állami feladataként jelöli meg a lakosság felkészítését veszélyhelyzetekre: "gondoskodik a katasztrófaveszélyekről szóló, a magatartási szabályokat is tartalmazó tájékoztatásról" "felelős a védekezés feltételeinek biztosításáért". A polgári védelmi felkészítés követelményeiről szóló 13/1998. (III. 6.) BM rendelet módosításáról szóló 8/2005. (III. 8.) BM rendelet pedig meghatározza a polgári védelmi felkészítés követelményeit. Lakossági felkészítés alanyai közé a helyi lakosság és az ideiglenesen ott tartózkodók tartoznak. A lakosság felkészítést a hivatásos katasztrófavédelmi szervek végzik. Országos szinten az OKF, területi szinten a katasztrófavédelmi igazgatóságok valamint a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, helyi szinten pedig a polgári védelmi kirendeltség végzi. Ezen
felsorolt
hivatásos
szervek
együttműködnek
az
önkormányzatokkal,
önkéntesekkel, civil szervezetekkel, egyesületekkel, illetőleg más szakmai szervezetekkel, mint pl.: rendőrség, mentőszolgálat, hivatásos és önkéntes tűzoltókkal. A lakosság veszélyhelyzetre történő felkészítéséhez elengedhetetlenül szükséges a felkészítést végző személyek megfelelő módon történő kiképzése erre a feladatra. Az ismeretek átadását is meg kell tanulni. 14 1999. évi LXXIV /Katasztrófavédelmi törvény I. fejezet, Alapvető rendelkezések, Általános szabályok 1.§
A szakmai felkészítés alanyai: Önkormányzati vezetők (polgármesterek, jegyzők, védelmi bizottsági elnökök), a területi államigazgatási feladatokat ellátó szervek vezetői (közigazgatási vezetők)
Az alábbi információk megismertetése célszerű a lakossággal: -
Természeti és civilizációs katasztrófatípusok 1505
-
Magyarország és az adott település veszélyeztetettsége
-
Megelőzési, felkészülési, veszélyhelyzet-kezelési és rehabilitációs lakossági jogok és kötelességek
-
A védekezés lehetőségei
-
A riasztás és tájékoztatás eszközei, módszerei
-
A veszélyhelyzeti magatartási szabályok
-
Menekülés és mentés
-
Segítségnyújtás, segítségkérés
Szakmai és lakossági tájékoztatás módjai: -
Kiadványok (ajánlások, szakmai lapok, szórólapok, plakátok, internet)
-
Rendezvények (fórumok, előadások, munkaműhelyek, polgármesteri találkozók, testületi ülések, Jegyzői illetve Államigazgatási Kollégium keretében, falunapok, egyéb rendezvények stb.)
-
Katasztrófavédelmi Prevenciós Program készítése az önkormányzati fenntartású intézményekben
-
Önkéntes lakosságfelkészítői program a Magyar Polgári Védelmi Szövetség és a megyei polgári védelmi szövetségek szervezésében
-
VFCS/VFSZ technikai bemutató és gyakorlat
-
Veszélyhelyzeti Információs Központok működtetése a Magyar Polgári Védelmi Szövetség és önkéntesek közreműködésével
4.1 Részvétel a közoktatásban
A katasztrófák elleni védekezés és polgári védelem ágazati feladatait meghatározó 37/2001 (X.12) OM rendelet 6. § (2) bekezdés szerint „A tanulók és a pedagógusok katasztrófa- tűz – és polgári védelmi felkészítése a természeti csapások, a tűz, az ipari balesetek elleni védekezéshez, a tömeges balesetek következményeinek felszámolásához szükséges ismeretek átadásával történik." 1506
A fent hivatkozott jogszabályon kívül a polgári védelmi felkészítés körülményeiről szóló 13/1998. (III.6) BM rendelet alapján a pedagógusok tanulóikat azok életkori sajátosságai alapján készítik fel a veszélyhelyzetek elhárításának lehetőségeire, illetőleg a tanúsítandó magatartásokra. A tanulók felkészítése történhet az iskolarendszeren belül (tanórákon vagy tanórán kívül), illetőleg iskolán kívüli szervezésben is. A Nemzeti Alaptanterv (NAT) kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet Kiemelt fejlesztési feladatként jelöli meg, hogy a fiatalok "Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére."
5. Záró gondolatok Jelen
írásomban
abban
próbáltam
segítséget
nyújtani,
hogy
az
egyes
veszélyhelyzetek és katasztrófák kezelése milyen módon történhet a lakosság tekintetében, hiszen a polgári lakosság katasztrófahelyzetre történő felkészítése napjainkban újra aktuálissá vált. Ha visszatekintünk az utóbbi évekre, egyre több természeti és ipari katasztrófával kellett szembenéznünk, melyek sok esetben felkészületlenül értek bennünket. Egyre nagyobb probléma, hogy amikor gyorsan kellene cselekedni, senki sem tudja, hogy mi lenne a teendő, hogyan kezeljük a kialakult helyzetet, a szükséges intézkedések megtétele ellenben nem tűrne halasztást.
Irodalomjegyzék Írott szakirodalom
-
Mógor Judit: Katasztrófavédelem (Complex kiadó, 2009) Padányi József: Katasztrófák elleni védekezés. Egyetemi jegyzet, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 1998. Dr. Balla Piroska, Dr. Becze Réka, Dr. Bukovics István, Dr. Dobi Bálint, Duruc József, Dr. Faragó Tibor, Fehérvári Pál, Gyenes Zsuzsanna, Harmati István, Dr. Lakfalvi Mária, Dr. Radnóty Gábor, Dr. Simon Ildikó, Dr. Szlávik Lajos, Szűcs Tamás, Dr. Telekes Gábor, Dr. Tóth Bálint, Dr. Varga Imre, Dr. Zellei Gábor : Katasztrófavédelmi Igazgatás ( ISBN szám: ISBN 978963-9313-73-6 )
1507
-
-
Tatár Attila: Gyakorlati katasztrófavédelem. In: Védelem, 2002/1. sz. Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. (ZMNE Budapest: 2009. pp.1-201. ISBN: 978-963-7060 66-3,pp.-201, dokumentum típusa: Könyv/Szakkönyv ) Muhoray Árpád: A veszélyhelyzet-kezelési szakterület soron lévő főbb feladatai, Katasztrófavédelem Kovács Antal - Buzás Tibor: Polgári védelmi ismeretek alapismeretek, önkormányzatok és polgári védelmi szervezetek felkészítési segédlete, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Polgári Védelmi Szövetség, - Szolnok, Veresné Hornyacsek Júlia: A lakosság katasztrófavédelmi felkészítésének elméleti és gyakorlati kérdései II. kötet, ZMNE, Budapest: 2005. pp. 1-118. ISBN nélkül
Jogszabályok -
1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről.
-
1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről.
-
Katasztrófavédelem 2000. Évkönyv, Seveso II.
-
A kormány 179/1999. (XII. 10.) kormányrendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról.
-
13/1998. (III. 6.) BM rendelet a polgári védelmi felkészítés követelményeiről
Internetes irodalom -
http://www.mpvsz.hu/?pageid=tortenet_tortenet http://szabolcs.katasztrofavedelem.hu/index.php?pageid=64&content=1 http://tolna.katasztrofavedelem.hu/files/UserFiles/File/Segedletek/VZKR%20ELHRTS2resz.pdf http://www.vedelem.hu/letoltes/historia/hist40.pdf http://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/phd/2005/endrodi_istvan.pdf http://www.ejf.hu/hefop/tantargyak/polgari_vedelem/lakossag_vedelem.html http://www.drhornyacsek.hu/2.htm http://lakossag.katasztrofavedelem.hu/index.php?pageid=109&content=1 http://katasztrofavedelem.fw.hu/index/main/main.htm http://pv.battanet.hu/pv1.htm#5 http://w3.enternet.hu/pvsarvar/html/lakossagfelkeszites.html http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800013.BM www.drhornyacsek.hu/.../Dr.Hornyacsek%20lakossagfelk.%20gyakorlata.p http://www.mpvsz.hu/?pageid=alapfogalmak_alapfogalmak http://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/20022/vszt/veresne.html http://www.drhornyacsek.hu/sajat%20publikaciok/VHJ%20doktori%20II.%20kotet.pdf
1508
