MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a
„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája
Derzsy Péter A Kolontár külterületén bekövetkezett iszaptározó gátszakadása miatt foganatosított védelmi intézkedések The slurry reservoir dam burst occurred Kolontár outskirts of security measures taken
Budapest, 2011. november 10. 1223
Absztrakt: A Veszprém megyei Ajkai kistérségben található, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonát képező iszap-zagytározó gátszakadása az eddigi legnagyobb hazai ipari katasztrófa. Az iszapáradás három településen a külterületeken 679 hektár területen, a települések belterületén pedig 82 hektáron borított be és tett tönkre mindent, ami útjába került, tetemes anyagi kárt okozva a magánszemélyeknek, a vállalkozásoknak, az önkormányzatoknak. Maga az áradás talán két órán át tarthatott… és a három település egy csapásra katasztrófsújtotta területté változott. Ismereteink szerint nincs olyan természeti ok, amely a szerencsétlenség bekövetkeztét kiváltotta, tehát technológiai-emberi hibára lehet gyanakodni. Ennek kiderítésére a nyomozás még folyamatban van a Nemzeti Nyomozó Irodán "halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés" bűncselekmény ügyében. Kulcsszavak: vörösiszap, ipari és - környezeti katasztrófa, polgári védelem, Keywords: red mud, industrial and - environmental disaster, civil defense,
BEVEZETŐ 2010. október 4-e fekete nap volt a Magyar Köztársaság történetében. A szeles, hűvös, de napsütéses hétfő átlagos hétköznapként indult a 750 lelkes Kolontár, az 5000 fős Devecser és a festői fekvésű 400 fő lakta Somlóvásárhely lakosai számára. Sorsukat egy kis vízfolyás, a mindhárom településen átfolyó Torna patak medre kötötte össze… és a Kolontár fölött évtizedek óta terpeszkedő hatalmas iszap-zagytározó. Az a fenyegető építmény, ami ezen a napon családok tucatját döntötte gyászba, emberek házait tette másodpercek leforgása alatt nincstelen földönfutóvá, reményvesztett páriává. Dolgozatom – személyes érintettségem okán
– a mentés, kárelhárítás,
vagyonvédelem oldaláról próbálja megvilágítani a páratlan tragédia összefüggéseit. Mint a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatója elsőként láthattam kollégáimmal a rettenetes pusztulást. Elsőként hallhattam a jaj-szavakat, a hozzátartozójukat kereső emberek kaotikus kiabálását, a rettegés hangjait. Feladatom a bűnügyi felderítés megkezdése volt a területen, azonban ezt a tevékenységet a kriminalisztika íratlan szabályát betartva - feladatban lévő ügyről nem publikálunk - nem érintem. Ezzel szemben szeretném tisztázni a katasztrófa megértéséhez véleményem szerint szükséges fogalmakat, előzményeket, technológiai rendszereket, céginformációkat, mindezt térben és időben a mentési-kárelhárítási munkát végzők heroikus küzdelmével párhuzamba helyezve.
1224
1. Az esemény leírása, bemutatása
A szakirodalom a vészhelyzeteket, katasztrófákat többféleképpen rendszerezi. A 2010. október 04-én bekövetkezett a technikai vagy civilizációs veszélyek körébe sorolható. „A technikai vagy civilizációs veszélyeket az „ember okozza” különböző balesetekkel, a természeti környezet eróziójával, a szennyezésekkel;… A vegyi anyagokat alkalmazó létesítményekben a nem üzemszerű működés során – emberi hiba, technológiai zavar, anyaghiba és egyéb okok miatt – keletkezhet tűz, robbanás és kikerülhet veszélyes anyag a környezetbe. Ezek azonnali, rövid távú és hosszú távú hatásokat gyakorolhatnak az emberi szervezetre, a természeti és az épített környezet állapotát befolyásolhatják. Mindezek miatt elengedhetetlen a szigorú megelőzési rendszer, a monitoring, a korai riasztás, a beavatkozás feltételeinek megteremtése, a felkészülés a károk csökkentésére.”[1] Az ilyen jellegű katasztrófák elleni hatékony védekezés feltételezi a megelőző intézkedéseket, valamint a gyors beavatkozást. Fontos a lakosság gyors riasztása, korrekt tájékoztatása, kimenekítése (mentése), a helyszín lezárása és a felderítési adatok alapján a mentési- és kárelhárítási feladatok megkezdése. [1a] A gátszakadást előidéző okok vizsgálata, felelőseinek megállapítása még a napjainkban is folyamatban van. De kezdjük az elején. 2010. október 4-én déli órákban a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. ajkai üzemének területén lévő zagytározó X. kazettájának nyugati gátja ismeretlen okból átszakadt. A kazetta Kolontár községtől észak-keleti irányban, kb. 2 km távolságban található, nagyjából 20 hektár területen helyezkedik el. A kazettát az Ajkától Devecser felé vezető közúton lehet megközelíteni, ahhoz külön üzemi út vezet. A tározó fizikai határait ún. szürkesalakból épített gát alkotja, amely a szénbányászat mellékterméke. A kazettában a MAL Zrt. nyilatkozata szerint kb. 10 méter magasságban vörös iszap, afelett [1]
Mógor Judit: Katasztrófavédelem, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kiskönyvtár a biztonságról sorozat, p: 28.. ISBN: 9632950198 ISSN 2060-8047 [1a]
Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében, A települések katasztrófa-elhárítási feladatai, a végrehajtáshoz szükséges helyi védelmi képesség alapvető területei, azok kialakításának folyamata. „Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. p. 28. ISBN: 978-963-08-2606-8
1225
kb. 4 méter magasságban víz állt. A kazetta sérülése az északi ill. a nyugati gátjai által határolt sarokban következett be. Az említett két gátfal ehelyütt egymással 90°-os szöget zár be; a sérülés a kiszerkeszthető sarokponttól (déli és nyugati irányban) kb. 15-15 méter távolságban következett be; ezen a szakaszon a sarokrészt alkotó gátfal teljes mélységben kiszakadt. (Ebből következően a nyugati ill. északi gátfalak függőleges irányú szakadási síkjai közötti távolság kb. 40 méterre becsülhető. A szakadás helyén a talajszinten a gátfal szélessége szemmel láthatóan elérte a 80 métert.) Az északi gátfalon, a függőleges szakadási síktól (keleti irányban) kb. 120-150 méter távolságban szemmel látható volt egy teljes mélységig hatoló repedés, amely két síkja kb. 30-40 cm távolságban elvált egymástól. Egyéb rendellenességet szemrevételezéssel nem volt lehetséges megállapítani. A kazettában a víz elfolyását követően ismeretlen mélységű, láthatóan nedves vörös iszap maradt hátra annak teljes területén. A gátszakadás következtében 700 ezer m3 vörös iszap és víz elegye - mely erősen lúgos kémhatású (pH 13) - a Torna patakon keresztül elöntötte Kolontár és Devecser települések mélyebben fekvő részeit, majd behatolt a körülbelül 8 km-re fekvő Somlóvásárhely déli belterületére.
1.számú ábra: Elárasztott területek - Műholdas felvétel Forrás: Műholdas és légi felvételek, elemzések az érintett területről, Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság portál, http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag_kolontar_satellite (letöltés ideje: 2011. 02. 19.)
1226
A helyszíni szemlén részt vett szakértők előzetes, szóban előterjesztett véleménye szerint nem lehetett azonnal vélelmezni a baleset bekövetkezésének okát, mivel számos mérést kell a későbbiekben elvégezni, további környezeti adatok beszerzése vált szükségessé (szeizmológiai, meteorológiai stb.) további elemzés és értékelés céljából.
2. A katasztrófa elsődleges rendőri intézkedései A KORMÁNY GYŐR-MOSON-SOPRON, VESZPRÉM ÉS VAS MEGYE KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉRE A POLGÁRI VÉDELEMRŐL SZÓLÓ 1996. ÉVI XXXVII.
TÖRVÉNY ALAPJÁN 2010. OKTÓBER 5-ÉN 18. 00 ÓRAI HATÁLLYAL VESZÉLYHELYZETET HIRDETETT KI, MAJD 2010. DECEMBER 23-ÁN VESZPRÉM MEGYE TERÜLETÉRE MEGHOSSZABBÍTOTTA 2011. MÁRCIUS 31-IG, MAJD 2011. JÚNIUS 30-IG!
A bejelentést követően az Ajkai Rendőrkapitányság a szolgálatban lévő közrendvédelmi és bűnügyi állományával a helyszínre vonult, a szükséges útlezárásokat és a mentési munkálatokat haladéktalanul megkezdte. Megerősítésükre a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság Bevetési Alosztályáról 8 főt, a Forgalomellenőrző Alosztály állományából 6 főt indítottak útba. Időközben a helyszínre érkező rendőrkapitány a helyzet értékelését követően a feladatok végrehajtásához további rendőri erőt kért. A feladatok végrehajtásához a Pápai Rendőrkapitányság állományából 12 fő, a Tapolcai
Rendőrkapitányság
Rendőrkapitányság
állományából
állományából
10
fő
10
fő,
helyszínre
valamint irányításáról
a
Várpalotai
haladéktalanul
intézkedtek. Az állomány váltása, illetve további, a helyszínen végrehajtandó feladatok elvégzése érdekében a Balatonalmádi Rendőrkapitányság állományából 10 fő, a Balatonfüredi Rendőrkapitányság állományából 10 fő, a Veszprémi Rendőrkapitányság állományából,
pedig
15
fő
készültségbe
helyezéséről
határoztak.
Az
Ajkai
Rendőrkapitányság vezetője ezzel egyidejűleg a teljes szabadidős állomány berendelésére adott utasítást. A rendőri állomány irányítása, a feladat végrehajtásának koordinálása érdekében részlegesen, 5 fővel Kolontár községben megkezdte működését a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság (VMRFK) csapatszolgálati törzse, melynek vezetője a VMRFK Közrendvédelmi Osztály vezetője volt. A tevékenységben kezdettől fogva részt vesz a VMRFK védelmi megbízottja is. A helyszínre vezényelt, a VMRFK állományába tartozó 1227
rendőri erők feladataikat 31 szolgálati gépjármű igénybe vételével hajtották végre. Az állomány folyamatos ellátásának megszervezéséről az ORFK Közép-dunántúli Gazdasági Ellátó Igazgatóság Veszprém Megyei Gazdasági Osztálya intézkedett A légi felderítő-kutató tevékenység végrehajtása érdekében a Készenléti Rendőrség állományából 13 óra 50 perckor helikoptert igényeltek. Tekintettel az elöntött terület nagyságára a Készenléti Rendőrség állományából további erők bevonása vált szükségessé. A Készenléti Rendőrség VII. Bevetési Osztály állományából 103 fő, a VIII. Bevetési Osztály állományából 35 fő, valamint a későbbiekben Budapestről 98 fő - összesen 236 fő - indult a helyszínre. A helyszínre vezényelt helyi és rendőri erők létszáma ezzel az első napon elérte a 350 főt. A helyszínre vezényelt rendőri erő az eseményt követően haladéktalanul bekapcsolódott az életmentésre irányuló tevékenységbe, valamint ellátta a terület zárásával, a forgalom elterelésével kapcsolatos feladatokat. A leginkább érintett Kolontár és Devecser településeket ellenőrző-áteresztő pontok működtetésével az átmenő forgalom elől lezárták, a településekre csak az ott lakókat és a mentésben közreműködőket engedték be. Kolontár község önkormányzata a rendőrség rendelkezésére bocsátotta azoknak a személyeknek nevét, lakcímét, akik az iszappal elöntött területen laktak. Ennek alapján a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, a Magyar Honvédséggel, a Vámés Pénzügyőrséggel, és a Speciális Mentőkkel közösen, a Készenléti Rendőrség állományából létrehozott 5 fős csoportok alkalmazásával megkezdték a listán szereplő személyek lakóházaikban történő felkutatását, mentését. A kutatást végrehajtók munkáját helyi polgárőrök segítették. A későbbiekben a kutatást a környező utcákra és az ideiglenes szállásként kijelölt Művelődési Házra is kiterjesztették. Ezzel párhuzamosan az Ajkai, a Veszprémi és a Győri Kórházba szállított sérültek személyazonosságának megállapítására az illetékes rendőrkapitányságok útján intézkedtek. A továbbiakban a kiürített területre vonatkozóan ideiglenes gyalogos és gépkocsizó járőrkörzeteket határoztak meg, és az őrizetlenül hagyott értékek megőrzése érdekében az érkező megerősítő erők igénybe vételével megkezdték a kiürített területen a járőrözést. Az anyag tulajdonságaira tekintettel intézkedések történtek az egyéni védőeszközök helyszínre küldésére és kiosztására. A kiömlő iszap Kolontáron 2 utcában 40 lakóházat és 2 önkormányzati épületet, Devecserben 19 utcában 244 lakóházat, Somlóvásárhelyen pedig 14 lakóházat rongált meg. Közvetlenül az iszap által elöntött belterület Kolontáron 3
1228
hektár, Devecserben 7 hektár. Az elöntött külterületek nagysága összesen közel 800 hektárra tehető. A két súlyosan érintett település polgármestereivel a kapcsolatfelvétel azonnal megtörtént, a Torna-patak menti települések vezetőinak értesítése megtörtént. A polgármesterek segítésére polgári védelmi kirendeltség-vezetők kerültek vezénylésre. Felkészülve a helyzet hosszan tartó kezelésére a kárenyhítési munkák helyi koordinálására további 9 fő polgári védelmi szakember került átvezénylésére. Kolontár községben ülésezett a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság, melyet a megyei közgyűlés elnöke, a megyei közgyűlés főjegyzője, az érintett települések polgármesterei, Veszprém megye rendőrfőkapitánya, a katasztrófavédelem vezetője és a megyei védelmi tiszt alkottak. A Bizottság döntött arról, hogy a katasztrófa által érintett házakba a lakók nem térhetnek vissza. Ideiglenes szálláson történő elhelyezésükről a Katasztrófavédelem gondoskodott. Kolontáron 40 fő elhelyezését szervezték meg, Devecserben 500 fő kitelepített éjszakai szállását biztosították, melyet végül csak 31 fő vett igénybe, az érintett lakosság túlnyomó része a környező településeken élő rokonokhoz, barátokhoz költözött.
2.számú fotó: A lakosság kimenekítése Forrás: http://hetivalasz.hu/itthon/reggel-meg-minden-rendben-volt-dobbenetes-reszletek-aziszaparadatrol-32229 (letöltés ideje: 2011. március 20.)
1229
A kommunikáció mind a mobiltelefonokkal, mind az EDR rádiókkal nehézségekbe ütközött, a térerő gyenge, a hálózatok terheltek voltak. Tekintettel erre a Magyar Telekom Zrt. a devecseri átjátszót megerősítette, a Készenléti Rendőrség pedig mozgó vezetési pontját
az
Ajkai
Rendőrkapitányság
1230
területére
telepítette.
3. Társszervek bevonása és intézkedései A mentésben a rendőrség vállvetve küzdött a tűzoltóság, a honvédség, a mentőszervezet, a katasztrófavédelem munkatársaival a még nagyobb veszteség elkerülése érdekében. Az esemény bekövetkezését követően 15 fővel, 5 gépjárművel vonult a helyszínre, valamint intézkedés történt a szabadnapos állomány berendelésére, továbbá riasztásra került a katasztrófavédelem és a tűzoltóság állományából összesen 106 fő és 24 db tűzoltójármű, valamint 6 db Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport (VFCS). A kiérkezés után a tűzoltóság erői megkezdték a veszélyeztetett személyek mentését, ami Kolontáron mintegy 60 főt, Devecserben közel 720 főt jelentett. A légi felderítő-kutató tevékenység végrehajtása érdekében a Készenléti Rendőrség állományából 13 óra 50 perckor helikoptert igényeltek A Magyar Honvédség a védekezés akut fázisában 3 db helikopter igénybevételével részt vett a sérültek kórházba szállításában (23 főt szállítottak el) és légi felderítést hajtott végre. A mentési munkálatokban való részvétel érdekében kirendelésre került 100 fő kézi munkát végző állomány. Kirendelésre került az MI-1 Havaria Laboratórium, amely Kolontár térségében radiológiai méréseket hajtott végre. Megállapításra került, hogy a terepen mért sugárszint nem haladja meg a természetes háttérsugárzás szintjét. A személyek, technikai eszközök utak és egyéb tárgyak vörösiszap szennyeződésének eltávolítása érdekében kirendelésre került egy ABV Mentesítő Csoport, amely Devecser, Marcaltő, Malomsok és Mórichida területén végzett mentesítési feladatokat. Az ABV Mentesítő Csoport Devecser település körzetében telepítette a technikai eszközök mentesítő helyét, illetve mobil eszközökkel az utak mentesítését végezte. A Magyar Honvédség részéről a védekezési munkálatokban 174 fő és 39 db technikai eszköz vett részt. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) a kárt szenvedett lakosság lelki gondozására a Krízis Intervenciós Team munkatársait küldte a helyszínre, valamint
a
mentésirányítás
támogatására
a
Fővárosi
Központi
Rendeltetésű
Mentőszervezet mozgó vezetési pontként működő autóbusza, a terepjárós, illetve a logisztikai csoportja is levezénylésre került. A kitelepítettek elhelyezéséhez szükséges pihentető
anyagok,
a
mentesítés
végrehajtásához
felszereléseket az OKF központi készletekből biztosította. 1231
szükséges
védőeszközök
és
A Pannon Egyetem Szakértői Csoportja 2010. október 4-e, a katasztrófa bekövetkezése óta az esemény színhelyén tartózkodott és aktív szerepet vállalt mind a koordináció, mind a szakmai tanácsadást illetően.
4. Természetvédelem, vízügy A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. által okozott üzemi káresemény kapcsán a vállalat ajkai üzemének zagy-tárolójából 700.000 m3, erősen lúgos kémhatású (pH 13) vörösiszap ömlött a Torna patakba és a környező településekre, területekre. A területileg illetékes Közép-dunántúli KÖVIZIG, a Nyugat-dunántúli KÖVIZIG és az Észak-dunántúli KÖVIZIG együttműködve a helyi katasztrófavédelmi és egészségügyi szervekkel több beavatkozási ponton kármentesítést végzett. A
Marcal
folyó
vízminősége
védelmére
és
a
Duna
szennyeződésének
megakadályozása érdekében Pétfürdőről fuvarozott 2 kamion kalcium-nitrátot [Ca(NO3)2] és 2 kamion magnézium-nitrátot [Mg(NO3)2]) a vízügyi szakemberek irányításával a tűzoltó és honvédségi erők juttatták a folyóba. A munkálatokat 2010. október 05-én kora hajnaltól a mórichidai közúti hídnál, a rábaszentmiklósi hídnál és a Marcal-duzzasztónál kezdték meg. A vízbázis védelme és a talaj mentesítése érdekében 2010. október 04-én éjszaka a Mátrai Erőműből 5 teherautónyi gipszet (CaSO4) Kolontárra, 5 teherautónyit Mórichidára, és 4 teherautónyit Győrbe szállítottak. Az ÁNTSZ az ivóvízből vett folyamatos minták eredményei alapján tájékoztatást adott ki arról, hogy az ivóvíz hálózat nem szennyeződött egyik településen sem. A helyszínen megjelent a Magyar Tudományos Akadémia 9 fős szakértői csoportja, akik tudományos álláspontot dolgoznak ki a kormányzat számára a talaj és az ivóvíz védelme, valamint a mentesítés megvalósítása érdekében. A Közép-dunántúli KÖVIZIG az üzemi káresemény kapcsán III. fokú vízminőségi készültséget rendelt el fertőtlenítés, kármentesítés, lúgos kémhatás semlegesítése, a szennyező anyag csökkentése érdekében. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal érintett megyei hivatalai 2010. október 04-én 16.00-kor kihirdették a halászati és vadászati tilalom elrendelését. A szennyezett takarmány, illetve élelmiszer forgalomba hozatalának és felhasználásának megtiltására hatósági főállatorvosi intézkedés elrendelésére került sor. Ezen kívül folyamatosan történt az állati tetemek begyűjtése helyi közhasznú munkások segítségével, azonban még a takaró iszapréteg miatt nem lehet felbecsülni a tetemek számát. Az ATEV (Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat) konténereket 1232
helyezett ki Devecseren, valamint Kolontáron is az állati eredetű hulladék begyűjtése céljából. A termőföldet és a termőtalajt ért szennyezés miatt felmerült az átmeneti használati korlátozás elrendelésének szükségessége, melyben az élelmiszerlánc felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár, illetve az irányítása alá tartozó szervezetek az illetékesek. „Kolontár észak-keleti kijáratától egy nagyjából 900 méter hosszú utat építettek, amely egyenesen a X. tározó szétszakadt sarkáig vezet. … Elkezdődött a X. tározó tátongó szakadásának lezárása is. Kolontár és a szakadás között már annyi gát, gátként is szolgáló út készült el, hogy egy esetleges újabb iszapömlés esetén is biztonságban lennének a község és Devecser lakói. … Közben megkezdődött a Kolontár és Devecser közötti földeken lévő iszap dudarittal történő semlegesítése… Ez az anyag beszántás, és egy kis eső után mérsékli a vörös iszap lúgos hatását, nem kell talajcserét végezni, ismét lehet majd növényeket termeszteni.”
[2]
A szennyező anyagok a talajon keresztül beszivároghattak a felszín alatti vízbe, ami lassúbb folyamat, mint a szennyeződésnek az élővízben való terjedése. Ennek vizsgálatát az azonnali intézkedéseket követően megkezdték. A területen a felszín alatti víz az országos szennyeződés-érzékenységi térkép szerint érzékeny és fokozottan érzékeny kategóriába tartozik. A fokozottan érzékeny területek kategóriájába tartozó vízbázis védőterület található Devecser belterületének közvetlen nyugati szomszédságában. Szintén fokozottan érzékeny terület a nyílt karszt; ilyen területek találhatók Kolontár és Devecser között a Torna mentén. Ezen területek érintettségének vizsgálatához elsőként a vörös iszap szennyezéssel érintett területek pontos ismerete volt szükséges. A szennyezőanyagok várható megjelenésére a tározó körüli talajvíz megfigyelő kutak vizsgálati eredményeiből lehet következtetni. A szennyezés felszín alatti terjedésére vonatkozó adat eddig nem érkezett. A Vízügyi Környezeti Központi Igazgatóság (VKKI) Környezetbiztonsági Felügyeletétől kapott tájékoztatás szerint a rendkívüli szennyezés közüzemi ivóvízbázist közvetlenül nem veszélyeztetett, az ár vízmű területet nem öntött el. Tekintettel a vízadó esetleges veszélyeztetettségére a monitoring vizsgálatok sűrítése és a termelt nyers víz vizsgálata vált indokolttá. 2]
Galántai-Turányi-Újhegyi: Vörös és fekete, in: Katasztrófavédelem 2010/10. sz. BM OKF, Budapest: 2010. pp. 2-3. ISSN-1586-2305
1233
Ezt a közegészségügyi hatóságnak és a felügyelőségnek kellett megvizsgálnia és a szükséges döntést meghoznia. Veszélyeztetve voltak viszont a Rába-menti és a Marcal közelében levő távlati ivóvízbázisok. Az ÉDU-KÖVIZIG-től kapott tájékoztatás szerint a vízbázisok vizsgálatánál a vörösiszap szennyezés levonulását és esetleges hatását figyelembe vették. Az áradással elöntött területeken levő ásott és magán fúrt talajvíz kutak használatát átmenetileg megtiltották. Ebben elsősorban a közegészségügyi hatóság volt az illetékes. Környezetvédelmi szempontból közvetlen veszélyt jelentett a felszín alatti vizekre nézve az, ha az ásott kutakon keresztül a szennyező anyag közvetlenül a vízadóba kerül. Ennek lehetőségét nem lehetett kizárni, ezért az elöntött területen minden ásott kutat a mentesítést követően meg kellett vizsgálni. Azokon a területeken, ahol az ásott kutak vörösiszap eredetű szennyezettséget mutatnak, kármentesítési tényfeltárásra lesz szükség a szennyezés elterjedésének tisztázására, a környezeti és emberi egészségi kockázat meghatározására. A Pannon Egyetem (PE) Szakértő Csoportja folyamatosan végezte kárfelmérési, mentesítési, analitikai tevékenységét a vörösiszap katasztrófa által érintett térségben. A helyszínen szerzett tapasztalataikra, illetve a mérési eredményeikre támaszkodva alakították ki azt az álláspontot, hogy az akkori helyzetben a legfontosabb, amit tenni lehetséges, illetve szükséges a takarítás, portalanítás, nedvesítés! Maszk, védőszemüveg, védőruházat viseletét írták elő. Vörösiszap balesettel kapcsolatos radiológiai vizsgálatok mérési eredményei alapján láthatóvá vált, hogy a balesettel, illetve a helyreállítási munkákkal járó, várható sugárterhelés növekedés a vizsgált források tekintetében a korlátok alatt vannak, így ez elfogadható kockázatnövekedést jelent. A PE Szakértő Csoportjának ökológiai állapotfelmérése megállapította, hogy a vörösiszap levonulás első szakaszán (Torna Devecsertől Karakóig, Marcal Kamondig) egyetlen élő szervezet sem volt található. A Marcal visszaduzzasztott szakaszán (Marcal, Kamond) is jelentős volt a pusztulás. A Marcal lassú folyású alsóbb szakaszain a pusztulás mértéke nagyon jelentős, az elhalt egyedek nagy része eltemetődött vagy lemosódott. Az algabevonatokat legelő, életben maradt csigák túlélése is kétséges, tekintve, hogy azokat a felületeket, melyeket az algabevonatok borítanak a lassú folyású Marcalban (még a jelenlegi nagyobb sodrás mellett is) vastagon fedte a vörösiszap- és/vagy gipszréteg. A parton helyenként jelentős mennyiségű haltetemet találtak. A félig oszló tetemeket bizonyosan meghatározni nem lehetett, a felismertek közt volt domolykó, keszegfajok, 1234
csuka, szivárványos ökle, ponty (vagy ezüstkárász). Valószínűsíthető, hogy jelentős mennyiségű elpusztult hal található az üledéklerakódások alatt. A haltetemek lebomlása csökkentheti a víz oxigénszintjét, azaz további másodlagos, kedvezőtlen közegészségügyi és vízminőségi hatásokat okozhat.
2.sz. ábra: A talajt borító vörösiszap arzéntartalma Készítette: Pannon Egyetem Szakértői Csoportja, 2010. október Forrás: http://www.unipannon.hu/index.php?view=detail&id=9155&option=com_joomgallery&Itemid=80#joomimg
5. Védekezés, helyreállítás Kolontáron
felújításra
szorult
a
vasúti
pályaszakasz,
valamint
a
biztosítóberendezések. Azonban a megyei védelmi bizottság a 11/2010. és 12/2010. számú rendeletében nem járult hozzá a vasúti forgalom megindításához mindaddig, amíg a Kormánybiztos nem építteti meg a MAL Zrt-vel a vasút biztonságát garantáló védőgátat. Kolontár települést kettészelő új hármas körgát építését kezdték meg, amely a 8-as főútig húzódik, így megvédi a községet egy esetleges újabb iszapáradástól. Kolontáron a kiépített védőgát és a vasúti pálya közötti területen lévő házakat, 1 kivételével elbontották, a törmeléket elszállították, a teljes terepmentesítést és tereprendezést végrehajtották. A MAL Zrt. közmunkásai folytatták a mentesítési, tisztítási Kolontár belterületén, a Torna patak felett átívelő közúti hidat az áradat elmosta. A megsemmisült híd ideiglenes pótlására az MH 87 Műszaki Ezred állománya lefektetett egy TMM-3 típusú hidat, mely október 6-án átadtak a korlátozott forgalomnak. A híd maradványait először teljesen elbontották, majd megkezdődött az újjáépítés a szentesi MH
1235
37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred katonái bevonásával. A hidat Hubino István nyugállományú okleveles mérnök alezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára tervezte, aki a kivitelezésben is közreműködött. Az átkelőn 3,8 méter széles, egyirányú közúti forgalom által is használható útpálya épült, míg a két szélén egy-egy méteres gyalogjárda fut. A 15 méter hosszú, illetve összesen 5,8 méter széles, híd vegyes szerkezetű, ami azt jelenti, hogy fém cölöp aljazaton, fém tartókkal, ám fa fedélzettel épült meg.
5. sz. fotó: A kolontári híd újjáépítése Forrás: http://vorosiszapkarosultak.info/vorosiszap-galeriak/ujjaepitesi-munkalatok (letöltés ideje: 2011. március 31.)
Kolontáron és Devecseren a kárfelszámolást végző erők tovább folytatták a közterületek, az utak, járdák, házak udvarainak tisztítását. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság Operatív Törzse 67 településről 425 fő önkéntes közmunkás munkába állítását szervezte meg. Valamennyi beavatkozó erőnek biztosították a szükséges védőfelszereléseket, illetve az élelmezésük megoldott volt. Később a védelmi bizottság az önkéntesek létszámát csökkentette. A VIII. számú tározóhoz vezető út az esőzések hatására a nehéz tehergépjárművek közlekedése veszélyessé vált, ezért az Operatív Törzs a városban felgyülemlett veszélyes anyag szállításának felfüggesztése miatt az út javítására, murvával történő szórására az intézkedést megtette.
1236
Az
iszaptározó
gátján
a
Veszélyhelyzeti
Felderítő
Csoportok
folytattak
figyelőszolgálatot, jelentéseik alapján a gát állapotában szemmel látható változást nem tapasztaltak. Szinte valamennyi hazai karitatív szervezet és civil mentőszervezet felajánlásokat tett az érintett területeken élők helyzetének gyors javítása érdekében. Ennek keretében többen személyes közreműködésükkel is segítették a helyszínen dolgozó állományt. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság e-mail címet hozott létre, amelyen fogadta a felajánlásokat, mind a környezeti kárenyhítésre, mind a bajba jutott lakosság életkörülményeinek javításához. Részlet az „ISZAP – Egy katasztrófa természetrajza” c. könyvből: „2010. október 4. eseményei 12.28 Az ajkai tűzoltóságra jelzés érkezik, hogy vörös anyag folyik a MAL Zrt. 10es számú kazettájából 12.33 A mentőszolgálatot értesítik a gát sérüléséről. A vörösiszap a Torna-patak mentén, helyenként több száz méter széles sávban mintegy 30-35 kilométeres ebességgel haladva eléri Kolontárt, majd percek múlva Devecsert is. 12.44 A tűzoltóság jelzésére leállítják Devecser és Kolontár között a vasúti forgalmat. 13.10 A tűzoltóság a legmagasabb fokozatú riasztást adja ki, minden elképzelhető erőt a térségbe irányítanak. Kolontáron apad az ár, csak az iszap marad meg az elöntött területeken. 13.45 Az első sérültet bejelentik a veszprémi mentőügyeletre. 21 óráig összesen 110 sérültet látnak el a mentők, a sérültek egy részét helikopterrel szállítják Budapestre, Veszprémbe és Győrbe. A vörösiszap helyenként két méter magas hullámokban folyik át Devecser mélyebben fekvő utcáin. 16.00 Pintér Sándor belügyminiszter Kolontárra érkezik, összeül a védelmi bizottság. A készenléti rendőrség három százada, a honvédség 140 katonája érkezik Devecserbe és Kolontárra. 18.50 A belügyminiszter bejelenti, hogy a mentési feladatokat megoldották, a rendőrség nyomozást indított, a MAL Zrt-nél helyszíni szemlét tartottak, és iratokat foglaltak le. 19.55 Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár Kolontárra érkezik, a megyei védelmi bizottság ülésén megkezdődik a folyókon a Duna felé tartó lúgos szennyezés
1237
elhárításának
20.00 Hangosbemondókkal tájékoztatják a lakosságot a vörösiszappal
érintkezés veszélyeiről. 22.55 A katasztrófavédelem több száz ágyat szállít a településekre a kitelepített családok elhelyezésére. A közösségi szállást azonban csupán harmincegyen vették igénybe.” [3][3]
6. Jogszabályi háttér 1999. LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 1996. évi XXXVII. Törvény a polgári védelemről szóló 18/2006. (I.26.) Kormányrendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 1221/2010. (X.4.) Kormányhatározat az október 6-án kihirdetett vészhelyzet során keletkezett károk enyhítéséről és helyreállításáról
ÖSSZEGZÉS Az anyag befejezésekor hihetetlen módon már egy év telt el a gátszakadás óta. Azóta áll a falvat védő védmű, a környezeti mentesítéseket elvégezték, megindult a károsultak kárpótlása, felépült egy új városrész, de mégis… a tározó hatalmas foghíja mementóként tátong, a Marcal folyó halott, az ott lakó emberek már talán soha nem tudnak úgy örülni egy szeles, hűvös, de napsütéses hétfőnek. Ez az, ami sajnos visszafordíthatatlan. Remélem, hogy a magam szerény eszközével hozzájárulhatok a tisztánlátáshoz. Nem könnyű feladat.
[3]
Romhányi Tamás, Cseri Péter, Boda András: ISZAP - egy katasztrófa természetrajza, Magyar Mediprint Kiadó, Bp. 2010. pp. 2-30. ISBN: 9638114495
1238
Felhasznált irodalom: [1]
Mógor Judit: Katasztrófavédelem, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kiskönyvtár a biztonságról sorozat, p: 28.. ISBN: 9632950198 ISSN 2060-8047 [1a]
Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében, A települések katasztrófa-elhárítási feladatai, a végrehajtáshoz szükséges helyi védelmi képesség alapvető területei, azok kialakításának folyamata. „Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. p. 28. ISBN: 978-963-08-2606-8 [2]
Galántai-Turányi-Újhegyi: Vörös és fekete, in: Katasztrófavédelem 2010/10. sz. BM OKF, Budapest: 2010. pp. 2-3. ISSN-1586-2305 [3]
Romhányi Tamás, Cseri Péter, Boda András: ISZAP - egy katasztrófa természetrajza, Magyar Mediprint Kiadó, Bp. 2010. pp. 2-30. ISBN: 9638114495 A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság iratanyaga
1239
