MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a
„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája
Mayerné Puskás Mária Az egészségügyi intézeti ellátás szervezési kérdései katasztrófák és tömeges balesetek esetén(kórházi katasztrófatervek) Organisational questions of health care istitutions in cases of disasters and mass casualties
Budapest, 2011. november 10.
682
1. Bevezetés „A világvége-hangulat átitatja a mindennapi képzeletet, a katasztrófa lehetősége mindennapi gonddá vált, oly közhelyessé és ismerőssé, hogy arra már egyik „én” sem gondol, hogyan lehetne
elhárítani.
Ehelyett
az
emberek
túlélési
stratégiákkal
foglalatoskodnak,
rendszabályokat dolgoznak ki, hogy meghosszabbítsák életüket, programokat, hogy garantálják a jó egészséget és a nyugalmat.”1 A katasztrófák következményeinek felszámolásában központi szerepet játszanak az egészségügyi intézmények, amelyek az elmúlt években számos átalakuláson mentek keresztül (összevonásra kerültek, esetlegesen új szervezetek alakultak). Éppen ezért szükség van az intézetek katasztrófa esetén végrehajtandó feladatrendszerének álladó áttekintésére, a meglévő, illetve bővíthető kapacitásainak felülvizsgálatára. Dolgozatommal szeretnék rámutatni arra, hogy fontos számolni a kockázatokkal, a váratlan események káros hatásaival, és hogy konkrét, végrehajtható programmal kell rendelkezni a megelőzésre, a veszteségek mérséklésére vonatkozóan. Átfogó képet szeretnék nyújtani a tervezési folyamatokról, valamint ismertetem az egyes fázisok feladatait.
2. Feldolgozási munkacélkitűzések A fenti kérdések megválaszolása érdekében a kutatás során az alábbi célokat tűztem ki: Tanulmányozom
a
jogszabályi
kereteket
az
egészségügyi
intézmények
katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről Bemutatom
egy
kórház
(Honvédkórház
-
Állami
Egészségügyi
Központ)
katasztrófatervét, elemzem a jogszabályokban leírtaknak megfelelően. Keresem az elméleti tervek és gyakorlati feladatok megvalósíthatóságának lehetőségeit, összefüggéseit
1
Forrás: Horkai Anita: A techno-kultúra megjelenési formái a mai Magyarországon MTA Politikai Tudományok Intézete Etnoregionális Kutatóközpont Budapest, 1999. 9. oldal ISBN 963 9218 15 4
683
3. Feldolgozás módszerei A célkitűzések megvalósítása érdekében a következő módszerekkel dolgoztam: Tanulmányoztam az egészségügyi intézményekre vonatkozó speciális jogszabályokat. Vizsgáltam a sürgősségi betegellátásra vonatkozó szabályokat és a vonatkozó szakmai hátteret a honvédségi katasztrófatervekben a Honvédkórház - Állami Egészségügyi Központ részére meghatározott feladatok megismerésével. Konzultáltam a témában érintett szakemberekkel. Tanulmányoztam a Honvédkórház Állami Egészségügyi Központ katasztrófatervét és a különböző osztályokon megtalálható katasztrófa munkaterveket.
4. Alapfogalmak „Egészségügyi katasztrófahelyzet: katasztrófának minősül minden – rendszerint váratlanul bekövetkező – esemény, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét, illetve az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti, illetve károsítja oly módon, hogy az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi hatóság, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervezetek együttműködését teszi szükségessé,
függetlenül
attól,
hogy erre
minősített
időszak (rendkívüli
állapot,
szükségállapot, veszélyhelyzet) idején vagy azon kívül kerül sor. A kiterjedésének megfelelően egy megyére az országos tiszti főorvos, több megyére az egészségügyi miniszter állapítja meg.”2 Az emberi élet, mint legfőbb érték3: A kiképzett katona érték, a műveletek szempontjából a legfőbb érték. Ő képviseli és testesíti meg a társadalom értékrendjét, illetve magát az államot a műveleti területen. Érdek érvényesítő eszköz. A katonára hárul az egyéb eszközökkel megoldhatatlan válsághelyzetek kezelése, ő képes kikényszeríteni, vagy fenntartani a békét, megteremteni egy olyan biztonsági környezetet, melyben megindulhat a konszolidáció.
2 Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központ Katasztrófaterv 2009. január 12 3 Dr. Svéd László, Dr. Vekerdi Zoltán: Algoritmusok a katasztrófa helyzetek egészségügyi biztosításához Honvédorvos LX.évf. 1-2.szám 2008.
684
5. Katasztrófahelyzetek egészségügyi jellemzői: Váratlan gyors bekövetkezés; Tömeges, speciális összetételű sérülési (megbetegedési) csoportok; Súlyos mennyiségi és minőségi aránytalanság a helyben rendelkezésre álló, és a szükséges egészségügyi erők és eszközök között; Az egészségügyi ellátás lehetőségeinek és feltételeinek alapvető változása az ellátó rendszer károsodása, működési zavarai; Szervezetlenség, tömeges pánik fellépése, Közegészségügyi és járványügyi helyzet bizonytalansága; A lakossági infrastruktúra működési zavarai, tömeges migráció; A feladatok ellátása csak fokozott, szoros együttműködés mellett, komplex integrált tevékenységgel oldható meg.
6. A katasztrófavédelem tervezése egészségügyi intézmények esetében Alapelv, hogy olyan szervezetek kialakítására van szükség, melyek hosszú időn keresztül képesek nagyon gyors mobilitással, megfelelő és hatékony segélyt nyújtani a katasztrófa körzetében addig, amíg az ellátás specifikus egységei a helyszínre ki nem érkeznek, illetve a helyszínen lévő intézmények és erők működő képessége legalább részlegesen helyre nem áll. Az egészségügy területén katasztrófa-egészségügyi ellátás biztosításának állami kötelezettsége magába foglalja az erre történő felkészülési tevékenység, valamint a tényleges működés megszervezését és lebonyolítását.4 Az egészségügy területén a katasztrófavédelem érdekében, az egészségügyi miniszter által kijelölt egészségügyi szolgáltatók a felkészülés keretében katasztrófatervet kötelesek készíteni. A katasztrófa tervek tartalmi követelményeit a miniszter rendeletben határozza meg. 5 Az egészségügyi szolgáltató által készítendő katasztrófaterv résztervekből áll, melyeket külön meghatározottan kell az egészségügyi intézményeknek elkészíteni (1.sz. ábra): 6
4
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 230. § (2) pontja 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 232. § (2) pontja 6 29/2000. (X. 30.) EüM rendelet az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről 2. számú melléklet 5
685
Elkészítendő terv
Kórház, mátrixkórház szakkórház, országos intézet, klinika
Szanatórium
Rendelőintézeti szakrendelő, nappali kórház
Ápolási intézet
I. Riasztási, berendelési terv
X
X
X
X
II. Kitelepítési terv III. Kimenekítési terv IV. Elzárkózási terv V. Orvosi segélyhely telepítési terv
X X X
X X X
X X X
X X X
X
-
-
-
VI. Szükségkórház telepítési terv
X
-
-
-
X
-
-
-
X
X
-
-
X
-
X
X
X X X
X X X
X X
X X X
VII. Többletfeladatok ellátásának terve VIII. Az ellátás fenntartásának terve IX. Egészségügyi és egyéb anyagbiztosítási terv X. Szállítási terv XI. Élelmezési terv XII. Kommunikációs terv
1.sz ábra 29/2000. (X. 30.) EüM rendelet az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről 2. számú melléklet „A tervet előzetesen egyeztetni kell a védelmi igazgatás helyi, illetve területi szerveivel, továbbá mindazokkal a szervekkel, amelyek közreműködése a terv végrehajtásához szükséges”. 7 A terveket naprakészen kell tárolni, a végrehajtásban érintett személyekkel meg kell ismertetni.
7. A katasztrófák egészségügyi felszámolásának alkotó elemei •
Egészségügyi management (feladata a tervezés, szervezés, irányítás)
•
Sérültellátás
•
Közegészségügyi-járványügyi ellenőrzés
•
Kitelepítés, egészségügyi ellátás
8. Az egészségügyi intézmények katasztrófa-ellátásának jogi szabályozása. Az ellátás biztosításában az egészségügyi intézmények katasztrófa-ellátásának jogi szabályozását azok katasztrófa-tervei biztosítják. (29/2000. (X.30). EüM rendelet Az 7
29/2000. (X. 30.) EüM rendelet az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről 2. § (2) pontja
686
egészségügyi intézmények katasztrófa terveinek tartalmi követelményeiről a 40/2005. (IX. 22.) EüM rendelet módosítása.)
9. A Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer8 „A katasztrófák elleni védekezés feladatait a katasztrófavédelem rendszeréhez tartozó szervek és szervezetek alaprendeltetésükből adódóan végzik, de a honvédelmi rendszer más elemeihez tartozó szervezeteknek is vannak feladataik a katasztrófa-elhárítás területén.”9 A Magyar Honvédség (a Honvédelmi Minisztérium, a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe és fenntartói irányítása alá tartozó, valamint a Magyar Honvédség hadrendje szerinti szervezetek összessége) hozzájárul10a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához; továbbá bevonásra kerülhet11, illetve közreműködhet a különböző típusú katasztrófák hatásai elleni védekezésben és a következmények felszámolásában. A honvédelmi miniszter a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányítását és feladatainak végrehajtását rendeletben szabályozza. 12 A rendelettel létrehozta a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszert (a továbbiakban: HKR), mely „az országos katasztrófavédelmi rendszer részét képező, a honvédelmi ágazat katasztrófavédelmi feladatainak
irányítására,
végrehajtására,
valamint
az
országos
katasztrófavédelmi
feladatokhoz való hozzájárulás érdekében létrehozott, a Magyar Honvédség meglévő képességein alapuló, kijelölt szervezeti elemekből felépülő, ideiglenes szervezet”. 13 A HKR elemei részt vesznek „a katasztrófák károsító hatásai elleni védekezésben, következmények felszámolásában, a nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtásban. Feladatuk a honvédelmi ágazatot érintő katasztrófahelyzet, súlyos szerencsétlenség esetén a veszélyeztetett személyi állomány, vagyoni javak megóvása, mentése, a következmények csökkentése, ágazaton belüli felszámolása, a Kormány, illetve a Kormányzati Koordinációs Bizottság döntése, vagy a Kormányzati Koordinációs Bizottság, illetve a védelmi igazgatási szervek felkérése alapján hozzájárulás a hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához.” 14
8
2008. évi Honvédelmi Ágazati Katasztrófavédelmi Terv
9
Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE Budapest: 2009.p. 72. . ISBN: 978-963-70-60 66-3
10
2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről 70. § (1) bekezdés h) pontja 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2. § (1) bekezdése alapján, valamint 1996. évi XXXVII. törvény, a polgári védelemről szóló 3. § (2) bekezdése 12 23/2005. (VI. 16.) HM rendelet a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól 13 23/2005. (VI. 16.) HM rendelet a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól 1/A. § a) bekezdése 14 23/2005. (VI. 16.) HM rendelet a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól 2. § 11
687
A katona-egészségügyi feladatokat a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi feladatai egészségügyi biztosításának végrehajtásáról szóló a Honvéd Vezérkar egészségügyi csoportfőnökének 2/2010. (HK 17.) HVK EÜCSF intézkedése határozza meg.15
10. Az egészségügyi intézetek katasztrófa terve16 A Honvédkórház Katasztrófa terve:17 A katasztrófa terv, a rendkívüli körülmények következtében jelentkező többlet feladatoknak nehezebb működési feltételek között történő ellátását, illetve az arra való felkészülést szolgálja. A terv magába foglalja a katasztrófavédelmi tevékenységek vezetésének, irányításának és végrehajtásának feladatait, jelentkezzenek azok akár békeidőben, akár rendkívüli körülmények között. A tervben megtalálhatók az igénybe vehető belső erők, valamint az, hogy milyen külső szakalegységek, illetve anyagi és technikai eszközök szükségesek a vészhelyzet felszámolásához. A terv alapként szolgál az intézményt fenyegető civilizációs veszélyek és elemi csapások következményeinek csökkentésére, felszámolására.
10.1 A tervvel szembeni elvárások áttekinthető egyértelmű reálisan végrehajtható legyen feladatokhoz időnorma meghatározása alternatív, ill. szükségmegoldások felelősség, alá és fölérendeltség, helyettesítés, a műszakonkénti személyi állomány létszáma, szakmai összetétele,(12 órás + min. 1 váltás) külső szervekkel való kapcsolattartás, a lakosság, és a média tájékoztatása belső információ szabályozása 15
2/2010. (HK 17.) HVK EÜCSF intézkedés, a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi feladatai egészségügyi biztosításának végrehajtásáról 1629/2000. (X. 30.) EüM rendelet az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről 17 2009. évi Honvédkórház Katasztrófaterv
688
műszaki, gazdasági, logisztikai háttér tervezése a terv karbantartása, aktualizálás gyakorisága, az azért felelős személy megnevezése
10.2 Riasztási, berendelési terv 1819 A riasztási terv célja a váratlan feladat, katasztrófa helyzet, minősített időszak esetére, a végrehajtáshoz, a gyógy- kezeléshez szükséges személyi állomány berendelésére való felkészülés, a riasztás és a berendelés maradéktalan végrehajtásának biztosítása.
A terv tartalmazza: a vezetői állomány vagy speciális szakterületek képviselőinek riasztásához szükséges címadatokat, a teljes dolgozói állomány név és címlistáját szervezeti egységenkénti és szakmánkénti csoportosításban, a riasztás módját, többféle alternatív kidolgozással, számolva az egyes kommunikációs rendszerek katasztrófa esetén bekövetkező működő-képtelenségével, az alternatív kiértesítési lehetőségeket (telefon, mobiltelefon, gépkocsival történő kiértesítés, média), a riasztást, berendelést végrehajtó személyek kijelölését, feladatainak meghatározását. Katasztrófa történő riasztás elrendelésével és annak végrehajtásával kapcsolatos teendők szabályozása: Az elrendelés történhet nappal fő munkaidőben és munkaidőn kívül. Mindkét esetben meg kell határozni az elrendelésre jogosultak körét, a riasztás módját. Az 1.sz ábrán látható, hogy a katasztrófariasztásra vonatkozó parancs vételét követően,
az elrendelés jogosságának
visszaellenőrzése után egy konkrét kórházban ( Honvédkórház - Állami Egészségügyi központ) mennyi időn belül kell az azonnali rendszabályokat bevezetni és hogy a teljes működőképességre milyen norma idők vannak meghatározva munkaidőben és munkaidőn kívül.(2.sz. ábra)
18
29/2000. (X. 30.) EüM rendelet az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről 2009. évi Honvédkórház Katasztrófaterv
19
689
2.sz ábra: A HM ÁEK katasztrófavédelmi feladatai Forrás: Katasztrófa konferencia 2008 letöltés ideje: 2011. október 18. Az elrendelés valódiságáról minden esetben meg kell győződni az elrendelésre jogosult személy adatainak pontosításával, az elrendelés visszaigazoltatásával (telefonon, telefaxon, e-mailen.) az elrendelésre kialakított jelszó, jelmondat ellenőrzésével. A riasztás végrehajtása során tisztázni kell ki, milyen feladatot rendelt el, kiket és milyen sorrendben kell riasztani. A riasztásról értesíteni kell a ÁNTSZ illetékes regionális intézetét és HM Műveleti Központ Központi Ügyeletét. A riasztás végrehajtása munkaidő alatt:20
10.3. Kitelepítési terv21 Az intézmény veszélyeztetettsége esetén gondoskodni kell a személyzet, az ellátottak a felszerelések és a készletek biztonságos helyre történő szállításáról. Befogadó intézetek a helyi Védelmi Bizottságok által kiutalt objektumok Több változatban készül 20
2009. évi Honvédkórház Katasztrófaterv 21 29/2000. (X. 30.) EüM rendelet az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről
690
A tervet egyeztetni kell a helyi védelmi igazgatás szerveivel Az OMSZ részére 1 pld. megküldése a szállítási feladatok tervezése miatt A kitelepítési tervnek tartalmaznia kell: Az időpontokat : - elrendeléstől a feladat megkezdéséig - a teljes áttelepülés - a működőképesség elérése A befogadó objektum: - címe, megnevezése, - elérési útvonalak (alternatívák)
- együttműködések a befogadó hely eü.ellátójával Ágyfelszabadítás, betegek elbocsátása Betegfelvételi zárlat szintje, elrendelése, erről az OMSZ és az ÁNTSZ értesítése Szállítás - betegek és személyzet (sorrend, eszközök) - felszerelések, berendezések (rakodás,szállítás, telepítés), Berendezési terv (helységenként)
10.4. Kimenekítési terv22 Az egészségügyi intézményben tartózkodó személyek, és lehetőség esetén, a legveszélyeztetettebb felszerelések, készletek haladéktalan kivonása a váratlanul fellépő, veszélyeztető esemény (tűz, árvíz, vegyi-nukleáris baleset, robbanás, terrorcselekmény általi fenyegetettség, súlyos közműsérülés, épületszerkezetben létrejött károsodás, stb.) hatása alól. A kimenekítési terv tartalmazza: az ideiglenes befogadásra alkalmas, az illetékes védelmi bizottság által kijelölt objektumok címét megnevezését felelős vezetőinek elérhetőségét, az OMSZ vezetésével való azonnali kapcsolatfelvételt és a szállítási kapacitások igénylését, az életmentő esetek kivételével a betegfelvételi zárlat elrendelését és erről az illetékes ÁNTSZ értesítését, a betegek és a személyzet kimenekítésének sorrendjét, 22 29/2000. (X. 30.) EüM rendelet az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről
691
az egészségügyi ágazat polgári védelmi feladatairól szóló 21/1998. (XII. 27.) EüM rendelet 9.§ aa)-ae) pontjaiban felsoroltakat, több különböző helyre történő kimenekítés esetére a kapcsolattartás rendjét. A kimenekítés alkalmával elsősorban az újszülötteket, a járóképtelen vagy frissen operált betegeket kell menteni. Az elsődleges feladat minden esetben az életmentés és csak ezután kerülhet sor a vagyonmentéssel kapcsolatos egyéb teendők végrehajtására. A mentésre igénybe vehetők - az osztály személyi állományán kívül - a betegszállítók, a nem közvetlen betegellátásban dolgozók, a mentésben segíteni képes betegek, valamint a látogatók. A terv két változatban főmunkaidőre és azon túli időszakra (beleértve az ünnep- és munkaszüneti napokat) készül. A terveket előkészítésük során előzetesen egyeztetni kell a helyi és területi (megyei fővárosi) védelmi igazgatás szerveivel. A jóváhagyott tervet a betegszállítási feladatok tervezhetősége érdekében meg kell küldeni az OMSZ regionális szervezete részére. kimenekítés a bekövetkezett, vagy várható esemény hatásának függvényében, - figyelembe véve a telephelyek építészeti adottságait /pavilonos elhelyezésű, illetve szakaszolható/ - lehet részleges és teljes.
10.4.1 Részleges kimenekítés Abban az esetben kerül végrehajtásra, amikor a kórház egy vagy több pavilonjában, szakaszolható épületrészben az ott bekövetkezett esemény - tűz, épületszerkezetben létrejött károsodás, súlyos közműsérülés, robbanás stb. – veszélyezteti az ápoltak és a személyzet egészségét, testi épségét, vagy huzamosabb időn átakadályozza a gyógyító munkát. A részleges a kimenekítés abban az esetben is, amennyiben a bekövetkezett esemény nem veszélyezteti a többi épületben elhelyezett beteg és az ott dolgozó személyzet egészségét és testi épségét, továbbá a helyi viszonyok erre lehetőséget adnak, lehet kórházon belüli, azaz más pavilonba történő áttelepülés.
10.4.2 Teljes kimenekítés Abban az esetben rendelhető el, amikor az intézmény egésze (telephelye) van veszélyben. (Elsősorban vegyi-, vagy nukleáris baleset, bomba általi fenyegetés) Ekkor az elrendelő a telephely teljes kiürítéséről dönt.
692
10. 5 Elzárkózási terv2324 Az egészségügyi intézményben tartózkodó személyek védelme a fő cél, a váratlanul fellépő, veszélyeztető esemény (veszélyes anyagok kibocsátásával járó esemény vagy ipari baleset, nukleáris baleset) hatása alól. Az elzárkózási terv tartalmazza: a technikai kivitelezésre kijelölt, továbbá az abba bevonható személyeket, az elzárkózás technikai megoldásához szükséges anyagok biztosítását, tárolási helyét, az elzárkózás technikai kivitelezési utasítását, a védelem fenntartás érdekében fokozott figyelmet igénylő betegek (gyermek- és elmeosztályok) szorosabb felügyeletét, a betegfelvétel szüneteletetését, a végrehajtásra kijelölt személyeket, az elrendelés módját, a műszaki végrehajtás normaidejét, az épületekben rekedt személyek (ambuláns betegek, látogatók) elhelyezését, ellátását, több épületből álló intézménynél (pavilonos rendszer) az egyes osztályok más szakterületek képviselőivel való megerősítését, a részleges elzárkózásra alkalmas épületrészek kijelölését és a betegek oda történő átcsoportosítását, a műszaki végrehajtás normaidejét, a szakszemélyzet egy részének berendelését (elégséges felkészülési idő és várhatóan hosszabb elzárkózás esetén). A terv két változatban „A” főmunkaidőre és „B” azon túli időszakra ( beleértve az ünnep és munkaszüneti napokat ) készül. Mindkét terv tartalmazza: a technikai kivitelezésre kijelölt, továbbá az abba bevonható személyeket, az elzárkózás technikai megoldásához szükséges anyagok biztosítását, tárolási helyét, az elzárkózás technikai kivitelezési utasítást (a végrehajtásban résztvevők számának megfelelően több példányban, a védelem fenntartás érdekében fokozott figyelmet igénylő betegek (elmeosztályok) szorosabb felügyeletét, 23 29/2000. (X. 30.) EüM rendelet az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről 24 2009. évi Honvédkórház Katasztrófaterv
693
a betegfelvétel szüneteltetését. Az „A” terv tartalmazza: a végrehajtásra kijelölt személyeket az elrendelés módját, a műszaki végrehajtás normaidejét, az épület(ek)ben rekedt személyek (ambuláns betegek, látogatók) elhelyezését, ellátását, több épületből álló intézménynél (pavilonos rendszer) az egyes osztályok más szakterületek képviselőivel való megerősítését. A „B” terv tartalmazza: a terv példányainak elhelyezését épületenként, a teljes elzárkózás kivitelezhetetlensége esetére a részleges elzárkózásra alkalmas épületrészek kijelölését és a betegek oda történő átcsoportosítását, a műszaki végrehajtás normaidejét, a szakszemélyzet egy részének berendelését (elégséges felkészülési idő és várhatóan hosszabb elzárkózás esetén).
10.5.1 Teljes elzárkózás: Teljes elzárkózás akkor rendelhető el, amikor a veszélyeztető esemény kihatással van a kórház rendeltetésszerű, normális működésére, és a veszély lokalizálása várhatóan 24 – 48 órán túli időt vesz igénybe. A teljes elzárkózáskor az épületek nyílászáróit, szellőzőit, kéményeit stb. a környezettől a lehető leggondosabban kell hermetikusan lezárni.
10.5.2 Részleges elzárkózás: A részleges elzárkózás abban különbözik a teljes elzárkózástól, hogy az épületek azon részeire korlátozódik, melyek alkalmasak a gyors, szakszerű légmentes leválasztásra. Ebben az esetben a betegeket, látogatókat és személyzetet ebbe a részbe kell menekíteni.
10.5.3 Őrzés-védelem: Teljes, vagy részleges elzárkózás esetén meg kell szervezni az épületek, vagy épületrészek védelmét, a ki és beléptetés rendjét, valamint a szabadon maradt vagyontárgyak őrzését.
694
Az elzárkózás reálisan legfeljebb 24-48 óra időtartamban képzelhető el, ezért ilyen esetben az állomány ellátása külön intézkedést nem igényel. Amennyiben az időtartam a 24 órát mégis meghaladja, a szükséges ellátási feladatokat, megfelelő védőeszközökkel ellátott külső személyek, elsősorban polgári védelmi erőktől kell igényelni.Az elzárkózás ideje alatt, a szükséges információk kétirányú biztosítása és a külső támogatás megszervezése érdekében, kiemelt figyelmet kell fordítani az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetével, valamint az adott területen tevékenykedő együttműködő szervezetekkel (rendőrség, polgári védelem, tűzoltóság, stb.) való folyamatos kapcsolattartásra.
10.6 Többletfeladatok ellátásának terve béke- és minősített időszak idején2526 A cél felkészíteni az intézetet és annak személyi állományát egy váratlan katasztrófa következtében tömegesen jelentkező sérültek (mérgezettek, sugársérültek, járvány esetén fertőző betegek) ellátására. Meg kell tervezni a szükséges szakmai átprofilírozást, figyelembe véve a régióban lévő ismert jelentősebb veszélyforrásokat. A terv 1-3 napra (részletes terv), 4-14 napra (általános terv) és 15 napon túli időszakra (vázlatos terv) készül. A terv tartalmazza: a többletfeladatok
elláthatósága
érdekében
szükségessé
váló
intézkedések
elrendelésére jogosult személy megjelölését fő munkaidőben és az azon túli időszakban; a feltétlen kórházi ellátást nem igénylő állapotú betegek soron kívüli hazabocsátását vagy hazaszállítását (ágy-felszabadítási terv); pótágyak beállítását; a katasztrófa típusának megfelelő szakmai osztályok kapacitásának kibővítése céljából az átprofilírozását: -
sebészeti-traumatológiai ellátásra, égési sérült ellátásra,
-
belgyógyászati-toxikológiai ellátásra,
-
hematológiai-sugársérült ellátásra,
-
belgyógyászati-fertőzőbeteg ellátásra, (részletesen a kórház önálló járványvédelmi terve tartalmazza)
-
átvevő osztályozó létrehozása.
diagnosztikai egységek folyamatos működésének biztosítását; 2529/2000. (X. 30.) EüM rendelet az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről 26 2009. évi Honvédkórház Katasztrófaterv
695
a személyi állomány átcsoportosítását, figyelemmel máshová beosztásba kerülőkre; az arra kijelölt intézeteknél sugársérültek ellátását, illetve dokumentálását; a vegyi sérültek mentesítését; a lehetőleg azonos szakmai színvonalú váltó csoportok kialakítását, a betegfelvétel korlátozását (ÁNTSZ rendelkezés esetén); a betegfelvétel rendjének módosítását, a belső betegáramlás szabályozását; az egyszerűsített ellátási dokumentációra vonatkozó szabályozást, iratmintákat; a katasztrófa medicina szűkített ellátási irányelveinek bevezetését (nem kell). A többletfeladatok elrendelésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló erő és eszközállományt. Fel kell mérni a katasztrófa következtében keletkezett ellátást igénylő sérültek beérkezése során az ellátáshoz szükséges időtartamot (1-3; 4-14; 15 napon túli terv) és az ahhoz szükséges egészségügyi anyagok mennyiségét. A hiányzó egészségügyi anyagok és orvostechnikai berendezések beszerzésére soron kívül intézkedni kell. (Beszállítók, Állami Egészségügyi Tartalékkészlet). Fel kell mérni a várhatóan sokszorosára növekvő szennyes textília mosatásának lehetőségét
a
meglévő
szerződések
alapján,
vagy
újabb
szolgáltatók
bevonásával. A folyamatos tömeges ellátás színvonalának fenntartása érdekében az állomány túlfáradásának megelőzésére biztosítani kell a megfelelő idejű regenerálódást (pihentetési terv szerint).
10.7 Az intézményben keletkezett károk, illetve a működést akadályozó körülmények között az ellátás fenntartásnak terve2728 A terv célja, hogy az intézmény és személyzete legyen elkészülve a működés során várható, akadályozó, károsító körülmény esetén a folyamatos és szakszerű beteg, sérültellátásra, nehezítő, akadályozó körülményre, eseményre, valamint legyen felkészülve tervezni azok megelőzését, illetve bekövetkeztekor a megszüntetésre, irányuló megoldásra. (pl. természeti csapás, vagy időjárás okozta vészhelyzet, a dolgozók nem tudnak eljutni munkahelyükre, akadozik a gyógyszer-, egészségügyi anyag-, élelmiszer-ellátás, fegyveres
27 29/2000. (X. 30.) EüM rendelet az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről 28 2009. évi Honvédkórház Katasztrófaterv
696
támadás vagy rombolás, ipari baleset vagy egyéb okból történő vegyi anyag általi veszélyeztetettség, nukleáris veszélyhelyzet, tűz, közműszolgáltatás megszűnése, stb.) A terv tartalmazza: tűz, rombolódás esetére a betegek és a személyzet mentésének módját és felelőseit, a használható állapotban maradt felszerelések és orvostechnikai eszközök elosztását - és annak felelősét - a legszükségesebb ellátások biztosítása érdekében, a rendelkezésre álló, munkavégzésre alkalmas dolgozók átcsoportosítását, áramkimaradás esetére tartalék áramforrás biztosítását, karbantartását, a hozzá való hajtóanyag készletben tartását, az azonnali működtetés személyi feltételeit, a felvonók bármi okból történő leállása esetére a kézi betegmozgatás megszervezését. Egyeztetési feladatok: a feltétlen kórházi kezelést nem igénylő betegek soron kívüli hazabocsátása, a 2 x 12 órás munkarendre átállás azonos-hasonló váltócsoportokkal, pótágyak beállítása.
11. A terv elrendelését szükségessé tevő veszélyforrások és veszélyhelyzetek: Tűzvész: Terület tüzek elterjedését kizárva, az intézményrészek épségét, vagy az intézet számottevő működési akadályoztatását kiváltó mértékű tűzvész jelenleg nem valószínűsíthető. Eljárás a 4. számú fügelékben - Honvédkórház tűzvédelmi terve - meghatározottak szerint. Vegyi, sugár vagy járvány veszély: A veszélyt jelentő veszélyforrás az intézet és a felvételi területe tekintetében fennáll békeidőben is, a térség szállítási szerepköre miatt, terrorista cselekmények, nemzetközi kihatású baleseti események, vegyi károsodás, helyi vegyi üzemi havaria veszélye miatt.
Rombolódással járó veszélyek: Földrengés, nagyterületű rombolódással járó balesetek a szállítási szerepkör miatt békeidőben is lehetségesek.
697
Fegyveres támadás, vagy rombolás: Minősített, háborús időszakra a Honvédkórház kidolgozott utasítási rendje. Természeti csapás, vagy időjárás okozta vészhelyzet: Az intézménynek felkészültnek kell lenni minden elemi csapás, időjárás okozta, a működést átmenetileg korlátozó esemény bekövetkeztére. Abban az esetben, ha a kórház működése veszélyben van, mert a kórház személyzete az időjárás viszontagságai miatt nem tudja munkáját felvenni, a vezetésnek az alábbi intézkedéseket kell végrehajtani: a riasztási és berendelési kartonból ki kell választani azokat a személyeket, akik a katasztrófa ellenére fel tudják venni a munkát, és ennek megfelelően kell végrehajtani a berendelést, meg kell szervezni az ellátó csoportokat a bent lévő és a berendelt állományból, a különféle szakmai profilokban dolgozók átcsoportosításának végrehajtása, az ÁNTSZ értesítése a betegfelvétel korlátozására, esetleges megszüntetésére, a katasztrófamenük összeállítása, szétosztása az élelmezésvezető irányításával, a melegkonyha és étkeztetés üzemeltetésének szükséghelyzeti átállítása, tiszta textíliák kiosztása, használt textíliák begyűjtése, mosatásuk megszervezése, az orvosi készletek felmérése, utánpótlás esetleges hiányok miatt, annak beosztására, fokozott ellenőrzésre utasítás kiadása.
12. Következtetések29 Az elmúlt évek e tárgykörbe sorolható eseményeinek tanulságait katasztrófa kockázatcsökkentő szempontból az alábbi két megállapításban foglalhatók össze: 1. Átfogó és összehangolt katasztrófa kockázatcsökkentő stratégiára és 2. Átfogó analitikai kockázat értékelésre van szükség. A kockázatcsökkentés kritikus jelentőséggel bíró elemei az alábbiak: Megelőzés (felderítés és tervezés) A következmények hatásának enyhítése Felkészültség 29 Dr. Svéd László, Dr. Vekerdi Zoltán: Algoritmusok a katasztrófa helyzetek egészségügyi biztosításához Honvédorvos LX.évf. 1-2.szám 2008.
698
Beavatkozási készség Újjáépítési képesség A katasztrófa helyzetek kezelése során leggyakrabban (rutinszerűen) jelentkező problémás területek: 1. Parancsnoklás (műveleti kontrol hiánya) 2. Ki aktiválhatja és deaktiválhatja a katasztrófa tervet? 3. Vezetés és irányítás (alárendeltségi láncolat) - a vezetési rendszer helyszíni alkalmazásának hiánya 4. Híradás 5. Összehangolás 6. Konvergencia - hívatlan önkéntesek mozgása a katasztrófa helyszíne felé - az eseményben érintett személyek sürgősségi ellátórendszeren kívül történő mozgása az egészségügyi ellátó intézmények (kórház) felé 7. Kontamináció és mentesítés 8. Kapacitás és hirtelen megnövekvő („surge”) kapacitás igény 9. Együttműködés - közösségi és egészségügyi szervezetek között 10. Káosz és zavarodottság - a rendszer összeomlása, vagy annak veszélye esetén 11. Kritikus események és stressz-hatás feldolgozása - pszichológiai segítség az ellátók és az eseményben érintettek részére A katasztrófák és terrortámadások fenyegetése révén adódó kihívásoknak való megfelelés kényszere teszi szükségszerűvé a Honvéd Egészségügy képességeinek meg-/átmentését, fenntartását és továbbfejlesztését a Magyar Honvédség és a magyar egészségügyi rendszer strukturális átalakításának közepette is. A fentiek tükrében még inkább felértékelődik a szerepe a közvetlen parancsnoki alárendeltségben, szilárd vezetéssel és irányítással, egészségügyi logisztikával rendelkező, telepíthető képességekkel bíró katona-egészségügyi rendszernek nem csak a haderő egészségügyi biztosítása szempontjából, de a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer működése, illetve a Magyar Honvédséggel szemben a katasztrófák elhárításában való részvételi elvárások és kötelezettségek révén is.
699
13. Összegzés A dolgozatomban szerettem volna szemléltetni, hogy egy egészségügyi intézmény katasztrófatervének milyen tartalmi követelményeknek kell megfelelnie. Ahogyan korábban már hangsúlyoztam a tervet átgondoltan, több hatósággal egyeztetve kell elkészíteni, a vonatkozó jogszabályok betartásával, hiszen egy egészségügyi intézmény működőképességét minden körülmények között meg kell őrizni. Fontos a gyors és céltudatos reagálás, de ehhez az kell, hogy a katasztrófatervben foglaltakat ismerjék a dolgozók és az elméleten túl, sajátítsák el a gyakorlati „fogásokat” is, ezáltal biztosítva a terv hatékonyságát rendkívüli helyzet esetén. További Kommunikációs, Szállítási, Élelmezési, Egészségügyi anyagbiztosítási terveket is kell készíteniük az intézményeknek, amelyekre nem tértem ki a téma terjedelme miatt, de fontos részét képezik a komplex tervnek.
700
Felhasznált irodalom 1. 2. 3. 4.
Dr. MAYOR László: A katasztrófa-felszámolás egészségügyi alapjai, Budapest, Semmelweis kiadó, ISBN 978 963 331 117 2, 169 old. CSÁBI Szilvia: Magyar Értelmező Kéziszótár-első kiadás-Bp.: Akadémia Kiadó, 2003. ISBN: 963-05-7874-3 BAKOS Ferenc: Idegen Szavak és Kifejezések Szótára, Akadémia Kiadó Zrt., Budapest:2007. 723 o. ISBN 978-963-05-7875-2 Dr. HORNYACSEK Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE Budapest: 2009.p. 72. ISBN: 978-963-70-60 66-3
5.
Dr. SVÉD László, Dr. Vekerdi Zoltán: Algoritmusok a katasztrófa helyzetek egészségügyi biztosításához Honvédorvos LX.évf. 1-2.szám 2008.
6. 7. 8. 9. 10.
2008. évi Honvédelmi Ágazati Katasztrófavédelmi Terv (nyílt) 2009. évi Honvédkórház Katasztrófaterv (nyílt) 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 175/2007. /VI.30./ Korm. rendelet az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról 158/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet a katasztrófa-egészségügyi ellátásról 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről 23/2005. (VI. 16.) HM rendelet a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól 10/2005. (IV.12.) EüM rendelet: A rendkívüli eseményekkel, katasztrófákkal kapcsolatos bejelentés és adatközlés rendjéről 29/2000. (X. 30.) EüM rendelet az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 14559-2/2008. számú Egészségügyi Miniszter határozata 2/2010. (HK 17.) HVK EÜCSF intézkedés: A Magyar Honvédség katasztrófavédelmi feladatai egészségügyi biztosításának végrehajtásáról
11. 12.
13.
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
701
