MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a
„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája
Hevér Enikő A Rendőrség együttműködése más szervekkel az árvízvédelem során
Budapest, 2011. november 10.
449
Absztrakt: Dolgozaton célja az, hogy bemutassam a Rendőrség általános feladatait a katasztrófavédelem, abból is kiemelve az árvízvédelem során, valamint a rendőri munka révén ismertessem azokat a szerveket, akik a felkészülés, végrehajtás és visszaállás időszakában a Rendőrséggel együttműködnek számos területen. Célom még a dolgozat megírásával az is volt, hogy feltárjam azon hiányosságok meglétét, melyek a mindennapokban korábban, vagy még a jelenben is hátráltatják a közös munka végrehajtását és gátolják annak eredményességét.
Kulcsszavak: -
rendőri feladat
-
felkészülés
-
veszély-elhárítási feladatterv
-
adatnyilvántartás
-
együttműködés
1. A Rendőrség általános feladata (Bevezetés) „A kárelhárítási- és kárfelszámolási feladatok végrehajtásában résztvevő szerveket és szervezeteket csoportosíthatjuk alaprendeltetésük szerint, (hivatásos, és nem hivatásos), valamint a beavatkozás sorrendje szerint (elsődleges és másodlagos beavatkozók).”1 A Rendőrség elsődleges beavatkozóként a védekezés kezdetétől a végéig jelen van. .A Magyarország Rendőrségének feladata többek között az 1994. évi XXXIV. törvény 1. §. (2) bekezdés 9. pontja szerint az is, hogy „ellátja a rendkívüli állapot, a megelőző védelmi helyzet, a szükségállapot, a veszélyhelyzet és az Alkotmány 19/E. §ában meghatározott helyzet, katasztrófa vagy katasztrófa veszélye esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat, továbbá rendkívüli állapot idején, az Alkotmány 19/E. §ában
meghatározott
felfegyverkezve
esetben
átlépő
közreműködik
személyek
az
államhatárt
kiszorításában,
1
valamint
fegyveresen elfogásában
vagy és
Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében „Biztonságunk érdekében” Oktatási-Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. 72. o. ISBN: 978-963-08-2606-8
450
lefegyverzésében”2. Ennek megfelelően tanulmányimból megállapítást nyert, hogy a katasztrófák, azon belül is a természeti eredetű katasztrófák közé soroljuk az árvizet, mely jellegű cselekményekre a Rendőrség külön katasztrófa-kezelési protokollal rendelkezik. Maga a protokoll a váratlan, előre nem tervezhető természeti (és egyéb, melyet most nem kívánok külön kiemelni) katasztrófák védekezési vagy felszámolási munkáiba bevont rendőri erők gazdasági ellátására, kiszolgálására hangolódik, az elrendeléstől a befejezéséig térben és időben folyamatos működtetést igényel, illetve rendszerezi a Rendőrséggel együttműködő más szervek részvételét az árvízvédelem rendőri területén. Az előkészítés és a végrehajtás, valamint a védekezés és felszámolás hatékonysága érdekében szükséges feladat a területi, megyei és fővárosi szervek saját, illetve működési területén fellelhető műszaki-technikai, elhelyezési feltételek teljes körű felmérése, adatbázisok létrehozása, biztosítási folyamatok tervezése. Ezek egyes esetekben saját erőből nem kivitelezhetők, így már az előkészítés során kiemelten fontos a más szervekkel való együttműködés, hogy központi szinten a területi szervek, és társzervei által készített felmérésekből információs bázis alakuljon, alakulhasson ki. Az árvízvédelem szakmai és logisztikai rendőrségi protokollja a társzervekkel való kapcsolatfelvétel
és
együttműködés
miatt
egy
mondhatni
olyan
gyakorlati
feladatösszegzés, mely támpontot nyújt a katasztrófák elleni védekezésre történő felkészüléshez, a rendőri és más szervek tevékenységének összehangolásához, a nemkívánatos következmények mérsékléséhez és esetleges kiküszöböléséhez. A dolgozatom további részében szeretném részletesen leírni az árvízvédelemre való felkészülés, végrehajtás és visszaállás időszakának jellemzőit, a rendőrség ezen időszaki feladatait és az arra irányuló, más szervek általi együttműködést.
1. 1. A felkészülés időszaka A felkészülés időszakára vonatkozóan a Rendőrség területi szinten (megyénként, illetve a fővárosban) a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. Törvény (Továbbiakban: Pvtv.) 42. §. (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint veszély-
2
1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 1. §. (2) bekezdés 9. pont
451
elhárítási tervet hoz létre (melyre vonatkozó részletes feladatokat a polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményéről szóló 20/1998. (IV. 10.)3 BM rendelet határoz meg). Ezek a veszély-elhárítási tervek az Alkotmány 19. §. (3) bekezdés i) pontja szerinti elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség, továbbá ugyanezen törvény 35. §. (1) bekezdés i) pontjában meghatározott veszélyhelyzet, katasztrófa esetén, illetve a Pvtv. 2. §. (2) bekezdésében meghatározott veszélyhelyzet időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokat tartalmaz. Mindezek mellett a Rendőrség fenti szervei veszély-elhárítási feladattervvel is rendelkeznek, a Rendőrség polgári védelmi feladatairól szóló 60/2007. (OT 34.) ORFK utasítás 5. pontjában meghatározottak alapján4 (szinkronban a polgári védelmi feladatokról szóló 9/1998. (BK 7.) BM utasítással5, valamint a 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet 9. §-ával), mivel a feladatterv elkészítésére kötelesek. Ennek célja az ország területén előre jelezhető vagy váratlanul bekövetkezett, a Pvtv. által meghatározott veszélyhelyzetek és katasztrófák esetére, a rendőri szerveknek a lakosság és anyagi javaik védelmével kapcsolatos intézkedései tevékenységek tervezése, szervezése, végrehajtása és koordinálása. A rendőri szervek veszély-elhárítási feladattervei az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon készített, a belügyminiszter által jóváhagyott országos veszély-elhárítási tervvel összhangban, annak leképeződéseként, a jogszabályokban rögzített rendőrségi feladatok végrehajtásának, valamint a megyei sajátosságok figyelembevételével készültek el. A tervkészítésre kötelezett rendőri szervek által kidolgozott veszély-elhárítási feladattervek a különböző veszélyhelyzetek kezelésében résztvevő társszervek és egyéb szervek, szervezetek elérhetőségeit és kapcsolódási pontjait tartalmazzák. A rendőri szervek veszély-elhárítási feladataik ellátásához szükséges speciális védőruházattal, szállító kapacitással nem, vagy csak korlátozott mértékben rendelkeznek. Ezzel összefüggésben váratlan berendelés esetén a személyi állomány nagy távolságra történő
szállítása,
elhelyezése
és
pihentetése
érdekében
a
gazdasági
ellátó
igazgatóságoknak naprakész, on-line, az ügyeleti szolgálatok által elérhető, számítógépes kimutatást kell készíteniük rendőri tulajdonban, használatban lévő eszközökről és kapacitásokról, amelyet az ügyeleti szolgálatok számára elérhetővé kell tenniük.
3
1. számú melléklet 2. számú melléklet 5 3. számú melléklet 4
452
Amennyiben a rendelkezésre álló eszközpark nem elégséges, úgy a gazdasági ellátó igazgatóságoknak megkötésével
kell
keretszerződések, gondoskodni
együttműködési megfelelő
szállító
megállapodások járművek
soron
előzetes kívüli
igénybevételének lehetőségéről így működve együtt pl. helyi, vagy területi szállító járművek biztosítására alkalmas szállító cégekkel, pihentetéshez szükséges eszközök ellátását biztosító területi, vagy helyi polgári védelmi, katasztrófavédelmi, esetleg egyéb civil szervekkel. Védelmi igények és logisztikai lehetőségek összehangolása érdekében a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok védelmi tisztje és a területileg illetékes gazdasági ellátó igazgatóságának kijelölt munkatársa kapcsolatot tart és legalább félévente egyeztetik adatbázisaikat egymással és egyéb illetékes együttműködő szervekkel. A felkészülés időszakában a rendőrségi ügyeletek feladata az adatnyilvántartás, tehát az állománytábla szerinti létszám naprakészen tartása, a kiértesítési adatok frissítése az állománykategóriára, a nem és szolgálati ágakra, a várható beérkezés időtartamára és technikai eszközökre vonatkozóan. Ezen adatnyilvántartás úgy kell létrehozni és napra késszé tenni, hogy azt később a végrehajtás időszakában gördülékenyen lehessen alkalmazni és más szerveknek külön feladat végrehajtása miatt rendelkezésre lehessen adni. Fontos az együttműködés során a más szervek ugyanezen nyilvántartásának beszerzés, illetve adott esetben a beszerezhetőség biztosítása a feladatok tisztázása és az erők-eszközök kölcsönös alkalmazásának céljából. A rendőrségi és az együttműködő ügyeletetekkel szorosan lát el feladatot a rendőrség gazdasági ellátó igazgatósága a területen, hiszen mint említettem az erő-eszköz létszám pontos vezetése nagyon fontos. Az eszközök létszámáért és annak nyilvántartásáért a gazdasági rész felelős, mint a védőöltözetek, gumi csizmák, szálláslehetőségek, élelmiszerek biztosítása, ideiglenes raktárhelyiségek felmérése. Fontos a logisztika kialakítása, mint a mentő, mint pedig az érintett lakosság részére. A gazdasági ellátó igazgatóságok felelnek a fentiekért, melyről az ügyeleteknek tájékoztatást kell adni a pontos és hibamentes irányítás miatt. Ezen időszakban tervezik meg a területi szervek a fent említett veszély-elhárítási terveket és feladatterveket, értesítési tervek készítenek mind az állományra, mind pedig az együttműködő szervekre vonatkozóan. Ezen szervek tervbe foglalását a terület sajátossága kívánja meg, így elképzelhető hogy az együttműködők és azok szervezeti megnevezése
453
területenként eltérő mind a bevethető létszám, mind pedig maga a kellő szervek létszáma miatt. Fontos a felkészülés időszaki készletezés, az alapkészlet fenntartása (riadó csomag egyéni ellenőrzése), valamint az alapkészlet és alaplétszám szállításának biztosítását segítő járművek, egyéb (speciális) eszközök felmérése és annak hiányában az együttműködők általi előzetes felmérése, biztosítása. A kiképzés is elengedhetetlen része a felkészülésnek, hiszen biztosítani kell a technikai és egyéb (speciális) eszközöket üzemeltető személyzetet, esetleg más együtt működő szervek tagjainak kiképzését az eszközök kezelésére vonatkozóan, valamint szükséges ennek gyakoroltatása is. A Rendőrségen belül külön pontként említjük az adatgyűjtést, mint felkészülési módot, azonban és a kiképzés alrészévé sorolnám, mivel a gyakoroltatás a területi, helyismeret nélkül elengedhetetlen, így a kiképzés részeként adatgyűjtés keretein belül fontos a nagyobb létszámú saját, vagy utalt erő fogadásának, ellátásának és továbbirányításának helyszíne és feltételei, veszély esetén a mentő erők menekülési útvonalainak kidolgozása és ismerete. Az árvízi védekezésre történő felkészülés végrehajtására vonatkozó elgondolás a Rendőrségen belül a területi szervek tekintetében a természeti adottságok és erő-eszköz állomány tekintetében eltérő lehet, mivel a meteorológiai előrejelzésekben szereplő adatok szerint a különböző hónapokban hazánk nagyobb folyóin – elsősorban a Tiszán és mellékfolyóin – jelentős árhullám levonulásával kell számolni, valamint a belvízzel elöntött területek növekedése is területenként változó. Ami azonos minden megyei (fővárosi) rendőr-főkaptányság végrehajtásában, hogy a feladatok végrehajtását és koordinálását az megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok Rendészeti Igazgatója végezi, aki saját hatáskörben intézkedik a rendőri szervek további feladatainak, a szükséges létszám és technikai eszköz átcsoportosításának végrehajtására. Felveszi a kapcsolatot az együttműködő szervekkel és koordinálja az együttműködésből adódó rendőri feladatok végrehajtását. A már említett törzs vezetője tehát intézkedik minden területen a törzsbe bevonandó állomány felkészítéséről, az összekötő tisztek kijelöléséről, akik elsősorban a Megyei
Védelmi
Bizottságok
Operatív
Törzsével
és
az
utalt
erőkkel
való
kapcsolatfelvételért és kapcsolattartásért, majd a Törzs Vezetőjén keresztül a Rendészeti Igazgatóval történő jelentésért tartoznak felelősséggel.
454
Közös még a területi szervekben, hogy azok mindegyikén a katasztrófavédelemért felelő védelmi kiemelt főreferens tart napi kapcsolatot a megyei, illetve a helyi védelmi bizottságokkal, valamint a katasztrófavédelmi és vízügyi szervek vezetőivel. A váltózó helyzetnek megfelelően tájékoztatják a Rendészeti Igazgatót. Természetesen a védelmi tisztek munkája a törzs vezetője által kijelölt összekötő tisztek tevékenységével párhuzamban zajlik, azonban egymást nem zárja ki, tehát egy személyben védelmi helyzetben valaki lehet védelmi tisztként összekötő tiszt is. A területi szervek hatására és általuk meghatározott módon az árvízi védekezéssel érintett kapitányságok illetékességi területén ki kell alakítani diszlokált irányítási pontokat, melyek alkalmasak a védekezés megkezdésekor előre telepített raktárkészletek kialakítására, illetve ezek az alárendelt törzsek működési helyeiként is funkcionálhatnak. A raktárkészleteket úgy kell kialakítani, hogy, hogy azokon a megfelelő mennyiségű gumicsizma, védőruha, sátor, tábori ágy kihelyezhető legyen. Minden területen meg kell határozni és a korábban említett adatnyilvántartás keretein belül pontosan rögzíteni kell, hogy mennyi gumicsizma, sátor, tábori ágy áll rendelkezésre, területenként változó lehet ezek számának bővítése, esetlegesen más eszközök igénybevétele is. Szükséges a hiányzó és már nem pótolható eszközök felmérése azért is, mert annak hiányában az együttműködős keretein belül a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóságok szükség esetén a rendelkezésre tudják bocsátani a még kellő mennyiséget, vagy egyéb együttműködő esetleg civil szervezetektől ez beszerezhető. Meg kell állapítani konkrétan azt is, hogy a területi szervhez tartozó gépjármű állomány a védekezési munkálatokhoz elégséges-e, fel kell mérni a bevetendő állomány igényeit ezek vonatkozásában és esetleg a minősített időszaki szerződésre tekintettel a területen működő volán cégek járművei a szállításra igénybe vehető. Ha megfelelő eszköz és erő nem áll rendelkezésre az állomány étkeztetésére és pihentetésére vonatkozóan, akkor a fent említett szerződések alapján e célból a szerződést kötő másik együttműködő fél ezt biztosítja a Rendőrség számára. Logisztikai területen is fontos az együttműködés, hiszen mind az állomány, mind pedig az érintett lakosság részére nem biztos, hogy a területen illemhelyek és mosdási lehetőség kialakítása egyértelmű, ezért szükséges lehet mobil illem- és mosdóhelyek telepítése, melyet szintén szerződés alapján az ezzel foglalkozó cég biztosít.
455
Fontos, hogy az együttműködő hivatásos egészségügyi feladatokat ellátó szerveken kívül a területi szervek rendelkezzenek saját egészségügyi szolgálattal, így a saját rendőri alaplétszám ellátásához szükséges mennyiségű, és összetételű gyógyszer-, kötszer-, oltóanyag- és fertőtlenítőszer-készlettel is. A csapatszolgálati állomány köréből ki kell jelölni több fő szanitécet, akinek a felkészítéséről a Törzs vezetője gondoskodik. A területi szervek vízi Rendőrkapitányságai, vagy Őrsei, valamint az ártérben üdülőterülettel rendelkező rendőrkapitányságoknak gondoskodni kell a lakosság folyamatos tájékoztatásáról, mely tájékoztatás során szorosan együttműködik a Rendőrség a területi Polgári védelemmel, akiknek egyik alapvető feladatukat ez képezi, így kellő szakértelemmel rendelkeznek ezen a területen. A felkészülés során a területi szervek veszély-elhárítási terveiben a szükséges pontosításokat folyamatosan el kell végezni, végeztetni. A Rendőrség területi szervei az árvízvédelmi felkészülés során a saját területükre vonatkozó veszélyeztetettségnek elemzését és feltárását is végzik, melyet a veszélyelhárítási feladattervben is rögzítenek. Itt felsorolják a víz menti településeket területnagyságuk pontos megnevezésével, valamint olyan közlekedési útvonalakat is rögzítenek, melyek az adott vizet, vízterületet keresztezik. Az elemzés során felsorolják a korábbi események tapasztalatait, az évenkénti átlagos hidrometeorológiai helyzetet, a vízjátékot, minimális és maximális vízszintet, a vízhozamot, természeti adottságokat, továbbá a szélsőséges értékeket külön feltűntetik, így számolva az eddigi legnagyobb értékekből a későbbi védekezés intenzitására. Feltűntetésre kerülnek a hóolvadások, jégáramlások és esőzések általi korábbi adatok is. A tervben rögzítésre kerül a terület fontos nagysága és az, hogy annak hány százaléka van árvíz által veszélyeztetve. A vízmenti és közeli települések lakosságának pontos száma is rögzítésre kerül a települések árvízi fokozatba sorolásával együtt.
1. 2. A végrehajtás időszaka A végrehajtás időszakában, tehát jelen esetben egy árvíz kialakulása esetén az országos rendőrfőkapitány vagy a rendészeti, illetőleg bűnügyi főigazgató kijelöli a katasztrófa-kezelési törzs vezetőjét, aki intézkedik egy törzs összehívására, a katasztrófa
456
kezelésében érintett szerveket, védelmi bizottságot megkeresi, tájékozódik, majd javaslatot tesz az őt kijelölő vezetőnek a várható rendőrségi katasztrófa-kezelési feladatok végrehajtásához szükséges, saját állományán kívüli megerősítő erők ütemezett átcsoportosítására, majd ez alapján dönt a bevonandó szervekről. A fentiekben már említett katasztrófa-kezelési törzs vezetője a végrehajtás időszakában fontos, hogy tisztán lássa a helyzetet és a hozzá beérkező információk a felkészülési időszaknál olvasott módon naprakészek legyenek. A rendőrségi vezető dolga a feladatvétel, feladattisztázás és tájékozódás a kárterületen és annak környékén, arra vonatkozóan. Fontos, hogy a saját és együttműködő szervektől bejövő információkból, következtetni tudjon a katasztrófa természetére, méretére, veszélyére, várható időtartamára, az érintett lakosság száma, és ennek megfelelően intézkedéseket tegyen a saját és együttműködők által szükséges intézkedések megtételére, az eszközök és létszám tudatában azok bevethetőségére. Az ő feladata még a feladatok ütemezése, kapcsolatfelvétel, tájékozódás és információvétel-csere az illetékes szervekkel. A rendőri vezető a már említettek szerint tehát rendőri katasztrófa-kezelési törzset hív össze. A katasztrófa-kezelési törzs feladata a katasztrófavédelmi tevékenységet jogszabály alapján irányító szerv (törzs, bizottság, személy) tevékenységének támogatása, a személy- és vagyonmentésben résztvevő rendőri állomány munkájának szervezése, ellátásának biztosítása, valamint a közrend helyreállítása és fenntartása. Az utalt állomány érkezéséig a katasztrófa-kezelési törzs kijelöli és szükséges mértékben előkészíti a fogadott állomány létszámának megfelelő gyülekezési helyet. A gyülekezési helyen illemhelyet és kézmosási lehetőséget, valamint szeméttároló edényeket kell biztosítani. A gyülekezési helyen kell az elsődleges feladatot megszabni, illetőleg gondoskodni kell a törzsbe delegált összekötő továbbszállításáról.
457
1. kép: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Törzsének felépítése Forrás: Herczig Imre r. őrnagy védelmi kiemelt főreferens „A Rendőrség feladatai katasztrófahelyzetekben” című előadásának 10. diaképe
A törzs megalakulását követően áll rendészeti, híradó- és informatikai, anyagitechnikai-egészségügyi, összekötő-futár, bűnügyi, személy- és létesítménybiztosítási csoportból, területileg illetékes vagy központi gazdasági döntési jogkörű képviselőből és segítő testületből. Irányítja a vezetője által vett feladatot és szervezi más illetékes, vagy civil szervekkel együtt az élelmezés, szállás és egészségügyi ellátás végrehajtását. Mindezek kellett természetesen kapcsolatot tart a veszély-elhárítási feladattervben foglalt szervekkel és védelmi bizottságokkal. A rendőrségi ügyeletek a végrehajtás során alkalmazzák a korábbi, a felkészülés során létrehozott adatnyilvántartásokat, felelősek a meghatározott létszám kiértesítéséért, részükre a várható feladatról való rövid tájékoztatásért. Emellett, illetve az ügyelet személyi megerősítését követően ezzel párhuzamban a területileg illetékes gazdasági ellátó igazgatóságot is értesíti. Köteles a szolgálata ellátása során folyamatosan és rendszeresen a parancsnoknak, illetve a felettes és együttműködő ügyeletnek vagy törzsnek teljes, vagy az együttműködésnek megfelelő jelentés adni. Elsődlegesen a területileg illetékes érintett rendőrkapitányságok, rendőrfőkapitányságok a rendszeresített létszámukkal és eszközeikkel vesznek részt védekezési
458
munkálatokban. Amennyiben a végrehajtáshoz szükséges erő nem elegendő, a környező rendőr-főkapitányságok,
valamint
a
Készenléti
Rendőrség
szolgálatban
lévő
állományának átcsoportosításával kell a rendőri feladatokat végrehajtani. A további erők bevonásánál figyelemmel kell lenni a napszakra, az időjárásra, a távolságra, egyéb körülményekre, lehetőleg a legkönnyebben (közelebbi) bevonható egységeket kell igényelni. Az azonnali reagáló erők közül minden esetben a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányságok állományából létrehozott ideiglenes csapaterőt kell riadóztatni. A szükséges többletlétszám az elsőként elrendelt mozgósítás után pontosítható, ezáltal elkerülhető a túlzott, irracionális erőkoncentráció, megelőzhetők az ellátási zavarok, továbbá lehetőség nyílik a hosszabb távú (elhúzódó) katasztrófa folyamatos, pihentetett állománnyal
való
kezelésére.
A
katasztrófa
kezeléséhez
szükséges
létszámról
(berendelésről), a rendőrségi és más szervek tulajdonában lévő technikai eszközökről az ügyeletek rendelkezésére álló lista alapján az ORFK Főügyelet értesíti a szerveket, akik intézkednek az erők és eszközök útba indítására. A katasztrófa-kezelési törzs, megalakulása után az értesítéseket a területi szervek irányába közvetlenül végzi. A
védekezés
sikerességének
egyik
legfontosabb
alappillére
az
érintett
közúthálózat járhatóságának percre kész ismerete, valamint a kialakult új közlekedési szituációkra történő reagálás gyorsasága. A kárenyhítési, élet- és vagyonmentési munkálatok e nélkül végrehajthatatlanok, vagy jelentős késedelemmel járhatnak. A mentésben résztvevők, illetve menekülők közlekedésének biztosítása a törzs rendészeti csoportjának egyik legfőbb feladata, amelyet szükség esetén a katasztrófával nem érintett területre is ki kell terjeszteni. Ilyen munkában a rendészeti csoporttal folyamatosan együttműködik a Polgárőrség és egyéb az adott területen létrehozott saját mentő, vagy bűnmegelőző csoport is. A veszély-elhárítási tervben foglaltaknak megfelelően a Rendőrség árvízvédelem során intézkedéseket vezet be, az együttműködésben érintett rendvédelmi és már társszervek riasztásáról gondoskodik, megelőzi a pánikhangulat kialakulását, valamint a kimenekítés, kitelepítés és befogadás rendőri biztosításáról gondoskodik. A Rendőrség területet, kárterületet zárhat le és biztosíthat, intézkedik a hátrahagyott javak, értékek védelmében, forgalmat terelhet és irányíthat, közlekedési útvonalakat biztosíthat, illetve
459
közreműködik a rendszabályok bevezetésének érvényesítésében. Mindezek mellett katasztrófahelyzetben változatlanul fent kell tartania a közbiztonságot.
1. 3. A visszaállítás időszaka A visszaállás időszakában a katasztrófa-kezelés befejezését követően valamennyi bevont szervnek tételes költségkimutatást kell készítenie, melyet soron kívül meg kell küldeni az összegzésért felelős szervnek. Az érintett szerveknek 15 napon belül gondoskodniuk kell az alapkészletükből felhasznált termékek pótlására, az alapkészlet feltöltésére. A továbbiakban a helyszínen szükségtelenné váló átcsoportosított eszközöket a lehető legrövidebb időn, legfeljebb 15 napon belül annak a rendőri, vagy egyéb együttműködő szervnek kell elszállítania, amelyiknek a nyilvántartásában az eszköz szerepel. Az elszállításig az eszközök – állagmegóvást biztosító – tárolása, illetőleg a nem rendőri
szervek
tulajdonában,
használatában
lévő
eszközök
visszajuttatása
a
katasztrófával érintett megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság és a területileg illetékes gazdasági ellátó igazgatóság feladata. Az alkalmazott eszközöket soron kívül át kell vizsgálni és szükség esetén javításukat is el kell végezni.
2. Felelősség és együttműködők A felelősségi rend szerint az árvíz, belvíz katasztrófáért az illetékes Vízügyi Igazgatóságok és Önkormányzatok felelnek. Ennek során az árvízvédelemben a Rendőrség a fentieken túl és azok szerint együttműködik: a megyei (fővárosi) és helyi védelmi bizottságokkal, az Országos Katasztrófavédelemmel, annak megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóságaival, polgári védelmi kirendeltségekkel, tűzoltóságokkal, a Magyar Honvédséggel és alegységeivel, az Országos Mentőszolgálattal, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal és annak regionális intézeteivel, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósággal,
460
speciális mentőalakulatokkal, közüzemi szolgáltatókkal és egyéb civil szervezetekkel. A szervezetek egymás között meghatározott feladatokkal és intézkedésekkel segítik egymás munkáját, erőket és eszközöket, információt és tájékoztatást szolgáltatnak egymás részére. A Rendőrség a 48/1999. (XII.15.) BM rendelet6 - a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervezetek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és együttműködési rendjéről – szerint közreműködik az árvíz, belvíz elleni védekezésben. Ennek megfelelően az együttműködés keretein belül és azt szolgálva szerepe van a környezetvédelmi rendszabályok bevezetésének érvényesítésében, a nemzetközi és hazai polgári védelmi gyakorlatokon, valamint a veszélyhelyzetek felszámolásában részt vevő polgári védelmi szervezetek tevékenységének segítésében és meghatározott objektumok őrzés-védelmében, a kulturális javak védelmében. Közreműködik a lakosság életvédelmi létesítményei veszélyhelyzeti
és
minősített
időszaki
előkészítésének, készenlétbe-helyezésének
biztosításában, az áldozatok felkutatásában, a kitelepített, illetve a befogadott lakosság regisztrációjával kapcsolatos feladatokban, valamint az állampolgárok tájékoztatásában. A Rendőrség kijelölt erői ellenőrzik a lakosság tartózkodásának korlátozására bevezetett intézkedések betartását és végrehajtja a korábban írtakon túl a hazai és nemzetközi segélyszállítmányok és segélycsapatok mozgási útvonalainak biztosítását, a kitelepítés során, valamint a kitelepített lakosság befogadási helyein a rend fenntartását és a kitelepített területre történő be- és kijárás közbiztonsági ellenőrzését, a bejárási útvonalak meghatározását. A Rendőrség hajtja végre az élő áldozatok felkutatását, azonosítását és az ismeretlen holttestek beazonosítását, nemzetközi körözés elrendelését és az ezzel kapcsolatos egyéb feladatokat, a rendőri feladatokkal kapcsolatos tájékoztatást, és biztosítja, hogy az áldozatok és hozzátartozóik tájékozódhassanak. Halaszthatatlan esetben a kitelepítést, továbbá a kimenekítés azonnali, helyszínen történő elrendelését.
6
4. számú melléklet
461
3. A Rendőrség hiányosságai árvízvédelem során A Rendőrség árvízvédelem során végrehajtja a hatásköré utalt cselekményeket, intézkedéseket majd azt követően a visszaállítás után részletesen beszámol a felettes szerveknek a végzett tevékenységről, ezáltal utólag a helyzet elemzésére kerül. Ennek során több hiányosság fedezhető fel, melyek kiküszöbölésére egy következő felkészülési időszakban intézkedéseket kell tenni. A Rendőrség az árvíz elleni védekezési munkálatai során szerzett tapasztalatokra építve, a gyakorlati hiányosságok kiküszöbölésére törekedett azzal, hogy a meglévő jogi, szervezeti és technikai hátteret vette alapul, illetve egyes esetekben intézkedéseket tett annak módosítására. Szakmai és gazdasági szempontok alapján meghatározták az általános alaplétszámot, amely megfelelő felszereléssel, eszközökkel, szervezettséggel hatékonyan és rövid időn belül képes a váratlan katasztrófák kezelésében részt venni, kikerülve ezzel az egyes esetekben kialakuló és részben a szakmai irányítás hiánya miatt fellépő túlzott, irracionális erőkoncentrációt. Az alkalmazás lehetőségének szélesítése, illetőleg a technikai feltételek biztosítása érdekében a jelenlegi logisztikai rendszer részbeni átalakítása, egyes eljárási cselekmények, illetőleg a szakmai és a gazdasági ellátó szervek együttműködésének automatizálása elengedhetetlen. A Rendőrség illetékesei egyetértenek abban, hogy az azonnali bevethetőség biztosításának feltétele, hogy a legszükségesebb tárgyi eszközök (védőfelszerelések, élelmiszer, higiéniai és egészségügyi eszközök) a személyi állományt adó területi szerveknél legyenek készletezve, segítve a logisztikai rendszer átalakulását is. A szakszerű működés másik alapfeltétele a harcérték-nyilvántartási, riasztási rendszer naprakész, hatékony kialakítása, a feladatorientált működtetést, a célszerű leválogatást lehetővé tevő adatokkal való feltöltése, illetőleg az adattartalom kiszélesítése. Sarokpont árvízhelyzet esetén az együttműködési és összeköttetési irányítás személyi és hatásköri kereteinek pontosabb kialakítása, a katasztrófa-kezelésért felelős rendőri vezető mielőbbi megbízása és a katasztrófa-kezeléshez igazított törzs összehívása, ami ellátási és logisztikai szempontból jelentősebb.
462
A területi szervek a hiányosságok kiküszöbölésére folyamatosan több-kevesebb eredménnyel tesznek javaslatokat. Ennek megfelelően a Rendőrség fontosnak tartja a saját harcérték moduljának alkalmasabbá tételét, hogy a jövőben képes legyen rendőri szervenként, állománykategóriánként, szolgálati áganként, nemenként és a bevonuláshoz szükséges időtartamot is megjeleníteni. Ennek kivitelezésére tett intézkedések már megtörténtek, a fejlesztés nem a legnagyobb szinten, de működőképes. Korábban a Rendőrségi ügyeleteken a veszély-elhárítási feladattervek nem voltak kötelező jelleggel elhelyezve, mára ez már megtörtént, így a normatív szabályozás tekintetében az illetékesen is naprakészek lettek. Az adat-nyilvántartási rendszer korábban papíron létezett, azonban nem volt megfelelő pl. a védőfelszerelések szavatosságának ellenőrzése és valós eszközök területi elosztása. Ennek leküzdése érdekében folyamatos ellenőrzéseket vezettek be és központosították a felszerelések elhelyezését is. Ugyanez a helyzet a teher- és személyszállító járművek, különleges technikai eszközök (pl. vízi járművek, mobil vezetési pontok) mennyiségével, tárolási helyével és műszaki alkalmasságával is, ezért ezen adatok ügyeleti jelentő rendszerbe történő bevezetéséről gondoskodtak. A nem megfelelő adat-nyilvántartási rendszer hiányossága volt az első körben kiértesítésre és alkalmazásra kerülő állomány (alaplétszámnak megfelelő) ruházati és védőeszköz ellátása is a fentiek következményeként. A területi szervek pontosan meghatározták, hogy élelmiszer-készletezésre csak a hosszú szavatossági idejű (konzerv) termékek kerüljenek. A készletek megújítása a rendőrség élelmezési kötelezettségei körében megoldhatóakká váltak. Tanulva a hibákból a Rendőrség mára már felvette a kapcsolatot a Magyar Honvédség Logisztikai Ellátó Központjával (katonai gyakorló ruházat, fektető anyagok, törölköző, mosatás) eszközbiztosítás lehetőségeinek felmérése és növelése céljából. A korábban rendelkezésre nem, vagy nem teljesen álló technikai kiszolgálásainak lehetősége is nőtt pl. a televízió csatornák vétele, EDR rádióösszeköttetés kiépítése, gyors adatátviteli sebességgel rendelkező internetkapcsolat kiépítése, több, azonnal igénybe vehető mobiltelefon alkalmazása révén. Fontosnak tartja a Rendőrség egy olyan számítástechnikai rendszer kifejlesztését, amelyen a védekezéssel kapcsolatos releváns adatok rögzíthetők, lekérdezhetők, valamint azonnal a társszervek és a központi szerv részére átlátható és egyértelmű információt szolgáltatnak.
463
Mindezek mellett kialakítottak egy olyan országos közlekedésbiztonsági tervet, mely a stratégiai csomópontok, hidak, a menekítési és utánpótlási útvonalak átjárhatóságának biztosítását szolgálja. Árvízvédelem során a 2011-es évre már a területi bevetés-irányítási tervek tartalma szerint a Rendőrség felhatalmazást kapott arra, hogy a védekezésbe bevont erők bevetéskori ellátásának biztosítása körében a feltételeknek megfelelő ellátások biztosításába bevonható gazdasági szereplők, mint pl. vállalkozók, szolgáltatók stb. irányába a szükséges kapcsolatfelvételeket bonyolítsa le. A saját állományára vonatkozó feladat-végrehajtással együtt intézkedjen a védekezésben szintén részt vevő, felhatalmazó szervek állományának ellátását is biztosító keretszerződések, megállapodások, objektum lebiztosítások előkészítésére. Ennek megfelelően a Rendőrség az ellátás érdekében szükséges objektumokat, a szolgáltatók képességeit és szolgáltatási minőségét, az ellátásba bevonható szolgáltatók, vállalkozók alkalmasságát személyes bejárás, ellenőrzés keretében felméri. Vizsgálja az eljárásba bevonni tervezett objektumokat és szolgáltatókat azokat a területileg illetékes Hadkiegészítő szervvel egyezteti és a védekezésben részt vevő erők ellátására leköti. A fentiek szerint kiválasztott objektumokról, az előszerződéssel, megállapodással lekötött szolgáltatásokról, ellátásokról az érintett szerveket folyamatosan tájékoztatja.
464
Összegzés A Rendőrség történetében mindig is jelen volt – mint feladatai közé is soroljuk – a közrend és közbiztonság fenntartása és védelme, akár béke, akár minősített időszakban, katasztrófa bekövezkete, illetve annak veszélye esetén. A dolgozatomban szeretném bemutatni kifejezetten a katasztrófahelyzetet, azon belül is azokat a feladatokat és intézkedéseket, melyeket a Rendőrség foganatosít, illetve hajt végre árvíz idején, valamint részletezem a feladatok levezetésével, bemutatásával a más szervek és a Rendőrség közötti együttműködés szintjét és mértékét. Külön kiemelem az egyes szerveket, melyekkel a Rendőrség konkrétan együttműködik. Dolgozatom részletesen tartalmazza a Rendőrség területi, tehát megyei (fővárosi) szervek azon feladatait, melyeket árvízvédelem során alkalmazniuk kell, végre kell hajtaniuk és amiben közreműködnek. Mindezen feladatokat egy úgynevezett katasztrófa-kezelési protokoll bemutatásával részletezem, külön kiemelve a felkészülés, a végrehajtás és a visszaállás mozzanatait, mely időszakok a katasztrófa-kezelési, jelen esetben kifejezetten árvízvédelmi protokoll választó elemei. A leírtakban továbbá feltártam azon hiányosságok meglétét, melyek nagy része ma már kiküszöbölésre került azonban korábban évekre visszamenő problémát okozott a hiányuk, esetleg a nem megfelelő működésük. Vannak természetesen olyan hiányosságok is, melyek mind a mai napig átszervezésre várnak és a jelenben is hátráltatják az eredményes munkát, vagy az együttműködőkkel való gördülékeny információ, illetve feladatáramlást, gátolják az eredményességet. Mint már említettem ezek nagy része már feltárás alatt van, vagy a probléma orvoslása megtörtént. A fentiekben leírtak alapján azonban véleményem szerint elmondható, hogy a Rendőrség árvízkezelési protokollja, illetve az arra, valamint az ellen kidolgozott eljárások összesített szabályrendszere egy önmagában is kielégítően működő folyamat. A társszervekkel, természetesen a külön e célra is szakosodott szervezetekkel való együttműködés nagyban elősegíti az önálló munkát, hiszen a Rendőrségnek katasztrófa (árvíz) helyzetben, annak veszélye esetén, valamint minősített időszakban is külön feladatai vannak, de e mellett ellátja a békeidőszaki tevékenységeit is, mint pl. a közbiztonság fenntartása.
465
Felhasznált irodalom: 1994. évi XXXIV törvény a Rendőrségről 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet a polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről 60/2007. (OT 34.) ORFK utasítás a rendőrség polgári védelmi feladatainak végrehajtásáról 9/1999. (BK 7.) BM utasítás a polgári védelmi feladatokról 45/1999. (XII. 15.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet a polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében,. „Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. 72. o. ISBN: 978-963-08-2606-8
466
