Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a

„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája

Gregor György A Magyar Rendőrség katasztrófavédelmi feladatokhoz való hozzájárulása, feladatai, ezek végrehajtása The contributions, role and task’s implementation of the Hungarian Police force on the field of the disaster defense

Budapest, 2011. november 10.

409

Absztrakt Az ország és az állampolgárok, valamint a nemzeti javak védelme érdekében nélkülözhetetlen a katasztrófa elleni védekezés jogi szabályozása, melyekben meg kell határozni egy olyan rendszer kialakítását, amely hathatósan képes a katasztrófa elleni védekezés feladatainak a végrehajtására. Jelenleg a hivatásos katasztrófavédelem helyi, területi és központi szinteken működik a közigazgatásban. A katasztrófák elleni védekezésben részt vesz szükség szerint a tűzoltóság, a honvédség, a rendőrség, a mentőszolgálat, valamint a vízügyi hatóságok, a környezetvédelmi szervek, a tisztiorvosi szolgálatok, az önkormányzatok, és különböző karitatív szervezetek is. A veszélyhelyzetkezelés tekintetében kiemelt jelentőséggel bír a tervekben foglaltak megvalósítása, a mentésben résztvevő szervezetek, hatóságok készenlétbe helyezése és aktivizálása, az elhárítás érdekében szükséges beavatkozások és a közvetlen kárelhárítás azonnali megkezdése, a kutatás - mentés megszervezése, mindehhez azonban szükség van a részt vevők összehangolt együttműködésére. A hazai törvényi szabályozás alapján jelen dolgozatomban a rendőrség feladatait tekintem át a katasztrófa elleni védekezés tükrében.

Kulcsszavak / Keywords: 1. Katasztrófa / Disaster 2. Katasztrófavédelem / Disaster defense 3. Együttműködés / Cooperation 4. Rendőrség feladatai / Tasks of the police

Bevezető Magyarország biztonsági környezete folyamatosan változik, új kihívásokkal és veszélyforrásokkal kell az országnak szembenéznie (1. sz. ábra). Az utóbbi években megnőtt azoknak a katasztrófáknak és ipari baleseteknek a száma, melyek súlyos károkat okoztak hazánkban (pl: a folyamatos és súlyos árvizek kialakulása, a belvízi helyzet, vagy a vörösiszap-katasztrófa).1 Napjainkban meghatározó jelentőséggel bír mind a lakosság mind pedig a környezet biztonságának magas fokú védelme, amelynek érdekében a megelőzés és a kárelhárítás is

1

Tóth Rudolf: A Magyar Polgári Védelem fejlesztésének szükségessége, lehetséges iránya, a NATO tagság, a Magyar Honvédség korszerűsítése és a hazai katasztrófavédelmi rendszer helyzetének tükrében

részét képezi a védelmi alapelveknek, ezért a dolgozatom egyik célja a hazai törvényi szabályozás áttekintése és a tapasztalatok összegzése.

VÁLSÁGOK

ÚJ KIHÍVÁSOK

Globális Belső

Kö rn ye ze ti

Nem katonai jellegű

Katonai jellegű

Regionális

KATASZTRÓFÁK

Természeti eredetű

Civilizációs eredetű

Egyéb veszélyek

1. sz. ábra Dr. Hornyacsek Júlia: A polgári védelem komplexitása, a polgári védelmi kirendeltségek feladatai (oktatási / felkészítési anyag) 2011. http://www.drhornyacsek.hu/

„Hazánkra nézve potenciális veszélyforrásoknak kell tekinteni az országon áthaladó veszélyes anyagszállításokat, valamint a szomszédos országokban a határainkhoz közel épült ipari és nukleáris létesítményeket is, melyek száma a jövőben csak növekedni fog. Komoly fenyegetést jelentenek a környezetre és a lakosság biztonságára a hazai veszélyforrások, mint a nehezen ellenőrizhető veszélyes tevékenységet folytató vagy ilyen anyagokat tároló kis kft-k, a közúton történő vegyi, tűz- és robbanásveszélyes anyagok szállítása, illetve a lakótelepek közelében működő vegyi és gyógyszergyárak.”2

2

Tóth Rudolf: A Magyar Polgári Védelem fejlesztésének szükségessége, lehetséges iránya, a NATO tagság, a Magyar Honvédség korszerűsítése és a hazai katasztrófavédelmi rendszer helyzetének tükrében

411

Katasztrófa esetén a lakosság és a környezet biztonsága érdekében kiemelt fontosságú cél a védelmi tervezési, lakosságvédelmi és mentésszervezési feladatokra történő időbeni felkészülés. Hazánkban az elmúlt években bekövetkezett súlyos katasztrófák felhívták a figyelmet a biztonsági stratégia átgondolására, a katasztrófa-elhárítás és védekezés, valamint a helyreállítás rendszerének még részletesebb kidolgozására. Célkitűzésem

volt

olyan

megoldási

módszerek

keresése

-

akár

a

meglévő

katasztrófavédelmi eljárások újragondolásával, a jogi szabályozások áttekintésével -, amelyek alkalmazásával a hazai rendszer képessé válik a súlyos katasztrófák elleni megelőzési és védekezési, továbbá a helyreállítási tevékenység megbízható végrehajtására. A védekezés egyik fő feladata többek között, hogy a hazai jogszabályok kövessék a nemzetközi szabályozásokat, további célja a lakosság biztonságát szolgáló tervezési, szervezési és felkészítési feladatok mind hatékonyabb végrehajtási módjának a kidolgozása, valamint a szakemberek felkészítése és a szükséges technikai háttér biztosítása. Szándékom a téma feldolgozásával, hogy a súlyos katasztrófák elleni megelőzési és védekezési tevékenység szabályozási rendszerén belül a hathatós környezet- és lakosságvédelmi

intézkedések,

valamint

újszerű

eljárások,

megoldások,

jogi

szabályozások, védelmi tervek kidolgozásához a tanulmány segítséget nyújtson. A katasztrófavédelem kiépített szervezeti rendszerén belül elsősorban a Rendőrség katasztrófavédelmi feladatait tekintettem át, áttanulmányoztam a vonatkozó normatívákat, jogi szabályozásokat, ennek során megismertem a súlyos katasztrófák elleni megelőzés és védekezés szabályozási rendszerét, valamint a hozzá kapcsolódó lakosságvédelmi intézkedéseket és eljárásokat. Áttekintettem a különböző katasztrófákhoz kapcsolódó néhány szakirodalmat és más dokumentumokat, valamint az Interneten elektronikus formában megjelent néhány szakirányú tanulmányt és cikket. Megvizsgáltam a különböző katasztrófák során alkalmazott mentés és védekezés, kárelhárítás, helyzetfelmérés és helyreállítás folyamatát, valamint a környezet és lakosság védelme érdekében megtett intézkedéseket, célom az 412

összefüggések értelmezése, a tapasztalatok összegyűjtése, feldolgozása, a rendőri feladatok és azok végrehajtásának elemzése.

1. A katasztrófa és a katasztrófahelyzet pontos fogalmi meghatározása „Általánosságban katasztrófa alatt olyan, az esetek döntő többségében váratlanul és kiszámíthatatlanul bekövetkező kedvezőtlen eseményt, jelenséget vagy folyamatot értünk, amely nagyobb területen veszélyezteti az emberek életét, anyagi javait, a természetes és mesterséges környezetet, a nemzeti vagyont.”3 A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvény (a továbbiakban: Katasztrófavédelmi törvény) meghatározása szerint: „Katasztrófa: a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.” 4 A törvény kimondja továbbá, hogy a katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés nemzeti ügy és a védekezés egységes irányítása állami feladat, amelyből az következik, hogy a védelmi rendszer kialakításáért és hatékony működtetéséért az állam a felelős. A különböző szintű jogszabályok meghatározzák a magyar katasztrófavédelem szervezetének rendszerét, feladatkörét, lefektetik a tevékenységgel kapcsolatos alapelveket. A Katasztrófavédelmi törvény az értelmező rendelkezések között megfogalmazza azt is, hogy pontosan mi a katasztrófahelyzet: „olyan mértékű katasztrófaveszély, illetőleg bekövetkezett katasztrófa, amikor az arra felhatalmazott állami szerv vezetője a katasztrófa 3 4

Üveges László: A Magyar Köztársaság katasztrófa-veszélyeztetettsége és az arra adandó válaszok 1999. évi LXXIV tv. 3. §. e) pont

413

veszélyének, bekövetkezésének tényét megállapította, és a szükséges intézkedéseket elrendelte.”5 A katasztrófák

következményeinek megelőzése, illetve felszámolása rendszerint

meghaladja az érintett település, község, város, sőt megye erejét, ezért a katasztrófák elhárítása érdekében a helyi közigazgatási és társadalmi szervek erői és eszközei mellett állami segítségre, sőt adott esetben nemzetközi támogatásra is szükség lehet.6 1.1 A katasztrófavédelem fogalma, célja, összehangoltsága A katasztrófák elleni hatékony védelem egy összetett és sokrétű védekezési rendszert követel, melyben a különböző védelmi szervezeteknek külön-külön is jelentős szerepük van, de az eredményes és hathatós védekezés a szoros együttműködésükkel valósulhat meg. Katasztrófavédelem a fenti törvény szerint: „a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, a katasztrófa sújtotta területen az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.”7 A katasztrófák elleni védekezés egyrészt a nem hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek feladatain

keresztül,

másrészt

a

hivatásos

katasztrófavédelmi

szervezetrendszer

tevékenységével, továbbá más együttműködő szervek közreműködésével valósul meg. A katasztrófavédelem, a katasztrófák elleni védekezés tulajdonképpen egy komplex tevékenységi rendszer, amely magába foglalja mindazokat az elméleti és gyakorlati 5

1999. évi LXXIV tv. 3. §. f) pont Cziva Oszkár: A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek hazai együttműködésének lehetőségei természeti és ipari katasztrófák felszámolásakor, fejlesztési lehetőségek a katasztrófavédelmi törvény hatályba lépése előtt 7 1999. évi LXXIV tv. 3. §. j) pont 6

414

szabályokat és tevékenységeket, melyek a vezetésre és irányításra, a katasztrófák megelőzésére és a következményeik felszámolására vonatkoznak. „Ha a katasztrófák elleni védekezés folyamatát vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy az irányítási és a védekezési feladatok 4 alapvető pillér működésén alapszanak, ezek a következők:  az állami szervek, szervezetek,  az önkormányzati szervek, szervezetek,  a gazdálkodó- és civil szervek, szervezetek  és az állampolgárok.”8 A katasztrófavédelem célja elsősorban a megelőzés, védekezés és helyreállítás, az állampolgárok életének és anyagi javainak, valamint a nemzeti vagyonnak a védelme, továbbá a természetes és épített környezet megóvása a természeti és civilizációs katasztrófáktól

és

azok

következményeitől.9

Az

elvégzendő

feladatokat

a

Katasztrófavédelmi törvény szerint rendszerezve három alapvető, egymással szorosan összefüggő szakaszban különböztetjük meg, ezek a megelőzés, a mentés és a helyreállítás.

2. A katasztrófavédelemben együttműködők köre és feladataik A védelemben közreműködőként részt vesznek a hivatásos katasztrófavédelmi szerveken kívül többek között a közigazgatási szervek, az egészségügyi szervek, a rendvédelmi szervek, a kárelhárítási szervek, a társadalmi szervezetek és egyesületek, továbbá a fegyveres erők képviseletében a honvédség, valamint egyéb segítő civil szervezetek is.

8 9

Dr. Hornyacsek, Dr. Csépainé, Veres: Önkormányzati vezetők felkészítése a védelmi feladatokra 2009. Üveges László: A Magyar Köztársaság katasztrófa-veszélyeztetettsége és az arra adandó válaszok

415

A katasztrófavédelmi törvényben meghatározott együttműködők köre az alapfeladataik és a rendkívüli esemény helyszínén történő gyors megjelenésük és azonnali reagálásuk szerint két fő csoportra oszthatóak, melynek alapján elsősorban az elsődlegesen beavatkozók, míg másodsorban a másodlagosan beavatkozók köre képezi az együttműködőket. Az elsődleges beavatkozóknak alapfunkciója a védelmi feladatok ellátása, akik a katasztrófát követően minél rövidebb időn belül elsőként jelennek meg az esemény helyszínén. A másodlagos beavatkozók körének nem alapfeladata a különböző védelmi feladatok ellátása, ezért a gyors, azonnali beavatkozás tőlük nem várható el. A leírtak alapján a közreműködők köre az alábbiak szerint oszlik meg. Az elsődleges beavatkozók közé sorolható szervek, szervezetek a tűzoltóság, a mentőszolgálat, a rendőrség, a polgári védelem hivatásos szervei, a katonai szervezetek, valamint a veszélyes ipari üzemek állandó készenlétű védelmi szervezetei. A másodlagos beavatkozók közé az alábbiak sorolhatók a polgári védelem helyi, területi, munkahelyi szervezetei; az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat; a vízkárelhárítási feladatokat ellátók köre; a növény- és állategészségügy terén védelmi feladatokat ellátók; a környezetvédelmi kárelhárítást végzők; a katasztrófát előidéző szerv saját kárelhárító szervezete; más szakmai és egyéb speciális szervezetek a katasztrófa típusától függően; de szükség esetén a nemzetközi mentőcsapatok, és az önkéntesen segítő állampolgárok is. A fentebb felsorolt szervek, szervezetek és egyéb segítők a jogi normatívákban meghatározott fő feladatokon kívül segítik a települési polgármestereket a védelmi feladatainak ellátásában, részt vesznek a továbbiakban még várható kockázatok felderítésében és a már bekövetkezett károk felmérésében, valamint a helyreállítási és megelőzési tevékenységben.10 A katasztrófavédelemben országosan közreműködő szervek a számukra meghatározott feladatokat saját szervezeti alárendeltségükben, egymással szorosan együttműködve látják

10

Dr. Hornyacsek, Dr. Csépainé, Veres: Önkormányzati vezetők felkészítése a védelmi feladatokra 2009.

416

el, amelyre azért is szükség van, mert a katasztrófák és azok hatásai nem köthetőek közigazgatási egységekhez, határokhoz. A katasztrófahelyzetek bonyolultsága és a védekezésben részt vevő szervek nagy száma mindenképpen megköveteli a kiemelkedően jó együttműködést mind a vezetés, mind pedig a végrehajtás szintjén. A katasztrófák elleni védekezés csak több szervezet jól összehangolt tevékenysége során lehet sikeres. Ehhez szükséges a felek közötti kommunikáció biztosítása, amelynek érdekében kiemelten kell kezelni az egységes és jól működő kommunikációs rendszer megvalósítását.11 2.1. A Rendőrség katasztrófavédelmi feladatai A katasztrófák elleni védekezés szabályai, a területi és a helyi feladatok meghatározása

alapvetően

törvényi

szintű

szabályozást

igényelnek,

jelenleg

a

Katasztrófavédelmi törvényen kívül az önkormányzatokról, a honvédelemről, a rendőrségről, a tűzoltóságról, a polgári védelemről szóló törvények is tartalmaznak ilyen előírásokat. 12 A Rendőrségről szóló törvény szerint a Magyar Köztársaság Rendőrségének (a továbbiakban: Rendőrség) feladata a közbiztonság és a belső rend védelme.13 A Rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében ellátja a rendkívüli állapot, a szükségállapot és veszélyhelyzet esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat. Az ORFK rendészeti feladatkörében szervezi és végrehajtja a Rendőrség minősített időszaki feladatait, honvédelmi és ország-mozgósítási, katasztrófavédelmi feladatait, rendkívüli intézkedések végrehajtásában történő közreműködését.14 A Rendőrségnek a fentiek alapján tehát katasztrófavédelmi feladatai is vannak, amelyet a – Belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a

11

Dr. Cziva Oszkár: A Magyar Köztársaság katasztrófavédekezési erő- és eszközrendszerének kialakítása és működtetése az ország veszélyeztetettségének a függvényében 12 Cziva Oszkár: A katasztrófák elleni védekezés feladatai 13 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 1. §. 14 A rendőrség feladatai - https://kozigazgatas.magyarorszag.hu

417

védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről szóló – 48/1999.(XII.15.) BM rendelet szabályoz részletesen. „A

katasztrófavédelem

egységes

szakmai

irányítását

országos

szinten

a

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF), megyei szinten a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, Budapest területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság végzi.”15 A megyei és fővárosi katasztrófavédelmi szervek feladatait a BM OKF főigazgatója közvetlenül irányítja (2. sz. ábra).

A KATASZTRÓFAVÉDELEM IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE** Országgyűlés Kormány

Országos szint Kormányzati Koordinációs Bizottság

Ágazati minisztériumok Védekezési munkabizottságai

HM

BM

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Megyei szint Egyéb megyei védelmi szervek

Megyei Védelmi Bizottságok Operatív Törzsek

Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok Helyi szint

Helyi Védelmi Bizottságok Polgári védelmi kirendeltségek, irodák

Egyéb helyi védelmi szervek

Polgári szervek, gazdálkodó egységek

POLGÁRMESTEREK Civil szervezetek, önkéntesek Állampolgárok

Polgári védelmi szervezetek

17

2. sz. ábra Dr. Hornyacsek Júlia: A polgári védelem komplexitása, a polgári védelmi kirendeltségek feladatai (oktatási / felkészítési anyag) 2011. http://www.drhornyacsek.hu/

A fentebb írt BM rendeletben meghatározottak szerint az országos rendőrfőkapitány jelöli ki a lakosság életének és anyagi javai védelmének biztosítására bevont rendőri erőket, az együttműködésben részt vevő törzseket, összekötőket, továbbá gondoskodik ezek felkészítéséről, amelyről tájékoztatja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot. 15

48/1999.(XII.15.) BM rendelet 2. §. (1) bekezdés

418

A Rendőrség a kijelölt erőivel a vonatkozó BM rendelet szabályozása értelmében az alábbi védekezési feladatokban vesz részt:  az árvíz és belvíz elleni védekezésben,  a járványügyi,  a környezetvédelmi rendszabályok bevezetésének érvényesítésében,  a nemzetközi és hazai polgári védelmi gyakorlatokon,  valamint a veszélyhelyzetek felszámolásában részt vevő polgári védelmi szervezetek tevékenységének segítésében,  meghatározott objektumok őrzés-védelmében,  a kulturális javak védelmében,  a lakosság életvédelmi létesítményei veszélyhelyzeti és minősített időszaki előkészítésének, készenlétbe-helyezésének biztosításában,  az áldozatok felkutatásában,  a kitelepített, illetve a befogadott lakosság regisztrációjával kapcsolatos feladatokban,  az állampolgárok tájékoztatásában,  továbbá a Rendőrség ellenőrzi a lakosság tartózkodásának korlátozására bevezetett intézkedések betartását.16 Az előírások alapján a Rendőrség végzi:  a természeti és civilizációs katasztrófák veszélye és bekövetkezése és a minősített időszak

kihirdetése

esetén

szükséges,

jogszabályban

előírt

rendőrségi

intézkedéseket,  a kárterületek lezárását, a forgalomirányítást, a kimenekítés, a kitelepítés (1. sz. kép) és a befogadás rendőri biztosítását,  katasztrófa vagy más veszélyhelyzet felszámolásában részt vevő erők gyors közúti felvonulását elősegítő intézkedések végrehajtását,  a hazai és nemzetközi segélyszállítmányok és segélycsapatok mozgási útvonalainak biztosítását,

16

48/1999.(XII.15.) BM rendelet 15. §. (1-2) bekezdés

419

 katasztrófák, illetve minősített időszak kihirdetése esetén történő kitelepítés során, valamint a kitelepített lakosság befogadási helyein a rend fenntartását,  a kárhelyszínen visszahagyott tulajdon őrzését,  a kitelepített területre történő be- és kijárás közbiztonsági ellenőrzését,  a bejárási útvonalak meghatározását,  az

élő

áldozatok

felkutatását,

azonosítását

és

az

ismeretlen

holttestek

beazonosítását, nemzetközi körözés elrendelését és az ezzel kapcsolatos egyéb feladatokat,  a rendőri feladatokkal kapcsolatos tájékoztatást, és biztosítja, hogy az áldozatok és hozzátartozóik tájékozódhassanak,

1. sz. kép: Kolontár kitelepítése Készítette: ismeretlen (2010. október) http://www.honvedelem.hu/files/9/kolontarkitelepite_1286620888_1288775101.jpg

420

 halaszthatatlan esetben a kitelepítést, továbbá a kimenekítés azonnali, helyszínen történő elrendelését,  a helyszín biztosítását, lezárását.17 A BM rendelet külön meghatározta a Határőrség feladatait is a katasztrófák elleni védekezésben, de a Határőrség és a Rendőrség integrálásával a Rendőrség vette át ezeket a feladatokat is, amelyek végrehajtása során a határkirendeltségek közreműködnek:  a határterületi lakosság és a határforgalomban résztvevők tájékoztatásában,  a

határátkelőhelyeken

végrehajtandó

személyi

és

anyag,

jármű

vegyi-

sugármentesítési feladatok, az egészségügyi és a járványügyi rendszabályok betartásában,  a határátkelőhely területén bekövetkezett veszélyes szállítmányok kiömlése, szivárgása esetén a riasztási és biztosítási feladatokban, a sugárzó anyagok felfedezése esetén meghatározott eljárásban,  a szomszédos országok területéről átsodródó mérgező vagy sugárszennyezett felhők esetén a riasztásban, a szükséges, a védettséget növelő intézkedések megtételében,  a kihirdetett veszélyhelyzet megyei, illetve a települési önkormányzatok rendeleti úton meghatározott feladatai végrehajtásában, a minősített időszaki együttműködési feladatok előkészítésében és végrehajtásában,  a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal együttműködve a menekültek fogadásában, továbbirányításában, a tömeges migráció kezelésében,  a

lakosság

életét

és

anyagi

javait

veszélyeztető

terrorcselekmények

következményeinek felszámolásában.18 Továbbá részt vesznek:  az árvíz, belvíz elleni védekezésben, technikai eszközök biztosításával és kijelölt erőivel, valamint lehetőségei függvényében a kitelepített lakosság elhelyezésében és ellátásában,

17 18

48/1999.(XII.15.) BM rendelet 15. §. (3) bekezdés 48/1999.(XII.15.) BM rendelet 13. §. (1) bekezdés

421

 a lakosság életét és anyagi javait tömeges méretekben veszélyeztető természeti csapások, ipari balesetek következményeinek felszámolásában,  a veszélyeztetett határterületi lakosság kimenekítésében, kitelepítésében,  meghatározott körzetek lezárásában, kijelölt objektumok őrzés-védelmében,  a határ menti lakosság védelme, anyagi javainak biztonsága érdekében együttműködnek a megyei és települési önkormányzati, valamint a rendvédelmi szervek feladatainak végrehajtásában,19 valamint végzik  a mentő- és megsegítő erők államhatáron történő átkelésének biztosítását, felvezetését, határátléptetését,  a nemzetközi polgári védelmi, illetőleg a katasztrófavédelemben részt vevő erők, eszközök határterületen történő mozgásának, illetve az egyszerűsített átléptetésének biztosítását a határátkelőhelyek körzetében,  az államhatár veszélyeztetett szakaszainak lezárását, rendészeti célú határbiztosítási feladatok végrehajtását.20 A Rendőrségről szóló törvény, mint ahogy már korábban említettem meghatározza a Rendőrség katasztrófavédelmi feladatait, vagyis a Rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme érdekében az e törvényben, valamint más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében ellátja rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat. 21 A Rendőrség törvényi felhatalmazás alapján a feladatának ellátása során: együttműködik az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, a társadalmi és a gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok közösségeivel; segítséget nyújt jogszabályban meghatározott esetben az állami és a helyi önkormányzati szervek hivatalos eljárásának zavartalan lefolytatásához; támogatja a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok közösségeinek a közbiztonság megjavítására irányuló önkéntes tevékenységét.22

19

48/1999.(XII.15.) BM rendelet 13. §. (2) bekezdés 48/1999.(XII.15.) BM rendelet 13. §. (3) bekezdés 21 1994. évi XXXIV törvény 1. §. (2) bekezdés 9. pont 22 1994. évi XXXIV törvény 2. §. (2) bekezdés 20

422

„A rendőr közreműködik a közbiztonságot fenyegető veszélyhelyzet elhárításában. Ha a veszélyhelyzet elhárítása más szerv feladatkörébe tartozik, de beavatkozására csak késedelmesen van lehetőség, a rendőr haladéktalanul gondoskodik a veszély elhárításáért felelős hatóság vagy más szerv értesítéséről. A rendőr az önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetőleg anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében megteszi a vészhelyzet elhárításához, megszüntetéséhez haladéktalanul szükséges, a feladatkörébe tartozó intézkedéseket.”23 A katasztrófák eredményes elhárítása, következményeik hatékony felszámolása érdekében részletes, átfogó terveket kell készíteni, olyan közös megelőzési eljárások és módszerek kidolgozására van szükség, amelyek a károk mértékét jelentősen csökkentik. A már bekövetkezett katasztrófák esetén maga a védekezési folyamat a bejelentéstől a kár felszámolásáig tart. A védekezés első lépcsője a tehát bejelentés, amelynek következtében a szakemberek a megfelelő elsődleges intézkedéseket megteszik, illetve a szükséges értesítési feladatokat elvégzik. A bejelentés általában a rendőrség, a tűzoltóság vagy a mentők ügyeletére érkezik. Következő lépésként az eredményes védekezés alapja a gyors és mindenre kiterjedő helyszíni felmérés, a káresemény jellegének és kiterjedésének tényszerű megállapítása, valamint a felszámolására hozandó intézkedések sorrendjének, továbbá a szükséges erők és eszközök igénybevételének a meghatározása. Ezt követően mozgósítani kell a szükséges erőket. Elsődleges cél a mielőbbi reagálás, mivel a gyorsaság a bekövetkező kárt mérsékelheti és adott helyzetben életeket is menthet. Ki kell jelölni a megfelelő szakmai tapasztalatokkal rendelkező helyszíni irányítót, aki szoros kapcsolatot tart a vezetéssel, más jelen levő részt vevőkkel. A helyszínen végrehajtandó feladatok közül elsőbbséget élvez a közvetlen élet- és balesetveszély elhárítása, a további veszélyhelyzetet jelentő közművek kikapcsolása, sérültek mentése, szállítása, kitelepítés, ha szükséges. Ezt követően kerülhet sor a vagyoni jellegű értékek mentésére, biztosítására, a további károk mérséklésére és felszámolására, valamint a

helyreállításra.24 A katasztrófák felszámolását követően kezdődhet meg a károsultak bekövetkezett kárainak a rendezése a kártalanítási eljárások során. A katasztrófa bekövetkezésekor minősített időszak kerülhet elrendelésre, amelynek során rendkívüli intézkedések kerülnek bevezetésre. A természeti, vagy ipari katasztrófák 23 24

Cziva Oszkár: A katasztrófák elleni védekezés feladatai Kuti Rajmund: Intézkedési program belvíz-védekezéshez

423

felszámolási munkálatai általában a tűzoltóság, a mentők, a rendőrség beavatkozásával veszi kezdetét. A Rendőrség szerepe a közbiztonság fenntartásában, a pánikhangulat megszüntetésében, az esetleges tömegoszlatásban, kordon létrehozásában, terület lezárásában és biztosításában, a hátrahagyott értékek, javak védelmében, a személybiztosításban, a személyazonosításban, a forgalom elterelésében, a közlekedési útvonalak biztosításában és a forgalom irányításában válik kiemelkedően jelentőssé.25

Összegzés, következtetések, javaslatok A katasztrófák elleni védekezés feladatait befolyásolják a nemzetközi jogi szabályozások, uniós előírások, azonban az európai jogharmonizáció és az együttműködés kereteinek meghatározása során figyelemmel kell lenni a magyar sajátosságokra is. A katasztrófa bekövetkezése után az állam - jogi és intézményi rendszerét felhasználva - nyújt segítséget a katasztrófatörvényben meghatározottak szerint. A katasztrófa által érintett területen végzett tevékenység a rendkívüli jogrend szabályai szerint zajlik. A védekezés helyi vezetőjének a hatályos jogszabályok a szükséges jogosítványokat megadják. A katasztrófák elhárításának jogi és szervezeti rendszerét napjainkban az jellemzi, hogy lényegében megfelelően felkészült szolgálatok állnak rendelkezésre az alaphelyzetek (pl. árvíz, tűzeset) kezelésére, azonban tevékenységüket kedvezőtlenül befolyásolja az utóbbi évek gazdasági helyzete. 26 Az elmúlt években sorozatosan bekövetkezett természeti és civilizációs eredetű (pl. ipari) katasztrófahelyzet ráirányította a figyelmet a megelőzés fontosságára, nem elhanyagolva természetesen a védekezés és helyreállítás problémakörét sem. A civilizációs katasztrófák esetében is szükség van ugyanazokra a rendkívüli intézkedésekre, mint amelyek az elemi csapások elleni védekezés eredményességét biztosítják. A jövőre nézve azonban a katasztrófavédelem területén új törvényi szabályozás lép hatályba 2012. január 1jétől, a 2011. évi CXVIII törvény, vagyis az új katasztrófavédelmi törvény, amelynek szükségességét többek között a polgári védelmi rendszer elavultsága, egyes veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek a rájuk vonatkozó előírások megkerülési igyekezete, a veszélyes áruk szállításának ellenőrizetlensége, a védekezési irányításban részt vevő helyi polgármesterek forrás és apparátus hiánya, a sokféle tűzoltósági szerveződések jelenléte indokolta. A katasztrófavédelmi rendszer átalakításának igényét igazolják továbbá a borsodi árvíznél tapasztaltak, a vörösiszap-katasztrófa során feltárt hatósági hatásköri hiányosságok, vagy az engedélyezési eljárásban fellelhető kiskapuk (pl. a West Balkánban szórakozó fiatalok tragédiája) is. A jövőben átalakul a védelemigazgatás rendszere, a polgári védelem önkéntes és köteles szolgálata, a tűzoltóságot államivá alakítják, a települések besorolását új alapokra helyezik. Kiemelt feladat az iparbiztonság terén a kritikus infrastrukturális elemek beazonosítása és felügyelet alatt tartása, a veszélyes üzemek működésére és a veszélyes anyagok szállítására, tárolására vonatkozó jogszabályok betartásának koncentráltabb ellenőrzése, továbbá létfontosságú a gyors és hatékony együttműködés. A feladatok mind eredményesebb végrehajtása érdekében célszerű lenne néhány évente minden megyében nagyszabású katasztrófavédelmi gyakorlatot tartani együttműködve a társszervekkel.27 25

Cziva Oszkár: A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek hazai együttműködésének lehetőségei természeti és ipari katasztrófák felszámolásakor, fejlesztési lehetőségek a katasztrófavédelmi törvény hatályba lépése előtt 26 Cziva Oszkár: A katasztrófák elleni védekezés feladatai 27 Rendőrök ismerkedtek az új katasztrófavédelmi törvénnyel (2011.10.19.) www.katasztrofavedelem.hu

424

A katasztrófa-elhárítás rendszerén belül kiemelkedő feladat a részt vevő szervek, szervezetek összehangolt együttműködése, amelyet folyamatosan fejleszteni kell, így pl. nagy figyelmet kell fordítani az érintett állomány felkészítésére közös gyakorlatok és továbbképzések formájában, az információs központok kialakítására és az adatszolgáltatás rendszerére a gyors adattovábbítás és információcsere céljából. Fontos feladat továbbá a különböző tudományos kutatások, műszaki fejlesztések és eljárások egyeztetése az érintettek között. Az együttműködés jelenlegi helyzetére időnként jellemző az információcsere hatékonyságának a nem megfelelő szintű színvonala, az ügyeleti rendszerek közötti rendszertelen kapcsolattartás, egymás feladatai megismerésének elmaradása, a közös konzultációk és megbeszélések hiánya, pedig a hatékony együttműködéssel tervszerűbbé tehető a katasztrófavédelem (2. sz. kép). Az együttműködést befolyásolja a szervek, szervezetek folyamatos átszervezése, átalakulása is, ezen időszakokban többet kellene foglalkozni a hathatós kapcsolattartás kialakításával és fenntartásával. Az együttműködés javítása érdekében fontos feladat a részt vevő egységek egymás katasztrófavédelmi feladatainak a mind mélyebb megismerése, a szerepvállalások tisztázása, a közös feladatok tervezése, közös kiképzések, feladatokra való felkészítések, amelyek nagymértékben segíthetik a teljes körű együttműködés kialakítását. 28

2. sz. kép Bonnyai Tünde: KKB koordináció http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossagvedelem_kkb

Jelentősen támogatja továbbá a szervek kooperációját pl. együttműködési megállapodások kötése a különböző részt vevő felek között, mint az Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság között 2009-ben létrejött együttműködési megállapodás, amelynek alapja „a kölcsönösség, a pontos kapcsolattartás, az egymás segítésére történő törekvés. Az együttműködés során a

28

Tóth Rudolf: A Magyar Polgári Védelem fejlesztésének szükségessége, lehetséges iránya, a NATO tagság, a Magyar Honvédség korszerűsítése és a hazai katasztrófavédelmi rendszer helyzetének tükrében

425

szakmai feladatok teljesítéséhez mindkét szerv az alaptevékenységének veszélyeztetése nélkül, azzal összeegyeztethető esetekben és módon nyújt egymásnak segítséget.”29 Az együttműködés területei az információcsere, tájékoztatás; a felkészítés, kiképzés; az eszközök, szolgáltatások igénybevétele; tudományszervezés, tudományos kutatás; és egészségügyi, szociális szolgáltatások. A megállapodást kötő felek együttműködésének fő célja a hivatásos katasztrófavédelmi szervekre és a Rendőrségre vonatkozó normatívák, előírások, jogi szabályozások által meghatározott feladatok közös végrehajtásának kölcsönös segítése. Továbbá együttműködési megállapodás született 2011-ben a Magyar Tudományos Akadémia és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság között is, amely a bekövetkezett katasztrófák káros hatásainak kezelésében és a megfelelő mentesítési lehetőségek kiválasztásában nyújthat tudományos segítséget.30 Ugyanis napjaink katasztrófavédelme nem nélkülözheti a feladatai ellátásához elengedhetetlenül szükséges olyan információkat, melyeket más szak- és tudományterületek gyűjtenek, rendszereznek. Összefoglalva, az új katasztrófavédelmi törvény, valamint a hozzá kapcsolódó rendeletek és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek módosítása a rendszert még gördülékenyebbé és átláthatóbbá teszi annak érdekében, hogy a szakmai irányító és végrehajtó szervek, valamint a lakosság közötti együttműködés a komplex védelmi képesség növelésével, a lehető legmagasabb színvonalon valósuljon meg. 31 Az eredményesen működő katasztrófavédelmi rendszer érdekében nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, fejleszteni kell a reagáló-képességet, a katasztrófavédelem erőinek a felkészültségét, műszaki és technikai eszközeinek színvonalát, az együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás hatékonyságát, hasznosítani kell mind a hazai és nemzetközi tapasztalatokat, és a kommunikáció, valamint a média nyújtotta lehetőségeket.32 Végezetül leszögezhető az is, hogy minél magasabb szintre emeljük a várható veszélyforrások ismeretének a szintjét, annál hatékonyabban védekezhetünk a katasztrófák és balesetek bekövetkezése ellen. Az állampolgárok biztonságának és biztonságérzetének javítása megköveteli a védelmi szervek gyors, szakszerű és hatékony beavatkozását a veszélyhelyzetekben, valamint a megelőzés fokozását.

29

ORFK Tájékoztató 2009/19. - Együttműködési megállapodás az OKF és az ORFK között Bonnyai Tünde: KKB Koordináció - www.katasztrofavedelem.hu 31 KKB Koordináció - www.katasztrofavedelem.hu 32 Üveges László: A Magyar Köztársaság katasztrófa-veszélyeztetettsége és az arra adandó válaszok 30

426

Felhasznált irodalom 1.

1999. évi LXXIV törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről1

2.

1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről

3.

48/1999.(XII.15.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről

4.

A Rendőrség feladatai - https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450021/450094/450042 letöltve 2011.09.21.

5.

Bonnyai Tünde: KKB Koordináció – http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossagvedelem_kkb – letöltve: 2011.09.13.

6.

Cziva Oszkár: A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek hazai együttműködésének lehetőségei természeti és ipari katasztrófák felszámolásakor, fejlesztési lehetőségek a katasztrófavédelmi törvény hatályba lépése előtt – Budapest 1999. – ZMNE - www.vedelem.hu – letöltve: 2011.09.15.

7.

Cziva Oszkár: A katasztrófák elleni védekezés feladatai - HADTUDOMÁNY IX. évfolyam 3-4. szám http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/1999/ht-1999-34-15.html - letöltve: 2011.09.13.

8.

Dr. Cziva Oszkár: A Magyar Köztársaság katasztrófavédekezési erő- és eszközrendszerének kialakítása és működtetése az ország veszélyeztetettségének a függvényében – Budapest 2002-2005 – www.vedelem.hu – letöltve: 2011.09.15.

9.

Dr. Hornyacsek Júlia, Dr. Csépainé Széll Pálma, Veres Viktória: Önkormányzati vezetők felkészítése a védelmi feladatokra – Kézikönyv polgármesterek részére a települési védelmi feladatok ellátásához – Budapest 2010. – ZMNE 432/2010 - ISBN:978-963-7060-76-2 http://www.drhornyacsek.hu/sajat%20publikaciok/kezikonyv%20polgarmesterek%20reszere.pdf letöltve: 2011.09.13.

10. Dr. Hornyacsek Júlia: A polgári védelem komplexitása, a polgári védelmi kirendeltségek feladatai (oktatási / felkészítési anyag) 2011. - http://www.drhornyacsek.hu – letöltve: 2011.10.23. 11. Kuti Rajmund: Intézkedési program belvíz-védekezéshez (polgármesterek, helyi védekezés-irányítók részére) – www.vedelem.hu – letöltve: 2011.09.15. 12. ORFK Tájékoztató 2009/19. - Együttműködési megállapodás az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az Országos Rendőr-főkapitányság között 13. Rendőrök ismerkedtek az új katasztrófavédelmi törvénnyel (2011.10.19.) www.katasztrofavedelem.hu letöltve: 2011.10.23. 14. Tóth Rudolf: A Magyar Polgári Védelem fejlesztésének szükségessége, lehetséges iránya, a NATO tagság, a Magyar Honvédség korszerűsítése és a hazai katasztrófavédelmi rendszer helyzetének tükrében – Budapest 2000 – ZMNE – http://www.drhornyacsek.hu/publikaciok/doktori%20ertekezesek/Dokt.vegleges%20osszesen.pdf letöltve: 2011.10.23. 15. Üveges László: A Magyar Köztársaság katasztrófa-veszélyeztetettsége és az arra adandó válaszok – Budapest 2002 – ZMNE – http://www.drhornyacsek.hu/publikaciok/doktori%20ertekezesek/doktori%20ertekezes%20uveges.pdf letöltve: 2011.09.13.

427