Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a

„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája

Tatár Pál A vasúti katasztrófák kezelésének rendje, feladatai, tanulságai a szajoli vonatbaleset tükrében

Budapest, 2011. november 10.

1071

1994. december 02.-án, 16. 46 órakor emberi mulasztásból, figyelmetlenségből, egy Nyíregyházáról – Budapestre tartó gyorsvonat, a szajoli állomáson kisiklott és bekövetkezett a vasúti közlekedés egyik nagy tragédiája. Az esemény bekövetkezése után a legfontosabb mentő egységek, (Tűzoltók, Rendőrök, Mentőszolgálat, Polgári Védelem, Honvédség, Mentősök, civil szervezetek, MÁV tűzoltóvonata, stb.) a helyszínre vonultak, illetve az ÁNTSZ által felügyelt kórházak felkészültek a sérültek fogadására. Az események széleskörű összefogást igényeltek. Személyesen vettem részt a mentési feladatokban, segítve a szajoli polgármester polgári védelmi parancsnokságának, szervezeteinek riasztását, gyülekeztetését, alkalmazását. Kiemelt feladatunk volt a kárhelyen dolgozó mentőerők ellátása (bizonyos anyagokkal, eszközökkel melyek a mentés során váltak ismertté) pihentetésre alkalmas helyiségek (általános iskola tantermei) kialakítása, előkészítése. A meglévő, ismert jogszabályok (nem voltak alkalmasak a helyzet kezelésére, a rendvédelmi szervek szabályozása még nem alakult ki.) hiányosak voltak. A mentést irányító vezetők helyzetfelismerése, határozott döntése, a beosztott állomány helytállása biztosította a sikeres életmentési munkákat, és a sérültek kimentését, ellátását. A romok eltakarítása, a roncsok elszállítása után részben visszaállították a vonatok forgalmát, közlekedését. A tragédiát, okozókat a bíróság elítélte. Egy ilyen esemény kapcsán felmerül a kérdés: milyen tanulsággal szolgál egy vonatbaleset a mentőerők számára, milyen lakosságfelkészítési, veszélyhelyzet-kezelési tapasztalatokat gyűjtöttek az ott dogozók, milyen hatással volt ez az eset a település életére. Ez a tanulmány ere a kérdésre keresi a választ.

Bevezető Felgyorsult világunkban számtalan veszély leselkedik ránk. A vasúti közlekedés forradalmasította a társadalom életét, megkönnyítette az utazást, a kereskedelmi szállítást, (Lásd 1. ábra) ugyanakkor egy új veszélyeztető tényező is megjelent, a vasúti baleset.

1072

1. a sz. ábra: Próbavonatok száz kilométeres sebességgel Forrás: http://www.mav-trakcio.hu/res/imgcache/2010_vonat_szazzal_rb_440x440.jpg (1.11.02.)

A szajoli baleset a magyar vasút történetének egyik legsúlyosabb balesete volt, az egyes vágányon a vagonok egymásba, a szolgálati lakásba, illetve az állomásépületbe rohantak. 27-en a helyszínen vesztették életüket, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek. Természetesen a baleset híre azonnal riasztotta a mentésben érintett szerveket, akik a helyszínre mentek/érkeztek, és amit ott láttak, a legtapasztaltabbak számára is nehezen viselhető volt. A kiérkező tűzoltóknak segítettek a mentésben az utasok, akik nem sérültek meg, mindenki összefogott. A mentésben résztvevők, ember feletti erővel mentették, illetve segítették a sérültek biztonságba helyezését, az orvosi ellátását, kórházba szállítását. Az eseményekhez fontos információ, hogy ezen a napon, már túl voltunk a területi, helyi választásokon, ami azt idézte elő, hogy az új megyei közgyűlés elnöke nem volt még beiktatva, a régi vezető meg már nem volt hivatalban. A tragédia helyszínén a mentőerők vezetői egy mentési törzset alakítottak, dolgoztak, végezték feladataikat kezdeti összehangolás nélkül is. Az ilyen és hasonló esetek kapcsán a mentésben résztvevőknek mindig gondolniuk kell arra, hogy milyen fontos a tapasztalatok összegzése, és ezek kapcsán további intézkedések bevezetése, a mentés rendszerének, módszereinek átgondolása, a megelőző intézkedések meghozatala annak érdekében, hogy hasonló est ne forduljon elő, illetve ha mégis, minden rendelkezésre álljon a megoldáshoz.

1073

A témaválasztás aktualitása, indoklása A szajoli vasúti balesetet, mint katasztrófa-jelenséget alapvetően két okból választottam az esettanulmányom témájaként:  Egyik ok, hogy a témát kevesen vették górcső alá, ha mégis akkor csak egy oldalú megközelítést tapasztaltam, és nem az események időszakába helyezték el a vizsgálódást, nem beszéltek, a katasztrófák kezelésének rendjéről, feladatairól. Nem bontották ki (csak érintették) a többi szervvel való együttműködés kérdését. A társadalmi, gazdasági és politikai váltás, állapot időszakában, a mentésre alkalmas szervek, szervezetek keresik helyüket és együttműködésből adódó feladataikat, számukra tanulságul szolgálhat ez az eset.  Másik ok a témaválasztásra, hogy a tragédia idején a Szolnok Körzeti PV. Parancsnokság, Parancsnoka voltam, és Szajol település a körzethez tartozott. Részt vettem/tűnk,

az

események

felszámolásában,

az

utazók

és

a

lakosság

tájékoztatásában, a mentő erők ellátásában, pihentető helyek kialakításában, a települési pv szervezetek megalakításában, segítve a polgármester munkáját. A kárhely-parancsnok

kérésére

biztosítottuk

a

vöröskereszttel,

rendőrséggel

együttműködve a sérültek segítését takaróval való ellátását, a halottak külön helyiségben történő gyűjtését, megszerveztük a romok eltakarítását, a mentőerők pihentetését. A munka folyamán olyan tapasztalatokat gyűjtöttünk, ami segítheti az ilyen esetekkel kapcsolatos szakmaelméleti anyagok készítését. A kutatás célkitűzései Bemutatom Szajol település földrajzi elhelyezkedését, veszélyeztetettségét, a helyszínt ahol az esemény/tragikus baleset történt, mi okozta a halálos vasúti balesetet. Az esettanulmányban elemzem a szajoli vonatszerencsétlenség történetét, valamint a katasztrófa kezelésének a rendjét, a mentési feladatokat. A munkát irányítók helyzetét - az események tükrében - az aktuális jogszabályok alapján vizsgálom. Ismertetem a szajoli vonatbaleset során együttműködő szervek feladatait, jogosítványaikat.

1074

Az összegzésben, pedig összefoglalom a saját és a munkatársaim véleményét a vasúti balesetről, az akkori rendeletekkel és eszközökkel összefüggésében. Az ismert hibákat, hiányosságokat, a teljesség igénye nélkül összegzem, teszem, mindezt az idő múlásában, a jövőben, azaz napjaink tanulságainak ismeretében. Munkám során törekedtem a tények hű közlésére, több szakember véleményének beillesztésére. 1. Szajol település földrajzi elhelyezkedése, veszélyeztetettsége[1] Ebben a fejezetben bemutatom a település jellemzőit, veszélyeztető tényezőit. Szajol, Jász – Nagykun – Szolnok megye közepén, a Tisza folyó bal partján, Szolnoktól 9 km.- re található. A Szolnoki kistérséghez tartozik. A település kialakulásában közrejátszottak a kedvező természeti tényezők, a Tisza – folyó mellé települt a község. A belterületen belül hagyományosan falusias és kertvárosias beépítéssel találkozunk, a települést a szabályosan megtervezett és kivitelezett utcahálózat jellemzi. Szajol település közigazgatási területe domborzatát tekintve nyugtalan és változatos. A település környékének talaja fekete és agyagos. A terület éghajlata mérsékelten meleg – száraz, és a meleg – száraz övek határán terül el. A leggyakoribb szélirányok északi, északkeleti, nyugati irányok követik egymást. Az átlagos szélsebesség 2, 5 m/ s körül van.

[1.] Előterjesztés Szajol Községi Önkormányzat Képviselő – Testülete, a település földrajzi elhelyezkedése. 2009. 04. 29.-én. Készítette: Tatár Pál kistérségi védelmi referens.

1075

Szajol község földrajzi elhelyezkedése.

1. b sz. ábra: A település földrajzi elhelyezkedése. Előterjesztés Szajol község önkormányzat képviselőtestülete részére. 2009. 04. 29.-én. [2]

1.1 A település veszélyeztetettsége, szükséges tervei A település jellemző veszélyei az ár – és belvíz, a veszélyes üzemek, ipari balesetek, a veszélyes anyagok közúti, vasúti szállítása, a rendkívüli időjárás, elemi csapás, vízszennyezés, nukleáris veszély, nagyobb járványok, földrengés, földcsuszamlások. Ezekre készültek védelmi tervek is. Szajol település a szükséges riasztási, berendelési és készenlétbe helyezési, veszély-elhárítási (a veszélyeztetettségből adódó) tervekkel rendelkezett ebben az időben. A tervekben foglaltak aktualizálva voltak, kipróbálták őket, mégis előfordult olyan dolog, amire előre nem lehetett készülni. A településre jellemző polgári védelmi szervezeteket a falu polgármestere megalakította, határozattal ellátta, és a parancsnoki

felkészítési,

kiképzési

feladatokat

végrehajtotta.

Ezek

a megelőző

intézkedések tették lehetővé, hogy a mentést gyorsan és hatékonyan lehetet elkezdeni. 1.2 Az utóbbi évek vasúti balesetei [3] A vasúti balesetek kezelésének tanulságait fontos lenne összegezni. Ehhez ismernünk kell néhány hazai és külföldi ilyen esetet, és meg kell vizsgálnunk a mentés, a helyzetkezelés hasonlóságait, eltéréseit. Ehhez összegyűjtöttem néhány hazai esetet. Ezek a következők: [2.] A település földrajzi elhelyezkedése. 2009. 04. 29.-én. Készítette: Tatár Pál. [3.] Az utóbbi évek vasúti balesetei. Magyar Hírlap1994. 12. 03. –tól a cikkeiből, 5. oldal.

1076

 1968. december 22. –én, személyvonat tehervonattal ütközött, 52 halott.  1989. július 25.-én Szolnok – Cegléd között kisiklott a Puskin expressz tíz kocsija. A menzetközi szerelvényen utazók közül senki sem sérült meg, a vagonok nem borultak fel, csak „leszaladtak” a pályáról.  1993. február 12. én, 10 gyermek vesztette életét, amikor egy iskolabusz ráhajtott a vasúti sínekre, Bátaszék és Alsónyék között, és a sűrű ködben összeütközött a Kiskunhalasról, Bátaszék felé közlekedő személyvonattal.  1994. augusztus 29.-én, Tatán kisiklott a kamionokat szállító Róla-vonat. Személyi sérülés nem történt.  1994. december 02. Szajol vasúti baleset.  2008. 08. 08. vasúti baleset Prágában. (lásd. 1.c ábra)

1. c. ábra: vonatbaleset Csehországban forrás: www.bumm.sk/21428/vonatbaleset-csehorszagban-...

E tanulmány keretei azt teszik lehetővé, hogy részleteiben a szajoli esetet vizsgáljam. 2. A szajoli vonatszerencsétlenség története, okai Az esemény 1994. december 02-án, következett be. A vonat érkezése előtt negyedórával az első vágányon szabálytalan tolatást végeztek. A váltók ekkor már be voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. Tolatáskor a tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót (ún.: váltófelvágás) az 1. vágányra, amiről a forgalomirányítás nem tudott, és a tolatást végzők sem ellenőrizték a váltók állását később. A gyorsvonat emiatt az egyenes haladásnál engedélyezett 1077

sebességgel érkezett a ténylegesen kitérő állású váltóra, a mozdony és az első kocsi átlökte a váltót, így a szerelvény egyenesen haladt tovább, de a szerelvény többi része már kitérőbe ment és kisiklott. A baleset okát később a bíróság emberi mulasztásnak mondta ki. 2.1. Az esemény bekövetkezésének kiváltó oka [4] 1994. december 02-án, 16. 46 perckor a menetrendszerűen közlekedő 613. sz. gyorsvonat Nyíregyházáról Budapest Nyugati pályaudvar felé közlekedő gyorsvonat kb. 110 km/h sebességgel haladt keresztül az állomáson. A gyorsvonat úgy nevezett áthaladó szerelvény volt és szabályos körülmények között a 2. vágányon kellett volna átmennie az állomáson Budapest felé. A balesetet megelőzően 16. 32 perckor érkezett az állomás egyes számú vágányára a 63563-as számú tehervonat Törökszentmiklós irányából, ami kettő darab teherkocsiból és egy M-43 sorozatú dízelmozdonyból állt. Ezt követően rendelkezett a forgalmi szolgálattevő a 6033-as és 613-as vonatok vágányútjának beállítására, majd arra, hogy a két vonat között az egyes számú vágányra érkezett tehervonat álljon át a hatodik számú vágányra. Az egyes számú állítóközpontban szolgálatot teljesítő váltókezelő a tolatás végrehajtására a váltó utat beállította, azonban a 43-as számú váltó állításáról megfeledkezett, az egyenes állásban reteszelve a kettesszámú vágányra terelt. A váltókezelő jelzésére a tolató egység megindult, azonban sem a tolatásvezető, sem a kocsi rendező nem figyelte meg a váltójelző állását, így a 43-as számú váltót felvágták, ami az egyenes állásból kitérő állásba került. A váltófelvágás tényét a tolató személyzet nem észlelte. Az előző fejezetben leírt ok miatt a váltót átváltották az első vágányra, így a szerelvény kisiklott és a 9 kocsiból álló szerelvény 3. kocsija felborult. A felborult kocsi szinte letarolta a vasútbiztossági rendszert, (Kelet-Magyarországot vezérlő rendszer épületét) kettévágva, letarolta szolgálati lakások vasút felé eső részét.

Valamint

belefúródott az állomás épületébe, azaz a Büfé részébe. (2- es, 3-as számú ábrák) Ezzel romba döntötte az állomás épületének egy részét.

[4.] Komplex esettanulmány: 1994-es Szajoli vonatszerencsétlenségről a veszélyhelyzet-kezelés tükrében. Fodor Viktor Szakdolgozata, 2011.

1078

2.sz. ábra: Kétszintes szolgálati lakásból a baleset után. Fotó: Szente-Varga Domonkos, Dátum: 1994. 12. 02. [ 5]

3.sz. ábra: A Szajoli vasúti szerencsétlenség felvételei, 1994. Forrás: Istvan19. fotóalbuma, Fotó: Szente-Varga Domonkos Dátum: 1994. 12. 02.[6]

2.2 . A szajoli vasúti baleset kezelésének rendje A vasúti közlekedési baleseteket követő mentés mindig a baleset jellegétől függ. A balesetek jellemzően három nagy csoportja ismert: I./ csoport: a közlekedő vonat színtbeni kereszteződés során más járművel, vagy egy lassuló vonatott úttól érése során ütközés következik be,

[5 ] Fotó: Szente-Varga Domonkos, Dátum: 1994. 12. 02. [6] Fotó: Szente-Varga Domonkos, Dátum: 1994. 12. 02

1079

II./ csoport: a menetrendszerint közlekedő vonat gázolásos balesetet idéz elő, (lehet véletlenségből, figyelmetlenségből, vagy szándékos/öngyilkossági okokból.) III./ csoport: vonat nyíltpályán kisiklik, vagy a pályaudvaron, és épületrombolást is okoz. A szajoli balestnél a kisiklás mellett a kárterület alakulását a romba döntött épület is befolyásolta. Vizsgáljuk meg a mentés folyamatát. A mentést a baleset helyszínen folytatott munkálatok alapján szeretném bemutatni a résztvevők feladatán keresztül. A folyamat az alábbiakban foglalható össze:a jelzés érkezése, mentési előkészületek, azonnali életmentési feladatok, műszaki mentés. Az első jelzés beérkezése A jelzés 1994. december 2-án 16 óra 56 perckor került rögzítésre káreset felvételi lapon. A jelző személy Göblyös Istvánné az egyik szolgálati lakásban lakó személy a vonat kisiklását közvetlenül - kb. 70 m távolságról észlelte és az állomás épületéből gépi kapcsolású telefonon, jelentette az eseményt a tűzoltóság, a mentők és a rendőrség felé, segélyhívó telefonvonalon (04, 05, 07,). [7] Mentési előkészületek[8] A mentési előkészületek során két alapvető feladatcsoport került végrehajtásra: a tűzoltók megérkezéséig megtett intézkedések, és a riasztással kapcsolatos intézkedések. Ezek a következőek voltak: A tűzoltóság kiérkezéséig tett intézkedések: Az észlelés 16. 46 óra, és a jelzés, valamint a jelzés és a tűzoltóság kiérkezése, 17. 08 óra között megtett intézkedések nem választhatóak külön. A fenti időszak összesen 22 perc. A helyszínen először az utasok és az állomáson szolgálatot teljesítők, valamint az állomáson várakozók közül néhányan - kb. 10 fő, kezdték - meg a mentést. Ezek az emberek hősiesen helytálltak. Több tucat sérültet, utast segítettek, illetve mentettek ki a [7] Komplex esettanulmány: 1994-es Szajoli vonatszerencsétlenségről a veszélyhelyzet-kezelés tükrében. Fodor Viktor Szakdolgozata, 2011. 25. oldal. [8] Komplex esettanulmány: 1994-es Szajoli vonatszerencsétlenségről a veszélyhelyzet-kezelés tükrében. Fodor Viktor Szakdolgozata, 2011. 25. oldal.

1080

roncsok és a romok közül. Mindenki ösztönösen segített, ahol tudott. Ezek között többnyire szerencsére olyan tevékenységek voltak, amik nem okoztak további sérülést sem a mentettekben, sem önmagukban A riasztással kapcsolatos intézkedések A jelzés értékelése alapján a megyei ügyelet vezetője. III-as kiemelt riasztást rendelt el, majd emelték IV –re és a végén V-re. A vezető ügyelet a tűzoltó egységek riasztásával egy időben, illetve közvetlen azt követően többek között az alábbi intézkedéseket tette meg - Riasztották Szolnokról a tűzoltóvonatot és a MÁV vasúti daruját - Értesítették a Mentőket, a JNSZ Megyei Rendőrkapitányságot, és a JNSZ Megyei Polgári Védelmi Parancsnokságot. - Segítséget kértek a Szolnokon diszlokáló honvédségi alakulattól, az ügyeletes alegységtől embereket és erőgépeket igényeltek -Elkezdték riasztani a lakosságot, tájékoztatni az utasokat. [9] Megfogalmazták a katasztrófa-elhárítás legfontosabb céljait. Ezek a következők voltak:  az azonnali élet- és vagyonmentés, (4-es számú ábrán látható)  az eszkalálódás megakadályozása  a kritikus események hatásainak csökkentése,  műszaki kárterület-felderítés  kárelhárítás, kárfelszámolás. A kialakult katasztrófahelyzet kezelése során több szervezet is részt vesz. Vizsgáljuk meg, hogy a katasztrófavédelem rendszerének milyen főbb feladatai vannak ilyen esetben. Az alábbi fő feladatai vannak: •

Észlelés, bejelentés;

•

Ténymegállapítás;

•

Az életveszély elhárítása érdekében az azonnali beavatkozásra és segítségnyújtásra alkalmas speciális erők és eszközök riasztása, mozgósítása. Az integrált elhárító rendszer mozgósítása (riasztás);

[9] Komplex esettanulmány: 1994-es Szajoli vonatszerencsétlenségről a veszélyhelyzet-kezelés tükrében. Fodor Viktor Szakdolgozata, 2011. 25. oldal.

1081

•

A lakosság tájékoztatása;

•

A kialakult veszélyhelyzet értékelése és a további tennivalók érdekében a prognosztizálás;

•

Az élet-, vagyon-, és műszaki mentés;

•

Az operatív irányítás szervezeteinek aktivizálása és működtetése;

•

A károk továbbterjedésének megakadályozása.

4. sz. ábra: Szajol, életmentés a roncsok közül 1994. 12. 02. Készítette: Mészáros János Újnéplap fotósa. [10]

„A védekezési időszakokhoz tartozó feladatok csak akkor hajthatók végre eredményesen, ha a szükséges erőforrások rendelkezésre állnak, valamint azoknak időben, és megfelelő mennyiségben történő eljuttatását a logisztikai támogató feladatok biztosítják. Ebből következik, hogy a logisztikai támogató feladatok is beletartoznak a katasztrófaelhárítási feladatok alrendszerébe, és illeszkednek a védekezési időszakok feladatcsoportjaihoz.”[10a] A fenti feladatok csak akkor hajthatók végre maradéktalanul és szakszerűen, ha a védekezésre kötelezhető szervek munkájukat összehangolják, irányítási rendszerük egyértelmű, világos. A Kárelhárítás, kárfelszámolás rendje A fenti feladatokat a szajoli balesetnél több szervezet együttesen hajtotta végre a következő formában: [10] Készítette: Mészáros János Újnéplap fotósa. [10.a] Dr. Hornyacsek J. 2011.

1082

a bevetett tűzoltói létszám: 3 váltásban az irányítókkal együtt, összesen: 200 fő volt. 20-25 városból, 40 egységgel a helyszínen dolgozó mentők vitték a sebesülteket a szolnoki, karcagi és a ceglédi kórházba, az érintett kórházak felkészültek a fogadásra, ellátásra. 17. 25-órakor, helyszínre érkezett a JNSZM Polgári védelem. és a Szolnoki Polgári védelem körzeti parancsnoka, majd a kint lévő vezetőkkel egyeztettek a legfontosabb feladatok végrehajtásáról Megérkezett Szajol polgármestere, akivel megbeszélték a talapülési polgári védelmi feladatokat, riasztotta a polgári védelmi törzset és a riasztó csoportot. 17. 35 –órakor jelentést küldtek a JNSZ MVB. titkárához, valamint a Szolnoki HVB., elnökéhez. 17. 55-kor a helyszínen lévő rendőrség vezetője (JNSZ MRFK.) a kárhely közvetlen környezetét zárt területté nyilvánította, Budapestről jelentős rendőri erő érkezett a helyszínre. A spontán mentés befejeződött, szervezetté alakult át, mert megalakult az operatív, illetve vezetési törzs. Kárhely Parancsnok utasítására, a Pv körzeti parancsnoka, intézkedett, hogy a szolnoki bázisáról, hordágyakat, fóliát, sáncszerszámokat, feszítőket, védőruhákat, védőcsizmákat. stb. hozzanak a mentési munkákhoz. 18. 25 órakor 134 fő hivatásos és sorkatona érkezett a laktanyákból a kárhelyre, segítségül, saját logisztikával, a HM utasítására. 19. 20-órakor a körzeti Pv parancsnok, a polgármesterrel egyetértésben intézkedett a szajoli pv törzs felé, hogy pihenő helyet kell kialakítani a váratlanul nagy hideg miatt és az elnyúló mentéshez, (ekkor már -12 Cº volt a helyszínen) 20. 25-kor a megérkeztek a mentőkutyás és civil mentőcsoportok, akik tájékozódás után átkutatták a roncsokat, a törmeléket, embereket keresve. 21. 00 órakor Tatabányáról 3 fős bányamentő és kutyás mentőcsoport érkezett meg. 22. 10-órára felfűtésre került a közeli általános iskolaépület több tanterme, valamint a Kitelepítő-Befogadó raj állománya szükségfekvőhelyeket alakított ki a mentőerők tagjai részére. A polgármester utasítására elrendelésre került a köteles polgári védelmi szervezetekből a teljes polgári védelmi alkalmazási készenlét 56 fő részére.

1083

4.a.sz. ábra: mentés kutyával (a kép illusztráció) Forrás: http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=3878

22. 30-kor a helyszínen kéziszerszámokkal, kézi erővel, élő láncot alkotva, tűzoltók, katonák, és a polgári személyek folyamatosan végezték az összedőlt lakóház törmelékeinek, romjainak eltávolítását, mert tudomásukra jutott, a mentőkutyák jelezték, hogy a leszakadt személykocsi darabjában még van valaki. 23. 30-tól 01. 30-ig az elsőként beavatkozó állomány teljes váltására került sor. 23. 50 –órakor megtalálták a kocsi leszakadt végét melyben volt valaki, aki sajnos nem élt. 00. 20- órától a szajoli vállalkozók segítségével megkezdődött a romok a törmelék homlokrakóval és tehergépkocsival történő elszállítása a kijelölt helyre. Hajnal felé kb.: 04. 00 – 05. 00 óra körül a törmelék nagyobb részét elszállították, pihenőn a mentőerők tagjai ellátást kaptak. Megérkezett a MÁV daruja és a szakemberek megkezdték a roncsok szétszedését, darabolását, a vasút vonal megtisztítását, a forgalom visszaállítását. (5. sz. ábra) A Hetényi Géza Kórházban nagy munkát végeztek, még a pihenőn, illetve szabin lévő orvosok és nővérek is bementek. Hasonló módon viselkedtek a rendvédelemhez tartozó szervezetek pihenősei is. Az ilyen jellegű esetek mindig nagy érdeklődésre tartanak számot a lakosság körében, a politikusok, állami hivatalnokok is megjelennek a területen. A helyszínre érkezett: Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök Kuncze Gábor belügy- és Lotz Károly közlekedési miniszter, Dr. Pintér Sándor rendőrfőkapitány is, aki segítségükről biztosították a hozzátartozókat. Szintén nagy számban jelenik meg ilyen esetben a média is.

1084

Müszaki mentés a MÁV darujával.

5. sz. ábra: http://www.rtlklub.hu/cikk/77527. 2011. okt. 20. 21:17:40 GMT. Letöltve: 2011. 10. 23.-án. készítette: ismeretlen,[11]

A vezetés és anomáliái A fentiekben bemutattam a mentés feladatait, és láttuk, hogy a terepen sokféle mentőerő volt jelen, mindenki a saját kárhely-parancsnokának irányítása alatt dolgozott. Vizsgáljuk meg a mentés anomáliáit. Vizsgáljuk meg ezeket! A kiérkezők először nem tudták eldönteni, hogy ki-kit vezet. A meglévő jogszabályok nem voltak alkalmasak a helyzet/esemény levezénylésére. Nem volt JNSZ. MVB Elnök, mert a választások után az újonnan megválasztott elnök, még nem, a régi JNSZ KMB vezető meg már, nem volt beosztásban. Kezdetben a JNSZ Megyei ŐNK elnöke, majd a JNSZ. MVB. titkára volt a MVB vezetője, de nem volt zökkenőmentes a vezetés átadása. Ez a helyzet nehezítette a terepen lévők együttműködésének megszervezését. Végül sikerült megtalálni a kárhely-parancsnokot, egy tűzoltó személyében, aki a BM TPVOP [12] állományába tartozott, és ettől kezdve egy kézben volt a mentés menete. A kárhely parancsnok utasítására kijelölték a helyet a halottak összegyűjtésére, majd abból a helyiségből szállították el őket a Kilián Gy. RMF. laktanyájában, egy hangárba, hogy a hozzátartozók láthassák őket. A romok, vasszerkezetek elszállítását egy [11] Letöltve: 2011. 10. 23.-án. készítette: ismeretlen, [12] BM TPVOP. - Tűz és Polgári Védelmi Országos Parancsnokság.

1085

önkormányzati területre vitték, a feladatot egy vállalkozó végezte el, hogy a további munkálatokat ne akadályozza. A MÁV speciális csoportja folyamatosan dolgozott végezte a helyreállítási feladatait. A vonatok a helyszín elkerülve közlekedtek. Elkezdődtek a vizsgálatok is. A vizsgálat szerint a baleset két egymást követő mulasztás eredménye. Az első egy szabálytalan tolatás után a 43-as számú váltó felvágását eredményezte. Az első vágányról tolattak más vágányokra, amikor a szolgálatban lévő váltókezelő elfelejtette az egyes és kettes vágányokhoz tartozó váltókapcsolatot helyes állásba tenni. Összegezve megállapítható, hogy a vasúti balesetek alapvetően három csoportba sorolhatóak: a közlekedő vonat szintbeli kereszteződés során más járművel, vagy egy lassuló vonatott úttól érése során ütközés következik be, a közlekedő vonat gázolásos balesetet idéz elő, (lehet véletlenségből, figyelmetlenségből, vagy szándékos/öngyilkossági okokból.) a vonat nyílt pályán kisiklik, vagy állomáson siklik ki, és épületrombolást okoz. Ez utóbbi csoportba sorolható a szajoli baleset. Ennél emberi mulasztás okozta a tragédiát. A következmények felszámolásánál több feladatcsoportot is végrehajtottak. Az egyik alapvetően a mentőerők kiérkezéséig folyt, majd a mentőerők megérkezése utáni feladatok következtek. Ezek közül elsődleges volt az élet mentése, a helyzet romlásának megakadályozása, majd a kárelhárítás, kárfelszámolás folyamata következett. Ezek között kiemelt feladat volt a kárterület felderítése, zárása és a műszaki mentés. A területen megjelenő mentőerők először összehangolás nélkül, majd a kárhely-parancsnok megjelenésével szervezett együttműködésben dolgoztak. A vezetés kritikus pontja volt, hogy a mentőerők ilyen volumenű káresettel nem találkoztak eddig, a védelem vezetéséért felelős védelmi bizottsági vonal a választások miatt még nem működött zökkenőmentesen. Megállapítható, hogy a mentés hatékonysága összefügg a területen megjelenő mentőerők összehangolásának színvonalával. Elmondható, hogy az 1994. december 02.-án, bekövetkezett esemény/vasúti katasztrófa során nem voltak napjainkhoz hasonló jogszabályok, legtöbb esetben helyi együttműködésen alapuló feladat-megoldásokkal találkozhattunk, de az is nehezen kezdett működni.

1086

3. Együttműködés katasztrófahelyzetben A fenti eset leírása rávilágított az együttműködés fontosságára. Vizsgáljuk meg, hogy hogyan történik napjainkban az együttműködés. A legáltalánosabb értelemben az együttműködés a katasztrófavédelemben érintett szervezetek, feladatok, hely, idő szerint összehangolt tevékenysége a katasztrófavédelem közös céljainak (a megelőzés, a beavatkozás, a következmények felszámolása) megvalósítása érdekében. A különböző alaprendeltetésű szervezetek az adott eseménynél mentési feladataikat önállóan, saját szakmai szabályaik és szabályzóik alapján hajtják végre, de a feladatok összehangolásáért, koordinációjáért a jogszabályok minden szinten a közigazgatás vezetőit teszik felelőssé. Országos szinten a Kormány, területi szinten a megyei közgyűlés elnökei,a fővárosban

a

főpolgármester,

települési

szinten

a

polgármesterek,

a

polgári

szervek/vállalkozások szintjén a polgári szerv vezetője a felelős. [11.a] Az vitathatatlan, hogy az együttműködés megszervezésében, megvalósulásában, a tevékenységek

koordinálásában

katasztrófavédelem

hivatalos

a

legfontosabb

szervezetének

a

feladatai, BM

és

Országos

szerepe

a

hazai

Katasztrófavédelmi

Főigazgatóságnak (BM OKF) van. A katasztrófavédelem hivatásos szakmai szervezete a katasztrófák hatása elleni védelemmel kapcsolatos feladatokat országos hatáskörrel felruházva csak úgy tudja hatékonyan megoldani, hogy az állami szervekkel, más szakmai szervezetekkel, a gazdasági élet sok más szereplőjével széleskörűen együttműködik. Mint említettem, az 1994. december 02.-án, bekövetkezett esemény/vasúti katasztrófa során nem voltak napjainkhoz hasonló jogszabályok, legtöbb esetben együttműködésen alapuló feladat megoldásokkal találkozhatunk, de az is nehezen kezdet működni, majd helyreállt. „A fentiekben vázolt feladatoknak végzéséhez tehát a hivatásos mentőerők vonulnak, de emellett gyakran aktiválni kell a települések védelmi képességeit és rendszerét is. A mentést elsődleges és másodlagos hivatásos mentőszervek, valamint szükség esetén a települési mentőerők összehangoltan végzik.” [11.b] A következőkben vizsgáljuk meg a védekezésben leggyakrabban együttműködő szervek rendeltetését, feladatait.

1087

3.1. A tűzoltóság feladatai és jogosítványai: A rendkívüli jelenségek között leggyakrabban előforduló alapesemény a tűzeset, illetve baleset esetében a műszaki mentést igénylő helyzet. Mindkét jelenség elsődleges elhárító szerve a tűzoltóság. Feladata a hatályos tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. Törvény 4. § értelmező rendelkezése szerint: •

Tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása.

•

Műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről - a rendelkezésére álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel - végzett elsődleges beavatkozói tevékenység.

A káresemény bekövetkeztekor a mentés vezetője kijelöli a mentés irányítására létrehozott operatív csoportban tevékenykedő tűzoltót. A kár helyszínén a tűzoltást vezető parancsnok a tűzoltási és műszaki mentési feladatok befejezéséig irányítja a mentési munkák végrehajtását. 3.2. Polgári védelem feladatai és jogosítványai A polgári védelem a feladatait békeidőszakban, háborús veszély, hadiállapot (fegyveres összeütközés) időszakában hajtja végre.  Békeidőszaki feladatai: (kiemelve, nem teljességgel) A katasztrófák hatásai elleni védekezésben való közreműködés érdekében a lakosság

riasztása,

tájékoztatása,

kitelepítése

(kimenekítése),

védőeszközökkel történő ellátása, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmére vonatkozó polgári védelmi intézkedési tervek kidolgozása, Az állampolgárok és a polgári szervek területi veszélyeztetettségének megfelelő felkészítése a katasztrófák következményeinek csökkentésére,

1088

Katasztrófák esetén a károk kiterjedésének megelőzésében, a mentésben, elsősegélynyújtásban,

mentesítésben

(fertőtlenítésben)

a

károk

felszámolásában való közreműködés, továbbá a mentés érdekében halaszthatatlan

feladatok

(ideiglenes

helyreállítás,

ellátás,

átmeneti

elhelyezés) végrehajtása. 3.3 A Magyar Honvédség feladatai és jogosítványai A honvédség katasztrófavédelmi szervezeteit és azok feladatait a honvédelemről szóló törvény határozta meg. A honvédelemről szóló törvény szerint a Magyarország fegyveres erői a Magyar Honvédség és a Határőrség voltak, mára már a fegyveres erőt csak a Magyar Honvédség jelenti. A honvédség általános hadkötelezettségen alapuló – keretrendszerű reguláris haderő. A fegyveres erő feladata a haza fegyveres védelmén túl igen szerteágazó. Többek között: közreműködés a polgári védelmi feladatok ellátásában; segítségnyújtás elemi csapás, ipari szerencsétlenség, illetőleg közveszély vagy közérdekű üzem működésének megzavarása, vagy jelentős méretű egyéb katasztrófa esetén. A Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer (HKR): az országos katasztrófavédelmi rendszer részét képező, a honvédelmi ágazat katasztrófavédelmi feladatainak irányítására, végrehajtására, valamint az országos katasztrófavédelmi feladatokhoz való hozzájárulás érdekében létrehozott, a Magyar Honvédség meglévő képességein alapuló, kijelölt szervezeti elemekből felépülő, ideiglenes szervezet.[11.c] 3. 4. A rendőrség feladatai és jogosítványai A rendőrségről szóló törvény (1994. évi XXXIV. Törvény a rendőrségről meghatározza) a rendőrség katasztrófavédelmi feladatait. A Magyar Köztársaság Rendőrségének (a továbbiakban: rendőrség) feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme érdekében az e törvényben, valamint más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és

1089

rendészeti feladatkörében ellátja rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat. Az országos rendőrfőkapitány kijelöli a lakosság életének és anyagi javai védelmének biztosításába bevont rendőri erőket, az együttműködésben részt, vevő törzseket, összekötőket, gondoskodik felkészítésükről, erről tájékoztatja az BM Országos katasztrófavédelmi Főigazgatóságot. A Rendőrség feladatai: A Rendőrség a kijelölt erőivel részt vesz az árvíz, belvíz elleni védekezésben, a járványügyi, a környezetvédelmi rendszabályok bevezetésének érvényesítésében, a nemzetközi és hazai polgári védelmi gyakorlatokon, valamint a veszélyhelyzetek felszámolásában részt vevő polgári védelmi szervezetek tevékenységének segítésében, meghatározott objektumok őrzés-védelmében, a kulturális javak védelmében. Részt vesz továbbá: a lakosság életvédelmi létesítményei veszélyhelyzeti és minősített időszaki előkészítésének, készenlétbe-helyezésének biztosításában, az áldozatok felkutatásában, a kitelepített, illetve a befogadott lakosság regisztrációjával kapcsolatos feladatokban, az állampolgárok tájékoztatásában. A Rendőrség kijelölt erői ellenőrzik a lakosság tartózkodásának korlátozására bevezetett intézkedések betartását. Végzik a kiemelt feladatokat: a kárterületek lezárását, a forgalomirányítást, a kimenekítés, a kitelepítés és a befogadás rendőri biztosítását, katasztrófa vagy más veszélyhelyzet felszámolásában részt vevő erők gyors közúti felvonulását elősegítő intézkedések végrehajtását, a mentő- és megsegítő erők államhatáron történő átkelésének biztosítását, felvezetését, határátléptetését, a kárhelyszínen visszahagyott tulajdon őrzését, az

élő

áldozatok

felkutatását,

azonosítását

és

az

ismeretlen

holttestek

beazonosítását, nemzetközi körözés elrendelését és az ezzel kapcsolatos egyéb feladatokat, a rendőri feladatokkal kapcsolatos tájékoztatást, és biztosítja, hogy az áldozatok és hozzátartozóik tájékozódhassanak, a helyszín biztosítását, lezárását.

1090

3.5 Az Országos Mentőszolgálat feladata A baleseti mentés feladatait az ország egész területére kiterjedően az állami mentőszolgálat, valamint - a működési engedélyben meghatározottak szerint - más, mentésre feljogosított szervezetek látják el az állami mentőszolgálat koordinálása mellett. A mentés egészségügyi szempontból az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása, illetve az ehhez szükség szerint kapcsolódóan - az egészségi állapotának

megfelelő

ellátásra

alkalmas

-

legközelebbi

egészségügyi

szolgáltatóhoz történő szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása (a továbbiakban: mentés). Személyes sérüléssel járó katasztrófa esetén a beteg azonnali egészségügyi ellátása. Az Országos Mentőszolgálatnál rendkívüli esemény esetén speciális eljárásrendet alkalmaznak. Rendkívüli események a következők: a) az intézmény épületét, berendezését, felszerelését érintő káresemény, így különösen az alábbi esetben: 

a tűzeset, robbanás,



az épületomlás,



az árvízkár, belvízkár,



egyéb természeti csapás okozta kár (például: viharkár),

b) az egészségügyi szolgáltatást jelentősen vagy tartósan veszélyeztető 

közműszolgáltatás megszűnés vagy egyéb műszaki meghibásodás,



olyan külső körülmény (például: útviszonyok, demonstrációk), amely miatt a dolgozó akadályoztatott a munkahelyre való eljutásban.

3.6 Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat feladatai A Szolgálat élén az országos tisztifőorvos áll, aki feladatait az egészségügyi miniszter közvetlen irányításával látja el. A háromszintű Szolgálat központi szerve az Országos Tisztifőorvos Hivatal (OTH). Az OTH szervezetéhez tartoznak a szakmaimódszertani feladatokat ellátó országos intézetek. A szervezeti struktúrában első szinten a kistérségi, a második szinten a regionális intézetek helyezkednek el. A regionális és kistérségi intézetek katasztrófavédelmi feladatait, a saját szintjükön (hatáskörükben) a kórházak látják el. 1091

3.7 Magyar Vöröskereszt Szervezete A Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzeti Társaságok a hazai legnagyobb humanitárius szervezetek. A Magyar Vöröskereszt feladatai a hagyományos programokra, részben az új társadalmi szükségletekre épültek. Szociális ellátó rendszert, intézményeket működtet, az ifjúság egészségnevelése, a véradásszervezés, az elsősegélynyújtás oktatása, a katasztrófasegélyezés és mentés, a keresőszolgálat tartoznak a vállalásaik közé. Az 1993. évi XL. törvény a Magyar Vöröskeresztről 2/b § szerint a Vöröskereszt: „természeti vagy más katasztrófahelyzet esetén a rászorultakat felkutatja, részükre átmeneti

segélyeket,

illetve

jogsegélyt

biztosít;

az

áldozatok

mentésére

segélycsapatokat működtet;” A Magyar Vöröskereszt önkéntesekből álló gyorsbeavatkozó csoportjai készen állnak az ember és természet által előidézett veszélyhelyzetek, katasztrófák következményeinek elhárítására. 3.8. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Céljuk az, hogy azokon a katasztrófa sújtotta, infrastrukturálisan megsemmisült területeken, ahol a helyi egészségügyi ellátórendszer még, vagy már nem tud segítő kezet adni a bajbajutott közösségeknek, egészségügyi szolgálatukkal pótolja azt. Összegzés, következtetések, javaslatok 1994. december 02.-án, 16. 46 órakor emberi mulasztásból, figyelmetlenségből, egy Nyíregyházáról – Budapestre tartó gyorsvonat, a szajoli állomáson kisiklott és bekövetkezett a vasúti közlekedés egyik nagy tragédiája. 31 ember halt meg, 52 ember sérült meg a baleset következtében. A vasúti tragédia eseményeit nem lehet csak a váltók korszerűtlenségére fogni, itt nem hagyható figyelmen kívül az emberi felelőtlenséget, figyelmetlenséget, amely tragikus hibának bizonyult. Az akkor élő jogszabályok nem tették lehetővé az eset rugalmasabb, hatékonyabb kezelését, és az együttműködés szervezettebb megoldását. Egy nagyon nehéz helyzetben kellett helytállnia mindenkinek, ebben az időszakban minden szervezet új utakat, a megváltozott világ – politikai, gazdasági, társadalmi változás

1092

kezdetén – teljes reformot, változást, újhelyzetre való átállást jelentet, illetve helyeződött előtérbe. A következmények felszámolásánál több feladatcsoportot is végrehajtottak. Az egyik alapvetően a mentőerők kiérkezéséig folyt, majd a mentőerők megérkezése utáni feladatok következtek. Ezek közül elsődleges volt az élet mentése, a helyzet romlásának megakadályozása, majd a kárelhárítás, kárfelszámolás folyamata következett. Ezek között kiemelt feladat volt a kárterület felderítése, zárása és a műszaki mentés. a területen megjelenő mentőerők először összehangolás nélkül, majd a kárhely-parancsnok megjelenésével szervezett együttműködésben dolgoztak. A vezetés kritikus pontja volt, hogy a mentőerők ilyen volumenű káresettel nem találkoztak eddig, a védelem vezetéséért felelős védelmi bizottsági vonal a választások miatt még nem működött zökkenőmentesen. Megállapítható, hogy a mentés hatékonysága összefügg a területen megjelenő mentőerők összehangolásának színvonalával. A szajoli vasúti baleset rámutatott az együttműködések, a kárhelyen való működés problémáira, a hírrendszerek állapotára, a jogszabályok hiányára, a szükséges eszközök hiányosságaira, a védőfelszerelések hiányára. A mentésben résztvevő szervek személyi állománya különkülön felkészült volt, de együttműködve már voltak hiányosságok. Az esemény idején nem volt megyei vezető, (MVB Elnök) mert még nem választották/iktatták be. A helyszínen lévő megyei vezetők (Megyei Védelmi Bizottság Titkára, Tűzoltóság, Rendőrség, Polgári védelem, Mentőszolgálat, stb.) nem tudták eldönteni, hogy kivezessen. Végül a MVB titkárát bízták meg, és ettől kezdve a mentés jól működött. Napjainkra már korszerű és alkalmas jogszabályok készültek, tanulva és feldolgozva az előző évek tapasztalatait. A személyi állományok felkészültsége ilyen eseményre hiányos volt, hisz korábban nem lehetett ilyen, vagy hasonló volumenű tragédiára felkészülni. Nagyon fontos, tény, hogy sokan a rendszerváltás során elhagyták a pályát, magukkal vitték tudásokat, tapasztalatukat. További tanulság, hogy nem elég, ha a vezetettek, tudják a feladataikat, a vezetést is állandóvá kell tenni, hogy ne forduljon elő hasonló eset, hogy a helyszínen kell megbeszélni, kivezet, ki irányít. 12./ Javaslatok az esettanulmány felhasználására A dolgozatom, olvasását olyan hallgatók számára javaslom, akik ismerni akarják, hogy milyen összefogásra kerülhet sor egy vasúti tragédia felszámolásánál. A műszaki mentő és technikai eszközök beszerzéséért felelős személyek részére azért lehet érdekes, hogy belássák, a rendelkezésre álló eszközeink gyengék, régiek és kevésbé 1093

alkalmasak a nagyobb balesetek felszámolására. Gyakran az alkalmazásba helyezésük rendje hibás. Szükségessé válhat ezen a téren nagyobb volumenű fejlesztés, beruházás. A dolgozatom alkalmas lehet azoknak is, akiknek feladata a vasút és az utazók biztonsága, a dolgozók képzése, vizsgáztatása és ellenőrzése egy nemzetközi vonalon. Ami már nem hozhatja vissza az elhunytakat, de fontos Az élet megy tovább, újjáépült az állomás, a vágányok. A lakosság éli tovább az életét. Szajol Vasútállomás a baleset után

7. ábra: http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=szaj+szajoli+vas%C3% BAti+katasztr%C3%B3fa&ct=clnk, Képet készítette: Turoczy László [13]

A szajoli vasúti szerencsétlenség mentési munkálataiban résztvevőket a kormányzat, önkormányzatok (Tűzoltók, katonák, rendőrök, mentősök, polgári védelmisek, Magyar Vöröskereszt, kórházak orvosai, Eü. asszisztensek, civil mentő szervezetek tagjai.) megjutalmazták Szolnokon. (Magyar Hírlap, 1994. 12. 10.) A MÁV az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és az anyagi veszteséget szenvedetteknek – összesen 96 esetben – fizetett kártérítést. Az esetenkénti összeg 20 ezer forinttól 6 millióig terjed.[14]

[13] Képet készítette: Turoczy László, turoczyl.kukac.gmail.com [14] http://hu.wikipedia.org/wiki/Szajoli_vas%C3%BAti_baleset

1094

A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet, a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért váltókezelőt öt és fél év, tolatásvezetőt két év, kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság. Mementó a vonatbaleset áldozatainak emlékére

8. sz. ábra: Készítette: Kiszely János Letöltve: 2011. 10. 23.-án. [15] http://www.panoramio.com/photo/37703982.

[15] Készítette: Kiszely János Letöltve: 2011. 10. 23.-án

1095

Felhasznált irodalom jegyzék: [1.] Tatár Pál kistérségi védelmi referens: Előterjesztés Szajol Községi Önkormányzat Képviselőtestülete részére. 5. [2.] Tatár Pál. Előterjesztés Szajol Községi Önkormányzat Képviselő Testülete részére 12., a település földrajzi elhelyezkedése [3.] Az utóbbi évek vasúti balesetei, Magyar Hírlap1994. 12. 03. –tól az 6-5. oldal cikke. http://www.hotdog.hu/doksi/doksi.hot?d_id=42394 [4.] Komplex esettanulmány: 1994-es Szajoli vonatszerencsétlenségről a veszélyhelyzet-kezelés tükrében. Fodor Viktor Szakdolgozata, 2011. [5.] Ennyi maradt a kétszintes szolgálati lakásból a baleset után. Fotó: Szente-Varga Domonkos Dátum: 1994. 12. 02. [6.] a Szajoli vasúti szerencsétlenség felvételei, 1994. Forrás: Istvan19 fotóalbuma Fotó: Szente Varga Domonkos, Dátum: 1994. 12. 02. [7.] Szajol, életmentés a roncsok közül 1994. 12. 02. Készítette: Mészáros János Újnéplap fotósa. [8.] http://hu.wikipedia.org/wiki/Szajoli_vas%C3%BAti_baleset#Az_eml.C3.A9km.C5.B1_k.C3.A9pei [9.] Komplex esettanulmány: 1994-es Szajoli vonatszerencsétlenségről a veszélyhelyzet-kezelés tükrében. FODOR Viktor Szakdolgozat, ZMNE 2011. 25. oldal. [10] Komplex esettanulmány: 1994-es Szajoli vonatszerencsétlenségről a veszélyhelyzet-kezelés tükrében. Fodor Viktor Szakdolgozata, 2011. 25. oldal [10.a] Dr. HORNYACSEK Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében Biztonságunk érdekében Oktatási és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. 47. oldal ISBN: 978-963-08-2606-8 [11.] Komplex esettanulmány: 1994-es Szajoli vonatszerencsétlenségről a veszélyhelyzet-kezelés tükrében Fodor Viktor Szakdolgozata, 2011. 25. oldal. [11a] Dr. HORNYACSEK Júlia: Földrengés! Fel vagyunk készülve? A lakosság földrengés során való védelmére való felkészülés hazánkban a kárterület és a mentési rendszer tükrében Hadmérnök on-line tudományos kiadványa VI. Évfolyam 1. szám 2011. március ZMNE Budapest 290. oldal ISSN 17881919 [11.b.] Dr. HORNYACSEK Júlia: Repülőterek környezetében lévő települések katasztrófavédelmi feladatai, Repüléstudmányi Konferencia Szolnok, 2011. VII. Katonai műszaki szekció Repüléstudományi Közlemények, On-line Tudományos Folyóirat, ZMNE, 2011/2 különszám, 2011. április, 69.. oldal ISSN: 1789-770X [11c] 23/2005. (VI. 16.) HM rendelet a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól [12.] 5. sz. ábra, http://www.rtlklub.hu/cikk/77527. 2011. okt. 20. 21:17:40 GMT. Letöltve: 2011. 10. 23.-án. készítette: ismeretlen, [13.] BM TPVOP. - Tűz és Polgárvédelmi Országos Parancsnokság. [14.]. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=szaj+szajoli+vas%C3% BAti+katasztr%C3%B3fa&ct=clnk, Képet készítette: Turoczy László [16] [15.] http://hu.wikipedia.org/wiki/Szajoli_vas%C3%BAti_baleset [16.] KISZELY JÁNOS Letöltve: 2011. 10. 23.-án. http://www.panoramio.com/photo/37703982.

1096