MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a
„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában” Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája
Nagy Gábor tű. őrnagy A tűzoltóságok tűzoltási és műszaki mentési tevékenységével kapcsolatos jogszabály átalakításának szükségessége, folyamata, eredménye Necessity of recast of the regulation on the fire fighting and technical rescue activity of fire services, its process and consequences
Budapest, 2011. november 10.
744
BEVEZETŐ A tűz a leghasznosabb erőforrás, ami segítette az emberiség fejlődését a történelem folyamán. A segítség mellett azonban gyakran előfordult, hogy a megszelídítője ellen fordult, ilyenkor az ember életre-halálra menő küzdelmet fojtatott szövetségesével, a tűzzel. Ebben az időben még több múlott a szerencsén, mint a tudatos tűzoltáson, nem voltak megfelelő eszközök, kidolgozott eljárásrendszerek a lángok megfékezésére. Az első – a mai kór tűzoltóságaihoz hasonlítható – tűzoltóegységeket a Rómaiak hozták létre, felismerve azt a tényt, hogy a tüzek megfékezése csak központi irányítás mellett, szervezett körülmények között lehetséges. Ennek megfelelően az első tűzoltóegységeket a légiókból erre a célra kiválasztott és felkészített katonákból állították össze. Ezt követően az elkövetkező századokban az addig megszerzett tapasztalatok felhasználásával és az új technikai eszközök, tűzoltási-taktikák kidolgozásával létrejöttek a tűzoltóságok és olyan fejlődésnek indult a tűzvédelem, ami napjainkban is tart és egyre gyorsul. Dolgozatomban a hazai tűzoltási és műszaki mentési tevékenység szabályainak a kialakítását fogom bemutatni, ennek során rövid áttekintést nyújtok az elmúlt 30 év mentőtűzvédelmi tevékenységet segítő, meghatározó tankönyvek, szabályzók előírásairól. Célul tűztem ki, hogy bemutatom a tűzoltóságok kárelhárítási tevékenységét meghatározó jogszabály átalakításának indokait, lépéseit. Ennek megfelelően a tanulmányozott irodalomból kiemelem a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendeletet, melynek átdolgozásában magam is részt vettem. Megítélésem szerint ez a feladat, a szakterület számára a 2011. év egyik legfontosabb kihívása volt, melynek eredményeként, egy a gyakorlatban jól alkalmazható szabályozási rendszer került megalkotásra.
745
A mentő-tűzvédelmi tevékenységet meghatározó szabályok E fejezetben rövid áttekintést adok az elmúlt időszakban megjelent, a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet meghatározó, szakmai szabályokat tartalmazó tankönyvekről és jogszabályokról. Dolgozatom terjedelme nem teszi lehetővé, hogy részletesen elemezzem az említett szabályzókat, ezért elsősorban azon szempontokat kívánom bemutatni, melyek segítik megérteni az új szabályrendszer kialakításának szükségességét. Ehhez megítélésem szerint a szabályzó megjelenési formáját kell megvizsgálni, valamint azt, hogy az kiknek a részére íródott. E két szempont alapján lehet párhuzamot vonni a 80-as, 90-es évek és napjaink szabályzói között. 1.1 Tankönyvek A 80-as években az alkalmazott tűzoltás szabályait elsősorban tankönyvekben jelentették meg. Ekkor íródott a legtöbb „szürke” könyv, melyek átfogó ismereteket adtak a tűzvédelem valamennyi szakterületére nézve. Az alkalmazott tűzoltással foglalkozó könyvek részletesen leírták a tűzoltói beavatkozás szabályait. Meghatározták, milyen eszközökkel, milyen taktikai elvek mellett kell végrehajtani a tűzoltási, műszaki mentési feladatokat, sorra vették a káresemények lehetséges keletkezési helyszíneit, részletesen leírták az esemény felszámolásának lépéseit. A 90-es évek közepéig hazánk tűzvédelmét elsősorban a hivatásos állami tűzoltóság biztosította. Munkájukat helyi szinten segítették az önkéntes tűzoltó egyesületek, melyek többsége rosszul felszerelt, nem túl nagy taglétszámmal rendelkező és viszonylag hosszú idő alatt volt bevethető ezért írásomban velük mélyebben nem foglalkozom. A hivatásos tűzoltóságoknál a képzés felmenő rendszerű volt, alap, közép és felsőfokú tűzoltóképzés is folyt hazánkban. Ennek kielégítése érdekében íródtak – és kerültek kiadásra a BM gondozásában – az említett „szürke” könyvek. Miután a tűzvédelem és ezzel együtt a tűzoltóságok is központi állami irányítás alatt voltak, jellemzően nem volt szükség a szakmai irányelveket, szabályokat jogszabályban megjeleníttetni, hiszen a belső szabályzók kötelező érvényűek voltak a tűzoltóság teljes állományra nézve. Ez az állapot irányítás szempontjából ideálisnak mondható, hiszen a szakmát befolyásoló – a kor technikai fejlődéséhez igazodó – változtatásokat zökkenőmentesen be lehetet építeni a mindennapok képzési és szabályozási rendszerébe.
746
A 90-es évek közepén az önkormányzatiság jelentős megerősödése következtében komoly változás következett be a hazai tűzoltóságok életében, aminek következtében létrehozásra került két új tűzoltósági forma. A hivatásos állami tűzoltóságok – egy kivételével (Országház tűzoltóság) – hivatásos önkormányzati tűzoltóságokká alakultak. Létre jöttek mellettük a jól működő, megfelelő felszereléssel és létszámmal rendelkező önkéntes tűzoltó egyesületek és a székhely szerinti települési önkormányzatok által köztestületi formában működtetett, működési területtel rendelkező önkéntes tűzoltóságok. Az önkormányzatok egyre erősödő önállósodásával párhuzamosan az új szervezeti formában működő tűzoltóságok is minél nagyobb önállóságot követeltek maguknak. Nem voltak hajlandóak elfogadni az országos és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok által belső szabályzókban kiadott előírásokat, ezért az egységes feladat-végrehajtás érdekében egyre inkább szükségessé vált a szakmai szabályzókat jogszabályokban megjeleníteni. 1.2 Jogszabályok Az említett két szervezeti forma – a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok – mellett létrejött egy harmadik szervezeti forma is, a létesítményi tűzoltóságoké, melyek fenntartása és működtetése szintén nem az állam, de nem is az önkormányzat feladata lett, hanem az általuk védett létesítményé, természetesen az említett tűzoltóságok mellett az önkéntes tűzoltó egyesületek is tovább folytatták tevékenységüket. E négy szervezeti formában működő tűzoltóságok, egységes elvek alapján történő beavatkozásának elérése tette szükségessé, a szakmai szabályzók jogszabályi formában történő megjelentetését. A jogszabályok megalkotásakor a jogalkotónak nem volt célja egy teljesen új szabályrendszer kialakítása, inkább a meglévő szakmai könyvekre és szabályzókra alapozva kívánta újból egységesen szabályozni a tűzoltóságok tevékenységét. A mentőtűzvédelem hatékony működése érdekében a törvény az alábbi felhatalmazást biztosította a kormány és a miniszter részére: „(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg: d) a létesítményi tűzoltóságra vonatkozó részletes szabályokat; e) az önkéntes tűzoltóság létesítésének, működésének feltételeit, feladatát; h) a központi és a területi katasztrófavédelmi szervet. (2) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg: 747
4. a tűzoltók és a tűzvédelmi szervezetek tagjainak képesítési követelményeit, képzési rendszerét, 7. Riasztási és Segítségnyújtási Terv részletes szabályait, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok működési területét, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítésének szabályait, 8. a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok központilag finanszírozott létszámát, 9. azon technikai eszközök körét, amelyek beszerzését a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezésében vagy útján lehet igényelni és a beszerzés pályázati feltételeit, 10. a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezésének, fejlesztésének, rendszeresítésének, felülvizsgálatának és javításának követelményeit és ellenőrzési rendszerét, 11. a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályait, 17. a Magyarországon működő polgári repülőterek tűzoltó védelmi kategóriáját biztosító szervezetek működésére, fenntartására, fejlesztésére, személyi és technikai feltételeire vonatkozó részletes szabályokat, 19. a hivatásos tűzoltóságok Szolgálati Szabályzatát, 20. a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármű és technikai eszköz állományát, és műszaki megfelelőségük ellenőrzésének rendjét, 21. a tűzoltóságok Szerelési Szabályzatát,” 1 A felsorolásból egyértelműen megállapítható, hogy a tűzoltóságok mentő-tűzvédelmi tevékenységének valamennyi területét részletesen kívánták szabályozni a kormány és miniszteri rendeletekkel. Ezen a szabályzók többsége az említett tankönyvekben és régebbi belső szabályzókban megfogalmazott szakmai előírásokra épültek, ahogy az a 1. számú ábrából is jól látszik, mely az egyik „szürke könyv” kézzel rajzolt illusztrációjából került scanelésre és másolásra a miniszteri rendeletbe, melyből később tovább került az azt hatályon kívül helyező, jelenleg is hatályos jogszabályba2 is.
1
Forrás: a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1), (2) bekezdés 2 Forrás: a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendelet
748
1. számú ábra: A vezetési törzs felépítése Forrás:3 A jogszabályalkotás kötött szabályai miatt azonban, a rendeletek mégsem voltak képesek olyan részletességgel megfogalmazni tűzoltóságok szakmai tevékenységét, mint az alapul szolgáló könyvek, hiszen sem terjedelmük, sem szövegezésük, sem kötött szerkezeti formájuk
miatt,
szakmailag
nem
vehették
fel
a
versenyt
a
tankönyvekben
megfogalmazottakkal.
2. A
tűzoltóság
tűzoltási
és
műszaki
mentési
tevékenységének
szabályairól szóló jogszabály felülvizsgálatának indokai A jogszabály megújításának jelmondata is lehetne a következő idézet: „Napjaink fejlett társadalma a mind korszerűbb tűzoltási módszerek alkalmazását igényli, melyhez elengedhetetlenül szükséges tudományos együttműködésre képes, mind elméletileg, mind gyakorlatilag
sokoldalúan
tevékenysége.”
4
képzett
tűzvédelmi
szakemberek
jelenléte,
hasznos
E sorokat 1983-ban írták, ennek ellenére napjainkban is különösen
aktuálisak, hiszen a technikai fejlődés fékezhetetlenül száguld és egyre gyorsul. Az elmúlt 30 évben mind az ipar, mind a közlekedés, mind a települések infrastruktúrájának területén olyan nagymértékű változás következett be, hogy a tűzoltói beavatkozások száma eltolódott a műszaki mentések irányába. Természetesen a technikai fejlődés mellett a szélsőséges időjárási viszonyok miatt egyre gyakrabban kialakuló viharkárok is nagyban
3
Forrás: a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 70/1997. (XII. 29.) BM rendelet melléklet 7. bekezdés c) pont 4 Forrás: Bleszity János, Zelenák Mihály: A tűzoltás taktikája I, kézirat, Tankönyvkiadó, Budapest, 1983, 6. oldal
749
hozzájárultak a műszaki mentések számának drasztikus megnövekedéséhez, ahogy az az elmúlt 10 év tűzoltói vonulásit bemutató 2. számú ábráról is leolvasható.
2. számú ábra: Az elmúlt 10 év tűzoltói vonulásai Készítette: a szerző A felgyorsult ipari fejlődéssel azonos ütemben fejlődnek a tűzoltó felszerelések is, aminek következtében folyamatosan változnak a tűzoltási és műszaki mentési-taktikák is. Ennek jogszabályi szinten történő lekövetése komoly nehézségekbe ütközik. 2006. és 2010. közötti időszakban folyamatosan napirenden volt a hatályos miniszteri rendelet felülvizsgálata, átdolgozása, azonban a jogszabály-alkotási szabályok, valamint a politikai csatározások miatt nem sikerült megújítani a rendeletet. A szakmai tevékenységet meghatározó szabályok, jogszabályban történő megjelenítésének köszönhetően 1997-óta – a 2003. évi „ráncfelvarrástól”, módosítástól eltekintve – nem történt komolyabb átalakítás, így az elmúlt közel 15 év alatt bekövetkezett technikai és taktikai újításokat hivatalosan nem lehetett beépíteni a szakmai szabályrendszerbe. Az említett nehézségeknek vethet véget a tűzoltóságok szervezeti felépítésének 2012. január 01-től várható átalakítása. A jövő évtől a tűzoltás műszaki mentés ismét állami feladat5 lesz, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, központi irányítás alá kerülnek és
5
Forrás: a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 98. §
750
hivatásos tűzoltóságként működnek tovább. Ismét hazánk teljes területe a hivatásos tűzoltóságok működési területéhez fog tartozni, az önkéntes tűzoltóságok működési terület nélkül, vonulási területtel rendelkező önkormányzati tűzoltósággá alakulnak át. Ezek a változások lehetővé teszik, hogy a mentő-tűzvédelmi tevékenység szabályrendszerét a jövő évtől jelentősen átalakítsuk.
3. Az új szabályozási rendszer kialakítása 2006. és 2008. közötti időszakban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság létrehozott egy bizottságot, melybe meghívást kaptak a megyei igazgatóságok, a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok, valamint a szakmai érdekképviseleti szervezetek képviselői. A bizottság célul tűzte ki, hogy előkészíti az 1/2003. (I. 9.) BM rendelet módosításának tervezetét, azonban olyan nagymértékben módosított a hatályos jogszabályon, hogy az csak új jogszabályként kerülhetett volna kiadásra. Ez a tervezet napjaink technikai színvonalához igazodva jelentősen kibővítette a hatályos rendelet előírásait, több új fejezet és függelék került beépítésre. Az elkészült tervezetet 2008. és 2010. között többször megpróbálta a szakmai vezetés felterjeszteni a minisztérium felé, de a jogszabály-alkotási folyamat minden esetben már a kezdeti lépéseknél megakadt. 2011. évben az új szabályozási rendszer kialakításánál az említett tervezetben megfogalmazottakra alapozva kezdtük meg a munkánkat, azonban merőben új célkitűzéssel, az új miniszteri rendelet előkészítésekor elsősorban a törvényi előírásokhoz történő igazodást kellett szem előtt tartani, e cél elérése érdekében a szabályozás két fő részből tevődik össze a jövőben. A jogokat, kötelezettségeket és az általános, minden tűzoltásban és műszaki mentésben résztvevő szervezetre vonatkozó szabályokat jogszabályban – miniszteri rendeletben – szükséges megjeleníteni, míg az alkalmazott tűzoltás és műszaki mentés szabályait egyéb közjogi szervezetszabályozó eszközben – főigazgatói szakutasításban – célszerű megfogalmazni. Az új szabályozási rendszer így egyesíti az elmúlt évek szabályzatainak pozitív tulajdonságait, hiszen a jogszabályban előírt rendelkezések kötelező érvényűek a nem központi irányítás alá tartozó, tűzoltásban, műszaki mentésben résztvevő szervezetekre is. Az alkalmazott tűzoltás, műszaki mentés szabályait viszont elég a központi szerv
751
vezetőjének, intézkedés formájában is kiadnia, aminek módosítása, aktualizálása lényegesen egyszerűbb, mint a jogszabályoké. Ennek köszönhetően a szabályozási rendszer képes lesz követni a rohamos technikai fejlődés által generálta kihívásokat, valamint beépíteni a tűzoltás-technikai és taktikai újításokat.
3.1 Miniszteri rendelet Az új jogszabály6 keretjellegű, nem tartalmaz részletszabályokat, kidolgozásának két fő indoka, hogy a tűzoltói beavatkozásban résztvevők jogait és kötelezettségeit, valamint a nem központi irányítás alatt álló tűzoltóságokra – az önkormányzati, a létesítményi tűzoltóságokra és a tűzoltási és műszaki mentési feladatokat vállaló önkéntes tűzoltó egyesületekre – is vonatkozó szabályokat jogszabályban szükséges rögzíteni. E két szempontrendszer kielégítése érdekében az új jogszabály a jelenleg hatályos jogszabály általános rész előírásaival azonos szerkezetben, de eltérő tartalommal került kialakításra. A rendelet-tervezet nem tartalmazza a hatályos jogszabályban szereplő alkalmazott tűzoltás és alkalmazott műszaki mentés szabályait, nincsenek továbbá függelékei sem. Az itt meghatározott szabályok a jövőben főigazgatói intézkedések keretében kerülnek meghatározásra. Kivétel ez alól a tűzoltási műszaki mentési terv (a továbbiakban: TMMT), melyre vonatkozó általános szabályok a tervezet rendelkező részébe kerültek, „a TMMT-re kötelezett létesítmények, területek körét és a TMMT részletes tartalmi, formai követelményeit a főigazgató határozza meg.”
7
Intézkedésben kerül kiadásra továbbá a
gyakorlatok rendszere, szervezése és ellenőrzése, a tűzoltóságok adatszolgáltatási rendje, a tűzoltóságnál készenléti jellegű szolgálatot ellátók szolgálatszervezésének szabályai, valamint a hosszantartó igénybevétel esetén alkalmazandó szabályok. Megítélésem szerint az intézkedések közül, mentő-tűzvédelmi szempontból a két legfontosabb, az alkalmazott tűzoltás és műszaki mentés szabályait megfogalmazó szabályzók, melyeket dolgozatomban részletesebben be fogok mutatni.
6
Forrás: a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól szóló miniszteri rendelettervezet (mely a dolgozatom megírásakor már túl van a KÁT-on, miniszteri aláírás előtt áll, a dolgozat publikálásakor már lehet, hogy megjelent) 7 Forrás: a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól szóló miniszteri rendelettervezet 55. § (3) bekezdés
752
3.2 Tűzoltás-taktikai Szakutasítás A szakutasítás előkészítésekor a legfontosabb feladat az volt, hogy a meglévő szabályozás értékeit megőrizve, azokat felfrissítve, de a jelen technikai színvonalához igazodó új fejezetekkel kiegészítve kerüljenek meghatározásra az alkalmazott tűzoltás szabályai. Ennek az elvárásnak csak úgy lehetett eleget tenni, hogy megvizsgáltuk, mely területek szabályozatlanok jelenleg és hogy a szabályozott területek közül mi az a tartalmi hiányosság, ami a tűzoltók mindennapi tevékenysége során jelentkező feladat, de nincs benne a szabályozási rendszerbe. A jelenlegi szabályozás a különböző eseménytípusokat egyenként végigvezeti a tűzjelzéstől, a felderítésen, az életmentésen, a beavatkozás előkészítésén és biztonsági előírásain keresztül a beavatkozás végrehajtásáig, azonban egyetlen esetben sem foglalkozik az utómunkálatoknál végzendő feladatokkal. A gyakorlatban minden beavatkozás az utómunkálatokkal végződik és legtöbb esetben az esemény függvényében más feladatai vannak a tűzoltónak, pl. egészen más a feladata a beavatkozóknak egy erdő, vegetációtűznél, mint egy lakóépület tűznél, vagy egy veszélyes anyag jelenlétében végrehajtott beavatkozásnál, ennek ellenére eddig ez a hatályos szabályzókban nem került rögzítésre. A tűzoltás-taktikai szakutasítás valamennyi eseménytípusnál a felsoroltakon túl, megjeleníti ezt a feladatrendszert is. A szabályzó elkészítésekor a következő feladat a hiányzó eseménytípusok összegyűjtése, majd a felszámolásukhoz szükséges feladatsor megfogalmazása volt. Ezek közül az első helyre kívánkozik a talajszint alatti építmények, helyiségek, közművek, közműalagutak tüzeinek oltása, melyet nem csak a 2006-os három tűzoltó életét követelő tragédia indokolta, hanem az egyre nagyobb számban megjelenő mélygarázsok, pincebeépítések, talajszint alatti tartós tartózkodásra kialakított helyiségek is. Legalább ilyen fontos, ezért a fejezeten belül külön alfejezetként szerepel a közművek, közműalagutak tüzeinek oltása. Az elmúlt években különösen a fővárosban a nagyberuházásoknál rendkívül komoly, az 1. számú képen láthatóhoz hasonló, akár több méter átmérőjű közműalagutak kialakítására került, kerül sor, ami komoly kihívás elé állíthatja a tűzoltásban résztvevőket.
753
1. számú kép: közműalagút metszet Forrás: 8 A következő fontos terület a csarnok jellegű építmények tüzeinek oltása, melynek indokoltságát több nagykiterjedésű, több napon át elhúzódó tűz mellett, a gombamód szaporodó hipermarketek és raktáráruházak, valamint logisztikai központok megjelenése is igazolt. Ennek a fejezetnek az elkészítése, egy évek óta tartó hiánypótlás, mely nagyban segíti a készenléti jellegű szolgálatot ellátó tűzoltók munkáját. Hasonló hiánypótlás a büntetés-végrehajtási intézetek tüzeinek oltásáról szóló rész, ami azon tűzoltóságok életében – melyeknek a működési területén található ilyen létesítmény – komoly szakmai kihívást jelent. Ezeknél a létesítményeknél nem lehet automatikusan alkalmazni az épülettüzek oltásánál használt szabályokat, hiszen a fogvatartottak és a szigorú belső szabályok, valamint az épületek speciális belső kialakítása – a folyosókon, cellákon, a közös tartózkodókban kialakított rács és zsilip rendszerek – miatt új eljárásrendet kellett kidolgozni, mind a tűzoltás, mind az életmentés területén. A közlekedési eszközökben keletkező tüzek beavatkozási szabályairól szóló fejezet két új alfejezettel került kiegészítésre. Az első a hybrid járművekben történő beavatkozások szabályairól szól, amit a közutakon egyre nagyobb számban megjelenő hybrid-hajtású járművek megjelenése indokolt. Ahogy az a 2. és 3. számú képeken is jól látszik, ezen
8
Közmű alagút. Forrás: http://ittater.hu/kozterulet_abc_tao/7 (letöltés ideje: 2011. 10. 29.)
754
járművek kialakítása annyira eltér a hagyományos járművekétől, hogy az ott felállított szakmai szabályok rájuk nem, vagy csak részben érvényesek. Az elektromos hajtást biztosító akkumulátorok és a nagyfeszültségű vezetékek jelentős veszélyt rejtenek magukban a tűzoltást végrehajtó állományra nézve, ezért indokolt a beavatkozás szabályait kötelező jelleggel megjeleníttetni.
2. számú kép: hybrid hajtás kialakítása Forrás: 9
3. számú kép: hybrid hajtás kialakítása Forrás: 10
Szintén e fejezet alfejezete a légi-járművek tüzeinek oltása, ami a fentiekhez hasonlóan hiánypótlás. A szabályzóba építését indokolja, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren kívül több kisebb – de szintén nemzetközi gépek fogadására is alkalmas – repülőtér létrehozására került sor az elmúlt években. Hasonló kihívást jelentenek a hazai sport célokat szolgáló repülőterek is, melyeket ha együtt vizsgálunk megállapíthatjuk, hogy ez a probléma mára már nem csak a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságot és a Fővárosi Tűzoltóparancsnokságot érinti, hanem több vidéki tűzoltóság állományát is, ezért fontos az új szabályzóban történő megjelenítése. 3.3 Műszaki Mentési Műveleti Szakutasítás A két szakutasítás szorosan kapcsolódik egymáshoz, épp úgy, mint a jelenleg hatályos jogszabály11 alkalmazott műszaki mentés része az alkalmazott tűzoltás részhez. Az említett rendelethez hasonlóan a műszaki mentési műveleti szakutasítás is több helyen hivatkozik a tűzoltás-taktikai szakutasításra, hogy elkerülhető legyen az azonos tartalmú részek
9
Porsche Cayenne S hibrid SUV elérhető ez év novemberében. Forrás: http://buildaroo.com/hu/news/article/porschecayenne-s-hybrid-suv-november/(letöltés ideje: 2011. 10. 29.) 10 Gazdaságos a Porsche Panamera S Hybrid. Forrás: http://www.mittankoljak.hu/content/gazdas%C3%A1gos-porschepanamera-s-hybrid (letöltés ideje: 2011. 10. 29.) 11 Forrás: a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendelet
755
ismétlése, kettős szabályozása. Ennél az intézkedésnél is fő cél volt, a hiányzó eseménytípusok összegyűjtése, majd az azokra vonatkozó szabályok kidolgozása. Ennek megfelelően a közlekedési baleseteknél történő beavatkozás szabályairól szóló fejezet szintén a tűzoltás-taktikai szakutasításban már említett alfejezetekkel került kiegészítésre, természetesen a műszaki mentés szemszögéből vizsgálva az eseménytípusokat. Új fejezetként jelent meg a természeti csapásoknál történő beavatkozás szabályai. Ennek indokoltságát az elmúlt években egyre gyakrabban kialakuló szélsőséges meteorológiai események miatt bekövetkezett nagyszámú és nagy területeket érintő káresemények igazolják. „Amit a leginkább tapasztal a lakosság az éghajlatváltozások kapcsán, az a hirtelen felhőszakadás – és egyéb közvetett tényezők – hatására fellépő víz és sárelöntések, vízbetörések, épületkárok.” 12 Jogos elvárás volt a szakma részéről, hogy megfogalmazásra kerüljön, hogy mely esetekben, milyen mértékig és legfőképp, hogy hogyan szükséges végrehajtani a tűzoltói beavatkozásokat a különböző természeti csapásoknál. Nem mindegy, hogy a tűzoltóknak egy gyorslefolyású vihar következményeit kell felszámolni, ahogy az a 4. számú képen is látható, vagy egy elhúzódó nagy területet érintő, az 5. számú képen szereplő árvízi védekezésnél kell beavatkozniuk.
4. számú kép: Viharkár Forrás: 13
12
Forrás: Dr, Zellei Gábor, Dr. Hornycsek Júlia: lakosságtájékoztatás, felkészítés és kríziskommunikáció a globális klímaváltozás okozta veszélyhelyzetekben, in: Szerk.: Prof. Dr. Bukovics István: Felkészülés a klímaváltozásra Környezet-Kockázat-Társadalom, OKF-KLIMKKT Project Budapest: 2008. pp. 11-129. ISBN: 978-963-878637-0-7 13 Parkoló autóra borította a fát a vihar Veszprémben. http:// automenedzser.hu/auto_hirek/2010/5/17/20100517_parkolo _autokra (2011. 10.29.)
756
5. számú kép: Az M30-as autópálya miskolci bekötő szakasza Forrás: 14 A következő, eddig szabályozatlan terület a gázvezetékek sérülése esetén történő tűzoltói beavatkozások előírásainak megfogalmazása. A szabályzóba történő beépítését indokolja, hogy az elmúlt években a fentebb említett eseményekhez hasonlóan megszaporodtak a gázvezetékek megsértése miatti tűzoltói beavatkozások is. A szakmának ezt az igényét támasztja alá az is, hogy 2011. évben valamennyi hivatásos önkormányzati és önkéntes tűzoltóság szolgálatparancsnoki állománya – több mint 600 fő – részére szervezett az Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
gyakorlati
bemutatóval
egybekötött
továbbképzést a témában. A képzéssel kapcsolatos visszajelzések is alátámasztották, hogy ez egy olyan terület, amelynek jövőbeni szabályozása elengedhetetlen. Külön fejezetként jelennek meg az életmentés szabályain belül, a vízből mentés és a jégről mentés is, melyek a hatályos rendeletben nem szerepelnek. Miután a tűzoltóág elsőszámú feladata az életmentés szükségesnek látszott egy külön fejezetben megfogalmazni annak, e speciális ismereteket igénylő feladatait. A tűzoltóképzés folyamán eddig tanított alapszabályok egy része megdőlt, gyakorlati kísérletekkel igazolták, hogy a vízből 14
Megdöbbentő képek – az árvíz a levegőből. http://nol.hu/mozaik/megdobbento_kepek_-_az_arviz_a_levegobol (2011. 10.29.)
757
mentésnél, a tűzoltó védőruha nemhogy akadályozza a tűzoltót, de egyenesen segíti, hiszen fenntartja a víz tetején. Ezen kívül természetesen több fontos, a gyakorlati alkalmazást segítő leírás került megfogalmazásra ebben a fejezetben is. Végül, de természetesen nem utolsó sorban, külön fejezetben jelenik meg az állatok, tárgyak mentésének szabályai. Ez is két fontos, eddig nem kellő részletességgel szabályozott terület, mellyel kapcsolatban komoly szakmai vita alakult ki a beavatkozásban résztvevő tűzoltók között. Egyes vélemények szerint egyáltalán nem kéne ilyen jellegű feladatot elvállalni, más vélemények szerint csak térítés ellenében kéne elvégezni, megint más vélemények szerint ez szigorúan a tűzoltóság profiljába tartozó feladat. Elsősorban ezek az egymásnak teljesen ellentmondó vélemények indokolták, hogy önálló fejezetként jelenjen meg az állat és tárgymentés a szakutasításban.
ÖSSZEGZÉS A fent leírtakat összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a felgyorsult ipari é technikai fejlődés, valamint a mentő-tűzvédelem taktikájának változása, fejlődése miatt szükséges a tűzoltóságok
tűzoltási
és
műszaki
mentési
tevékenységét
szabályzó
előírások
felülvizsgálata, módosítása, kiegészítése. Ennek végrehajtását segítette a 2012. január 01-el hatályba lépő, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, mely felhatalmazást ad a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternek, hogy rendeletben szabályozza a kérdéskőrt. További segítség a szabályozási rendszer megújításához, hogy az említett törvény kimondja, hogy a tűzoltás és műszaki mentés állami feladat, valamint, hogy a hivatásos tűzoltóságok állami irányítás alá kerülnek. Ezen körülmények mellet már nem szükséges az alkalmazott tűzoltásnak és műszaki mentésnek jogszabályban megjelennie, hiszen a belső szabályzók is kötelező érvényűek lesznek a tűzoltóságokra nézve. A mentő-tűzvédelmi feladatok szakutasításban történő megjelentetésének legfőbb indoka, hogy így a legkönnyebben aktualizálható, a szakmai fejlődéshez igazítható a szabályrendszer. Ha új feladat jelenik meg a tűzoltóságok számára, vagy a meglévőt kell jelentősen megváltoztatni, a jövőben nem kell végigjárni a jogszabály-alkotás bonyolult, bürokratikus lépéseit, a szükséges módosítások rövid idő alatt egyszerűen végrehathatóak.
758
Emellett azonban megmarad a keretjellegű jogszabály, mely a tűzoltásban és műszaki mentésben résztvevők jogait és kötelezettségeit tartalmazza és kötelező jellegű a nem központi irányítás alatt tevékenykedő, a kárelhárításban résztvevő társadalmi szervezetekre nézve is. A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy 2012. január 01-től új alapokra helyeződik hazánk mentő-tűzvédelmi rendszere.
Felhasznált irodalom 1. a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 2. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 4. a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 70/1997. (XII. 29.) BM rendelet 5. a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendelet 6. a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól szóló rendelettervezet 7. Balogh György, Botlik László, Horváth Viktor, Hrabovszki Sándor, Huszár Imre, Markó Mihály, Mezei István, Tóth Zoltán: Közlekedési eszközök és létesítmények tűzvédelme, kézikönyv, BM Könyvkiadó, 1984, ISBN 963 03 1975 6 8. Biczó István: Különleges tűzoltó gépjárművek, kézikönyv, BM Tanulmányi és Propaganda Csoportfőnökség, Budapest, 1977, ISBN 963 03 0427 9 9. Bleszity János, Zelenák Mihály: A tűzoltás taktikája (alkalmazott tűzoltás), kézikönyv, BM Könyvkiadó, Pécs, 1989, ISBN 963 7703 292 10. Bleszity János, Zelenák Mihály: A tűzoltás taktikája I., kézirat, Tankönyvkiadó, Budapest, 1983, 11. Dr. Drozdik Sándor, Dr. Jókai Oszkár: Tűzvédelmi Igazgatás, kézikönyv, BM Könyvkiadó, Budapest, 1984, ISBN 963 03 20126 12. Kun Szabó Gyula: Tűzvédelmi anyag- és gyártásismeret I., kézikönyv, BM Könyvkiadó, 1982, ISBN 963 03 1319 7 13. Kun Szabó Gyula: Tűzvédelmi anyag- és gyártásismeret II., kézikönyv, BM Könyvkiadó, 1982, ISBN 963 03 1319 7 14. Kuncz Imre: Kőolaj és kőolajtermékek tüzeinek oltása, kézikönyv, BM Tanulmányi és Propaganda Csoportfőnökség, Budapest, 1978, ISBN 963 03 0436 8 15. L. Szabó Béla: Vízellátási Ismeretek, kézikönyv, BM Könyvkiadó, 1983, ISBN 963 03 1584 X 16. Moldován László: Alkalmazott tűzoltás és Kárelhárítás I., jegyzet, BM Tűzvédelmi Oktató és Kutató Intézet, Budapest, 1991. 17. Moldován László: Alkalmazott tűzoltás és Kárelhárítás II., jegyzet, BM Tűzvédelmi Oktató és Kutató Intézet, Budapest, 1991. 18. Pintér Ferenc, Szalay Béla, Puskás Sándor, Szalontai Imre, Totzl Károly: Tűzoltás a vegyiparban, kézikönyv, BM Könyvkiadó, 1984, ISBN 963 03 2023 1 19. Dr, Zellei Gábor, Dr. Hornyacsek Júlia: lakosságtájékoztatás, felkészítés és kríziskommunikáció a globális klímaváltozás okozta veszélyhelyzetekben, in: Szerk.: Prof. Dr. Bukovics István: Felkészülés a klímaváltozásra Környezet-Kockázat-Társadalom, OKF-KLIMKKT Project Budapest: 2008. pp. 11-129. ISBN: 978-963-878637-0-7 20. Zemplén István: Műszaki Mentések, kézikönyv, BM Könyvkiadó, Pécs, 1988, ISBN 963-7703-276
759
